Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulóján ünnepi ülésen emlékezett az Országgyűlés. A megemlékezésen beszédet mondott Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Stanislaw Tillich, a német Bundesrat elnöke valamint Marek Kuchciński, a lengyel Szejm elnöke.
A beszédek összefoglalói:
Kövér László: Európának őriznie kell önazonosságát
Kövér László szerint az 1956-os forradalom és szabadságharc tanulsága napjainkban arra figyelmeztet, hogy a saját önazonosságának védelme nélkül Európa és az Európai Unió tragikus vesztese lehet az Európán kívüli nagyhatalmi erők és az "államok fölötti, demokratikus felhatalmazás és ellenőrzés nélkül működő háttérhatalmak gátlástalan érdekérvényesítésének".
Úgy fogalmazott: "1956 magyarjai azt üzenik a 21. századnak, hogy a nemzeti önazonosság, önrendelkezés és önbecsülés soha nem veszélyforrás, hanem mindig erőforrás egy közösség számára, így Európa és az Európai Unió számára is. Egy olyan globális versenyben, amelyben az identitás egyre inkább politikai és gazdasági versenyképességi tényezővé válik, Európa nem állhat helyt a közös keresztény civilizációs alapokra épülő, sokszínű nemzeti kultúrák alkotta európai identitás nélkül".
Kövér László hozzátette: a magyar 1956 azt üzeni a 21. századnak, hogy a népakaraton nyugvó állami szuverenitásokból sem a népakarat, sem az állam, sem annak szuverenitása nem vonható ki, mert ellenkező esetben a demokrácia leépülése, anarchia és alávetettség vár Európára.
Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc eszményei és értékei arra köteleznek, hogy olyan Európai Uniót, és benne egy olyan magyar államot építsünk, amely szolgálja és nem kiszolgáltatja az európai és a magyar polgárokat. Megjegyezte: félreismeri és lebecsüli a magyarokat, aki napjainkban úgy gondolja, hogy "cukorral vagy korbáccsal, hazugsággal, nyomásgyakorlással és fenyegetéssel" rávehetőek leszünk 1956 örökségének megtagadására, történelmi eszményeink és elveink feladására.
Kiemelte: 1956 hősei egy olyan rendszerrel, a szovjet kommunizmussal szálltak szembe, amely a nemzeti önazonosság megtaposásán, az állami önrendelkezés felszámolásán és az önbecsülést romboló társadalmi és gazdasági megalázáson és méltánytalanságon alapult. Rámutatott: ennek a rendszernek Magyarország nem önszántából lett része, hanem a közép- és kelet-európai sorstársaival együtt, a második világháború után a nyugati nagyhatalmak és a Szovjetunió közötti geopolitikai játszmák áldozataként "lökték oda rabnak". Kövér László a forradalom leveréséről szólva kiemelte: 1956. november 4-én a Szovjetunió több harckocsival támadt Magyarországra, mint 1939-ben Hitler Lengyelországra, hatvanezer kiképzett szovjet katona zúdult néhány ezer, katonailag képzetlen vagy hiányosan felszerelt, többnyire fiatal civil szabadságharcosra.
Kövér László teljes beszédét itt olvashatják!
A magyarok 1956-ban felvállalták a harcot a demokráciáért, és áldozatuk nem volt hiábavaló - mondta Marek Kuchcinski, a lengyel szejm elnöke és Stanislaw Tillich, a német Bundesrat elnöke.
Marek Kuchcinski felszólalásában kiemelte: Európában nemzetek élnek együtt, nem pedig egy etnikailag és kulturálisan egységes nép, és Közép-Európában mindenki érti, hogy bár különbözőek vagyunk, ebben rejlik a legnagyobb erőnk. Mi is megerősíteni, megújítani akarjuk Európát, de a magyar-lengyel barátság is bizonyítja, hogy a különbözőségek megőrzése mellett is lehetséges az együttműködés - mutatott rá.
A lengyel szejm elnöke kifejtette: mi ismerjük a szabadság árát és azt is tudjuk, hogy amikor nincs reform, vagy csak túl későn van, az bukáshoz vezet. Ezért az EU gyors megújulásának vagyunk a hívei - mondta.
