FMB-3/2010.
FMB-3/2010-2014.
az Országgyűlés Foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának
2010. május 27-én, csütörtökön 13.30 órakor
a Képviselő Irodaház 128. számú termében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat*
Az ülés résztvevői*
A bizottság részéről*
Megjelent*
Helyettesítési megbízást adott:*
Meghívottak részéről*
Hozzászóló*
Dr. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterjelölt kinevezés előtti meghallgatása*
Dr. Matolcsy György szóbeli tájékoztatója, bemutatkozó előadása*
Kérdések és válaszok*
Határozathozatal*
Egyebek*
Elnököl: Gúr Nándor (MSZP), a bizottság elnöke
Kara Ákos (Fidesz) alelnök
Varga József (Fidesz) alelnök
Kontur Pál (Fidesz)
Kovács Ernő (Fidesz)
Nagy István (Fidesz)
Polics József (Fidesz)
Szedlák Attila (Fidesz)
Vécsey László (Fidesz)
Karvalics Ottó (KDNP)
Spaller Endre (KDNP)
Bertha Szilvia (Jobbik)
Egyes Zsolt (Jobbik)
Kaufer Virág (LMP)
Helyettesítési megbízást adott:
Dr. Czira Szabolcs (Fidesz) Kontur Pálnak (Fidesz)
Dr. Karakó László (Fidesz) Kara Ákosnak (Fidesz)
Dr. Nemény András (MSZP) Gúr Nándornak (MSZP)
Szűcs Erika (MSZP) Kaufer Virágnak (LMP)
Dr. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterjelölt
Megjelent
Dr. Czomba Sándor (Fidesz) képviselő
(Az ülés kezdetének időpontja: 13.30 óra)
GÚR NÁNDOR (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban: ELNÖK: Kéz csókolom, szép napot! Üdvözlöm képviselőtársaimat. Engedjék meg, hogy a köszöntés után a formai dolgoknak tegyek először eleget. A határozatképességünk megállapítására kell hogy sort kerítsünk. A jelenléti ív alá van írva, alelnök urak és én is ellenjegyzem. Három helyettesítés lesz. A határozatképességünk szemre is látható, de a formai dolgoknak pillanatok belül eleget tudunk tenni. A mai napirendi pontjaink, amit elektronikus úton is megkaptak képviselőtársaim, rendelkezésre állnak. Két témakörrel foglalkozunk. Az egyik témakörünk dr. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterjelölt kinevezés előtti meghallgatása és utána még néhány percben az egyebek kérdésköre.
A helyettesítéseket bediktálom: dr. Czira Szabolcsot Kontur Pál képviselőtársam, dr. Karakó Lászlót Kara Ákos és dr. Nemény Andrást én, Szűcs Erikát pedig Kaufer Virág képviselő asszony helyettesíti. Tizennyolc a jelenleg jelenlévők száma. A napirendi pontok elfogadására teszek javaslatot az előbb elmondottak szerint. Aki a meghívóban kiküldött napirendi javaslatot támogatja, az kérem, kézfelemeléssel ezt erősítse meg. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Úgy látom, hogy ez egyhangú. Köszönöm szépen.
Dr. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterjelölt kinevezés előtti meghallgatása
Tárgyalási időkeretre teszek javaslatot. Miniszterjelölt úrral egyeztettünk és az alelnök urakkal is, mivel szoros beosztása van a miniszterjelölt úrnak a meghallgatások tekintetében, ezért azt javaslom, hogy 14 óra 25 perckor fejezzük be az első napirendi pont tárgyalását, azaz 50 perc áll rendelkezésünkre a javaslatok szerint a meghallgatásra, amelyet - úgy gondolom - úgy célszerű lefolytatnunk, hogyha először kérdéseket fogalmazunk meg, rövid, tömör kérdéseket, majd a kérdésekre adott válaszokat követően pedig, ha van, akkor véleményt is megfogalmazhatunk. Ha ez elfogadható a bizottság tagjai számára, akkor eszerint haladnánk. Kérdezem, van-e valakinek más véleménye? (Nincs jelentkező.) Nem látok ilyet. Tehát akkor a javaslat szerint haladunk. Nyilván azt fogjuk tenni, hogy a megszólalások tekintetében az első mindig az ellenzéki oldal képviselőit illeti meg, utána váltott vezetésben haladunk tovább.
Nincs más teendőm, mint az, hogy felkérjem dr. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterjelölt urat, hogy bevezető gondolatait ossza meg velünk. A szó az öné miniszterjelölt úr, parancsoljon!
Dr. Matolcsy György szóbeli tájékoztatója, bemutatkozó előadása
DR. MATOLCSY GYÖRGY nemzetgazdasági miniszterjelölt: Tisztelt Elnök Úr, Alelnök úr! Igen Tisztelt Bizottság!
Nagyon jó helyen vagyunk, hiszen ez a legfontosabb gazdaságpolitikai sarokkő, a foglalkoztatáspolitika. Önök ismerik személy szerint a közgazdász véleményét az egész gazdaságpolitikai fordulatról, ismerik a Fidesz programját és ismerik a kormányprogramot. A kormányprogramban, a Fidesz választási programjában és az én személyes meggyőződésem szerinti gazdaságpolitikai felfogásban a foglalkoztatás és a munka középponti helyet foglal el.
Ez nem mindenhol van így, nem minden közgazdasági iskolában van így. Van, amelyik azt mondja - ez volt sokáig 25-30 évig az uralkodó álláspont -, azt mondta, hogy legfontosabb a gazdaságban a költségvetési egyensúly, az alacsony infláció és hogy ne legyen magas az adósság. És az összes többi ezután jön. Ha alacsony a költségvetési egyensúly, alacsony az adósság, alacsony az infláció, akkor automatikusan magas lesz a foglalkoztatás. Ezt azok az országos és azok a közgazdasági iskolák alakítatták ki, ahol örökölten magas a foglalkoztatás. Az Egyesült Államokban 75 százalék körüli a foglalkoztatási ráta. Az angolszáz országokban mindenhol 70 százalék fölötti, Skandináviában, mindenhol 70 százalék felett van. Délkelet-Ázsiában, a gyorsan fejlődő országokban 85 százalék fölötti, tehát azokban az országokban, ahol ez a közgazdasági felfogás kialakult, ott automatikusnak vették a magas foglalkoztatási szintet, és azt mondták, hogyha van elég munkahely, akkor már csak jó költségvetés kell, alacsony adósság kell, alacsony infláció.
