MGB-20/2010.
(MGB-20/2010-2014.)
az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságának
2010. november 24-én, szerdán, 9 óra 3 perckor
a Képviselői Irodaház I. emelet III. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat*
Az ülés résztvevői*
Elnöki bevezető, a napirend elfogadása*
Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a 2001/18/EK irányelvnek a tagállamoknak a területükön történő GMO-termesztés korlátozására, illetve megtiltására biztosított lehetőség tekintetében történő módosításáról (COM(2010)375)*
Dr. Ángyán József (Vidékfejlesztési Minisztérium) tájékoztatója*
Dr. Ángyán József (Vidékfejlesztési Minisztérium) reflexiói*
Határozathozatal*
Tájékoztató a vörösiszappal szennyezett mezőgazdasági területek kármentesítéséről, jövőbeni hasznosításának lehetőségeiről*
Tájékoztatók*
Dobson Tibor (Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság)*
Dr. Szabó Csaba (Vidékfejlesztési Minisztérium)*
Dr. Németh Tamás (Magyar Tudományos Akadémia)*
Dr. Gyuricza Csaba (Szent István Egyetem)*
Válaszok, reflexiók*
Dobson Tibor (Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság)*
Dr. Németh Tamás (Magyar Tudományos Akadémia)*
Dr. Vona Márton (Magyar Vidék Szövetség) hozzászólása*
Elnöki zárszó*
A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló T/1498. számú törvényjavaslat*
A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása*
A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló T/1665. számú törvényjavaslat*
A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása*
A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosításáról szóló T/1666. számú törvényjavaslat*
Módosító javaslatok megvitatása*
Az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény módosításáról szóló T/1616. számú törvényjavaslat*
Módosító javaslatok megvitatása*
Az agrárkamarai rendszer új szervezeti és működési feltételei kialakításának elősegítésével összefüggő egyes kérdésekről szóló T/1702. számú törvényjavaslat*
Módosító javaslatok megvitatása*
Egyebek*
A bizottság részéről
Megjelent
Elnököl:Font Sándor (Fidesz), a bizottság elnöke és
Gőgös Zoltán (MSZP), a bizottság alelnöke
Horváth István (Fidesz), a bizottság alelnöke
Farkas Sándor (Fidesz)
Győrffy Balázs (Fidesz)
Hanó Miklós (Fidesz)
Jakab István (Fidesz)
Obreczán Ferenc (Fidesz)
Dr. Ódor Ferenc (Fidesz)
Patay Vilmos (Fidesz)
Pócs János (Fidesz)
Dr. Zsiga Marcell (Fidesz)
Sáringer-Kenyeres Tamás (KDNP)
Ficsor Ádám (MSZP)
Magyar Zoltán (Jobbik)
Varga Géza (Jobbik)
Vona Gábor (Jobbik)
Szabó Rebeka (LMP)
Helyettesítési megbízást adott
Gőgös Zoltán (MSZP) távollétében Magyar Zoltánnak (Jobbik)
Horváth István (Fidesz) megérkezéséig Font Sándornak (Fidesz)
Balogh József (Fidesz) Hanó Miklósnak (Fidesz)
Farkas Sándor (Fidesz) távollétében Győrffy Balázsnak (Fidesz)
Jakab István (Fidesz) távollétében Obreczán Ferencnek (Fidesz)
Pócs János (Fidesz) távollétében dr. Ódor Ferencnek (Fidesz)
Tiffán Zsolt (Fidesz) Patay Vilmosnak (Fidesz)
Dr. Zsiga Marcell (Fidesz) távollétében Sáringer-Kenyeres Tamásnak (KDNP)
Harangozó Gábor (MSZP) Ficsor Ádámnak (MSZP)
Varga Géza (Jobbik) megérkezéséig Magyar Zoltánnak (Jobbik)
Vona Gábor (Jobbik) Varga Gézának (Jobbik)
Meghívottak részéről
Hozzászólók
Dr. Csuka Mária főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium)
Vig Gyula kiemelt szakértő (Nemzetgazdasági Minisztérium)
Dr. Vona Márton (Magyar Vidék Szövetség)
V. Németh Zsolt államtitkár (Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Mikó Zoltán főosztályvezető-helyettes (Vidékfejlesztési Minisztérium)
Petykó Adrienn főosztály (Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Ángyán József államtitkár (Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dobson Tibor tűzoltó-ezredes, hivatalvezető (Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság)
Dr. Szabó Csaba miniszteri biztos (Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Németh Tamás főtitkár (Magyar Tudományos Akadémia)
Dr. Gyuricza Csaba egyetemi docens (Szent István Egyetem)
(Az ülés kezdetének időpontja: 9 óra 3 perc)
Elnöki bevezető, a napirend elfogadása
FONT SÁNDOR (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó reggelt kívánok! Elkezdjük a bizottsági ülést. Köszöntöm a bizottság tagjait, köszöntöm a munkánkat segítő tisztviselőket, és köszöntöm mindazokat, akik az egyes napirendi pontokhoz érkeztek.
A megfelelő módon írásban kiküldtük a napirendtervezetet, amelyhez egy kényszerű javaslatot szeretnék most tenni. Közismert, hogy az első napirendi pont nagy érdeklődésre tart számot, ennek ellenére mégis szeretném a 4. napirendi pontot első napirendi pontként tárgyalni, mert úgy gondolom, hogy abban nem lesz túl nagy vitánk, de különösen azért, mert Ángyán József államtitkár úrnak a Vidékfejlesztési Minisztérium részéről - akit szeretettel köszöntök -, aki az előterjesztője és véleményezője szeretne lenni ennek a napirendi pontnak, és akivel régóta közösen foglalkozunk a genetikailag módosított organizációk magyarországi termesztésének kérdésével, hamarosan el kell menni e a kormányülésre. Ezért - elfogadva az ő kérését - első napirendi pontnak javasolnám a jelenlegi 4. sorszámú napirendi pontot. A többi sorszámot változatlanul hagyjuk, azaz utána térnénk rá a mostani 1. sorszámú, a vörösiszappal kapcsolatos kérdéskör megtárgyalására.
Kérdezem, hogy ezen módosításon kívül van-e további kérdés, észrevétel a bizottság tagjai részéről. (Senki nem jelentkezik.) Amennyiben nincsen, akkor kérdezem, hogy ki az, aki elfogadja az így módosított napirendet. Aki igen, az kézfeltartással legyen szíves ezt jelezni. (Szavazás.) Ezt egyhangúnak ítélem.
Az első napirendi pont az Európai Parlament és a Tanács rendelete a 2001/18/EK irányelvnek a tagállamoknak a területükön történő GMO-termesztés korlátozására, illetve megtiltására biztosított lehetőség tekintetében történő módosításáról. Megadom a szót az államtitkár úrnak, parancsoljon - és köszöntöm kedve kollégáját is.
Dr. Ángyán József (Vidékfejlesztési Minisztérium) tájékoztatója
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm, elnök úr. Elnézést kérek a többi napirendi pont előterjesztőjétől, de valóban kényszerek is vannak ebben a felgyorsult életben.
A napirendi ponttal kapcsolatban szeretném röviden ismertetni az előzményeket. A követlen előzménye az, hogy az Európai Bizottság július 14-én terjesztett elő egy, a GM-ügyekre vonatkozó újabb javaslatot, létrehozott egy ad hoc bizottságot a problémakör vizsgálatára, ez a bizottság szeptember 17-én ülésezett, és 27-én, illetve október 14-én a mezőgazdasági, illetve a környezetvédelmi tanács tárgyalta ezt a javaslatot. A Tanács jogi szolgálata kételyeket fogalmazott meg a bizottság előterjesztésével kapcsolatban, és várhatóan - hogy egy picit a közeljövőt is mutassam - a bizottság jogi szolgálata november végére ígér állásfoglalást a felvetésekkel kapcsolatban.
Mi a dolog lényege? Hosszú vita zajlott az Európai Közösségben - és ebben Magyarország nagyon intenzíven részt vett - a genetikailag módosított szervezetek beengedéséről, egyáltalán az európai uniós beengedéséről és azután pedig az egyes országokba történő beengedéséről. Egy 2002-es EK-ajánlás, EK-rendelet rendezi ezt a kérdést, és ennek a módosításáról szólna tulajdonképpen ez a fajta bizottsági kezdeményezés.
Ennek a csomagnak három eleme van. Van egy közlemény része, amely összefoglalja az előzményeket, a vonatkozó rendeleteket és a mozgásteret. Van egy új ajánlás a csomagban a 2003-as EK-ajánlás helyett, amely nagyobb mozgásteret javasol biztosítani az egyes tagállamoknak e tekintetben, ennek során lehetővé tenné vagy a javaslat szerint lehetővé tenné, hogy nagyobb övezetekben vagy akár az egész tagállam területére korlátozást vezessen be a genetikailag módosított fajták beengedésére. Miután különbözőek a birtokviszonyok, különböző viszonyok vannak az egyes országokban, ezzel indokolja, hogy ezt a bizottság átengedi nemzeti hatáskörbe, ugyanakkor nyilvánvaló, hogy itt a határokon átnyúló együttműködésre is szükség lehet, hiszen egy ország önmagában nem tudja tisztán megvédeni, ha a környező országokkal nem sikerül konszenzusra jutni. Mindezen előzmények és ajánlás alapján tesz javaslatot a 2001-es EK-irányelv módosítására.
Két lehetőséget fogalmaz meg a tiltásra, tehát a genetikailag módosított fajták távoltartására. Az egyik a már ismert, úgynevezett védzáradéki eljárás, amelynek keretében ha kétely merül fel az adott fajtával kapcsolatban akár az egészségügyi, akár a környezeti kockázatait illetően, akkor megfelelő, tudományosan megalapozott vizsgálatok alapján egy előterjesztéssel időleges moratóriumot rendelhet el az adott ország adott fajta forgalmazására, arra az időszakra, amíg nem sikerül tisztázni ezeket a kételyeket. Ami új a mostani javaslatban, az az, hogy a tagállam egy ilyenfajta procedúra nélkül is kezdeményezheti a genetikailag módosított fajták távoltartását, itt azonban a környezeti és az egészségügyi szempontokra már nem hivatkozhatunk, az a védzáradéki eljárásnak a hivatkozási alapja lehet vizsgálatokkal alátámasztva, viszont amit mi korábban is szerettünk volna, gazdasági, társadalmi és morális szempontokra is hivatkozhat az adott ország. Ami a jogi vitát illeti e körül, hogy vajon ebben az esetben, hogyha már nem az Európai Bizottság lép fel a WTO-tárgyalásokon ezzel a problémával kapcsolatban, részben valószínűsíthető, hogy az egyes államoknak kell vitázniuk a WTO-val, illetve a jogi vita tárgya az, hogy az ilyen alapú tiltás esetén vajon megtámadhat-e bennünket a világkereskedelmi szervezet ilyen alapon vagy sem. Ez a vita zajlik az Európai Bizottság és a Tanács között, és ebben a vitában kellene nekünk is állást foglalnunk, hogy egyrészt hogy értékeljük ezt a módosítást, másrészt pedig milyen lehetőségeket látunk akár az EU-elnökség során, hogy ebben az irányban továbbmenjünk.
Az előzmények ismeretében - amiről talán ennyit érdemes itt újra elmondani - a magyar álláspont szerint ez egy üdvözlendő lépés. 2005-ben moratóriumot hirdettünk az akkori genetikailag módosított fajtakörre, a MON 810-esre, és azóta is nagyon aktívan részt veszünk ebben a vitában, kezdeményezői voltunk az ilyen irányú módosításnak is, hogy tudniillik nemzeti hatáskörbe szerettük volna vonni a kérdés kezelését. Ebből a szempontból tehát nyilvánvalóan kedvezőnek minősíthető az a folyamat, amely Európában zajlik, és amelynek eredményeként, úgy tűnik, a Bizottság hozzájárul ahhoz, hogy nemzeti hatáskörbe kerüljön a kérdések ilyen típusú kezelése.
Ugyanakkor muszáj kiemelni vagy azt is ki kell emelni ezzel kapcsolatban, hogy ez természetesen nem jelentheti azt, hogy az európai minősítési rendszert, ami a GMO-k minősítését illeti, és ami ezek európai fajtalistára kerülését illeti, ne kellene szigorítani. Változatlanul az az álláspontunk, az a magyar álláspont, hogy szigorítani kell azt az ellenőrzési vagy minősítési rendszert, amelynek során ezek a genetikailag módosított szervezetett az európai fajtalistára kerülnek, hiszen az alapeset ebben az esetben, ha felkerül a fajta az európai fajtalistára, az, hogy be kell engedjük. Tehát a kiindulási helyzet az, hogy ha az Európai Bizottság ezeket a fajtákat a saját listájára veszi, akkor ezeket a fajtákat be kell engedjük. Ehhez képest van a hagyományos védzáradéki moratórium hirdetése, illetve az új lehetőség, hogy gazdasági, társadalmi és morális szempontokra hivatkozva az országból kitiltható az adott szervezet.
Határozottan az tehát az álláspontunk, hogy az irány jó, pontosításra szorul ugyanakkor a szöveg maga is. A GMO-engedélyezési rendszer ugyanakkor az Európai Közösségben tovább szigorítandó, tehát a két dolog egymással együtt kell hogy működjön. Az EFSA, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal tevékenységét, különösen annak GM-panelja tevékenységét mi is erős kritikával illettük, tehát ott igen jelentős további módosításokra, szigorításokra van szükség.
Ezzel kapcsolatban azt szintén szeretném leszögezni, hogy Magyarország változatlanul, úgy gondolom, a jelen parlamenti összetételben is teljes egységben a genetikailag módosított szervezetektől való tisztaságunk mellett áll ki, tisztán szeretnénk tartani az országunkat; ez nekünk piaci, gazdasági előnyt jelent, egy felértékelődő piaci előnyt jelent, hisz az elsőgenerációs GM-növények, amelyek napirenden vannak, semmiféle előnyös tulajdonsággal nem rendelkeznek, a problémák, amelyekre megoldást adnak, Magyarországon nagyrészt nem léteznek, ugyanakkor az ország tisztasága jelentős piaci, gazdasági előnyt jelenthet. Vetőmagtermesztés, ökológiai gazdálkodás, sok olyan területet tudok mondani, ahol kifejezett gazdasági előny, növekvő gazdasági előny származik abból, ha ezeket a genetikailag módosított fajtákat távol tartjuk az országtól.
Ami az elnökségi menetrendet illeti, ezzel kapcsolatban aktívan szeretnénk az elnökséget vinni. A márciusi környezetvédelmi tanács ülése elé szeretnénk terjeszteni ezt a kérdést, hogy véleménycserét folytassunk, elképzelhető, hogy ezt júniusban döntési fázisba is visszük. Itt egy politikai kockázata lehet a dolognak: nem illendő, hogy az adott időszakban elnöklő ország a saját nemzeti érdekeit nagyon határozottan hangsúlyozza, úgyhogy ilyen megfontolásból lehetséges, hogy ha a lengyelekkel sikerül erről megállapodni, akkor a döntés maga átkerülhetne a lengyel elnökség időszakára, hogyha ez számunkra is kedvező. Ennek jobb lenne talán az akusztikája, mint hogyha Magyarország nagyon határozottan a saját érdekei mentén is kiállna, bár - hozzáteszem - egyáltalán nem vagyunk ezzel egyedül, tehát nem magyar érdekként kell ezt ma már megfogalmazni hál' istennek. Jó néhány, különösen a kukoricatermesztésben érintett ország és a szomszédos országok közül is jó néhányan, a mediterrán területeken is csatlakoznak ahhoz a szövetséghez, amely tisztán kívánja tartani Európát ezektől a szervezetektől.
Ezzel kapcsolatban kellene hogy kialakítsuk a magyar álláspontot, és az EU-elnökség alatt ezt a magyar álláspontot szeretnénk képviselni. A kormány részéről az álláspontunk tehát az, hogy Magyarország támogatja a tervezetet, azonban annak részletes megvitatását feltétlenül szükségesnek tartja, hiszen a jelenlegi szövegezés számos problémát vet fel; további kérdéseket kell tisztázni, ami az EU-elnökségre vár, tehát jelen formájában további módosításokra szorul ez a javaslat, és álláspontunk szerint ez együtt kell járjon az európai minősítési rendszer, GMO-minősítési rendszer további szigorításával, a rendszer újragondolásával.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az ülés vezetését Gőgös Zoltán alelnök úrnak adom át, hozzá szeretnék szólni.
(Az ülés vezetését Gőgös Zoltán, a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Köszönöm. Hozzászólásra megadom a szót az elnök úrnak.
FONT SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Akik régebb óta vagyunk itt, a bizottsági környezetben, azok tudják, hogy nagyon egyhangú volt mind a bizottságunk, mind a parlament akkori - az előző ciklusra gondolok - több párti képviseletének az álláspontja abban, hogy egy országgyűlési határozatban is kifejtsük, hogy Magyarországnak nem érdeke a genetikailag módosított organizációk termesztése. Ezért mi ezt, amint az akkori jogi környezet megengedte, elutasítottuk. Éppen Ángyán Józseffel voltunk azok a bátrak, akik kőkemény határozati javaslatot, majd az akkori koegzisztencia törvényhez sorozatos módosító indítványokat nyújtottunk be, egyesek szerint még az sem volt túl kemény; az indítvány igen, de nem mindegyik változata került elfogadásra. De úgy láttuk, hogy az akkori kompromisszumban elégséges az a védelem, amit a határozati javaslat és az elfogadott törvény jelentett. Az élet valamelyest bennünket igazolt, hiszen többször sikerült az Unió előtt megvédeni ezt a magyar álláspontot. Nem volt egyszerű. Volt, amikor a legrafináltabb alkalmakkor kellett segítséget kérnünk, konkrétan Orbán Viktornak ellenzéki képviselői pozícióban Angela Merkeltől, akik a határozati javaslatban szerepet játszottak - és megkaptuk ezeket a támogatásokat.
Mindig hajszálon múlott, hogy feltörik-e ezt az álláspontunkat. Mi egységesen jeleztük, és úgy tudom, azóta sincs ebben változás a jelenlegi parlament összetételben sem, miszerint egyetértünk azzal, hogy tiszta agrárkörnyezetben szeretnénk tiszta élelmiszert előállítani. Ez a kulcsmondata a magyar mezőgazdaságnak. Nekünk láthatólag nincs meg az a tőkeelőnyünk, amit a nyugati versenytársak 50 év alatt felhalmoztak - mi ebben az országban mással voltunk akkor elfoglalva, amikor ők ezt megtehették -, nekünk nincs olyan hihetetlen nagy kiterjedésű hálózatunk, amellyel az élelmiszereinket leterítenénk a világban például a multinacionális áruházláncokon keresztül, tehát sok mindenünk nincs, nincs a magyar mezőgazdaságnak. De egy valamink van: a tiszta agrárkörnyezet, az a föld és az a vízbázis, amink van. Egyszerű: a logikánk az ebben, hogy erre alapozva szeretnénk bebizonyítani a világnak, hogy mi ebben a tiszta agrárkörnyezetben tudunk tiszta élelmiszert termelni.
Nem a vitát akarjuk, sohasem akartuk itt helyben lefolytatni a vitát, hogy vajon kinek van igaza a genetikailag módosított organizációk esetében, hogy annak a hatása vajon az emberre, az emberiségre semleges vagy pedig negatív. Ezt tudományos szinten teszik, akik teszik - mi természetesen figyeljük ezt a vitát, és aggodalommal látjuk, hogy egyre több negatív kutatási eredmény lát napvilágot. Komoly, iszonyú komoly presztízsharc folyik a fajtatulajdonosok, a fogyasztók és az érdekvédők között, ezt is látjuk. Európa mind az utolsó bástya próbál ellenállni, mint egy nagy fogyasztói közönségű bástya próbál ellenállni ennek a növénytermesztési módozatnak, miközben látjuk, hogy az Amerikai Egyesült Államok minden erejét, politikai, gazdasági erejét is latba vetve "fogadtatta el" más országokkal ennek a növénynek, ezeknek a növényi származékoknak a termesztését - rendben van, ez az ő dolguk.
Mi azt gondoljuk, hogy Magyarországnak egyetlenegy eszköze maradt: a védekezés és a tiszta agrárkörnyezet megmentése. El akarjuk hitetni - sokszor mondtam ezt a párhuzamot -, hogy ahogy Ausztria elhitette a maga hegyeiről, hogy csak ott lehet jól síelni, miközben tudjuk, hogy persze Svájcban is, Franciaországban is, Olaszországban is lehet, de Ausztria tökéletesen elhitette magáról, hogy csak ott lehet jól síelni, mi állítjuk, hogy ugyanezt az imázst fel lehet építeni Magyarországról, hogy, kérem szépen, tudnak élelmiszert termelni a világ sok pontján, na de ilyen tiszta agrárkörnyezetben, mint amit a Kárpát-medence jelent, nem tudnak. És ebben van is valami igazság, hiszem máshol nincs Kárpát-medence, ha így fogalmazzuk meg. Ez tehát a védekezésünk legfőbb alapja - ennél azért sokkal határozottabb és egyértelműbb álláspontokkal, tudományos vizsgálatokkal is alátámasztva. Nem volt véletlen, hogy 2006-ban kezdeményeztük a parlament nyílt vitanapot a Magyarországon köztermesztésbe vonható genetikailag módosított organizációk kérdésköréről; nem tudok arról, hogy akkora érdeklődést kiváltó rendezvény lett volna azóta - kisebb-nagyobb tudományos körök természetesen teszik a maguk dolgát.
Nyugodtan tegyük hozzá, hogy ebbe a folyamatba sorolhatjuk be, amikor Dacian Cioloş, az Unió mezőgazdasági biztosa első alkalommal járt Magyarországon idén februárban, épp Ángyán József képviselőtársammal fogadtuk, és sok kérdés mellett külön kértem a genetikailag módosított organizációkról való kérdéskör megnyitását. Akkor jelezte a biztos úr, hogy szerinte... Mi jeleztük az elutasító álláspontunkat, tudomásul véve, hogy más országok esetleg valamilyen logika folytán ezt megengedik, mi ezt tudomásul vesszük; de mindig azt kérjük cserébe, hogy mi álláspontunkat is vegyék tudomásul ezen országok, hogy nekünk meg viszont ez az álláspontunk, és akkor itt a békés egymás mellett élés a magunk módján megteremthető. Cioloş biztos úr jelezte, hogy ő ezt elfogadja, de véleménye szerint a fogyasztókra kellene bízni ennek a kérdéskörnek az igazi eldöntését, hogy kik akarnak egyáltalán genetikailag módosított szervezeteket is tartalmazó élelmiszert elfogyasztani.
Ez a vélekedés nekem nagyon tetszik, megmondom őszintén - és itt szeretnénk is egy javaslatot továbbküldeni a kormány felé -, mert azt, amit Cioloş úr mondott, amit már akkor, februárban jelzett, hogy ő a tagországokra szeretné a kérdésről való vélekedést nagyjából kiterjeszteni, úgy néz ki, hogy ezt az ígéretét betartva most megpróbálják ezt az előterjesztésben nyitni. Ezért mi ezt üdvözöljük, és előrelépésnek tartjuk, hogy a tagországoknak nagyobb legyen a döntési hatásköre a termesztés, illetve nem termesztés kérdésében. De hogyha továbbvisszük, hogy a fogyasztótól is kérdezzük meg ezt a problémát, akkor itt eljutunk egy nagyon súlyos kérdéshez, ez pedig a jelölés, az élelmiszereken való jelölés, címkézés kérdése. És ebben nagyon rafinált a mai rendszer: kötelező a jelölés már jelenleg is azokon az élelmiszereken, amelyek tartalmaznak genetikailag módosított növényi maradványokat, jelölik is, de olyan módon, hogy azt senki el nem tudja olvasni, csak aki megjelölte, az találja meg, hogy hol is van az a kicsike jel. Ezért például a jelölés kérdése... Uniós, központosított szabályozás alapján folyik a jelölés, ez nagyon lényeges szabály, tehát nem alakíthat ki az adott tagország külön jelölési rendszert. Rögtön nevesítem, hogy a kívülállók is értsék, miről van szó: a dohányárukra nagyon nagy betűkkel rá van írva, hogy az milyen kockázatokkal jár - ez egy uniós szabály, elv alapján van, és minden ország így köteles előírni, ettől egyetlenegy tagország sem térhet el. Ugyanígy azt gondoljuk, hogy a jelölés kérdésében egységes uniós szabályozást kellene bevezetni, amelyben egyértelművé kellene tenni - és ezt fogyasztóvédelmi oldalról kell megközelíteni -, hogy a fogyasztónak jogában áll tudni, hogy mit eszik. Ez az alapelvünk. Márpedig ha jogában áll tudni, hogy mit eszik, akkor jogában áll az is, hogy a beltartalmi értékekről egyértelmű utasítást, jelölést, írásos, nyomtatott anyagot kapjon magán a terméken. Ha pedig ez így van, akkor eljuthatunk addig a kérdésig is - véleményem szerint meg kell kísérelni ennek az útnak a járhatóságát -, hogy ezeket a termékeket az áruházak és az élelmiszert forgalmazó kereskedelmi láncolatok és kisboltok polcain elkülönítve kell kezelni. Azaz valóban bízzuk azt a fogyasztóra, hogy akar-e olyan élelmiszert fogyasztani, amely tartalmaz genetikailag módosított organizációmaradványokat; tegyük szépen külön polcra, írjuk ki oda szépen nagybetűvel, hogy ezen a polcon csak GMO-t tartalmazó élelmiszereket találunk, és aki ezt választja, nyugodtan menjen oda, és vegyen le róla bármit, amit akar; aki meg nem, az rögtön tudja, hogy oda én nem akarok menni, hanem máshova akarok menni. Ez viszont - mint említettem - szintén uniós jogalkotási elvekkel kell hogy harmonizáljon.
Úgyhogy amellett, hogy szeretnénk támogatni ennek az irányelvnek a módosulását a magunk részéről, szeretném biztatni a kormányt, hogy azon az elég úttörő úton, amelyen 2005-2006-ban elindultunk, és talán Ausztria volt akkor az egyedüli társunk ebben a vitatott kérdésben - azóta csatlakozott hozzá jó néhány, számunkra nagyon fontos ország, időrendben: Franciaország majd Németország, végül Luxemburg -, ezen az úton szerintem nyissunk továbbra is, és a jelölés kérdését kezdjük el feszegetni, és netán az elkülönített polcrendszeren való termékbesorolás rendjét is.
Köszönöm szépen, támogatni szeretnénk az előterjesztést.
ELNÖK: Köszönöm, elnök úr, és visszaadom az elnöklést.
(Az ülés vezetését Font Sándor, a bizottság elnöke veszi át.)
ELNÖK: Megadom a szót Gőgös Zoltánnak.
GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm a szót. Miután az államtitkár úr és az elnök úr nagyjából elmondta azt az érvanyagot, amely miatt egyértelműen támogatnia kell a bizottság ilyen típusú törekvését, én csak egy gondolattal egészíteném ki a dolgot. Ha ebben az Európai Unió hajlandó lesz engedni, akkor nekünk az a legfontosabb, hogy a közvetlen környezetünket, a szomszédainkat meggyőzzük arról, hogy próbáljanak ők is ezen az úton járni, ugyanis a pollent nem tudjuk a határon megállítani. Tehát az a tisztaságunk, ami jelenleg még megvan - reméljük, megvan -, az nagyon hamar problémát szenvedhet, és egyre beljebb és beljebb szorulhatunk Magyarországon belül, és itt főleg a most, újonnan csatlakozni akaró országokra, itt Horvátországra és Szerbiára gondolok, amelyek majd előbb-utóbb nyilván tagjai lesznek az Uniónak, hogy addig is tartsák tiszteletben ezt a magyar álláspontot. Tudom én, hogy ez nem egyszerű, de ha ez mind sikerül, amiről itt szó volt, akkor, úgy gondolom, utána ez lesz a legfontosabb feladat. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Jelzésre:) Hanó Miklós, majd Varga Géza!
HANÓ MIKLÓS (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Az Ángyán József államtitkár úr és Font Sándor elnök úr által elmondottakkal maximálisan egyetértek, annál is inkább egyetértek azzal, amit Font Sándor úr mondott, hogy a külön jelöléssel történjen valami, ugyanis sajnos Magyarországra most is jön be génkezelt szója. A génkezelt szóját állati takarmányozásra használják, de élelmiszerhez is bekeverik fehérjepótlóként. Én tehát nagyon egyetértek azzal, hogy ez a külön jelölés történjen meg, és legyen vagy nagybetűkkel jelölve vagy külön polcra kitéve, hogy ha valaki ilyen élelmiszert akar enni, akkor egye, de azt az előnyt, amit mi a termesztésnél tiltunk, és ezért ez az előnyünk megvan, azt ezzel a szójabehozatallal rontjuk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Varga Géza!
VARGA GÉZA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Minél később szól hozzá az ember a bizottsági ülésen, annál kevesebb érvet kell felsorakoztatnia, ugyanis az államtitkár úrnak is, az elnök úrnak is és minden előttem szólónak az érveivel egyetértünk, és a kormány méltán számíthat a Jobbik Magyarországért Mozgalom támogatására, hogy az országot GMO-mentesen tartsuk. Ezt szeretném leszögezni.
Nagyon sok érv elhangzott, hogy ezt miért kell megtennünk, én azonban egyre hívnám fel a figyelmünket, ami még nem hangzott el, de bizonyára másnak is feltűnt: arra, hogy ugyan a termesztésből kitilthatjuk a GMO-kat, ez nemzeti, illetve tagállami hatáskör, a vetőmag-forgalmazásból azonban nem, tehát a már engedélyezett GMO-s növényeknek a forgalmazását nem korlátozhatjuk. Én azt hiszem, ez lesz az elsőszámú kihívás, hogy a forgalmazást, a vetőmag-forgalmazást hogy tudjuk megtiltani; valamint egy határok nélküli Európában ez a köztermesztésből való kitiltás sem lesz egy egyszerű dolog. Itt a szükségből erényt kovácsolva talán az kellene, hogy ezt a másodlagos élelmiszerellenőrzési hálózatot is - amelyről más téma kapcsán már beszéltünk - talán meg lehetne erősíteni azért, hogy itt ezeket ki tudjuk szűrni; nyilván többletforrást kellene allokálni akkor erre a másodlagos ellenőrzési rendszerre. Ugyanakkor a GMO-növényeknek a másodlagos felhasználása valóban ugyanolyan fontos, hiszen - ahogy Hanó kollégám elmondta - ezek jelenleg is jelen vannak az élelmiszerekben, és ezeknek a jelölése aztán végképp nincs megoldva. Tehát azok a jelölések, amelyeket az elnök úr mondott, és az elkülönített rendszer, jó, de ahhoz valahogy hozzá kellene tenni azt, hogy ami másodlagos GMO-t tartalmaz, az se lehessen benne, hiszen hogyha ezt nem tesszük, akkor ez olyan húzóerőt és motivációt szolgáltat esetleg azoknak a gazdálkodóknak vagy akár importból behozott GMO-s termékeknek, amelyek meghiúsítják a törekvéseinket.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: (Jelzésre:) Jakab István, majd Szabó Rebeka!
JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Nekem az a meggyőződésem, hogy tiltani és alternatívát adni, a kettő igazán így működik jól. Egyetértek tehát mindenkivel, azt gondolom, teljes egyetértésben dolgoztunk azon eddig is, hogy Magyarországon a köztermesztésben genetikailag módosított növények termesztése ne kerüljön elfogadásra. Nagyon fontos, hogy alternatívát adjunk a fehérjenövények termesztése terén, tehát nyilván az az időszak következik, amikor a saját fehérjeprogramunkat kidolgozva nagyon magas minőségű, márkázott termékekkel tudunk megjelenni Európa piacain, mert ez alapvetően - mint ahogy az elnök úr mondta - valóban az egészséggel összefüggésben kell hogy mindig a szemünk előtt lebegjen. De van ennek egy másik része is, a gazdasági, mert amikor a kényes ízlésű, mondjuk svédek, liberális svédek megjelennek Magyarországon gabonát vásárolni, az első kérdés az, hogy: "GMO-free?". Tehát, igen, ők is az egészséges élelmiszert keresik. Ha tehát addig el tudunk jutni, hogy valóban komoly hangsúlyt tudunk fektetni a saját fehérjetermesztésünkre - van erre jó módszer, már korábban is foglalkoztunk ezzel -, akkor a tiltással együtt egy megfelelő alternatívaadással hosszú távon, stabilan nem tudjuk tartani a státusunkat. Köszönöm szépen, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Jelzésre:) Szabó Rebeka, majd Sáringer-Kenyeres Tamás!
SZABÓ REBEKA (LMP): Köszönöm a szót. Én is szeretném elmondani, hogy alapvetően nagyrészt egyetértek minden előttem szólóval, és hogy természetesen az LMP is támogatja a kormányt, az ez irányú tárgyalásokban, ami az ország GMO-mentességét illeti, és ezt a tervezetet is támogathatónak gondoljuk. Ugyanakkor egyet kell hogy értsek az államtitkár úrral abban, hogy a részletes megvitatás valóban nagyon szükséges. Egyrészt bár tudom, hogy ezzel nem nagyon fogunk tudni mit kezdeni, illetve esetleg az lehet a megoldás, amit itt már említettek, hogy a szomszédos tagállamokat is meg kell majd valahogy győzni arról, hogy ők is a GM-mentes utat válasszák, ugyanis azt gondoljuk, hogy ez az intézkedés egyrészt nagyon jó, tehát hogy nemzeti hatáskörben dönthetünk erről a kérdésről, másrészt így Európában ki fognak alakulni kis GMO-mentes szigetek, ugyanakkor az összes többi országban meg akár elég laza szabályozás is lehet, ami komoly veszélyeket rejt magában. De ez nyilván diplomáciai kérdés is, ami nem könnyű. Illetve egy kicsit aggályosnak tartjuk azt, hogy a tagállam saját kezdeményezéséből kimarad a környezeti meg az egészségügyi indok, és ezt továbbra is az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatallal kapcsolatos eljárásban lehet csak indokként felhozni.
