AIÜB-17/2009.
(AIÜB-135/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának
2009. május 11-én, hétfőn, 10.00 órakor
az Országház főemelet 58. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
A büntetőeljárások időszerűségének javítása céljából a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9553. szám); általános vita, első helyen kijelölt bizottságként *
Dr. Rajmon Balázs (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése *
Dr. Rajmon Balázs (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) válaszai *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9554. szám); általános vita, első helyen kijelölt bizottságként *
Dr. Rajmon Balázs (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése *
Dr. Rajmon Balázs (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) válaszai *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló törvényjavaslat (T/9303. szám); módosító javaslatok megvitatása *
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9302. szám); módosító javaslatok megvitatása, első helyen kijelölt bizottságként *
A vállalkozások közötti jogviták gyorsabb elbírálása érdekében a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9398. szám); módosító javaslatok megvitatása, első helyen kijelölt bizottságként *
A központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9490. szám); módosító javaslatok megvitatása *
Dr. Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének OE/445-3/2009. számú megkeresése a kormánypárti/ellenzéki státusz meghatározása tárgyában (AIÜB/1-5/2009.); állásfoglalás kialakítása a Házszabály 143. §-ának (3) bekezdése szerinti eljárásban *
Szavazás állásfoglalás-tervezet előkészítéséről *
A Magyar Köztársaság polgárai személyes adatainak biztonságát, valamint egyes állami szerveket, közszereplőket érintő információszerzési, vagy más néven "árnyék-titkosszolgálati" botrány körülményeit és az ügy kezelésének anomáliáit vizsgáló bizottság létrehozásáról szóló 125/2008. (XII.3.) OGY határozat módosításáról szóló határozati javaslat (H/9224. szám); módosító javaslatok megvitatása *
A Soros Fund Management LLC magyarországi káros pénzügyi tevékenységeit feltáró vizsgálóbizottság létrehozásáról szóló határozati javaslat (H/9435. szám, új/átdolgozott változat a H/9373. szám helyett); döntés bizottsági módosító javaslat benyújtásáról *
A hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló törvényjavaslat (T/9024. szám); zárószavazás előkészítése *
Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9179. szám); zárószavazás előkészítése *
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9180. szám); zárószavazás előkészítése *
Az állami vállalatok vezetőinek elfogadhatatlanul magas fizetésének jelentős csökkentéséről szóló határozati javaslat (H/9412. szám); általános vita *
A kormány álláspontjának ismertetése (Dr. Szalai Krisztina, Pénzügyminisztérium) *
Dr. Répássy Róbert (Fidesz) reflexiója *
További észrevételek, reflexiók *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
A mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványára vonatkozó szabályozás szigorításáról szóló határozati javaslat (H/9386. szám); általános vita *
A kormány álláspontjának ismertetése (Varga Ágnes, Szociális és Munkaügyi Minisztérium) *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
1. A büntetőeljárások időszerűségének javítása céljából a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. évi törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9553. szám)
(Általános vita)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
2. A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9554. szám)
(Általános vita)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
3. A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló törvényjavaslat (T/9303. szám)
(Módosító javaslatok megvitatása)
4. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9302. szám)
(Módosító javaslatok megvitatása)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
5. A vállalkozások közötti jogviták gyorsabb elbírálása érdekében a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9398. szám)
(Módosító javaslatok megvitatása)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
6. a) A hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló törvényjavaslat (T/9024. szám)
(Zárószavazás előkészítése
b) Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9179. szám)
(Zárószavazás előkészítése)
c) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9180. szám)
(Zárószavazás előkészítése)
7. A központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9490. szám)
(Módosító javaslatok megvitatása)
8. A Magyar Köztársaság polgárai személyes adatainak biztonságát, valamint egyes állami szerveket, közszereplőket érintő információszerzési, vagy más néven "árnyék-titkosszolgálati" botrány körülményeit és az ügy kezelésének anomáliáit vizsgáló bizottság létrehozásáról szóló 125/2008. (XII.3.) OGY határozat módosításáról szóló határozati javaslat (H/9224. szám)
(Gulyás József (SZDSZ) képviselő önálló indítványa)
(Módosító javaslatok megvitatása)
9. Dr. Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének OE/445-3/2009. számú megkeresése a kormánypárti/ellenzéki státusz meghatározása tárgyában
(AIÜB/1-5/2009.)
(Állásfoglalás kialakítása a Házszabály 143. §-ának (3) bekezdése szerinti eljárásban)
10. A Soros Fund Management LLC magyarországi káros pénzügyi tevékenységeit feltáró vizsgálóbizottság létrehozásáról szóló határozati javaslat (H/9435. szám, új/átdolgozott változat a H/9373. szám helyett)
(Ágh Péter (Fidesz) képviselő önálló indítványa)
(Döntés bizottsági módosító javaslat benyújtásáról)
11. Az állami vállalatok vezetőinek elfogadhatatlanul magas fizetésének jelentős csökkentéséről szóló határozati javaslat (H/9412. szám)
(Dr. Balsai István és dr. Répássy Róbert (Fidesz) képviselők önálló indítványa)
(Általános vita)
12. A mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványára vonatkozó szabályozás szigorításáról szóló határozati javaslat (H/9386. szám)
(Hagyó Miklós (MSZP) képviselő önálló indítványa)
(Általános vita)
Elnököl: Dr. Csiha Judit (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Répássy Róbert (Fidesz), a bizottság alelnöke
Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ), a bizottság alelnöke
Dr. Balogh László (MSZP)
Dr. Bárándy Gergely (MSZP)
Dr. Csákabonyi Balázs (MSZP)
Frankné dr. Kovács Szilvia (MSZP)
Dr. Gál Zoltán (MSZP)
Dr. Hajdu Attila (MSZP)
Dr. Ipkovich György (MSZP)
Dr. Simon Gábor (MSZP)
Dr. Szabó Éva (MSZP)
Dr. Szép Béla (MSZP)
Tóth András (MSZP)
Dr. Varga László (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP)
Dr. Horváth Zsolt (Fidesz)
Dr. Kerényi János (Fidesz)
Dr. Kontrát Károly (Fidesz)
Dr. Mátrai Márta (Fidesz)
Dr. Navracsics Tibor (Fidesz)
Dr. Szakács Imre (Fidesz)
Dr. Turi-Kovács Béla (Fidesz)
Dr. Vitányi István (Fidesz)
Dr. Salamon László (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Faragó Péter (MSZP) dr. Gál Zoltánnak (MSZP)
Dr. Simon Gábor (MSZP) megérkezéséig Frankné dr. Kovács Szilviának (MSZP)
Dr. Varga László (MSZP) megérkezéséig dr. Csiha Juditnak (MSZP)
Dr. Balsai István (Fidesz) dr. Kontrát Károlynak (Fidesz)
Dr. Dorkota Lajos (Fidesz) dr. Horváth Zsoltnak (Fidesz)
Dr. Kerényi János (Fidesz) megérkezéséig dr. Turi-Kovács Bélának (Fidesz)
Dr. Vitányi István (Fidesz) megérkezéséig dr. Szakács Imrének (Fidesz)
Dr. Rubovszky György (KDNP) dr. Salamon Lászlónak (KDNP)
Dr. Tordai Csaba államtitkár (Miniszterelnöki Hivatal)
Dr. Nagy Gabriella osztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Turcsán Katalin főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Rajmon Balázs főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Páva Hanna (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Varga Ágnes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Karácsony Imréné szakállamtitkár (Pénzügyminisztérium)
Dr. Szalai Krisztina (Pénzügyminisztérium)
Iváncsics Krisztina (a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter hivatala)
Filip György alelnök (Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesülete)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10.00 óra)
DR. CSIHA JUDIT (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Tisztelettel köszöntöm bizottsági ülésünkön képviselőtársaimat és megjelent vendégeinket.
Az ülést megnyitom, és megállapítom, hogy határozatképesek vagyunk. A helyettesítés rendje eddig a következő: Szakács Imre helyettesíti Vitányi Istvánt, Kontrát Károly Balsai Istvánt, Frankné Kovács Szilvia Simon Gábort, én helyettesítem Varga Lászlót, Horváth Zsolt Dorkota Lajost, Salamon László Rubovszky Györgyöt, Gál Zoltán pedig Faragó Pétert.
Javaslatot teszek a napirendre, a kiküldöttekhez képest pusztán sorrendváltoztatásokat javasolok. A 6. napirendi pontot, amely zárószavazások előkészítése, utolsó napirendként javaslom megtárgyalni; a 8. és 9. pontot pedig fölcserélném, hiszen nagyjából így függenek össze az egyes témák. Kérdezem, van-e ezzel kapcsolatban valakinek észrevétele. (Nincs.) Aki elfogadja a napirendet, kérem, jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen, egyhangúlag elfogadtuk.
A büntetőeljárások időszerűségének javítása céljából a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9553. szám); általános vita, első helyen kijelölt bizottságként
Elsőként tárgyaljuk a büntetőeljárások időszerűségének javítása céljából a büntetőeljárásról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot.
Üdvözlöm a napirend tárgyalásánál az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium képviselőit. Kívánják-e kiegészíteni az írásban benyújtott indítványt? Parancsoljon!
Dr. Rajmon Balázs (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen, csak nagyon röviden.
A törvényjavaslat célja a büntetőeljárások időszerűségén a javítás. E célból tulajdonképpen, azt mondhatni, hogy a jogintézményt tekintve átfogó módosítást hajt végre a büntetőeljárási törvényen, több jogintézményt módosít; ezeket most csak felsorolásszerűen mondanám el, és természetesen bármilyen kérdésre szívesen válaszolunk.
A törvényjavaslat módosítja a kizárás szabályainak egyes részeit; bevezeti a tárgyalási őrizet jogintézményét abból a célból, hogy a vádlottak jelenlétét a tárgyaláson maximálisan lehessen biztosítani. Tulajdonképpen átvariálja a tárgyalás előkészítésének szabályait abból a célból, hogy jóval több intézkedést meg lehessen tenni már az előkészítési szakaszban, ne pedig a későbbiek során kelljen ezzel a tárgyalást esetlegesen elhúzni. Módosítja a bíróság elé állítás szabályait, módosítja a tárgyalásról lemondás szabályait, és bár nem a tárgyalások időszerűségéhez tartozik, de az előzetes letartóztatás tekintetében is jelentős módosítást hajt végre a törvényjavaslat.
Elöljáróban ennyit szerettem volna mondani; ha tehát bármilyen kérdés van, arra szívesen válaszolunk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megnyitom a vitát, kérdezem, ki kér szót. Balogh László!
DR. BALOGH LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Bizottság! Mint ahogy az előzőekben már elhangzott, a törvényjavaslat általános célja az, hogy a büntetőeljárások időszerűségét javítsa, azzal, hogy rövidíti az eljárások időtartamát, az eljárások számát megpróbálja csökkenteni, illetőleg a költségcsökkentés is szerepel a célkitűzések között.
A gyorsítást célzó módosítások közül most a kizáró okot szeretném kiemelni, amikor a bíró elfogultságára hivatkozással jelentik ezt be. Ekkor a javaslatnak az a módosítása, hogy a bíró az ügydöntő határozat meghozatalában is részt vehet.
Abban az esetben, ha a vádlott a tárgyaláson a szabályszerű idézés ellenére nem jelenik meg, a javaslat bevezeti a tárgyalási őrizet fogalmát, amelyet a jövőben alkalmazni lehetne.
Új szabályok vonatkoznak a tárgyalásról lemondásra is. Ennek a célja az, hogy az ügyész és a terhelt megállapodhasson a vádlott beismerő vallomása alapján a tényállásról, a minősítésről, illetőleg a büntetések és intézkedések mértékéről. A vádlott a tárgyalásról való jogáról lemond, az ügyész ezt indítványozza, és az ügyész az indítványában a büntetés alsó és felső határát megjelöli, hogy aztán a bíró mondhassa ki az általa célszerűnek tartott mértéket. Főszabálya ennek a szabályozásnak az, hogy a nyolc évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények esetén alkalmazandók ezek a szabályok.
Szerintem az egyik leglényegesebb módosítás az ügyészség és a nyomozó hatóság viszonyára vonatkozik ebben a törvényjavaslatban. Itt a cél az, hogy a kompetenciák, a felelősség sokkal jobban szétválasztódjon, mint eddig.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Hankó Faragó Miklós!
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen. Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! A liberális frakció alapvetően egyetért a büntetőeljárási törvénymódosítás szándékolt céljával, nevezetesen azzal, hogy ha lehetséges, akkor az eljárások rövidebb időn belül fejeződjenek be a jelenlegi állapothoz képest. Csak nagyon röviden sorolta fel a kormány képviselője is, illetve az előttem szóló Balogh László képviselő úr is, hogy milyen rendelkezéseket tartalmaz a törvényjavaslat. Talán az alkotmányügyi bizottságban a vita kicsit terjedelmesebb figyelmet is megérdemelne ennek a törvényjavaslatnak a kapcsán, mert igen nagy jelentőségű dologról van szó, hiszen a büntetőeljárási törvény módosítása soha nem lehet csekély jelentőségű dolog.
A megfogalmazott módosítások nagy részével egyet tudunk érteni. Úgy gondoljuk, valóban alkalmasak arra, hogy az eljárásokat rövidebbé, az eljárási időket ésszerűbben kihasználhatóvá tegyék; akár a bíróság elé állítástól, akár a tárgyalásról lemondásról vagy a tárgyalási őrizetről van szó, egyaránt elmondhatjuk ezeket.
Azt is helyesnek tartjuk, hogy az ügyészség és a rendőrség vagy az ügyészség és a nyomozó hatóság kapcsolatrendszerét valamelyest más alapokra helyezze a törvényjavaslat. Itt egy legfőbb ügyészi utasítás rendelkezéseinek a büntetőeljárási törvénybe történő beemeléséről van szó.
Van azonban néhány olyan rendelkezés, amellyel ilyen módon, ebben a formájában nem tudunk egyetérteni, és nagyon lényegesnek tartjuk. Ezen rendelkezések későbbi sorsa dönti el alapvetően azt, hogy a javaslatot tudjuk-e támogatni vagy sem.
Önmagában így az előzetes letartóztatás időtartamának három évről négy évre történő emelésével semmiképpen sem értünk egyet. Egyetértünk akkor, ha ez esetlegesen differenciált módon történik. Muszáj röviden szólnom az előzetes letartóztatás jelenlegi helyzetéről Magyarországon, mert azt hiszem, nagy hibát követünk el, ha csak pusztán a törvényi rendelkezésekből indulunk ki.
Önmagában véve nem tartjuk helyesnek, ha egyetlen konkrét ügyből adódóan törvénymódosítás, különösen büntetőeljárási törvénymódosítás következik. Néhány héttel vagy hónappal ezelőtt történt az az eset, hogy egyébként súlyos bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanújával fogva tartott, előzetes letartóztatásban lévő terheltekkel szemben megszüntették az előzetes letartóztatást, helyesebben a törvény erejénél fogva az megszűnt. Ez nagyon-nagyon kevés esetben fordul elő, de önmagában az előzetes letartóztatás intézményét véleményem szerint indokolt vizsgálni, illetve felülvizsgálni. Ma Magyarországon 14-15 ezer elítélt vagy előzetes letartóztatásban lévő személy tartózkodik bv-intézetekben. 4-5 ezer közötti azoknak a száma, akik előzetes letartóztatásban vannak; ez a szám természetesen pillanatról pillanatra változik, de nagyjából körülbelül ennyien vannak előzetes letartóztatásban. Határozottan ki merem jelenteni azt, hogy igen sok más célja is van az előzetes letartóztatás alkalmazásának, mint kizárólag a törvényben rögzített feltételek megléte és betartása. Egyrészt ennek van egy előrehozott büntetés jellege, még ha ezt sokan és sokszor tagadják, akkor is kétségtelen tény, hogy így van.
Nagyon sok esetben teljesen indokolatlanul rendelik el, vagy tart teljesen indokolatlanul hosszú időn keresztül az előzetes letartóztatás. Jelentős mértékben célja az, hogy a gyanúsítottat megtörjék. Nem egy esetben világosan kimutatható, hogy az előzetes letartóztatásban lévő, eljárás alá vont személy az előzetes letartóztatás ideje alatt, éppen azért, hogy elkerülje a további szabadságelvonást, tesz beismerő vallomást. Ezt nagyon-nagyon sokan a gyakorlati tapasztalatukból alá tudják támasztani.
Nagyon sok esetben teljesen mechanikus az előzetes letartóztatás elrendelése. Kezdeményezi a rendőrség, majd az ügyész az indokoltságát vizsgálja, s végül dönt a bíróság. Abban a szakban, amikor a rendőrség kezdeményez és az ügyészség vizsgálja, még viszonylag nagyobb arányú - úgy mondanám - az elutasítása a dolognak, tehát az ügyészség még viszonylag nagyobb arányban tagadja meg az előzetes letartóztatás elrendelésének kezdeményezését, mint a következő lépcsőfokban, amikor az ügyészség és a bíróság közötti szakban az ügyészség fordul a bírósághoz és kezdeményezi az előzetes letartóztatást. Teljesen egyértelmű, hogy ott igen-igen csekély esetben történik a bíróság részéről az előzetes letartóztatás elrendelésének megtagadása, mert a bíró nincs abban a helyzetben, hogy érdemben tudjon az üggyel kapcsolatban véleményt formálni. Amikor az alapos gyanú és a megalapozottan gyanúsíthatóság, ez a fogalomváltás 1998-ban a Be.-be beépült, ez többek között éppen azért jelent meg, hogy a "megalapozott" szóval is megpróbáljuk elérni azt, hogy valóban megalapozottan gyanúsított kerülhessen abba a helyzetbe, hogy mondjuk, a szabadságát elvonják és egy ilyen kényszerintézkedést alkalmaznak vele szemben.
