KSB-6/2008.
(KSB-47/2006-2010.)
az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottságának
2008. április 22-én, kedden, 10 órakor
a Képviselői Irodaház V/569. számú termében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott*
A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/5395. szám)
(Módosító javaslatok megvitatása)*
Elnököl: Dr. Pető Iván (SZDSZ), a bizottság elnöke
Dr. Jánosi György (MSZP), a bizottság alelnöke
Alexa György (MSZP)
Bókay Endre (MSZP)
Fedor Vilmos (MSZP)
Lukács Zoltán (MSZP)
Dr. Schiffer János (MSZP)
Dr. Vitányi Iván (MSZP)
Dr. Cser-Palkovics András (Fidesz)
Gulyás Dénes (Fidesz)
Tellér Gyula (Fidesz)
Vincze László (Fidesz)
Dr. Lukács Tamás (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Jánosi György (MSZP) Alexa Györgynek (MSZP) - megérkezéséig
Alföldi Albert (MSZP) Lukács Zoltánnak (MSZP)
Halmai Gáborné (MSZP) Fedor Vilmosnak (MSZP)
Dr. Vitányi Iván (MSZP) dr. Schiffer Jánosnak (MSZP) - megérkezéséig
Halász János (Fidesz) Gulyás Dénesnek (Fidesz)
Kubatov Gábor (Fidesz) Vincze Lászlónak (Fidesz)
Dr. Gyimesi Endre (Fidesz) dr. Cser-Palkovics Andrásnak (Fidesz)
Kiss Attila (Fidesz) Tellér Gyulának (Fidesz)
Dr. Schneider Márta kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 05 perc)
DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Tisztelt Megjelentek! A későn jövőket kérem, hogy megbeszéléseiket majd az ülés után folytassák! Lukács képviselő úr foglaljon helyet, örömmel üdvözöljük körünkben. A bizottsági ülést elkezdjük.
Tisztelt Bizottság! Az előre kiküldött javaslat szerint ma egy megtárgyalandó ügyünk van, a Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvény módosításához beérkezett módosító indítványok tárgyalása, valamint a múltkori bizottsági ülés folytatásaként az egyebek között az európai együttműködési bizottság - most pontatlan vagyok -, szóval a megtárgyalt európai hírközlési hatóság ügye, a rövidség kedvéért így mondom.
Kérdezem a képviselőtársakat, van-e valakinek észrevétele a javasolt napirendhez. (Nincs jelentkező.) Ilyet nem látok.
Kérdezem, hogy ki az, aki elfogadja a javasolt napirendet - ez a határozatképesség vizsgálata is egyúttal. (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság határozatképes, és egyhangúan elfogadta a napirendi javaslatot.
Üdvözlöm a kormány képviselőit, akik a Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvény módosításához benyújtott módosító indítványok véleményezésére érkeztek.
Tájékoztatom a bizottságot, hogy a szokás szerint - és ez a kormány képviselői számára is tájékoztatás - az ajánlás szerint haladunk, szokott módon az ajánlási sorszámok szerint. Beérkezett egy tervezett bizottsági módosító indítvány, amit a képviselőtársak megkaptak, remélem, a kormány képviselői is. Arra majd, amikor már az ajánlási listán végigmentünk, akkor térünk vissza.
Az ajánlási sorszámok szerint haladva az 1-es módosító indítvány Kóka János és bizonyos Pető Iván képviselők módosító indítványa. Nem érzem úgy, hogy ismertetni kellene a tartalmat, részben az általános vitában szó volt kinek-kinek a módosító indítványáról. A benyújtott módosító indítványt kettéválasztották, illetve mi is kétfelé választva nyújtottuk be. Most akkor vegyük úgy, ahogy itt az ajánlási sorban szerepel, tehát most csak a módosító indítvány első feléről kérnék szépen véleményt vagy kormányálláspontot.
DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Köszönöm szépen. A módosító indítvány tartalmával és szándékával egyetértünk, azonban ebben a formában nem tudjuk támogatni, ugyanis a módosító indítvány első fele az, amelyik a törvényszövegbe koherensen beírható. (Az ülésterembe érkezik Fedor Vilmos.) A második fele, amelyben az önálló kollégium létrehozására tesz intézkedést, ez nem a törvény felhatalmazása, hanem ez a végrehajtási utasítás felhatalmazása. Egyébként tartalmilag egyetértünk.
ELNÖK: Akkor most mint benyújtó képviselő szólok hozzá. Egyrészt csak azok számára mondom, akik előtt nincs ott a javaslat, hogy a javaslat lényege az, hogy egy digitális kollégium is alakuljon - most a rövidség kedvéért mondom így. Más technikai lehetőséget arra, hogy erre garancia legyen a nyilvánosság előtt, nem láttunk, mint azt a formát, hogy itt valahogy szó essék erről.
Formálisan két szavazásra van szükség ennél a módosító indítványnál. Amint az ajánlásból kitetszik, itt szerepel egy kérdés, hogy vizsgálandó a módosító javaslat Házszabály-szerűsége egyáltalán, mert az a paragrafus, amelyet mi módosítani kívánunk, mármint a törvénynek az a paragrafusa nem lett megnyitva a kormány által benyújtott javaslattal.
Tehát először akkor azt a kérdést fogom feltenni a bizottságnak - (Jelentkezésre:) majd utána, amikor elmondom a kérdést, akkor még lehet hozzászólni -, hogy Házszabály-szerűséggel kapcsolatban mi az álláspontja, másodszor pedig a dolog tartalmi részével kapcsolatos kérdést teszem fel, hogy támogatja-e a bizottság. A jegyzőkönyvben szerepel - most az egyszerűség kedvéért mondom így - a kormány álláspontja, hogy a szándékot megértette és támogatja, és a cél ez volt.
Schiffer képviselő úré a szó.
DR. SCHIFFER JÁNOS (MSZP): Az lenne a kérdésem, hogy itt a törvényben létrehozhatunk-e kollégiumot, tehát hogy itt megfogalmazható-e az, hogy egy ilyen kollégium jöjjön létre, vagy pedig ennek máshol kell megfogalmazásra kerülnie.
ELNÖK: Egy pillanat, hangozzanak el a kérdések, és utána a válasz. Egyébként az államtitkár asszony véleményét, ha jól értettem, akkor kategorikusan azt mondta, hogy nem a törvény, hanem a végrehajtási utasítás feladata új kollégium létrehozása, de majd ő elmondja újra. Lukács képviselő úr!
DR. LUKÁCS TAMÁS (KDNP): Bocsánat, ehhez kapcsolódva inkább a válasz után, hátha felesleges a kérdés.
ELNÖK: Akkor tessék parancsoljon, most lehet válaszolni.
DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Az NKA-törvény szövege egyetlen kollégium felsorolását sem tartalmazza, ez mind a végrehajtási rendelet hatáskörébe tartozik, tehát ezért ezt sem támogatjuk. Ott viszont természetesen az önálló kollégiumot létre lehet és létre kell hozni. Erre, én azt gondolom, hogy az indoklás szövegében érdemes utalni.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Én, mint benyújtó, ezt tudomásul veszem, ezt tudtuk, csak valamilyen technikát arra alkalmazni kellett, hogy ez tételesen is elhangozzék. Egyrészt nem nyílt meg az a paragrafus, amihez a módosító indítványnak ez a része benyújtásra került, másrészt pedig, mint az elhangzott, a kollégiumok létrehozásáról nem a törvény dönt, de itt nem kívánom a saját benyújtott javaslatommal szembehangolni a bizottságot, de arra a kérdésre válaszolni kell, hogy Házszabály-szerű-e ez a módosító indítvány.