Mi tehát alapvetően azt szeretnénk, hogyha ennek az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatalnak az ebben az egész eljárásban betöltött szerepét valamilyen módon kicsit csökkenteni lehetne - persze tudom, hogy ez nem egy könnyen elérhető cél, de jó lenne e felé menni a tárgyalásokban -; illetve az is nagyon fontos lenne, hogy valahogy a tagállamokban zajló független kutatások, GMO-kutatások jobban becsatornázódjanak majd ebben az európai döntéshozatalba, ezért is érdemes volna esetleg egy kicsit lobbizni. Illetve az Európai Parlamentnek volt egy állásfoglalása 2008 végén, amelyben felszólította a Bizottságot bizonyos, a környezeti hatások vizsgálatával kapcsolatos szigorításokra, pontosításokra, és esetleg meg lehetne fogalmazni azt, hogy jó lenne először ezt megvalósítani, és utána módosítani a többi idevonatkozó részt. De egyébként természetesen támogatjuk a tárgyalásokat. Köszönöm szépen a szót.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Sáringer-Kenyeres Tamás!
SÁRINGER-KENYERES TAMÁS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Abban szeretném megerősíteni tulajdonképpen a bizottságot, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt is abszolút támogatja a GMO-k ilyetén való visszaszorítását a magyarországi piacoktól. Én arra szeretném felhívni a figyelmet, ami Gőgös Zoltán képviselőtársamtól is és többektől is elhangzott már, hogy itt regionálisan kellene gondolkodni, tehát nem kifejezetten csak Magyarországban, hanem egy adott régióban - amely viszonylag jól elszigetelhető - lévő országokat meggyőzni, hogy csatlakozzanak ehhez a GMO-mentességhez. Akkor tudjuk igazából megőrizni a terület tisztaságát.
A tiszta hazai élelmiszer vonatkozásában én azt tudom mondani, hogy ez egy nagyon jó védekezési lehetőség lenne a mindenféle termékek beáramlásával szemben. Ezt lehet korlátozni, lehet szabályozni, és ezáltal gyakorlatilag a magyar termékeknek is piacot teremtenénk, hiszen az azokat pótló egyéb más, hadd ne minősítsem, hogy milyen típusú termékek nem tudnak a piacra kerülni. Az én véleményem szerint és a mi véleményünk szerint egyébként ez a jelöléses dolog - engedjék meg, hogy egy ilyen magánvéleményt is megfogalmazzak! - már a lassú beszivárgás egyik előjele, amiből látszik, hogy nem tudjuk majd teljesen tisztán tartani ezt a piacot (Gőgös Zoltán: Most sem tudjuk.), de legalább törekedni tudunk rá.
Font Sándor elnök úrnak azt a mondatát szeretném visszaidézni, amely nekem nagyon tetszett, és amellyel egyet tudok érteni, amelyben ezeket a termékeket növényi származékoknak nevezte, idézte. Köszönöm szépen a szót.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Amennyiben... (Jelzésre:) Igen, van még kérdés. Megadom a szót Győrffy Balázsnak.
GYŐRFFY BALÁZS (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Annyiban szeretnék még hozzászólni, hogy azzal azért legyünk tisztában, hogy elképesztő lobbiérdek áll szemben azzal az irányvonallal, amit mi képviselünk. Egyrészt itt van a gazdasági lobbi, különösen a tengerentúli, génmanipulált termékek előállítói részéről, másrészt pedig nyilván azon országok részéről, amelyek már beletették a fejüket a hurokba - hogyha fogalmazhatok így -, mert nyilvánvaló, hogy hosszú távon ez nem egy kifizetődő üzlet. Ők viszont ezt a versenyhátrányt, ami egyébként szerintem szépen kibontakozóban van, szeretnék levetkőzni, mégpedig úgy, hogy az eddig még GMO-mentes országokat is berántják maguk mellé, így aztán az ő versenyhátrányuk is meg fog szűnni. Én tehát azt gondolom, hogy itt örvendetes az az egységes álláspont, amely az Országgyűlésben megmutatkozik, és ezt nagyon fontos lenne fenntartani, mert ez a lobbierő elképesztően erős mind gazdaságilag, mind - ebből kifolyólag - politikailag is. Úgyhogy én arra hívnám fel a figyelmet, hogy a kormány ilyen jellegű elképzeléseit továbbra is egy tömbben kell hogy segítsük, támogassuk. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Amennyiben nincs további kérdés (Senki nem jelentkezik.), megadom a szót a kormány képviselőjének, az államtitkár úrnak.
Dr. Ángyán József (Vidékfejlesztési Minisztérium) reflexiói
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Mindenekelőtt köszönöm a támogató véleményeket. Úgy látom, hogy - nagy örömömre - változatlanul egység van a parlamenti pártok körében a tekintetben, hogy a "Tiszta élőkörnyezetből egészséges és biztonságos élelmiszert" hívómondatot változatlanul felírhatjuk az ország logójára, és azt hiszem, hogy ez sokkal több előnyt fog hozni nekünk, mint amennyi előny származhatna bizonyos szűk körben esetlegesen abból, hogy ezeket a fajtákat itt felhasználjuk, vagy ide beengedjük.
Nagyon fontos és többször felmerült a jelölés kérdése. Valóban azt gondolom, hogy nem elégedhetünk meg azzal, hogy a termesztés vonalán a tiltások - úgy látszik - erősödnek, és a nemzeti önrendelkezés talán nagyobb lehet, mint korábban volt, hanem az áruk, az élelmiszerek jelölését is változtatnunk kell. Egyszerűen a fogyasztót valóban olyan helyzetbe kell hozni, hogy maga dönthesse el, hogy kíván-e ilyen termékeket fogyasztani vagy sem, aztán ez eldönti ennek a terméknek a sorsát; azért is, merthogy felmérések szerint az európai fogyasztók 70-90 százalék - attól függően, mennyire tájékozott a dologban - egyértelműen elutasítja azokat az élelmiszereket, amelyek GM-komponenseket tartalmaznak. Tehát ilyen körülmények között kifejezett piaci hátrány lenne számunkra, ha az terjedne el Magyarországról, hogy itt genetikailag módosított fajtákkal állítják elő az élelmiszereket.
Egy további jelölési szempontot is felvetnék: a húsokra vonatkozóan nincs meg ez a kötelezettség, pedig a takarmányokban GM-szója komponenseket találunk. Meg kell találjuk a lehetőségét annak is, hogy azokra a hústermékekre kerüljön föl a "GM" jelölés, amelyekben az állatokat GM-takarmánnyal vagy GM-komponenseket is tartalmazó takarmánnyal takarmányozták. Ha ezt el tudjuk érni, ez a húspiacon is komoly előnyöket jelenthetne a számunkra, hogyha ilyen húsokat tudnánk előállítani.
Egyetértek azokkal a felvetésekkel - talán Jakab elnök úr volt, aki ezt a leghatározottabban mondta -, hogy ugyanakkor alternatívát kell biztosítanunk. Volt Magyarországnak egy fehérjeprogramja, fehérjeirodánk is volt valamikor, Kralovánszky professzor vezette azt. A Kárpát-medence kiválóan alkalmas arra, hogy minden fehérjeszükségletünket kielégítsük, tehát egyáltalán nem vagyunk rászorulva a dél-amerikai GM-szójára. Ezen a programon dolgozunk. A stratégia, amely márciusra talán olyan állapotba kerül, hogy a kormány elé vihető, tartalmazni fog egy új fehérjeprogram-indítási nemzeti programot is.
Érdekes felvetés lehet a jelöléssel kapcsolatban - még egy szempontot szeretnék itt felhozni -, hogy ügyesen ki lehetne kerülni az európai szabályozást úgy, hogy nem azt jelölnénk, ami GM-komponenst tartalmaz, hanem azokat az élelmiszereket, amelyekben biztosan nincs GM, ezt ugyanis semmi nem tiltja. Az írek ezen az úton indultak el. Ez egy fordított jelölés, amely azt mondja, hogy kérem, ezek az élelmiszerek tiszták. Amin olyan jelölés nincs, mint a "Kiváló magyar áru" például, az nyilvánvalóan. Így ki lehet kerülni azt a jogi csűrcsavart, ami ezt körülveszi a piaci oldalról.
Az élelmiszerekben elvileg nem lehetne, de van, tehát minden ötödik élelmiszer, amely szóját tartalmaz, GM-komponenst tartalmaz a kimutatások szerint, erre vonatkozóan vannak vizsgálatok. És valóban itt nekünk a jelöléssel komoly lehetőségeink vannak, még ezt a fordított verziót is meggondolva, hogy milyen módon tudnánk valóban megkerülni azt a csűrcsavart, amit egyébként ezek a multinacionális körök értek el az európai szabályozásban és a WTO keretében.
Egyetértek Gőgös képviselő úrral, alelnök úrral, a szomszédainkkal valóban intenzív tárgyalásokat kell folytatni, és diplomáciai feladat, hogy az egész környezetünket, a Kárpát-medencét GM-mentes övezetté tudjuk nyilváníttatni. Zajlanak ilyen erőteljes tárgyalások, szakpolitikai tárgyalások is folynak, és diplomáciai tárgyalások is folynak a tekintetben, hogy ezt kialakítsuk. Azt hiszem, az EU-elnökség ilyen tekintetben is lehetőségeket hordoz.
Azt a felvetést, hogy a vetőmag-forgalmazást is nyilván figyelni kell, ugyanis a termesztésből kitiltás még nem jelenti automatikusan a vetőmag-forgalmazásból valót is, valóban, elsősorban az elvetésre vonatkozik a tilalom, tehát elvetni nem lehet, de az ellenőrzést... (Gőgös Zoltán: Akkor minek?) Egy ilyen furcsa szabályozás van, és éppen ezért talán kikerülhető a WTO, mert a vetés nem termék, nem áru, az egy tevékenység. Tehát hogyha a vetőmagot vagy a behozatalát tiltaná a rendszer, akkor a WTO beleköthetnek, mert az az áruk szabad áramlása kategóriába tartozik - ez a szent tehén, amit a világkereskedelemben sikerült elfogadtatni, ez az áruk szabad áramlása. De maga a tevékenység, a vetés nem minősül árunak. Tehát a tevékenységet tiltva szintén kínálkoznak talán lehetőségek.
A másodlagos ellenőrzés valóban fontos, és az ellenőrzési rendszer megerősítése nagyon fontos lenne ebből a szempontból. Ezen erőteljesen dolgozunk, tehát az élelmiszerek másodlagos ellenőrzése is és egyáltalán a forgalomba kerülő, az agrárgazdasággal kapcsolatban forgalomba kerülő anyagok ellenőrzése egy rendkívül fontos dolog lenne.
Kutatások kellenek - talán ezt emelném ki Szabó Rebeka képviselő asszony felvetéséből, miközben szintén köszönöm a támogatást a javaslatunk kapcsán. Szeretném felvetni - és ez túlmutat a Mezőgazdasági bizottság hatáskörén, de azt hiszem, hogy bennünket nagyon mélyen érint -, hogy a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalban évente olyan 50 milliárd forintnyi kutatás-fejlesztési pénz van. Itt az elköltésprioritás meghatározása eddig elképesztő módon történt, nyugodtan mondhatom, hogy például a GM-lobbi bediktálta és termék-előállításra, GM-kutatásokra, GM-termékelőállításra költöttük el azt a pénzt, amit agrárkutatásokra kellett volna például elköltenünk. Megállapodtunk - és szeretném jelezni, hogy a kormányban a gazdasági tárcához tartozik a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal -, előzetesen megállapodtunk a felügyelő államtitkár úrral, hogy a környezeti és az agrárkutatásokra ott rendelkezésre álló forrásokat, ami körülbelül 20 milliárd forint évente, tehát nem kis összeg, azokat valóban a közjó szolgálatában fogjuk felhasználni, tehát olyan kutatásokra fogjuk felhasználni, amelyek nem egy multi termék-előállítását finanszírozzák - azt finanszírozza meg az a cég, amely ki akarja fejleszteni a terméket, nekünk más típusú kutatásokra van szükségünk. Ahhoz is szeretném majd kérni tehát a támogatást, hogy az NKTH-nál lévő kutatási források jelentős mértékben felhasználhatók legyenek a kockázatelemzésre és az ilyen típusú háttérkutatásokra, amelyek segítik a tiszta környezetünk fenntartását, merthogy közpénzből valószínűleg ilyen típusú kutatásokat kell finanszírozni, és nem termék-előállítást. A kutatási főosztály költségvetési keretében a VM-en belül mi is nyitottunk egy ilyen keretet, tehát elkezdődik végre az a kutatási menet, amely alátámaszthatja majd ezeket, akár a moratóriumkezdeményezéseket, akár egyéb vizsgálatokat.
A regionális együttgondolkodást én is ki szeretném emelni. Valóban, ha az országok ebben a helyzetben az önrendelkezésüket e tekintetben nagyrészt visszaszerzik, akkor elemi érdek lesz, hogy szövetségeseket találjunk. Mert valószínűleg a WTO-nyomás most már az egyes országokra fog irányulni, és akkor tudunk ennek ellenállni, hogyha szövetségeket hozunk létre az Európai Közösségben. Ez nagyon komoly feladat lesz. Az EU-elnökséggel el kell indítanunk vagy tovább kell folytatnunk ezt a folyamatot.
És végül - egyetértve Győrffy Balázs felvetésével - valóban nem akármilyen lobbiérdekekről van szó. Nagy pénzek forognak, lelkeket, embereket vásárol a multi, különböző kategóriájú embereket különböző tarifákért, akiknek az a dolguk, hogy elhitessék velünk, hogy nekünk szükségünk van erre. Magyar termék nincs a piacon, tehát nem is igazán értem ezeket az embereket, miről beszélnek, amikor e mellett a technológia mellett érvelnek. Nincs egyetlen magyar fajta sem, de kilátásban sincs, mert olyan horribilis összegekbe kerül az előállítása, hogy magyar kutatóintézet ilyeneket úgysem fog belátható időn belül csinálni, amíg világhatalom nem lesz Magyarország, addig nem valószínű, hogy ilyeneket fogunk előállítani. Tehát valóban komoly érdekek feszülnek, de az államnak az a dolga - és mi erre vállalkoztunk -, hogy a közérdeket szolgálja. Pont arról van szó, hogy ezeket a hontalan multinacionális tőkeérdekeket kordában kell tartania az államnak, és a közösségek érdekei meg a környezet érdekei mentén be kell avatkozni a piacra. Ökoszociális piacgazdaságnak hívják azt a modellt, amelyben gondolkodunk, és itt egy államra, egy erős államra van szükség, amely megvédi a közösségeit az olyan hatásoktól, amelyektől a piac biztosan nem fogja megvédeni, sőt átgázol rajta. Tehát miközben egyetértek azzal, hogy valóban elképesztő lobbiérdekek mozognak a terepen, azonközben persze azt is látnunk kell, hogy egy szűk csoport érdekeiről van szó, Magyarországon is egy egészen szűk csoport érdekeiről van szó, és a túlnyomó többség ellenérdekelt ebben a dologban - és a világon is ugyanerről szól a történet. Tehát a magyar államnak végre egy patrióta gazdaság-, társadalompolitika mellett ki kell állnia a saját nemzeti érdekei mellett, és azt hiszem, erre kaptunk felhatalmazást, úgyhogy ezzel a felhatalmazással élve fogjuk megvédeni Magyarországot minden ilyen típusú behatástól. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr.
A bizottság tagjainak szeretném jelezni, hogy a Házszabály 134/B. §-a alapján véleménynyilvánítási joga van az itt előterjesztett irányelvi módosulással kapcsolatban. Javaslom, hogy készítsünk véleményt az itt elhangzottak, a megszólalások alapján, ami egyértelműen az irányelv ez irányú támogatását jelenti, sőt további lépéseket javasol megtenni.
Aki egyetért azzal, hogy a bizottságunk készítsen ezek alapján véleményt, az kézfeltartással jelezze ezt! (Szavazás. - Egyhangú.) Köszönöm szépen.
Köszönjük szépen, az első napirendi pontot lezárom, köszönöm szépen az előterjesztőnek.
Rátérünk az eredeti első napirendi pontunkra: tájékoztató a vörösiszappal szennyezett mezőgazdasági területek kármentesítéséről, jövőbeni hasznosításának lehetőségeiről. Szeretném köszönteni a Fenntartható fejlődés bizottság alelnökét, tagjait, akik szintén részt vesznek az ülésen. Szeretném jelezni, hogy minden parlamenti képviselő, bármelyik bizottság tagja, az ülésen, bármelyik bizottsági ülésen teljes jogú tagként vehet részt, kivéve a szavazást, tehát a hozzászólás joga őket is megilleti bármikor. Azt kérném, ha ilyenre sor kerülne, hogy Hanó Miklós környezetében, mellette a szabad mikrofonnál foglaljanak helyet, ha netán ilyen kérés érkezik.
Nagy tisztelettel köszöntöm mindazokat a vendégeket, akik elfogadták bizottságunk meghívását, így Dobson Tibor tűzoltó-ezredes urat, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság hivatalvezetőjét, dr. Szabó Csaba miniszteri biztost Vidékfejlesztési Minisztérium részéről, dr. Németh Tamás főtitkár urat a Magyar Tudományos Akadémia részéről és dr. Gyuricza Csabát, egyetemi docenst a Szent István Egyetem részéről. És köszöntöm mindazokat az érdeklődőket, akik a nyílt ülésünkre, annak napirendjét megismerve eljöttek, és érdeklődésüket fejezik ki, így közvetlen a katasztrófa sújtotta térségből érkezőket is külön köszöntöm.
Az előzetes egyeztetés alapján úgy állapodtunk meg, hogy az asztalnál helyet foglaló és az előbb név szerint bemutatott urak tíz-tízperces előterjesztést tesznek a maguk területéről, amelyre felhatalmazást kaptak államigazgatási szervek részéről. Először Dobson Tibor úrnak adom meg a szót.
Dobson Tibor (Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság)
DOBSON TIBOR (Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság): Jó napot kívánok! Tisztelt Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim! Jelentem, hogy 2010. október 4-én, 12 óra 30 perckor a MAL Zrt. X. iszaptároló kazettájának északi gátja, az északnyugati sarkán lévő gátrész átszakaszt. Itt több százezer köbméternyi, becslések alapján 7-800 ezer köbméternyi vörösiszap, lúgos vörösiszap öntötte el a térséget, amelyen három települést érintett, így Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely településeket. Ezen településeken mintegy 360 ingatlan károsodott valamilyen mértékben, és összesen - majd ennél pontosabban is kitérnek a számokra - mintegy ezer hektárnyi földterület szintén károsodott valamilyen mértékben az iszap által. A baleset - idézőjelbe teszem, de talán nem is kellene - "szerencsére" napközben történt, hétfőn délben, amikor az emberek többsége nem volt otthon. Amennyiben ez az esemény éjszaka következett volna be, ennek a következménye szinte felbecsülhetetlen károkat és tragédiát hozott volna.
Azzal kezdeném, hogy a mentésben és az esemény során, az eseménnyel összefüggésben tízen vesztették életüket, közülük négy személy a helyszínen vesztette életét, hárman eltűntek, őket a kollégáim később megtalálták, de már nem tudtunk rajtuk segíteni, másik három személy pedig a sérülései miatt, kórházban vesztette életét. A sérültek száma az elöntés során mintegy 120 volt, további 23 tűzoltó sérült meg a mentés kapcsán. Később ez a szám még mintegy 160 sérülttel emelkedett, ők már a mentesítés alkalmával sérültek meg, ezek alapvetően marásos sérülések voltak; a sérültek között nyilván lakosok, önkéntesek, rendőrök, katonák, tűzoltók voltak.
Az eseménnyel összefüggésben mintegy négy kormányszintű jogszabály született, amelyek először is az érintett területen a veszélyhelyzet kihirdetését szabályozzák. Történt ez egyébként október..., bocsánat, november 6-án - megismétlem, tehát november 6-án -, amikor is a kormányrendelet, a 10/6-os ... Nem tudok számolni... (Derültség.) Tehát október 6-án a 10/6-os kormányrendelet döntött úgy, hogy Győr-Moson-Sopron megyében, Veszprém megyében és Vas megyében a kormány kihirdeti a veszélyhelyzetet. Ennek az oka az volt, hogy ebben a térségben erőt, eszközt kell koncentrálni ahhoz, hogy a mentéshez a különböző tárcáktól, országos hatáskörű szervezetektől és vállalkozásoktól kellő mennyiségű technikai eszköz, létszám álljon rendelkezésre a maga logisztikájával. Ez volt a garanciája annak, hogy a mentés folyamatos, gyorsabb eljárást tett lehetővé, mint normál ügymenetben, valamint ez volt a garancia arra, hogy az önkormányzatok megkapják a szükséges támogatást, segítséget. A veszélyhelyzetet egyébként meg kellett hosszabbítani október 18-án az Országgyűlés hozzájárulásával ez év végéig, tehát december 31-éig. A helyszínen továbbra is mintegy 300-an dolgoznak nagyjából 160 technikai eszközzel, és a helyszínen működik folyamatosan az újjáépítési kormányzati bizottság a kollégáim és együttműködők összetételben látják el azt a munkát, amely ehhez a tevékenységhez kapcsolódik - majd erre is kitérek röviden.
Az október 21-ei kormányrendelettel létrejött egy Magyar Kármentő Alap, amely a katasztrófa által érintett személyek lakhatási, elemi feltételek megteremtéséhez, a háztartási ingóságok pótlására a finanszírozást biztosítja, valamint november 4-én kihirdetéssel rögzítette a kormány határozatban a kárenyhítés és a helyreállítás elveit, amelyek alapján ezt a munkát végezzük. Itt kitérek a lakosság lakhatási feltételeinek a megteremtésére, így akár új építésű lakások felépítésére, aki ezt választja, használt lakás vásárlására, lakás helyreállítására, pénzbeli megváltására, itt például arra gondolok, hogy ha egy idősebb személyt befogad a család, akkor az idősebb személynek a lakása, háza árát pénzben megkaphatják. Valamint a kárenyhítés érinti a konyhakertekben és a haszonállatokban bekövetkezett károkat, érinti a gépjárművekben kialakult károkat, érinti a ruházatban, a bútorzatban kialakult károkat különböző mértékben - ezek benne vannak a határozatban, nem kívánnám ezeket pontosan felsorolni, ezek megnézhetőek.
A területen visszatérő probléma volt az egészségügyi határértékkel összefüggő ivóvíz-, illetve levegőszennyezettség. Én, aki gyakorlatilag szinte a kezdetektől ott voltam, mindaddig, amíg az operatív munka tartott, nagyon sokszor elmondtam a mérések alapján, és most is megerősítem, hogy azokon a helyeken volt a por koncentrációja magasabb az egészségügyi határértéknél, ahol a tevékenység, a mentés zajlott, főképpen akkor, amikor a száraz időjárás miatt a porképződés a gépek, az erőgépek mozgása alapján kialakulhatott. Bár rendszeresen mosták és takarították az utakat az erőgépek különböző helyekről átcsoportosítva, a fővárosból is, nem volt elkerülhető az, hogy mondjuk a teherautók alvázáról - hiába is mosták az autókat - ne potyogjon le vörösiszap, hiszen a tározóba vitték vissza az anyagot, és emiatt alakulhatott ki elsősorban porképződés. Ezért vált szükségessé az utak, a környék locsolása, ami a bontás során is nagyon fontos feladat volt. Ennek megfelelően mindenki számára elrendeltük a védőeszköz viselését, amit gyakorlatilag korlátlanul tudtunk biztosítani mind a védekezésben részt vevők számára, legyen az hivatásos vagy önkéntes, mind pedig a lakosság számára - elsősorban a porálarcra gondolok itt. Most is kaptunk Japánból mintegy 400 ezer darab porálarcot, tehát azt hiszem, hogy bőséggel áll rendelkezésre ilyen védőeszköz is.
A különböző vizsgálatok alapján - amelyek most is tartanak - öt mérési pontot telepített az ÁNTSZ. Sem a levegőben, sem pedig a vízben nincsen olyan mérgező vagy káros anyag, amely az egészségre bármilyen módon negatív befolyást gyakorolna, ezt több mérés igazolta. Úgyhogy a térség továbbra is élhető, lakható ezen szempontból is, és nagyon bízom benne, hogy az újjáépítés végén, jövő nyárra az élet minden szempontból visszatér az eredeti medrébe.
A talajmentesítésről, a külterületi rekultivációról nem kívánnék beszélni, hiszen erről nálam avatottabb szakemberek fognak majd szólni. Amit hozzátennék, hogy nagyon fontosnak tartottuk és tartjuk a lakosság tájékoztatását, a velük történő egyeztetést. Megjegyzem, hogy eddig összesen mintegy 277 ingatlan tulajdonosával tudtunk egyeztetést lefolytatni, közülük egyébként 51-en választották új lakóház építését, 37-en a vásárlás mellett döntöttek, 3-an kértek helyreállítást, 83-an pedig egyedi elbírálást - ez egy mai adat, de ez nyilván változni fog, ez folyamatos munkát jelent. A legtöbb vita, illetve felülvizsgálati kérelem az ingatlanok becslésére vonatkozik. Természetesen minden ilyen kérelemnek helyt adunk, és újraértékelik, újrabecslik az ingatlanok értékét, hiszen az a célunk, hogy mindenkivel korrekt megegyezés szülessen, tehát nem akarjuk, hogy bárki úgy érezze, hogy bármilyen szempontból is további károkat szenvedett volna.
A tájékoztatás több szinten zajlik, akár írásban, akár az önkormányzatok keresztül, lakossági fórumon, a sajtón keresztül - ez is rendszeresnek mondható. Egyébként ezen a héten pénteken tart a főigazgató úr egy helyszíni bejárást, ahol mind a megyei védelmi bizottsággal, mind valamennyi önkormányzattal, mind a három önkormányzattal, mind pedig a lakossággal találkozik, mind a három település lakosságával. Ez a program pénteken délelőtt 10 órától gyakorlatilag addig tart, amíg minden kérdést át nem tudunk beszélni, és persze szerepel benne egy sajtótájékoztató is.
Nagyon röviden ezt szerettem volna jelenteni. Ha van hozzám kérdés, készséggel válaszolok rá. Köszönöm szépen a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megadom a szót dr. Szabó Csabának.
Dr. Szabó Csaba (Vidékfejlesztési Minisztérium)
DR. SZABÓ CSABA (Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Köszönöm szépen a meghívást és a lehetőséget, hogy beszámolhatok arról a munkáról, amely a Dobson úr által is felvázolt, bekövetkezett katasztrófa következtében vált szükségessé. Kiküldtünk, mindenkinek közreadtunk egy anyagot, amelyet elkészítettünk, kicsit önkényesen összeválogatva, időrendi és bizonyos értelemben logikai sorrendbe is csoportosítva azokat az írásokat, dokumentumokat, tudnivalókat, amelyekről úgy éreztük, hogy informatívak lesznek, és segítik a képviselő hölgy és urak tájékozódását.
A továbbiakban vagy ebben a szóbeli kiegészítésben három kérdéskör köré szeretném a mondandómat csoportosítani. Egyrészt a mentesítés kérdése, másrészt a földtulajdonlásnak, a földek sorsának a kérdése, és a harmadik csoportosításban pedig a kártérítéssel, illetve a károsultakkal, a mezőgazdasági termelő károsultakkal kapcsolatos információk.
Szeretném azt leszögezni, azt az alapállást alapvetően, hogy a munkánkat két alapelv vezérli. Ebből az egyik, a fontosabb az, hogy azok az emberek, akik ezen a területen élnek, károsodnak, azok erről az esetről, erről a szörnyű katasztrófáról nem tehetnek. Tehát senki nem kötelezhető arra, hogy elviseljen egy olyan káreseményt, egy olyan károsodást, ami itt, a területen történt, és akár a legkisebb kárt is neki viselni kelljen.
A másik alapvetés pedig az, hogy ezt a kárt nem az állam okozta. Most arról természetesen hallottunk az elmúlt napokban vélekedéseket, vitákat, hogy ki okozta, de nekem van egy ötletem, de a kormányhatározatban megjelölt károkozó meglehetősen erőteljesen tiltakozott ez ellen. Én nem nagyon tudok egyébként mást elképzelni a MAL-on kívül, mint aki ezért a kárért végül is a felelős lesz.
A bekövetkezett katasztrófának a mezőgazdasági, biológiai és természeti hatása döbbenetes volt, vagy döbbenetes jelenleg is, azonban úgy gondolom, hogy nagyon szükséges árnyalni azt a képet, amely a kezdeti ijedtségben és a kezdeti pánikban kialakult és testet is öltött, illetve hangot is kapott. Elsősorban természetesen a szenzációra éhes orgánumok használták ezt előszeretettel, nevezetesen hogy itt egy olyan katasztrófa történt, ami szinte a további életet teszi a térségben lehetetlenné.
Azt is szeretném hangsúlyozni, illetve felhívni a figyelmet, ezredes úr beszélt arról az érintett három településről, ahol a lakóingatlanok voltak érintve, de önök a kiadott anyagban is megtalálják, hogy a mezőgazdasági termőterületek vonatkozásában - és hadd olvassam ezt fel a vonatkozó rendeletből - Kolontár, Devecser, Somlóvásárhely, Apácatorna, Boba, Kamond, Karakó, Kemenesmagasi, Kemenespálfa, Kisberzseny, Marcalgergelyi, Mersevát, Nemeskeresztúr, Somlójenő, Szergény, Tüskevár, Veszprémgalsa, Vinár és Zalaszegvár települések határában következett be vörösiszap-szennyezés a mezőgazdasági termőterületeken. Tehát rendkívül nagy kiterjedésű szennyezéssel van dolgunk, és mint említettem, rendkívül erős hatása volt, aminek két oka volt. Az egyik az az iszonyatos mechanikai rombolás, amit a kiömlő, egyes vélemények szerint egymillió - hallottam, illetve láttam olyan tudományosan megalapozott mérést, ami 1 millió 700 ezer - köbméterre teszi a kiömlő vörösiszap mennyiségét. Tehát ennek az a mechanikai hatása, amivel ez a sűrű, zagyszerű anyag nagy sebességgel végigáramlott ezen a vidéken, ez okozta azt a szörnyű kárt, amelyről itt ezredes úr is beszélt.
Hozzájárult ehhez az a természeti adottság, hogy tulajdonképpen itt egy összeszűkülő - ha megnézik azt a térképvázlatot, ami az anyagban szerepel - völgyről van szó, amibe beleömlött ez az anyag. Gyakorlatilag a völgyet egy folyóvá tette, és végigszaladt Kolontártól elindulva, Devecsernél tudott tulajdonképpen kiszélesedni, ott okozta a legnagyobb kárt a lakóingatlanokban és ment tovább, nagyjából 25-30 kilométerre elvonulva, és ott, ahol elment, szennyezett és problémát, kárt okozott.
A másik probléma, ami a mechanikai hatás mellett volt, az pedig a lúg. Tehát a technológiából eredően a bauxitot nátronlúggal dolgozzák fel, azzal oldják ki az alumíniumot, és a tározóban elhelyezett szennyező anyag, melléktermék vagy visszamaradó anyag erősen lúgos, nagyjából 13-as PH-jú kémhatással rendelkezik. Ezt meg lehet egyébként figyelni, hiszen az elöntött területek - majd még később kitérek rá - rendkívül változatos képet mutatnak művelési ágakban is, van közöttük egy halastó, egy nagyjából 2 hektáros kis halastó, ami 5-6 méter mély, és amelyben most jelenleg ott található szinte az az eredeti anyag, ami kiömlött. Ennek a halastónak - szinte már ilyen tudományos, fantasztikus regényekbe illik a kép - 12-es PH-ja van most. Tehát ott van nagyjából 40 ezer köbméter iszap ebben a tóban, és ennek a vize, amit a felszínen mérhetünk, az 12-es PH-t mutat. Szinte az az eredeti anyag, ami kijött, kiszorította a tó vizét, belelöttyent ebbe a tájsebbe, ebbe a mélyedésbe, és a benne lévő halakat nagyjából Devecserben szedték össze az utcán, tehát látható, hogy milyen erővel jött az iszap. Ez most ott van, ennek a halastónak a mentesítése majd rövidesen meg fog kezdődni, erről majd a későbbiekben beszélek.
Tehát ez a két nagy probléma van, és azért mondtam, hogy árnyalni kell azt a képet, amely a kezdet kezdetén hangot kapott, hogy maga a vörösiszap, mint közeg, mint szennyező anyag, mint a talaj felszínére került anyag, önmagában olyan nagy problémát nem jelentene. Tehát nem áll fenn az a helyzet, hogy a vörösiszaptól mi olyan mérgezést kell hogy elszenvedjünk a területen, amely megakadályozza vagy lehetetlenné teszi azt, hogy ott egyáltalán valaha élelmiszert lehessen előállítani.
Sajnos, ez a kép kiment, ez a kép köztudomású, és a nemzetközi világban a versenytársaink körében ismert, és lássuk be, hogy felhasználható, és vélhetően fel is fogják használni. Ezért mondjuk mi azt - szeretném hangsúlyozni -, hogy egyelőre jelenleg ezen a területen nem lenne célszerű élelmiszert termelni. Nem azért, mert itt halálra mérgezzük egymást, nem azért, mert ha a devecseri kiskertben valaki sárgarépát vagy paradicsomot fog ültetni, akkor beugrunk a kerítésen és kitépjük a földből, nem erről van szó. Arról van szó, hogy a piaci lehetőségeinket, az egész magyar mezőgazdaság piaci lehetőségeit befolyásolja és teszi tönkre annak az ezer hektárnak a sorsa vagy az ott folytatott tevékenység, ami sajnos, e miatt az ömlés miatt vagy katasztrófa miatt ilyen képet alakított ki rólunk.
