MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

T/5680.
számú
törvényjavaslat

az elektronikus hírközlésről

Előadó: Kovács Kálmán
informatikai és hírközlési miniszter

Budapest, 2003. október

2003. évi ...törvény
az elektronikus hírközlésről

Az Országgyűlés az információs társadalom elektronikus hírközlési infrastruktúrájának továbbfejlesztése, a fogyasztók megbízható, biztonságos, megfelelő minőségű és lehető legalacsonyabb díjú elektronikus hírközlési szolgáltatásokkal való ellátása érdekében, az elektronikus hírközlési piacon a hatékony, az alkalmazott technológiától független verseny biztosítása, valamint az Európai Közösség jogszabályainak való megfelelés céljából az elektronikus hírközlésről a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet

A TÖRVÉNY HATÁLYA, CÉLJAI ÉS ALAPELVEI

1. §

A törvény hatálya kiterjed

a) a Magyar Köztársaság területén végzett vagy területére irányuló elektronikus hírközlési tevékenységre, valamint minden olyan tevékenységre, amelynek gyakorlása során rádiófrekvenciás jel keletkezik,

b) az a) pontban foglalt, vagy azzal összefüggő tevékenységet végző vagy szolgáltatást nyújtó természetes, illetőleg jogi személyre vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetre és ezek vezető tisztségviselőire,

c) a felhasználókra, a fogyasztókra és az előfizetőkre,

d) az a) pontban foglalt tevékenységgel vagy szolgáltatással érintett belföldi vagy külföldi természetes, illetőleg jogi személyre vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetre és ezek vezető tisztségviselőire.

(2) E törvényt a kizárólag kormányzati, nemzetbiztonsági, igazságszolgáltatási, rendvédelmi, illetőleg védelmi igények kielégítését szolgáló - rendeltetésük szerint elkülönült - hírközlő hálózatok (zártcélú hálózatok) tekintetében a rájuk vonatkozó külön törvényekben és más jogszabályokban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

2. §

A törvény céljai és alapelvei:

a) az információs társadalom elektronikus hírközlési infrastruktúrájának fejlesztését és az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások és új technológiák elterjedését elősegítő kiszámítható, átlátható, az alkalmazott technológiától független, versenyt segítő szabályozás megteremtése;

b) a fogyasztók érdekeinek védelme az elektronikus hírközlési piac valamennyi szereplőjével fenntartott kapcsolataikban, így különösen annak biztosítása, hogy a fogyasztók

ba) rendelkezésére álljanak azok a hírközlési szolgáltatások, amelyek ahhoz szükségesek, hogy - a jogosultságok függvényében - hozzájuthassanak valamennyi, az elektronikus hírközlési eszközön elérhető információhoz, illetőleg tartalomszolgáltató szolgáltatásához;

bb) az elektronikus hírközlő hálózatok, elektronikus hírközlési szolgáltatók (a továbbiakban: szolgáltatók), illetve szolgáltatások között szabadon választhassanak, és dönthessenek, hogy mely hálózatot, szolgáltatót, illetve szolgáltatást kívánják igénybe venni;

bc) más fogyasztókkal elektronikus hírközlés útján kapcsolatot létesíthessenek, függetlenül attól, hogy azon fogyasztók ugyanazon, vagy más szolgáltatóval állnak szerződéses kapcsolatban,

bd) szolgáltatótól függetlenül szabadon választhassanak az általuk igénybe vett szolgáltatók, szolgáltatások között,

be) az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyilvánosan megismerhető, meghatározott és méltányos feltételek mellett, a számukra elérhető legalacsonyabb áron, a legmagasabb minőségben vehessék igénybe;

bf) a szolgáltatások jellemzőivel és igénybe vételük feltételeivel kapcsolatban megbízható, átlátható és naprakész információt kapjanak,

bg) magas szintű védelmet vehessenek igénybe a szolgáltatókkal szembeni jogvitáik egyszerű és gyors rendezése érdekében.

c) a társadalom egésze érdekében meghatározott magas szintű és hatékony elektronikus hírközlési szolgáltatások egyetemes biztosítása;

d) meghatározott társadalmi csoportok, különösen a fogyatékkal élő és az alacsony jövedelmű felhasználók igényeinek fokozott figyelembe vétele;

e) az egységesülő elektronikus hírközlési piacokon a versenyt torzító vagy korlátozó akadályok felszámolása, és a hatékony verseny továbbfejlődésének elősegítése;

f) a piaci résztvevők szabadságát, jogait, kötelezettségeit, esélyegyenlőségét, érdekérvényesítési lehetőségét és új szereplők piacra lépését biztosító jogi és gazdasági környezet kialakítása, így különösen a jelentős piaci erővel rendelkezők befolyásának - a hatékony piaci verseny kialakulásához és fenntartásához szükséges mértékű - differenciált ellensúlyozása, valamint annak biztosítása, hogy a piaci résztvevők a versenytársak érdekeit tiszteletben tartva, az üzleti tisztesség követelményeinek megfelelően folytassák tevékenységüket;

g) az elektronikus hírközlési piac zavartalan és eredményes működésének, valamint az elektronikus hírközlési tevékenységet végzők és a felhasználók érdekeinek védelme, továbbá a tisztességes és hatékony piaci verseny fenntartásának biztosítása;

h) az egységesülő elektronikus hírközlési piacokon egyenlő elbánás elvét érvényesítő eljárások és szolgáltatások biztosítása az elektronikus hírközlési tevékenységet végző szervezetek és személyek jogszabályoknak megfelelő magatartásának felügyelete útján;

i) az elektronikus hírközléssel összefüggő adatvédelem elősegítése, illetőleg megvalósítása;

j) a környezetvédelmi követelmények érvényesítése az elektronikus hírközléssel összefüggésben;

k) a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok egységének és biztonságának fenntartása;

l) a rádiófrekvenciákkal és azonosítókkal való hatékony gazdálkodás;

m) a rádiófrekvenciák káros zavarástól mentes felhasználásának elősegítése;

n) az elektronikus hírközlési szolgáltatásoknak a Magyar Köztársaság nemzetközi szerződéseivel összhangban levő szabad forgalmának biztosítása és a Magyar Köztársaság nemzetközi kötelezettségeinek teljesítése, ideértve a határokon átnyúló szolgáltatások biztosítását az elérhető legalacsonyabb áron;

o) a magyar elektronikus hírközlési piacok integrációja az Európai Közösség egységesülő elektronikus hírközlési piacaiba, különös tekintettel a transz-európai hálózatok létrehozására és fejlesztésére, valamint az összeurópai szolgáltatások együttműködési képességének, valamint a végponttól végpontig történő kapcsolatépítések ösztönzésére;

p) az elektronikus hírközlés állami feladatai ellátásával kapcsolatos alapvető szabályok meghatározása, különös tekintettel az elektronikus hírközlés biztonságára, veszélyeztetettségére, a rendkívüli állapot, szükségállapot vagy veszélyhelyzet (a továbbiakban együtt: minősített időszak) idejére irányuló felkészítés rendjére.

3. §

(1) Az elektronikus hírközlési tevékenységet végzők az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységek végzése során kötelesek együttműködni.

(2) Az elektronikus hírközlő hálózatokat egymás között olyan egyeztetett műszaki feltételrendszerben kell működtetni, hogy azok - jogszabályban, illetőleg nemzetközi szerződésekben meghatározott esetekben - a szükséges kapcsolat létesítéséhez közvetlenül vagy megfelelő interfészek, hálózatrészek, elemek, berendezések, szolgáltatások beiktatásával egységesen működő rendszert alkothassanak.

MÁSODIK RÉSZ

AZ ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉSsel kapcsolatos ÁLLAMI FELADATok

II. Fejezet

a kormány és a miniszter feladatai

A Kormány feladatai

4. §

(1) A Kormány:

a) kialakítja az elektronikus hírközlés-politikát, a rádióspektrum politikát, az elektronikus hírközlési és informatikai tevékenységek, szolgáltatások és a frekvencia- és azonosítógazdálkodás alapvető elveit és feltételeit, valamint az információs társadalom infrastruktúrájának fejlesztésére irányuló állami programokat;

b) gondoskodik az azonosítók összességének az egyes tevékenységek és szolgáltatások közötti felosztását, az azonosítók típusát, felépítését és terjedelmét tartalmazó Azonosítók Nemzeti Felosztási Tervének (ANFT) kiadásáról és szükség esetén, de legalább háromévenként történő felülvizsgálatáról;

c) irányítja az Európai Uniós tagsággal összefüggő és más nemzetközi feladatok ellátását az elektronikus hírközlés és informatika területén;

d) a fogyasztóvédelmi állami feladatok ellátásáért felelős miniszteren keresztül gondoskodik a fogyasztói érdekek érvényre juttatásáról, valamint önállóan gondoskodik a fogyasztók jogszabályban meghatározott csoportjainak kivételes támogatásáról;

e) gondoskodik a frekvenciasávok nemzeti felosztásának megállapításáról és szükség esetén, de legalább háromévenként történő felülvizsgálatáról, ennek során gondoskodik az észak-atlanti szövetségi tagságot szolgáló frekvenciasávok védelméről;

f) rendelkezik a nem polgári célú frekvenciagazdálkodási feladatokat ellátó hatóság szervezetéről és működéséről, irányításáról, feladatairól és finanszírozásáról, meghatározza a nem polgári célú frekvenciagazdálkodás rendjét, valamint a körébe tartozó szervezeteket;

g) meghatározza az elektronikus hírközlés biztonságának alapelveit, minősített időszaki felkészítésének rendszerét, biztosítja az államigazgatásra háruló feladatok ellátásának feltételeit;

h) meghatározza az elektronikus hírközlés területén a nemzetbiztonsági érdekek érvényesítéséhez szükséges feltételeket, valamint az ezek megvalósulásának ellenőrzésére vonatkozó szabályokat;

i) ellátja az elektronikus hírközléssel összefüggő, jogszabályban meghatározott további feladatokat.

(2) A Kormány az elektronikus hírközlési piacot szabályozó jogszabályainak tervezetével kapcsolatban a 36. §-ban foglaltak értelemszerű alkalmazásával egyeztet az érdekeltekkel.

A miniszter feladatai

5. §

(1) Az informatikai és hírközlési miniszter (a továbbiakban: miniszter) e törvény, továbbá a feladat- és hatáskörét megállapító jogszabály alapján:

a) előterjeszti a Kormány számára az elektronikus hírközlés-politikára vonatkozó javaslatot, és gondoskodik az erről szóló határozat végrehajtásáról;

b) gondoskodik az elektronikus hírközléssel kapcsolatos jogszabályok előkészítéséről;

c) koncepciókat és programokat dolgoz ki az elektronikus hírközlési tevékenységek fejlesztésére, gondoskodik azok megvalósításáról;

d) elősegíti az elektronikus hírközlési szolgáltatások színvonalának javítását a szabványosítás, valamint a kutatási, fejlesztési tevékenység támogatásával;

e) előkészíti a Kormány elektronikus hírközléssel és informatikával kapcsolatos nemzetközi tevékenységét, gondoskodik a nemzetközi kötelezettségek végrehajtásáról, ellátja a Magyar Köztársaság képviseletét az elektronikus hírközléssel és informatikával kapcsolatos nemzetközi szervezetekben, továbbá kormány-felhatalmazást nem igénylő nemzetközi együttműködési megállapodásokat köt;

f) a hatáskörébe tartozó ügyekben kapcsolatot tart az Európai Bizottsággal és más tagállami szabályozó hatóságokkal. E jogkörét az ügyek egyes csoportjai tekintetében átruházhatja a Nemzeti Hírközlési Hatóságra;

g) gyakorolja a rádiófrekvenciákra és azonosítókra vonatkozó állami tulajdonosi jogokat, irányítja a rádiófrekvenciákra és azonosítókra vonatkozó polgári célú gazdálkodást;

h) gondoskodik az intézményi rendszer megfelelő működtetéséről, ennek keretében - ha jogszabály másképpen nem rendelkezik - felügyeli az elektronikus hírközlés hatósági szervezetrendszerét, ellenőrzi annak rendeltetésszerű működését, beszámoltatja, a Kormány döntéseinek végrehajtása érdekében utasíthatja a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsának elnökét, nem megfelelő működés esetén felszólítja a hiányosságok megszüntetésére, jóváhagyja a Nemzeti Hírközlési Hatóság szervezeti és működési szabályzatát;

i) a Nemzeti Hírközlési Hatósággal közösen évente megállapítja a szakmai előkészítő munkákkal kapcsolatos feladatokat;

j) meghatározza a piac-meghatározás, piacelemzés és a jelentős piaci erejű szolgáltatókra vonatkozó kötelezettségek előírása során alkalmazandó alapelveket;

k) a pénzügyminiszterrel egyetértésben ellátja a hatósági árszabályozással kapcsolatos feladatokat;

l) figyelemmel kíséri az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatás (a továbbiakban: egyetemes szolgáltatás) ellátásának helyzetét, és intézkedik a szolgáltatás biztosítása érdekében, lebonyolítja az egyetemes szolgáltatók kiválasztásával kapcsolatos eljárásokat, szerződést köt az egyetemes szolgáltatókkal; valamint működteti az Egyetemes Elektronikus Hírközlési Támogatási Kasszát;

m) részt vesz - külön jogszabályok alapján - az elektronikus hírközlés nemzetbiztonsági és védelmi jellegű feladatainak végrehajtásában;

n) kijelöli a honvédelmi és a katasztrófavédelmi feladatok ellátásában részt vevő elektronikus hírközlési szolgáltatókat, meghatározza a minősített időszaki helyzetekre történő felkészüléssel kapcsolatos feladatokat;

o) koordinálja az elektronikus hírközléssel kapcsolatos polgári, kormányzati, nemzetbiztonsági, igazságszolgáltatási, rendvédelmi és védelmi tevékenységet;

p) kijelöli az elektronikus hírközlési szolgáltatások és elektronikus hírközlő berendezések, valamint - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az informatikai termékek megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezeteket;

q) ellátja a hatályban lévő koncessziós szerződésekkel kapcsolatos tevékenységeket;

r) gondoskodik a feladat- és hatáskörével kapcsolatos statisztikai információrendszer működtetéséről;

s) a frekvenciasávok nemzeti felosztása keretei között rendeletben állapítja meg az egyes kijelölhető polgári és közös célú frekvenciasávok felhasználására vonatkozó szabályokat, amelyeknek tartalmazniuk kell a rádiórendszerek frekvenciagazdálkodási követelményeit, a rádióberendezések frekvenciagazdálkodási követelményeit, a frekvencia-engedélyezéssel és használattal kapcsolatos sávhasználati feltételeket;

t) ellátja - a honvédelmi miniszterrel egyetértésben, az Észak-atlanti Szerződés Szervezetében fennálló tagságból eredő kötelezettségek kivételével - a nem polgári célú frekvenciagazdálkodással kapcsolatos nemzetközi kötelezettségekkel összefüggő miniszteri feladatokat;

u) ellátja a más jogszabályban feladat- és hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.

(2) Minősített időszak esetén, illetőleg következményei elhárítása érdekében - a Honvédelmi Tanács, a köztársasági elnök, illetve a Kormány döntése alapján - a miniszter határozattal állapítja meg az elektronikus hírközlési tevékenység átmeneti korlátozását vagy szünetelését.

6. §

A miniszter az elektronikus hírközlési piacot szabályozó jogszabályok tervezetével kapcsolatban a 36. §-ban foglaltak értelemszerű alkalmazásával egyeztet az érdekeltekkel.

7. §

A nem polgári célú frekvenciagazdálkodási feladatokat - amennyiben e törvény másként nem rendelkezik - a miniszterrel egyetértésben a nem polgári célú frekvenciagazdálkodási feladatokat ellátó miniszter látja el.

8. §

A miniszter gazdálkodik az elektronikus hírközlő hálózatok működéséhez, az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásához, illetőleg az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások együttműködéséhez szükséges azonosítókkal és ezek tartományaival.

III. Fejezet

A Nemzeti hírközlési hatóság feladatai és felépítése

A Nemzeti Hírközlési Hatóság

9. §

(1) A Nemzeti Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: hatóság) országos hatáskörű, jogi személyiséggel rendelkező közigazgatási szerv. A hatóság irányítását a Kormány, felügyeletét a miniszter látja el.

(2) A hatóság feladata - különösen a 2-3. §-okban meghatározott céloknak és alapelveknek megfelelően - az elektronikus hírközlési piac zavartalan, eredményes működésének és fejlődésének, az elektronikus hírközlési tevékenységet végzők és a felhasználók érdekei védelmének, továbbá a tisztességes, hatékony verseny kialakulásának illetve fenntartásának elősegítése az elektronikus hírközlési ágazatban, valamint az elektronikus hírközlési tevékenységet végző szervezetek és személyek jogszabályoknak megfelelő magatartásának felügyelete.

(3) A hatóság feladatát és hatáskörét önállóan, a jogszabályoknak és a Kormány döntéseinek megfelelően gyakorolja.

(4) A hatóság önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv, amely a feladatai ellátásával összefüggő kiadásokat saját bevételéből fedezi.

(5) A hatóság bevételét képezik a frekvencia díjak mindenkori költségvetési törvényben meghatározott része, az azonosítók lekötéséért és használatáért, továbbá a hatósági eljárásért fizetett díjak, valamint a felügyeleti díj, amelyeket a hatóság hatékony, magas szakmai színvonalú működtetésére kell felhasználni.

(6) A hatóság tevékenységével összefüggésben felmerült költségek fedezése érdekében az elektronikus hírközlési szolgáltatók felügyeleti díjat kötelesek fizetni. A díj mértéke az elektronikus hírközlési szolgáltató elektronikus hírközlésből származó előző évi nettó árbevételének legfeljebb 0,5%-a, előző évi árbevétel hiányában a tárgyévi árbevétel egész évre vetített időarányos része. A felügyeleti díj összegét a törvény által megengedett határokon belül évente a miniszter rendeletben határozza meg.

(7) A felügyeleti díjat negyedévente - a negyedév végéig - kell a hatóság részére befizetni.

(8) Amennyiben a hatóság e törvényben meghatározott bevételei egy költségvetési évben meghaladják a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához kapcsolódó kiadások összegét, a többletet a hatóság éves beszámolójának elfogadását követően - a tárgyévben teljesített felügyeleti díjbefizetések arányában és legfeljebb azok mértékéig - a tárgyévet követő évben fizetendő felügyeleti díjban jóvá kell írni.

(9) A hatóság szervezeti egységei: a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa (a továbbiakban: Tanács) és a Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hivatal).

10. §

A hatóság

a) szükség szerint, de legalább évente nyilatkozik a hatáskörével összefüggő, elektronikus hírközlésre vonatkozó jogszabályok megalkotásának, illetőleg módosításának szükségességéről, közreműködik a hatáskörével összefüggő jogszabályok előkészítésében,

b) nyilvános meghallgatást tart,

c) évente beszámolót készít - a miniszter útján - a Kormánynak és az Országgyűlés illetékes bizottságának az elektronikus hírközlési piaci verseny magyarországi alakulásáról, e beszámolót közzéteszi, és annak összefoglalóját egy országos napilapban megjelenteti,

d) a szabályozói, szakmapolitikai, piacélénkítési és pályáztatási döntések megalapozása érdekében felméri és folyamatosan elemzi a hírközlési és az ehhez kapcsolódó informatikai piac működését,

e) a szabályozói és hírközlés-politikai döntések és elemzések módszertani megalapozása érdekében, továbbá a hírközlési ágazat felhasználóbarát információ szolgáltatásának biztosítása érdekében folyamatosan értékeli a hírközlési piac helyzetét, és erről összehasonlító elemzéseket készít,

f) az e törvényben meghatározottak szerint megállapítja az érintett piacokat, elemzi az érintett piacokon fennálló versenyt, illetve annak hatékonyságát, azonosítja az egyes érintett piacokon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókat, valamint meghatározza a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókat terhelő kötelezettségeket,

g) eljár a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató számára megállapított egyes kötelezettségek teljesítésével, illetve megszegésével összefüggésben,

h) hivatalból vagy kérelemre eljár az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály megsértése miatt, illetve szerződéskötéssel kapcsolatos jogviták esetén indított eljárásokban,

i) eljár hálózati szolgáltatásokkal összefüggésben kialakult árpréssel kapcsolatos ügyekben,

j) közzéteszi a jogszabályban előírt nyilvántartásokat, adatokat, döntéseket,

k) megállapítja az egyes elektronikus hírközlési szolgáltatókat terhelő, a miniszter rendeletében meghatározott mértékű felügyeleti díjat,

l) koordinálja az elektronikus hírközléssel kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott honvédelmi, rendvédelmi, nemzetbiztonsági és védelmi felkészítési, valamint az ezekkel kapcsolatos adatszolgáltatási feladatok végrehajtását, működteti az informatikai és hírközlési ágazat ügyeleti szolgálatát,

m) eljár az elektronikus hírközlési szolgáltatások bejelentésével, a polgári célú frekvenciagazdálkodással, az azonosító-gazdálkodással, a jogszabályban előírt nyilvántartások vezetésével, a zavarelhárítással, a piacfelügyelettel, az ingatlanhasználattal, az elektronikus hírközlési építmények engedélyezésével, az építés-felügyelettel kapcsolatos hatósági ügyekben,

n) eljár a Kormány, illetve a miniszter hatáskörébe nem tartozó, polgári célú frekvenciagazdálkodással kapcsolatos ügyekben,

o) zártcélú hálózatok létesítése, összekapcsolása, fejlesztése, korszerűsítése során a zártcélú hálózatokról szóló jogszabály szerint egyeztet a hálózatgazdákkal,

p) ellenőrzi a kijelölt vizsgáló, ellenőrző, illetve tanúsító szervezeteket,

q) elektronikus hírközlési szakhatóságként jár el,

r) ellátja az Egyetemes Elektronikus Hírközlési Támogatási Kassza működtetésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott feladatokat,

s) ellátja a jogszabályban meghatározott egyéb feladatokat.

11. §

(1) A rádiótávközlési és rádióspektrum-politika érvényesítése érdekében a hatóság és a nem polgári célú frekvenciagazdálkodási feladatokat ellátó hatóság (a továbbiakban együtt: frekvenciagazdálkodó hatóságok) műszaki tervet készít a szabályozás előkészítése érdekében:

a) a frekvenciasávok újrafelosztására, illetőleg átrendezésére;

b) a frekvenciák kiosztására (csatornakiosztási tervek);

c) az egyes rádióalkalmazásokra vonatkozó használati feltételekre;

d) a frekvenciahasználat feltételeire.

(2) A hatóságnak a frekvenciák káros zavarástól mentes felhasználása és a nemzetközi kötelezettségek érvényesítése érdekében szükség szerint operatív nemzetközi frekvenciakoordinációt kell végezni.

(3) A frekvenciagazdálkodó hatóságok kötelesek a frekvenciahasználattal kapcsolatos nemzeti, illetve nemzetközi megállapodásokon alapuló nemzetközi rádiómegfigyelést, ellenőrzést, felderítést, zavarvizsgálati és zavarelhárítási tevékenységet végezni, amelynek során jogosultak a rádióadások műszaki-forgalmi megfigyelésére és azok rögzítésére, jogszabályban meghatározott feltételek szerint.

(4) A hírközlés védelme, a frekvenciahasználat hatékonysága és káros zavaroktól való mentessége, valamint az elektromágneses összeférhetőség (EMC) biztosítása céljából a frekvenciagazdálkodó hatóságoknak saját rádiómérő és rádió-zavarelhárító szolgálatot kell fenntartaniuk.

12. §

A hatóság a frekvenciagazdálkodással kapcsolatban:

a) közzéteszi a rádiófrekvencia-használatra vonatkozó rádiófrekvencia sáv felhasználási és kiosztási követelményeket és feltételeket;

b) közzéteszi a rádiófrekvencia használati jogának megszerzésére vonatkozó feltételeket, eljárási szabályokat, továbbá a díjakkal és illetékekkel kapcsolatos információkat;

c) közzéteszi a szolgáltatás-nyújtási célú rádiófrekvenciák, valamint azonosítók használati jogának megadásával kapcsolatos döntéseket, valamint

d) gondoskodik az a)-c) pont alatti információk rendszeres, naprakész nyilvántartásáról és a vonatkozó adatbázis fejlesztéséről.

13. §

(1) A hatóság bejelenti az Európai Bizottságnak a szabályozott, de a műszaki szabványok és szabályok területén történő információszolgáltatásról szóló külön jogszabály szerint be nem jelentett interfészeket.

(2) A hatóság értesíti az Európai Bizottságot azokról az interfész típusokról, amelyeket a nyilvános elektronikus hírközlési hálózatok üzemeltetői kínálnak.

(3) A hatóság értesíti az Európai Bizottságot, ha megállapította, hogy valamely berendezés megfelel a forgalomba hozatali követelményeknek, ugyanakkor

a) a hálózatban súlyos kárt vagy káros rádiófrekvenciás zavart okoz, vagy

b) károsan befolyásolja a hálózatot vagy annak működését,

és ezért felhatalmazást adott a csatlakoztatás megtagadására, a készülék összeköttetésének megszüntetésére, illetve az üzemeltetésből történő kivonására.

A Tanács

14. §

(1) A Tanács

a) felelős az elektronikus hírközléssel kapcsolatos jogszabályok és kormánydöntések végrehajtásáért,

b) ellátja a Nemzeti Hírközlési Hatóság vezetését,

c) ellátja a 10. § a)-i) pontjában meghatározott hatáskörökből eredő feladatokat,

d) elfogadja az éves piacfelügyeleti tervet, és ellenőrzi annak végrehajtását,

e) előterjeszti a hatóság éves költségvetésének tervezetét, valamint a féléves és éves intézményi költségvetési beszámolóját,

f) javaslatot tesz az elektronikus hírközlést érintő jogszabály módosítására.

(2) A Tanács hét tagból áll. A Tanács 6 tagját a miniszter 5 évre nevezi ki az általa felkért személyekből álló szakmai jelölő testület javaslata alapján.

(3) A Tanács vezetését elnökként ellátó tagot a miniszter javaslata alapján 5 évre a miniszterelnök nevezi ki.

(4) A Tanács tagja az lehet, aki legalább hároméves hírközlési szakmai gyakorlattal és felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezik. A Tanács elnökévé az nevezhető ki, aki legalább ötéves, a Tanács hatáskörébe tartozó ügyek ellátása során alkalmazható hírközlési szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(5) Amennyiben a Tanács valamely tagjának megbízatása a (2) bekezdésben meghatározott időtartam lejárta előtt megszűnik, a miniszter legkésőbb a megbízás megszűnését követő 2 hónapon belül a (2) bekezdésben meghatározott időtartam hátralévő részére új tagot nevez ki.

(6) A Tanács tagja, elnöke kinevezésének a (2), illetve az (5) bekezdésben meghatározott időtartamának lejárta után korlátlan alkalommal újra kinevezhető.

(7) A Tanács tagja, illetve a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 685. §-ának b) pontja szerinti közeli hozzátartozója - a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) 21. §-ának (1), (3) és (5) bekezdésében foglalt összeférhetetlenségi szabályokon túl - nem lehet gazdasági társaságban, szövetkezetben személyes közreműködésre kötelezett tag, valamint nem rendelkezhet tulajdoni részesedéssel, továbbá nem lehet vezető tisztségviselő, illetve felügyelő bizottsági tag hírközlési tevékenységet végző gazdálkodó szervezetben, illetve ilyen szervezettel rendszeres üzleti kapcsolatban álló gazdálkodó szervezetben.

(8) A Tanács tagját nem lehet utasítani a tisztségének betöltésével kapcsolatos eljárása és döntése vonatkozásában.

15. §

(1) A Tanács tagjának megbízatása megszűnik, ha

a) a kinevezés időtartama lejár,

b) tisztségéről lemond,

c) meghal,

d) a miniszter a (4) bekezdés szerint felmenti.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt eseteken túl a Tanács elnökének megbízatása visszahívással is megszüntethető.

(3) Visszahívással szüntethető meg a megbízatás, ha a Tanács elnöke neki felróható okból nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak. A visszahívási jogot - a miniszter javaslatára - a miniszterelnök gyakorolja. A visszahívást indokolni kell.

(4) A miniszter felmenti a Tanács tagját, ha

a) munkaköri feladatait folyamatosan, 90 napot meghaladóan nem képes ellátni,

b) a 14. § (8) bekezdés szerinti összeférhetetlenséget a kinevezését, illetve az összeférhetetlenség okának felmerülését követő 30 napon belül nem szünteti meg,

c) a Tanács tagjával szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként a bíróság jogerős ítéletével bűncselekmény elkövetését állapította meg, illetve ha tisztségére egyébként méltatlanná válik.

(5) A Tanács tagja megbízatásának megszűnése után egy éven át

a) nem létesíthet munka-, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt olyan gazdasági társasággal,

b) nem létesíthet rendszeres gazdasági kapcsolatot gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként vagy tulajdonosaként olyan gazdasági társasággal, illetve

c) nem szerezhet részesedést olyan gazdasági társaságban,

amelynek jogát vagy jogos érdekét a Tanács tagjaként hozott döntése érintette. A megbízatás (1) bekezdés a) vagy b) pont szerinti megszűnése után a Tanács tagját a megszűnéskori havi illetménye tizenkétszeresének megfelelő összegű végkielégítés illeti meg. Ha a Tanács tagjának megbízatása 3 évnél nem hosszabb ideig állt fenn, úgy a jelen bekezdésben meghatározott tilalom a megbízatás megszűnésétől számított 6 hónapig áll fenn, és erre az időszakra a Tanács tagját 6 havi illetménye illeti meg végkielégítésként.

(6) Az (1), (4) - (5) bekezdésekben foglaltakat - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - értelemszerűen alkalmazni kell a Tanács elnöke vonatkozásában is.

16. §

A Tanács elnöke

a) összehívja és vezeti a Tanács üléseit, valamint intézkedik annak előkészítéséről,

b) javaslatot tesz a miniszternek a Hivatal főigazgatójának személyére, és - a kinevezés és felmentés kivételével - gyakorolja felette a munkáltatói jogokat,

c) kinevezi a Hírközlési Fogyasztói Jogok Képviselőjét és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat,

d) a kinevezés és a felmentés kivételével gyakorolja a munkáltatói jogokat a Tanács tagjai tekintetében,

e) elkészíti és a miniszter részére jóváhagyás céljából benyújtja a hatóság Szervezeti és Működési Szabályzatát,

f) képviseli a hatóságot, különösen az Európai Bizottsággal és a tagállami szabályozó hatóságokkal történő kapcsolattartás és a 65. § szerinti egyeztetés során,

g) minden év február 28-ig közzéteszi a hatóság éves munkatervét és költségvetési tervének főbb mutatószámait, valamint június 30-ig előző évi gazdálkodásának éves értékelését abból a célból, hogy a piac szereplői a hatóság tevékenységéről és gazdálkodásáról tájékoztatást kapjanak,

h) évente a miniszterrel közösen megállapítja a szakmai előkészítő munkákkal kapcsolatos feladatokat,

i) jelzi a miniszternek a hírközlés biztonságát veszélyeztető körülményeket, és javaslatot tesz az általa szükségesnek ítélt intézkedések megtételére,

j) megbízás alapján eljár nemzetközi szervezeteknél,

k) előkészíti, és a hatóság nevében a Tanács döntése alapján évente együttműködési megállapodást köt a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséggel (a továbbiakban: fogyasztóvédelmi hatóság) és a versenyhatósággal,

l) másodfokú szervként jár el a Hivatal hatósági ügyei tekintetében.

A Hivatal

17. §

(1) A Hivatal élén a miniszter által - a Tanács elnökének javaslata alapján - 5 évre kinevezett főigazgató áll.

(2) A Hivatal eljár a 10. § m)-s) pontjaiban meghatározott ügyekben, továbbá ellátja a jogszabály, illetve a Tanács elnöke által e törvény keretei között ráruházott feladatokat.

(3) A Hivatal a Tanács feladatainak ellátásához szakmai támogatást nyújt a Tanács, illetve a Tanács tagjai részére.

(4) A Tanács elé terjesztett ügyek szakmai előkészítésében résztvevő szakértők a Tanács elnökének meghívása alapján a Tanács ülésén tanácskozási joggal részt vesznek.

(5) A főigazgató nem tagja a Tanácsnak.

18. §

A főigazgató

a) ellátja a Hivatal feletti szervezeti és szakmai irányítást,

b) eljár a 10. § j)-l) pontjaiban meghatározott ügyekben,

c) biztosítja a hatóság szervezetrendszerének hatékony működését,

d) a Tanács elnökének egyetértésével kinevezi és felmenti helyetteseit, és gyakorolja a munkáltatói jogokat a helyettesei, valamint a Hivatal alkalmazottai tekintetében,

e) nyomtatott és elektronikus formában (Internet honlapján) kiadja a hatóság hivatalos lapját, továbbá gondoskodik az e törvényben meghatározott információk közzétételéről,

f) a Tanács elnökének meghívása alapján tanácskozási joggal részt vesz a Tanács ülésein,

g) biztosítja, hogy a Hivatal a Tanács, illetve a Tanács tagjai részére feladataik ellátásához a Tanács elnöke által meghatározott mértékben és módon szakmai támogatást nyújtson,

h) ellátja a jogszabály, illetve a Tanács elnöke által e törvény keretei között ráruházott feladatokat és jogköröket.

A hatóság alkalmazottai

19. §

(1) A hatóság alkalmazottai közszolgálati jogviszonyban állnak, akikre az e törvényben meghatározott eltérésekkel a Ktv. rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy - a Tanács elnökének és tagjainak kivételével - a Ktv. 30/A. §-ának (1) bekezdésében megállapított arány 35%, továbbá a 44. §-ának (1) bekezdésében a középiskolai végzettségű köztisztviselők részére megállapított illetménykiegészítés mértéke 35%.

(2) A Tanács elnökét a közigazgatási államtitkár, tagjait és a főigazgatót a helyettes államtitkár havi illetményével azonos díjazás, illetve azonos juttatások illetik meg.

Együttműködés a Gazdasági Versenyhivatallal

20. §

(1) A hatóság és a versenyhatóság az elektronikus hírközlési piaci versenyt érintő kérdésekben a verseny védelmének következetes érvényre juttatása, illetve az egységes jogalkalmazás előmozdítása érdekében szorosan együttműködik, így különösen

a) az elektronikus hírközlési piac érintett piacainak meghatározásával,

b) az érintett piacokon fennálló verseny elemzésével,

c) a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók azonosításával és a rájuk vonatkozó kötelezettségek előírásával,

d) árprés vizsgálatára vonatkozó módszertan kidolgozásával, valamint árprés vizsgálatával

kapcsolatos eljárásokban.

(2) A hatóság az elektronikus hírközlési piac érintett piacainak meghatározása, az érintett piacokon fennálló verseny elemzése és a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók azonosítása során a versenyhatóság szakmai álláspontját kiemelten figyelembe veszi, amennyiben attól eltér, annak indokairól a versenyhatóságot tájékoztatja.

(3) A hatóság és a versenyhatóság az együttműködés során köteles biztosítani, hogy eljárásaik az adatvédelemre vonatkozó jogszabályokkal összhangban legyenek, illetve az üzleti titokhoz fűződő érdekek ne sérüljenek. Ennek keretében az adatot a másik hatóságnak átadó hatóság többek között értesíti az adatszolgáltatót az adatok átadásáról, és az átvevő hatóság biztosítja, hogy az átadott adatok legalább olyan védelemben részesüljenek, mint az átadó hatóságnál.

(4) A hatóság és a versenyhatóság az együttműködésük részleteit rögzítik, évente felülvizsgálják, és a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszik.

Együttműködés a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséggel

21. §

(1) A hatóság és a fogyasztóvédelmi hatóság az elektronikus hírközlési piaccal kapcsolatos, fogyasztókat érintő ügyekben együttműködik.

(2) A hatóság és a fogyasztóvédelmi hatóság az együttműködés során köteles biztosítani a 20. § (3) bekezdésében foglaltak értelemszerű érvényesülését.

(3) A hatóság az általános szerződési feltételek készítésére kötelezett elektronikus hírközlési szolgáltató általános szerződési feltételeit a fogyasztóvédelemmel összefüggő rendelkezések véleményezése céljából megküldi a fogyasztóvédelmi hatóság részére.

(4) A hatóság elektronikus hírközlő berendezés, valamint nagyfrekvenciás jelet illetve mellékhatást keltő egyéb villamos és elektronikus berendezés forgalomba hozatalának, forgalmazásának megtiltására vonatkozó határozatát megküldi a fogyasztóvédelmi hatóság részére.

(5) A hatóság és a fogyasztóvédelmi hatóság az együttműködésük részletes szabályaira - évente felülvizsgálatra kerülő - megállapodást kötnek. A megállapodást a hatóság és a fogyasztóvédelmi hatóság a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi.

(6) A fogyasztóvédelmi hatóság a részére érkező hírközlési tárgyú, a fogyasztók tájékoztatásával, illetve az általános szerződési feltételekkel összefüggő panaszokat az (5) bekezdés szerinti megállapodásban foglaltak szerint intézi el.

Együttműködés a nem polgári célú frekvenciagazdálkodási feladatokat ellátó hatósággal

22. §

(1) A frekvenciagazdálkodó hatóságoknak - amennyiben a feladat jellege indokolja - együtt kell működniük.

(2) Az együttműködés területei különösen:

a) nemzetközi tevékenység;

b) frekvenciagazdálkodó hatóságok közötti frekvenciakoordináció;

c) rádiómérőszolgálati és rádiózavarelhárítási tevékenység;

d) adatszolgáltatás.

(3) A frekvenciagazdálkodó hatóságok az együttműködés során kötelesek biztosítani a 20. § (3) bekezdésében foglaltak értelemszerű érvényesülését.

(4) Az együttműködés részletes feltételeit és szabályait a frekvenciagazdálkodó hatóságok - évente felülvizsgálatra kerülő - megállapodásban rögzítik.

IV. Fejezet

A HATÓSÁG ELJÁRÁSÁRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

Az államigazgatási eljárás általános szabályainak alkalmazása

23. §

A hatóság az e törvényben foglalt eltérésekkel az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) rendelkezései szerint jár el.

Eljárási alapelvek

24. §

A hatóság tevékenysége során köteles érvényesíteni:

a) a törvényesség;

b) az egyenlő elbánás;

c) a tárgyilagosság;

d) az átláthatóság;

e) az arányosság;

f) a nyilvánosság;

g) a megalapozott és indokolt módon való eljárás;

h) a pártatlanság;

i) a hatékonyság

alapelveit.

Elektronikus dokumentumok és okiratok

25. §

(1) A hatóság határozatát az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény szerinti elektronikus dokumentumba foglalhatja, valamint eljárása során köteles elektronikus dokumentumokat elfogadni.

(2) A hatóság határozatát elektronikus dokumentumként köteles kézbesíteni, amennyiben a szolgáltató elektronikus levélcímét bejelentette, ekkor a kézbesítés időpontjának azt az időpontot kell tekinteni, amikor az elektronikus dokumentum a címzett részére hozzáférhetővé válik, és a kézbesítés sikerességéről a hatósághoz visszajelzés érkezik.

Kizárás

26. §

(1) Az ügy érdemi elintézésében - az Áe. 19. §-ában foglaltakon túl - nem vehet részt, akinek az a) pont szerinti jogviszonya a 27. § szerinti ügyféllel, a 28. § szerinti bejelentővel, illetve az azt irányító, vagy az ügyfél, illetve bejelentő által irányított vagy azzal közös irányítás alatt álló szervezettel az eljárás megkezdését megelőző egy éven belül állt fenn, illetőleg akinek hozzátartozója

a) az ügyféllel, illetve bejelentővel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy tagsági viszonyban áll, illetve annak vezető tisztségviselője;

b) az ügyfélben, illetve bejelentőben tulajdoni részesedéssel rendelkezik;

c) olyan magánszeméllyel, jogi személlyel vagy jogi személyiség nélküli szervezettel áll munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy tagsági viszonyban, illetőleg annak vezető tisztségviselője vagy abban tulajdoni részesedéssel rendelkezik, amely az ügyféllel, illetve bejelentővel rendszeres üzleti kapcsolatban áll;

d) olyan szervezettel áll munkavégzésre irányuló jogviszonyban, amely az ügyfél, illetve bejelentő felügyelő vagy alárendelt szervezete, illetve, amely az ügyfél, illetve bejelentő részére valamely támogatást, illetőleg kizárólagos jogosítványt biztosított.

(2) A hatóság eljáró alkalmazottja a főigazgatónak, illetve a Tanács eljáró tagja a Tanács elnökének haladéktalanul köteles bejelenteni, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A hatóság eljáró alkalmazottja, illetve a Tanács eljáró tagja a bejelentés elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik.

(3) A kizárási okot az ügyfél az eljárás bármely szakaszában bejelentheti, azonban a hatóság eljárásának megindítását követően a kizárási okot csak akkor érvényesítheti, ha egyidejűleg valószínűsíti, hogy a bejelentés alapjául szolgáló tényről akkor szerzett tudomást.

(4) Ha az ügyfél nyilvánvalóan alaptalanul tesz kizárásra irányuló bejelentést, vagy ugyanabban az eljárásban ugyanazon személy ellen ismételten alaptalan bejelentést tesz, őt a kizárást megtagadó határozatban bírsággal lehet sújtani.

(5) A kizárásról a Tanács elnöke, illetve a Tanács elnökének érintettsége esetében a Tanács elnök nélküli teljes ülése dönt, és szükség esetén kijelöli a hatóság eljáró alkalmazottját, illetve a Tanács eljáró tagját.

(6) Ha a hatóság eljáró alkalmazottja, illetve a Tanács eljáró tagja a kizárási okot maga jelentette be, a bejelentés elintézéséig az ügyben nem járhat el. Minden más esetben az ügyben eljárhat, de az ügy befejezését eredményező határozat meghozatalában nem vehet részt. Az ügyfél által ugyanazon személy ellen ismételten előterjesztett alaptalan bejelentés esetén e korlátozás nem érvényesül.

(7) Ha a kizárási okot az ügyfél jelentette be, a kizárást megtagadó határozat ellen az érdemi határozat elleni fellebbezésében élhet kifogással.

(8) A hatóság eljáró alkalmazottja, illetve a Tanács eljáró tagjának kizárása esetében - a (6) bekezdésben foglaltakat kivéve - a kizárás elintézésére fordított időt az eljárási határidők számítása során figyelmen kívül kell hagyni.

Ügyfél, bejelentő

27. §

Ügyfél az, akivel szemben hivatalból indult meg az eljárás, illetve a kérelmező, továbbá az, akire a kérelem vonatkozik. A nyilvántartások vezetéséhez, egyedi engedélyek kiadásához és a zavarelhárításhoz kapcsolódó eljárásokban ügyfél az, akit az Áe. ügyfélként meghatároz.

28. §

(1) Az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályba ütköző magatartás észlelése, illetve a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóra vonatkozó kötelezettség megállapítására vagy felülvizsgálatára okot adó jelentős körülmény esetén, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti, továbbá az, akit elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban meghatározott jogaival összefüggésben sérelem ért vagy ennek közvetlen veszélye áll fenn, valamint fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet a hatósághoz címzett bejelentéssel élhet (a továbbiakban: bejelentő).

(2) A bejelentőt nem illetik meg az ügyfél jogai, és nem terhelik annak kötelezettségei. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő adatait, a hatóság eljárására okot adó körülményt, illetőleg azt a tevékenységet vagy magatartást, amelynek alapján az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály megsértése valószínűsíthető, valamint az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállását valószínűsítő körülményeket.

(3) A hatóság a bejelentés alapján mérlegelése szerint hivatalból eljárást indíthat. Amennyiben a hatóság hivatalból eljárást indít, erről tájékoztatja a bejelentőt. Amennyiben a hatóság a bejelentés alapján eljárást nem indít, erről szóló határozatát megküldi a bejelentőnek. Az eljárás megindításának megtagadásáról szóló határozat ellen fellebbezésnek van helye.

(4) A bejelentő kérheti, hogy ne fedjék fel személyét, illetve azt a tényt, hogy az eljárás bejelentés alapján hivatalból indult. Ebben az esetben a bejelentésbe való betekintést a hatóság kizárja.

(5) Az eljárást lezáró érdemi határozatot a hatóság a bejelentőnek megküldi.

Titoktartás

29. §

(1) A hatósággal közszolgálati jogviszonyban álló, illetve állt, valamint a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, illetve állt személyek - a más szervezet számára jogszabályban előírt adatszolgáltatást kivéve - e jogviszony fennállása alatt, és azok megszűnését követően is kötelesek megőrizni a hatóság tevékenységével, annak ellátásával kapcsolatban tudomásukra jutott személyes adatot, állam-, szolgálati, illetve üzleti titkot, valamint minden olyan adatot, tényt vagy körülményt, amelyet a hatóság nem köteles törvény előírásai szerint a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt személyek a feladataik ellátásával kapcsolatban tudomásukra jutott adatokat, tényt, vagy körülményt nem tehetik jogosulatlanul közzé, nem hasznosíthatják, és nem hozhatják harmadik fél tudomására.

Üzleti titok

30. §

(1) Az ügy elintézésében résztvevő, a hatósággal közszolgálati jogviszonyban, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állók korlátozás nélkül jogosultak az üzleti titok megismerésére.

(2) Az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevői (így különösen a bejelentő) kérhetik - a közérdekből nyilvános illetve jogszabályban meghatározottak szerint egyébként üzleti titoknak nem minősíthető adatok kivételével - az üzleti titok védelmére hivatkozással az iratokba való betekintés, valamint azokról történő másolat vagy feljegyzés készítésének korlátozását. Ebben az esetben az ügyfél, illetve az eljárás egyéb résztvevője köteles olyan iratváltozatot készíteni, amely nem tartalmaz üzleti titkot.

(3) Nem minősíthető üzleti titokká olyan adat, vagy annak bármilyen szempont szerinti feldolgozása, amely adat nyilvánosságra hozatalára az ügyfelet jogszabály kötelezi.

(4) Referenciaajánlattal kapcsolatos eljárásokban nem minősül üzleti titoknak a referenciaajánlat azon része, amelyet a kötelezett szolgáltató harmadik feleknek a szerződéskötés során, jogszabály alapján általában rendelkezésre bocsátana (így különösen az ár, összekapcsolási pontok vagy közös eszközhasználati, illetve helymegosztási feltételek).

(5) Amennyiben az eljárásban résztvevő ügyfél jogérvényesítése érdekében indokolt, a hatóság felszólíthatja az üzleti titokkal rendelkező ügyfelet az üzleti titok minősítés azonnali hatállyal történő megszüntetésére. Amennyiben az üzleti titokkal rendelkező ügyfél az üzleti titok minősítést nem oldja fel, és ezzel az ügy érdemi elbírálását akadályozza, a hatóság határozatában az eljárás folytatásához szükséges mértékben kötelezi az üzleti titok másik fél számára történő rendelkezésre bocsátására.

(6) A hatóság (5) bekezdésben foglalt határozata ellen az üzleti titokkal rendelkező ügyfél a Fővárosi Bírósághoz halasztó hatályú jogorvoslattal fordulhat az üzleti titok minősítés fenntartása érdekében. A bíróság az ügyben, szükség esetén a felek meghallgatása után, 15 napon belül nem peres eljárásban határoz. A Fővárosi Bíróság végzése ellen fellebbezésnek helye nincs.

(7) Az eljárás egyéb résztvevői a hatóság engedélyével a (2) bekezdés szerinti kérelem hiányában is csak akkor tekinthetnek be az eljárás irataiba, és azokról akkor készíthetnek másolatot, feljegyzést, ha az iratok ismeretéhez jogos érdekük fűződik, és az iratbetekintés nem ütközik titokvédelmi jogszabályba, illetve az üzleti titkot nem sérti. A bejelentőnek - kérelmére - az érdemi határozat meghozatalát követő 15 napon belül a hatóság köteles lehetővé tenni, hogy az ügy irataiba - a (2) bekezdésben foglalt korlátozás figyelembevételével - betekinthessen, és azokról feljegyzést készíthessen.

(8) Amennyiben a külföldi hatóság igényli, a megkeresésre adott válaszában foglaltakat részben vagy egészben üzleti titokként kell kezelni, az üzleti titok kezelésére az (3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

A tényállás tisztázása

31. §

(1) A hatóság eljárása során a törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében az Áe-ben foglaltakon túlmenően - az intézkedéssel érintett üzletmenetének lehető legkisebb mértékű zavarása vagy akadályozása mellett - jogosult

a) az elektronikus hírközlési tevékenységgel kapcsolatos - akár üzleti titkot is tartalmazó - iratokba betekinteni, illetőleg követelheti az adathordozón tárolt információ olvasható és másolható formában való megjelenítését vagy az információhoz való hozzáférés egyéb módon történő biztosítását,

b) az e törvény hatálya alá tartozó természetes és jogi személyek, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek elektronikus hírközlési tevékenységgel összefüggő telephelyére, székhelyére, kereskedelmi egységeibe, raktáraiba belépni,

c) minta és ellenminta vételére,

d) próbavásárlás végzésére,

e) üzleti titok megismerésére,

f) az ügyfélnél szemlét tartani, bármely helyiségébe belépni, ideértve a járművek átvizsgálását és az üzleti tevékenységhez használt bármilyen területet, továbbá az ügyfelet, megbízottját (így különösen könyvvizsgálóját) vagy alkalmazottját, vagy korábbi megbízottját vagy volt alkalmazottját szóban vagy írásban adatoknak az általa meghatározott, összehasonlításra alkalmas formátumban való szolgáltatására, továbbá felvilágosítás adására kötelezni, illetve a helyszínen más módon tájékozódni,

g) az iratokról, adathordozókról másolatot, kivonatot készíteni, továbbá e célból azokat legfeljebb 8 napra birtokba venni,

h) méréseket és vizsgálatokat végezni,

i) bizonyítási eszközöket lefoglalni, illetve zár alá venni.

(2) Ha a tényállás tisztázása érdekében az ügyfélen kívül más személynél vagy szervezetnél is szükséges tájékozódni, e személy vagy szervezet köteles a szükséges felvilágosításokat megadni, és a vizsgálat tárgyával összefüggő iratokat rendelkezésre bocsátani.

(3) A hatóság jogosult - a vizsgált gazdasági tevékenységgel összefüggésben - megismerni az ügyfélnek és az eljárás más résztvevőinek a személyes adatait.

(4) A hatóság jogsértés megállapítására irányuló eljárása során az ügyfelet olyan időben köteles tájékoztatni a jogsértés feltételezéséről, illetve a vizsgált tényekről, hogy az ügyfél az ezekre vonatkozó álláspontjáról nyilatkozhasson.

(5) A terhelő bizonyítékként felhasználható irat, adat, dokumentum vagy bármilyen más információ rendelkezésre bocsátása nem tagadható meg, azonban az ügyfél, illetőleg a nyilatkozó személy a törvénysértést beismerő nyilatkozatot nem köteles megtenni.

(6) A hatóságnak a tényállás tisztázása érdekében eljáró közszolgálati jogviszonyban álló alkalmazottja ellenőrzési jogosultságát - a próbavásárlás esetének kivételével - az ellenőrzés megkezdésekor szolgálati igazolvánnyal vagy megbízólevéllel igazolja.

32. §

(1) A hatóság a tényállás tisztázása érdekében, kivételes esetben az ügyfél eredeti iratait, adathordozóit és az eljárás egyéb tárgyi bizonyítási eszközeit lefoglalhatja vagy zár alá veheti, ha súlyos jogsértés gyanúja merül fel, és az irat, illetve az adathordozó tartalmának meghamisításától vagy megsemmisítésétől megalapozottan lehet tartani.

(2) Nem lehet lefoglalni az ügyfél birtokában, őrizetében lévő iratot, adathordozót vagy egyéb bizonyítási eszközt, ha a rajta lévő jelből vagy más körülményből minden bizonyítás nélkül kétségtelenül megállapítható, hogy az nem az ügyfél tulajdona, illetőleg olyan adatokat tartalmaz, amelyek a lefoglalás alapjául szolgáló üggyel nem hozhatók összefüggésbe.

(3) A hatóság a lefoglalásról, illetve a zár alá vételről határozatot hoz, amely ellen az ügyfél a Fővárosi Bírósághoz halasztó hatályú jogorvoslattal fordulhat. A bíróság az ügyben, szükség esetén a felek meghallgatása után, 15 napon belül nem peres eljárásban határoz. A Fővárosi Bíróság végzése ellen fellebbezésnek helye nincs.

(4) A lefoglalást, illetve a zár alá vételt meg kell szüntetni, ha arra az eljárás érdekében már nincs szükség.

Bírság

33. §

(1) A hatóság az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály és az általános szerződési feltételek megsértőjével szemben a jelen § keretei között bírságot alkalmazhat. A hatóság a kiszabott bírság összegét a jogsértésnek az elektronikus hírközlési piacra gyakorolt hatására, a jogsértéssel személyhez fűződő jogában vagy vagyonában sértett vagy veszélyeztetett felhasználók számára, az érdeksérelem mértékére, valamint az elektronikus hírközlési szolgáltató, illetve frekvencia használó által a jogsértéssel elért vagyoni előnyre tekintettel állapítja meg, figyelembe véve, hogy a kiszabott bírság alkalmas legyen a jogsértést elkövető vagy más személy további jogsértéstől való visszatartására.

(2) A bírság összegének felső határa

a) a 68. § (3) bekezdésének a), b), d) és e) pontjai szerinti esetekben a jogsértő árbevételének 0,25 %-a;

b) a szabálytalanul forgalomba hozott, forgalmazott elektronikus hírközlési berendezés minden darabja után a nettó beszerzési érték ötszöröse;

c) szabálytalan vagy engedély nélküli frekvenciahasználat esetén a fizetendő frekvencia díj tízszerese;

d) árprésre vonatkozó tilalom megsértése esetén a jogsértő árbevételének 0,5 %-a;

e) referenciaajánlat-tervezet benyújtására, a számviteli nyilvántartások elkülönített vezetésével és a hálózati szolgáltatások költségszámításával kapcsolatos adatszolgáltatásra, továbbá a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató számára határozatban megállapított egyéb kötelezettség teljesítésének elmulasztása, illetve késedelmes vagy nem megfelelő teljesítése esetén a jogsértő árbevételének 0,5 %-a, illetve

f) az V. fejezet szerinti egyéb ügyekben, elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály megsértése esetén a jogsértő árbevételének 0,1 %-a.

(3) A hatóság a (2) bekezdésben nem szabályozott esetekben

a) az árbevételének legfeljebb 0,05 %-ának megfelelő mértékű, de legalább 100.000 Ft összegű,

b) frekvenciahasználattal kapcsolatos eljárásban legfeljebb a frekvencia díj 50 %-ának megfelelő mértékű, de legalább 20.000 Ft összegű

pénzbírsággal sújthatja - ismételt jogsértés esetén sújtani köteles - az eljárás résztvevőjét az eljárás szabályainak megsértése esetén, így különösen, ha téves vagy hamis adatot közöl, illetve az ügy elbírálása szempontjából lényeges adatot elhallgat, felvilágosítást nem vagy nem határidőn belül ad meg, vagy az elektronikus hírközlési tevékenységével kapcsolatos iratokba való betekintést, illetve az eljárás lefolytatását egyéb módon akadályozza.

(4) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálattal kapcsolatos - e törvényben meghatározott - kötelezettségek megsértése esetén a bírság összege a jogsértő szolgáltató árbevételének 0,5 %-a.

(5) A hatóság a (2)-(4) bekezdések szerinti esetekben, az ott meghatározottakon túlmenően 50.000 forinttól 3 millió forintig terjedő bírsággal sújthatja - ismételt jogsértés esetén sújtani köteles - a jogsértő szervezet vezető tisztségviselőjét.

(6) A bírság többszörös jogsértés esetén ismételten is kiszabható.

(7) A jelen § alkalmazása szempontjából árbevétel alatt az eljárás résztvevőjének hírközlési tevékenységgel kapcsolatos értékesítésből származó előző üzleti évi nettó árbevételét kell érteni, előző üzleti évi árbevétel hiányában a bírság összege legalább 100.000, de legfeljebb 10.000.000 Ft.

Nyilvános meghallgatás

34. §

(1) A hatóság, ha feladatainak ellátásához megítélése szerint az 1. § b)-d) pontjaiban meghatározottak, illetve a fogyasztói érdekvédelmi szervezetek közreműködése, szakmai álláspontjuk illetve véleményük megismerése indokolt - de legalább félévente - nyilvános meghallgatást tart az elektronikus hírközlést érintő jogszabályok és azok végrehajtására vonatkozó intézkedések előkészítésével, továbbá az elektronikus hírközléssel kapcsolatos jogszabályok alkalmazásával kapcsolatos megfelelő jogalkalmazói gyakorlat kialakítása, illetve a jogalkalmazói gyakorlattal kapcsolatos szakmai álláspontok és vélemények megismerése céljából.

(2) A hatóság a nyilvános meghallgatásról, annak időpontjáról, helyéről és tárgyáról szóló információkat legalább 30 nappal megelőzően közzéteszi.

(3) A hatóság a nyilvános meghallgatás tárgyával kapcsolatos előkészítő információkat - az üzleti titkok kivételével - legalább 15 nappal megelőzően közzéteszi.

35. §

(1) Álláspontot, javaslatot és egyéb észrevételeket legkésőbb a nyilvános meghallgatáson szóban vagy írásban lehet előterjeszteni. A hatóság a nyilvános meghallgatás időpontját legkésőbb 5 nappal megelőzően elektronikus dokumentumként részére eljuttatott anyagokat az internetes oldalán közzéteszi.

(2) A nyilvános meghallgatásról a hatóság összefoglalót készít, amely tartalmazza az előterjesztett, illetve elhangzott észrevételeket és javaslatokat, kivéve az észrevételt, illetve javaslatot tevő által üzleti titoknak minősített adatokat. Az összefoglalót a hatóság a meghallgatás időpontját követő 30 napon belül közzéteszi és külön jogszabály rendelkezései szerint megőrzi.

(3) A nyilvános meghallgatások eljárásának részleteit a hatóság közzéteszi.

Egyeztetés az érdekeltekkel jelentős ügyekben

36. §

(1) A hatóság

a) az érintett piacok meghatározásával kapcsolatos, a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók azonosítására valamint a jelentős piaci erővel rendelkező, illetve más szolgáltatókra az e törvény szerint előírható kötelezettségek megállapítására, és a referencia-ajánlatok jóváhagyására vonatkozó,

b) a hatóság megítélése szerint az érdekeltekkel egyébként egyeztetést igénylő

határozatának meghozatala előtt legalább 30 nappal közzéteszi a határozat tervezetét, valamint az ezekkel kapcsolatos előkészítő anyagokat, kivéve az érdekeltek által üzleti titoknak minősített adatokat.

(2) Akinek jogát, vagy jogos érdekét a határozat érintheti, a határozat tervezetének (1) bekezdés szerinti közzétételétől számított 20 napon belül írásban megküldheti a hatóság részére a tervezett határozatra vonatkozó álláspontját, javaslatát, egyéb észrevételét (a továbbiakban: észrevétel).

(3) A hatóság az (1) bekezdés szerinti határozata meghozatala során a beérkezett észrevételeket lehetőség szerint figyelembe veszi. A határozat által érintett fél indokolt kérelmére vagy hivatalból a hatóság az érdekelteket szóban is meghallgathatja. A határozat indokolásában a hatóság megjelöli a figyelembe vett, illetve a figyelembe nem vett észrevételeket, valamint azok figyelmen kívül hagyásának indokát.

Fellebbezés, a határozat bírósági felülvizsgálata

37. §

(1) A Hivatal által a hatóság nevében hozott első fokú határozat ellen a Tanács elnökéhez lehet fellebbezni, ide nem értve a 30. § (6) és a 152. § (1) bekezdése szerinti határozatot.

(2) Akinek jogát vagy jogos érdekét a Tanács elnöke által a jelen fejezet szerinti ügyben másodfokon az ügy érdemében hozott határozat sérti, keresettel kérheti a bíróságtól annak felülvizsgálatát.

(3) A bírósági felülvizsgálat a határozat végrehajthatóságát nem érinti. A végrehajtás felfüggesztéséről a bíróság kérelemre, illetve hivatalból végzéssel határoz.

V. Fejezet

A TANÁCS ELJÁRÁSA

Általános rendelkezések

38. §

Amennyiben a hatóság nevében a Tanács jár el, eljárására a IV. fejezetben foglaltakat az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

Összetétel, határozatképesség

39. §

(1) A Tanács - e törvény ellenkező rendelkezése hiányában - döntéseit teljes ülésben hozza. A teljes ülés 5 tag jelenléte esetén határozatképes. A Tanács határozatát egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve az érintett piacok meghatározásával kapcsolatos, a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók azonosítására valamint a jelentős piaci erővel rendelkező, illetve más szolgáltatókra az e törvény szerint előírható kötelezettségek megállapítására vonatkozó határozat meghozatalát, amelynek elfogadásához a jelenlévő tagok legalább kétharmadának szavazatára van szükség. Szavazategyenlőség esetén a Tanács elnökének szavazata dönt.

(2) Jogvitás ügyekben 3 tagú tanács jár el, amely határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Az ügy elbírálása szempontjából kisebb jelentőségű ügyekben 1 tanácstag jár el (a továbbiakban: eljáró tanács).

(3) Az egyes ügyet előterjesztő tagot, illetve az eljáró tanács tagjait és elnökét a Tanács elnöke jelöli ki.

Az eljárás megindítása

40. §

(1) Az eljárást - a jogviták elbírálása, illetve a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató ilyen szolgáltatóként történő azonosítása, illetve megszüntetése iránti eljárás kivételével - az eljárásra okot adó körülményről való tudomásszerzéstől számított 2 hónapon belül, de legkésőbb a körülmény bekövetkezésétől számított 4 hónapon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti határidők elmulasztása jogvesztéssel jár. Ha a Tanács az arra jogosult által határidőn belül kérelmezett vagy kezdeményezett, folyamatban lévő eljárás során az addig vizsgáltakon túli jogsértésről szerez tudomást, a határozat meghozataláig akkor is eljárhat hivatalból, ha az újonnan ismertté vált esemény 4 hónapnál régebben, de egy éven belül következett be, feltéve, hogy azt az addig vizsgált szervezettel (személlyel) azonos szervezet (személy) követte el.