Tehát felteszem a kérdést, hogy a bizottság szerint Házszabály-szerű-e az elhangzottak ismeretében. Aki azt mondja, hogy igen, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Én azért meg vagyok természetesen, a szavaim ellenére is győződve erről. A bizottság többsége úgy döntött, hogy nem Házszabály-szerű, és akkor az érdemi részről már nem érdemes szavazni, de még egyszer szeretnék emlékeztetni arra, ami elhangzott a kormány képviselőjének álláspontjaként.
A következő pontban Schiffer képviselő úr a hatálybaléptetés dátumához nyújtott be módosító indítványt. Kérdezem a kormány álláspontját, ez a 2. pont.
DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Természetesen ez egy pontosítás és támogatjuk. (Az ülésterembe érkezik Bókay Endre.)
ELNÖK: Kérdezem a bizottság álláspontját: ki az, aki támogatja? Aki igen, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) 10 igen. Aki nem? (Nincs ilyen.) Aki tartózkodott? (Szavazás.) 9 tartózkodás. Tehát a bizottság többsége támogatja.
A következő pontban Schiffer képviselő úr a - nevezzük így - textiliparban megjelenő dizájntevékenység következményeit is be szeretné emelni a járulékoltatási körbe. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Támogatjuk a módosító indítványt.
ELNÖK: Kérdezem a bizottság álláspontját: ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 10 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Nincs ilyen.) Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) Ez továbbra is 9.
A 4. pontban olyan módosítások következnek, amelyeket párhuzamosan több képviselő nyújtott be ugyanolyan tartalommal. Nyitrai és Márfai képviselő urak, sorrendben Fidesz és MSZP, a mobil adatátvitelből származó tevékenységet kiszedné a járulékoltatási körből. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk a módosító indítványt.
ELNÖK: Kérdezem, ha nincs hozzászóló... Csak jelzem, hogy ugyanazon pártok részéről ellentétes tartalmú módosítások is érkeztek be, ami jelzi a képviselők hatalmas szuverenitását frakciókon belül. (Derültség.)
Ki az, aki ezt a módosító indítványt, illetve ezt a két módosító indítványt támogatja? Aki támogatja, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A következő technikai értelemben hasonló jellegű, itt három önálló indítvány ugyanolyan tartalommal fut, Nyitrai képviselő úr, három MDF-es képviselő és Márfai képviselő úr, tehát ez már hárompárti, ez az internet-hozzáférés, -ellátás kiszedését javasolja a járulékoltatási körből.
DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Ugye most a 6-os pontnál tartunk?
ELNÖK: Nem, ez még az 5-ös.
DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdezem a képviselőket: ki az, aki támogatja? (Nincs ilyen.)
Akkor most jön az ezzel ellentétes, vagy némileg ellentétes tartalmú módosító indítvány, Lukács és Halász képviselő urak javaslata, itt most ugye értelmeznem kell a javaslatot. Tételesen a javaslatban az szerepel, hogy amennyiben az internet-szolgáltató, tehát hozzáférést nyújtó nem végez pornószolgáltatást, akkor 0,8 százalékos járulék legyen, de a mondat második fele szerintem hiányzik, miszerint ha végez, akkor 25 százalékos legyen. (Dr. Lukács Tamás: Így van!)
Én csak, ezt már - hogy is mondjam - képviselőként teszem hozzá, hogy ez azt jelenti, hogy generálisan 25 százalékra emelnék fel a javaslattevők a járulékoltatást, mert nincs olyan internet-hozzáférés, amelyen keresztül ne lenne pornószolgáltatás elérhető. Ez Kínában és Nepálban megoldott, de Magyarországon olyan tartalomszűrés, ami ilyen radikális lenne, nincs. (Derültség.) De ez már csak magánkommentár, az érdemi bizottsági elnöki megjegyzés az, hogy így a javaslat szerintem féllábú, mert a mondat második fele hiányzik. Képviselő úré a szó.
DR. LUKÁCS TAMÁS (KDNP): Ez olyan ritka alkalmak egyike, amikor teljes mértékben egyetértek elnök úrral. Amint már az elmúlt alkalommal is kifejtettük, az európai uniós irányelv a szektorsemleges szabályozást írja elő. Ha telefonszolgáltatás esetében a pornószolgáltatásra 25 százalékot írnak elő, akkor semmi nem indokolja, hogy az internet-szolgáltatás esetén ez ne ugyanúgy legyen szabályozva. (Az ülésterembe érkezik dr. Vitányi Iván.)