Tehát azokban az esetekben, amelyet itt a törvényjavaslat javasol, az életfogytig tartó, és ha jól emlékszem, a 15 évnél hosszabb időtartamot meghaladó szabadságvesztés büntetéssel fenyegetett cselekmények esetén 4 évre emelné, ezt önmagában elfogadhatónak tartjuk. De csak abban az esetben, ha az előzetes letartóztatásra vonatkozó rendelkezések felülvizsgálata is megtörténik, és a rövidebb tartamú szabadságvesztés büntetéssel fenyegetett cselekmények esetében jelentősen lerövidítjük. Tehát differenciáltságra mindenképpen szükség van, és mindenképpen szükség van arra, hogy a határidőket ne lehessen kitolni, indokolt esetben, kérelemre és más szóhasználatokkal élve; azaz ne történhessen meg az, hogy fél év, egy év, két év, három évben rögzített előzetes letartóztatási időtartamot különböző indokoltságoknál fogva, egyedi elbírálás alapján fel lehessen emelni. Ez mellesleg véleményem szerint jelentős eljárásgyorsító hatással is járhat, mert ha a nyomozó hatóság érzi azt a kényszerhelyzetet, hogy az előzetes letartóztatásban lévő ideje hamarosan lejár, akkor nyilvánvalóan sokkal hatékonyabb nyomozati cselekményeket lesz kénytelen elvégezni, és ha kell, akkor igenis szükséges.
Mind erre, mind pedig a másik törvényjavaslatra vonatkozóan el tudom még azt mondani, hogy önmagában senki ne várjon alapvető javulást e két javaslattól a büntetőeljárások terén. Mert bár az eszköz alkalmas lehet arra, hogy javuljon a helyzet, de ha a nyomozati hatékonyságon nem tudunk alapvetően változtatni, ha a felderítettségi arányokon, az eljárások hosszán nem tudunk alapvetően változtatni, akkor a köznyugalom, a közvélemény sem érzékel változást, és érdemi változás véleményem szerint nem is történik.
A másik olyan pontja a javaslatnak, amellyel kapcsolatban határozott elképzelésünk az, hogy magának a javaslatnak a támogatottságát kell megfontolnunk, ha ebben a formában marad, ez a 4. § (5) bekezdésében rögzített módosítás: "A nyomozó hatóság önállóan végzi a nyomozást. Az ügyész akkor adhat utasítást valamely eljárási cselekmény elvégzésének mellőzésére, ha az eljárási cselekmény elvégzése törvénysértő". Ez egy jelentős változás az ügyészség és a nyomozó hatóság viszonyrendszerében. Azzal szívesen egyetértünk, hogy alapvetően az írásbeli forma honosodjon meg erre a kapcsolatrendszerre tekintettel; ezt jó ötletnek tartjuk, és szívesen támogatjuk ezt a részét a javaslatnak. Azt azonban, hogy a nyomozásnak ne az ügyészség legyen az ura, azaz a klasszikus büntetőeljárási fő tényező kapcsán, a bíró-ügyész-ügyvéd háromszögben egy ilyen változtatást hajtsunk végre, ezt mi nem tartjuk helyesnek, és ezért ezt a rendelkezést semmiképpen nem tudjuk támogatni. A nyomozás tekintetében, a törvényesség felügyelete tekintetében az ügyész az ügy ura, és mi bízunk a magyar ügyészi karban, még akkor is, ha időnként bárki által enyhén szólva megkérdőjelezhető döntések is születnek. Ez nem indok arra, hogy az ügyészség intézményét ilyen értelemben bármilyen módon gyengítsük vagy támadjuk. Ugyanígy föl lehetne hozni a nyomozó hatóság oldaláról is problematikus jelenségeket, mégsem hiszem, hogy rögtön törvényt kellene módosítani.
A törvényjavaslatot alapvetően jónak és helyesnek találjuk, e néhány rendelkezéstől eltekintve maradéktalanul eltekintünk - ebben nem tudunk egyetérteni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Bárándy Gergely!
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Bizottság! Balogh László képviselőtársam elmondta a javaslattal kapcsolatos frakcióálláspontunkat, egy dologra szeretnék viszont mindenképpen reagálni Hankó Faragó alelnök úr megszólalása kapcsán.
Teljes mértékben egyetértek azzal, hogy az előzetes letartóztatás rendszere, alapvetően nem is a törvényben szabályozott rendszere, hanem annak a bírói gyakorlata, mondjuk azt, nem kielégítő, legalábbis az én meglátásom szerint. Azonban azt gondolom, hogy jelentősen ezen változtatni törvényi rendelkezés módosításával meglehetősen nehéz. Először is az kell, hogy bíróságokon belül egy szemléletváltás valósuljon meg, erre igen nagy szükség van, és azt gondolom, van olyan eszköz, amivel ezt szép lassan el lehet érni. Itt nyilván alapvetően az Országos Igazságszolgáltatási Tanács működésére gondolok.
Másrészt viszont, amellett, hogy mi is egyetértünk, és konkretizálom: a javaslat 18. §-ában megfogalmazott módosítással, amely a három év helyett bizonyos esetekben, a legsúlyosabb esetekben lehetővé tenné a négy évig tartó előzetes letartóztatást, szeretném fölhívni nyomatékosan a figyelmet arra, ami éppen a mi képviselőcsoportunk kezdeményezésére került bele a javaslatba, hogy az előzetes letartóztatás megszűnik, ha annak tartama a két évet eléri, abban az esetben, ha öt évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt van folyamatban az eljárás. Más szóval: ez éppen azt a szemléletváltást tükrözi, amiről Hankó Faragó alelnök úr beszélt, tehát differenciálni kell az előzetes letartóztatás elrendelésének maximális hosszúságát, és azoknál a cselekményeknél, amelyek nem érik el azt a tárgyi súlyt, ahol a három év indokolt, ott ennél rövidebben maximálja a törvény. Ezt törvényi úton meg lehet tenni. Nem gondolom azt, hogy ennek kellene hosszú évekre az utolsó pontnak lenni ebben a témában a módosítások tekintetében.
Úgy hiszem, az a fajta szemlélet, amelyet alelnök úr az előterjesztők vonatkozásában talán számon kér - fogalmazhatok így -, az tükröződik, és én is azt gondolom, hogy ha beválik ez a módosítás, akkor a további finomítására lehetőség lesz, és ezt el is kell végezni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Ki kér még szót? (Nincs ilyen jelzés.) Úgy látom, senki.
Az előterjesztőé a szó.
Dr. Rajmon Balázs (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) válaszai
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Az előzetes letartóztatás kapcsán annyit szeretnék mondani, hogy a törvényjavaslat módosítási szándéka nem az alelnök úr által említett egy vagy két, nagyobb ismertséget kapott eset kapcsán került előtérbe. Felmérte az igazságügyi tárca azt, hogy hány ilyen ügy van. Azt mondhatom, hogy megyénként két-három olyan ügy azért rendszeresen előfordul, amikor az előzetes letartóztatás időtartama közelít ehhez a három évhez. Az egy külön kérdés, hogy nem a Be. ezen pontjára hivatkozással szüntetik meg akkor az előzetes letartóztatást, hanem már korábban megszüntetik és elrendelik a házi őrizetet. De azért vannak ilyen jelenségek megyénként, a törvényjavaslat erre kíván reagálni.
Azt Bárándy képviselő úr elmondta, hogy a törvényjavaslat tartalmaz olyan rendelkezést, amely bizonyos esetekben a jelenlegi három évet két évre csökkenti le, tehát az öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények esetén két év lesz az előzetes letartóztatás maximális időtartama. Tehát differenciált szabályozást tartalmaz a törvényjavaslat.
A törvényjavaslat 4. § (5) bekezdésével kapcsolatosan alelnök úr álláspontja kapcsán azt tudom mondani, hogy a törvényjavaslat indokolása tartalmazza, hogy a törvényjavaslat szándéka szerint természetesen az ügyészség marad továbbra is a büntetőeljárásban az ügy ura. Ebben koncepcionális változást a törvényjavaslat nem kíván végrehajtani. Való igaz, egy olyan rendelkezés van itt, hogy csak törvénysértés esetén tilthat meg bizonyos eljárási, bizonyos nyomozati cselekményeket, de továbbra is az ügyészségnek lesz kizárólagos joga azt eldönteni, hogy ezeket az elvégzett nyomozási cselekményeket a vádemelésnél figyelembe veszi vagy nem veszi figyelembe. Tehát azt gondolom, hogy a törvényjavaslat koncepcionális változást a hatályos Be. rendelkezésén nem hajt végre.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szavazás következik, az általános vitára alkalmasságról kell döntenünk. Az azóta érkezett helyettesítési rend szerint Turi-Kovács Béla Kerényi Jánost helyettesíti.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Aki a törvényjavaslat általános vitára bocsátását támogatja, kérem, jelezze. (Szavazás.) 16 igen. Ki nem támogatta? (0) Olyan nem volt. Ki tartózkodott? (13) 13 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találtuk.
Köszönöm szépen.
A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9554. szám); általános vita, első helyen kijelölt bizottságként
Következik másodikként a büntető törvénykönyvről szóló törvényjavaslat, ennek is az általános vitára alkalmasságáról kell döntenünk.
Újra az előterjesztőt kérdezem.
Dr. Rajmon Balázs (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. A büntető törvénykönyv módosítása tulajdonképpen, az mondható, két nyomvonalon történik meg. A törvényjavaslat egyrészt tartalmaz egy szigorítást, az úgynevezett kiemelkedő súlyú, erőszakos bűncselekmények tekintetében, illetőleg a fegyveresen, felfegyverkezve elkövetett bűncselekmények tekintetében, másrészt pedig az úgynevezett sértettorientált büntetőpolitika mentén tartalmaz számos módosítást.
A szigorítások kapcsán azt szeretném kiemelni, hogy a törvényjavaslat megteremti az úgynevezett erőszakos többszörös visszaeső kategóriáját, és ehhez kapcsolódva olyan szigorításokat tartalmaz a Btk. általános részében, amelynek eredményeképpen ezekre az erőszakos többszörös visszaesőkre gyakorlatilag kizárólag végrehajtandó szabadságvesztés büntetést lehet a jövőben kiszabni.
A törvényjavaslat a különös részi tényállásokat számos esetben módosítja úgy, hogy új elemként jelenik meg a fegyveresen vagy felfegyverkezve történő elkövetés, illetőleg ahol jelenleg is megvan, például rablásnál, ott emeli ezeknek a büntetési tételeit.
Kiemelem a törvényjavaslat rendelkezései közül, hogy a hivatalos személy elleni erőszak tényállásán belül módosításra kerül az intézkedő rendőr, illetőleg vám- és pénzügyőr ellen elkövetett erőszakos magatartások. Ezekben az esetekben súlyosabb büntetési tétellel fogja fenyegetni a Btk. az elkövetőt.
A sértettek érdekeit figyelembe vevő rendelkezések köréből mindenképpen kiemelem a jogos védelem, a végszükség rendelkezésének módosítását, illetőleg az úgynevezett megelőző jogos védelem rendelkezésének megteremtését. Ezek a rendelkezések a kihirdetést követő 30. napon, illetőleg az általános részi büntetéstani szankciót módosító rendelkezések 2010. július 1-jén lépnének hatályba.
Egy dolgot szeretnék még kiemelni. Módosul a pénzbüntetés rendelkezése, ez jelentősen emelkedni fog 2010. január 1-jétől. A jelenlegi 3 ezertől 10 millió 800 ezer forintig terjedő pénzbüntetést jelentősen megemeli: minimum 75 ezer, maximum pedig 108 millió forint pénzbüntetés lesz kiszabható.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megnyitom a vitát. Ki kér szót? Bárándy Gergely!
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Bizottság! Azt lehet mondani az előttünk fekvő javaslatról, hogy a rendszerváltozás óta, gondolok itt a büntető törvénykönyv '93-as, '98-as és a 2003-as novelláris módosítására, nos, ez a negyedik ilyen, jelentőségét tekintve feltétlenül.
Két részre lehet osztani, de két okból is lehet két részre osztani. Egyrészt a nem túl szerencsésen a köztudatba átment két nyomtávú büntetőpolitika vonatkozásában, amiről az előterjesztő képviselője beszélt, ami annyit jelent, hogy a súlyos bűncselekmények elkövetői vonatkozásában szigorúbb rendelkezéseket tartalmaz a jelenleginél a büntető törvénykönyv, ezzel szemben a kisebb súlyú bűncselekmények vonatkozásában az alternatív szankciók alkalmazására ad lehetőséget, illetve a sértetti jogok előtérbe helyezésére. Másrészt viszont kétfelé osztható ez a javaslat olyan módon is, hogy egyrészt tartalmazza a még Dávid Ibolya miniszter asszony idején létrejött kodifikációs bizottság eredményének a termékét, és ez valósítja meg, és emiatt tudom azt mondani, hogy ez az egyik novelláris módosítása a rendszerváltozás óta a büntető törvénykönyvnek.
Másrészt pedig eleget tesz annak az egyébként jogos társadalmi igénynek, amely persze része a két nyomtávú büntetőpolitikának is, hogy az erőszakos bűnelkövetőket, mindenekelőtt az erőszakos visszaeső, illetve többszörös visszaeső bűnelkövetőkkel szigorúbb szankciókkal kívánja sújtani, mint az korábban történt. Megjegyzem, itt jelentős átfedések tapasztalhatók a Fidesz által kezdeményezett "három csapás" törvénnyel, annyi különbséggel, hogy én úgy vélem, hogy ez bár szigorú, de ellentétben a fideszes javaslattal, arányos és a magyar büntetőjog-fejlődést figyelembe vevő javaslat, amely előttünk fekszik. És ráadásul még átfogónak is tekinthető, tehát nem belekap a rendszerbe, hanem azt végigköveti a teljes büntetőjog rendszerén keresztül.
A kritikai észrevételem a javaslattal kapcsolatban, amit feltétlenül hangsúlyozni kell az én meglátásom szerint, hogy - ahogy egyébként a "három csapás" javaslat is így járt volna el - csak a többedik alkalommal bünteti szigorúbban az erőszakos bűnelkövetőket, illetve csak speciális helyeken bünteti első alkalommal jobban az erőszakos bűnelkövetőket. Ez annyiban jobb egyébként a "három csapásnál", hogy itt legalább van néhány olyan speciális eset, ahol ez már megvalósult, tehát első esetben is szigorúbb. Úgy gondolom mindazonáltal, hogy szükséges ezt a javaslatot azzal kiegészíteni, amit már ott is hangoztattam annak a törvénynek a bizottsági vitája során, hogy a testi sértés bűncselekménye, illetve az ahhoz hasonlatos vagy az azzal rokon bűncselekmények büntetési tételeit néhol az én meglátásom szerint meg kellene emelni, és ezzel megteremteni az arányosságot a vagyon elleni, gazdasági és a személy elleni bűncselekmények között a büntető törvénykönyvben, ami az elmúlt évek néha át nem gondolt módosításai kapcsán most nem tekinthető arányosnak.
Szintén átgondolásra szorul véleményem szerint a kedvezmények rendszere. Az erőszakos bűnelkövetők esetében - itt már utaltam az erőszakos visszaesőkre és az erőszakos többszörös visszaesőkre - rendben és helyénvaló, hogy szinte minden kedvezményből kizárják őket. Úgy gondolom mindazonáltal, hogy a kedvezmények rendszerét tekintve elsősorban a 2003. évi büntetőnovella hagyományaihoz és elképzeléseihez kellene ragaszkodnunk, nem pedig a '98. évihez. Úgy hiszem, ez legalábbis átgondolásra szorul.
Mindezekkel a megjegyzésekkel, úgy hiszem, egy átgondolt, kiérlelt és jó javaslat fekszik az asztalunkon, amely kisebb módosításokkal még inkább tökéletesíthető, és frakciónk ajánlja elfogadásra mind a bizottságnak, mind később az Országgyűlés plenáris ülésének.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem, ki kér még szót. Hankó Faragó Miklós! (Dr. Répássy Róbert megérkezik az ülésterembe.)
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Bizottság! Kicsit talán rövidebben, mint az előző törvénymódosításhoz, de a frakciónk álláspontját szeretném itt is ismertetni.
A törvényjavaslattal egyetértünk. Néhány helyen indokoltnak gondoljuk néhány módosító javaslat megfogalmazását és elfogadását, de ezek alapjaiban nem érintik a törvényjavaslat általunk helyesnek tartott voltát, s ezért jó eséllyel fogjuk tudni támogatni.
Helyesnek tartjuk az elgondolást abban a tekintetben, hogy differenciáltabb büntetési rendszerben gondolkozik a javaslat. El tudjuk fogadni azt, hogy az erőszakos elkövetőkre nézve szigorúbb büntetések szükségesek. Ez jelentős társadalmi elvárás, bár önmagában véve a bűncselekmények visszaszorulása ettől semmilyen tekintetben véleményem szerint nem várható. A bűncselekmények jelentős számú, érzékelhető csökkenése egyrészt részben megvalósuló tendencia ma is, hiszen sok helyen több tényállás tekintetében csökken az elkövetett cselekmények száma, de a jelentős javulást, ugyanúgy, ahogy az előző javaslattal kapcsolatban elmondtam, itt is a gyors és elkerülhetetlen eljárásoktól lehet kizárólag remélni. Tehát ezen a téren, a felderítés terén a 7, 8, 12 százalékos felderítettségi arányú bűncselekményi nyomozati eredményesség mellett bármilyen büntető törvénykönyvet hatályba léptethetünk, semmit nem fog használni. Ha ezeket a felderítési arányokat nagymértékben, többszörösére lehet emelni, ha az elkövetők több mint felének elfogása vagy a súlyosabb cselekmények tekintetében elsöprő többségének felelősségre vonása rövid időn belül megtörténik, akkor lehet tőle eredményt elvárni, egyébként bizonyosan nem.
Tehát kisebb módosításokkal mi egyébként elfogadjuk a törvénymódosítást. Helyesnek tartjuk az irányt, akár a végszükség, akár a jogos védelem, megelőző jogos védelem tekintetében, tehát ezekkel a rendelkezésekkel alapvetően egyet tudunk érteni. Néhány módosítást indokoltnak tartunk, de egyébként a javaslatot támogatjuk.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki kér még szót? Répássy alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök asszony, és elnézést kérek a késésért.