41. §

(1) Amennyiben az eljárás kérelemre indul, a kérelemben meg kell jelölni

a) a kérelmező nevét, székhelyét (lakóhelyét);

b) az eljárás lehetséges érdekeltjeinek a kérelmező által ismert nevét és székhelyét (lakóhelyét);

c) az ügy tárgyát, az érintett elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály pontos megjelölését;

d) azt, hogy mikor történt a jogsértő vagy az eljárásra okot adó esemény, illetőleg az mikor jutott a kérelmező tudomására;

e) azt, hogy a kérelmező a Tanács milyen intézkedését kéri és ennek indokait.

(2) A kérelemhez csatolni kell a kérelmező rendelkezésére álló, az ügy elbírálása szempontjából lényeges bizonyítékokat és egyéb dokumentumokat, valamint az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének igazolását.

(3) Ha a kérelem az (1) bekezdés szerinti adatokat nem tartalmazza, vagy a külön jogszabály szerinti igazgatási szolgáltatási díjat nem fizették meg, a Tanács felhívja a kérelmezőt a hiányok 8 napon belüli pótlására.

(4) Ha a Tanács megállapítja, hogy a (3) bekezdés szerinti hiánypótlást nem teljesítették, illetőleg a kérelem nem az arra jogosulttól származik, vagy nem határidőben nyújtották be, a rendelkezésekre álló adatok alapján dönt, vagy megszünteti az eljárást.

42. §

(1) A Tanács eljárását hivatalból indítja meg, amennyiben a bejelentésnek helyt ad, eljárását a (2) bekezdés szerint kezdeményezik, valamint az eljárására okot adó tényt maga észleli.

(2) A Tanács az eljárást köteles hivatalból megindítani, amennyiben

a) a miniszter,

b) a versenyhatóság elnöke,

c) a fogyasztóvédelmi hatóság főigazgatója,

d) az adatvédelmi biztos,

e) az Országos Rádió- és Televízió Testület elnöke,

f) az Európai Bizottság

hatáskörével összefüggésben az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály megsértéséről, illetőleg jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóként történő azonosítás, vagy jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók számára megállapított kötelezettségek felülvizsgálatának szükségességéről szerez tudomást, és az eljárás megindítását kéri.

(3) Ha a Tanács a jogosult által a 40. § (1) bekezdés szerinti határidőn belül megindított eljárás során az addig vizsgáltakon túli jogsértésről szerez tudomást, a határozat meghozatala előtt ezek vonatkozásában is eljárhat hivatalból. Az újonnan tudomásra jutott jogsértésre vonatkozó tényeket írásban vagy a tárgyaláson a felek és az érdekeltek tudomására kell hozni, és azokkal kapcsolatban is lehetőséget kell adni álláspontjuk kifejtésére.

43. §

(1) A Tanács eljárásáért külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Kérelemre indult eljárás esetén az igazgatási szolgáltatási díjat az eljárás megindításakor kell megfizetni.

(2) A Tanács az eljárás megindításáról a feleket és az ügyben érdekelteket a kérelem, a kezdeményező irat megküldése mellett haladéktalanul értesíti és felhívja, hogy haladéktalanul, de legfeljebb 15 napon belül küldjék meg észrevételeiket, valamint a rendelkezésükre álló iratokat.

Elintézési határidő

44. §

(1) A Tanács - amennyiben e törvény eltérő szabályokat nem állapít meg - az e törvénynek megfelelő kérelem érkezésétől, illetőleg az eljárás megindításától számított 45 napon belül köteles határozatot hozni.

(2) Az érdekeltekkel történő egyeztetést igénylő eljárásokban az elintézési határidő 75 nap.

(3) A határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 15 nappal meghosszabbítható; erről az eredeti határidő lejárta előtt a feleket értesíteni kell.

(4) Az e § szerinti határidők nem vonatkoznak a piacmeghatározással, piacelemzéssel és a jelentős piaci erejű szolgáltatók számára előírható kötelezettségek kiszabásával kapcsolatos eljárásokra.

A Tanács határozatai

45. §

(1) A Tanács határozatában

a) elutasítja az alaptalan kérelmet;

b) megállapítja a jogsértés megtörténtét;

c) kötelezi a jogsértés okozóját a jogszabálynak megfelelő magatartás tanúsítására;

d) meghatározza az érintett piacokat és a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatót, valamint e törvény keretei között legalább egy kötelezettséget ír elő számára;

e) jelentős piaci erővel nem rendelkező szolgáltató számára e törvény keretei között kötelezettségeket írhat elő;

f) jóváhagyja a referenciaajánlatot, megállapítja annak tartalmát, módosítja a korábban elfogadott referenciaajánlat tartalmát, illetve előírhatja a referenciaajánlat módosítását;

g) jóváhagyja a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató számára megállapított egyéb kötelezettség teljesítését;

h) e törvényben meghatározott keretek között a jogsértés súlyával arányos bírságot, illetve intézkedést alkalmaz;

i) a jogsértőt kötelezheti az igazgatási szolgáltatási díj és az eljárással kapcsolatban felmerült költségek viselésére;

j) jogszabályba ütközés megállapítása esetén kötelezettséget írhat elő;

k) elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály alapján fennálló szerződéskötési kötelezettség fennállása esetén a feleknek a szerződés tartalmára vonatkozó megegyezése hiányában megállapíthatja a szerződés tartalmát;

l) ideiglenes intézkedést rendelhet el;

m) a 49. § (4)-(6) bekezdéseiben meghatározott esetekben hatáskör hiányában megszünteti az eljárást.

(2) A hálózati szolgáltatások ellenértékével kapcsolatos jogvita esetén a Tanács az (1) bekezdésben foglaltak mellett

a) megtilthatja az ellenérték további alkalmazását, egyidejűleg megállapíthatja a jogszerű árat és kötelezheti a szolgáltatót a jogszerű ár alkalmazására, valamint

b) kötelezheti a szolgáltatót az ellenértékre vonatkozó rendelkezések megsértésével elért többlet-árbevételnek a sérelmet szenvedett részére történő visszatérítésére.

(3) Ha a Tanács az eljárás során más jogszabály megsértésére utaló körülményt észlel, köteles azt jelezni a hatáskörrel rendelkező hatóságnak, így különösen a versenyhatóságnak, illetve a fogyasztóvédelmi hatóságnak.

(4) A Tanács az (1) és (2) bekezdésben szereplő jogkövetkezmények közül többet is alkalmazhat.

(5) A határozatot a feleknek és egyéb érdekelteknek kézbesíteni kell, és közzé kell tenni.

A Tanács határozatának bírósági felülvizsgálata

46. §

(1) A Tanács e fejezet szerinti ügyekben hozott határozata ellen nincs helye fellebbezésnek. Akinek jogát vagy jogos érdekét a Tanácsnak az ügy érdemében hozott, illetve az eljárás megindítását megtagadó, a 28. § (3) bekezdése szerinti határozata sérti, keresettel kérheti a Fővárosi Bíróságtól annak felülvizsgálatát.

(2) A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.

(3) A Tanács az ügy érdemében hozott határozatát akkor is közzéteheti, ha a határozat bírósági felülvizsgálatát kérték, de ezt a körülményt a közleménynek tartalmaznia kell.

(4) A bíróságnak a Tanács határozatának felülvizsgálata iránti kereset alapján indult eljárására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) XX. fejezetét az e törvény szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

47. §

(1) A keresetlevelet a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül kell benyújtani a Tanácshoz. A keresetlevélben nyilatkozni kell arról is, hogy a felperes kéri-e tárgyalás tartását.

(2) A Tanács a keresetlevelet - az ügy irataival és a Pp. 331. §-a szerinti nyilatkozatával együtt - a keresetlevél beérkezésétől számított 5 napon belül továbbítja a bíróságnak. A Tanácsnak a nyilatkozatban közölnie kell, kéri-e tárgyalás tartását.

48. §

(1) Az ügy elintézéséből ki van zárva, és abban, mint bíró nem vehet részt az a személy, aki a 26. § (1) bekezdése alapján az ügy elbírálásában sem járhatna el.

(2) A bíróság a keresetlevelet 8 napon belül kézbesíti, és egyidejűleg

a) írásban közli a Tanács nyilatkozatát a felperessel;

b) határidő tűzésével felhívja nyilatkozattételre és tájékoztatja a beavatkozás lehetőségéről a jogorvoslati eljárásban szerepelt azon érdekelteket, akikre nézve a Tanács határozata rendelkezést tartalmaz.

(3) Ha a tárgyalás tartását a felek nem kérték, a bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el.

(4) A bírósági eljárást soron kívül kell lefolytatni.

(5) A bíróság a Tanács határozatát megváltoztathatja és megteheti a 45. § (1) bekezdésének a)-h) és a (2) bekezdés a)-b) pontja szerinti intézkedéseket.

(6) A Tanács közzéteszi a bíróság határozatát, tiszteletben tartva az érdekelteknek a személyes adatok védelméhez fűződő jogait.

(7) A bíróság elektronikus hírközlési ügyben hozott határozat felülvizsgálata iránti kereset alapján indult eljárásában az ügyben első fokon eljáró bíróság határozata ellen a határozat közlésétől számított 8 napon belül lehet fellebbezni.

A Tanács eljárása jogvitában

49. §

(1) Az a szolgáltató, akinek egy másik szolgáltató elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban, vagy az alapján kötött szerződésben meghatározott, elektronikus hírközlést érintő jogát vagy jogos érdekét megsértette (a továbbiakban: jogvita), választása szerint

a) bírósághoz,

b) a hatósághoz vagy

c) a felek közötti választottbírósági szerződés hatálya alatt az Elektronikus Hírközlési Állandó Választottbírósághoz fordulhat.

(2) A bíróság, illetve az Elektronikus Hírközlési Állandó Választottbíróság haladéktalanul értesíti a hatóságot az (1) bekezdés szerinti jogvitás eljárás megindítása iránti kérelemről (keresetlevélről).

(3) A Tanács kérelemre eljár az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály megsértésével kapcsolatos jogvitákban.

(4) Amennyiben az (1) bekezdés a) pontja szerinti bírósági vagy a b) pontja szerinti hatósági eljárás folyamatban van, vagy érdemi határozattal lezárult, a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt más alapeljárás - a (6) bekezdésben meghatározott eljárás kivételével - nem indítható.

(5) Amennyiben ugyanazon felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt egyidejűleg mind a bíróságnál, mind pedig a hatóságnál eljárást indítanak, a bíróság értesítése vagy bármely fél indokolt kérelme alapján a hatóság az eljárást hatáskör hiányában megszünteti.

(6) Amennyiben a felek között választottbírósági szerződés van hatályban, vagy ha a Tanács eljárását kezdeményező kérelem hatósághoz való benyújtásától számított 15 napon belül ilyen szerződést kötnek, a hatóság eljárását - a felek kérelmére vagy hivatalból - megszünteti.

50. §

(1) A kérelmező a kérelemben a 41. § (1)-(2) bekezdésén túl bizonyítási indítványt is előterjeszthet.

(2) A kérelmet a Tanács annak beérkezését követően haladéktalanul megküldi a másik ügyfélnek, és legfeljebb 15 napos határidő tűzésével felhívja, hogy észrevételeit és bizonyítékait terjessze elő, illetve a kérelmező részére közvetlenül küldje meg.

(3) A Tanács jogvitás ügyekben tárgyalást tart, melyen a felek és egyéb érdekeltek személyesen vagy képviselőik útján jelen lehetnek, nyilatkozatot és észrevételt tehetnek, a tárgyalás befejezéséig bizonyítékaikat előterjeszthetik.

(4) A tárgyalást az eljáró tanács elnöke tűzi ki. A tárgyalás nem nyilvános.

(5) Amennyiben a Tanács a bizonyítási indítványnak helyt ad, lefolytatja az annak megfelelő bizonyítást. Amennyiben a bizonyítást mellőzi, az érdemi határozatában a mellőzés okait külön köteles indokolni. A bizonyítás sikertelenségét a bizonyító fél terhére kell értékelni.

(6) A bizonyító fél indítványára a Tanács a felet adatok, információk (beleértve az üzleti titkot is) becsatolására kötelezheti. Amennyiben valamely adat vagy információ becsatolása bizonyítási indítványhoz kapcsolódik, és a kötelezett fél azt nem vagy nem megfelelően csatolja be, úgy a bizonyítás sikertelenségét a bizonyító fél terhére értékelni nem lehet. Ilyen esetben a Tanács a rendelkezésre álló bizonyítékok mérlegelésével dönt.

(7) Amennyiben az ügyfél az eljárást, így különösen a bizonyítást rosszhiszemű magatartásával akadályozza, a Tanács bírságot, illetve intézkedést alkalmazhat vele szemben.

(8) Amennyiben a jogvita körülményei, különösen a bizonyítás azt indokolja, a Tanács a tárgyalást elhalaszthatja. A folytatólagos tárgyalás határnapját a Tanács azonnal kitűzi és a jelenlévő felekkel kihirdetés útján közli.

(9) A Tanács a folyamatban lévő ügyben kérelemre vagy hivatalból - különösen a 68. § (5) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott - ideiglenes intézkedéseket tehet, ha megállapítható, hogy e törvény szabályainak, különösen alapelveinek megszegése miatt az ideiglenes intézkedés hiányában súlyos, másként el nem hárítható jog-, illetve érdeksérelem következik be, vagy ennek veszélye áll fenn, és az intézkedés miatti hátrány nem haladja meg az intézkedéssel elérhető előnyöket.

(10) A Tanács (9) bekezdésben foglalt határozata ellen az ügyfél a Fővárosi Bírósághoz halasztó hatályú jogorvoslati kérelemmel fordulhat az ideiglenes intézkedés megszüntetése érdekében. A bíróság az ügyben, szükség esetén a felek meghallgatása után, 15 napon belül nemperes eljárásban határoz. A Fővárosi Bíróság végzése ellen fellebbezésnek nincs helye.

(11) A referenciaajánlattal, illetve a kötelezett szolgáltató és a jogosult szolgáltató között referenciaajánlat alapján vagy azon kívül hozzáférés, illetve összekapcsolás tárgyában kötendő szerződéssel kapcsolatos jogvitákban a Tanács külön jogszabályban meghatározott eltérésekkel jár el.

51. §

(1) Amennyiben szolgáltatók között felmerült jogvitában a hatóság mellett más tagállami elektronikus hírközlési szabályozó hatóság is érintett, a jogvitában a hatóság eljárása során köteles kikérni a jogvitában érintett más tagállami elektronikus hírközlési szabályozó hatóságok véleményét.

(2) A jogvita rendezése érdekében a hatóság köteles együttműködni a hatóságot megkereső más tagállami elektronikus hírközlési szabályozó hatósággal.

Piacmeghatározás, jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók azonosítása és kötelezettségek előírása

52. §

(1) A Tanács azonosítja az érintett piacokat; elemzi az érintett piacokon fennálló versenyt, illetve annak hatékonyságát, és amennyiben azokon a verseny nem kellően hatékony, azonosítja az érintett piacokon a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatót, illetve szolgáltatókat; valamint a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóra, illetve szolgáltatókra a XI-XIV. fejezetben foglalt kötelezettségek közül a piacelemzés alapján feltárt versenyt korlátozó akadályok által indokolt, azokkal arányos, legalább egy kötelezettséget ír elő, vagy a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóra korábban, az e bekezdés szerinti piacelemzés első elvégzését megelőzően jogszabályban, illetve azt követően a hatóság határozatában megállapított legalább egy kötelezettséget fenntart, illetve módosítja azt.

(2) A piacmeghatározás és piacelemzés érdekében az elektronikus hírközlési szolgáltatók adatszolgáltatásra kötelesek. Az adatszolgáltatás nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Tanács a 33. § (3)-(5) bekezdése szerint bírságot szab ki.

(3) A Tanács a piacmeghatározást és a piacelemzést a miniszter által rendeletben kihirdetett szempontok alapján, a versenyjog vonatkozó szabályai szerint végzi el.

53. §

(1) A piacelemzés alapján a Tanács jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóként azonosítja azt a szolgáltatót, amelyik valamely olyan érintett piacon, amelyen a gazdasági verseny nem kellően hatékony, egyedül vagy más szolgáltatóval közösen gazdasági erőfölényben van, azaz olyan gazdasági helyzetben van, amely lehetővé teszi, hogy a tevékenységét a versenytársaktól, a vevőktől, és végső soron a fogyasztóktól nagymértékben függetlenül folytassa.

(2) A jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató azonosítása során a Tanács figyelembe veszi, hogy egy érintett piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató egy szomszédos (azzal szoros kapcsolatban lévő) piacon is jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatónak minősülhet, amennyiben az adott érintett piac és a szomszédos piac közötti kapcsolatból eredően a szolgáltató az egyik piacon fennálló gazdasági erejét átviheti a másik piacra, és ezzel gazdasági erejét erősítheti.

(3) Amennyiben a Tanács a piacelemzés alapján egy, a piacelemzés megkezdésének időpontjában jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatónak minősülő szolgáltatót nem határoz meg jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóként, határozatában megszünteti az ilyen szolgáltató jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóként való azonosítását.

(4) Az Európai Bizottság határozatában megállapított, a Magyar Köztársaság földrajzi területét is érintő tagállamok közötti piac esetében a Tanács a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató azonosítását az érintett tagállami elektronikus hírközlési szabályozó hatóságokkal együttműködve végzi el.

54. §

(1) A Tanács az azonosított jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókra az azon a piacon, amelyen a szolgáltató jelentős piaci erővel rendelkezik, a piacelemzés által feltárt, versenyt korlátozó akadályok által indokolt, azokkal arányos mértékű kötelezettséget vagy kötelezettségeket ír elő a XI-XIV. fejezetben meghatározott kötelezettség fajták közül, vagy hatályában fenntartja, illetve módosítja a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóra korábban megállapított kötelezettséget.

(2) Az Európai Bizottság határozatában megállapított, a Magyar Köztársaság földrajzi területét is érintő tagállamok közötti piac esetében a Tanács a kötelezettségek előírását, hatályban tartását, módosítását vagy hatályon kívül helyezését az érintett tagállami elektronikus hírközlési szabályozó hatóságokkal együttműködve végzi el.

55. §

(1) Amennyiben a Tanács megszünteti egy szolgáltató jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóként való azonosítását, határozatában az ilyen szolgáltatót a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóként való azonosítására tekintettel terhelő valamennyi, a Tanács, illetve az elsőként elvégzett piacelemzés és kötelezettségek megállapításával kapcsolatos eljárás megkezdésének időpontjában hatályos jogszabály által megállapított kötelezettség alkalmazását megszünteti.

(2) A Tanács a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatót terhelő kötelezettség módosításáról vagy megszüntetéséről rendelkező határozatában a módosításra, illetve megszüntetésre kerülő kötelezettséget megfelelő átmeneti időtartamra (amely legalább 30 nap, de legfeljebb 120 nap) hatályban tarthatja.

56. §

Amennyiben a Tanács - kivételes és indokolt esetben - a XI-XIV. fejezetben meghatározottaktól eltérő, hozzáféréssel vagy összekapcsolással összefüggő kötelezettséget kíván előírni egy jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóra, az erre vonatkozó határozat tervezetét részletes indokolással előzetesen jóváhagyásra megküldi az Európai Bizottságnak. A határozat-tervezet megküldésétől az Európai Bizottság 65. § (5) bekezdése szerinti határozatának meghozataláig a Tanács eljárása felfüggesztésre kerül.

57. §

(1) A piacelemzést az érintett piacokon a Tanács rendszeresen, de legalább az előző piacelemzési és kötelezettség előírásával kapcsolatos eljárás befejezését követő egy éven belül ismételten elvégzi.

(2) Amennyiben valamely érintett piacon fennálló verseny megítélése szempontjából jelentős körülmény jut a hatóság tudomására, a Tanács a piacelemzést haladéktalanul lefolytatja az adott érintett piacon, illetve piacokon.

(3) Amennyiben a lefolytatott piacelemzés eredménye alapján

a) új érintett piac vagy piacok meghatározása, vagy

b) valamely piac vagy piacok érintett piacként való meghatározásának megszüntetése, vagy

c) jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató azonosítása vagy ilyen szolgáltatóként való azonosítás megszüntetése, vagy

d) jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóra kötelezettség előírása, módosítása vagy megszüntetése

válik szükségessé, a Tanács a 36. § és az 52. § szerinti eljárásokat lefolytatva haladéktalanul határozatot hoz.

Referenciaajánlat elfogadása

58. §

(1) A Tanács határozata vagy jogszabály alapján referenciaajánlat közzétételére kötelezett szolgáltató (az 58-61. § alkalmazásában: kötelezett szolgáltató) köteles az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott tartalommal összeállított referenciaajánlat-tervezetét jóváhagyásra a Tanácshoz benyújtani.

(2) A Tanácshoz benyújtott referenciaajánlat-tervezethez csatolni kell:

a) a kötelezett szolgáltató hálózatára és egyéb működési feltételeire vonatkozó, illetve minden egyéb olyan adatot és dokumentumot, amelyek a Tanács számára szükségesek annak megállapításához, hogy a referenciaajánlat-tervezetben foglaltak, így különösen az abban alkalmazott árak megfelelnek-e az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak,

b) az összekapcsolásról, illetve hozzáférésről szóló mintaszerződést,

c) a szerződéskötés kezdeményezésére, a szükséges adatközlésre vonatkozóan a kötelezett szolgáltató által kialakított adatlapot,

d) az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását.

(3) A (2) bekezdés a) és d) pontja szerint csatolt adatok és dokumentumok nem képezik a referenciaajánlat részét.

(4) A referenciaajánlat-tervezet benyújtásának határidejét a Tanács állapítja meg.

(5) Amennyiben a szolgáltató számviteli szétválasztási kimutatás készítésére köteles, a referenciaajánlat-tervezetet - a Tanács eltérő rendelkezése hiányában - a Tanács által jóváhagyott számviteli szétválasztási kimutatás alapján kell elkészíteni.

59. §

(1) A Tanács a kötelezett szolgáltató által jóváhagyásra benyújtott referenciaajánlat-tervezetet megvizsgálja, hogy az megfelel-e az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályokban foglaltaknak.

(2) Ha a Tanács megállapítja, hogy a hozzá benyújtott referenciaajánlat-tervezet hiányos, és nem bírálható el, vagy egyébként nem felel meg az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak, illetve ahhoz nem csatolták az előírt adatokat, a referenciaajánlat tervezetét nem hagyja jóvá.

(3) Kétség esetén a szolgáltatót terheli annak bizonyítása, hogy a referenciaajánlat-tervezetben foglaltak megfelelnek az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak.

(4) Ha a referenciaajánlat-tervezetet a Tanács nem hagyja jóvá, erről a kötelezett szolgáltatót részletes indokolással együtt értesíti.

(5) A (4) bekezdés szerinti esetben a szolgáltató köteles a Tanács által megállapított határidőben, de legfeljebb 30 napon belül új tervezetet benyújtani. E kötelezettség késedelmes teljesítése esetén a Tanács bírságot szab ki.

(6) Ha az új referenciaajánlat-tervezet sem felel meg az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályokban foglaltaknak, a Tanács határozatában megállapítja a referenciaajánlat tartalmát.

(7) A Tanács a jóváhagyás tárgyában született határozatot közzéteszi, a referenciaajánlatot Internetes oldalán közzé teszi. A Tanács által jóváhagyott referenciaajánlatot az érintett szolgáltató köteles 5 napon belül internetes oldalán nyilvánosságra hozni.

(8) A Tanács indokolt esetben jogosult a jóváhagyott referenciaajánlat módosítását hivatalból előírni.

(9) Ha a szolgáltató az 58. § (4) bekezdésében meghatározott határidő elteltével felszólítás ellenére sem nyújtja be a referenciaajánlat tervezetét, a Tanács a felszólításban meghatározott határidő elteltével annak tartalmát megállapítja.

60. §

(1) A referenciaajánlat kérelemre történő módosításával kapcsolatos eljárásra a referenciaajánlat jóváhagyásával kapcsolatos eljárás szabályait kell alkalmazni az e § szerinti eltérésekkel.

(2) A referenciaajánlat közzétételére kötelezett szolgáltató a referenciaajánlat módosítására irányuló kérelemben köteles meghatározni a referenciaajánlat

a) módosításának indokát,

b) módosuló részeit és a módosítás tartalmát.

(3) A referenciaajánlat módosításának jóváhagyására irányuló kérelemhez csatolni kell a referenciaajánlat módosuló részeivel kapcsolatos adatokat és dokumentumokat, valamint a referenciaajánlatnak a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt változatát.

(4) Nem kell alkalmazni a referenciaajánlat szolgáltató általi módosítására vonatkozó szabályokat az 59. § (8) bekezdése szerinti eljárás során.

(5) Az eredeti referenciaajánlat alapján kötött szerződések módosítására vonatkozó eljárásokat csak a referenciaajánlat módosításának hatálybalépését követően lehet megkezdeni. A módosított referenciaajánlatban meghatározott árakat a felek a referenciaajánlat módosításának hatálybalépésétől kötelesek alkalmazni.

61. §

(1) Ha a Tanács határozatában megállapítja, hogy egy korábban kötelezett szolgáltatónak minősülő szolgáltatót már nem terhel referenciaajánlat közzétételi kötelezettség, e határozat jogerőre emelkedésétől számított naptól az ilyen szolgáltató akkor sem köteles a referenciaajánlat szerinti szerződés megkötésére, ha azt egy másik szolgáltató a jogerőre emelkedést megelőzően kezdeményezte.

(2) A referenciaajánlat alapján kötött szerződéseket a kötelezett szolgáltató az (1) bekezdés szerinti napon, amennyiben az határozatlan időre jött létre, legalább 90 napos felmondási idővel felmondhatja. Amennyiben a határozott idejű szerződésből 6 hónapnál hosszabb idő van hátra, úgy ebben az esetben ugyancsak 90 napos felmondási határidővel gyakorolhatja felmondási jogát a kötelezett szolgáltató.

Számviteli szétválasztási kimutatás jóváhagyása

62. §

(1) A számviteli nyilvántartások elkülönített vezetésére (a továbbiakban: számviteli szétválasztás) kötelezett szolgáltató az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott szerkezetben és tartalom szerint összeállított számviteli szétválasztási kimutatást naptári évenként az üzleti év zárásától számított hatodik hónap végéig köteles a Tanácsnak jóváhagyásra benyújtani.

(2) Ha a Tanács megállapítja, hogy a hozzá benyújtott számviteli kimutatás hiányos és nem bírálható el, vagy egyébként nem felel meg az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak, illetve ahhoz nem csatolták az előírt adatokat, a kötelezett szolgáltatót megfelelő határidő tűzésével hiánypótlásra hívja fel. A hiánypótlásra nyitva álló határidő elteltét követően a számviteli szétválasztási kimutatás jóváhagyásáról a Tanács érdemben dönt.

(3) Kétség esetén a szolgáltatót terheli annak bizonyítása, hogy a benyújtott számviteli szétválasztási kimutatásban és a kapcsolódó dokumentumokban foglaltak megfelelnek az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak.

(4) A Tanács jogosult a szolgáltatót a számviteli szétválasztási kimutatásban szereplő adatok alátámasztására szolgáló további adatok szolgáltatására kötelezni.

(5) A Tanács a számviteli szétválasztási kimutatást nem hagyja jóvá, és erről a kötelezett szolgáltatót részletes indokolással együtt értesíti, amennyiben

a) a számviteli szétválasztási kimutatás tartalma nem felel meg az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályokban foglaltaknak, vagy

b) a számviteli szétválasztási kimutatáshoz kapcsolódóan benyújtott költségfelosztási módszertant nem találja megfelelőnek.

(6) Az (5) bekezdés szerinti esetben a szolgáltató köteles a Tanács által megállapított határidőben, de legfeljebb 30 napon belül új tervezetet benyújtani, e kötelezettség késedelmes vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Tanács bírságot szab ki.

Eljárás árprés vizsgálata során

63. §

(1) A Tanács az árprés vizsgálatára vonatkozóan kérelemre, hivatalból, illetve a 42. § (2) bekezdésének a)-c) pontjaiban felsorolt személyek kezdeményezésére jár el.

(2) A hatóság a határozatában elrendelt adatszolgáltatás során bekért adatok felhasználásával megvizsgálja, hogy a szolgáltató által a hálózati szolgáltatásért kért ellenérték következtében árprés alakulhat-e ki.

(3) Amennyiben a Tanács árprés fennállását állapítja meg, a Tanács megvizsgálja, hogy a hálózati szolgáltatás ellenértéke a szolgáltatás nyújtásával összefüggésben felmerülő költségek mértékéhez igazodik-e. E körülmény fennálltát a szolgáltatónak kell bizonyítania.

(4) Amennyiben az árprés fennállása ellenére a hálózati szolgáltatás ellenértéke a hálózati szolgáltatás nyújtásával összefüggésben felmerülő költségekhez igazodik, úgy a Tanács az ügyet átteszi a versenyhatósághoz annak megállapítása érdekében, hogy a ráépülő előfizetői szolgáltatás árának meghatározása megvalósítja-e a Tpvt. 21. §-ának sérelmét. A versenyhatóság eljárásában a Tanács együttműködik.

(5) Amennyiben a Tanács tudomására jutott új körülmény alapján a 116. § (1) bekezdés szerinti hálózati szolgáltatás ellenértékéről nem állapítható meg, hogy igazodik a hálózati szolgáltatás nyújtásával összefüggésben felmerülő költségek mértékéhez, úgy a Tanács határozatában

a) megállapítja a hálózati szolgáltatás és a ráépülő előfizetői szolgáltatás ára közötti különbség kötelező legkisebb mértékét, és a szolgáltatót a hálózati szolgáltatás árának megfelelő csökkentésére kötelezi, illetve

b) 15 napos határidő tűzésével a költségekhez nem igazodó ellenérték révén árprést okozó árat tartalmazó referenciaajánlat módosítására kötelezi a szolgáltatót, a határidő eredménytelen elteltét követően 15 napon belül a referenciaajánlatot a jogszerű árnak megfelelően határozattal módosítja, valamint

c) e törvényben, illetve külön jogszabályban megállapított keretek között a jogsértés súlyával arányos bírságot, illetve intézkedést alkalmazhat.

Piaci erőre tekintet nélkül előírható kötelezettségekkel kapcsolatos eljárások

64. §

(1) A Tanács a jelentős piaci erővel nem rendelkező szolgáltatókra kizárólag a XI. fejezetben meghatározott kötelezettségeket róhatja ki.

(2) Amennyiben az eljárás hivatalból indul, az (1) bekezdés szerinti kötelezettség előírására, módosítására, hatályban tartására, hatályon kívül helyezésére a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóra vonatkozó kötelezettségek megállapítására irányadó eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy piacmeghatározás, illetve piacelemzés lefolytatására a Tanács nem köteles.

(3) Amennyiben az eljárás kérelemre indul, a jogvitás eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

Egyeztetés az Európai Bizottsággal és a tagállami elektronikus hírközlési szabályozó hatóságokkal

65. §

(1) Az érdekeltekkel történő egyeztetés lefolytatásával egyidejűleg a Tanács

a) az érintett piacok meghatározására,

b) a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók azonosítására, és a kötelezettségek előírására, módosítására, hatályban tartására vagy hatályon kívül helyezésére,

c) a jelentős piaci erővel nem rendelkező szolgáltató számára kötelezettség előírására vagy hatályon kívül helyezésére

vonatkozó határozatának tervezetét részletes indokolással együtt megküldi az Európai Bizottságnak és a tagállami elektronikus hírközlési szabályozó hatóságoknak, amennyiben a tervezett határozat a tagállamok közötti kereskedelemre hatással lehet.

(2) Amennyiben az Európai Bizottság vagy egy tagállami elektronikus hírközlési szabályozó hatóság a hatóság határozatának tervezetére annak kézhezvételétől számított 30 napon belül észrevételt tesz, a hatóság a határozatot ezen észrevételek figyelembevételével adja ki, illetve hozza meg.

(3) Amennyiben az Európai Bizottság kifogást emel a Tanács által megküldött olyan határozat-tervezettel szemben, amely

a) az Európai Bizottság által meghatározott piacoktól eltérő piacokat határoz meg, illetve érintett piac meghatározást alkalmaz; vagy

b) jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókénti kijelölésre vagy kijelölés megszüntetésére vonatkozik, és

c) ez a tagállamok közötti kereskedelemre hatással lehet,

mivel az véleménye szerint az egységes piac akadálya lehet, vagy annak a közösségi jognak való megfelelése erősen kétséges, a Tanács az Európai Bizottság kifogásának kézhezvételétől számított 60 napig nem közölheti határozatként a kifogással érintett határozat-tervezetet.

(4) Amennyiben az Európai Bizottság - a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül - részletesen indokolt döntésében a határozat-tervezet visszavonására, illetve szövegszerű javaslat megtétele mellett annak módosítására kötelezi a Tanácsot, az köteles az Európai Bizottság határozatában foglaltak szerint eljárni.

(5) Amennyiben az Európai Bizottság határozatában nem hagyja jóvá a Tanács 56. § szerinti határozatának tervezetét, a Tanács az Európai Bizottság határozatában foglaltak szerint jár el. Az Európai Bizottság jóváhagyása esetén a Tanács az 56. § szerinti határozatát az Európai Bizottság részére megküldött határozat-tervezet szerinti tartalommal hozza meg.

(6) Kivételesen sürgős esetekben, a verseny és a fogyasztói érdekek védelme érdekében a Tanács ideiglenes határozatot hozhat az (1) bekezdés szerinti ügyekben. Az ideiglenes határozat azonnal végrehajtható. Ebben az esetben a Tanács az ideiglenes határozatot, annak részletes indokolásával együtt haladéktalanul megküldi az Európai Bizottságnak és a tagállami elektronikus hírközlési szabályozó hatóságoknak. A Tanács az ideiglenes határozat fenntartásáról a (2)-(5) bekezdés szerinti észrevételek, kifogás, illetve határozat alapján az észrevételek, illetve kifogás kézhezvételétől számított 15 napon belül érdemi határozatában dönt.

VI. Fejezet

A HATÓSÁG EGYES ELJÁRÁSAI

Nyilvántartások vezetése

66. §

(1) A hatóság hatósági feladatainak ellátása során hatósági nyilvántartásokat vezet.

(2) A hatóság nyilvántartást vezet különösen:

a) az elektronikus hírközlési szolgáltatásokról és szolgáltatókról;

b) az elektronikus hírközlési tevékenység elektronikus hírközlő hálózaton történő végzéséhez vagy a szolgáltatás nyújtásához szükséges interfész bejelentésekről;

c) az egyetemes hírközlési szolgáltatók ellenőrzéséhez szükséges adatokról;

d) az elektronikus hírközlési építmények több szolgáltató által megvalósuló közös eszközhasználatáról;

e) külön jogszabályokban meghatározott egyedi engedélyekről;

f) az építési műszaki ellenőri és a felelős műszaki vezetői névjegyzékről;

g) a hatósághoz benyújtott referenciaajánlatokról és hálózati szerződésekről;

h) a nem azonosítható hívószámokról (elektronikus nyilvántartás);

i) a nem harmonizált frekvenciát vagy frekvenciasávot használó rádióberendezések belföldi forgalomba hozataláról;

j) egyéb, jogszabály rendelkezése alapján nyilvántartandó adatokról.

(3) A hatósági nyilvántartásokban szereplő közérdekű adatokat bárki megismerheti, kivéve, ha jogszabály a hatósági nyilvántartásba való betekintést kifejezetten korlátozza.

(4) A hatóság jogszabályban hatáskörébe utalt feladatainak körében egyéb nyilvántartásokat vezet a főigazgató által meghatározott egyéb adatokról, az adat- és titokvédelemre, valamint a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó jogszabályoknak megfelelően.

Piacfelügyelet

67. §

(1) A hatóság az elektronikus hírközlési piac zavartalan, eredményes működésének, az elektronikus hírközlési tevékenységet végzők és a felhasználók érdekei védelmének, a tisztességes és hatékony piaci verseny fenntartásának elősegítése, valamint e törvény egyéb céljai megvalósítása érdekében hatósági jogkörében hatósági felügyeleti ellenőrzés keretében piacfelügyeleti tevékenységet végez.

(2) A hatóság piacfelügyeleti tevékenysége során figyelemmel kíséri az elektronikus hírközlési piac működését, az arra vonatkozó jogszabályokban, a hatóság határozatában, valamint az előfizetői szerződésben foglaltak megtartását és arról elemzést készít.

(3) A hatóság a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók által a hálózati szolgáltatások, illetve ráépülő előfizetői szolgáltatások tekintetében alkalmazott árakat az árprés szempontjából a piacfelügyeleti tevékenysége keretében folyamatosan figyelemmel kíséri.

(4) A hatóság e tevékenysége során más jogszabályban erre feljogosított szervezet, illetve személy közreműködését is igénybe veheti.

(5) A hatóság az előző év ellenőrzési tapasztalatainak figyelembe vételével éves piacfelügyeleti tervet készít a tárgyévet megelőző év december 1-ig, és azt 15 napon belül az Internetes oldalán közzéteszi. A piacfelügyeleti tervet a Tanács hagyja jóvá. A terv az első félév tapasztalatai alapján a félév végén felülvizsgálható, és amennyiben szükséges, a Tanács jóváhagyásával módosítható. A módosított piacfelügyeleti tervet a hatóság a módosítás jóváhagyásától számított 15 napon belül internetes oldalán közzéteszi.

(6) A hatóság beszámolót készít a piacfelügyeleti tervben foglaltak teljesítéséről, a piacfelügyeleti tevékenység eredményeiről, a (2) bekezdés szerinti elemzés megállapításairól, valamint az ennek alapján általa javasolt jogszabály-módosításokról, és ezt 15 napon belül közzéteszi.

(7) A hatóság hivatalból vagy kérelemre a piacfelügyeleti és ellenőrzési terven kívül is folytat piacfelügyeleti tevékenységet.

68. §

(1) A piacfelügyeleti eljárás keretében feltárt jogsértés esetén a hatóság a fokozatosság elvét követve, a jogsértéssel arányos szankciót alkalmaz.

(2) A hatóság 30 napos határidő tűzésével felhívja a tevékenységet végzőt, a szolgáltatót vagy a forgalomba hozót, illetve forgalmazót a jogszerű magatartás tanúsítására. Indokolt esetben a hatóság ettől eltérő, de legfeljebb 15 nappal hosszabb, illetve ismételt jogsértés esetén ennél rövidebb határidőt is megszabhat.

(3) A hatóság piacfelügyeleti tevékenysége keretében szankciót különösen a következő jogsértések esetén alkalmazhat:

a) jogszabályban, a hatóság határozatában, bejelentésben, hatósági engedélyben, általános szerződési feltételben foglaltaktól való eltérés;

b) rádiófrekvencia, illetve azonosító jogszerűtlen, engedélytől eltérő vagy engedély nélküli használata;

c) elektronikus hírközlő berendezés, valamint nagyfrekvenciás jelet, illetve mellékhatást keltő villamos és elektronikus berendezés szabálytalan forgalomba hozatala, forgalmazása vagy üzemeltetése;

d) bejelentési kötelezettség elmulasztása;

e) adatszolgáltatási kötelezettség nem vagy nem megfelelő teljesítése.

(4) Amennyiben a szolgáltató nem tesz eleget a hatóság felhívásában foglaltaknak, úgy a hatóság jogosult az Áe., e törvény és külön jogszabályban foglalt előírások alapján:

a) a jogsértőt kötelezni az eljárás költségeinek megtérítésére, amennyiben a hivatalból lefolytatott hatósági felügyeleti eljárás során a hatóság megállapítja a jogsértés tényét;

b) jogszabályban megállapított mértékű bírságot kiszabni;

c) az elektronikus hírközlési tevékenységet végzőt, vagy forgalomba hozót, illetve forgalmazót a hatóság által meghatározott információk nyilvánosságra hozatalára kötelezni,

d) az (5) bekezdésben meghatározott intézkedéseket tenni;

e) a díjkülönbözet jóváírására vagy visszafizetésére kötelezni a szolgáltatót, amennyiben az nem tesz eleget a 138. § (6) bekezdésében foglalt kötelezettségének, illetve

f) egyéb, jogszabályban meghatározott szankciót alkalmazni.

(5) A hatóság a következő intézkedések megtételére jogosult:

a) a tevékenység végzésének feltételeit megállapítani;

b) a jogsértő magatartás tanúsítását megtiltani;

c) a 31. § (1) bekezdése alapján megszerzett információkat e törvényben meghatározott, indokolt esetekben, a fogyasztók tájékoztatása céljából nyilvánosságra hozni;

d) a jogsértő költségén a jogszabálysértést megállapító határozatát országos napilapban is nyilvánosságra hozni, különösen, ha ez súlyos fogyasztói érdeksérelem megelőzését, illetve csökkentését szolgálja;

e) amennyiben valamely szolgáltató tájékoztatása, nyilatkozata alkalmas a fogyasztók széles körének megtévesztésére, a szolgáltatót helyreigazító közlés közzétételére kötelezni;

f) a jogsértő tevékenység folytatásához használt, illetve jogosultság nélkül használt eszközt, illetve berendezést a külön jogszabályban meghatározott eljárás szerint lepecsételni, illetve lefoglalni.

(6) A kötelezettségek súlyos és ismétlődő megszegése esetén, feltéve, hogy a jelen §-ban meghatározott egyéb jogkövetkezmények nem vezettek eredményre, a hatóság felfüggesztheti vagy megtilthatja az elektronikus hírközlési tevékenység végzését, illetve felfüggesztheti vagy visszavonhatja a rádiófrekvenciák és azonosítók használatára vonatkozó egyedi engedélyeket.

(7) A hatóság a határozatát közzéteszi. A nyilvánosságra hozatalnak nem akadálya, ha a határozat bírósági felülvizsgálatát kérték. A nyilvánosságra hozott határozatok elleni fellebbezés tényét, valamint a bírósági felülvizsgálat során hozott határozatot is nyilvánosságra kell hozni.

(8) A piacfelügyeleti eljárás során a hatóság az élet, az egészség, a testi épség és a környezet, közbiztonság védelme, vagy a fogyasztók széles körét érintő, különösen nagy kárral fenyegető, továbbá más szolgáltatók vagy a felhasználók gazdálkodását vagy működését súlyosan és közvetlenül fenyegető veszély elhárítása érdekében az (5) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott intézkedéseket ideiglenes intézkedésként alkalmazhatja. Az ideiglenes intézkedést a hatóság visszavonja, ha az elrendelés oka megszűnt, egyébként az ideiglenes intézkedés hatálya az érdemi határozat jogerőre emelkedéséig tart.

(9) A piacfelügyeleti eljárás során elrendelhető az élet, az egészség, a testi épség és a környezet, közbiztonság védelme, vagy a fogyasztók széles körét érintő, különösen nagy kárral fenyegető veszély elhárítása érdekében hozott határozat azonnali végrehajtása.

Egyedi engedélyek

69. §

(1) Rádiófrekvenciák használati jogát - jogszabályban meghatározott esetekben - a hatóság döntése (frekvenciakijelölés valamint rádióengedély) alapján lehet megszerezni. A polgári célú frekvenciák használatára vonatkozó frekvenciakijelölést, illetve rádióengedélyt, valamint árverés illetve pályázat esetén frekvenciahasználati jogosultságot a hatóság, a nem polgári célú frekvenciakijelölést, illetve rádióengedélyt a nem polgári célú frekvenciagazdálkodási feladatokat ellátó hatóság adja ki. A nem polgári célú frekvenciagazdálkodási feladatokat ellátó hatóság eljárásaira - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - az e törvényben meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

(2) A frekvenciahasználati joggal kapcsolatos hatósági eljárás határideje 42 nap. Pályázat vagy árverés útján megszerezhető frekvenciák esetén a határidő legfeljebb nyolc hónappal meghosszabbítható.

(3) Az e törvényben szabályozott frekvenciagazdálkodási hatósági eljárás az ügy eldöntéséhez szükséges műszaki vizsgálatok és a nemzetközi koordináció befejeződéséig felfüggeszthető.

(4) A hatóság a rádiófrekvenciás spektrum hatékony és megfelelő használata, a káros zavarok elkerülése érdekében, illetőleg külön jogszabályban meghatározott közegészségügyi szempontok alapján a frekvenciahasználatot korlátozhatja vagy megtagadhatja.

(5) A frekvenciagazdálkodó hatóságnak a frekvenciahasználatra irányuló kérelmet el kell utasítania, ha

a) a kérelem teljesítése műszaki, illetőleg frekvenciagazdálkodási okból nem lehetséges;

b) a frekvencia használata a meglévő vagy tervezett frekvencia-felhasználásokban káros rádiófrekvenciás zavart okozna;

c) a kérelmezőnek lejárt határidejű frekvenciadíj fizetési kötelezettsége van a hatósággal szemben.

(6) A frekvenciahasználati jog jogosítottjának kérelmére a frekvenciahasználati jogot vissza kell vonni. A visszavonás egyéb feltételeit a miniszter rendeletben állapítja meg.

70. §

(1) Az azonosítókkal való gazdálkodás során biztosítani kell a szolgáltatások zavarmentes, egyértelmű elérhetőségét, a piaci szereplők esélyegyenlőségét, az azonosítók hatékony, a felhasználók és a szolgáltatók érdekeit érvényesítő felhasználását.

(2) A felosztott azonosítók résztartományai kizárólagos használati jogának egy későbbi időpontban történő megszerzését (lekötési engedély), a lekötött azonosítók meghatározott résztartományonkénti vagy egyedi azonosítónkénti használatát (kijelölési engedély) a hatóság engedélyezi.

(3) A hatóság határozatát a szolgáltatások megvalósításának erőforrás- és időszükségletére figyelemmel hozza meg.

(4) Az azonosító használatot a hatóság ellenőrzi. Az engedélyezési és ellenőrzési eljárás szabályait külön jogszabály határozza meg.

Zavarelhárítás

71. §

(1) Elektronikus hírközlő berendezést, nagyfrekvenciás berendezést, valamint minden olyan berendezést (gépet, készüléket, vezetéket, járművet vagy egyéb eszközt), amely működése közben nagyfrekvenciás jelet vagy mellékhatást kelt, továbbá azokat a villamos vagy elektronikus alkatrészeket tartalmazó berendezéseket (a továbbiakban együtt: villamos vagy elektronikus berendezés), amelyek alkalmasak arra, hogy villamos zavart okozzanak, vagy amelyek működésére ilyen zavar hatással lehet, úgy kell üzemben tartani, hogy az más, zavarérzékenység szempontjából egyébként megfelelő villamos vagy elektronikus berendezés működésében zavart ne okozzon.

(2) A hírközlő berendezés működésében zavart okozó berendezés üzemben tartója köteles a zavart megelőzni, illetőleg a keletkezett zavart megszüntetni.

(3) A hatóság köteles a zavart okozó villamos vagy elektronikus berendezés üzemben tartóját a zavar megszüntetésére felszólítani. Ha az üzemben tartó a zavart a műszakilag elengedhetetlenül szükséges időtartamon belül a felszólítás ellenére sem szünteti meg, a hatóság határozattal elrendelheti a berendezés zavarszűrését, áthelyezését vagy üzemidejének korlátozását, illetőleg a zavar más módon való megszüntetését.

(4) A (3) bekezdésben foglalt határozatnak akkor is helye van, ha a zavart okozó villamos vagy elektronikus berendezés zavarkibocsátás szempontjából megfelelő és használata jogszerű, kivéve, ha a zavart költség nélkül vagy csekély költséggel - a zavarérzékenység szempontjából megfelelő zavart villamos vagy elektronikus berendezés áthelyezésével vagy tartozékainak megváltoztatásával - meg lehet szüntetni.

(5) A zavar elhárításának költségei, ha a zavart okozó villamos vagy elektronikus berendezés nem megfelelő, vagy használata jogszerűtlen volt, az üzemben tartót, ha a zavart villamos vagy elektronikus berendezés zavarérzékenység szempontjából nem megfelelő, akkor annak üzemben tartóját terhelik.

VII. Fejezet

A Hírközlési Állandó Választottbíróság

72. §

(1) A Tanács megalapítja a Hírközlési Állandó Választottbíróságot.

(2) A Hírközlési Állandó Választottbíróság hatáskörére, eljárására a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Vbt.) rendelkezéseit a (3)-(6) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) A Hírközlési Állandó Választottbíróság eljárásának van helye az e törvény 49. § (1) bekezdése szerinti jogvitában, ha a felek a választottbírósági eljárást választottbírósági szerződésben kikötötték és az eljárás tárgyáról szabadon rendelkezhetnek.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott ügyekben kizárólag a Hírközlési Állandó Választottbíróság eljárása köthető ki, ideértve a Vbt. 47. §-a alapján nemzetközinek minősülő ügyeket is; egyéb választottbíróság eljárásának kikötéséről szóló megállapodás helyébe a Hírközlési Állandó Választottbíróság eljárásának kikötése lép. A kizárólagosság a belföldi székhelyű állandó választottbíróságok tekintetében áll fenn.

(5) A Hírközlési Állandó Választottbíróság eljárásának e § szerinti kikötése nem érinti a jelen törvény hatálybalépése előtt megkötött egyedi szerződésben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság hatáskörének kikötésére vonatkozó esetleges előírás érvényességét. Az ilyen kikötések alapján a jogvita választottbírósági rendezésére továbbra is - a felek eltérő rendelkezése hiányában - a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróságnak van hatásköre.

(6) A Hírközlési Állandó Választottbíróság választottbírói testületének tagjait a Tanács jelöli ki meghatározott időre a főigazgató javaslata alapján. Nem lehet a Hírközlési Állandó Választottbíróság választottbírói testületének tagja a Tanács tagja, illetve a hatóság egyéb alkalmazottja.

(7) A Hírközlési Állandó Választottbíróság jogi személy. Székhelye Budapest.

(8) A Hírközlési Állandó Választottbíróság jogi személyiségét alapító okiratának a hatóság hivatalos lapjában történő közzététele napjával nyeri el. A közzétételt a miniszter rendeli el a Hírközlési Állandó Választottbíróság bejelentése alapján. A bejelentéshez mellékelni kell az alapító okiratot.

(9) A Hírközlési Állandó Választottbíróság egyeztető eljárás lefolytatására is jogosult a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény szabályainak megfelelően.

73. §

(1) A Hírközlési Állandó Választottbíróság alapító okiratában meg kell határozni:

a) a választottbíróság szervezeti rendjét,

b) az elnökség tagjai kijelölésének szabályait,

c) a választottbíróság képviseletének rendjét,

d) az elnökség feladatait, jogkörét,

e) az alapítói hozzájárulás összegét.

(2) A Hírközlési Állandó Választottbíróság működésének forrásai:

a) alapítói hozzájárulások,

b) választottbírósági díjak,

c) a vagyon hozama,

d) egyéb bevételek.

(3) A Hírközlési Állandó Választottbíróság szervezete a választottbírói testületből, a testület tagjai közül kijelölt legalább három, legfeljebb öttagú elnökségből és a Gazdasági Hivatalból áll.

(4) Az elnökség a Hírközlési Állandó Választottbíróság általános irányító szerve. Az elnökség kijelölésének és működésének szabályait az alapító okirat és a Hírközlési Állandó Választottbíróság szabályzatai tartalmazzák.

(5) A Hírközlési Állandó Választottbíróságot harmadik személlyel szemben, bíróság és hatóságok előtt az elnökség tagjai, illetve az általuk arra felhatalmazott személyek képviselik a Hírközlési Állandó Választottbíróság szabályzataiban meghatározott módon.

(6) A Hírközlési Állandó Választottbíróság szabályzatait maga állapítja meg. A díj- és költségviselés szabályait is magába foglaló eljárási szabályzatot közzé kell tenni.

(7) A Hírközlési Állandó Választottbíróság eszközei nem vonhatók el, azok kizárólag a választottbíráskodás működtetéséhez és fejlesztéséhez használhatók fel az alapító okiratban meghatározottak alapján.

(8) A Hírközlési Állandó Választottbíróság tevékenysége kizárólag a választottbíráskodás és a szervezet működtetése, gazdasági, vállalkozói tevékenységet nem végezhet.

(9) Szabad pénzeszközét a Hírközlési Állandó Választottbíróság kizárólag állampapírba fektetheti. A Hírközlési Állandó Választottbíróság ingatlant kizárólag székhelyének megvásárlása céljából szerezhet.

(10) A Hírközlési Állandó Választottbíróság gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(11) A Hírközlési Állandó Választottbíróság beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségét külön jogszabály állapítja meg.

HARMADIK RÉSZ

AZ ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉSI SZOLGÁLTATÁSOKRA, ILLETŐLEG TEVÉKENYSÉGEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

VIII. Fejezet

AZ ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉSI TEVÉKENYSÉG MEGKEZDÉSÉNEK FELTÉTELEI

Jogosultság elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtására

74. §

(1) A Magyar Köztársaság területén elektronikus hírközlő hálózatot üzemeltetni, valamint elektronikus hírközlő hálózaton szolgáltatást nyújtani bármely természetes, illetőleg jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet az e törvényben, illetve külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesítése esetén jogosult.

(2) Az elektronikus hírközlési szolgáltató jogosult arra, hogy elektronikus hírközlő hálózatot üzemeltessen, elektronikus hírközlő hálózaton elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtson, továbbá, hogy kérelmet nyújtson be a hatósághoz rádiófrekvenciák és azonosítók használatára vonatkozó egyedi engedély, illetve elektronikus hírközlési építmények építésére vonatkozó jogosultság megszerzése érdekében.

(3) Amennyiben külön jogszabály alapján a szolgáltatás nyújtásához szükséges rádiófrekvenciák használati jogának megszerzéséhez egyedi használati engedély nem szükséges, a szolgáltatás szabadon nyújtható.

Egyes elektronikus hírközlési tevékenységek megkezdésének és végzésének sajátos feltételei

75. §

Ha az elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője vezetékes (kábeles) műsorelosztási hálózatot kíván üzemeltetni, erre külön gazdálkodó szervezetet kell létrehoznia, amennyiben

a) különleges jogok jogosultja vagy felette az állam irányítást gyakorol, és

b) az európai közösségi piac jelentős részén gazdasági erőfölénnyel rendelkezik a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetése és a távbeszélő szolgáltatások nyújtása terén, valamint

c) ugyanazon földrajzi területen olyan vezetékes (kábeles) műsorelosztó hálózatot üzemeltet, amelyet különleges vagy kizárólagos jogok alapján hoztak létre.

Az elektronikus hírközlési szolgáltatás bejelentése

76. §

(1) Az elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásának megkezdésére irányuló szándékot, valamint a megkezdés tervezett időpontját az elektronikus hírközlési szolgáltatónak nyilvántartásba vétel céljából be kell jelentenie a hatóságnál.

(2) A bejelentésnek az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

a) a bejelentő neve (cégneve), címe (székhelye);

b) a vállalkozás cégjegyzékszáma, illetve külön jogszabályban meghatározott más hivatalos nyilvántartási vagy azonosítószáma;

c) a bejelentő képviselőjének, valamint a hatósággal való kapcsolattartásra kijelölt személy neve (cégneve), címe (székhelye);

d) az elektronikus hírközlési szolgáltatás, illetve amennyiben a bejelentő elektronikus hírközlő hálózatot üzemeltet, az elektronikus hírközlő hálózat megjelölése és rövid leírása; a szolgáltatásnyújtás földrajzi területe;

e) a szolgáltatásnyújtás megkezdésének tervezett időpontja.

(3) A hatóság a bejelentőt a bejelentésben közölt adatoknak megfelelően bejegyzi az elektronikus hírközlő hálózatokról és elektronikus hírközlési szolgáltatókról vezetett nyilvántartásába, és a bejelentés időpontjától számított nyolc napon belül a nyilvántartásba vétel tényét visszaigazolja, egyúttal a hírközlési szolgáltató írásos kérelmére igazolást állít ki arról, hogy a szolgáltató a 74. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységek végzésére jogosult.

(4) A hatóság a szolgáltatót a szolgáltató által a (2) bekezdés d) pontja szerint adott leírás alapján, az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások rendszerezésére vonatkozóan a hatóság által kialakított és közzétett osztályozás szerint jegyzi be nyilvántartásába.

(5) A nyilvántartásba vételt a hatóság abban az esetben tagadja meg, ha a bejelentésben foglalt adatok az elektronikus hírközlési szolgáltató, vagy az általa végezni kívánt tevékenység azonosítására, illetve a nyilvántartásba vételre nem alkalmasak, és egyúttal kötelezi a szolgáltatót a bejelentés 8 napon belüli ismételt benyújtására.

(6) Az elektronikus hírközlési szolgáltató a bejelentésben közölt adatokban bekövetkezett változásokat, valamint az elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásának megszüntetését 3 napon belül köteles bejelenteni a hatóságnak.

(7) A hatóság által vezetett nyilvántartás közhiteles, azt a hatóság közzéteszi, és abba bárki betekinthet.

(8) Az elektronikus hírközlési szolgáltató a hatósághoz történő bejelentéssel egyidejűleg a bejelentés tartalmáról a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot tájékoztatni köteles, azt követően pedig a külön jogszabályban meghatározott időpontig köteles megállapodni a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattal a titkos információgyűjtés, illetve a titkos adatszerzés eszközei és módszerei alkalmazásának feltételeiről.

Az elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásának megkezdése

77. §

(1) A bejelentést követően az elektronikus hírközlési szolgáltató megkezdheti az elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtását.

(2) Ha a szolgáltató a bejelentésben az elektronikus hírközlési szolgáltatás megkezdésének időpontját pontosan nem határozta meg, a szolgáltatás megkezdésének időpontjáról - az erre vonatkozó adat nyilvántartásba vétele céljából - köteles a hatóságot a bejelentésre vonatkozó feltételeknek megfelelően, a megkezdést követő 30 napon belül írásban értesíteni. E kötelezettség elmulasztása esetén a hatóság bírságot szab ki.

(3) Amennyiben e törvény valamely elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásának megkezdését megelőzően teljesítendő további feltételeket állapít meg, a szolgáltató csak a vonatkozó feltételek teljesítését követően kezdheti meg a tevékenységet.

(4) A bejelentési és nyilvántartási eljárással összefüggő, a rádiófrekvenciák és azonosítók használatára vonatkozó egyedi engedélyek megadásával kapcsolatos, a szolgáltatókat általában terhelő, valamint az egyedi kötelezettségek ellenőrzésére irányuló hatósági eljárások díját az elektronikus hírközlési tevékenységet végzők külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett kötelesek megfizetni.

Az elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásának megszüntetése, illetve az elektronikus hírközlési szolgáltató megszűnése

78. §

Az elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásának megszüntetése, illetve az elektronikus hírközlési szolgáltató megszűnése vagy halála esetében a hatóság az elektronikus hírközlési szolgáltatót törli az elektronikus hírközlő hálózatokról és szolgáltatásokról vezetett nyilvántartásából, a számára kiadott azonosító használatára vonatkozó engedélyeket visszavonja, valamint a törlés tényét közzéteszi.

Az elektronikus hírközlő berendezések forgalomba hozatala

79. §

(1) A 80. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott alapvető követelményeknek megfelelő hírközlő berendezés - amennyiben eleget tesz a külön jogszabályban foglalt egyéb feltételeknek - szabadon forgalomba hozható.

(2) A nem harmonizált frekvenciát vagy frekvenciasávot használó rádióberendezések belföldi forgalomba hozatali szándékát a gyártónak be kell jelentenie a hatóságnak. Ezen bejelentési kötelezettségnek a rádióberendezés nem magyarországi előállítója, illetőleg annak megbízottja is eleget tehet, amennyiben a rádióberendezésnek nincs magyarországi importálója. A harmonizált sávú rádióalkalmazások rádióberendezéseinek jegyzékét a frekvenciasávok felhasználási szabályainak megállapításáról szóló külön jogszabály tartalmazza.

(3) A nem polgári célú frekvenciagazdálkodás körébe tartozó rádióberendezés a vonatkozó külön jogszabályokban megállapított módon és eltérésekkel hozható forgalomba.

80. §

(1) A hírközlő berendezések nem veszélyeztethetik a felhasználók és más személyek életét, egészségét, testi épségét és biztonságát (alapvető biztonságtechnikai követelmények) és meg kell felelniük az elektromágneses összeférhetőségi (EMC) követelményeknek, továbbá eleget kell tenniük az egészségvédelmi és környezetvédelmi jogszabályokban előírt követelményeknek.

(2) A rádióberendezést az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a gyártónak vagy alkalmazónak úgy kell kialakítania, hogy az - a káros rádiófrekvenciás zavarok elkerülése mellett - hatékonyan használja a földfelszíni rádiótávközlésre és űrtávközlésre felosztott rádióspektrumot, illetőleg műholdas pályákat.

(3) Egyes - külön jogszabályban meghatározott - osztályokba tartozó rádióberendezések, illetve elektronikus hírközlő végberendezések tekintetében az alábbiakban felsorolt további egy vagy több követelmény is előírható. E követelmények szerint az adott berendezésnek alkalmasnak kell lennie:

a) elektronikus hírközlő hálózatokon keresztül más készülékekkel történő együttműködésre és megfelelő típusú interfészekhez való csatlakoztatásra az Európai Unióban;

b) arra, hogy ne okozzon káros zavart az elektronikus hírközlő hálózatban vagy annak működésében, valamint ne használja helytelenül az elektronikus hírközlő hálózatok erőforrásait, amellyel a szolgáltatás elfogadhatatlan korlátozását idézné elő;

c) a felhasználó és az előfizető személyes adatainak és a magánélethez fűződő jogainak védelmére;

d) a visszaélések megakadályozására;

e) a segélyszolgálatok elérésére;

f) a fogyatékkal élő személyek általi használatra.

(4) A rádióberendezés és elektronikus hírközlő végberendezés alapvető követelményeknek való megfelelését jogszabályban meghatározottak szerint - megfelelőség értékelési eljárás alapján tett - megfelelőségi nyilatkozatban kell igazolni.

