H/1122. számú
országgyûlési határozati javaslat

az Európa Tanács "Korrupció Elleni Államok Csoportjához"
(GRECO) való csatlakozásról

Budapest, 1999. április

Az Országgyûlés

1. egyetért azzal, hogy a Magyar Köztársaság csatlakozzon az Európa Tanács "Korrupció Elleni Államok Csoportjához";

3. felhatalmazza a Kormányt, hogy az Európa Tanács Miniszterek Bizottságának (97)24. számú határozatát a korrupció elleni 20 irányelvrõl, illetve a (98)7. számú határozatot a GRECO felállításához szükséges felhatalmazásról, továbbá a GRECO statútumát tegye közzé.

Az Európa Tanács állam- és kormányfõi 1997. október 10-11-én Strasbourgban tartott második csúcstalálkozóján elfogadott Akciótervben az állam- és kormányfõk a korrupció elleni küzdelem hatékonyabbá tétele érdekében utasították a Miniszterek Bizottságát, hogy fogadjon el irányelveket, melyek alkalmazhatók a nemzeti jogalkotás és gyakorlat fejlesztésében, és késedelem nélkül állítson fel egy megfelelõ és hatékony rendszert ezen irányelvek, valamint a korrupció elleni Akcióprogramban foglaltaknak megfelelõen elfogadott egyéb nemzetközi eszközök érvényesülésének ellenõrzésére.

E rendelkezésnek megfelelõen a Miniszterek Bizottsága (97) 24. számú határozatával elfogadta a Korrupció elleni Küzdelem 20 Irányelvét, valamint (98) 7. sz határozatával felhatalmazást adott a Korrupció elleni Államok Csoportjának (GRECO) felállítására egy Kibõvített Részleges Megállapodás keretében. E megállapodási forma lényege, hogy lehetõvé teszi nem Európa Tanács tagállamok, illetve az Európai Közösség csatlakozását (kibõvített), ugyanakkor nem kívánja meg a hatálybalépéshez minden Európa Tanács-i tagállam csatlakozását (részleges).

A Kibõvített Részleges Megállapodás 14 Európa Tanács-i tagállam csatlakozási szándékának kifejezése után lép hatályba, és ezt követõen kap majd sorszámot .

A GRECO feladata az Európa Tanács keretében a korrupció elleni küzdelem területén született nemzetközi jogi instrumentumokban vállalt kötelezettségek teljesítésének, végrehajtásának vizsgálata. E vizsgálat leginkább a Európa Tanács korrupció elleni büntetõjogi egyezményének végrehajtására terjedne ki, amelynek a Magyarország által történõ aláírása iránti elõkészületek jelenleg folynak.

A vizsgálatokat az egyezményekben részes államok által jelölt szakértõk végzik kölcsönösen tanulmányozva egymás jogszabályait, javaslatokat téve azok esetleges módosítására, kijavítására a vállalt kötelezettségeknek való jobb megfelelés érdekében, ezen keresztül érvényesítve az egyenlõ nyomásgyakorlást. A szakértõk által készített jelentést a GRECO plenáris ülése fogadja el, melynek során figyelembe veszik a vizsgált államnak a szakértõi jelentésre tett észrevételeit.

A GRECO elvégzett munkájáról éves jelentést készít, melyet az Európa Tanács Miniszterek Bizottságának megfelelõ szintû, a GRECO tagjainak képviselõibõl álló Közgyûlés hagy jóvá.

A GRECO Eljárási Szabályait, költségvetését, az értékelésre kerülõ nemzetközi jogi rendelkezések körét a késõbbiekben maga határozza meg.

A GRECO költségeit tagjai fedezik éves kötelezõ hozzájárulásaikból, önkéntes hozzájárulásaikból, valamint az érdekelt nemzetközi intézmények önkéntes hozzájárulásaiból összeálló költségvetésbõl. A tagok által fizetendõ hozzájárulás mértéke természetesen függ a tagok számától; figyelembe véve a csatlakozási szándékukat már bejelentõ államok számát, az Európa Tanácstól kapott tájékoztatás szerint Magyarország kötelezõ hozzájárulása 0,89%, vagyis 51 830 FF lenne évente. (Ez az összeg csak irányadó jellegû.) A GRECO évente beszámol költségvetésének végrehajtásáról.

Tekintettel arra, hogy a korrupció elleni küzdelem Magyarországon - akárcsak az egész világon - kiemelten kezelt, stratégiai jelentõségû feladat - indokolt, hogy az Európa Tanács korrupció elleni büntetõjogi egyezményének aláírásával párhuzamosan hazánk a nemzetközi rendelkezések ellenõrzésére hivatott szervezethez való csatlakozásával is kinyilvánítsa elhivatottságát a korrupció elleni küzdelemben. Mielõbbi csatlakozásunk azt eredményezhetné, hogy az Európa Tanács fennállásának 50. évfordulója tiszteletére Budapesten megrendezendõ Miniszterek Bizottsága ülésén, amelyen várhatóan a GRECO alakuló ülésére is sor kerül, Magyarország az alapító tagok között lehetne.