Sajátos módon azonban Magyarország az Európai Unió foglalkoztatási szint szerinti utolsó helyén álló ország. 53-54 százalék a foglalkoztatási szint. Most már majdnem hogy csak hárommillió-hétszázezer legálisan foglalkoztatott...
ELNÖK: Most egy picit nőtt.
DR. MATOLCSY GYÖRGY nemzetgazdasági miniszterjelölt: ... most egy picit nőtt. ... van Magyarországon. Mindjárt jön a nyár, meg hurrá optimizmus van. Tehát egy olyan országban, ahol örökölten alacsony a foglalkoztatási ráta, azt kell mondanom, hogy az Európai Unió 64-65 százalékos átlagos foglalkoztatási szintje alatt van egy ország, ott nem áll ez a gazdaságpolitikai tétel. Tehát, hogyha jó a költségvetés, akkor jó lesz a foglalkoztatás. Itt fordítva van a helyzet. Ahhoz, hogy jó legyen a költségvetés, munkahelyekre van szükség. Ahhoz, hogy fenntartható költségvetési hiány legyen, ahhoz emelni kell a foglalkoztatási szintet. Most személy szerint mint közgazdász, én is ehhez az iskolához tartozom, a Fidesz gazdaságpolitikája ezen az alapelven nyugszik, és a kormányprogram is azon az alapelven nyugszik, hogy a foglalkoztatás bővülésével, növekedéssel, beruházásokkal lehet egy fenntartható államháztartási egyensúlyt elérni és nem fordítva.
Azért nagyon fontos elnök úr, hogy ezt mi itt - akik rajtam kívül, mindenki jobban ért ehhez a foglalkoztatási-munkaügyi területhez, a részleteit is érti, szóval -, ezt mi lássuk, mert mi vagyunk a jó oldalon. Mi képviseljük a helyes irányt, amiben tehát a munka, a munkahely, a foglalkoztatás az első, és utána jön a gazdaságpolitika többi területe következményként.
A mai magyarországi gazdasági szerkezetben - önök ezt pontosan tudják - van 70 százalék feletti foglalkoztatási szint a diplomásoknál: 72 százalék. Van 63 százalék körüli, tehát az uniós átlag körüli foglalkoztatási szint a képzetteknél, akik valamilyen szakképzettséggel rendelkeznek, de a nyolc általánost el nem végzettek, illetőleg a képesítéssel nem rendelkezők körében Magyarországon ezekben a napokban-hetekben-hónapokban-években a foglalkoztatási ráta 19 százalék. Hogy ez 19 vagy 21%, ez abszolút független, a kamara szerint 19. Nos nem mindegy, de döbbenetesen alacsony.
Tehát az alapvető közgazdasági hangleütésből következően egy olyan gazdaságpolitikát szükséges követnünk, ami mindent megtesz a képesítéssel nem rendelkező munkavállalók számára az új munkahelyek létesítéséért. Ez a kulcskérdés. Egy olyan felmérést ismerek, ami 850 ezres létszámot jelent, tehát 850 ezer képesítéssel vagy nyolc általánossal nem rendelkező aktív ember van ma Magyarországon.
Négy olyan gazdasági területet látunk a kormányprogramunk szerint, ahol tömegesen és viszonylag gyorsan lehet munkahelyeket létesíteni. Ilyen a mezőgazdaság, ilyen az építőipar, ilyen a turizmus és ilyen a családon belüli kisegítő munka. Egy idős emberrel ha valaki foglalkozik, főz, beszerez, egy többgyerekes családnál, ha valaki munkát vállal, kisegítő munkát. Nos ez az a négy terület, ahol elsősorban a képzetlen munkaerőt le tudjuk kötni, munkával tudjuk ellátni. Természetesen az összes többi terület is nagyon fontos.
Én azzal szeretném zárni a bevezetőt egy harmadik gondolatkörként, hogy ahhoz hogy Magyarországon a foglalkoztatás szintje a kormányprogramban megjelölt egymillió fővel emelkedjen tíz év alatt, ami azt jelenti, hogy a mostani 3.700.000, kicsit annál magasabb szintre 4.700.000, 4.700.000-800.000 közé emelkedjen, ami a csehországi foglalkoztatási szint, mai szint beállítását jelentené, mert Csehországban 960 ezerrel van több adózó munkavállaló, mint a magyar gazdaságban, szóval hogy ez a célunk megvalósuljon, ahhoz igazából a gazdaságpolitika összes többi területén fordulatot kell elérni.
Én most felsorolok néhányat. Az egyik az adóterhelés csökkentése. Ahhoz, hogy a munkaadók több munkavállalót alkalmazzanak, ma a kirívóan magas adóterhelést csökkenteni kell. A másik ilyen terület a bürokrácia csökkentése. Ahhoz, hogy a munkaadók fordulatot éljenek át, érezhetően kell csökkentenünk a bürokrácia terhelését. Mindenre sok nemzetközi adat van, ezt mindenki tudja, én most nem terhelném ezekkel magunkat. A harmadik ilyen terület, hogy alapvetően meg kell változtatnunk a képzési rendszert, ezen belül a szakképzési rendszert. Negyedik terület, hogy az európai uniós források felhasználását teljes mértékben át kell alakítanunk, mert valljuk be, hogy 2004 óta úgy használjuk az európai uniós forrásokat, hogy elsősorban nem foglalkoztatásemelkedésre és növekedésgyorsulásra ment, mert akkor most mások lennének a számok vagy pedig a válság előtt mások lettek volna a számok, hanem másra költöttük. Hosszú távú, 15-20 év alatt életminőségben megtérülő infrastruktúra-beruházásokra költöttük. Pedig nekünk munkára, munkahelyre és növekedésre lenne szükségünk.
Tehát a negyedik elem az európai uniós források átcsoportosítása lenne, a munkahelyteremtés, a foglalkoztatásemelkedés növekedése érdekében. Az ötödik elem az olcsó hitel. Ehhez a jegybanki alapkamat csökkentésén túl a bankrendszer működésének újraszabályozására van szükség, tehát hogy a magyar vállalkozók könnyen, gyorsan, olcsón érjék el a hitelforrásokat, akkor lesznek képesek arra, hogy több munkavállalót alkalmazzanak. Egy hatodik elem a piacteremtés. Ahhoz, hogy Magyarországon több munkahely legyen, ahhoz több piacra van szükség. Elsősorban belföldön tudunk ezekben az években több piacot teremteni. Erre dolgoztuk ki az energiahatékony felújítások programját, amikor tehát azt vállaljuk, hogy négy év alatt több százezer, 800 és egymillió közötti épület, otthon, önkormányzati épület, iskola, kórház energiatakarékos felújítását segítjük különböző európai uniós és más forrásokkal. Ez új piac. Ez az energiafüggőséget csökkenti, a földgázfüggőséget csökkenti, a földgázimporttól való függőséget csökkenti és új piacot ad. Ebből lesz munkahely. Tehát belföldi piacbővülésből is lesz munkahely.