Kétségtelen, hogy csak kapcsolódó módosító indítvánnyal tudjuk megoldani a másik részét, tehát amikor az internet-szolgáltatásnak ez a része bekerül a 25 százalékos körbe. Tudniillik akkor a telefonszolgáltatásnál ugyanúgy... Az internet-hozzáférésnél, ha nem szerződés alapján történik, ha szerződés alapján történik, ki kell zárni a szerződés szerint, hogy ilyen szolgáltatás van. Kétségtelenül nem ő a tartalom előállítója, de ha nem zárja ki ezt, akkor mi az indoka annak, hogy a telefonszolgáltatás esetén ez 25 százalékos, itt pedig nem.
Tehát ez volt a javaslatunk lényege, és kétségtelen, hogy a másik lába, amennyiben a jelen törvény szerinti pornószolgáltatás történik, akkor 25 százalékos.
Arról pedig, hogy az internet kérdése a magyar jogrendben nincs szabályozva, azt gondolom, hogy igazuk van azoknak, hogy akkor mindent ki kellene húzni, ami az internettel kapcsolatos, mert jogilag szabályozatlan terület, ergo ilyen nem létezik, mindenki azt csinál, amit akar.
ELNÖK: Cser-Palkovics képviselő úr!
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Ugyan én nem voltam itt a múltkor ezt a napirendet tárgyaló bizottsági ülésen, de ha jól hallottam itt a jelenlévőktől, akkor magának ennek a módosító indítványnak a céljával a kormány is egyetértett, és mintha az is elhangzott volna, hogy valamilyen tartalmú javaslatot ebben meg is fog esetleg fogalmazni, ami talán pontosabb, a célt pedig mindenképpen támogatja, és az ellenőrzést elősegíti. Az a kérdés, hogy történhet-e ilyen.
ELNÖK: Schiffer képviselő úr!
DR. SCHIFFER JÁNOS (MSZP): A kérdésem nekem is az lenne, nem tudom, van-e itt olyan szakember, aki erre tud választ adni, hogy behatárolható-e az a rész, ami a pornószolgáltatást biztosítja, van-e ilyen technikai különmérés, vagy pedig képviselő úr talán olyasmire is gondolt, hogy önbevallásos módszerrel működjön. Mert más területen van ilyen, hogy önbevallásos módszerrel a szolgáltatók azt mondják, hogy ennyi pornót közvetítek, és akkor ennek a járuléka... - satöbbi.
DR. LUKÁCS TAMÁS (KDNP): Bocsánat, megszólíttattam... Én erre gondoltam...
ELNÖK: Nem ezen az alapon megy a szóosztás, de tessék parancsolni! (Derültség.)
DR. LUKÁCS TAMÁS (KDNP): Arra gondoltam pontosan, de ezt már a múltkori bizottsági ülésen is elmondtam, hogy csak az önbevallás lehetne a járható út, amíg ő köt szerződést a tartalom-előállítókkal. Ha köt ilyen szerződést, akkor valamifajta felelősségvállalásnak kell lenni, ami egyébként, bocsánat, nem olyan típusú felelősségvállalás, hogy bárki meghatározza, hogy mit közvetítek. De miután önbevallás alapján... Tehát az a kifejezés, hogy csak akkor 0,8-as, akkor neki a Kulturális Alap bevallásánál fel kell tüntetnie. Adórendszerben is ismert az önbevallás módszere, hogy maga az önbevalló szétválasztja a tevékenységi köröket.
