T/4899.
számú
törvényjavaslat

a magyar nyelvnek a gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekû közlemények közzététele során való használatáról

Budapest, 2001. augusztus

2001. évi ........törvény
a magyar nyelvnek a gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekû közlemények közzététele során való használatáról

A magyar nyelv a magyar nemzet egyik legfontosabb alkotása, élõ közege, amely a magyar kultúra és tudomány legfõbb hordozója. A magyar nyelv védelme a nemzet jövõjének is záloga, ezért a ma élõ nemzedékek közös felelõssége a nyelvi környezet épségének megtartása és az utódokra való átörökítése, a nyelv egészséges alkalmazkodóképességének fenntartása.

A magyar nyelv - a magyarság hagyományos befogadó gondolkodásmódjának megfelelõen - mindig is kész volt a külsõ hatások befogadására és azok saját képére formálására. Nyelvünk számtalan kifejezése hû tükre a magyar nemzet történelmi útjának, a honfoglalást megelõzõ nyelvfejlõdés állomásaitól az államalapítást követõen a középkori európai kultúra közös forrását jelentõ latin nyelvûség meghatározó szerepén át a magyar nyelv tudatos formálására, a modern magyar nyelv megteremtésére irányuló XIX. századi nyelvújításig.

A legutóbbi évtizedekben bekövetkezett technikai fejlõdés a távközlés és a tömegtájékoztatás olyan új lehetõségeit bontakoztatta ki, amelyek jelentõs hatással vannak minden nemzet nyelvére. Az ennek folytán állandóvá vált idegen nyelvi hatások olyan méreteket öltöttek, amelyekkel a magyar nyelv egészséges önfejlõdése, szûrõképessége és átformáló ereje csak nehezen képes lépést tartani. Miközben tehát a nyelv fejlõdése elengedhetetlen igény, azonközben a nemkívánatos hatások ellensúlyozása törvényhozási lépéseket is sürget.

Az Alkotmány 61. §-ában biztosított információszabadság tényleges gyakorlásának is elemi feltétele, hogy a Magyar Köztársaság állampolgárainak lehetõségük legyen a hozzájuk címzett, közérdeklõdésre számot tartó közlemények magyar nyelven való befogadására.

A magyar nyelv védelme olyan közérdek, amelynek elõmozdítása megkívánja a társadalom, különösen a gazdasági szereplõk és a közélet megkülönböztetett figyelmét.

Az Országgyûlés ezért a magyar nyelv megóvása, az információszabadság alkotmányos joga nyelvi hátterének biztosítása érdekében a következõ törvényt alkotja:

(1) Magyar nyelven kiadott sajtótermékben, magyar nyelvû rádió-, illetve televíziómûsorban, továbbá szabadtéri reklámhordozón közzétett, a gazdasági reklámtevékenységrõl szóló 1997. évi LVIII. törvényben (a továbbiakban: Grtv.) meghatározott gazdasági reklámban a reklám szövegét - a vállalkozás neve, megjelölése, illetve az árujelzõ kivételével -, ideértve a jelmondatot (szlogent) is, magyar nyelven meg kell jeleníteni, függetlenül a közzététel módjától.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelmény teljesíthetõ úgy is, hogy - ugyanazon reklámban - az idegen nyelvû szövegen (szövegrészen) kívül annak magyar nyelvû megfelelõjét is megjelenítik, legalább ugyanolyan jól érzékelhetõen, valamint legalább ugyanolyan méretben, mint az idegen nyelvû szöveget (szövegrészt).

(3) A magyar nyelven kiadott sajtótermék idegen nyelvû részeiben, mellékletében vagy különkiadásában, valamint az idegen nyelvû rádió-, illetve televízió-mûsorban, továbbá azt közvetlenül megelõzõen vagy követõen közzétett reklámra az (1) bekezdésben foglalt követelményt nem kell alkalmazni.

(1) Az üzlet feliratain az üzlet elnevezését - a vállalkozás neve és a vezérszó kivételével -, valamint az üzletben, illetõleg az üzlet kirakatában a fogyasztók védelmérõl szóló 1997. évi CLV. törvényben meghatározott fogyasztók tájékoztatását szolgáló közleményeket magyar nyelven meg kell jeleníteni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelmény teljesíthetõ úgy is, hogy ugyanazon feliraton az idegen nyelvû szövegen (szövegrészen) kívül annak magyar nyelvû megfelelõjét is megjelenítik, legalább ugyanolyan jól érzékelhetõen, valamint legalább ugyanolyan méretben, mint az idegen nyelvû szöveget (szövegrészt).