Ezt nagyon nyomatékosan szeretném hangsúlyozni, ez nagyon fontos. Tehát egy kicsit elszúrtuk ezt, vagy egy kicsit túllőttünk a célon, amikor erről beszéltünk. Azt is megértem, hogy abban a helyzetben, abban a pillanatban, abban az ijesztő állapotban vagy ijesztő képben, amit nyújtott ez a terület, amikor ezt valaki az első napokban meglátta, ez a vélekedés természetesen kialakulhatott, de ezt azért itt, egymás között, szakemberek között érdemes leszögeznünk és érdemes továbbvinnünk, és érdemes ezt a véleményt képviselnünk.
A mentesítés kérdése úgy áll, hogy gyakorlatilag az ezer hektár terület, mint mondtam, rendkívül heterogén: szántóterület, legelőterület, erdőterület, az említett halastó terület van érintve, Natura 2000-es területek vannak érintve, rendkívül magas természeti értékű lápterület van érintve. Vannak olyan Marcal-menti területek, amelyek legelőként, illetve rétként vannak nyilvántartva, de gyakorlatilag valamikori mellékágakból kiszáradt vagy a Marcal szabályozása folytán átalakult, úgy mondom mezőgazdász szemmel, hogy semmit érő, savanyú legelők vagy kaszálók, amelyeket semmire a világon nem lehet használni, viszont érdemes volna esetleg vizesélőhely-rehabilitáció keretében majd ott egy programot elindítani, de ezt majd a hasznosítás kérdéskörében esetleg kifejtem és ezt megbeszélhetjük.
Tehát a mentesítés gyakorlatilag kétféleképpen indul alapvetően: azokon a területeken, ahol vékony vörösiszap-réteg van, néhány centiméter, ott úgy ítéltük meg, éppen azért, amit elmondtam, hogy az iszapréteg eltávolítása nem szükséges, vagy nagyobb kárt okoznánk azzal, hogy talajt is viszünk el, hiszen a talajnak ott van a helye, hál'istennek azon már túlvagyunk, hogy ezer hektáros talajcserékről beszéljünk, erre nincsen szükség. Tehát ott a lúgos kémhatás semlegesítése - talán a sajtóból ismert - Dudarittal, tehát egy savanyúan hidrolizáló, savanyú kémhatású anyaggal, és a betárcsázása, bekeverése a talajba ennek a néhány centiméteres vörösiszapnak, úgy gondoljuk, hogy megfelelően biztosítja a gazdálkodás folytatását, illetve újrakezdését ezen a területen.
Ott, ahol a vörösiszap vastag rétegben van jelen, ez lehet akár 50 centiméter is, vannak olyan álló kukoricatáblák, amelyben 50 centiméteres vörösiszap van, ahol például a kukoricacső feléig látszik az elszíneződés, mintha be lenne festve, odáig ért a zagy, s az leülepedett és egy ilyen 50 centis réteg maradt vissza, itt nincs mese, ez lehet kukorica is, de lehet szántóterület is, repcevetés például - nagyon jól látható -, ott nincs mese, ezt össze kell szedni és onnan, a helyszínről el kell szállítani. Erre megvan a technológia, most erre nem térnék ki. A gépek felvonulása most, ezekben a percekben is zajlik, tehát gyakorlatilag néhány pontosítástól, illetve a fogadóhely, a tározó fogadókészségétől függően órákon belül elindulhat ez a munka. Elindul az említett halastó mentesítése is, ott is kinn vannak már a megfelelő szakemberek, és készítik elő a tevékenységet. És reményeim szerint egy harmadik frontot is meg tudunk nyitni, nevezetesen a Marcalnak, illetve a Marcalba folyó vízfolyásoknak a mentesítését, hiszen a Marcal nagyvízi medrében nagyjából 50-70-80 centiméter vörösiszap van felhalmozódva.
Nem szeretném és nem is teszem magamévá azt a véleményt, hogy ha szerencsénk van, akkor tavaszra csak a fele lesz ott, mert az valahova elmenne, oda, ahova nem szánjuk, és ahova nem szeretnénk, hogy eljusson. Az tehát a célunk, hogy a Marcalnak az érintett mederszakaszát is meg tudjuk tisztítani, és a szennyező anyagot minél nagyobb mennyiségben el tudjuk onnan távolítani. Az, ha a talajban vagy a talaj felszínén visszamarad néhány centiméter vörösiszap, az említett okok miatt szerintem semmiféle problémát nem okoz.
Tehát a mentesítés frontján vagy a mentesítés területén ezt a három frontot kívánjuk megnyitni, ezt a három munkaműveletet kívánjuk órákon és napokon belül elindítani.
A földtulajdonlás kérdése. A kiadott anyagban önök megtalálják azt a levelet, amelyet 72 tulajdonosnak küldtem ki, azoknak a tulajdonosoknak, akik bejelentették a kárigényüket. Tehát azokról van szó, akik jelezték, hogy az ő földterületükön probléma történt. Rendelkezésünkre áll egy földhivatali nyilvántartás, amely nagyjából még plusz ugyanennyi nevet tartalmaz, akiknek tulajdonba van a területen, de még nem jelezték az igényüket; tőlük nem tudunk róla, de a földhivatali nyilvántartásból ezzel tisztában vagyunk vagy ez a tudomásunkra jutott. És itt egy kicsit visszaütnek a régi bűnök, azt hadd mondjam el, hiszen óriási problémát fog jelenteni az osztatlan közös kérdésköre. (Gőgös Zoltán: Úgy van!) Ezt már sokszor, sokadszor emlegetjük; most látjuk, hogy abban a lehetőségben, amit felkínálunk a Nemzeti Földalappal egyeztetve, tehát hogy az állam megvásárolja az érintettek földjét, probléma, amit nem biztos, hogy tudunk kezelni, illetve a Nemzeti Földalapnak biztosan nehéz lesz kezelnie, hogy mi van az osztatlan közös földekkel, hol találja meg a tulajdonosokat, mi van, hogyha nem mindenki akarja eladni, az állam be akarja-e magát vásárolni osztatlan közös földtulajdonba, vagy egyáltalán ezt hogy fogják tudni kezelni - ez valós problémaként jelentkezik. Úgy döntöttünk, hogy akiknek egy tizenkétezred tulajdonba van, és annak az 1 százaléka károsodott, annak is ki fogjuk küldeni ezt a levelet, hogy felajánljuk neki a lehetőséget, de nagy valószínűséggel a Nemzeti Földalap, az első nyilatkozatai szerint, ezeket az osztatlan közös területeket akkor fogja megvenni, hogyha mindenki nyilatkozik, és egyben meg tudják vásárolni, vagy esetleg a vásárlás után önálló ingatlanná alakítva, kimérve a területeket, megszüntetik a közös tulajdont, hiszen az állam nem akar közös tulajdont más tulajdonosokkal.
Szeretném, ha a hogyan tovább kérdésköréről inkább majd Németh Tamás főtitkár úr, illetve a docens úr tájékoztatója kapcsán beszélnénk. Ezzel kapcsolatosan is van elképzelésünk. Természetesen a gondolatainkat vagy a lehetőségeinket az határozza meg, hogy hogyan döntenek a tulajdonosok. Tehát addig, amíg a tulajdonosok szándékait nem tudjuk, addig gondolkodhatunk sok mindenen, de mások a lehetőségeink, ha az állam nagy mennyiségben kerül birtokon belülre, tehát ha nagy mennyiségben jut hozzá vagy tudja megvenni ezeket a földeket, vagy akár csereföldek útján, és más a helyzet, hogy a tulajdonosok úgy döntenek, hogy ők megtartják a földjüket, és továbbra is ezen a területen akarnak gazdálkodni. Szeretném jelezni, hogy nekem az a benyomásom, hogy ez utóbbi helyzet áll elő, tehát nem nagyon akarnak az emberek megszabadulni a földtől, a földjüktől se csere, se értékesítés formájában.
A harmadik kérdéskör, amit érintek - hogy az idővel is gazdálkodjak -, az okozott vagy elszenvedett kár kérdése. Megszületett az a miniszteri rendelet, aláírta a miniszter úr, amely az Európai Unió szabályaival összhangban lehetőséget kínál arra, hogy az elszenvedett károk mentesítésére fordított összegek, illetve a kiesett árbevétel pótlására egy jövedelempótló támogatást igényelhessenek azok a gazdálkodók, akik itt, ezen a területen érintettek. Ennek kétféle formája lehet: vannak a mezőgazdasági termelők, akik első körben nagyjából 4 millió forintos támogatást igényelhetnek megfelelő feltételek mentén, az élelmiszerfeldolgozók pedig nagyjából maximum 130 milliós támogatáshoz juthatnak, december 1-jei és 8-ai pályázati..., illetve nem is pályázati, nem jól fogalmazok, hanem igénylési határidővel, illetve e lehetőség kihasználásával. Ez a rendelet elkészült, mondom, a miniszter úr aláírta, és rövidesen ki fog menni. Úgy gondolom, ez nagyon nagy segítséget fog nyújtani az ott gazdálkodóknak; mondom ezt azért is, mert napi kapcsolatban állok az ottani gazdákkal, eltökélt szándékom, hogy végigjárom a teljes területet, és mindenkivel fogok találkozni - ez már elkezdődött. Nagyon sokakkal, elsősorban a nagy kárt szenvedett vagy nagyobb bajban lévő gazdálkodókkal megtörtént már ez az egyeztetés, és az folytatódni fog a továbbiakban is. Szeretnénk, hogyha... nem azt mondom, hogy megelégedésre, hiszen azt ebben a helyzetben nem lehet jó szívvel kijelenteni, de ha a munkát elvégezve és lehetőség szerint mindenkinek segítve tudnánk majd végül is befejezni ezt a tevékenységet. A kormányhatározatnak megfelelően, a vonatkozó kormányhatározat szerint június 30-áig le kell tudni zárni minden ügyet, le kell tudni zárni, újjá kell tudni építeni ezt a területet, és szeretnénk, ha ebből úgy kerülhetnénk ki, hogy akár még egy kicsit jobb állapotba is kerül a környezet, hogy nagyobb lehetőséget kapnak az emberek a továbbélésre, mint ami esetleg ezt a területet eddig jellemezte. Erről szintén tudok még többet mondani a területek további sorsát illetően, hogyha az akadémikus úr, illetve a docens úr is elmondta a mondandóját, és természetesen hogyha a képviselő hölgyet és urakat kérdések formájában érdekli ez, illetve ha ezt megfogalmazzák. Köszönöm szépen a figyelmüket.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Németh Tamás főtitkár úrnak adom meg a szót.
Dr. Németh Tamás (Magyar Tudományos Akadémia)
DR. NÉMETH TAMÁS (Magyar Tudományos Akadémia): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ahogy az elhangzott, október 4-én, 12 óra 30 perckor történt a katasztrófa. Másnap reggel kereste meg az elnök urat Bakondi úr, hogy tudnánk-e mozgósítani egy kutatócsoportot, amely lemegy a területre. Délelőtt 11 órakor már kilencen lent voltak. Természetesen adta magát, hogy ebben csak budapestiek, illetve környékbeliek vehettek részt, mert Debrecenből vagy Pécsről, Szegedről nem tudtunk kutatókat mozgósítani. Olyanokat választottunk ki, akiknek helyszíni gyakorlatuk van, akik terepismeretekkel rendelkeznek, de őket is sokkolta az a helyzet, amellyel találkoztak kedd délelőtt. Arra kértem őket, hogy délután 3-ig állítsanak össze egy előzetes jelentést, a kormányzati koordinációs bizottságnak délután 4-kor volt az ülése, ott már kérték, hogy a Tudományos Akadémia tegyen egy előterjesztést.
Azt szeretném megjegyezni, hogy a kormányzati koordinációs bizottságot '99 környékén alakították, van egy tudományos tanácsa, annak a mindenkori főtitkár az elnöke, a mindenkori főtitkárhelyettes az elnökhelyettese. Ez így ment már 11-12 éven keresztül, eddig igazából még nem volt feladata ennek a tudományos tanácsnak - most sajnos ezen esemény miatt lett.
Amit elmondtunk aznap délután, mindent tartani tudtunk végig, a mai napig. Amit mi vállaltunk, az az volt, hogy kiegyensúlyozott, lehetőség szerint még ebben a szituációban is egy nyugodt megközelítés lesz. Három szempontot tűztünk ki. Az első az volt, hogy mindenféleképpen az emberek vannak a középpontban, tehát minden olyan dolgot előtérbe kell helyezni, amely az emberek biztonságát, életlehetőségeit megalapozza. A második lehetőség szerint a nemzetközi konfliktusok elkerülése volt, ebben a legfontosabb az volt, hogy a Dunáig ne kerüljön el a szennyeződés, mert attól kezdődően beláthatatlan következményei lettek volna. A harmadik pedig az volt, hogy próbáljunk rábeszélni mindenkit arra, hogy ha nem tudunk segíteni, akkor legalább ne ártsunk, tehát nyugodtan kell hozzáállni a kérdésekhez.
Két napon belül kaptuk azt a felkérést, hogy a tudományos tanács szervezze meg a kutatói mozgást a területen. Nagyon gyorsan kialakítottunk egy olyan koordinációt, hogy protokoll szerint lehetett bemenni, beazonosítható mintákat vettünk, tehát minden olyan adat, amely a rendelkezésünkre áll, így született. Október 8-án volt először lehetőség arra, hogy a területet úgy meg lehessen közelíteni, hogy olyan mintát lehessen venni, amely a protokollnak megfelel. Azóta minden egyes minta beazonosítható. És még egy dolog van, ami nagyon fontos: el tudtuk érni azt, hogy kutatói oldalról mindenki úgy mozgott ezen a területen, hogy arról tudtunk. Tehát nem nagyon szerettük volna azt, hogy nem átgondolt, nem megfelelően alátámasztott vélemények kerüljenek ki, mert sokkal egyszerűbb egy darabig csöndben maradni és olyan dolgot mondani, amelyet alá lehet támasztani, mint nagyon gyorsan mondani valamit, és akkor heteken keresztül magyarázni, hogy az a piros miért sárga. Tehát ezt megpróbáltuk megoldani, úgy néz ki, hogy sikerült.
A másik, amit szeretnék mondani, hogy mindenki, aki a területen mozgott, annak egy engedélyhez volt kötve a bejutása, azután, hogy el lett rendelve a vészhelyzet, tehát ott kordon volt. Gyakorlatilag annak az engedélyezésére az OKF kijelölt parancsnoka, illetve én voltam kijelölve, tehát a kettőnk aláírásával mehettek be kutatók, mehetett be bárki a területre. Néha olyan félreértés is adódott, hogy az Antenna Hungária cserélte volna a szakemberét, azt is nekünk kellett aláírni, hogy bemehessen a területre, de ezt inkább felvállaltuk, amiatt, hogy a másik területen ne történjenek problémák.
Amit ki szeretnék emelni, hogy felsorakozott mindenki. Tehát egyszerűen tudomásul vették, az egyetemek, főiskolák rektorai kiadták ugyanezeket az utasításokat. Tehát kontrollált körülmények között folyt a kutatási tevékenység úgy, hogy a mai napig minden egyes főiskola, egyetem és egyéb kutatóhely a saját költségén végezte a vizsgálatokat. Tehát semmilyen ellenszolgáltatást sem az Akadémia, sem az intézmények, ez gyakorlatilag a tudományos területnek egy bizonyos felajánlása volt a helyzet normalizálásához.
Hogy ez mennyire fontos volt, engedjék meg, hogy két dologgal alátámasszam. Az egyik, hogy viszonylag gyorsan nemzetközi szakértők is érkeztek a területre. Az Európai Unióból 5+1, valamint a WHO képviselői jöttek. Mivel ők szakemberek és felkészült volt mindegyikük, aki jött, mielőtt lementek a területre, és miután visszajöttek a területről, velünk beszéltek. Tehát aki komolyan állt ehhez a kérdéshez, az tudta, hogy ő bármennyire jó egy adott területben, ha helyszíni ismerete nincs, ha nincs azoknak az információknak az ismeretében, ami a helyszíni mozgáshoz kell, akkor mondhat olyan dolgot, amit később megbán. Tehát nagyon korrekt módon történt a külföldieknek a területen történő mozgása is.
Minden olyan kérés, ami elhangzott, akár mintavétellel, akár vizsgálatokkal kapcsolatban, ezeket teljesítettük.
Azt szeretném én is kiemelni, hogy a problémák abból adódtak, hogy az a rendetlenség, slendriánság, ami általában körülvesz bennünket, ez azon a területen is jelentkezett. Miniszteri biztos úr már említette, hogy a földnyilvántartással és egyéb területekkel milyen gondok vannak, ezek valóban gondok. Tehát most már eljutottunk oda, hogy itt kataszteri térképpel összehozva, négyzetméter pontossággal tudjuk egy-egy területnek a borítottságát. Tehát ez rendelkezésünkre áll az egész szennyezett területre, ez alapján történt az, hogy ki lehetett jelölni azokat a területeket, amit helyszíni mentesítésben lehet részesíteni, ki lehetett jelölni azokat, amelyeken mozgatni kell majd valamennyi talajt, de a minimálisat. Tehát mindenhol csak annyi lesz mozgatva, ami feltétlenül szükséges. A talaj egy hatalmas érték, nem szabad csak úgy elhordani olyan helyre, ahol pedig nincs rá szükség.
Tehát ezek az adatok, ezek az információk összeálltak.
A másik, amit alapvetően kialakítottunk, hogy lehetőség szerint mindent a legkisebb mozgatással próbáljunk majd megoldani, tudniillik a szennyeződésnek, légszennyezésnek és egyéb dolgoknak egy jó része azért a transzporttal volt összefüggésben. Tehát ha csökkenteni tudjuk a transzportot, az nemcsak költségkímélő, hanem egyszerűen környezetkímélő dolog is.
A vizsgálatokat az első pillanattól kezdődően az OKF által létrehozott védett honlapra tettük fel, ahová minden olyan kutató, aki intézményi háttérrel rendelkezik, az egy elérhetőséget kapott és nézhette az adatokat, elemezhette az adatokat. Ugyanakkor arra kértünk mindenkit, hogy azért ebben is legyen egy kis kontroll, hogy hogyan hozzuk nyilvánosságra. Ezért amit önöknek megküldtem, körülbelül két-három héttel ezelőtt, elnök úr kérésére, és minden olyan dolog, ami akár a sajtóba, akár az Akadémia honlapjára, akár az OKF honlapjára kikerült, az mind olyan információ, amit nyugodtan lehet tartani, és nem hiszem, hogy a későbbiekben is bármit erről módosítanom kellene, vagy bármit vissza kellene vonnunk ezekről a területekről.
Említettem, hogy az elején, az első megállapításban három olyan dolog volt, amire oda kell figyelni. Az első az ember. Ez véletlenül úgy alakult, és ez tényleg véletlen, hogy én főtitkárként ezen a területen dolgoztam egész életemben, tavaly a növénytermesztéssel, a mezőgazdasággal foglalkoztam, főtitkár-helyettes asszony pedig pszichológus, tehát egyszerűen meg tudtuk úgy szervezni a csapatokat, felállítottunk munkabizottságokat, amelyek egy-egy területért voltak felelősek, ők fogták össze a többieket, ők koordinálták a mozgást. Egyébként a jövő héten, hétfőn délután, 14 órakor tartunk majd egy olyan KKB tudományos tanácsülést, ahol ezt az egész témakört most már nyolc-kilenc hét elteltével át fogjuk tudni tekinteni.
Én hoztam magammal egyébként nagyon sok anyagot, ha egyszer önök úgy gondolják, hogy lesz annyi idő, hogy átnézik, érdemes lenne. Dokumentálva van szinte az első pillanattól kezdve minden, modellezés segítségével egy kicsit az időben vissza is tudtunk menni. Tehát gyakorlatilag nagyon sok mindent tudunk erről. Nem véletlen egyébként az az érdeklődés, ami a nemzetközi oldalról is jelentkezik. Ez nem minden esetben csak kereskedelmi szempont, de azért arról is jó, ha tudunk, hogy 2006-os palackozású somlói bort azért küldtek vissza kereskedők Nyugat-Európából, szóval itt azért működött az ország lenyomásának és gazdasági tönkretételének a lehetősége is. Ezért volt az, hogy el akartuk kerülni a nemzetközi vonzatát ezeknek a dolgoknak, vagy visszavontak karácsonyi foglalásokat Füreden, a barátomnak a szállodájában, azzal, hogy túl közel van Ajkához és túl közel van Kolontárhoz. Tehát ezek a dolgok azért benne vannak a levegőben. Pont emiatt gondoltunk arra és csináltuk azt, hogy bárki, aki kérdezi, hozzáférhet és megnézheti ezeket az adatokat.
A következő, amit nem lehet majd elkerülni, ez a mentesítés és a külterületek rendbetételénél van, hogy amit miniszteri biztos úr jelzett, és itt ki kell emelnem egy dolgot, hogy nagyon nagy szükség volt arra, hogy miniszteri biztost nevezzenek ki. Tehát gyakorlatilag azzal, hogy Szabó úr ezt a kinevezést megkapta, érzékelhetővé vált a helyszínen bizonyos fokú változás az emberek megítélésében is. Korábban, akivel találkoztak, kérdeztek tőle.
Itt szeretnék kitérni még egy dologra: 2008-ban volt egy baleset az Egyesült Államokban, haláleset nem történt, mert nem lúg ment ki, de egy pernye, az is nedves volt, nagyon nagy területeken több milliárdos kárt okozott. Két év után azt mondták, hogy három olyan terület volt, ahol hibáztak Amerikában is: az egyik a kommunikáció volt. Tehát egyszerűen nem volt kiépítve kezdettől az a csatorna, ahol a lakosokat tájékoztatni lehetett volna. Mindenki szeretne információhoz jutni.
Ha ebben a teremben elmondunk valamit, és ezt mindegyikünk elmegy valahová és elmondja, azok szintén továbbmennek, akkor áttevődnek az információk. Tehát legalább a helyszínen élőknél kellenek olyan sarokpontok, amelyek most már kialakultak, ahol azokat az információkat megkapják, amire tudnak hivatkozni. Így is előfordul még az, hogy rám hivatkozva mond valaki olyat, amit velem nem beszélt meg, ez ellen nem lehet védekezni, de önmagában a kommunikációt mindenféleképpen át kell gondolni.
A másik: ami miatt el tudtunk eddig jutni, az az, hogy Magyarország vízben, a biológiában, a levegővédelemben, meteorológiában, talajban nagyhatalom az adatok területén. Tehát vissza tudtunk nyúlni időben, és elő tudtunk venni olyan adatokat, ami esetleg félrevinne akkor, ha ez nem lenne. Tehát például ezen a területen, ami károsodott mezőgazdasági terület, az átlag PH 7,5-8 körül volt korábban is. Ha ezt nem tudjuk, ha nincsenek erre százéves adatsorok megbízhatóan, akkor gondolhatnánk azt, hogy azért ment fel a PH, mert a lúg beszivárgott. Nem nagyon tudott beszivárogni a lúg, mert az időjárási körülmények miatt a talaj a három fázis helyett szinte kétfázisú volt, mert telített volt vízzel. Tehát emiatt is a talaj felső rétege csak minimálisan szennyeződött. Tehát ez megint azt mondja, hogy ha van megbízható adatsor, rendelkezésre állnak információk, akkor döntéseket lehet hozni. Ha nincsenek, akkor esetivé válik minden.
De ez annál nagyobb katasztrófa volt, hogy engedjük ezt, hogy esetivé váljon. Az volt egy nagyon jó elgondolása a VM-nek is - ez egyébként egy természetes dolog, de nem írták felül -, hogy mi fog történni ezen a területen, az az ott élő emberek, az ott élő gazdák kompetenciája. Nekem is az az információm, hogy nagyon kevesen akarnak megválni a területüktől. Tehát ragaszkodnak a területükhöz, azt várják, hogy olyan információkat, olyan anyagokat kapjanak, aminek alapján megbízhatóan tudják tervezni a saját és családjuk jövőjét. Ezek az információk most már kezdenek összeállni és rendelkezésre állnak. Megmondom őszintén, hogy azok közé tartoztam az indulástól kezdődően, pont a hátterem miatt, aki azt mondtam, hogy itt nagyon rövid időn belül lehetne a növénytermesztésnek bizonyos területét is visszavinni a területre, és akkor az emberi oldal miatt tettem le én is erről, mert egyszerűen az a tudat, hogy nem lehet megkülönböztetni, hogy most az ezer hektáron belül valamelyik területről jött-e a termék vagy kívülről, ez nagyon sokat ártana.
Tehát emiatt olyan megoldást kell keresni addig, amíg egy időtávon belül ezek az érzések, ezek a hatások nem csillapodnak, ami bevételt is biztosít a gazdáknak, és lehetőséget ad arra, hogy a terményeket a környezetből, a környékről el lehessen adni. Lesz még vele probléma egyébként a későbbiekben.
Még egy dolgot szeretnék mondani, ez egy nagyon régi, az 1700-as évek végén a jelenlegi közgazdaságtan kialakítója, Schmidt mondta, hogy a pék, a hentes és a cukrász nemcsak azért dolgozik, hogy elégedett legyen a vásárló, hanem azért is dolgozik, hogy valamilyen szinten meg tudjon belőle élni. Tehát ezt figyelembe kell vennünk. Nem lehet ezt az egész területet úgy kezelni majd, hogy valamilyen szinten mindig gondoskodunk róla; segíteni kell nekik abban, hogy talpra tudjanak állni, és minél gyorsabban vissza tudjanak jönni abba az életbe, amit ez a sajnálatos szerencsétlenség, katasztrófa kettétört a számukra. Ennek különböző módszerei vannak, ezekről szívesen adunk folyamatos tájékoztatást. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megadom a szót Gyuricza Csabának, parancsoljon!
Dr. Gyuricza Csaba (Szent István Egyetem)
DR. GYURICZA CSABA (Szent István Egyetem): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Hölgyeim és Uraim! Azzal kezdeném, hogy a katasztrófa utáni napokban Ékes József, az önök képviselőtársa, aki a térség országgyűlési képviselője, hívott fel bennünket, hogy próbáljunk segíteni elsősorban a külterületeket ért károk megoldásában, mentesítésében, helyrehozatalához technológiák, módszerek, javaslatok megfogalmazásában, akkor, amikor egyébként még az életmentés volt az elsődleges feladat. Rögtön másnap mi magunk is lementünk a területre, és elkezdtük - tulajdonképpen azt lehet mondani, az Akadémia kutatóival párhuzamosan, illetve az általuk ott végzett munkát kiegészítve - azokat a felméréseket, vizsgálatokat, amelyek aztán alapul szolgáltak a későbbi javaslatok megfogalmazásának.
Talajvizsgálatokat végeztünk, felmértük a területet, és már akkor láttuk, megállapítottuk azt, hogy ha a talajokat, különösen a szántóterületeket nézzük, akkor - ahogy az már elhangzott a korábbiakban a miniszteri biztos úr, illetve a főtitkár úr szájából is - nem volt olyan súlyos a helyzet a szántóterületeken, ha tisztán azt a körülbelül ezerhektáros szántóterületet nézzük, mint ami a híradásokban megjelent, éppen abból adódóan, hogy az iszap gyakorlatilag végigszaladt a területen. Itt különösen a Kolontár és Devecser közötti több száz hektáros területre szeretnék utalni, ahol pontosan a korábbi vizsgálatok eredményeinek ismeretében azt állapítottuk meg, hogy ténylegesen nincs a talajban nehézfémterhelés, ezt az Akadémia kutatói is megállapítottuk, ez nagyon rövid idő után fel is került az Akadémia honlapjára. Ez egy nagyon fontos megállapítás volt, hiszen a radioaktivitás mellett ez volt a másik folyamatos vészharangkongatás, ami megjelent itthon is és külföldön is. A másik nagyon fontos dolog, hogy a pH a terület nagy részén jelentősen nem emelkedett, nem változott, 7,2-7,5 körüli pH-kat mértünk. Igazából azokon a területeken jelentett ez nagyobb problémát, ahol megállt az iszap, illetve ahol a lúg le tudott folyni a mélyebb rétegekbe, de a terület nagy részén ez közvetlen problémát nem jelentett.
Közvetlenül a megérkezésünk után, egy héten belül megfogalmaztuk azokat a remediációs javaslatainkat, amelyek utána részben már a tudományos tanács által október 28-án felkerültek a honlapra, és ezekből ott is megtalálhatunk elemeket. Egy háromlépcsős remediáció volt, amit mi megfogalmaztunk. Ennek az első eleme az volt, hogy komposzt-tőzeg keveréket juttassunk ki a területre. A dudarit nyilván nagyon jó azokon a területeken, ahol a talajt egyáltalán nem kell elhordani, de ahol a felső rétegből akárhány centit el kell vinni, ott valamennyi szerves anyagot vissza kell pótolni, és erre egy komposzt-tőzeg keverék jónak bizonyul véleményünk szerint, és nemcsak azért, mert a komposzt szerves anyagot biztosít, illetve a mikrobiális tevékenységet állítja helyre, a tőzeg pedig a pH-t tompítja ott, ahol szükség van arra, hogy csökkentse a pH-értékét, hanem azért is, mert azt a kevés por-, illetve vörösiszap-mennyiséget, ami a felszínen még hátramarad, és szálló por formájában károkat okozhat, azt teljes egészében leköti. Ez volt az első elem. Ezt követően ezt sekélyen bedolgoztak, bedolgoztattuk a talajba. Itt nagyon fontosnak tartanám azt, hogy a szántás nélküli művelést kell hangsúlyozni, hiszen a legfelső 10-15 centiméteres talajrétegnek a vörösiszappal való szennyezéséről van szó, és hogyha ezt mélyebben szántjuk, akkor mélyebbre visszük a vörösiszapot. A szántást tehát kerülni kell. Többször megjelent a médiában is, hogy fel kell szántani a területet, de inkább a tárcsázás módszerét lehet javasolni.
Ezt követően az eljárásunk második eleme az volt, hogy bevetettük a területet egy igénytelen, viszonylag igénytelen kalászos, rozs-tritikálé keverékkel. Ennek is több célja volt. Az egyik célja az volt, hogy minél hamarabb zöld legyen a terület - magunk sem gondoltuk, hogy milyen lélektani hatása van annak, hogy ez az elsivatagosodott, tönkrement terület minél hamarabb élő képet mutasson. A másik cél meg nyilván az volt, hogy ezt bedolgozva szerves anyagot, további szerves anyagot tudjon biztosítani a talajnak.
A harmadik elem pedig az volt, hogy energianövénnyel ültettük be a területet. Politikusok és szakemberek, hozzáértők és hozzá nem értők között sincs vita abban, hogy energianövény termesztése jöhet szóba az elkövetkezendő időszakokban ezen a területen. Az elmondottakból, amiket az előttem szólók is elmondta, abból az is következhetne, hogy akár élelmiszernövényeket is lehetne itt termeszteni, potenciálisan lehetne termeszteni, paradicsomot lehetne termeszteni, önök is nyugodtan megehetnék, sőt én is megenném, nem csak önökkel akarnám megetetni (Derültség.), tehát a terület alkalmas lenne erre, de a piaci viszonyok, körülmények nyilván nem teszik ezt lehetővé. Sőt én megkockáztatom azt, hogy nemcsak ezen az ezer hektáron jelent ez majd problémát, hanem a térség más területein is gondot fog okozni az értékesítés, erről már most lehetett hallani, az utóbbi időszakban.
Ezért a termőhely adottságait és a felvásárlási lehetőségeket figyelembe véve fás szárú energianövények termesztésére tettünk javaslatot - ez rögtön nagy vitákat váltott ki szakmai berkekben. Egyszerűen azért javasoltuk mi ezt, azért gondoljuk, hogy a fás szárú energianövények termesztése az, ami ilyen szempontból a legjobb megoldás lehet, mert már most rendelkezésre áll hozzá a felvevőpiac - semmi máshoz nem áll rendelkezésre. Az más kérdés, hogy egyébként én is azt mondanám, hogy nagyon szerencsés lenne egy települési fűtőművet, decentralizált rendszert létrehozni, különösen összhangban a kormány törekvéseivel, amelyek most már napvilágra kerültek. A sikere, az, hogy ez hogy sikerül, hogy milyen lesz, milyen eredménnyel zárul ennek a programnak a megvalósítása, gondolva itt ennek az ezer hektárnak a hasznosítására, az, meggyőződésem, hogy nemcsak a magyar növénytermesztés, mezőgazdaság hosszú távú kilátásait, ha nem lehetőségét határozza meg, hanem mondjuk azon belül a biomasszára alapozott megújulóenergia-használatot is az elkövetkezendő időszakban. És ne legyen illúziónk, valóban figyel ránk a világ, tehát mindenki figyeli, hogy mi történik ezen az ezer hektáron, ez nem egy átlagos ezer hektár. Ilyen még nem volt, mindenki tanulni szeretne tőlünk, és nyilván nagyon odafigyelnek arra, hogy ez hogyan zajlik le.
