V013-2/2007.
(V013-2/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Az "Együtt Egymásért, Egy-másért Alapítvány" működésének nemzetbiztonsági kockázatát vizsgáló bizottságának
2007. november 21-én, szerdán, 10 órakor
a Képviselői Irodaház III. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
Elnöki bevezető *
A napirend elfogadása *
Meghallgatási ütemterv elfogadása *
Szavazás *
Dr. Nagy János vezérőrnagy, a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnoka és dr. Bencze József altábornagy, országos rendőrfőkapitány meghallgatása *
Dr. Nagy János vezérőrnagy tájékoztatója *
Kérdések, hozzászólások, reflexiók *
Dr. Bencze József országos rendőrfőkapitány tájékoztatója *
Kérdések, hozzászólások, reflexiók *
|
1. |
Meghallgatási ütemterv elfogadása | |
|
| ||
|
2. |
Dr. Nagy János vezérőrnagy, a Vám-és Pénzügyőrség országos parancsnoka és dr. Bencze József altábornagy, országos rendőrfőkapitány meghallgatása | |
|
|
|
A bizottság részéről
Megjelent
Elnököl: Demeter Ervin (Fidesz), a bizottság elnöke
Tóth Károly (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Bárándy Gergely (MSZP)
Dr. Molnár Zsolt (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP)
Dr. Cser-Palkovics András (Fidesz)
Dr. Horváth Zsolt (Fidesz)
Gulyás József (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Bárándy Gergely (MSZP) megérkezéséig Tóth Károlynak (MSZP)
Dr. Csáky András (MDF) dr. Cser-Palkovics Andrásnak (Fidesz)
Dr. Simicskó István (Fidesz) Demeter Ervinnek (Fidesz)
Meghívottak
Dr. Bencze József altábornagy, országos rendőrfőkapitány
Dr. Nagy János vezérőrnagy, a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnoka
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 09 perc)
DEMETER ERVIN (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Tisztelettel köszöntök mindenkit a vizsgálóbizottság ülésén. A helyettesítések rendjét ismertetném először. Bárándy Gergelyt Tóth Károly képviselő úr helyettesíti. (Dr. Molnár Zsolt megérkezik az ülésre.) Molnár Zsolt megérkezett, ezért őt nem kell helyettesíteni. Simicskó Istvánt jómagam helyettesítem, Csáky Andrást pedig Cser-Palkovics András helyettesíti. Megállapítom, hogy a bizottság határozatképes.
Az első feladatunk a napirend elfogadása lenne. Két napirendi pontot terveztünk a mai napra. Az egyik egy ütemterv elfogadása. Ezt a feladatot a bizottságtól kaptuk. Az alelnök úrral elkészítettünk egy közös egyetértésen alapuló ütemtervet. A második napirendi pont pedig meghallgatás lenne.
Van-e valakinek a napirenddel kapcsolatban egyéb javaslata? (Nincs jelentkező.)
Ha nincs, akkor úgy látom, máris szavazhatunk róla. Aki egyetért a napirenddel, kérem, jelezze szavazatával! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Úgy látom, hogy a bizottság egyhangúlag támogatta a napirendet.
Meghallgatási ütemterv elfogadása
Az 1. napirendi pont következik - amellyel reményeim szerint néhány percen belül végzünk, hiszen ebben teljes mértékű egyetértést mutatkozik -, ez a bizottság ütemterve. Az ütemtervet mindenki megkapta írásban, hetekre bontva. Az első héten már túlvagyunk: döntés az ügyrendről, a meghallgatandó személyekről. A második héten vagyunk most: meghallgatást tartunk. A harmadik hétre is meghallgatást tervezünk, a negyedik hétre is. Az ötödik héten értékeljük a beérkezett iratokat és a meghallgatások eredményét, szükség esetén döntünk további iratbekérésről, illetve meghallgatásokról. A hatodik héten, amennyiben szükséges, megtörténnek ezek a meghallgatások, illetve az információkat értékeljük. A tizedik héten - mert közben karácsonykor és január első két hetében szünetet tartunk - a jelentés tartalmának a megvitatása következik, a tizenegyedik hét egy tartalékidőszak lesz, hiszen a jegyzőkönyv is 4-5 nap alatt készül el. Az utolsó, tizenkettedik héten döntünk a jelentésről.
A vizsgálati ütemtervhez van-e valakinek hozzászólása, észrevétele? (Tóth Károly jelentkezik.) Tóth Károly képviselő úr!
TÓTH KÁROLY (MSZP): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ha nincsen további hozzászólás, akkor úgy látom, hogy döntési helyzetben vagyunk, és tudunk szavazni az ütemtervről. Azt kérdezem a bizottság tagjaitól, hogy ki az, aki egyetért az ismertetett és írásban kiküldött vizsgálati ütemtervvel. Aki igen, kérem, most jelezze szavazatával! (Szavazás.) Egyhangú a döntés. Köszönöm szépen.
A 2. napirendi ponthoz érkeztünk. Nagy tisztelettel köszöntöm Nagy János urat, a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnokát, illetve Bencze József tábornok urat, országos rendőrfőkapitányt, aki mint a Vám- és Pénzügyőrség helyettes vezetője ténykedett abban az időszakban, amit a vizsgálóbizottság munkája érint. Azt kérném nagy tisztelettel a parancsnok úrtól, hogy az "Együtt Egymásért Egy-másért Alapítvány" kapcsán szeretnénk megismerni, hogyan került a Vám- és Pénzügyőrség látókörébe, milyen vizsgálatok történtek a Vám- és Pénzügyőrségnél, milyen eredményre jutottak. Ha van olyan észrevételük, ami túlmutat az egyedi ügyön, talán általánosítható tanulsággal is szolgálhat számunkra, azt is szívesen megismernénk, majd pedig kérdéseket tennénk fel a Nemzetbiztonsági Hivatal és az alapítvány kapcsolatának arra a szeletére, amire önök rálátnak és értékeltek.
Először Nagy János tábornok úrnak adom meg a szót.
Dr. Nagy János vezérőrnagy tájékoztatója
DR. NAGY JÁNOS vezérőrnagy, a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnoka: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tulajdonképpen nem egy egyedi vagy sajátságos, kuriózumszámba menő ügyről van szó, amely először a Központi Ellenőrzési Parancsnokság által elvégzett kockázatelemzési munka - ami a parancsnokság alapvető funkciója - során merült fel. Ez a szervezeti egység felelős az egész testületért, de különösen a vámszakterület átfogó kockázatmenedzseléséért. Magyarul ez azt jelenti, hogy minden lehetséges információt összegyűjtenek, különösképpen a korábban már feltárt jogsértő ügyekkel kapcsolatos elemeket és ezekből úgynevezett kockázati profilokat képeznek. Azt figyelik a kollégák az alapvető munka során az elsőfokú eljárásokban, hogy illik-e valamilyen kockázati profil az adott szállítmányra, tranzakcióra, és ennek megfelelően kerül sor különféle ellenőrzések elvégzésére, jelesül annak ellenőrzésére, hogy felmerül-e valamilyen visszaélésre gyanú vagy sem.
A munka egyik fázisában a meglévő adatokban, adatbázisokban elemzést végez a parancsnokság és próbál felderíteni olyan elemeket, amelyek esetleg gyanúra adhatnak okot. Egy ilyen elemző munka során merült fel a szóban forgó esetben is a gyanú. A kollégák azt vizsgálták, hogy az uniós csatlakozás óta eltelt időszakban a különböző jogcímeken történt vámmentes vámkezelések adatai között van-e valami nem életszerű, nem odaillő, ami gyanúra adhat okot. Ennek az elemző munkának a során került reflektorfénybe ez az alapítvány, majd a Központi Ellenőrzési Parancsnokság jelzést küldött - mint mondtam, egyik alapvető feladataként - az illetékes Közép-magyarországi Regionális Parancsnoksághoz. Ez utóbbi rendelt el ellenőrzést, vizsgálatot.
Egy másik szálon az Észak-Pest Térségi Fővámhivatal is végzett hasonló vizsgálatokat, és a kettő eredményeként december 14-én került ez az információ a Központi Bűnüldözési Parancsnoksághoz, amely további információgyűjtést rendelt el. E titkos információgyűjtést követően április 11-én nyílttá tették az információkat, április 12-én elrendelték a nyomozást az ügyben, április 13-án pedig már házkutatásra is sor került a Btk. 312. § (1) bekezdésébe ütköző és a (4) bekezdés a) pontja szerint minősülő különösen nagy értékű vámárura elkövetett csempészet bűntett megalapozott gyanúja miatt. A nyomozás azóta is folyik, még nincs lezárva, de időközben egy tényállással bővült a gyanúsítás, most már sikkasztás bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt is folyik a nyomozás. (Gulyás József megérkezik az ülésre.)
