A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG

KORMÁNYA

T/548.. számú

t ö r v é n y j a v a s l a t

a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény

módosításáról

Elõadó: Dr. Vastagh Pál

Budapest, 1995. február

1995. évi .... törvény

a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény

módosításáról

1.§

A Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. tör-

vény (Btk.) 155.§-ának (1) bekezdése helyébe a követ-

kezõ rendelkezés lép:

"(1) Aki valamely nemzeti, népi, faji vagy vallási

csoport teljes vagy részleges kiirtása céljából

a) a csoport tagjait megöli,

b) a csoport tagjainak, a csoporthoz tartozása mi-

att súlyos testi vagy lelki sérelmet okoz,

c) a csoportot olyan életfeltételek közé kénysze-

ríti, amelyek azt vagy annak egyes tagjait

pusztulással fenyegetik,

d) olyan intézkedést tesz, amelynek célja a cso-

porton belül a születések meggátolása,

e) a csoporthoz tartozó gyermekeket más csoportba

elhurcolja,

bûntettet követ el, és tíz évtõl tizenöt évig ter-

jedõ vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel bünte-

tendõ."

2.§

A Btk. 157.§-a helyébe a következõ rendelkezés

lép:

"Apartheid

157.§ (1) Aki az emberek valamely faji csoportja

által az emberek egy másik faji csoportja feletti ura-

lom megszerzése és fenntartása, illetõleg a másik faji

csoport rendszeres elnyomása céljából

a) valamely faji csoport vagy csoportok tagjait

megöli,

b) valamely faji csoportot vagy csoportokat olyan

életkörülmények közé kényszerít, amelyekkel a csoport,

illetõleg a csoportok teljes vagy részbeni fizikai

megsemmisítését kívánja elérni

bûntettet követ el, és tíz évtõl tizenöt évig terjedõ,

vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendõ.

(2) Aki egyéb apartheid bûncselekményt követ el,

bûntett miatt öt évtõl tíz évig terjedõ szabadságvesz-

téssel büntetendõ.

(3) A büntetés tíz évtõl tizenöt évig terjedõ,

vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a (2) be-

kezdésben írt apartheid bûncselekmény súlyos következ-

ményekre vezetett.

(4) A (2) és (3) bekezdés alkalmazásában apart-

heid bûncselekményen az 1976. évi 27. törvényerejû

rendelettel kihirdetett, az apartheid bûncselekmények

leküzdésérõl és megbüntetésérõl szóló, New Yorkban, az

Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyûlésén, 1973. novem-

ber 30-án elfogadott nemzetközi egyezmény II. cikkének

a/ii, a/iii, c), d), e) és f) pontjában meghatározott

apartheid bûncselekményeket kell érteni."

3.§

A Btk. a következõ 174/B. §-szal egészül ki:

"Nemzeti, népi, faji vagy vallási csoport tagja

elleni erõszak

174/B.§ (1) Aki mást valamely nemzeti, népi, faji

vagy vallási csoporthoz tartozása, vagy vélt tartozása

miatt bántalmaz, illetõleg erõszakkal vagy fenyegetés-

sel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen

vagy eltûrjön, bûntettet követ el, és öt évig terjedõ

szabadságvesztéssel büntetendõ.

(2) A büntetés két évtõl nyolc évig terjedõ szabad-

ságvesztés, ha a bûncselekményt

a) fegyveresen,

b) felfegyverkezve,

c) jelentõs érdeksérelmet okozva,

d) a sértett sanyargatásával,

e) csoportosan,

f) bûnszövetségben

követik el."

4.§

A Btk. 212.§-a helyébe a következõ rendelkezés lép, és

a Btk. a következõ 212/A.§-szal egészül ki:

"Egyesülési joggal visszaélés

212.§ (1) Aki olyan társadalmi szervezetet alapít,

szervez vagy vezet, amelynek célja bûncselekmény elkö-

vetésére vagy bûncselekmény elkövetésére való felhí-

vásra irányul, illetve amelynek tevékenysége bûncse-

lekményt vagy bûncselekmény elkövetésére való felhí-

vást valósít meg, bûntettet követ el, és öt évig ter-

jedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendõ az is, aki

az ott meghatározott bûncselekmény elkövetéséhez anya-

gi eszközöket szolgáltat.