Mindenféle ötletekkel, vadabbnál vadabb ötletekkel jelennek meg a területen, az önkormányzatoktól halljuk, hogy a legelképesztőbb ötletekkel bombázzák őket. Éppen ezért nagyon fontos az, hogy egy, a gazdasági élettől teljesen független, el nem kötelezett társaság legyen az, amely ebben szakmai véleményt tud mondani. Velünk párhuzamosan természetesen más intézmények, egyetemek is megjelentek a területen, amelyek kutatásokat végeztek, sőt hozzánk hasonló következtetésre jutottak. Ezért döntöttünk úgy a főtitkár úrral közösen, hogy próbáljuk meg összehozni ezt a szakmai közösséget egy egységes rendszerbe, szervezetbe. Öt intézmény megalakított egy szakmai konzorciumot, egy olyan szakmai konzorciumot, amelyben nagy múltú egyetemek, kutatóintézetek vesznek részt, név szerint az Erdészeti Tudományos Intézet Sárvárról, a Károly Róbert Főiskola Gyöngyösről, az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet Budapestről, a Nyugat-Magyarországi Egyetem Sopronból és a Szent István Egyetem Gödöllőről - pénteken volt ennek az alapító ülése, illetve sajtótájékoztatója Gödöllőn. Nem is gondoltam, hogy már néhány nappal az alapítás után ennyire fogok örülni annak, hogy létrejött ez a szakmai közösség, hiszen ez nagyobb súlyt ad talán annak az elképzelésnek, annak a szakmai koncepciónak, amit részben már letettünk az asztalra, illetve amit meg kívánunk fogalmazni az elkövetkezendő időszakban is. Hiszen ahogy itt elhangzott, a gazdák nélkül semmi nem történhet Devecserben, és nem is szabad, hogy történjék, de azt is lehet már tudni, látni, hogy elképesztő az agymosás a térségben, a gazdálkodókra gyakorolt nyomás, külső hatás, a legkülönbözőbb cégek, vállalkozások jelennek meg, és mindenféle ötletekkel bombázzák őket.
Nagyon nehéz helyzetben vannak a gazdák, nagyon nehéz elvárni tőlük azt, hogy ők felelősséggel tudjanak dönteni, és azt mondják, hogy mi e mellett a módszer mellett tesszük le a voksunkat. Ezért tartjuk azt fontosnak, hogy a jövő héten - már egyeztettünk is ezzel kapcsolatban főtitkár úrral - fogunk tartani a helyszínen egy tájékoztatást a gazdáknak, ahol nem vesznek részt vállalkozások, semmilyen cég nem lesz jelen, nem vesz részt ezeken a megbeszéléseken, hanem próbálunk egy olyan független társaságot összehozni, ahol a különböző módszerek előnyeit, hátrányait pro és kontra fogalmazzuk meg. Ezt nagyon fontosnak tartjuk, mert különben a túlzott gazdálkodói önállóság visszafelé sülhet el, és tulajdonképpen egy magukra hagyást fog jelenteni a gazdák számára, hiszen nem lesznek abban a helyzetben, hogy önállóan tudjanak dönteni.
Nagyon röviden ennyit szeretnék mondani, nyilván itt a szakmai részről is, ha lesznek kérdések, nagyon szívesen válaszolok azokra. Köszönöm szépen a figyelmüket.
Kérdések, hozzászólások
ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Megadom a lehetőséget a bizottság tagjainak a kérdések feltevésére és a hozzászólásra. Én csak előzetesben még annyit szeretnék mondani Gyuricza Csaba docens úr itt megtett felvetésére, amelyben az öt intézmény egy tudományos konzorciumot alakított, ezt én magam nagyon fontosnak tartottam, pontosan azok a megjelent vállalkozások csodaszereket kínálók stb. táborának kiszűrésére, amelyekben most a gazdák teljesen tájékozatlanok. Jót akarna ő magának is, de honnan tudhatná, hogy itt most áldozat lesz vagy esetleg egy sikeres gazdálkodó a későbbiekben. Ezért kérném, hogy Németh Tamás úr tudományos tanácsa bevonása mellett a kormánybiztos urat se hagyják ki, mert itt súlyos kérdések vannak. (Dr. Németh Tamás: Benne van ő is.) Akkor rendben van, mármint ennek az öt intézmény által megfogalmazott kérdések tisztázására. Akkor köszönöm szépen, lehet, hogy én nem figyeltem, akkor minden rendben van. Alelnök úrnak adok először szót.
GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm. Ígérem, rövid leszek, elsősorban azért, mert miután ott lakom nem messze, az információm is sokkal több, mint a képviselőtársaimnak.
Általánosságban annyit mondanék, mivel kormánytagok nincsenek most itt, de a kormánypárti képviselőkön keresztül talán, hogy az lenne most talán a legfontosabb gyorsan, és ez nemcsak agrárügy, hanem általános, hogy ha itt a legutolsó teljes körű kártalanításra tett ígéretek azért a kormány leírt anyagaiban is megjelennének. Ugyanis nem ezek vannak jelenleg leírva, és mindenki mondhatja azt, hogy jó, jó, legutoljára belügyminiszter úr mondta azt, amit korábban a miniszterelnök úr, hogy teljes körű kártérítés lesz, de ami a kormányhatározatokban van, az kárenyhítésről szól. Tehát ezeket hozzá kell igazítani, mert nyilván ha ezek jogi szempontból is rendben vannak, akkor nagyobb megnyugvás lehet.
Én is úgy gondolom, hogy a kezdeti, nagyon-nagyon meggondolatlan nyilatkozatok rengeteget ártottak - és ez agrárügy, tehát ez most már kifejezetten inkább agrártéma - az ottani térség lehetőségeinek, hiszen ott olyan elképesztő dolgok hangzottak el, amitől az embernek felállt a hátán a szőr. Én ezt többször el is mondtam Illés államtitkár úrnak, hogy ebben azért óvatosabban kellene nyilatkozgatni, mert itt nagyobb kárt fognak csinálni, mint amit csinált a vörösiszap. Az, hogy ezer hektáron 30 centi vastag földcserét csináljunk, nálam az vágta ki leginkább a biztosítékot, mert azt hiszem, Tamással is váltottunk erről szót és sokakkal. Én azt a megoldást, amit itt látok, tehát amiben mozgás van, elfogadva azt is, hogy annak ellenére, hogy itt lehetne szerintem normális növénytermesztést folytatni nagyon rövid időn belül, valószínű, hogy nem nagyon szabad megkockáztatni.
Azt is pontosan tudom, hogy még azt a kukoricát is nyugodtan le lehetne aratni, ami ott van az 50 centi iszapban, mert főleg a kukorica betakarítási technológiája alapján azon a kukoricán semmiféle káros anyag nem maradna. Most az meggondolandó, hogy egyáltalán, nem ott, ahol 50 centi, de ha kevesebb van, hogy ne tegyük-e félre valahová, hiszen a kukorica nagyon sokáig eláll, és amikor ezek a nagy viharok elmennek, akkor lehet, már másképp lehetne kezelni, mert ezeket majd pótolni kell, itt állattenyésztők vannak a térségből, akik ezt azért tudnák használni.
Én azt látom, hogy a növénytermesztés oldaláról talán hamarabb rendeződhet majd ez a kérdés, itt a nagy kérdés az, hogy az ottani állatállomány ellátásánál mennyire tartjuk magunkat ahhoz, hogy inkább az energia irányába megyünk el, mert azért azokat a telepeket jó lenne kihasználni, hiszen azok nagyon komoly foglalkoztatók.
Tehát ez egy nagy dilemma, és azt hiszem, a következő napokban majd erre is valamit mondani kell, hiszen van ott olyan legelő, aminek csak egy nagyon kis részét érintette az iszap, a többin nyugodtan lehetne legeltetni. Most biztos, hogy el lehet adni a tejet, tehát most nem probléma, mert keresik, de ha éppen túltermelés lenne belőle, akkor gondolom, az lenne az első indok, hogy miért nem veszik meg, mert nyilván abból a térségből származik.
Nagyon örültem, valamikor október elején volt az első ilyen megnyilatkozásom a parlamentben, még talán a honvédelmi törvény okán, hogy miniszteri biztos kell, annak pedig kifejezetten örültem, hogy Csaba lett, azt hiszem, mondhatom így nyugodtan, hiszen régóta ismerjük egymást. Azóta tényleg megváltozott ott a helyzet, még akkor is, ha az elején itt a termelőkkel való próbálkozások még neked se sikerültek olyan tökéletesen, pontosan azok miatt a nyilvántartási hiányosságok miatt, amiről beszéltetek, de szerintem ez egy jó irány. Az, hogy tudományos megalapozottságú dolgok vannak emögött, az pedig talán a termelők számára is megnyugtató, mert az nem működik, hogy mi kérdéseket teszünk fel, hogy ő mit akar, de ha kérdése van, nem válaszolunk. Tehát ez az a dolog, ami kétoldalú kell hogy legyen, mert ha egyoldalúra megy a dolog, akkor ebből csak a vita marad.
Én azt is megértem, és van itt olyan érintett cég, aki például most állami területet használ, hogy ő is aggódik, mert én nem tudok olyan állami területet ott, de Csaba, erről te biztosan többet tudsz, ami most nincs művelés alatt. Tehát amikor itt leírja az NFA, hogy van ott arra a környéken 6 ezer hektár, ez igaz, de most kitől vesszük el, ha mondjuk valaki cserét kér? Tehát ezeket is végig kell gondolni, hogy mikor teszek jobbat, tehát hogy most lehetetlenné teszek-e mondjuk egy már működő vállalkozást azzal, hogy esetleg lejáró szerződését nem hosszabbítom meg, arra nem is merek gondolni, hogy akinek tízéves szerződése van még, az alól mondjuk kiveszem az állami földet azért, hogy valaki másnak odaadjam. Ezt nem tudják pontosan az emberek, tehát azt gondolom, ezekre kell jobban figyelni.
Én az energianövények széles skáláját gondolnám, tehát nemcsak az ültetvényt. Persze, az is felvethető, hogy most mi van akkor, ha kukoricát termelünk és abból etanol lesz, hogy mi van azzal a fehérjével, ami melléktermék. De én ezt már kevésbé tartom problémásnak. Tehát ha ezt világosan el lehet határolni, hogy az ott megképződött anyagok, mondjuk a repce például, repcéből nem nagyon gyártunk étolajat, nagyon-nagyon minimális mértékben, ezeket végig kellene gondolni, felmérni azt a kockázatot, hogy mondjuk mit mondanak a vevők, tehát akik ennek a terméknek a vevői. Ugyanis azért az első két hétben volt ott nagy nyomás, úgy látom, az ottani vetőmag-forgalmazókon és sok mindenkin, hogy nem akartak onnan venni. Most már úgy néz ki vagy úgy tűnik, hogy azért ez a helyzet kezd ott normalizálódni. Azt is tudom, hogy az egyik borásznak személyesen ki kellett mennie Hollandiába megmutatni magát, hogy nincsen rajta egy darab seb sem.
Tehát ezért volt nagyon-nagyon felelőtlen az eleje, és hozzáteszem, hogy nyilván ilyen katasztrófánál mindig szenzációhajhászás van, és iszonyatos kárt okozott. Szerintem nagyobbat, mint amit a vörösiszap.
Én ezt az anyagot átlapoztam, ez egy nagyon korrekt tájékoztató, nyilván azokat pedig nyomon követem, amit Tamásék ott, a térségben dolgoznak. Az pedig teljesen nyilvánvaló, ebben a térségben ezelőtt öt évvel indult volna már el egy fásszárú energiaprogram, hiszen ott van a rengeteg képzetlen munkaerő, ahol akár az alapanyag-szaporításhoz is megvan minden feltétel, honvédségi területek, egyéb olyan épületek, amiben mondjuk ennek az előkészítését meg lehet csinálni.
Talán ezzel egy kicsit megmozgathatjuk az országos ügyet is, mert valamikor a Pannonpower csinált egy felmérést, hogy a gazdákat ez mennyire érdekli, ez ezelőtt 6-7 évvel volt, semennyire. Most viszont kényszerpálya lesz, lehet, hogy sokan gondolják úgy, hogy akkor legalább 15-20 évig van egy biztonságos, folyamatos jövedelmem, de akkor azzal úgy kell odamenni, ami egyébként meg is van, és pont ennek a konzorciumnak a birtokában, talán az MFB-nél is megvan az a szándék, ami eddig volt, hogy akkor teljes finanszírozási háttérrel, miután a vevő megvan, ennél biztosabb piaci lehetőséget nem hiszem, hogy lehet teremteni. Úgyhogy én erre nagyon biztatnék mindenkit, hogy aztán most ez fűz lesz vagy más, azt majd a szakemberek eldöntik, hogy oda mit kell telepíteni.
Azt gondolom, korrekt tájékoztatást kaptunk. Azt is mondom, és talán mindannyiunk nevében mondhatom, hogy ha bármilyen jellegű segítség kell, ezt mi Csabával meg is beszéltük, hiszen én is többször voltam, és nagyjából azért az emberek is néha van, mikor hozzánk jobban fordulnak, mert minket ismernek. Ezt én továbbítom. Néha van olyan, amikor az emberek hozzánk jobban fordulnak, mert minket ismernek, ezt én továbbítom.
Azon meg el kellene gondolkodnia a katasztrófavédelemnek, hogy ez a teljes zárlat meddig szükséges, mert azért ez is problémás egy kicsit. Tehát egy kicsit olyan halott térségnek tűnik attól, hogy ott minden... Biztosan megvan ennek az oka. Mondjuk egy picit - és nem agráros ez az utolsó mondatom - azon azért meglepődtem, hogy a 8-as útnak egy 6 kilométeres szakasza korlátozottan használható, és utána van még 1 kilométer, ami miatt meg lezártunk 8-at, ugyanaz a dolog zajlik... Ennek biztos megvolt az oka, de azért sokan nem értik ott, hogy ez most miért volt. Én is álltam pont egy percig a közepén, mire a rendőrrel megbeszéltük, hogy én miért akarok oda bemenni, nem vitatkozott, csak minden kérdésre válaszolnom kellett, és az elég hosszú volt. Addig ott egyetlenegy szállítóautó nem ment el - ez a devecseri kereszteződés volt -, tehát nincs akkora terhelés azon az úton az iszapszállítás okán, hogy azt a szakaszt, amely az első napokban elég nagy zavart okozott, főleg a kamionosok információhiánya miatt, le kellett volna zárni. De én ebben nem vagyok szakember, én csak azt tolmácsolom, amit ott helyben tapasztaltam meg láttam. Köszönöm szépen a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Csak azt szeretném jelezni az előterjesztőknek - ezt esetleg önök is tudják, de felhívnám rá a figyelmet -, hogy a szokásoknak megfelelően első körben a bizottság tagjai mondják el a véleményüket és kérdeznek, és én azt kérem, hogy ha önök megszólíttatnak, az önök felé irányzott kérdést jegyzeteljék, aztán a végén szót adok az előterjesztőknek, hogy ki-ki a maga profiljába vágó kérdésekre esetleg válaszoljon.
Győrffy Balázsnak adok szót.
GYŐRFFY BALÁZS (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Úgy gondolom, hogy Gőgös képviselőtársam után nekem is mindenképpen szót kell kérnem, hiszen harminc-egynéhány kilométerre lakom az érintett területtől, sőt a Marcaltól másfél kilométerre, tehát elég érzékenyen érintett a terület. Sőt itt voltak olyan alternatívák, amelyek kilátásba helyezték, hogy a Marcalt a medréből kiléptessük vagy ne léptessük ki, ami azért is érintett mint polgármestert, mert pont az én településen határa volt kinézve az egyik ilyen áldozati területnek. Hála istennek sikerült úgy orvosolni a helyzetet, hogy a Marcal a medrében maradt, már ahol ott maradt, mert voltak olyan területek, ahol anélkül is kilépett a Marcal a medréből, hogy bármilyen beavatkozást kellett volna tenni, ami egyenes következménye annak, hogy a Marcal medre olyan állapotban van, ami e nélkül az esemény nélkül is nyugodtan jellemezhető a "katasztrofális" jelzővel, hisz mind a védművek, mind a gátak, mind a meder állapota olyan, hogy nem alkalmas arra, hogy egy nagyobb vízmennyiséget biztonságosan eljuttasson a Rábába. Éppen ez okozott problémákat, emiatt öntött el gyümölcsöst, legelőket is a Marcal, mert a meder olyan állapotban van, amilyenben. Tehát ajánlanám a miniszteri biztos úr figyelmébe, hogy amennyiben lehetőség van rá, a Marcal medrének a tisztítása során, ha van rá anyagi lehetőség és politikai akarat, akkor talán teljes egészében felül kellene vizsgálni a medernek az állapotát. A Marcalról ennyit.
Az élelmiszertermelés lehetőségeiről annyit mondanék, hogy szerintem lehet, hogy korán nyilatkozott bárki is arról, hogy nem kellene élelmiszert termelni azon a területen, de én azt gondolom, ez nem befolyásolja azt, hogy a kereskedők, különösen a külföldi kereskedők ezt egyébként is kijelentették volna. Magunk között mondjuk meg: vihetünk mi bármilyen papírt, amelyre rá van írva, hogy biztonságos, nem fogják megvenni, mert egy családfő sem teszi nyugodtan a gyereke elé azt a terméket, amely ilyen alapanyagokból készült, és ezért, azt gondolom, nem is kövezhetjük meg őket. Egyébként is van a piacon ezer más hely, ahonnan be lehet szerezni ilyen alapanyagokat, tehát nyilvánvalóan azokat fogják preferálni.
Én is határozottan állást foglalok tehát amellett, hogy meg nem határozott ideig biomasszát kellene ott, azon a területen termeszteni. Azt gondolom, hogy itt feltétlenül fontos lenne bevonni mind a civil szervezeteket, mind külföldi kutatóintézeteket abba, hogy folyamatosan kövessék nyomon, hogy milyen eredményeket produkálnak a vett mintaadatok, hogy valóban tiszta az a terület, és a későbbiekben akár élelmiszeralapanyag-előállításra is alkalmas lesz.
A gazdák nem nagyon gondolkodnak a cserében a föld tekintetében. Ezt egyrészről megértem, ugyanis aki járt ott, meg aki ismerős a területen, tudja, hogy a legjobb minőségű területekről beszélünk, mert a legjobb minőségű területek általában mindig a... (Gőgös Zoltán: Ezt nem mondanám, Balázs!) Hát azért, Zoli, a devecseri részeken a devecseri gazdák egyértelműen megfogalmazták, hogy a legjobb területeik voltak azon a részen. (Gőgös Zoltán: Nekik, persze, nekik!) Nyilvánvaló tehát, hogy hosszú távon ők sem szeretnének kizárni ezeken a földeken egy rentábilis élelmiszeralapanyag-előállítás lehetőségét, nyilvánvalóan azért sem, mert nekik van egy bevált technikai, technológiai rendszerük, amellyel ezeket a területeket eddig művelték. Most akinek van egy kombájnja, az nehezen tudja azt alkalmazni mondjuk egy erdőtelepítés során, tehát nyilvánvalóan ezeket is figyelembe kell venni. És nyilván sok esetben, sőt a legtöbb esetben hitellel terheltek ezek az eszközök, és azokat a hiteleket valamilyen formában vissza kell majd fizetni, és az az eszköz akkor képes kitermelni a saját vételárát, hogyha használják. Tehát a gazdák szerintem ezért is várják, hogy most milyen lehetőségek vannak.
Feltétlenül fel kell ajánlani nekik - ezt nagyon nagy örömmel hallottam - egyrészről azt, hogy csereterületet kapnak, ahol nyilván folytathatják az eddigi tevékenységüket, ahol valóban használhatják azokat az eszközöket, amelyek most a rendelkezésükre állnak. Zolinak abban igaza van, hogy valóban meg kell vizsgálni, hogy honnan adunk, mert ez most nyilván nem úgy van, hogy akkor csinálunk ezer hektár földterületet valahova, mert ilyen nincs; bár lehetne - vagy lehet, hogy bár ne lehessen, ez egy másik vita.
A másik részről mi van azokkal a területekkel, amelyeket elárasztott a Marcal vagy legalábbis közvetlenül érintettek a vörösiszap kapcsán, és mondjuk legelők, kaszálók vannak? Ott van egy jelentős állatállomány, és most nyilván az állatok takarmányozására, etetésére is komoly gondot kell fordítani. Erre sok esetben elég lenne megoldásként annyi, hogy amely terület valóban nem érintett szennyeződéssel, de mégis legeltetési tilalom volt - ami, úgy tudom, hogy szakaszosan feloldásra került -, ott azért komoly károkat okoztunk a gazdáknak azáltal, hogy a téli takarmányt kellett hogy etessék az állatokkal, hisz nem volt más, nem hajthatták ki őket a legelőre. Tehát a bebálázott takarmány sok esetben nem a téli, hanem már az állatok mostani ellátását is kellett hogy biztosítsa.
Amennyiben itt a fás szárú növényekről beszélünk, én egyelőre még nem tenném le egyik mellett sem a voksomat, azonban a fás szárú növények esetében bennem kérdések merültek fel. Hogyha fás szárú növények telepítésében gondolkodunk, és ebbe mondjuk bevonjuk a gazdákat, a földtulajdonokat, ez most egy befektetést jelent, és a gazdáknak a jövő évben is meg kell élniük valamiből, tartalék pedig nincs, különösen az elmúlt évek eredményei alapján. Tehát azoknak a gazdáknak a megélhetését valamilyen formában biztosítani kell, mert jó, egy idő után ez majd visszahozza a befektetett anyagi eszközöket, de jelen pillanatban nekik prompt problémáik vannak e tekintetben. És ahogy említettem, a gazdák itt ragaszkodnak azokhoz a területekhez, amelyek viszonylag jobb minőségűek, és nyilván egy fásszárú-telepítés után sokkal problematikusabb annak a szántó művelési ágba való visszavétele, amennyiben ilyenre törekszünk. Itt tehát nyilván vannak pro és kontra érvek, amelyeket meg kell majd vizsgálni.
Annyit kérnék még Gyuricza úrtól, hogy amennyiben lesz egy ilyen egyeztetés, ha nem tűnik tolakodásnak, arra a Veszprém Megyei Gazdakörök Szövetsége részére hadd kérjünk egy meghívót, és mi is szívesen vennénk részt ezen az egyeztetésen. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Varga Gézának adok szót.
VARGA GÉZA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. A Jobbik Magyarországért Mozgalom nevében én is szeretném elismerésünket kifejezni a katasztrófavédelem, a tudomány és a kormány nagyon aktív és nagyon hatékony beavatkozásáért. Én nem azon a területen lakom, tehát az én információim - és aggodalommal kísértük az eseményeket - egyik képviselőtársamtól, Ferenczi Gábortól vannak, aki szintén a térségben lakik, tőle kaptuk naponta a híreket.
Elhangzott, hogy több javaslat van a terület hasznosítására, ha elsősorban a mezőgazdaságra gondolok. Nem akarok, az ilyen-olyan javaslatot tevők sorába nem szeretnék beállni, ezért nem is egy konkrét javaslatot, hanem inkább egy szemléletet mondanék. Azt gondolom, hogy itt most ezzel a sajnálatos eseménnyel - mondjuk így: - mozgásba került egy rendszer, amely a gazdáknak a termékszerkezetét, a termékeit, a jövőjét illeti. Egy mozgásban lévő rendszerből mindig lehet proaktívan is kijönni, tehát az innovatív megoldásoknak a felhasználásával. Nem akarnám ezt hosszúra fogni, hiszen bizonyára mindenki ismeri az elemeit, itt az energia és a biomassza-termelés természetesen mint elsődleges szempont az én javaslatomban is központi helyen volna. De mondjuk esetleg évelő energianövények azért lennének célszerűbbek, mert akkor arra eleve már most indulásnál egy vetésforgóban lehet gondolkodni, akkor évelő energianövény, majd takarmány, és ahogy valóban ennek lecsillapodik az a bizonyos csoda három napja, mint ahogy a tiszai ciánszennyezésnél is volt, talán ez volna egy megfelelő megoldás.
A mozgásban lévő rendszer esetleg lehetőséget adna nekünk, hogy ha bevonjuk ebbe azt, hogy ott valamilyen új lakótelep, lakórész, falucska létre fog jönni. És akkor ezt vidékfejlesztési szempontból nézve, mert mi azért mégiscsak a Mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottság vagyunk, tehát ha a gazdák megélhetését és a jövőképét, valamint a vidékfejlesztést összekombinálnánk és mondjuk én egy lokális gazdaság kifejlesztésének nevezném azt a koncepciót vagy javaslatot, amit én most szeretnék előterjeszteni. Ebben tehát a gazdákat egy olyan, mondjuk közösségi energiaellátó rendszerbe bevonni, ahol ezek a gazdák egyben végig a termékpályán tulajdonosai maradnának az általuk előállított energianövénynek.
Mire gondolok itt? Azt valahogy energiával - akár elektromos energiára, akár hőre gondolok - el kell látni azt az új településrészt, és a gazdáknak esetleg az éppen egy megújult perspektívát nyújthatna, hogy ha egy ilyen innovatív, egy ilyen újszerű megoldásnak lehetnének a részesei. Talán mondjuk így, hogy a letargiából vagy a reményvesztettségből éppen hogy az ellenkezőjére tudnánk ezt átfordítani.
Én most a részletekbe nem akarok belemenni, hogy akkor a lokális gazdaság alatt mit értünk, hiszen a tudomány a kormány kezében, Szabó úrnál jó kezekben van, nincs erről szó, de esetleg kérdezném is ezt, és a javaslatom is volna, hogy ezen gondolkodik-e a kormány, a tudomány, hogy ezt lehetne összekombinálni. Ha igen, akkor milyen úton, ha nem, akkor mi nagyon szívesen elmondanánk a részleteit a mi település-, gazdaságfejlesztési koncepciónknak vagy lokális gazdaságfejlesztési koncepciónknak, hátha vannak benne új elemek. Tehát ezt a szemléletet javaslom a megoldásban figyelembe venni, hogy a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés kérdéseit együtt oldjuk meg. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Farkas Sándornak adok szót.
FARKAS SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tisztelt Előadók! Először is nagyon örülök annak, hogy a múltkori javaslatunkra a bizottsági ülés valóban napirendre tűzte ennek a nagyon fontos kérdésnek, ennek a természeti katasztrófának a megoldási javaslatait, illetve a helyzet értékelését. Köszönöm azt a tájékoztató anyagot, amit kiosztottak a bizottság tagjainak, ez jelentős segítséget nyújt a kérdéskör megítélésében.
Még mielőtt konkrét ügyekre térnék, engedjenek meg egy személyes dolgot, és ezt azért is mondom, mert nagyon átérzem azoknak az embereknek, azoknak a gazdáknak a problémáit, akik e területen mezőgazdasági tevékenységet folytatnak. Teszem ezt azért, mert 1985-ben Fábiánsebestyén közvetlen határában egy 4 ezer méteres kutatófúrás kitört, és 360 hektár területet öntött el, illetve károsított a 160 fokos gőz és a 140 atmoszféra nyomással kitörő kút, ami körülbelül 80 hektárnak a teljes felületén, mint egy holdbéli táj, tavaszra ilyen hófehérré vált, sókiverődéssel, gyakorlatilag művelésre alkalmatlanná vált.
Teszem ezt a mondatot azért, mert azóta is ott gazdálkodunk ezen a területen, és igaz, hogy egy rekultivációs folyamat, részben talajcsere, a felszíni réteg lehordása és hasonló módszerek, amiket hallottunk, akár az Akadémia részéről vagy docens úr részéről is, ezek részben segítettek ennek a területnek a rekultiválásában, de egyet azért szeretnék határozottan mondani - és ez nem tudományos kategória -, hogy a természet csodákra képes. Erre csak úgy felhívnám mindenkinek a figyelmét, mert szoktuk mondani mi, mezőgazdászok, hogy amit az időjárás elront, azt vissza is tudja adni, hasonló módon élem én meg ennek a katasztrófának a mezőgazdaságra vonatkozó részét. Természetesen az emberi életben és az anyagi javakban bekövetkezett károk nem ez a kategória, az egy sokkal súlyosabb kérdés.
Éppen ezért azt hiszem, hogy akkor, amikor a hasznosításról, a jövőbe való tekintésről gondolkodunk itt közösen, hogy milyen megoldások lehetnek ezeknek a területeknek a hasznosítására, illetve az ott élő gazdáknak a segítésére, én azért olyan nagyon gyorsan nem mernék lándzsát törni sem az energianövények, sem a takarmánynövények területén. Meggyőződésem szerint, itt miniszteri biztos úr mondta, hogy tavaszra majd a Marcal kimossa magát. Azt hiszem, hogy a kevésbé szennyezett területek egy részén is másképp fog mutatkozni, és azok a kémiai beavatkozások, amelyek történtek ezeken a területeken, azok megítélésem szerint mind szakszerűek és pontosak voltak. Úgy gondolom, hogy az elkövetkezendő években a mezőgazdasági hasznosítás sokkal hamarabb visszatérhet, mint ahogy azt nagyon sokan gondolják.
Természetesen ahol 40 centis iszap van, az egy más kategória, de ahol csak ilyen cserepes réteg van, én ezt már a gyakorlatból merem mondani, habár nem iszappal fertőzött területről, hogy ez azért sokkal könnyebben fog regenerálódni. Éppen ezért tartom én is túlzásnak azokat a megnyilatkozásokat, amelyek első pillanatban voltak. Természetesen a világon egyedülálló ilyen jellegű katasztrófa mindig a sajtónak a címlapjára kerül, de valóban az ottani megnyilatkozások szerintem is sokszor rendkívül túlzóak voltak és nagyon sok kárt okoztak. Remélhetőleg ezek a kérdések azért le fognak csillapodni, és az ott élő gazdák is meg fogják találni azokat a lehetőségeket, amit a szakemberekkel együtt ki fognak alakítani, és az élet minél hamarabb a rendes kerékvágásba vissza fog térni.
Ezt csak azért mondtam el, mert én egy ilyen területnek már voltam a szenvedő alanya, tudom, hogy mit jelent az ijedtség, tudom, hogy mit jelent az első pillanat, és azt is tudom, hogy a későbbiek során mennyire tud normalizálódni ez a helyzet, és mennyire meg tudják a szakemberek oldani ezeket a kérdéseket. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szabó Rebeka!
SZABÓ REBEKA (LMP): Köszönöm a szót. Először is szeretném megköszönni a jelenlévőknek a nagyon érdekes és informatív beszámolót, tényleg látszik, hogy mennyire alapos és rengeteg munka van ezzel, és tényleg az LMP nevében is abszolút köszönetemet szeretném kifejezni a kármentesítésért és az egyéb elvégzett munkákért.
Igazából nem szeretném olyan értelemben szaporítani a szót, hogy természetesen abszolút bízunk a felálló tudományos konzorciumban és abban, hogy meg fogják találni a legjobb megoldást a terület helyreállítására. Csak néhány szempontot szeretnék megvilágítani, igazából főleg azt, amit Győrffy Balázs is említett már az előbb a hozzászólásában, hogy nagyon jó lenne, nagyon fontosnak tartanám, ha azokat a helyben tevékenykedő szervezeteket, civil szervezeteket vagy szakmai szövetségeket, akiknek nagyobb helyismeretük van, valahogy be tudnák majd vonni a helyreállítással kapcsolatos tudományos munkába, mert ahogy Varga Géza is említette, nekik is lehetnek határozottan előremutató vagy újszerű ötleteik, amit érdemes meghallgatni.
A másik: igazából Gyuricza Csabát szeretném csak egy apróságról megkérdezni, de lehet, hogy félreértettem és nem volt világos, akkor majd kérem, nyugodtan javítson ki. Ha jól értettem, azt mondták, hogy a nehézfémszennyezés nem igazán jelentős, mondta, hogy nyugodtan termeszthetnénk akár paradicsomot is, ha akarnánk. Mégis azt olvastam egy közleményükben, remélem, hogy jól olvastam, hogy azzal indokolták részben a fásszárú energianövények ültetését, hogy ezek a növények kiválóan alkalmasak a talaj nehézfémtartalmának csökkentésére. Akkor igazából nem értem, hogy miért kellett ezzel indokolni. Ez az egyik kérdésem.
A másik pedig az, de nem tudom pontosan, hogy ha ilyen fűz, illetve nyár-ültetvényeket akarunk létesíteni, akkor az azokhoz szükséges talajelőkészítés nem jár-e túl nagy talajmozgatással, ami esetleg előnytelen lehet, de ez csak egy kérdés, amire szeretném, ha megnyugtató választ kaphatnék. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Pócs Jánosnak adok szót.
PÓCS JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Kedves Vendégek! Én is szeretném tisztelettel megköszönni mindenkinek az előadását. Szerintem nagyon fontos, nagyon hasznos és nagyon sok új instrukciót kaptunk, úgy szóban, mint ezzel az alapos anyaggal, ami számunkra az információt illetően nagyon jó mankót jelent.
Ezen túl szeretném elismerni, megköszönni és támogatni a kormánynak azt a javaslatát, hogy ezen a területen, ezen a hektáron a közeljövőben nem történik termelés. Ezt azért is tartom fontosnak kiemelni, és arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a kommunikáció kapjon akkora szerepet - bár lehet, hogy akkora szerepet soha nem fog tudni kapni -, mint amekkora szerepet a tragédiának a szenzációja kapott, de az információ, hogy itt nem fog termelés történni, meg kell hogy kapja a lehető legnagyobb kommunikációs hangsúlyt. Hiszem ma már a gazdasági élet szereplőinek érezniük kell, hogy az európai piacon a gazdasági élet szereplői vagy azok egy része sajnos úgy gondolkodik, hogy ami valakinek rossz, az valakinek jó. Ők ennek a katasztrófának az okán - és igen sokan vannak - piacot szeretnének nyerni, és ha nem kap megfelelő hangsúlyt az a tény, hogy ezen az ezer hektáron nem fog termelés folyni, akkor nagyon sok olyan piaci szereplő, multi, áruházlánc lesz, amely úgy gondolja, hogy ha valami magyar, akkor az lehet, hogy a katasztrófa sújtotta területről származik, abból pedig, köszönjük, nem kérünk. A gazdasági életnek nagyon hátrányos következménye lehet abból, ha most ezt nem tudjuk megfelelő hangsúllyal eljuttatni ezeknek az embereknek, értem ez alatt elsősorban a piaci élet szereplőit. A zöldség-, gyümölcstermelők a célszemélyek ebben elsősorban. Én már nagyon sok külföldi partnertől hallottam, hogy a jövőben a magyar partner helyett keresnek valaki mást, mert az egész magyar termelés kockázatot jelent az európai piacon. Nagyon fontosnak tartom ennek a kiemelését.