Az Európa Tanács Miniszterek Bizottsága,

Figyelemmel az Európai Igazságügy-miniszterek XIX. és XXI. konferenciájára (Valletta, 1994, Prága, 1997);

Figyelemmel a Miniszterek Bizottsága által 1996-ban elfogadott korrupcióellenes Akcióprogramra;

Az Európa Tanács állam- és kormányfõi 1997. október 10-11-én Strasbourgban tartott második csúcstalálkozója Záró Nyilatkozatának és az ott elfogadott Akciótervnek értelmében;

Figyelembe véve a Miniszterek Bizottsága által 1997. november 6-án elfogadott, a korrupció elleni küzdelem húsz irányelvérõl szóló (97)24. számú határozatát;

Tekintettel a Jogi Együttmûködés Európai Bizottságának (CDCJ) és a Büntetõjogi Kérdések Európai Bizottságának (CDPC) véleményére;

A kibõvített részleges megállapodásokról szóló (93)28 számú határozat, valamint az Európa Tanács részleges és kibõvített megállapodásai felállításának kritériumairól szóló (96)36. számú határozat a tükrében,

Tudomásul veszi a Korrupció elleni Államok Csoportjának (GRECO) felállításáról szóló Részleges Kibõvített Megállapodásról szóló határozat tervezetét (a továbbiakban: A GRECO-t Alapító Megállapodás), amelyet a Korrupció elleni Multidiszciplináris Csoport hagyott jóvá, ahogy az megjelenik a NC(98)54. rev. számú, 1998. április 29-én kelt dokumentumban,

Felhatalmaz a GRECO-t Alapító Megállapodás elfogadására egy részleges és kibõvített megállapodás formájában,

Felkéri a tagállamokat, hogy a fõtitkár felé jelezzék szándékukat a GRECO-t Alapító Megállapodás elfogadására, úgy értelmezve, hogy ez a Megállapodás az azt követõ hónap elsõ napján tekintendõ elfogadottnak, melyen a fõtitkár kézhez veszi a 14. tagállam jelzését részvételi szándékáról,

Felkéri a nem tagállamokat, melyek részt vettek a GRECO-t Alapító Megállapodás kidolgozásában, hogy a fõtitkár felé jelezzék részvételi szándékukat,

Kifejezi abbéli kívánalmát, hogy az Európa Tanács minden tagállama, valamint a fent említett nem tagállamok mielõbb részesei legyenek a GRECO-t Alapító Megállapodásnak.

A ....... államok (legalább az Európa Tanács tagállamainak egyharmada) Miniszterek Bizottságába delegált képviselõi, melyekhez csatlakoznak a .... államok (az ezen megállapodásban való részvételre meghívott nem tagállamok).

Meggyõzõdve arról, hogy a korrupció jelentõs fenyegetést jelent a jogállamiságra, a demokráciára, az emberi jogokra, a tisztességre és a társadalmi igazságosságra, akadályozza a gazdasági fejlõdést és veszélyezteti a társadalom demokratikus intézményeinek, valamint erkölcsi alapjainak stabilitását;

Tudatában az államok közötti együttmûködés segítése szükségességének a korrupció elleni küzdelem területén, ideértve annak kapcsolatait a szervezett bûnözéssel és a pénzmosással;

Hangsúlyozva, hogy a korrupció elleni küzdelemben a sikeres stratégia az államok komoly kötelezettségvállalását kívánja meg, hogy egyesítsék erõfeszítéseiket, megosszák tapasztalataikat, és közös cselekményeket hajtsanak végre.

Felismerve, hogy a közfigyelem felkeltése és az etikai értékek támogatása hatékony eszköze a korrupció megelõzésének;

Tekintetbe véve az Európai Igazságügy-miniszterek XIX. konferenciájának ajánlásait (Málta 1994.);

Figyelemmel az Európa Tanács Miniszterek Bizottsága által 1996-ban elfogadott korrupció elleni Akcióprogramra és ennek folyományaként a Korrupció Elleni Multidiszciplináris Csoport (GMC) munkájára;

Figyelemmel az Európa Tanács és az Európai Bizottság (Phare program) közös projektjére a korrupció és a szervezett bûnözés elleni küzdelemrõl az átalakuló államokban ("Octopus projekt");