ELNÖK: Mint bizottsági tag szeretnék megszólalni, és nem szeretnék olyan látszatot teremteni, mintha szakértője lennék a technikai kérdéseknek, de - hogy is mondjam - konkrét eseteket ismerünk. Ugye a kuruc.info esete a magyar politikával jelzi, hogy nem kontrollálható, hogy milyen tartalmak érhetőek el az interneten keresztül. Az egy zárójeles megjegyzés, hogy én az ízlésem alapján az uszító, fasiszta satöbbi jellegű tartalmakat is ugyanúgy sújtanám külön járulékkal, de technikailag szerintem nem megoldható, amit a képviselő úr javasol. A tartalomszolgáltatók tudniillik nem fizetnek, az internet-tartalomszolgáltatók ebbe a körbe nem lettek bevonva. Én úgy értelmezem a magam civil nyelvén, hogy körülbelül olyan tartalmú a javaslat, mintha azt mondanánk, hogy más telefondíjat fizetnek azok a telefonszolgáltatók, akiknek a készülékén vagy hálózatán csúnyán beszélnek az emberek, vagy olyan tartalmakat közvetítenek, ami nemkívánatos. Szerintem ez nem megoldható technikailag, de a kormány álláspontját még nem ismerjük, és Cser-Palkovics képviselő úr kérdésére még nem hangzott el a válasz.
DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Köszönöm szépen. Sajnos ebben a formában ez a módosító indítvány nem támogatható, de abszolút tudjuk vagy érezzük a szándékot. Meglehetősen nehezen megvalósítható ez, ahogy végiggondoltuk. Ugye a távbeszélő útján teljesített pornográf tartalmú, emelt díjas szolgáltatást megjelöli az NKA-törvény, mint amit 25 százalékkal járulékoltat. Ami a távbeszélő emelt díjas szolgáltatása, az nem mind pornográf tartalmú, hiszen az emelt díjban millió egyéb van, a játék, meg a fene se tudja, micsoda, a pornográf szolgáltatást pedig önbevallás alapján számolható el. Tehát itt önbevallásra bazírozik a törvény, tehát azt mondja, hogy ebből a szolgáltatónak magának meg kell határoznia, hogy mennyi az, ami 25 százalékkal járulékoltatható.
Én azt gondolom, hogy ezen a gondolaton végigmenve most nem tudok rögtönözni itt egy módosító indítványt, de ha a bizottságnak az megfelelő, akkor szakértőkkel még ez ügyben egy gondolatkísérletet tennénk, hogy megvalósítható-e ez a szándék.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Képviselő úr jelezte, hogy csatlakozó módosító indítványt amúgy is benyújt ehhez a javaslathoz, tehát még találkozunk bizottsági ülésen, és akkor, ha van nemcsak gondolatkísérlet, hanem - hogy is mondjam - praktikus...
DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Módosítóindítvány-kísérlet...
ELNÖK: ... módosítóindítvány-kísérlet, akkor nyilván azt újra megtárgyaljuk.
Most szavazzunk Lukács és Halász képviselő urak javaslatáról. Aki támogatja a javaslatot, vagy a javaslat szándékát - még ebben a fázisban ez nem mindig válik külön -, tehát aki támogatja a javaslatot, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) 9 igen. Aki nem? (Szavazás.) 4 nem. Aki tartózkodott? (Szavazás.) 5 tartózkodás. Tehát a többség nem támogatta, de a bizottság több mint egyharmada támogatta.
A 7. pont a Kóka Jánossal közösen benyújtott javaslatunk másik fele, amely egy tized százalékkal csökkentené az internet-hozzáférés járulékoltatását. Szeretném elmondani az indoklásban azt, hogy a legnagyobb vihart ez a járulékoltatási szándék kavarta. A számítások szerint nemcsak az esetleg a kompromisszum feltétele, ami a javaslat másik felében volt, tehát hogy a digitális tartalomtámogatás is kerüljön be az NKA körébe, hanem az is, hogy az ott kalkulált bevétel ezzel a 0,1 százalékos csökkentéssel is bejönne. Ezt célozza meg ez a jelentéktelennek tűnő, ámde nem biztos, hogy jelentéktelen módosítás.
Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk ezt a javaslatot. A minimális kulcsot egységesen 0,8 százalékban határoztuk meg az új szolgáltatások esetében.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a bizottság tagjait, hogy ki az, aki támogatja a javaslatot rajtam kívül. (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A következő pontban Nyitrai képviselő úr bevételbővítő javaslatot tesz, ott van, hogy milyen körben kíván járulékoltatni... Elhagyja, bocsánat, ezt nem láttam előzetesen, elhagyja. Elnézést, nem osztogatnak, hanem fosztogatnak. (Derültség.) Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk a módosító indítványt.
ELNÖK: Kérdezem a képviselők álláspontját: ki az, aki támogatja? (Nincs ilyen.) Ilyen a bizottságban nincs.
Következik a tervezett vagy javasolt bizottsági módosító indítvány, amely részben a Kóka János és az én nevemmel fémjelzett javaslat tartalmával azonos tartalmú, tehát a digitális tartalomszolgáltatásba forgatná vissza az internet-szolgáltatóktól származó bevétel egy részét.
Kérdezem először a kormány álláspontját, hogy ezt a módosító indítványt támogatná-e, ha már hivatalos módosító indítvány lenne.
DR. SCHNEIDER MÁRTA kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Igen, támogatjuk a módosító indítványt, és ahogy az előbb mondtam, én javasolnám az indoklásba a bizottság létrehozására tett javaslatot is, a szövegbe nem, de az indoklásba feltétlenül.
ELNÖK: Ezzel a megjegyzéssel tudjuk az indoklás hivatalos státuszát, tehát belekerül, ha elfogadja a bizottság, akkor bővítve azzal, hogy kerüljön be az indoklásba, amit államtitkár asszony javasolt.
Kérdezem a bizottság tagjait, hogy külön szavazzunk-e, vagy szavazhatunk együtt a két tételről. (Többen: Együtt!)
Ki az, aki támogatja, hogy bizottsági módosító indítványként benyújtsuk? (Szavazás.) A bizottság támogatja, és ez egyúttal azt jelenti, hogy magát a javaslatot is támogatja.
Köszönjük szépen. A jelek szerint ez ügyben találkozunk még. (A napirendi pont tárgyalásához érkezett vendégek elhagyják az üléstermet.)
Következik az egyebek között: a múltkori bizottsági ülésen szóban foglaltuk csak össze a bizottság véleményét. Kérdezem, hogy van-e valakinek megjegyzése a bizottsági tagoknak kiküldött szöveghez. (Jelentkezésre:) Tellér képviselő úr!
TELLÉR GYULA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Egyetlen megjegyzésem van. Egyrészt az állásfoglalással, másrészt az indoklással teljes mértékben egyetértek.
Inkább egy félig-meddig kérdésem, vagy kérdésbe csomagolt megjegyzésem van. Ugye itt a szubszidiaritás elvének, vagyis a helyi rendelkezés elvének a sérelme az egyik indoka az elutasításnak. Nem tudom, hogy miért nem lehet a nemzeti érdekre hivatkozni. Úgy tűnik, mintha a nemzeti érdek valami szégyellnivaló, vagy mindenféleképpen nem szalonképes kifejezés lenne. A szubszidiaritás, amíg itt nemzetállamokról van szó, a szubszidiaritás az Európai Unióhoz való viszonyban mégiscsak elsősorban a nemzeti rendelkezés alá való helyezést vagy az ott tartást jelenti.
Úgyhogy ez az egy megjegyzésem van, bele lehetne venni a nemzeti érdeket, mint olyan indokot, ami mondjuk az én szememben erősebb, mint a "szubszidiaritás" szó.
ELNÖK: Jánosi alelnök úr!