Természetesen mindent megteszünk annak érdekében, hogy a nyomozás minél előbb befejeződhessen, de ez nemcsak rajtunk múlik, hanem a közreműködő személyek együttműködési készségétől is függ. Várhatóan ez év végére, de január végére mindenképpen befejezhetjük a nyomozást. Egyébként a nyomozás szoros ügyészi felügyelet mellett folyik, minden egyes konkrét nyomozati cselekmény, lépés előtt egyeztetünk a Fővárosi Főügyészséggel és az ügyészség jóváhagyásától függően kerül sor minden nyomozati cselekmény végrehajtására.
Elnök úr azt kérdezte, hogy van-e valamilyen tanulsága az ügynek, illetve felmerült-e olyan elem, motívum, amely szükségessé tenne egy esetleges jogszabály-módosítást. Véleményünk szerint ilyen nincs. Úgy tűnik, jól működnek azok a kockázatkezelő ellenőrzési rendszerek a vám- és pénzügyőrségnél, amelyek arra hivatottak, hogy az ilyen esetekben a visszaélést felderítsék. Nem tudunk arra irányt venni és nem is szeretnék arra javaslatot tenni, hogy egy szigorúbb rezsimet próbáljunk megvalósítani. Nekünk alapvetően azt kell figyelembe vennünk, hogy megfelelő egyensúlyt tudjunk fenntartani a bizalmi elvre épülő vámkezeléseknél.
Ez elsősorban a kereskedelmi forgalom folyamatosságát hivatott biztosítani az esetleges jogsértések felderítését célzó ellenőrzések között. Ezek esetenként egymásnak ellentmondhatnak. Mi nyilván olyan megoldásokra törekszünk, hogy ilyen ellentmondás ne merüljön fel. Én úgy látom, hogy ha most bármelyik elemében is szigorítanánk a rezsimen, akkor ez ilyen eredményre vezethetne.
Azt is hozzá kell tennem, hogy a magyar vámrendszer tulajdonképpen nem egy önálló vámrendszer. Ahogy erről talán a bizottság tagjai is tudnak, a magyar vámrendszer alapvetően része az uniós vámrendszernek, az eljárási szabályokat, az anyagi szabályokat az uniós vámkódex, illetve annak a végrehajtási rendeletei szabályozzák. Nagyon kicsi a mozgástere egyébként is Magyarországnak, a nemzeti vámszolgálatoknak, a nemzeti kormányoknak, így azt gondolom, talán nem is érdemes ezzel az üggyel ilyen szempontból foglalkozni. Köszönöm szépen, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Bencze tábornok úrnak van-e kiegészítenivalója vagy hozzátennivalója az ügyhöz?
DR. BENCZE JÓZSEF altábornagy, országos rendőrfőkapitány: Az alapügyben ezek történtek, tehát ebben a vonatkozásban nincsen. Köszönöm szépen.
ELNÖK: A bizottság tagjait illeti a kérdések lehetősége. (Dr. Molnár Zsolt jelentkezik.) Molnár Zsolt képviselő úr, parancsoljon!
Kérdések, hozzászólások, reflexiók
DR. MOLNÁR ZSOLT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Lehetséges, hogy elhangzott, de pontosítás végett szeretném megkérdezni az elhangzottakkal kapcsolatban, hogy a Központi Ellenőrzési Parancsnokság milyen konkrét információk alapján küldött kérést, hogy az alapítvány vámkezeléseit vizsgálják meg. Az is kérdés lenne, hogy a Központi Ellenőrző Parancsnokság konkrétan ezt az alapítványt vizsgálta-e, és ez a vizsgálat egyedinek tekinthető, vagy egy általánosabb formula ez a vizsgálat.
ELNÖK: Jó, köszönjük. Összegyűjtjük a kérdéseket, tábornok úr, és utána következhet a válaszadás. Van-e valakinek kérdése? (Dr. Horváth Zsolt jelentkezik.) Parancsolj, Zsolt!
DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen. A következő kérdést szeretném feltenni. Nagy János úr említette, hogy átfogó kockázatelemzés készült. Meg tudná-e nekem mondani, hogy konkrétan ebben az esetben milyen kockázati tényezők alapján indult el a konkrét, tényleges eljárás, és ennek milyen eredménye lett végül is, ami miatt sor került erre a vizsgálatra. Van-e már arról információ, hogy ha valóban megállják a helyüket ezek a feltételezések az alapítvány tevékenységségével kapcsolatban, akkor a konkrét vizsgálat elkezdése, illetve az alapítvány büntető törvénykönyvbe ütköző tevékenysége között mennyi idő telt el. Magyarul megfogalmazva: mennyi ideig végzett vagy végezhetett ilyen, Btk.-ba ütköző tevékenységet ez az alapítvány? Köszönöm szépen.
ELNÖK: További kérdések vannak-e? (Nincs jelentkező.) Azt szeretném mondani, hogy egyelőre nyílt ülésen vagyunk, tehát a lehetőségekhez képest próbálunk mindent megtárgyalni. Amennyiben olyan kérdés vetődik fel, illetve a válasznak olyan eleme van, amely nem nyilvános, tehát valamilyen oknál fogva minősítést igényel, akkor kérem szépen, hogy azt tegyük a végére a tartalmát tekintve, és ha szükséges, akkor azt zárt ülésen beszéljük meg.
Nekem is lennének kérdéseim a tábornok úrhoz. Ha jól értem, itt egy cégcsoport és egy alapítvány összefonódásáról van szó, tehát az egyszerű olvasata úgy tűnik az ügynek, hogy tulajdonképpen az alapítvány abban játszik szerepet, hogy Távol-Keletről vámmentesen érkezzenek be áruk, és ez az áru, ha jól tudom, a kereskedelmi gyakorlatnak megfelelő mederben működik tovább. Tehát gyakorlatilag az lehetett a szándék, hogy a vámot és az áfát kikerüljék. Megáll-e ez a feltételezés? Talán nem beszéltünk róla, de milyen nagyságrendről van szó pontosan? Hogyan történik konkrétan a vámeljárás? A vámügyekben nem mindig járatos képviselők ülnek itt, tehát leegyszerűsítve kérdezem: hogyan történik a vámeljárás? Tudjuk, hogy van egy magánügynökség, a Palota Vámügynökség, amely végzi ezt a vámkezelést - betárolnak, kitárolnak -, és jó lenne, ha egy rövid magyarázatot kapnánk arra, hogy ez hogyan működik. Van-e arra rálátásuk, hogy milyen cégcsoportok vannak emögött? Valóban díjmentesen kapta-e ez az alapítvány ezeket az árukat Távol-Keletről? Erre van-e rálátásuk?
Érdekelne a Nemzetbiztonsági Hivatal szerepe. Tehát a Nemzetbiztonsági Hivatal munkatársai, vezetői közül ki, mikor, milyen kérésekkel, kérdésekkel kereste meg a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának bármelyik vezetőjét? Milyen tartalmúak voltak ezek a beszélgetések, felvetődött-e, hogy ez fedővállalkozás? Felvetődött-e, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatalnak valamilyen intézményesített feladata van az ügy körül, valami olyan, úgy mondják, műveleti érdeke, amely érdekeltté teszi az ügy tisztázásában, illetve bizonyos részeinek háttérben maradásában? Talán első körben ezek lennének azok a kérdések, amelyekre nézve kérnénk a tábornok urat, hogy reagáljon. (Dr. Molnár Zsolt jelentkezik.)
Molnár Zsolt képviselő úr szeretné kiegészíteni. Parancsolj, Zsolt!
DR. MOLNÁR ZSOLT (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Az ön által feltett kérdés kapcsán - amely az NBH-val való konkrét ügyben való kapcsolatot érinti - általánosan az NBH és a VPOP közötti viszonyról, együttműködésről is szeretnénk valami tájékoztatást kapni. Milyen együttműködés van általánosságban, illetve ahogy Demeter képviselő úr, elnök úr is konkrétan kérdezte? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Ha nincs több kérdés, akkor a tábornok úrnak adom meg a szólás lehetőségét.