Tekintettel az Európai Igazságügy-miniszterek XXI. konferenciáján (Prága, 1997.) elfogadott No.1. határozatra a korrupció és a szervezett bûnözés közötti kapcsolatokról;

Tekintettel az Európa Tanács állam- és kormányfõi 1997. október 10-11-én Strasbourgban tartott második csúcstalálkozója záró nyilatkozatára, melyben az állam és kormányfõk úgy döntöttek, hogy közös válaszokat keresnek a növekvõ korrupció és szervezett bûnözés kihívásaira;

Megfelelõen az Európa Tanács állam- és kormányfõi 1997. október 10-11-én Strasbourgban tartott második csúcstalálkozóján elfogadott Akciótervnek, melyben az állam és kormányfõk a korrupció elleni küzdelemben való együttmûködés támogatására tekintettel, ide értve annak a szervezett bûnözéssel és a pénzmosással való kapcsolatait, utasították a Miniszterek Bizottságát, hogy többek között fogadjon el irányelveket, melyek alkalmazhatók a nemzeti jogalkotás és gyakorlat fejlesztésében, és késedelem nélkül állítson fel egy megfelelõ és hatékony rendszert ezen irányelvek, valamint a korrupció elleni Akcióprogramban foglaltaknak megfelelõen elfogadott egyéb nemzetközi eszközök érvényesülésének ellenõrzésére;

Figyelembe véve a Miniszterek Bizottsága 101. ülésén, 1997. november 6-án elfogadott, a Korrupció elleni Küzdelem 20 irányelvérõl szóló (97)24. számú határozatot;

Meggyõzõdve arról, hogy a GRECO felállítása, amelyben az Európa Tanács tagállamai és a nem tagállamok azonos alapokon vesznek részt, jelentõs hozzájárulást jelentene egy dinamikus eljárás támogatásához a korrupció megelõzése és a vele szembeni küzdelem folyamatában;

Meggyõzõdve arról, hogy a kölcsönös értékelés és nyomásgyakorlás eszközével a GRECO képes lesz rugalmas és hatékony módon követni a irányelvek megtartását, valamint az Európa Tanács által a korrupció elleni küzdelem területén elfogadott egyéb nemzetközi eszközök végrehajtását;

Meggyõzõdve arról, hogy a GRECO-ban teljes jogú tagsággal csak azok rendelkezhetnek, akik megszorítások nélkül részt vesznek a kölcsönös értékelési eljárásban és elfogadják az ezen keresztül történõ értékelésüket;

Tekintettel a Miniszterek Bizottságának 102. ülésén 1998. május 5-én, miniszteri szinten elfogadott (98)7. számú határozatára, amely felhatalmaz ezen megállapodás elfogadására;

Ezennel elhatározza a Korrupció elleni Államok Csoportjának (GRECO) felállítását ezen Kibõvített Részleges Megállapodással, melyet az ehhez csatolt Alapszabálynak megfelelõen kell irányítani;

Egyetért azzal, hogy a GRECO egy kezdeti hároméves idõtartamra alapíttatik;

Egyetért a GRECO mûködésének áttekintésével, e hároméves idõtartam végén;

Kifejezi abbéli kívánságát, hogy az Európa Tanács minden tagállama a közeljövõben a GRECO tagjává váljon;

A Korrupció elleni Államok Csoportjának (a továbbiakban, mint GRECO) célja, hogy, az e területen tett kötelezettségvállalásainak megfelelõen fejlessze tagjainak eszköztárát a korrupció elleni küzdelemben, egy kölcsönös értékelésen és egyenlõ nyomásgyakorláson alapuló dinamikus eljárás segítségével.

Az 1. Cikkben lefektetett cél elérése érdekében a GRECO:

i) vizsgálja az Európa Tanács Miniszterek Bizottsága 1997. november 6-i ülésén elfogadott korrupció ellenes irányelvek érvényesülését;

ii) vizsgálja a korrupció ellenes Akcióprogramnak megfelelõen elfogadott nemzetközi jogi eszközök végrehajtását, az ezen eszközökben foglalt rendelkezések értelmében.

A GRECO székhelye Strasbourg.

1. Az Európa Tanács bármely tagállama, azokon túl, melyek megemlítésre kerültek a GRECO-t Alapító Megállapodásban, bármely idõpontban csatlakozhat a GRECO-hoz az Európa Tanács fõtitkárához intézett nyilatkozattal.

2. Bármely nem tagállam, amelyik részt vett ezen Kibõvített Részleges Megállapodás kidolgozásában, azokon túl, melyek megemlítésre kerültek a GRECO-t alapító határozatban, bármely idõpontban csatlakozhat a GRECO-hoz az Európa Tanács fõtitkárához intézett közléssel. E közléshez csatolni kell egy nyilatkozatot arról, hogy a nem tagállam kötelezi magát az Európa Tanács Miniszterek Bizottsága 1997. november 6-i ülésén elfogadott korrupció ellenes irányelveinek elfogadására.