Fájó szívvel jártam én is ezt a területet, és csak sajnálni és csodálni tudom azokat a termelőket, akik ezen a területen élnek. Őszintén megmondom, hogy ezt olyan kemény lelkiállapottal nem tudtam volna túlélni, mint ahogy ezek az emberek ezt túlélték. Ezzel együtt mégis meg kell értenünk, hogy ez a probléma nemcsak az adott terület problémája, hanem az egész ország problémája is. Ha nem tudjuk megértetni és elfogadtatni a vásárlókkal, a piac szereplőivel európai szinten, hogy ezen a területen nem folyik termelés, annak a levét az egész magyar gazdaság fogja meginni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Amennyiben nincs több jelentkező véleménynyilvánításra vagy kérdésfeltevésre (Senki nem jelentkezik.), megadom a szót az előterjesztőknek. Kérem, osszák fel egymás között, hogy az elhangzottakra ki és hogyan reagál.
Dobson Tibor (Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság)
DOBSON TIBOR (Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság): Tisztelt Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim! Megegyeztünk, hogy az előző sorrendben szeretnénk válaszolni a kérdésekre, ha ezt önök is elfogadják.
ELNÖK: Igen, természetesen.
DOBSON TIBOR (Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság): Köszönjük szépen. Megyek sorba, ahogy az általam képviselt szakmát érintették a kérdésfelvetések.
Gőgös Zoltán alelnök úr részére válaszolnék először. Azzal kezdeném, amit a miniszter úr a múlt héten pénteken kijelentett, hogy teljes kártalanítás lesz. A kollégáim dolgoznak azon, hogy az eddigi jogszabályokat ennek megfelelően módosítsák, ezek még nincsenek készen - ha készen vannak, nyilván a minisztériumon keresztül előterjeszti a kormánynak, és ez egy folyamatnak a része lesz a következő hetekben.
Ami a lakosság védelmét érintette - volt szíves erről is mondani pár szót -, a mi szakmai lépéseink alapvetően öt csoportra voltak bonthatóak, és azok most is. Az első a mentés, a mentesítés, a helyreállítás, az újjáépítés, valamint a veszély csökkentése és a MAL állami felügyelete. A veszély csökkentését arra értem, hogy tudni kell, hogy ebben a térségben a veszély teljes mértékben nem kizárható, hiszen főképpen a IX. kazettában tárolt anyag és a X. kazetta sérült fala miatt itt egy hármas gátrendszert és további védőgátat kellett és kell kiépítenünk elsősorban a vízügy, a MAL és különböző vállalkozások részvételével. Ez a munka most is tart még. Ennek a szerepe az, hogy ha esetleg hasonló szakadás, törés következne be bármilyen okból - ezt teljes mértékben nem tudjuk kizárni -, akkor se következzen be olyan lakossági veszélyhelyzet, mint most. Ugyanis amennyiben ez megtörténne, akkor a IX. kazetta anyaga és a X. kazetta maradék anyaga hasonló módon zúdulna le a térségre, mint zúdult korábban.
Az első napokban, az első héten ezért vált szükségessé Kolontár település lakosságának kitelepítése, a lakosság elhelyezése és ellátása, mert tovább mozdult, tovább sérült a X. kazetta északi fala, és nem tudtuk kizárni azt, hogy összerogyva magával ránthatja a IX-esnek a még ép gátrészét, tehát kockázat volt, ezt ki kellett zárnunk. 4-5 nap alatt kiépült egy olyan védőgát a település mellett, amely mind a település, mint további más települések és a térség védelmét azonnal garantálta volna. Mint mondottam, ez a munka tart.
A lakosságvédelemhez hozzátéve: olyan hatás nem volt, illetve ki tudtuk szűrni az olyan hatást, amely ennek az eseménynek az eszkalációját tovább vitte volna. A főtitkár úr volt szíves részben kitérni erre a Duna kapcsán, ugyani a Marcal folyón gipszes kezeléssel, ecetsavas kezeléssel, fenékküszöbök létesítésével sikerült megfogni azt, hogy a szennyezett víz, a lúgos víz további élővizekbe - gondolok itt a Mosoni-Dunára, a Dunára, a Rábára - jutva károkat okozott volna. Ennek sajnos az volt az ára, hogy a Marcalban és a Tarna patakban az élővilág teljes egészében kipusztult, ami a vadállományt is érintette részben, hiszen azok a vadak, amelyek ittak ebből a vízből, sajnos szintén elpusztultak. Emiatt a lakosságot tájékoztattuk, hogy se a felszínen úszó halakból, se elhullott vadakból ne fogyasszanak, hiszen rájuk nézve az veszélyes lett volna.
A Marcalnak a kotrása... De még mielőtt ezt elkezdeném, rátérnék a teljes zárlatra - ezt majdnem elfelejtettem, elnézést kérek. Amíg a térségben műszaki védelmi célú tevékenységek folynak, amíg a térségben garantálnunk kell a lakosság által hátrahagyott ingóságok és ingatlanok őrzését, addig azon a területen szakmai szempontból és a lakosság anyagi javainak védelme szempontjából indokoltnak tartjuk a zárlat fenntartását; még egyszer mondom: csak azon a területen, amelyen ez indokolt. Tehát például Devecserben is csak az a rész zárt más egyéb személyek elől, ahol a hátrahagyott ingóságok és ingatlanok találhatóak, valamint azon részek, amelyek a védekezés szempontjából, a forgalom szempontjából érintettek. Ilyen a 8-as út is.
A 8-as útra kitérve: egy időre át kellett tennünk a szállítási útvonalat a 8-as útra, és nem lehetett kizárni - nem is tudtuk - azt, hogy ezen teherautókról sajnos iszap potyogjon le, ami olyan terhet jelent a közlekedőkre, ami veszélyes lett volna és veszélyes lenne. Ezért döntöttünk úgy - bár nem népszerű a döntés, hozzáteszem, nagyon jól tudom -, hogy a közlekedők biztonsága érdekében ezt a kellemetlen helyzetet sajnos fenn kell tartanunk.
Nem tudom, hogy az alelnök úrnak van-e hozzám esetleg még kérdése.
GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Csak annyi megjegyzésem lenne...
ELNÖK: Megadom a szót az alelnök úrnak. (Derültség.)
GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Bocsánat! Devecserbe csak az ott lakókat engedik be. Most én ezt arra mondom, hogy vannak ott vállalkozások, egyebek, akiknek nagyon nagyot kell kerülni, az üzletfeleiket se nagyon engedik be. Tehát nemcsak arra a területre nem engedik be őket, amely pont érintve van... Persze mondjuk pont a 8-as mellett van, tehát a kereszteződés is érintve van valamilyen szinten. Meg a másik, hogy szerintem ahonnan kezdik hordani az iszapot, Somlóvásárhelyről, ott sokkal több lepotyog a 8-asra, mint Devecser után Ajka felé, és azon a szakaszon lehet közlekedni 3,5 tonna alatt, onnantól meg nem lehetett és nem is lehet. Én tehát ezért nem értettem, mert... Ott sokkal szennyezettebb az út egyébként, mert én végigjártam, és ott mennek az autók meg a buszok meg egyebek - kamionok nem, az tiszta sor, mert az nincs -, de onnantól 1 kilométerre van az a leágazó, ameddig hordják, onnantól aztán már nem a 8-ason mennek, és ezért a teljes 7 kilométer le van zárva Bakonygyepesig, olyan része is, ahol egyáltalán nem mennek - tudom, hogy közte nincs út. A logikát nem értik az ottaniak, hogy ha ezen a szakaszon, ahol több hullik le, ott lehet közlekedni, ahol meg már nem hullik le, ott meg nem lehet közlekedni.
DOBSON TIBOR (Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság): Annyiban tudnék válaszolni, hogy hétvége előtt, pénteken pont azért tartunk egy helyszíni bejárást, hogy erre a problémára is választ adjunk, és ha nem lesz indokolt, akkor nyilván fel fogjuk oldani ezt a lezárást, hiszen nem célunk senkinek a mozgását kellemetlenné tenni vagy problémát okozni ezzel.
Ha szabad, akkor rátérek Győrffy Balázs úr felvetéseire, amelyeket felém is intézhetett. A Marcal esetében miután a gátépítés, a védművek építése során teljes biztonsággal ki tudjuk zárni, hogy további lúg és mosadékiszap nem kerül be mondjuk a csapadékvízzel a Marcalba, akkor hozzá lehet kezdeni a Marcal folyóban a kotráshoz, tehát az ott lévő vörösiszap kikotrásához, valamint a védművek megerősítéséhez. Tehát tisztában vagyunk ezzel a problémával. Csak amíg utánpótlása lehet a csapadék miatt és a védmű még nem teljesen kész helyzete miatt az iszap beáramlásának, addig fölösleges volna úgy elkezdeni az iszapkotrást, hogy utána még jön további utánpótlás a részéről. De ez nem sok idő kérdése.
A nehézfémekkel kapcsolatban, részben érintve Szabó Rebeka asszony felvetését, tehát azért is telepítettek a vízügy részéről fenékküszöböket a Marcalba, hogy ezáltal az esetleges nehézfém kiszűrését meg tudják tenni, valamint nyilván az iszap felfogását szintén meg tudják tenni, a lúgtalanítással együtt.
Ezen túlmenően a Tarna patakban és a Marcal patakban is később ez rekultivációs kihívás lesz, hogy az élővilág újra tudjon élni.
Nem tudom, hogy Győrffy Balázs úrnak adott válaszom kielégítő-e.
GYŐRFFY BALÁZS (Fidesz): Köszönöm. Annyit mondanék még, elnézést, most kijön belőlem a vadász, a Marcal-völgyi Sólyom Vadásztársaság tagjaként mi egy elhullott vadat nem találtunk. Szerintem a vad nem hülye, ha odateszünk elé egy lavór lúgot, nem fog inni belőle, így aztán a Marcalból sem ivott. Úgyhogy én itt is felhívnám a figyelmet arra, hogy azért ne hozzuk kellemetlen helyzetbe a vadásztársaságokat, akik azért a vadhús-értékesítést megélhetési forrásként teszik. Tehát nehogy aztán minket is dobáljanak vissza a vadhúskereskedők, hogy vagy ivott a Marcalból vagy nem.
Tehát azt azért itt ki szeretném jelenteni, hogy elhullott állatot nem találtunk. Köszönöm.
DOBSON TIBOR tűzoltó ezredes (Katasztrófavédelmi Főigazgatóság): Sajnos volt, ha nem is sok, de szórványosan tapasztaltuk, és nekünk a lakosság érdekében kellett azt kezdeményeznünk, hogy ne egyenek belőle az emberek. Tehát most, hogy amiatt hullott-e el az állat, hogy ivott a Marcalból vagy végelgyengülésben, ezt ott a helyszínen nem tudtuk kizárni, tehát kénytelenek voltunk ezt a lépést megtenni.
Az eszkaláció kapcsán. Ennek az eseménynek olyan hatása nem alakult ki, ami a térségen kívül vagy főleg országhatáron kívül bárkinek az egészségét, életét veszélyeztetné. A veszélyhelyzet kifejezést már egyszer elmagyaráztam, ennek a lényege az erő-eszköz koncentráció fenntartása, nem pedig az, hogy valaki a térségben közvetlenül fizikai szempontból életveszélyben lenne.
Varga Géza képviselő úrnak a felvetéseire: a településarculat kialakításakor az újjáépítés során alakulnak ki olyan lakóparkok, illetve lakónegyedek, amelyek alakulva és hozzásimulva a korábbi arculathoz, biztosítják a lakosság elhelyezését. Úgy is, hogy az emberek és a házak tulajdonosai megtartják az utcaneveket, megtartják a házszámukat, szomszédok egymás mellé költözhetnek, valamint azon a területen, ahol elöntés történt a lakóterületen, ez Kolontáron nagyjából 3 hektár, Devecserben 7 hektár, itt nem épülnek lakóházak, ezen a helyen emlékpark alakul majd ki.
Ha továbbléphetek, akkor gyakorlatilag Szabó Rebeka asszony kérdésére szerintem a magam részéről tudtam talán válaszolni, hiszen nem az én területemet érintette a kérdése, és Pócs János képviselő úr pedig a gazdálkodással kapcsolatban kérdezett, tehát szintén nem voltam érintve, és ha jól figyeltem, akkor Farkas Sándor képviselő úr kérdéseinél sem voltam érintve. Köszönöm szépen a figyelmet.
ELNÖK: Miniszteri biztos úr!
Dr. Szabó Csaba (Vidékfejlesztési Minisztérium)
DR. SZABÓ CSABA (Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Természetesen köszönöm szépen az elismerő szavakat generálisan, akiktől kaptam, erre különösen nem térnék ki.
Azzal kezdeném, hogy az ezer hektár, sokan emlegetjük az ezer hektárt, ez így nem igaz. Tehát az ezer hektárnak az ilyen jellegű, a felvetett, akár energetikai hasznosítása nem szükséges, erre nincs is lehetőség, mint a terület, mint említettem, nagyon heterogén. Nincs is szaporító anyag és nincs is szándék. Tehát itt arról beszélünk, azokról a kimondottan szántóterületekről, amelyek klasszikus vagy növénytermesztési tevékenységgel voltak eddig hasznosítva, hiszen ebben az ezer hektárban benne van a Marcal melletti terület, amely Natura 2000-es terület.
Ebben az ezer hektárban benne van, és itt egy kicsit Szabó Rebeka képviselő asszony felvetésére is reagálnék, a helyiektől tegnap kaptam meg azt a 107 hektár területet, amelyet érdemes volna klasszikus erdősítéssel hasznosítani.
Tehát mindenki tudja itt a jelen lévők közül, hogy az országban nagyon sok olyan terület van, amit már régen be kellett volna erdősíteni, amit művelünk teljesen fölöslegesen, értelmetlenül azért, mert ha kitavaszodik, akkor mit csináljon az ember, elkezd vetni. Tehát vannak olyan területek, amelyeket már be kellett volna erdősíteni, itt is vannak ilyen területek, ezt 107 hektárban jelölték meg a helyiek, a helyi szakembereknek, amelyeknek a listáját megkaptam, és amelyeknek ez a hasznosítás lenne a legcélszerűbb.
Van egy olyan 72 hektáros, gyönyörű - nem tudok rá mit mondani - lápterület Boba térségében, ott a vasút és a Marcal találkozásánál, amely most is láp, de olyan láp, hogy ha bedobunk egy kavicsot, akkor felburjánzik belőle a vörösiszap, amiben találtak egy olyan csukát, aminek nem volt bőr a hátán és ott úszott a nyomorult a lúgban.
Csak Győrffy Balázsnak jelezném, hogy az anyagomban benne szerepel, a Marcal-bejárásnál, hogy egy 130 kiló körülire becsült vaddisznótetemet én is láttam, tehát az ott van sajnos, a Marcal mentén, és jelezték, hogy szarvaselhullást is észleltek. Nem hiszem, hogy aludt volna szegény, hanem az valóban elhullott állat volt, hogy most miért, azon persze lehet elmélkedni.
Tehát vannak olyan területek, amelyek erre a feladatra vagy erre a tevékenységre sem alkalmasak, hanem másra alkalmasak.
Gőgös Zoltán képviselő úr: igen, ez a dilemma, hogy ha megtiltjuk az élelmiszer-előállítást vagy takarmány-előállítást, akkor az állattenyésztésnél lesznek gondok. Mindig azt mondjuk, hogy az állattenyésztés nagyon fontos, az a legfontosabb a kormány gazdaságpolitikájában vagy mezőgazdasági politikájában is, az állattenyésztés fejlesztése, és akkor itt van egy ilyen helyzet. Én konzultáltam az állattenyésztésben érintett gazdálkodókkal, itt is jelen van az egyik társaságnak a képviselője, hogy van olyan terület, amivel ki tudják váltani esetleg, hogy itt most egyelőre egy-két évig, amíg csend nincsen vagy nyugalom nincsen, addig ezt ki lehessen váltani.
Van olyan gazdálkodó is, szeretném jelezni, akinek januárig kitart a takarmánya, de már januárban valószínűleg nem lesz. Itt olyan megoldást gondolok, és ebben már el is jártam, hogy kértem olyan területtel, illetve termékkel rendelkező vállalkozásokat, hogy bálázzanak be kukoricaszárat. Tehát ez a munka zajlik, jelezték nekem, hogy be van bálázva iksz mennyiségű kukoricaszár, amit ha szükséges, akkor le tudnak szállítani. Természetesen ennek a szervezését és az ellenértékét majd rendezni kell.
Tehát ilyen módon is próbálunk segíteni a gazdálkodókon, de valóban ez a kérdés, hogy ha egyáltalán ebben gondolkodunk, hogy ezt a lépést megtegyük, hogy ha egyetértés van abban, hogy az élelmiszer-termelést itt fel kellene függeszteni, akkor itt hogyan gondolkozzunk.
Talán az megoldást jelenthet, hogy a nem érintett területen, vagy kivételt teszünk valamilyen formában, és utalnék arra, hogy hogyan akadályozzuk meg az élelmiszer-termelést, mert most jelenleg azt tudjuk mondani, hogy emberek, nem kellene élelmiszert termelni, és akkor azt mondják, hogy márpedig engem nem érdekel, mert én a kukoricát el tudom adni. Tehát addig nekem ne mondja senki. Tehát úgy tűnik, és nagyon óvatosan és pontosan szeretnék fogalmazni, de valószínűleg nem lehet megúszni azt, hogy valamilyen jogszabályi hátterét ennek ne teremtsük meg. Tehát rendelkezésünkre áll - mint ahogy főtitkár úr is mondta - helyrajzi szám szerinti lista, hogy melyek voltak az érintett területek. Valószínűleg meg kell alkotni egy olyan jogszabályt, rendeletet, hogy ezeken a helyrajzi számú területeken megtiltjuk az élelmiszer-előállítást, esetleg kivéve a szénabegyűjtést vagy a legeltetést, ami nem közvetlenül élelmiszer, hiszen tudjuk, hogy nem probléma - már magunknak akkor legalább ne csináljunk problémát -, tudjuk, hogy ezzel nincs gond, tehát ezt megtehetjük nyugodtan.
Válaszolnék arra a felvetésre is, hogy esetleg a szomszéd területeket is be kellene vonni, vagy ott se kellene engedni. Ott sincs baj, ahol volt probléma, nehogy már még tovább növeljük a bajt. Tehát arról szó nem lehet, hogy a szomszéd területeket is bevonjuk. Arról lehet szó és mondom, azon nagyon gondolkodni kell, mert más megoldás nincs, másképp nem tudjuk kivédeni, és azt tudjuk akkor mondani a külföldnek is, hogy kérem, itt a jogszabály. Szó nincs arról, hogy ezen a területen élelmiszert termelünk, itt van, helyrajzi számon fel van sorolva, hogy hol van probléma. Aztán lehet, hogy két-három év múlva ezt szépen, csendesen vissza kell vonni, majd ahogy a helyzet adja, de azt gondolom, hogy ennek a jogszabálynak a megalkotását nem lehet megúszni.
Az említett rendeletben egyébként, amit említettem a kiegészítőmben, benne szerepel, hogy az a feltétele a támogatás igénybevételének és igénylésének, hogy nyilatkozik, hogy az érintett területen 2011-ben nem állít elő élelmiszert. Tehát ennek már egy jogszabályi előzménye van, tehát ebben a rendeletben benne lesz. Mi van azzal, aki nem vesz igénybe támogatást? Az meg akkor tehetné, tehát mégis csak oda lyukadunk ki, hogy ezt a jogszabályt valószínűleg meg kell alkotni.
Ez az NFA-nak is dilemma természetesen. Az NFA amellett van, hogy ő szeretné ezt inkább megvenni, tehát a földcserével neki problémája van, mert - való igaz - mit adjon? Könnyen lehet, hogy valami kompromisszumos megoldás kell, hogy ha nincs túl sok földcsereigény, akkor valahonnan a lejáró szerződések közül - hiszen 2011-ben lesznek lejáró szerződések - azt mondja, hogy erre a 30-50-80 hektárra nem hosszabbítja meg, mert azt a földcserét meg kell hogy valósítsa valahogy, hiszen a munkát ő is el akarja végezni.
Ha már a jogszabályoknál vagy a lehetőségeknél tartunk, hadd utaljak arra - szintén Gőgös úr kapcsán írtam fel -, hogy előkészületben van egy MFB-s hitelkonstrukció kimondottan erre a területre, amit a gazdálkodók majd igénybe tudnak venni. Ez vélhetően januártól kerül terjesztésre, tehát ilyen formában is növekednek a lehetőségek.
Győrffy Balázs képviselő úrnak: a Marcal medrének a tisztítása fontos. Farkas úrnak is jelezném, hogy én nem azt mondtam, hogy hátha lemossa tavaszra, hanem pont azt mondtam, hogy nem szeretnénk, hogy lemossa tavaszra, tehát pont azt szeretnénk, hogy mi eltakarítsuk és megtisztítsuk a medret, hogy ne kerüljön se a Rábába, se a Dunába. De a Marcallal kapcsolatosan én utaltam rá, hogy a Marcal-menti területek milyen hasznosítási lehetőséget kínálnak - most gyakorlatilag semmilyet. Ott látszik, hogy ahol kijött a víz, ott gipszes lerakódás észlelhető. Mi tehát gondolkodunk egy olyanban is - és ezt Varga Géza képviselő úrnak is jelezném -, hogy igen, valóban ezt az innovatív gondolkodásmódot próbáljuk bevinni a rendszerbe. Gondolkodunk egy olyanban, hogy ha valaki megnézi a Marcal medrét egy térképen - most nem akarok poénkodni -, a Marcal szabályozását egy Kalicka nevű úr tervezte meg, vonalzóval egy kalicka van húzva, tehát egyenesen meg van húzva, és a Marcal teljesen egyenesen megy, és abban gondolkodunk, hogy (Gőgös Zoltán: A régit vissza kell állítani!) visszaállítani valamilyen formában azt a vízi világot, azt a vizes élőhelyet, amely most is ott van a Marcal partján, hiszen semmire nem használják azt a területet, ahol nincs most a Marcal, nem lehet. Vannak kisebb mocsarak, lápok, kis csátés, savanyúfüves mély fekvésű területek, amelyek gyakorlatilag semmire nem valók, viszont ha ezt a vizes élőhelyet visszaállítanánk, akár majdnem egy kis Kis-Balaton jellegű terület lenne létrehozható, amit akár kerékpárút kiépítésével látogathatóvá, turisztikai attrakcióvá lehetne tenni. Mert hiszen látjuk azon a lápon, amit én emlegetek, ezen a 72 hektáron, hogy egészen fantasztikus élővilága van. És azt is látjuk, hogy azon a területen, meg ahol érintett a vörösiszappal, iszonyatos tömegben jön például a boglárka és a gyermekláncfű, az úgy hajt, nem tudom, annak valószínűleg jót tett ez a borítás, mert az óriási tömegben jön ki. Az élet tehát ott van, az élni akar. A természet csodákra képes, mondta Farkas úr, én meg azt mondom, hogy főleg ha segítünk is neki egy kicsit. Tehát azt gondolom, hogy itt a talajok helyreállításánál is mindenképpen szükséges némi beavatkozás.
Győrffy Balázs úrnak, azt hiszem, az előzőekben felvetett kérdéseire reagáltam, ahogy Varga Géza kérdéseire is. Illetve Varga Géza felvetésére még annyit tennék hozzá, hogy abban is gondolkodunk, továbblépve, hogy például ha megteremtjük ezt az energetikainövény-termesztést, akkor az energianövények vagy a megtermelt energia-alapanyag felhasználásával akár az üvegházi kertészeti termelés fejlesztése irányába is el lehetne gondolkodni. Én Borsod megyei vagyok, elnézést, és nem akarok senkit megbántani, de ha bemegyünk ott egy-két településre, bizony az Felső-Borsodban is elmenne, ahogy kinéz, tehát Ódor úr talán otthon is érezné magát, ha egy kicsit ott körülnézne. (Derültség.) Hogy mondjak egy-két településnevet..., nem mondok inkább, mert valakit esetleg megbántanék. Tehát mindenképpen szükséges, hogy ott valamilyen új lehetőség teremtődjön az emberek számára, és erre utaltam, hogy lehet, hogy úgy kellene ebből kikerülni, hogy egy kicsit jobb helyzetben vagyunk, mint előtte voltunk, olyan gondolkodásmóddal, amit Varga Géza képviselő úr is képvisel, és amit nekünk is javasol. Ez benne van a gondolkodásunkban, tehát természetesen szeretnénk akár...
A minisztériumnak az az álláspontja, hogy ha már előállt ezt a helyzet, akkor ezen a rendelkezésre álló területen egy kísérleti energetikai központot, bázist lehetne csinálni, nekem úgy fogalmazott a miniszter úr, hogy gyűrjek magam alá egy kutatóintézetet; de én erre nem készülök, hiszen a tudomány képviselői itt vannak velem, és... (Dr. Németh Tamás: Adok egyet.) Azt mondja a főtitkár úr, hogy ad nekem egyet - köszönöm szépen, majd megbeszéljük. Tehát hogy valami ilyen jellegű kísérleti bázist alakítsunk ki, ahol fel tudjuk építeni akár azt a modul rendszerű energetikai rendszert, hogy kistelepülés, kisváros, mit tudunk ajánlani. Ez benne van az agyunkban, a gondolkodásunkban, csak most először még az iszapot kell elhordani, és utána erről is tudunk beszélni.
Pócs János úr hozzászólásában a kommunikációról volt szó. Említettem ezt a rendeletet, amely megjelent, és azt is, hogy valószínűleg azért, hogy valóban ki tudjunk állni, és azt tudjuk mondani, vélhetően ezt a másik rendeletet is meg kell tennünk. Én ezt a miniszter úrnak már javasoltam. A döntés még nem született meg, de úgy gondolom, hogy ez a saját magunk védelme érdekében szükséges. Említette még, hogy milyen lelkierővel rendelkeznek ezek az emberek. Óriásival. Tehát az, aki nekiállt az iszapelöntés után két órával kitakarítani a tojásüzemét, és nekiállt mindenki, közben mentették az embereket és hordták a sebesülteket az érintett résznél magasabban fekvő irodaépületbe, és közben már takarították a tojásüzemet, az fantasztikus lelkierőről tesz tanúbizonyságot mindenki részéről, aki ezen a területen mozgott. Annál inkább érdekes, hogy jön egy multi, és azt mondja neki, hogy a te tojásod meg büdös, mert onnan van. Tehát ezt azért érzékeljük.
Érzékeljük, hogy az ottani vállalkozások hátrányos helyzetben vannak a megítélés szempontjából, valóban, a somlói bortól kezdve sok minden tekintetben, amiatt is, hogy nem tudnak bemenni például a partnerek - és itt Gőgös úr hozzászólására térnék vissza -, nem tud bemenni az üzleti partnere, és emiatt panaszkodnak. De a másik oldala pedig az, hogy az egész terület megnyitása azonnal elindítana egy olyan katasztrófaturizmust, ami megakadályozná, hogy ott egyáltalán munkát lehessen végezni, hiszen mindenki kíváncsi lenne arra, hogy ott mi történt, ne legyen kétségünk. Majd erre is sor kerül, de még nem tartunk itt, tehát ezt egyelőre még, úgy gondolom, meg kell akadályozni.
Nekem van olyan feladatom is, illetve nem feladatom, hanem saját magam által magam elé tűzött feladat, hogy ha ilyennel jönnek hozzám, hogy a multi nem fogadta el vagy visszaküldte az áruját, azért, mert innen van, én felhívom vagy akár - most éppen - levelet fogok nekik írni, hogy állítsák le magukat, mert ezeknek az embereknek van elég bajuk anélkül is, hogy még itt ilyen problémákkal kelljen megküzdeniük. És nem elég, hogy visszaküldik a szállítmányát, hanem megkötbérezik például, mert azt mondják, hogy megrendelték, de nem jót szállított, mert - és most konkrét esetet mondok - a tojás közötti réskitöltés nem felelt meg nekik. Mert van tojás. Ha nem lenne tojás, nem lenne ilyen baj. Addig, amíg sok tojás van, ez van. Amíg sok a hús, a hentes köszön, mikor kevés, akkor meg a vevő (Derültség.), tudjuk, ez egy klasszikus helyzet.
Úgy áll tehát a dolog, hogy nagy munkát kell itt még a következőkben elvégezni. Ezeket tudnám a felvetésekre elmondani. Ha bárkinek esetleg van még kérdése, akkor tisztelettel állok rendelkezésre.
ELNÖK: Köszönöm. Továbbadom a szót az előterjesztőknek.
Dr. Németh Tamás (Magyar Tudományos Akadémia)
DR. NÉMETH TAMÁS (Magyar Tudományos Akadémia): Köszönöm szépen. Nagyon sok dologra válaszoltak már. Dobson úr egy másik témát is előhozott, és hadd mondjam el azt is, mert amiről eddig beszéltünk, az zömében a mezőgazdasághoz kapcsolódó dolog volt, de nagyon sok területre terjed ki a tevékenységünk, többek között arra kértek meg bennünket, hogy centiméter pontossággal tudjuk a tározók telítettségét, tudjuk a X/A-nak, ahova teszik az anyagot, hogy meddig lehet tölteni, hány centiméterig, gátvizsgálatok vannak. Tehát itt nagyon komoly egyéb típusú mérések is mennek folyamatosan.
A másik, ami fontos - és ezt ne vegyék teljesen viccnek, de egy kicsit az -, hogy úgy néz ki, hogy ahogy csökken a természettudományos képzésünk, amiről az elnök úr, mármint az Akadémia elnöke nagyon sokat beszél, egyre inkább csak a víz tudja a fizikát, tehát egyre kevesebben vannak, akik tudják a fizikát. Itt egy csomó olyan dolog van, amit józanul egyszerűen nem szabadott volna elkövetni. Ha valaki most, még romjaiban megnézi azokat az épületeket, amelyek károsodtak, az érezheti, hogy ott azért gondok voltak már önmagában az építkezésekkel is - egy csomó ilyen terület van.
A következő, ami fontos - és itt visszautalok arra, hogy a természet mit tud helyrehozni -, hogy az Akadémia Limnológiai Intézete a vizet nézi, a vízzel foglalkozik, és a Marcalnak azon a szakaszán is, amely szennyeződött, kezd visszatelepülni az élet. Természetesen ez lépcsőzetesen fog történni. De visszautalnék a cianidszennyezésre, amikor azt mondtuk, hogy 30 évig nem lesz a Tiszában élet, és nyáron már tiszavirágzás volt. Tehát azért a természet önmagában is tesz, ott van a boglárka, az egyéb növények. Nagyon sok olyan dolog van, amiben nekünk segítenünk kell, segíteni kell a természetet, segíteni kell a környezetet, segíteni kell a gazdálkodókat, a vadászokat, mindenkit. Ez nagyon fontos.
Tartottam a tíz percet, ezért nem mondtam el egy jó pár dolgot. Egy dolgot hadd mondjak, hogy az első megfogalmazás, ami a katasztrófát követő első nap megfogalmazásra került az Akadémia oldaláról, az volt, hogy három olyan dolog van, amiben nem szabad hibázni. Az első a lokalizáció. Tehát megtörtént ez a szerencsétlenség, hihetetlen nagy területet érintett nagyon gyorsan. Néhányan talán még azon csodálkoznak is, hogy a közelebbi területek, tehát ha most a szántókat nézzük, kevésbé szennyeződtek, mint a távolabbiak. Ez is egyszerűen a fizika törvénye, hogy lassult a koncentráció és a tömeg összefüggésében jött a szennyeződés is. Tehát emiatt, amelyek távolabb vannak, úgy néz ki, hogy azok szennyeződtek jobban, és ott voltak azok a területek, amelyek között néhány természetvédelmi érték is volt.
A másik az volt, hogy a kiporzás megelőzése, tehát a következő probléma az lett volna, ha a levegőbe jut, és azon keresztül akár a széllel elmegy és a lakosságot is érinti. A harmadik pedig az volt, ami az egészségügyi szűrésre és a lakosságnak az ilyen típusú kezelésére vonatkozott.
Ezzel párhuzamosan ez arra is felhívta a figyelmet, hogy amit nagyon régóta mondunk, valószínűleg csak el vannak rejtve a publikációkban és nagyon nehéz megtalálni, de egyszerűen nemcsak Magyarországon, nemcsak ebben a térségben, egyszerűen a megelőzésnek nincs meg az a súlya, nincs meg az, ami feltétlenül szükséges lenne. Annak nincs híre, hogy valami nem történt meg, annak van híre, ha valami bekövetkezett. Tehát ez felhívta a figyelmet arra, hogy a katasztrófavédelemnek is a riasztási rendszerben gondolkodnia kell, és a prevencióra egy kicsit többet kell fordítanunk és gondolnunk, mint eddig gondoltunk.
Ez akár odáig elmehet, hogy nem engedünk oda építeni, amiről tudjuk, hogy előbb-utóbb, lehet, hogy 30 évig nem, de 50 éves szakaszban valószínűleg valami történik azokkal az épületekkel.
A harmadik, amit mondani szeretnék, az pedig az, hogy természetesen a külföldiek és a civilek be vannak vonva, de bármelyik külföldi, aki eddig jött, az olyan felkészültségű volt, hogy tudta, hogy ő magában nem tud csinálni semmit. Tehát az egy csodavárás.
Tehát addig eljutottunk, higgyék el, hogy vannak olyan külföldiek, akinek a főtitkári keretemből fizetem a szállását, mert valaki meghívta a kormányzatból őket, és a végén én fizetem ki a szállást, mert azért mégse lehet tőlük kérni, hogy ha meghívták, ne legyen kifizetve a szállodaszámlájuk. Az más kérdés, hogy olyan helyre tettem el őket, amire szintén van rálátásom, tehát nem teljes árat kellett fizetnem. Tehát nem a Hiltonban szállásoltam el őket, hanem a tihanyi kutatóintézetünkben. De ennek ellenére azért vannak ilyen jellegű dolgok.