Ezzel zárnám elnök úr. Tehát egy más közgazdasági felfogáson alapuló, más gazdaságpolitikát fogunk követni, amelynek a középpontjában tehát tíz év alatt egymillió munkahely áll, és ehhez a gazdaságpolitika valamennyi kapcsolódó területét érintő változásra van szükség. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Egy mondattal átvezetésként, tehát én úgy értelmezem miniszterjelölt úr gondolatait, hogy gyakorlatilag a növekedést előtérbe helyező és az egyensúlyt úgymond kevésbé tiszteletben tartó közgazdasági iskola képviselőjeként jelenik meg, nem?
DR. MATOLCSY GYÖRGY nemzetgazdasági miniszterjelölt: Nem, nem.
ELNÖK: Nem baj, ezt majd...
DR. MATOLCSY GYÖRGY nemzetgazdasági miniszterjelölt: Elnézést, nem, nem.
ELNÖK: De a növekedést előtérbe helyezi.
DR. MATOLCSY GYÖRGY nemzetgazdasági miniszterjelölt: Így van, az igaz, az igen, az a része rendben van.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Kérdések feltételére kerül sor. Kérdezem, ki kíván kérdést megfogalmazni. Kezdjük az ellenzéki oldalon.
BERTHA SZILVIA (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Én azt szeretném kérdezni, hogy a kétharmados többség birtokában terveznek-e bármilyen módosítást az Országos Érdekegyeztető Tanács és a hozzá kapcsolódó tanácsok, bizottságok struktúrájában és a döntéshozatali mechanizmusban. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Rögtön válaszol miniszterjelölt úr?
DR. MATOLCSY GYÖRGY nemzetgazdasági miniszterjelölt: Ha lehet, de ezt az elnök úr határozza meg.
ELNÖK: Eldöntöttük. Parancsoljon!
DR. MATOLCSY GYÖRGY nemzetgazdasági miniszterjelölt: A foglalkoztatáspolitika világára is érvényes az, ami a gazdaságpolitika egészére érvényes, tehát, hogy változásokat kell bevezetnünk ahhoz, hogy fordulatok lehessenek. Mi azt mondjuk, hogy először egy teljes felülvizsgálatra van szükség. Ez esetben is, az érdekegyeztetés esetében is. Ezt követően egy újragondolásra van szükség, és ezt követően érdemes átépíteni az érdekegyeztetés rendszerét. Úgy átépíteni, hogy abban erősebb szerepet kapjon mind a munkaadó, mind a munkavállaló, mind a civil élet. Mert ezek azok a területek, ahonnan új munkahely jöhet, az államtól nem, az állam csak segíteni tud. Tehát amennyiben például a kamara szerepe megerősödik, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szerepe megerősödik például a szakképzés területén. Most egy példát mondok, és ez persze része egy érdekegyeztetési folyamatnak. Nemcsak a bér, meg az ár, meg az adó, meg az összes többi, hanem például a képzés, szakképzés. Az egy más érdekegyeztetésben egy más lehetőséget nyújt a munkaadónak is, meg a munkavállalónak is. Tehát én azt gondolom, hogy igen, az országos érdekegyeztetés egész rendszerére érvényes a teljes felülvizsgálat, a teljes újragondolás és a teljes átépítés. Hogy ennek mi lesz a tényleges lépéssorozata, az a kormányzás keretében derül ki.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Polics József képviselőtársam.
POLICS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelettel köszöntök mindenkit. Én Komló és térségéből érkeztem, ahol köztudottan nagyon magas a munkanélküliség, és hasonló térségek találhatók az országban. Amikor azt mondjuk, hogy az átlagos munkanélküliség a 11 százalék környezetében van, akkor Komlón ez 26 százalék, a környező településeken viszont van olyan, ahol sajnos ez eléri a 100 százalékot. Én örülök annak, hogy miniszterjelölt úr kapja ezt a tárcát, hiszen nálunk 1998 és 2002 között történtek azok a fejlesztések a foglalkoztatás területén, idegenforgalom, turisztika vonatkozásában, amik új munkahelyeket teremtettek. A kérdésem az, hogy mi a tárcának az elképzelése az ilyen hátrányos helyzet térségekkel, mint Komló, az Ormánság, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, s a többi területek. Köszönöm
ELNÖK: Köszönöm. Miniszterjelölt Úr!
DR. MATOLCSY GYÖRGY nemzetgazdasági miniszterjelölt: Köszönöm szépen képviselő úr, hogy emlékszik még ezekre az időkre. Tényleg, például Komló mellett Sikondán fürdőberuházással összefüggésben olyan új utakat nyitottunk együtt a munkaadókkal, munkavállalókkal, amiből lett sok minden. Azt gondolom, hogy két szintje van a foglalkoztatáspolitikában a kérdés megoldásának. Egyrészt van egy általános közgazdasági környezetbeli szint, ami a magyar közgazdasági környezetet javítja, az jó lesz Budapesten is és Komlón is. Reményeim szerint Ózdon is és Győrben is. Tehát, ha csökkentjük a bürokráciát, az adminisztratív kötelezettségeket, ne felejtsük el, például az adózáshoz 330 órát kell egy munkavállaló adózásával eltölteni ma. Ez a világon a 138. legmagasabb bürokráciaszint. Ha csökkentjük az adószintet, a 151-ek vagyunk az adóterhelés szintjét tekintve a világban. Az jó Komlón és jó Budapesten. Nem sorolom végig, de nem elég. Tehát vannak olyan többszörösen hátrányos helyzetben lévő kistérségek, települések, kistérségek, sőt régiók is, ahol célzott programokra van szükség. Célzott és integrált programokra.