3. Azon államok, amelyek a korrupció elleni Akcióprogramnak megfelelõen, az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága által elfogadott nemzetközi jogi eszközök részeseivé válnak, melyek a GRECO-ban való tagságot kötelezõen elõírják, ezen eszközökben található rendelkezéseknek megfelelõen ipso facto a GRECO tagjaivá válnak.

4. Az Európa Tanács Miniszterek Bizottsága, melynek összetétele a Kibõvített Részleges Megállapodás tagállamaira korlátozódik, a már résztvevõ nem tagállamokkal történt egyeztetés után felkérhet más olyan nem tagállamokat, melyek nem tartoznak a fenti 2. bekezdésben foglaltakhoz, hogy csatlakozzanak a GRECO-hoz. Azon nem tagállam, amelyik ilyen meghívást kapott értesíti a fõtitkárt a GRECO-hoz való csatlakozási szándékáról, melyhez csatolja nyilatkozatát, hogy kötelezi magát az Európa Tanács Miniszterek Bizottsága 1997. november 6-i ülésén elfogadott korrupció ellenes irányelveinek elfogadására.

Az Európai Közösséget a Miniszterek Bizottsága felkérheti a GRECO munkájában való részvételre, a részvétel feltételeit a felkérõ határozatban határozva meg.

1. Minden tag nem több mint két képviselõbõl álló küldöttt jelölhet ki a GRECO-ba. A küldöttség egyik tagját delegációvezetõnek jelöli ki.

2. A Kibõvített és Részleges Megállapodás költségvetése viseli a küldöttség egy képviselõjének utazási és ellátási költségeit.

3. A GRECO-hoz kijelölt képviselõk élvezik az Európa Tanács kedvezményeirõl és Mentességeirõl szóló Általános Megállapodás Jegyzõkönyvének 2. Cikkében foglalt kedvezményeket és mentességeket.

1. A Jogi Együttmûködés Európai Bizottsága (CDCJ), valamint a Büntetõjogi Problémák Európai Bizottsága (CDPC) egy-egy képviselõt jelöl a GRECO-ba.

2. A Miniszterek Bizottsága felkérhet más európa tanácsi testületet a GRECO-ba történõ képviselõ kijelölésére, ez utóbbival folytatott egyeztetés után.

3. A 18. Cikk szerint felállított Közgyûlés egy képviselõt jelöl ki a GRECO-ba.

4. A fenti 1-3. bekezdések alapján kijelölt képviselõk szavazati jog nélkül vesznek részt a GRECO plenáris ülésein. Utazási és ellátási költségeik nem terhelik a Kibõvített és Részleges Megállapodás költségvetését.

1. A GRECO meghozza a mûködéséhez szükséges döntéseket. Így különösen:

i) elfogadja a 15. Cikk szerinti az értékelõ jelentéseket;

ii) jóváhagyja éves tevékenységi programját és a pénzügyi rendelkezéseknek megfelelõen, az Európa Tanács fõtitkárához javaslatot nyújt be éves költségvetése tervezetének kidolgozásáról, mielõtt azt eljuttatja a 18. Cikk alapján felállított Közgyûléshez;

iii) jóváhagyja az éves elszámolást magában foglaló, az éves tevékenységrõl készült jelentést, mielõtt azt beterjeszti a Közgyûléshez és a Miniszterek Bizottságához.

2. A GRECO évente legalább két plenáris ülést tart és amennyiben szükséges, az Eljárási Szabályainak megfelelõen dönthet munkacsoportok felállításáról.

3. A GRECO évente nyilvánosságra hozza az éves elszámolást magában foglaló, a tevékenységérõl szóló éves jelentést, miután azokat a 18. Cikk szerinti testületek jóváhagyták.

4. A GRECO meghatározza saját Eljárási Szabályait. Bármely állam, vagy az Európai Közösség, amikor a GRECO tagjává válik, köteles elfogadni a GRECO Alapszabályát és Eljárási Szabályait.

5. A GRECO zárt üléseket tart.

6. A GRECO kölcsönös értékelésben résztvevõ tagjai szavazati joggal rendelkeznek. Mindegyikük egy szavazattal rendelkezik. Azonban, amennyiben a Közgyûlés másként nem dönt, az a tag, amelyik két éven keresztül nem, vagy nagy részben nem teljesítette a Kibõvített és Részleges Megállapodás költségvetéséhez történõ kötelezõ hozzájárulását, tovább nem vehet részt a döntéshozatali eljárásban.