212/A.§ Aki a bíróság által feloszlatott társadalmi

szervezet vezetésében vesz részt, ha súlyosabb bûncse-

lekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és egy

évig terjedõ szabadságvesztéssel, közérdekû munkával

vagy pénzbüntetéssel büntetendõ."

5.§

A Btk. a következõ 212/B.§-szal egészül ki:

"Értelmezõ rendelkezés

212/B.§ A 212.§ alkalmazásában társadalmi szerveze-

ten olyan társadalmi szervezetet kell érteni, amelynek

nyilvántartásba vételét megtagadták, amelyet a bíróság

feloszlatott, illetve amelynek a nyilvántartásba véte-

le megtagadására, illetve feloszlatására került volna

sor, ha a nyilvántartásba vételt kérik, illetve a

nyilvántartásba vétele megtörténik."

6.§

A Btk. 269.§-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"269.§ (1) Aki nagy nyilvánosság elõtt

a) a magyar nemzet,

b) valamely nemzeti, népi, faji, vallási vagy egyéb

csoport ellen

gyûlöletre uszít, illetve gyûlölet vagy riadalom

keltésére alkalmas egyéb cselekményt követ el, bûntett

miatt három évig terjedõ szabadságvesztéssel bünteten-

dõ.

(2) Aki olyan rendezvényt (összejövetelt, felvonu-

lást vagy tüntetést) szervez, amely valamely nemzeti,

népi, faji, vallási vagy egyéb csoport ellen gyûlölet-

re uszít, vagy a csoport elleni gyûlölet, illetve ria-

dalom keltésére alkalmas, valamint aki az ilyen ren-

dezvényhez anyagi eszközöket szolgáltat, öt évig ter-

jedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.

(3) Aki a (2) bekezdésben meghatározott közösség

elleni izgatásra irányuló elõkészületet követ el, bûn-

tett miatt három évig terjedõ szabadságvesztéssel bün-

tetendõ."

7.§

A Rendõrségrõl szóló 1994. évi XXXIV. törvény 69.§-á-

nak (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) A nemzeti, népi, faji vagy vallási csoport

tagja elleni erõszak (Btk. 174/B. §) és a terrorcse-

lekmény (Btk. 261.§) felderítése a Rendõrség hatáskö-

rébe tartozik, ha a feljelentés a Rendõrséghez érke-

zett, illetõleg arról a Rendõrség szerzett tudomást."

8.§

E törvény a kihirdetését követõ második hónap 15.

napján lép hatályba, ezzel egyidejûleg a Btk. 156.§-a

hatályát veszti.

I N D O K O L Á S

Általános indokolás

A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezség-

okmányának (továbbiakban Egyezségokmány) 2. cikke és

az emberi jogok és alapvetõ szabadságok védelmérõl

szóló európai egyezmény (a továbbiakban Európai Emberi

Jogi Egyezmény) 14. cikke egyaránt kimondja, hogy e

nemzetközi szerzõdésekben meghatározott jogokat minden

megkülönböztetés nélkül kell biztosítani.

Magyarország ezeken túlmenõen több olyan nemzet-

közi egyezményhez is csatlakozott, amely kifejezetten

a nemzeti, népi, faji, vallási csoportok elleni erõ-

szakos cselekményeket, az ilyen csoportok elleni izga-

tást, gyûlöletkeltést és a csoportok tagjainak minden-

nemû megkülönböztetését tiltja. Ezek a nemzetközi

egyezmények a büntetõjog igénybevételét is kötelezõvé

teszik az államok részére a nemzeti, népi, faji, val-

lási csoportok elleni cselekmények elkövetésekor.