DR. NAGY JÁNOS vezérőrnagy, a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnoka: Köszönöm szépen, elnök úr. Igyekszem abban a sorrendben válaszolni, ahogy a kérdések elhangzottak. Ami a Központi Bűnüldözési Parancsnokság tevékenységét vagy kérését illeti - talán ez volt az első kérdés -, azt kell, hogy mondjam, itt tulajdonképpen fordított a sorrend. Ahogy említettem, részben elsősorban a Központi Ellenőrzési Parancsnokság, majd azt követően a Közép-magyarországi Regionális Parancsnokság, illetve az Észak-Pest Térségi Fővámhivatal folytatott ellenőrzést, vizsgálatot, hogy megfelelnek-e a jogszabályi előírásoknak ezek a vámkezelések. Ezek a szervek tájékoztatják, adják át az információt a Központi Bűnüldözési Parancsnokságnak, illetve tesznek feljelentést, ha alaposnak tekinthető a gyanú bűncselekmény elkövetésére.
A Központi Ellenőrzési Parancsnokság nem az alapítványt vizsgálta. Ez a szervezeti egység nagyvonalakban kezeli ezeket az információkat, rendszereket. Azt vizsgálták, hogy a csatlakozás óta eltelt időszak alatt hogyan alakultak a vámkezelések, azon belül a vámmentes vámkezelések. Az tűnt fel tulajdonképpen ennek az elemzésnek a során, hogy egy ügyfél, jelesül ennek az alapítványnak a részére történt az összes ilyen vámmentes vámkezelésnek egy nagyon jelentős hányada, túlnyomó többsége - így is fogalmazhatnék. Most pontos százalékot nem tudok mondani. Nyilván ez indította arra az ellenőrzési parancsnokságot, hogy jelezze az illetékes régióparancsnokság felé, hogy talán érdemes lenne utánanézni - hiszen itt nagy tételről van szó -, hogy valóban az alapítvány megfelelt-e minden esetben minden feltételnek. Ha jól emlékszem, összesen százhetvenegynéhány szállítmányról volt szó, tehát jelentős tételről volt szó értékben is, esetszámban is.
Milyen konkrét kockázati tényezők alapján indult az eljárás? Ahogy említettem, ebben az első fázisban még nem voltak, legfeljebb ilyen kockázati tényezők voltak, hogy fellelhető-e olyan fajsúlyos vállalkozás, amely jelentős részt képvisel az ilyen típusú eljárásokból, vámkezelésekből. Ebben a stádiumban még értelemszerűen nem merülhetett fel visszaélés gyanúja. Ez a későbbi stádiumban, amikor maga a régióparancsnokság ellenőrzési osztálya, a hatósági vizsgálat, illetve az Észak-Pest Térségi Fővámhivatal ellenőrzései lezajlottak, akkor merült fel komolyabb gyanú arra, hogy itt visszaélések történhettek.
Mennyi ideig végzett jogellenes tevékenységet az alapítvány? A Központi Ellenőrzési Parancsnokság 2004. május 1-jétől 2006-ig vizsgálta a vámkezeléseket, amíg a jelzés 2006 végén elindult a régió, illetve a KBP felé. Ebben az időben nagyon sok vámkezelés történt, hiszen nemcsak az alapítvány részére érkeztek szállítmányok. Most hirtelen nem tudom, de utána tudunk nézni, hogy mikor történt az első vámkezelés. Feltételezem, hogy nem rögtön 2004. május 1-je után. Közben a kollégáknak sikerült előkeresni az információt: 2005. augusztus 15-én került sor az első ilyen vámkezelésre, az utolsóra pedig 2007. február 8-án. Felmerülhet a kérdés, hogy ez több mint egy év, normális dolog-e, hogy egy vállalkozás vagy egy alapítvány ilyen hosszú ideig tudja ugyanazzal a módszerrel, ugyanazzal a jogszabályi háttérrel végeztetni a vámkezeléseket. Véleményem szerint ez elfogadható időintervallum, éppen amiatt, amit a bevezetőmben már említettem: a kereskedelmi forgalom folyamatossága érdekében nekünk egyre inkább a bizalmi elvre kell a hangsúlyt helyeznünk, és az említett kockázatkezelés, kockázatelemzés révén kell napvilágra kerülniük azoknak az ügyeknek, amelyek vélhetően jogsértő cselekményeket takarnak, tartalmaznak. A testület működésének általános tapasztalatai szerint ez még elfogadható.
Elnök úr kérdést tett fel a cégcsoport és az alapítvány összefonódásával kapcsolatban. Valóban nemcsak az alapítványról van szó, hiszen több vállalkozás, egy cégcsoport is közbeiktatódott, annak a hatékony közreműködésével történtek a tranzakciók. A vámkezelést nem közvetlenül ezek a cégek intézték, ami nem példa nélküli, sőt azt kell mondanom, hogy általános dolog, hiszen elég bonyolult szabályrendszerrel kell dolgozniuk a vámkezelés során azoknak, akik a vámkezelésre indítványt tesznek. Ez egy speciális közigazgatási eljárás, amely kérelemre indul, és a kérelemben azt is pontosan meg kell határozni, hogy milyen jogszabályhely alapján, milyen jogcímen, milyen vámkezelésben kérik részesíteni a külföldről, jelen esetben harmadik országból behozott szállítmányokat. Ebben a vámkezelési kérelemben ilyen típusú és ilyen jogcímen történő vámmentes vámkezelésre tett indítványt az a vámügynökség, amely megbízottként közreműködött az alapítvány, illetve a cégcsoport részéről, sőt ennek a vámügynökségnek a kezelésében, működtetésében lévő vámraktárba tárolták be a külföldről beérkezett szállítmányokat.
Lehetett-e már eleve az a célja a tranzakció ilyenként való megszervezésének, hogy kikerüljék a közterhek megfizetését? A nyomozás feladata lesz kideríteni, hogy mennyire eleve erre irányult a tranzakció megszervezése. Mivel nyomozunk és befogadtuk a feljelentést, erre megvan a gyanú, de majd a nyomozás során kell tisztázni, hogy kit milyen felelősség terhel ebben a tekintetben.
Mekkora volt az érték? Mintegy 1,3 milliárd forint elkövetési értékről van szó.
Valójában díjmentesen kapták-e az árut? A közösségi jogszabály szerint abban az esetben van vámmentes vámkezelésre lehetőség ilyen címen, ha több feltételnek is megfelel a szállítmány, illetve a vállalkozás. Ebben az esetben az egyik feltétel éppen az, hogy díjmentesen, adományként történt-e részére a juttatás, ugyanis az alapítvány ezt állítja. A nyomozás egyik sarkalatos kérdése annak tisztázása, hogy ez valóban így történt-e. A jelenlegi ismereteink szerint fennáll a gyanú arra vonatkozóan, hogy ez az állítás nem állja meg a helyét. Ha nem is közvetlenül, de valamilyen csatornán keresztül nem ingyenes juttatásról van szó, ilyenformán nem igaz az, amit a vámkezelési indítványban a vámhivatal elé terjesztettek.
NBH-s kapcsolat. Azt gondolom, az teljesen természetes, hogy a vám- és pénzügyőrség, illetve a Nemzetbiztonsági Hivatal között együttműködés van. Van egy együttműködési megállapodásunk és az ügyek jellegétől függően viszonylag gyakran egyeztetünk a Nemzetbiztonsági Hivatallal. Jellemzően tőlük kapunk információkat, amelyek megalapozhatnak bizonyos ellenőrzéseket, eljárásokat, illetve megerősíthetnek vagy gyengíthetnek bizonyos irányú tevékenységeket akár konkrét ügyekben is. Természetesen felmerült, hogy a hivatalnak is lehet valamilyen köze az alapítványhoz, tudomásom szerint a kollégáim egyeztettek is a Nemzetbiztonsági Hivatallal ebben a tekintetben, de ismereteim szerint negatív információt kaptunk és a kollégák ennek megfelelően folytatták az eljárást.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Gulyás képviselő úr!
GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): Elhangzott, hogy az adományozás tekintetében is folyik eljárás. Az adományozási céllal kapcsolatosan mit állít az érintett alapítvány? Ismert-e önök előtt az adományozó kiléte, illetve hogy milyen célcsoport részére, milyen céllal történt volna az adományozás? Ha az alapítvány azt állítja, hogy adományozásról van szó, akkor neki magának is választ kell tudni adni ezekre a kérdésekre. Ezek közül látszik-e az önök számára valamiféle értékelhető válasz?
ELNÖK: Van-e még kérdés? (Nincs jelentkező.) Tábornok úr említette, különböző feltételeknek kell fennállniuk ahhoz, hogy ezek vámmentesen kezelhető áruk legyenek. Egy feltételt már említett, nevezetesen hogy díjmentesen kapja. Ezenkívül milyen feltételeknek kell még megfelelni?