(1) A közterületen, a középületeken, a mindenki számára nyitva álló magánterületen és épületeken elhelyezett, a polgárok tájékoztatását szolgáló, valamint a Magyarországon nyilvántartásba vett közforgalmú közlekedési eszközökön elhelyezett, az utasoknak a közlekedésbiztonsággal, illetve a közforgalmú közlekedési eszközök igénybevételével összefüggõ tájékoztatását szolgáló - a gazdasági reklámtevékenység körén kívül esõ - közleményeket tartalmazó feliratok szövegét magyar nyelven meg kell jeleníteni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelmény teljesíthetõ úgy is, hogy ugyanazon feliraton az idegen nyelvû szövegen (szövegrészen) kívül annak magyar nyelvû megfelelõjét is megjelenítik, legalább ugyanolyan jól érzékelhetõen, valamint legalább ugyanolyan méretben, mint az idegen nyelvû szöveget.

(1) Az 1. §-ban foglalt követelmények érvényesülését a fogyasztóvédelmi felügyelõség ellenõrzi. Ha az ellenõrzés során e törvény elõírásait sértõ reklámot észlel, a Grtv-ben meghatározott jogkörében eljárva intézkedik a jogsértõ állapot megszüntetésérõl.

(2) A 2. §-ban foglalt követelmények érvényesülését az üzlet mûködési engedélyét kiadó jegyzõ ellenõrzi. Ha az ellenõrzés során e törvény elõírásait sértõ magatartást észlel, a hatáskörére és az eljárására irányadó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelõen eljárva intézkedik a jogsértõ állapot megszüntetésérõl.

(3) A 3. §-ban foglalt követelmények érvényesülését

a) a felirat helye szerint illetékes jegyzõ, a fõvárosban a fõvárosi kerületi önkormányzat jegyzõje az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) elõírásai szerint,

b) közforgalmú közlekedési eszközön elhelyezett felirat esetén a közlekedési eszközt üzemeltetõ szervezet székhelye szerint illetékes területi közlekedési felügyelet a hatáskörére és eljárására irányadó jogszabályi rendelkezések szerint

ellenõrzi és e törvény elõírásait sértõ felirat észlelése esetén intézkedik a jogsértõ állapot megszüntetésérõl.

Értelmezõ rendelkezés

E törvény alkalmazásában a meghonosodott idegen nyelvû kifejezések nem minõsülnek idegen nyelvû szövegnek. Ha valamely idegen nyelvû kifejezés meghonosodottsága tekintetében kétség merül fel, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének állásfoglalása irányadó, amelyet az eljáró hatóság az Áe. rendelkezései szerint szerez be.

(1) Ez a törvény a kihirdetésétõl számított 60. napon lép hatályba.

(2) A törvény hatálybalépése elõtt közzétett, az 1. § hatálya alá esõ reklámokra a törvény elõírásait a hatálybalépést követõ 120. naptól kell alkalmazni. Ezen idõpontot követõen a törvény hatálybalépése elõtt közzétett reklám csak e törvény elõírásainak megfelelõ megváltoztatása (kiegészítése) esetén tehetõ közzé, illetõleg tartható fenn a reklám közzététele a továbbiakban.

(3) A törvény hatálybalépése elõtt elhelyezett, a 2. § hatálya alá tartozó, az üzlet elnevezését megjelenítõ, valamint a fogyasztók tájékoztatását szolgáló más feliratokat, illetõleg a 3. § hatálya alá tartozó feliratokat legkésõbb a hatálybalépést követõ egy év elteltével e törvény elõírásainak megfelelõen kell megváltoztatni (kiegészíteni) vagy kicserélni.

(4) Az e törvényben meghatározott követelmények nem érintik a nemzeti és etnikai kisebbségek külön törvényben biztosított, a helység- és utcaneveknek, a közhivatalok és a közszolgáltatást végzõ szervek elnevezését feltüntetõ táblák feliratainak, illetve az e szervek mûködésére vonatkozó közleményeknek kisebbségi nyelven való feltüntetésére vonatkozó jogait.

(5) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a belkereskedelemrõl szóló 1978. évi I. törvény 14. §-ának (3) és (4) bekezdése a hatályát veszti.