Például az Ormánságban sikeres kísérletek is indultak a civil élet és a munkaadók-munkavállalók bevonásával. Tehát lehet sikeres kísérletekből integrált programokat gyúrni. Én azt gondolom, hogy az ilyen területeken, például Komlón, de sorolhatnám még a sellyei kistérséget is, szóval van még egyéb terület, más terület is ebben a csoportban, célzott gazdaságfejlesztési programokra van szükség. Ehhez célzott, integrált forrásokat érdemes rendelni. Tehát az uniós forrásokból olyan térségi, gazdaságfejlesztési programokat érdemes megfogalmazni, és erre a nemzetgazdasági minisztérium belső szerkezete alkalmassá kell, hogy váljon, amely nem csupán az általános közgazdasági környezetet képes javítani, hanem célzottan egy-egy térség vagy település vagy településcsoport életét is. Tehát térségi, gazdaságfejlesztési programok, integrált programok jelenthetik a megoldást. Ennek az lehet a garanciája, hogy a nemzetgazdasági minisztériumon belül van a gazdaságpolitika, pénzügypolitika, gazdasági stratégia és a területfejlesztési politika egyben. Tehát az a feladatunk, hogy ne csupán a költségvetés oldaláról vagy egy nagy gazdasági stratégia oldaláról, hanem a település, a kistérség, a területek, a területfejlesztés oldaláról is programokat gyúrjunk össze. A Széchenyi-tervben több ilyen lehetőség volt, működtek, most sokkal, de sokkal több pénz áll erre rendelkezésre, tehát nem csupán általánosságban kell megközelíteni, hanem célzottan, célzott, integrált programokkal.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy más kérdező van-e. Igen, Kaufer Virág képviselő asszonyt látom.
KAUFER VIRÁG (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Szeretném üdvözölni a miniszterjelölt urat körünkben. A Lehet Más a Politika üdvözölte azt, hogy a programja több elemét is viszontlátta a kormányprogramban a foglalkoztatáspolitikával kapcsolatosan, így a zöld munkahelyteremtésre vonatkozó célkitűzéseket, a családbarát munkahely munkavállalásra vonatkozó célkitűzéseit és az alacsony képzettségűek munkába állítását is.
Van egy pont azonban, amivel kapcsolatosan lenne egy kérdésem önhöz. Ez pedig a tartósan munkanélküliek reintegrációjára vonatkozik, azon belül is a hátrányos helyzetűek reintegrációjára. Ebben egy ponton találtam konkrét utalást a programban, és ez pedig a közmunka volt, amiről azért tudjuk azt, hogy sok szempontból kérdéses, hiszen elég drága és alacsony hatásfokú módja annak, hogy a tartósan munkanélkülieket reintegráljuk a munkaerőpiacra.
Tehát a kérdésem arra vonatkozna, hogy miniszterjelölt úr milyen szerepet szán a munkaügyi szervezetnek erre vonatkozólag és hogy a közmunkán kívül hogyan látja ennek a problémának a megoldását. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Miniszterjelölt Úr, parancsoljon!
DR. MATOLCSY GYÖRGY nemzetgazdasági miniszterjelölt: Köszönöm szépen. Mélyen egyetértek. A számítások szerint csupán a zöldipar felépítése egy 150-200 ezer új munkahelyet teremthet Magyarországon az elkövetkező 5-10 évben, és egyben az egész gazdaságnak egy kitörési pontot hozhat. Tehát szükség van új kitörési pontokra. Ezen belül a zöldipar és általában a zöldgazdaság olyan. Ugyanilyen a családot kisegítő gazdaság, a családbarát munkahely.
A tartós munkanélküliség a legrosszabb formája, azt gondolom a munkanélküliségnek. Egyik formája sem jó, de felfogásom szerint a 24 év alatti korosztályokban fellépő munkanélküliség, az 55 év feletti és a tartós munkanélküliség azok a heveny gyulladási pontjai a mai magyar gazdaságnak, ahol mindenképpen lépni kell. Ismerjük a felméréseket. A felmérések azt mondják, hogy a képzettséggel nem rendelkezők körében a legmagasabb a tartós munkanélküliség. Tehát a megoldás is egy komplex kezelést igényel. Tehát a tartósan munkanélküliek esetében valószínűtlen bármilyen jó közgazdasági környezetjavulás vagy egy célzott gazdaságfejlesztési program esetében az automatikus munkavállalás. Ott be kell lépni más gazdasági eszközökkel, és azok sem lesznek elégségesek. Más gazdasági eszközök közül nyilvánvalóan a képzés, a szakképzés teljesen megreformált rendje segíthet. Itt egy világos célkitűzésünk van, a 200 éve megszületett és azóta fejlődő és sikeres német duális szakképző modellt szeretnénk bevezetni. Ez azt jelenti, hogy az elméleti és a gyakorlati képzés egyenlő súllyal szerepel, az üzleti világ, ez esetben a kamara átveszi az államtól a szakképzési feladatok egy részét, persze az államnál megmarad egy sor olyan terület, amit meg kell tartani, például a vizsgáztatás területén, de átvesz egy csomó más feladatot. És ha nagyon leegyszerűsítem, azt jelenti, hogy a német és a magyar szakképzés közötti különbség, az a háromszoros gyakorlati képzésben van. A német duális szakképzési rendszerben háromszoros a gyakorlati képzés aránya.
Aki már könyv után, elméleti olvasás után tudja, hogy hogy kell csavart meghúzni, az már egy kicsit jobban áll, tehát nagyobb az esélye annak, hogy tartós munkanélküliből munkavállaló legyen. Tehát azt gondolom, hogy egy komplex megközelítés szükséges, nem elegendő az általános közgazdasági környezet javítása, be kell lépni a tartós munkanélküli világban különleges, célzott képzési, szakképzési programokkal. Itt természetesen a jelenlegi munkaügyi szervezeteknek is újra kell gondolni a szerepét és a tevékenységét, mert eddig nem érték el. Tehát egy sor olyan eszközt érdemes majd alkalmazni, amit a német gazdaságban alkalmaznak. Rövidített munkaidő. Itt a távmunka talán kevésbé, de a részmunkaidő bizonyos szerepel, tehát rugalmas munkavállalási formákra van szükség. Ez a másik eleme, tehát képzés, szakképzés, rugalmas munkavállalási formák és nincs kizárva, hogy többletösztönzést is kell adni a tartós munkanélküliek esetében a foglalkoztatásra. Ahogy az Európai Unióban például a 24 év alattiak teljesen általános a külön kedvezmény, de az 55 év felettieknél is van ez.
Tehát azt gondolom, hogy a legfontosabb gazdasági és társadalmi csoportja a foglalkoztatás hiányának a tartós munkanélküliség világa. Ezt komplex eszközökkel kell kezelni egy másfajta intézményrendszerben.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kovács Ernő képviselőtársam, parancsolj!