Ilyen a népirtás bûntettének megelõzése és meg-

büntetése tárgyában 1948. december 9. napján kelt nem-

zetközi egyezmény (továbbiakban Genocídium Egyezmény),

a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszö-

bölésérõl New Yorkban, 1965. december 21-én elfogadott

Nemzetközi Egyezmény (továbbiakban Antidiszkriminá-

ciós Egyezmény), valamint az apartheid bûncselekmények

leküzdésérõl és megbüntetésérõl szóló, New Yorkban, az

Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyûlésén, 1973. novem-

ber 30-án elfogadott Nemzetközi Egyezmény (továbbiak-

ban Apartheid-elleni Egyezmény).

A Btk. rendelkezései alapvetõen megfelelnek az

egyezményekben foglalt követelményeknek. Vannak ugyan-

akkor olyan területek, ahol az egyezményeknek megfe-

lelõ joggyakorlat csak törvényhozás útján, a hatályos

jogszabályok módosításával, illetve kiegészítésével

alakítható ki.

Az Európa Tanács tagállamai állam- és kormányfõi-

nek 1993. október 7-i bécsi csúcstalálkozóján elfoga-

dott Nyilatkozat többek között elõirányozza a tagor-

szágok belsõ jogrendjének haladéktalan felülvizsgála-

tát a fajgyûlölet, az idegengyûlölet, az antiszemitiz-

mus és az intolerancia elleni harc érdekében.

Emellett az utóbbi idõben hazánkban is többször

elõfordultak olyan erõszakos, a testi épséget, az em-

beri méltóságot, valamint a közrendet sértõ bûncselek-

mények, amelyeknek indítéka a sértettek más nemzeti,

faji vagy vallási csoporthoz tartozása volt. A gyakor-

latban több problémát vetett fel az ilyen tárgyú jog-

szabályok alkalmazása, így különösen a Btk. 156.§-ában

szabályozott nemzeti, népi, faji vagy vallási csoport

elleni bûncselekmény megállapíthatósága.

E körülmények arra késztették a köztársasági el-

nököt, hogy a törvényelõkészítõ munka gyorsítása és

segítése érdekében kezdeményezze az ilyen tárgyú bûn-

cselekmények felülvizsgálatát, kiegészítését a Btk-

ban.

A törvényjavaslat - a köztársasági elnök úr hiva-

tala által készített tervezet alapulvételével - a nem-

zeti, népi, faji, vallási csoporthoz tartozás miatt

elkövetett bûncselekmények elleni hatékony fellépés és

az egyezményekkel való összhang megteremtése érdekében

meghozandó módosításokat és kiegészítéseket tartalmaz-

za.

Részletes indokolás

Az 1.§-hoz

A Btk. hatályos 155.§-a Magyarországnak a Genocí-

dium Egyezményben vállalt kötelezettségének kívánt

eleget tenni, amikor a népirtás bûntettét büntetõjogi-

lag üldözendõvé nyilvánította. A hatályos szabályozás

azonban nem tartalmaz minden, a Genocídium Egyezmény

II. cikkében foglalt elkövetési magatartást. A II.

cikk b) pontjában írt, a csoport tagjainak súlyos tes-

ti vagy lelki sérelem okozása a Btk. 156.§-ában szere-

pel, a nemzeti, népi, faji vagy vallási csoport teljes

vagy részleges kiirtásának célzata nélkül.

A javaslat 1.§-a a fenti elkövetési magatartáso-

kat is a 155.§ (1) bekezdésében szabályozott népirtás

bûntettének tényállásában helyezi el, megkívánva az

Egyezményben írt célzatot. Egyben a 155.§ (1) bekezdé-

se a) és b) pontjában - szintén az Egyezmény II. cikke

a) és b) pontjának megfelelõen - a csoport tagjainak

megölését, illetve súlyos testi vagy lelki sérelem

okozását kívánja meg. A törvényjavaslat módosítása

alapján a csoport egy tagjának megölésével, illetve a

csoport egy tagjának súlyos testi vagy lelki sérelem

okozásával a népirtás bûncselekményének befejezett

alakzata nem valósítható meg. Ha a 155.§ (1) bekezdé-

sében írt célzat fennáll és bizonyítható, hogy az el-

követõnek szándékában volt ezeket a cselekményeket a

csoport több (legalább két) tagjával szemben elkövet-

ni, a népirtás bûntettének kisérletét kell megállapí-

tani. Ha az elkövetési magatartás a csoport egy tagja

ellen irányul, úgy a Btk-ban szabályozott más bûncse-

lekmény, pl. aljas indokból elkövetett emberölés való-

sul meg.