Tisztelt Bizottság! Tisztelt Előterjesztők! A képviselőcsoportunk módosító indítványokat fog benyújtani a javaslathoz, mivel úgy gondoljuk, hogy a kormány javaslata félmegoldás csak. Félmegoldás, azért, mert ha már a kormány sokévi tétlenkedés után elhatározta magát, elkötelezte magát a szigorúbb büntetőpolitika mellett, akkor viszont elrettentő, visszatartó erejű büntetések kilátásba helyezésére volna szükség. Úgy gondoljuk, hogy ezek a lépések, amelyeket a kormány megtesz ebben a büntető törvénykönyvben, kissé megkésve ugyan, de mégiscsak a büntetőjog szigorának irányába tett lépések.
Hogy miért most kerül erre sor, és milyen viták előzték meg, nem nagyon érdemes szerintem felidézni. Az biztos, hogy az a 2002-es fordulat, amely a '99. január 1-je és 2003. január 1-je között hatályban volt rendelkezések megváltoztatására irányult, és amely például többek között a bűnismétlőkre vonatkozó szabályoknak a jelentős enyhítését jelentette, az a büntetőpolitikai fordulat helytelen irány volt. Helyes lépést tesz a kormány, amikor most a bűnismétlőket célozza meg, és visszaállítja egyébként a 2002 előtt volt rendelkezések egyikét. Sok rendelkezést nem állít vissza a javaslat, de azt visszaállítja, amely, ha jól emlékszem, a többszörös visszaesők megítélését szigorítja.
Ugyancsak üdvözölni tudjuk azokat az intézkedéseket, amelyeket a kormány a Fidesz javaslatából vett át, így a többszörös erőszakos visszaeső kategóriájának a megalkotását. Azt hiszem, ezt mindannyian belátjuk, hogy éppen a bűnismétlőnek ez a típusa a leginkább veszélyes és leginkább megcélozandó egy ilyen büntetőpolitikai változásnál.
Örülnénk annak, ha a kormány elfogadná a módosító indítványainkat, amelyek következetesen végigviszik ezt a büntetőpolitikai fordulatot, és ami nem engedi, hogy ez a javaslat félúton megálljon. Reméljük, hogy ezek meghallgatásra találnak. Jelen formájában, ha nem kerül be a miáltalunk javasolt módosítás a törvénybe, akkor nem tudjuk megszavazni ezt a törvényt. Most azonban az általános vitára alkalmasságnál tartózkodással jelezzük azt, hogy vannak olyan lépések, amelyeket üdvözölni tudunk.
Külön szeretnék kitérni egy olyan kérdésre, amely a jogos önvédelem szabályainak megváltoztatása körébe tartozik. Látszólag sokak által üdvözölt és sokak által helyes iránynak tartott lépésre kerül sor, azonban engedjék meg, hogy én mégis kételkedjek ennek a döntésnek a helyességében. Mégpedig azért, mert ha a jogos önvédelem szabályai ilyen irányba változnak, tehát fellazulnak a jogos önvédelem szabályai, akkor azt is meg kell néznünk, mit üzen a törvény a társadalomnak, mit üzen a törvény az állampolgároknak. Mi úgy látjuk, hogy az üzenet nem más, mint az, hogy az állam nem képes megvédeni a polgárait, lemond arról az állam, hogy teljeskörűen biztosítsa, szavatolja az ő biztonságukat. Azt üzeni az állam, hogy én nem vagyok képes megvédeni téged, ezért védd meg magad. Ez egy nagyon rossz üzenete ennek a törvénynek, nagyon rossz üzenete! Szakmailag egyébként a megoldás is vitatható, de nem is a szakmai rész itt számomra a kétséges, hanem az üzenet, amely e mögött a módosítás mögött áll. A módosítás ilyen összefüggésben csak azt eredményezheti, hogy az állampolgárok még inkább úgy érzik, hogy saját védelmükre kell berendezkedniük. Ez pedig nem helyes. Egy olyan jogállamban, amely fenn akarja tartani a büntetőmonopóliumot, amely tehát a büntető igazságszolgáltatás monopóliumát fenn akarja tartani, egy olyan államban nem helyes, ha az állampolgárok úgy érzik, hogy mostantól kezdve elengedi a kezüket az állam.
Összefoglalva tehát: vannak aggályaink és jó néhány aggályunk van a törvényjavaslattal kapcsolatban, ezeket módosító indítványokkal igyekszünk majd korrigálni, s ezek után döntjük el, hogy végül is meg tudjuk-e szavazni a törvényjavaslatot. Én bízom benne, hogy a kormány támogatni fogja a Fidesz által benyújtott módosító indítványokat.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki kér még szót? (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok.
Az előterjesztőé a szó.
Dr. Rajmon Balázs (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) válaszai
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen; sorrendben haladnék.
A testi sértés kapcsán azt tudnám mondani, hogy valóban, a testi sértés felülvizsgálatának szükségességét meg lehet fontolni. Itt azonban nyilván azt kell figyelembe venni, hogy alapvetően a személy elleni erőszakos bűncselekmények kapcsán számos tényállás, nyolc-tíz tényállás rendszere, büntetési tétele a testi sértéshez van hozzáigazítva. Amennyiben a testi sértést felülvizsgáljuk, gyakorlatilag dominószerűen ezeket a tényállásokat is felül kell vizsgálni. Ezt természetesen meg lehet tenni.
Az alelnök úr által bejelentett módosító indítványok tekintetében pedig természetesen a tárca, illetve a kormány mindegyiket szakmailag meg fogja vizsgálni.
Köszönöm szépen.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szavazás következik. Aki általános vitára alkalmasnak tartja a javaslatot, kérem, jelezze. (Szavazás.) 15 igen. Ki nem? (0) Olyan nincs. Ki tartózkodik? (13) 13 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak minősítettük.
Ezzel a napirend tárgyalását befejeztük. Köszönöm szépen. (Dr. Hankó Faragó Miklós távozik az ülésről.)
Harmadikként tárgyaljuk a bűnügyi nyilvántartási rendszerről és még sok minden másról szóló törvényjavaslat módosító javaslatait. Az előterjesztő személyében változás nincs, ahogy látom. 56 pontból áll az ajánlás.
Az 1. pontban Tóth András képviselő úr indítványáról kérdezem az előterjesztőt.
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. Szólni kíván, képviselő úr?
TÓTH ANDRÁS (MSZP): Elnök asszony, igen. Nem ehhez, hanem a szavazások előtt szeretném bejelenteni, hogy az 55. pontot technikai szempontból visszavonom. Egyébként a többivel egyetértek.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen; képviselő úr bejelentette az 55-ös indítvány visszavonását.
Az 1. pontot tehát támogatja a kormány. Ki támogatja? (Szavazás.) Egyhangúlag elfogadtuk.
A 2. pont ugyancsak Tóth András indítványa.
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Nincs.) Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Egyharmadot sem kapott, elvetettük.
A 3. pont következik. Előterjesztő?
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
A 4. pont összefügg a 30-assal. Előterjesztő?
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány nem támogatja ezt a két módosító javaslatot.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Amennyiben valakinek van kérdése, észrevétele, kérem, jelezze; nem kérdezem meg minden alkalommal.
Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 2 igen; egyharmadot sem kapott, elvetettük.
5. pont?
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
A 6. pont összefügg a 48-assal. Előterjesztő?
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
7. pont?
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Túlnyomó többséggel elfogadtuk.
A 8. pont összefügg a 13-assal. Előterjesztő?
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
A 9. pont összefügg a 14-essel. Előterjesztő?
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
A 10. pont összefügg a 15-össel. Előterjesztő?
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen, támogatja a kormány.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
A 11. pont összefügg a 16-ossal. Előterjesztő?
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen, támogatja a kormány.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) 17 igennel elfogadtuk.
A 12. pont összefügg a 17-essel. Előterjesztő?
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja a kormány.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
A 13., 14., 15., 16., 17. pontokról már döntöttünk.
A 18. pont következik. Előterjesztő?
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja a kormány.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
19. pont?
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja a kormány.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
20. pont?
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja a kormány.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
21. pont?
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja a kormány.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
22. pont?
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen, támogatja a kormány.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
A 23. pont összefügg a 25-össel.
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja a kormány.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 17 igennel elfogadtuk.
A 24. pont összefügg a 26-ossal.
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja a kormány.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
A 25., 26. pont már volt.
A 27. pont összefügg a 28-assal.
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja a kormány.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
A 29. pont következik.
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja a kormány.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
A 31. pont következik.
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja a kormány.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
A 32. pont összefügg a 37-essel. Előterjesztő?
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Egyharmadot sem kapott, elvetettük.
33. pont?
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Egyetért a kormány.
ELNÖK: A kormány támogatja. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
34. pont?
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Egyetért a kormány. Egy hibát hadd jelezzek: az ajánlásban a (2) bekezdés a) pontja rosszul lett átvezetve a módosító indítványból: a 9303/2. módosító indítványban jól van írva a "bűntettesek", hosszú ű-vel, az ajánlásban azonban röviddel - csak jelezni szerettem volna. Köszönöm.
ELNÖK: Nyilvánvaló sajtóhiba volt, az eredeti is meg ez is; de a kormány egyetért a változtatással, csak hosszú ű-re kell majd kicserélnünk.
Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
35. pont?
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Egyharmadot sem kapott, elvetettük.
36. pont?
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja a kormány.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
A 38. pont következik.
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja a kormány.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
39. pont?
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja a kormány.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
40. pont?
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja a kormány.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
41. pont?
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja a kormány.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
42. pont?
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja a kormány.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
43. pont?
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja a kormány.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
44. pont?
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) Egyharmadot sem kapott, elvetettük.
45. pont?
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Egyharmadot sem kapott, elvetettük.
46. pont?
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja a kormány.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
47. pont?
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja a kormány.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
A 49. pont összefügg az 50-essel. Előterjesztő?
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen, támogatja a kormány.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
51. pont?
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja a kormány.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
52. pont?
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja a kormány.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
53. pont?
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja a kormány.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
54. pont?
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja a kormány.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
Az 55. pontot Tóth András visszavonta.
56. pont?
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja a kormány.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
S ezzel a napirend tárgyalását befejeztük. Köszönöm szépen.
Következik a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvényjavaslat módosító javaslatainak megvitatása.
Üdvözlöm a napirend tárgyalásánál Filip György urat, a Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesületének alelnökét, aki szólni kíván a módosító javaslatok tárgyalásánál. Kérdezem a bizottságot, megadja-e a szót az alelnök úrnak. (Szavazás.) Köszönöm, ez látható túlnyomó többség. Kérem, foglaljon helyet az asztalnál.
Az ajánlás 69 pontból áll. A kormány képviselőjét kérem, hogy megszólalásakor a nevét és beosztását a jegyzőkönyv számára szíveskedjék bemondani.
Az 1. pontról kérdezem a kormány álláspontját.
DR. TURCSÁN KATALIN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Jó napot kívánok! Turcsán Katalin vagyok, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium főosztályvezető-helyettese; mellettem Nagy Gabriella osztályvezető. Egyelőre tárcaálláspontot tudunk képviselni.
Az ajánlás 1. pontját támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm, a kormány tehát támogatja. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
A 2. pont összefügg a 36-ossal.
DR. TURCSÁN KATALIN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
A 3. pont összefügg a 37. és 52. pontokkal.
DR. TURCSÁN KATALIN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) 13 igen. Elvetettük, de egyharmadot kapott.
A 4. pont összefügg a 6., 10., 12. pontokkal.
DR. TURCSÁN KATALIN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
5. pont?
DR. TURCSÁN KATALIN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
A 7. pont következik, összefüggésben a 13-assal.
DR. TURCSÁN KATALIN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
A 8. pont összefügg a 9-essel.
DR. TURCSÁN KATALIN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
A 11. pont következik.
DR. TURCSÁN KATALIN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
A 12. és 13. pontról már szavaztunk.
14. pont?
DR. TURCSÁN KATALIN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) Egyharmadot sem kapott, elvetettük.
15. pont?
DR. TURCSÁN KATALIN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
A 16. pont összefügg a 40-essel.
DR. TURCSÁN KATALIN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
17. pont?
DR. TURCSÁN KATALIN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
18. pont?
DR. TURCSÁN KATALIN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Észrevétele van, képviselő úr? Parancsoljon!
DR. HAJDU ATTILA (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Szeretnék indoklást kérni a kormány képviselőjétől, miért nem támogatja.
ELNÖK: Az előterjesztő indokolását kérjük a 18. ponttal kapcsolatban.
DR. TURCSÁN KATALIN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A 18. pont helyett azt az indítványt támogatja a kormányt, amely minden kifizetéshez és minden kötelezettségvállaláshoz a vagyonfelügyelő hozzájárulását, illetve ellenjegyzését kívánja meg. Ez alkalmas ugyanis arra, hogy a csődeljárás alatt elaprózódottan se történjenek megalapozatlan vagy kontrollálatlan kifizetések, illetve kötelezettségvállalások.
A 19-est viszont támogatni fogjuk - még nem értünk oda -, abban van az, hogy minden kifizetéshez és minden kötelezettségvállaláshoz a vagyonfelügyelő ellenjegyzése szükséges.
ELNÖK: Képviselő úr?
DR. HAJDU ATTILA (MSZP): A szándékaim és jegyzeteim szerint a 18-as, összefüggésben a 28-assal a hitelezők, illetve a hitelezői választmány, illetve ahol hitelezői választmány nem alakul, ott a hitelezőknek valamiféle arányú hozzájárulását javasolja a fizetési haladékok tekintetében. És itt a törvényhelyek, illetve a módosító javaslatban megfogalmazott észrevétel a kétharmados, illetve az egyszerű szótöbbséges hitelezői hozzájárulás ellentmondását kívánná feloldani. Ezért a 18-as a 28-assal összefügg, és itt nem a vagyonfelügyelők hatáskörére vonatkozik ez a módosító javaslat.
ELNÖK: Köszönöm. Előterjesztő?
DR. TURCSÁN KATALIN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Valóban van ellentmondás a két paragrafus között, de a kormány által támogatott másik két módosító indítvány ugyanezt orvosolja. A lényeg tehát az, hogy kötelezettségvállaláshoz, kifizetésekhez a vagyonfelügyelőnek mindig kell a hozzájárulása. Ez a módosító javaslat erről szól.
A fizetési haladék időtartama alatt az adós új kötelezettséget csak akkor vállalhat - és a 19-est a kormány támogatja -, ha a vagyonfelügyelő hozzájárul. Ez van a 19. pontban. És ezzel összefüggésben módosul, illetve módosulna a csődtörvény 13. § (5) bekezdése, amire később ugyanezt fogjuk mondani.
ELNÖK: Most annyiban kérem az előterjesztő véleményét, hogy ez az indítvány nyilvánvalóan összefügg a 28-assal, ami az ajánlásban nem szerepel összefüggésként, és itt az a vélemény, hogy érdemes lenne a két indítványról együtt szavazni.
DR. TURCSÁN KATALIN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A 18-ast és a 28-ast sem támogatjuk.
ELNÖK: Egyiket sem támogatja az előterjesztő, és ez a vita tulajdonképpen arról szól, hogy a két indítvány összefügg.
Képviselő úr?
DR. HAJDU ATTILA (MSZP): Bocsánat, de úgy gondolom, még mindig nincs közöttünk ellentmondás, mert itt most igazából a hitelezői választmány szavazatarányára vonatkozik a két módosító javaslat, a 18-as és a 28-as, és nem a vagyonfelügyelő hozzájárulásának kérdésére. Egyszerűen csak arra a kérdésre, azt az ellentmondást próbálja feloldani, hogy minősített többség vagy egyszerű többség kell a hitelezői választmánynál, vagy ahol ilyen nem alakult ki, a hitelezőknél. Csak erre vonatkozik.
DR. TURCSÁN KATALIN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Valóban van hivatkozási hiba, de ez az egész okafogyott, mert ez az egész hivatkozás okafogyott, és az egész hivatkozásra azért nincs szükség, mert minden kötelezettségvállaláshoz kell a vagyonfelügyelő hozzájárulása.
ELNÖK: Ha jól értem, a 18. és 28. pontokat az előterjesztő nem támogatja, merthogy a 19. és a 27. pontot fogja támogatni.
DR. TURCSÁN KATALIN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Jó. Képviselő úr, kíván még ehhez szólni?
DR. HAJDU ATTILA (MSZP): Majd tárgyaláson kívül kívánom tisztázni ezt, mert most már háromszor elmondtam ugyanazt, a kormány képviselője is elmondta, de nem egy dologról beszélünk.
Köszönöm. Szavazzunk róla!
ELNÖK: Akkor szavazhatunk? Tehát a 18-ast, összefüggésben a 28-assal, a kormány nem támogatja. Ki támogatja? (Szavazás.) 2 igen mellett elvetettük, egyharmadot sem kapott.
A 19. pontot a 27-essel összefüggésben a kormány támogatja. Ki támogatja? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
A 20. pont következik. Előterjesztő?
DR. TURCSÁN KATALIN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
21. pont?
DR. TURCSÁN KATALIN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
22. pont?
DR. TURCSÁN KATALIN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Elvetettük, de egyharmadot kapott.
23. pont?
DR. TURCSÁN KATALIN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Nem kapott szavazatot, elvetettük.
A 24. pont összefügg a 35. ponttal.
DR. TURCSÁN KATALIN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
25. pont?
DR. TURCSÁN KATALIN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Képviselő úré a szó.
DR. HAJDU ATTILA (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Itt indoklást kérnék, mert ez koncepcionális kérdés.
ELNÖK: Indokolást kérünk.
DR. TURCSÁN KATALIN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Ennek a szövegrésznek az elhagyása a vagyonfelügyelőre vonatkozó passzusban annyit jelentene - összefüggésben a másik módosító javaslattal -, hogy a csődeljárásban is a hitelezők mindenfajta jogszabálysértésre való hivatkozás nélkül is lecserélhetnék a vagyonfelügyelőt. Azt gondoljuk, hogy a csődeljárásnak annyira feszítettek a határidői, hogy nem célszerű a vagyonfelügyelőnek a hitelezők általi leváltását kezdeményezni olyan esetben, amikor nem bizonyított, hogy a vagyonfelügyelő jogszabálysértést követett el, vagy kifogást kellett benyújtani, mert jogszabálysértő volt az intézkedése.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Filip György kért szót. Parancsoljon!