7. A GRECO döntéseit a szavazók kétharmados többségével és a szavazni jogosultak többségével hozza. Azonban az eljárási kérdésekben a szavazók többsége dönt.

8. A GRECO elnököt és alelnököt választ a szavazásra jogosult képviselõk közül.

1. Az igazgatóság a 8. Cikk 8. bekezdése szerinti elnökbõl és alelnökbõl, valamint a GRECO által a szavazásra feljogosított képviselõk közül megválasztott öt más személybõl áll, akik amennyiben lehetséges azon tagok képviselõi, melyek a korrupcióellenes Akcióprogramnak megfelelõen elfogadott nemzetközi jogi eszközök közül legalább egynek részesei.

2. Az igazgatóság a következõ feladatokat gyakorolja:

- elkészíti az éves tevékenységi program és az éves tevékenységrõl szóló jelentés elõzetes tervezetét,

- javaslatot tesz a GRECO-nak a költségvetés elõzetes tervezetére,

- a GRECO döntéseinek megfelelõen ország-látogatásokat szervez,

- javaslatokat tesz a GRECO-nak az eseti értékelõ csoportok összetételére,

- elkészíti a GRECO üléseinek napirendjét, ideértve azokat is, amelyen az értékelõ jelentés kerül megvitatásra,

- a 10. Cikk 3. bekezdésének megfelelõen javaslatot tesz a GRECO-nak az értékelõ eljárás vonatkozásában kiválasztott rendelkezésekre,

- javaslatot tesz a GRECO-nak a tudományos szakértõk és tanácsadók kijelölésére.

3. Az Igazgatóság ellát bármely más feladatot, amellyel a GRECO megbízza.

4. Az Igazgatóság feladatait a GRECO általános felügyelete alatt végzi.

1. A 2. Cikknek megfelelõen a GRECO minden tagja vonatkozásában értékelõ eljárást folytat le.

2. Az értékelés szakaszokra tagolódik. Egy értékelési szakasz a GRECO által meghatározott ideig tart, melynek során a tagok tekintetében le kell folytatni az értékelési eljárást arra vonatkozólag, hogy az irányelvekben vagy az egyéb, a korrupció ellenes akcióprogram értelmében elfogadott nemzetközi jogi eszközökben megtalálható rendelkezések közül kiválasztottaknak a tagok mennyiben tesznek eleget.

3. Minden szakasz elején a GRECO kiválasztja azokat a rendelkezéseket, melyeken az adott értékelési eljárás alapul.

4. Minden tag kijelöl maximum öt szakértõt, akik képesek ellátni a 12-14. Cikkekben foglalt feladatokat.

5. Minden tagállam biztosítja, hogy hatóságaik a lehetõ legteljesebb mértékben együttmûködnek az értékelõ eljárás során a nemzeti jogszabályok keretei között.

1. A GRECO kérdõívet fogad el minden értékelési szakaszban, amelyet az értékelésben érintett minden tagnak megküld.

2. A kérdõív képezi az értékelési eljárás kereteit.

3. A tagok válaszaikat a titkárságnak küldik meg a GRECO által meghatározott határidõn belül.

1. A GRECO minden tag értékelésére a 10. Cikk 4. bekezdésében foglalt szakértõk közül értékelõ csoportot (továbbiakban: csoport) jelöl ki. Amennyiben az értékelés a korrupció elleni Akcióprogramnak megfelelõen elfogadott nemzetközi jogi eszközök végrehajtását érinti, a GRECO olyan csoportokat jelöl ki, amelyek a kérdéses jogi eszköz tagjai által jelölt szakértõkbõl áll.

2. A csoport megvizsgálja a kérdõívre adott válaszokat és amennyiben szükséges, az értékelésen megvizsgált tagtól további kiegészítõ információkat kérhet akár szóban, akár írásban.

3. A Kibõvített és Részleges Megállapodás költségvetése fedezi a csoportok szakértõinek utazási és ellátási költségeit.

1. A GRECO utasíthatja az értékelõ csoportot az adott tagállam meglátogatására abból a célból, hogy a jogszabályokra és a gyakorlatra vonatkozó további információkat szerezzen be, melyek hasznosak az értékelés szempontjából.

2. A GRECO legalább két hónappal korábban jelzi az adott tagnak látogatási szándékát.

3. A látogatás az adott tag által szervezett program szerint kerül végrehajtásra, figyelembe véve a csoport kifejezett kívánságait.

4. A csoport tagjai élvezik az Európa Tanács Kedvezményeirõl és Mentességeirõl szóló Általános Megállapodás Jegyzõkönyveinek 2. Cikkébe foglalt kedvezményeket és mentességeket.