A hazánkban, illetve a határon túl élõ magyar tudósokat tömörítõ Magyar Professzorok Világtanácsa, valamint nyelvvédõ civil szervezetek kezdeményezték egy olyan törvényi szabályozás megalkotását, amely a terjedõben lévõ, a magyar nyelvet rontó idegen nyelvi hatások ellensúlyozására alkalmas, és elsõsorban a reklámok területén határozna meg nyelvi követelményeket. Ugyanakkor kifejezték azon állásfoglalásukat, hogy nem lenne kívánatos egy kirekesztõ célzatú ún. "nyelvtörvény".

Az elmúlt évtized tapasztalatai egyértelmûvé tették, hogy a világpiac részévé vált Magyarországon a globalizációs folyamatok mellékhatásaként jelentkezõ, nyelvromlást elõidézõ tendenciák ellen törvényi eszközökkel is szükséges fellépni. Mivel a nemkívánatos idegen nyelvi hatások a legerõteljesebben a gazdasági életben, elsõsorban a reklámtevékenységben mutatkoznak meg, e területen indokolt az állami szabályozás eszközeit alkalmazni az említett hatásokat ellensúlyozása érdekében. Ugyancsak számottevõ káros befolyása van a nyelvében élõ nemzetre az üzletfeliratok, illetve a közélet színterein megjelenõ feliratok nyelvi színvonalának, egyre szaporodó idegennyelvû szóhasználatának.

A Kormány a valós társadalmi igényt tükrözõ kezdeményezéssel egyetértve készítette elõ a törvényjavaslatot, amelybe bevonta a nyelvészettudomány kiemelkedõ képviselõit is. A Javaslat megközelítésmódja figyelemmel van részint a gazdasági érdekekre, részint az idegenforgalom szempontjaira, ezért nem tiltó, hanem kiegészítõ jellegû követelményeket állapít meg. Nem tiltja meg az idegen nyelvû kifejezések használatát, hanem azt követeli meg, hogy a reklámokon, feliratokon idegen nyelvû kifejezés, szövegrész akkor használható, ha ugyanott annak magyar nyelvû megfelelõjét is megjelenítik, legalább ugyanolyan terjedelemben.

A Javaslat az elõírt kötelezettségek teljesítésének ellenõrzésével összefüggõ hatáskört a fogyasztóvédelem szervezetéhez, a közlekedési hatósághoz, illetõleg a települési önkormányzat jegyzõjéhez telepíti. Az említett hatóságok a hatáskörükre irányadó jogszabályi rendelkezések szerint járnak el, beleértve a végrehajtásra, a kötelezettségek kikényszerítésére vonatkozó elõírásokat is, ezért azt a Javaslat külön nem szabályozza.

A Javaslat a nyelvi követelmények bevezetésével óhatatlanul együtt járó költségek csökkentése érdekében méltányosan állapítja meg az alkalmazkodáshoz szükséges átmeneti idõ mértékét: a reklámok esetében a törvény hatálybalépését követõ 120 nap után, a feliratok esetében egy év elteltével kötelezõ a kicserélés vagy a megfelelõ kiegészítés, ha a reklám vagy felirat nem felel meg a törvény követelményeinek.

A Javaslattal a Magyar Tudományos Akadémia és az önkormányzati érdekképviseleti szervezetek egyetértenek. A Magyar Reklámszövetség úgy foglalt állást, hogy bár egyetért a Javaslatban megjelenõ célkitûzésekkel, azonban törvényi szabályozás helyett a reklámszakma önszabályozását, illetve a Kormánnyal és az MTA-val közös cselekvési program kidolgozását tartja szükségesnek.

A Kormány álláspontja e kérdésben az, hogy a rendkívül mértéktartóan meghatározott törvényi szabályozás széles mozgásteret hagy a szakmai önszabályozásra, ezért a kétféle szabályozás megfelelõen kiegészítheti egymást, de az önszabályozás nem helyettesítheti a törvényi rendezést.

A Javaslat a széleskörû, tiltó jellegû beavatkozások helyett az idegen nyelvi hatások legérzékenyebb területein állapít meg betartható és a különbözõ érdekeket messzemenõen figyelembe vevõ követelményeket, ezért a Javaslat szerinti szabályozás hatékony eszköze lehet a magyar nyelv védelmének.

Részletes indokolás

Az 1-3. §-hoz

A Javaslat mindazokon a területeken, ahol a gazdasági reklámtevékenység során szöveges - akár írott, akár szóbeli - közlés útján történik a reklám közzététele (a magyar nyelvû sajtótermékekben, rádió- és televíziómûsorban, illetve bármilyen szabadtéri reklámhordozón), fõszabályként kötelezõvé teszi a magyar nyelv használatát. Ezzel a reklámot közzétevõ személyek és szervezetek részére elsõdleges kötelezettséget állapít meg a magyar nyelv használatára.