FILIP GYÖRGY (Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesülete): Tisztelt Bizottság! Azért kértem itt szót, mert ezzel lesz összefüggésben később a 47. pontban előterjesztett módosító javaslat is. Itt egyáltalán a felszámoló felmentésével kapcsolatos álláspontra szeretném felhívni a figyelmet, hogy véleményünk szerint az indoklás nélküli, jogszabálysértés nélküli felszámolófelmentés nem indokolt. Ellentmondás van a törvény azon rendelkezései között, hogy a bíróság egy objektív eljárásban, számítógépes kijelölés útján jelöli ki a felszámolót, ugyanakkor a hitelezők az első hitelezői gyűlést követő 15 napon belül mindenfajta indoklás, egyéb nélkül fölmenthetik a felszámolót. Itt egy olyan, előre nem látható helyzet elé fognak kerülni egyrészt az adósok, másrészt a hitelezők, harmadrészt a bíróság, ami teljesen indokolhatatlan. Ha a törvény egy objektív kijelölést ad, és a felszámolásban addig gyakorlatilag nem történik érdemi előrelépés, amíg a hitelezői választmány meg nem alakult, és 15 napon belül indokolás nélkül leválthatja a felszámolót? És itt sérülnek még a bíróságnak azon jogai is, hogy a hitelezők megmondják, ki legyen az új felszámoló - és a bíró akkor köteles azt kijelölni? Ha nem ért vele egyet, akkor milyen helyzet elé kerül?
Tehát egy olyan illogikus lépéssorozatot épít be a törvényalkotó ezzel az egész rendszerbe, és azért szóltam, mert ez összefügg a másikkal, tehát mi egyáltalán annak a (8) bekezdésnek az elhagyását javasoljuk, amelyik a felszámoló indoklás nélküli felmentésére vonatkozik, és később nem szólnék hozzá, mert ez összefügg avval. Az indok ugyanaz, amit a kormány mond, csak itt nem a csődeljárás kapcsán, mert visszahivatkozik a csődeljárásnál a felszámolásra is.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Előterjesztő?
DR. TURCSÁN KATALIN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy nem érkezett olyan módosító javaslat, amely az elhagyását kezdeményezné a csődtörvény 27/A. § (8) bekezdésének. Tehát nincs most előttünk olyan módosító javaslat, amelyet a Felszámolók Országos Egyesülete javasol.
Ami az ajánlás 47. pontjában van - amelyet, előrebocsátom, a kormánynak nem fogunk majd javasolni támogatni -, az az, hogy ha hitelező kérésére váltja le a bíróság a felszámolót - erre egyébként csak egyszer és valóban csak rögtön az eljárás kezdetén van lehetőség, és elég nagy hitelezői többséggel -, nos, ez a módosító javaslat azt szeretné, hogy ezek a hitelezők hozzanak és jelöljenek ki ők saját maguk egy új felszámolót. Na, ez az, amit nem javasolunk támogatni, hiszen ez az, ami a bíróságnak azt a jogkörét és azt a véletlenszerű elektronikus és átlátható kijelölési eljárást sértené, amelyet a kormány nagyon fontosnak tart.
Tehát egyszer egy bizalom megvonását támogatni tudjuk, viszont azt nem, hogy azok a hitelezők, akik javasolták a felmentést, jelöljenek ki egy kvázi saját bizalmi felszámolójukat. Ezt semmiképpen nem javasoljuk a kormánynak majd támogatni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Hajdu Attila?
DR. HAJDU ATTILA (MSZP): Valóban, ez koncepcionális kérdés, mert a törvénymódosításnak valóban vitathatatlanul előnye, hogy a felszámolók kijelölésével kapcsolatosan eddig folytatott és tapasztalt gyakorlatot megpróbálja számítógépes sorsolással - mondhatom így, anélkül, hogy degradálnám az eljárást - felváltani. Hiszen sokat nem beszéltünk és a közvélemény sem beszél arról, de a felszámolók kijelölése jelentős anyagi érdek, ezért aztán a felszámolók bizonyos esetekben nyilvánvalóan mindent megtesznek, hogy elnyerjék ezt a megbízást.
A mi módosító javaslatunk másra irányul. Értékeli azt, hogy ez a kijelölési rend megváltozna, de azért mégis ez a módosító fenntartja azt, hogy felszámoló és felszámoló között van különbség. Mert önmagában azok a törvényi paraméterek, ami alapján valaki felszámoló lesz és a felszámolói névjegyzékbe bekerül, még nem jelenti azt, hogy a felszámolók között képességben, képzettségben, egyebekben, intuícióban és megoldási módokban azonosság van. Arra azért figyelemmel kell lenni, hogy bár a felszámolási eljárás törvény által szabályozott eljárás, amelyben a bíróságnak is van szerepe, de végül is a hitelezők pénze van benne a dologban. Tehát a hitelezők számára nem mindegy, hogy a listán szereplő felszámolók közül ki az, aki ezt a felszámolást végzi, hiszen végül is ezt a dolgot gyakorlatilag már ők hitelezik, tehát az ő zsebükre megy, és teljesen nem mindegy, hogy a törvényi kereteket kihasználva a) a felszámoló végül is a felszámolási eljárás végén milyen kielégítési alapot tud felajánlani a hitelezőknek; b) teljesen nem mindegy az, hogy egy felszámolási eljárás menet közben vagy reorganizációval vagy esetleg egy nagyon gazdaságos és jó felszámolási eljárás következtében ennek a felhasználási alapnak a többszörösét tudja produkálni. Ez a piacon ismert. Ma ha egy bank kihelyez 100-200 millió forintot vagy bármennyi forrást vagy eszközt kihelyez, nyilvánvalóan nagyon megvizsgálja, hogy milyen feltételek között helyez ki és kinek nyújt hitelt. Itt gyakorlatilag a hitelezők nyújtják a bizalmat, annak ellenére, hogy a bíróság jelöl ki. Tehát ez a módosító indítvány, mind a kettő ezt a helyzetet próbálja orvosolni, mert ez a különbség a felszámolók között nyilvánvalóan megvan, és ezt a hitelezők a gazdasági életben tudják.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e még felszólaló? (Nincs.) Úgy látom, nincs.
Szavazás következik a 25. pontról. Emlékeztetőül: az előterjesztő az indítványt nem támogatja. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 2 igen. Egyharmadot sem kapott, elvetettük.
A 26. pont következik. Előterjesztő?
DR. TURCSÁN KATALIN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
A 27. és 28. pont már volt.
29. pont?
DR. TURCSÁN KATALIN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
30. pont?
DR. TURCSÁN KATALIN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Egyhangúlag elfogadtuk.
31. pont?
DR. TURCSÁN KATALIN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 13 igen. Elvetettük, de egyharmadot kapott.
32. pont?
DR. TURCSÁN KATALIN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
33. pont?
DR. TURCSÁN KATALIN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
34. pont?
DR. TURCSÁN KATALIN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
A 35., 36., 37. pont már volt.
A 38. pont következik. Előterjesztő?
DR. TURCSÁN KATALIN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
39. pont?
DR. TURCSÁN KATALIN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Nem kapott szavazatot. Egyharmadot sem kapott, elvetettük.
A 40. pont már volt.
41. pont?
DR. TURCSÁN KATALIN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Senki nem támogatja, elvetettük, egyharmadot sem kapott.
A 42. pontnál vizsgálnunk kell, hogy házszabályszerű-e a javaslat: túlterjeszkedés vádja illette a javaslatot. Előterjesztő?
DR. TURCSÁN KATALIN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Véleményünk szerint a 21/B. §-sal való összefüggés okából szükséges módosítani a csődtörvény 22. §-át, ugyanis ez egy különálló eset, amikor felszámolási eljárás indulhat. Összefüggés okából és a törvény belső koherenciája megteremtése érdekében kell a 22. §-t is kiegészíteni. Összefügg a 21/B. §-sal is, annak az általunk támogatható módosításával is.
ELNÖK: Ha jól veszem ki, az előterjesztő támogatja ezt az indítványt.
DR. TURCSÁN KATALIN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): a 42-est támogatjuk.
ELNÖK: Abban pedig, hogy házszabályszerű-e, magyarán, hogy túlterjeszkedik-e az előterjesztésen, ebben nincs álláspontja?
DR. TURCSÁN KATALIN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Véleményünk szerint nem terjeszkedik túl.
ELNÖK: Így értettem, csak azért kérdeztem vissza, hogy világos legyen.
Először tehát abban kell döntenünk, hogy van-e túlterjeszkedés, magyarán, hogy házszabályszerű-e az indítvány. A kormány álláspontja szerint az. Ki ért egyet ezzel a véleménnyel? (Szavazás.) 15 igennel házszabályszerűnek tekintettük.
A kormány egyébként támogatja is a javaslatot. Ki támogatja? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
A 43. pont következik.
DR. TURCSÁN KATALIN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
44. pont?
DR. TURCSÁN KATALIN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
45. pont?
DR. TURCSÁN KATALIN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Nem kapott szavazatot, elvetettük, egyharmadot sem kapott.
A 46. pont összefügg az 53-assal. Előterjesztő?
DR. TURCSÁN KATALIN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
47. pont?
DR. TURCSÁN KATALIN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Erről esett szó az előbb, és említettük, hogy nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja; nem szavaztunk róla, de valóban megvitattuk. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 2 igen. Egyharmadot sem kapott, elvetettük.
48. pont?
DR. TURCSÁN KATALIN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
49. pont?
DR. TURCSÁN KATALIN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) Nem látok jelentkezőt; egyharmadot sem kapott, elvetettük.
50. pont?
DR. TURCSÁN KATALIN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
51. pont?
DR. TURCSÁN KATALIN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) Elvetettük, de egyharmadot kapott.
Az 52., 53. pont már volt.
54. pont?
DR. TURCSÁN KATALIN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Egyharmadot sem kapott, elvetettük.
55. pont?
DR. TURCSÁN KATALIN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) 1 szavazat mellett elvetettük, egyharmadot sem kapott.
56. pont?
DR. TURCSÁN KATALIN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
57. pont?
DR. TURCSÁN KATALIN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
58. pont?
DR. TURCSÁN KATALIN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
59. pont?
DR. TURCSÁN KATALIN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
A 60. pont összefügg a 62-essel. Előterjesztő?
DR. TURCSÁN KATALIN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
A 61. pont összefügg a 63-assal. Előterjesztő?
DR. TURCSÁN KATALIN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) Nem látok jelentkezőt; egyharmadot sem kapott, elvetettük.
A 64. pont összefügg a 67-essel. Előterjesztő?
DR. TURCSÁN KATALIN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
65. pont?
DR. TURCSÁN KATALIN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
66. pont?
DR. TURCSÁN KATALIN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
A 68. pont következik. Előterjesztő?
DR. TURCSÁN KATALIN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
69. pont?
DR. TURCSÁN KATALIN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
Ezzel a napirend végére is értünk. Köszönöm szépen.
Ötödikként következik a vállalkozások közötti jogviták gyorsabb elbírálása érdekében a polgári perrendtartás módosításáról szóló törvényjavaslat. Négy pontból áll az ajánlás, és van egy négy pontból álló, bizottság által benyújtandó módosító javaslat is.
Az ajánlással kezdjük. Az 1. pontról kérdezem az előterjesztőt.
DR. NAGY GABRIELLA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Jó napot kívánok! Nagy Gabriella vagyok, az Igazságügyi Minisztérium osztályvezetője. Tárcaálláspontot tudok mondani.
Az 1. pontot támogatjuk, azzal, hogy a bizottsági módosító javaslat tovább pontosítja, és azt is fogjuk tudni támogatni.
ELNÖK: Ez így nehéz - vagy egyik, vagy másik.
DR. NAGY GABRIELLA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Akkor ezt nem támogatjuk. (Derültség.)
ELNÖK: Akkor az előterjesztő nem támogatja. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Nem látok jelentkezőt; elvetettük, egyharmadot sem kapott.
2. pont?
DR. NAGY GABRIELLA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Hadd kérdezzem meg, hogy a 2., 3., 4. pontot lehetne-e egyben.
DR. NAGY GABRIELLA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A 2., 3. pontot nem támogatjuk, azt a bizottsági módosító javaslat felül fogja írni; a 4-est viszont támogatjuk.
ELNÖK: Csak azért kérdeztem, hogy tudjuk-e egyszerre kezelni, de akkor nem.
A 2. és 3. pontot tehát a majd később benyújtandó bizottsági módosító javaslat miatt nem támogatjuk. Kérdezem, ki támogatja. (Szavazás.) Nem látok jelentkezőt; elvetettük, egyharmadot sem kapott.
A 4-est viszont támogatta az előterjesztő. Ki támogatja ezt az indítványt? (Szavazás.) Túlnyomó többséggel támogattuk.
Most pedig a bizottság által benyújtandó módosító indítványról kérdezem az előterjesztőt, ez négy pontból áll.
DR. NAGY GABRIELLA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A kormány támogatja. Szavazás előtt alelnök úré a szó.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Elnézést, hogy megzavartam a tisztelt bizottságot, de ha az 1. pontot elolvasnák, egy egészen újszerű megoldást láthatnak, polgári perben újszerű megoldásnak tűnik, hogy videokonferencián történne a fél nyilatkozatainak beszerzése, tanú kihallgatása, szakértő meghallgatása, s a többi, s a többi. Én azért elgondolkodnék a közvetlenség elvének sérelmén; persze polgári perben ennek kevesebb a jelentősége, kétségtelen, de mégiscsak megfontolandó, hogy ezt az újszerű megoldást egy kicsit megvizsgáljuk. Nem javaslom azt, hogy most hirtelen ezt elfogadjuk - mármint az 1. pontra gondolok -, hanem azt javaslom, hogy vizsgáljuk meg. Lehet, hogy értelmes megoldás ez a videokonferencia, de szerintem egy ilyen bizottsági módosító indítvány gyors benyújtásánál a probléma egy kicsit összetettebb.
Az a javaslatom, elnök asszony, hogy legalább külön szavazzunk ezekről a pontokról. Én az 1. pontot most ebben a formában nem támogatnám. Hosszabb távon érdemes ezen elgondolkodni, de jó lenne, ha erről kikérnénk az OIT véleményét meg minden olyan érintettnek a véleményét, aki a bírósági peres eljárásokban hivatalból járatos, és tudnia kell, hogy például ez a videokonferencia mennyire életszerű. Ad absurdum el tudom képzelni, hogy ezt általánosságban is be lehet vezetni, de így ez a megfogalmazás, hogy "ha annak a technikai feltételei adottak", és a többi, és a többi, nem tűnik nagyon normatívnak, és félek attól, hogy ez így esetleges lesz, sőt ez inkább mellőzött megoldás lesz. Én ennél fontosabbnak gondolom a videokonferencián való tárgyalás lebonyolításának ezt a lehetőségét.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ha külön szavazunk az 1-esről, akkor a 4-essel összefüggésben kell, mert a kettő így függ össze egymással, úgyhogy akkor szét kell majd szednünk a szavazások során. Tehát akkor az 1-est összefüggésben a 4-essel tárgyaljuk most. Van-e ehhez még észrevétel?
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Elnézést kérek, csak hogy most a 4-esre is felhívjam a figyelmüket, lényegében a részletszabályok egy miniszteri rendeletre vannak utalva. Ez azért elgondolkodtató, hogy egy ilyen fontos kérdésben polgári eljárásjogi garanciáknak az érvényesülése szempontjából hogyan lehet egy miniszteri rendelettel ezt szabályozni. Én megfontolandónak tartom, hogy ne ebben a formában vezessük be a videokonferencia útján való tárgyalás szabályait.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az előterjesztő véleményét kérdezem.
DR. NAGY GABRIELLA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Csak röviden szeretnék csatlakozni, egyrészt amit még előbb mondott az alelnök úr: azt kifejezetten megmondaná az új 94/A. §, hogy ahol személyes megjelenés szükséges, ott nem lehetne videokonferenciát alkalmazni.
Az igazságügyi miniszteri rendeletben pedig csak technikai-informatikai jellegű szabályozást lehetne nyilvánvalóan előírni, és nem konkrétan eljárási szabályokat. De egyébként szeretném jelezni, hogy például a jegyzőkönyvvezetés szabályai, annak feltételei is miniszteri rendeletben vannak meghatározva, tehát ez is egy hasonló, analóg példa lenne.
Köszönöm, ennyit szerettem volna hozzáfűzni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Alelnök úr?
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Én meg arról akarom önöket meggyőzni, hogy azért ez nem ilyen egyszerű. Gondoljanak csak a tanú kihallgatására: azt hogyan lehet garantálni, hogy a tanút abban a szobában, ahol az ő kép- és hangfelvétele történik, mondjuk, a háttérben őt senki nem befolyásolja? Ez egy tárgyalóteremben kizárható vagy legalábbis ellenőrizhető, de egy ilyen videokonferencia során ez nem ellenőrizhető. Nem szeretnék tippeket adni, hogy hogyan lehet, mondjuk, egy tanút befolyásolni úgy, hogy valaki a háttérben esetleg ösztönzi arra, hogy milyen vallomást tegyen.
ELNÖK: Amint látja a tisztelt bizottság, újra megnyitottuk a vitát. Elég izgalmas témához érkeztünk, bár ezt megvitattuk már egyszer, de nem baj. Szakács Imre képviselő úr!
DR. SZAKÁCS IMRE (Fidesz): Elnézést, elnök asszony, tisztelt bizottság, én csak csatlakoznék Répássy alelnök úr gondolatmenetéhez. Egyáltalán biztos, hogy ott a tanút akkor és időben úgy látjuk? Amikor egy adatközvetítő rendszerbe bármit be lehet tenni, korábbi hangfelvételt, felvételt? Főleg jelentős perértékű ügyeknél próbáljuk ezt a mai, internet és egyéb adatforgalmazás feltételei mellett is végiggondolni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Újra arra hívom fel a figyelmet, hogy ezt már a plenáris ülésen megvitattuk. De akinek az újdonság erejével hat, persze izgalmas kérdéseket vet föl benne.