De még egyszer, hogy ebben az egész nemzetközi kapcsolatrendszerben hihetetlenül korrekt az együttműködés, tehát ezt azért szeretném elmondani, hogy aki magát kutatónak tartja, aki magát ezen a területen el akarja fogadtatni, az tudja, hogy mit szabad mondani és mit nem szabad mondani.
Még egy dolog, a felajánlások. Itt szóba került, hogy milyen irányba lehet elmozdulni. A VM viszonylag gyorsan létrehozott egy csapatot, akik a felajánlást befogadták, ez mind keresztülment rajtunk. Ezt szétraktuk olyan szintre, hogy gépfelajánlás, anyagfelajánlás, munkafelajánlás, jövőbeli felajánlás. Ez egészében olyan 2500-3000 közötti szám, megosztva az öt terület között. Ennek körülbelül a fele olyan, amivel nem szabadott volna foglalkozni, de pont amiatt, mert valószínűleg jó szándékból állt a kérdéshez, mindenkinek udvarias választ adtunk. Egy dolgot kötöttem ki, hogy jogosítványa addig van a tudományos tanácsnak, amíg véleményeket mond, és azt mondja, hogy itt van 25 nagyon jó megoldás, és hogy ebből mi fog megtörténni, az annak a kompetenciája, akinek a kezében van. Tehát semmi olyan anyag nem megy tovább tőlünk, amiben bármilyen preferencia lenne, egyszerűen tényleg nagyon sok jó anyag van, nagyon sok jó lehetőség van. Nem szabad ebből az egészből egy olyan falansztert csinálni, hogy ezer hektár erdő, ezer hektár ilyen ültetvény, ezer hektár olyan ültetvény. Ezt nézni is fogják az emberek, itt élni fognak, itt közlekedni fognak. Tehát az, ami elhangzott Varga úrtól, hogy az egészet komplex módon kezelni, most lehetőség van arra, hogy komplex módon lehet ezeket kezelni. Kis erőművek egyébként is vannak már az országban több helyen, tehát már nagyon sok helyen üvegházakat, Pannonhalma, az egész apátság átállt egy bioenergiára, tehát egyszerűen vannak a térségben is jó példák arra, hogy mit lehet csinálni.
Itt most annyi fog történni, hogy bizonyos alapanyag van. És még egy dolog, hogy a bioenergiánál, a biomasszánál két probléma szokott lenni. Az egyik, hogy elveszi a területet a mezőgazdasági termeléstől, itt most nem erről beszélünk, a másik pedig, hogy a feleslegben lévő termékkel esetleg mi történik, mert azért ennek gazdaságosnak kell lenni. Ott van az ajkai hőerőmű.
Tehát egyszerűen ebben a térségben most tényleg ki lehet alakítani egy olyan komplex elképzelést, egy olyan komplex hasznosítást, amiben én úgy látom, hogy a legkevesebb gondot a farmerok és a gazdálkodók fognak jelenteni. Tehát ők várják, hogy történjen valami, várják, hogy menjünk előre.
Én annyi felelősséget ebben felvállalok, hogy én egy kicsit - megmondom őszintén - csúsztattam azokat a dolgokat, amelyekről most beszélgetünk, pont amiatt, hogy butaság ne legyen. Tehát attól féltem, hogy annyira gyorsan fogunk nekiesni a dolgoknak, megvannak a mintavételeink az első pillanattól kezdve. Azon a szántóföldi területen, ahol 8-án a kollégáim 30 centiméteres iszapot találtak, ma 3 centiméter. Tehát egyszerűen az iszapnak a konzisztenciája változott, változtak a körülmények, elveszítette a lúgtartalmát. Tehát itt időfaktor is van.
Tehát soha nem szabad elkövetni azt, hogy amikor szükség van valamire, ne lépjük meg, de azt sem szabad elkövetni, hogy valamit sokkal előbb csináljunk meg, míg megértek rá a feltételek. Most úgy néz ki, hogy az őszi időjárás, az eddig elvégzett munkák, ami a katasztrófavédelem oldaláról, a VM oldaláról megtörtént, azok a mintavételezések, amelyekben tényleg szinte országosan mindenki részt vett, biztos alapot adnak arra, hogy nyugodtan, a tél folyamán át lehet gondolni. Azok a munkák, amelyek elkezdődtek, és amelyeket a VM le fog vezényelni, azok fontosak, sürgősek és előkészítő munkák, és tavasszal kezdődik meg bármi ezen a területen.
Tehát ennek van egy olyan időtartama is, ami még menet közben felmerül. Ha bármi úgy tűnik, hogy nem jó erre a területre, nem valósítható meg, folyamatos monitoringozás, mintavételezés lesz. És még egy dolog, hogy a későbbiekben természetesen ennek a területnek a folyamatos nyomon követését be kell építeni az elképzelésekbe, és egy olyan monitoring rendszernek a felépítésére ott szükség lesz, ami egyébként az SZVM vagy a VM számára nem újdonság, mert mondjuk ezt a talajinformációs rendszer keretében már húsz éve csináljuk. De ezen a területen sűrűbben és fokozottabban kell odafigyelni.
Az a kérdés, ami a nehézfémmel és a civilekkel kapcsolatban hangzott el öntől: gyakorlatilag részt vesznek benne a civilek, tehát pont az a lényeg, ami most elhangzott itt, hogy legyenek meghívva a fórumokra az ottani gazdálkodók, ez mindig megtörténik. Nagyon sok hasznos és jó információ van a civilektől, mert ők élnek ott. Tehát a gazda és a civil, aki a helyszínen van, ezek a szerveződések még több információval rendelkeznek, mint amit én mondtam, hogy nekünk előnyünk van egy külföldi kutatóval szemben, mert itt élünk és adataink vannak, a civilnek, a farmernak pedig az az előnye van velünk szemben, hogy ő pedig ott gazdálkodik, ott él, tehát egy csomó olyan információt tud behozni a rendszerbe, amit mi esetleg nem tudnánk.
A nehézfémekkel kapcsolatban pedig az a helyzet, hogy azért legyünk őszinték, ez a terület korábban is beletartozott a piszkos tizenkettőbe. Tehát ez a térség az iparosodás kezdetétől nagyobb terhelésnek volt kitéve, mint mondjuk egy természetvédelmi terület valahol az Alföld középső részén. Tehát Magyarországon is megvoltak azok a fekete pontok, amelyek Európában megvoltak, ami ipari teljesítménnyel együtt volt. Ezt úgy fogalmazta meg az egyik helyszínen élő, hogy a különbség most az, hogy a '90-es években háromféle por volt: volt a fekete, ami jött az erőműből, volt a vörös, ami jött a timföldgyártásból, és volt az azbeszt, ami jött az üveggyártásból.
Amikor nehézfémről beszélünk, az azt jelenti, hogy ez a szennyezéssel érkezett rész kimutatható, nem mutatható ki, a rendszerben hogyan helyezkedik el. És ami szóba került, az, hogy ezek a növények ráadásul még arra is alkalmasak, hogy felveszik az egyébként is a talajban lévő nehézfémeket, az nem baj. De önmagában azokon a területeken, ami bármilyen szinten a termesztésbe vissza tud jönni, statisztikailag igazolható módon a nehézfémekben nagy változások nem történnek. Nem történhetnek egyszerűen. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Gyuricza Csabának van-e hozzáfűznivalója?
Dr. Gyuricza Csaba (Szent István Egyetem)
DR. GYURICZA CSABA (Szent István Egyetem): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tíz perc állt rendelkezésre, próbáltam tartani, és nagyon sok mindenről nem beszéltem, többek között arról sem, hogy ennek a miniszteri biztos úr által említett kísérleti bázisnak az alapjait már leraktuk. Épp miniszter úr volt az, aki az első növények egyikét elültette Szabó Csaba úrral együtt, és még többen is, ahol mi fás szárú, lágyszárú növényeket egyaránt be fogunk mutatni.
Azért itt egy rendkívüli helyzet volt, és alapvetően, amikor mondjuk egy fűzet elültetünk, azt tavasszal kell elültetni. Bennem az fel sem merült, aki odamentem, hogy itt ősszel ültessünk. Ennek ellenére a helyiek kérték, hogy tegyük már meg, hogy elültetünk pár százat. Én úgy neveztem ezt, hogy ez egyszerűen pszichológiai energianövény-termesztés, tehát hogy már most láttassuk, hogy valami visszaköltöztethető arra a területre. És ugyanez az oka egyébként annak is, hogy én rendszeresen mondom azt, hogy a nehézfémeket felveszik ezek a növények, túl azon, hogy nincs a talajban - ezt továbbra is állítom, és mindannyiunk véleménye összecseng ebben a tekintetében -, egy dupla biztosítékot adjunk. Tehát hogyha valakinek esetleg kételye lenne, akkor is ráerősítsünk erre. Ez a látszólagos ellentmondás, amit Szabó Rebeka képviselő asszony nagyon jogosan felvetett, ezért van.
A tíz perc miatt szintén nem volt időm arról beszélni, hogy milyen egyéb lehetőségek vannak, csak azt próbáltam kihangsúlyozni, hogy a piaci lehetőségek ebben a pillanatban, hogyha gyorsan akarunk lépni, milyen irányba adottak. Mert azért arra gondolni kell, hogy most itt a tél, itt az ősz, itt a tél, jön a tavasz, és ott van sok száz hektár, amellyel valamit kezdeni kell; itt nem történhet semmi, ott tavasszal el kell kezdeni vetni, telepíteni. És gondolkodhatunk mi egy lágyszárú, évelő növényben, amit mondjuk biogázüzemben kell felhasználni, de nincs még biogázüzem, és nem tudjuk, hogy lesz-e egyáltalán. Én ezért mondom, hogy első körben egy fás szárúra alapozzunk legalább egy részben, egy 100 hektáron, egy 150 hektáron tavasszal, valamit produkálni kell azon a területen, mert ahhoz rögtön rendelkezésre áll a felvevőpiac. Egyébként én is azt mondom, hogy isten őrizz, hogy az egész területet mondjuk fűzzel vagy csak nyárral telepítsük be; diverz módon, sokszínűen kell kialakítani azt a területet is.
Győrffy Balázs képviselő úr kérdése vagy felvetése a gépparkkal kapcsolatban teljesen jogos, de ez megoldható, kezelhető máshol is, tehát ez nem egy olyan probléma, amit ne lehetne megoldani. Alapvetően két eszköze van akár az évelő, akár a fás szárú technológiának, ami eltér a szántóföldi növénytermesztéstől: a telepítés, illetve a betakarítás. A telepítést egyszer kell megcsinálni, ahhoz nyilván nem kell gépet vásárolni, máshol sem vásárolnak, azt bérelni szokták a gazdálkodók, mint ahogy a betakarításhoz sem vásárolják meg a gépet, hanem bérlik, ennek is ki van alakítva a rendszere. A technológiába ez egyébként jól beilleszthető.
A másik, hogy befektetés. Valóban, ez egy befektetés-beruházásnak minősül - legalább egy tíz évre szóló beruházás. A telepítési költség mondjuk egy fás szárú esetében nagyjából 4-500 ezer forint, az én fejemben meg sem fordulna, hogy azt a gazdálkodó állja. Állítom, hogy a 70-ből vagy a 72-ből egyetlen gazdálkodó nem tudná ezt felvállalni. Rendkívüli helyzet rendkívüli kezelést igényel, nyilván itt is jogszabályi módosítás szükséges ahhoz, hogy bármi elinduljon ezen a területen.
Varga Géza képviselő úr megjegyzése a fűtőmű és az alapanyag összekapcsolásáról szólt. Erről beszéltem tulajdonképpen. Ezt lehet akár települési szinten, de lehet akár egy nagyobb lakóközösség szintjén is csinálni. Most épülnek azok a lakóparkok, ahol adja magát, hogy akkor megújuló energiára alapozzuk a hőenergia előállítását.
Azt hiszem, nagyjából válaszoltam mindenkinek a kérdésére. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Az LMP kezdeményezte, hogy külső szakértőt is hallgassunk meg. A Házszabály szerint külső szakértő szólási jogának engedélyezéséhez a bizottság többségének a hozzájárulása kell. A Magyar Vidék Szövetsége részéről terjesztett elő a képviselő asszony egy megszólalót, akinek három percben javaslom biztosítani a megszólalási lehetőséget. Aki ezzel egyetért, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.)
Kérem a Magyar Vidék Szövetség képviselőjét valamelyik közeli mikrofonhoz fáradni.
Dr. Vona Márton (Magyar Vidék Szövetség) hozzászólása
DR. VONA MÁRTON (Magyar Vidék Szövetség): Köszönöm szépen a lehetőséget. Én dr. Vona Márton vagyok a Magyar Vidék Szövetségtől. Igazából nagyon sok minden elhangzott részben a hasznosítással kapcsolatban. Csatlakozva Győrffy Balázs, illetve Varga képviselő úr szavaihoz, az évelő növények, illetve a meglévő technológiák kapcsán én a biogázt nem feltétlenül vetném el mint egy hasznosítható dolgot, főleg úgy, hogy ha energianövényekről beszélünk, és fűzről, tehát fás szárúról, abból sem lesz 2012 előtt semmi. Tehát egy évelővel azért be lehetne fordítani.
A másik kérdés a források szempontjából, hogy a KEOP 4.4.0-ban most is rendelkezésre áll európai uniós forrás biogáz-erőművek létrehozására. Tehát ez nem feltétlenül jelentene új forrást vagy újabb terheket a költségvetés számára.
Erről csak nagyon röviden: hétfőn tartottunk egy megbeszélést Devecserben, a helyi gazdák részben már megismerték ezt az elképzelésünket, amely egyrészt a biogázról, másrészt egy pirolízisről szól, és utána ennek a hulladékhőjét is lehetne hasznosítani. Ez elég pozitív fogadtatásban részesült. Én szeretném felajánlani a segítségünket, és tényleg nem árulni szeretnénk valamit, tehát nem erről van szó. Tudom, hogy rendkívül sok verzió van, de lehet, hogy talán érdemes lenne egy ilyen frontot is nyitni ebben a megbeszélésben.
Végezetül szeretném megköszönni az állami szervek részvételét és munkáját, amellyel ezt a katasztrófát kezelték mind a katasztrófavédelem, mint a Vidékfejlesztési Minisztérium, az MgSZH, valamint a Tudományos Akadémia részéről, azonban úgy gondolom, feltétlenül fontos megemlékezni a vízügyről is, amely önmagában a vízminőség-kárelhárításban rendkívül jelentős beavatkozásokat tett, és az ő hatásukra sem a Duna, sem a Rába nem szennyeződött nehézfémmel, és a pH-ja sem változott meg, ami nemzetközi jelentőségű és érdeklődésre tartott számot. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, külön köszönöm, hogy betartotta az időkeretet.
Amennyiben nincs további kérdés, észrevétel (Senki nem jelentkezik.), magam és a bizottság nevében szeretném megköszönni a meghívottaknak, hogy rendelkezésünkre álltak. Szeretném megköszönni azt a jelentős mennyiségű információt, amely naprakészen, a mai napig bezárólag összefoglalta az október 4-e óta eltelt időszakot. Azt szeretném kérni, hogy amennyiben úgy érzik, hogy a bizottságunk bármilyen módon segíteni tud az önök munkájában, akkor keressenek meg bennünket, mi a rendelkezésükre állunk. És gratulálok az eddigi munkájukhoz. Köszönöm szépen a megjelenésüket.
Az első napirendi pontot lezárom. (A napirendi ponthoz érkezett vendégek elhagyják az üléstermet. - Zaj.)
A bizottság tagjai részére szeretném jelezni, hogy nem tartunk szünetet, menetből támadjuk meg a következő néhány napirendi pontot.
A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló T/1498. számú törvényjavaslat
A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása
A soron következő napirendi pont a 2011-es költségvetéshez benyújtott, a bizottság tárgykörébe tartozó módosító indítványok megtárgyalása. Kérem szépen a kormány részéről ehhez a napirendi ponthoz érkezőket, hogy foglalják el a helyüket. (Megtörténik.) Köszöntöm a kormány képviselőit. Mivel többen is helyet foglalnak az asztalnál, kérem, hogy amelyikük megszólal az adott indítvány véleményezésekor, legyen szíves bemutatkozni, jelezni, hogy kit képvisel melyik minisztériumból.
A bizottságunk részére a titkárság legyűjtötte azokat a módosító indítványokat, amelyek a bizottság tárgykörébe tartoznak. Szeretném kérni a képviselőket, hogy aki olyan indítványt is szeretne megvitatni a bizottsággal, amely nem tartozik az itt legyűjtöttek körébe, azt külön jelezze, miután végeztünk a bizottság tárgykörébe tartozó módosító indítványokkal. Nem tudom, hogy a kormány képviselőinek is rendelkezésre áll-e ez a szűkített legyűjtés, mert e szerint a tervezet szerint fogunk haladni. (Dr. Csuka Mária: Igen, megkaptuk, köszönjük.) Köszönöm szépen.
Ebben a tervezetben az első módosító indítvány a 4. számú, amely Mesterházy Attila és képviselőtársai indítványa. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Üdvözlöm a bizottságot és az elnök urat. Csuka Mária vagyok az NGM költségvetési államtitkárságáról. A kormány álláspontja a 4. ajánlási pont kapcsán az, hogy nem, tehát nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 4 támogató szavazat van. Nem kapta meg az egyharmadot sem.
Az 5-ös indítvány Mesterházy Attila képviselő úré. A kormány álláspontja?
DR. CSUKA MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Nincs ilyen, egyharmadot sem kapott.
A 6-os indítvány Mesterházy Attila indítványa. A kormány álláspontja?
DR. CSUKA MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Amennyiben kérdés, észrevétel nincs, ki az, aki támogatja? Kérem, szavazzunk! (Szavazás.) Nincs ilyen, egyharmadot sem kapott.
A 7-es indítvány. A kormány álláspontja?
DR. CSUKA MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Amennyiben kérdés, észrevétel nincs, szavazzunk róla! Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Nem látok ilyet. Egyharmadot sem kapott.
A 16-os indítvány Szabó Rebeka indítványa. A kormány álláspontja?
DR. CSUKA MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? Szabó Rebeka!
SZABÓ REBEKA (LMP): Nagyon röviden. A módosító arról szól, hogy szeretnénk, ha a parlagfű elleni védekezésre fordított 1 százalékból bejövő előirányzatot nem lehetne utólag átcsoportosítani, vagyis más költségvetési címre felhasználni, csak akkor, ha ehhez az Országgyűlés is hozzájárul. Tehát szeretnénk ezt kivenni kizárólag a minisztérium hatásköre alól, mert azt gondoljuk, hogy amit az 1 százalékra és ilyen fontos célra adtak az emberek, jó lenne, ha efölött az Országgyűlés dönthetne. Köszönöm.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel van-e? (Nincs jelzés.) Nincs. Szavazzunk róla! Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 7 igen. Tehát egyharmadot kapott.
A 18-as indítvány. Kormány?
DR. CSUKA MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? Szabó Rebeka!
SZABÓ REBEKA (LMP): Ez ugyanerről szól.
ELNÖK: Akkor szavazhatunk róla. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? Kérem, kézfeltartással jelezzék! (Szavazás.) Ez szintén 7, tehát egyharmadot kapott.
A 25-ös Bertha Szilvia és képviselőtársai indítványa. A kormány álláspontja?
DR. CSUKA MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium): Ez a vörösiszap-katasztrófa beemelése az 1 százalékba, nem támogatjuk.
ELNÖK: Gőgös Zoltánnak adok szót.
GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Bocsánat, én úgy tudom, hogy egyébként ez amúgy is van, a megalapozó törvényekbe be lett írva egy h) pont, ami a Katasztrófa Alapra adna 1 százalékot.
DR. CSUKA MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium): Igen, de ez nem a Katasztrófa Alap, és ez ott a civilek közéletbe emelése, tehát az első 1 százalékra. A salátáról beszélünk, tehát ez más típusú. Az az egyházaknak felajánlható második 1 százalékból eddig volt egy, kettő, minden évben különböző jogcímek vannak, most a parlagfű van és a Nemzeti Tehetség Program, és ebbe kívánták a vörösiszap-katasztrófa kárelhárítását beemelni, és ezt nem támogatja a kormány.
ELNÖK: Szavazzunk róla! Ki az, aki támogatja Bertha Szilvia és képviselőtársai indítványát? (Szavazás.) Ez kisebbség, de egyharmadot kapott.
A 26-os indítvány Jávor Benedeké. Kormány?
DR. CSUKA MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium): Ez a fenntartható erdőgazdaság beemelése az 1 százalékba. Ezt sem támogatja a kormány.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Ez kisebbség, és egyharmadot sem kapott.
A 27-es indítvány Harrach Péter indítványa. A kormány álláspontja?
DR. CSUKA MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium): Ez kivenné a parlagfűmentes feladatokat az 1 százalékból. Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 8 igen. Egyharmadot kapott, de kisebbség.
Nálam a 318-as indítvány következik, Mesterházy Attila képviselőtársunké. A kormány álláspontja?
DR. CSUKA MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Ez kisebbség, egyharmadot sem kapott.
A 319-es Oláh Lajos képviselő úr indítványa.
DR. CSUKA MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Egyharmadot sem kapott. Ez összefüggött a 735-ös indítvánnyal.
A 320-as indítvány Gúr Nándor és képviselőtársai indítványa, amely összefügg a 763-assal.
DR. CSUKA MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Nincs ilyen. Egyharmadot sem kapott.
Varga Géza képviselőtársunk indítványa következik, amely összefügg a 97., 367., 374., 382., 383., 387., 393., 1011., 1013. és 1015. számú indítvánnyal. A kormány álláspontja?
DR. CSUKA MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? Varga Géza!
VARGA GÉZA (Jobbik): Talán csak annyi kommentár, hogy a módosítás nem tette lehetővé, hogy a részletekre kitérjek, emögött a másodlagos élelmiszer-ellenőrzés feladatainak az ellátását akartuk megerősíteni ezzel az összeggel, valamint ami a mai témánk volt, a GMO kérdése, ami most egy nagyobb ellenőrzést kíván, és fog róni az MGSZH-ra. Erre irányult a javaslatunk.
Tehát én kérném a tisztelt bizottság tagjait, hogy ezt támogassák, hiszen egy órával ezelőtt ez prioritásként hangzott el. De én megértem a kormány álláspontját, hogy nem lehetett ebből egyértelműen tudni, hogy akkor miért akarnánk megerősíteni az MGSZH költségvetését. Köszönöm szépen.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) A kormány képviselőjének adok szót.
DR. CSUKA MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium): Azt tenném hozzá, hogy nem a célokkal van a probléma több esetben, hanem amit elnök úr is felsorolt a kapcsolódóknál, mindegyiknek a Nemzeti Földalap haszonbérleti díja öt és félszeres emelése lenne a forrása, és ezt a forrást nem tudjuk elfogadni, mert nem tudunk ekkora emelést elképzelni 2011-re a Földalap haszonbérleti szerződései keretében. Köszönöm.
ELNÖK: Igen, ezt a vitát már egy tévébeszélgetésen lefolytattuk, amelyben az irreálisan alacsony földbérleti díjak emelésének mindenféleképpen be kell következni, de ez egy jogi procedúra nélkül nem történhet meg. Tehát nyilvánvaló, hogy 2011 lesz az az év, amikor talán stabilizálni tudjuk és meg tudjuk valósítani az elképzelésünket. Ennek következtében a 2012-es költségvetésben lehet forrásként számolni az így megemelkedett bérleti díjakkal. Ha jól értem, ez van emögött. Varga Gézának adok szót.
VARGA GÉZA (Jobbik): Nem akarom én sem a tévé előtt zajlott vitánkat megismételni, de azért amikor a kormány a multikat, a bankokat hirtelen meg tudta adóztatni, azt gondolom, hogy ez túl sokat szerepelt a kormányprogramban, a választási programban, hogy akkor most a multinacionális cégek vagy akár a részvénytársaságoknak, korporációknak az indokolatlanul alacsony bérleti díját miért ne tudnánk ugyanilyen gyors ütemben megnövelni? Ezzel nem értünk egyet.
ELNÖK: Igen, értjük. Azért, mert van egy jogviszony, ami eléggé megköti. (Varga Géza: Ez a bankoknál is fennáll.) Nem, bocsánat. Nem akarok parttalan vitába folyni. A kormányzatnak és a parlamentnek az adózási törvénykezésben felhatalmazása van, hogy ő hogyan gondolja az adózás mértékét, és kire terjeszti ki. De egy élő polgári jogi szerződésnél sokkal kötöttebb a mozgástere mindenkinek, nemcsak a kormánynak, hanem mindenkinek. Tehát itt ez a probléma.
Eltérő a vita a jelenlegi előterjesztéstől, ezért térjünk vissza az előterjesztésre. Ha további kérdés, észrevétel nincs, akkor szavazzunk róla! Kérdezem, hogy ki az, aki támogatja Varga Géza 321-es indítványát. Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) 7. Tehát egyharmadot kapott, de kisebbség.
A 322-es Szabó Erika képviselőtársunk javaslata. A kormány álláspontja?
DR. CSUKA MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincs. Szavazzunk róla! Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Nincs ilyen, egyharmadot sem kapott.
A 323-as indítvány Jávor Benedek indítványa. A kormány álláspontja?
DR. CSUKA MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? Szabó Rebeka!
SZABÓ REBEKA (LMP): Nagyon röviden csak annyi, hogy mi szeretnénk megerősíteni általában a különböző hatóságokat, ellenőrző, környezetvédelmi rendszerbiztonsági hatóságokat, az Élelmiszerbiztonsági Hivatalt. (Gőgös Zoltán: Csak az nem hatóság!) Igen, értem, általánosságban fogalmaztam, mindenesetre itt erről van szó, hogy a Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal költségvetését szeretnénk megnövelni.
ELNÖK: Ehhez az indítványhoz kapcsolódik a 333-as, 356-os, 357-es és a 977-es indítvány is. További kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, szavazunk róla. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? Kérem, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Kisebbség, egyharmadot sem kapott.
A 324-es Mesterházy Attila képviselőtársunk indítványa. A kormány álláspontja?
DR. CSUKA MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Nincs jelzés.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Nincs ilyen, egyharmadot sem kapott.
A 325-ös Oláh Lajos képviselőtársunk indítványa.
DR. CSUKA MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Úgy látom, egy kis megjegyzés is van a házszabályszerűségére. A 362-es indítvány kapcsolódik ehhez az indítványhoz. Kérdés, észrevétel Oláh Lajos képviselőtársunk indítványához? (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Nincs ilyen, egyharmadot sem kapott.
A 326-os Oláh Lajos képviselőtársunk indítványa, amely kapcsolódik a 331-es indítványhoz. A kormány álláspontja?
DR. CSUKA MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Nincs jelzés.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Nincs ilyen, egyharmadot sem kapott.
A 327-es Oláh Lajos képviselőtársunké, amely kapcsolódik a 370-es indítványhoz. A kormány álláspontja?
DR. CSUKA MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Nincs jelzés.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Nincs ilyen, egyharmadot sem kapott.
A 328-as indítvány Szabó Erika képviselőtársunk indítványa. A kormány álláspontja?
DR. CSUKA MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Nincs ilyen, egyharmadot sem kapott.
A 329. pont Magyar Zoltán képviselőtársunk javaslata, amely kapcsolódik a 126-os indítványhoz. Mi a kormány álláspontja?
DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Jelzésre:) Magyar Zoltánnak adok szót.
MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót. Csak indoklást szeretnék kérni, mert azért ez egy fontos, hangsúlyos téma volt szintén a különböző kormánypárti megszólalásokban.
DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): A céllal - mint ahogy az előbb is említettem - sok esetben egyet lehet érteni, viszont a plusz 120,5 millió forintnak, amellyel az Állami Ménesgazdaság költségvetése megemelkedne, a forrása az önkormányzati fejezetben a 4-es metró büdzséje, amiből elvenni nem lehet, mert akkor a projekt befejezése kerül veszélybe.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Amennyiben nincs, szavazunk róla. Ki az, aki támogatja a 329-es indítványt? (Szavazás.) Kisebbség, de egyharmadot kapott.
A 330-as indítvány Magyar Zoltán indítványa, amely kapcsolódik a 127-es javaslathoz. Mi a kormány álláspontja?
DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Kisebbség, de egyharmadot kapott.
A 331-es indítvány Oláh Lajos javaslata, amely kapcsolódik a 326-ashoz. Mi a kormány álláspontja?
DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Kisebbség, és egyharmadot sem kapott.
A 332-es Jávor Benedek és Szabó Rebeka indítványa, amely kapcsolódik a 363-as és a 979-es javaslathoz. Mi a kormány álláspontja?
DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Jelzésre:) Szabó Rebeka!
SZABÓ REBEKA (LMP): Egyrészt egy rövid indoklást szeretnék, másrészt mondanám, hogy itt mi a nemzeti parki igazgatóságok támogatását szeretnénk növelni. Egyébként szeretném elmondani, amit az előbb nem mondtam, hogy az összes módosító javaslatunknak megvan a fedezete...
ELNÖK: Ennek örülünk...
SZABÓ REBEKA (LMP): ..., mi ugyanis olyan költségvetési módosítókat nyújtottunk be, ahol a bevételeket is megnöveltük különböző ökológiai adókkal, környezetterhelést okozó tevékenységek adójával. (Farkas Sándor: Kösz! - Derültség.) Csak azt akarom mondani, hogy nem nyakló nélkül költekeztünk, hanem a saját magunk által javasolt bevétel egy kisebb részét költöttük el, és a maradékot a tartalékba csoportosítottuk. Tehát mi bevételt termeltünk. Köszönöm.
ELNÖK: Ezt még azért nevezzük csak számlapénznek (Közbeszólások. - Derültség.), tehát az ilyen forrásokat még ne vegyük készpénznek! Értjük egyébként a logikáját. Különben házszabályellenes lett volna, ha nem indítványoznak hozzá forrásoldalt. Nem tudom, a kormány képviselőjének van-e reagálása erre a felvetésre.
DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Igen, az a reagálás, hogy ennek a 332-es módosítónak a forrása a környezetterhelési díj megemelése, és jelenleg nincs a kormány tervei között, hogy ezt a típusú elvonást ilyen módon tovább működtesse. Egy komplex, a környezettel kapcsolatos, mint a termékdíj, a környezetterhelési díj és a zöldadórendszer is benne foglaltatik, ezzel szeretnénk jövőre ezt a bizonyos elvonási részt jól megalapozottan, törvényekkel beágyazva és az érintettekkel letárgyalva megindítani. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt? Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Kisebbség, egyharmadot sem kapott.
A 333-as Jávor Benedek képviselőtársunk indítványa, amely kapcsolódik a 323., a 356., a 357. és a 977-es indítványhoz. A kormány?
DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Jelzésre:) Szabó Rebeka!
SZABÓ REBEKA (LMP): Ez a hatóságok megerősítéséről szól.
DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): A környezetterhelési díj terhére.
SZABÓ REBEKA (LMP): Igen. Amit az előbb mondtam.
DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Igen.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Amennyiben nincs, szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt? Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Kisebbség, egyharmadot sem kapott.
A 334-es Magyar Zoltán indítványa, amely kapcsolódik a 125-ös indítványhoz. Mi a kormány álláspontja?
DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Jelzésre:) Magyar Zoltán!
MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm. Tényleg csak egy gondolat. Itt ma a vörösiszap-katasztrófa kapcsán többször is elhangzott, hogy a vízügynek milyen fontos szerepe volt, és milyen hatékonyan tudta segíteni a munkát. Ezzel szeretném megindokolni, hogy ez a helyzet továbbra is fennállhasson, hogy a vízügy képes legyen ezeket a dolgokat is ellátni, ahhoz szükség lenne erre a pluszforrásra. Köszönöm.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Amennyiben nincs, szavazunk róla. Aki támogatja az indítványt, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Ez kisebbség, de egyharmadot kapott.
A 335-ös Font Sándor és képviselőtársai indítványa. Mi a kormány álláspontja?
DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk, és a hozzá kapcsolódó módosítókat sem. Abból az okból alakult ez így, hogy a bevételi lába a földeladásokból származó pluszbevétel lenne, ez a 850 millió, ami különböző helyekre fel lett osztva, ahogy majd azt meg fogjuk találni tovább az ajánlásban. A kormány ma megtárgyalta a módosítókkal kapcsolatos előterjesztést, és ez a javaslat a lába miatt, tehát a bevételi oldala miatt nem szerepel a támogatottak között. Amúgy hogyha a vidékfejlesztési tárca megfelelő forrást talál a büdzséjén belül, akkor a módosító javaslat támogatható lenne. Tehát most ebben a körben így nem, kizárólag a bevételi lába miatt. Köszönöm.
ELNÖK: A bizottságnak ennek ellenére támogatásra javaslom. Ez a kutatóintézetek, génmegőrzés és az osztatlan közös földterületek kiosztására való további támogatást irányozza elő valóban a földterületek eladásából, ugyanis az a véleményünk, hogy rengeteg olyan kis hektárú föld került a magyar állam tulajdonában a "Földért életjáraték" program keretében, amellyel stratégiai földkezelést nem lehet végeznie a Nemzeti Földalapnak. Ennek a legérthetőbb helye a szomszédos helyben élő gazdáknál lenne, azaz azonnal fel kell ajánlani ezeket eladásra. Erre gondoltunk, ez a másik szándékunk is, ahogy jeleztük, hogy az úgynevezett zsebkendőnyi parcellákat nincs értelme megtartania a magyar államnak, és a legnagyobb szükségük rá a földterülettel szomszédos és helyben lakó gazdálkodóknak lenne, erre gondoltunk. Ezt a vitát természetesen még majd lefolytatjuk. Én ennek ellenére javaslom a bizottságnak ennek a támogatását, hiszen majd még a parlament dönthet a módosító indítvány későbbi sorsáról.
(Jelzésre:) Varga Gézának adok szót.