Úgy vélte, a lengyel és a magyar sors összefonódik, aminek oka, hogy népei mindig is közös értékeket vallottak, szolgálni akarták a hazájukat. Közös vonásként említette, hogy mindkét országban a kereszténység határozta meg a legfontosabb értékeket. A magyarok és a lengyelek a történelem túlnyomó részében szövetségesek voltak és a nemzeti felkelésekben is segítették egymást - emlékeztetett. Hozzátette: az is hasonlóság a két nép között, hogy nehéz helyzetekben a magyarok és a lengyelek mindig Istenhez fohászkodtak.
Marek Kuchcinski arról is beszélt, hogy 1956-ban a forradalmárok a "rossz birodalom", a Szovjetunió ellen léptek fel. A lengyelek és a magyarok 1956-ban is segítették egymást, az érzelmi kötelék e két nemzet között túlélte a legnehezebb időket is - vélekedett.
Stanislaw Tillich, a német Bundesrat elnöke hangsúlyozta: azok, akik 1956-ban feláldozták életüket a kilátástalan küzdelemben, a 20. század hősei közé tartoznak, áldozatuk nem volt hiábavaló, mert nemcsak a saját országukért, hanem egész Európáért harcoltak.
Közölte: most Magyarország hosszú történelmének egyik legmegindítóbb eseményére emlékeznek, egy olyan korra, amely sok családnak reményt és gyászt is hozott. Azokat méltatjuk, akik hihetetlen bátorsággal és nagy elszántsággal szálltak síkra a szabadságért és az önrendelkezésért, és többen közülük életüket vesztették e harcban - idézte fel.
Mint mondta, akkoriban Közép-Európa több országában is a szabadság és önrendelkezés utáni vágy kötötte össze az embereket, a vágy a demokrácia iránt, az idegen uralom és a kommunizmus megszüntetése iránt. A szabadság szelleme szállt 1956 októberében Magyarországra, reménnyel és bizakodással teli napok voltak ezek, úgy tűnt, a szabadság, a demokrácia és az önrendelkezés csak karnyújtásnyira van - emlékeztetett. Hozzátette: e cél elérését megérdemelte volna ez a büszke, nagy múltú ország, de sajnos a remény itt is csak rövid ideig élhetett, a harcot nem lehetett megnyerni a szovjet túlerővel szemben.
Stanislaw Tillich kitért arra: ugyanakkor világossá vált, hogy a kommunista hatalom nem maradhat fenn örökké Közép-Európában, mert itt az emberek gondolatait az európai felvilágosítás alakította, abban a tudatban éltek, hogy csak a demokráciáé lehet a jövő. Felidézve a nyolcvanas évek és a rendszerváltozás eseményeit kijelentette: Közép-Európa tiszteletreméltót alkotott azóta, sikerült a rendszerváltás, ami elismerést és tiszteletet érdemel.
Kiemelte: Európa jövőjéről beszélve emlékezni kell arra a hosszú és nehéz útra, amely a szabadsághoz vezetett, emlékezni kell a közös európai értékeinkre, képesnek kell maradnunk a párbeszédre, a kihívásokat a másik szemszögéből is látnunk kell, és nem szabad elfeledni, mennyi mindent éltünk már át együtt.
A történelmi zászlók kivonulása és a Szózat eléneklése után ügyrendben kért szót Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője, aki jelezte: szeretné, ha a jegyzőkönyvbe belekerülne, hogy "az 1956-os forradalmat szovjet segítséggel vérbefojtó Magyar Szocialista Munkáspárt utódjaként megalakult Magyar Szocialista Párt frakciója" az ünnepi ülésen nem vett részt. Az elnöklő Latorcai János közölte: a jegyzőkönyvben rögzítik ezt a "sajnálatos tényt".
Marek Kuchcinski és Stanislaw Tillich az ünnepi ülést megelőzően Kövér László meghívására részt vett az 1956. október 25-i Kossuth téri sortűz áldozatairól szóló megemlékezésen, az Országház előtt kialakított emlékhelyen.
MTI - Sajtóiroda