A vámkezelést kérő ilyenkor nyilatkozik, hogy a szükséges feltételek fennállnak, és ha jól értettem, egy erre szakosodott gazdasági társaság, tehát egy profi vámügynökség végezte ezt a dolgot. Hogy fordulhatott ez elő? Kié ilyenkor a felelősség, a vámügynökségé vagy azé, aki vámkezelteti az árut? Hány alkalommal kértek ilyen módon vámkezelést? A bevalláshoz hasonlóan gyakorlatilag ő maga állapítja meg, hogy nem kell fizetnie, és ezt bizalmi elven kezeli a vám- és pénzügyőrség. Gondolom, ez több alkalommal is megtörtént 2005 augusztusa és 2007 februárja között. Hány alkalommal történt meg? Ha most erre nem tud válaszolni, akkor a későbbiekben írásbeli válasszal is megelégszünk.
A Nemzetbiztonsági Hivatal és a Vám- és Pénzügyőrség kapcsolatáról. Mi vetődött fel a beszélgetésben? Felmerült-e, hogy az fedővállalkozás? Rákérdeztek-e? Egy kicsit konkrétabban, ha ismerhetnénk a Nemzetbiztonsági Hivatal és a Vám- és Pénzügyőrség ebbéli tárgyalását. Az alapítvány kurátora, a Nemzetbiztonsági Hivatal egyik főosztályvezetője, Gyarmati György, járt-e önnél az akkori főigazgató, Galambos Lajos társaságban, és ha igen, akkor mit kértek, milyen tartalmú volt ez a beszélgetés? Majd Bencze tábornok úrtól is kérdezném, hogy a hivatalos kapcsolattartás keretében, illetve az ügyhöz kapcsolódóan a Nemzetbiztonsági Hivatal milyen szintű vezetője kereste meg őt, és milyen tartalmú beszélgetés folyt.
Van-e további kérdése valakinek? (Gulyás József jelentkezik.) Gulyás képviselő úr!
GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): Még egy kérdéscsoport az áruval kapcsolatosan. Ha jól értettem, a vámügynökségnek a deponálásban is volt szerepe - akkor nyilván neki azt is látnia kellett, hogy hova megy ki ez az áru. Az áru tartalmáról, hogy ez milyen típusú áru volt, és hogy kereskedelmi forgalomba került, különböző információk megjelentek a lapokban. Én erről egy picit konkrétabbat szeretnék tudni. Milyen tartalmú áruról volt szó? Élelmiszer, tartós élelmiszer volt-e? Ha igen, akkor milyen módon került forgalomba? Nagyobb kereskedelmi cégek, illetve áruházak, áruházláncok voltak-e azok, amelyek forgalomba hozták? Nyilván a szállításnál a vámügynökségnek fel kellett, hogy tűnjön, hogy hova kerül tovább ez az áru. Ha adományozási cél volt, a vámmentességről volt szó korábban, akkor ennek a vámügynökségnek, az eljárásban résztvevő szereplőnek tudnia kellett volna álláspontom szerint azt, hogy ez az áru hova mehet tovább legálisan és törvényesen, amennyiben viszont közreműködött ebben és érzékelte, hogy az áru mégiscsak forgalomba megy, akkor vélhetően asszisztált ehhez a tevékenységhez. Az a kérdésem, hogy ilyenkor bevonják-e azonnal egy ilyen vámügynökség működési engedélyét, vagy ez az eljárás kimenetelétől függ.
ELNÖK: Gulyás képviselő úr kérdéseinek erősítéseképpen én is kérdezném, hogy mi a szerepe ilyenkor ennek a vámügynökségnek. A tőle elvárható gondossággal járt-e el, illetve az eljárásban valamilyen szinten szerepel-e a vámügynökség? Ha a szerepét tudnánk tisztázni, az mindenféleképpen szükséges és fontos lenne.
További kérdések vannak-e, képviselőtársaim? (Nincs jelentkező.) Először Nagy János úrnak adom meg a szót, utána pedig Bencze tábornok úrnak. Tessék parancsolni!
DR. NAGY JÁNOS vezérőrnagy, a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnoka: Köszönöm szépen, elnök úr. Nagyon röviden válaszolok, amire tudok válaszolni. Említettem is talán, hogy mintegy 175 esetben került sor az alapítvány részére ilyen vámmentes vámkezelésre. A vámmentesség feltételeit a közösségi vámkódex 16. cím 65. cikk (1) bekezdése tartalmazza. Úgy szól a szöveg egész pontosan, hogy a 67., 68. cikkektől függően a következő termékek importvámoktól mentesen hozhatók be, amennyiben ez nem vezet visszaélésekhez, vagy nem torzítja jelentős mértékben a versenyhelyzetet. Aztán jön három pont. Ebből az a) pont: az állami szervezetek, vagy más jótékonysági, vagy emberbaráti szervezetek által importált alapvető szükségleti cikkek, amelyek rászoruló személyek közötti ingyenes szétosztását jóváhagyták az illetékes hatóságok. Ez értelemszerűen Magyarországon a vámhatóságot kell, hogy jelentse. Tehát egyszerre több feltételnek és mindezeknek a feltételeknek meg kell felelni, hogy ez a vámmentességi helyzet előálljon, és valóban jogszerű legyen a tranzakció. Tehát díjmentesen, ellenszolgáltatás nélkül kell kapnia ennek a jótékonysági vagy emberbaráti szervezetnek. Nyilatkozatot kell adni arról, hogy ellenszolgáltatás nélkül tervezik szétosztani az így behozott termékeket az arra rászorulók között, és rendelkezik az ehhez szükséges feltételekkel a cég, illetve jelen esetben a kiemelten közhasznú alapítvány. Ezeket nyilván csatolni kell a vámkezelési kérelemhez. Ezeket csatolták is a vámkezelési kérelemhez. Ezek alapján mondtam azt, hogy alapesetben, az alapeljárásban tulajdonképpen a kollégák nem hibáztak, nem hibázhattak, hiszen úgy tűnt, minden jogszabályi feltételnek eleget tesz az alapítvány.
Ahogy említettem, nem közvetlenül, hanem a vámügynökségen keresztül történt a vámkezeltetés. Valóban joggal merülhet fel, hogy milyen felelősség terheli a vámügynökséget, illetve a vámügynökség részéről eljáró személyeket. Ők is eljárás alá vont személyek természetesen. Élünk azzal a gyanúperrel, hogy nem kellőképpen jártak el az ügyben, tehát nekik valóban többet kellett volna tudniuk. Tudniuk kellett volna pontosabban, hogy milyen feltételeknek felel meg, kellene megfelelnie a szállítmánynak, és hogy valóban megfelel-e ezeknek a feltételeknek.
Arra most pontosan nem tudok választ adni, hogy bevontuk-e ennek az ügynökségnek az engedélyét. Gondolom, hogy ez az eljárástól is függ, de erre majd később visszatérnék, hiszen nem feltétlenül és nem minden esetben szükséges ez, hiszen itt alkalmazottakról van szó, akik az ügynökség nevében járnak el.
Még arra kérdezett rá valaki, nem tudom pontosan, talán az elnök úr, hogy ebben az ügyben járt-e nálam valaki, illetve egészen pontosan az NBH elnöke. Azt tudom elmondani, hogy ebben az ügyben, kifejezetten erre az ügyre való hivatkozással nem járt nálam senki, még az NBH akkori elnöke sem. De azt meg tudom erősíteni, hogy egy alkalommal más ügyben folytatott megbeszélésünk kapcsán felmerült ez az ügy közöttünk. Körülbelül úgy és olyan kontextusban, hogy az elnök úr tudott erről az ügyről. Ő úgy értékelte, hogy az alapítvány részéről van egy állítás, hogy jogszerűen jártak el, a vámhatóság ezt kétségbe vonja. Emiatt elindult egy eljárás, és végső soron nyilvánvalóan ha majd nem tudnak a felek más megoldást találni, akkor ez a bíróság előtt fog eldőlni, és nyilvánvalóan a bíróság döntését mindenki tiszteletben fogja majd tartani.
ELNÖK: Gulyás képviselő úr!
GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): Egy kérdéskörre nem kaptam választ. Elhangzott, hogy az eljárás során vizsgálják, hogy majd ingyenesen kerül szétosztásra az adomány, és ennek függvényében hagyják jóvá az illetékesek. Rákérdeztem arra, hogy az adományozó kiléte, tehát az induló állomás, illetve a célállomás, az adományozotti kör mennyiben volt vizsgálva, és mennyiben volt konkrét az eljárás során, amennyiben vannak erre dokumentumok.