KOVÁCS ERNŐ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszterjelölt Úr! Tisztelt Bizottság! Említette, hogy az eddigi források jobb felhasználását tervezi, azt remélem, hasonlóképpen, mint ahogy a 2000-es évek elején sikerült a Széchenyi-tervvel nagyon sok új beruházást és sok új munkahelyet teremteni, ebben az új négyéves ciklusban is ez a lehetőségünk meglesz. Az eddigi alapok közül ön szerint a Munkaerő-piaci Alap vagy a foglalkoztatási alap tudja-e jobban szolgálni a munkateremtés lehetőségét? Illetve helyi vállalkozók kerestek meg azzal, hogy a tisztességes vállalkozót rendkívül felháborítja az, amikor bizonyos ünnepek előtt azt látja, hogy az állam kommandót indít ellene, pénzügyőrök, vámosok, ÁNTSZ-esek, állategészségügyi szakemberek lerohanják, és úgy érzik, hogy nem akarnak addig távozni, ameddig valami pici hibát nem találnak és azt hatalmas nagyra fel nem nagyítják. És lehet, hogy az egész havi nyereségüket elviszik egy-egy büntetéssel. Azt kérek, hogy - nyilván az ellenőrzést fenntartva, de mégis - ez az államszerep kicsit húzódjon vissza, engedjük őket szabadon vállalkozni tisztességes körülmények között. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen képviselő úr. Miniszterjelölt Úr! Parancsoljon!
DR. MATOLCSY GYÖRGY nemzetgazdasági miniszterjelölt: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Igen, így volt, sikerült egy, azt gondolom, működőképes gazdaságfejlesztési programmal elérnünk, hogy négy év alatt 1998-2002 között 240 ezerrel nőt a foglalkoztatás szintje Magyarországon. Ez egy nagyon szép eredmény volt. Ugye most már ennél többre lesz szükség, mert a programunk ennél ambiciózusabb.
Vonatkozik a teljes felülvizsgálat, teljes újragondolás és a teljes átépítés a Munkaerő-piaci Alapra és a foglalkoztatási alapra is. Végül, igen, egyetértek, különösen válságban, márpedig válság van, belső és külső tényezők miatt a magyar gazdaság még egy nagyon mély válságban van. Még nem ismertük fel, hogy mennyire mély ez a gazdasági, pénzügyi, költségvetési válság és persze foglalkoztatási, lássuk be.
Hát ahol a korábbi 5,6-5,7 százalékos munkanélküliség felment 11 százalék közelébe, fölé, ott ugye baj van a foglalkoztatás világával is. Tehát én azt gondolom, hogy a magyar vállalkozókat az állami szerveknek egy olyan időben, amikor válság van, amikor a legnagyobb kincs a munkahely, békén kell hagyni. Az államnak szüksége van bevételekre, szükség van tisztességre, szükség van igazságra, szükség van közteherviselésre, és emellett nagyon nagy szükség van munkahelyekre. Tehát az az állami működés, ami a büntetésekből, bírságokból termeli ki az állam megfelelő intézményeiben a bért vagy a prémiumot, az nem követhető. Azt gondolom tehát, hogy a hazai mikro-, kis- és középvállalati szektorban ezt az állami magatartást változtatni kell. Köszönöm szépen, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Egyed Zsolt türelmét kérem, szólt a Jobbik, szólt az LMP, most engedje meg nekem, hogy feltegyek két-három rövid kérdést miniszterjelölt úrnak, és utána természetesen egy kormányoldali szólás után, ha akarják, megadom a szót.
Miniszterjelölt Úr! Nagyon egyszerű kérdést fogalmaznék meg: 2009 novemberében hallottam először a mértékadó, azonnali, radikális adócsökkentés dolgáról. Olvastam öntől is, hogy nagyon fontos dolog e tekintetben lépni. Talán, ha jól emlékszem, egyharmados mértékeket említett, amikor az adócsökkentés történetéről szólt. Azt szeretném kérdezni, hogy állunk e tekintetben. A kormányprogramot hiába olvastam elölről hátra, hátulról visszafelé, nem találtam meg ezeket a konkrétumokat, pedig, azt hiszem, elég figyelmesen olvastam.
A másik kérdés valahol kapcsolódik ahhoz is, amit Kaufer Virág megfogalmazott. Magyarországon szerintem és sokunk szerint itt az asztal körül a foglalkoztatás tekintetében két egymástól elkülöníthető felület mindenképpen megadatik. Az egyik az, ami a versenyszférában születhet, a másik az, ami kormányzati beavatkozás nélkül rövid távon biztos, hogy nem működik, legkiváltképp itt a halmozottan hátrányos helyzetű térségek és azon belül is a hátrányos helyzetű sajátosságjegyekkel bíró emberekre gondolok, iskolai végzettség nélkül. Nem akarok számokba bocsátkozni, mint amiről az előbb beszéltünk. De egymillió munkahelyteremtés tekintetében, amellett, hogy a versenyszférában, amellett mennyire tartja fontosnak miniszterjelölt úr azt, hogy például az olyan típusú programok, nem az a lényeg, hogy akképpen, nem hogy ugyanazon a néven, de például az Út a munkához program, ami tavaly 134 ezer embernek adott lehetőséget, és csak a példa kedvéért mondom, mert Egyed Zsolt képviselőtársam fog kérdezni, szólni, csak abban a megyében, ahol ő is éli az életét, meg én is, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében több, mint 30 ezer ember volt érintett ezekben a foglalkoztatásokban. És olyan emberek, akik alapvetően iskolai végzettség és szakmai képesítések nélküliek, és nyugodtan mondhatjuk, bár tételes regisztráció e tekintetben nincs, de nagyon sok közülük a kisebbséghez, a cigánysághoz tartozók köre. Akiknek pedig elengedhetetlen az, hogy munkalehetőséghez jussanak. Morálisan is, a gyermekeik felnövekedése tekintetében is és minden egyéb más tekintetében.
Azt kérdezem, hogy ezeket a programokat erősíteni kívánja-e miniszterjelölt úr, tovább akarja-e nyitni. Elkezdtük a vállalkozások felé bontogatni. Tovább akarja-e nyitni, hogyan gondolkodik e tekintetben?
És az utolsó apró kérdésem az pedig az, hogy kialakult az elmúlt 18-20 esztendőben a munkaerő-piaci hálózat rendszere, szerintem egy jól működő rendszer ez, a munkaügyi központok hálózatáról beszélek. Működik-e, fenn kívánják-e tartani ezt a hálózatot, és ezen belül az elkülönített állami pénzalapos Munkaerő-piaci Alapot működtetni akarják-e? És ha igen, akkor fontosnak tartja-e a decentralizációt miniszterjelölt úr, annak a további fokozását? Köszönöm szépen.