5. A Kibõvített és Részleges Megállapodás költségvetése viseli az ország-látogatásokkal kapcsolatban felmerülõ utazási és ellátási költségeket.

1. Az összegyûjtött információk alapján a csoport az értékelési körrel kiválasztott elõírásokra vonatkozóan elõzetes jelentést-tervezetet készít az állam jogszabályairól és gyakorlatáról.

2. Az elõzetes jelentés-tervezetet megküldik az értékelt tagnak véleményezésre. Ezeket a véleményeket a csoport figyelembe veszi, amikor véglegesíti a jelentés-tervezetet.

3. A jelentés-tervezetet továbbítják a GRECO-nak.

1. A GRECO plenáris ülésen vitatja meg a csoport által elkészített jelentés-tervezetet.

2. Az értékelt tag jogosult szóban és/vagy írásban észrevételeket benyújtani a plenáris ülés elé.

3. A vita lezárásakor a GRECO változtatásokkal vagy azok nélkül, elfogadja az értékelt tagra vonatkozó jelentését.

4. Az irányelvek vonatkozásában minden tag jogosult szavazni az értékelõ jelentések elfogadásakor. Kizárólag a korrupció elleni Akcióprogramnak megfelelõen elfogadott nemzetközi jogi eszközökben részes tagok vehetnek részt azon értékelõ jelentések elfogadásával kapcsolatos szavazásban, melyek az adott jogi eszközre vonatkoznak.

5. Az értékelõ jelentések bizalmasan kezelendõk. Amennyiben másképp nem döntenek, a jelentésekhez a GRECO, a Közgyûlés, valamint ezen szervezetek titkárságának tagjain kívül csak az értékelést végzõ csoport tagjai férhetnek hozzá.

6. A GRECO jelentése az értékelt tagra vonatkozó ajánlásokat tartalmazhat abból a célból, hogy az fejlessze a korrupció elleni küzdelem érdekében hazai jogalkotását és gyakorlatát. A GRECO felkéri az adott tagot, hogy tegyen jelentést az ezen ajánlások következtében tett intézkedéseirõl.

1. A Közgyûlés nyilvános közleményt bocsáthat ki, amennyiben úgy gondolja, hogy az adott tagállam passzív marad, vagy nem megfelelõ tevékenységet fejt ki az irányelvek alkalmazására vonatkozóan tett ajánlások végrehajtása tekintetében.

2. A Közgyûlés, melynek összetétele az adott eszköz vonatkozásában részes tagokra korlátozódik, nyilvános közleményt bocsáthat ki, amennyiben úgy gondolja, hogy az adott tagállam passzív marad, vagy nem megfelelõ tevékenységet fejt ki a korrupció elleni Akcióprogramnak megfelelõen elfogadott eszköz végrehajtására vonatkozóan tett ajánlások tekintetében.

3. A Közgyûlés értesíti az adott tagot és lehetõséget biztosít számára további észrevételek benyújtására, mielõtt megerõsíti az 1. és/vagy 2. bekezdésben foglalt nyilvános közleményre vonatkozó határozatát.

1. A GRECO költségvetésének finanszírozása a tagok éves kötelezõ hozzájárulásán keresztül történik.

2. A GRECO tagjaitól kiegészítõ, önkéntes hozzájárulást kaphat.

3. A GRECO továbbá önkéntes hozzájárulást kaphat érdekelt nemzetközi intézményektõl.

4. A 3. bekezdésben foglalt pénzügyi források vonatkozásában elfogadásához a Közgyûlés elõzetes felhatalmazása szükséges.

5. A GRECO bevételeit az Európa Tanács nevében szedik be és így élvezi a hatályos egyezmények által biztosított, a Tanács bevételeire irányadó kedvezményeket és mentességeket.

1. A Közgyûlés az Európa Tanács tagállamainak Miniszterek Bizottsága azon képviselõibõl áll, amelyek egyben a GRECO tagjai, valamint azon képviselõkbõl, melyeket ebbõl a célból a GRECO más tagjai kifejezetten erre a célra jelöltek ki.

2. A Közgyûlés minden évben meghatározza a tagok kötelezõ hozzájárulásának mértékét. Ami az Európa Tanács nem tagállamainak hozzájárulása mértékének számítását illeti, azt ez utóbbival történt megegyezés szerint kell meghatározni; általános szabályként a mértéknek meg kell felelnie az Európa Tanács általános költségvetéséhez történõ hozzájárulás mértékének meghatározásához kapcsolódó kritériumoknak.

3. A Közgyûlés minden évben elfogadja a GRECO kiadásaira vonatkozó költségvetést, amely a tevékenységi program végrehajtásához és a Titkárság általános kiadásaihoz szükséges.