ELNÖK: Pillanat, tábornok úr, még összegyűjtjük a kérdéseket. Pontosítom - hogy egy nyelven beszéljünk -, a Nemzetbiztonsági Hivatal, illetve az alkalmazottjának önnel való találkozásával kapcsolatban a kérdés pontosan úgy szól, hogy Gyarmati György, az alapítvány kurátora, a Nemzetbiztonsági Hivatal alkalmazottja járt-e önnél Galambos Lajos, az akkori főigazgató társaságában. Be kell, hogy valljam önnek, a Nemzetbiztonsági bizottság tagjai információelőnyös helyzetben vannak, mert egy ilyen beszélgetésre zárt ülésen már sor került. Erre alapozom ezt a kérdést. Ha jól emlékszem, akkor más ügyben, és a más ügy az ön állítása szerint az volt, hogy bemutatott egy személyt önnek Galambos tábornok úr, ez a személy nem más volt, mint Gyarmati György. Tehát ennyiben más az ügy. Majd ezen az egyébként más ügyben létrejött beszélgetésen érintették az alapítvány ügyét. A kérdés tehát az, hogy járt-e önnél Gyarmati György Galambos tábornok úr társaságában.
Van egy általánosabb kérdésem, amely az egész működési mechanizmusra, az alapítvány működési mechanizmusára vonatkozik. Egyedi esettel állunk-e szemben, vagy működik még hasonlóan alapítvány. A "hasonlóan" alatt azt értem, hogy gyakorlatilag kereskedelmi forgalomba kerülő áru egy ilyen konstrukcióban kerül vámkezelésre, illetve a vám és áfa megfizetése elmarad. Egyedi esettel állunk szemben, még ha 175 alkalommal is fordult elő, vagy más is használja ezt a konstrukciót? Hogy néz ki általánosabban ez a kérdés?
Cser-Palkovics András képviselő úr!
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS (Fidesz): Tábornok úr 175 esetet említett. Ha máshol is van ilyen gyakorlat, akkor választ kaphatunk arra is, hogy a 175 sok vagy kevés - s ez alkalmas annak a kérdésnek az eldöntésére is, hogy kell-e a vonatkozó jogi normákon változtatni -, illetve hogy az eltelt idő rövidnek, közepesnek vagy hosszúnak minősíthető.
ELNÖK: Önök a szervezeten belül már tisztázták, hogy 175 alkalommal működött ez a mechanizmus, mellyel kapcsolatban alapos a gyanú, hogy jogsértő volt. Önök elvégezték azt a vizsgálatot, amely arra irányul, hogy kellő gondossággal járt el az adott ügyintéző vagy területi igazgatóság a 175 esetben, amikor jóhiszeműen elfogadta, vagy esetleg a 175. alkalom után az ő jelzésük segített az ügy tisztázásában?
Tábornok úr, öné a szó.
DR. NAGY JÁNOS vezérőrnagy, a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnoka: Természetesen az adományozó kilétének a megállapítása is a nyomozás tárgya volt. Ami pedig a konkrét tranzakciók tipikus lebonyolítását illeti: alapvetően élelmiszerekről, konzervekről van szó, amelyeket Távol-Keletről szereztek be az említett cégcsoport közreműködésével, majd ezeket értékesítették egy svájci székhelyű, de Hongkongban bejegyzett cégnek, amelynek a vezetése szintén köthető ehhez a cégcsoporthoz.
GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): Melyikhez?
ELNÖK: A Herba cégcsoporthoz.
DR. NAGY JÁNOS vezérőrnagy, a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnoka: Ez a cég engedte át papíron ingyenesen az alapítvány számára, és az alapítvány így "felel meg" az ingyenes adományozás feltételének. Mivel azonban itt összefüggések és kapcsolatok vannak, azt gyanítjuk, hogy ez a feltétel valószínűleg nem áll fenn.
Elnök úr egyik kérdése az volt, hogy ki járt nálam. Bevallom őszintén, nem emlékszem rá és a feljegyzéseim sem tartalmazzák, ilyenformán elnök úr állítását sem tudom cáfolni és elképzelhetőnek tartom, hogy Gyarmati úr járt nálam. Tényleg nem emlékszem rá.
Van-e más olyan alapítvány is, amelyik hasonló tevékenységgel foglalkozik? Igen, és nem is egy. Több szervezet is foglalkozik ilyen típusú tevékenységgel, az azonban nem mondható tipikusnak, hogy ilyen jelentős számban történik vámkezelés ilyen címen. S mint már említettem, tulajdonképpen ez keltette fel az érdeklődést, a gyanút a Központi Ellenőrzési Parancsnokságon a kockázatelemzés kapcsán, és ez alapján indult be később többféle ellenőrzés és eljárás is.
Sok-e vagy kevés a 175 eset? Ez értelemszerűen soknak minősíthető. Hosszú-e az az intervallum, ami az eset felderítése, illetve megszakítása között eltelt? Elfogadom, hogy ezen lehet lamentálni és bizonyára érdekes is. Amint meglesz a nyomozás eredménye, vissza fogunk térni erre az ügyre és át fogjuk tekinteni, hogy vannak-e olyan tanulságok, amelyek a mi belső rendszereink működésének a finomítását vagy valamilyen jogszabály-módosítást igényelnek akár nálunk, akár uniós szinten. Amikor ezzel tisztába kerülünk, meg fogjuk tenni az erre vonatkozó javaslatokat is.
ELNÖK: Az a szervezeti egység, amelyik 175 alkalommal végezte a vámkezelést, az önök szakmai megítélése szerint kellő gondossággal járt el vagy nem? Vagy erre a kérdésre csak a nyomozás lezárulta után tudnak válaszolni?
DR. NAGY JÁNOS vezérőrnagy, a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnoka: Egyelőre nincs okunk abban kételkedni, hogy helyesen járt el a vámhivatal. Ha jól emlékszem, szinte minden vámkezelést az Észak-Pest Térségi Vámhivatal hajtott végre, de nyilván nem mindig ugyanazok a kollégák, így nem feltétlenül tűnhetett fel nekik a nagy szám sem. De önmagában a nagy szám még nem feltétlenül indokolja azt, hogy a benyújtott okmányok alapján megtagadják a vámkezelést, erre egy átfogóbb és teljesebb képpel rendelkező szerv hivatott, és ebben az esetben működtek ezek a mechanizmusok. Azt is hozzá kell tenni, hogy az elkövetési értékhez képest jelentős mértékű foglalásra, zár alá vételre került sor. Ha a gyanúnk beigazolódik és a bíróság is így fogja látni, akkor van olyan vagyoni alap, amiből a költségvetést ért kár megtérülhet.
ELNÖK: Csakhogy elvarrjuk a szálat, tisztázzuk a számokat. 1,4 milliárd a kár és 900 millió forint került zár alá vételre.
DR. NAGY JÁNOS vezérőrnagy, a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnoka: Nagyjából stimmelnek a számok. Én úgy emlékszem, hogy 1,3 milliárd forint a kár és valamivel több mint 700 millió forint került zár alá vételre.
ELNÖK: Bencze József tábornok úr talán tud erre válaszolni, ha mégsem, akkor arra kérem tábornok urat, hogy ezt a két számot írásban kapjuk meg, mert ezek nagyon fontosak és lényegesek. Parancsoljon, altábornagy úr!
DR. BENCZE JÓZSEF altábornagy, országos rendőrfőkapitány: Azt gondolom, az elhangzott tisztázó kérdések után a folyamatok nagyjából áttekinthetők a tisztelt bizottság számára. Én ennek a dolognak csak a büntető, illetve a rendészeti részével tudok foglalkozni. December 20-án rendelt el a Központi Bűnüldözési Parancsnokság titkos nyomozást a Vám- és Pénzügyőrség Közép-magyarországi Regionális Parancsnokságának a jelzése alapján. A parancsnokság jelezte, hogy a Palota vámudvarnál folytatott vizsgálatok milyen visszásságokat mutatnak. A titkos nyomozás elrendelésekor nem tartózkodtam Magyarországon, ezt követően a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója, Galambos Tábornok úr február 1-jén találkozót kért a helyettesemtől, dr. Kanta Tünde ezredes asszonytól, amelyen részt vett Molnár Bálint ezredes úr is, aki ezekben az ügyekben követlen partnerviszonyban volt a bűnügyi főosztállyal, illetve velünk. Amikor hazaérkeztem, a tábornok úr tőlem is találkozót kért, amely találkozón három kérdés merült fel: folytatunk-e vizsgálatot az alapítvánnyal kapcsolatban, véleményünk szerint történt-e bűncselekmény, s ha igen, akkor ha a vámot, illetve az elmaradt áfát befizetik, mi az eljárás rendje. Ezek tulajdonképpen tájékozódó kérdések voltak. Én elmondtam, hogy természetesen folytatunk vizsgálatot, meglátásunk szerint megalapozott a gyanú, vagy legalábbis fennáll a gyanú, hogy történt bűncselekmény.