VARGA GÉZA (Jobbik): Csak egy mondat. Mi ezt nem fogjuk támogatni, ugyanazzal az indokkal, amit a kormánytól, az előterjesztőtől hallottunk, azért, mert mi az NFA földjének az értékesítésével egyáltalán nem értünk egyet, inkább vásárolnia kellene. Csak hogy nehogy ellentmondás legyen, mert a célokkal viszont mi is maximálisan egyetértünk, de a forráselvonással nem.
ELNÖK: Csak jelzem, hogy azt a vitát majd le kell folytatnunk, hogy mit csináljon a Nemzeti Földalap egy falu közigazgatási határán található egyhektáros, félhektáros, kéthektáros területekkel. Ebből képtelenség földkoncepciót kialakítani ilyen zsebkendőnyi területekkel. Ennek a legjobb helye a helyben lakó gazdáknál van.
(Jelzésre:) Szabó Rebeka!
SZABÓ REBEKA (LMP): Mi ezt a Font Sándor által említett megkötésekkel támogatni tudjuk, és csak azért szólaltam fel, mert szerettem volna jelezni, hogy nekünk van egy nagyon hasonló módosító javaslatunk hasonló célokkal, de arra megvan a fedezet az általunk javasolt enyhe adóemelésekből. Köszönöm. (Közbeszólások a Fidesz soraiból: De azt mi nem támogatjuk!)
ELNÖK: További kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Amennyiben nincs, szavazunk róla. Aki támogatja a 335-ös indítványt, kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Ez a többség.
A 336-os Garai István képviselőtársunk javaslata, amely kapcsolódik a 139-es indítványhoz. Mi a kormány álláspontja?
DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Aki támogatja, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Nincs ilyen, egyharmadot sem kapott.
Gőgös Zoltán és Pál Béla képviselőtársunk 337-es indítványa következik, amely kapcsolódik a 146-os indítványhoz. Mi a kormány álláspontja?
DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Aki támogatja, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Egyharmadot sem kapott.
A 338-as Samu Tamás Gergő képviselőtársunk javaslata, amely kapcsolódik a 963-as indítványhoz. Mi a kormány álláspontja?
DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Aki támogatja, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Ez kisebbség, egyharmadot sem kapott.
A 339-es Szilágyi László képviselőtársunk javaslata, amely kapcsolódik a 354-es, a 359-es és a 976-os indítványhoz. Mi a kormány álláspontja?
DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Aki támogatja, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Ez kisebbség, egyharmadot sem kapott.
A 340-es Lukács Zoltán indítványa, amely kapcsolódik a 180-as indítványhoz. Mi a kormány álláspontja?
DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Nincs ilyen, egyharmadot sem kapott.
A 341-es Oláh Lajos képviselőtársunk javaslata, amely kapcsolódik a 262-es indítványhoz. Mi a kormány álláspontja?
DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Aki támogatja, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Nincs ilyen, egyharmadot sem kapott.
A 342-es indítvány Gúr Nándor és képviselőtársa indítványa, amely kapcsolódik a 463-as indítványhoz. A kormány álláspontja?
DR. CSUKA MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Egyharmadot sem kapott.
A 343-as Gúr Nándor és képviselőtársa indítványa, kapcsolódik a 464-es indítványhoz. A kormány álláspontja?
DR. CSUKA MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincs. Szavazunk róla, Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Nincs ilyen, egyharmadot sem kapott.
A 344-es, Gúr Nándor képviselőtársával együtt kezdeményezte ezt az indítványt, kapcsolódik a 461-eshez. A kormány álláspontja?
DR. CSUKA MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Nincs ilyen, egyharmadot sem kapott.
A 345-ös, Gúr Nándor és képviselőtársa tett indítványt, a 465-ös indítványhoz kapcsolódik. A kormány álláspontja?
DR. CSUKA MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Nincs ilyen, egyharmadot sem kapott.
A 346-os indítvány Gúr Nándor és képviselőtársa indítványa, kapcsolódik a 460-as indítványhoz. A kormány álláspontja?
DR. CSUKA MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Nincs ilyen, egyharmadot sem kapott.
A 347-es indítvány, Gúr Nándor és képviselőtársa indítványa, kapcsolódik a 466-os indítványhoz. A kormány álláspontja?
DR. CSUKA MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Nincs ilyen, egyharmadot sem kapott.
A 348-as indítvány, Gúr Nándor és Varga László indítványa, kapcsolódik a 462-es indítványhoz. A kormány álláspontja?
DR. CSUKA MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Nincs ilyen, egyharmadot sem kapott.
A 349-es indítvány Gúr Nándor és képviselőtársa indítványa, kapcsolódik a 467-es indítványhoz. A kormány álláspontja?
DR. CSUKA MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Nincs ilyen, egyharmadot sem kapott.
A 350-es indítvány, Gúr Nándor képviselőtársával nyújtotta be, kapcsolódik a 468-ashoz. A kormány álláspontja?
DR. CSUKA MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 3 igen. Ez kisebbség, egyharmadot sem kapott.
A 351-es indítványa Jávor Benedek képviselőtársunk indítványa. A kormány álláspontja?
DR. CSUKA MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatja, ez egy pontosító módosítás az előirányzat megnevezésére.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? Szabó Rebeka!
SZABÓ REBEKA (LMP): Ha csak pontosító, akkor tulajdonképpen miért nem támogatják?
ELNÖK: Nem jól pontosít.
DR. CSUKA MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium): Azért, mert leszűkíti a lehetőséget, mert ha most beemeljük azt, hogy környezeti monitoring működtetése, akkor az egyéb feladatokat háttérbe nyomjuk. Amúgy is benne van ez a szigetközi feladatok között, tehát ez lesz a topos feladat, és a többire nem jut. Tehát ezért nem akartuk leszűkíteni, nem javasoljuk leszűkíteni.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Kisebbség, egyharmadot sem kapott.
A 352-es Baráth Zsolt képviselőtársunk indítványa, kapcsolódik a 248-ashoz. A kormány álláspontja?
DR. CSUKA MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Nincs ilyen, egyharmadot sem kapott.
A 353-as Mesterházy Attila képviselőtársunk indítványa. A kormány álláspontja?
DR. CSUKA MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Ez kisebbség, egyharmadot sem kapott.
A 354-es Szilágyi László indítványa, amely kapcsolódik a 339., 359., 976-os indítványokhoz. A kormány álláspontja?
DR. CSUKA MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? Szabó Rebeka!
SZABÓ REBEKA (LMP): Csak röviden szeretnék indoklást kérni, illetve azt szeretném mondani, hogy mi elég fontosnak tartanánk, ha a hulladékkezelési és -gazdálkodási feladatokra egy kicsivel több pénz juthatna.
DR. CSUKA MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium): A cél itt is támogatandó lehetne, ha nem a környezetterhelési díj emelése lenne a forrása a plusz előirányzatnak. Köszönöm.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel a továbbiakban van-e? (Nincs jelzés.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Kisebbség, egyharmadot sem kapott.
A 355-ös Bödecs Barna képviselőtársunk indítványa, kapcsolódik a 358., 384., 385., 386-os indítványokhoz. A kormány álláspontja?
DR. CSUKA MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Ez kisebbség, egyharmadot sem kapott.
A 356-os Jávor Benedek képviselőtársunk indítványa, kapcsolódik a 323., 333., 357., 977-es indítványokhoz. A kormány álláspontja?
DR. CSUKA MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? Szabó Rebeka!
SZABÓ REBEKA (LMP): Szerintem jó lenne, pláne itt a vörösiszap-katasztrófa miatt is, ha megnövelnénk az Országos Környezeti Kármentesítési Program költségvetését. Erről szól ez a javaslat.
ELNÖK: A vészhelyzeteket külön alapból szoktuk kezelni. A kormány reflektál erre a felvetésre.
DR. CSUKA MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium): Csak annyit, hogy egyetértek és támogatom elnök úr hozzászólását, a vészhelyzeteket külön finanszírozzuk, az Országos Környezeti Kármentesítő Program a régi típusú károk feltérképezése és azoknak a helyreállítása.
ELNÖK: Szabó Rebeka!
SZABÓ REBEKA (LMP): Ezzel tökéletesen tisztában vagyok. Azért utaltam a vörösiszap-katasztrófára, ugyanis ha a hasonló időzített bombákat felszámolná Magyarország, akkor sokkal kisebb esély lenne arra, hogy hasonló katasztrófák bekövetkezzenek. Pont ez lenne a lényeg, hogy ne utólag kelljen az embereket ért tragédiákat elhárítani, hanem hogy ezeket megelőzzük, és az erre előirányzott 139,7 millió forint szerintem tragikusan kevés. Köszönöm.
ELNÖK: Igen. Ha képviselőtársunk figyelte a közhíri eseményeket, akkor a kormány elkezdte az úgynevezett, ön által is nevesített időzített bombáknak az egész részletes feltárását, és bizony, ennek megteremtette a pénzügyi alapját is. Szintén nem ebből a programra nyújtott összegből fogja ezt finanszírozni.
További kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Ez kisebbség, egyharmadot sem kapott.
357-es, Jávor Benedek képviselőtársunk indítványa, amely kapcsolódik a 323., 333., 356. és 977-es indítványokhoz. A kormány álláspontja?
DR. CSUKA MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Kisebbség, egyharmadot sem kapott.
A 358-as Bödecs Barna indítványa, amely kapcsolódik a 355., 384., 385. és 386-os indítványokhoz. A kormány álláspontja?
DR. CSUKA MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Kisebbség, egyharmadot sem kapott.
A 359-es Szilágyi László képviselőtársunk indítványa, kapcsolódik a 339., 354., 976-os indítványokhoz. A kormány álláspontja?
DR. CSUKA MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Kisebbség, egyharmadot sem kapott.
A 360-as indítvány Oláh Lajos indítványa, amely kapcsolódik a 610-es indítványhoz. A kormány álláspontja?
DR. CSUKA MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Nincs ilyen, egyharmadot sem kapott.
A 361-es Oláh Lajos indítványa, amely kapcsolódik a 261-es indítványhoz. A kormány álláspontja?
DR. CSUKA MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Kisebbség, egyharmadot sem kapott.
A 362-es Oláh Lajos indítványa, kapcsolódik a 325-ös indítványhoz. A kormány álláspontja?
DR. CSUKA MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Kisebbség, de egyharmadot kapott.
A 363-as Jávor Benedek és képviselőtársai indítványa, amely kapcsolódik a 332., 979-es indítványhoz. A kormány álláspontja?
DR. CSUKA MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? Szabó Rebeka!
SZABÓ REBEKA (LMP): Indoklást szeretnék kérni, illetve szeretném elmondani, hogy súlyos problémák vannak, hogy a Natura 2000 korlátozásokat nem kompenzálják, főleg az erdők esetében, és ugyan tudjuk, hogy ezt különböző európai uniós támogatásokon keresztül kellene megvalósítani, de arra gondoltunk, hogy talán - mivel évek óta nem megoldott ez a helyzet - jó lenne erre egy külön költségvetési sor, és erre előirányozni némi összeget. Köszönöm.
ELNÖK: A kormány képviselőjének adok szót.
DR. CSUKA MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium): A véleményünk ugyanaz ezzel kapcsolatban, hogy maga a cél támogatandó lenne, ha nem a környezetterhelési díj növelése és az egyéb adójellegű bevételek növelése lenne a forrása, illetve az, hogy uniós támogatásokból lehet ezeket a kompenzációkat megvalósítani, az valóban igaz. Azt kell áttekinteni, hogy gyorsabban kerüljenek a Natura 2000 földterületet használókhoz ezek az uniós pénzek.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, szavazzunk róla! Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Kisebbség, egyharmadot sem kapott.
A 364-es Szabó Rebeka indítványa, amely kapcsolódik a 378., 381., 391., 975-ös indítványhoz. A kormány álláspontja?
DR. CSUKA MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? Szabó Rebeka!
SZABÓ REBEKA (LMP): Szerintem fontos lenne az agrárképzésben a tanüzemek támogatását megemelni, és ha jól látom az összefüggéseket, bár egy kicsit elvesztem a bizottsági ajánlási számok között, akkor tulajdonképpen ezzel együtt van az is, amit az előbb Font Sándor is javasolt, mert azt hiszem, ez együtt volt a génmegőrzési intézmények alapjának megemelésével is. Nem tudom, hogy akkor arról most külön szavazunk, vagy ez itt van-e. Mindenesetre ez az a módosítócsomag, úgyhogy kérem, hogy ezt támogassák.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Ez kisebbség, egyharmadot viszont kapott.
A 365-öst már megtárgyaltuk a 335-ös indítványnál.
A 366-os Szabó Rebeka indítványa, amely kapcsolódik a 372-es javaslathoz. Mi a kormány álláspontja?
DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Jelzésre:) Szabó Rebeka!
SZABÓ REBEKA (LMP): Csak hangsúlyozni szeretném, hogy a tanyaprogramra szeretnénk több pénzt adni, mert azt gondoljuk, hogy az egy nagyon fontos cél. És szeretném megkérdezni, hogy miért nem támogatják.
ELNÖK: Mi a kormány álláspontja?
DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): A tanyaprogram idén, 2011-ben kerül be a költségvetésbe mint vadonatúj cél, tehát ezt a bizonyos feladatot a kormány támogatja 1 milliárd forint összegben. Ennek a megemelése első évben, mi úgy gondoljuk, nem megalapozott, illetve a forrásoldal sem biztosított, mert a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal számítógépes rendszeréből venné el azt a forrást, amivel itt megemelné a tanyaprogramot, ami viszont több mint 226 milliárd uniós pénznek a gazdákhoz való áramlását segíti elő.
ELNÖK: Van-e kérdés? (Jelzésre:) Szabó Rebeka!
SZABÓ REBEKA (LMP): Elnézést kérek, de csak azért szeretném mondani ezt a számítógépes rendszert, mert így félreérthető. Itt arról van szó, hogy tavaly 3 milliárdot kapott ennek a rendszernek a fejlesztésére az MVH, idén 2 milliárdot, és mi azt gondoljuk, hogy egy információs auditra volna szükség, addig pedig csak a fenntartást kellene finanszírozni, a rendszer fejlesztését nem, mert súlyos problémák vannak vele. Ezért tartottam indokoltnak ennek az 500 milliónak az elvételét. Arról nem beszélve, hogy vannak más hasonló rendszerek ilyen hivatalokban, kormányzati hivatalokban, amelyeknek a fejlesztése abszolút nem kerül évente ennyibe. Tehát ezt mi indokolatlannak tartjuk. Köszönöm.
ELNÖK: Van-e további kérdés, észrevétel? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Aki támogatja az indítványt, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Ez kisebbség, egyharmadot sem kapott.
A 367-es Varga Géza indítványa, amely összefügg a 97-es, a 321-es..., bocsánat, a 97-essel? Akkor nem szavaztunk már erről?
DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): De.
ELNÖK: Elnézést, mert így sajnos nincs legyűjtve, hogy melyikről szavaztunk már. (Közbeszólások.)
DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem, erről nem szavaztak. A 97-es az ajánlási pont. ...De a 321-esnél már tárgyaltunk róla.
ELNÖK: A 321-esnél tárgyaltunk erről - átlépjük.
A 368-as Z. Kárpát Dániel indítványa, amely összefügg a 868. és a 952. ponttal. Mi a kormány álláspontja?
DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Nincs ilyen, egyharmadot sem kapott.
A 369-es Magyar Zoltán képviselőtársunk javaslata, amely összefügg a 124-es indítványhoz. Mi a kormány álláspontja?
DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Ez kisebbség, egyharmadot sem kapott.
A 370-es Oláh Lajos képviselőtársunk indítványa, amely kapcsolódik a 327-eshez. Mi a kormány álláspontja?
DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Nincs ilyen, egyharmadot sem kapott.
A 371-es indítvány Mesterházy Attila javaslata. Mi a kormány álláspontja?
DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Ez kisebbség, egyharmadot sem kapott.
A 372-es Szabó Rebeka indítványa, amely kapcsolódik a 366-oshoz. Mi a kormány álláspontja?
DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk. Ezt már tárgyaltuk.
ELNÖK: Ez volt az ellenlába...
DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Igen, ez az ellenlába volt.
ELNÖK: Elnézést kérek! Átugorjuk, nem szavazunk róla, mert már megtettük.
A 373-as Mesterházy Attila indítványa. Mi a kormány álláspontja?
DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Nincs ilyen, egyharmadot sem kapott.
A következő Varga Géza-féle indítványt már megbeszéltük.
Font Sándor indítványát is megbeszéltük, tartok tőle..., ugye?
DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Csak itt nincs itt külön a többi képviselőtársam is, ezért pontosítani szeretném, elnézést. Igen, így van, az osztatlan közösnél döntöttünk róla.
DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Mesterházy Attila képviselőtársunk indítványára térünk rá, a 376-os indítványra. Mi a kormány álláspontja?
DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Nincs ilyen, egyharmadot sem kapott.
A 377-es Varga Géza indítványa, amely szintén egy kisebb számú indítványhoz kapcsolódik, és könnyen lehet, hogy már ezt is tárgyaltuk, mert látok itt egy 306-os számot.
DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Ezt még nem.
ELNÖK: Nem? Akkor: az indítvány kapcsolódik a 306-os, a 389-es és a 392-es indítványhoz. Mi a kormány álláspontja?
DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Jelzésre:) Varga Géza!
VARGA GÉZA (Jobbik): Lehet, hogy költői a kérdés, de szeretném megkérdezni a kormány tisztelt képviselőjét, hogy van-e egyáltalán olyan jogcím, amit elfogadnának. Mert itt mindegy, hogy kormánypárti vagy ellenzéki a javaslat, tehát egy kicsit olyan, hogy minden borsót a falra hánytunk. Tehát létezik-e egyáltalán olyan jogcím, aminél a kormány el tud képzelni átcsoportosítást?
ELNÖK: Leleményes képviselőnek kell lenni ellenzéki padsorból, az biztos. (Derültség.) Mi a kormány álláspontja, vagyis van-e véleménye az elhangzottakhoz?
DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Vannak olyan előirányzatok, amelyek tárcán belüli átcsoportosításokat fogalmaznak meg, azokat támogatjuk. De például ennek a bizonyos 850 millió forintos javaslatnak, amit Font Sándor és képviselőtársai adtak be, sem az a problémája, hogy nem jó, hanem az, hogy a lába nem jó. Tehát hogyha mondjuk az agrárágazat valamelyik előirányzatáról vett volna el pénzt, amibe az agrárágazat, tehát a VM beleegyezik, akkor azt bőven támogatnánk.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Amennyiben nincs, szavazunk róla. Ki az, aki támogatja Varga Géza indítványát? Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Ez kisebbség, egyharmadot sem kapott.
A 378-as Szabó Rebeka indítványa, amely kapcsolódik a...
DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Megtárgyaltuk.
ELNÖK: Ezt már megtárgyaltuk.
Font Sándor indítványát is megtárgyaltuk szerintem.
DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Ezt is.
ELNÖK: Szávay István javaslatát viszont még nem tárgyaltuk meg.
DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Szávay István 380-as indítványa következik, amely kapcsolódik a 307-eshez. Mi a kormány álláspontja?
DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Csak arról kérdezem a kormányt, hogy az így beterjesztett összeggel elégségesnek látják-e a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának működését, csak egy megerősítést szeretnék erről hallani.
PETYKÓ ADRIENN (Vidékfejlesztési Minisztérium): Petykó Adrienn vagyok a Vidékfejlesztési Minisztérium költségvetési és gazdálkodási főosztályáról. Ahogy azt Csuka Máriáék is említették az előbb, a 850 millió forintot nem támogatja a kormány. Ez számunkra is egy nagyon friss információ sajnos. Folyamatban van a belső átcsoportosítás felülvizsgálata, és azoknak a lehetőségeknek a feltérképezése, amelyekkel az NGM, illetve a kormány majd egyet fog érteni. Ez is egy ilyen terület.
ELNÖK: Mármint a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának a finanszírozása.
PETYKÓ ADRIENN (Vidékfejlesztési Minisztérium): Igen, igen, pontosan.
ELNÖK: Értem. Ehhez az indítványhoz van-e kérdés, észrevétel? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Ez kisebbség, de egyharmadot kapott.
A 381-es Szabó Rebeka indítványa, amely kapcsolódik a 364-es, a 378-as, a 391-es és a 975-ös indítványhoz. Mi a kormány álláspontja?
DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Jelzésre:) Szabó Rebeka!
SZABÓ REBEKA (LMP): Erre a módosítóra különösen szeretném felhívni kedves képviselőtársaim figyelmét, ugyanis az utóbbi napokban az általános vitában elmondtam, hogy nagyon fontosnak tartanánk a helyi piacok fejlesztését és az alternatív értékesítési láncokkal a közvetlen értékesítés különböző módjainak a kidolgozását, támogatását. De a módosító javaslat indoklásában részletesen leírtam, hogy mire gondolok, milyen réspiacokra lehetne itt betörni, hogyan lehetne támogatni a gazdálkodókat. Én azt gondolom, hogy ez egy annyira fontos cél, ráadásul összhangban van a kormány szándékaival, legalábbis azokkal, amelyeket kommunikál, hogy én azt gondolom, ezt jó lenne legalább annyira támogatni, hogy a részletes vitában megbeszélhessük a további részleteket ezzel kapcsolatban, mert azt gondolom, hogy ez nagyon fontos lehet mindannyiunknak. Köszönöm.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Ez kisebbség, de egyharmadot kapott.
Úgy látom, hogy a következő Varga Géza-, Varga Géza-, Bödecs Barna-indítványokat már tárgyaltuk, segítséget kérek, ha rosszul látom. (Senki nem jelentkezik.) Mind a két Bödecs Barna-indítványt tárgyaltuk, sőt mind a hármat, a 386-ost is.
Szerintem a 387-est is tárgyaltuk.
A 388-asnál tartunk szerintem. (Dr. Csuka Mária: Azt nem.) Gőgös Zoltán és Ficsor Ádám indítványa ez, amely kapcsolódik a 142-eshez. Mi a kormány álláspontja?
DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Gőgös Zoltán: Akkor nem lesz top-up. Csak jelzem, hogy miről szavazunk. Akkor nem lesz elég a top-up.) Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Gőgös Zoltán megjegyzése nem lesz elég a top-up címmel hangzott el. További kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt? Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Ez kisebbség, egyharmadot kapott.
A 389-es Varga Géza indítványa... (Varga Géza: Elnök úr, ezt már tárgyaltuk, de van egy kérdésem.)
DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Ezt már tárgyaltuk, a rendkívüli kormányzati kiadások volt a forrása.
ELNÖK: Erről döntöttünk, Géza, ennél nem adhatok szót. (Varga Géza: Kérdésre sem?) Ehhez az indítványhoz már fikciós a kérdés.
A 399-es ugyanaz - Gőgös Zoltánt kérdezem -, ami az előbbi volt?
GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Nem.
ELNÖK: Nem? Új? Gőgös Zoltán és Ficsor Ádám indítványa következik, amely kapcsolódik a 141-eshez. Mi a kormány álláspontja?
DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Ez kisebbség, de egyharmadot kapott.
Tartok tőle, hogy a 391-est már tárgyaltuk, mert a 364-es indítványnál már voltunk. ... Bocsánat, Szabó Rebeka indítványa a 391-es. Ezt már tárgyaltuk? (Közbeszólások: Igen.) Bocsánat, hogy így kérdezem, de sűrűsödnek a vége felé ezek... A 364-esnél tárgyaltuk, így van, tehát átlépünk rajta.
A 392-es Varga Géza-indítványt szintén tárgyaltuk.
A következőt is tárgyaltuk.
Mesterházy Attila 394-es indítványánál tartunk. Mi a kormány álláspontja?
DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Nincs ilyen, egyharmadot sem kapott.
A 395-ös Mesterházy Attila indítvány. Mi a kormány álláspontja?
DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Nincs ilyen, egyharmadot sem kapott.
A 396-os indítványról még nem tárgyaltunk. Ez Varga Géza indítványa, amely kapcsolódik a 397-es, a 398-as és a 399-es javaslathoz. Mi a kormány álláspontja?
DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Jelzésre:) Varga Gézának adok szót.
VARGA GÉZA (Jobbik): Indoklást kérek. Itt a tengelyek közötti átcsoportosítás volt a javaslatunk, és megint csak a kormányprogramhoz próbáltunk illeszkedni ezzel. Ez az átcsoportosítás lehetőséget adna arra, hogy a vidékfejlesztési célokra több pénzt tudjunk adni, és kevésbé mondjuk az agrárholdingok megerősítésére. Erre irányult ez a javaslat. Egyébként is a tervezett költségek a költségvetésben magasabbak, mint a tavalyi éviek, tehát egyszerűen ez ellene megy a kormány minden eddigi kommunikációjával, a kormányprogrammal, a prioritásokkal, a tőkéstársaságokról hangoztatott szólamokkal és egyebekkel. Mi az indoka annak, hogy ezt nem támogatják?
ELNÖK: Megadom a szót a kormány képviselőjének.
PETYKÓ ADRIENN (Vidékfejlesztési Minisztérium): Akkor erre reagálnék. Az MVH-val folyamatos egyeztetések voltak, hogy mekkora forrás szükséges az uniós források maximális kihasználtsága érdekében. Ezért nem támogattuk.
ELNÖK: Megjegyzem, hogy a lábak közötti átcsoportosítás nem olyan egyszerű, ehhez az előző kormány 2006-ban benyújtott az Unióhoz egy... (Gőgös Zoltán: De az kifizetésnek a lába!) ...egy leosztást, és ez a magyar lába ennek, tehát... (Gőgös Zoltán: A kifizetésnek.) Tehát egyszerűen nem lehet átpakolgatni az Unióval való egyeztetés nélkül. (Varga Géza: Ezt felül lehet bírálni.) Ez az én véleményem.
Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Ez kisebbség, egyharmadot sem kapott.
A 400-as indítvány Jávor Benedek indítványa. Mi a kormány álláspontja?
DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt? Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Ez kisebbség, egyharmadot sem kapott.
A 401-es Jávor Benedek indítványa. Mi a kormány álláspontja?
DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Jelzésre:) Szabó Rebeka!
SZABÓ REBEKA (LMP): Csak röviden. Én értem, hogy a kormány semmiféle környezeti jellegű bírságnövelést nem támogat, csak itt is szerettem volna hangot adni annak, hogy én ezt nagyon aggályosnak tartom. A betervezett 50 millió forint légszennyezési bírságra szerintünk rendkívül kevés, és azt gondoljuk, hogy nagyon súlyosan alultervezték ezeket a jellegű bírságokat. Csak ennyit akartam mondani. (Gőgös Zoltán: Ettől lehet több! - Közbeszólás: Ez a minimum.)
ELNÖK: A 401-es indítványnál tartunk. Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Amennyiben nincs, szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Ez kisebbség, egyharmadot sem kapott.
A 402-es Jávor Benedek indítványa. Mi a kormány álláspontja?
DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Ez kisebbség, egyharmadot sem kapott.
A 403-as Jávor Benedek indítványa. Mi a kormány álláspontja?
DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Ez kisebbség, egyharmadot sem kapott.
A 404-es Jávor Benedek indítványa. Mi a kormány álláspontja?
DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Jelzésre:) Szabó Rebeka!
SZABÓ REBEKA (LMP): Elnézést, csak muszáj felhívnom a figyelmüket arra, hogy ez az - idézem - "büntetni akar"... Itt nem erről van szó. Arról van szó, hogy ha valamilyen tevékenységnek elejét akarjuk venni, akkor célszerű arra bírságot... Ha valaki átmegy a piroson, akkor bírságot fizet - ez van. Én azt gondolom, hogy veszélyes hulladékért, környezetszennyezésért ugyanolyan jogos bírságot kivetni, mint mondjuk a közlekedési szabálysértésekért vagy egyéb szabálysértésekért. Hogyha meg akarjuk őrizni a környezeti erőforrásainkat, akkor ez egy nagyon fontos cél - arról nem beszélve, hogy utána szerintünk ezeket a bírságokat pontosan a kármentesítésre kell felhasználni. Én tehát eléggé - hogy is mondjam? - ..., szóval nem tartom nagyon logikusnak azt az érvelést, amikor azokat az érveket hallom, hogy mert bírságolni meg büntetni akar. Nem erről van szó. (Közbeszólások.)
ELNÖK: (Jelzésre:) Varga Géza!
VARGA GÉZA (Jobbik): Én is csak annyit szeretnék hozzátenni ennél a pontnál, hogy mi következetesen megszavazzuk ezeket a bírságemeléseket. Ennek az az indoka, hogy a gazdasággal kapcsolatban mi azt problémának látjuk, hogy az externáliákat nem akarjuk felvállalni, tehát hogy a jelen generáció ezzel gyakorlatilag feléli a jövőt, és ezek a bírságok alkalmas eszközök lennének arra, hogy lassú, fokozott mértékben, de szembesítsük a társadalmat azzal, hogy ahogy ma élünk, amilyen gazdaságot folytatunk, annak vannak környezetre káros külső következményei. Mi ezért ezt következetesen megszavazzuk, nem mintha a bírsággal akarnánk feltétlenül egyetérteni. Az externáliák bevonása nagyon fontos lenne a gazdaságba, javaslom ezt az NGM figyelmébe is. Köszönöm.
ELNÖK: Egy apró megjegyzést teszek. Amikor a kormány egy teljesen új struktúrában próbálta a költségvetést stabilizálni: a multinacionális cégektől kért átmeneti segítséget - ha szabad így fogalmaznom - a válságadók kapcsán, akkor az ellenzék, különösen a Jobbik, de az LMP is azt mondta, hogy rendben-rendben, de ez semmit nem ér, mert ezeket az adóemeléseket úgyis átterhelik a lakosságra. Az LMP képviselői húszas számmal nyújtanak be itt adóemelésre irányuló indítványokat. Itt nem merül fel az az aggodalom, amit velünk szemben megfogalmaztak, hogy ezt azonnal átterhelik a lakosságra? Itt valami elég komoly logikai bukfencet látok ezen indítványok védelmezése során a magam részéről.
Megjegyzem, hogy ami szám itt van, az tervszám, a hatóság természetesen teszi a dolgát, és hogyha az évközi események kapcsán indokolt, hogy ezeket, bármely büntetési tételeket kivesse az érintettekre, akkor azokat ki fogja vetni. Ez tehát nem tartja vissza a hatóságot attól, hogy a büntetési tételt kivesse.
További kérdés, észrevétel van-e? (Jelzésre:) Szabó Rebeka! ...Bocsánat, Sáringer-Kenyeres Tamás előbb jelentkezett.
SÁRINGER-KENYERES TAMÁS (KDNP): Csak annyiban szeretnék hozzászólni, hogy még hallgatni is rossz, hogy ezeket a büntetéseket valaki emelni akarja, meg hogy tervezni akarja. Aztán utána meg érkezik a reklamáció, hogy a kormány kihajtotta a hatóságokat, hogy mindezeket a terveket teljesíteni tudja, és beszedje a tervezett bírságokat. (Hanó Miklós: Igen, ha kell, ha nem!) Én ahhoz csatlakozom, amit Font Sándor elnök úr mondott, hogy igenis tegyék a dolgukat, és hogyha több pénz jön belőle össze - szerintem indokolt is, hogy több jöjjön össze belőle -, akkor mi annak nagyon fogunk örülni, és szerintem megtaláljuk a helyét. A későbbiekben indítványozni kell, hogy ezeket a pénzeket csoportosítsuk majd át, amikor több lesz, a környezetterhelés felszámolására. Köszönöm a szót.
ELNÖK: Van-e további kérdés? (Varga Géza jelzésére:) Aktuális? (Varga Géza: Igen.)
Szabó Rebeka!
SZABÓ REBEKA (LMP): Köszönöm. Elnézést, csak nagyon röviden szeretnék reflektálni. Azért az, hogy éves szinten 10 meg 15 millió forintot terveznek be, ezek nagyon kis összegek, erre mindenkinek a figyelmét szeretném felhívni. És itt nem is arról van szó, hogy egy szennyezőt agyonbüntessünk vagy megsarcoljunk, hanem arról van szó, hogy minél több ilyet derítsünk fel. Ez egy picit olyan, mint az előbbi is volt, amikor arról volt szó, hogy a régi ipari szennyezések..., tehát az a Kármentesítő Alap. Itt is azt gondolom, hogy az, hogy milyen összeget tervezünk be, azért valamilyen szinten a kormányzati szándékot is tükrözi, tehát hogy mennyire szeretnénk ezeket a fajta, a környezetet terhelő dolgokat felderíteni és ezekkel foglalkozni.
A másik pedig az, hogy azért aki veszélyes hulladékot rak le, az gyakran nincsen annyira közvetlen kapcsolatban a lakossággal, mármint pénzügyileg, mint mondjuk a hipermarketek, amelyek azért igen egyszerűen tovább tudják hárítani az összegeket.
Egyébként nem csak ez volt az érvünk a válságadó ellen, de ebbe most természetesen nem akarok belemenni, mert akkor soha nem megyünk tovább a napirenddel. Köszönöm.
ELNÖK: Igen, én is azt kérem, hogy miután tíz indítvány van ugyanebben a témakörben, ennél az egy indítványnál folytassuk le ezekről az együttes és általános vitát a többire tekintettel is, mert ugyanarról van szó. (Varga Géza: Elállok a szólástól.) Megköszönöm képviselőtársam, Varga Géza szolidaritását.
Ha nincs további kérdés, észrevétel, szavazunk.
A 404-es javaslatnál jártunk az én nyilvántartásom szerint, tehát Jávor Benedek indítványáról fogunk szavazni. A kérdések, észrevételek elhangzása után ki az, aki egyetért ezzel az indítvánnyal? Aki igen, kézfeltartással jelezze (Szavazás.) Ez kisebbség, egyharmadot sem kapott.
A 405-ös Jávor Benedek indítványa. Mi a kormány álláspontja?
DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk, és a következő termékdíjnövelő módosításokat sem, mert itt most minden termékdíjtípusnál emeli a termékdíjbevételt a módosító. És ennek többek között az az indoka, hogy a VM egy új termékdíj-konstrukciót fog kialakítani, illetve ez már folyamatban van, és ezért a termékdíj ilyen típusú emelésére nem látunk lehetőséget.