(5) A megfelelőségi nyilatkozat, valamint a megfelelőség értékelési eljárás során keletkezett, illetőleg előírt dokumentumok (így különösen műszaki dokumentáció, kijelölt tanúsító szerv megfelelőségi tanúsítványa) meglétét, valamint az alapvető követelményeknek való megfelelést a hatóság piacfelügyeleti eljárás keretében ellenőrzi.

81. §

Nagyfrekvenciás berendezést, valamint villamos vagy elektronikus berendezést úgy kell előállítani, hogy az általa okozott elektromágneses zavarás ne haladja meg azt a szintet, amely az elektronikus hírközlő berendezések, és más villamos vagy elektronikus berendezések üzemszerű működését akadályozza.

Interfészek bejelentése

82. §

(1) A nyilvános elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője vagy a szolgáltató köteles a hatóságnak bejelenteni, valamint nyilvánosan hozzáférhetővé tenni a hálózaton elektronikus hírközlési tevékenység végzéséhez vagy a szolgáltatás nyújtásához használt előfizetői és hálózati interfészek jellemzőit.

(2) Az interfészt legkésőbb a szolgáltatásnyújtás megkezdésekor be kell jelenteni.

(3) Nemzeti, európai vagy nemzetközi szabványnak vagy szabványjellegű dokumentumnak megfelelő interfész esetén a bejelentésben az alkalmazott dokumentumra kell hivatkozni az esetleges opciók megadásával, egyéb esetekben a bejelentéshez csatolni kell az interfészek pontos, más jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő műszaki leírását.

(4) Az interfész bejelentéseket a hatóság nyilvántartásba veszi, a nyilvántartásba bárki betekinthet.

Az elektronikus hírközlési építmények építési munkáinak engedélyezése

83. §

(1) Az elektronikus hírközlési építmények létesítéséhez, használatbavételéhez, fennmaradásához, átalakításához, megszüntetéséhez - ha jogszabály másként nem rendelkezik - hatósági engedély szükséges. Az engedélyt - az antennák, antennatartó szerkezetek és az azokhoz tartozó műtárgyak kivételével - a hatóság adja ki.

(2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, nincs szükség hatósági engedélyre olyan elektronikus hírközlési építmény építési munkáinak végzéséhez, amelyet egy adott vállalkozás vagy személy kizárólag saját igényeinek kielégítésére használ, vagy azon zárt csoportot alkotó felhasználók belső elektronikus hírközlési forgalma bonyolódik, és az építmény nem terjed túl a vállalkozás vagy személy, illetve a zárt csoportot alkotó felhasználók saját ingatlana határán.

Rádiófrekvenciák és azonosítók használati joga

84. §

(1) Jogszabályban meghatározott esetekben rádióberendezést, rádióállomást, rádióhálózatot és rádiótávközlő rendszert telepíteni frekvenciakijelölés alapján, rádióberendezést, rádióállomást és rádiótávközlő hálózatot üzemben tartani rádióengedély alapján lehet külön jogszabályban meghatározott ideig.

(2) A harmonizált frekvenciájú vagy frekvenciasávú rádióalkalmazások rádióberendezései üzemben tartásához egyedi engedély nem szükséges.

(3) A rádiófrekvencia felhasználásának összhangban kell lennie a frekvenciasávok nemzeti felosztására, valamint a sávfelhasználás szabályaira vonatkozó jogszabályokkal - kivéve a kísérleti és a 30 napnál rövidebb felhasználást, valamint a Magyarországon forgalomba hozott, de üzemszerűen Magyarországon nem használható berendezések kipróbálását - és a külön jogszabályban meghatározott közegészségügyi, zavarsugárzási és zavarvédelmi előírásokkal.

(4) Amennyiben a frekvenciahasználati jog árverés vagy pályázat útján szerezhető meg, illetve műsorszolgáltatási célú frekvenciák esetén a frekvenciahasználati jog megszerzésének feltétele a frekvenciahasználati jogosultság megszerzése.

(5) A frekvenciahasználati jog külön jogszabályban meghatározott esetekben és feltételekkel ruházható át.

(6) A polgári célú rádiófrekvenciák használati jogáért a frekvenciakijelöléskor, továbbá használatuk során jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni.

(7) A frekvenciadíjat oly módon kell megállapítani, hogy az tükrözze az erőforrások optimális felhasználásának biztosítására irányuló igényeket. A díjakat úgy kell megállapítani, hogy azok objektíven megalapozottak, átláthatók és megkülönböztetéstől mentesek, valamint az elérni kívánt cél tekintetében arányosak legyenek és a frekvenciagazdálkodási célok elérését szolgálják.

(8) Ha a frekvenciahasználati jog visszavonására jogszabály, különösen jogszabállyal kihirdetett nemzetközi kötelezettségvállalás módosulása következtében került sor, a jogosultat kártérítés illeti meg a központi költségvetés terhére, amely nem terjed ki az elmaradt haszonra.

(9) Jogutódlás esetében a frekvenciahasználat - a jogutódlástól számított harminc napon belül - a hatósághoz történt bejelentés alapján folytatható. A bejelentés tudomásulvételét a hatóság megtagadhatja, ha a rádióengedély visszavonásának volna helye.

85. §

(1) Az Internet Protokoll és elektronikus levél címek, valamint a domain nevek nem képezik kizárólagos állami tulajdon tárgyát.

(2) Azonosítót használni - az (1) bekezdésen meghatározottakon kívül - csak kijelölési engedély alapján lehet. Az egyes azonosítók vagy azonosító tartományok kijelölésének feltétele az előzetes lekötés.

(3) Az azonosítók lekötéséért és használatáért azonosító-lekötési és használati díjat, az ahhoz kapcsolódó, jogszabályban meghatározott hatósági eljárásért jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(4) Az azonosító-lekötési és használati díjat a miniszter rendeletben, a 84. § (7) bekezdése szerinti módon állapítja meg.

IX. Fejezet

AZ ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉSI TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSÉNEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

Általános szabályok

86. §

(1) Az elektronikus hírközlési szolgáltatók a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetésével, valamint a hálózatok összekapcsolásával illetve azokhoz való hozzáféréssel megvalósuló együttműködéssel összefüggésben kötelesek:

a) elektronikus hírközlő hálózatokat egymás között olyan egyeztetett műszaki feltételrendszerben működtetni, hogy azok - jogszabályban, illetőleg nemzetközi szerződésekben meghatározott esetekben - a szükséges kapcsolat létesítéséhez közvetlenül vagy megfelelő interfészek, hálózatrészek, elemek, berendezések, szolgáltatások beiktatásával egységesen működő rendszert alkothassanak. Ennek érdekében az elektronikus hírközlési tevékenységet végzőknek jóhiszeműen, az esélyegyenlőséget biztosítva kell együttműködniük, és lehetővé kell tenniük egymás számára az ehhez szükséges műszaki adatokhoz való hozzáférést;

b) együttműködni az elektronikus hírközlési építmények közös használatát elősegítő műszaki, szerződéses és gazdasági keretfeltételek kialakításában;

c) biztosítani a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok biztonságát a jogosulatlan hozzáféréssel szemben;

d) minősített időszakban külön jogszabályban meghatározott módon együttműködni más szolgáltatókkal;

e) betartani a terület- és ingatlanhasználattal kapcsolatos szabályokat;

f) betartani a környezet védelmével, az élet, a testi épség, az egészség védelmével és megóvásával, az elektromágneses sugárzással kapcsolatos jogszabályi előírásokat;

g) az együttműködés során a fogyasztók védelmére különös figyelmet fordítani.

(2) Az elektronikus hírközlési hálózat üzemeltetői jogosultak, illetve, amennyiben azt más szolgáltató igényli, kötelesek a hálózatok összekapcsolásáról jóhiszemű tárgyalásokat folytatni.

(3) A szolgáltatók a hálózati szerződésekkel kapcsolatos tárgyalások alatt, illetve azokkal összefüggésben a tudomásukra jutott üzleti titkot kizárólag ezzel összefüggésben használhatják fel, és az üzleti titkot más személy, üzletág részére nem adhatják át, amennyiben az üzleti titok átadása tisztességtelen versenyelőnyt eredményezhet.

A tevékenység elkülönítése

87. §

(1) A más iparágban kizárólagos vagy különleges jogok alapján tevékenységet végző elektronikus hírközlési szolgáltató köteles az elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos költségeit, ráfordításait és bevételeit könyveiben és nyilvántartásaiban elkülönítetten kimutatni, oly módon, mintha ezen tevékenységeket elkülönült gazdálkodó szervezet végezte volna.

(2) Az egyetemes szolgáltató köteles az egyetemes szolgáltatásokhoz kapcsolódó bevételeit, költségeit és ráfordításait, valamint eszközeit és forrásait számviteli kimutatásaiban elkülönítetten nyilvántartani.

A hálózati szerződések köre, közös szabályai

88. §

(1) Az elektronikus hírközlési szolgáltatók az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban meghatározott feltételekkel köthetnek hálózati szerződést.

(2) A hálózati szerződéseket írásba kell foglalni, azokban a feleknek rendelkezniük kell:

a) a szerződés tárgyáról, céljáról;

b) a nyújtott szolgáltatásról, annak minőségéről, és a vállalt teljesítési határidőkről;

c) a fizetendő ellenértékről;

d) a hálózatok működőképességének fenntartásáról;

e) a szolgáltatások együttműködéséről;

f) a szerződés megszűnésének eseteiről, a határozott idejű szerződés lejártának idejéről, illetve a határozatlan idejű szerződés felmondási idejéről;

g) a szolgáltatás nyújtása során az adatvédelem követelményei teljesítésének módjáról;

h) a szerződésszegés esetén alkalmazandó jogkövetkezményekről;

i) a harmadik személyeknek nyújtott szolgáltatásokért fennálló felelősség viselésének módjáról és mértékéről.

(3) Az elektronikus hírközlési tevékenységet végző és az általa irányított, őt irányító vagy vele közös irányítás alatt álló más szolgáltatóval e törvény hatálybalépését követően létrejött hálózati szerződést a feleknek a szerződés megkötésétől számított 15 napon belül - tájékoztatás céljából - be kell nyújtaniuk a hatósághoz.

(4) A felek - a szerződés teljesítése során - kötelesek egymást megfelelően tájékoztatni, beleértve a szerződés lényeges tartalmát érintő, 6 hónapon belül tervezett változtatásokat is.

(5) A hálózati szerződés semmissége, illetve a hálózati szerződés vonatkozásában fennálló felelősség tekintetében, amennyiben ezen törvény ellentétes rendelkezést nem tartalmaz, a Ptk. megfelelő rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6) A hálózati szerződések késedelmes vagy hibás teljesítése esetében az elektronikus hírközlési szolgáltató a felhasználó vagyonában okozott kárt köteles megtéríteni, az elmaradt haszon kivételével.

(7) A hálózati szerződésekből eredő igények 1 év alatt évülnek el.

Multiplex szolgáltatási szerződés

89. §

(1) Szerződéskötési kötelezettség terheli a multiplex szolgáltatót, ha attól a műsorszolgáltatásra jogosult szervezettől kap ajánlatot, amely olyan frekvencián jogosult szolgáltatni, amelynek használatára a multiplex szolgáltatóval - az adott frekvencia kiszolgálása érdekében - szerződéses jogviszonyban álló műsorterjesztő kapott jogot.

(2) A szerződésnek tartalmaznia kell a multiplex szolgáltató által kiszolgált frekvenciát és a szolgáltatás

a) feltételeit,

b) minőségi jellemzőit,

c) díját.

Közös eszközhasználat

90. §

(1) Az elektronikus hírközlési építmény vagy elektronikus hírközlő eszközök tulajdonosát közös eszközhasználat nyújtására szerződéskötési kötelezettség terheli, ha azt olyan szolgáltató kéri, amelynek a szolgáltatása nyújtásához környezetvédelmi, közegészségügyi, közbiztonsági vagy építésügyi okok miatt megfelelő más eszközhöz való hozzáférésre nincs lehetősége. Nem vonatkozik ez a kötelezettség az ügyfélforgalom számára nyitva álló építmények ezen funkciót betöltő részére.

(2) Nem terheli szerződéskötési kötelezettség a tulajdonost, ha a következő körülmények bármelyike fennáll:

a) az ajánlatban foglaltak teljesítése a biztonságos, illetőleg rendeltetésszerű használatot akadályozza;

b) a közös eszközhasználat létesítéséhez és üzemeltetéséhez szükséges igazolt költségeket az ajánlattevő nem vállalja;

c) a közös eszközhasználat létesítése más jogviszonyból eredő, méltányolható magánérdeket súlyosan sért;

d) a közös eszközhasználat nyújtására elektronikus hírközlési építmény, illetve elektronikus hírközlő eszközeinek szokásos működtetési módja miatt nem képes.

(3) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti közös eszközhasználathoz az elektronikus hírközlési építményt, illetve az elektronikus hírközlő eszközt át kell alakítani, az átalakítás költségei - az indokolt felújítást szolgáló igazolt költségek kivételével - az új használót terhelik. A közös eszközhasználat költségeit a felek a használat arányában viselik.

(4) Ha a tulajdonos a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott mentesülési okból a szerződés megkötésére nem volna köteles, a közös eszközhasználatra ajánlatot tevő szolgáltató kezdeményezheti az elektronikus hírközlési építmény, illetve az elektronikus hírközlő eszköz közös használatra alkalmassá tételét. A közös eszközhasználat érdekében ráfordított, indokolt költségeik viseléséről a felek érdekeltségük arányában állapodnak meg.

(5) Ha a felek a közös eszközhasználattal kapcsolatos ajánlatról, költségeiről, fenntartásának terheiről nem tudnak megállapodni, a jogviták rendezésére irányadó eljárás szabályai szerint kell eljárni.

Egységes azonosítóhasználat

91. §

(1) A szolgáltatók a hálózatok egységes azonosító rendszerben való működése érdekében kötelesek a hálózataik műszaki rendszereiben az ANFT-ben meghatározott azonosítóhasználatot megvalósítani.

(2) A szolgáltatók a hálózatok egységes azonosító rendszerben való működéséhez kötelesek az egymás érdekkörében végzett, indokolt azonosító bővítéseket az ANFT keretén belül elfogadni, és saját eszközeikkel azok elérését diszkrimináció mentesen megvalósítani.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott együttműködési kötelezettséggel kapcsolatban felmerült vitás kérdésekben a jogviták rendezésére irányadó szabályok szerint kell eljárni.

Együttműködés titkos információgyűjtés, titkos adatszerzés érdekében, illetőleg minősített időszakban és honvédelmi érdekből

92. §

(1) Az elektronikus hírközlési szolgáltató köteles együttműködni a titkos információgyűjtésre, illetve titkos adatszerzésre külön törvényben felhatalmazott szervezetekkel.

(2) A szolgáltató a szolgáltatás megkezdésével egyidejűleg az általa használt, működtetett berendezések, helyiségek és az együttműködő személyek tekintetében - külön jogszabályban meghatározottak szerint - köteles biztosítani az elektronikus hírközlési hálózatban továbbított küldemények, közlések, továbbá a szolgáltató által kezelt adatok titkos információgyűjtéssel, illetve titkos adatszerzéssel történő megismeréséhez szükséges eszközök és módszerek alkalmazási feltételeit. A szolgáltató az előzőeken túl a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat kérésére, a szolgáltatás műszaki jellemzői alapján a szükséges mértékben köteles biztosítani a bevezetett szolgáltatással kapcsolatban a titkos információgyűjtés, illetve a titkos adatszerzés eszközeit a kilépési pontig.

(3) A szolgáltató köteles a szolgáltatáshoz a (2) bekezdésben meghatározott igényeknek megfelelő műszaki rendszert - így különösen alapkiépítésű monitoring alrendszert - létesíteni és ennek elérhetőségét hálózatában a kilépési pontig biztosítani a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat részére, az erre vonatkozó igényről való írásbeli tudomásszerzéstől számított hat hónapon belül. Az alapkiépítésű monitoring alrendszer valamennyi költségét a szolgáltató viseli.

(4) A titkos információgyűjtésre, illetve a titkos adatszerzésre felhatalmazott szervezetek részére történő adatszolgáltatást térítésmentesen közvetlen elektronikus adatkapcsolat útján, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattal egyeztetett felületen kell teljesítenie az elektronikus hírközlési szolgáltatónak.

(5) Az elektronikus hírközlési szolgáltatónak - jogszabályban meghatározott esetekben - együtt kell működnie a zártcélú hálózatok üzemeltetőivel.

(6) Műszaki, forgalmi, katasztrófa vagy egyéb veszély miatt keletkező üzemzavar elhárításához a szolgáltató köteles külön jogszabályban meghatározott tartalmú, folyamatosan felülvizsgált és karbantartott felkészülési, zavar-elhárítási és katasztrófa-elhárítási tervekkel és a felkészülésre vonatkozó jogszabályokból következő feladatok ellátásához szükséges mértékű és összetételű tartalékokkal rendelkezni.

(7) Minősített időszak esetében alkalmazandó intézkedési terv kidolgozása és végrehajtása érdekében az elektronikus hírközlési szolgáltatóknak külön jogszabályban meghatározott módon együtt kell működniük egymással, illetve az illetékes szervezetekkel.

(8) Az elektronikus hírközlési szolgáltató minősített időszak idején az intézkedési terv alapján tett intézkedéseinek, illetve a honvédelmi érdekek érvényesítésére vonatkozó jogszabályok szerint általa nyújtott elektronikus hírközlési szolgáltatások tényleges költségeinek megtérítésére jogosult.

Űrszegmens használat

93. §

Az űrszegmens-szolgáltató jogosult annak ellenőrzésére, hogy a szolgáltató űrszegmensével kapcsolatban felhasznált műholdas földi állomás megfelel-e az adott szolgáltató által használt űrszegmens-kapacitásra vonatkozóan közzétett igénybevételi feltételeknek.

X. Fejezet

AZ ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉSI SZOLGÁLTATÁSOK EGYES FELTÉTELEINEK BIZTOSÍTÁSA HARMADIK SZEMÉLYEK RÉSZÉRŐL

Ingatlanhasználat, közös építményhasználat

94. §

(1) A település tervezésénél, rendezésénél, utak és közművek építésénél, korszerűsítésénél, egyéb építmények és más létesítmények megvalósításánál, felújításánál - a külön jogszabályban meghatározott módon - biztosítani kell az elektronikus hírközlési építmények elhelyezésének lehetőségét.

(2) Az elektronikus hírközlési építményt elsősorban közterületen vagy meglévő elektronikus hírközlési építmények közös használatával, illetőleg közüzemi szolgáltató létesítményeinek felhasználásával kell elhelyezni. Ha erre nincs lehetőség, az elhelyezést magánterület igénybevételével lehet megoldani.

(3) Helyi önkormányzat tulajdonában lévő közterületen elektronikus hírközlési építmény akkor helyezhető el, ha e célra állami tulajdonban lévő közterület nem áll rendelkezésre, vagy ez utóbbin műszaki okból, illetőleg jogszabály tiltó rendelkezése miatt az elhelyezés nem lehetséges. A helyi önkormányzat a létesítmény önkormányzati tulajdonú közterületen való elhelyezéséhez csak akkor tagadhatja meg a tulajdonosi hozzájárulás és területhasználati engedély megadását, ha azt különös méltánylást érdemlő települési vagy lakossági érdek indokolja.

(4) Az elektronikus hírközlési építmény építtetője (elhelyezője) az építési munkálatok befejeztével a környezet eredeti állapotának helyreállítására köteles. Az elektronikus hírközlési építmény elhelyezéséhez használt más létesítmény, magánterület, illetve önkormányzati tulajdonban lévő közterület tulajdonosa megállapodhat az építtetővel, hogy a helyreállítás az eredetinél jobb minőségben történjen, ha a tulajdonos viseli az eredeti állapot helyreállításához szükséges költségeket meghaladó többletköltséget.

95. §

(1) Ha az ingatlan tulajdonosa és az építtető között megállapodás nem jött létre, a hatóság az érintett ingatlan tulajdonosát (kezelőjét, használóját) hozzájárulása hiánya esetében - közérdekből - korlátozhatja az ingatlan használatában, annak érdekében, hogy az építmény építtetője az ingatlanon, épületen, létesítményen, az alatt vagy felett, illetőleg abban elektronikus hírközlési építményt létesíthessen.

(2) Az ingatlan tulajdonosát a korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg. A tulajdonos ezen felül a Ptk. 108. §-ának (2) bekezdésében meghatározott jogokat érvényesítheti.

(3) Az elektronikus hírközlési építmény ingatlanon való elhelyezése érdekében, valamint ingatlanon elhelyezett elektronikus hírközlési építmények esetében az építtető kérelmére - közérdekből - a hatóság határozatával szolgalmi vagy más használati jogot alapíthat.

(4) A hatóság az érintett ingatlan tulajdonosát (kezelőjét, használóját) hozzájárulásának hiánya esetében - közérdekből - korlátozhatja az ingatlan használatában annak érdekében, hogy az elektronikus hírközlési szolgáltató erre felhatalmazott képviselője előzetes értesítés alapján az ingatlan területére az elektronikus hírközlési építmény ellenőrzése, karbantartása és a szükséges hibaelhárítás céljából belépjen.

96. §

(1) Amennyiben a szolgáltató által használt elektronikus hírközlési építmény a közvetlen környezetében lakó vagy tartózkodó felhasználók számára a létesítmény fizikai közelségéből adódóan az átlagosnál kedvezőbb szolgáltatási feltételeket vagy többletszolgáltatásokat biztosít, a szolgáltató sem az előfizetői szerződések útján, sem más módon ezért ellenértéket nem kérhet.

(2) Az elektronikus hírközlési építményt az ingatlanon úgy kell elhelyezni, hogy az a szomszédos ingatlanok tulajdonosait a jogaik gyakorlásában ne vagy az adott körülmények által lehetővé tett legkisebb mértékben zavarja, ebben az esetben a létesítmény elhelyezése és működtetése nem minősül a Ptk-ban meghatározott szükségtelen zavarásnak.

97. §

(1) Ha a jogszerűen létesített építmény eltávolítása vagy áthelyezése szükséges, akkor e munkálatokat annak költségére kell elvégezni, akinek érdekében ez felmerült. Jogszerűen építettnek kell tekinteni azt az építményt is, amely az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 48. §-a szerint fennmaradási engedélyt kapott.

(2) Ha az áthelyezés a meglévő építmény korszerűsítésével vagy fejlesztésével jár együtt, a költségeket az érdekeltség arányában meg kell osztani.

98. §

Az elektronikus hírközlési szolgáltató jogosult a folyóvíz, csatorna, természetes tavak és azok medrének, valamint az ország területe feletti légtérnek elektronikus hírközlési célú igénybevételére.

Az ingatlan tulajdonosának az elektronikus hírközlés védelmével összefüggő közérdekű kötelezettsége

99. §

(1) Az ingatlan tulajdonosa, birtokosa köteles az elektronikus hírközlés működésének érdekében az ezt veszélyeztető fákat, bokrokat, ágakat, gyökereket eltávolítani. Az eltávolítással kapcsolatos költségek az érintett elektronikus hírközlési szolgáltatót terhelik.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség teljesítésére az érintett elektronikus hírközlési szolgáltatónak írásban fel kell szólítania az ingatlan tulajdonosát. Ha az írásbeli felszólítástól számított 15 napon belül a tulajdonos nem intézkedik, a szolgáltató kérésére a hatóság határozattal kötelezheti a tulajdonost a munkálatok elvégzésére.

Negyedik RÉSZ

AZ Elektronikus Hírközlési SZOLGÁLTATÓK kötelezettségei

XI. Fejezet

AZ Elektronikus Hírközlési szolgáltatók SZÁMÁRA ELŐÍRHATÓ kötelezettségeK

100. §

(1) A hatóság a jelentős piaci erővel nem rendelkező szolgáltatókra - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - e fejezetben meghatározott kötelezettségeken kívül más kötelezettségeket nem írhat elő, illetve hatályában nem tarthat fenn.

(2) Az előfizetői hozzáférési pontok közötti összeköttetés biztosítása érdekében az előfizetői hozzáférést nyújtó szolgáltató köteles a hatóság határozatában foglaltak szerint hálózatát más szolgáltató hálózatával összekapcsolni. Ezzel összefüggésben a hatóság a szolgáltató számára előírhat a 104. §, a 106. §, valamint a 107. § szerinti kötelezettségeket, illetve e törvényben meghatározott egyéb kötelezettségeket.

(3) Annak érdekében, hogy a végfelhasználók elérhessék a digitális rádió- és televízió-műsorokat, a szolgáltató a külön jogszabályban meghatározott körben köteles a hatóság határozatában meghatározott eszközökhöz tisztességes, ésszerű és megkülönböztetés mentes feltételek mellett hozzáférést biztosítani más szolgáltatók számára.

(4) Ha a szolgáltató a hatóság határozatában foglaltaknak nem tesz eleget, a hatóság hivatalból vagy kérelemre a szolgáltatót annak teljesítésére kötelezi.

101. §

A hatóság a 106. § szerinti kötelezettségek előírása során megállapíthat olyan, mind a kötelezett, mind a jogosult szolgáltatók számára kötelező műszaki és üzemeltetési feltételeket, amelyek a hálózat egysége miatt szükségesek.

XII. Fejezet

Jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók kötelezettségeI A Nagykereskedelmi Szolgáltatási piacokon

Átláthatóság

102. §

(1) A hatóság határozatában átlátható működést biztosító kötelezettségeket írhat elő a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató számára összekapcsolással, illetve hozzáféréssel kapcsolatban, és előírhatja a szolgáltató számára meghatározott információk, így különösen számviteli és műszaki információk, hálózati jellemzők, a szolgáltatás nyújtásának és igénybevételének feltételei, valamint az árak nyilvánosságra hozatalát.

(2) A hatóság az egyenlő elbánás elve alapján megállapított kötelezettségekhez kapcsolódóan előírhatja a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató számára, hogy az e kötelezettségével érintett hálózati szerződéseit azok megkötését követő 8 napon belül nyújtsa be a hatóság részére.

103. §

(1) A hatóság az átláthatóság biztosításának érdekében többek között előírhatja megfelelő bontású és részletezettségű referenciaajánlat készítését, a nyilvánosságra hozandó adatok körét és a nyilvánosságra hozatal módját.

(2) Amennyiben e törvény vagy - a 168. §-ban meghatározott időpontot követően - a hatóság határozata alapján a szolgáltatót a fémes sodrott érpár tekintetében helyi hurok átengedésével kapcsolatos kötelezettség terheli, a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató köteles legalább a külön jogszabályban meghatározott tartalmú referenciaajánlatot közzétenni.

(3) A referenciaajánlat készítésére köteles szolgáltató (e § alkalmazásában: kötelezett szolgáltató) a jogszabályban meghatározott, illetve a piacelemzést követően a hatóság által meghatározott feltételekkel közzétett referenciaajánlatához annak hatálya alatt kötve van bármely összekapcsolást, illetve hozzáférést igénylő szolgáltatóval szemben (e § alkalmazásában: jogosult szolgáltató), attól a hálózati szerződéseiben a jogosult szolgáltató beleegyezésével sem térhet el.

(4) A referenciaajánlatban foglalt szolgáltatásokat a kötelezett szolgáltató a jogosult szolgáltató részére

a) átlátható módon,

b) az egyenlő elbánás elvének,

c) az üzleti tisztesség követelményeinek megfelelően, és

d) a nyújtott szolgáltatásoknak a jogszabály, illetve a piacelemzést követően a hatóság határozata szerint, a piaci igényeknek megfelelő alapvető szolgáltatásokra bontásával

köteles biztosítani.

(5) A referenciaajánlatokra vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály tartalmazza.

Egyenlő elbánás

104. §

(1) A hatóság határozatában összekapcsolással, illetve hozzáféréssel kapcsolatban egyenlő elbánásra vonatkozó kötelezettségeket írhat elő a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató számára.

(2) Az egyenlő elbánásra vonatkozó kötelezettségeknek elsősorban azt kell biztosítaniuk, hogy a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató

a) a lényegét tekintve azonos szolgáltatásokat nyújtó más szolgáltatók vonatkozásában lényegét tekintve azonos körülmények között lényegét tekintve azonos feltételeket alkalmaz, és

b) legalább ugyanolyan feltételekkel legalább ugyanolyan minőségű szolgáltatásokat és információt nyújt mások számára, mint amelyeket saját szolgáltatásaira, illetve bármely általa irányított más szolgáltató szolgáltatásaira alkalmaz.

(3) E törvény alkalmazásában az egyenlő elbánás elvébe ütköző magatartásnak minősülhet különösen, ha a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató:

a) hálózati szolgáltatás nyújtását indokolatlanul olyan műszaki feltételekhez köti, amelyek teljesítésére csak egyetlen vagy kevés szolgáltató képes;

b) a hálózati szolgáltatás ellenértékének megállapításakor olyan árazási feltételeket - ideértve a forgalom után számított árkedvezményt - állapít meg, amelyek alkalmazásával a legkedvezőbb feltételek csak egy vagy kevés számú szolgáltató számára válnak elérhetővé;

c) az előfizetőivel kötött szerződéseiben olyan indokolatlan feltételeket alkalmaz, amelynek eredményeképpen az előfizetőnek a szolgáltatóval fennálló jogviszonyában bekövetkező változás egyben az előfizető és más elektronikus hírközlési szolgáltató között elektronikus hírközlési szolgáltatás tárgyában fennálló vagy létrejövő megállapodás teljesítését veszélyezteti;

d) az előfizetőivel kötött szerződése olyan feltételt tartalmaz, amely más elektronikus hírközlési szolgáltató szolgáltatásainak az igénybevételét kizárja.

Számviteli szétválasztás

105. §

(1) A hatóság határozatában - a 87. §-ban foglaltakon túl - számviteli szétválasztásra vonatkozó további részletes kötelezettségeket írhat elő összekapcsolással, illetve hozzáféréssel összefüggő meghatározott tevékenységekkel kapcsolatban a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató számára.

(2) A hatóság a számviteli szétválasztással kapcsolatban előírhatja többek között a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató számára nagykereskedelmi árai és transzferárai átláthatóvá tételét, továbbá egyéb, az átlátható működéssel, illetve az egyenlő elbánással kapcsolatos kötelezettség, valamint az árprés tilalom ellenőrzéséhez szükséges adatok szolgáltatását.

(3) A hatóság - a külön jogszabályban meghatározott keretek között - meghatározhatja a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató által a számviteli szétválasztásra alkalmazandó elveket, formát és módszereket, illetve a kimutatások tartalmát.

(4) A számviteli szétválasztási kimutatást a szolgáltatótól független könyvvizsgáló évente ellenőrzi a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató költségén, és az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak való megfelelőséget tanúsítja. A könyvvizsgáló tanúsítványát nyilvánosságra kell hozni.

(5) A hatóság a számviteli szétválasztási kimutatásban foglalt adatokat a feladatainak ellátásához korlátozás nélkül felhasználhatja, illetve azokat a szükséges mértékig a versenyhatóság rendelkezésére bocsáthatja a szolgáltató egyidejű értesítésével.

Hozzáféréssel és összekapcsolással kapcsolatos kötelezettségek

106. §

(1) A jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató a meghatározott hálózati elemekhez, szolgáltatásokhoz - így különösen összekapcsolási és hozzáférési forgalmi szolgáltatásokhoz - való hozzáférést és a kapcsolódó közös eszközhasználatot, erre vonatkozó gazdaságilag és műszakilag indokolt igény esetén - a hatóság határozatában foglaltak szerint - biztosítani köteles.

(2) A hatóság az (1) bekezdés szerinti kötelezettséget különösen akkor írhat elő, ha a hozzáférés megtagadása, a korábbi hozzáférés visszavonása vagy hasonló hatással járó ésszerűtlen feltételek kikötése a hatóság mérlegelése szerint megakadályozná a hatékony piaci verseny kialakulását az előfizetői szolgáltatások terén, és ebből eredően az előfizetők érdekeivel ellentétes eredményre vezetne.

(3) A hatóság az (1) bekezdésben foglaltak előírása során különösen arra kötelezheti a szolgáltatót, hogy:

a) hozzáférést biztosítson meghatározott hálózati elemekhez és eszközökhöz, beleértve a helyi hurok átengedését és a bitfolyam hozzáférést;

b) jóhiszemű tárgyalásokat folytasson a hozzáférést kérővel;

c) ne vonja vissza a szolgáltatásokhoz, illetve az eszközökhöz korábban biztosított hozzáférést;

d) továbbértékesítés céljából harmadik felek részére meghatározott hálózati szolgáltatásokat nyújtson, így többek között Internet híváskezdeményezés forgalmi szolgáltatást és átalánydíjas Internet híváskezdeményezés forgalmi szolgáltatást;

e) szabad hozzáférést biztosítson az olyan interfészekhez, protokollokhoz vagy egyéb kulcsfontosságú technológiákhoz, amelyek a szolgáltatások együttműködő-képessége szempontjából nélkülözhetetlenek;

f) tegye lehetővé a helymegosztást vagy a közös eszközhasználat más formáját, beleértve az elektronikus hírközlési építmények közös használatát;

g) a végpontok közötti szolgáltatások kölcsönös együttműködő-képességének felhasználók részére történő biztosításához szükséges meghatározott szolgáltatásokat nyújtson, beleértve az intelligens hálózati szolgáltatásokra szolgáló berendezésekhez való hozzáférést vagy a mobil rádiótávközlő hálózatokon történő barangolást;

h) megfelelő biztonsági és alkalmazási feltételek szerint hozzáférést biztosítson a működést támogató rendszerekhez vagy hasonló szoftverrendszerekhez, amelyek a szolgáltatások nyújtása során szükségesek a tisztességes verseny biztosításához;

i) összekapcsoljon, illetve csatlakoztasson hálózatokat vagy hálózati eszközöket.

(4) A hatóság a határozatában megállapítja az (1) bekezdés szerinti kötelezettségek teljesítésének részletes feltételeit, továbbá megállapíthat olyan, mind a kötelezett, mind a jogosult szolgáltatók számára kötelező műszaki és üzemeltetési feltételeket, amelyek a hálózat egysége miatt szükségesek.

(5) A hatóság az (1) bekezdés szerinti kötelezettségek előírása során különösen a következő szempontokat veszi figyelembe:

a) az egymással versengő eszközök használatának vagy telepítésének műszaki megvalósíthatóságát és gazdasági ésszerűségét a piac fejlődési ütemétől függően, figyelembe véve az érintett összekapcsolás és hozzáférés jellegét és típusát;

b) a hozzáférés biztosításának megvalósíthatóságát a rendelkezésre álló kapacitás függvényében;

c) az eszköz tulajdonosának kezdeti befektetését, figyelemmel a befektetéssel kapcsolatos kockázatokra;

d) a verseny hosszú távú védelmének szükségességét;

e) az esetleges szellemi alkotásokon fennálló jogot;

f) az összeurópai szolgáltatások biztosítását.

(6) Az összekapcsolási, illetve hozzáférési szerződés részletes feltételeit, valamint az erre irányuló ajánlattal és tárgyalással kapcsolatos eljárási szabályokat külön jogszabály határozza meg.

(7) A jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató valamely hálózati szolgáltatás vagy eszközhöz való hozzáférés nyújtását nem teheti függővé az adott hálózati szolgáltatás igénybevételéhez nem szükséges más szolgáltatás vagy eszköz igénybevételétől.

A Közös eszközhasználat és helymegosztás különös szabályai

107. §

(1) A hatóság határozatában közös eszközhasználatra és helymegosztásra kötelezett jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató (e § alkalmazásában: kötelezett szolgáltató) - a 90. §-ban foglalt kötelezettségeken túl - köteles a jelen § szerinti adatokat a jogosult részére megadni, és a jogosult szolgáltatóval az alábbi szabályok szerint együttműködni.

(2) A helymegosztás keretében meg kell határozni különösen:

a) a kötelezett szolgáltató érintett hálózati helyeire vonatkozó információkat;

b) a helymegosztási lehetőségekre vonatkozó adatokat az előző pontban megjelölt helyeken (beleértve a fizikai, távoli és virtuális helymegosztást);

c) virtuális helymegosztás esetén a berendezés jellemzőket, illetve korlátozásokat;

d) az ingatlanba és ezen belül a berendezéseket, hálózatrészeket, központokat tartalmazó helyiségekbe, helyiségrészekbe való belépés és az ott tartózkodás rendjét;

e) a jogosult szolgáltató által használt saját vagy a kötelezett szolgáltató tulajdonában álló berendezések telepítésére, karbantartására, hibajavítására való jogosultság szabályait;

f) az alkalmazott biztonsági szabványokat;

g) az objektív műszaki okok miatt elutasított helymegosztási helyeknek a jogosult szolgáltató általi megvizsgálása feltételeit és fellebbezési szabályait;

h) az információs rendszerekhez való hozzáférés feltételeit, így különösen a kötelezett szolgáltató üzemeltetés támogató rendszereihez, információs rendszereihez és adatbázisaihoz való hozzáférés feltételeit előrendelés, ellátás, megrendelés, karbantartási és javítási igény és számlázás esetében;

i) a felek helymegosztás, illetve berendezés-használat során szükséges együttműködésének módját és egymással szemben erre tekintettel fennálló adatvédelmi, adatszolgáltatási jogaikat, kötelezettségeiket.

(3) A helymegosztást a rendelkezésre álló lehetőségek közül a legkisebb költség elve alapján kell megvalósítani.

(4) A jogosult szolgáltató berendezései részére a kötelezett szolgáltató köteles biztosítani - a jogosult szolgáltató költségén - különösen:

a) a megfelelő áramú tápellátást;

b) a kötelezett szolgáltató hálózatához való csatlakozási lehetőséget.

(5) A jogosult szolgáltató által használt berendezésekkel kapcsolatban követelményeket kizárólag a következő célok érdekében lehet előírni:

a) az emberi élet és testi épség védelme;

b) az elektromágneses összeférhetetlenség elkerülése;

c) a kötelezett szolgáltató vonatkozó interfész specifikációjának való megfelelés biztosítása;

d) a kötelezett szolgáltató kábel hálózati jellemzőinek való megfelelés biztosítása;

e) a helymegosztás során rendelkezésre bocsátott hely méretéhez igazodó berendezés-konstrukció;

f) tűzvédelmi előírások.

(6) A hozzáféréssel, illetve összekapcsolással kapcsolatos helymegosztás részletes szabályait, így különösen az azzal kapcsolatos költségviselést külön jogszabály tartalmazza.

(7) Amennyiben a szolgáltató referenciaajánlat alkalmazására köteles, a jelen §-ban foglaltakat a referenciaajánlatában köteles feltüntetni.

Költségalapúság és a díjak ellenőrizhetősége

108. §

(1) A hatóság a hatékonyság és a fenntartható verseny előmozdítása, valamint a fogyasztói előnyök érvényesítése érdekében - amennyiben a piacelemzés megállapítása szerint a hatékony verseny hiánya azt eredményezheti, hogy az érintett szolgáltató indokolatlanul magas díjakat, vagy árprést alkalmazhat - a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató számára egyes összekapcsolási, illetve hozzáférési szolgáltatások tekintetében

a) költségalapú díjak alkalmazására vonatkozó kötelezettséget írhat elő,

b) meghatározott költségszámítási módszer alkalmazására vonatkozó kötelezettséget írhat elő, továbbá

c) a hatékony szolgáltatás költségének ellenőrzésére a szolgáltató által egyébként alkalmazottól eltérő költségszámítási módszert alkalmazhat.

(2) A hatóság az (1) bekezdés szerinti határozatának meghozatala során figyelembe veszi a hatékony szolgáltató befektetését, az ahhoz kapcsolódó kockázatokat, a befektetett tőke méltányos mértékű megtérülését, továbbá figyelembe veheti az összehasonlítható versenypiacokon rendelkezésre álló árakat is, és ennek során mérlegelheti az érintett jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóhoz hasonló helyzetben lévő szolgáltatók által alkalmazott árakat is.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti kötelezettség esetén a kötelezett szolgáltatót terheli a költségalapúság bizonyítása. A költségalapú díjak jogszerűségének megítélésekor a szolgáltatás nyújtásával összefüggésben felmerült költségek fedezete csak annyiban vehető figyelembe, amennyiben az nem haladja meg a hatékony szolgáltatónak az adott szolgáltatás nyújtásához szükséges befektetései méltányos megtérülése iránti igényét és a befektetéssel vállalt kockázatát.

(4) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti kötelezettség esetén a módszertan leírását legalább olyan részletességben nyilvánosságra kell hozni, hogy a főbb költségcsoportok kialakítására és a költségek felosztására, valamint a felosztás időszakára vonatkozó szabályok megismerhetőek legyenek.

(5) A hatóság kötelezheti a szolgáltatót a díjak megváltoztatására, és megállapíthatja a szolgáltató által nyújtott hálózati szolgáltatás ellenértékének a szolgáltató által alkalmazott előfizetői díjhoz viszonyított mértékét vagy a hálózati szolgáltatásra alkalmazandó díjat.

XIII. Fejezet

A Jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató kötelezettségeI a KIskereskedelmi Szolgáltatási piacokon

Előfizetői szolgáltatások díjával kapcsolatos kötelezettségek

109. §

(1) Amennyiben a hatóság a piacelemzés alapján megállapítja, hogy egy általa meghatározott kiskereskedelmi szolgáltatási piacon a verseny nem kellően hatékony, és a 102-108. §, illetve a 111. § szerinti kötelezettségek előírásával e törvény céljai nem lennének megvalósíthatók, az adott kiskereskedelmi szolgáltatási piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóra a fogyasztók érdekeinek védelme és a hatékony verseny elősegítése érdekében határozatában megtilthatja

a) az indokolatlanul magas díjak alkalmazását,

b) a piacra lépést vagy a versenyt akadályozó, nem a versenytársakéhoz viszonyított nagyobb hatékonyságon alapuló, indokolatlanul alacsony árak alkalmazását,

c) az egyes fogyasztók indokolatlan megkülönböztetését vagy

d) az indokolatlan árukapcsolás alkalmazását.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tilalomnak arányban kell állnia az általa elérni kívánt céllal.

(3) A hatóság a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató számára határozatában előírhatja a díjakkal kapcsolatos kötelezettség teljesítésének ellenőrzéséhez szükséges költségszámítási kimutatás vezetését, amelynek keretében meghatározhatja többek között az alkalmazandó elveket, formát és módszereket, illetve a kimutatások tartalmát.

(4) Amennyiben a hatóság úgy ítéli meg, hogy az (1) bekezdés szerinti célok elérése érdekében az előfizetői szolgáltatások ára legmagasabb mértékének megállapítása szükséges, a miniszternél kezdeményezi ennek megállapítását, és egyben javaslatot tesz az előfizetői szolgáltatások árának legmagasabb mértékére.

A bérelt vonali szolgáltatások minimális készletének biztosítása

110. §

(1) A hatóság határozatával a bérelt vonali piacon jelentős piaci erejű szolgáltatóra a bérelt vonali szolgáltatások minimális készletére vonatkozóan külön jogszabályban meghatározott kötelezettségeket állapíthat meg.

(2) A hatóság határozatában rendelkezhet a bérelt vonali szolgáltatások minimális készletébe tartozó bérelt vonal átviteli kapacitásáról és műszaki feltételeiről.

Közvetítőválasztás

111. §

(1) A helyhez kötött telefonhálózathoz történő előfizetői hozzáféréssel és használattal kapcsolatos bármely piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató köteles az előfizetője számára külön jogszabályban meghatározott módon lehetővé tenni a közvetítőválasztást - előválasztás, illetve hívásonkénti közvetítőválasztás útján - a helyhez kötött telefonhálózat valamennyi hívásviszonylatában, beleértve az Internet hívásviszonylatot is.

(2) A hatóság a piacelemzéssel és kötelezettségek megállapításával kapcsolatos eljárása alapján határozatában előírhatja, hogy az (1) bekezdésben meghatározott piactól eltérő piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatót a közvetítőválasztás lehetővé tételének kötelezettsége az (1) bekezdés szerint vagy attól eltérő, a hatóság által meghatározott feltételekkel terhelje. A hatóság az e bekezdésben foglalt kötelezettségeket a 106. § (2) és (5) bekezdéseiben meghatározott szempontok alapján írhatja elő.

(3) A közvetítőválasztás biztosítására kötelezett előfizetői hozzáférést nyújtó szolgáltató a közvetítőválasztást a (4) bekezdésben foglaltak szerint

a) híváskezdeményezéssel történő közvetítőválasztás keretében, illetve

b) hívásvégződtetéssel történő közvetítőválasztás keretében

köteles biztosítani.

(4) Az előfizetői hozzáférést nyújtó szolgáltatóval hálózati szerződést kötni jogosult szolgáltató az előfizetői hozzáférést nyújtó szolgáltató által felajánlott valamennyi összekapcsolási pont tekintetében választani jogosult, hogy a (3) bekezdés a) vagy b) pontjában foglalt, illetve mindkét változatra vonatkozóan kíván-e az előfizetői hozzáférést nyújtó szolgáltatóval a közvetítőválasztást lehetővé tevő összekapcsolási szerződést kötni. Amennyiben valamely hívásviszonylat tekintetében a szolgáltatók mindkét változatra vonatkozóan kötöttek összekapcsolási szerződést, úgy a közvetítőválasztást az előfizető bármelyik módon igénybe veheti.

(5) A (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben az előfizetői hozzáférést nyújtó szolgáltató a közvetítő szolgáltató igénybevételével lebonyolított hívás előfizetői forgalmi díját az egyenlő elbánás elvének érvényesítésével, vagyis úgy köteles kialakítani, hogy a közvetítő szolgáltató által nyújtott hozzáférési vagy összekapcsolási szolgáltatás díja és az azonos végződtetési helyű hívások esetén közvetítőválasztás nélkül felmerülő díjak közötti különbséget az előfizetői forgalmi díjban legkésőbb az összekapcsolási vagy hozzáférési szerződés hatályba lépésekor, vagy a felek által módosított hozzáférési vagy összekapcsolási szolgáltatási díjak hatályba lépését követő hónap első napjától érvényesíteni köteles. E kötelezettség megszegése esetén a közvetítő szolgáltató jogvitás eljárást kezdeményezhet. E kötelezettség betartását a hatóság piacfelügyeleti eljárás keretében ellenőrzi.

(6) Valamely érintett piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató a közvetítőválasztással összefüggésben nyújtott hálózati szolgáltatás ellenértékét költségalapon köteles kialakítani.

(7) A szolgáltató a közvetítőválasztást az előfizetői szerződésben rögzített módon, valamint hálózati szerződéseinek megkötése, illetőleg teljesítése során köteles biztosítani.

(8) Híváskezdeményezéssel történő közvetítőválasztás esetén az előfizetői hozzáférést nyújtó szolgáltató a közvetítő szolgáltatóval történő megállapodása esetén a közvetítő szolgáltató által megállapított díjakat az előfizető részére kiszámlázhatja és beszedheti.

(9) A közvetítőválasztás biztosítására köteles szolgáltató előfizetői szerződésben nem zárhatja ki és nem korlátozhatja a közvetítőválasztást.

(10) A közvetítőválasztás megvalósításával kapcsolatban közvetítő szolgáltatónként, illetve előfizetőnként felmerülő költségeket a közvetítő szolgáltató, az előfizetői hozzáférést nyújtó szolgáltató hálózatának a közvetítőválasztás biztosítására történő alkalmassá tételéhez szükséges költségeket az előfizetői hozzáférést nyújtó szolgáltató köteles viselni.

XIV. Fejezet

A Jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókra vonatkozó egyéb szabályok

Az Internet-elérés elterjedését elősegítő különös szabályok

112. §

(1) Internet szolgáltatás helyhez kötött telefonhálózaton keresztüli elérésével kapcsolatos valamely piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató (a jelen § alkalmazásában: kötelezett szolgáltató) köteles költségalapú díj ellenében Internet híváskezdeményezés forgalmi szolgáltatás és átalánydíjas Internet híváskezdeményezés forgalmi szolgáltatás nyújtására referenciaajánlatában ajánlatot tenni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti átalánydíjas Internet híváskezdeményezés forgalmi szolgáltatást a kötelezett szolgáltató csak ott és addig az időpontig köteles biztosítani, ahol és ameddig műszaki okból az adott előfizető számára a kötelezett szolgáltató szélessávú szolgáltatás nyújtására nem képes.

(3) Az Internet híváskezdeményezés és átalánydíjas Internet híváskezdeményezés forgalmi szolgáltatás díjának megállapításakor a kötelezett szolgáltató ezen szolgáltatásoknak a helyhez kötött telefonhálózaton megvalósuló híváskezdeményezés forgalmi szolgáltatástól eltérő jellegére (az Internet híváskezdeményezés forgalmi szolgáltatás esetében különösen a hosszabb tartásidőre) tekintettel a költségszámítás szabályait a megfelelő eltérésekkel és kiegészítésekkel köteles alkalmazni.

113. §

(1) A kötelezett szolgáltató az előfizetői Internet hívások eljuttatása érdekében azzal az elektronikus hírközlési szolgáltatóval, amely az Internet szolgáltatóval az előfizetői Internet hívás eljuttatása tárgyában hálózati szerződéses jogviszonyban áll (a jelen § alkalmazásában: közvetítő szolgáltató), illetve az Internet szolgáltatóval elsősorban úgy működik együtt, hogy

a) az előfizetői Internet hívásnak az Internet szolgáltató hálózati hozzáférési pontjához történő továbbításáról az előfizető által közvetítőválasztással választott közvetítő szolgáltató gondoskodik, oly módon, hogy a közvetítő szolgáltató a kötelezett szolgáltatótól Internet híváskezdeményezés, illetve átalánydíjas Internet híváskezdeményezés forgalmi szolgáltatást vesz igénybe (híváskezdeményezési modell); vagy

b) az adott Internet szolgáltatóhoz irányuló előfizetői Internet hívások esetén a kötelezett szolgáltató - közvetítőválasztás hiányában is - köteles a hívást átadni az előfizetői Internet hívásnak az Internet szolgáltató hálózati hozzáférési pontjához történő továbbítását az Internet szolgáltatóval való megállapodás alapján végző közvetítő szolgáltatónak, amely a kötelezett szolgáltatótól Internet híváskezdeményezés, illetve átalánydíjas Internet híváskezdeményezés forgalmi szolgáltatást vesz igénybe (számfordításos modell).

(2) Amennyiben az Internet szolgáltatást a közvetítő szolgáltató maga nyújtja, az (1) bekezdésben foglaltak - a közvetítő szolgáltató és az Internet szolgáltató közötti megállapodások kivételével - értelemszerűen alkalmazandók.

(3) Az (1) bekezdés szerinti esetekben az előfizetői hívás díja az Internet híváskezdeményezés után a kötelezett szolgáltatónak fizetett díjból és a közvetítő szolgáltató díjrészéből áll. Átalánydíjas Internet híváskezdeményezés forgalmi szolgáltatás esetén az előfizetői díjakat a közvetítő szolgáltató és a vele együttműködő Internet szolgáltató állapítja meg, a kötelezett szolgáltató felé fizetendő átalánydíj nincs közvetlen kapcsolatban az előfizetői díjjal. A közvetítő szolgáltató és az Internet szolgáltató - amennyiben ezek nem azonosak - a közvetítő szolgáltató díjrészének megosztásáról kereskedelmi alapon állapodnak meg.

(4) Amennyiben a közvetítő szolgáltató a kötelezett szolgáltatótól Internet híváskezdeményezés, illetve átalánydíjas Internet híváskezdeményezés forgalmi szolgáltatást vesz igénybe, a kötelezett szolgáltató - a közvetítő szolgáltatóval történő megállapodás esetén - a közvetítő szolgáltatót megillető, az előfizető által fizetendő díjakat, illetve a közvetítő szolgáltatóval hálózati szerződéses jogviszonyban álló Internet szolgáltatót megillető díjakat az előfizető részére kiszámlázhatja és beszedheti.

114. §

(1) A kötelezett szolgáltató a 113. § (1) bekezdésében leírt modelleket és a 113. § (3) bekezdésében meghatározott szabályokat a saját üzletágai, illetve az általa irányított, őt irányító vagy vele közös irányítás alatt álló szolgáltatók vonatkozásában is köteles alkalmazni, biztosítva a transzferárak és a harmadik feleknek nyújtott hálózati szolgáltatások költségalapú árainak egyenlőségét. A jelen bekezdés alkalmazásakor a közvetítő szolgáltató alatt azt az üzletágat kell érteni, amelyik a hívásnak az Internet szolgáltató hálózati hozzáférési pontjára vagy az Internet szolgáltatást nyújtó üzletághoz történő eljuttatásáért felelős.

(2) Amennyiben az előfizetői Internet hívások eljuttatása tárgyában a felek a 113. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően állapodnak meg, a kötelezett szolgáltató köteles a saját üzletágai, illetve az általa irányított, őt irányító vagy vele közös irányítás alatt álló szolgáltatók közötti transzferekkel azonos költségalapú összekapcsolási és hozzáférési szolgáltatásokat nyújtani az azt igénylőknek, biztosítva a transzferárak és a harmadik feleknek nyújtott hálózati szolgáltatások költségalapú árainak egyenlőségét.

115. §

A 112-114. §-ban foglalt kötelezettségekre a 168. §-ban foglaltak megfelelően alkalmazandók.

Árprés alkalmazásának tilalma

116. §

(1) Az érintett piacok valamelyikén jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató az e piacon nyújtott hálózati szolgáltatás ellenértékét úgy köteles kialakítani, hogy - a ráépülő előfizetői szolgáltatások árát figyelembe véve - az ne okozzon árprést.

(2) A referenciaajánlat közzétételére köteles szolgáltató a ráépülő előfizetői szolgáltatás díjának általa vagy az általa irányított, őt irányító vagy a vele közös irányítás alatt álló vállalkozás által végrehajtott csökkentésével egyidejűleg köteles a referenciaajánlatában meghatározott árakat az (1) bekezdésben foglaltak érvényesülésének érdekében megfelelően csökkenteni, és ezt a hatóságnak bejelenteni, illetve a nyilvánosság számára - a referenciaajánlatokkal azonos módon - hozzáférhetővé tenni.

(3) Nem kell alkalmazni a (2) bekezdésben foglaltakat, amennyiben a díjcsökkentés a díjcsökkentéssel érintett ráépülő előfizetői szolgáltatás előfizetőinek legfeljebb 10%-át érintheti, vagy a díjcsökkentés hatása a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató vagy az általa irányított, őt irányító, vagy a vele közös irányítás alatt álló vállalkozás csökkentett díjakkal számított, a díjcsökkentéssel érintett ráépülő előfizetői szolgáltatás előző üzleti évi volumenével súlyozott nettó árbevétele a díjcsökkentéssel érintett ráépülő előfizetői szolgáltatás nyújtásából származó előző üzleti évi nettó árbevételétől az utóbbi 5%-át meg nem haladó mértékben tér el.

(4) A (2) bekezdés szerinti ráépülő előfizetői szolgáltatás díjának csökkentése esetén a referenciaajánlat közzétételére köteles szolgáltató a díjcsökkentés meghirdetésével egyidejűleg köteles a hatóságnak a díjcsökkentést a várható hatásainak részletes bemutatásával, illetve az ezt alátámasztó adatok megküldésével a referenciaajánlatban szereplő díjaknak a (3) bekezdésben foglaltaknak való megfelelősége ellenőrzése céljából bejelenteni.

(5) A hálózati szolgáltatás ellenértékének megállapításakor a szolgáltatás nyújtásával összefüggésben felmerült költségek fedezete kizárólag annyiban vehető figyelembe, amennyiben az nem haladja meg a hatékony szolgáltatónak az adott szolgáltatás nyújtásához szükséges befektetése méltányos megtérülése iránti igényét és a befektetéssel vállalt kockázatát.

ÖtöDIK RÉSZ

A FELHASZNÁLÓK MEGFELELŐ ELLÁTÁSÁNAK BIZTOSÍTÁSA ÉS EGYÉB KÖZÉRDEKŰ CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSA AZ ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉSBEN

XV. Fejezet

AZ EGYETEMES ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉSI SZOLGÁLTATÁS

Az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatás tartalma

117. §

Az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatás körébe a következő, egyetemes szolgáltatási szerződés alapján nyújtott, megfizethető díjú szolgáltatások együttesen tartoznak:

a) a telefon hálózathoz a felhasználó állandó lakóhelye, székhelye vagy telephelye szerint meghatározott helyen való olyan hozzáférés, amely lehetővé teszi helyhez kötött előfizetői hozzáférési ponton keresztül belföldi és nemzetközi hívások, faxüzenetek és adatátviteli hívások kezdeményezését és fogadását, segélyhívó szolgálatok elérését, illetőleg Internet elérést, legalább 9600 bit/s adatátviteli sebességgel és legfeljebb 10^-4 bit hibaaránnyal;

b) ezer lakosonként, illetve ennél kisebb lélekszámú településenként egy darab nyilvános telefonállomás működtetése, továbbá a kötelezően létesített nyilvános távbeszélő állomások legalább 3%-át hallás-, illetőleg mozgáskorlátozottak által is használható kialakítással;

c) országos belföldi tudakozó nyújtása;

d) előfizetői névjegyzék elérhetővé tétele.

118. §

(1) Az egyetemes szolgáltató köteles biztosítani, hogy az előfizető - a szolgáltatóhoz intézett kéréssel - térítésmentesen letilthasson meghatározott típusú, vagy meghatározott típusú számokra kezdeményezett kimenő hívásokat.

(2) Az egyetemes szolgáltatót a 117. § a) pontja szerinti egyetemes szolgáltatás vonatkozásában - jogszabályban meghatározott kivételekkel - szerződéskötési kötelezettség terheli az egyetemes szolgáltatási szerződésében meghatározott területen állandó lakóhellyel, székhellyel, telephellyel rendelkező felhasználónak a szolgáltatás igénybevételére vonatkozó, jogszabályban meghatározott módon bejelentett szándéka esetén.

(3) Jogszabályban meghatározott (alacsony jövedelmű, illetve fogyatékkal élő) előfizetők részére a központi költségvetés terhére támogatás nyújtható az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatás igénybevételéhez. A támogatás igénybevételének feltételeit külön jogszabály határozza meg.

(4) Nem terheli a szolgáltatót szerződéskötési, illetve szolgáltatási kötelezettség, ha az igénybejelentőnek

a) egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatás igénybevételéből eredő, bármely egyetemes szolgáltatóval szemben fennálló, 3 hónapot meghaladó díjtartozása van, vagy

b) korábban fennálló előfizetői szerződését jogszabályban meghatározott felmondási ok miatt az ajánlattételt megelőzően 6 hónapon belül mondták fel.

Az egyetemes szolgáltatók, az egyetemes szolgáltató kijelölése

119. §

(1) Az egyetemes szolgáltatót a miniszter jelöli ki.

(2) A miniszter az egyetemes szolgáltató kijelölése során biztosítja, hogy az ország egész területe egyetemes szolgáltatással lefedett legyen, és az elektronikus hírközlési piacon folyó verseny a legkevésbé torzuljon, az egyetemes szolgáltatást az azt leghatékonyabban, a lehető legkisebb nettó elkerülhető költség mellett nyújtani képes szolgáltató nyújtsa.

(3) A miniszter az egyetemes szolgáltató kijelölése és az egyetemes szolgáltatási szerződés megkötése során biztosítja, hogy az egyetemes szolgáltatás díja megfizethető legyen. Amennyiben az egyetemes szolgáltatás megfizethetősége érdekében az egyetemes szolgáltató a szolgáltatás költségei egy részének átvállalásával alakít ki előfizetői részére díjcsomagot, az ebből származó terhei mérséklésére nem igényelhet a 121. § (1) bekezdés szerinti támogatást.

(4) A miniszter más egyetemes szolgáltatót jelöl ki,

a) ha az egyetemes szolgáltatások köre lényegesen változik és a szerződés módosítására vonatkozó eljárás nem vezet eredményre,

b) ha a korábbi egyetemes szolgáltató nem az egyetemes szolgáltatási szerződésnek megfelelően nyújtja a szolgáltatást, illetve

c) ha a korábbi egyetemes szolgáltató fel kíván hagyni az egyetemes szolgáltatási tevékenység végzésével, vagy a szerződés egyéb okból megszűnik.

120. §

(1) A kijelölt szolgáltatóval a miniszter egyetemes szolgáltatási szerződést köt, amelyben a felek megállapodnak legalább:

a) az egyetemes szolgáltatás tárgyáról;

b) az egyetemes szolgáltatás nyújtásának földrajzi helyéről és módjáról;

c) az egyetemes szolgáltatás nyújtásának időtartamáról;

d) az egyetemes szolgáltatás nyújtásának pénzügyi, minőségi és egyéb feltételeiről;

e) a szerződés módosításának módjáról;

f) a szerződés megszűnésének módjáról, jogkövetkezményeiről;

g) a szerződés hibás teljesítése esetén alkalmazandó kötbér mértékéről, illetve egyéb jogkövetkezményekről;

h) a szerződésben foglaltak megtartásának ellenőrzésével kapcsolatosan a minisztert, illetőleg a felhatalmazása alapján eljáró hatóságot megillető jogosultságokról.

(2) A miniszter az egyetemes szolgáltatási szerződést nyilvánosságra hozza.

Az egyetemes szolgáltatás finanszírozása

121. §

(1) Az egyetemes szolgáltató az egyetemes szolgáltatás nyújtásából adódó - a kizárólag üzleti szempontok alkalmazása esetére becsült kiadásaihoz és bevételeihez képest méltánytalan többletterhet jelentő, indokolt és elismert - pénzügyi terhei mérséklésére támogatásra jogosult a 122. §-ban, illetve az egyetemes szolgáltatási szerződésében meghatározottak szerint. A támogatás mértéke nem haladhatja meg az egyetemes szolgáltatás nyújtásának nettó elkerülhető költségét.

(2) Az az egyetemes szolgáltató, amely az (1) bekezdés szerinti támogatásra tart igényt, köteles az általa nyújtott egyetemes szolgáltatás nettó elkerülhető költségeit tartalmazó, a külön jogszabályban meghatározott kimutatást független könyvvizsgálóval auditálva a miniszternek benyújtani. A miniszter az auditált kimutatást külön jogszabályban meghatározott módon közzéteszi.

(3) A miniszter a (2) bekezdés szerinti kimutatás alapján mérlegeli, hogy az egyetemes szolgáltatás nyújtása az egyetemes szolgáltató számára méltánytalan terhet jelent-e.