Van-e még ezzel kapcsolatosan észrevétel? (Nincs.) Akkor a vitát lezárom. Az előterjesztőt kérem.
DR. NAGY GABRIELLA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Tehát támogatja az előterjesztő az indítványt, de az alelnök úr kérésére külön szavazunk.
Az 1. és a 4. pont összefügg egymással. Aki elfogadja ennek benyújtását, kérem, jelezze. (Szavazás.) 15 igennel elfogadjuk.
2. pont?
DR. NAGY GABRIELLA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Ezt is támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő természetesen ezt is támogatja. Ki ért vele egyet? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
3. pont?
DR. NAGY GABRIELLA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Az előterjesztő támogatja.
ELNÖK: Ki támogatja az indítvány benyújtását? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
Ennek megfelelően a bizottság által benyújtandó indítványt mind a négy pontjában 15 szavazattal elfogadtuk és benyújtjuk.
Köszönöm szépen, ezzel a napirend tárgyalását lezártuk.
A napirendcserének megfelelően most a 7. napirendi pontunk következik: a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvényjavaslat módosító javaslatainak megvitatása. Üdvözlöm Tordai Csaba államtitkár urat a Miniszterelnöki Hivatal képviseletében.
Az ajánlás ott van képviselőtársaim előtt, hat pontból áll. Miután mind a hat indítványt ugyanazok a képviselők nyújtották be, kérdezem államtitkár urat, melyiket támogatja és melyiket nem.
DR. TORDAI CSABA államtitkár (Miniszterelnöki Hivatal): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Asszony! A kormány nem támogatja egyik módosító javaslatot sem.
ELNÖK: A kormány tehát egyiket sem támogatja. Javaslom, hogy egy csomagban tárgyaljuk az indítványokat. Kérdés, észrevétel van-e? Alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Arra szeretném különösen felhívni a figyelmét a kormánypárti képviselőknek, hogy szerettük volna megoldani azt a bonyolult problémát, miszerint Molnár Csaba miniszter úr állítása szerint mi akadályoztuk meg, hogy a törvény május 1-jén életbe lépjen, ezért javasoltuk, hogy a törvény rendelkezéseit május 1-jétől kelljen alkalmazni. Tehát amennyiben gondolják, akkor már május 1-jétől lehet alkalmazni a törvényt. Természetesen ha már korábban sem gondolták komolyan, akkor ne támogassák ezt a módosító indítványt. Már csak azért is, mert április 27-én szavazott volna az Országgyűlés a miniszter úr által beterjesztett törvényjavaslatról, amely még sürgős kihirdetés esetén is csak május 2-án vagy 3-án léphetett volna hatályba. Úgyhogy az eleve hazugság volt, hogy május 1-jén lépett volna hatályba. De ilyen kis apró hazugságokon már az ember nem akad fenn, ahogyan figyeli ennek a kormánynak a tevékenységét.
ELNÖK: Csákabonyi Balázs képviselő úré a szó.
DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): Nem támogatjuk ezt az indítványt, már csak arra való tekintettel sem, hogy úgy orvosolni a Fidesz korábbi álláspontját, amikor a Házszabálytól történő eltérést nem szavazta meg, hogy most egy visszamenőleges hatályú törvényalkotási folyamatnak legyünk részesei, azt hiszem, ezt nem lehet megtenni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Alelnök úr?
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Hát akkor nincs más megoldás, már csak az a megoldás van, amit Bajnai Gordon alkalmaz a saját jövedelme tekintetében, merthogy Bajnai Gordon egy hónapja azt állítja, hogy ő csak egy forintot fog felvenni, pedig az erre vonatkozó törvény nem változott. Ha tehát esetleg a miniszterek mégis május 1-jétől akarnak lemondani a jövedelmükről, azt önként megtehetik.
ELNÖK: A kormány tehát nem támogatja az indítványt. Kérdezem, van-e még észrevétel hozzá. (Nincs ilyen jelzés.) Nincs.
Tehát akkor a kormány az 1-6. pontokban jelzett egyik indítványt sem támogatja. Aki támogatja az indítványokat, kérem, jelezze. (Szavazás.) 13 igennel egyharmadot kapott, de elvetettük.
Ezzel a napirend tárgyalását befejeztük. Köszönöm szépen.
Dr. Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének OE/445-3/2009. számú megkeresése a kormánypárti/ellenzéki státusz meghatározása tárgyában (AIÜB/1-5/2009.); állásfoglalás kialakítása a Házszabály 143. §-ának (3) bekezdése szerinti eljárásban
Most következik Szili Katalin elnök asszony megkeresése a kormánypárti, illetve ellenzéki státusz meghatározása tárgyában.
Tisztelt Bizottság! Önök előtt van maga a megkeresés, egy jegyzőkönyv és a följegyzés a hivatal segítségével összeállítottan. Amiben döntenünk kell, az az, hogy ezt a feljegyzést házelnök asszonynak elküldhetjük-e. Remélem, sikerült áttanulmányozni.
Megnyitom a vitát. Kérdezem, ki kér szót. Répássy alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Köszönöm. Mivel egy ilyen szokatlan formát javasolt az elnök asszony, hogy egy feljegyzést küldjünk az Országgyűlés elnökének, ezért én azt javaslom, hogy akkor egészítsük ki esetleg a kisebbségi állásponttal is. Ha tehát ez lesz a többségi álláspont, ami a feljegyzésben szerepel, akkor legalább szerepeljen a feljegyzésben a kisebbségi álláspont is. Így, ebben a formában az ügyrendi természetű problémát el tudom fogadni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Indokolnom kellett volna, hogy miért följegyzés, és miért nem állásfoglalás. Ennek egyszerűen az az indoka, hogy erről már korábban született álláspont, úgyhogy ennek a megismétlésére tettünk itt kísérletet a feljegyzés formájában. De persze semmi akadálya annak, hogy a kisebbségi vélemény is odakerüljön.
Alelnök úré a szó ismét.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Akkor érdemben is szeretnék szólni. Elnök asszony is, mármint az Országgyűlés elnöke is és a bizottság elnöke is hivatkozik arra, hogy az Alkotmánybíróság a kormánypárti/ellenzéki státusz megítélése tekintetében egy határozatában az indoklás között egy ilyen mondatot fogalmazott meg: "A Házszabály felhívott rendelkezései szerint is csak a koalíciós szerződés létéhez és a de facto kormányzati részvételhez kapcsolható a kormánypártiság. Más, nem formális szempontok tehát itt nem vehetők figyelembe."
Nos, nem szeretném a politikai vitát lefolytatni, az álláspontunknak legalábbis kizárólag a jogi részét szeretném tisztázni. Azt gondoljuk, politikailag nem nagyon vitatható, hogy az SZDSZ-nek mi a státusza. Jogi szempontból azonban a szabad demokrata képviselők által aláírt, Bajnai Gordonnak tett nyilatkozat vagy Bajnai Gordonnal kötött megállapodás a mi megítélésünk szerint formailag tekinthető koalíciós megállapodásnak. Tehát az Alkotmánybíróság által felhívott egyik kritériumnak megfelel az SZDSZ magatartása.
A másik kritérium a de facto, azaz tényleges kormányzati részvétel. Itt már csak az Alkotmánybíróság szóhasználatából is az következik, hogy ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy van-e szabad demokrata miniszter vagy sem. Szeretnék önökkel ismertetni néhány, álláspontunk szerint a de facto kormányzati részvételt megvalósító tevékenységet. 2008. május 1-je után, amikor megszűnt az MSZP-SZDSZ-koalíció, akkor az akkori híradások szerint egyébként 118 olyan pozíció, tisztség volt, amely állami irányítás alá tartozó intézményben vagy vállalatban, szervezetben szabad demokrata politikusok által betöltött pozíció volt. Bevallom őszintén, azt nem tudtam nyomon követni, hogy ez a 118-as szám mára hogyan változott, de áprilisi állapotot tudok mondani: néhány jellemző tevékenységet és jellemző politikust szeretnék felolvasni. Dióssy László, aki szabad demokrata polgármester volt, ő változatlanul a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakállamtitkára. Ne felejtsék el, hogy Ficsor miniszter úr is szakállamtitkár volt, tehát ha valaki azt akarja mondani, hogy a szakállamtitkár mennyivel másabb az államtitkárhoz képest, akkor jusson eszükbe, hogy Ficsor miniszter úr már akkor sem volt szakpolitikus, pontosabban a szakállamtitkárt nem abban az értelemben használták, mint ahogy a közigazgatási államtitkárt.
De mondom tovább. Az egykori szabad demokrata gazdasági miniszter, elég jól ismert a neve, Csillag István elnöke a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt.-nek, a Magyar Export-Import Bank Zrt.-nek. Ezek állami felügyelet, pontosabban minisztériumi felügyelet alá tartozó bankok. Vagy például a Magyar Posta igazgatóságának tagja Csepeli György, aki szintén volt szabad demokrata politikus, sőt államtitkár. (Dr. Csákabonyi Balázs: És ez miért baj?) Nem baj, félreértés ne essék, nehogy valaki azt higgye, hogy azt sorolom, mi az, ami számunkra problémás. Nem problémás: ez bizonyítja a de facto kormányzati részvételüket szerintem a szabad demokratáknak. Nekünk nem probléma, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége támogatja a kormánykoalíciót, és hogy ezért bizonyos állami pozíciókat tölt be, pusztán azt kívánjuk, hogy ezt mint kormánypárti státuszt ismerje el az Országgyűlés, az ebből fakadó jogkövetkezményeket pedig vonja le.
Mondom tovább. Székely Gábor a Szerencsejáték Zrt. vezérigazgatója. Vagy bizonyára ismert önök előtt Lotz Károly neve, aki egykori SZDSZ-es miniszter; ő például a HungaroControl Zrt.-nél hasonló pozíciót tölt be. Vagy a regionális fejlesztési tanácsokban mindenütt megmaradtak a szabad demokraták által korábban felügyelt minisztériumok delegáltjai, akik egyébként mind szabad demokrata politikusok; így a Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanácsban társelnöki pozíciót tölt be ilyen politikus, aztán az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanácsban tagságot tölt be, és az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács társelnöke szintén az SZDSZ Hajdú-Bihar megyei elnöke. Bocsássanak meg, ők nem a helyi önkormányzati pozíciók alapján, hanem miniszteri delegáltakként ülnek ezekben a pozíciókban.
Összefoglalva tehát: számos tisztség, feladat ellátására a kormány vagy az egyes minisztériumok szabad demokrata politikusokat jelöltek. Ez azt jelenti, hogy a kormányzati tevékenységben de facto részt vesznek. Szerintünk tehát az előbb említett kvázi koalíciós szerződés mellett a de facto kormányzati részvétel is megvalósul, úgyhogy a Szabad Demokraták Szövetsége már csak ezért is, az alkotmánybírósági határozatból következően jogi szempontból is kormánypártnak minősül.
Elnök asszony, nincsenek illúzióim, hogy a szocialisták hogyan fogják majd az SZDSZ-t minősíteni, de azért szerettem volna elmondani ezt az álláspontunkat, hogy ez bekerüljön az Országgyűlés elnökének írt feljegyzésbe, hogy szerintünk mind a koalíciós szerződés léte, mind pedig a de facto kormányzati tevékenység megvalósul. Ezért kormánypártinak kell minősíteni szerintünk a Szabad Demokraták Szövetségét. Ellenkező esetben a Szabad Demokraták Szövetsége ellenzéki jogokat gyakorol és ellenzéki jogokat bitorol. Gondoljanak csak abba bele, hogy most a legegyszerűbbekkel kezdjem, a parlamenti beszédjog tekintetében ellenzéki beszédidőnek számít például a Szabad Demokraták Szövetségének az ideje, éppen ezért a Szocialista Párt beszédideje áll szemben az összes többi frakció beszédidejével. Ugyanígy, mondjuk, az úgynevezett paritásos bizottságokban sem mindegy, hogy kormánypártinak minősül-e az SZDSZ vagy sem. Így lényegében a vizsgálóbizottságok vagy más paritásos bizottságok nem paritásos, hanem többségi bizottságként működnek; ezek így egyébként a Házszabállyal ellentétesek. De persze az egész abból adódik, hogy minek minősítjük a szabad demokratákat.
És még egy fontos szempontot szeretnék az önök figyelmébe ajánlani. Ez talán nem jogi szempont, de azt hiszem, elég fontos erre felhívnom a figyelmüket. Szerintem rövid távú érdekek miatt ne minősítsék a szabad demokratákat a valósággal ellentétesen másnak. Rövid távú érdekük fűződhet ehhez, de hosszú távú érdekük nem fűződhet a szocialistáknak ahhoz, hogy egy frakciót, amely bizonyos mértékben támogatja a kormányt, azt ellenzékinek minősítsék. Gondoljanak csak vissza arra a vitára, amely '98-2002 között lezajlott, a MIÉP helyzetének a vitájára. Lehet most azt mondani, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége pont ugyanaz a helyzet, mint a MIÉP; sok szempontból van is hasonlóság a szabad demokraták és a MIÉP között, de most ebbe nem mennék bele. De a jövőre nézve nagyon rövid távú gondolkodás az önök szempontjából, hogy ha egy kis jobboldali frakciót esetleg nem tudnak elhelyezni a palettán, akkor most egy olyan csapdába léphetnek, amely később majd önöknek fájhat nagyon. Ezt csak zárójelben szerettem volna megjegyezni. Természetesen gondolkodjanak el ezen.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük. Wiener György!
DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Répássy alelnök úr igen részletes fejtegetései miatt nem lehet ezt a kérdéskört gyorsan lezárni. Ha kevesebb nevet és kevesebb érvet hozott volna föl, akkor lehet, hogy ez néhány mondattal elintézhető lett volna, de minden egyes felvetésére megítélésem szerint a szocialista frakciónak reagálnia kell.
Kezdjük a végével! Valóban van hasonlóság a '98-2002-es MIÉP-pozíció és a mostani SZDSZ-pozíció között, de pontosan az Alkotmánybíróság döntött úgy, hogy ezt a hasonlóságot nem lehet figyelembe venni. Hiszen azt mondta ki, hogy a kormánypártiság és az ellenzékiség kérdésében kizárólag formális, külső és objektív ismérveket lehet figyelembe venni, nem pedig szubjektív, illetőleg informális ismérveket. Ez pedig azt jelenti, hogy az Alkotmánybíróság döntése alapján nem lehet más álláspontot elfoglalni, mint amely az elnök asszony által előterjesztett szövegben olvasható.
Ami a jövőt illeti, természetesen nincs kétség afelől, hogy ha 2010-ben, mondjuk, a Jobbik bekerül a parlamentbe, és netán egyes kérdésekben kívülről fogja támogatni az akkori, nagy valószínűséggel létrejövő Fidesz-KDNP-kormányt, akkor a parlamenti többség a Jobbikot nyilvánvalóan nem kormánypárti, hanem ellenzéki politikai erőnek fogja nyilvánítani, teljesen függetlenül attól, hogy az MSZP-frakció most hogyan foglal állást, mert akkor a politikai érdekek ezt fogják a Fidesz-KDNP számára előírni, és a politika érdekeit általában - bár nem minden politikai erőre jellemző ez, de a politika érdekeit általában - egy politikai erő érvényesíteni kívánja. De ez csak az első érv.
A második érv az, hogy az Alkotmánybíróság hallatlanul leszűkítően értelmezett, valóban, de ez az értelmezés mindenkire nézve kötelező; ezt állandóan éppen Répássy alelnök úr szokta fejtegetni. A kormányzati részvételt lényegében a kormányban való részvétellel azonosítja az Alkotmánybíróság indoklásának IV/5. pontja, és ez után fejti ki, hogy ez a részvétel jelent egyfelől de facto részvételt, másfelől pedig koalíciós szerződést.
Nézzük meg, hogy koalíciós szerződés volt-e az, hogy Bajnai Gordon kívánságára, felkérésére a szabad demokrata képviselők mit írtak alá. Nem mint frakció írták alá. Mint képviselők írták alá, és nem is minden képviselő írta alá, hiszen nem írta alá Molnár Lajos, nem írta alá Velkey Gábor, Béki Gabriella, Gulyás József. Tehát semmiféle egységes fellépésről ebben az esetben nem beszélhetünk. De ha alá is írták volna, akkor is mint egyéni képviselők írták volna alá, nem pedig a frakció nevében. Tehát nem áll fenn az a helyzet, hogy bármiféle koalíciós szerződés jött volna létre az MSZP és az SZDSZ frakciója között, ráadásul a miniszterelnök, illetőleg egyes képviselők között jött létre ez a politikai megállapodás, amely kívül áll a koalíciós szerződés fogalmán.
Ami a kormányzati részvételt illeti, ebben volt igazán leszűkítő az Alkotmánybíróság, tudniillik '98-ban nem egyszerűen különféle állami társaságoknak és intézményeknek az élén álltak olyan politikusok, akiknek e tevékenységét, funkcióját nem tartotta az Alkotmánybíróság kormányzati részvételnek, hanem azt az álláspontot foglalta el, hogy a Magyar Demokrata Néppárt se nem kormánypárti, se nem ellenzéki, azon az alapon, hogy nincs bent a párt a parlamentben, miközben a pártnak az akkori elnöke, Pusztai Erzsébet nem szakállamtitkárként, hanem politikai államtitkárként az egészségügyi tárcánál tevékenykedett. Ennek ellenére a kuratóriumi összetételnél, pontosabban a kuratóriumi elnökségek összetételénél a Magyar Demokrata Néppártot úgy ítélték meg, hogy se nem kormánypárti, se nem ellenzéki, miközben az elnöke - mint az előbb már említettem - politikai államtitkár volt. A leszűkítő értelmezésre az adott lehetőséget, hogy az alkotmány megszövegezése szerint a kormány tagjai a miniszterelnök és a miniszterek; az államtitkárok már nem tartoztak ebbe a körbe, a politikai államtitkár sem természetesen. Ebből pedig az következik, hogy az a nagyon hosszú felsorolás, amelyet Répássy alelnök úr itt elmondott, nem változtat a helyzeten. Hozzá kell tennem, hogy Kiss László különvéleményében valóban vannak olyan elemek, amelyek alapján Répássy alelnök úr álláspontját akceptálni lehetne, de ez a különvélemény a kisebbségi álláspont volt, és egészen más volt az Alkotmánybíróságnak e tárgykörben a felfogása.