DR. MATOLCSY GYÖRGY nemzetgazdasági miniszterjelölt: Köszönöm szépen, elnök úr. A kormányprogramban szerepel, csak kicsit máshogy, hogy mik a terveink az adóval. Orbán Viktor miniszterelnök-jelölt úr még a Fidesz elnökeként kötött megállapodást Demján Sándorral, a VOSZ elnökével, amelyben az szerepel - és ez nagyon fontos mondat, egy mondat, szikár mondat, de fontos mondat -, hogy az új kormány, ha bizalmat kap - bizalmat kapott -, tehát az új kormány négy év alatt a térség adóterhelésének az átlaga alá csökkenti az adószintet Magyarországon a vállalkozások esetében és hat év alatt a térség adóterhelésének az átlaga alá csökkenti az adószintet, a személyeknél. Mondhatjuk, a munkavállalóknál.
Ez egy nagyon fontos és pontos vállalás, ez nagyjából az egyharmados adócsökkentést jelenti. Ez nagyon fontos vállalás, ami négy-hat év alatt történhet meg, és Magyarországot alapvetően egy más versenyképességi helyzetbe hozza. Ismerjük azt, hogy a 29. helyről a 62. helyre zuhant Magyarország a versenyképességben. Ez nem csupán azt jelenti, hogy a külföldi befektetők számára zuhantunk a 29. helyről - 2002-es adat - a 62. helyre, hanem a belföldi, a magyar beruházók, a magyar üzleti szektor szempontjából is zuhantunk a versenyképességben. Az adószint csökkentése ezt jelenti.
Mi azt tűztük ki célul, hogy egy hároméves adóreform keretében, amely elindul ez év közepén, megvalósítsuk az adóterhelés csökkentését, egy radikális adócsökkentést, megvalósítsuk az adózással kapcsolatos bürokrácia csökkentését legalább egyharmadával, megvalósítsuk az adónemek jelentős szűkítését, és persze az adóbázis, a kivételek átrostálását. Ez egy nagyon jelentős vállalás, én azt gondolom, hogy Magyarországon a foglalkoztatási helyzetet döntően az adórendszerbeli radikális adócsökkentés fogja megalapozni. Önmagában nem lesz elég, ahogy ez most itt ki is derült és most hangot is kapott, de enélkül nem fog menni. Tehát az adórendszer jelentős átalakítása, adóteher-csökkentés, bürokrácia- és adónem-kivezetés nélkül ez nem fog menni. De ezt vállaltuk és meg is tesszük.
Így van, a hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok esetében, olyan megoldásokat kell találnunk, amelyek célzottak, speciálisak. Célzottak képzettség szerint, társadalmi helyzet szerint, többszörösen hátrányos helyzet, családi állapot és térség, terület szempontjából is. Erről beszéltünk. Célzottak. Most hogy a jelenlegi rendszer fenntartható-e, az Út a munkához program és a többi, azt most nem tudjuk pontosan megmondani, de kétségeink vannak. Az első jelek szerint ebben az évben hamarabb fogy el a pénz, mint a napok száma. Tehát a helyzet az, hogy nem fenntartható a mai rendszerben akár az Út a munkához program, akár a többi ilyen jellegű közmunka. A másik a 2x100 ezres közmunkacsoportra kiterjedő program, a munkahely-megtartást ösztönző program. Tehát itt valamit tennünk kell, okos újragondolásra van szükség és egy fenntartható rendszert kell eldönteni. Erre a következő hetekben vállalkoznunk kell, mert ha elfogy a pénz, akkor nagy baj lesz. Márpedig a jelenlegi program esetében a jelzések szerint, ezt Varga Mihály és munkacsoportja tárja fel a következő hetekben, sajnos a pénz elfogyásáról van szó.
A harmadik kérdése, elnök úr, nagyon egyszerű, az elkülönített alapok és alapok fenntartásáról azt gondolom, helyes ezen a területen. Általában nem vagyok híve közgazdászként. Az elkülönített adók, elkülönített alapok, elkülönített bugyrok, elkülönített zsebek, elkülönített világok című dolognak. Ez nem része egy adókoncepciónak. De a foglalkoztatás esetében egy kicsit más a helyzet, vannak még ilyen területek, de valóban, itt akkora a baj és ez a kulcsa a többi közgazdasági probléma megoldásának, úgyhogy én azt gondolom, itt az elkülönített alapkoncepciót a pénzügyekért felelős vagy a költségvetésért felelős reménybeli miniszterként támogatni fogom.
A jelenlegi munkaerő-piaci hálózat működésével kapcsolatban nagyon sok a negatív visszajelzés. Tehát én erre érvényesnek tartom azt a célkitűzésünket, hogy egy teljes felülvizsgálat, egy teljes újragondolás és egy teljes átépítés alapozhatja meg itt is a munkaerő-piaci fordulatot.
Nem lehet csak bürokráciacsökkentéssel, adócsökkentéssel, uniós források átalakításával és a többi általános közgazdasági eszközzel megoldani ezt a problémát. Ehhez egy hatékonyabb munkaerő-piaci - elnök úr hálót, hálózatot említett -, szóval egy hatékonyan működő intézményrendszer kell. Ahhoz valószínűleg jelentős átalakításokra, újragondolásra lesz szükség.
A decentralizáció természetes. Minden olyan közgazdasági gondolkodás, amelyik azt mondja, hogy a foglalkoztatáspolitikában a megoldás az részben általános üzleti környezet, részben célzott, az decentralizációt jelent. Fölülről nem lehet célozni, mert messziről célozni, meg fölülről célozni, elmegy a nyílvessző vagy a lándzsa. Tehát célzottan, hogy ez a célzott decentralizációs szint megyei, kistérségi, települési, valószínűleg nem regionális, túl nagy már a régió is ehhez. Minél közelebb kell vinni az adott, célzott társadalmi helyzetben lévő csoportokhoz és munkaadókhoz és önkormányzatokhoz azokat a programokat, amelyek segíthetnek. Ez decentralizáció.
ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszterjelölt úr. Tíz percünk van még, Egyed Zsolt képviselő urat láttam még, hogy jelentkezett. Véleményalkotásra is szeretnék hagyni néhány gondolatnyi időt.
EGYED ZSOLT (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszterjelölt Úr! Nem szeretném még egyszer kifejteni az elnök úr után a Borsod megyei helyzetet, mivel egy megyéből valók vagyunk. Nagyon fontos lenne, és hogyha tényleg munkaerő-politikai szempontból vizsgáljuk a kérdést, és ugye szóba jött itt a hátrányos helyzetű kisebbség, a cigányság kérdése, akik gyakorlatilag ebben a kérdésben talán a legjobban sújtottak, az lenne a kérdésem, hogy az alkalmi munkavállalókkal kapcsolatban milyen módosítást terveznek a jelenleg érvényes jogszabályokban. Mert ez talán még egy átmeneti kitörési lehetőség volt egyébként minden munkanélküli számára. Örömmel hallottuk, hogy a Fidesz programjában is, mint a Jobbik programjában is, igen előkelő helyen szerepel a mezőgazdaság támogatása. Erre szeretnénk választ kapni, hogy a kormánypárt ezt hogy képzeli el.