122. §

(1) Az egyetemes szolgáltatás nyújtásából adódó pénzügyi teher mérséklésére Egyetemes Elektronikus Hírközlési Támogatási Kassza (a továbbiakban: Kassza) hozható létre. A Kassza létrehozására, működésére, forrásaira, felügyeletére, felhasználására és megszüntetésére vonatkozó részletes szabályokat a Kormány határozza meg.

(2) A Kassza jogi személy, székhelye Budapest. A Kasszát a miniszter kezeli.

(3) A Kassza saját tőkéje nem osztható fel, saját vagyona, bevételei és jövedelme után sem társasági adó, sem helyi adó, sem illeték fizetésére nem kötelezhető, pénzeszközei nem vonhatók el, és a (7) bekezdésben meghatározottól eltérő célra nem használhatók fel. A Kasszához történő be- és kifizetések után áfa fizetési kötelezettség nem keletkezik.

(4) A Kassza pénzügyi-számviteli ellenőrzését az Állami Számvevőszék végzi.

(5) A Kasszával kapcsolatos be- és kifizetéseket legkésőbb a tárgyévet követő év március 31-éig kell teljesíteni. Nemfizetés esetén a Kassza egy hónapos türelmi időt követően haladéktalanul köteles intézkedni a követelés beszedése iránt.

(6) Az elektronikus hírközlési szolgáltatók - az alkalmazott technológiától függetlenül - a telefon szolgáltatás, az egyetemes szolgáltatás keretében nyújtott telefonszolgáltatás igénybevételével nyújtott Internet szolgáltatás és az ehhez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások nyújtásából származó - külön jogszabályban meghatározott - éves értékesítési nettó árbevételüknek a finanszírozási szükséglet alapján jogszabályban meghatározott mértékét kötelesek a Kassza javára befizetni. Nem kötelesek a Kassza javára befizetést teljesíteni azon szolgáltatók, amelyeknek az ily módon számított árbevétele nem éri el a miniszter által rendeletben megállapított éves mértéket, valamint azok a jogelőd nélkül alakult gazdasági társaságok, amelyek alapításának időpontjától a fizetési kötelezettség megállapításának időpontjáig két év nem telt el.

(7) A Kassza bevétele kizárólag az egyetemes szolgáltatás támogatására, illetve piacelhagyás következtében szükséges átmeneti intézkedések miatt felmerülő rendkívüli kiadások és a Kassza működését szolgáló költségek fedezetére fordítható, más célra nem használható fel.

Az egyetemes szolgáltatás ellenőrzése, módosítása, megszüntetése

123. §

(1) Az egyetemes szolgáltatókat a tevékenység ellátása, a szerződések teljesítése vonatkozásában a hatóság folyamatosan ellenőrzi. A hatóság jelzi a miniszternek, ha a szerződésben vállalt kötelezettségek megszegését állapítja meg. Az egyetemes szolgáltató az ellenőrzéshez köteles a kötelezettségek teljesítésére vonatkozó adatokat a hatóságnak folyamatosan szolgáltatni. A kötelezettségek teljesítéséről készített értékelő adatok nyilvánosak.

(2) Amennyiben az egyetemes szolgáltató tartósan nem teljesíti a szerződésben meghatározott szolgáltatás-minőségi értékeket, a hatóság elrendelheti azok független szakértő általi ellenőrzését, és előírhatja az ellenőrzés költségeinek az érintett szolgáltató által történő megfizetését.

(3) Ha az egyetemes szolgáltató a szerződésben vállalt kötelezettségét megszegi, új egyetemes szolgáltató kijelöléséről a miniszter köteles gondoskodni oly módon, hogy az új szolgáltatóval történő szerződéskötésig az egyetemes szolgáltatást a szerződésszegő szolgáltató biztosítja.

(4) Az egyetemes szolgáltatás nyújtására kötött szerződés szolgáltató részéről történő felmondási idejének legrövidebb időtartama egy év.

(5) Az egyetemes szolgáltatást a szolgáltató - a 136. § (1) bekezdésének b) és c) pontjában foglalt esetek kivételével - csak a miniszter előzetes írásbeli hozzájárulásával és az érintett felhasználók időben történő, megfelelő tájékoztatása mellett szüneteltetheti.

(6) Ha az egyetemes szolgáltatások köre, illetve az azokkal kapcsolatos jogszabályi követelmények módosulnak, a szerződő felek kötelesek az egyetemes szolgáltatási szerződést felülvizsgálni.

124. §

A kijelölési eljárás és az egyetemes szolgáltatás nyújtásának részletes feltételeit, a nettó elkerülhető költség számításának alapelveit, valamint az egyetemes szolgáltatásokkal kapcsolatos pénzügyi terhek kompenzálásának és megosztásának részletes szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.

Az egyetemes szolgáltatók együttműködése a távirat-szolgáltatás terén

125. §

(1) Belföldi távirat-szolgáltatást az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó egyetemes szolgáltató és a külön jogszabály alapján kijelölt egyetemes postai szolgáltatónak minősülő gazdasági társaság köteles nyújtani.

(2) A belföldi távirat-szolgáltatás igénybevételét az egyetemes elektronikus hírközlési és a kijelölt egyetemes postai szolgáltató kötelesek - külön jogszabályban rögzített részletes feltételek szerint - mindenki számára hozzáférhető módon biztosítani.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatók a belföldi távirat-szolgáltatás nyújtása érdekében kötelesek együttműködni, és az együttműködésről egymással szerződést kötni (távirat-szolgáltatási szerződés).

XVI. Fejezet

AZ Előfizetők érdekeivel és jogaival kapcsolatos rendelkezések

Hírközlési Fogyasztói Jogok Képviselője

126. §

(1) A Hírközlési Fogyasztói Jogok Képviselője (a továbbiakban: képviselő) a hatóság köztisztviselője.

(2) A képviselőhöz bejelentéssel élhet bármely előfizető, fogyasztó vagy a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet, amennyiben megítélése szerint valamely szolgáltató, forgalomba hozó vagy forgalmazó tevékenysége, szolgáltatása, terméke, eljárása, ennek során hozott intézkedése, illetőleg valamely intézkedése elmulasztása következtében a fogyasztót vagy előfizetőt elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban vagy az előfizetői szerződésben meghatározott jogaival összefüggésben sérelem érte, vagy ennek közvetlen veszélye áll fenn.

(3) A képviselő az előfizetők, illetve fogyasztók elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban meghatározott jogaival kapcsolatos jogszabálysértés megszüntetése érdekében a (2) bekezdésben megjelölt feltételek fennállása esetén hivatalból is eljárhat.

(4) A képviselő a hozzá benyújtott beadványt köteles megvizsgálni. A célszerűnek tartott intézkedést e § keretei között maga választja meg. A képviselő a beadvány alapján

a) tájékoztatja a bejelentőt az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban, illetve előfizetői szerződésben meghatározott jogairól és kötelezettségeiről, valamint a számára nyitva álló eljárásokról és jogorvoslatokról,

b) felszólíthatja a szolgáltatót az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály, illetve előfizetői szerződés megsértésének megszüntetésére, illetve intézkedés megtételére,

c) kezdeményezheti a hatóság hivatalból történő eljárását,

d) más hatóságnál megfelelő eljárás megindítását kezdeményezheti.

(5) A képviselő a hozzá érkező bejelentéseket rendszerezi és az előfizetők nagy számát érintő vagy egyéb, megítélése szerint jelentős esetben a hatóság számára a hivatalból történő eljárásához szükséges megállapításokat tartalmazó intézkedési javaslatot tesz.

(6) A képviselő eljárása során bármely szolgáltatótól, forgalomba hozótól, forgalmazótól az előfizetők, illetve fogyasztók elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban meghatározott jogainak megsértésével kapcsolatos adatokat, felvilágosítást és magyarázatot kérhet.

(7) Ha a képviselő adatot (felvilágosítást, magyarázatot vagy egyéb információt) kér, a megkeresésnek a szolgáltató a képviselő által megállapított határidőn, de legfeljebb 15 napon belül köteles eleget tenni.

(8) A képviselő a lefolytatott vizsgálat eredményéről, illetve esetleges intézkedéséről a bejelentőt értesíti.

(9) A képviselő a hatáskörébe nem tartozó ügyre vonatkozó beadványt a bejelentő egyidejű értesítése mellett az arra hatáskörrel rendelkező szervhez átteszi.

Előfizetői szerződés

127. §

(1) Az előfizetői szolgáltatás nyújtásáról a szolgáltató, az előfizető, illetve igénylő (a továbbiakban együtt: felek) előfizetői szerződést kötnek, amely az általános szerződési feltételekből, valamint egyedi előfizetői szerződésből áll.

(2) Az előfizetői szerződésekre a Ptk. szerződésekre vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(3) E törvényben foglaltaktól a szolgáltató az általános szerződési feltételekben csak akkor térhet el, ha az eltérést a törvény kifejezetten megengedi.

(4) A felek az egyedi előfizetői szerződésben az e törvényben, illetve az általános szerződési feltételekben foglaltaktól az előfizető javára egyező akarattal eltérhetnek.

(5) Az előfizetői szerződésnek a fogyasztók védelmével, a szolgáltatás minőségével, a díjazás hitelességével, a felek jogaival és kötelezettségeivel összefüggő további feltételeit külön jogszabály állapítja meg.

128. §

(1) Az előfizető az előfizetői szerződés alapján az adott szolgáltatást a szerződés időtartama alatt jogosult bármikor igénybe venni, és a hálózaton biztosított előfizetői interfészhez az alapvető követelményeknek megfelelő elektronikus hírközlő végberendezést csatlakoztatni.

(2) Az elektronikus hírközlési szolgáltató - a (3) bekezdésben foglalt esetet is ideértve - nem teheti függővé valamely előfizetői szolgáltatás igénybevételét az adott előfizetői szolgáltatáshoz nem nélkülözhetetlen más előfizetői szolgáltatás igénybevételétől, vagy az adott előfizetői szolgáltatáshoz nem nélkülözhetetlen más szolgáltatás vagy termék megvásárlásától vagy igénybevételétől.

(3) Az elektronikus hírközlési szolgáltató jogosult az előfizetővel a jogszabály, valamint az általános szerződési feltételek előírásainak megfelelően megkötött előfizetői szerződés alapján, az abban rögzített módon az általa nyújtott elektronikus hírközlési szolgáltatás igénybevételével együtt saját nevében vásárolt árukat és szolgáltatásokat továbbértékesíteni és továbbszámlázni, valamint az ellenértéket az előfizetővel szemben - az előfizető elektronikus hírközlési szolgáltatással kapcsolatos számlájában vagy az előre fizetett követelése terhére - érvényesíteni.

(4) Az elektronikus hírközlési szolgáltató köteles egyértelműen feltüntetni

a) az előfizetői szerződésben az áru és szolgáltatás továbbértékesítésének lehetőségét, és

b) az általa kiállított számlán a továbbértékesítés tényét.

Az előfizetői szerződés létrejötte

129. §

(1) A felek az előfizetői szerződést írásban, szóban vagy ráutaló magatartással - így különösen az előfizetői szolgáltatás igénybevételével - köthetik meg. A nyilvános előfizetői szolgáltatást nyújtó szolgáltató az általános szerződési feltételei szerint köteles előfizetői szerződést kötni. A szolgáltatót az előfizetői szerződés megkötése körében - a 118. § (2) bekezdésében szabályozottakon túl - szerződéskötési kötelezettség nem terheli.

(2) Internet szolgáltatás telefon hálózaton keresztül történő elérése esetén ráutaló magatartással is létrejön az előfizetői szerződés a hívást kezdeményező előfizető és a hívott Internet szolgáltatóval az Internet szolgáltatóhoz irányuló forgalom eljuttatására vonatkozó hálózati szerződéses jogviszonyban álló szolgáltató között.

(3) Műsorelosztási szolgáltatásra vonatkozó előfizetői szerződés csak írásban köthető.

(4) Ha a felek az előfizetői szerződést írásban kötik meg, a szolgáltató köteles a szerződés megkötésével egyidejűleg az egyedi előfizetői szerződést, az általános szerződési feltételek kivonatát, valamint - az előfizető kérése esetén - az általános szerződési feltételek egy példányát az előfizető rendelkezésére bocsátani. Egyéb módon történő szerződéskötés esetén a szolgáltató köteles tájékoztatni az előfizetőt az általános szerződési feltételek elérhetőségéről.

(5) Ha a felek az előfizetői szerződést írásban kötik meg, a természetes személy előfizetőnek a szerződéskötéskor kell nyilatkoznia arról, hogy az előfizetői szolgáltatást egyéni előfizetőként vagy nem egyéni előfizetőként kívánja igénybe venni. Ha az előfizetői szerződést nem írásban kötik, a szolgáltató köteles biztosítani, hogy az előfizető egyszerű módon és ingyen megtehesse az egyéni előfizetői minőségre vonatkozó nyilatkozatát. A nyilatkozat megtételének módját, annak határidejét egyebekben a szolgáltatói általános szerződési feltételek határozzák meg.

(6) Az előfizető az előfizetői szerződés hatálya alatt az (5) bekezdésben meghatározott nyilatkozatot az általános szerződési feltételekben meghatározott módon vonhatja vissza vagy módosíthatja.

(7) Az írásban megkötött egyedi előfizetői szerződésnek legalább a következőket kell tartalmaznia, amennyiben ezt a szolgáltatás sajátosságai lehetővé teszik:

a) az elektronikus hírközlési szolgáltató neve, címe, az ügyfélszolgálat és hibabejelentő szolgálat elérhetősége és nyitvatartási rendje, illetve internetes honlapjának címe;

b) az előfizető neve, lakóhelye, tartózkodási helye, illetve székhelye;

c) természetes személy előfizető esetén az előfizető (leánykori) neve, anyja neve, születési helye és ideje;

d) nem természetes személy előfizető esetén az előfizető cégjegyzékszáma vagy más nyilvántartási száma, valamint az előfizető bankszámlaszáma;

e) az előfizető hozzájárulása a 157. § (2) bekezdésében foglalt adatállományon kívüli adatainak kezeléséhez, illetve az adatállományban szereplő adatainak az e törvényben meghatározott céloktól eltérő felhasználásához;

f) a szerződés tartama;

g) a szolgáltatás részletes meghatározása, így különösen annak minőségi követelményei;

h) a szolgáltatás megkezdésének, illetve a csatlakozás kiépítésének a határideje;

i) a szolgáltatásra irányadó díjak és egyéb kapcsolódó díjak, költségek mértéke, a díjak megfizetésének ideje, módja;

j) a szerződés szüneteltetésének, megszüntetésének, valamint a szolgáltatás korlátozásának feltételei;

k) a szerződésszegés jogkövetkezményei, így különösen a szolgáltatás minőségére, szüneteltetésére vonatkozó rendelkezések megszegése esetén az előfizetőt megillető jogok, a díjvisszatérítés rendje, az előfizetőt megillető kötbér mértéke;

l) a hibabejelentések, számlapanaszok bejelentésének elintézési rendje, a karbantartási szolgáltatások biztosítása;

m) a szerződésmódosítás feltételei, az előfizető jogai szerződésmódosítás esetére;

n) tájékoztatás arról, hogy jogvita esetére az előfizető jogosult a vitát hatóság elé terjeszteni, a hatáskörrel rendelkező hatóságok pontos megnevezésével, elérhetőségük megjelölésével;

o) az előfizetői végberendezés felszerelésének helye - amennyiben az rögzített - és az előfizető hívószáma. Az írásban megkötött egyedi előfizetői szerződésben a feleknek rögzíteni kell a szolgáltató felelősségi határát jelentő előfizetői hozzáférési pont létesítési helyét. Az előfizetői hozzáférési pont meghatározása tekintetében az előfizetők által szokásosan megjelölt pont az irányadó, amely csak az előfizető kifejezett kérésére létesíthető az előfizető helyiségén kívül;

p) az előválasztással választott közvetítő szolgáltatóra vonatkozó nyilatkozatok és adatok;

q) a részletes számla igénylésére vonatkozó nyilatkozat,

r) az általános szerződési feltételek elérhetősége, valamint az előfizető azon nyilatkozata, amely szerint az e szerződésben foglaltakat megismerte és elfogadja.

(8) Ha a természetes személy előfizető korlátozottan cselekvőképes, az utólag fizetett díjú szolgáltatásokra vonatkozó előfizetői szerződésnek a természetes személy előfizető törvényes képviselőjének a (7) bekezdés b)-c) pontjaiban foglalt adatait is tartalmaznia kell.

Általános szerződési feltételek

130. §

(1) Az előfizetői szolgáltatásokat nyújtó elektronikus hírközlési szolgáltató az előfizetői szolgáltatásokra vonatkozóan általános szerződési feltételeket köteles készíteni. Az általános szerződési feltételeket írásba kell foglalni.

(2) A szolgáltató köteles az általános szerződési feltételeket és azok kivonatát az ügyfélszolgálatán, illetve internetes oldal hozzáférhetővé tenni. A szolgáltató általános szerződési feltételeit és általános szerződési feltételeinek kivonatát térítésmentesen köteles előfizetői számára rendelkezésre bocsátani.

(3) Az általános szerződési feltételeket - azok minden módosítása esetén a módosítás hatályba lépését 30 nappal megelőzően - nyilvánosságra kell hozni, a szolgáltató ügyfélszolgálatán, illetve honlapján ingyenesen elérhetővé kell tenni, valamint a hatóságnak meg kell küldeni. A szolgáltató a módosítás hatóságnak történő megküldésének kivételével nem köteles a jelen bekezdésben foglaltakat az általános szerződési feltételek azon módosításaira alkalmazni, amikor az általános szerződési feltételek módosítása új szolgáltatás bevezetése miatt válik szükségessé, és a módosítás a már nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó általános szerződéses feltételeket nem érinti.

(4) A hatóság az általános szerződési feltételek jogszerűségét a piacfelügyelet keretében rendszeresen vizsgálja.

131. §

Az előfizetői szolgáltatások általános szerződési feltételeinek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) a szolgáltató neve, címe;

b) ügyfélszolgálatának elérhetősége (cím, telefonszám, nyitvatartási idő), illetve internetes honlapjának címe;

c) a szolgáltató által nyújtott előfizetői szolgáltatások meghatározása;

d) az előfizetői szerződés megkötésére vonatkozó eljárás, az előfizetői szolgáltatások igénybevételének módja és feltételei, a szolgáltatás igénybevételének esetleges időbeli és földrajzi korlátai;

e) az előfizetői hozzáférési pont létesítésére és a szolgáltatás igénybevételét biztosító üzembe helyezésre vállalt idő (célérték), mobil rádiótávközlési szolgáltatások esetén a végberendezés hálózati végponthoz csatlakoztatásának ideje, az igénybejelentéstől számítva;

f) a szolgáltatások minőségi célértékei, a minőségi célértékek értelmezése és teljesítésük ellenőrzésének mérési módszere;

g) az előfizetői szerződés megkötéséhez szükséges előfizetői adatok listája, az előfizetői jogviszony létrejötte, a legrövidebb szerződési időszak;

h) az előfizetői szerződés módosításának egyes esetei és a szerződésmódosítás feltételei, a szolgáltató joga egyoldalú szerződésmódosításra, az előfizetőt a szolgáltató egyoldalú szerződésmódosításának eseteiben megillető jogok, egyoldalú szerződésmódosítás esetén az előfizető tájékoztatásának módja, a díjfizetéshez kötött szerződésmódosítás esetei és a fizetendő díj mértéke, az áthelyezés és az átírás teljesítésének határideje;

i) az előfizetői szolgáltatás szünetelésének esetei, az előfizető által kérhető szünetelés leghosszabb időtartama, a díjfizetéshez kötött szünetelés esetei és a fizetendő díj mértéke;

j) az előfizetői szolgáltatás korlátozásának, így különösen az előfizető által indított vagy az előfizetőnél végződtetett forgalom korlátozásának, az előfizetői szolgáltatás minőségi vagy más jellemzői csökkentésének az esetei és feltételei;

k) az előfizetői szerződés megszűnésének esetei és feltételei, azon határidő megjelölése, ameddig az előfizető díjfizetési kötelezettségének eleget tehet anélkül, hogy a szolgáltató a szerződést felmondaná;

l) a hibabejelentő elérhetősége, a vállalt hibaelhárítási célértékek, a hibabejelentések nyilvántartásba vételének menete;

m) az ügyfélszolgálat működése, az előfizetői bejelentések, panaszok intézése (díjreklamáció, kötbér és kártérítési igények intézése). Az ügyfélszolgálat elérhetőségét az általános szerződési feltételek elején, jól azonosítható módon fel kell tüntetni;

n) az előfizető jogai az előfizetői szolgáltatás hibás teljesítése esetén, az előfizetőt megillető kötbér mértéke, a hiba kijavításának átmeneti vagy tartós lehetetlensége esetén az előfizetőt megillető díjcsökkentés mértéke, az előfizetői szolgáltatással kapcsolatos viták rendezésének módja;

o) az előfizetői végberendezés csatlakoztatásának feltételei;

p) a szolgáltató által kezelt adatok fajtái, tárolásuk és esetleges továbbításuk célja és időtartama, az adatok továbbításának biztosítása, az adatbiztonság, valamint az előfizetőnek, illetve a felhasználónak az adatkezeléssel kapcsolatos jogairól és kötelezettségeiről szóló tájékoztatás;

q) az előfizetői szolgáltatások díja, ezen belül az egyszeri díjak, rendszeres díjak és forgalmi díjak számszerű és egyértelmű mértéke, díjazási időszakok, kedvezmények és díjfizetés nélküli szolgáltatások, a kedvezményre jogosultság elvesztése esetén a kedvezmény visszafizetésének feltételei, a díjfizetés és a számlázás módja és ideje, a díjnak az előfizető igénye szerinti előre történő megfizetésére vonatkozó szabályok;

r) telefon szolgáltatók esetében a számhordozással kapcsolatos eljárás részletes szabályai;

s) a közvetítőválasztással kapcsolatos eljárás részletes szabályai, a közvetítőválasztást biztosító összekapcsolási szerződésekben foglaltakkal összhangban;

t) a felügyeleti szerv címe, telefonszáma;

u) az általános szerződési feltételek elérhetősége.

Az előfizetői szerződés módosítása

132. §

(1) Az egyedi előfizetői szerződés módosítására az előfizetői szerződés megkötésének szabályai vonatkoznak. Az általános szerződési feltételek lehetővé tehetik az egyedi előfizetői szerződés (2) bekezdés szerinti módosítását.

(2) A szolgáltató az előfizetői szerződést csak az alábbi esetekben jogosult egyoldalúan módosítani:

a) az egyedi előfizetői szerződésben vagy általános szerződési feltételekben foglalt feltételek bekövetkezése esetén azzal, hogy - amennyiben jogszabály vagy elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály másként nem rendelkezik - a módosítás nem eredményezheti a szerződés feltételeinek lényeges módosítását;

b) jogszabályváltozás vagy hatósági döntés indokolja, vagy

c) a körülményekben bekövetkezett lényeges változás indokolja.

(3) Lényeges módosításnak minősül különösen a szolgáltatás igénybevételének feltételeire vagy minőségi célértékeire vonatkozó változtatás.

(4) Ha a szolgáltató az általános szerződési feltételekben meghatározott esetekben jogosult az általános szerződési feltételeket egyoldalúan módosítani, köteles a módosításról a hatálybalépését megelőzően legalább 30 nappal az előfizetőket e törvényben foglaltak szerint értesíteni, az előfizetőket megillető felmondás feltételeiről szóló tájékoztatással együtt. Ebben az esetben az előfizető jogosult a módosítás tárgyában megküldött értesítést követő 8 napon belül a szerződés azonnali hatályú felmondására.

(5) Amennyiben a módosítás az előfizető számára hátrányos rendelkezéseket tartalmaz, az előfizető az értesítéstől számított 15 napon belül további jogkövetkezmények nélkül jogosult felmondani az előfizetői szerződést. Nem mondhatja fel az előfizető az előfizetői szerződést ilyen esetben azonban akkor, ha kötelezettséget vállalt arra, hogy a szolgáltatást meghatározott időtartam alatt igénybe veszi és az előfizetői szerződést az ebből eredő kedvezmények figyelembevételével kötötte meg, és a módosítás a kapott kedvezményeket nem érinti. Amennyiben a módosítás a kapott kedvezményeket érinti, és az előfizető felmondja az előfizetői szerződést, a szolgáltató az előfizetőtől nem követelheti a szerződés felmondását követő időszakra eső kedvezmény összegét.

(6) A szolgáltató nem köteles a (4) és (5) bekezdésben foglalt értesítési határidőket az általános szerződési feltételek azon módosításaira alkalmazni, amikor az általános szerződési feltételek módosítása új szolgáltatás bevezetése miatt válik szükségessé, és a módosítás a már nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó általános szerződéses feltételeket nem érinti, vagy ha a módosítással kizárólag valamely előfizetői díj csökken.

(7) Az általános szerződési feltételek módosításának a jelen §-ban foglalt keretek közötti részletes feltételeit a szolgáltató az általános szerződési feltételeiben határozza meg.

(8) A nyilatkozattétel elmulasztása - mint ráutaló magatartás - abban az esetben minősül elfogadásnak, ha a felek erről az egyedi előfizetői szerződésben előzetesen megállapodtak. Vita esetén a szolgáltatót terheli annak bizonyítása, hogy a módosításról az előfizetőt a törvényben előírt módon és időpontban értesítette.

(9) A nyilatkozattétel elmulasztása - a ráutaló magatartással létrejött előfizetői szerződés kivételével - nem minősülhet elfogadásnak az előfizető, illetőleg igénylő számára többletterhet jelentő szerződésmódosítás, illetve új szolgáltatás bevezetése esetén.

(10) Nem alkalmazható a (9) bekezdés, ha a szerződésmódosításra díjváltozás miatt kerül sor.

133. §

A szolgáltató az előfizető (vagy elhalálozás esetén az örökös) kérésére csak az általános szerződési feltételekben foglaltak szerint módosíthatja az egyedi előfizetői szerződést, ha az előfizető személyében szerződés, öröklés vagy egyéb jogcímen történő jogutódlás következtében változás következik be (átírás).

Az előfizetői szerződés megszűnése

134. §

(1) Az előfizető a határozatlan idejű előfizetői szerződést legfeljebb 8 napos felmondási határidővel bármikor jogosult további jogkövetkezmények nélkül felmondani.

(2) Az előfizetői szerződés szolgáltató általi felmondásának felmondási ideje a (6)-(7) bekezdésekben meghatározottak kivételével nem lehet kevesebb, mint 60 nap.

(3) A szolgáltató az előfizetői szerződés felmondását írásban, tértivevényes levélben köteles megküldeni, kivéve, ha az előfizetőt a felmondásról azért nem tudja így értesíteni, mert a szolgáltatás sajátosságai következtében a szolgáltató nem rendelkezik az előfizető e módon történő értesítéséhez szükséges adatokkal. Ez utóbbi esetben a szolgáltató az előfizetőt a szerződés felmondásáról a 144. § (2) bekezdésében meghatározott egyéb módon is értesítheti.

(4) Ha a felmondás indoka az előfizető szerződésszegése, és az előfizető a felmondási idő alatt a szerződésszegést megszünteti, az előfizetői szerződés nem szűnik meg a szolgáltató felmondásával. Erről a szolgáltató köteles az előfizetőt haladéktalanul értesíteni.

(5) A szolgáltató általi felmondásnak tartalmaznia kell

a) a felmondás indokát,

b) a felmondási időt, a felmondási idő lejártának napját, és

c) ha a felmondás indoka az előfizető szerződésszegése, akkor az előfizető tájékoztatását a (4) bekezdésben foglaltakról.

(6) A szolgáltató az előfizetői szerződés megszegése esetén az előfizetői szerződést a (3)-(5) bekezdésben meghatározott feltételek szerint 15 napos határidővel mondhatja fel, ha

a) az előfizető akadályozza vagy veszélyezteti a szolgáltató hálózatának rendeltetésszerű működését, és az előfizető ezt a szerződésszegést a jogkövetkezményekre figyelmeztető értesítéstől számított 3 napon belül sem szünteti meg,

b) az előfizető a jogkövetkezményekre figyelmeztető értesítését követően sem teszi lehetővé a szolgáltató számára, hogy a bejelentett vagy a szolgáltató által felderített hiba kivizsgálásához és elhárításához szükséges helyszíni ellenőrzéseket elvégezze, vagy

c) az egyetemes szolgáltatást igénybe vevő előfizető az előfizetői szolgáltatást a jogkövetkezményekre figyelmeztető értesítését követően is harmadik személy részére továbbértékesíti,

d) az előfizető a szolgáltatást törvénybe ütköző módon vagy célokra használja.

(7) A szolgáltató az előfizetői szerződést 30 napos felmondási idővel mondhatja fel, amennyiben az előfizető az esedékes díjat a jogkövetkezményekre figyelmeztető első értesítés elküldését legalább 15 nappal követő második értesítés megtörténtét követően sem egyenlítette ki. Nem jogosult a szolgáltató felmondani a szerződést, ha a díjtartozás összege nem haladja meg az 5000 Ft-ot, vagy ha az előfizető a díjtartozás összegszerűségét vitatja, és a vita rendezése érdekében a hatósághoz vagy a jogvita elbírálására jogosult más szervezethez kérelmet terjesztett elő, feltéve, hogy az előfizető a szolgáltatás igénybevétele után a nem vitatott, illetve az esedékes, nem vitatott további díjakat folyamatosan megfizeti.

(8) Megszűnik az előfizetővel kötött előfizetői szerződése az előfizetői hozzáférést nyújtó szolgáltatónak a más szolgáltatóval kötött - a helyi hurok teljes átengedésére vonatkozó - szerződésének hatálybalépésével egyidejűleg, amelyről a szolgáltató az előfizetőt értesíteni köteles a megszűnés előtt 15 nappal.

(9) Ha a szolgáltató az előfizetői szolgáltatást más szolgáltatóval a helyi hurok átengedésére kötött szerződés alapján nyújtja, köteles az előfizetőt a helyi hurok átengedésére irányuló szerződés felmondásáról haladéktalanul értesíteni.

(10) A szolgáltató jogosult a szerződés felmondása helyett biztosítékot kérni vagy - a 137. § feltételei szerint - korlátozni a szolgáltatások körét, illetve használatát.

(11) Az előfizetői szerződés megszűnése egyes eseteinek az (1)-(9) bekezdésekben nem szabályozott feltételeit a szolgáltató az általános szerződési feltételekben határozza meg.

(12) A szolgáltató köteles az előfizető kérelmére - kivéve a 118. § (4) bekezdésében foglalt esetet - újra biztosítani a szolgáltatást, ha a felmondás vagy a korlátozás indoka megszűnt. A szolgáltató a szolgáltatás igénybe vehetőségének újbóli biztosításáért az előfizetői szerződésben feltüntetett - indokolt és méltányos - díjat számolhat fel.

(13) A szolgáltató - a másik szolgáltató kérelmére - köteles felmondani az előfizetői szerződést, ha a szolgáltató elektronikus hírközlő hálózatát másik szolgáltató használja, vagy a díjat másik szolgáltató helyett szedi be, és

a) a (6) vagy (7) bekezdésben foglalt feltételek teljesültek, valamint

b) a harmadik szolgáltató nem jogosult vagy nem képes a szolgáltatás korlátozására, illetve megszüntetésére.

(14) A műsorelosztási szolgáltatásra vonatkozó előfizetői szerződést a szolgáltató akkor is jogosult 15 napos határidővel felmondani, ha az előfizető a jogkövetkezményekre figyelmeztető értesítését követően is jogosulatlanul vételezi a műsorjelet, a beérkező műsorjelet harmadik személynek jogellenesen továbbítja, vagy a kódolt műsorjelet jogosulatlanul dekódolja.

A szolgáltatás szüneteltetése

135. §

(1) A szolgáltató köteles az előfizetői szolgáltatást az előfizető kérésére - amennyiben ezt a szolgáltatás sajátosságai lehetővé teszik - szüneteltetni.

(2) A szolgáltató az általános szerződési feltételeiben meghatározhatja a szünetelés kérhető leghosszabb időtartamát, amely azonban egyéni előfizető esetén nem lehet kevesebb 6 hónapnál.

(3) Ha az előfizetői szolgáltatás az előfizető kérésére szünetel, a szünetelés időtartamára az előfizetőt csak - az előfizetői szerződésben feltüntetett - csökkentett, indokolt és méltányos díj fizetésére lehet kötelezni.

136. §

(1) Az előfizetői szolgáltatás szüneteltetésére sor kerülhet:

a) az előfizető a szünetelést legalább 15 nappal megelőző előzetes értesítése mellett a hálózat átalakítása, felújítása, cseréje, karbantartása miatt - amennyiben a szüneteltetést nem igénylő más gazdaságos műszaki megoldás nem áll rendelkezésre - amely naptári hónaponként az 1 napot nem haladhatja meg;

b) előre nem látható és el nem hárítható külső ok (vis maior) esetén,

c) a Magyar Köztársaság honvédelmi, nemzetbiztonsági, gazdasági és közbiztonsági (így különösen terrorista-elhárítás, kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem) érdekeinek védelmében a jogszabályok által előírt módon.

(2) Ha a szolgáltató érdekkörébe tartozó ok miatt kerül sor a szünetelésre - ide nem értve az általános szerződési feltételekben meghatározott rendszeres karbantartást -, vagy a szünetelés oka mindkét fél érdekkörén kívül esik, a szünetelés időtartama alatt az előfizető a szünetelés időtartamára vonatkozó díj fizetésére nem köteles. Ha a szüneteltetés egy adott naptári hónapban meghaladja a 48 órát, a szolgáltató köteles visszatéríteni az egy hónapra eső előfizetési díjat.

(3) Nem kell visszatéríteni a díjat, ha a szünetelés oka vis maior, feltéve, hogy a szolgáltató igazolja, hogy a szüneteltetést kiváltó ok határidőn belüli megszüntetésére minden tőle elvárhatót megtett.

(4) Az előfizetői szolgáltatás szünetelésének egyéb eseteit és feltételeit, így azokat az eseteket, amikor a szünetelést a szolgáltató díjfizetéshez köti, a szolgáltató az általános szerződési feltételekben határozza meg.

A szolgáltatás korlátozása

137. §

(1) Az előfizetői szolgáltatás igénybevételének korlátozására, így különösen az előfizető által indított vagy az előfizetőnél végződtetett (az előfizető hozzáférési pontjára irányuló) forgalom korlátozására, az előfizetői szolgáltatás minőségi vagy más jellemzőinek csökkentésére a szolgáltató az előfizető egyidejű értesítésével a következő esetekben jogosult:

a) az előfizető akadályozza vagy veszélyezteti a szolgáltató hálózatának rendeltetésszerű működését, így különösen, ha az előfizető az előfizetői hozzáférési ponthoz megfelelőség-tanúsítással nem rendelkező végberendezést vagy nem megfelelő interfésszel rendelkező végberendezést csatlakoztatott;

b) a támogatott egyetemes szolgáltatást igénybe vevő előfizető az előfizetői szolgáltatást a szolgáltató hozzájárulása nélkül harmadik személy részére továbbértékesíti, vagy azt hálózati szolgáltatás céljára használja;

c) az előfizetőnek a díjtartozásról szóló felszólításban megjelölt - de legalább 30 napos - határidő elteltét követően is esedékes díjtartozása van, és az előfizető a díjtartozás megfizetésének biztosítása céljából a szolgáltatónak nem adott az általános szerződési feltételekben meghatározott vagyoni biztosítékot.

(2) A telefon szolgáltató az előfizetői szolgáltatás korlátozása esetén is köteles biztosítani

a) az előfizető hívhatóságát,

b) a segélykérő hívások továbbítását,

c) a szolgáltató ügyfélszolgálatának elérhetőségét,

d) a hibabejelentőjének elérhetőségét.

(3) A műsorelosztó szolgáltató a szolgáltatás igénybevételének a korlátozására akkor is jogosult, ha az előfizető a műsorjelet jogosulatlanul vételezi, a beérkező műsorjelet harmadik személynek jogellenesen továbbítja, vagy a kódolt műsorjelet jogosulatlanul dekódolja.

Az előfizetői bejelentések, panaszok szolgáltató általi kezelése

138. §

(1) Az előfizetői szolgáltatást nyújtó elektronikus hírközlési szolgáltató köteles az előfizetői és felhasználói bejelentések intézésére, panaszok kivizsgálására és orvoslására, az előfizetők és felhasználók tájékoztatására ügyfélszolgálatot működtetni telefon hálózaton történő eléréssel, lehetőség szerint internetes eléréssel, valamint - amennyiben az előfizetők száma az ezret meghaladja - az ügyfelek részére nyitva álló helyiségben.

(2) A szolgáltató köteles az előfizetőt az ügyfélszolgálatán közzétéve, internetes honlapján, valamint az előfizetői szerződésben tájékoztatni arról, hogy

a) az előfizetői szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos bejelentéseket, panaszokat milyen feltételek szerint teheti meg a szolgáltatónál, az egyes fogyasztóvédelmi szerveknél, illetve az illetékes hatóságoknál,

b) az ügyfélszolgálathoz érkező egyes panaszokat mennyi időn belül fogja kivizsgálni, és a vizsgálat eredményéről mennyi időn belül és milyen módon értesíti az előfizetőt,

c) az előfizetői szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos viták rendezése végett az előfizető mely fogyasztóvédelmi szervekhez, szervezetekhez, hatósághoz vagy bírósághoz fordulhat.

(3) Ha az előfizető a szolgáltató által felszámított díj összegét vitatja, a szolgáltató a bejelentést (díjreklamációt) haladéktalanul nyilvántartásba veszi és legfeljebb 30 napon belül megvizsgálja. E határidő elmulasztása esetén a szolgáltató a bejelentés megvizsgálásának befejezéséig nem jogosult az előfizetői szerződést a 134. § (7) bekezdésében foglaltak szerint felmondani.

(4) Ha az előfizető a bejelentést a díjfizetési határidő lejárta előtt nyújtja be a szolgáltatóhoz, és a bejelentést a szolgáltató nem utasítja el 5 napon belül, a bejelentésben érintett díjtétel vonatkozásában a díjfizetési határidő a díjreklamáció megvizsgálásának időtartamával meghosszabbodik.

(5) Az a szolgáltató, amelynek számlázási rendszere zártságát a miniszter által kijelölt tanúsító szervezet tanúsítja, akkor is jogosult a 134. § (7) bekezdése szerinti felmondás alkalmazására, ha az előfizető a (3) bekezdés szerinti bejelentést a díjfizetési határidő lejárta előtt nyújtja be. A díjfizetési határidő a díjreklamáció megvizsgálásának időtartamával akkor sem hosszabbodik meg, ha a szolgáltató a bejelentést 5 napon belül nem utasítja el.

(6) Ha a szolgáltató a bejelentésnek helyt ad, havi díjfizetési kötelezettség esetén a következő havi elszámolás alkalmával, egyébként a bejelentés elbírálásától számított 30 napon belül - az előfizető választása szerint - a díjkülönbözetet és annak a díj befizetésének napjától járó kamatait az előfizető számláján egy összegben jóváírja vagy a díjkülönbözetet és annak kamatait az előfizető részére egy összegben visszafizeti. A díjkülönbözet jóváírása vagy visszafizetése esetén az előfizetőt megillető kamat mértéke legalább a szolgáltatót az előfizető díjfizetési késedelme esetén megillető kamat mértéke.

(7) Ha az előfizető a szolgáltató által követelt díj összegszerűségét vitatja, a szolgáltatónak kell bizonyítania, hogy a hálózata az illetéktelen hozzáféréstől védett és számlázási rendszere zárt, a díj számlázása, továbbá megállapítása helyes volt. Ellenkező bizonyításig nem terheli számlázási rendszere zártságának vonatkozásában külön bizonyítási kötelezettség a szolgáltatót, ha számlázási rendszere zártságát a miniszter által kijelölt tanúsító szervezet tanúsítja.

(8) Az előfizetői panasz elutasítása esetén követendő eljárást egyebekben a szolgáltató általános szerződési feltételei határozzák meg, a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 38. § (3) bekezdésének figyelembevételével.

(9) Az előfizető kérésére a szolgáltatónak az adatkezelési szabályok figyelembevételével biztosítania kell, hogy az előfizető a kezelt adatok törléséig díjmentesen megismerhesse a fizetendő díj számításához szükséges forgalmazási és számlázási adatokra vonatkozó kimutatást.

(10) Az előfizető kérésére a szolgáltató a (9) bekezdésben foglalt adatokat - egyéni előfizető számára nyomtatott, más előfizető esetén elektronikus formában - díjmentesen köteles minden hónapban egy alkalommal a rendes számlához csatolni.

Az előfizetői szolgáltatások teljesítésének minőségi követelményei

139. §

A szolgáltató általános szerződési feltételeiben a 131. § (1) bekezdésének e) és f) pontjaiban és külön jogszabályban meghatározott módon köteles meghatározni az előfizetői szolgáltatásokra vonatkozó minőségi célértékeket. A szolgáltató köteles a minőségi célértékek teljesítésére vonatkozó információkat rendszeresen közzétenni a jogszabályban meghatározott tartalommal, formában és módon, hogy az előfizetők átfogó, áttekinthető, összehasonlítható, felhasználóbarát, naprakész információhoz juthassanak.

140. §

(1) A szolgáltató a telefonhálózaton elérhető ügyfélszolgálat elérését köteles a legalacsonyabb díjú hívás díjánál nem magasabb díjazású hívhatósággal is biztosítani.

(2) Az előfizetői hozzáférést nyújtó szolgáltató a műszaki szolgáltatási feltételek megléte esetén saját hálózatából díjmentesen köteles biztosítani ügyfélszolgálatának elérhetőségét.

(3) Az előfizető az előfizetői szolgáltatás meghibásodását a szolgáltató által biztosított hibabejelentő szolgálatnál jelentheti be, amelyet a szolgáltató az ügyfélszolgálatán keresztül vagy közvetlenül köteles elérhetővé tenni, az ügyfélszolgálat elérhetőségével azonos feltételek szerint.

141. §

(1) A szolgáltató köteles a hibabejelentéseket, a hibabehatároló eljárás eredményét és a hibaelhárítás alapján tett intézkedéseket visszakövethető módon, hangfelvétellel vagy egyéb elektronikus úton rögzíteni, és az adatkezelési szabályok betartásával azt legalább egy évig megőrizni.

(2) A szolgáltatónak a hibabejelentést az előfizető részére vissza kell igazolnia, és azt a rögzítésen túl nyilvántartásba kell vennie. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell:

a) az előfizető értesítési címét vagy más azonosítóját;

b) az előfizetői hívószámot vagy más azonosítót;

c) a hibajelenség leírását;

d) a hibabejelentés időpontját (év, hónap, nap, óra);

e) a hiba okának behatárolására tett intézkedéseket és azok eredményét;

e) a hiba okát;

f) a hiba elhárításának módját és időpontját (év, hónap, nap, óra), eredményét (eredménytelenségét és annak okát);

g) az előfizető értesítésének módját és időpontját.

Tételes számlamelléklet

142. §

(1) Az előre fizetett díjú előfizetői szolgáltatások kivételével a szolgáltató az előfizető részére kiállított számlához csatolt mellékletben az előfizető által fizetendő díjakat külön jogszabályban meghatározott bontásban köteles feltüntetni. A hívó előfizető számára ingyenes hívások, beleértve a hatóság által "nem azonosítható hívószámként" megjelölt hívószámokra kezdeményezett hívásokat, nem jelölhetők meg a hívó előfizető számláján és a számlamellékletben.

(2) A szolgáltató az előfizető kérésére a kiállított számlához köteles az (1) bekezdésben meghatározottaknál részletesebb számlamellékletet csatolni (hívásrészletező), amely magában foglalja a díj kiszámításához szükséges forgalmazási és számlázási adatokat tartalmazó kimutatást.

(3) Az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott számlamelléklet kiadását a szolgáltató külön díj fizetéséhez nem kötheti. Ez a rendelkezés nem érinti az előfizetőnek a 138. § (9)-(10) bekezdése szerinti jogait.

Felelősség az előfizetői szerződések teljesítéséért

143. §

(1) Az előfizetői szerződések késedelmes vagy hibás teljesítése esetében az elektronikus hírközlési szolgáltató a felhasználó vagyonában okozott kárt köteles megtéríteni, az elmaradt haszon kivételével.

(2) Az előfizetői szerződésekből eredő igények egy év alatt évülnek el, amelyet az (1) bekezdés szerinti esetekben a késedelem, illetve a hibás teljesítés bekövetkezésétől kell számítani.

(3) Az előfizetői szerződés megszegése esetén az elektronikus hírközlési szolgáltató a külön jogszabályban meghatározott mértékű kötbért köteles fizetni.

Az előfizetők tájékoztatása

144. §

(1) Ha jogszabály valamely általános szerződési feltételnek vagy más tájékoztatásnak (e bekezdésben a továbbiakban: tájékoztatás) a szolgáltató ügyfélszolgálatán történő közzétételét rendeli el, ennek a szolgáltató a következők teljesítésével tesz eleget:

a) a tájékoztatást az ügyfélszolgálati helyiségben, ennek hiányában internetes honlapján közzéteszi, továbbá

b) az abban foglaltakról a telefon szolgáltatás igénybevételével elérhető ügyfélszolgálat szóbeli tájékoztatást ad.

(2) Ha jogszabály az előfizető értesítését írja elő, a szolgáltató az értesítési kötelezettségének a következő módon tehet eleget:

a) az előfizető közvetlen, írásbeli értesítésével (értesítés levélben);

b) elektronikus levélben;

c) egyéb elektronikus hírközlés útján; vagy

d) az értesítendő előfizetők körétől függően országos vagy megyei napilapban legalább két alkalommal feladott közlemény útján, amellyel egyidejűleg a szolgáltató köteles az értesítést az ügyfélszolgálatán is közzétenni.

(3) A (2) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott értesítési módokat a szolgáltató akkor alkalmazhatja, ha maradandó módon rögzíteni tudja, hogy

a) a szóbeli értesítést az előfizető tudomásul vette, vagy

b) az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 2. §-ának 12. pontja szerinti elektronikus dokumentumban foglalt értesítést az elektronikus értesítés elfogadásáról előzetesen nyilatkozó előfizetőnek megküldték.

(4) A (2) bekezdés d) pontjában meghatározott értesítési módot a szolgáltató kizárólag e törvény 136. § (1) bekezdése és a 132. § (4) bekezdése szerinti értesítések esetén alkalmazhatja.

(5) A hatóság annak érdekében, hogy a fogyasztók megfelelő információkkal rendelkezve a szolgáltatások minőségéről, az árakról és díjszabásokról, összehasonlíthassák az egyes szolgáltatásokat és a választási szabadságnak megfelelően ésszerű döntéseket hozzanak, előírhatja, hogy a hírközlési szolgáltatók az általuk nyújtott szolgáltatások minőségéről, elérhetőségéről, valamint áráról adatokat szolgáltassanak a hatóságnak, illetve ilyen adatokat tegyenek közzé.

(6) A hatóság a hírközlési szolgáltatók által benyújtott információk alapján összehasonlító adatokat tesz közzé.

Segélyhívó szám

145. §

(1) A telefon szolgáltató köteles ingyenesen - nyilvános telefonállomás esetén fizetőeszköz használata nélkül - biztosítani, hogy az előfizetője vagy a szolgáltatásának igénybevevője elérhesse a segélyhívó szolgálatokat, beleértve a '112' egységes európai segélyhívószám elérését.

(2) A segélyhívások megválaszolása céljából a telefon szolgáltató a hívó fél azonosítása kijelzésének letiltására, továbbá a helymeghatározási adatok kezelésére vonatkozó hozzájárulásának hiánya vagy visszavonása esetén is köteles a segélyhívó szolgálatok kérésére rendelkezésre bocsátani - külön jogszabályban meghatározott módon - a hívó fél azonosítására, illetve a helymeghatározásra vonatkozó adatokat.

Tudakozó szolgáltatás

146. §

A telefon szolgáltató köteles biztosítani, hogy az előfizető igénybe vehessen bármely országos tudakozó szolgáltatást, továbbá köteles megadni az ilyen tudakozó szolgáltatóknak - az előfizető hozzájárulásától függően - az előfizető nevét, lakcímének a szolgáltatóval nyilvánosságra hozatal céljából közölt részét és kapcsolási számát. A 117. § c) pontja szerinti tudakozó szolgáltató részére a fenti információk átadása térítésmentes. Az átadott információk csak az egyetemes tudakozó szolgáltatáshoz használhatók fel.

147. §

Tudakozó szolgáltatás nyújtása lehetséges

a) terület szerint

aa) országosan, vagy

ab) meghatározott területen,

b) kapcsolási szám szerint

ba) valamennyi telefon szolgáltató kapcsolási számai, vagy

bb) egyes szolgáltatók kapcsolási számai tekintetében.

Nemföldrajzi számok elérhetősége

148. §

(1) A telefon szolgáltató köteles lehetővé tenni, hogy az Európai Unió más tagállamának végfelhasználói elérhessék a szolgáltatási területen használt nemföldrajzi számokat, amennyiben ez műszakilag és gazdaságilag megvalósítható.

(2) A nemföldrajzi számmal rendelkező előfizető meghatározott földrajzi területekről hívást kezdeményező felhasználók általi elérhetőségét kereskedelmi okokból korlátozhatja.

Hangfrekvenciás tárcsázás és hívószám azonosítás

149. §

Amennyiben ez műszakilag lehetséges és gazdaságilag nem ésszerűtlen, a telefon szolgáltató köteles lehetővé tenni előfizetője számára a hangfrekvenciás tárcsázás használatát a hálózat egészében a végponttól végpontig terjedő jeltovábbításban, illetve a hívószám azonosítását biztosító szolgáltatást.

Számhordozhatóság biztosítása

150. §

(1) Az előfizetői hozzáférést nyújtó szolgáltató köteles lehetővé tenni előfizetője számára, hogy

a) helyhez kötött telefon szolgáltatás esetén, ha az előfizető a felhasználás földrajzi helyének megváltoztatása nélkül előfizetői hozzáférést nyújtó szolgáltatót változtat, megtarthassa földrajzi előfizetői számát,

b) nemföldrajzi számmal elérhető szolgáltatás esetén, ha az előfizető szolgáltatót változtat, megtarthassa nemföldrajzi előfizetői számát;

c) mobil rádiótelefon szolgáltatás esetén, ha az előfizető mobil rádiótelefon szolgáltatót változtat, megtarthassa mobil előfizetői számát

(a továbbiakban: hordozott szám).

(2) Az előfizetői hozzáférést nyújtó telefon szolgáltató (átadó szolgáltató), amelynek előfizetője szolgáltató változtatás keretében az előfizetői számát egy másik telefon szolgáltatóhoz átviszi (átvevő szolgáltató) köteles a számhordozhatóságról az átvevő szolgáltatóval megállapodni, amennyiben az átvevő az összekapcsolási szerződésekre vonatkozó jogszabályoknak megfelelő ajánlatot tesz.

(3) A hordozott számokra irányuló hívás díját a ténylegesen felépülő hívás, illetve szolgáltatás díjának megfelelően kell megállapítani. A hívó fél számára biztosítani kell annak a lehetőségét, hogy a hívás megkezdése előtt tájékozódni tudjon arról, hogy a hívás melyik szolgáltató hálózatában végződik, és annak tarifájáról.

(4) A hívás- és jelzésirányítás költségeit, valamint a hívás- és jelzéstovábbítás járulékos többletköltségeit a hívás-, illetve jelzésirányításáért felelős, külön jogszabályban meghatározott szolgáltató viseli.

(5) A szolgáltató által a hordozott számok tekintetében fizetendő azonosító használati díj megegyezik a nem hordozott számok használati díjával.

(6) A számhordozás igénybevételéért az átadó szolgáltató hordozásonkénti egyszeri díjat határozhat meg, amelyet az átvevő szolgáltató fizet meg az átadó szolgáltató részére. A fizetendő díj nem haladhatja meg a számhordozás teljesítésével összefüggésben felmerült indokolt költségeket. Ezen egyszeri díjat vagy annak egy részét az átvevő szolgáltató a számhordozást igénybevevő előfizetőre átterhelheti.

(7) Az átvevő szolgáltató köteles az előfizető hozzájárulásának megfelelően a hordozott előfizetői számnak az előfizetői nyilvántartásban, valamint a tudakozóban való közzétételéről gondoskodni.

(8) A számhordozhatóság biztosításának részletes szabályait külön jogszabály tartalmazza.

XVII. Fejezet

ADATKEZELÉSI SZABÁLYOK

Adatszolgáltatás

151. §

(1) A hatóság határozatával kötelezheti az elektronikus hírközlési tevékenységet végzőt az elektronikus hírközlési szolgáltatásra, tevékenységre vonatkozó olyan adatok szolgáltatására, amelyek szolgáltatások igénybevételéhez, a hálózati szolgáltatások megvalósításához, továbbá a hatóság hatáskörébe utalt feladatok végzéséhez szükségesek, abban az esetben is, ha azok üzleti titoknak minősülnek.

(2) Az adatszolgáltatásra megfelelő határidőt kell meghatározni. Amennyiben az adatszolgáltatás piacmeghatározás, illetve piacelemzés érdekében szükséges, az adatszolgáltatásra nyitva álló határidő 30 nap.

(3) Amennyiben egy szolgáltató a kért adatokat az előírt határidőre nem, hiányosan vagy a valóságnak nem megfelelően bocsátja a hatóság rendelkezésére, a hatóság a 33. § (3) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja.

(4) A szolgáltató a jogszabályban meghatározott adatokat köteles nyilvánosan hozzáférhetővé tenni.

(5) Az (1)-(3) bekezdés szerinti adatszolgáltatás során az adatszolgáltató felelős az adat tartalmának megfelelőségéért, időszerűségéért, hitelességéért, pontosságáért, ellenőrizhetőségéért és helyességéért.

(6) A hatóság az (1) bekezdés szerinti adatokat az adatszolgáltató egyidejű értesítésével a versenyhatóság rendelkezésére bocsáthatja. A versenyhatóság a hatóság által rendelkezésére bocsátott adatokat kizárólag az e törvényben meghatározott feladatai elvégzésére használhatja fel.

152. §

(1) A hatóság feladatai ellátásához szükséges, továbbá a miniszter felkérése alapján a miniszter feladatai ellátásához szükséges felmérések, elemzések és értékelések készítése céljából határozattal, határidő megjelölésével adatszolgáltatási kötelezettséget írhat elő a törvény hatálya alá tartozók számára.

(2) A hatóság köteles az általa meghatározott adatok kezeléséről és felhasználásáról, továbbá az adatkezelés jogszabályban meghatározott céljáról az adat szolgáltatóját - az adatszolgáltatási kötelezettség előírásával együtt - tájékoztatni.

(3) A hatóság a piacfelmérő, elemző és értékelő feladataihoz felhasználhatja a minisztérium számára az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program keretében az elektronikus hírközlési tevékenységet végzők által szolgáltatott adatokat.

(4) A hatóság a miniszter számára feladatai ellátása érdekében átadhatja:

a) a piac-felügyeleti feladataival összefüggésben kezelt adatokat;

b) a piacfelmérő, elemző és értékelő feladataival összefüggésben kezelt adatokat.

(5) A hatóság az Informatikai és Hírközlési Minisztériumtól (a továbbiakban: minisztérium) érkezett, e törvény, illetve egyéb jogszabály hatálya alá tartozó adatszolgáltatási célú megkeresésnek, valamint e törvény, illetve egyéb jogszabály alapján szolgáltatott adatok minden további feldolgozására, illetve azok alapján elemzések elkészítésére vonatkozó megkeresésnek haladéktalanul köteles eleget tenni, és erről az adatszolgáltatással érintett szolgáltatót tájékoztatni.

(6) A piaci elemző, értékelő tevékenység ellátásához az (1), illetőleg a (3)-(4) bekezdés szerinti kötelezően szolgáltatott, valamint továbbított adatok alapján a hatóság nem folytathat le piac-felügyeleti eljárást, és ezeket az adatokat nem használhatja fel egyéb módon sem az adatszolgáltató ellen. Erről a hatóság az adatszolgáltatási kötelezettség előírásával egyidejűleg tájékoztatja az adatszolgáltatót.

(7) Az (1) bekezdés szerinti határozat ellen külön halasztó hatályú jogorvoslatnak van helye. A bíróság az ügyben, szükség esetén a felek meghallgatása után, 15 napon belül nemperes eljárásban határoz. A Fővárosi Bíróság végzése ellen fellebbezésnek nincs helye.

Adatszolgáltatás az Európai Bizottság és a tagállami elektronikus hírközlési szabályozó hatóságok, valamint az elektronikus hírközlés nemzetközi szervezetei számára

153. §

(1) A minisztérium és a hatóság az Európai Bizottságtól érkezett, e törvény hatálya alá tartozó adatszolgáltatási célú megkereséseknek haladéktalanul köteles eleget tenni és erről az adatszolgáltatással érintetteket tájékoztatni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatás teljesítése során a minisztérium, illetőleg a hatóság kérheti az Európai Bizottságtól, hogy a szolgáltatott adatkört más tagállam hatóságának ne adja tovább.

(3) Amennyiben a (2) bekezdésben foglalt kérelmet az adatszolgáltatással érintett adatszolgáltató kezdeményezi, a minisztérium, illetőleg a hatóság a kérelem előterjesztéséről az adatszolgáltatás összes körülményeinek mérlegelése alapján dönt.

(4) Ha az (1) bekezdésben meghatározott megkeresésben foglalt adatszolgáltatási kötelezettség valamely szolgáltató üzleti titokká minősített adatait érinti, az adatszolgáltatás teljesítése előtt 3 nappal az érintett adatszolgáltatót tájékoztatni kell.

(5) A minisztérium és a hatóság az elektronikus hírközléssel foglalkozó nemzetközi szervezetektől érkező, a hazai hírközlési szektorra vonatkozó adat- és információ kéréseket egymással egyeztetve kötelesek megválaszolni.

Személyes adatok védelme

154. §

(1) A szolgáltató az elektronikus hírközlési szolgáltatásra irányuló szerződés létrehozatala, tartalmának meghatározása, módosítása, teljesítésének figyelemmel kísérése, az abból származó díjak számlázása, valamint az azzal kapcsolatos követelések érvényesítése céljából kezelheti a felhasználó, illetve előfizető azonosításához szükséges és elégséges személyes adatot.

(2) A szolgáltató a díjak számlázása céljából kezelheti az elektronikus hírközlési szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos olyan személyes adatot, amely a díj meghatározásához és a számlázáshoz szükséges és elégséges, így különösen a szolgáltatás igénybevételének időpontjára, időtartamára és helyére vonatkozó adatot.

(3) A szolgáltató a szolgáltatás nyújtása céljából kezelheti az e § (1) és (2) bekezdésében említett azonosító és egyéb személyes adaton túl azon személyes adatot, amely a szolgáltatás nyújtásához műszakilag elengedhetetlenül szükséges.

(4) A szolgáltató csak úgy választhatja meg és minden esetben úgy üzemeltetheti az elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtása során alkalmazott elektronikus hírközlő eszközöket, hogy biztosítani tudja, hogy személyes adat kezelésére csak akkor kerüljön sor, ha ez a szolgáltatás nyújtásához és az e törvényben meghatározott egyéb célok teljesüléséhez elengedhetetlenül szükséges.

(5) A szolgáltató a kezelt személyes adatot az adatkezelésről való tudomásszerzését követően haladéktalanul törli, ha a szolgáltatónál valamely e § (1)-(3) bekezdésében nem említett célból történő adatkezelésre került sor.

(6) Az elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtása nem tehető függővé az igénybevevőnek valamely e § (1)-(3) bekezdésében nem említett célból történő adatkezeléshez való hozzájárulásától.

(7) A személyes adatok védelméről szóló törvényben meghatározott tájékoztatáson kívül a szolgáltatónak biztosítania kell, hogy a felhasználó az elektronikus hírközlési szolgáltatás igénybevétele előtt és az igénybevétel során bármikor megismerhesse, hogy a szolgáltató mely adatkezelési célokból milyen személyes adatokat kezel.

155. §

(1) A szolgáltató - szükség szerint más szolgáltatókkal közösen - megfelelő műszaki és szervezési intézkedésekkel gondoskodni köteles a továbbított közlés és a közléshez kapcsolódó forgalmi adatok jogosulatlan lehallgatásának, tárolásának vagy megfigyelésének, valamint a közléshez és a közléshez kapcsolódó forgalmi adatokhoz történő jogosulatlan vagy véletlen hozzáférésnek a megakadályozásáról (közlés bizalmassága).

(2) A szolgáltató csak úgy választhatja meg, és minden esetben úgy üzemeltetheti a szolgáltatás nyújtása során alkalmazott elektronikus hírközlő eszközöket, hogy biztosítani tudja a közlés bizalmasságát.

(3) A szolgáltató a továbbított közlések tartalmát csak olyan mértékben ismerheti meg és tárolhatja, amely a szolgáltatás nyújtásához műszakilag elengedhetetlenül szükséges.

(4) Elektronikus hírközlő hálózat igénybevételével elektronikus hírközlő végberendezésen csak a felhasználó, illetve előfizető világos és teljes körű tájékoztatását követő hozzájárulása alapján lehet információt tárolni, vagy az ott tárolt információhoz hozzáférni.

(5) A nemzetbiztonsági szolgálatok és a nyomozó hatóságok külön törvényben foglaltak szerint, továbbá a frekvenciagazdálkodó hatóságok - a 11. § (3) bekezdésében előírt jogkör gyakorlása során - a közléseket megfigyelhetik, lehallgathatják, tárolhatják vagy a küldeménybe, közlésbe azok megfigyelése érdekében más módokon beavatkozhatnak.

(6) A szolgáltató köteles tájékoztatni az érintett nemzetbiztonsági szolgálatot a szolgálat államtitoknak minősített, védett telefonszámait érintő adatszolgáltatási megkeresésekről.

(7) Az életet, a testi épséget, a vagyont veszélyeztető fenyegetés, zsarolás alapos gyanúja esetén a nyomozóhatóság külön törvényben foglaltak szerint az előfizető vagy a felhasználó írásbeli kérelmére az előfizető vagy a felhasználó használatában lévő végberendezésen folytatott beszélgetés, üzenetküldés, e-mail levelezés útján vagy más módon továbbított közlést lebonyolítók személyes adatait a kérelemben foglalt időhatáron belül megismerheti és rögzítheti.