A 2.§-hoz

A Btk. hatályos 157.§-a szerint a faji megkülön-

böztetés bûncselekményét az követi el, aki azért, hogy

valamely faji csoport egy másik faji csoport felett az

uralmat megszerezze vagy fenntartsa, illetõleg a másik

faji csoportot rendszeresen elnyomja, a nemzetközi jog

által tiltott cselekményt követ el. A bûncselekmény

megállapításának feltétele, hogy súlyosabb bûncselek-

mény nem valósul meg.

E tényállás a nemzetközi jog által tiltott cse-

lekmény meghatározásának hiánya miatt nehezen alkal-

mazható. Csak a miniszteri indokolásból tûnik ki, hogy

az Apartheid-elleni Egyezményben meghatározott maga-

tartások büntetõjogi üldözhetõségét teremti meg, mint-

egy kisegítõ tényállásként a Btk. jelenlegi 155. és

156.§-ai mellett. Ugyanakkor az eltérõ célzat miatt a

Btk. 155.§-a nem alkalmas az Apartheid-elleni Egyez-

mény II. cikkében meghatározott bûncselekmények üldö-

zésére.

A javaslat az Apartheid-elleni Egyezmény II. cik-

kében meghatározott valamennyi apartheid bûncselekmény

üldözhetõségét a 157.§ keretein belül kívánja megolda-

ni. A büntetéseket súlyosítja és azokat differenciál-

tan állapítja meg. Ennek oka, hogy egyes cselekmények

kiemelkedõ veszélyt jelentenek, ugyanakkor az egyes

cselekmények között számottevõ a súlybeli eltérés.

A javaslat csak a legsúlyosabb elkövetési maga-

tartásokat nevesíti a Btk-ban, a további cselekmények-

nél utal az Apartheid-elleni Egyezmény II. cikkének

a/ii, a/iii, c), d), e) és f) pontjaira.

A 3.§-hoz

A javaslat 3.§-a új bûncselekményként vezeti be a

Btk-ba a nemzeti, népi, faji vagy vallási csoport tag-

ja elleni erõszak bûntettét. A Btk. új 174/B.§-a a ha-

tályos 156.§-nál szélesebb körben vonja meg a bünte-

tendõ magatartások körét: nemcsak a csoporthoz tarto-

zás, hanem a csoporthoz való vélt tartozás miatt tör-

ténõ elkövetést is bünteti, elkövetési magatartásként

pedig a bántalmazást, illetve az erõszakkal vagy fe-

nyegetéssel történõ kényszerítést határozza meg.

Súlyosabb büntetést helyez kilátásba, ha a bûn-

cselekményt fegyveresen, felfegyverkezve, jelentõs ér-

deksérelmet okozva, a sértett sanyargatásával, csopor-

tosan vagy bûnszövetségben követik el.

E bûncselekmény elsõsorban a személy testi épsé-

ge, szabadsága ellen irányul, ezért a javaslat a Btk.

XII. fejezetének I. Címében helyezi el.

A 4.§-hoz

A javaslat 4.§-a a Btk. 212.§-ában szabályozott

egyesülési joggal visszaélés bûntettét módosítja.

1. Az (1) bekezdésben új tényállást vezet be,

amikor büntetni rendeli az olyan társadalmi szervezet

alapítóját, szervezõjét vagy vezetõjét, amelynek célja

bûncselekmény elkövetésére vagy bûncselekmény elköve-

tésére való felhívásra irányul, illetve amelynek tevé-

kenysége bûncselekményt vagy bûncselekmény elkövetésé-

re való felhívást valósít meg.