ELNÖK: Köszönöm képviselő úr. Miniszterjelölt Úr, parancsoljon!
DR. MATOLCSY GYÖRGY nemzetgazdasági miniszterjelölt: Köszönöm szépen. Így van. A hátrányos helyzetű társadalmi csoportoknál - sokfajta ilyen társadalmi csoport van, tehát nem szűkíteném egyik vagy másik csoportra - az alkalmi munka megoldást jelenthet, ha nem így van szabályozva, mint most. Tehát elfogadhatatlan az a bürokratikus szabályozás, ami az elmúlt hónapokban bejött. Itt egy radikális egyszerűsítésre kell vállalkoznunk. Tehát egy átalányfizetési módszerre, a családi kisegítő munka másfajta szabályozására. Tehát mind a bürokratikus kötelezettség, tehát mobiltelefonon elküldeni 17-18, hány adatot? (Dr. Czomba Sándor felé fordulva kérdezi.)
DR. CZOMBA SÁNDOR (Fidesz): Most 17-et.
DR. MATOLCSY GYÖRGY nemzetgazdasági miniszterjelölt: Köszönöm szépen. Most éppen 17-et. Tehát munkavállalóként reggelente - de a délelőtt sem jobb - elküldeni 17 adatot, az nekem például megerőltető lenne.
Szóval egy radikális egyszerűsítésre van szükség, ami gyorsan és könnyen teszi lehetővé az alkalmi munkát. A mezőgazdaságban is és a családi gazdaságok esetében is.
Én azt gondolom, hogy ezt az egyszerű szabályt a kormány hivatalba lépését követő hetekben meg kell tudni alkotni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kontur Pál képviselőtársam kezét látom még. Parancsolj, képviselő úr!
KONTUR PÁL (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Én egy, a szakmáját máig gyakorló munkásember vagyok. A mi gondolkodásunkban a legfontosabb az, hogy legyen munkahelyünk. Ugyanis ez adja meg egy munkásembernek a becsületét, méltóságát, ha van munka, van minden, ha nincs munka, semmi nincs. Nagyon üdvözlöm és örülök, hogy a következő kormány úgy gondolkodik, hogy mi boldoguljunk, mert akkor tud az ország is boldogulni. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen, Kontur képviselő úr. Azt javaslom képviselőtársaimnak, hogy a kérdések első körének végére érve, mivel behatároltuk önmagunkat, és miniszterjelölt úrnak más kötelezettségei is vannak, ezért egy-egy bővebb gondolat megfogalmazásával a véleményüket fogalmazzuk meg a szavazás, az álláspont rögzítését megelőzően. Ha ebben egyetértés van, akkor így haladnánk tovább. (Nincs ellenvetés.)
Köszönöm szépen. Döntések el, Zsolt, Szilvia, hogy melyikőtök képviseli a Jobbik álláspontját. Parancsolj!
BERTHA SZILVIA (Jobbik): Akkor én felvállalom ezt a megtisztelő feladatot. Azt gondolom, hogy nagyon jól hangzott, amiket miniszterjelölt úr elmondott, reméljük, hogy sikerül észben tartani és a gyakorlati megvalósulása tényleg az ország, illetve a lakosság javát fogja szolgálni. Úgy gondolom, valójában ez most még egy biankó csekk és a következő négy év fogja majd tartalommal megtölteni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kaufer Virág, LMP.
KAUFER VIRÁG (LMP): Köszönöm, elnök úr. Csatlakoznék képviselőtársam pozitív gondolataihoz. A Lehet Más a Politika számára is üdvözlendő az a foglalkoztatáspolitikai célkitűzés, amit a programban láttunk, és tekintve, hogy mi magunk is ezen a területen szeretnénk változásokat látni, bízunk abban, hogy a törvényhozói munkában tudunk majd közreműködni a kormánnyal ezekben a kérdésekben, ugyanis itt fog nagyon sok minden eldőlni. És hát úgy érezzük, hogy elsősorban a tartós munkanélküliségben élők kérdésében, reintegrációjában lenne még kidolgozandó feladat, de üdvözöljük ezt a programot, illetve célkitűzéscsomagot, amit elénk tettek, és bízunk abban, hogy együtt tudunk működni. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt nevében alelnök úr, Varga József alelnök úr.
VARGA JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt nevében üdvözöljük Matolcsy György miniszterjelölt urat. Amit elmondott, abban támogatni tudjuk, biztosítjuk afelől, hogy egyfelől minden segítséget a frakciószövetség megad neki, és jó munkát kívánunk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az idő lehetőségével élve, lehet, hogy én egy picit hosszabb leszek, de nem sokkal. Miniszterjelölt Úr! Nyugodt lelkülettel mondom, a saját nevemben teszem, hogy több dologban egyetértek, ami elhangzott és azt kívánom, hogy úgy is sikerüljön megvalósítani, ahogy azt itt az asztalnál megfogalmazta.
Nagyon fontos az, hogy Magyarországon minél több ember dolgozhasson. Nemcsak gazdasági, hanem morális szempontból is. Szeretném viszont a figyelmét arra is felhívni miniszterjelölt úrnak, hogy bázisként talán tisztes gondolkodással felruházva tekintsük magunk előtt, nem feltétlen a válság időszakában a jelen foglalkoztatási számadatait, hanem a válság megelőzését, bekövetkezését érintő foglalkoztatási számadatokat. Az négymillió felett volt valamivel. Ahhoz képest egy egymilliós foglalkoztatásbővülés jelentős mértékű és olyan, ami gyakorlatilag a húsz évvel ezelőtti foglalkoztatási állapotokat közelíti meg, hiszen tudja miniszterjelölt úr is, akkor 5,3 millió ember dolgozott ebben az országban. Mindegyikünk közös célja az, hogy minél több ember dolgozzon, de gondolom, a válság szürkülésével, elmúltával önmagától is helyrebillennek a folyamatok, különösebb beavatkozás nélkül, olyan értelemben, foglalkoztatáspolitikai szempontból, mint ami a válság előtt volt. Ahhoz képest kell tehát elhelyezni önmagunk előtt azt a célt, amit el akarunk érni.