156. §

(1) A szolgáltató - szükség szerint más szolgáltatókkal közösen - műszaki és szervezési intézkedésekkel köteles gondoskodni a nyújtott szolgáltatás biztonságának védelméről.

(2) A műszaki és szervezési intézkedéseknek - figyelembe véve a legjobb gyakorlatot és a meghozandó intézkedések költségeit - a szolgáltatónál, a szolgáltatás nyújtásával kapcsolatban jelentkező kockázatoknak megfelelő biztonsági szintet kell nyújtaniuk.

(3) A szolgáltató tájékoztatja az előfizetőt a szolgáltatás biztonságát veszélyeztető, a szolgáltató által megtett műszaki és szervezési intézkedések ellenére fennmaradó, ismert kockázatokról és a védelem érdekében az előfizető által tehető intézkedésekről. A tájékoztatásnak ki kell terjednie a felhasználó, illetve előfizető által, a továbbított közlések bizalmasságának védelme érdekében használható szoftver és titkosítási megoldás alkalmazásának lehetőségeire.

(4) Ha a szolgáltatás biztonságát érintő vagy veszélyeztető esemény következtében korábban nem ismert, új biztonsági kockázat jelentkezik, a szolgáltató haladéktalanul tájékoztatja az előfizetőt a korábban nem ismert, új biztonsági kockázatról, a védelem érdekében az előfizető által tehető intézkedésekről, és azok várható költségeiről. A szolgáltató által nyújtott tájékoztatásért külön díj nem kérhető az előfizetőtől. A szolgáltató által nyújtott tájékoztatás nem mentesíti a szolgáltatót a védelem érdekében teendő, a szolgáltatás megszokott biztonsági szintjének visszaállítása érdekében szükséges intézkedések megtétele alól.

(5) A szolgáltató a személyes adatok védelmével, a szolgáltatás nyújtása során továbbított közlések bizalmasságával, valamint a szolgáltatás biztonságával kapcsolatos, e törvényben meghatározott kötelezettségein túlmenően a személyes adatok kezelésének részletes szabályait, a szolgáltatás nyújtása során továbbított közlések és küldemények bizalmasságának védelmére vonatkozó különleges feltételeket, valamint az azonosítókijelzés és hívásátirányítás feltételeit külön jogszabály állapítja meg.

(6) Amennyiben valamely értéknövelt szolgáltatás nyújtásához a forgalmi adatokon kívüli helymeghatározási adatok szükségesek, a szolgáltató köteles a felhasználót, illetve előfizetőt tájékoztatni ezen adatok típusáról, az adatkezelés céljáról, időtartamáról, továbbá arról, hogy az adatokat szükséges-e harmadik fél számára továbbítani.

(7) A felhasználóval, illetve előfizetővel kapcsolatos forgalmi adatokon kívüli helymeghatározási adatokat a szolgáltató kizárólag a felhasználó, illetve az előfizető hozzájárulása esetén kezelheti és csak olyan mértékben és időtartamig, amely szükséges az értéknövelt szolgáltatás nyújtásához.

(8) A felhasználó, illetve az előfizető a (7) bekezdésben foglalt hozzájárulását bármikor visszavonhatja.

Forgalmi és számlázási adatok

157. §

(1) Az elektronikus hírközlési szolgáltatóknak a szolgáltatás teljesítése után - a (2) és a (7) bekezdésben foglaltak kivételével - törölniük (ideértve az anonimizálást is) kell az előfizetőkre és a felhasználókra vonatkozó személyes adatokat, amelyeket a hívások létrehozása céljából feldolgoznak.

(2) Az elektronikus hírközlési szolgáltató az előfizetők és a felhasználók részére történő számlázás és a kapcsolódó díjak beszedése, valamint az előfizetői szerződések figyelemmel kísérése céljából a következő adatokat kezelheti:

a) a 129. § (7) bekezdés b)-d) pontjában foglalt adatok;

b) az előfizetői állomás száma vagy egyéb azonosítója;

c) az előfizető címe és az állomás típusa;

d) az elszámolási időszakban elszámolható összes egység száma;

e) a hívó és a hívott előfizetői számok;

f) a hívás vagy egyéb szolgáltatás típusa, iránya, kezdő időpontja és a lefolytatott beszélgetés időtartama, illetőleg a továbbított adat terjedelme, mobil rádiótelefon szolgáltatásnál a szolgáltatást nyújtó hálózat és cella, valamint a szolgáltatás igénybevételekor használt készülék egyedi azonosítója (IMEI), IP hálózatok esetén az alkalmazott azonosítók;

g) a hívás vagy egyéb szolgáltatás dátuma;

h) a díjfizetéssel és a díjtartozással összefüggő adatok;

i) tartozás hátrahagyása esetén az előfizetői szerződés felmondásának eseményei;

j) távbeszélő szolgáltatás esetén az előfizetők és felhasználók részéről igénybe vehető egyéb, nem elektronikus hírközlési szolgáltatásra, különösen annak számlázására vonatkozó adatok.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti adatok a szerződés megszűnéséig, a b)-j) pont szerinti adatok az előfizetői szerződésből eredő igények 143. § (2) bekezdése szerinti elévüléséig kezelhetők, kivéve, ha más törvény az adatkezelésre eltérő határidőt ír elő. A szolgáltató a (2) bekezdés f) pontja szerinti adatokat tartalmazó, a rendszerében keletkezett fájlokat (CDR) az annak alapján kiállított számlára vonatkozó, a 143. § (2) bekezdése szerinti elévülést követő 1 év után, 30 napon belül törölni köteles. Külön törvény ilyen előírása esetén a szolgáltató az adatokat csak e külön törvény előírása szerinti célból kezelheti, az e törvény szerinti adatkezelést a jelen bekezdés szerint haladéktalanul meg kell szüntetnie.

(4) Az elektronikus hírközlési szolgáltató saját üzletszerzési céljából - az előfizető kifejezett előzetes hozzájárulásával - kezelheti a (2) bekezdés szerinti adatokat.

(5) A (2) bekezdés szerinti adatok közül azok, amelyek az adatkezelés céljához szükségesek, átadhatók:

a) azoknak, akik az elektronikus hírközlési cég megbízása alapján a számlázást, a követelések kezelését, a forgalmazás kezelését, illetőleg az ügyfél-tájékoztatást végzik;

b) a számlázási és forgalmazási jogviták rendezésére jogszabály alapján jogosult szervek részére;

c) a nemzetbiztonság, a honvédelem és a közbiztonság védelme, a közvádas bűncselekmények, valamint az elektronikus hírközlési rendszer jogosulatlan vagy jogsértő felhasználásának üldözése céljából az arra hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szerveknek, nyomozó hatóságoknak, az ügyésznek, valamint a bíróságnak;

d) a bírósági végrehajtásról szóló törvény előírásai szerint a végrehajtónak.

(6) Az (5) bekezdés alapján átadott adatokkal kapcsolatban az adatokat átvevőket a szolgáltatóval azonos titoktartási kötelezettség terheli.

(7) Az elektronikus hírközlési szolgáltató az (5) bekezdés c) pontjában meghatározott adatszolgáltatás biztosítása céljából köteles

a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti adatokat a szerződés megszűnéséig,

b) a (2) bekezdés b)-j) pontja szerinti adatokat

három évig megőrizni.

158. §

(1) Az elektronikus hírközlési szolgáltatók a díjfizetési, illetőleg a szerződésből eredő egyéb kötelezettségek kijátszásának megelőzése, illetve a 118. § (4) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén a szerződéskötés megtagadásának céljából jogosultak a 157. § szerint jogszerűen kezelhető adatok köréből az előfizető azonosításához szükséges adatokat, valamint az adatátadásnak a (3) bekezdés szerinti indokáról szóló tájékoztatást másik elektronikus hírközlési szolgáltatónak átadni vagy attól átvenni, illetőleg - azzal az adattartalommal - közös adatállományt létrehozni.

(2) A szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott célból csak a 129. § (7) bekezdésének b)-f) pontjában foglalt előfizetői adatokat adhatja tovább.

(3) Az előfizető adatai a 118. § (4) bekezdés szerinti feltételek fennállása esetén, illetőleg abban az esetben adhatók át, illetve kerülhetnek be a közös adatállományba, ha

a) számlatartozás miatt a szolgáltató a szerződést felmondta, vagy a szolgáltatás igénybevételi lehetőségét az előfizető számára részben vagy egészben korlátozta, vagy

b) számlatartozása miatt a szolgáltató bírósági vagy hatósági eljárást kezdeményezett az előfizető ellen, illetve az előfizető tartózkodási helye ismeretlen, vagy

c) az igénylő, illetve az előfizető kár okozása érdekében a szolgáltatót megtévesztette vagy a megtévesztésére törekszik (így különösen, ha az azonosítására szolgáló dokumentum nyilvánvalóan hamis, hamisított vagy érvénytelen).

(4) A szolgáltató köteles az előfizetőt haladéktalanul tájékoztatni az adatátadás tényéről.

(5) A közös adatállomány kezelésére, annak időtartama tekintetében a 157. § (3) bekezdését kell alkalmazni. Az adatok kizárólag az (1) bekezdés szerinti célra használhatók fel.

(6) Amint megszűnnek az adatok jogszerű kezelésének vagy átadásának feltételei, a szolgáltató köteles haladéktalanul intézkedni az előfizető adatainak a közös adatbázisból történő törlése iránt, és értesítést küldeni a korábban értesített szolgáltatóknak és az érintett előfizetőnek a törlés tényéről.

(7) Az adatállományból adatot igényelhet

a) az elektronikus hírközlési szolgáltató kizárólag az (1) bekezdés szerinti célra,

b) a 157. § (5) bekezdésben foglalt szerv, illetve hatóság,

c) bármely fogyasztó annak tekintetében, hogy a nyilvántartás milyen rá vonatkozó adatot tartalmaz.

(8) A közös adatállomány létrehozása, valamint az adatkezelő és az adatfeldolgozó megbízása, valamint azok jogai és kötelezettségei tekintetében az érintetteknek írásban kell megállapodniuk.

159. §

(1) Az előfizetői szerződés megkötésekor az igénylőt kifejezetten és egyértelműen tájékoztatni kell:

a) a 157. § (2) bekezdés szerinti adatai kezeléséről;

b) arról, hogy a kezelt adatok mely esetekben és mely elektronikus hírközlési szolgáltatóknak adhatók át;

c) ezen adatok alapján az elektronikus hírközlési szolgáltatók milyen döntéseket hozhatnak;

d) milyen jogorvoslati lehetősége van az ajánlattevőnek;

e) a közös adatállomány adatkezelőjéről és adatfeldolgozójáról, az adatkezelés és adatfeldolgozás helyéről (címéről).

(2) Az előfizetőt haladéktalanul tájékoztatni kell az (1) bekezdés b)-e) pontja szerinti körülményekben bekövetkezett változásokról.

Az előfizetői listák, az előfizetői névjegyzékek, címtárak

160. §

(1) A szolgáltató előfizetői listában tartja nyilván az előfizető azonosításához és az általa igénybe vett szolgáltatáshoz szükséges azon adatokat, amelynek a szolgáltató általi adatkezelését e törvény vagy külön jogszabály lehetővé teszi.

(2) A szolgáltató valamennyi előfizetőjéről évente nyomtatott (telefonkönyv) vagy elektronikus formában előfizetői névjegyzéket köteles készíteni. Az elektronikus hírközlési szolgáltató vagy más információs szolgáltató létrehozhat címtárakat, amelyben az előfizetőkre vonatkozó adatok meghatározott csoportosításban szerepelnek.

(3) Az előfizetői névjegyzékek vagy címtárak az előfizető önkéntes és egyértelmű hozzájárulása nélkül csak annyi adatot tartalmazhatnak róla, amennyi azonosításához feltétlenül szükséges.

(4) Az előfizető számára külön költség nélkül biztosítani kell azt a jogot, hogy kérésére:

a) kimaradjon a nyomtatott vagy elektronikus névjegyzékből;

b) az előfizetői névjegyzékben feltüntessék, hogy személyes adatai nem használhatók fel közvetlen üzletszerzési célra;

c) lakcímét csak részben tüntessék fel az előfizetői névjegyzékben.

(5) A 117. § d) pontja szerinti előfizetői névjegyzéket az előfizető - jogszabályban meghatározott feltételek mellett - térítésmentesen veheti át.

161. §

(1) Az elektronikus hírközlési szolgáltatók az előfizetői névjegyzékben és a címtárban levő adatokat arra használhatják, hogy szolgáltatásként tájékoztatást nyújtsanak azok adataiból. A szolgáltatás nyújtása keretében nem lehet több adatot közölni, mint amennyi az előfizetői névjegyzékben és címtárban megjelenik, kivéve, ha az érintett további adatok szolgáltatásához hozzájárult.

(2) Technikai megoldásokkal kell biztosítani az előfizetői névjegyzékből és a címtárból történő lekérdezés biztonságát és az azzal való visszaélés megakadályozását, különösen az adatok jogosulatlan vagy indokolatlan mértékű letöltését.

(3) Tilos az elektronikus előfizetői névjegyzékben és címtárakban levő adatok összekapcsolása más adattal vagy nyilvántartással, kivéve, ha az elektronikus hírközlési szolgáltató részére működtetési okokból szükséges.

Az adatok felhasználása közvetlen üzletszerzési vagy tájékoztatási célra

162. §

(1) Az emberi beavatkozás nélküli, automatizált hívórendszer az előfizető tekintetében csak akkor alkalmazható közvetlen üzletszerzési vagy tájékoztatási célra, ha ehhez az előfizető előzetesen hozzájárult.

(2) Közvetlen üzletszerzés vagy tájékoztatás célját szolgáló közlés telefonon vagy egyéb elektronikus hírközlési úton nem továbbítható annak az előfizetőnek, aki úgy nyilatkozott, hogy nem kíván ilyen közlést fogadni. E rendelkezés nem érinti az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény alapján az igénybevevőt megillető jogokat.

(3) Az előfizető kifejezett hozzájárulása ellenére sem lehetséges olyan közvetlen üzletszerzési célú küldemény továbbítása, amelyből nem ismerhetők fel a feladó azonosító adatai.

hatoDIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Vegyes rendelkezések

163. §

(1) Az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban és az e törvény alapján megállapított, a hatóságnak fizetendő díjak, illetőleg bírságok, valamint az Egyetemes Elektronikus Hírközlési Kassza részére teljesítendő befizetések adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek.

(2) Az e törvény hatályba lépésekor hatályban lévő, egyetemes szolgáltatás igénybevételére irányuló előfizetői szerződések esetén az egyetemes szolgáltató a 111. §-ban meghatározott közvetítőválasztást előválasztás vagy hívásonkénti közvetítőválasztás útján köteles biztosítani.

(3) Az e törvény hatályba lépésekor hatályban lévő, egyetemes szolgáltatás igénybevételére irányuló előfizetői szerződések esetén a meglevő előfizetők számára változatlan feltételekkel nyújthatók tovább, és az előfizetői díjakra az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal hogy az egyetemes szolgáltató esetleges támogatási igényére az e törvény szerinti szabályok alkalmazandók.

(4) A hatóság az 52. § (1) bekezdése szerinti eljárást első alkalommal legkésőbb 2004. szeptember 1-ig végzi el.

(5) A hatóság az 52. § (1) bekezdése szerinti eljárást második alkalommal legkésőbb 2006. január 1-ig, azt követően minden év január 1-ig ismételten elvégzi.

Hatálybalépés

164. §

(1) E törvény - a (2)-(3) bekezdésben meghatározott rendelkezések kivételével - 2004. január 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény 182. §-a a törvény kihirdetésének napján lép hatályba.

(3) E törvény 13. §-a, az 51. §, a 75. §, a 148. §, a 150. § (1) bekezdésének b) és c) pontja, valamint a 153. § a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésével egyidejűleg lép hatályba.

(4) E törvény 53. § (4) bekezdését, az 54. § (2) bekezdését, az 56. §-t és a 65. §-t a (3) bekezdés szerinti időponttól kell alkalmazni. Amennyiben e törvény szerinti egyes eljárások során e rendelkezések szerinti eljárási cselekményeket is el kell végezni, úgy ezen eljárások a (3) bekezdés szerinti időpontig felfüggesztésre kerülnek.

165. §

(1) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) a hírközlésről szóló 2001. évi XL. törvény (a továbbiakban: Hkt.),

b) a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 35. § f) pontja,

c) a Hírközlési Felügyeletről és a Hírközlési Felügyelet szervei által kiszabható bírságokról szóló 248/2001. (XII. 18.) Korm. rendelet,

d) a távközlési szolgáltatások nyújtásának bejelentéséről szóló 252/2001. (XII. 18.) Korm. rendelet.

(2) A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 1. §-a (1) bekezdésének k) pontja a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti.

166. §

E törvény hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 115. §-ának (4) bekezdése, és 126. §-ának (1) bekezdése.

167. §

(1) A hatóság a Hírközlési Felügyelet jogutódja.

(2) E törvény rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell. Az e törvény hatályba lépésekor a Hírközlési Döntőbizottság előtt folyamatban lévő ügyekben a Tanács jár el, a Hírközlési Főfelügyelet és a Hírközlési Területi Hivatal előtt folyamatban lévő ügyekben a Hivatal jár el. Az eredeti eljárási határidők ezen eljárásokban 30 nappal meghosszabbodnak.

(3) A hatóság jogelődje nyilvántartásait átvezeti és a nyilvántartások hiányainak pótlása iránt intézkedik.

(4) E törvény hatálybalépésének napján megszűnik a Hírközlési Felügyelet elnökének elnöki megbízatása és köztisztviselői jogviszonya. Az elnököt - e törvény hatálybalépését követő 31. napon kifizetésre kerülő - végkielégítésként hat havi elnöki alapilletményének megfelelő összeg illeti meg, kivéve, ha a hatósággal e törvény hatályba lépését követő 30 napon belül újabb közszolgálati jogviszonyt létesít.

(5) E törvény hatálybalépésének napján megszűnik a Hkt. alapján kinevezett hírközlési döntőbizottsági tagok döntőbizottsági tagsága.

Átmeneti rendelkezések

168. §

(1) Az e törvény hatályba lépésekor valamely meghatározó piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóra az e törvényben vagy más jogszabályban az ilyen szolgáltatóként történt azonosítására tekintettel megállapított kötelezettség - a jelen törvény szerinti eltérésekkel - addig az időpontig alkalmazandó, amikor a hatóság által az 52. § szerint meghatározott, az adott meghatározó piac helyébe lépő valamennyi érintett piacon a hatóságnak a jelentős piaci erővel rendelkező bármely szolgáltatóra az e törvény hatályba lépését követően első alkalommal kötelezettséget előíró határozata szerinti, az 55. § (2) bekezdésében meghatározott átmeneti időszak eltelik.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem érintik a hatóságnak az 56. § szerinti azon jogát, hogy a korábban jogszabály alapján alkalmazandó kötelezettségeket e törvény keretei között határozatban írja elő.

169. §

(1) A Kormány felülvizsgálja, és különösen az azonosítók egyenlő eséllyel történő lekötésének és felhasználásának, illetve a szolgáltatások bővülésének biztosítása érdekében 2005. július 1-ig megfelelően módosítja az ANFT-t.

(2) A Tanács tagjainak e törvény hatályba lépését követő első kinevezésekor a miniszter 7 tagot nevez ki, ebből hármat 3 évre, a többi 4 tagot - köztük az elnököt - 5 évre.

(3) A 20. § (4) bekezdése és a 21. § (5) és 22. § (4) bekezdése szerinti megállapodásokat első ízben e törvény hatálybalépését követő 3 hónapon belül kell megkötni.

(4) A Hírközlési Állandó Választottbíróság alapító okiratát 2004. március 31-ig kell elkészíteni.

170. §

(1) A 168. § (1) bekezdésében meghatározott időpontig az e törvény hatálybalépésekor jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók a hálózati szerződések alapján fizetendő ellenértéket objektív feltételek alapján, az áttekinthetőség, és az egyenlő elbánás elvét követve, ellenőrizhetően kötelesek kialakítani.

(2) A számviteli kimutatások elkülönített vezetésére köteles az e törvény hatálybalépésekor a távbeszélő szolgáltatások piacán jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató és a mobil rádiótelefon szolgáltatások piacán jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató. Ezen szolgáltatók kötelesek - a 105. § (3) bekezdés, illetve a (4) bekezdés szerinti szabályoknak megfelelően - az elektronikus hírközlési tevékenységgel összefüggő egyes üzletágak bevételeit, költségeit, eszközeit és forrásait számviteli kimutatásaikban elkülönítetten a 105. § (3) bekezdése, illetve e § (4) bekezdése szerinti módszer alkalmazásával kiszámított, harmadik feleknek nyújtott szolgáltatások árával összemérhető transzferárak alkalmazásával kimutatni oly módon, mintha ezen tevékenységeket elkülönült gazdálkodó szervezet végezte volna.

(3) Az e törvény hatálybalépésekor szétválasztásra kötelezett szolgáltató az e törvény szerinti számviteli kimutatást először 2004. május 31-éig köteles a hatóságnak benyújtani, a 2003. év auditált számviteli adatai alapján.

(4) A hatóság a 168. § (1) bekezdés szerinti időpontig a számviteli kimutatásokkal kapcsolatos részletes szabályokat, a kötelezett szolgáltatók számviteli szétválasztással kapcsolatos jogait és kötelességeit a miniszter rendeletben állapítja meg.

(5) E törvény hatályba lépésekor

a) a távbeszélő szolgáltatási piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató

aa) hozzáférésre, illetve összekapcsolásra, és

ab) a helyi hurok átengedésre vonatkozó szerződések alapján kért ellenértéket,

b) a bérelt-vonali szolgáltatási piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató az összekapcsolásra vonatkozó szerződések alapján kért ellenértéket,

c) az összekapcsolási piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató a helyhez kötött telefon szolgáltatótól az elektronikus hírközlő hálózatok összekapcsolására vonatkozó szerződések alapján kért ellenértéket

a 168. § szerinti időpontig a szolgáltatások bevételeinek, költségeinek, eszközeinek és forrásainak elkülönített kimutatásával és ellenőrizhetően köteles kialakítani, azzal, hogy az aa) alpont, b) és c) pont szerinti szolgáltatás esetében a hosszú távú előremutató különbözeti költségek költségszámítási módszere (LRIC), míg az ab) alpont szerinti szolgáltatás esetében a múltbeli költségeken alapuló teljesen felosztott költségek költségszámítási módszere (HCA-FDC) alkalmazandó. Az ellenértékeket alkalmazásuk előtt, jóváhagyás céljából az elektronikus hírközlési szolgáltató akkor is köteles a hatósághoz benyújtani, ha nem készít referenciaajánlatot.

(6) A 168. § (1) bekezdés szerinti időpontig alkalmazandó költségszámítási módszert külön jogszabály tartalmazza.

171. §

A 168. § (1) bekezdésében meghatározott időpontig az e törvény hatálybalépésekor jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók kötelezettségeiket a 103. §, a 107. §, a 110. § és a 112-115. §-ok figyelembe vételével kötelesek teljesíteni.

172. §

(1) A 168. § (1) bekezdésében meghatározott időpontig a távbeszélő, illetve bérelt-vonali szolgáltatások piacán jelentős piaci erővel rendelkező, és ezen időpontot megelőzően ezen szolgáltatások nyújtásához szükséges elektronikus hírközlő hálózattal rendelkező szolgáltató összekapcsolásra vonatkozó - a 112. § (1) bekezdésének megfelelő - referenciaajánlatot köteles összeállítani, és a hatóság részére 2004. január 15-ig, valamint a számviteli szétválasztás alapján 2005. évre vonatkozóan 2004. augusztus 31-éig jóváhagyás céljából benyújtani.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szolgáltató a 168. § (1) bekezdésében meghatározott időpontig köteles a 107. §-ban meghatározottak szerint eljárni.

(3) Az összekapcsolásra, illetve hozzáférésre vonatkozó referenciaajánlatnak tartalmaznia kell:

a) az összekapcsolás általános feltételeit, beleértve az előrendelést;

b) az összekapcsolás földrajzilag meghatározott pontjait;

c) az összekapcsolás lehetséges műszaki megoldásait;

d) az összekapcsoláshoz alkalmazható átviteli utakat;

e) a megajánlott hálózati (hozzáférési), illetve ehhez kapcsolódó szolgáltatásokat;

f) az interfészek megjelölését;

g) a szolgáltatásminőséget (beleértve az üzemeltetés, karbantartás feltételeit is) és a rendelkezésre álló kapacitásokat;

h) a támogató (kezelői, segélykérő, tudakozó) szolgáltatásokat;

i) az emeltszintű szolgáltatásokat;

j) a közvetítőválasztás feltételeit;

k) a számhordozhatóság feltételeit;

l) a közös eszközhasználat feltételeit, így különösen a helymegosztás keretében a jogosult szolgáltató berendezéseinek elhelyezési lehetőségeit és a biztosítható műszaki körülményeket a kötelezett szolgáltató telephelyén vagy az elhelyezés alternatív lehetőségeit;

m)a fenti szolgáltatások árait és alkalmazási feltételeiket,

n) a felek közötti együttműködés szabályait.

173. §

(1) A 168. § (1) bekezdésében meghatározott időpontig a távbeszélő szolgáltatások piacán jelentős piaci erejű szolgáltató (a jelen § alkalmazásában: kötelezett szolgáltató) a helyi hurok átengedésére, valamint az ehhez kapcsolódó közös eszközhasználatra referenciaajánlatot köteles összeállítani, és a hatóság részére 2004. január 15-ig, valamint a számviteli szétválasztás alapján 2005. évre vonatkozóan 2004. augusztus 31-éig jóváhagyás céljából benyújtani.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szolgáltató a 168. § (1) bekezdésében meghatározott időpontig köteles a 107. §-ban meghatározottak szerint eljárni.

(3) Amennyiben a kötelezett szolgáltató a helyi hurok átengedésére és az ehhez kapcsolódó közös eszközhasználatra (a továbbiakban: átengedés) referenciaajánlatot köteles közzétenni, annak tartalmaznia kell legalább:

a) az átengedéssel kapcsolatos általános feltételeket, beleértve az előrendelést;

b) a hozzáférési hálózat hálózati végpontjához való hozzáférés lehetőségeit;

c) helyi hurok részleges átengedése esetén a helyi hurokban rendelkezésre álló átviteli kapacitáshoz való hozzáférés feltételeit;

d) a közös eszközhasználat feltételeit, így különösen a helymegosztás keretében a jogosult szolgáltató berendezéseinek elhelyezési lehetőségeit és a biztosítható műszaki körülményeket a kötelezett szolgáltató telephelyén vagy az elhelyezés alternatív lehetőségeit;

e) a hozzáférési hálózat architektúrájával kapcsolatos, az átengedési szerződés megkötéséhez szükséges minden lényeges információt;

f) a hozzáférési hálózatban alkalmazott fizikai áramkör lényeges műszaki jellemzőit;

g) a helyi hurokban alkalmazható széles sávú átvitelt biztosító technológiák berendezéseire vonatkozó specifikációkat, a más rendszerekkel való interferencia elkerüléséhez szükséges EMC követelményeket;

h) a fenti szolgáltatások árait és alkalmazási feltételeiket;

i) a felek közötti együttműködés szabályait.

(4) Nem áll fenn a kötelezett szolgáltató helyi hurok átengedésére vonatkozó szerződéskötési kötelezettsége, ha az átengedésre vonatkozó igény műszakilag nem valósítható meg, illetve teljesítése esetén a hálózat egysége nem őrizhető meg.

(5) A kötelezett szolgáltató helyi hurok átengedésére és az ehhez kapcsolódó közös eszközhasználatra vonatkozó referenciaajánlat közzétételére vonatkozó kötelezettsége a 168. § (1) bekezdésében meghatározott időpontig az e törvény hatályba lépésekor a távbeszélő piacon jelentős piaci erejű szolgáltató esetében kizárólag a helyi hurok fémes sodrott érpára tekintetében áll fenn.

174. §

A 168. § (1) bekezdésében meghatározott időpontot követően a hatóság a helyi hurok átengedését, valamint az ehhez kapcsolódó közös eszközhasználatra vonatkozó szerződéskötési kötelezettséget - a 172. §-ban meghatározott feltételek megléte esetén - a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató számára bármilyen fizikai áramkörű helyi hurok tekintetében előírhatja, de a helyi hurok fémes sodrott érpára tekintetében külön jogszabályban meghatározottak szerint köteles előírni.

175. §

(1) A 168. § (1) bekezdésében meghatározott időpontig az e törvény hatálybalépésekor távbeszélő szolgáltatási piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató helyi bitfolyam hozzáférés átengedésére, valamint az ehhez kapcsolódó közös eszközhasználatra referenciaajánlatot köteles összeállítani, és a hatóság részére 2004. január 15-ig, valamint a számviteli szétválasztás alapján 2005. évre vonatkozóan 2004. augusztus 31-éig jóváhagyás céljából benyújtani.

(2) A helyi bitfolyam hozzáférésre vonatkozó referenciaajánlatot a helyi hurok átengedésére vonatkozó ajánlattal együtt kell összeállítani.

(3) A 172. § (2) bekezdésében foglaltakon túl a referenciaajánlatban meg kell határozni a rendelkezésre álló átviteli kapacitáshoz való hozzáférés feltételeit.

(4) A kötelezett szolgáltató kizárólag akkor szolgáltathat bitfolyam hozzáférési szolgáltatást egy adott helyi hurkot illetően, ha a referenciaajánlatában felajánlja a kérdéses helyi hurkon a helyi bitfolyam hozzáférést és az ehhez szükséges közös eszközhasználatot.

(5) A helyi bitfolyam hozzáférésre egyebekben a helyi hurok átengedésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

176. §

A 168. § (1) bekezdésében meghatározott időpontig a bérelt-vonali szolgáltatási piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató köteles a bérelt-vonali szolgáltatást műszaki és használati feltételeiben egységes - külön jogszabályban meghatározott - jellemzőkkel és előírt szolgáltatás-választékban nyújtani.

177. §

(1) A miniszter e törvény alapján az egyetemes szolgáltatókat legkésőbb 2004. május 1-ig kijelöli. A kijelölésig a miniszter gondoskodik az e törvény hatályba lépésekor hatályos egyetemes szolgáltatási szerződések megfelelő módosításáról, illetve felmondásáról oly módon, hogy a szolgáltatás folyamatossága biztosított legyen.

(2) A 119. § (1) bekezdés szerinti egyetemes szolgáltatási szerződéseket a miniszter a kijelölt szolgáltatóval legkésőbb 2004. július 1-jéig megköti.

178. §

(1) A 168. § (1) bekezdésében meghatározott időpontig a 111. § (1) bekezdést és a 112. § (1) bekezdést a távbeszélő szolgáltatási piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókra kell alkalmazni.

(2) A 168. § (1) bekezdésében meghatározott időpontig a mobil rádiótelefon szolgáltatási piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató köteles előfizetője számára külön jogszabályban meghatározott módon lehetővé tenni a közvetítőválasztást a nemzetközi hívások esetén.

179. §

A 170-178. §-ok szerinti távbeszélő, összekapcsolási, mobil rádiótelefon és bérelt-vonali szolgáltatási piacon jelentős piaci erejű szolgáltató alatt az e törvény hatályba lépésekor a Hírközlési Döntőbizottság által ilyen szolgáltatóként azonosított szolgáltatót kell érteni.

180. §

(1) Azok a 84. § (1) bekezdésének megfelelő engedélyek, amelyeket a törvény hatályba lépése előtt megkötött koncessziós szerződés alapján határozott időre adtak ki, a koncessziós szerződés hatályának időtartama alatt hatályban maradnak.

181. §

(1) A távbeszélő szolgáltatási piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató által a 2003. augusztus 31. előtt megkötött határozott idejű előfizetői szerződésekre e törvény rendelkezéseit a 168. § (1) bekezdése szerinti időponttól, de legkésőbb 2004. szeptember 1-jétől kell alkalmazni.

(2) A 88. § (2) bekezdését a jelen törvény hatálybalépését követően megkezdődött elévülésekre kell alkalmazni.

Felhatalmazás

182. §

(1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy a frekvenciagazdálkodással kapcsolatban rendelettel állapítsa meg:

a) a frekvenciasávok nemzeti felosztását;

b) a frekvenciahasználati jogosultság megszerzésére kiírt árverés és pályázat szabályait;

c) a nem polgári célú frekvenciagazdálkodási feladatokat ellátó hatóság szervezetét és működését, irányítását, feladatait és finanszírozását, a nem polgári célú frekvenciagazdálkodás rendjére vonatkozó részletes szabályokat, valamint a nem polgári célú frekvenciagazdálkodás körébe tartozó szervezeteket.

(2) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendelettel állapítsa meg az elektronikus hírközlés vonatkozásában

a) a hatóság feladat- és hatáskörét, valamint eljárásainak részletes szabályait;

b) az elektronikus hírközlés veszélyhelyzeti és minősített időszaki felkészítésének rendszerét, az államigazgatási szervek feladatait, működésük feltételeinek biztosítását;

c) az ANFT-t és az azonosítókkal való gazdálkodás rendjére vonatkozó részletes szabályokat;

d) a számhordozhatóság szabályait;

e) a közvetítőválasztás szabályait;

f) az elektronikus hírközlési feladatokat ellátó szervezetek és a titkos információgyűjtéssel, illetve titkos adatszerzéssel felhatalmazott szervezetek együttműködésének rendjét;

g) az elektronikus hírközlési szolgáltatás minőségének a fogyasztók védelmével összefüggő követelményeit;

h) az előfizetői szerződésekre, azok megkötésére vonatkozó részletes szabályokat;

i) a referenciaajánlatokra, a hálózati szerződésekre, valamint azok megkötésére vonatkozó részletes szabályokat;

j) az elektronikus hírközlési szolgáltatót, alkalmazottját, tagját, megbízottját terhelő adatvédelmi és titoktartási kötelezettséget, az adatkezelés részletes szabályait, a titokvédelemre vonatkozó különleges feltételeket, a forgalmi és számlázási adatok kezelését, az azonosító-kijelzés és a hívásátirányítás feltételeit;

k) az Egyetemes Elektronikus Hírközlési Támogatási Kassza működésére, felügyeletére, felhasználására, megszüntetésére és forrásaira vonatkozó részletes szabályokat;

l) a zártcélú hálózatokra vonatkozó, e törvénytől eltérő szabályokat;

m) a digitális rádió- és televízió műsorok elérése érdekében a hatóság által a 100. § (3) bekezdése alapján előírható kötelezettségek részletes szabályait;

n) a távirat-szolgáltatás ellátásának részletes szabályait.

(3) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendelettel állapítsa meg a frekvenciagazdálkodással kapcsolatban:

a) a polgári és a közös célú frekvenciasávok felhasználási szabályait;

b) a frekvenciakijelöléshez egyes esetekben szükséges műszaki terv elkészítésére vonatkozó jogosultság képesítési feltételeit a nem polgári célú frekvenciagazdálkodási feladatokat ellátó miniszterrel egyetértésben;

c) a rádiófrekvenciák használati joga átruházásának elveit és részletes feltételeit;

d) az egyedi használati jog biztosításával kapcsolatos hatósági eljárás rendjét, különösen a frekvenciakijelölési és rádióengedélyezési eljárás részletes feltételeit, az egyedi használati jogok kiadására, módosítására, visszavonására, meghosszabbítására és kiadásának megtagadására vonatkozó részletes szabályokat, a frekvenciahasználati jog érvényességi idejét;

e) a polgári célú frekvenciák használatáért fizetendő díjakat, a fizetés részletes szabályait a pénzügyminiszterrel egyetértésben;

f) idegen honosságú rádióengedélyek magyarországi elismerésének feltételeit;

g) a rádióberendezések és elektronikus hírközlő végberendezések megfelelőség-igazolásának és elismerésének, valamint forgalomba hozatalának, üzembe helyezésének, továbbá a megfelelőséget vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek felhatalmazásának részletes szabályait;

h) a rádióamatőrökre vonatkozó vizsgakövetelményeket, a vizsgáztatás rendjét és a vizsgabizonyítvány kiadásának feltételeit;

i) az ellenőrzés, a mérőszolgálati és a zavarelhárítási tevékenység rendjét.

(4) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendelettel állapítsa meg az elektronikus hírközlés vonatkozásában:

a) az elektronikus hírközlő hálózatokra vonatkozó műszaki feltételrendszert;

b)a hatóság eljárásainak díjait, mértékét, megfizetésük módját és feltételeit, valamint a felügyeleti díj mértékét a pénzügyminiszterrel egyetértésben;

c) az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatás részletes műszaki követelményeit;

d) az azonosítók lekötéséért és használatáért fizetendő díjakat, a fizetés részletes szabályait a pénzügyminiszterrel egyetértésben;

e) az Egyetemes Elektronikus Hírközlési Támogatási Kasszába fizetendő hozzájárulás, valamint a teljesíthető támogatás mértékét, illetőleg meghatározásának módját, az egyetemes szolgáltatásokkal kapcsolatos pénzügyi terhek mértékének, kompenzálásának és megosztásának módszereit;

f) a hálózati szolgáltatások költségszámítására vonatkozó részletes szabályokat;

g) a számhordozhatóság megvalósíthatósága érdekében működő központi referencia adatbázis és a szolgáltatók együttműködésének feltételeit és eljárási szabályait, valamint az adatbázishoz való hozzáférés minőségi követelményeit;

h) a távbeszélő szolgáltatási piacon jelentős piaci erővel rendelkező távközlési szolgáltató által nyújtott távbeszélő szolgáltatás díjaira, valamint az egyetemes szolgáltatással kapcsolatos díjcsomagokra vonatkozó szabályokat a pénzügyminiszterrel egyetértésben;

i) a műsorszórás szolgáltatás díjával kapcsolatos szabályokat a pénzügyminiszterrel egyetértésben;

j) település tervezésénél, rendezésénél, utak és közművek építésénél, korszerűsítésénél, egyéb építmények és más létesítmények megvalósításánál, felújításánál az elektronikus hírközlési építmények elhelyezésével kapcsolatos szabályokat;

k) a hatóság feladatainak ellátásához szükséges, a piaci szereplők által szolgáltatott adatok körét, a piaci szereplőket terhelő adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének feltételeit, a hatóság adatkezelésére, a nyilvántartás vezetésére vonatkozó szabályokat;

l) a védelmi feladatokban részt vevő elektronikus hírközlési szolgáltatók kijelölését és felkészülési feladataik meghatározását;

m) az interfészek műszaki leírásának tartalmi követelményeit és az azokhoz való hozzáférés előírását;

n) a számviteli nyilvántartások elkülönített vezetésének részletes szabályait;

o) piacmeghatározás, piacelemzés, a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók kijelölése és a rájuk vonatkozó kötelezettségek előírása során alkalmazandó alapelveket,

p) az informatikai és hírközlési ágazat ügyeleti rendszerének létrehozására, működtetésére, hatáskörére vonatkozó szabályokat, a szolgáltatók bejelentési és kapcsolattartási kötelezettségeit;

q) a bérelt vonali szolgáltatások minimális készletére vonatkozó szabályokat;

r)a segélyhívó szolgálatokat hívó fél azonosítására, illetve helymeghatározásra vonatkozó adatoknak a segélyhívó szolgálatok rendelkezésére bocsátására vonatkozó szabályokat.

(5) Felhatalmazást kap a gazdasági és közlekedési miniszter, hogy a nagyfrekvenciás villamos berendezések és a nagyfrekvenciás jelet vagy mellékhatást keltő berendezések megfelelőségének igazolását, a gyártó megfelelőségi nyilatkozatának feltételeit, a megfelelőség alapvető követelményeit, az idegen honosságú megfelelőség tanúsítványok kölcsönös elismerésének feltételeit a miniszterrel együttesen kiadott rendeletben állapítsa meg.

(6) Felhatalmazást kap a nem polgári célú frekvenciagazdálkodási feladatokat ellátó miniszter, hogy - a miniszterrel egyetértésben - rendeletben állapítsa meg:

a) a nem polgári célú frekvenciát használó rádióberendezésekre vonatkozó, a 80. § (1) bekezdésében és az annak alapján alkotott jogszabályokban foglalt megfelelőség-igazolás és az alapvető követelmények alkalmazásának módját, illetve az attól való eltéréseket;

b) a frekvenciakijelölési, rádióengedélyezési eljárás, az ellenőrzés, a mérőszolgálati és zavarelhárítási tevékenység és az adatszolgáltatás rendjét a nem polgári célú frekvenciagazdálkodás területén;

c) a nem polgári célú frekvenciasávok felhasználási szabályait.

(7) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy - a gazdasági és közlekedési miniszterrel egyetértésben - az elektronikus hírközlési építmények más építményfajtákkal való megközelítését, védelmét, illetve keresztezését rendeletben állapítsa meg.

(8) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy - az egészségügyi, szociális és családügyi miniszterrel egyetértésben - meghatározott társadalmi csoporthoz tartozó előfizetők részére az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatás igénybevételéhez nyújtható támogatásra vonatkozó szabályokat rendeletben állapítsa meg.

Módosuló jogszabályok

183. §

(1) A frekvenciagazdálkodásról szóló 1993. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 5. §-a (1)-(2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Kormány az informatika és a hírközlés feladatai ellátásában való közreműködés céljából 11 tagból álló Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsot (a továbbiakban: Tanács) hoz létre.

(2) A Tanács 3 tagját a Kormány delegálja a miniszter javaslatára. A Kormány által delegált tagok visszahívásáról a Kormány a miniszter javaslatára határoz."

(2) Az Ftv. 5. §-a (5)-(6) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A tagok közül

a) három tagot az Országos Rádió és Televízió Testület,

b) egy tagot az Informatikai Érdekegyeztető Fórum,

c) egy tagot a Magyar Tudományos Akadémia,

d) egy tagot az MTESZ,

e) egy tagot a távközlési érdekegyeztető szervezetek közösen

delegálnak.

(6) A Tanács csak törvénynek van alárendelve, és tagjai tevékenységük körében nem utasíthatók."

(3) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 1. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a köztársasági elnök hivatala, az Országgyűlés hivatala, az Alkotmánybíróság hivatala, az országgyűlési biztos hivatala, az Állami Számvevőszék, a Közbeszerzések Tanácsa, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet, az Országos Rádió és Televízió Testület Irodája, a Gazdasági Versenyhivatal, a Magyar Tudományos Akadémia Titkársága és a Nemzeti Hírközlési Hatóság köztisztviselői közszolgálati jogviszonyára is e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni."

(4) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. §-a (2) bekezdésének s) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a miniszter]

"s) a hajózási képesítések megszerzése feltételeinek és rendjének, valamint a kiadandó okmányok (bizonyítványok) formai és tartalmi követelményeinek az oktatási, valamint a rádiószolgálatok állomáskezelőire vonatkozó követelmények meghatározása tekintetében az informatikai és hírközlési miniszterrel egyetértésben,"

(6) A légiközlekedésről 1995. évi XCVII. törvény 56. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A szakszolgálati engedélyek fajtáit, szakmai, egészségügyi feltételeit és kiadásuk rendjét a miniszter, illetve a honvédelmi miniszter az egészségügyi, szociális és családügyi miniszterrel együttesen, a rádiószolgálatok állomáskezelőire vonatkozó szabályok vonatkozásában az informatikai és hírközlési miniszterrel egyetértésben, rendeletben határozza meg."

184. §

A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

(1) 114/A. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Műsorszétosztás az e célra rendszeresített nyilvántartásba történő bejelentéssel egyidejűleg kezdhető meg."

(2) 114/A. § (2) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Műsorszétosztást végezni szándékozó vállalkozás a tevékenység megkezdése előtt köteles a Testületnek bejelenteni"

185. §

(1) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 8. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[8. § (1) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat]

"a) a jogszabályok keretei között a titkos információgyűjtés, illetve a titkos adatszerzés különleges eszközeivel és módszereivel - írásbeli megkeresésre - szolgáltatást végez törvény által erre feljogosított szervezetek titkos információgyűjtő, illetve titkos adatszerző tevékenységéhez;

b) törvény által feljogosított szervezetek igényei alapján biztosítja a titkos információgyűjtő, illetve a titkos adatszerző tevékenységhez szükséges különleges technikai eszközöket és anyagokat;"

(2) Az Nbtv. 8. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A titkos információgyűjtésre, illetve a titkos adatszerzésre felhatalmazott szervezetek és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat közötti együttműködés rendjét a Kormány határozza meg."

186. §

(1) Ahol jogszabály Hírközlési Felügyeletet, Hírközlési Főfelügyeletet, hatóságot, Hírközlési Területi Hivatalt említ, ott a Nemzeti Hírközlési Hatóságot kell érteni.

(2) Ahol e törvény hatálybalépését megelőzően kiadott jogszabály olyan meghatározást használ, amely tartalmát tekintve megfelel e törvény 188. §-a szerinti meghatározásnak, e törvény meghatározását kell érteni, így különösen ahol

a) hírközlést említ, ott - értelemszerűen - elektronikus hírközlést is,

b) távközlést említ, ott elektronikus hírközlést,

c) távközlési szolgáltatást, illetve építményt említ, ott elektronikus hírközlési szolgáltatást, illetve építményt,

d) távközlő hálózatot, berendezést, illetve végberendezést említ, ott elektronikus hírközlő hálózatot, berendezést, illetve végberendezést,

e) távbeszélő szolgáltatást, illetve hálózatot említ, ott helyhez kötött telefon szolgáltatást, illetve hálózatot

kell érteni.

(3) Ahol a törvény hatálybalépését megelőzően megkötött hálózati szerződés, illetve elektronikus hírközléssel kapcsolatos egyéb szerződés olyan meghatározást használ, amely tartalmát tekintve megfelel e törvény 188. §-a szerinti meghatározásnak, a (2) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

Az Európai Közösségek jogszabályaihoz való közelítés

187. §

E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:

a) az Európai Parlament és a Tanács 2887/2000/EK rendelete a helyi hurok átengedéséről,

b) az Európai Parlament és a Tanács 1999/5/EK irányelve a rádióberendezésekről és a távközlő végberendezésekről, valamint megfelelőségük kölcsönös elismeréséről 3. és 4 cikke, valamint 7. cikkének 4. bekezdése,

c) az Európai Parlament és a Tanács 2002/19/EK irányelve az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és kapcsolódó berendezésekhez való hozzáférésről és azok összekapcsolásáról (hozzáférési irányelv),

d) az Európai Parlament és a Tanács 2002/20/EK irányelve az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről (engedélyezési irányelv),

e) az Európai Parlament és a Tanács 2002/21/EK irányelve az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról (keretirányelv),

f) az Európai Parlament és a Tanács 2002/22/EK irányelve az egyetemes szolgáltatásról és az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról (egyetemes szolgáltatási irányelv),

g) az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelve a személyes adatoknak az elektronikus hírközlési ágazatban történő feldolgozásáról és magánjellegének védelméről (az adatvédelemről és az elektronikus hírközlésről szóló irányelv),

h) Az Európai Bizottság 2002/77/EK irányelve az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások piacának versenyéről.

Értelmező rendelkezések

188. §

Az elektronikus hírközlésre vonatkozó fogalmak az alábbiak:

1. Alapkiépítésű monitoring alrendszer: olyan rendszer, amely lehetővé teszi az elektronikus hírközlési feladatokat ellátó szervezet előfizetői, illetőleg igénybevevői köréből tetszőlegesen kiválasztható, az előfizetők (igénybevevők) összlétszámának legalább 0,3-0,6%-át - 150000 előfizetői létszámot meghaladó esetben nem több, mint 0,3%-át - kitevő (a teljes előfizetői körből egy előfizetőre számított átlagforgalom legfeljebb kétszeresével forgalmazó) előfizetői (igénybevevői) csoport tagjai, de nem kevesebb, mint 60 egyidejűleg kapcsolatban álló előfizető vagy igénybevevő közleményeinek és azok kísérőadatainak késedelem nélküli, teljes körű, folyamatos, egyidejű kiválasztását és kiadását a kilépési pontra.

2. Azonosító: az elektronikus hírközlő hálózat működéséhez, az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásához, illetőleg az elektronikus hírközlő hálózatok és szolgáltatások együttműködéséhez szükséges, az információ, illetőleg a jelzés célba juttatására szolgáló, annak címzettjét meghatározó betűkből, számokból, illetve jelekből álló karaktersorozat.

3. Azonosítógazdálkodás: azon állami tevékenységek összessége, mely - a nemzetközi előírások figyelembe vételével - a hírközlő hálózatok, illetőleg az elektronikus hírközlési szolgáltatások eléréséhez szükséges azonosítók használatát az egyes szolgáltatók számára rendelkezésre bocsátja. Jelen törvény vonatkozásában a domain név, az e-mail cím és az IP (Internet Protokoll) címekkel kapcsolatos tevékenységek nem tartoznak bele az azonosítógazdálkodási tevékenységbe.

4. Árprés: olyan versenykorlátozó helyzet, amelyben egy hatékonyan működő szolgáltató az árrés szűkösségéből következően nem képes a hálózati szolgáltatás igénybevételével a hálózati szolgáltatást nyújtó szolgáltató által, illetve általa irányított, őt irányító vagy vele közös irányítás alatt álló vállalkozás által az érintett piacon már nyújtott ráépülő előfizetői szolgáltatást a hálózati szolgáltatást nyújtó szolgáltató, illetve az általa irányított, őt irányító vagy vele közös irányítás alatt álló vállalkozás által kialakított árszinten gazdaságosan nyújtani.

5. Átalánydíjas Internet híváskezdeményezés forgalmi szolgáltatás: hálózati szolgáltatás, az előfizetői Internet hívások eljuttatása a hívó előfizetői hozzáférési pontjáról az összekapcsolási vagy hozzáférési pontig, olyan módon, hogy az összekapcsolási vagy hozzáférési ponton az arra kötelezett szolgáltató átalánydíj ellenében meghatározott kapacitást bocsát az arra jogosult szolgáltató rendelkezésére.

6. Barangolás mobil rádiótávközlő hálózaton: mobil rádiótelefon hálózat üzemeltetőjének előfizetője által más mobil rádiótelefon szolgáltató vagy üzemeltető hálózatának igénybevétele oly módon, hogy az előfizető a részére előfizetői hozzáférést nyújtó elektronikus hírközlési szolgáltató hálózatában használt alap-, illetve a műszaki lehetőségek figyelembe vételével további szolgáltatásokat és hívási módokat részben vagy egészben az igénybevett hálózaton is használni tudja, anélkül, hogy ezen szolgáltató előfizetőjévé válna.

7. Belföldi hívás: minden olyan hívás, amelyet belföldön kezdeményeznek, és belföldön végződik.

8. Bérelt vonal: azon elektronikus hírközlő eszközök összessége, amelyek a hálózati végpontok között transzparens átviteli kapacitást biztosítanak, de nem tartalmazzák a felhasználó által vezérelhető kapcsoló funkciókat.

9. Bitfolyam hozzáférés: kétirányú, adott nagysebességű digitális hálózati szolgáltatás, amelynek során aktív hálózati eszközeinek átviteli kapacitását engedi át, illetve osztja meg az arra kötelezett szolgáltató az arra jogosult szolgáltatóval.

10. Egyéni előfizető: az a természetes személy előfizető, aki úgy nyilatkozott, hogy gazdasági tevékenységi körén kívül veszi igénybe az előfizetői szolgáltatást.

11. Egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatás: az elektronikus hírközlési szolgáltatások olyan készlete, amely meghatározott minőségben, a Magyar Köztársaság területén bárhol, minden felhasználó számára megfizethető ár ellenében igénybe vehető.

12. Elektronikus hírközlési építmény: elektronikus hírközlési nyomvonalas és nyomvonal jellegű létesítmények és egyéb műtárgyak; az elektronikus hírközléshez szükséges olyan sajátos építmények, amelyek magukba foglalják a vezetékekkel és vezeték nélküli összeköttetésekkel összefüggő - burkoló, tartó, védő, jelző stb. - műtárgyakat, különösen a tartozékokat és a tartószerkezeteket, az antenna-tartószerkezeteket (tornyokat), antennákat, oszlopokat, alagutakat, kábelszekrényeket, csatornákat, föld alatti és föld feletti jelzőket, védőműtárgyakat.

13. Elektronikus hírközlési szolgáltatás: olyan, más részére általában ellenszolgáltatásért végzett szolgáltatás, amely teljesen vagy nagyrészt jeleknek elektronikus hírközlő hálózatokon történő átviteléből, és ahol ez értelmezhető, irányításából áll, de nem foglalja magában az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások felhasználásával továbbított tartalmat szolgáltató vagy ilyen tartalom felett szerkesztői ellenőrzést gyakorló szolgáltatásokat, valamint nem foglalja magában az információs társadalommal összefüggő, más jogszabályokban meghatározott szolgáltatásokat, amelyek nem elsősorban az elektronikus hírközlő hálózatokon történő jeltovábbításból állnak.

14. Elektronikus hírközlési szolgáltató: elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője, valamint elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó természetes, illetőleg jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság.

15. Elektronikus hírközlési tevékenység: olyan tevékenység, amely bármely értelmezhető formában előállított jel, jelzés, írás, kép, hang vagy bármely természetű egyéb közlemény elektronikus hírközlő hálózaton keresztül egy vagy több felhasználóhoz történő eljuttatását szolgálja, így különösen az elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtása, elektronikus hírközlő hálózat vagy berendezés üzemeltetése, végberendezések forgalmazása és a kapcsolódó szolgáltatások.

16. Elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály: e törvény, e törvény felhatalmazása alapján a törvény végrehajtása tárgyában kibocsátott jogszabály, valamint a hatóság határozata.

17. Elektronikus hírközlő berendezés: az elektronikus hírközlési tevékenység végzéséhez szükséges berendezés, ideértve többek között a rádió-berendezést és az elektronikus hírközlő végberendezést.

18. Elektronikus hírközlő eszköz: az elektronikus hírközlő berendezések és a kapcsolódó eszközök összessége.

19. Elektronikus hírközlő hálózat: átviteli rendszerek és - ahol ez értelmezhető - a hálózatban jelek irányítására szolgáló berendezések, továbbá más erőforrások, melyek jelek továbbítását teszik lehetővé meghatározott végpontok között vezetéken, rádiós, optikai vagy egyéb elektromágneses úton, beleértve a műholdas hálózatokat, a helyhez kötött és a mobil földfelszíni hálózatokat, az energiaellátó kábelrendszereket, olyan mértékben, amennyiben azt a jelek továbbítására használják, a műsorszórásra használt hálózatokat, és a kábeltelevíziós hálózatokat, tekintet nélkül a továbbított információ fajtájára.

20. Elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője: nyilvános elektronikus hírközlő hálózat, illetve kapcsolódó eszközök feletti rendelkezési vagy használati jogot gyakorló természetes, illetőleg jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet.

21. Elektronikus hírközlő végberendezés: olyan termék vagy egy termék olyan része, amelynek rendeltetése az elektronikus hírközlő hálózatra való kapcsolódás közvetlenül vagy közvetve, az előfizetői hozzáférési ponton keresztül az elektronikus hírközlő hálózattal való együttműködés céljából.

22. Előfizető: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy más szervezet, aki vagy amely a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtójával ilyen szolgáltatások igénybevételére vonatkozó szerződéses viszonyban áll.

23. Előfizetői hozzáférési pont: azon hálózati végpont, amelyen keresztül az előfizető egy elektronikus hírközlő végberendezés fizikai és logikai csatlakoztatása révén hálózati funkciókat és a hálózaton nyújtott szolgáltatásokat vehet igénybe.

24. Előfizetői hozzáférést nyújtó szolgáltató: azon elektronikus hírközlési szolgáltató, amely valamely elektronikus hírközlő hálózathoz vagy annak részéhez elektronikus hírközlő végberendezés nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások igénybevétele céljából történő fizikai és logikai csatlakoztatására vonatkozóan az előfizetővel előfizetői szerződést kötött.

25. Előfizetői szolgáltatás: a nyilvánosan elérhető, e törvény értelmében hálózati szolgáltatásnak nem minősülő elektronikus hírközlési szolgáltatás.

26. Felhasználó: az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy egyéb szervezet, amely használja vagy igényli az elektronikus hírközlési tevékenységeket, így különösen az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat.

27. Fizikai helymegosztás: Olyan helymegosztás, amelynek esetében a helymegosztásra jogosult berendezései az arra kötelezett szolgáltató létesítményén belül, utóbbi által rendelkezésre bocsátott meghatározott helyen kerülnek elhelyezésre.

28. Fogyasztó: bármilyen természetes személy, aki szakmáján, üzleti tevékenységén vagy hivatásán kívül eső célból nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatást használ vagy igényel.

29. Forgalomba hozatal: elektronikus hírközlő berendezések, valamint nagyfrekvenciás jelet, illetve mellékhatást keltő egyéb villamos és elektronikus berendezések vagy azok alkotórészét vagy tartozékát képező készülékek visszterhes vagy ingyenes, első ízben történő rendelkezésre bocsátása, így különösen az adásvétel, egyéb átengedés, raktározás, saját felhasználásra történő közvetlen behozatal vagy gyártás esetén az üzembe helyezés.

30. Földrajzi szám: az ANFT-ben meghatározott olyan szám, amely földrajzi helyre utaló számrészét a számkijelölés szerinti előfizetői hozzáférési pont fizikai helyére történő irányítására használnak.

31. Frekvenciagazdálkodás: azon állami tevékenységek összessége, melyek a rádióspektrum szabályozott nemzeti és nemzetközi felhasználását szolgálják, célja a rádióspektrum hatékony és káros zavarástól mentes felhasználása, a frekvenciák biztosítása a rádiószolgálatok keretében működő rádiótávközlési, rádiócsillagászati és egyéb nem rádiótávközlési alkalmazások számára.

32. Gyártó: az a gazdálkodó szervezet, amely felel a berendezés tervezéséért, gyártásáért, csomagolásáért, jelöléséért és forgalomba hozataláért, függetlenül attól, hogy ezeket a feladatokat saját maga vagy megbízásából más végzi. Gyártónak tekintendő az is, aki ugyancsak forgalomba hozatal céljából jelentős, az alapvető követelményeket befolyásoló változtatásokat vagy bővítéseket végez meglévő berendezéseken, vagy azokból új berendezést állít elő. Ha a gyártó székhelye nem Magyarország területén van, a készülék importálója tekintendő gyártónak.

33. Hálózat egysége: az elektronikus hírközlő hálózat létesítésére, működtetésére, módosítására és megszüntetésére vonatkozó műszaki követelményrendszernek való megfelelés, amely biztosítja az együttműködő hálózatok használatának és az ezekhez történő hozzáférésnek a zavartalanságát, továbbá a hálózatban tárolt adatok funkcionális változatlanságát.

34. Hálózati hozzáférési pont: a hálózatnak más hálózat fizikai csatlakoztatására kijelölt olyan pontja, melyen keresztül a hozzáférési szolgáltatás megvalósul.

35. Hálózati szerződés: hálózati szolgáltatások igénybevételére, azokhoz való hozzáférésre irányuló, szolgáltatók közötti szerződés, ideértve a hozzáférésre és összekapcsolásra irányuló szerződést.

36. Hálózati szolgáltatás: hozzáférési és/vagy összekapcsolási szolgáltatás nyújtása más szolgáltató számára, illetve az ezek nyújtásához szükséges kiegészítő szolgáltatások.

37. Hálózati végpont: az a fizikai és logikai csatlakozási pont vagy rádiós csatlakozási felület, amelyen keresztül a szolgáltató hozzáférést nyújt egy elektronikus hírközlő hálózathoz.

38. Hangfrekvenciás tárcsázás: jogszabályban meghatározott hangfrekvenciás jelek használata.

39. Harmonizált frekvencia vagy frekvenciasáv: az a frekvencia vagy frekvenciasáv, amelyet az Európai Unió tagállamaiban azonos rádióalkalmazás részére osztottak fel azonos frekvencia-felhasználási feltételekkel.

40. Hatékony szolgáltató: az a szolgáltató, amelynek az egy termék- illetve szolgáltatásegységre jutó költsége nemzetközi összehasonlításban elfogadható, figyelembe véve az adott piaci körülményeket, a szolgáltatás nyújtásának technológiáját és a szolgáltató méretét.

41. Helyhez kötött telefon szolgáltatás: helyhez kötött előfizetői végponton keresztül igénybe vehető nyilvános telefon szolgáltatás mobil rádiótelefon szolgáltatásnak nem minősülő nyilvánosan elérhető telefon szolgáltatás.

42. Helyhez kötött telefonhálózat: helyhez kötött telefon szolgáltatás igénybe vételét lehetővé tevő nyilvános telefonhálózat.

43. Helyi alhurok: a helyhez kötött telefonhálózatban alkalmazott helyi hurok egy olyan szakasza, amely egy előfizetői végpontot összeköt egy meghatározott köztes elérési ponttal.

44. Helyi bitfolyam hozzáférés: olyan bitfolyam hozzáférés, ahol a hálózati eszköz alatt a helyhez kötött telefonhálózatban lévő, a helyi hurokhoz csatlakozó, és annak forgalmát multiplexáló, illetve demultiplexáló eszköz (például DSLAM) értendő, a helyi hurkot továbbra is a kötelezett szolgáltató használhatja szolgáltatás nyújtására.

45. Helyi hurok: a helyhez kötött telefonhálózatban az előfizetői hozzáférési pontot a rendezővel vagy az annak megfelelő eszközzel összekötő fizikai áramkör.

46. Helyi hurok átengedése: a helyi hurok teljes átengedése és a helyi hurok részleges átengedése, amely nem vonja maga után a helyi hurok tulajdonjogának megváltozását.

47. Helyi hurok részleges átengedése: a kötelezett szolgáltató tulajdonában lévő helyi hurokhoz vagy helyi alhurokhoz való hozzáférés biztosítása valamely jogosult szolgáltató számára, amelynek során a helyi huroknak vagy helyi alhuroknak az igénybejelentéskor ténylegesen szolgáltatásra igénybevett frekvenciasávon felüli frekvenciasáv használatát engedik át; a frekvenciasáv át nem engedett részét továbbra is a kötelezett szolgáltató használja.