Amennyiben ebben a kérdésben a megalapozott gyanú szintjére jutunk, akkor várhatóan nyomozást rendelünk el, illetve általános szabály, hogy ezekben az ügyekben ha és amennyiben a be nem fizetett adót vagy egyéb közterhet megfizetik, akkor enyhítő körülményként esik latba a büntetőeljárás során. Az az érdeke egyébként a nyomozóhatóságnak, a Vám- és Pénzügyőrségnek, hogy térüljön meg a kár minél nagyobb arányban akár az eljárás alá vont önkéntes megfizetésével. Ez azonban nyilván utólag nem annullálja adott esetben a bűncselekmény elkövetését. Ezekben a kérdésekben adtam tájékoztatást. A tábornok úr kifejezetten kijelentette, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatalnak nincs köze olyan módon ehhez az alapítványhoz, hogy az egy fedővállalkozás lenne. Ezekről a tárgyalásokról az országos parancsnok urat tájékoztattam, illetve tájékoztattuk.
Ezt követően Molnár ezredes úr megjelent nálam. Zárójelben hozzáteszem, hogy ezeken a beszélgetéseken nyilván nemcsak ezt az egy ügyet tekintettük át, hanem számos más történetet, hiszen több milliárdos áfacsalásos ügyek voltak, amelyekről rendszeresen konzultáltunk. Molnár Bálint még egyszer megjelent nálam egy beszélgetésen. Ugyanezeket tudtam elmondani. Tulajdonképpen semmiféle kérdést ezentúl nem fogalmazott meg. Galambos úr az országos parancsnok úrral találkozott. Nyilván beszélőviszonyban voltunk, tehát ezeket mi folyamatosan tudtuk, hiszen tájékoztattuk egymást. Elmondtam, hogy az úgynevezett 918/83. EGK-rendelet pontosan mit mond ezekre az esetekre. Ezeket egyébként le is írtuk, hiszen az alapítvány jogtanácsosa, dr. Simon Ibolya - ha jól emlékszem a nevére - többször kérdéssel fordult hozzánk, hogy válaszoljunk bizonyos kérdésekre. A konkrét ügy miatt nyilván konkrét válaszokat nem adhattunk, de az általános jogi válaszokat minden esetben megadtuk.
Nagyon lényeges kérdés, hogy a tábornok úr által idézett EGK-rendelet szerint - ezek fontos kérdések - ha és amennyiben valaki vámmentes jogcímen ilyen módon vámkezeltethet árut, ha később azt kölcsönadja, bérbeadja vagy átruházza akár ingyenesen is, akkor előzetes bejelentési kötelezettség terheli, előzetesen meg kell fizetnie az import által kivetve a vámot, és ezután természetesen sor kerülhet ezekre a cselekményekre, tehát a kölcsönadásra, a bérbeadásra, átruházásra. Ezeket egyértelműsítettük, egyértelművé tettük.
A realizáláshoz bevártunk egy olyan pillanatot, amikor egy banki pénzfelvételre került sor. Ezt követően ismételten tájékoztattam Galambos tábornok urat, hogy ma reggel, most történt egy realizálás, majd szóban is elmondtam, hogy az őrizetbe vételeket várhatóan előzetes letartóztatás kezdeményezésével fogjuk folytatni. Tulajdonképpen az alapítvánnyal kapcsolatos kérdésekben további információcserére nem került sor.
Szeretném még jelezni, hogy az alapítvány és a vele együttműködő Herba cégcsoport együttműködésében a nyomozás megalapozott gyanúja az volt, hogy tulajdonképpen a távol-keleti mintegy 8500 tonna konzerv élelmiszer berendelését maga a Herba cégcsoport végezte. Amikor a Herba cégcsoport által működtetett vagy legalábbis igénybe vett vámraktárba megérkezett ez az áru, akkor nem kezdeményezett senki szabadkereskedelmi forgalomba helyezést, hanem történt egy áttovábbítás ennek a bizonyos svájci, de Hongkongba bejegyzett cégnek, amely aztán ingyen, papíron felajánlotta az alapítványnak. Az alapítvány ezt követően kezdeményezte az EGK-rendelet passzusaira hivatkozva a vámmentes vámkezelést. Innentől kezdve szintén a Herba cégcsoport kapott felhatalmazást az alapítványtól, hogy ezeket az árukat értékesítse.
Felmerült nyilván a lefoglaláskor - mert le tudtunk foglalni néhány terméket -, hogy ezek a termékek már eleve a Távol-Keletről úgy lettek csomagolva, hogy bizonyos, Magyarországon működő üzletláncok logói és nevei rajta voltak a szállítmányokon. Még egyszer mondom, 8500 tonna áruról van szó egyébként, amit a Vám- és Pénzügyőrség Közép-magyarországi Regionális Parancsnoksága vizsgált. Ez a 2004. május 1-jétől 2006. április 30-ig terjedő időszak. Ez az a bizonyos 175 szabad forgalomba bocsátás, amelynek az értéke 1 milliárd 398 millió forint volt. Nem tudom a végleges számokat, de amikor ez a vizsgálat zajlott, akkor az ehhez kapcsolódó vámot 795 millió forintra kalkulálták a szakértők, és 424 millió forint az az áfa, amely nem lett megfizetve. Kilencszáz millió forint volt az az összeg, amelyet biztosítási intézkedésként zárolni tudtunk. Ez az alapítványhoz kapcsolódó Herba cégcsoport számláin lévő összeg. Az alapítványnál nem tudtunk zárolni semmit abban az időpontban. Egyébként ilyen típusú visszaélés - akkor megnéztem - két-három évre visszamenőleg egy-kettő fordult elő, nyilván sokkal kisebb tételben.
Összességében pedig még annyit tudok elmondani, hogy az egyik évben, úgy emlékszem, 25, a másik évben 35 olyan szervezet volt, amely hasonló típusú vámmentes vámkezelést kezdeményezett ilyen jogcímen. Egyébként az alapítványnak a büntetőeljárás megindítását megelőző két évben mintegy 980 millió forint folyt be a számlájára - ezt még meg tudtuk állapítani -, amit nem találtunk a számlán. Hangsúlyozom, azt a kuratórium elnöke minden esetben személyesen felvette, és az eljárásnak abban a szakaszában nem is tudott vagy nem akart erre vonatkozóan nyilatkozni. Itt nyilván a sikkasztás megalapozott gyanúja felmerült. Ebben a Vám- és Pénzügyőrségnek nem volt kompetenciája nyomozni. Tudomásom szerint erre a felhatalmazást azóta az ügyészségtől megkapta. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az a javaslatom a tárgyalás menetére, hogy most próbáljuk meg a Vám- és Pénzügyőrséghez kapcsolódó kérdéseket lezárni, és utána el tudjuk engedni Nagy tábornok urat. Azt követően a rendőrségi szálra térnénk rá, Bencze tábornok úrtól fogunk kérdezni.
Van-e valakinek a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága működéséhez kapcsolódó kérdése? (Gulyás József jelentkezik.) Jó, előtte még nekem lenne kérdésem Bencze tábornok úrhoz. A Galambos tábornok úrral történő találkozóra mikor került sor? Nagy tábornok úrhoz a következő lenne a kérdésem. A Vám- és Pénzügyőrség és a Nemzetbiztonsági Hivatal között egy együttműködési megállapodás szabályozza az együttműködés kereteit. Ez egy rendezett kérdés?
Gulyás képviselő úr következik, utána pedig le fogjuk zárni a VPOP-hoz kapcsolódó kérdéseket.
GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): A vámmentes eljárással kapcsolatban van egy kérdésem, amit már feszegettem. A jóváhagyás feltétele az, hogy ingyenes szétosztásra kerül majd az adomány. Tudjuk, hogy ez ebben az esetben nem történt meg. Arra nem kaptam egyértelmű választ, hogy ezt törekedtek-e lepapírozni. Ha jól értettem, elvileg az eljárás során ezt nekik eleve dokumentálni kellett volna, hogy mi lesz ennek az adománynak a sorsa. Felmerül bennem az a kérdés, hogy mi a gyakorlat, mi az eljárás: az utólagos ellenőrzés mennyire működik az illetékes hatóságoknál. Amikor az adományozás úgymond lezajlik, azt ellenőrzik-e? Van-e erre egy általános gyakorlat?