4. A Közgyûlés minden évben jóváhagyja a GRECO éves elszámolását, melyet az Európa Tanács pénzügyi szabályzatának megfelelõen az Európa Tanács fõtitkára állít össze és nyújt be a Közgyûléshez, a Könyvvizsgálók Testületének jelentésével együtt. A fõtitkárnak a kérdéses pénzügyi év irányításában meglévõ felelõsségének gyakorlása miatt a Közgyûlés az éves elszámolást annak jóváhagyásával, vagy bármely megjegyzéssel, valamint a Könyvvizsgálók Testületének jelentésével együtt benyújtja a Miniszterek Bizottságához.

5. Az Európa Tanács Pénzügyi Szabályzata értelemszerûen vonatkozik a költségvetés elfogadására és kezelésére.

1. A GRECO-t az Európa Tanács fõtitkára által mûködtetett titkárság segíti.

2. A GRECO titkárságát az Európa Tanács fõtitkára által kinevezett ügyvezetõ titkár vezeti.

1. A GRECO, vagy bármely tagja ezen Alapszabály módosítását javasolhatja a Közgyûlésnek.

2. Az Alapítványt a Közgyûlés egyhangú döntéssel módosíthatja. Amennyiben a módosítást nem a GRECO javasolta, a Közgyûlés a GRECO-val azt megvitatja..

1. A 2. Cikk 2. bekezdésében említett nemzetközi jogi eszközök rendelkezéseinek megfelelõen bármely tag felmondhatja a GRECO-t, a külügyminiszter, vagy az erre kifejezetten felhatalmazott diplomáciai képviselõ által az Európa Tanács fõtitkárához címzett nyilatkozattal.

2. A fõtitkár elismeri a nyilatkozat kézhezvételét és tájékoztatja az érintett tagot, hogy azt a Közgyûléshez továbbítja.

3. Az Európa Tanács Alapszabálya 7. Cikkének megfelelõ alkalmazásával a felmondás hatályba lép:

- azon pénzügyi év végén, amelyben azt közölték, amennyiben a közlés annak a pénzügyi évnek az elsõ kilenc hónapjában történt;

- a következõ pénzügyi év végén, amennyiben a közlés a pénzügyi év utolsó három hónapjában történt.

4. Az Európa Tanács Pénzügyi Szabályzata 18. Cikkének megfelelõen a Közgyûlés megvizsgálja a felmondás pénzügyi következményeit és megteszi a megfelelõ intézkedéseket.

5. A fõtitkár azonnal értesíti az érintett tagot a felmondás következményeirõl, és tájékoztatja a Közgyûlést az eredményrõl.

(elfogadta a Miniszterek Bizottsága 1997. november 6-án, 101. ülésén)

A Miniszterek Bizottsága,

Tekintettel az állam- és kormányfõk 1997. október 10-11-én Strasbourgban megrendezett 2. csúcstalálkozóján elfogadott nyilatkozatra, valamint az Akcióterv eredményeként különösen annak "korrupció és szervezett bûnözés elleni küzdelem" címû III. fejezetének második bekezdésére;

Tudatában annak, hogy a korrupció komoly fenyegetést jelent az Európa Tanács alapelveire és értékeire, aláássa a polgárok demokráciába vetett bizalmát, gyengíti a jogállamiságot, az emberi jogok el nem ismerését jelenti és akadályozza a társadalmi és gazdasági fejlõdést;

Meggyõzõdve arról, hogy a korrupció elleni küzdelemnek multidiszciplináris alapokon kell nyugodnia és erre tekintettel, figyelembe véve a Korrupció Elleni Akcióprogramot, valamint különösen az Európai Igazságügy-miniszterek XIX. és XXI. konferenciáján Valettában és Prágában elfogadott határozatokat;

Megkapva a Korrupció Elleni Multidiszciplináris Csoport (GMC) által kidolgozott korrupció elleni 20 irányelv tervezetét;

Szilárdan úgy határozott, hogy az országaink erejét egyesítve harcol a korrupció ellen;

Egyetért a korrupció elleni küzdelem alábbi 20 irányelvének elfogadásával:

1. hatékony intézkedéseket tesz a korrupció megelõzésére és ebben a vonatkozásban felkelti a közvélemény figyelmét és támogatja az etikus magatartást.