Ugyanakkor figyelemmel van a Javaslat arra is, hogy az elmúlt évtizedben Magyarország idegenforgalma jelentõsen megnõtt és az évente több millió külföldi látogatja meg az országot. Erre tekintettel lehetõvé teszi a reklámtevékenység során a magyar nyelv használatának olyan módját, amely mind a magyar közönség, mind pedig a külföldiek számára elõnyös. A nyelvhasználati követelmény ezért teljesíthetõ azzal is, ha a reklám idegen nyelvû szövegén (szövegrészein) kívül annak magyar nyelvû változata is megjelenik, feltéve, hogy a magyar nyelvû szöveg legalább ugyanolyan jól érzékelhetõ, valamint legalább ugyanolyan méretû, mint az idegen nyelvû szöveg (szövegrész).

Természetesen a Javaslat ezen elõírása minden egyes reklámra nézve követelmény, amely ezért nem teljesíthetõ azzal, ha az azonos tartalmú reklámok közül egyeseken kétnyelvû szöveg szerepel, a többin pedig csak az idegen nyelvû szöveg.

A "magyar nyelvû megfelelõ" természetesen nem jelenti minden esetben a tükörfordítás követelményét, adott esetben az - az információtartalom jellegével összhangban lévõ - magyarítás is lehet. Így pl. a reklámeszközök közé tartozó ún. szlogen (jelmondat) esetében a lefordíthatatlan szójáték hasonló magyar szójátékkal is helyettesíthetõ.

A Javaslat megállapítja az értelemszerû kivételeket, ahol a reklám megcélzott közönségére tekintettel nem indokolt a nyelvi követelmények érvényesítése. Ezek közé tartoznak a magyar nyelvû sajtótermék idegen nyelvû részeiben, mellékleteiben, az idegen nyelvû rádió és televízió-mûsorokban, illetve azokat közvetlenül megelõzõen és követõen közzétett reklámok (1. §).

A Javaslat az üzletek feliratain is fõszabályként megköveteli a magyar nyelvû szöveget, mind az üzlet elnevezésének, mind a fogyasztók tájékoztatását szolgáló információk megjelenítése tekintetében. Ez a követelmény azonban - a reklámokhoz hasonlóan - az idegen nyelvû szöveg (szövegrész) magyar nyelvû változatának feltüntetésével is teljesíthetõ. Kivételként szerepel ez alól a vállalkozás neve és annak rövidített formája, a vezérszó, amelyeknél értelemszerûen nem alkalmazható e követelmény (2. §).

A törvényi szabályozás harmadik köreként a Javaslat a közterületeken, középületeken, valamint a mindenki számára nyitva álló magánterületeken és épületeken elhelyezett, a polgárok tájékoztatását szolgáló közleményekre, illetõleg a közforgalmú közlekedési eszközökön az utasoknak a jármû igénybevételére és a közlekedésbiztonságra vonatkozó tájékoztatását tartalmazó - a gazdasági reklámtevékenység fogalmi körén kívül esõ - feliratokra nézve állapítja meg ugyanazokat a követelményeket, amelyek a reklámok, illetve üzletfeliratok tekintetében érvényesülnek (3. §). Az ilyen feliratok közé sorolhatók például a közterületeken elhelyezett vagy a középületeken, illetve azon belül kifüggesztett útbaigazító feliratok, vagy bármilyen szöveges tájékoztatást tartalmazó, információs célú táblák stb.

A 4. §-hoz

A Javaslat a reklámok nyelvi követelményei betartásának ellenõrzési jogkörét a fogyasztóvédelmi felügyelõségekhez telepíti, arra tekintettel, hogy a gazdasági reklámtevékenységrõl szóló 1997. évi LVIII. törvény (Grtv.) szerint a gazdasági reklámtevékenységre vonatkozó rendelkezések betartásának ellenõrzését a fogyasztóvédelmi felügyelõségek látják el és e jogkörükben lefolytatják az e rendelkezések megsértése miatti eljárásokat. A reklámfelügyeleti eljárás keretében a fogyasztóvédelmi fõfelügyelõség elrendelheti a jogsértõ állapot megszüntetését, megtilthatja a jogsértõ magatartás további folytatását, illetve bírságot szabhat ki a jogsértõvel szemben. A bírság többszörös jogsértés esetén halmozottan is kiszabható. A Javaslat erre tekintettel a fogyasztóvédelmi felügyelõség eljárását nem szabályozza, mert azt a Grtv. megfelelõen rendezi.