A másik része a mondandómnak arról szól, hogy üdvözlöm azt a gondolkodást, ami a foglalkoztatáspolitika előszobája, az iskoláztatást, a szakképzést erősíteni kívánja, a duális rendszer további erősítését szolgálja. Üdvözlöm azért én is, mert személy szerint én is abban hiszek, hogy ez vezethet oda, hogy a munkaerőpiac igényeit ki lehessen elégíteni. Még ma is a szorított foglalkoztatáspolitikai helyzetben is több tízezer olyan munkahely van, szakképesítés tekintetében, ami nincs betöltve. Hiányszakmák sokasága van. Elindultunk egy úton, lehet, hogy nem elég intenzíven, hogy tanulmányi ösztöndíjakat vezettünk be, ez ma már működik. Tegnap például egy olyan kezdeményezést nyújtottunk be, ami a családi pótlék rendszerét kívánja a tekintetben is ehhez a történethez illeszteni, hogy aki előrehalad a szakképzés tekintetében a közoktatásban, magasabb családi pótlékhoz jusson. Egyszerűen azért, hogy azokat, akik - lehet, hogy ma alulmotiváltak -, lehet, hogy kevésbé tudnak a közelébe kerülni a képzés lehetőségeinek, közelebb hozzuk. A közös érdekünk az, hogy minél több ember dolgozzon ebben az országban. És igazából azt szeretném, hogyha a kormány a gondolkodás fókuszába beletenné azt, hogy Magyarországon minden családban legyen legalább egy ember, aki dolgozik, mert ha ezt a minimumot tudjuk teljesíteni, az elvárható minimumot tudjuk teljesíteni, akkor meggyőződésem szerint sokkal kevesebb szociális típusú problémával kell szembenézni. Ahhoz viszont az is meggyőződésem, hogy a köz típusú feladatok tekintetében - lehet, hogy - módosított formában, átrendezett keretek között, de lehetőséget és forrásokat kell tudni biztosítani. Legyen ez közmunka, közcélú vagy közhasznú foglalkoztatás. Ha ezek a lehetőségek nincsenek, akkor direkt módon nagyon sok ember kizáratottá válik a munkavégzés lehetőségéből. Egyszerűen abból fakadóan, amit miniszterjelölt úr is mondta: az alulképzettség, a szakmai képesítések hiányából fakadóan. És hát nyilván minden kormány felelőssége és lehetősége az, hogy adott struktúrákat átrendezzen, hozzányúljon. De azt mindenképpen szeretném jelezni, hogy lehetnek anomáliák, gondok, problémák, megoldandó feladatok, de két évtized leforgása alatt bebizonyosodott a politikai színezettől függetlenül, hogy a munkaerő-piaci hálózatok szükségessége nem nagyon kérdőjelezhető meg.
Egy kérésem van a legvégén, az pedig az, hogy miniszterjelölt úr a miniszterként akképpen nyúljon hozzá ezekhez az ügyekhez, ezeknek az ügyeknek a rendezéséhez, ami a konstruktív együttműködést hordozza magában. Annak a lehetőségét adja meg.
Ne akképpen, mint a tegnapi vagy a múlt heti parlamenti események visszaigazolták, hogy például a kormánytisztviselői törvénytervezet úgy kerül benyújtásra, hogy a szociális érdekegyeztetés színpadán a szociális partnerekkel szót sem váltanak, anélkül terjesztik be a törvénytervezetet, és olyan jogosítványokat bolygatnak és nyúlnak hozzá, ami alapvető emberi érdekeket sért. Az indoklás nélküli felmentésre, felmondásokra gondolok és sok minden egyéb másra. Én abban hiszek, hogy miniszterjelölt úr a saját hatáskörébe tartozó feladatok tekintetében másként fog cselekedni, akképpen, ami a közös együttműködésünket erősítheti meg az elkövetkező időszakra. Köszönöm szépen.
Az a pillanat következett be, amikor Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterjelölt meghallgatását követően arról szavazunk, hogy a bizottság hogyan foglal állást. Azt kérdezem a bizottság tagjaitól, hogy ki az, aki Matolcsy György miniszterjelölt úr miniszterré történő kinevezését támogatja. (Szavazás.) A kormányoldal részéről kivétel nélkül mindenki és az LMP részéről Kaufer Virág támogatta. Kérdezem, ki az, aki nem támogatja. (Szavazás.) Egy nem támogatás van. És ki tartózkodik? (Szavazás.) Három. Tehát összegezni szeretném a bizottság döntését. Megállapítom, hogy Matolcsy György miniszterjelölt úr miniszteri kinevezését a bizottságunk 13 igennel támogatja, 1 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett. Miniszterjelölt Úr! Gratulálok, sok sikert kívánok önnek, és abban bízom, hogy korrekt, tisztességes együttműködést tudunk kialakítani.
DR. MATOLCSY GYÖRGY nemzetgazdasági miniszterjelölt: Köszönöm szépen, elnök úr és köszönöm szépen a bizottságnak.
ELNÖK: Jó munkát. Kérem a bizottság tagjai, hogy maradjanak.
Azt hiszem, egy percben be is fejezzük, csak egy egyszerű közlést szeretnék tenni az egyebek között. A hétfői nap kapcsán, délután az interpellációkat követően tartanánk bizottsági ülést a Parlamentben, a 61-es teremben, és ott mindkét törvénynek, a családtámogatásinak és a kormánytisztviselős törvénynek is a kapcsolódó módosítóit tárgyalnánk meg. Az egyiknél a módosítókat, a másiknál a kapcsolódókat tárgyalnánk meg. Hogyha ebben egyetértés van, köszönöm szépen. (Nincs ellenvetés.) Megkérdezem, hogy más bejelentés van-e. Igen, tessék alelnök úr.
VARGA JÓZSEF (Fidesz): Szeretném kérni, ha van rá lehetőség, hogy telefonon történjenek meg a kiértesítések, mert még az e-mail címek nem működnek, meg ha bent vagyunk, nem nagyon tudjuk levenni. Én ezt a mi oldalunkról meg fogom oldani.
FARKASNÉ DR. MOLNÁR VALÉRIA bizottsági főtanácsadó: Meg tudom oldani, van sms-értesítés.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szakértő asszony gondoskodjon alelnök úr kérésének teljesítéséről.
Köszönöm szépen. A bizottsági ülést bezárom, szép napot kívánok mindenkinek.
(Az ülés befejezésének időpontja: 14 óra 29 perc)
|
|
|
Gúr Nándor |
Jegyzőkönyvvezető: Lajtai Szilvia