ELNÖK: A 405-ös indítványnál tartunk. Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Amennyiben nincs, szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt?? (Szavazás.) Ez kisebbség, egyharmadot sem kapott.
A 406-os Jávor Benedek indítványa. Mi a kormány álláspontja?
DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Érthetem úgy, hogy mindegyiknél nemleges a vélemény...
DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Így van.
ELNÖK: ..., ezek Jávor Benedek indítványai, ezért a kormányt meg sem kérdezem, csak szavazást fogok elrendelni.
A 406-os indítványnál tartunk. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Ez kisebbség, egyharmadot sem kapott.
A 407-es indítványról szavazunk. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Kisebbség, egyharmadot sem kapott.
A 408-as indítványt ki támogatja? (Szavazás.) Kisebbség, egyharmadot sem kapott.
A 409-es indítványról szavazunk. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Kisebbség, egyharmadot sem kapott.
A 410-es indítványról szavazunk. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Kisebbség, egyharmadot sem kapott.
A 411-es indítványt ki támogatja? (Szavazás.) Kisebbség, egyharmadot sem kapott.
A 412-es indítványt ki támogatja? (Szavazás.) Kisebbség, egyharmadot sem kapott.
Új területre érkeztünk. Az 1010-es Font Sándor-indítvány már tárgyalva volt.
DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Így van.
ELNÖK: Az 1011-es szintén, ez Varga Géza indítványa.
Az 1012-es indítvány az én nyilvántartásom szerint Mesterházy Attila javaslata.
DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatják. Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? (Szavazás.) Nincs ilyen, egyharmadot sem kapott.
Varga Géza indítványát már tárgyaltuk.
Mesterházy Attila indítványa következik az 1014-es szám alatt. Mi a kormány álláspontja?
DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Nincs ilyen, egyharmadot sem kapott.
Az 1015-öst már tárgyaltuk, ez Varga Géza indítványa.
Az 1016-os Mesterházy Attila indítványa. Mi a kormány álláspontja?
DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Nincs ilyen, egyharmadot sem kapott.
Az 1017-es Mesterházy Attila indítványa.
DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Nincs ilyen, egyharmadot sem kapott.
A kigyűjtés alapján nem látok olyan indítványt, amelyet a bizottságunknak tárgyalnia kellene még. Kérdezem a jelen lévő bizottsági tagokat, hogy tudnak-e olyan indítványról, amelyet tárgyalnunk kellene, de nem tárgyaltuk, illetve a költségvetés törvénytervezetéhez benyújtott egyéb módosító indítványok közül bármelyiket szeretné-e valaki tárgyalni. (Senki nem jelentkezik.) Ha nincs ilyenre jelentkező, akkor ezt a napirendi pontot lezárom. Köszönöm szépen az előterjesztőknek a jelenlétet.
A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása
Az eredeti sorszámozás szerinti 3. napirendi pontra térünk rá, és a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvénytervezethez benyújtott módosító indítványok tárgyalását fogjuk megkezdeni. Köszöntöm a kormány képviselőjét. Az előzetes kigyűjtés alapján fogunk haladni. A titkárság legyűjtötte a tervezetből azon indítványokat, amelyek érintik a bizottságunkat. Nem tudom, hogy a kormány képviselőjének megvan-e ez az indítványsor.
VIG GYULA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Igen, tisztelt elnök úr, megkaptam az indítványsort.
ELNÖK: E szerint fogunk haladni a tervezetből. Ezek alapján a 9-es indítvánnyal kezdjük a tárgyalást, amely Rogán Antal képviselőtársunk javaslata. Mi a kormány álláspontja?
VIG GYULA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Vig Gyula vagyok, az NGM államháztartási szabályozási főosztályán dolgozom. A kormány támogatja az ajánlás 9. pontját.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Aki támogatja az indítványt, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) A többség támogatja.
A 12-es indítvány Tukacs István és képviselőtársai indítványa. Mi a kormány álláspontja?
VIG GYULA (Nemzetgazdasági Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Ez kisebbség, egyharmadot sem kapott. (Varga Géza: Elnök úr, melyiket tárgyaljuk? Lemaradtam.)
Most a 23-as indítványt fogjuk tárgyalni a költségvetést megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványok közül. A 1665-ös és az ajánlástervezet a 1665-öshöz címszóval fogjátok megtalálni. Ebből a 23-as indítványnál tartunk most, amely Mesterházy Attila javaslata. A kormány véleményét kérdezem. ...Ehhez az indítványhoz több módosító javaslat is kapcsolódik, ezek - és itt fel szeretném olvasni, amiért elnézést, egy pillanat türelmet kérek -: a 24-es, a 36-os, a 38-as, a 42-es, a 48-as és a 75-ös. Mi a kormány álláspontja?
VIG GYULA (Nemzetgazdasági Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Kisebbség, egyharmadot sem kapott.
A 35-ös indítvány Bödecs Barna indítványa. Mi a kormány álláspontja?
VIG GYULA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Kisebbség, egyharmadot sem kapott.
A 39-es Jávor Benedek indítványa. Mi a kormány álláspontja?
VIG GYULA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Kisebbség, egyharmadot sem kapott. (Varga Géza: Neked ki van gyűjtve, hogy olyan gyorsan tudsz haladni?) Igen, kaptunk egy kigyűjtést, kedves Géza bátyám. (Közbeszólások.) Még lapozok is.
A 40-es indítvány Szabó Rebeka indítványa. Mi a kormány álláspontja?
VIG GYULA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Megvan a 7 igen szavazat? Hogy is csináljátok ezt? Ja, egy MSZP-képviseletet a szolidaritás jegyében átvett az ellenzék. (Közbeszólások.) Tisztázni kell, mert különben nem tudom megszámolni, hogy mitől van 7 szavazat. Az ellenzék koalíciót alkotott. (Szabó Rebeka: Azért az túlzás!) Tehát kisebbségben maradt az indítványtevő, de egyharmadot kapott ezáltal az indítvány.
A 46-os indítvány Rogán Antal képviselőtársunk indítványa.
VIG GYULA (Nemzetgazdasági Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt? Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Ez a többség.
A 60-as indítvány Szatmáry Kristóf képviselőtársunké. Mi a kormány álláspontja?
VIG GYULA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Engedje meg, elnök úr, hogy kiegészítsem azzal, hogy ez több hasonló tartalmú indítványt érint, a T/1230-as, 41-es, 68-as, hasonló tartalmú módosító javaslatok kerültek benyújtásra. Ezeket a kormány nem támogatja, így az ajánlás 60. pontjában szereplő, Szatmáry Kristóf által előterjesztett javaslatot sem. Ugyanakkor a kormány a 61-est kívánja támogatni, amely ehhez szorosan kapcsolódik, és a következő pont lesz.
ELNÖK: Értjük. Most azonban még a 60-as indítványnál tartunk, amelyet a kormány nem támogat. Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? (Szavazás.) Ez kisebbség, egyharmadot sem kapott.
A 61-es indítvány Rogán Antal javaslata, amelyről a kormány képviselője nyilatkozott, hogy ezt támogatja.
VIG GYULA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Így van, a kormány támogatja.
ELNÖK: Igen. Itt a kisvállalkozások ellenőrzéséről van szó, amely egy nyári törvényjavaslatnak a visszavonása, illetve annak a nem életbeléptetéséről van szó, és ennek egy pontosítása ez, ha jól tudom.
VIG GYULA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Az első alkalommal történő bírságolási tilalmat változatlanul hagyná ez a javaslat, ugyanakkor a bírságbevételek felhasználása egyrészt egy államháztartási szabály, amely nincs összhangban a KKV-törvény hatályával sem, tehát a KKV-törvény hatálya nem terjed ki államháztartási szabályokra, gazdálkodási szabályokra. Ezért ennek a pontos helye az államháztartási szabályok között van, másrészről a megfogalmazást pontosítja az eredeti kormányzati javaslat, azáltal, hogy meghatározza a jelenlegi pénzügyi és számviteli fogalmak, alkalmazott fogalmak körében, hogy mire nem lehet alkalmazni. Kiegészíteném annyival, hogy a kiadások meghatározó részét a személyi kiadások jelentik, tehát ez egy tartalmában pontosító, jobbító javaslata volt a kormánynak.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az indítványt a kormány támogatja. Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Ki az, aki támogatja az indítványt? Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Ez a többség.
Kérdezem, hogy az itt elhangzott indítványokon kívül van-e szándéka bárkinek a tervezetben található módosító indítványok közül bármelyik másikat tárgyalni. (Senki nem jelentkezik.) Amennyiben nincs, akkor ezt a napirendi pontot is lezárom. Köszönöm szépen a kormány képviselőjének a jelenlétet.
Módosító javaslatok megvitatása
Az ötödik napirendi pontra térünk rá: a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat és az ehhez kapcsolódó módosító javaslatok megtárgyalása. Köszöntöm V. Németh Zsolt államtitkár urat és segítő kollégáját.
V. NÉMETH ZSOLT (Vidékfejlesztési Minisztérium): Én is tisztelettel köszöntöm a bizottságot. Dr. Mikó Zoltán főosztályvezető-helyettes úr vesz még részt az ülésen.
ELNÖK: Igen, köszöntöm Mikó Zoltán urat.
Az ajánlástervezet szerint fogunk haladni. Az első indítvány Gőgös Zoltán képviselőtársunk javaslata. Mi a kormány álláspontja?
V. NÉMETH ZSOLT (Vidékfejlesztési Minisztérium): Tárcaálláspontot tudunk mondani. Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Kisebbség, de egyharmadot kapott az új koalíció révén. (Derültség a kormánypártok soraiban. - Szabó Rebeka: Elnézést, azért ez... - Farkas Sándor: De így van! - Molnár Zoltán: Visszautasítsuk!)
A 2. sorszámú indítványra térünk rá, amely Gőgös Zoltán indítványa. Mi a tárca álláspontja?
V. NÉMETH ZSOLT (Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e?
SZABÓ REBEKA (LMP): Elnézést, a jegyzőkönyv kedvéért szeretném mondani, hogy azért ez az "koalíció" megnevezést szerintem ne használjuk. (Hanó Miklós: De nekem tetszik. - Közbeszólások.)
ELNÖK: Értem. Köszönöm a figyelmeztetést, vitát nem nyitok róla. Nem használjuk - úgyis tudjuk. (Derültség a kormánypártok soraiban.) A tárca nem támogatja a 2. sorszámú indítványt, Gőgös Zoltán képviselőtársunk javaslatát. Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Kisebbség, de egyharmadot kapott.
A 3-as indítvány Gőgös Zoltán javaslata. Mi a tárca álláspontja?
V. NÉMETH ZSOLT (Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Jelzésre:) Ficsor Ádám!
FICSOR ÁDÁM (MSZP): Ennek kapcsán szeretném elmondani, hogy ez egy nagyon fajsúlyos javaslat, amelyet megfontolásra ajánlanék. Mert hogyha valóban cél az, ami az általános indoklásban megjelenik, hogy egy ügyfélbarátabb, gyorsabb eljárásrendeket végrehajtani képes MVH legyen, akkor annak valószínűleg az az egyetlen alkalmas módja, hogyha erős szankció van arra nézve, hogy ha nem teljesítik a határidőket. Megértem, és abszolút egyetértek azzal, hogy lehet, hogy ebben valamilyen bevezető, átmeneti rendelkezést kell alkalmazni, és ez pluszerőforrásokat igényel, de hogyha valóban szeretnénk ezt a problémát megoldani, akkor, azt hiszem, ez a legalkalmasabb mód rá. Köszönöm.
ELNÖK: A kormány képviselőjének mi erről az álláspontja?
V. NÉMETH ZSOLT (Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Bizottság! Júniusban, amikor az MVH új elnöke hivatalba lépett, 25 ezer határidőn kívüli ügy szerepelt, ennyivel küzdött meg a hivatal, jelenleg ez a szám 11 500. Jogorvoslati kérelemben tett fellebbezésben több mint 5800 kérelem volt, és határidőn túli ebből 2800 volt - ez 2500-ra csökkent. Ezek a javaslatok az MVH jelenlegi emberi erőforrásához, adott informatikai rendszeréhez igazítottak, és amúgy a törvényjavaslat egésze is az ügyfelek túlnyomó többségének az érdekét szolgálja az eljárások csökkentésével.
Ugyanakkor a javaslatnak más hibája is van az általánosságokon kívül, nevezetesen az igényelt és jóváhagyott támogatás két különböző kategória. Tehát egy határidőn túli intézésnél miért ítélnék meg az igényeltet, mikor nagy valószínűség szerint neki nem az igényelt jár, hanem a jóváhagyott jár? Ilyen automatizmus nem lehetséges. Köszönöm.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Amennyiben nincs, akkor szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt? Aki igen, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Ez kisebbség, de egyharmadot kapott.
A 4. sorszámú indítvány Gőgös Zoltán és Ficsor Ádám javaslata. Mi a tárca álláspontja?
V. NÉMETH ZSOLT (Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Kisebbség, de egyharmadot kapott.
Az 5-ös indítvány Szabó Rebeka indítványa. Mi a tárca álláspontja?
V. NÉMETH ZSOLT (Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk. (Szabó Rebeka jelentkezik.)
ELNÖK: Itt nekem is lenne egy kérdésem már az előzőhöz is kapcsolódva, hogy mi a jogszabályi háttere, hogy itt most elővezetnénk, hogy fellebbezésnél új tényre, új bizonyítékra hivatkozni nem lehet - mind a két indítvány ezt a kérdéskört próbálja finomítani. Ez valami kötelem, amiben nem lehet, vagy pedig most csak egyszerűen így dönt a befogadó szerv, hogy a továbbiakban nem lehet új tényre, bizonyítékra hivatkozni a fellebbezésnél?
V. NÉMETH ZSOLT (Vidékfejlesztési Minisztérium): Az MVH-nál folyó közigazgatási hatósági eljárás nagyban különbözik más államigazgatási szervnél folyótól. A legtöbb esetben ha valaki építési engedélyt kér vagy éppen vállalkozói engedélyt, az ottani eljárás nem befolyásol rajta kívüli ügyfeleket például hátrányosan. Itt viszont csoportos, többnyire csoportos ügyintézés folyik, tehát hogy egy fellebbezés milyen hosszan húzódik el, annak bizony hatása van az összes többi kérelmet benyújtóra is. A kérelmezők többségének, túlnyomó többségének az az érdeke, hogy ezt megfelelő keretek közé szorítsuk. A jogosultsági feltételeket a benyújtáskor kell teljesíteni, amit nem célszerű felülírni a későbbiek során.
Nem tudom, hogy kollégám kíván-e ehhez kiegészítést tenni.
ELNÖK: Mikó Zoltánnak adok szót.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. Annyit szeretnék elmondani, hogy mindaddig, ameddig nem fejeztük be az eljárásokat, a visszaosztást nem tudjuk megcsinálni, és gyakorlatilag ez kicsit a konvojelmélethez hasonlít: a konvoj olyan gyors, mint a konvoj leggyorsabb hajója. (Hanó Miklós: És ha más jogos érve van?) Elnézést, képviselő úr, ezt arra szerettem volna mondani, hogy gyakorlatilag ha van jogos érve ezekben a dolgokban..., de igazából a jogos érveknek már eredetileg, a kérelem benyújtásakor kell megfelelnie, és nem pedig később. Nagyon sok esetben jöttek olyan tapasztalatok, hogy utólag próbálták meg pótolni azokat a feltételeket, amelyeket a kérelem benyújtásakor még nem valósítottak meg.
ELNÖK: Szabó Rebeka!
SZABÓ REBEKA (LMP): Köszönöm a szót. Semmiképpen nem ismételném meg a tegnapi általános vitában elhangzottakat, csak szeretném jelezni, hogy rendkívül méltánytalannak és igazságtalannak tartjuk az egész eljárást, hogy azért, mert az MVH-nak kapacitásbeli gondjai vannak, ezért majd a gazdálkodók húzzák a rövidebbet, és megint ők legyenek a károsultjai ennek az egész eljárásnak.
A módosító javaslattal kapcsolatban azt szeretném elmondani, hogy én direkt úgy módosítottam ezt a részt, hogy a másodfokú döntést hozó hatóságnak csak akkor kell figyelembe vennie az új bizonyítékokat, hogyha azok valószínűleg az elsőfokú döntést követően jutottak a tudomására. Ez szerintem jogi eljárásokban normális dolog, hogyha miután először benyújtja a fellebbezést, utána történik valami, akkor jut valami a tudomására, nem tudom, akkor ezt fel lehessen használni a másodfokú eljárásban. Szerintem ennek a kizárása rendkívül méltánytalan. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Én értem Szabó Rebeka indítványának a logikáját. Én egy szóval minden bizonnyal kiegészíteném az utolsó tagmondatra vonatkozóan, hogy: "Új bizonyíték az ügyfél tudomására bizonyíthatóan az elsőfokú döntést követően jutott.". Mert akkor már esetlegesen tényleg egy olyan helyzet állhat elő, ami miatt jogosult a fellebbezésre.
(Jelzésre:) Ficsor Ádámnak adok szót.
FICSOR ÁDÁM (MSZP): Én is azt gondolom, hogy Szabó Rebeka képviselőtársam javaslata valóban szofisztikáltabban és tényleg úgy közelíti meg ezt a problémát, hogy mi a valós probléma, amit meg akar oldani a hivatal. Azt hiszem, hogy az, hogy rengeteg a fellebbezés, mindenki ész nélkül fellebbez, akkor is, amikor tudja, hogy úgysem lesz esélye, de benyom egy fellebbezést. Szerintem az egy helyes törekvés, hogy ezt korlátozzuk, és szerintem Szabó Rebeka javaslata egy esetleges pontosítással, amit az elnök úr mondott, erre alkalmas.
Az valóban igaz, amit Mikó úr mondott a konvojelméletről, csak azért tegyük világossá, hogy azt most hozzuk létre. Mert eddig lehetett részrangsort csinálni, ez a törvénymódosítás zárja ki a részrangsor állítását. Végül is ha lehet részrangsort csinálni, én tudom, hogy nekem folyamatban van 50 fellebbezésem, és én arra elkülönítek forrást, akkor az összes többire meghozhatom a határozatot, mint ahogy erre már volt is példa a korábbiakban. Most persze azt kizárjuk, hogy ne lehessen részrangsort csinálni.
Egy szó mint száz: hogyha az elnök úr valóban azt gondolja, hogy ezt próbáljuk meg orvosolni, akkor ez lehetséges kapcsolódó módosítóval, de akkor úgy kellene, hogy azt a problémát is meg kellene oldani, hogy ebben az esetben lehessen részrangsort állítani, mert különben valóban előállítjuk azt a problémát, amit felvetettek. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Arra teszek javaslatot, hogy ez mindenképpen kapjon egyharmadot, hogy mi magunk is meg tudjuk tárgyalni, hogy ez így rendben van-e.
Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? (Szavazás.) Én a magam részéről támogatom, csak azért, hogy 8 szavazatot mindenféleképpen kapjon. (Ficsor Ádám: Bővül a koalíció!) Tehát kisebbség, de egyharmadot kapott.
További indítványt az ajánlástervezetben nem látok.
Ellenben bizottsági módosító indítványra teszek javaslatot, amely helyesírási hibát kiküszöbölő módosítások kötegét tartalmazza. Tagtársaim, képviselőtársaim elvileg megkapták az indítványsort. Nyelvhelyességi indítványokról van szó. A tárca álláspontját kérdezem ezzel kapcsolatosan.
V. NÉMETH ZSOLT (Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem, hogy kérdés, észrevétel van-e ezzel kapcsolatosan. (Senki nem jelentkezik.) Amennyiben nincs, akkor kérdezem, hogy ki az, aki egyetért azzal, hogy bizottsági módosító javaslatot adjunk be az itt felsorolt esetekre vonatkozóan. Aki igen, az kézfeltartással jelezze ezt! (Szavazás.) Egyhangú igen. Az indítványt benyújtjuk.
Kérdezem az itt jelen lévőket, hogy van-e olyan indítvány, tudunk-e olyan indítványról, amelyről még tárgyalnunk kellene, és nem tárgyaltunk. (Jelzésre:) Szabó Rebeka!
SZABÓ REBEKA (LMP): Elnézést, én elvileg beadtam ehhez egy módosító javaslatot az agrárpiaci rendtartásról szóló törvényhez. (Közbeszólások: De ez nem az!) Most nem az van?
ELNÖK: Az most fog soron következni.
SZABÓ REBEKA (LMP): Bocsánatot kérek!
ELNÖK: Színre léphet Szabó Rebeka is.
SZABÓ REBEKA (LMP): Elnézést!
ELNÖK: Akkor ezt a napirendi pontot lezárom. Megköszönöm az államtitkár úrnak a személyes jelenlétet a törvénytervezet tárgyalásán.
Módosító javaslatok megvitatása
Rátérünk a hatodik napirendi pontra, az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény módosításáról szóló 1616. számon benyújtott törvényjavaslathoz érkezett módosító indítványok megtárgyalása következik. Az előterjesztő szerepkörét többen is tudjuk vállalni, de majd én elvállalom. A kormány képviseletében továbbra is köszöntjük dr. Mikó Zoltán urat. Egyetlenegy módosító indítványt látunk... (Sáringer-Kenyeres Tamás: Kettőt!) Kettőt? (Sáringer-Kenyeres Tamás: Kettőt, a Rebekának is beérkezett egy javaslata.) Tisztázzuk! Egy javaslat van egyelőre az én kezemben, utána majd tisztázzuk, hogy van-e még érvényesen benyújtott módosító indítvány, és akkor azokat is megtárgyaljuk. Az ajánlástervezetben viszont, amit nekem a ház legyűjtött, abban Szabó Rebeka és Schiffer András képviselőtársaink indítványa szerepel, amely a semmisségi kritériumot fogalmazza meg újra. Előterjesztőként nem támogatom. Mi a kormány álláspontja...? Bocsánat, mi a tárca álláspontja? Nem tudom, hogy mit tud képviselni.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Vidékfejlesztési Minisztérium): Tárcaálláspontot tudok képviselni. Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Jelzésre:) Szabó Rebeka!
SZABÓ REBEKA (LMP): Csak kérdezem, hogy miért nem támogatják, ugyanis a lényegen, a tartalmon nem változtat érdemben, viszont sokkal pontosabban fogalmazza meg, hogy mit jelent az, hogy ha a termény betakarítására nincsen mód, akkor nem kell teljesítenie a szerződést. A vis maiornak a fogalmát is a komoly bírósági gyakorlatban kikristályosodott fogalom szerint pontosítja. Igazából ezzel szerintem csak javul a törvényjavaslat. Köszönöm.
ELNÖK: Szeretném tájékoztatni a képviselő asszonyt, hogy ennek a kérdéskörnek a megfogalmazása igen nagy körültekintéssel történt, minden szavát sokszorosan át kellett néznünk az igazságügyi minisztériumi kollégákkal, szakértőkkel, hogy ne merüljön fel esetleges alkotmánysértés vagy olyan törvénymódosítás, amely esetleg a további fellebbvitelek alapján nem válthatja be a hozzáfűzött reményeket. Úgy gondoljuk, a sokszori egyeztetés után, hogy ez a szövegezés a jelenleg megfelelő. Sőt hogyha tovább húzzuk ezt a kérdést, akkor elmondom ennek a törvénytervezetnek az egyetlenegy hibáját: hogy későn került ide. (Sáringer-Kenyeres Tamás: Ezt mondtam én is.) Sajnos mi magunk is nagyon sokat foglalkoztunk azzal, hogy elhamarkodva ne nyújtsunk be olyan törvényjavaslatot, amelyet utána netán vissza kellett volna vonnunk. Úgy gondoljuk, hogy sokszori egyeztetés után a legmegfelelőbb szövegkörnyezetet sikerült előterjesztenünk.
Nem tudom, a tárca képviselőjének van-e kiegészítenivalója.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Én arra szeretnék utalni, hogy az indoklásban alapvetően a mezőgazdaságitermék-értékesítési szerződés fogalomrendszerébe helyezi ezt a szöveget. A mi tapasztalatunk szerint szállítási, adásvételi, termékértékesítési és egyéb atipikus szerződések is megkötésre kerülnek ezeknek a terményeknek a piacán, ezért pontosan - egyetértve az elnök úr által elmondottakkal - olyan általános megfogalmazásokra törekedett az előterjesztő, amelyek mindegyik szerződéstípusra alkalmazható legyenek, függetlenül attól, hogy most éppenséggel a Ptk. melyik fejezetéből citálnak a szerződésben részletet. Ezért nem támogatjuk. Ez a kiegészítő indokolásom. Köszönöm szépen.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt? Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Kisebbség, de egyharmadot kapott... (Közbeszólások.) Bocsánat, kisebbség, egyharmadot sem kapott - elnézést, és köszönöm szépen a jelzést.
Eredetileg benyújtott további módosító indítványokat nem látunk. A bizottság részéről azonban szeretnénk kezdeményezni egy további módosító indítvány benyújtását, amely a köztes szereplőkre nézve is egyértelműen pontosítaná, hogy mi a jogállásuk azoknak a köztes integrátoroknak, akik egy további fölötte álló integrátorral kötöttek szerződést. Véleményünk szerint ugyanannak a jogállásnak kell rájuk is vonatkoznia, mint a termelő és az elsődleges integrátorra, hogy a termelő a meg nem termelt terméket nem köteles leszállítani, ha az vis maior esetében semmisült meg. Ugyanezt szeretnénk egy lépcsővel tovább kiterjeszteni.
A tárca álláspontját kérdezem a tervezett módosító indítvánnyal kapcsolatosan.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Vidékfejlesztési Minisztérium): Szeretném jelezni, hogy a tárca ezt a javaslatot támogatja, különös tekintettel arra, hogy a ténylegesen integrátori tevékenységet folytatókat kívánja ez a javasolt kiegészítés támogatni. Jelezni szeretném, hogy azok, akik egyébként ilyen típusú kedvezményben, mint ami a javaslatban szerepel, nem tudnak részt venni, azok számára is nyitva áll az egyedi bírósági út lehetősége, de azt a többletkedvezményt számukra a jogalkotó már nem kívánná biztosítani, ami a törvénnyel történő semmissé nyilvánítást jelentené. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Kérdés, észrevétel van-e? (Jelzésre:) Győrffy Balázs!
GYŐRFFY BALÁZS (Fidesz): Köszönöm. Én nagyon-nagyon örültem, amikor láttam ezt a módosítót, ugyanis a saját példámat tudom idehozni, de azt gondolom, általánosságban is mondhatom. A mi szövetkezetünk egészen eddig pengeélen táncolt, hogy vajon bebukik, úgy, ahogy van, vagy nem. És ez, azt gondolom, átsegíti az egyébként is nehéz gazdasági éven, éveken ezt a valóban integrátori tevékenységet folytató szövetkezetet. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Amennyiben nincs... (Jelzésre:) Van, Mikó Zoltánnak adok szót.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Vidékfejlesztési Minisztérium): Elnézést, nem kérdés, észrevétel, hanem egy kiegészítés az általam elmondottakhoz. Szeretném jelezni, hogy ez a kiegészítés csak a 2010-es termésű terményekre vonatkozik, aminek alapvetően az az indoka, hogy 2011-től már mindenki számára egyformán ismeretesek ezek a szabályok, tehát ilyen típusú szerződéseket tudnak kötni. Ez lenne a kiegészítés, illetve a további indokolásom. Köszönöm. (Hanó Miklós: Világos.)
ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem, hogy ki az, aki egyetért azzal, hogy ezt a bizottsági módosító indítványt benyújtsuk. Aki igen, az kézfeltartással jelezze ezt! (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen.
Kérdezem, hogy van-e olyan módosító indítvány, amelyről tudjuk, hogy benyújtásra került, de nem tárgyaltunk róla. (Nincs jelzés.) Nincs ilyen. Akkor ezt a napirendi pontot ezennel lezárom.
Módosító javaslatok megvitatása
Áttérünk a hetedik napirendi pontra, az agrárkamarai rendszer új szervezeti és működési feltételei kialakításának elősegítésével összefüggő egyes kérdésekről szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványok tárgyalására kerül sor. Az ajánlástervezet szerint fogunk haladni.
Az 1-es indítvány Gőgös Zoltán és Ficsor Ádám képviselőtársaink indítványa. Előterjesztőként nem támogatom. Mi a tárca álláspontja?
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik. - Gőgös Zoltán: Szomorú vagyok!) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Ez kisebbség, egyharmadot sem kapott.
A 2-es indítvány Gőgös Zoltán és Ficsor Ádám indítványa. Előterjesztőként nem támogatom az indítványt. Mi a tárca álláspontja?
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Kisebbség, egyharmadot sem kapott.
A 3-as indítvány Gőgös Zoltán és Ficsor Ádám javaslata. Itt előterjesztőként szeretném megkérdezni, hogy és miért lenne jobb a december 31-ei határidőnap.
GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Azért jelzem, mert ez tegnap a vitában elég erősen előjött, hogy kétszeres költséget okozunk az agrárkamarának, ugyanis november 30-ával is kell neki egy mérleget csináltatnia a könyvelőkkel, meg decemberben is. Ha ez az előterjesztő szándéka, akkor én ezt értem. Én úgy tapasztaltam, hogy ez eléggé meggyőző volt a tegnapi vita alatt, hogy ezt nem kellene csinálni, hogy egyébként törvényi kötelezettsége, hogy december 31-ével csináljon egy mérleget, és akkor ne kelljen neki november 30-ával még egyet csináltatnia, mert ezt nem fogják ingyen megcsinálni. Én azt gondolom, hogy ennek ez az egyszerű oka van. A másik határidőn, hogy mennyi idő alatt kell neki nyilván továbbjelentenie, azon nem is akarunk változtatni, mert abba belefér. Ez egyszerűen egy költségkímélés, mert ez nem fog kevésbe kerülni mondjuk a 100 millió fölötti vagyonnal rendelkező megyei kamarák esetében. És ezt külön-külön mindegyiknél meg kellene csinálni. Én ezt nagyon megfontolásra ajánlanám, hogy ha már csinálunk egy rossz törvényt, akkor legalább ne büntessük már egy pluszkiadással is mondjuk az agrárkamarát.
ELNÖK: Előterjesztőként nem támogatom. Tudom, esetlegesen felmerülhet a költségek valamilyen szintű növelése, de hogyha november 30-ai fordulónappal megcsinálják, nyilvánvaló, hogy nagyon egyszerű egy olyan szerződést kötni, hogy ahhoz már csak egy hónapot kell hozzátenni. Ezt mindenki tudja. Számítógépen van minden adat, néhány sort kell újra rögzíteni. (Gőgös Zoltán: Nem lesz hatályos a törvény november 30-án.) Attól, hogy a törvény nem lesz hatályos, attól még ezzel a fordulónappal kell megcsinálni, ez nincs összefüggésben. Előterjesztőként tehát nem támogatom. (Jelentkezések.)
Egyelőre a tárca képviselőjének adok szót, utána a hozzászólásokra.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk. Itt végül is jogalkotói mérlegelésről van szó, hogy a jogalkotó milyen időponttól kezdve tartja szükségesnek, hogy pontos helyzetértékelést kapjon a kamara vagyoni helyzetéről. Mindenesetre minél korábban van, annál inkább megteremtődik annak az esélye, hogy az új kamarai szervezetrendszer feladatait a tényleges vagyoni helyzet ismeretében lehessen kialakítani.
ELNÖK: Szabó Rebekának adok szót.
SZABÓ REBEKA (LMP): Csak annyit akartam javasolni, hogy szerintem azért egy picit valahogy gyengíti a törvényjavaslatnak a komolyságát, hogy ha mondjuk az MSZP-sek kikérik ezeket a módosító javaslatokat, és esetleg lesz részletes vita, ami azért néhány nappal mindenképpen eltolja az egész törvénynek a hatálybalépését. (Gőgös Zoltán: Ha nem, akkor is.) Kicsit furcsa, hogy később jelenik majd meg a törvény vagy lép hatályba, mint amilyen határidő szól erről a vagyonmérlegről. Lehet, hogy ez jogilag működik, de szerintem mindenképpen visszatetsző. Köszönöm.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel van-e? (Jelzésre:) Mikó Zoltánnak adok szót.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Vidékfejlesztési Minisztérium): Azért szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a javaslat abból a szempontból nem koherens, hogy ha december 31-ei fordulónapra teszi át a javaslat a vagyonmérleget, akkor viszont már nem lehet január 31-éig elkészíteni, tehát a (2) bekezdésre utaló szabály sem jó; a határidő is csúszik, ami azt jelenti, hogy február 28-a... (Gőgös Zoltán: Nem kell, az belefér, Zoli!) Csak jelezni szerettem volna egy olyan összefüggést, hogy gyakorlatilag a két időpont valójában úgy lett kialakítva, hogy azért megfelelő időtartam legyen a feladat ellátására.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Amennyiben nincs, szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Kisebbség, de egyharmadot kapott.
További kérdés, észrevétel van-e az indítványokkal kapcsolatban? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Tudunk-e olyan indítványról, amelyről még tárgyalnunk kellene? (Nincs jelzés.) Nem tudunk ilyenről. A napirendi pontot lezárom.
Az egyebekre térnénk rá. Tájékoztatásképpen szeretném jelezni, hogy várhatóan jövő héten szerdán, 10 órakor tartunk bizottsági ülés, döntő mértékben a kapcsolódó módosító indítványokat fogjuk megtárgyalni.
További kérdés van-e az egyebek napirendi pontban? (Senki nem jelentkezik.) Amennyiben nincs, akkor lezárom a napirendi pontot.
Az ülést berekesztem.
(Az ülés befejezésének időpontja: 13 óra 25 perc)
|
|
|
Font Sándor |
|
|
|
Gőgös Zoltán |
Jegyzőkönyvvezetők: Ipacs Tiborné és Molnár Emese