ELNÖK: Akkor először kérdezem Bencze tábornok urat, majd pedig Nagy János urat.
DR. BENCZE JÓZSEF altábornagy, országos rendőrfőkapitány: Mint jeleztem, február 1-jén volt egy találkozó dr. Kanta Tünde, Molnár Bálint és Galambos tábornok úr között. Ezt követően másnap vagy a harmadik napon találkoztam Galambos tábornok úrral, továbbá még egyszer április 13-án, amikor a büntetőeljárást megindítottuk, és sor került az őrizetbe vételekre. Ezt követően egy sms-tájékoztatást adtam, illetve személyesen is elmondtam, hogy elindult az ügy, itt tartunk.
DR. NAGY JÁNOS vezérőrnagy, a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnoka: Meg tudom erősíteni azt, amit elnök úr mondott. További kérdés volt, hogy törekedtek-e lepapírozni az ingyenes szétosztást. A vámkezelési indítványban a jogszabályi helyre, illetve a konstrukcióra való utalás értelemszerűen tartalmazta ezt az ígérvényt, de mivel itt vámkezelés utáni eseményről van szó, ezt abban a pillanatban még nem lehetett ellenőrizni, már csak azért sem, mert ezt be is kell jelenteni a vámhatóság részére. Utólagos ellenőrzés természetesen van. Nagyon sok olyan típusú vámmentes vámkezelési lehetőség, jogcím van, amely valamilyen feltétel beálltától függ, és ezeknek a feltételeknek a beálltát utólag ellenőrizzük. Persze nem minden esetben, hanem vagy szúrópróbaszerűen, vagy valamilyen kockázatelemzés alapján, s mint már említettem, volt ilyen irányú vizsgálat, illetve ellenőrzés is. Az Észak-Pest Térségi Vámhivatal ellenőrzése ilyen típusú volt.
Kérdésként hangzott el, hogy pontosan mekkora az elkövetési érték. Nos, egészen pontosan 1 254 513 214 forint. Ebből a vám 587 293 179 forint, a környezetvédelmi termékdíj 295 484 288 forint, az áfa pedig 371 735 747 forint.
ELNÖK: A Vám- és Pénzügyőrséghez kapcsolódó kérdéseket lezárom. Köszönjük szépen Nagy János úrnak, a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnokának, hogy eljött hozzánk. Viszontlátásra! (Rövid szünet. - Dr. Nagy János távozik a bizottsági ülésről.)
Most pedig megnyitom a kérdéseknek azt a részét, amely a vizsgálóbizottság munkájához kapcsolódik és a rendőrség hatáskörébe tartozik. Az országos rendőrfőkapitány úr az ezekkel kapcsolatos kérdésekre fog válaszolni.
Elöljáróban szeretném elmondani, az országgyűlési határozat tartalmaz egy kérdést, amely azt próbálja tisztázni, hogy az ORFK szervezett bűnözés elleni egységénél az alapítvány kuratóriumának a vezetője és alapítója között milyen kapcsolat, milyen eljárás volt. Arra kérjük tábornok urat, hogy erről tájékoztasson minket.
Mindenféle hírek megjelentek arról, hogy Földesi-Szabó László hogyan távozott a rendőrség állományából. Örülnénk, ha erről is mondana nekünk valamit, valamint arról, hogy milyen volt a rendőrség és Földesi-Szabó László viszonya Földesi-Szabó László munkaviszonyának a megszűnése után.
Arra kérjük, tábornok úr, hogy mondja el mindazt, amit fontosnak vél és a bizottság tagjai utána kérdéseket tesznek fel önnek.
Dr. Bencze József országos rendőrfőkapitány tájékoztatója
DR. BENCZE JÓZSEF altábornagy, országos rendőrfőkapitány: Tisztelt Elnök Úr! A fellelhető és irattárban lévő anyagok alapján azt tudom jelenteni a tisztelt bizottságnak, hogy a Nemzeti Nyomozó Irodánál, illetve elődjénél nem volt titkos nyomozásra utaló előzmény ebben az ügyben. A Budapesti Rendőr-főkapitányság nyílt eljárást folytatott, az irattári adatok alapján ott se volt titkos előzmény. Az ügy előadójának, bizonyos Sörét Ormos Gyulának - jelenleg rendőr alezredes - sem volt tudomása ilyen előzményről. A nyílt eljárás adatai a BRFK-nál már selejtezésre kerültek, a PKKB-tól szereztük be a vádiratot, illetve az IRM-től a kegyelmi eljárással kapcsolatos előzménydokumentációkat.
Azt szeretném az üggyel kapcsolatban a tisztelt bizottság tájékoztatására elmondani, hogy a Kőbányai Sörgyár Részvénytársaság és a Kereskedelmi Bank Rt. közösen tett feljelentést a Budapesti Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi osztályán 1992. augusztus 12-én, ezt követően nyomozást rendelt el a BRFK ismeretlen tettes ellen csalás bűntett elkövetésének alapos gyanúja miatt. Az ügyben büntető feljelentéssel élt továbbá a Merkantil Bank Rt. is. A BRFK vizsgálati főosztályának gazdaságvédelmi osztálya folytatta le az ügyet, az ügy előadója jelenleg az NNI állományában lévő Sörét Ormos Gyula alezredes úr volt. (Dr. Bárándy Gergely megérkezik az ülésre.)
Az ügy két fővel szemben 1993. február 15-én vádemelési javaslattal került befejezésre. Egy fő vonatkozásában - mivel ismeretlen helyen tartózkodott - a nyomozás felfüggesztésére került sor. A felfüggesztést követően a BRFK gazdaságvédelmi osztálya büntető feljelentést tett Jakubinyi Róbert és Lovász Judit ellen, mivel arra vonatkozóan voltak adatai, hogy nevezettek részt vettek a bűncselekmény elkövetésében. Ezután 1993. augusztus 10-én a nyomozás folytatását rendelték el. A két személlyel szemben az eljárás 1995. szeptember 12-én vádemelési javaslattal befejezésre került, ellenük a Fővárosi Főügyészség vádiratot nyújtott be és a bíróság elmarasztaló ítéletet hozott velük szemben. Az ismeretlen helyen tartózkodó Kovács József elfogását követően a BRFK tovább folytatta az akkor felfüggesztett vizsgálatot, az V-VIII-XIII. Kerületi Ügyészség pedig 2003. március 14-én nyújtott be ellene vádiratot.
Az V-VIII-XIII. Kerületi Ügyészség vádirata a B.V.4434/95/1-I számon 1995. december 5-én kelt Jakubinyi Róberttel és a másodrendű Lovász Judittal szemben. A kegyelmi kérvényt Jakubinyi Róbert saját kérelemre terjesztette elő a köztársaság elnöke felé 1998. november 13-án, elsősorban betegségére hivatkozva, valamint arra, hogy az ügyben több esetben is a büntetés félbeszakítására került sor. Részletesen megvan a kegyelmi kérelme. A kegyelmi kérelmek felülvizsgálatát, illetve továbbítását az igazságügy-miniszter 66.002/99.IM számon terjesztette elő, amelyben Jakubinyi Róbert vonatkozásában is sor került a javaslatra, a Magyar Köztársaság elnöke pedig a 10-39/4/99. számú határozatával hozta meg döntését, és Jakubinyi Róbert vonatkozásában a szabadságvesztés hátralévő részének végrehajtását kegyelemből három évi próbaidőre felfüggesztette. Megjegyzem, hogy hét személy egy csomagban történő előterjesztéséről volt szó, 85 kegyelmi kérelem ügyében pedig a kegyelmezési jog gyakorlására nem került sor.
Ami konkrétan a Földesi-Szabó Lászlóval kapcsolatos kérdést illeti: az ő szolgálati viszonya 2000. szeptember 30-ai hatállyal közös megegyezéssel került megszüntetésre. 1983. szeptember 1-jén került a Budapesti Rendőr-főkapitányság állományába, majd rendőrtiszti főiskolát végzett, kerületi kapitányságon teljesített szolgálatot, 1990-től pedig az ORFK Nemzetközi Szervezett Bűnözés és Kábítószer-ellenes Szolgálat alosztályának csoportvezetője.