2. biztosítja a nemzeti és nemzetközi korrupció összehangolt kriminalizációját;

3. biztosítja, hogy a korrupciós bûncselekmények megelõzésében, nyomozásában, vádemelésében és ítélkezésben felelõs személyek feladataik teljesítésének megfelelõ függetlenséget és önállóságot élvezzenek, legyenek mentesek a jogellenes befolyásolástól és hatékony eszközökkel rendelkezzenek a bizonyítékok beszerzése, a korrupció ellen küzdõ hatóságokat segítõ személyek védelme és a nyomozás bizalmas jellegének megõrzése tekintetében;

4. megfelelõ eszközöket biztosítanak a korrupciós bûncselekményekbõl származó jövedelem lefoglalásához és elvonásához;

5. megfelelõ eszközöket biztosítanak annak megakadályozására, hogy jogi személyeket fedõszervként használjanak a korrupciós bûncselekményekben;

6. a korrupciós bûncselekmények miatt a nyomozás, vádemelés és ítélkezés alól biztosított mentességet egy demokratikus társadalomban szükséges mértékig korlátozzák;

7. támogatják a korrupció elleni küzdelemért felelõs személyek és testületek szakosodását és feladataik ellátásához megfelelõ eszközöket és képzést biztosítanak;

8. biztosítják, hogy a pénzügyi jogszabályok és az azok végrehajtásáért felelõs hatóságok hatékonyan és összehangolt módon együttmûködjenek a korrupció elleni küzdelemben, különösen megakadályozva az adóból történõ leírás lehetõségét jogszabály, vagy a gyakorlat által, a vesztegetésre kifizetett pénzek, vagy a korrupciós bûncselekményekhez kapcsolódó egyéb kiadások tekintetében;

9. biztosítják, hogy a közigazgatás szervezete, mûködése és döntéshozatali eljárása figyelembe veszi a korrupció elleni küzdelem szükségességét, így különösen biztosítja azt a mértékû átláthatóságot, amely összeegyeztethetõ a hatékonyság elérésének szükségességével;

10. biztosítja, hogy a közszolgálatban dolgozók jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályozás figyelembe veszi a korrupció elleni küzdelem követelményeit, így megfelelõ és hatékony fegyelmi intézkedéseket tesz lehetõvé, és megfelelõ eszközökkel - például magatartási kódexek kidolgozásával - támogatja a közhivatalnokoktól elvárható magatartás további meghatározását;

11. megfelelõ könyvvizsgálói eljárás alkalmazását biztosítja a közigazgatás és a közszféra tevékenységének területén;

12. támogatja azt a szerepet, amit a könyvvizsgálói eljárás játszhat a közigazgatáson kívüli korrupció megelõzése és felfedése területén;

13. biztosítja, hogy a közigazgatás felelõsségi rendszere, illetve kiszámíthatósága figyelembe veszi a közhivatalnokok korrupt viselkedésének következményeit;

14. átlátható közbeszerzési eljárást fogad el, amely támogatja a tisztességes versenyt, és elriasztja a vesztegetõket;

15. bátorítja a választott képviselõk tekintetében magatartási kódexek elfogadását és támogatja a politikai pártok és a választási kampányok finanszírozására vonatkozó olyan szabályozás elfogadását, amely megakadályozza a korrupciót;

16. biztosítja, hogy a médiáknak szabad hozzáférése és közlési lehetõsége legyen korrupciós cselekményekkel kapcsolatos információkra vonatkozóan, amely csak egy demokratikus társadalomban szükséges mértékig korlátozható vagy tiltható;.

17. biztosítja, hogy a polgári jog figyelembe veszi a korrupció elleni küzdelem szükségességét és így különösen hatékony kártérítést (jogorvoslatot) biztosít azoknak, akiknek jogait és érdekeit a korrupció károsította;

18. bátorítja a korrupció területén végzendõ kutatásokat;

19. biztosítja, hogy a korrupció elleni küzdelem minden területén figyelembe veszi a szervezett bûnözéssel és a pénzmosással való lehetséges kapcsolatokat;

20. a lehetõ legszélesebb mértékben fejleszti a korrupció elleni küzdelem minden területén a nemzetközi együttmûködést;

és annak érdekében, hogy támogassa a korrupció megelõzése és az azzal szembeni küzdelem folyamatának dinamizmusát, a Miniszterek Bizottsága

1. felkéri a nemzeti hatóságokat, hogy nemzeti jogalkotásukban és gyakorlatukban alkalmazzák ezeket az elveket;

2. utasítja a Korrupció Elleni Multidiszciplináris csoportot (GMC), hogy gyorsan fejezze be a korrupció elleni Akcióprogramból fakadó nemzetközi jogi eszközök kidolgozását;

3. utasítja a Korrupció Elleni Multidiszciplináris Csoportot (GMC), hogy késedelem nélkül nyújtson be egy tervezetet, javasolva egy megfelelõ és hatékony rendszer kialakítását az Európa Tanács védnöksége alatt ezen irányelvek és az elfogadott nemzetközi jogi eszközök végrehajtásának ellenõrzésére.