Teljesen egyértelmű az, hogy a kormánypártiságnak, illetőleg az ellenzékiségnek a kizárólag formális ismérvek alapján történő megkülönböztetése politikatudományi szempontból nem elfogadható. De itt alkotmányjogi érveléssel állunk szemben, és alkotmányjogi érvekkel szemben politikatudományi érvek ugyan a tudományos életben felhozhatók, de egy alkotmányügyi bizottsági állásfoglalásnál már nem.
Ha azt nézzük, hogy mi a politikának a tartalma, akkor valóban azt lehet mondani, hogy az SZDSZ által képviselt program és a kormány által megvalósított program között vannak átfedések, nem is jelentéktelenek. De ehhez azt is hozzá kell tenni, hogy ha politikatudományi szempontból elemzünk, akkor azt is mondhatjuk, hogy a Bajnai-kormány csomagja, amelyet egyébként mint ellenzéki erő a Fidesz nyilvánvalóan rendkívül erőteljesen támad, számos vonatkozásban Járai Zsigmond elképzeléseihez is közel áll: míg Bajnai két év alatt 1300 milliárdot akar kivonni a költségvetés kiadási oldalán, addig Járai Zsigmond egy év alatt 1250 milliárdot akar kivonni. Ha politikatudományi érveket használunk, akkor akár azt is mondhatjuk, hogy Járai Zsigmond gondolatai is bizony ott vannak a kormány programjában, és nem is tévednénk akkorát, mint amekkora tévedést esetleg a külsőleges szemlélő feltételezne. Ez pedig azt jelenti, hogy ma kizárólag az az érvelés elfogadható az AB döntése alapján, amelyet az elnök asszony előterjesztése tartalmaz.
Természetesen a kisebbségi álláspontot is lehet rögzíteni, lehet, hogy kell is rögzíteni. Azonban teljesen nyilvánvaló, hogy ezzel a kisebbségi érveléssel a Fidesz, amikor majd többségi pozícióba kerül, nem fog egyetérteni. Ez nem probléma, hiszen az előbb már mondtam, hogy minden politikai erő, ha józan, akkor a saját politikai érdekeit követi. Ebből pedig az következik, és nagyon alaposan végig kell olvasni a 22/99-es AB-határozatnak mindazokat a részeit, amelyek erre a tárgykörre vonatkoznak, tehát nemcsak azt az egy-két mondatot, amelyet Répássy alelnök úr felolvasott, hanem a IV/2.2., IV/3., IV/4. és IV/5. pontban foglaltakat, valamint, mint előbb már mondtam, Kiss Lászlónak a különvéleményét is, és ennek alapján egyértelmű, hogy az AB-nak egyébként nem tökéletesen politikamentes álláspontját alkalmazza a mostani előterjesztés. Véleményem szerint amíg az AB ebben a kérdésben nem változtatja meg az álláspontját, más döntés vagy állásfoglalás kialakítására nem is nyílik lehetőség.
Úgyhogy itt valóban, ahogy az előbb már említettem, az alkotmányjogi érvek a döntőek, és ebből az is következik, hogy ami ma az egyik félnek kedvező mint elvont normatív szabály, az holnap a másik félnek, és fordítva. Ez a nagy hibája megvan a jognak.
Köszönöm a figyelmet.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Salamon László következik.
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Bizottság! Az Alkotmánybíróság határozatára történő hivatkozás azért hibádzik. Mégpedig azon okból hibádzik, hogy 1999-ben az Alkotmánybíróság fantáziáját meghaladta, a mai napig is, legalábbis a Bajnai-kormány hivatalba lépéséig valamennyiünk fantáziáját meghaladta az a furfang, amelyet a hatalom mindenáron való megtartása érdekében a másik oldalon ki tudtak ötleni. Tudniillik a parlamentarizmus történetében tudtommal soha még nem fordult elő, sem Magyarországon, sem a világon másutt, hogy egy miniszterelnök-jelölt a kormánytisztség elfogadását - próbálom jogilag értelmezni - magánjogi szerződésekhez kösse, és képviselők sorával kössön ilyen szerződést.
Arról beszélt Répássy képviselő úr, hogy ez egy formálisan megragadható mozzanat. Engedjék meg, hogy az Alkotmánybíróság itt említett határozatának indoklásából idézzem az idevonatkozó kitételt. Azt mondja az Alkotmánybíróság, hogy "a kormánypárti/ellenzéki jellegnek egyedül csak az az objektív ismérve lehet, hogy egy képviselőcsoport pártja részt vesz-e a kormányban vagy sem". "Az az objektív ismérve lehet" - el sem tudta képzelni az Alkotmánybíróság, hogy ilyen előfordulhat! De ez a '99-es határozatot követően az elmúlt időszakban csak előfordult. Ez szerintem egy olyan terméke, olyan produktuma a magyar politikatörténetnek és a parlamentarizmus történetének, ami ennek a kérdésnek az újragondolását szükségessé teszi.
Most persze lehet azt mondani, hogy az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának nem lehet más dolga, mint hogy egy korábbi, egy ilyen helyzetet számításba nem vett alkotmánybírósági határozatot nyelvtanilag elkezd elemezni; lehet hozzászólni pró és kontra, hogy ezeknek a szavaknak milyen értelmet lehet adni. Én ezt teljesen kontraproduktív vitának tartom, és e vonatkozásban nem is kívánok belebocsátkozni a vitába. Arra szeretnék hivatkozni és azt szeretném világossá tenni, hogy a Bajnai-kormány feltalálta a kormánykoalíció létrehozásának egy másik, még a parlamentarizmusban soha nem ismert sajátságos formáját, és nem tudom, nem állíthatom nyilvánvalóan, de messze nem zárnám ki annak lehetőségét, hogy e fejlemények ismeretében az Alkotmánybíróság is máshogy fogalmazná meg a határozatát. Én azt gondolom, erre is figyelemmel kell lennünk akkor, amikor megvizsgáljuk ezt a helyzetet.
Kétségtelenül sajátságos szituációval állunk szemben; kétségtelen, hogy voltak képviselők, akik ezt nem írták alá, akik kisebbségben voltak abban a frakcióban. De még egyszer mondom, amikor jogi véleményeket alakítunk ki, akkor nyilván figyelemmel kell lennünk arra, hogy az élet ezek szerint új helyzeteket produkált. Egy olyan formával találjuk magunkat szemben, amire eddig nem volt példa. És én úgy gondolom, erre a helyzetre is ki kell tudni terjedni a mi értékelésünknek. Ezért én egyáltalán nem érzem olyan egyértelműnek azt, hogy az Alkotmánybíróság határozatából ma ezt a következtetést, amelyet Wiener képviselő úr levont, le lehet vonni.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük. Répássy alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Köszönöm szépen. Elnézést a tisztelt bizottságtól, hogy ezen rágódunk még egy darabig, de a következő két napirendnél már kevesebbet fogunk hozzászólni, mert ott a vizsgálóbizottságok összetételére vonatkozóan most döntünk tulajdonképpen, nem az akkori vitában.
Arra szeretném felhívni Wiener Györgynek és képviselőtársainak is a figyelmét, hogy bizonyos szempontból abszurd Wiener Györgynek az érvelése, pontosan az értelmezése abszurd. Mert tételezzük föl, hogy ha a Bajnai-kormány tényleg úgynevezett szakértői kormány lenne, azaz nem lenne benne egyetlen olyan személy sem, aki valamely pártnak a tagja, akkor minden frakció ellenzéki frakció lenne a parlamentben? Tehát az lenne akkor a jogszerű, hogy van egy kormány, és a parlamentben minden képviselő szemben áll vele? És minden bizottságot aszerint kell elosztani, hogy lényegében csak ellenzékiekből állnak a bizottságok? És akkor kik fogják a kormánypártokat képviselni a médiakuratóriumokban, s a többi? Tehát abszurd ez az érvelés, képviselő úr.
Ráadásul azért is abszurd, mert azt még nem találták ki a parlamenti gyakorlatban, hogy mondjuk, a minisztereknek nyilatkozniuk kelljen a párttagságukról. Azt például tudjuk, ha valaki tisztséget visel egy pártban, az egy nyilvános dolog, hogy mondjuk, Szekeres Imre milyen tisztséget visel, őróla tudjuk, hogy akkor nyilván párttag is. De azt honnan tudjuk, én például a mai napig nem tudom, hogy mondjuk, a mostani európai parlamenti listavezetőjük milyen pártnak volt a tagja, egyáltalán párttag volt-e? A volt külügyminiszterre gondolok. Persze felőlem lehet akármelyik pártnak is a tagja vagy független is, egy probléma van ezzel: hogy jogi szempontból itt bicsaklik meg Wiener képviselő úr érvelése. Ha egy kormányban nem lenne senki, aki pártnak tagja, akkor ezen az alapon minden frakció ellenzékinek minősülne. Vagy legalább kellene kérnünk a pártoktól egy olyan párthatározatot, amelyben döntenek arról, hogy kiket javasolnak a kormányba. Hozzáteszem, ez közjogilag kissé abszurd, mert ugye a minisztereket a kormányfő kéri fel, az ő jelölése alapján nevezi ki a köztársasági elnök, tehát elvileg a pártoknak csak nagyon áttételesen van ebbe beleszólásuk.
Összefoglalva tehát: jogilag is abszurd ez az érvelés, hogy csak akkor számít egy párt kormánypártnak, ha mondjuk, van egy olyan miniszter, aki annak a pártnak a tagja. Ez egy teljesen abszurd érvelés. Szerintem a valós kormányzati részvétel, a de facto kormányzati tevékenység ennél többet jelent; nem azt jelenti, hogy van-e olyan miniszter, akinek valamelyik pártban van tagsága.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Navracsics Tibor!
DR. NAVRACSICS TIBOR (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Én egy körülményre hívnám fel a figyelmet, illetve egy másikkal próbálnék érvelni.
Az egyik, hogy az én ismereteim szerint a konstruktív bizalmatlansági indítványt, azaz a Bajnai-kormány hivatalba lépését az SZDSZ is támogatta. Az alkotmány a normális - vagy hogy mondjam... -, a szokásos kormányalakításnál lehetővé teszi azt, hogy a parlament a kormányprogramról külön szavazzon, ezt a konstruktív bizalmatlansági indítványnál nem követeli meg. Következésképpen amikor az új miniszterelnökről szavaz, az új miniszterelnök személyéről szavaz, akkor mintegy az új miniszterelnök programjáról is szavaz. Az SZDSZ támogatja ezt, támogatja Bajnai Gordont, és támogatja a Bajnai Gordon vezetésével létrejött kormányt. Szerintem tehát valóban megvalósul az, hogy egy kormányt támogató, és mint azt láthattuk, szakállamtitkári szinten politikusaival a kormányzati munkában, a kormányzati döntéshozatalban meghatározó módon részt vevő pártról van szó.
De még ha ezt nem is fogadják el szocialista képviselőtársaim, akkor annyiban kérnék méltányosságot, hogy nézzük meg a jogalkotó szándékát. A jogalkotó a vizsgálóbizottságok és a médiakuratóriumok tekintetében, azt hiszem, nem önmagáért a cél kedvéért követeli meg, hogy paritásos legyen, kormánypárti és ellenzéki képviselőknek egyenlő legyen az aránya, hanem azért, hogy a politikai egyensúly megvalósuljon a kormányzó erők és a kormányzást ellenőrző erők között. Azért, hogy egyik se rendelkezzen túlhatalommal. Önök ezt pontosan tudják, hiszen ez volt a szándék. A vizsgálóbizottságoknál is az a szándék, hogy egyik oldal se, sem a kormányzó, sem pedig a kormányzást ellenőrző vagy kormányzást bíráló oldal se jusson túlhatalomhoz. Pontosan tudják. A médiánál ugyanez a helyzet.
És önök is tudják, hogy ez a jogalkotó szándékával ellentétes, és ha önök most az SZDSZ-ről valahogyan bebizonyítják, hogy ez valójában ellenzéki párt, miközben mindannyian tudjuk, hogy nem az - és sajnos Hankó Faragó alelnök úr nincs itt; ő nyilván vehemensen érvelne az ellenzéki lét mellett; talán nem véletlen, hogy most éppen nem tud itt lenni -, akkor nem ez lesz a helyzet. Akkor a kormányt támogató erők többségben lesznek a vizsgálóbizottságokban is és a médiakuratóriumokban is. Önök ezt megtehetik, de rosszat tesz a demokrácia minőségének; pontosan tudják, hogy rosszat tesz. Szerintem ez a jogalkotó szándékával ellentétes.
Egy rendkívüli helyzetben vagyunk, nyilvánvalóan az értelmezésről is vitatkozhatunk még nagyon sokáig. De én azt szeretném ajánlani, hogy próbáljunk meg inkább az adott jogszabályok céljában egyetérteni. Ez a cél pedig az, hogy senkinek ezekben a kérdésekben ne legyen túlhatalma a másikkal szemben. Az SZDSZ-szel önöknek túlhatalmuk lesz. Ezt pontosan tudják.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük. Wiener György!
DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! A vita folytatódik, és ez nem véletlen.
Először Navracsics frakcióvezető úr érveire reagálnék. Teljesen igaza van: a jogalkotónak az volt a szándéka, hogy legyen egy megfelelő politikai erőegyensúly. Amikor megszületett a 22/1999-es alkotmánybírósági döntés, akkor az Alkotmánybíróság, átértelmezve a jogalkotónak a szándékát, olyan álláspontot foglalt el, hogy a médiakuratóriumokban a jobboldalnak legyen túlsúlya, ezt megfelelő alkotmányjogi érvekkel az indoklásában alá is tudta támasztani. Fel is borult teljes mértékben ez az egyensúly. Akkor egyetlen fideszes politikustól nem lehetett azt hallani, hogy a 22/1999-es alkotmánybírósági döntés abszurditásokhoz vezet.
Abban Répássy alelnök úrnak igaza van, hogy egy szakértői kormány esetében akár olyan következtetésre is el lehetne jutni, amelyet ő mondott. De nem az énáltalam kifejtettek alapján lehet ide eljutni, hanem az Alkotmánybíróság szövege alapján, amely mindenféle informális és szubjektív ismérvet kiiktatott a kormánypártiság/ellenzékiség kategóriáinak vizsgálatából, és csak az előbb általam már említett formális, objektív és külső ismérveket volt hajlandó figyelembe venni. Ezen külső, objektív és formális ismérvek alapján valóban előállhat egy olyan helyzet, hogy ha kizárólag szakértőkből áll egy kormány, akkor nem lehet megmondani egyértelműen, hogy ki a kormánypárti és ki az ellenzéki. Persze azt lehet látni, hogy a frakciók hogyan szavaznak, de az Alkotmánybíróság döntése a frakciószavazásokat ebből a kérdéskörből kiemelte. Amúgy nem teljesen véletlenül, mert abban az esetben nemcsak a Magyar Demokrata Néppártnak, hanem a MIÉP-nek a pozícióját is egészen másként kellett volna értékelni, és ezt az Alkotmánybíróság - amúgy nyilvánvalóan nem véletlenül - nem tette meg. Ebből pedig az következik, hogy az Alkotmánybíróság döntését természetesen mindig az kritizálja, akinek a számára az az adott pillanatban érdekeivel ellentétes eredményre vezet. 1999-ben mi kritizáltuk ezt, 2009-ben a Fidesz kritizálta - ez teljesen érthető is. De azonos mércével kell mérni, és világosan kell látni, hogy az adott állásfoglalás, az adott határozat miért született meg úgy '99-ben, ahogy megszületett, és most 2009-ben szemantikailag is és más szempontok alapján is ezt hogyan lehet értelmezni.
Ami Salamon László képviselőtársam felvetését illeti, a dolog lényege az, hogy téved a megállapodás megítélésében. Nem magánjogi ez a megállapodás, amelyet Bajnai miniszterelnök egyes képviselőkkel kötött (Közbeszólások a Fidesz részéről: Hát? Közjogi? - Szórványos derültség.), nem is közjogi megállapodás: ez egy politikai nyilatkozat, amelynek a kikényszerítésére sem magánjogi, sem alkotmányjogi eszközök nem állnak rendelkezésre. Ez az az informális szféra, amire utal az Alkotmánybíróság döntése, szemben a formális szférával, amelyet az Alkotmánybíróság - mint előbb már többször említettem, nem véletlenül - talán elég erőteljesen túlértékel, túlbecsül, úgy is fogalmazhatnék esetleg, hogy fetisizál.
Természetesen az Alkotmánybíróság már egy abszurd helyzettel '99-ben is találkozott. Ez az abszurd helyzet az volt, hogy van egy párt, amelyik nincs is benne a parlamentben, van egy párt, amely se nem kormánypárti, se nem ellenzéki ennek folytán, ám mégis részt vesz egy vezető politikusa, ráadásul az elnöke a kabinet munkájában; nem az Eximbank vezetőjeként, hanem - most már magamat vagyok kénytelen ismételni - egy tárca politikai államtitkáraként. Ez a helyzet legalább annyira abszurd, mint amit Salamon képviselőtársam mond.
Ezen túlmenően, ha úgy ítéli meg, hogy az AB-nak új álláspontot kell kialakítania, akkor indítvánnyal kell fordulnia az Alkotmánybírósághoz, hogy értelmezze az alkotmányt ebből a szempontból. Nem lesz ez könnyű feladat, hiszen az alkotmány nem tartalmaz olyan kifejezéseket, hogy kormánypártiság meg ellenzékiség, de esetleg a pártokra vonatkozó szakasz értelmezése alapján ez megoldható. És ha az Alkotmánybíróság - nyilván most sem véletlenül - más végeredményre jut, akkor természetesen egészen más minősítést kapna az SZDSZ.