Később a bevetési osztály vezetője, majd '98-tól a Bűnügyi Ellátó Igazgatóság, tehát a BEI műveleti főosztály vezetőjének helyettese, egyben vezető osztályvezetője is volt. Az ő távozásával kapcsolatban nem tudtam egyebet fellelni, mint a közös megegyezéssel történő megszüntetést. A BEI korábbi parancsnoka szóban annyit mondott, hogy az Ügyészségi Nyomozó Hivatal folytatott eljárást, amelyet azért nem kíván kommentálni, mert ez az eljárás minősített volt, így nekem nincs is rálátásom, nincsenek további információim, de talán a bizottságnak van lehetősége ebben a tekintetben is megismerni. Mivel a szolgálati viszony megszüntetésekor Szabó úr - aki akkor alezredesi rendfokozattal rendelkezett - rendelkezett a nyugállományba helyezés feltételeivel is, a vonatkozó jogszabályok értelmében ötven éves koráig számára, illetve részére a megállapított szolgálati nyugdíj 50 százaléka volt folyósítható. Ezzel a lehetőséggel élt.
2006. szeptember 27-én a Nemzedékek Biztonságáért Közhasznú Alapítvány kuratóriumi elnöke tett előterjesztést Bene László altábornagy úrnak nyugdíjas ezredessé történő előreléptetésére, ezt követően az igazságügyi és rendészeti miniszter 2006. október 10-én nyugállományú rendőrezredessé léptette elő. Jelentem, ennyit tudtam elmondani.
Kérdések, hozzászólások, reflexiók
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdések vannak-e? (Gulyás József jelentkezik.) Gulyás képviselő úr, parancsoljon!
GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): A kegyelmi kérvény kapcsán merül fel bennem, hogy egyrészt nem tudom, évente hány olyan kegyelmi kérvény van, amelyet az igazságügy-miniszter - aki ebben az esetben, ha jól emlékszem, Dávid Ibolya volt - támogatólag továbbít és terjeszt fel a köztársasági elnök felé. Mennyire általános gyakorlat, hogy ilyen típusú bűncselekményekben támogató kérvényt továbbít az igazságügy-miniszter? Évente hány ilyen lehet? Erre irányulna az egyik kérdésem.
A másik: egy korábbi állítás vagy tényközlés kapcsán merült fel bennem egy elemi felháborodás, hogy ha jól értettem, mintegy 900 millió forintot meghaladó összeg landolt az alapítvány számláján, amelyet Földesi-Szabó úr, ha jól értettem, leemelt az alapítvány számlájáról, és nem tud vagy nem kíván egyelőre ezzel elszámolni, ugyanakkor ha jól látom, akkor különböző ügyekben nyilatkozik a médiában. Szabadlábon védekezik ez a jóember? Itt minden rendben van?
ELNÖK: A kegyelmi kérvényhez csak annyit mondanék, hogy a tábornok úrral azt tudjuk tisztázni, hogy az Országos Rendőr-főkapitányságnak nincsen semmi köze a kegyelmi kérvényhez olyan formában, hogy nem lépett fel kezdeményezőleg. Tehát egy ilyen szál volt. Ha szükséges, akkor az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumban utána fogunk nézni. Már írásban elment a kérdés a miniszter úrnak, és ha szükséges, ki tudjuk bontani. A másik a Vám- és Pénzügyőrségre vonatkozik.
Megadom a szót a tábornok úrnak, hogy válaszoljon.
DR. BENCZE JÓZSEF altábornagy, országos rendőrfőkapitány: Az első kérdésre nem vagyok illetékes válaszolni. Próbáltam egy jelzést tenni, hogy ebben a kegyelmi kérvénycsomagban 85 kegyelmi kérvényre vonatkozó dolgot bírált el a miniszter, illetve nem tudom, mennyit terjesztett elő, lényeg az, hogy a köztársasági elnök hét személy esetében élt a kegyelmi jog gyakorlásával.
Körülbelül 900 millió forint körüli összeg az, ami két év alatt az alapítvány számlájára megérkezett. Ez a nyomozás akkori szakaszában, amikor még rálátás volt, bizonyítható volt. Igazából a házkutatás és a kihallgatások során az alapítványnak nem volt lefoglalható vagy zárolható pénze. Arra a kérdésre pedig, hogy ez a pénz hova lett, emlékezetem szerint az eljárás alá vont azt a választ adta, hogy megvan, de nem mondja meg, hogy hol. Ez a sikkasztás megalapozott gyanúját vetette fel. A Vám- és Pénzügyőrségnek nem volt hatásköre sikkasztás ügyében nyomozni. Még egyszer jelzem: a későbbiekben tudomásom szerint az ügyészség kijelölte ennek a bűncselekménynek, a sikkasztás bűncselekményének a nyomozására az eljáró Központi Bűnüldözési Parancsnokságot. Minden további részletet a Vám- és Pénzügyőrség vezetője vagy a KBP vezetői tudnak ebben a kérdésben elmondani. Tudomásom szerint a gyanúsításra is sor került.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdések vannak-e? (Nincs jelentkező.) Tábornok úr, ha jól értettem, 2006. szeptember 27-én mint nyugállományú rendőrt léptették elő Földesi-Szabó Lászlót. Legyen kedves mondani, hogy milyen alapítványról van szó? A nemzetbiztonságért közhasznú alapítvány javaslata alapján?
DR. BENCZE JÓZSEF altábornagy, országos rendőrfőkapitány: Nemzedékek Biztonságáért Közhasznú Alapítvány.
ELNÖK: Jó, ezért kérdeztem rá. Nyilván nem olyan régóta főkapitány, de talán van valami rálátása: mennyire általános, mennyire gyakori az az eset, hogy nyugállományban lévő rendőröket valamilyen különleges, egyedi indok nélkül, egy ilyen általánosabb megfontolás alapján előléptetik? Mennyire gyakori ez az eset? Egyedi esetről van szó? Hogyan fordulhat ez elő?
DR. BENCZE JÓZSEF altábornagy, országos rendőrfőkapitány: Egyfajta gyakorlat alakult ki abban, hogy nyugállományban lévő rendőröket, de más rendvédelmi szervek tagjait is esetenként az úgynevezett sátoros ünnepek alkalmából előléptetik rendfokozatban. Ez pénzzel nem jár, nem terheli meg az illetékes szerv büdzséjét. Tehát előfordul számos esetben. Egyébként a kuratórium elnöke indoklásában felhozta a főkapitány úr felé, hogy Földesi-Szabó László mint elnök, évek óta segíti ennek a bizonyos alapítványnak a munkáját, az alapítványok által a sport, a művészet, a rendvédelem, az esélyegyenlőség jegyében szervezett közbiztonsági napok, zsarunapok, nyári táborok, nemzetközi nyílt napok szervezését támogatta, például a Milotai Nemzetközi Nyílt Naphoz 500 ezer forinttal, az ukrajnai, erdélyi, csángó, lengyel gyerekek táboroztatásához 1 millió forinttal és az október 14-én megrendezése kerülő Nyugdíjasok és Fiatalok Országos Találkozójához 500 ezer forinttal járult hozzá. Az együttműködés alapján több európai ország hasonló típusú alapítványaival sikerült felvenni a kapcsolatot, és ezért kéri és javasolja a soron kívüli előléptetést.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ha ironikus lennék, azt mondanám, hogy a Rákóczi Szövetség elnökének már vezérőrnagynak kellene lennie ilyen megfontolások alapján.
Van-e valakinek még kérdése az országos rendőrfőkapitányhoz? (Nincs jelentkező.) Elengedhetjük a tábornok urat? (A bizottsági tagok egyetértőleg bólintanak.) Köszönjük szépen, tábornok úr. Tíz másodperc technikai szünetet rendelek el. (Rövid szünet. - Dr. Bencze József távozik a bizottsági ülésről.)
Ha jól érzékeltem, Tóth Károly képviselő úr kívánt szólni. Tessék, parancsoljon!
TÓTH KÁROLY (MSZP): Az irónia folytatásaként: az előző szervezet esetében, elnök úr, keresni kell támogatókat, elő kell terjeszteni, és akkor a felelős döntést hozó, ha kell, akár tábornokká is bárkit elő tud léptetni nyugállomány után. Úgy gondoltam, hogy ez nem tartozik szigorúan ide, de ha irónia van, legalább abban is döntetlen legyen és béke, mint a munkában. (Derültség.)
ELNÖK: Köszönöm alelnök úr hozzászólását. Látja-e valaki annak akadályát, hogy az ülést berekesszük? (Nincs jelentkező.)
A mai munkánkat elvégeztük. A jövő héten is szerdán fogunk találkozni, mert kedden délelőtt a költségvetési módosító javaslatok szavazására kerül sor. Köszönöm szépen a megjelenést és a munkában való aktív részvételt. A bizottsági ülést bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 32 perc)
|
|
Demeter Ervin |
Jegyzőkönyvvezetők: Soós Ferenc és Vicai Erika