48. Helyi hurok teljes átengedése: a kötelezett szolgáltató tulajdonában lévő helyi hurokhoz vagy helyi alhurokhoz való hozzáférés biztosítása valamely jogosult számára, amelynek során a helyi hurok vagy helyi alhurok teljes frekvenciasávjának használatát engedik át.

49. Helymeghatározási információ: az elektronikus hírközlő hálózatban feldolgozott bármely adat, amely egy elektronikus hírközlési szolgáltatás felhasználója végberendezésének földrajzi helyzetét jelzi.

50. Helymegosztás: erre kötelezett szolgáltató által fizikai tér és műszaki feltételek biztosítása a jogosult szolgáltató részére, annak berendezései megfelelő elhelyezése és bekapcsolása céljából fizikai, távoli illetve virtuális helymegosztás útján.

51. Híváskezdeményezés forgalmi szolgáltatás: hálózati szolgáltatás, hívás továbbítása a hívó előfizető hozzáférési pontjáról az összekapcsolási pontig.

52. Híváskezdeményezéssel történő közvetítőválasztás: a közvetítőválasztás azon módja, amelyben az előfizetői hozzáférést nyújtó szolgáltató a közvetítőválasztást az előfizetővel előfizetői jogviszonyban álló közvetítő szolgáltató részére nyújtott híváskezdeményezés forgalmi szolgáltatás által biztosítja.

53. Hívásvégződtetés forgalmi szolgáltatás: hálózati szolgáltatás, a hívás továbbítása az összekapcsolási pontról a hívott előfizető hozzáférési pontjára.

54. Hívásvégződtetéssel történő közvetítőválasztás: a közvetítőválasztás azon módja, amelyben az előfizetői hozzáférést nyújtó szolgáltató a közvetítőválasztást a választott közvetítő szolgáltató által nyújtott hívásvégződtetés forgalmi szolgáltatás igénybevétele által biztosítja.

55. Hosszú távú, előremutató különbözeti költségek költségszámítási módszere (LRIC): az a költségszámítási módszer, amely a szolgáltatók számviteli nyilvántartásaiban szereplő tényadatokat és a szolgáltató meglévő elektronikus hírközlési struktúráját használja fel kiindulási pontként, a tárgyi eszközökre, immateriális javakra és működési költségekre, illetve ráfordításokra vonatkozó tényleges adatokat a működésében hosszú távon feltételezett változások és hatékonysági tényezők figyelembevételével átértékeli, majd ezek mennyiségtől függő részét költségmennyiség függvények segítségével tevékenységekre és termékekre allokálja.

56. Hozzáférés: eszközök, illetve szolgáltatások rendelkezésre bocsátása más vállalkozás részére meghatározott feltételek mellett, kizárólagos vagy nem kizárólagos jelleggel, elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása céljából. A hozzáférés kiterjed többek között a hálózati elemekhez és kapcsolódó eszközökhöz történő hozzáférésre, amely magában foglalhatja

- a berendezések vezetékes vagy vezeték nélküli módon történő csatlakoztatását (ez tartalmazza különösen a helyi hurokhoz és a helyi hurok révén történő szolgáltatásnyújtáshoz szükséges eszközökhöz és szolgáltatásokhoz történő hozzáférést);

- az összekapcsolást;

- a bitfolyam hozzáférést;

- a fizikai infrastruktúrához való hozzáférést, beleértve az épületeket, alépítményeket és tornyokat;

- a megfelelő szoftverrendszerekhez való hozzáférést, beleértve a működéstámogató rendszereket, a számfordításhoz vagy ezzel egyenértékű funkciót kínáló rendszerekhez való hozzáférést,

- a vezetékes és mobil hálózatokhoz való hozzáférést, különösen barangoláshoz

- digitális televíziós szolgáltatások feltételes hozzáférési rendszereihez való hozzáférést.

57. Interfész: a jelen törvény alkalmazásában

a) hálózati interfész: az elektronikus hírközlő hálózat azon csatlakoztatási felülete - annak fizikai és logikai jellemzőivel együtt -, amely más elektronikus hírközlő hálózathoz való hozzáférésre vagy hálózattal való összekapcsolásra szolgál,

b) előfizetői interfész: az elektronikus hírközlő hálózat azon csatlakoztatási felülete - annak fizikai és logikai jellemzőivel együtt -, amelyen keresztül a szolgáltató a felhasználónak előfizetői hozzáférést nyújt az elektronikus hírközlő hálózathoz.

58. Internet híváskezdeményezés forgalmi szolgáltatás: hálózati szolgáltatás, Internet szolgáltatás elérésére irányuló hívás továbbítása a hívó előfizető hozzáférési pontjáról a közvetítő szolgáltató összekapcsolási pontjáig.

59. Internet szolgáltatás telefonhálózaton keresztül történő elérése: szolgáltatás, amellyel a felhasználó a telefonhálózat végpontján csatlakoztatott végberendezésével a telefonhálózaton át csatlakozhat az Internethez abból a célból, hogy az Internet szolgáltatótól adatátviteli szolgáltatást vegyen igénybe.

60. Irányítás: a 23. § (2) bekezdésében így meghatározott kapcsolat.

61. Kapcsolódó eszközök: elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetéséhez, illetve elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásához kötődő, vagy ahhoz igénybe vehető eszközök, ide értve többek között a feltételes hozzáférési rendszereket és az elektronikus műsortájékoztatókat.

62. Káros zavarás: olyan zavarás, amely veszélyezteti a rádiónavigációs szolgálat vagy más biztonsági szolgálat működését, vagy amely más módon komolyan károsítja, akadályozza vagy ismételten megszakítja az alkalmazandó európai uniós vagy nemzeti jogszabály szerint működő rádiótávközlési szolgáltatást.

63. Készülék: a rádióberendezés és az elektronikus hírközlő végberendezés.

64. Kilépési pont: a titkos információgyűjtés, illetve titkos adatszerzés során a szolgáltató rendszeréből a monitoring rendszerrel, rendszerekkel kinyert közlemények és kísérőadatok fizikai átadási pontja a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat felé, amelyet a szolgáltató a 92. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint egyeztetett helyen és formában biztosít.

65. Kizárólagos jogok: egyetlen vállalkozásnak jogszabályban vagy közigazgatási határozatban biztosított olyan jog, amely alapján kizárólag az ilyen joggal rendelkező vállalkozás végezhet elektronikus hírközlési tevékenységet egy adott földrajzi területen belül.

66. Közös eszközhasználat: az elektronikus hírközlési építmények, valamint az elektronikus hírközlő eszközök, így többek között az információs rendszerek közös használata. A helymegosztás a közös eszközhasználat különös formája.

67. Közvetítő szolgáltató: azon elektronikus hírközlési szolgáltató, amely az előfizetői hozzáférést nyújtó szolgáltatóval kötött hálózati szerződése alapján biztosítja az előfizető választása szerinti esetekben a hívott előfizető vagy szolgáltatás elérését.

68. Közvetítőválasztás: az elektronikus hírközlési szolgáltató előfizetőjének az a lehetősége, hogy a hívott előfizető vagy szolgáltatás eléréséhez megválassza a közvetítő szolgáltatót, amely az előfizetői hozzáférést nyújtó szolgáltatóval összekapcsoláson keresztül nyilvánosan elérhető telefonszolgáltatást nyújt, amely az alábbi módokon vehető igénybe :

Közvetítő-előválasztás: az előfizető szerződésben köti ki a közvetítő szolgáltatót és a hívás közvetítőválasztó előtét alkalmazása nélkül lehetséges.

Hívásonkénti közvetítőválasztás: az előfizető egy-egy híváshoz a közvetítő szolgáltatót szolgáltató-választó előtét tárcsázásával - az esetleges előválasztástól is eltérően - határozza meg.

69. Közzététel: E törvény által a hatóság számára közzétenni rendelt információ hozzáférhetővé tétele a hatóság hivatalos lapjában, az arra vonatkozó eljárás szerint, valamint a hatóság internetes oldalain haladéktalanul.

70. Különleges jogok: korlátozott számú vállalkozásnak jogszabályban vagy közigazgatási határozatban, egy adott földrajzi területen belül biztosított jogok,

a) amelyek odaítélése során a feljogosított vállalkozások kijelölése, vagy azok számának korlátozása nem objektív, arányos és részrehajlástól mentes feltételek mellett történik, vagy

b) amelyek egyes vállalkozásoknak nem objektív, arányos és részrehajlástól mentes feltételek mellett biztosítanak olyan jogszabályi vagy szabályozási előnyöket, amelyek jelentős mértékben befolyásolják más vállalkozások lehetőségét arra, hogy ugyanolyan elektronikus hírközlési tevékenységre vállalkozzanak, ugyanazon földrajzi területen belül, lényegében azonos feltételek mellett.

71. Mobil rádiótelefon hálózat: olyan földfelszíni rádiótávközlő hálózat, amely a nagy területen mozgó igénybevevők között lehetővé teszi a kétirányú telefon összeköttetésének felépítését.

72. Mobil rádiótelefon szolgáltatás: olyan nyilvánosan elérhető telefon szolgáltatás, amelynek során e szolgáltatás nagy térben mozgó bármely előfizetője - mobil rádiótelefon hálózat hálózati végpontján csatlakoztatott - nem helyhez kötött berendezésről indított hívással kommunikálhat egy másik hálózati végponttal, amelynek elérése az ANFT-ben meghatározott választási eljárás útján lehetséges. E szolgáltatás beszédátvitelre, valamint az ehhez kapcsolódó szolgáltatásokra és egyéb szolgáltatásokra (például adatátviteli szolgáltatások, rövid szöveges üzenetküldés, WAP, GPRS alapú szolgáltatások) szolgál.

73. Multiplex szolgáltatás: olyan elektronikus hírközlési szolgáltatás, amely során több rádió-, illetőleg televízió-műsorjelből, valamint egyéb adatjelekből egyetlen szabványos digitális jelfolyamot állítanak elő a műsorterjesztőhöz való továbbítás céljából.

74. Műsorelosztás: a műsorszolgáltató által előállított jelek egyidejű, változatlan továbbítása vezetékes (kábeles) hálózaton vagy nem műsorszóró rádiótávközlő rendszeren a műsorszolgáltató telephelyétől, illetőleg a műsorszétosztó hálózat végpontjától elkülönült szervezet közbeiktatásával az arra jogosult felhasználó vevőkészülékéhez, a tíznél kevesebb vevőkészülék csatlakoztatására alkalmas hálózat segítségével történő jeltovábbítás kivételével. Nem minősül műsorelosztásnak a telekhatáron belüli vezetékrendszeren végzett tevékenység.

75. Műsorszórás: földfelszíni vagy műholdas rendszerrel végzett egyirányú - megfelelő vevőkészülékkel rendelkező, elvileg korlátlan számú felhasználónak szánt - rádiótávközlési eljárás hangok, képek vagy egyéb természetű jelek továbbítására.

76. Műsorszétosztás: a műsorszolgáltató által előállított jelek vezetékes (kábeles) hálózaton, továbbá földfelszíni vagy műholdas nem műsorszóró rádiótávközlő hálózaton tartalmában változatlanul történő egyidejű eljuttatása rádió és televízió műsorszóró adókhoz, illetőleg műsorelosztó hálózatokhoz.

77. Műsorterjesztés: műsorszolgáltató által előállított műsorszolgáltatási jelek elektronikus úton (műsorszórással vagy műsorelosztás útján) egyidejűleg, változatlanul történő eljuttatása a felhasználó vevőkészülékéhez.

78. Nagyfrekvenciás jel: nem rádiótávközlési célra használt rádiófrekvenciás jel.

79. Nagyfrekvenciás mellékhatás: olyan nagyfrekvenciás jel, amely különféle célú berendezésekben (készülékekben, eszközökben, járművekben stb.) szikrakisülés, gázkisülés vagy félvezetős szabályozás melléktermékeként keletkezik.

80. Nagyfrekvenciás villamos berendezés: az elektromágneses energia kis térben való előállítására és hasznosítására szolgáló ipari, tudományos, orvosi, háztartási vagy hasonló célú, nem elektronikus hírközlő berendezés.

81. Nem azonosítható hívószám: az a hívószám, amely az előfizető számára kiállított tételes számlamellékletben személyes adatok védelme érdekében nem szerepel.

82. Nemföldrajzi szám: az ANFT által meghatározott különleges számcsoportba tartozó telefon hívószám, amelyhez tartozó hozzáférés földrajzi helye csak számfordítással állapítható meg.

83. Nemzetközi hívás: olyan hívás, amelyben a hívott előfizető vagy szolgáltatás eléréséhez nemzetközi előtétet kell tárcsázni.

84. Nettó elkerülhető költség: az a költség, amelyet a hatékony szolgáltató az egyetemes szolgáltatási kötelezettség hiányában el tudna kerülni. A nettó elkerülhető költség számításakor figyelembe kell venni azokat a bevételeket és egyéb (közvetett) hasznokat, amelyeket az egyetemes szolgáltatás nyújtásának megszüntetésével a szolgáltató elveszítene.

85. Nyilvános elektronikus hírközlő hálózat: teljesen vagy elsősorban a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására használt elektronikus hírközlő hálózat.

86. Nyilvánosan elérhető telefon szolgáltatás (telefon szolgáltatás): olyan, bárki számára rendelkezésre álló elektronikus hírközlési szolgáltatás, amely belföldi vagy nemzetközi számozási terven alapuló hívásirányítással lehetővé teszi belföldi és nemzetközi hívások kezdeményezését és fogadását, valamint minden esetben a segélyhívó szolgáltatások és - a körülményektől függően - egyéb szolgáltatások (többek között kezelői szolgáltatások, tudakozó, előfizetői névjegyzék és nyilvános telefonállomás, emelt díjas szolgáltatások, a fogyatékkal élő előfizetők részére nyújtott szolgáltatások, illetve földrajzi elhelyezkedéstől független szolgáltatások) elérését.

87. Nyilvános telefonhálózat (telefonhálózat): olyan nyilvános elektronikus hírközlő hálózat, amelyen részben vagy egészben nyilvánosan elérhető telefon szolgáltatást nyújtanak, illetve amely alkalmas hálózati végpontok között beszéd, továbbá más kommunikációra, így különösen a telefax és adatkommunikációra.

88. Nyilvános telefonállomás: a nagyközönség rendelkezésére álló távbeszélő végberendezés, amelynek használatára vonatkozóan a fizetőeszköz lehet pénzérme, hitelkártya, illetve előrefizetett kártya, beleértve a hívókódokkal használatos kártyákat.

89. Összekapcsolás: egyazon vagy különböző elektronikus hírközlési szolgáltatók által használt elektronikus hírközlő hálózatok fizikai és logikai csatlakoztatása, annak érdekében, hogy az egyik szolgáltató felhasználói információt cserélhessenek ugyanezen vagy másik szolgáltató felhasználóival, illetve elérhessenek más szolgáltatók által nyújtott szolgáltatásokat. A szolgáltatást az összekapcsolásban részes felek vagy a hálózatukhoz hozzáféréssel rendelkező más szolgáltatók nyújthatják. Az összekapcsolás a hozzáférés sajátos fajtája, amely nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok tulajdon- vagy használati jogával rendelkező szolgáltatók között jön létre.

90. Rádióállomás: egy vagy több adó- vagy vevőberendezés vagy adó- és vevőberendezés-csoport a tartozékokkal együtt, valamely rádiótávközlési szolgálatnak vagy a rádiócsillagászati szolgálatnak egy adott helyen történő megvalósítása céljából.

91. Rádióberendezés: olyan termék vagy egy termék olyan alkotórésze, amely földfelszíni rádiótávközlés vagy űrtávközlés céljára felosztott rádiófrekvenciás spektrum felhasználásával képes rádióhullámok adása, vétele vagy adása és vétele útján távközlésre.

92. Rádióhullámok: olyan elektromágneses hullámok, amelyek mesterséges vezető nélkül terjednek a térben.

93. Rádióspektrum: a 9 kHz és 3000 GHz közötti frekvenciatartomány.

94. Rádiószolgálat: a Nemzetközi Rádiószabályzattal összhangban levő jogszabályban meghatározott rádiótávközlési szolgálatok és a rádiócsillagászati szolgálat együttese.

95. Rádiótávközlő hálózat: olyan elektronikus hírközlő hálózat, amelyben az információátvitel egészben, illetőleg jelentős mértékben rádiófrekvenciás jelek adásával és vételével valósul meg.

96. Ráépülő előfizetői szolgáltatás: valamely hálózati szolgáltatással összefüggő olyan előfizetői szolgáltatás, amelynek a hálózati szolgáltatást nyújtó szolgáltatótól eltérő szolgáltató általi gazdaságos nyújtásához az adott hálózati szolgáltatás igénybevétele a technika fejlettségének adott szintjén feltétlenül szükséges. A jelen meghatározás alkalmazásában valamely előfizetői szolgáltatást a felhasználási célra, az árra, a minőségre és a teljesítés feltételeire tekintettel ésszerűen helyettesítő szolgáltatásokat is figyelembe kell venni.

97. Referenciaajánlat: a hatóság határozata alapján a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató által kötelezően közzétett, a megajánlott hálózati szolgáltatásokat, illetőleg azok jogi, műszaki, pénzügyi feltételeit részletező ajánlat.

98. Rendező: a 45. fogalom értelmezésében olyan csatlakozásra megfelelő szerelvény, amelyben az érintett helyi hurok vagy helyi alhurok egyedi leválasztó eszközei találhatók.

99. Segélyhívás: a rendőrség, a mentőszolgálat, a tűzoltóság sürgősségi hívása rövid hívószámmal vagy az európai harmonizált segélyhívószámmal.

100. Tagállamok közötti piac: az Európai Unióra vagy annak jelentős részére kiterjedő, az Európai Bizottság által meghatározott piac.

101. Távirat: a felhasználó - az elektronikus hírközlési szolgáltató és/vagy postai szolgáltató közreműködésével - feladott szöveges közleménye, amelyet a szolgáltatók kézbesítés vagy elektronikus hírközlő végberendezés közvetítésével juttatnak el a címzetthez.

102. Távoli helymegosztás: olyan helymegosztás, amely esetében a helymegosztásra jogosult berendezései az arra kötelezett szolgáltató létesítményéhez közel, de különállóan kerülnek elhelyezésre.

103. Telepítés: rádióállomás, rádiótávközlő rendszer, illetőleg rádiótávközlő hálózat kiépítése, üzemeltetésre alkalmas állapotba hozatala rádiófrekvenciás jelek adását, illetve vételét megvalósító üzemmódban, üzemben tartás, illetőleg kísérleti üzemeltetés nélkül.

104. Teljesen felosztott költségek költségszámítási módszere (FDC): a szolgáltató szokásos vállalkozási tevékenységével, nyújtott szolgáltatásaival kapcsolatban álló, ténylegesen felmerült költségek és ráfordítások tevékenységi alapon történő meghatározása és felosztása költségkategóriákba, tevékenységekre és szolgáltatásfajtákra. A teljesen felosztott költségek költségszámítási módszerének egy fajtája a múltbeli költségeken alapuló teljesen felosztott költségek (HCA-FDC) költségszámítási módszere.

105. Titkos információgyűjtés, illetve titkos adatszerzés (e törvény alkalmazása szempontjából): az elektronikus hírközlő hálózaton és elektronikus hírközlő eszközökkel az elektronikus hírközlési tevékenység során, illetve azzal összefüggésben keletkezett, továbbított információk, adatok kiválasztása, kicsatolása, technikai eszközzel történő rögzítése és megismerése.

106. Transzferár: azon szolgáltatás egységének meghatározott módszertan szerint számított ellenértéke, amelyet egy szolgáltató egyik üzletága nyújt egy másik üzletága részére.

107. Űrszegmens: távközlési műholdas rendszer része, mely magában foglalja a műholdat és a műholdkövetési, távmérési, és távvezérlési funkcióit, valamint a műholdak részére logisztikai támogatást nyújtó földi berendezéseket.

108. Üzletág: a szolgáltató tevékenységi körén belüli, a számviteli szeparációs kimutatásokban elkülönítetten nyilvántartandó területek, amelyek úgy működnek, mintha önállóan gazdálkodó szervezetek lennének.

109. Üzleti titok: a Ptk. 81. §-a szerinti üzleti titok.

110. Virtuális helymegosztás: olyan helymegosztás, amelynek során a helymegosztásra jogosult szolgáltató megbízásából a kötelezett szolgáltató birtokolja és üzemelteti a rendezőhöz kapcsolódó azon berendezéseket, amelyek a jogosult szolgáltató igényeit elégítik ki.

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

Előzmények

A hatályos ágazati törvény - a hírközlésről szóló 2001. évi XL. törvény (a továbbiakban: Hkt.) - alapvető célkitűzései közé tartozott, hogy

• biztosítsa a hírközlési szolgáltatások - mint közérdekű szolgáltatások - elérhetőségét és a nemzetközi szerződéseinkkel összhangban lévő szabad forgalmát,
• teremtse meg az információs társadalom hírközlési infrastruktúrájának fejlődését elősegítő, kiszámítható, átlátható, a használt technológiától független és versenysemleges szabályozás kereteit,
• segítse elő a hírközlési verseny fejlődését és új szereplők piacra lépését a jelentős piaci erővel rendelkezők befolyásának - a hatékony versenypiac kialakulásához és fenntartásához szükséges mértékű - differenciált ellensúlyozásával,
• szükség esetén iparági keresztfinanszírozással tegye lehetővé, hogy az alapvető szolgáltatások egy meghatározott köre az országban bárhol, előírt minőségben és elérhető áron, bárki számára hozzáférhető legyen,
• biztosítsa a fogyasztók védelmét és a hírközléssel összefüggő adatvédelmet,
• biztosítsa az összeegyeztethetőséget az Európai Közösség hírközlés szabályozásával és segítse elő a magyar hírközlési piacnak a közösség piacába való integrálódását.

A Hkt. nem teljes egészében váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A törvény akkor lépett hatályba, amikor a távbeszélő piacon az ország területének mintegy ľ-ét mindaddig egyedül kiszolgáló koncessziós társaságnak a koncessziós szerződésben 8 évre biztosított kizárólagos szolgáltatási joga lejárt, s az ezt követő rövid időn belül a többi koncessziós társaság kizárólagos jogai is megszűntek a távközlésben. A jogi akadályok megszűnése ellenére a várt verseny gyakorlatilag nem kezdődött meg. Az információs aszimmetriát kihasználva a korábban kizárólagos jogokat élvező szereplők elfogadhatatlanul magas összekapcsolási díjakat érvényesítenek az előfizetési díjakhoz viszonyítva, és az így kialakult árprés megakadályozza új szereplők piacra lépését.

A fentiek miatt a szolgáltatók között korábban jól működő együttműködések is megromlottak. A Hírközlési Döntőbizottság nem elég hatékony a problémák kezelésében, döntései nem zárják le a jogvitákat, azok szinte minden esetben tovább folytatódnak a bíróságon.

A fogyasztók a versenytől várt előnyök helyett kénytelenek voltak elviselni a szolgáltatók közötti viták hátrányos következményeit, amelyek több esetben a szolgáltatás ellátását is veszélyeztették. Nem léptek a hazai piacra új stratégiai befektetők sem.

Az Európai Unió az 1998-as liberalizáció sikeres végrehajtását követően átfogó reformba kezdett a távközlés területén azzal a céllal, hogy a piac szegmensein az ágazati szabályozás alkalmazott mértéke dinamikusan a hatékony verseny kialakulása és fenntartása által igényelt szinthez legyen igazítható. Az új közösségi szabályozás ezért felhatalmazza a nemzeti szabályozó hatóságokat arra, hogy egy kellő gyakorisággal végrehajtandó piacelemzés eredményétől függően a hatékony verseny kialakulásához, illetve fenntartásához szükségesnek ítélt piacélénkítő intézkedéseket vezessenek be, tartsanak fenn, illetve szüntessenek meg egy meghatározott eszköztárból. Ha egy piaci szegmensen nincs ok azt feltételezni, hogy a hatékony verseny fennmaradását bármi is veszélyeztetheti, abban az esetben a feleslegessé vált 'ex ante' ágazati szabályozás e szegmens felett ilyen módon megszüntethető, így a piac szabályozása a továbbiakban az általános versenyfelügyelet által végzett 'ex post' versenyszabályozásra korlátozódhat.

Az egységes belső piacon az egységes jogalkalmazás megteremtése céljából az új szabályozás a nemzeti szabályozó hatóságok szoros együttműködését rendeli el, továbbá tevékenységük felett az Európai Bizottságnak erős felügyeleti jogkört biztosít.

Az új uniós szabályozás joganyaga 2002. folyamán került kihirdetésre, és 2003. július 25-én - a távközlési adatvédelmi irányelv (2002/58/EK irányelv) kivételével, amely 2003. októberében - lép/ett hatályba a tagállamokban. Magyarország nem kért átmeneti mentességet az új szabályozás hazai bevezetése alól, így csatlakozásunkig nemcsak az elmaradt, illetve hibásan bevezetett EU-s jogintézményeket kell pótolni, korrigálni, hanem el kell végezni az új szabályrendszer jogharmonizációját is.

A fentiekben részletezett piaci anomáliák, továbbá a jogharmonizációs kényszer a hírközlés hazai szabályozásának átfogó felülvizsgálatát tették szükségessé. Ennek eredményeként a Hkt-t olyan nagymértékben kellene módosítani - a legtöbb fogalom meghatározásának tartalmi pontosítására is kiterjedően - hogy a félreérthetőség elkerülése és a kezelhetőség érdekében új törvény megalkotására teszünk javaslatot.

A felülvizsgálat arra is rámutatott, hogy bár a Hkt. által közös törvényben szabályozott postai és távközlési tevékenységek fejlődése hasonló pályaíven fut, a kettő közötti időbeli eltérés olyan mértékű, amely nagymértékben különböző szabályozást tesz szükségessé. A külön törvényekben történő szabályozás lényegesen megnövelné azok áttekinthetőségét is.

A folytonosság biztosítása érdekében mindkét törvény a lehető legmesszebbmenőkig alkalmazza a Hkt. helyesnek bizonyult szabályait.

A törvénynek a hatályos szabályozáshoz viszonyított koncepcionális eltérései

Intézményrendszer

A javaslat meghatározza az elektronikus hírközléssel kapcsolatos állami feladatok ellátását megvalósító intézményrendszert. Ez hazánkban sokszereplős, elemei: a Kormány, a miniszter, a hírközlési hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, s hazánk Európai Unióhoz való csatlakozását követően az Európai Bizottság, valamint a tagállami nemzeti szabályozó hatóságok is.

A közösségi szabályozás nagyon szűkszavúan szól a nemzeti szabályozó hatóságokra vonatkozó követelményekről, s csak a piaci szereplőktől való függetlenséget, a pártatlanságot, és a feladatai ellátásához szükséges finanszírozási, személyi, tárgyi feltételek biztosítását követeli meg a tagállamoktól.

A javaslatnak az intézményrendszerre vonatkozó szabályai a magyar nemzeti szabályozó hatóság vonatkozásában egy új szervezeti modellt hoznak létre. A hatóság testületi vezetés alatt álló egységes szerv lett. A magyar közigazgatásban kevésbé megszokott, de más európai országokban bevált testületi vezetés azonban a jogalkotó megítélése szerint garantálhatja a nagyobb tapasztalatot, szaktudást, szakmai elismertséget.

A javaslat csak a működéshez szükséges legkisebb mértékben rendelkezik a hatóság szervezeti struktúrájáról, az érvényesülő munkamegosztásról, ezáltal biztosítja a hatóság vezetésének nagyobb önállóságát a struktúra és a munkamegosztási rend kialakításában, illetve a változó feladatokhoz való rugalmasabb alkalmazkodást. Ez rendkívül flexibilis működést tesz lehetővé, s garanciája lehet a hatékonyabb hatósági tevékenységnek. A javaslat szerint a hatóságon belül alapvetően az az általános feladatmegosztás érvényesül, hogy a piacra jelentősen kiható, a piaci működést alapvetően befolyásoló feladatokat a Tanács látja el, míg a klasszikus hatósági feladatokat a Hivatal végzi.

Mind a Tanács, mind a hatóság többi alkalmazottja javadalmazási rendszere abból a célból került emelt mértékben meghatározásra, hogy az ágazati szakértelem a hatóság alkalmazottai vonatkozásában elismerhető legyen. Ezen szabályokkal talán elérhető, hogy az elektronikus hírközlési piacról a hatóság saját alkalmazottai közé "csábíthasson" szakembereket. A Tanács tagjainak jelentősen megemelt beosztása és illetménye pedig szakmai tekintélyét, presztízsét biztosíthatja, illetve arányban áll a feladatkörükbe tartozó felelősséggel, a szigorú összeférhetetlenségi szabályokkal, a megbízatásuk megszűnését követően érvényesülő elhelyezkedési tilalommal.

A 2003. július 25-én hatályba lépett új közösségi szabályozási keretrendszer implementálása révén a hatóság legfontosabb feladata - a piaci viszonyok alakítása vonatkozásában -

78. a hazai ágazati piac elemzése;

79. annak vizsgálata, hogy melyek a hazánkban meghatározó (érintett) ágazati piacok;

80. azokon megfelelően érvényesül-e a verseny;

81. amennyiben nem érvényesül a verseny, melyek a jelentős piaci erővel rendelkező szereplők,

82. amelyekre a verseny torzulásával és a piaci szereplő konkrét helyzetével arányos, a verseny érvényesüléséhez szükséges mértékű, a törvényben meghatározott kötelezettségek közül legalább egyet elő kell írni.

Ezt a hónapokig tartó eljárás-sorozatot a hatóság évente köteles elvégezni, s a tagállami kereskedelemre gyakorolt hatás függvényében egyeztetnie kell az Európai Bizottsággal és a tagállami nemzeti szabályozó hatóságokkal is. Ez a feladat uniós tagsággal járó kötelezettség, azonban jelentősége és bonyolultsága révén nagy kihívást jelent majd a hatóság számára. Ez a szabályozási rendszer a Hkt-ban meghatározott, automatikus érvényesülést váltja fel, hiszen a Hkt. alapján

83. 4 ágazati érintett piac van,

84. minden szolgáltató jelentős piaci erővel rendelkezett, amely elérte a 25 %-os piaci részesedést,

85. a törvényben meghatározott minden kötelezettség automatikusan terhelr minden jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatót.

A javaslat szerinti rendszer sokkal inkább figyelemmel van az aktuális piaci viszonyokra, a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók közötti különbségekre, illetve arra, hogy az adott piacokon milyen formában és fokban sérül a verseny tisztasága. Természetesen a javaslat vonatkozó rendelkezései nagyobb felelősséget rónak a hatóságra, azonban a valós piaci helyzetek figyelembe vételét jobban lehetővé teszik, azaz a piac szabályozása hatékonyabbá, életszerűbbé válhat.

A javaslat megadja a hatóság számára mindazokat az eszközöket, amelyek révén szükség esetén beavatkozhat a piaci szereplők magatartásába. A hatóság eszközeinek bővítését, a hatékonyabb, és az önkéntes jogkövető magatartást jobban elősegítő szankciórendszer kialakítását az is indokolja, hogy a piacra lépés engedélyezése helyébe lépő új, bejelentésen alapuló tevékenység-kezdés miatt nagy hangsúlyt kell fektetnie a tevékenységet végzők utólagos ellenőrzésére, a piacfelügyeletre. Ez pedig csak erős, és hatékony hatósági eszközök birtokában látható el sikeresen.

A hatóság eljárásaira a javaslat kellően részletes rendelkezéseket tartalmaz, mind az eljárásban résztvevők, mind pedig a hatóság érdekei azt kívánják ugyanis, hogy az előreláthatóság, a transzparencia biztosítása céljából a hatóság cselekedetei minden egyes eljárási szakaszban nyomonkövethetőek legyenek. Az eljárási szabályok egyrészt kiegészítik az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvényt, másrészt attól eltérő szabályokat állapítanak meg, továbbá - tekintettel a hatóság hatáskörébe tartozó ex-ante típusú versenyhatósági hatáskörökre - a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény rendelkezéseivel összhangban lévő szabályokat tartalmaznak. Ezen túlmenően a javaslat megjeleníti az egyes eljárásokra vonatkozó közösségi jogi előírásokat is.

A javaslat hatóságra vonatkozó szabályai megfelelnek a közösségi előírásoknak is, és a hazai jogrendszerhez is illeszkednek. Az elkülönült, elszigetelt, széttöredezett szervezet helyett egyetlen egységes szerv látja el az ágazati piacigazgatási feladatokat.

Költségszámítás

A Hkt. értelmében a távbeszélő szolgáltatási, illetve a bérelt-vonali szolgáltatási piacon, valamint az összekapcsolási piacon jelentős piaci erővel rendelkező-szolgáltató által "értékesített" termékekre, az azokkal összefüggő költségszámításokra vonatkozóan a LRIC (hosszú távú, előremutató különbözeti költségek költségszámítási módszere) módszertant kell alkalmazni. Léteznek azonban olyan termékek (pl. kiskereskedelmi termékek), amelyekre ez idáig még nem vonatkozik költségszámítási előírás. A javaslat célja a LRIC módszer alkalmazásának kiterjesztése, egységesítése a különböző termékekre, a költségszámítás és az ezen alapuló további szabályozás egységességének kialakítása, továbbá a költségszámítással kapcsolatos fogalomrendszer egységének megteremtése.

A javaslat a mobil hívásvégződtetés tekintetében - egyebek mellett - a következő Hkt-ból eredő hiányosságokat pótolja:

• az érintett piacok nem a jelenlegi EU szabályozással összhangban meghatározottak;
• a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató kijelölésének kritériumainak hiánya;
• nincs szabályozás a mobil végződtetési piacon JPE szolgáltatók kötelezettségeire vonatkozóan;
• sem szabályozás, sem útmutatás nincs a mobil végződtetés költségmegosztására;
• nincs pontos szabályozás a mobil végződtetés költségszámításának módszertanára.

A Hkt. a meghatározó piacokra vonatkozóan írja elő a számviteli szétválasztás követelményét, nem pedig az Európai Bizottság Ajánlásában megjelölt üzletágakra. Mivel jelenleg nincs semmiféle szabályozás a költségszámítási modellekben elismerhető költségekről, a hatóság az egyes üzletágakhoz rendelhető ténylegesen felmerült költségeket nem tudja ellenőrizni.

A jelenlegi magyar előírások szerinti számviteli szétválasztási rendszer nem éri el az EU országokban kívánatos szabályozói célt. Erre figyelemmel a törvény célja a számviteli szétválasztás szabályrendszerének módosítása és kiegészítése, amely így valóban megalapozza a referenciaajánlatok költségalapjának elbírálhatóságát, lehetővé teszi a diszkriminatív árazás felderítését, és információt szolgáltat egyes egyetemes szolgáltatások költségeiről. A törvény lehetővé teszi, hogy a hatóság meghatározza a számviteli szétválasztásra kötelezettek alanyi körét, a költségfelosztási módszertant és a transzferárak rendszerét, ezzel biztosítva az átlátható működést, illetve az egyenlő elbánás elve érvényesülésének ellenőrizhetőségét. A számviteli szétválasztási kimutatásban foglalt adatokat a versenyhatóság is felhasználhatja - többek között - az árprés vizsgálata során.

Az EU szabályozás kifejezetten tiltja az árprés alkalmazását, míg a hazai távközlési jogi szabályozás az árprés alkalmazásának tilalmát eddig nem tartalmazta. Ezen kívül a Hkt. nem vetített előre semmilyen preferált árprés-ellenes mechanizmust, és nem volt ilyen esetben használható szabályozói eszközkészlete sem. A javaslat ezeket a hiányosságokat is korrigálja.

A jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók azonosítása és kötelezettségeik meghatározása

Az új uniós szabályozásban jelentősen változtak az érintett piacok meghatározásának szabályai, a jelentős piaci erővel rendelkező (a továbbiakban: JPE) szolgáltatók azonosítási feltételei, továbbá a JPE szolgáltatók kötelezettségei.

A Hkt. által alkalmazott 4 helyett az Európai Bizottság már 18 érintett piacot határozott meg, ezek közül hatot az elektronikus hírközlési szolgáltatások kiskereskedelmi, tizenkettőt pedig a nagykereskedelmi piaci szegmensein. A javaslat alapján piaci analízis eredményeképpen a Tanács - ha a verseny elégtelensége azt indokolja - más érintett piacokat is meghatározhat, de ha ez kihatással van a tagállamok közötti kereskedelemre, abban az esetben a határozat tervezetét annak részletes indokolásával együtt meg kell küldenie az Európai Bizottságnak és a tagállamok elektronikus hírközlési szabályozó hatóságainak. Az Európai Bizottság kifogást emelve e határozat meghozatalát megakadályozhatja, ha az a véleménye, hogy a döntés az egységes piac akadálya lehet, vagy hogy az a közösségi jognak nem felel meg.

A javaslat a JPE szolgáltatóként való azonosítás kritériumaként a korábbi, a Hkt-ban is alkalmazott 25 % körüli piaci részesedés helyett - az új uniós szabályozás alapján - a versenyszabályok szerinti gazdasági erőfölény fogalmához közelítő szabályozást rendeli alkalmazni.

Amennyiben valamely szolgáltató JPE-kénti azonosítása, vagy a reá kiróni tervezett kötelezettségek, illetőleg ezek megváltozása kihatással lehetnek a tagállamok közötti kereskedelemre, abban az esetben le kell folytatni a tervezett határozat bizottsági és tagállamok közötti, fentiekben kifejtett egyeztetését.

Liberalizációs jogintézmények

A javaslat a Hkt-hez képest szélesre nyitja az elektronikus hírközlő hálózatok, illetve szolgáltatások összekapcsolásával, elektronikus hírközlő eszközök, hálózatok, illetőleg szolgáltatások hozzáférésével összefüggésben a JPE szolgáltatókra kiróható kötelezettségek választékát. Ezek között szerepelnek olyan - garanciális jellegű - kötelezettségek is, mint például a korábban nyújtott hozzáférés megszűntetésének tilalma, vagy a kötelezettségek teljesítési határidőhöz kötése. A JPE szolgáltatók gyakorlatban tapasztalt visszaélő magatartásának visszaszorítása érdekében a javaslat részletesen szabályozza a közös eszközhasználat és helymegosztás feltételeit.

A közvetítőválasztás gyakorlati elterjedése érdekében a javaslat meghatározza azokat az üzleti modelleket, amelyek feltételeit - arra vonatkozó igény esetén - a kötelezett szolgáltató a jogosult részére biztosítani köteles. Amennyiben a közvetítő szolgáltató maga kíván kiskereskedelmi szolgáltatást nyújtani azoknak az előfizetőknek, akik részére a kötelezett szolgáltató biztosítja az előfizetői hozzáférést, a közvetítő szolgáltató által megállapított díjnak az előfizető részére történő kiszámlázása és beszedése tárgyában a felek piaci alapon állapodhatnak meg.

A Javaslat a helyi hívásra vonatkozó közvetítőválasztás Hkt-ból hiányolt kötelezettségét pótolja, továbbá a számhordozhatóság kötelezettségét - az új uniós elvárásokhoz igazodóan - kiterjeszti a mobil rádiótelefonszámok és nem földrajzi számok hordozhatóságára is 2004. május 1-jei bevezetési határidővel.

Egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatás

Az Európai Bizottság bírálta a Hkt. egyetemes szolgáltatásra vonatkozó szabályozását, mert nem rászorultság alapján tette hozzáférhetővé az iparági keresztfinanszírozásból - nem EU-konform módon - támogatott díjcsomagot az előfizetők számára, ezzel indokolatlan többletterheket is ró az ágazatra. Az egyetemes szolgáltatók kijelölése a javaslat szerint a miniszter hatáskörébe tartozik, amelynek kiválasztási kritériuma, hogy az ország egész területe egyetemes szolgáltatással lefedett legyen és az elektronikus hírközlési piacon folyó verseny a legkevésbé torzuljon, az egyetemes szolgáltatást az azt leghatékonyabban, a lehető legkisebb nettó elkerülhető költség mellett nyújtani képes szolgáltató nyújtsa. A javaslat leválasztja a rászorultak támogatásának kérdését az egyetemes szolgáltatásról, így a fogyatékosok és a szociálisan rászorultak külön jogszabályban meghatározott formában kapnak támogatást az egyetemes szolgáltatás igénybevételéhez, amelynek forrását nem az iparági keresztfinanszírozás, hanem a költségvetés biztosítja a frekvenciahasználati díjból történő átcsoportosítás révén.

Az Internet szolgáltatás fejlődésének elősegítése

A nemzetközi összehasonlításban rendkívül alacsony hazai Internet penetrációra tekintettel a javaslat kiemelt figyelmet fordít az Internet szabályozás átláthatóbbá tételére, a szolgáltatás kibontakozását elősegítő új szabályok bevezetésére és nem utolsó sorban árának csökkenésére.

Az Internet szolgáltatók, és az előfizetői hozzáférést nyújtó elektronikus hírközlési szolgáltatók közötti viszony rendezésének elősegítése érdekében a javaslat meghatározza e két hálózat közvetlen, illetve közvetítő szolgáltató útján történő összekapcsolásának üzleti modelljeit. A helyhez kötött telefonhálózathoz való hozzáféréssel és használattal kapcsolatos bármely piacon JPE-ként azonosított szolgáltató köteles költségalapú díj ellenében az Internet híváskezdeményezés és az átalánydíjas Internet híváskezdeményezés nagykereskedelmi forgalmi szolgáltatását nyújtani, illetve erre vonatkozóan referenciaajánlatában ajánlatot tenni, és ezek igénybevétele esetén a jogosulttal történő megegyezés értelmében kereskedelmi alapú díj ellenében a jogosult által az előfizetőnek nyújtott kiskereskedelmi szolgáltatás után járó díjat kiszámlázhatja és beszedheti. E szolgáltatások költségalapú árának megállapításakor - a telefon híváskezdeményezés forgalmi szolgáltatásétól eltérő jellegre tekintettel - a költségszámítás szabályait a megfelelő eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni. Ezek a szabályok - egyebek mellett - lehetőséget biztosítanak a Nyugat-Európában több helyen sikerrel alkalmazott átalánydíjas, un. FRIACO modell hazai bevezetésére is.

További új elemek a szabályozásban, hogy az egyetemes szolgáltatások kötelező körében megjelent a funkcionális Internet elérés biztosítása, a közvetítő szolgáltatók Internet szolgáltatás elérésére irányuló hívásokra is szakosodhatnak, továbbá az előfizetői hurok átengedésére kötelezett szolgáltató helyi bitfolyam hozzáférés átengedésére és az ehhez kapcsolódó közös eszközhasználatra is köteles ajánlatot tenni a referenciaajánlatában.

Fogyasztóvédelem

A Hkt. - a verseny kialakulásában bízva - nem fektetett különös hangsúlyt a fogyasztóvédelemre, így annak - lényegében - csak az egyetemes szolgáltatás keretében voltak garanciái. A javaslat ezzel szemben részleteiben állapítja meg a fogyasztók jogait és kötelezettségeit, az előfizetői szerződések kötelező tartalmi elemeit, a szerződés megkötésének, módosításának és megszűnésének szabályait, a szolgáltatónak a szolgáltatás keretében biztosítandó kötelezettségeit, továbbá az előfizetői panaszok kezelésének szabályait, valamint az előfizetők jogorvoslati lehetőségeit. Kiemelendő továbbá, hogy különösen a telefonszolgáltatás számos kötelező kiegészítő szolgáltatási elemmel bővült - az uniós előírásoknak megfelelően.

A javaslat szerinti intézményrendszerben új résztvevőként megjelenik a Hírközlési Fogyasztói Jogok Képviselője, aki köteles kivizsgálni az előfizetői bejelentéseket, továbbá bejelentés esetén, vagy hivatalból is eljárhat az előfizetők elektronikus hírközlésre vonatkozó jogszabályban foglalt jogaival kapcsolatos jogszabálysértések megszüntetése érdekében.

Jogharmonizáció, hatálybalépés

Az unió tagállamaiban az új szabályrendszer 2003. során két lépcsőben váltja fel a régit azzal, hogy az első piacelemzéssel, JPE azonosítással és a JPE kötelezettségeknek az új szabályozás szerinti kiszabásával kapcsolatos eljárás befejezéséig a régi szabályrendszer alapján azonosított JPE szolgáltatóknak fennmaradnak a régi szabályrendszer által előírt kötelezettségei. Tekintettel arra, hogy a régi szabályrendszer szerinti kötelezettségek mindegyike létezik az új szabályrendszerben is, ezért a régi szabályrendszer az új szabályrendszerrel ilyen értelemben nem ellentétes, ezért az átmenet zökkenésmentesen megtörténhet.

A szabályozási rendszer átalakítása tekintetében a javaslatnak is ezt az utat kell követnie, külön figyelemmel arra, hogy a kötelezettségeknek az új szabályozás szerinti kiszabásával kapcsolatos eljárást - az Európai Bizottsággal és a tagállamok elektronikus hírközlési szabályozó hatóságaival való egyeztetések szükségessége miatt - csak csatlakozásunkat követően, tagállamként lehet befejezni.

A javaslatnak tehát mind a régi, mind az új uniós szabályrendszerrel maradéktalanul harmonizálnia kell, ellenkező esetben csatlakozásunkat követően az Európai Bizottság a közösségi joggal összeegyeztethetetlen nemzeti szabályozás miatt Magyarországgal szemben eljárást kezdeményezhet.

A javaslat a következők szerint oldja meg az uniós szabályrendszerhez való illesztésben az átmenet kezelését: rendelkezései az új uniós szabályrendszerhez igazodnak, amelyek többsége 2004. január 1-jén lép hatályba. A javaslat tagállamként való működést feltételező rendelkezései csatlakozásunk napján, 2004. május 1-jén lépnek hatályba. A JPE kötelezettségeknek az új szabályozás szerinti kiszabásával kapcsolatos első eljárás befejezéséig a törvény átmeneti rendelkezései biztosítják a Hkt. szabályozása alatt JPE-ként azonosított szolgáltatók régi uniós szabályrendszer által támasztott kötelezettségeinek a szükséges módosításokkal történő fennmaradását.

Részletes indokolás

Az 1- 3. §-hoz

A törvény teljes körűen meghatározza a tárgyi, személyi és területi hatályát, a személyi hatály körében külön kiemelve az elektronikus hírközlési tevékenységet végző szervezetek vezető tisztségviselőit. A tárgyi hatály az ágazati piac szereplőinek tevékenységére, magatartására ezen belül különösen a szolgáltatások nyújtására terjed ki. A törvény az állami feladatok körét, ellátását kiemelten kezeli, ezért hatálya kiterjed a hírközléssel összefüggő, nem polgári célú kérdésekre is, de a törvény ezen szabályait az e kérdéskörre vonatkozó más törvényekben és jogszabályokban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

A célok és alapelvek meghatározása a 2002-es új közösségi szabályozási rendszerben meghatározottakra tekintettel történt. Külön kiemelt figyelmet fordítva a szolgáltatásnyújtás szabadságára, a szolgáltatások szabad áramlására, a fogyasztói érdekek hatékonyabb védelmére, a szabad szolgáltató-és szolgáltatásválasztásra, az esélyegyenlőségre, a személyes adatok védelmére, az elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz való egyetemes hozzáférés biztosítására, a fogyatékkal élő felhasználók igényeinek fokozott figyelembe vételére, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások és új technológiák elterjedésének szabályozói eszközökkel való elősegítésére. A törvény a szolgáltatók számára alapelvi szinten írja elő az együttműködési kötelezettséget, ezen általános szabály gyakorlati érvényesülésére a törvény több részletszabályt is tartalmaz.

A 4 - 8. §-hoz

E §-okkal kezdődik a hírközléssel kapcsolatos állami feladatok és az azokat ellátó szervezetek szabályozása. Az állam alapvető feladatainak meghatározása során a törvény a liberalizált elektronikus hírközlési piac megteremtéséhez és fenntartásához elengedhetetlenül szükséges állami szerepvállalást jelölte meg, így többek között a verseny elősegítését, a szabályozott, nyílt és átlátható piaci környezet folyamatos fenntartását, az állami hatósági intézményrendszer működtetését. Az intézményi rendszer egységei a Kormány, a minisztériumok és a hatóság, melyek szorosan együttműködve a kormányzati munkamegosztásnak megfelelően vesznek részt az állami feladatok ellátásában. A törvény további együttműködési kötelezettséget állapít meg a hatóság részére a Gazdasági Versenyhivatallal, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséggel, valamint a nem polgári célú frekvenciagazdálkodási feladatokat ellátó hatósággal. Hazánk Európai Unióhoz történő csatlakozását követően - azokban az esetekben, amelyek során a hatóság döntése a tagállamok közötti kereskedelemre hatással lehet - köteles lesz együttműködni az Európai Bizottsággal és a tagállami társhatóságokkal is. Mind a Kormány, mind a miniszter vonatkozásában - jogharmonizációs kötelezettségünk teljesítése céljából - külön kiemelésre került, hogy az elektronikus hírközlési piacot szabályozó jogszabálytervezetekkel kapcsolatban a törvényben meghatározott eljárási szabályok alkalmazásával köteles egyeztetni az érdekeltekkel.

A Kormány és a miniszter elektronikus hírközléssel kapcsolatos feladatainak részletes szabályozását a törvény 4-6. §-a tartalmazza. A miniszter feladatai a jövőben is többnyire megegyeznek a hírközlésről szóló 2001. évi XL. törvény (a továbbiakban: Hkt.) 68-69.§-ában, valamint az informatikai és hírközlési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 141/2002.(VI. 28.) Korm. rendeletben leírtakkal. A miniszter feladatai így különösen:

- a hírközlés-politikára vonatkozó javaslat előterjesztése és végrehajtásának ellenőrzése;

- a honvédelmi feladatok ellátásában résztvevő hírközlési szolgáltatók kijelölése;

- a Kormány hírközléssel és informatikával kapcsolatos nemzetközi tevékenysége és a Magyar Köztársaság képviseletének ellátása a hírközléssel és informatikával kapcsolatos nemzetközi szervezetekben;

- az ügykörben érintett miniszterrel egyetértésben a hatósági árszabályozással kapcsolatos feladatok ellátása;

- az elektronikus hírközlési hálózatok hatékony működéséhez és az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásához szükséges azonosítókkal és ezek tartományaival történő gazdálkodás.

A 9 - 13. §-hoz

A törvény alapján a Hírközlési Felügyelet (a továbbaikban: HIF) Hkt. által létrehozott szervezeteinek (HDB, HFF, HTH) integrációja révén 2004. január 1-jével létrejön egy új, egységes irányítású, a hírközlési piacot felügyelő független nemzeti hatóság. A hatóság a Kormány irányítása és az informatikai és hírközlési miniszter felügyelete alatt működik. A hatóság új neve Nemzeti Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NHH).

Az NHH céljának megfogalmazása érdekében a Hkt.-ban foglaltak kiegészítésre kerültek az EU irányelvek által megfogalmazott szabályozói célokkal. Az NHH céljainak és feladatainak részletes szabályait ezen §-ok tartalmazzák. A törvény 11. §-a részletezi az NHH által ellátandó frekvenciagazdálkodással kapcsolatos nem engedélyezési feladatok.

A hatékony frekvenciagazdálkodás egyik előfeltétele az előzetes tervezés. A frekvenciagazdálkodó hatóságok - nemzetközi előírások és megállapodások figyelembevételével - a frekvenciasávok újrafelosztására, illetőleg átrendezésére, a frekvenciák kiosztására (csatornakiosztási tervek), az egyes rádióalkalmazásokra vonatkozó használati feltételekre és a frekvencia használat feltételeire terveket készítenek, amelyek a szabályozói döntések alapját képezik.

A rádióhullámok terjedési sajátosságaiból fakadóan a Magyarországon felhasznált frekvenciák zavaró hatást fejthetnek ki a szomszédos országokban (mindenekelőtt a határövezetben), de az adott frekvenciasáv vagy az adott alkalmazás függvényében (pl. rádió- és TV- műsorszórás, műholdas távközlés) azt jóval meghaladó mértékben is. Ez fordítva is igaz, azaz a szomszédos vagy távolabbi országok frekvencia-felhasználása is kelthet zavart a magyarországi alkalmazásokban. A kölcsönös zavarás kiküszöbölésére vagy minimalizálására a Nemzetközi Rádiószabályzat koordinációs kötelezettséget ró a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) tagországaira meghatározott eljárási rend szerint. Előfordulhat, hogy a koordinációs eljárás nem vezet eredményre, ekkor a hatóságnak egy szolgáltató vagy üzemeltető frekvenciakijelölés iránti kérelmét el kell utasítania vagy az engedélyt csak bizonyos korlátozásokkal adhatja ki.

A frekvenciahasználat káros zavaroktól való mentességének biztosítása, illetve a kiadott engedélyekkel való összhangjának megteremtése érdekében a törvény kötelezi a frekvenciagazdálkodó hatóságokat, hogy rádió-figyelési, ellenőrzési, felderítési, zavarvizsgálati és zavar-elhárítási tevékenységet lássanak el. A fenti tevékenység egyrészt nemzeti jellegű, másrészt nemzetközi együttműködés keretében történik (a Nemzetközi Rádiószabályzat és más nemzetközi megállapodások előírásaival összhangban). A fenti feladat ellátására, továbbá általában véve az elektronikus hírközlés védelme érdekében és az elektromágneses összeférhetőségnek (EMC) a rádiófrekvenciás tartományban történő biztosítására mind a polgári, mind a nem polgári frekvenciagazdálkodó hatóságoknak saját rádiómérő és rádió-zavarelhárító szolgálatot kell fenntartaniuk, amelyeknek tevékenységük során együtt kell működniük.

A hatósági eljárás alapelvei között szerepel az átláthatóság és a nyilvánosság. Ezek megvalósítása érdekében a hatóságot közzétételi, rendszeres aktualizálási és vonatkozó adatbázis fejlesztési kötelezettség terheli a frekvenciahasználat feltételeivel kapcsolatos, a törvényben meghatározott információk tekintetében.

Európai Uniós csatlakozásunk miatt többletfeladatot jelent az Európai Bizottsággal való kapcsolattartás. Az Európai Bizottság irányelvekben meghatározott feladatait csak a tagállamok adatszolgáltatása alapján tudja ellátni, ezért fontos a továbbítandó információk körének, valamint a továbbításért felelős szervezet meghatározása. Az Európai Parlament és a Tanács 1999. március 9-i 1999/5/EK irányelve a rádió berendezésekről és a távközlő végberendezésekről, valamint megfelelőségük kölcsönös elismeréséről az alkalmazott interfészek, valamint a forgalomba hozott berendezésekkel kapcsolatban is állapít meg bejelentési kötelezettséget. A törvény 13. §-ában az e körbe tartozó bejelentési kötelezettségek telepítése történt meg a hatóságra.

A 14-16. § -hoz

Az NHH élén az elnök irányítása alatt - az elnök személyével együtt - 7 szaktekintélyből álló Tanács áll. A Tanács ellátja a korábbi Hírközlési Döntőbizottság (a továbbiakban: HDB) feladatait, és dönt más nagysúlyú ügyekben is. A Tanács szakmai támogatását, valamint a hatósági feladatok ellátását a főigazgató irányítása alatt álló Hivatal látja el.

A Tanács elnökének főbb feladatai a következők:

- előkészíti, összehívja és vezeti a Tanács üléseit;

- gyakorolja a munkáltatói jogokat a főigazgató, valamint a tanácstagok tekintetében ( kivételt képez a kinevezési és a felmentési jog);

- elkészíti és a miniszter részére jóváhagyás céljából benyújtja az NHH Szervezeti és Működési Szabályzatát;

- minden évben együttműködési megállapodást ír alá az NHH nevében a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséggel, illetve a Gazdasági Versenyhivatallal;

- kapcsolatot tart fenn az Európai Unió tagállamaival, valamint a Bizottsággal, amellyel az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló Európai Parlament és a Tanács 2002/21 EK irányelvben (Keret Irányelv) meghatározott tervezett intézkedésekről egyeztetést is folytat;

- másodfokon jár el a Hivatal elsőfokú határozatai tekintetében.

Az NHH élén álló Tanácsba a miniszter az általa felkért személyekből álló szakmai jelölő testület javaslata alapján nevez ki tagokat. A Miniszter saját hatáskörében eldönti, hogy figyelembe veszi-e a javaslatokat. A Tanács tagjainak összeférhetetlenségével, megbízatásuk megszűnésével kapcsolatos szabályokat részletesen tartalmazza a törvény.

Az NHH Tanácsának főbb feladatai:

- jogszabályok módosításának kezdeményezése (a Hivatal szakértői apparátusán keresztül) a miniszternél;

- jogviták rendezésével kapcsolatos feladatok ellátása;

- meghatározza az érintett piacokat, elemzi az érintett piacokon fennálló versenyt, illetve annak hatékonyságát, kijelöli a JPE szolgáltatót és meghatározza a többletkötelezettségeket;

- referencia hálózati szerződési ajánlatok jóváhagyása;

- éves jelentés készítése a Kormánynak és az Országgyűlés illetékes bizottságának;

- nyilvános meghallgatások tartása;

- az éves piacfelügyeleti terv elfogadása és végrehajtásának ellenőrzése.

A 17-18. §-hoz

Az NHH hatósági feladatait a Hivatal látja el, a területi irodák nem kapnak önálló illetékességet. A törvényben egységesen "Hivatalként" kerül definiálásra a főigazgató irányítása alatt álló szakértői apparátus és a hatósági feladatokat ellátó szervezeti egység. A szakértői csoport végzi a piacelemzéseket, készíti elő a jogszabály-módosítási javaslatokat, a Tanács szakértői bázisaként működik. Az operatív feladatokért felelős szervezeti egység a Tanács részvételét nem igénylő ügyekkel foglalkozik a korábbi HTH bázisán.

A Hivatal által ellátandó főbb feladatok az alábbiak:

- szakmai támogatás nyújtása a Tanács számára

- a hírközlési szolgáltatások bejelentésének kezelése;

- polgári célú frekvenciagazdálkodással kapcsolatos hatósági ügyek ellátása;

- azonosító gazdálkodási hatósági feladatok ellátása;

- egyedi engedélyezési ügyek kezelése;

- zavarelhárítási tevékenység folytatása;

- piacfelügyeleti tevékenység ellátása;

- az előírt nyilvántartások vezetése;

- ingatlanhasználattal, építésfelügyelettel kapcsolatos feladatok ellátása;

- zártcélú távközlő hálózatok létesítése, összekapcsolása, fejlesztése, korszerűsítése során a zártcélú távközlő hálózatokról szóló jogszabály szerint egyeztetést végez a hálózatgazdákkal;

- szakhatósági feladatok ellátása.

A Hivatal operatív vezetője a főigazgató. A főigazgató feladata a Tanács szakértői szintű kiszolgálásának irányítása. A főigazgató főbb feladatai az alábbiak:

-ellátja a Hivatal feletti szervezeti és szakmai irányítást, elősegíti a szervezetrendszer hatékony működését;

-gyakorolja a munkáltatói jogokat a Hivatal köztisztviselői felett;

- kinevezi a helyetteseit;

- iadja az NHH hivatalos lapját, és közzéteszi az előírt nyilvántartásokat;

- megállapítja az egyes elektronikus hírközlési szolgáltatókat terhelő felügyeleti díjat;

- irányítja a hírközléssel kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott egyes honvédelmi, rendvédelmi és nemzetbiztonsági feladatokat, valamint az ezekkel kapcsolatos adatszolgáltatást.

A főigazgató és a Hivatal klasszikus hatósági tevékenységét egyértelműen el kell választani a Tanács szabályozó feladatától. Rzért tiltja a törvény explicit módon e két tisztség egyidejű birtoklását.

A 19. §-hoz

A hatóság alkalmazottaira a Ktv. rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

A 20-22. §-hoz

A törvény alapján az NHH munkája során a Gazdasági Versenyhivatallal, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséggel és a nem polgári célú frekvenciagazdálkodási feladatokat ellátó hatósággal együttműködve látja el az elektronikus hírközlési piac felügyeletét. A törvény alapján a hatóság évente megállapodik a Versenyhivatallal, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséggel, valamint a nem polgári célú frekvenciagazdálkodási feladatokat ellátó hatósággal az együttműködésük szabályairól, és az elkészült megállapodást mindegyik félnek nyilvánosságra kell hoznia.

A hatóság a versenyhatósággal különösen piacelemzési kérdésekben, jelentős piaci erejű szolgáltató kiválasztásában és a rájuk vonatkozó kötelezettségek kiszabásában, valamint árprés vizsgálatokban működik szorosan együtt.

A frekvenciagazdálkodási feladatok jogi szempontból elkülönítettek ugyan polgári és nem polgári feladatokra, azonban a frekvenciaspektrum egységes egészként kezelendő. A frekvenciaspektrum hatékony használata érdekében szükségszerű a polgári, valamint a nem polgári frekvenciagazdálkodási feladatok ellátásáért felelős közigazgatási szervek, különösen a hatóságok együttműködése.

A 23.§-hoz

A hatóság eljárásai vonatkozásában a törvényben foglalt eltérésekkel az Áe. szabályait kell alkalmazni. Az Áe-től való eltérés a hatóság speciális feladat-és hatáskörével, az általa igazgatott piac sajátosságaival indokolható.

A 24. §-hoz

Az uniós elvárások és a törvény hangsúlyos fogyasztóvédelmi és versenyvédelmi funkciója indokolják az alapelvek kiemelt kezelését.

Ezen alapelvek:

- Egyenlő elbánás

A Magyar Köztársaság Alkotmánya biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.

A hatóság eljárásai során mind a magyar, mind a külföldi ügyfelek, illetőleg valamennyi szolgáltató teljes egyenlőséget élveznek, és ügyeiket minden megkülönböztetés és részrehajlás nélkül kell intézni.

- Tárgyilagosság

A döntéseknek pártatlanul, tényeken, jogszabályokon alapulva kell megszületniük. A köztisztviselőknek tárgyilagosan, elfogulatlanul kell eljárniuk, erre többek között az Áe. 19. §-ában rögzített kizárás, illetve a törvényben rögzített általános összeférhetetlenség és eseti kizárás jogintézménye is garancia.