DR. JÁNOSI GYÖRGY alelnök (MSZP): Nem akarnék a szavakon lovagolni, de vitatkoznék Tellér képviselő úrral, mert hiszen itt alapvetően az állami érdekek sérelméről van szó. A nemzeti érdek, a "nemzet" fogalom jóval tágabb, mondjuk a Magyarország határain túli magyarságot is magába foglalja, és a törvénykezés, az egyes jogszabályok állami szinten fogalmazódnak meg. Tehát én abból a szempontból el tudom fogadni, hogy meg lehet fogalmazni a szuverén állami érdekek sérelmének logikáját, csak a nemzettel szerintem óvatosabban bánjunk most, ebben az összefüggésben. (Tellér Gyula: Egyetértek!)
ELNÖK: Akkor ebben az összefüggésben viszont én azt tenném a magam részéről hozzá, hogy ebben az értelemben meg esetleg annyiban pontosabb, hogy itt nem valami - hogy is mondjam - az ország népétől idegen állami érdek, vagy attól elidegenedett állami érdek sérelméről van szó, hanem ennyiben az önrendelkezés vagy a leosztott, vagy a decentralizált döntési rendszerről, de nem akarok feleslegesen és hosszasan vitatkozni. (Jelentkezésre:) Tellér képviselő úr!
TELLÉR GYULA (Fidesz): Én sem szaporítom a szót, így is hagyhatjuk a szöveget, a megjegyzésem inkább egy általános megjegyzés volt.
Ami pedig az állami szuverenitás és a "nemzeti" szó használatát jelenti, a "nemzeti" egész Európában az "országos" szó szinonimája. Az angol főpostát nemzeti postának hívják és így tovább, és így tovább. Nálunk van ez a finom megkülönböztetés, miután a nemzet kilóg az ország határai közül, hogy folyton mérlegeljük, hogy mi az, ami az egész magyarságra vonatkozik, és mi az, ami csak államhatáron belüliekre. Az én megjegyzésem valahogyan inkább most ebben az esetben az állami szuverenitás, ha a mi fogalmaink szerinti precizitást akarnánk alkalmazni, de nem ragaszkodom hozzá, inkább csak jelezni szeretném, hogy nem kell elbújni az európai terminológia mögé olyan kérdésekben, amikben nyugodtan kimondhatjuk a mi saját érdekeinket.
ELNÖK: Köszönjük szépen, akkor formális szavazás lesz. Csak mellékesen jegyzem meg, hogy a leginkább érintett magyar hatóság a Nemzeti Hírközlési Hatóság (Közbeszólás: Ráadásul! - Derültség.), de ez a dolog abszurditásai közé tartozik. (Tellér Gyula: Ugyanaz a terminológiai probléma.) Mert az, hogy a Nemzeti Színház mondjuk más értelemben... (Közbeszólások: Nemzeti Kulturális Alap! - Nemzeti alaptanterv.) Az is más, mert a nemzeti alaptanterv, a Nemzeti Színház, a Nemzeti Múzeum nem kimondottan határokhoz kötött dolog, de a Nemzeti Hírközlési Hatóság inkább.
Ebben egyetértés van, akkor ezt bizottsági véleményként az elhangzott megjegyzés rögzítésével és megjegyzésével továbbadjuk, mármint a bizottsági álláspontot. Köszönöm szépen.
A legközelebbi bizottsági ülés nagy eséllyel jövő héten lesz. (Dr. Schiffer János: Hétfőn, ha lesz módosítás. Jövő héten elvileg szavazunk.) Meglátjuk. Valószínű, hogy hétfőn délben a kapcsolódó módosító indítványok miatt, és kedden a tervek szerint a könyvesszakma kötött árakra vonatkozó javaslatáról tartunk bizottsági ülést, ezt mindenki megkapta. (Jelzésre:) Megkapták a képviselőtársak, nem? (Az elnök a bizottság főtanácsadójával egyeztet.) Jó, bocsánat, akkor megkapják a képviselőtársak időben a tárgyalandó anyagot. Csak az értesítés ment ki, hogy erről tárgyalás lesz, azt nem tudtam, hogy nem érkezett meg a javaslat. Köszönöm szépen a megjelenést.
(Az ülés befejezésének időpontja: 10 óra 40 perc)
|
|
Dr. Pető Iván |
Jegyzőkönyvvezető: Biczó Andrea