2. A (2) bekezdés sui generis bûncselekmény miatt

rendeli büntetni azt az elkövetõt, aki az (1) bekez-

désben meghatározott bûncselekményhez anyagi eszközö-

ket szolgáltat.

Az egyesülési jogot az Alkotmány biztosítja. Az

egyesülési jog részletes szabályait az egyesülési jog-

ról szóló 1989. évi II. törvény, valamint a pártok mû-

ködésérõl és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII.

törvény határozza meg. Az egyesülési jogról szóló tör-

vény 2.§-ának (2) bekezdése kimondja, hogy az egyesü-

lési jog gyakorlása nem valósíthat meg bûncselekményt

és bûncselekmény elkövetésére való felhívást. Az ilyen

társadalmi szervezet nyilvántartásba vételét meg kell

tagadni, ha pedig a mûködése ütközik a törvény 2.§-á-

nak (2) bekezdésébe, a bíróság feloszlatja a szerveze-

tet. Elõfordulhat azonban, hogy mivel nyilvántartásba

vételét nem kérik, formálisan nem jön létre a szerve-

zet, a gyakorlatban azonban mégis mûködik és célja,

tevékenysége bûncselekmény megvalósítására, illetve

bûncselekmény elkövetésére való felhívásra irányul.

Ezekben az esetekben indokolt az alapítót, a szervezõt

és a vezetõt büntetõjogi szankcióval fenyegetni, füg-

getlenül attól, hogy a szervezetet nyilvántartásba

vették-e, illetve feloszlatták-e

3. Elõfordulhat, hogy a bíróság nem az alkotmá-

nyos rend erõszakos megváltoztatása (Btk. 139.§) , il-

letve a Btk. új 212.§ (1) bekezdésben meghatározottak

miatt oszlatja fel a szervezetet, hanem pl. azért,

mert mások jogait sérti a mûködése. A vezetésben

résztvevõ személyek magatartását ebben az esetben is

indokolt - ha enyhébb szankcióval fenyegetve is - bün-

tetõjogilag üldözni. Errõl rendelkezik a Btk. új

212/A.§-a.

Az 5.§-hoz

A javaslat 5.§-a értelmezõ rendelkezést tartalmaz

a Btk. 212.§-ában írt társadalmi szervezet fogalmához.

A 6.§-hoz

A javaslat a Btk. 269.§-ában írt közösség elleni

izgatás bûntettét módosítja. A hatályos szabályokhoz

képest büntetni rendeli a gyûlölet vagy riadalom kel-

tésére alkalmas egyéb cselekmény elkövetését is. A

nemzetiség kifejezést az (1) bekezdés a) pontjából a

javaslat kiiktatja, és a nemzeti és etnikai kisebbsé-

gek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvénnyel össz-

hangban a b) pontban a nemzeti csoport kifejezést

használja.

A javaslat a 269.§ (2) bekezdéseként új tényál-

lást vezet be a Btk-ba, amikor a magyar nemzet, vala-

mely nemzeti, népi, faji, vallási vagy egyéb csoport

elleni gyûlöletre uszító vagy a csoport elleni gyûlö-

let, illetve riadalom keltésére alkalmas rendezvény

szervezését büntetni rendeli.

A javaslat a (3) bekezdésben büntetendõvé nyilvá-

nítja a rendezvény szervezésével elkövetett közösség

elleni izgatás elõkészületét is.

A javaslat a rendezvény fogalmát a gyülekezési

jogról szóló 1989. évi III. törvény 2.§ (1) bekezdésé-

vel egyezõen használja.

A 7.§-hoz

A javaslat 7.§-a a Rendõrségrõl szóló törvény

69.§-ának (4) bekezdését a javaslat egyéb rendelkezé-

seivel összhangban módosítja.

A 8.§-hoz

A javaslat 1.§-ában írt, a Btk. 155.§-át érintõ

módosítás, valamint a javaslat egyéb rendelkezései

szükségtelenné teszik a Btk. 156.§-ának hatályban tar-

tását, ezért a javaslat szerint a Btk. 156.§-a a tör-

vény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti.

Eleje Honlap