- Átláthatóság

Az átláthatóság jogi garanciáját az eljárási szabályok törvényi szintű rendezése, a hatásköri és az illetékességi szabályok, valamint a hatóság éves beszámolási kötelezettsége jelenti.

-Arányosság

A hatóság csak közérdekből és csupán olyan mértékben állapíthat meg kötelezettséget, korlátozást vagy büntetést, amit az elérni kívánt cél indokol és csak a jogszabályok kerete között.

- Nyilvánosság

A hatóság feladatait társadalmi nyilvánosság mellett végzi. E nyilvánosság biztosításánál figyelemmel kell lenni a magán-, az üzleti, állam- és szolgálati titkokra. A törvényben megjelölt nyilvántartások nyilvánosak. A hatóságnak tevékenysége során egyaránt támaszkodnia kell a hírközlés területén működő érdekegyeztetés fórumaira, a különböző szintű szakmai tanácsadó és civil szervezetekre, különösen a nyilvános meghallgatás alkalmazása során.

- Megalapozott és indokolt módon való eljárás

A hatóság köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni, a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékelni, és ezen alapuló meggyőződése szerint, helytállóan és elégségesen indokolt módon megállapítani a tényállást.

- Pártatlanság

- Hatékonyság

- Törvényesség

Ezen alapelvek a jogbiztonság érvényesülését szolgálják. A jogbiztonság az állami hatóságokat terhelő azon kötelezettség, amely alapján biztosítaniuk kell, hogy a jog könnyen megérthető, megállapítható legyen azok számára, akikre vonatkozik. Vagyis a hatóság kötelessége az előreláthatóság feltételeinek megteremtése.

A 25. §-hoz

Az elektronikus dokumentumokra vonatkozó törvénybeli szabály biztosítja annak lehetőségét, hogy az ügyfél kérelmére kifejezetten az elektronikus dokumentáció és eljárás érvényesüljön.

A 26. §-hoz

A piaci szereplőktől való függetlenség közösségi jogi követelményének maradéktalan érvényesülését célozzák a kizárásra vonatkozó, az Áe-nél jóval szigorúbb szabályok, amelyek szerint még a hozzátartozó érintettsége is kizárást von maga után.

A kizárási ok bejelentési kötelezettségének elmulasztása esetén nem csupán fegyelmi de anyagi felelősség is terheli a törvény szerint az érintett alkalmazottat.

A 27-28. §-hoz

Az üzleti titok ágazaton belüli jelentőségére tekintettel a törvény meghatározott esetekben szűkíti az Áe. ügyfél fogalmát. Annak érdekében pedig, hogy az egyes szolgáltatók üzleti kapcsolataikban ne diszkriminálhassanak attól függően, hogy valamely elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály megsértését egy másik szolgáltató a hatóság tudomására hozza, a törvény bevezeti a bejelentő jogintézményét, amelyet az eljárásban az ügyfél jogai és kötelezettségei nem illetnek meg, s a bejelentés alapján a hatóság mérlegelése alapján indul eljárás. Az eljárás eredményéről a bejelentő az érdemi határozat kézbesítése révén értesül.

A 29-30. §-hoz

A titoktartási kötelezettség a hatóság jelen §-okban meghatározott alkalmazottait nemcsak jogviszonyuk fennállása alatt, hanem annak megszűnését követően is terheli. Az üzleti titok hazai szabályozása nem teljeskörű, és az érintettek az üzleti titokhoz fűződő jogaikkal az elektronikus hírközlés területén rosszhiszeműen vissza is élhetnek. Ezért, valamint az egyenlő elbánás követelményének, a diszkrimináció-mentes üzleti kapcsolatok megvalósulása érdekében a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy amennyiben az eljárásban résztvevő ügyfél jogérvényesítése érdekében indokolt, a hatóság felszólítja a "titok urát" az üzleti titok minősítés azonnali hatályú megszüntetésére. Amennyiben az ügyfél ezt nem teszi meg, a hatóság határozatában az eljárás folytatásához szükséges mértékben kötelezi az üzleti titok másik fél számára történő rendelkezésre bocsátására. E határozat ellen az érintett a Fővárosi Bírósághoz fordulhat.

A 31-33. §-hoz

A tényállás tisztázása érdekében, továbbá a jogkövető magatartás ösztönzése, az elektronikus hírközlési szabály megsértése esetén a jogsértéssel arányos szankció alkalmazása céljából a hatóság - speciális versenyhatósági hatásköréből, illetve felügyeleti tevékenységének fontosságából adódóan - az Áe-ben foglalt eszközökön túlmenően további eszközöket is igénybe vehet, amelyek garantálják a hatóság feladatainak hatékony ellátását, a fogyasztói érdekek kiemelt érvényesülését és védelmét, magas minőségű szolgáltatások nyújtását, a jogszabályok betartását. A törvény a hatékony hatósági tevékenység érdekében bevezeti a jogsértő szervezet vezető tisztségviselőjének felelősségre vonását is.

A 34-35. §-hoz

A nyilvános meghallgatás intézménye olyan eljárási forma, amely az ágazati szabályok szakmai előkészítésébe, a jogszabályok végrehajtásával kapcsolatos gyakorlat kialakításába, illetőleg az ezekkel kapcsolatos vélemények megismerése érdekében az érintettek bevonásával nyilvános meghallgatás lefolytatását jelenti.

A meghallgatásra bocsátott témával kapcsolatban, álláspontot, javaslatot és véleményt írásban, szóban akár elektronikus formában is elő lehet terjeszteni. A nyilvános meghallgatásra benyújtott véleményekről, illetőleg az ott elhangzott észrevételekről a hatóság összefoglalót készít, amelyet a meghallgatás időpontja után 30 napon belül közzétesz.

A 36. §-hoz

A törvény alapján az "Egyeztetés az érdekeltekkel jelentős ügyekben" olyan eljárás, amelynek során a hatóság jelentősebb döntései nyilvánosságra hozatala előtt lehetőséget teremt a döntés érintettjei számára, hogy kifejtsék a döntéssel kapcsolatos véleményüket. A döntés nyilvánosságra hozatalakor a hatóság megjelöli a figyelembe vett és a figyelmen kívül hagyott véleményeket, utóbbi esetben annak indokával együtt.

Aa hatóság egyeztetést különösen a következő ügyekben tart:

- érintett piacok meghatározása, jelentős piaci erejű szolgáltatók azonosítása és kötelezettségek megállapítása;

- referencia ajánlatok elfogadása;

- egyéb, a hatóság megítélése szerint egyeztetést igénylő kérdés.

Az egyeztetésre vonatkozó szabályok hazai jogrendszerbe való átültetése a 2003-as EU keretszabályrendszer harmonizációját valósítja meg.

A 37. §-hoz

A hírközlési intézményrendszer működése szempontjából kiemelt kérdés az első- és másodfokú hatósági eljárások megfelelő elkülönítése. A hatóság szervezetén belül csak a Hivatal által elsőfokú ügyekben hozott határozatok, illetve szakhatósági hozzájárulások esetében van lehetőség másodfokra fellebbezni. A másodfokú hatóság a Tanács elnöke.

Amennyiben az érintett fél nem ért egyet a Tanács elnökének másodfokú döntésével, keresettel kérheti annak megváltoztatását a bíróságtól. A bírósági felülvizsgálat, a bíróság ellenkező döntéséig, nem befolyásolja a hatóság másodfokon hozott döntésének végrehajtását.

A 38-39. §-hoz

A Tanács egyes esetekben úgynevezett teljes ülésben jár el. Ebben az esetben a Tanács akkor határozatképes, ha legalább öt tag jelen van. Egyéb esetekben három tagú tanácsban dönt, vagy kisebb jelentőségű ügyekben egy tag egyedül folytatja le az eljárást.

Teljes ülésben a Tanács kétharmados többséggel dönt a következő ügyekben:

érintett piacok meghatározása, jelentős piaci erejű szolgáltatók azonosítása és kötelezettségek megállapítása, illetve más szolgáltatókra az e törvény szerint előírható kötelezettségek megállapítása.

Egyéb ügyekben a Tanács teljes ülése egyszerű többséggel dönt.

A 40-43. §-hoz

A törvény meghatározza a kérelem tartalmi elemeit, a csatolandó dokumentumokat, továbbá a hiányosan benyújtott kérelem következményeit. Kérelemre indult eljárás esetén az igazgatási szolgáltatási díjat a kérelem előterjesztésekor kell befizetni. A Tanács az eljárás megindításáról köteles értesíteni a feleket és az ügyben érdekelteket, megküldi részükre a kezdeményező iratot, továbbá felhívja őket észrevételeik haladéktalan, legfeljebb 15 napon belüli előterjesztésére, valamint a rendelkezésükre álló iratok megküldésére. Egyes állami szervezetek vezetői is kezdeményezhetik a Tanács eljárását, ha hatáskörükkel összefüggésben a törvény szabályainak meg nem felelő tevékenység vagy mulasztás, jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóként való azonosítás szükségessége jut tudomásukra. E szervezetek azért kezdeményezhetik a hivatalból való eljárást, mert feltételezhető, hogy tevékenységük során tudomást szerezhetnek a törvénybe ütköző eseményről. A Tanács egy külön kiemelt esetben is eljárhat hivatalból, más hatóság kezdeményezése nélkül, ha az eljárást lezáró határozat meghozatala előtt egy ügyben az addig vizsgáltakon túli jogsértésről szerez tudomást.

Az eljárás megindítása tekintetében szigorú jogvesztő határidők állnak fenn. A törvény ezzel kívánja ösztönözni a sérelmet szenvedett felet a mielőbbi eljárásra, hogy az együttműködés körében bekövetkezett - a törvénybe ütköző - helyzet mielőbb rendeződjék, mert ez közérdek. Az eljárást a törvény szabályait sértő körülménynek az eljárást indító tudomására jutásától számított 2 hónapon belül lehet megindítani, de legkésőbb az esemény vagy mulasztás bekövetkezésétől számított 4 hónapon belül. Ezt követően tehát még akkor sem lehet az eljárást megindítani, ha a szabálytalanság ekkor jut az érintett tudomására. Ha egy, a Tanács előtt folyamatban levő ügy során további jogsértések derülnek ki, a Tanács az esemény bekövetkezését követő 4 hónapon túl, de egy éven belüli időpontban is eljárhat hivatalból, feltéve hogy az addig vizsgált jogsértéseket elkövetővel azonos személynek (szervezetnek) tulajdonítható az újonnan megismert jogsértés. Annak érdekében, hogy a Tanácsnak adott ezen jog ne járjon a jogvesztő határidő korlátlan mellőzésével, a törvény egyértelműen rögzíti, hogy az eljárás visszamenőleges hatályú kiterjesztésére csak akkor kerülhet sor, ha az eljárást eredetileg az arra jogosultak, határidőben indították meg.

A 44. §-hoz

A törvény a Tanács eljárását kezdeményezők érdekeit védi azzal, hogy meghatároz a Tanács számára határozathozatali határidőket. Általános esetben a Tanács köteles határozatot hozni az eljárás megindításától számított 45 napon belül, amit egy alkalommal meg lehet hosszabbítani 15 nappal.

Az érdekeltekkel egyeztetést igénylő eljárásban az elintézési határidő 75 nap. Ezen határidők a piac meghatározással, piac elemzéssel, jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók számára előírható kötelezettségekkel kapcsolatos eljárásokra nem alkalmazhatók.

A 45-48. §-hoz

A 47. § taxatíve felsorolja a Tanács határozatainak tartalmát, differenciáltan meghatározza a hálózati szolgáltatások ellenértékével kapcsolatos jogvita esetén hozható döntések lényegét. A Tanácsnak a törvény lehetőséget biztosít arra is, hogy az alkalmazható intézkedések közül ugyanazon ügyben többet is foganatosítson. A Tanács működésének és döntéshozatalának nyilvánosságát, átláthatóságát garantálja a törvény azon szabálya, amely szerint a Tanács határozatát a feleknek és egyéb érdekelteknek történő kézbesítésen túl közzé is kell tenni. A Tanács V. fejezetben meghatározottak szerinti határozatai ellen nincs helye fellebbezésnek. Ezt a rendelkezést az indokolja, hogy kiemelkedő érdek fűződik ahhoz, hogy a Tanács határozataiban foglaltak a lehető legrövidebb időn belül megvalósuljanak. Az ágazatban a piaci viszonyok nagyon gyorsan változnak, s a hagyományos közigazgatási jogorvoslati rendszer biztosítása jelen esetben akár azzal is járhat, hogy mire megszületik a jogerős döntés, addigra az adott intézkedés okafogyottá válik, illetve addigra valamely fél súlyos anyagi veszteséget szenved. Ezért a törvény a fellebbezés kizárásán túl azt is kimondja, hogy a bírósági felülvizsgálat indítványozásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A törvény a polgári perrendtartástól eltérő szabályokat állapít meg a Tanács határozatainak bírósági felülvizsgálatára, amely eltérő szabályok szintén azt a célt szolgálják, hogy minél előbb elbírálásra kerüljön a tanácsi határozat jogszerűsége. A bírói felülvizsgálatban résztvevő személyek vonatkozásában - szintén az iparági érdekekre tekintettel - ugyanazon kizárási szabályok vonatkoznak, mint a tanácsi eljárásban. Külön hangsúlyt ad a lehető leggyorsabb döntés meghozatalának az, hogy a bíróságot a törvény kötelezi a soron kívüli eljárásra, továbbá az elsőfokú ítélet elleni fellebbezés benyújtása határidejének 8 napban történő megállapítása.

Az 49-51. §-hoz

A törvény - az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2002/21/EK irányelve (a továbbiakban: keretirányelv), 20. cikkének, valamint az Alkotmány 57. § (1) bekezdésének megfelelően - az érintettek számára lehetőséget biztosít arra, hogy döntésük szerint egy másik szolgáltatóval szemben fennálló jogvitáját a hatóság, a bíróság vagy a választottbíróság elé vigyék. Valamely - előzőekben említett - szervhez való fordulásuk azonban rögzíti az adott jogalapon ugyanazon felek között ugyanazon tényállás alapján indítható eljárásra jogosultságot, azaz ugyanazon jogi alapon ugyanazon felek másik szervhez már nem fordulhatnak. A Tanács a jogvitás eljárást kérelemre folytatja le, lehetőséget biztosít a kérelemmel érintett másik félnek is saját álláspontja kifejtésére. Ebben az eljárásban szintén nagyon rövidek a határidők, illetve a törvény szabályai mind a gyors döntéshozatalt célozzák. A Tanács jogvitás ügyben tárgyalást tart. Bizonyítást folytathat le, illetve mellőzheti a bizonyítást, azonban ezt a határozatában külön meg kell indokolnia. A feleket a megalapozott eljárásindításra ösztönzi az a szabály, amely szerint a bizonyítás sikertelenségét a bizonyító terhére kell értékelni. A Tanács ideiglenes intézkedés megtételére is feljogosított a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén, amennyiben ehhez kiemelten fontos, méltányolandó érdek fűződik. Az ideiglenes intézkedést elrendelő határozat ellen a Fővárosi Bírósághoz lehet fordulni, amely 15 napon belül nemperes eljárásban dönt az ideiglenes intézkedés megszüntetése ügyében. A törvény utal arra, hogy ezen főszabályoktól referencia ajánlattal, illetve a kötelezett és a jogosult szolgáltató között referencia ajánlat alapján vagy azon kívül hozzáférés, illetve összekapcsolás tárgyában kötendő szerződéssel kapcsolatos jogvitákban a Tanács külön jogszabályban meghatározott eltérésekkel jár el. A törvény külön szabályozza a más tagállami szabályozó hatóságot is érintő jogviták során alkalmazandó eljárást.

Az 52-57. §-hoz

A törvény a jelentős piaci erejű szolgáltatók azonosításának tekintetében átvette az új Európai Uniós irányelvek gyakorlatát. Ennek megfelelően az előző jogszabályi gyakorlathoz képest megváltozott az azonosítás menete és az azonosítási kritériumok.

A JPE szolgáltatók azonosításának és a piaci sajátosságoknak megfelelő kötelezettségek kirovásának első lépése az érintett és vizsgálandó szolgáltatási és földrajzi piacok meghatározása.

A Európai Bizottság 2003. február 11-i ajánlása (a továbbiakban: Ajánlás) meghatározta azokat a szolgáltatási piacokat, amelyeken a piacelemzést a nemzeti szabályozó hatóságoknak le kell folytatniuk. Az Ajánlásban felsorolt piacoktól eltérő szolgáltatási piacot a nemzeti szabályozó hatóság csak a Bizottság jóváhagyásával határozhat meg. A piac meghatározás és piacelemzés részletes szabályait a Miniszter az Ajánlás és az ahhoz kapcsolódó EU útmutató alapján rendeletben szabályozza.

Az érintett piacok meghatározása után a Tanács elemzi az azokon fennálló verseny hatékonyságát. A piac meghatározás és a piacelemzés során az elektronikus hírközlési szolgáltatóknak a Tanáccsal együtt kell működniük, aminek során a szolgáltatók adatszolgáltatásra kötelezettek. Ennek elmulasztása esetén a Tanács bírsággal sújthatja az adott szolgáltatót.

Amennyiben a verseny egyes piacokon nem elég hatékony, azaz egy vagy több olyan szereplő van, amely(ek) egyedül vagy együttesen gazdasági erőfölényes helyzetben vannak, az ilyen, jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókkal szemben előzetes távközlési szabályozási beavatkozás szükséges. Ennek érdekében először azonosítani kell a jelentős piaci erejű szereplőket, majd az irányelvek által megengedettek közül a piaci helyzetnek leginkább megfelelő kötelezettség(ek)et kell rájuk kiszabni.

Az Európai Uniós irányelveknek megfelelően a törvény szerint jelentős piaci erejű egy szolgáltató, ha egyedül vagy mással/másokkal együtt a gazdasági erőfölénnyel megegyező helyzetben van, azaz olyan gazdasági erővel rendelkezik, amely lehetővé teszi, hogy a versenytársaitól, megrendelőitől és végső soron a fogyasztóktól meghatározó mértékben függetlenül viselkedjen. A törvény alapján "egy érintett piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató egy szomszédos (azzal szoros kapcsolatban lévő) piacon is jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatónak minősülhet, amennyiben az adott érintett piac és a szomszédos piac közötti kapcsolatból eredően a szolgáltató az egyik piacon fennálló gazdasági erejét átviheti a másik piacra, és ezzel gazdasági erejét erősítheti".

A keretirányelv szerint az Európai Bizottság a tagállami szabályozó hatóságokkal konzultálva az EU egészét vagy annak jelentős részét, azaz több országot is érintő (transznacionális) piacokat is meghatározhat. Ilyen piacok esetében az érintett tagállami szabályozó hatóságok a piacelemzést az Európai Bizottsági útmutató maximális figyelembevételével közösen végzik el és közösen döntenek a kötelezettségek esetleges kiszabásáról, fenntartásáról, módosításáról vagy visszavonásáról.

A törvény alapján, ha a Tanács a piacelemzés során egy korábban jelentős piaci erejűként azonosított szolgáltatót nem talál jelentős piaci erővel rendelkezőnek, megszünteti a szolgáltató jelentős piaci erejűként való azonosítását, és hatályon kívül helyezi az ilyen szolgáltatóra korábban előírt kötelezettségeket.

A piacelemzést a Tanács rendszeresen végzi, a törvény hatályba lépését követően első alkalommal 2004. szeptember 1-ig, második alkalommal 2006. január 1-ig, majd ezt követően minden év január 1-ig

Az 56-57. §-hoz

A törvény 56. §-a felhatalmazza a Tanácsot - a keretirányelv rendelkezéseinek megfelelően - hogy jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókra - az Európai Bizottság előzetes jóváhagyásával - előírhasson a törvényben meghatározottaktól eltérő kötelezettséget.

A 60-63. §-okhoz

A törvény e §-ai tartalmazzák a referencia ajánlat adására kötelezett szolgáltatók és a Tanács eljárását a referencia ajánlatok benyújtásával, elfogadásával, módosításával, és a referencia ajánlat adási kötelezettség megszűnésével kapcsolatban.

A törvényben szereplő eljárás a Hkt. által meghatározott gyakorlatra épül. Új elemként jelenik meg, hogy a számviteli szétválasztásra is kötelezett szolgáltató referencia ajánlatát köteles a szétválasztott számviteli adatai alapján elkészíteni.

A 62. §-hoz

A törvény részletesen meghatározza a számviteli szétválasztásra kötelezett szolgáltatók szétválasztott számviteli kimutatásaik jóváhagyásával kapcsolatos eljárásokat.

Szétválasztott számviteli kimutatásaikat a szolgáltatóknak a Tanács részére kell eljuttatniuk. A Tanács a törvény alapján jogosult a számviteli szeparációra vonatkozó kimutatás jogszabályban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek való megfelelését vizsgálni, a hiányos kimutatást beküldőket határozatban hiánypótlásra kötelezni.

A Tanács nem hagyja jóvá a szétválasztott számviteli kimutatásokat, ha a szolgáltató által alkalmazott költségfelosztási módszertant nem fogadja el, vagy a kimutatás tartalma nem felel meg az elektronikus hírközlési szabályokban foglaltaknak.

A 63. §-hoz

A törvény e szakasza részletezi a Tanács eljárását árprés vizsgálatok esetében. A Tanács által végrehajtott árprés vizsgálatok célja, hogy:

- megállapítsa, az adott szolgáltató nagy- és kiskereskedelmi árai valóban árprést okoznak-e a piacon, és

- ha a szolgáltató nagy- és kiskereskedelmi árai árprést okoznak, a nagykereskedelmi árak igazodnak-e a hozzá kapcsolódó hálózati szolgáltatás nyújtásával kapcsolatban felmerülő költségekhez.

- ha a szolgáltató árai árprést okoznak, azonban a szolgáltató nagykereskedelmi árai az adott nagykereskedelmi szolgáltatások költségeihez igazodnak, a Tanács az ügyet átadja a Versenyhatóságnak.

- ha a szolgáltató árai árprést okoznak és a szolgáltató nagykereskedelmi árai nem igazodnak az adott nagykereskedelmi szolgáltatások költségeihez, a Tanács a szolgáltatót adott nagykereskedelmi árainak csökkentésére is kötelezheti.

A 64. §-hoz

A Tanács a jelentős piaci erővel nem rendelkező szolgáltatókra kizárólag a XI. fejezetben meghatározott kötelezettségeket írhatja elő. Az eljárás részletes szabályait jelen szakasz tartalmazza.

A 65. §-hoz

A törvény a közösségi szabályozással összhangban meghatározza az eljárási rendet azokban az esetekben, amikor a Tanács - döntésének a tagállami kereskedelemre gyakorolt hatása miatt - köteles egyeztetni az Európai Bizottsággal, illetve a tagállami szabályozó hatóságokkal. Ebben az esetben a Tanács döntésének tervezetét megküldi a Bizottság és a tagállami társhatóságok részére, akik arra a kézhezvételtől számított 30 napon belül észrevételt tehetnek. A törvényben meghatározott esetekben a Bizottság nem csupán észrevételt tehet, hanem kifogást is emelhet. A Tanács a Bizottság kifogása esetén 60 napig nem teheti közzé a döntését. Ezalatt az idő alatt a Bizottság részletesen indokolt döntésében a Tanácsot döntéstervezete visszavonására kötelezheti, vagy indítványozhatja annak módosítását. Kivételesen sürgős esetekben a törvény lehetőséget ad a Tanácsnak ideiglenes határozat meghozatalára, amely azonnal végrehajtható, azonban a Bizottsággal, illetve a tagállami hatóságokkal való egyeztetést ebben az esetben is le kell folytatnia, s annak eredményeként érdemi határozattal kell döntenie a beérkező észrevételekről vagy kifogásról.

A 66. §-hoz

A hatóság az Európai Unió szabályozási követelményeinek megfelelő, a hatékony és biztonságos piaci működést lehetővé tevő, a technikai és infrastrukturális fejlődés követését biztosító nyilvántartást vezet a törvényben, illetve egyéb jogszabályokban meghatározott adatokról. A nyilvántartásokban szereplő adatok főszabályként bárki számára hozzáférhetőek, de a nyilvántartásokba való betekintést jogszabály korlátozhatja.

A 67-68. §-hoz

A piacfelügyeleti tevékenység általános értelemben azt jelenti, hogy a közigazgatási szerv a piaci szereplők tevékenységét egészben vagy részletében megvizsgálja, és feljogosítottságának keretei között intézkedéseket foganatosít, vagy az erre illetékes szervhez jelzéssel szolgál.

A hatóság piacfelügyeleti tevékenysége során a piacon lévő szolgáltatásoknál és berendezéseknél arra vonatkozó jogszabályokban, a hatóság határozatában, valamint az előfizetői szerződésben foglaltak betartását ellenőrzi.

A hatóság a szolgáltatói tevékenység ellenőrzésén túl jogosult a jelentős piaci erejű szolgáltatók áralkalmazásának árprés szempontjából való folyamatos figyelemmel kísérésére.

Az Európai Unió vonatkozó irányelve alapján a gyártók és képviselőik, illetve az importálók saját felelősségükre piacra vihetik termékeiket, a hatóságoknak ezért a piacra vitelt követően kell ellenőrizni, felügyelni.

A piacfelügyeleti feladatok ellátásához elengedhetetlenül szükséges a megfelelő adatoknak a hatóság rendelkezésére bocsátása. A felügyelet során megállapított hiányosságok, "meg nem felelőségek" kezelésére megfelelő szankcionálási lehetőséget kell biztosítani. Az Európai Unió szabályai alapján a jó minőségű szolgáltatások biztosítása érdekében a szolgáltatások -- jogszabályokban, bejelentésben és a szolgáltató általános szerződési feltételeiben foglaltaknak megfelelő - végzését az azt ellátó személyeknél és szervezeteknél a hatóság ellenőrizni köteles.

A törvény rendelkezik továbbá a jogsértő magatartás szankcióiról, valamint arról, hogy a hatóság mely esetben rendelhet el azonnali végrehajtást, és mikor kell határozatát nyilvánosságra hoznia.

A 69. §-hoz

A Magyar Köztársaság által is elfogadott és jogszabály alapján alkalmazandó Nemzetközi Rádiószabályzat előírja, hogy rádiófrekvenciát engedéllyel lehet használni, mindazonáltal az engedélyezési rend kialakítását az egyes országokra bízza. A piacra lépés könnyítése érdekében nem szükséges minden esetben egyedi engedélyt szerezni, hanem egyes frekvenciák esetén jogszabály ad általános engedélyt a frekvencia használatára, így egyedi eljárás nélkül bárki használhatja ezeket a frekvenciákat. Ez a jogszabály által adott általános engedély, nagymértékben megkönnyíti bizonyos európai harmonizált sávokban működő berendezések használatát (pl. mobiltelefonok, riasztókészülékek ). Azokban az esetekben, ahol továbbra is indokolt az egyedi engedélyezési rendszer (a Nemzetközi Rádiószabályzat rendelkezéseit, valamint a több évtizedes magyarországi gyakorlatot figyelembe véve), a törvény úgy rendelkezik, hogy a frekvenciakijelölést, rádióengedélyt, továbbá az árverési, pályázati eljárás során szerezhető frekvenciahasználati jogosultságot a polgári frekvenciák esetében a hatóság adja ki, nem polgári célú frekvenciák esetében a nem polgári célú frekvenciagazdálkodási feladatokat ellátó hatóság az eljáró hatóság.

A frekvencia használat engedélyezésére az államigazgatási eljárás általános szabályaitól eltérő határidőt állapít meg a törvény, a közösségi jogi előírások figyelembevételével. A kérelem beérkezését követő hatodik hét végére meg kell születnie a frekvenciahasználati jogra vonatkozó hatósági döntésnek. Kivételt képez az árverési, illetve pályázati eljárás, amikor is a törvény alapján nyolc hónappal meghosszabbítható a határidő.

A koordinációs eljárásra vonatkozó nemzetközi szabályok alapján a döntés elhúzódhat, ezért a koordináció lezárásáig indokolt a hatósági eljárás felfüggesztése.

A frekvenciával való hatékony gazdálkodás és a rádiótávközlési szolgálatok káros zavaroktól mentes működése, közegészségügyi szempontok érvényesítése érdekében szükséges, hogy a hatóság a konkrét esetek, körülmények, valamint a vonatkozó jogszabályi előírások figyelembevételével a kérelemtől eltérően, azaz korlátozott feltételekkel adja meg a frekvenciahasználati jogot, vagy akár meg is tagadja azt.

A törvény alapján a frekvenciahasználat visszavonására is lehetőség van. Egyrészt a jogosított kérelmére, másrészt jogszabályban meghatározott esetekben. (A eddigi szabályozás alapján, példa erre az az eset, amikor az engedély visszavonására nemzetközi kötelezettség alapján kerül sor.)

A 70. §-hoz

A törvény előírja az azonosítókkal való hatékony és átgondolt gazdálkodást. Ennek megvalósítását támasztja alá a törvény 70. §-ában megfogalmazott követelmény, amely szerint az azonosítók résztartományai a szolgáltatók számára a későbbi használatba vétel céljából a szolgáltatások nyújtásának ugyancsak későbbi zavartalansága érdekében, már előre - műszaki, költség és beruházási szempontokból tervezhetően - rendelkezésre kell, hogy álljanak. Ezeket a követelményeket a törvény a hatóság által kibocsátandó lekötési engedélyek és a kijelölési engedélyek rendszerével tervezi megvalósítani.

Az erőforrások korlátozott voltára tekintettel, az azonosítók lekötésére illetőleg kijelölésére (használatára) benyújtott szolgáltatói kérelmek mérlegelését a 80. § szerinti követelmény rendszer alapján írja elő a törvény. Az azonosítók használatát a hatóság ellenőrzi. Az engedélyezés és ellenőrzés részletes szabályait külön jogszabály határozza meg. Az azonosítók takarékos kezelése megköveteli az azonosítók indokolatlan lekötésének lehetőség szerinti korlátozását.

A 71. §-hoz

Számolni kell azzal, hogy az elektronikus hírközlő berendezések, rendszerek kölcsönös egymásra hatása, a működésükhöz nagyfrekvenciás jelet használó vagy működésük során azt mellékhatásként keltő egyéb berendezések (gépek, készülékek, járművek stb.), valamint a villamos vagy elektronikus alkatrészeket tartalmazó berendezéseket zavaró hatása folytán esetenként az elektronikus hírközlő berendezések működésében minőségrontó vagy a működést, a nyújtott szolgáltatást akár lehetetlenné tevő zavarás lép fel.

A jelen rendelkezés a zavar-elhárítási eljárást, illetve az ezzel kapcsolatos költségviselést szabályozza. Alapelvként mondja ki, hogy a zavar megszüntetése a zavart okozó berendezés üzembentartójának a kötelessége még azokban az esetekben is, amikor a zavart okozó berendezés zavarkibocsátás szempontjából az előírásoknak megfelelő és használata jogszerű. A zavar, illetve a szóban forgó berendezés jellege szerint a hatóság többféle intézkedést hozhat a zavar megszüntetésére, és végső esetben a berendezés üzemeltetését is megtilthatja.

Kivételes esetben előfordulhat, hogy bár a fenti alapelv értelmében a zavart okozó berendezés üzembentartója lenne köteles a zavart megszüntetni, azonban a hatóság megítélése szerint a zavar megszüntetése egyszerűbben és költség nélkül vagy csekély költséggel megoldható a zavart berendezés kisebb módosításával.

A zavar okának megállapításánál, illetve a zavar megszüntetésére történő kötelezésnél figyelembe kell venni azt is, hogy a zavart berendezés zavarérzékenység szempontjából megfelelő-e. Amennyiben a nem megfelelő zavarérzékenység miatt keletkezett a zavar, akkor annak elhárítása és a kapcsolódó költségek viselése a zavart berendezés üzembentartóját terheli.

A 72- 73. §-hoz

A szolgáltatók közötti, a 49. § szerinti jogviták rendezésének új fórumaként a törvény a Tanács által megalapítandó Hírközlési Állandó Választottbíróság (a továbbiakban: HVB) jogintézményét vezeti be arra az esetre, ha a szolgáltatók a választottbírósági eljárást erre irányuló szerződésben kikötötték és az eljárás tárgyáról szabadon rendelkeztek. Ez a fórum biztosítja az elektronikus hírközlési szolgáltatók jogvitáiban eljáró választott bírák szakértelmét, illetve a gyors eljárást. A HVB választottbírói testületének tagjait a Tanács jelöli ki meghatározott időre, a főigazgató javaslata alapján. Fontos kizárási szabály, hogy nem lehet a HVB tagja a Tanács tagja, illetve a hatóság egyéb alkalmazottja. A HVB jogi személy, jogi személyiségét alapító okiratának a hatóság hivatalos lapjában történő közzétételével nyeri el. Működésének forrását az alapítói hozzájárulások, a választottbírósági díjak, a vagyon hozama és egyéb bevételek képezik. A HVB a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény szabályainak alkalmazásával egyeztető eljárás lefolytatására is jogosult. A törvény meghatározza a HVB alapító okiratának tartalmi elemeit, szervezeti felépítését, szervezeti egységként nevesítve a választottbírói testületet, az elnökséget és a Gazdasági Hivatalt. A törvény kizárja, hogy a HVB gazdasági, vállalkozói tevékenységet végezzen, gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

A 74. §-hoz

Az elektronikus távközlési hálózatok és szolgáltatások engedélyezéséről szóló Európai Parlament és a Tanács 2002. március 7-i 2002/20/EK irányelve (e § tekintetében irányelv) határozza meg az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásának alapvető feltételeit. Általánosságban elmondható, hogy az irányelv egyértelműen a szolgáltatók piacra lépésének megkönnyítését tűzi ki célul. Az irányelv előírja, hogy szabályait valamennyi elektronikus hírközlő hálózatra és szolgáltatásra alkalmazni kell, pusztán az eltérő technológia nem lehet alapja a megkülönböztetésnek. Szintén nem tesz különbséget a szabályozás a szolgáltatások között aszerint, hogy azok nyilvánosan elérhetők-e vagy sem. Annyi engedményt tesz csupán, hogy a nem nyilvánosság számára nyújtott szolgáltatások esetében indokolt lehet enyhébb feltételeket megszabni.

A szolgáltatók tevékenységüket "általános felhatalmazás" alapján végezhetik (irányelv 3. cikke). Az általános felhatalmazás az irányelv értelmében a tagállamok által meghatározott jogi keret, amely tartalmazza az elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetésére vagy szolgáltatások nyújtására vonatkozó jogokat, illetve kötelezettségeket. Az általános felhatalmazás nem egy hagyományos értelembe vett hatósági engedély, a jogosultságok és kötelezettségek közvetlenül a jogszabályból fakadnak, a szolgáltatás megkezdését nem lehet a hatóság igazgatási aktusának megszerzésétől függővé tenni.

A hatóság nem akadályozhatja meg, hogy egy vállalkozás elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtson, kivéve akkor, ha a közrend, illetve a közbiztonság ezt megkívánja. Az irányelv melléklete felsorolja azokat a feltételeket, amelyek az általános felhatalmazáshoz fűzhetők.

A hatóság előírhatja, hogy a szolgáltatást nyújtani kívánó vállalkozás ez irányú szándékáról a hatóságot értesítse (irányelv 3. cikk (3) bekezdés). Szükség lehet ezen kívül azoknak az adatoknak a benyújtására is, amelyek a szolgáltatók azonosításához, naprakész nyilvántartásához elengedhetetlenül szükségesek.

Az irányelv értelmében (4. cikk) az általános felhatalmazás alapján a vállalkozások jogosultak elektronikus hírközlő hálózatokat üzemeltetni, illetve azzal kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtani, továbbá összekapcsolódni más, nyílt hozzáférésű hírközlő hálózatok üzemeltetőivel. Lehetőségük van arra is, hogy kijelöljék őket valamely egyetemes szolgáltatás különböző elemeinek nyújtására. Joguk van továbbá arra, hogy ha létesítményeket kívánnak telepíteni, akkor kérelmüket átlátható módon, diszkriminációmentesen, valamint késedelem nélkül bírálja el a hatóság (2002/21/EK irányelv 11.cikk).

A fentiek alapján megállapítható, hogy az elektronikus hírközlési piac liberalizált működésének alapja, hogy a szolgáltatást nyújtani kívánók szabadon léphessenek piacra. Ezt a törvény csak a legszükségesebb feltételekhez köti: bárki - a hatósághoz történő bejelentéssel egyidejűleg - jogosult elektronikus hírközlő hálózatot üzemeltetni, a hálózaton szolgáltatást nyújtani, egyedi engedély alapján rádiófrekvenciát, azonosítót használni, aki a törvényben, illetve külön jogszabályban meghatározott feltételeket teljesíti.

A 75. §-hoz

A párhuzamos infrastruktúrák feletti közös irányításszerzés korlátozására vonatkozóan a Hkt. 4. §-ában alkalmazott szigorú szabályok helyett a törvény a régi és új uniós jogszabályokban egyformán szereplő, jóval enyhébb szabályozást alkalmazza.

A 76. §-hoz

E szakasz meghatározza az elektronikus hírközlő hálózat, illetve hírközlési szolgáltatás nyújtásának feltételeit, a bejelentés szabályait. A közösségi szabályozással összhangban, hazánkban is bárki szabadon jogosulttá válik nyilvános elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetésére, illetve szolgáltatás nyújtására, aki ezt a hatósághoz bejelenti. A törvény szerint nincs bejelentési kötelezettsége a nem nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetőinek. A törvény a bejelentést követően azonnal lehetővé teszi nyilvános elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetését, szolgáltatás nyújtását, s nincs szükség a hatóság tudomásulvételére. A szakasz meghatározza a bejelentés tartalmi kellékeit, köztük annak az időpontnak a hatóság tudomására hozatalát, amelytől kezdve a bejelentő az elektronikus hírközlési tevékenységet végezni kívánja. A bejelentés tartalmi kellékei kizárólag a szolgáltató és a tevékenység azonosításához szükséges minimális adatkörre korlátozódnak a törvény alapján. A hatóság a bejelentést nyilvántartásba veszi, a nyilvántartásba vétel tényét 8 napon belül visszaigazolja a bejelentőnek, és egyúttal a bejelentő írásbeli kérésére igazolást állít ki arról, hogy a bejelentett tevékenységek végzésére jogosult. A szolgáltatásnyújtás szabadságának garanciális elemeként a törvény meghatározza a nyilvántartásba vétel megtagadásának esetkörét: ha a bejelentésben foglalt adatok a szolgáltató vagy az általa végezni kívánt tevékenység azonosítására nem alkalmasak. A hatóság bejelentés alapján vezetett nyilvántartása közhiteles, abba bárki betekinthet. Az elektronikus hírközlési szolgáltató a hatósági bejelentéssel egyidejűleg az abban foglaltakról köteles a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot is tájékoztatni.

A 77. §-hoz

E szakasz garantálja, hogy a tevékenység a bejelentést követően haladéktalanul megkezdhető, ez a szabály lehetővé teszi az azonnali piacra lépést. Amennyiben a az elektronikus hírközlési szolgáltató (ideértve a nyilvános elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetőjét is) a bejelentésben nem határozta meg a tevékenység megkezdésének pontos időpontját, erről a megkezdést követő 30 napon belül köteles a hatóságot írásban értesíteni. Ugyancsak a közösségi szabályozással összhangban határozza meg a törvény, hogy amennyiben a törvény valamely elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásának megkezdését megelőzően teljesítendő további feltételeket állapít meg, a tevékenység csak ezen feltételek teljesítését követően kezdhető meg. A törvény csak a frekvenciahasználathoz, az azonosító használathoz, valamint az elektronikus hírközlési létesítmények építéséhez követeli meg az egyedi engedély megszerzését, tehát a gyakorlatban ténylegesen érvényesülhet a törvény hatályba lépését követően az elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtására irányuló általános felhatalmazás.

A 78. §-hoz

Az elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásának megszüntetése, a szolgáltató megszűnése vagy halála esetén a hatóság törli az üzemeltetőt vagy szolgáltatót a nyilvántartásból, a számára kiadott azonosító használatra vonatkozó engedélyt visszavonja, valamint a törlés tényét nyilvánosságra hozza.

A 79-81. §-hoz

Tekintettel arra, hogy a szabad versenyt megvalósító piac jó működésének egyik alapfeltétele a minél egyszerűbb és gyorsabb piacra lépés megvalósulása, a törvény elektronikus hírközlés tárgyi feltételei közül a berendezések piacra vitele vonatkozásában is a követelmények teljesítéséhez minimálisan szükséges eljárási rendet rögzíti. A forgalomba hozatal meghatározott feltételek teljesítése esetén minden adminisztratív korlát nélkül megvalósítható. Egyedül rádióberendezések esetén, méghozzá a nem harmonizált frekvenciát vagy frekvenciasávot használó rádióberendezések hazai forgalomba hozatali szándéka esetén került előírásra bejelentési kötelezettség a gyártók részére. A nem polgári célú frekvenciagazdálkodás körébe tartozó rádióberendezés forgalomba hozatalára vonatkozó szabályokat külön jogszabály rendezi.

A törvény meghatározza a valamennyi berendezésre vonatkozó, valamint meghatározott berendezéscsoportokra előírható követelményeket (alapvető biztonságtechnikai, elektromágneses összeférhetőségi, illetve az elektronikus hírközlés zavartalanságát biztosító, adatvédelmi, közegészségügyi, környezetvédelmi célok megvalósulását, megvalósíthatóságát szolgáló követelmények). A rádió berendezések és távközlő végberendezések tekintetében a forgalomba hozatal egyéb feltételeit - mint pl. megfelelőségi jelölés, magyar nyelvű használati-kezelési útmutató, az alapvető követelményekre vonatkozó megfelelőségi nyilatkozat, a készülék csomagolásán és használati-kezelési útmutatóján elhelyezett tájékoztatás - jelenleg a kiadása óta jelentősen megváltozott a rádióberendezésekről és a távközlő végberendezésekről, valamint megfelelőségük elismeréséről szóló 3/2001. (I. 31.) MeHVM rendelet tartalmazza. A rendelkezésben felsorolt alapvető követelményeknek való megfelelést, megfelelőség-értékelési eljárás alapján tett megfelelőségi nyilatkozatban kell igazolni. A megfelelőség-értékelési eljárást végrehajtási rendelet fogja szabályozni. A nagyfrekvenciás berendezéseket, valamint villamos vagy elektronikus berendezéseket is úgy kell előállítani, hogy használatuk során káros zavart ne okozzanak.

A 82. §-hoz

A nyilvános elektronikus hálózat üzemeltetője vagy a szolgáltató köteles bejelenteni a hatóságnak a hálózaton elektronikus hírközlési tevékenység végzéséhez, vagy szolgáltatás nyújtásához szükséges interfészeket. A bejelentett interfész-jellemzőket nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni. A nyilvánosságra hozott információk alapján a berendezésgyártók fel tudnak készülni a szükséges berendezések gyártására, a törvény ezzel is támogatja a versenyképes piac kialakulását.

Ha az interfész valamely, bárki által megismerhető (pl. kihirdetett, Interneten megtalálható) szabványnak megfelel, akkor a bejelentésben elég a szabványra, vagy annak releváns pontjaira hivatkozni. Egyéb esetben külön jogszabály határozza meg, hogy az interfész műszaki leírásának mit kell tartalmaznia.

A 83. §-hoz

A törvény a korábbi szabályozáshoz hasonlóan - összhangban a közösségi szabályokkal - az elektronikus hírközlési létesítmények létesítését, használatba vételét, fennmaradását, átalakítását, bontását hatósági engedélyhez köti. Amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, nem kell a hatóság engedélye olyan elektronikus hírközlési építmény építési munkáinak végzéséhez, amely zárt felhasználói csoport igényeit elégíti ki, és az építmény nem terjed túl a felhasználók saját ingatlanán. Ez a szabály mind a hatóságot, mind pedig az érintett felhasználókat mentesíti a felesleges bürokráciától.

A 84-85. §-okhoz

A frekvenciák hatékony használata, a rádiótávközlési szolgálatok zavarmentes működése érdekében - jogszabályban meghatározott esetekben - szükséges, hogy a rádióberendezések, rádióállomások és rádiótávközlő hálózatok telepítéséhez, illetve üzemben tartásához hatóság által kiállított, "névre szóló" egyedi döntés szülessen, azonban egyre szélesebb azon frekvenciasávok köre, melyeket jogszabály alapján bárki szabadon használhat. A rádiófrekvenciák használatára vonatkozó alapvető feltételeket határozza meg a törvény.

Indokolt, hogy a hatósági eljárás keretében kiadott egyedi engedély határozott időre szóljon. A frekvenciakijelölési engedély időtartamának ugyanis lehetőleg rövidnek kell lennie annak érdekében, hogy a frekvencia ne legyen indokolatlanul hosszú ideig kihasználatlanul lekötve. A rádióengedélyek időtartamát pedig úgy kell meghatározni, hogy az lehetővé tegye a jogszabály módosulásából (melyek leginkább nemzetközi kötelezettségeink alapján válnak szükségessé) következő sávtisztítást a központi költségvetés minél kisebb megterhelése mellett. A törvény szerint az időtartam meghatározását rendeletben szabályozza a polgári célú engedélyek esetében a miniszter, a nem polgári célú engedélyek esetében - az engedélyezési eljárás szabályozásán belül - a honvédelmi miniszter.

A rádiófrekvencia felhasználásának összhangban kell lennie a frekvenciasávok nemzeti felosztására, valamint a sávfelhasználás szabályaira vonatkozó jogszabályokkal kivéve a kísérleti (amely esetben a szabályozás célja technológiai fejlődés elősegítése) és a 30 napnál rövidebb felhasználást, valamint a Magyarországon forgalomba hozott, de üzemszerűen Magyarországon nem használható berendezések kipróbálását.

A rádió frekvenciák használati joga miniszteri rendeletben meghatározott esetekben és feltételekkel ruházható át. A törvény rögzíti a használati jog visszavonásának lehetőséget, valamint jogutódláshoz a hatóság tudomásulvétele szükségességét.

Az Internet Protokoll és elektronikus levélcímek, valamint a domain nevek nem képezik kizárólagos állami tulajdon tárgyát, ezen kívül azonosítót használni csak kijelölési engedéllyel lehet, amelynek feltétele az előzetes lekötés. Az azonosító lekötés és használat díját miniszteri rendelet tartalmazza.

A 86. §-hoz

A nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok esetében a felhasználóknak és a szolgáltatóknak is érdekük fűződik a különféle gazdálkodó szervezetek, hálózatok és technológiák zavartalan összekötéséhez, működtetéséhez és az adattovábbítás zavartalanságához. Ezért a törvény a szolgáltatók általános együttműködési kötelezettségét rendeli el a szolgáltatásokra, a hálózatokra, valamint a hírközlési létesítmények közös használatára kiterjedően. Az együttműködés során a szolgáltatóknak jóhiszeműen, az esélyegyenlőséget biztosítva kell eljárniuk, lehetővé téve egymás számára az ehhez szükséges műszaki adatokhoz való hozzáférést, figyelemmel a titokvédelem szabályaira. Az elektronikus hírközlő hálózatokon áramló adatok, információk, illetve a hálózat biztonságának megőrzése fontos része a hálózat üzemeltetésének; erre a szolgáltatók kötelessége ügyelni saját működésük és az összekapcsolódás során is. Általános együttműködési szabály azonban, hogy a hálózat felett rendelkező, a hálózaton szolgáltatást nyújtó szolgáltató akkor is köteles az együttműködésről tárgyalni a szerződést kötni kívánó másik szolgáltatóval, ha szerződéskötési kötelezettség nem terheli.

A 87. §-hoz

Kétfajta tevékenység esetén kötelessége a szolgáltatóknak külön számviteli nyilvántartást vezetni. Egyetemes szolgáltatás esetén a nyújtott szolgáltatás piacon kívüli finanszírozása indokolja az eltérő elszámolást. A más iparágban kizárólagos vagy különleges jogok alapján történő tevékenység elkülönített gazdálkodó szervezetként történő könyvelése pedig az elektronikus hírközlési piaci verseny tisztaságát és zavartalanságát hivatott elősegíteni.

A 88. §-hoz

A elektronikus hírközlési szolgáltatókat a törvény 3. §-a együttműködésre kötelezi. Az együttműködés egyik kiemelt részterülete a hálózati szerződés, amely - az értelmező rendelkezések szerint - elektronikus hírközlő eszközökhöz való hozzáférés és kizárólagos, megosztott vagy közös használat, illetőleg hálózati szolgáltatásokhoz való hozzáférés és igénybevétel céljából köthető. A törvény 100. §-a, 106. §-a illetőleg 107. §-a alapján a hatóság bizonyos esetekben kötelezheti a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatót a hálózati szerződés megkötésére.

E 88. § meghatározzaa hálózati szerződés kötelező tartalmi elemeit. A hálózati szerződés írásban, határozott vagy határozatlan időre köthető. A szolgáltatóknak a szerződés teljesítése során is együtt kell működniük, megfelelően tájékoztatva egymást - egyebek mellett - a szerződés tartalmát lényegesen érintő, fél éven belül tervezett változtatásokról.

A hatósághoz azt a hálózati szerződést kell benyújtani tájékoztatás céljából, amely egymás érdekkörébe tartozó szolgáltatók között jön létre. Az érdekkör megállapítása tekintetében a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 23. §-ának (2) bekezdése szerinti "irányítás" fogalomból kell kiindulni. E szerződéseket a szolgáltató érdekkörén kívüli cégekkel kötött szerződéseivel összehasonlítva megállapítható, hogy alkalmaz-e indokolatlan megkülönböztetést a szolgáltató.

A törvény szerint a szolgáltató a hálózati szerződés késedelmes vagy hibás teljesítése esetén tartozik felelősséggel, ennek mértéke a felhasználó vagyonában okozott kár, az elmaradt haszon kivételével. A törvény a hálózati szerződésből eredő igények elévülési idejét egy évben állapítja meg. Egyebekben a szolgáltató felelőssége, illetőleg a hálózati szerződés semmissége tekintetében a törvény általános szabályként a Ptk-t tekinti irányadónak.

A 89. §-hoz

Földfelszíni digitális műsorszórás esetében a multiplex tevékenység, mint hírközlési szolgáltatás, illetőleg szolgáltatás biztosítja az azonos frekvencia felhasználására jogosult műsorszolgáltatók műsorjelének egyetlen jelfolyamban való eljuttatását a műsorszétosztó hálózathoz. Arra az esetre, amikor a multiplexálást legalább az egyik műsorszolgáltatótól és egyúttal a műsorszétosztótól is elkülönült szolgáltató szervezet végzi, törvényi intézkedés szükséges annak biztosítására, hogy a szolgáltatási szerződést a multiplex szolgáltató valamennyi műsorszolgáltatóval megkösse. A törvény ezt a célt szolgálja. A törvény nem érinti a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvényt, mivel annak hatálya a műsorszolgáltatásra és az azzal összefüggő műsorterjesztésre (műsorszórásra, valamint műsorelosztásra) terjed ki, a kettő közötti hírközlési szolgáltatásra nem.

A 90. §-hoz

Az elektronikus hírközlési létesítmények közös használata elkerülhetetlen a vezetékes hálózatok hálózati kapcsolódási pontjain, továbbá abban az esetben, ha az azt igénylő szolgáltatónak más mód nem áll rendelkezésére a szolgáltatáshoz szükséges eszközeinek, létesítményeinek elhelyezéséhez. A közös létesítményhasználat azonban gazdasági előnyökkel is indokolt lehet, mivel a közösen használt létesítmény terhei a használók között megoszthatók.

Jelen szakasz meghatározza azokat az eseteket, amelyekben a tulajdonost a törvény nyomós közérdek érvényesülése végett kötelezi a közös létesítmény-használat feltételeinek biztosítására, taxatíve felsorolva azokat a körülményeket is, amelyek fennállása esetén a szolgáltató e kötelezettség alól mentesül. A 107. § ban foglaltak szerint a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatót a hatóság más okból is kötelezheti közös eszközhasználat, illetőleg helymegosztás nyújtására.

A közös használat terheit a felek a használat arányában viselik.

A szabályozás nem ad felmentést a kötelezettség alól arra való tekintettel, hogy a létesítmény fennálló állapotában alkalmatlan a közös használatra. Az igénylő ilyen esetben jogosult a szükséges átalakítás, a közös használatra való alkalmassá tétel kezdeményezésére, amelynek indokolt költségei viseléséről a felek érdekeltségük arányában megállapodhatnak.

Ha a felek a közös eszközhasználat feltételeiben nem tudnak megállapodni, abban az esetben a 49. § szerinti jogvitás eljárás kezdeményezhető.

A 91. §-hoz

Az ANFT (Azonosítók Nemzeti Felosztási Terve) összetett, részeiben egymástól nem függetleníthető rendszer, amelynek - szükségképpen - számos ponton a nemzetközi előírásokhoz is harmonizáltan kapcsolódnia kell. A törvény ezért intézkedik arról, hogy a szolgáltatóknak hálózataik műszaki rendszereiben az ANFT szerinti azonosító-használatot egységesen és kötelezően alkalmazniuk kell.

Az ANFT-nek az egyes szolgáltatók általi egységes használata esetenkénti érdekütközésekkel járhat. A törvény ezért írja elő a szolgáltatók egymás érdekkörében végzett indokolt azonosító-bővítések kérdésében az együttműködési kötelezettséget. A vitás kérdéseket a 49. § szerinti jogvitás eljárásban kell rendezni.

A 92. §-hoz

A hírközlési szolgáltatók közérdekű kötelezettsége, hogy közreműködjenek a más törvényekben meghatározott, közbiztonságot, nemzetbiztonságot érintő, illetőleg védelmi feladatok ellátásában. A törvény minden hírközlési szolgáltatóra kiterjedően, a következők szerint határozza meg az együttműködési feladatokat.

Együtt kell működniük a titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervezetekkel, és saját berendezéseik, illetve helyiségeik és az együttműködő személyek tekintetében a szolgáltatás megkezdésétől kezdve részükre biztosítaniuk kell a titkos információgyűjtés eszközeinek és módszereinek alkalmazási feltételeit. A szolgáltatók kötelesek viselni a (2) bekezdésben meghatározott igényeknek megfelelő műszaki rendszer, különösen az alapkiépítésű monitoring alrendszer költségeit. A titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervezetek részére nyújtott adatszolgáltatás térítésmentes.

A szolgáltatóknak együtt kell működniük a zártcélú hálózatok üzemeltetőivel, továbbá rendkívüli állapot és katasztrófa esetében felmerülő sajátos elektronikus hírközlési feladatok ellátása érdekében együtt kell működniük mind egymással, mind pedig az arra illetékes szervezetekkel. A szolgáltató az e körben végrehajtott intézkedései és nyújtott szolgáltatásai után azok tényleges költségeinek megtérítésére jogosult.

A szolgáltatás és a szükséges együttműködések biztonsága, megbízhatósága és zavartalansága egyaránt megköveteli, hogy a szolgáltató felkészüljön a műszaki eredetű és a külső veszélyeztető körülmények által okozott üzemzavarok elhárítására, továbbá a rendkívüli állapot és katasztrófa esetében reá háruló sajátos feladatokra. E helyzetek kezelésére adott esetben a szolgáltatónak megfelelő tervekkel és eszköz-tartalékokkal kell rendelkeznie, ezért folyamatos feladat ezek készítése, készletezése, illetőleg felülvizsgálata, karbantartása.

A 93. §-hoz

Az Európai Bizottságnak az elektronikus kommunikációs hálózatok és szolgáltatások piacának versenyéről szóló 2002. szeptember 16-i 2002/77/EK irányelve 7. cikkének (1) bekezdése alapján a tagállamok kötelezettsége arról gondoskodni, hogy területükön minden űrszegmens-szolgáltatót feljogosítsanak annak megvizsgálására, hogy a szóban forgó űrszegmens-szolgáltató űrszegmensét használni kívánó földi műholdas hálózat megfelel-e az adott szervezet űrszegmens-kapacitásához való hozzáférés közzétett feltételeinek. A törvény szövege ezen közösségi jogi rendelkezés hazai jogba illesztését valósítja meg.

A 94-96. §-hoz

Az elektronikus hírközlési piac liberalizációja számos új szolgáltató megjelenését jelenti, amelyek kiépítik saját infrastrukturális rendszerüket, elektronikus hírközlő hálózatukat. A törvény az elektronikus hírközlési infrastruktúra fejlesztését célozza azon rendelkezések beiktatásával, amelyekkel biztosítani kívánja ezen hírközlési létesítmények elhelyezéséhez idegen tulajdonban álló ingatlanok igénybe vételét. A fenti cél érdekében a törvény elsősorban az önkormányzatokra ró közreműködési kötelezettséget, amennyiben az önkormányzatnak a település tervezésénél, rendezésénél, utak, közművek, és egyéb építmények építési munkálatai során biztosítania kell az elektronikus hírközlési létesítmények elhelyezésének lehetőségét.

A 94. § (2) bekezdése határozza meg, hogy az eltérő tulajdonban álló területeken milyen prioritással helyezhetők el az elektronikus hírközlési létesítmények. A szolgáltatót választási jog illeti meg, amely alapján létesítményeit elhelyezheti közterületen vagy felhasználja a már meglévő elektronikus hírközlési létesítményeket, illetőleg közüzemi szolgáltató létesítményeit. A közterületek tekintetében különbséget tesz a törvény állami és helyi önkormányzati tulajdonú ingatlanok között, e szerint a létesítményeket elsősorban az állami tulajdonban lévő, másodsorban az önkormányzati tulajdonú ingatlanokon kell elhelyezni. A helyi önkormányzat a létesítmény elhelyezéséhez szükséges engedélyt csak különös méltánylást érdemlő települési, illetve lakossági érdekre hivatkozva tagadhatja meg. Végül a törvény lehetővé teszi - amennyiben az előzőekben leírt lehetőségek nem adottak - magánterület igénybevételét. A § utolsó bekezdése az építési munkálatok befejeztével a létesítmény elhelyezőjét kötelezi az eredeti állapot helyreállítására. A kötelezettség-viselés egyértelműsítését szolgálja az a rendelkezés, miszerint az elhelyező és az ingatlan tulajdonosa megállapodhat abban, hogy a helyreállítás az eredetinél jobb minőségben történjen, ez esetben a többletköltséget a tulajdonos viseli.

A 95. § az elektronikus hírközlő eszközök (minden hírközlés céljára szolgáló berendezés, vezeték, antenna) létesítését, a már működő eszközök ellenőrzését, karbantartását, és a szükséges hibaelhárítást kívánja biztosítani. Ennek keretében ha az ingatlan tulajdonosa ezen tevékenységek elvégzéséhez nem adja hozzájárulását, a hatóság - kifejezetten közérdekből - az ingatlan tulajdonosát korlátozhatja az ingatlan használatában, konkrét esetben az építtető kérelmére határozatával szolgalmi vagy más, a tulajdonjogot korlátozó használati jogot alapíthat az ingatlanon. A tulajdonost a korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg, illetőleg amennyiben a használat vagy a korlátozás az ingatlan rendeltetésszerű használatát megszünteti, vagy jelentős mértékben akadályozza, kérheti az ingatlan megvásárlását, illetve kisajátítását.

A 96. § szerint- az elektronikus hírközlési létesítmény fizikai közelsége olyan objektív körülmény, amely a felhasználóktól független, így nem alapozhatja meg többletterhek viselésének kötelezettségét. Mindezek alapján, amennyiben a szolgáltató - a fizikai közelségből adódóan - létesítményének közvetlen környezetében lakó vagy tartózkodó felhasználók számára az átlagosnál kedvezőbb feltételekkel szolgáltat vagy többletszolgáltatásokat nyújt, ezért ellenértéket nem kérhet.

A (2) bekezdés szerint az elektronikus hírközlési létesítmény elhelyezésekor figyelemmel kell lenni a szomszédjogok érvényesülésére, arra, hogy a létesítmény az ingatlannal szomszédos ingatlanok tulajdonosait ne, illetőleg a legkisebb mértékben zavarja. Amennyiben a létesítmény építtetője (elhelyezője) betartja ezen rendelkezést, úgy a létesítmény elhelyezése és működtetése nem minősül a Ptk-ban szabályozott szükségtelen zavarásnak.

A 97-98. §-okhoz

A 97. § az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos együttműködés általános szabályait tartalmazza. A jogszerűen létesített építménnyel összefüggő további építési munkálatok költségeiről rendelkezik, a költségek azt a felet terhelik, akinek érdekkörében a létesítmény eltávolítása vagy áthelyezése felmerült, amennyiben pedig az áthelyezés a meglévő építményt korszerűbbé teszi, a költségeket az érdekeltség arányában meg kell osztani. Jogszerűen építettnek minősül az a létesítmény is, amelyet szabálytalanul építettek meg, majd ezt követően az építtető vagy az ingatlannal rendelkezni jogosult kérelme alapján az építésügyi hatóság fennmaradási engedélyt adott rá.

A 98. § lehetővé teszi a szolgáltató számára, hogy elektronikus hírközlési célból igénybe vegye a folyóvizeket, csatornákat, természetes tavakat és azok medrét, valamint az ország területe feletti légteret.

A 99. §-hoz

Az elektronikus hírközlés hatékony működése közérdek, ez alapján köteles az ingatlan tulajdonosa a szakaszban felsorolt esetekben, nevezetesen, amikor az elektronikus hírközlési létesítmény működését természeti körülmények zavarják, a működést veszélyeztető fák, bokrok, gyökerek eltávolítására. A szolgáltató csak az eltávolítással kapcsolatos költségeket viseli. Ha növények eltávolítása szükséges, a szolgáltató írásban értesíti a tulajdonost, aki az értesítés alapján kötelezettségét 15 napon belül köteles teljesíteni, ennek elmulasztása esetén a hatóság határozattal szólítja fel a tulajdonost a munkálatok elvégzésére.

A 100-101. §-okhoz

A törvény alapján a hatóság jogosult az előfizetők közötti kapcsolat biztosítása érdekében a szolgáltatók részére a jelen szakaszban meghatározott kötelezettséget előírni.

Az ezt meghaladó kötelezettségek csak a jelentős piaci erejű szolgáltatók számára tehetők kötelezővé.