Az üzletfeliratokkal kapcsolatos ellenõrzési jogkört a Javaslat a települési önkormányzat jegyzõjéhez telepíti, figyelemmel arra, hogy a jegyzõ adja ki az üzletek mûködési engedélyét. A jegyzõ - kereskedelmi hatósági hatáskörében eljárva - a jövõben az általa engedélyezett üzletek feliratainak a Javaslat által megállapított nyelvi követelményei betartása felett is õrködik. Eljárása során az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvénynek (Áe.) a hatósági ellenõrzésre és a végrehajtásra vonatkozó rendelkezései irányadók. Ezek megfelelõ eszközöket biztosítanak mind az ellenõrzésre, mind a kötelezettségek kikényszerítésére (pl. többszörösen kiszabható, 100 ezer forintig terjedõ végrehajtási bírság, az elmulasztott kötelezettségnek a kötelezett költségére és veszélyére való elvégeztetése stb.)

A 3. §-ban szabályozott, közérdekû közleményeket tartalmazó feliratok ellenõrzésének hatásköre megoszlik a Javaslat szerint a területi közlekedési felügyelet és a jegyzõ között, olymódon, hogy az elõbbi a közforgalmú közlekedési eszközökön elhelyezett nem reklámcélú feliratok tekintetében jár el, míg a többi felirat a jegyzõ hatáskörébe tartozik. Eljárásukra e körben a közlekedési jogszabályok, illetõleg az Áe. szabályai irányadók.

Az 5. §-hoz

A Javaslat a meghonosodott idegen nyelvû kifejezéseket nem tekinti idegen nyelvû szövegnek, így e kifejezésekre nem vonatkozik a magyar nyelvû kiegészítés követelménye. Fölöslegesen szigorú elõírás lenne a meghonosodott szavak esetében is érvényesíteni e követelményt, hiszen nyelvünk számtalan kifejezése idegen eredetû. Annak érdekében azonban, hogy erre hivatkozással ne lehessen megkerülni a törvény elõírásait, a Javaslat úgy rendelkezik, hogy ha e tekintetben kétség merül fel, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének állásfoglalása az irányadó. E szervezet szakértõi közremûködése biztosítja, hogy a Javaslat tárgykörébe tartozó reklámok és feliratok nyelvi követelményeit magas tudományos színvonalon és egységes szemlélettel lehessen érvényesíteni az esetleges hatósági eljárások során.

A 6. §-hoz

A Javaslat tekintettel van arra, hogy a Javaslatban elõírt követelmények megvalósítása hosszabb felkészülési idõt igényelhet, illetve költségekkel is járhat. Ezért a Javaslat a hatályba lépését követõen olyan átmeneti idõket állapít meg, amely alkalmas a felmerülõ költségek csökkentésére is. Így a törvény hatálybalépése elõtt közzétett reklámok esetében a Javaslat követelményeit 120 nap elteltével kell teljesíteni. Ez az idõtartam a rövid ideig, néhány hónapig "élõ" reklámok többsége esetében lehetõvé teszi, hogy a hatálybalépés elõtt közzétett reklámoknál ne legyen szükség a kiegészítésre vagy a cserére.

A feliratok esetében, amelyek tartósabb jellegûek, mint a reklámok, a Javaslat egy évi átmeneti idõt határoz meg. Ez az idõtartam elégséges felkészülési idõt jelent a megfelelõ minõségû csere vagy kiegészítés elõkészítésére, a szükséges fedezet képzésére. A Javaslat emellett minõségi követelményeket nem határoz meg a feliratokkal kapcsolatban, így minden arra kötelezett a rendelkezésére álló anyagi erõvel arányos módon tehet eleget a Javaslat követelményeinek. A Javaslat tehát méltányos és az érintettek érdekeit figyelembe vevõ módon állapítja meg a Javaslat követelményrendszerének bevezetését.

A Javaslat továbbá kimondja, hogy a benne foglalt követelmények nem érintik a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényben biztosított, a kisebbségi nyelven feltüntetendõ feliratokra vonatkozó jogokat. A Javaslat ezzel is hangsúlyozza, hogy nem követ kirekesztõ, kisebbségellenes célokat.