Ami pedig a programot és a támogatottságot illeti, nem mondja ki az Alkotmánybíróság döntése, hogy egy miniszterelnök-jelöltnek a megszavazása folytán - és itt már Navracsics frakcióvezető úr érveire reagálnék - egy politikai erő kormánypártivá válik. Ez nem történt meg 1993 decemberében sem, amikor Boross Péter számtalan független képviselőnek a támogatásával lett miniszterelnök, és ezen független képviselők között ott volt Pozsgay Imre és ott volt Beke Kata is, akik akkor a Nemzeti Demokrata Szövetséget képviselték. Senki nem állította ennek alapján, 1. hogy a Nemzeti Demokrata Szövetség benne van a parlamentben; 2. hogy ezáltal a Nemzeti Demokrata Szövetség kormánypárttá válna. Továbbra is a hárompárti koalíció működött, egészen a Horn-kormány létrejöttéig.
Tehát akkor érdemes kialakíttatnunk egy meghatározott, formális rendet, ha beletörődünk abba, hogy az akkor is működik, és akkor is úgy kell értelmezni, mint tíz évvel korábban, ha az alapvető érdekeinkkel ellentétben áll. Mint én ezt már az előző hozzászólásomban jeleztem, nagyon nagy valószínűséggel 2010 után a Fidesz vissza fog térni az eredeti értelmezéshez.
Köszönöm a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Salamon László!
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm, elnök asszony. Az elhangzott érvelésből csak arra a kitételre szeretnék reflektálni, hogy milyen típusú szerződés az, amit Bajnai Gordon a képviselőkkel kötött. Képviselő úr, én azt gondolom, hogy valamelyik jogi kategóriába ezeket a szerződéseket nem bele lehet, hanem be kell sorolni, de azt gondolom egyébként, hogy nem ez a lényeg. Attól egyébként, hogy egy szerződés nem kényszeríthető ki, még lehet magánjogi szerződés; úgy hívjuk, hogy naturális obligáció, azaz bíróság előtt nem érvényesíthető szerződés. Léteznek ilyenek, de nem ez a lényeg, nem ez fogja eldönteni a vitát. Ha ebből a szempontból nézzük, akkor a koalíciós szerződés és e között semmi különbség nincs. A koalíciós szerződést sem lehet kikényszeríteni bíróság előtt.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Gál Zoltán jelentkezett.
DR. GÁL ZOLTÁN (MSZP): Csak nagyon röviden. Hallgatván a vitát, az jutott eszembe, hogy borzasztó nehéz, mondjam így, normális beszélgetést folytatni különböző nézetű emberek között, amikor egy adott kérdésben képesek teljesen ellentmondó logikában és megállapításban gondolkozni egy korábbi véleményükhöz képest. Itt most ez erre egy klasszikus példa volt.
Éppen ezért okos dolog az Alkotmánybíróságtól, tisztelt Salamon képviselő úr, hogy megállapította, hogy formális, külső és objektív ismérvekhez köti a frakcióalakítást.
A harmadik pedig: az jutott eszembe itt önöket hallgatván, hogy mondjuk, akkor mi van a svédeknél. (Dr. Kontrát Károly: Jólét! - Derültség.) A jóléten kívül... Olvastam az újságban, hogy mivel jövőre ők adják az elnökséget, a pártok másfél óra alatt megállapodást kötöttek, hogy elássák egy fél évre a csatabárdot, és eszerint fognak politizálni. Most kormánykoalíció tagja lett a baloldali kommunista párt Svédországban? Nyilván nem. Vagy amit saját tapasztalatból tudok, hogy Dániában kormányzott egy hárompárti kisebbségi koalíció, úgy, hogy megállapodás volt a pártok között, hogy a bizottsági üléseken ha valaki nem tudott eljönni a kormánykoalícióban bent lévő pártok tagjai közül, akkor az ellenzékiek kimentek, hogy biztosítsák a kormánypárt többségét. Szóval lehet így is politizálni, és ezzel nyilvánvalóan az a kérdés nem oldódott meg, amiről mi itt ma vitatkozunk.
Itt van egy egyértelmű, világos alkotmánybírósági állásfoglalás. Van benne igazság, amit Navracsics képviselő úr mondott, politikai értelemben van benne igazság, de az Alkotmánybíróság más logikában közelítette ezt a kérdést, és a döntése egyértelmű és világos. Nem akarom most azt mondani, hogy a Gulyás nem szavazta meg a tárca nélküli minisztert, akkor ő ellenzéki politikus. Szóval komolytalan, amit mi itt csinálunk, csak ezt szeretném mondani.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Répássy alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Úgy látom, meggyőzni már nem fogjuk egymást (Derültség.), de inkább csak a jegyzőkönyv kedvéért.
Egyrészt valóban a politikai kultúrának a kérdéseit feszegetjük, ahogyan erre a frakcióvezető úr is, Gál Zoltán is rámutatott. Szerintem az SZDSZ részéről is egy politikai kultúra kérdése az, hogy ha egyébként minden tekintetben úgy viselkedik, mint egy kormánypárti frakció, akkor ennek a jogi következményeit miért nem viseli, miért nem fogadja el ennek jogi következményét. Ez is egy politikai kultúra része, de úgy látszik, idáig nem jutott el az SZDSZ.
A másik: azért tegyék a kezüket a szívükre a szocialista képviselők. A miniszterelnök személyét folyamatosan egyeztették a Szabad Demokraták Szövetségével! Nem Bajnai Gordonnak hívnák a miniszterelnököt, vagy lehet, hogy nem is lenne Bajnai Gordon miniszterelnök, ha a Szabad Demokraták Szövetsége nem bólintott volna rá. Sőt, a miniszterek személyét is végig egyeztették a szabad demokratákkal. (Dr. Kontrát Károly: Sőt, az államtitkárokat is!) Mi ez, ha nem kormányzati részvétel, hogy a kormányfő személyét meg a miniszterek személyét egyeztették velük?! Önök is tudják, hogy a saját pártjuknak más volt a döntése, más személyeket javasoltak miniszterelnöknek, esetleg számos kormányzati pozícióra más személyeket javasoltak, és mégis a Szabad Demokraták Szövetségének a hozzájárulása kellett, vagy az ő döntése kellett ahhoz, hogy ki legyen a miniszterelnök. Ilyen típusú együttműködés soha nem volt az előbb említett, Wiener György által felsorolt példákban, ilyen típusú együttműködés nem volt, hogy lényegében egy együttdöntést követelt meg magának a Szabad Demokraták Szövetsége a végrehajtó hatalom tisztségeit viselő személyek tekintetében; ilyen nem volt a Magyar Demokrata Néppárt esetén sem, a Pozsgay-féle társaság esetén sem, és egyébként a MIÉP esetében sem volt ilyen együttműködés. Ezt az együttműködést nevezik egyébként - most akkor én is előhozok egy kifejezést -, ez egy de facto koalíció. Most az, hogy de jure nem minősül koalíciónak, egy dolog, de de facto koalíciós működés volt az, hogy a kormányfőt és a kormánytagokat egyeztették a Szabad Demokraták Szövetségével.
ELNÖK: Köszönöm. Wiener György!
DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Először nagyon röviden Salamon László egy megjegyzésére reflektálnék. A koalíciós szerződés valóban nem tartozik a jogintézmények körébe, de az Alkotmánybíróság pontosan ezzel a határozatával emelte be ebbe a körbe, és azóta tulajdonképpen annak lehet tekinteni. Az ő érvelésének más elemeivel most nem foglalkoznék.
Répássy alelnök úr fejtegetései számomra azt bizonyítják, hogy a kisebbségi kormányzás kategóriájával igazán elmélyülten nem sokat foglalkozott. Tudniillik a kisebbségi kormányzásnak pontosan az a lényege, hogy azok a pártok vagy az a párt, amelyek vagy amely támogatnak egy kisebbségnek levő kormányt, ezt feltételekhez köthetik, akár ahhoz is, hogy a minisztereknek vagy netán magának a miniszterelnöknek a személyére vonatkozóan is meghatározott igényeket terjesszenek elő, ahogy az előbb fogalmaztam: feltételeket támasszanak. Kisebbségi kormányzás esetén az a megoldás, amellyel itt szemben állunk - hiszen továbbra is kisebbségi kormányzásban van az MSZP, legföljebb ezt nem így fogalmazza meg jelen pillanatban -, tehát ebben a szituációban, ha már itt skandináv példák felmerültek, mind a dánoknál, mind a svédeknél, mind a norvégoknál számos ilyen példát lehetne hozni. Ez valóban politikai kultúra kérdése is. De amikor ez még nem volt politikai kultúra kérdése, akkor is ez a szituáció fennállt. Hogy mondjak egy szintén svédországi példát évtizedekkel korábbi időszakból: a svéd szociáldemokrata párt, mint közismert, 1932-től '76-ig egy nagyon rövid megszakítással - '36 néhány hónapját lehet itt kiiktatni ebből a 44 évből - kormányon volt. 1957-től egészen 1976-ig - a '68-70-es időszak kivételével - kisebbségben kormányzott. Csak úgy tudott kormányon lenni, hogy a svéd kommunista párt kívülről támogatta. Nyilván nem volt abban a pozícióban akkor a svéd kommunista párt, hogy beavatkozzon a miniszterelnök-jelölt vagy a miniszterjelöltek személyébe, de a szavazataik nélkül nem tudott volna a svéd szociáldemokrata párt - pontos nevén: svéd szociáldemokrata munkáspárt - kormányozni. És ez egy olyan időszakban volt, amikor a svéd kommunista párt tagjait a kormány megfigyelte, hogy nem Moszkva-ügynökök-e. De ez sem akadályozta ezeknek a külső szavazatoknak a leadását. Természetesen, ha a pártok egymáshoz közelebb állnak, akkor a kisebbségi kormány csak akkor tud működni, ha mind a programját, mind a kormány összetételét tekintve bírja a pártok azon körének támogatását, amelyek a kormányban nem vesznek részt.
A MIÉP-re utalt még Répássy képviselőtársam. Kétségtelen, hogy '98-ban nem kellett a miniszterelnök megválasztásához a MIÉP-képviselők szavazata. De amikor felbomlott - most ne elemezzük, hogy miért - Torgyán József pártja és frakciója szétesett, akkor számtalan esetben - bár én nem számoltam össze, hogy ez 118 volt-e; lehet, hogy össze kellett volna számolni -, mivel már nem volt a kisgazda képviselők egy jelentős része a kormány mögött, a MIÉP szavazataival fogadtak el kormány-előterjesztéseket. És amikor a szocialista frakció azt állította, hogy itt egy kormányt kívülről támogató párttal állunk szemben, akkor a Fidesznek az volt az ellenérve, hogy erről szó nincs, ez egy ellenzéki párt, mert más a programja. De hát nem is erről volt szó, hanem a szavazásokról.
Tehát teljes egyértelműséggel látnunk kell azt, hogy nem újszerű az a jelenség, amellyel most szemben állunk, és Európában ráadásul, főleg a skandináv országokban, eléggé jól ismert. De - és ez lenne az utolsó mondatom - az Alkotmánybíróság döntése kizárta azt, hogy egy olyan fogalmat alkalmazzunk alkotmányjogilag, hogy a kormányt kívülről támogató párt vagy pártok, kizárólag azt a formális ismérvet lehet figyelembe venni, hogy a párt részt vesz-e a kormányban vagy nem vesz részt a kormányban, de facto. Mint az előbb már jeleztem, ezt Kiss László, ha egy szűk tartományban is, de kifogásolta - nem álltak ki önök akkor Kiss László véleménye mellett.
Köszönöm a figyelmet.
ELNÖK: Köszönjük. Gál Zoltán!
DR. GÁL ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm, elnök asszony, visszalépek.
ELNÖK: Visszalépett. Más észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs.
Akkor abban kérek szépen a bizottságtól szavazást, hogy mint látják, a feljegyzésem végén van egy A- és egy B-változat, amely a kormánypárti képviselők fogalmára ad egyfajta meghatározást. Ebben az egy kérdésben kérek egy szavazást. Az a változat lesz a többségi álláspont, amelyik több szavazatot kap (Dr. Répássy Róbert jelentkezik.), kisebbségi álláspontként pedig alelnök úr korábbi javaslatának megfelelően közölni fogom ugyanabban a feljegyzésben a házelnök asszonnyal a kisebbségi álláspont tartalmát is, hogy világos legyen.
Igen, alelnök úr?
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Elnök asszony, nekem ügyrendi észrevételem van. Az az A- és B-változat egy 2006-os házszabály-módosítási javaslat két alternatívája. Nem kell nekünk ebben döntenünk; ez egy leíró része most ennek a feljegyzésnek. Volt egy ilyen javaslat, amelyben két változatban került megfogalmazásra a kormánypártiság/ellenzékiség. Tehát ebben nem kell most döntenünk. Ez egy történelmi előzménye, mondjuk, ennek a mostani helyzetnek.
ELNÖK: Nekem így is jó. Akkor abban kell mégiscsak döntenünk, hogy lássuk, mi lesz a többségi álláspont: többségi álláspontnak azt kell majd tekintenünk, amelyik a feljegyzést olyan tartalommal fogadja el, hogy az A-, illetőleg a B-változat közül megmondja, hogy számára melyik az elfogadható. És a feljegyzés természetesen tartalmazni fogja az úgynevezett kisebbségi álláspontot is.
Nem tudom elkerülni ebben a kérdésben a szavazást, mert a házelnök asszony kérdésére nekünk választ kell adni. Alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Elnök asszony, ne haragudjon, de ez most tévedés, itt egy óriási tévedés van. Ha elolvassák az A-változatot, az például a konstruktív bizalmatlansági indítványra nem értelmezhető, mert a konstruktív bizalmatlansági indítványnak - mint ahogy erre rámutatott Navracsics Tibor - nem része a kormányprogram. Tehát értelmezhetetlen ez az A-változat. Úgyhogy kérem, ezt most ne is tekintsük már vitaalapnak.
A feljegyzést én egyébként nem is értem, elnök asszony. Végül is lehet, hogy ezt az elején kellett volna tisztázni, de én azt gondoltam, hogy a feljegyzésről nem szavazunk, mert ha szavazunk, akkor valójában egy állásfoglalást fogadunk el. Én a feljegyzésről azt gondoltam, hogy az elnök asszony tájékoztatja az Országgyűlés elnökét az itt kialakult álláspontokról, melyik a többségi vélemény, melyik a kisebbségi vélemény. De önmagában nem kell erről szavazni, mert akkor egy más műfajt kellett volna ideterjeszteni a bizottság elé. Akkor állásfoglalást kellett volna, általános érvényű állásfoglalást kellett volna beterjeszteni.
ELNÖK: Én el tudok tekinteni mindenféle szavazástól természetesen, ha utóbb nem fogom a házszabálysértés vétségét a fejemre vonni azzal, hogy nem szavaztattam a feljegyzésről, és a feljegyzésbe nem foglalom bele, hogy a többségi és a kisebbségi álláspontnak mi volt a lényege. Ha tehát itt most a bizottság azzal egyhangúlag egyetért, hogy ne szavazzunk erről, hanem rám bízza ennek a feljegyzésnek a további tartalmát, hogy a házelnök asszonynak én ezt megírjam az elhangzott vita alapján, én ezt megteszem, csak akkor utána nem szeretnék olyan váddal találkozni, hogy megsértem a Házszabályt.
Salamon képviselő úr!
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Annál is inkább azt gondolom, hogy Répássy képviselő úr felvetése jogos, mert nincs tisztázva; ilyen műfaj, hogy "feljegyzés", nincs. Egy ügyrendi állásfoglalás a Házszabályban szerepel, a Házszabály rendezi a megtámadhatóságát, a parlament elé vitelét. Egy feljegyzésről ilyen kitétel nincs. A feljegyzést az elnök asszony megteheti.
Én tehát továbbvinném. Én azt javaslom - csatlakozva Répássy képviselő úrhoz -, hogy ne legyen szavazás, legfeljebb szerencsésnek tartanám, ha az ellenzéki képviselők felhatalmaznák, vagy a más állásponton levők - mert szerintem most már itt a kormánypárti/ellenzéki kifejezést nem lehet használni (Derültség.) - felhatalmazzák Répássy képviselő urat, hogy ő fogalmazza meg írásban az ellenzéki álláspontot, és az épüljön be ebbe a levélbe, szó szerint. Én tehát ezt a javaslatot teszem, bár nyilván Répássy képviselő úr személyesen eldönti, hogy hogyan viszonyul ehhez, mert nem egyeztettük ezt a javaslatot. Ha ezt vállalja, ez lenne talán a legcélszerűbb. S akkor egy elnöki levél megy, hogy milyen vita folytatódott a bizottságban, és mi volt a többségi és mi volt a kisebbségi vélemény az elnök asszony interpretációja szerint.
Ez tehát nem ügyrendi állásfoglalás nyilvánvalóan.
ELNÖK: Hadd vágjam át a gordiuszi csomót: mindezeknek megfelelően azt javasolom, hogy Répássy alelnök úrral egyeztetünk, és közösen írunk egy levelet a házelnök asszonynak. Ezzel kapcsolatban van-e valakinek kifogása? Alelnök úr?
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Nincs kifogásom, de egyébként itt az ön által javasolt feljegyzésnek az van a végén, hogy a bizottság állásfoglalásának szövegére a képviselői vélemények ismeretében "fogok" javaslatot tenni. Tehát még az van benne, hogy ez egy előzetes munkaanyag, és majd később egy állásfoglalást fog beterjeszteni. De mindegy... Nem hiányzik nekem ez az állásfoglalás, csak azt szögezzük le, hogy ha egy feljegyzés fog a házelnök asszonynak elmenni, az elvileg őt nem kötelezi semmire; az állásfoglalás nyilván kötelezné. De az állásfoglalásnak meg az a jogi következménye van, hogy megtámadható például a plenáris ülésen. Tudjuk jól, hogy annak olyan nagy jelentősége nincs, de ez egy más műfaj. A feljegyzés az egy elnöki véleményt tükröz, egy tájékoztatást tükröz, amelyben figyelembe veheti az itt elhangzott vitát; az állásfoglalás pedig egy bizottsági állásfoglalás, az bekerül az Országgyűlés Házszabályának szerkesztett változatába, tehát egészen más a funkciója.
ELNÖK: Turi-Kovács Béla!
DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz): Azt gondolom, az egész mostani vitának az a tévedés az oka, hogy nem ezt kérdezi a házelnök. (Többek: Így van.) Konkrétan azt kérdezi, egészen konkrétan: az SZDSZ-frakció kormánypárti vagy ellenzéki képviselőcsoportnak minősül? Ezt kérdezi. Következésképpen a kérdés nem arra irányul, hogy mikor mi, hanem in concreto ezt a frakciót kérdezi meg.
Ha akar valamire válaszolni a bizottság, akkor arra kell válaszolni, hogy ez minek minősül.
Szavazás állásfoglalás-tervezet előkészítéséről
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Két dolgot tehetünk. A jövő hétre behozok egy állásfoglalás-tervezetet, és erről szavazunk, a vita lefolytatása nélkül, vagy pedig ezt a feljegyzést, azzal a tartalommal, amit én elmondtam, elküldöm.
Aki azzal ért egyet, hogy a jövő héten egy állásfoglalást hozzunk ezzel az üggyel kapcsolatosan, kérem, tegye föl a kezét. (Szavazás.) Jó, ez a túlnyomó többség, sőt egyhangú. Akkor ezt fogjuk tenni, és ezzel a napirendet lezártam.
Köszönöm szépen.
Következik a Magyar Köztársaság polgárai személyes adatainak biztonságát, valamint egyes állami szerveket, közszereplőket érintő..., hosszú nevű vizsgálóbizottsággal kapcsolatos módosító indítványok megvitatása, amiből egyetlenegy van. Ennek a fényében most én segítséget kérek, hogy tárgyaljuk-e egyáltalán ezt a napirendet, merthogy a módosító indítvány arra irányul, amiről éppen most volt szó. (Közbeszólások.) Jó.
Tehát Répássy alelnök úr terjesztett elő egy módosító javaslatot. Kérdezem, kíván-e kiegészítést fűzni hozzá.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Nem, köszönöm.
ELNÖK: Nem kíván. A kormánynak van-e véleménye a javaslatról?
IVÁNCSICS KRISZTINA (a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter hivatala): Jó napot kívánok! Iváncsics Krisztina vagyok, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter hivatalából.
A kormány álláspontja az, hogy az SZDSZ nem kormánypárt (Derültség.), így a tárgyalt határozati javaslatot nem támogatja. (Dr. Répássy Róbert: És ezt honnan tudják? - Derültség.)
ELNÖK: Köszönjük szépen. Ki kér szót? (Közbeszólások.) Még nem adtam szót senkinek. Ki kér szót? (Nincs ilyen jelzés.) Nem kér senki.
Aki az indítvánnyal egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) 13 igen. Ki nem értett vele egyet? (15) 15 ellenében az indítványt elvetettük.
Köszönöm szépen, ezzel a napirend tárgyalását lezártuk.
Következik a Soros Alapítvánnyal kapcsolatos bizottsági módosító indítvány megvitatása. Az előterjesztő nincs jelen, úgy látom. Az indítvány két pontból áll, kiegészítést nem kívánok hozzáfűzni.
Répássy alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Nem az előző vitát akarom megismételni, csak arra azért felhívnám a figyelmet, hogy ráadásul a vizsgálóbizottságoknál még az is bonyolult, hogy a vizsgált időszakhoz képest kell megállapítani, hogy ki a bizottság elnöke például, mert nyilvánvaló, hogy a vizsgált időszakban aki kormánypárti volt, az nem lehet az elnöke. Úgyhogy ez még megint bonyolult, hogy az SZDSZ-nek volt azért olyan korszaka, amikor jogilag teljesen nem vitásan mégiscsak kormánypárt volt, és lehet, hogy éppen ez az időszak például nem, de az előző időszak oda esett. Nem akarom ezzel borzolni a kedélyeket, de szerintem lehet, hogy házszabály-módosítással kellene ezeket tisztába tenni, de ez most nem fog rajtunk segíteni.
Kérem, hogy ne támogassák a bizottsági módosító javaslatot, amely az SZDSZ-t ellenzéki pártnak sorolja be.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e még észrevétel? (Nincs.) Úgy látom, nincs.
Én arra kérem a tisztelt bizottságot, hogy támogassa a két pontból álló módosító javaslatot az ott leírtak szerint; az egyik egy technikai módosítás. Szavazás következik.
Aki egyetért azzal, hogy a bizottság ezt a módosító javaslatot benyújtsa, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) 15 igen, ez többség, ezért az indítványt benyújtjuk.
Ezzel a napirend tárgyalását lezárjuk.
Tisztelt Bizottság! Vissza kell térnünk az előző napirendhez, mert most derült ki itt a sok papír között, hogy egy bizottsági módosító javaslatot, amely ugyancsak két pontból állna, még be kellene nyújtanunk. Mind a kettő nyelvtani pontosítást tartalmaz - ha sikerült közben megtalálni mindenkinek ezt az indítványt, akkor erről még kérnék szépen egy szavazást. Az 1. pontban a "kerül" helyébe a "lép" szó, a 2. pontban pedig egy "a" betű helyett az "e" betű kerülne bele.
Van-e ezzel kapcsolatban valakinek észrevétele? (Nincs.) Úgy látom, nincs.
Aki egyetért azzal, hogy a bizottság benyújtsa a módosító indítványt, kérem, jelezze. (Szavazás.) Megállapítom, hogy túlnyomó többség egyetértett.
Ha egyetért vele a bizottság, most a zárószavazásokat előkészítenénk, hogy ott a további munka még a plenáris ülés megkezdéséig megtörténhessen. Úgyhogy én most a 6. napirendi ponthoz térnék vissza, ha nincs kifogás ezzel kapcsolatosan. (Nincs ilyen jelzés.)
Elsőként a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló törvényjavaslat záróvitájának előkészítése következik. Üdvözlöm a tárca képviselőit.
Négy pontból áll az ajánlás, mind a négyet az előterjesztő nyújtotta be. Kérdezem, kiegészítenivalója van-e hozzá (Jelzésre:) - úgy látom, nincs.
Megnyitom a vitát. Ki kér szót? (Senki sem jelentkezik.) Nincs ilyen. Kér-e valaki az egyes pontokról külön szavazást? (Nincs ilyen jelzés.) Nem.
Egyben teszem föl szavazásra a négy pontot. Aki támogatja a négy pontból álló ajánlást, tegye föl a kezét. (Szavazás.) 15 igen elfogadtuk. Ki nem értett egyet? (0) Nem volt olyan. Ki tartózkodott? (13) 13 tartózkodás mellett elfogadtuk.
Ezzel ezt a napirendet le is zártuk. Köszönöm szépen.
Következik az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat zárószavazásának előkészítése. Itt három iratnak kell képviselőtársaim előtt lennie. Van egy 27 pontos ajánlás, van egy pénzügyminiszter úr által benyújtott módosító javaslat, és van a Pettkó András képviselő úr által benyújtott javaslat.
Üdvözlöm Karácsony Imréné államtitkár asszonyt a napirend tárgyalásánál. Az a kérdésem, hogy a 27 pontból álló ajánlás pontjai között van-e olyan javaslat, amelyet az előterjesztő nem támogat... - de ahogy elnézem, mind az előterjesztőé, úgyhogy akkor nem is kérdezek ilyet.
Megnyitom ezzel kapcsolatban a vitát. Kér-e valaki szót? (Nincs ilyen jelzés.) Úgy látom, nem.
Egyben teszem föl szavazásra a tisztelt bizottság számára az ajánlást. Aki az ajánlás 1-27. pontjaival egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
A pénzügyminiszter úr által benyújtott javaslat következik, zárószavazás előtti módosító indítvány. Kíván-e kiegészítést fűzni hozzá, államtitkár asszony?
KARÁCSONY IMRÉNÉ szakállamtitkár (Pénzügyminisztérium): Nem, köszönöm.
ELNÖK: Nem kíván. Megnyitom a vitát. Jelentkezőt nem látok. Szavazás következik. Aki az indítvánnyal egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
Most következik a Pettkó András képviselő úr által benyújtott indítvány. (Rövid konzultációt követően:) Igen, itt vannak fogalmazásbeli problémák. Kérdezem az előterjesztőt, mi a véleménye róla.
KARÁCSONY IMRÉNÉ szakállamtitkár (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk ezt a módosító indítványt.
ELNÖK: A kormány tehát nem támogatja Pettkó András indítványát. Megnyitom a vitát, kérdezem, ki kér szót. (Senki sem jelentkezik.) Nem látok ilyet.
Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Szavazatot nem kapott, így egyharmadot sem, az indítványt elvetettük.
Van-e még az adótörvényekkel kapcsolatosan szavazásra váró indítvány? (Nincs ilyen jelzés.) Nincs.
Köszönöm szépen, ennek a napirendnek is a végére értünk.
Következik a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényjavaslat zárószavazásának előkészítése. Az ajánlás kilenc pontból áll, és valamennyit az előterjesztő nyújtotta be. Kérdezem, szóbeli kiegészítése van-e hozzá.
DR. PÁVA HANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nincs.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megnyitom a vitát. Van-e valakinek észrevétele? (Nincs.) Úgy látom nincs, akkor szavazás következik.
Aki az 1-9. pontokat elfogadja, kérem, jelezze. (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
Ezzel a napirend tárgyalását lezártuk. Köszönöm szépen.
Most következik az állami vállalatok vezetőinek elfogadhatatlanul magas fizetésének jelentős csökkentéséről szóló határozati javaslat általános vitára alkalmasságáról szóló döntés. Kérdezem az előterjesztők jelen lévő képviselőjét, Répássy alelnök urat, kíván-e kiegészítést fűzni hozzá.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Nem, köszönöm.
ELNÖK: Nem kíván. Kérdezem a kormány álláspontját.
A kormány álláspontjának ismertetése (Dr. Szalai Krisztina, Pénzügyminisztérium)
DR. SZALAI KRISZTINA (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja ezt az előterjesztést a jelenlegi formájában, szándéka szerint igen. A kormány április 29-i ülésén döntés született arról, hogy felkérték a pénzügyminiszter urat arra, hogy a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanácson keresztül tegyen lépéseket a fizetések, illetve a tisztségviselői javadalmazások csökkentésére.
A vagyontanács döntött már arról, hogy a felügyelőbizottsági és igazgatótanácsi tiszteletdíjak összértékben 50 százalékkal fognak csökkenni, és a május 20-i ülésén fog tárgyalni arról, hogy a vezetői jövedelmek csökkentését hogyan fogják végrehajtani.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megnyitom a vitát. Ki kér szót? Csákabonyi Balázs!
DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): Tisztelt Bizottság! A képviselőcsoportunk nem támogatja ebben a formában ezt a határozati javaslatot, különös tekintettel arra, hogy a kormány ezeket a lépéseket, amelyeket szorgalmaz egyébként ez az előterjesztés is, már megtette. Ez tehát okafogyott a mi álláspontunk szerint.
Továbbá szólnom kell arról, hogy nem tudunk egyetérteni ennek a hangnemével, és különösen a preambulumában foglaltakkal. Ugyanis ez megfelelne, mondjuk, egy kampányrendezvényen történő előadásnak vagy egy választási propagandaanyagnak, de országgyűlési határozati javaslattervezetnek nem. Nem kívánom részletezni, hogy miért; aki elolvassa, az látja belőle.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e még hozzászólás? (Nincs ilyen jelzés.) Úgy látom, nincs. Előterjesztő?
Dr. Répássy Róbert (Fidesz) reflexiója
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Egyrészt örülök annak, hogy a kormány már bizonyos lépéseket megtett, de az országgyűlési határozati javaslat nem okafogyott, mert ezek a kormányzati intézkedések részben még nem történtek meg, részben pedig eredményre nem vezettek. Szerintünk tehát szükség lenne arra, hogy az Országgyűlés a kormányt felszólítsa, kötelezze arra, hogy bizonyos részvényesi jogokat gyakorolva az elfogadhatatlanul magas fizetéseket jelentős mértékben csökkentse.
Ami pedig a határozati javaslat szóhasználatát illeti, kétségtelenül vannak olyan mondatok, amelyek bizonyára zavarják a szocialista képviselőket. Így például az a mondat, hogy "az új MSZP-SZDSZ-koalíció", ez biztos, hogy zavarja önöket, mert ez éppen az előző vitában elfoglalt álláspontjuknak az ellenkezője. De elnézést kérünk, ha mi továbbra is politikailag az MSZP-re és az SZDSZ-re mint egy politikai koalícióra tekintünk, és elnézést ezért a megfogalmazásért, de ezt a véleményünket változatlanul fenntartjuk, hogy itt egy új MSZP-SZDSZ-koalíció jött létre.
Köszönöm szépen. (Dr. Csákabonyi Balázs szót kér.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Csákabonyi Balázs?
További észrevételek, reflexiók
DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): Nagyon röviden reagálnék én ezekre a felvetésekre. Nem ez az a kifejezés, ami különösebben zavar minket, hanem az egésznek a hangneme, hogy ezt a kormányt teszi felelőssé például a világgazdasági válság következményeiért. Ami így nem igaz. És az sem igaz, hogy mi az egész kontinensen sereghajtók vagyunk, mert ez sem igaz. És nem is akarom még tovább sorolni, hogy mi az, ami még valótlanság ebben a preambulumban.
Továbbá szeretném felhívni tisztelt képviselőtársam figyelmét, hogy a kormányt nem utasítja (Dr. Répássy Róbert: Nem is az van ideírva.) és nem szólítja fel az Országgyűlés semmire, legföljebb felkéri arra. Tudniillik a felszólítás kvázi utasítás jellegű, és a hatalmi ágak elválasztásából nem ez következik, hanem ennek az ellenkezője.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Az előterjesztőnek van még mindig lehetősége.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Igen, erre gondoltam, hogy enyém-e az utolsó szó mint előterjesztőé. (Derültség.)
Ez a szóhasználat régi vita egyébként, hogy a kormányt felszólítja, utasítja, kötelezi, de egyébként ezek mind ugyanazt jelentik, hiszen a kormány az Országgyűlés ellenőrzése alatt áll, és az Országgyűlés kötelező feladatokat szabhat a kormány számára. Tehát teljesen mindegy, hogy milyen szóhasználattal adunk ennek hangot; az, hogy önálló hatalmi ág, nem jelenti azt, hogy az Országgyűlés és a kormány közötti viszony ne úgy alakulna, hogy bizonyos jogi formákban, amelyeket az alkotmány előír, ne lenne lehetőség arra, hogy felszólítsa, utasítsa, kötelezze a kormányt bizonyos döntésekre. Az, hogy "felkéri a kormányt", valamilyen olyan udvarias formula, amelynek akár, ha akar, a kormány nem tesz eleget.
De itt ennél többről van szó: az országgyűlési határozatokat, ha az a kormányra vonatkozik, és a kormány a végrehajtója ezeknek az országgyűlési határozatoknak, akkor végre kell hajtania. Emlékezzenek rá, hogy számos ilyen országgyűlési határozat született, például a lakásmaffia-tevékenység visszaszorítása érdekében, ezekben számos olyan határozat volt megfogalmazva, amellyel kapcsolatban a kormánynak egyetlenegy lehetősége volt: az, hogy végrehajtja. Ha nem hajtja végre, akkor magyarázatot kell adnia, hogy miért nem hajtja végre ezeket a döntéseket.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt hiszem, hasznos dolog az, amikor országgyűlési képviselők időnként el-elolvasgatják az alkotmány szövegét, mert akkor ilyen vitára nem kellene hogy sor kerüljön - és most nem Csákabonyi Balázs képviselő úrra gondoltam. (Dr. Répássy Róbert: Akkor olvassuk el közösen az alkotmányt!) Én is azt javaslom.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Szavazás következik. Aki támogatja a határozati javaslat általános vitára alkalmasságát, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) 13 igen, ez kisebbség. Ki nem támogatta? (15) 15 ellenében az indítványt általános vitára nem tartottuk alkalmasnak.
Utolsó napirendünk következik: a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványára vonatkozó szabályozás szigorításáról szóló határozati javaslat általános vitára alkalmasságáról kell döntenünk. Az előterjesztő nincs jelen, de ez nem akadálya a tárgyalásnak. (Dr. Bárándy Gergely jelzésére:) Nincs olyan, hogy meghatalmazás, olyan nincs.
Kérdezem a kormány álláspontját a határozati javaslatról.
A kormány álláspontjának ismertetése (Varga Ágnes, Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
VARGA ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Egyetértünk vele.
ELNÖK: A kormány támogatja. Megnyitom a vitát. Kérdezem, ki kér szót. Bárándy Gergely!
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen, elnök asszony, akkor hozzászólóként mondom el azt, amit az előterjesztő képviseletében tettem volna, de sokkal rövidebben, tekintettel arra, hogy a kormány képviselője támogatja az előterjesztést.
Ezért a határozati javaslat indokaként annyit kívánok elmondani, hogy úgy hiszem, mindannyiunk számára nyilvánvaló az, hogy a parkolási engedélyekkel kapcsolatban egyre több visszaélés történik. Szeretném azt jelezni, hogy az előterjesztő egyeztetett a szakmai érdekképviseletekkel, akik egyetértettek a határozati javaslattal, illetve annak indokoltságával. Éppen ezért hadd fogalmazzak úgy, hogy támogatjuk a határozati javaslatot.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki kér még szót? (Nincs ilyen jelzés.) Úgy látom, nincs ilyen.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Aki az indítvány általános vitára való alkalmasságát támogatja, kérem, jelezze. (Szavazás.) Túlnyomó többség támogatja.
Köszönöm szépen, ezzel a napirendjeink végére értünk.
Egy dologra szeretném képviselőtársaim figyelmét felhívni. Mindenki megkapta az Alkotmánybíróság határozatát a parkolási renddel kapcsolatosan. A jövő héten - remélhetőleg - ezzel kapcsolatban kell majd egy napirenden belül tárgyalnunk, úgyhogy ajánlom olvasgatni.
És aki még nem tudná, holnap nem tartunk bizottsági ülést.
A mai ülésünket bezárom, köszönöm szépen. A viszontlátásra!
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 35 perc)
|
Dr. Csiha Judit |
Jegyzőkönyvvezető: Prin Andrea