A 102. §-hoz

A hatékony piaci verseny feltétele, hogy a jelentős piaci erejű szolgáltatók bizonyos információk visszatartásával ne tudják hátrányba hozni versenytársaikat. A törvény felhatalmazza a hatóságot, hogy ilyen potenciális lehetőség esetén számviteli és műszaki információkkal, szolgáltatások nyújtásának és igénybevételének feltételeivel és árakkal kapcsolatosan nyilvánosságra hozatali kötelezettséget vethessen ki a szolgáltatókra.

A törvény alapján a hatóság a hálózati szerződések benyújtásának előírásával biztosíthatja, hogy a jelentős piaci erejű szolgáltatók az egyenlő elbánás elve szerint kössenek szerződést a többi elektronikus hírközlési szolgáltatóval.

A 103. §-hoz

A törvény alapján a hatóság kötelezheti a jelentős piaci erejű szolgáltatót, hogy meghatározott szolgáltatások tekintetében referencia ajánlatot hozzon nyilvánosságra. A hatóság meghatározhatja a referencia ajánlatok bontását és részletezettségét, és a nyilvánosságra hozandó adatok körét.

A referencia ajánlatot nyilvánosságra hozó szolgáltató az abban szereplő szolgáltatások tekintetében nem köthet olyan szerződéseket, amelyek az ajánlat kötelező elemei között szereplő feltételeiben eltérnek. Ezzel a törvény biztosítja, hogy a referencia ajánlat adására kötelezett szolgáltatók ne diszkriminálhassák versenytársaikat a saját üzletágaikkal vagy az érdekkörükbe tartozó szolgáltatókkal szemben.

A törvény megfogalmazza továbbá, hogy az a jelentős piaci erejű szolgáltató, amelyre a piacelemzés lezárulta után a hatóság helyi hurok átengedésével kapcsolatos kötelezettséget ír elő, köteles referencia ajánlatot nyilvánosságra hozni. E referencia ajánlatok részletes tartalmát külön jogszabály szabályozza.

A 104. §-hoz

A hatékony piaci verseny feltétele, hogy a versenyző szolgáltatók szolgáltatásaik előállításához szükséges inputokhoz ugyanolyan feltételekkel jussanak. A távközlési piacon jellemző eset, hogy a szükséges inputot jelentős piaci erejű szolgáltatók nyújtják, akik az értékesítés feltételeivel előnyben tudják részesíteni a saját üzletágaikat vagy az érdekkörükbe tartozó szolgáltatókat a többi szolgáltatóval szemben.

A törvény feljogosítja a hatóságot, hogy a jelentős piaci erejű szolgáltatókra olyan kötelezettségeket rójon ki, amelyek biztosítják az egyenlő elbánás elvét. Ezek alapján többek között egy szolgáltató köteles lehet saját kiskereskedelmi üzletágainak legalább ugyanolyan feltételekkel - legalább ugyanolyan áron és minőségben - nyújtani nagykereskedelmi szolgáltatásait, mint ahogyan azt versenytársainak, illetve az általa irányított más szolgáltatóknak teszi.

A törvény azonosítja is azokat a legfontosabb eseteket, amelyek az egyenlő elbánás elvének megsértését jelentik:

- ha a szolgáltató olyan indokolatlan műszaki követelményekhez köti szolgáltatásainak nyújtását, amelyeknek csak egyetlen vagy kevés szolgáltató tud megfelelni;

- ha a szolgáltató olyan árazási feltételeket, jellemzően forgalomtól függő árengedményeket határoz meg, amelyeket csak egy vagy kevés szolgáltató tud csak igénybe venni;

- ha a szolgáltató olyan feltételeket állapít meg előfizetőivel kötött szerződéseiben, amelyek hátrányos helyzetbe hozzák az előfizetőt vagy új szolgáltatóját, amennyiben az előfizető fel akarja bontani régi szerződését, és az új szolgáltatóval akar szerződést kötni;

- ha a szolgáltató olyan feltételeket állapít meg előfizetőivel kötött szerződéseiben, amelyek kizárják, hogy az előfizető párhuzamosan igénybe vehesse más szolgáltató szolgáltatásait is.

A 105. §-hoz

A törvény felhatalmazza a hatóságot, hogy számviteli szétválasztási kötelezettséget róhasson ki jelentős piaci erejű szolgáltatókra. A számviteli szétválasztás részletes követelményrendszerének meghatározása külön jogszabály keretein belül is a hatóság hatáskörébe tartozik a törvény alapján.

A számviteli szétválasztás célja, hogy a jelentős piaci erejű szolgáltatók meghatározott költség- és bevétel-elkülönítési szabályok alkalmazásával olyan pénzügyi kimutatásokat készítsenek szabályozott üzletágaikra, mintha azok különálló szervezetként működtek volna. Ebben az esetben az üzletágak között értékesített szolgáltatások mennyisége és ára, azaz a transzferár is átláthatóvá válik.

A törvény feljogosítja a hatóságot, hogy a jelentős piaci erejű szolgáltató nagykereskedelmi áraival és transzferáraival kapcsolatban átláthatóságra vonatkozó követelményeket írjon elő. Így többek között ellenőrizhetővé válik, hogy a szolgáltató saját üzletágai és a versenytársai részére valóban az egyenlő elbánás elvének megfelelően nyújtotta szolgáltatásait.

A törvény alapján a hatóság a számviteli szétválasztásból kapott adatokat úgy is meghatározhatja, hogy azok támogassák munkáját az egyenlő elbánás elvének és az árprés alkalmazás tilalmának ellenőrzésében.

A szétválasztott számviteli kimutatások valóságnak való megfelelését azzal biztosítja a törvény, hogy azok vonatkozó szabályoknak való megfelelését független könyvvizsgálónak kell igazolnia. A könyvvizsgáló tanúsítványát a kötelezett szolgáltatónak nyilvánosságra kell hoznia, így a piaci szereplők is értesülhetnek a vizsgálat eredményéről.

A 106. §-hoz

A törvény felhatalmazza a hatóságot arra, hogy a jelentős piaci erejű szolgáltatókat hozzáférési és kapcsolódó közös eszközhasználati szolgáltatások kötésére kötelezze, amennyiben erre indokolható igény van. A hatóság így megakadályozhatja, hogy a jelentős piaci erejű szolgáltatók bizonyos hálózati szolgáltatások nyújtásának korlátozásával hátráltassák a hatékony piaci verseny kibontakozását.

A törvény tartalmazza az előírható legfontosabb szolgáltatások listáját, azonban nem szűkíti le az előírható szolgáltatásokat a felsoroltakra. Felhatalmazza továbbá a hatóságot arra, hogy meghatározza a szolgáltatás nyújtásának részletes feltételeit, Ezzel elkerülhető, hogy a jelentős piaci erejű szolgáltatók körülményes szolgáltatási feltételek meghatározásával hátráltassák a kötelezően nyújtandó szolgáltatásaik igénybe vételét.

Az (5) bekezdés tartalmazza, hogy a hatóság szolgáltatási kötelezettség kirovása esetén milyen szempontokra fordítson különös figyelmet. E szempontok figyelembe vétele védi a befektetések megtérülését, a verseny kibontakozását és a szolgáltatások minőségének biztosításán keresztül a fogyasztók érdekeit.

A 107. §-hoz

A törvény tartalmazza azokat az információkat, amelyeket - a törvény egyéb pontjaiban leírtakon túl - a helymegosztásra és közös eszközhasználatra kötelezett szolgáltató köteles átadni a helymegosztás és közös eszközhasználat igénybevételére jogosult szolgáltató részére.

A törvény együttműködési szabályokat is meghatároz a helymegosztással és a közös eszközhasználattal kapcsolatban:

Helymegosztási szolgáltatás nyújtásakor a kötelezett szolgáltatónak úgy kell eljárnia, hogy - figyelembe véve a rendelkezésre álló lehetőségeket - a helymegosztási szolgáltatás költsége és így a díja minimális legyen. A kötelezett szolgáltató köteles biztosítani az igénybe vevő szolgáltató berendezései számára a megfelelő áramellátást és a kötelezett szolgáltató hálózatához való csatlakozási lehetőséget.

A törvény felsorolja azokat a szempontokat, amelyek alapján a kötelezett követelményeket határozhat meg a jogosult szolgáltató berendezéseivel szemben. E szempontok nem teljesülése esetén tagadhatja csak meg a kötelezett szolgáltató, hogy az igénybe vevő berendezéseit elhelyezze saját épületében.

A 108. §-hoz

A JPE szolgáltatókra kiszabható kötelezettségek körében határozza meg a törvény e szolgáltatók egyes összekapcsolási, illetve hozzáférési szolgáltatásai nagykereskedelmi díjainak költségalapúságát, a díjmegállapításhoz használandó módszer előírását és a díjak ellenőrizhetőségét.

A költségalapúság bizonyítása a szolgáltatót terheli. A költségalapú díjak jogszerűségének megítélésekor a szolgáltatás nyújtásával összefüggésben felmerült költségek fedezete csak annyiban vehető figyelembe, amennyiben az nem haladja meg a hatékony szolgáltatónak az adott szolgáltatás nyújtásához szükséges befektetései méltányos megtérülése iránti igényét és a befektetéssel vállalt kockázatát. A hatóság a mérlegeléshez a szolgáltató által alkalmazottól eltérő költségszámítási módszertant is alkalmazhat, továbbá az összehasonlítható versenypiacokon rendelkezésre álló árakat is figyelembe veheti.

A hatóság - a mérlegelés eredményétől függően - kötelezheti a szolgáltatót az árak megváltoztatására, illetőleg - az árprés kialakulásának megelőzésére - megállapíthatja a szolgáltató által nyújtott hálózati szolgáltatás ellenértékének a szolgáltató által alkalmazott előfizetői díjhoz viszonyított mértékét, vagy az alkalmazandó díjat.

A 109. §-hoz

A hatóság vizsgálja a törvény hatálya alá tartozó kiskereskedelmi piacokat is. Amennyiben megállapítja, hogy egy ilyen piacon a verseny nem kellően hatékony, a verseny elősegítése és a fogyasztók érdekeinek védelme érdekében megtilthatja bizonyos - a szakaszban felsorolt - gyakorlatok alkalmazását a jelentős piaci erejű szolgáltatóknak. A kiskereskedelmi árakkal kapcsolatos kötelezettsége ellenőrzésének érdekében a hatóság költség kimutatási módszerek alkalmazását is előírhatja.

A törvény alapján a hatóság - ha azt más eszközzel nem tudja elérni - a verseny elősegítése és a fogyasztók érdekeinek védelme érdekében a miniszternél kezdeményezheti bizonyos szolgáltatások legmagasabb árának megállapítását, és javaslatot tehet az alkalmazandó árkorlát mértékére.

A 110. §-hoz

A távközlő hálózatok alapvető eleme a vonal, amely révén két pont közötti elektronikus hírközlési összeköttetés megvalósítható. E szerepénél fogva és tervezési okokból célszerű, hogy műszaki jellemzői tekintetében minimális választék kerüljön megállapításra. Ezzel kapcsolatos kötelezettség-megállapítási jogkört biztosít a törvény a hatóság részére.

A 111. §-hoz

Az elektronikus hírközlési piacon létrejövő liberalizációhoz meg kell valósítani annak lehetőségét, hogy a helyhez kötött telefon szolgáltatás igénybevevője (a felkínált szolgáltatás költsége, a szolgáltatási színvonal, szimpátia, stb. szempontok alapján) tartósan, vagy esetileg azt az elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó társaságot választhassa bizonyos - helyi, belföldi távolsági, nemzetközi, mobil hálózatba irányuló vagy Internet célú - hívásai teljesítésére, amelynek szolgáltatását igénybe kívánja venni.

Fontos, hogy azok a kis társaságok is versenyezhessenek a piacon, akik számára előfizetőik kis száma és forgalma nem teszi lehetővé a díjak kiszámlázásának gazdaságos kivitelezését. Ezért a jelentős piaci erejű szolgáltatóknak kétféle üzleti modell szerint kell társszolgáltatóiknak az előválasztást felkínálni.

A hívásvégződtetéssel történő közvetítőválasztás esetén a választott szolgáltató csak a kötelezett szolgáltatóval áll kapcsolatban. A kötelezett szolgáltató minden olyan hívás esetén köteles a közvetítő szolgáltatón keresztül végződtetni a hívást, amikor azt a fogyasztó kéri. A fogyasztó ebben az esetben csak a kötelezett szolgáltatóval áll szerződéses kapcsolatban és közvetítő választás esetén is a kötelezett által kialakított díjakat fizeti a kötelezett szolgáltatónak.

A kötelezett szolgáltatók hívásvégződtetéssel történő közvetítőválasztás esetén kötelesek úgy kialakítani díjaikat, hogy abban érvényesüljenek a végződtetési díjak különbségei. Így tehát ha a közvetítő szolgáltató bizonyos irányban olcsóbban végződtet egy hívást, mint a kötelezett szolgáltató, akkor a kötelezett szolgáltató köteles úgy kialakítani a kiskereskedelmi díjakat, hogy abból a fogyasztó lássa, hogy közvetítő választás esetén alacsonyabb díjjal telefonálhat.

Annak érdekében, hogy a kis szolgáltatóknak kedvezzen, a törvény kötelezi a közvetítő választásra kötelezett jelentős piaci erejű szolgáltatót, hogy a jogosult szolgáltató kérésére híváskezdeményezéssel történő közvetítőválasztás esetén is számlázza ki a fogyasztó részére a díjakat, és szedje is be őket.

A törvény alapján a kötelezett szolgáltató akkor sem korlátozhatja egy előfizetőjét a közvetítő szolgáltató választásban, ha erről egyébként a fogyasztó például egy hűségakció keretében önként lemondana. Így a fogyasztók előtt mindig nyitva áll egy másik, kedvezőbb szolgáltatás választásának lehetősége.

A törvény felhatalmazza a hatóságot arra, hogy a helyhez kötött telefon piacokhoz kapcsolódó kiskereskedelmi piacoktól eltérő piacokon is terhelje a jelentős piaci erejű szolgáltatót a közvetítőválasztás kötelezettsége.

A 112-113. §-hoz

Az új elektronikus hírközlési törvény egyik legfontosabb, az alapelvek között is megfogalmazott célja az "információs társadalommal összefüggő szolgáltatások és új technológiák elterjedését elősegítő szabályozás megteremtése". E cél megvalósulásának kritikus tényezője az Internet szolgáltatás elterjedtsége.

Az Internet szolgáltatás elterjedését szolgálja, ha csökken az Internet célú hívások díja. A törvény úgy csökkenti az Internet célú hívások díját, hogy Internet célú összekapcsolási szolgáltatások kötelező nyújtását írja elő a jelentős piaci erejű szolgáltatók számára, és ezzel támogatja ezen a területen a hatékony verseny kialakulását.

A törvény az Internet célú összekapcsolási szolgáltatások két típusának szolgáltatását teszi kötelezővé a jelentős piaci erejű szolgáltatók részére, a perc alapon számlázott Internet híváskezdeményezés forgalmi szolgáltatást, valamint a percforgalomtól független díjú átalánydíjas Internet híváskezdeményezés forgalmi szolgáltatást.

Az Internet célú hívások egy percre eső költsége, azok jellegéből fakadóan alacsonyabb, mint egy beszéd célú hívás fajlagos költsége. Ezért a törvény kötelezi a szolgáltatókat, hogy az Internet célú híváskezdeményezés díját a beszéd célú híváskezdeményezés díjától eltérő módszertannal számítsa ki.

Az Internet összekapcsolási szolgáltatásokat kétféle modell alapján vehetik igénybe a jogosult szolgáltatók.

Az első a közvetítő választás esetében kifejtett híváskezdeményezéssel történő közvetítőválasztás modelljével azonos módon működik.

A második, a számfordításos modell esetében a hívás automatikusan a közvetítő szolgáltatóhoz jut, hiszen ő biztosítja az Internet szolgáltató számára a távközlési kapcsolatot. Ebben az esetben a kötelezett szolgáltató úgy alakítja ki a hívás díját, hogy az megfeleljen az általa nyújtott Internet híváskezdeményezés forgalmi szolgáltatás és a közvetítő által kiszámított végződtetési díj összegének.

A törvény alapján az Internet szolgáltató és a közvetítő szolgáltató megosztozhat a hívásvégződtetés díján, azonban ennek módját a törvény nem szabályozza. Így az Internet szolgáltató azt a közvetítő szolgáltatót választhatja, aki számára a legnagyobb részt biztosítja a telefon forgalmi bevételekből.

A 114-115. §-hoz

A hatékony verseny kialakulásának szempontjából lényeges, hogy a jelentős piaci erejű szolgáltatók ne részesítsék saját üzletágaikat, illetve az általuk irányított, őket irányító vagy velük közös irányítás alatt álló szolgáltatókat jogosulatlan előnyben azzal, hogy az Internet híváskezdeményezés szolgáltatást részükre kedvezőbb feltételekkel kínálják, mint más szolgáltatók számára. A törvény alapján ezért a kötelezett szolgáltató minden szolgáltató esetében ugyanazokat az Internet híváskezdeményezési díjakat köteles alkalmazni, illetve saját üzletágai között a transzferárakat úgy kialakítani, hogy azok egyenlők legyenek az összekapcsolási díjakkal.

A 116. §-hoz

Az árprés olyan esetekben fordulhat elő, amikor egy vertikálisan integrált vállalatnak a nagykereskedelmi piacon domináns pozíciója van, a kiskereskedelmi piacon pedig más, vertikálisan nem integrált vállalatokkal verseng, vagyis olyan kiskereskedelmi szolgáltatásokat kínál, amelyek a saját nagybani komponensére épülnek. Az árprés a versenypiaci visszaélések azon esete, amikor az integrált vállalat nagykereskedelmi piacon lévő árait olyan magasan határozza meg, hogy a kiskereskedelmi piacon lévő (hatékony) versenytársai - akik számára ez az ár fontos input költséget jelent - nem képesek a vertikálisan integrált vállalat kiskereskedelmi árával versenyképes árat kialakítani úgy, hogy az számukra normál profitot nyújtson.

A törvény előírja, hogy a jelentős piaci erejű szolgáltatók úgy kötelesek kialakítani nagykereskedelmi tarifáikat, hogy azok ne okozzanak árprést. Ha a későbbiekben a szolgáltató, illetve az általa irányított, őt irányító vagy vele közös irányítás alatt álló szolgáltató egy kiskereskedelmi szolgáltatása árát mégis olyan mértékben csökkenti, hogy az árprés kialakulását okozná, akkor a kiskereskedelmi árakkal párhuzamosan a kapcsolódó hálózati szolgáltatás árát is köteles csökkenteni a kötelezett szolgáltató.

A hálózati szolgáltatások árprés szempontjából történő vizsgálatakor is csak a hatékony szolgáltató költségeit és a befektetések méltányos megtérülését veheti figyelembe a vizsgálatokat végző hatóság.

A 117-118. §-hoz

Az egyetemes szolgáltatási szabályozás elsődleges célja a telefon hálózathoz és az azon nyújtott meghatározott szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségének biztosítása mindenki számára. Az egyetemes szolgáltatási körbe vont szolgáltatásoknak az ország minden lakosa számára elérhetőnek kell lenni lakóhelytől függetlenül és e szolgáltatásoknak megfizethető áron kell rendelkezésre állnia. A törvény az Európai Uniós irányelv rendelkezéseinek megfelelően összefoglalja, hogy mely szolgáltatások esnek az egyetemes szolgáltatási körbe.

Az egyetemes szolgáltatások mindenki számára való megfizethetőségét biztosítja a törvény azzal, hogy felhatalmazza a minisztert, hogy a központi költségvetés terhére támogassa a szociálisan rászorulókat - a támogatás mintegy két-három százezer embert érint - távközlési kiadásaik mérséklésében.

A 119. §-hoz

A törvény alapján egyetemes szolgáltatást a miniszter által kijelölt egyetemes szolgáltatók nyújthatják. A kijelölés során a miniszter biztosítja, hogy a megfizethető egyetemes szolgáltatások az ország egész területén elérhetőek legyenek, a verseny a legkevésbé torzuljon, és olyan szolgáltatókat jelöl ki, amelyek az egyetemes szolgáltatásokat a leghatékonyabban (azaz a lehető legkisebb támogatási igény mellett) képesek nyújtani. A törvény lehetővé teszi, hogy a megfizethetőség érdekében az egyetemes szolgáltatók olyan díjcsomagokat is kialakíthassanak, amelyek egyébként a szolgáltatás költségeit nem teljes egészében fedezik. Az ilyen díjcsomagok kialakítása miatt felmerült terheket az egyetemes szolgáltatók viselik, azt sem a többi piaci szereplő, sem a költségvetés nem finanszírozza.

A 120. §-hoz

Az egyetemes szolgáltatókkal a miniszter egyetemes szolgáltatási szerződést köt. A törvény meghatározza ezen szerződések legfontosabb tartalmi elemeit, valamint előírja ezek nyilvánosságra hozatalát.

A 121. §-hoz

Az Európai Unió iránylevével összhangban az egyetemes szolgáltatást nyújtók meghatározott feltételek fennállta esetén - a többi piaci szereplő befizetéseiből finanszírozott - támogatásra lehetnek jogosultak. A törvény szerint annak az egyetemes szolgáltatónak, amely támogatásra tart igényt, az egyetemes szolgáltatás nettó elkerülhető költségeit tartalmazó, auditált kimutatást kell készítenie. A miniszter ennek alapján mérlegeli, hogy az adott szolgáltató számára az egyetemes szolgáltatás nyújtása méltánytalan terhet jelent-e. Amennyiben a miniszter megítélése szerint méltánytalan terhet jelent, az egyetemes szolgáltató legfeljebb a kimutatott nettó elkerülhető költségei mértékének, vagy az egyetemes szolgáltatási szerződése szerint ennek egy meghatározott részének megfelelő támogatást igényelhet az Egyetemes Elektronikus Hírközlési Támogatási Kasszától.

A támogatási igényre vonatkozó, a törvény szerinti szabályok a piaci szereplők által finanszírozott, jelenleg kb. 9 milliárd forintnyi kifizetést várhatóan ennek töredékére, kb. 1 milliárd forintra csökkentik.

A 122. §-hoz

Az egyetemes szolgáltató nettó elkerülhető költségeinek megtérítését Egyetemes Elektronikus Hírközlési Támogatási Kassza végzi. A Kasszába az elektronikus hírközlési szolgáltatók a finanszírozási szükséglet mértékéig befizetéseket eszközölnek értékesítési nettó árbevételük alapján. A Kassza befolyt bevételeiből egyenlíti ki az egyetemes szolgáltatók egyetemes szolgáltatásból eredő jogos támogatási igényeit.

A törvény szerint mentesülnek a Kasszába történő befizetés alól az újonnan piacra lépők a megalakulásuk első két évében, a külön jogszabályban meghatározott árbevételt el nem érő szolgáltatók, valamint az Internet szolgáltatóknak csak azon árbevételeik után kellene hozzájárulást teljesíteniük, amelyek az egyetemes szolgáltatás keretében nyújtott telefonszolgáltatás igénybevételével nyújtott Internet szolgáltatásból származnak.

A 123. §-hoz

Az egyetemes szolgáltatókat a hatóság folyamatosan ellenőrzi. Az ellenőrzés azonban nemcsak a tevékenység ellátására, hanem az egyetemes szolgáltatási szerződés teljesítésére is kiterjed. A szerződésben foglalt kötelezettségek megszegését a hatóság jelzi az egyetemes szolgáltatás biztosítása érdekében intézkedni jogosult miniszternek.

Az egyetemes szolgáltatások köre indokolt esetben módosítható. Az egyetemes szolgáltatásokkal kapcsolatos részletes jogszabályi követelmények - műszaki normák, harmadik felekkel való együttműködési szabályok - szintén módosulhatnak. Ilyen esetben e változások követésére indokolt a miniszter által kötött egyetemes szolgáltatási szerződések felülvizsgálata. E szerződések polgári jogi jellege miatt a felek felülvizsgálati kötelezettségét törvényben kell előírni az ilyen esetekre. A jogbiztonság érdekében azonban a szabályozás nem lépi túl a korábban kötött koncessziós szerződésekben ilyen esetekre nyitva álló lehetőségeket.

A szolgáltató szerződésszegése esetén a miniszter köteles új egyetemes szolgáltató kijelöléséről gondoskodni. Az egyetemes szolgáltatási szerződést a szolgáltató is felmondhatja, de biztosítania kell a szolgáltatási kötelezettség harmonikus átadás-átvételének feltételeit. Ezért a felmondási idő legrövidebb időtartama egy év.

A 124. §-hoz

A kijelölési eljárás és az egyetemes szolgáltatás nyújtásának részletes feltételeit, a nettó elkerülhető költség számításának alapelveit, valamint az egyetemes szolgáltatásokkal kapcsolatos pénzügyi terhek kompenzálásának és megosztásának részletes szabályait végrehajtási rendelet fogja tartalmazni.

A 125. §-hoz

A távirat-szolgáltatás szabályozása átmenetinek tekinthető, hisz a táviratot az elektronikus hírközlési szolgáltatások, különösen az Internet elterjedése a közeljövőben teljesen ki fogja szorítani. Addig az időpontig azonban a törvény biztosítja az ilyen szolgáltatások igénybevételére lehetőséggel nem rendelkező személyek gyors információcseréjét.

A 126. §-hoz

A törvény valamennyi fejezetén végigvonul a fogyasztói érdekek védelme. A törvény a fogyasztói jogok védelmének intézményesített képviselőjeként határozza meg a Hírközlési Fogyasztói Jogok Képviselőjét az elektronikus hírközlés területén. A törvény lényeges eleme, hogy nemcsak az okozott sérelem esetén lehet kezdeményezni a képviselőnél eljárást a szolgáltatóval szemben, hanem abban az esetben is, ha a sérelem közvetlen veszélye áll fenn. Ugyanezen pont lehetőséget biztosit a Hírközlési Fogyasztói Jogok Képviselőjének a hivatalból történő eljárás megindítására.

A panaszok un. egykapus kezelése esetén a szakértő képviselő közvetlen intézkedést tehet, útmutatást nyújt a jogszabályi lehetőségek érvényesítésére.

A törvény jelentős lehetőséget biztosít az esetlegesen felmerülő piaci anomáliák kiszűrésére azáltal, hogy a képviselő a fogyasztók érdekeinek védelmében tájékoztatást, adatokat kérhet a szolgáltatóktól, gyártóktól, forgalmazóktól.

A fogyasztói jogok védelmének előremutató intézménye az a lehetőség, hogy a panaszok azonos típusa esetén, több előfizetőt érintő esetben hatósági eljárást kezdeményezhet a képviselő.

A közigazgatási ügyintézés határidejének megtartása érdekében fontos a 15 napos válaszadási határidő kikötése a szolgáltató részére. A szolgáltatók tehát nem önkényesen határozhatják meg a válaszadás határidejét.

A 127-134. §-hoz

Jelentős garanciális előrelépés a fogyasztók érdekeinek védelme érdekében, hogy a korábban kormányrendeleti szintű szabályozás (a távközlési előfizetői szerződésekről szóló 249/2001. (XII. 18.) Korm. rendelet) lényegi elemeit mind az előfizetői szerződés, mind az általános szerződési feltételek vonatkozásában törvényi szintre emelte. Ezáltal a törvény eleget tesz a 2002/22/EC irányelv 20. cikkének is. A törvény részletesen rendelkezik az általános szerződési feltételekről, a szerződés létrejöttének, módosításának szüneteltetésének megszüntetésének feltételeiről, valamennyi esetben a fogyasztó érdekeit kiemelten kezelve.

A törvény szerint a szolgáltató, előfizető, illetőleg igénylő (a továbbiakban együtt: felek) az előfizetői szerződést írásban, szóban vagy ráutaló magatartással - így különösen az előfizetői szolgáltatás igénybevételével - köthetik meg. Az ajánlattétel és az ajánlat elfogadásának feltételeit, valamint a szerződés megkötésének módját a szolgáltató az általános szerződési feltételeiben határozza meg.

A ráutaló magatartás ugyanis - aktív cselekvéssel vagy éppen passzivitást tanúsítva - szóbeli/írásbeli nyilatkozat nélkül - közvetíti a szerződéses vagy egyéb jogügyleti akaratot. A ráutaló magatartás nem hoz létre szerződést, ha a felek magatartása - önmagában vagy a korábbi tárgyalásokkal, az ügyletkötés körébe eső körülményekkel együtt - nem fejezi ki a megegyezést a szerződés lényeges, vagy bármelyik fél által lényegesnek minősített pontjaiban. A ráutaló magatartással megtett jognyilatkozat kiterjesztően nem értelmezhető.

A törvény taxative tartalmazza az előfizetői szerződés lényeges elemeit, amely alapján az előfizető a szerződés birtokában tájékozottan tudja érvényesíteni jogait, a hibás teljesítés, a szerződés szüneteltetése, módosítása, a minőségi feltételek érvényesítése esetén.

A törvény a korábbi kormányrendelet szintjéről törvényi szintre emelte a szolgáltató általános szerződési feltételeinek szabályozását, nevesítve a Ptk. szerződéstípusát, ezáltal a fogyasztók védelme, az egységes szolgáltatási színvonal biztosítása törvényen alapuló kötelező tartalommal érvényesül. Új elem az előfizetőre vonatkozó kivonat térítésmentes biztosítása. Ez alapján az előfizető tájékoztatása teljes körűvé válik, miután jogait és kötelezettségeit, illetve a szolgáltató jogait és kötelezettségeit az előfizetői szerződéssel együtt értékelheti.

A törvény szabályozza az általános szerződési feltételek módosítását, illetve felhatalmazást ad piacfelügyeleti jogkör keretében történő vizsgálatára.

Az általános szerződési feltételeket a szerződő felek egyike több szerződés megkötése céljából, egyoldalúan előre meghatározza, és a másik fél annak meghatározásában nem működhet közre. A piac - és versenyvédelem szempontjai mellett kiemelt fontosságú a fogyasztók védelme a visszaélés jellegű szerződési feltételekkel szemben.

A Ptk. 205. §-ának (3) bekezdése szerint, az általános szerződési feltétel az (1)-(2) bekezdésben foglaltak teljesülése esetén is csak akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát megismerje, és ha azt a másik fél kifejezetten vagy ráutaló magatartással elfogadta.

A távközlési előfizetői szerződésekben alkalmazott általános szerződési feltételeknek a Ptk. szerint megismerhetőnek kell lenniük.

Míg a korábbi törvényben külön általános felhatalmazásként szerepelt a felelősség a távközlési előfizetői szerződések teljesítéséért, a törvény alapján az általános szerződési feltételekben kötelessége a szolgáltatónak részletesen szabályozni az előfizető jogait, hibás teljesítés esetén a kötbér mértékét, vagy az előfizetőt megillető díjcsökkentés eseteit.

A törvény a felsorolás alapján eleget tesz a 2002/22/EC irányelv 21. cikkében és az irányelv II. mellékletében foglaltaknak.

A törvény rendezi a korábban jelentős vitákat kiváltó előfizetői panaszokat a szolgáltatás megrendeléséről illetve annak hiányáról. A törvény kimondja hogy a nyilatkozattétel elmulasztása semmilyen esetben nem minősülhet elfogadásnak új szolgáltatás bevezetése esetén. Tehát új szolgáltatást megrendeltnek tekinteni csak írásos elfogadó nyilatkozat alapján lehet.

A szolgáltató az előfizető (vagy elhalálozás esetén örökös) kérésére csak az általános szerződési feltételekben foglaltak szerint módosíthatja az egyedi előfizetői szerződést, ha az előfizető személyében szerződés, öröklés vagy egyéb jogcímen történő jogutódlás következtében változás következik be (átírás).

A szolgáltató az előfizetői szerződés felmondását írásban, tértivevényes levélben köteles megküldeni, a kivételeket a 144. § (2) bekezdése tartalmazza. A szolgáltató a felmondást minden esetben köteles indokolni.

A 135-136. §-hoz

A törvény alapján a szolgáltató köteles az előfizetői szolgáltatást az előfizető kérésére szüneteltetni. Indokolt azonban kimondani, hogy ha az előfizetői szolgáltatás az előfizető kérésére szünetel, a szünetelés időtartamára az előfizetőt csak csökkentett, az indokolt és méltányos díj fizetésére lehet kötelezni.

A rendszeres karbantartás idejére a fogyasztó díjfizetésre köteles, ha az előfizetői szolgáltatás szüneteltetésére az előfizető előzetes, meghatározott módon történő értesítése mellett a hálózat karbantartása miatt kerül sor és ez a havi egy napot nem haladhatja meg.

Ha a szolgáltató érdekkörébe tartozó ok miatt kerül sor a szünetelésre - ide nem értve az általános szerződési feltételekben meghatározott rendszeres karbantartást -, vagy a szünetelés oka mindkét fél érdekkörén kívül esik, a szünetelés időtartama alatt az előfizető a szünetelés időtartamára vonatkozó díj fizetésére nem köteles. A szolgáltató rendszeres karbantartás címen, egy éven belül legfeljebb tizenkettő alkalommal szüneteltetheti a szolgáltatást. Amennyiben azonban a szüneteltetés a havi 48 órát meghaladja az egy hónapra eső előfizetési díjat a szolgáltatónak vissza kell térítenie.

A 137. §-hoz

A törvény meghatározza azokat az eseteket, amikor a szolgáltatás igénybevétele korlátozható. Ugyanakkor a törvény előírja, hogy a telefon szolgáltató az előfizetői szolgáltatások korlátozása esetén is köteles biztosítani az előfizető hívhatóságát, segélykérési lehetőségét, és a hibabejelentés elérhetőségét.

A 138. §-hoz

A törvény részletesen szabályozza az előfizetői bejelentések, panaszok szolgáltató általi kezelésével kapcsolatos eljárást. A törvény megteremti az összhangot a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi . CLV. törvény 38. §-ával miután az ezer főt meghaladó előfizetői kör esetén kötelezővé teszi az ügyfél számára nyitva álló ügyfélszolgálati hely megteremtését.

A szolgáltató köteles ügyfélszolgálatán, internetes honlapján feltüntetni azt, hogy előfizetői szerződésében hogyan szabályozta panasz ügyintézési folyamatát, az eljárás rendjét és a válaszadási határidőket.

A 139-141. §-okhoz

Az ár mellett a szolgáltató által vállalt és teljesített minőség is olyan jellemzők, amelyek lényegesen befolyásolhatják a fogyasztó döntését a szolgáltató megválasztásában. Lényeges, hogy a megfelelő döntéshez e jellemzőkről a fogyasztó átfogó, összehasonlítható, felhasználóbarát és naprakész információkkal rendelkezhessen. A fogyasztók kellő tájékoztatása érdekében ezért jogszabály írja elő a nyilvánosság számára hozzáférhető szolgáltatásokra vonatkozóan a minőségi jellemzők tartalmi és formai meghatározását. Ezek tekintetében a szolgáltató az általános szerződési feltételeiben célértékeket köteles felvállalni, és a teljesítésükre vonatkozó információkat is köteles az előírt módon, rendszeresen közzétenni.

Az előfizetők tájékozódásának elősegítése érdekében az ügyfélszolgálat telefoni elérhetőségét a szolgáltató köteles a legalacsonyabb díjazású hívhatósággal biztosítani, illetőleg az előfizetői hozzáférést biztosító szolgáltató díjmentesen is hívható kell legyen abban az esetben, ha erre a hálózata műszakilag alkalmas.

A szolgáltató ugyanezen feltételekkel köteles ügyfélszolgálatán keresztül vagy közvetlenül elérhető hibabejelentő szolgálatot is működtetni, ahol az előfizető a szolgáltatás meghibásodását bejelentheti.

A szolgáltató a hibabejelentéseket köteles rögzíteni, és azt köteles legalább egy évig, az előfizetői szerződésből eredő igények elévüléséig - az adatkezelési szabályok betartásával - megőrizni. Ezen túlmenően, a szolgáltatónak meghatározott tartalommal nyilvántartást is kell vezetnie a hibabejelentésekről és azok elhárítása kapcsán tett intézkedésekről, év, hónap, nap, óra pontossággal megjelölve a hiba bejelentésének, illetőleg elhárításának időpontját.

A 142. §-hoz

A számlázott díjak ellenőrizhetőségének, továbbá a használat és a költségek figyelemmel kísérhetőségének és kontrollálhatóságának biztosítására a szolgáltatónak az előfizető részére kiállított számlához csatolnia kell a számlamellékletet, amely az előfizető által fizetendő díjakat külön jogszabályban meghatározott bontásban tünteti fel. Az előfizető kérésére a szolgáltató köteles olyan részletességű számlamellékletet csatolni a számlához, amely tartalmazza a díj kiszámításához szükséges forgalmi és számlázási adatokat.

Sem a számlán, sem a számlamellékletben nem jeleníthetők meg az előfizető számára ingyenes hívások, ebbe beleértve a hatóság által "nem azonosítható hívószámként" megjelölt olyan hívásokat is, mint például a lelki segélyszolgálat, a drog-vonal, az AIDS-vonal, stb. A számlamelléklet adatai tekintetében biztosítani kell a személyes adatok védelmére vonatkozó, külön jogszabályban foglalt rendelkezések megtartását.

A számlamelléklet kiadása nem köthető külön díj fizetéséhez.

A 143. §-hoz

A szolgáltató az előfizetői szerződés késedelmes vagy hibás teljesítése esetén felelősséggel tartozik, ennek mértékét a törvény a felhasználó vagyonában okozott kárban határozza meg, az elmaradt haszon kivételével, míg az előfizetői szerződésből eredő igények elévülési idejét egy évben állapítja meg. Az előfizetői szerződés megszegéséért a szolgáltató kötbér fizetésére köteles, amelynek mértékét külön jogszabály állapítja meg. A törvény eltér a Ptk. általános szabályai szerinti felelősség szabályaitól, de ennek előírása a szolgáltatókra adott esetben indokolatlan terhet róhatna és érvényesítése is nehézségekbe ütközne, valamint rosszhiszemű visszaélésekre is alkalmat adna. Az előfizetők ugyanis a szolgáltatás időleges szünetelése vagy fennakadása esetén elmaradt haszon címén olyan - a gyakorlatban egyébként nehezen bizonyítható - többlet kártérítési igénnyel állhatnának elő, amely indokolatlanul megnövelné a szolgáltatók által fizetendő kártérítés összegét. A felhasználó vagyonában okozott értékcsökkenésig megállapított felelősség a (3) bekezdésben kikötött, egyfajta átalány-kártérítésként is szolgáló kötbérrel együtt alkalmas az előfizetők megfelelő védelmére a szolgáltatói szerződésszegésekkel szemben.

A 144. §-hoz

Az általános szerződési feltételek, illetőleg a szolgáltatások teljesítésének minősége tekintetében a törvény, más közérdekű információk tekintetében külön jogszabály a szolgáltató ügyfélszolgálatán történő közzétételt rendel, illetőleg rendelhet el. Ennek a kötelezettségének úgy tehet eleget a szolgáltató, hogy a tájékoztatást az ügyfélszolgálati helyiségében, ennek hiányában pedig internetes honlapján teszi hozzáférhetővé, továbbá szóbeli tájékoztatást ad telefonos megkeresés esetén.

A törvény vagy más jogszabály az előfizető értesítését írhatja elő. A szolgáltató e kötelezettségének írásban, az elektronikus értesítés elfogadásáról előzetesen nyilatkozó előfizetők felé elektronikus levélben, ha a tudomásul vételt maradandó módon rögzíteni tudja, akkor egyéb elektronikus hírközlés útján, illetőleg - ha az előfizetők széles körét érinti - az ügyfélszolgálati közzététel mellett országos vagy megyei lapban legalább két alkalommal feladott közlemény útján tehet eleget.

A fogyasztók megfelelő tájékoztatása és választási szabadságának biztosítása érdekében a hatóság előírhatja, hogy a szolgáltatók szolgáltassanak adatot az általuk nyújtott szolgáltatás minőségéről, árairól, a díjszabásokról, és ennek összehasonlító elemző értékelését nyilvánosságra hozzák.

A 145. §-hoz

A helyhez kötött és a mobil telefon szolgáltatás szolgáltatóinak kiemelt kötelezettsége, hogy korlátozás nélkül ingyenesen biztosítani kötelesek a segélyszolgálatok elérhetőségét. E tekintetben tehát még a szolgáltatás költségei sem érvényesíthetők. A segélyhívó szolgálatok közé tartozik az a megkülönböztetett szerepű, a '112' egységes európai segélyhívó számon elérhető szolgálat, amely fel van készülve a magyar nyelvet nem beszélő ügyfelek segélyhívásainak kezelésére, és közreműködésükkel a mentők, a rendőrség és a tűzoltóság segítsége egyaránt igénybe vehető.

A segélyszolgálatok feladatvégzésének elősegítése érdekében a szolgáltatók kötelesek átadni részükre azt az információt, amely a segélyhívás helyét a lehető legpontosabban meghatározza.

A 146-147. §-hoz

Az előfizetői listákban, előfizetői névjegyzékekben, illetőleg címtárakban a 160. § rendelkezéseinek megfelelően megjeleníthető adatokról a tudakozó szolgáltatások nyújtanak egyedi tájékoztatást. A tudakozó szolgáltatás nyújtása történhet terület szerint országosan, vagy meghatározott területen, illetőleg kapcsolási szám szerint az összes kapcsolási szám, vagy meghatározott szolgáltató(k) által kezelt kapcsolási számok tekintetében.

A tudakozó szolgáltatások megfelelő működtethetősége érdekében a telefon szolgáltatók kötelesek - a 160. §-ban foglalt előfizetői jogok sérelme nélkül - átadni a törvényben meghatározott adatokat a tudakozó szolgáltató részére, telefon előfizetőik számára pedig biztosítani kell az országos tudakozó szolgáltatások bármelyikének hívhatóságát.

Az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatás keretében működő tudakozó szolgáltató részére az adatátadás térítésmentes.

A 148. §-hoz

A telefon szolgáltatásban léteznek olyan - távolsági hívással elérhető - előfizetők, akiknek hívószáma a földrajzi helyre vonatkozóan nem tartalmaz információt, az előfizetői állomás az ország bármely rögzített pontján működhet. Az Azonosítók Nemzeti Felosztási Tervében ehhez megfelelő számmezők vannak elkülönítve. Ilyenek például az ország bármely pontjáról díjmentesen hívható '80'-as, ún. "zöld" számok, helyi tarifával hívható '40'-es, ún. "kék" számok, az emeltdíjas tarifával hívható '90'-es hívószámok, de ide sorolhatók bizonyos szolgáltatások elérési hívószámai is, mint pl. a kizárólagosan Internet behíváshoz használható '51'-es hívószámok.

A fenti, ún. nemföldrajzi számok hívhatóságának korlátozását a törvény kereskedelmi okokra hivatkozva tekinti lehetségesnek.

A fenti kivételtől eltekintve biztosítani kell, hogy a nemföldrajzi számokat legalább az Európai Unió tagállamainak területéről hívhassák a végfelhasználók amennyiben ez műszakilag és gazdaságilag megvalósítható.

A 149. §-hoz

Mind a helyhez kötött telefon, mind a mobil rádiótelefon szolgáltatásban a szolgáltató köteles biztosítani előfizetője számára - ha az műszakilag megoldható - a hangfrekvenciás tárcsázás használatát a kezdeményezett vagy fogadott hívás eredményeképpen létrejött összeköttetés folyamán. Ez kényelmi és egyéb kiegészítő szolgáltatások bevezetését teszi lehetővé azáltal, hogy hangfrekvenciás tárcsa impulzusokkal távvezérelhető eszközök kapcsolhatók a hálózati végpontokra, amelyek bárhonnan felhívhatók és működtethetők.

A 150. §-hoz

A valódi verseny kialakulását nagymértékben korlátozza a helyhez kötött és a mobil rádiótelefon szolgáltatásban is, hogy az előfizetőknek hívószámváltással jár, ha az előfizetői hozzáférést a korábban biztosító szolgáltató helyett egy másik szolgáltatótól kívánják igénybe venni. Ez a helyzet gyengíti az új szolgáltatók piacra lépési esélyeit, tartósítja a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók versenyelőnyét, és mindenek előtt kényelmetlen, de akár gazdaságilag is hátrányos lehet a felhasználóknak. A számhordozhatóság - azaz az előfizetőnek az a joga, hogy hívószámát megtarthassa, ha szolgáltatót változtat - a liberalizáció egy kiemelt fontosságú jogintézménye.

A földrajzi számok hordozhatóságának bevezetését ugyan már a Hkt. is elrendelte, ennek végrehajtása azonban a törvény elkészültéig nem történt meg. Ennek ellenére a törvény azzal számol, hogy a törvény hatályba lépésétől kezdve a földrajzi számok hordozhatóságának biztosítása az érintett szolgáltatóknak már számon kérhető kötelezettsége.

Az EU új távközlés szabályozási keretrendszer követelményeihez igazodóan a törvény már a nemföldrajzi számok és a mobil telefonszámok tekintetében is elrendeli a számhordozhatóság biztosítását. A szükséges műszaki felkészülés végrehajthatósága érdekében azonban ennek biztosítása csak hazánk uniós csatlakozásának napjától válik kötelezővé.

A számhordozhatóság nemcsak a számot hordozó előfizető, az átadó és az átvevő szolgáltatók közötti viszonyban eredményez változást, kihatással van a forgalomirányításban feladatot ellátó más szolgáltatókra, akik felelősek a hordozott számra irányuló hívások megváltozott módon szükséges célba juttatásáért, valamint azokra az előfizetőkre is, akik a hordozott számra irányuló hívásokat kezdeményezik.

A számhordozhatóság megvalósítása érdekében az átadó szolgáltató - akitől az előfizető a hívószámot elviszi - és az átvevő szolgáltató - akihez az előfizető a hívószámot átviszi - kötelesek egymással, továbbá a hívásirányításban feladatot ellátó más szolgáltatókkal is együttműködni. Az együttműködés feltételeit és az ezzel kapcsolatos feladataikat és kötelezettségeiket hálózati szerződéseikben kötelesek rögzíteni. Az előfizetői hozzáférést nyújtó szolgáltató köteles a számhordozhatóságról az átvevő szolgáltatóval megállapodni, amennyiben az átvevő a hálózati szerződésekre vonatkozó jogszabályoknak megfelelő ajánlatot tesz. A törvény rendezi a számhordozhatóság igénybevételének az átadó szolgáltató által az indokolt költségek alapján felszámítható egyszeri díját, továbbá a hordozott számra irányuló hívások hívás- és jelzéstovábbítása során jelentkező járulékos többletköltségek viselését.

A saját hálózatban maradó, illetőleg a más hálózatba irányuló hívások díjai közötti, a mobil hálózatok esetében már lényeges különbségek miatt a hordozott számra irányuló hívás díja a korábbi szabályozástól eltérően már nem maradhat a hordozás előtti esethez képest változatlan, a díjat ezért a ténylegesen felépülő összeköttetés díjának megfelelően kell megállapítani.

Mivel a számhordozás bevezetésétől kezdve egy hívószámról már nem lehet megállapítani, hogy az hordozott szám-e vagy nem, és így azt sem, hogy az adott hívószámú előfizető melyik szolgáltató hálózatához kapcsolódik, ezért pusztán a hívószámból már nem lehet a hívás díjára következtetni. A hívó fél számára ezért biztosítani kell annak a lehetőségét, hogy az általa kezdeményezni kívánt hívás díjáról a hívás megkezdése előtt tájékozódni tudjon.

A 151-152. §-hoz

A hatóság határozatával kötelezheti az elektronikus hírközlési tevékenységet végzőt az elektronikus hírközlési szolgáltatásra, tevékenységre vonatkozó olyan adatok szolgáltatására, amely szolgáltatás igénybevételéhez, megvalósításához, a hatóság hatáskörébe utalt feladatai végzéséhez szükségesek, abban az esetben is, ha azok üzleti titoknak minősülnek. A szolgáltató a jogszabályban meghatározott adatokat köteles nyilvánosan hozzáférhetővé tenni. A hatóság az adatokat az adatszolgáltató egyidejű értesítésével a versenyhatóság rendelkezésére bocsáthatja.

A hatóság saját maga, illetve a miniszter felkérése alapján, elemzések és értékelések készítése céljából adatszolgáltatási kötelezettséget írhat elő.

A törvény részletezi, hogy a hatóság milyen adatokat adhat át a miniszter számára, illetőleg a minisztériumtól érkezett adatszolgáltatási kötelezettségnek köteles eleget tenni. A szolgáltatók számára garanciális jellegű szabály, hogy a piaci elemző, értékelő tevékenység ellátásához kötelezően szolgáltatandó adatok alapján a hatóság nem folytathat le piacfelügyeleti eljárást.

Az adatszolgáltatási kötelezettséget előíró határozat ellen a Fővárosi Bírósághoz lehet fellebbezést benyújtani. A Fővárosi Bíróság nemperes eljárásban hozott határozata ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

A 153. §-hoz

A minisztérium és a hatóság az Európai Bizottságtól érkezett adatszolgáltatási célú megkereséseinek haladéktalanul köteles eleget tenni.

A minisztérium, illetőleg a hatóság kérheti az Európai Bizottságtól, hogy a szolgáltatott adatkört más tagállam hatóságának ne adja tovább.

Ha az adatszolgáltatási kötelezettség valamely szolgáltató üzleti titokká minősített adatait érinti, az adatszolgáltatás teljesítése előtt 3 nappal az érintett adatszolgáltatót tájékoztatni kell.

A 154. §-hoz

A § a titokvédelem és a személyes adatok védelmének általános garanciáit tartalmazza, valamint a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Atv.) egyes adatkezelési rendelkezéseit konkretizálja a hírközlési szolgáltatókra nézve. A célhoz kötöttség alapelvével áll összhangban, hogy a szolgáltató a felhasználó azonosításához, illetve a szolgáltatás nyújtásához szükséges és elégséges adatot kezelhet. A szolgáltató a szolgáltatás nyújtása érdekében műszakilag elengedhetetlenül szükséges további személyes adatokat is kezelhet. A szolgáltató törölni köteles azokat az adatokat melyek kezelésére jogosulatlanul került sor. További adatkezeléshez való hozzájárulás nem lehet feltétele a hírközlési szolgáltatás nyújtásának. A kezelt vagy kezelni szándékozott személyes adatok körét és az adat kezelésének okát a felhasználó bármikor megismerheti.

A 155. §-hoz

A szolgáltató köteles a megfelelő műszaki környezet biztosítására különös tekintettel a vonatkozó adatok vétlen vagy jogosulatlan hozzáférésének kiküszöbölése érdekében. A szolgáltató a továbbított közlések tartalmát csak olyan mértékben ismerheti meg és tárolhatja, amely a szolgáltatás nyújtásához műszakilag elengedhetetlenül szükséges.

A nemzetbiztonsági szolgálatok és a nyomozó hatóság jogosultságait tartalmazza az (5)- (6) bekezdés.

A 156. §-hoz

A 97/66/EK Irányelv általános követelményként írja elő az elektronikus hírközlési szolgáltatások biztonságát és a hírközlő hálózatokon és szolgáltatásokon keresztül lebonyolított kommunikáció titkosságának biztosítását. A technikai lehetőségek fejlődése miatt a hírközlési - és különösen a távközlési - ágazatban egyre növekvő problémát jelent a közlemények illegális megfigyelése, lehallgatása, ezért konkrét törvényi rendelkezésekkel kell biztosítani, hogy a szolgáltatók maguk is aktívan közreműködjenek ennek megakadályozásában. Az (1) bekezdés általános, a hírközlési piac minden szereplőjére vonatkozó biztonsági követelményt fogalmaz meg. A szolgáltató szükség szerint más szolgáltatókkal közösen megfelelő műszaki és szervezési intézkedésekkel köteles gondoskodni a szolgáltatás biztonságának védelméről. A szolgáltató által megtett intézkedések ellenére fennmaradó, a szolgáltatás biztonságát veszélyeztető, ismert kockázati tényezőkről a szolgáltató köteles az előfizetőt díjmentesen tájékoztatni. A szolgáltatás nyújtása során továbbított közlések, küldemények bizalmasságának védelmére vonatkozó különleges feltételeket, az azonosító-kijelzés, hívásátirányítás továbbá a személyes adatok kezelésének részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg.

A 157-159. §-hoz

A 157. § az elektronikus hírközlési szolgáltatók adatkezelésének speciális szabályait tartalmazza, az Atv. 5. §-ával összhangban. Az elektronikus hírközlési szolgáltató által nyújtott szolgáltatások, az előfizetők és felhasználók részére történő számlázás, valamint a díjak beszedése és az előfizetői szerződések figyelemmel kísérése az előfizetők (felhasználók) törvényben meghatározott személyes adatainak kezelését teszik szükségessé. Az adatkezelés időtartama az előfizetői szerződés, illetve a díjfizetéshez és a díjigény érvényesítéséhez kapcsolódó szolgáltatói jogok és kötelezettségek fennállásához kapcsolódik, figyelemmel a jogszabályokban meghatározott elévülési időre. Az elektronikus hírközlési szolgáltató saját marketingje céljára az előfizető előzetes beleegyezése esetén használhatja fel az általa kezelt adatokat. A díjtartozásokból eredő igények érvényesítése, ügyfelek tájékoztatása érdekében, továbbá nemzetbiztonsági, honvédelmi, a közbiztonsággal, a bűnüldözéssel, bírósági végrehajtással kapcsolatos érdekből, valamint az elektronikus hírközlő rendszerrel való visszaélések felderítése céljából a kezelt adatok az e feladatok ellátására jogosult szerveknek átadhatók, azzal, hogy az adatokat átvevők - és értelemszerűen alkalmazottaik, tagjaik, megbízottaik - titokvédelmi kötelezettsége a szolgáltatóéval azonos.

A 158. § azt a helyzetet kezeli, amikor az elektronikus hírközlési piaci verseny kiszélesedésével és a szolgáltatók számának növekedésével valós problémaként jelentkeznek az előfizetőknek az egyes szolgáltatók közötti "vándorlással" elkövetett visszaélései. Ennek kezelése érdekében tartalmaz a törvény az előfizetői szerződéskötési kötelezettség korlátozása. A visszaélések elleni hatékony fellépéshez azonban lehetővé kell tenni, hogy a szolgáltatók megfelelően tájékozódhassanak a nem fizető vagy más módon kárt okozó előfizetők kilétét illetően. A szakasz az adatáramlás biztosításán túl ugyanakkor a megfelelő adatvédelmi garanciákat is tartalmazza.

Az elektronikus hírközlési szolgáltatók, annak érdekében, hogy a díjfizetési, illetőleg egyéb szerződéses kötelezettségek kijátszását megelőzzék, továbbá ha az előfizetői szerződés megkötését megtagadhatják, jogosultak az előfizetők meghatározott személyes adatait egymás között átadni, illetőleg ezen adatokkal közös adatbázist létesíteni. Mivel - a szerződéskötés visszautasításának lehetősége miatt - az előfizetőt súlyosan érintheti az adatátadás, a törvény pontosan meghatározza azokat az eseteket, amikor erre lehetőség van, illetve behatárolja az átadható adatok körét. Az adatátadás tényéről az előfizetőt haladéktalanul tájékoztatni kell. A közös adatállomány adatkezelésének időtartama azonos az egyes adatok kezelésének időtartamával. Az adatkezelés szigorúan célhoz kötött, az adatátadás indokát az átvevővel közölni kell. Ha az adatbázis létrehozására és kezelésére külső személyt (szervezetet) bíznak meg a szolgáltatók, erről, valamint a megbízott jogairól és kötelezettségeiről írásbeli szerződésben kell megállapodni.

A 159. § az elektronikus hírközlési szolgáltatóknak az előfizető felé fennálló részletes, tájékoztatási kötelezettségét tartalmazza a forgalmi és számlázási adatok kezelését illetően.

A 160. §-hoz

A bárki számára megismerhető nyomtatott vagy elektronikus előfizetői listák, előfizetői névjegyzékek vagy címtárak tekintetében a törvény abból indul ki, hogy - az előfizető kifejezett, önkéntes és egyértelmű hozzájárulása nélkül - a fent megjelölt helyen feltüntetett adatokat, azokra a személyes adatokra kell korlátozni, amelyek feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy megfelelően azonosítható legyen egy meghatározott előfizető, illetve - szükség esetén - elkerülhető legyen a különböző előfizetők összecserélése. A törvény igen szűk körben vélelmezi a személyes adatok közléséhez való hozzájárulást, azonban az előfizetőnek az is jogában áll, hogy indokolás és külön költség nélkül visszautasíthassa személyes adatainak feltüntetését, illetve a telefonkönyvben szereplő lakcímének részbeni feltüntetését is kérheti. A szolgáltató kötelessége, hogy lehetővé tegye előfizetői számára, hogy e jogosultságaikkal megfelelően élhessenek.

A 161. § -hoz

Az előfizetői névjegyzékből és címtárból önálló szolgáltatás keretében a szolgáltató - érdeklődésre - tájékoztatást nyújt harmadik személyek részére. E szolgáltatás nyújtása során kizárólag a címtárban a 160. § alapján feltüntetett adatok közölhetők, kivéve, ha egyéb adatai közléséhez az előfizető hozzájárul. A szolgáltatónak megfelelő technikai eszközökkel kell biztosítani a visszaélések, különösen adatok jogosulatlan vagy indokolatlan mértékű letöltésének megelőzését. Az adatokat összekapcsolni más adattal vagy nyilvántartással kizárólag a szolgáltatás működtetéséhez szükséges okból lehet.

A 162. §-hoz

A § az előfizetők érdekeinek védelmét szolgálja a nem kívánt reklámcélú hívásokkal szemben. Automatizált hívórendszer igénybevételével kizárólag az előfizető kifejezett, előzetes hozzájárulása esetén végezhető közvetlen üzletszerzési (marketing) vagy tájékoztatási tevékenység. Az előfizető kifejezett hozzájárulása esetén sem továbbítható olyan közvetlen üzletszerzés célját szolgáló küldemény, amelynek feladója nem azonosítható egyértelműen. Az egyéb eszközökkel történő közvetlen piacszerzés korlátja az előfizető visszautasító nyilatkozata. E rendelkezés nem vonatkozik az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény alapján igénybevevőnek minősülő jogaira.

A 163. §-hoz

A hatóság működését, illetve az egyetemes szolgáltatás finanszírozásának biztonságát szolgálja az a rendelkezés, amely szerint az elektronikus hírközlés vonatkozásában a hatóság által megállapított díjak és bírságok, valamint az Egyetemes Elektronikus Hírközlési Támogatási Kasszába történő fizetési kötelezettségek adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek.

A meglévő előfizetői jogok védelme érdekében a törvény szerint a törvény hatályba lépésekor hatályos egyetemes szolgáltatási előfizetői szerződések változatlan feltételekkel alkalmazhatóak, de azok után támogatás csak az új szabályok szerint, azaz a nettó elkerülhető költségek kimutatása esetén igényelhető, így a törvény szerint az egyetemes szolgáltatás finanszírozására vonatkozó, lényegesen kisebb mértékű támogatási igényt eredményező szabályok már a törvény hatályban lépésével egyidejűleg alkalmazhatóak.

E szakasz rendelkezik arról, hogy az érintett piacok meghatározását, a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók azonosítását és rájuk kötelezettségek megállapítását első alkalommal - a csak az EU csatlakozást követően elvégezhető egyeztetések miatt - 2004. szeptember 1-ig, majd 2006. január 1-jéig, ezt követően pedig minden év január 1-ig kell elvégezni.

A 164 - 167. §-hoz

A törvény - szabályainak hatályba lépésére - lépcsőzetes ütemezést tartalmaz. A végrehajtási rendeletek megalkotására vonatkozó felhatalmazó rendelkezések a törvény kihirdetését követő 15. napon lépnek hatályba. Az általános hatálybalépés időpontja 2004. január 1. Azon szabályok, amelyek kizárólag hazánk Európai Unióhoz történő csatlakozása után értelmezhetőek, mert tagállami kötelezettségből fakadnak, a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésével egyidejűleg lépnek hatályba. A törvény rendelkezik a hatálybalépését követően hatályon kívül helyezendő jogszabályokról is. A jogfolytonosság biztosítása céljából a törvény meghatározza, hogy a hatóság a Hírközlési Felügyelet jogutódja, továbbá rendelkezik a folyamatban lévő ügyek elintézésének fórumáról is. Az új szervezet gördülékeny kialakítása érdekében a Hírközlési Felügyelet elnöki, illetve a HDB tagsági megbízások a törvény hatálybalépésének napján megszűnnek.

A 168-180. §-hoz

Ezen szakaszok tartalmazzák, azoknak az átmeneti szabályoknak az összességét, amelyek a hatóság által, a törvény 52. §-a alapján, a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató(k) kijelöléséig meghatározzák a piaci magatartást. A törvény ezekre a szolgáltatókra lényegében a Hkt. által megállapított kötelezettségeket rendeli alkalmazni, azonban azokhoz képest a feltárt piaci problémák orvoslása érdekében egyes többletkötelezettségeket is előír.

A 181. §-hoz

A jogbiztonság érdekében a törvény a kihirdetését megelőzően megkötött, határozott idejű előfizetői szerződésekre a törvény szerinti új szabályokat csak az átmeneti időszak leteltét követőn rendeli alkalmazni.

A 182. §-hoz

E § tartalmazza a törvény gyakorlati alkalmazhatóságához szükséges alacsonyabb szintű jogszabályok megalkotására vonatkozó felhatalmazásokat a Kormány és a miniszter, a gazdasági és közlekedési miniszter, valamint a nem polgári célú frekvenciagazdálkodási feladatokat ellátó miniszter számára.

A 183-186. §-okhoz

A módosításra kerülő szabályok a törvény magyar jogrendszerrel való összhangját teremtik meg.

A 187. §-hoz

E § a jogharmonizációs klauzulát tartalmazza, felsorolva az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó, 2003. július 25-én hatályba lépő új szabályozási keretrendszer elemeit, amelyekkel való teljes harmonizációt teremti meg a törvény.

A 188. §-hoz

E § tartalmazza a törvényben használt fogalmak meghatározását. A definíciók magas száma is mutatja, hogy egy speciális, erős szakmai tartalmú szabályozást valósít meg a törvény, az egységes értelmezés és alkalmazás érdekében részletesen megadja az egyes definíciók pontos tartalmát. Mindez kiemelt jelentőséggel bír a törvény gyakorlati érvényesülése szempontjából.