A képviselõ által benyújtott irományok
|
Békesi László (MSZP) Pest megye 15. sz., Cegléd központú választókerület 1942. május 31-én született Gyõrött. Édesapja, Békesi László (1909-1958) jogász volt, pénzügyi szakértõként dolgozott, elõbb a gyõri, majd a kispesti pénzügyi igazgatóságon, végül a Budai Járási Illetékhivatalnál. Édesanyja, Lenkey Sarolta (1915) gimnáziumi érettségivel otthon maradt, a háztartást vezette. Elsõ felesége Graczka Anikó gazdasági elõadó. Elsõ házasságából született gyermeke, Anikó (1971) óvónõ. 1992-tõl felesége Csehák Judit szocialista párti országgyûlési képviselõ. Az általános iskolát Albertirsán végezte, majd 1960- ban a ceglédi Kossuth Lajos Gimnáziumban érettségizett. Miután az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen díjat nyert magyar irodalomból, felvételi nélkül kerülhetett volna az egyetemre. Mégsem vették fel az Eötvös Loránd Tudományegyetemre, arra hivatkozva, hogy továbbtanulásának nincsenek meg az anyagi feltételei (édesapja két évvel korábban elhunyt). Az eltanácsolás valódi oka a család gyakorló vallásossága volt. Így õ lett a családfenntartó: állásürülés folytán az albertirsai és a dánszentmiklósi községi tanácsokhoz került adóvégrehajtási elõadónak. A munkahelyérõl kapott ajánlással hamarosan felvették a Pénzügyi és Számviteli Fõiskola pénzügyi szakára, esti tagozatra. A fõiskolát kezdetben kényszerpályának érezte, ebben az hozott fordulatot, hogy tanára lett Faluvégi Lajos, aki akkor pénzügyminisztériumi fõosztályvezetõként a készülõ gazdasági reform elõkészítõ bizottságának tagja volt. Segítségével harmad-negyedéves korában elkezdett foglalkozni a költségvetés elméletével, huszonkét éves volt, amikor a Normatív tervezés a tanácsoknál címû munkáját a Pénzügyi Szemlében publikálták. 1965-ben A tanácsok mint önkormányzatok címmel írta szakdolgozatát. Ez fontos témája volt a reformcsoportnak, melynek akkor már maga is a "hátsó udvarába" tartozott. Még ebben az évben a Ceglédi Járási Tanács költségvetési csoportjának fõelõadója, majd egy éven belül csoportvezetõje. 1967-ben Budapestre költözött, a Pest Megyei Tanács fõkönyvelõje lett, majd a pénzügyi osztály osztályvezetõ-helyettese. Beiratkozott a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetem kiegészítõ pénzügyi szakára. 1971-ben Az önkormányzatok pénzügyei címû disszertációjával egyetemi doktori címet szerzett. 1972-ben szakközgazdász képesítést szerzett. 1975-tõl a MKKE címzetes egyetemi docense, a tanácsi pénzügyekrõl adott elõ. Kutatási területe a társadalmi közkiadások, a költségvetés, az államháztartás és az adórendszer problematikája. Rendszeresen publikál a Pénzügyi Szemlében és a Figyelõben. Tanácsi gazdaság, a tanácsok pénzügyei (1979) címmel egyetemi jegyzetet írt. 1973. július óta a Pénzügyi Szemle szerkesztõbizottsági tagja. 1970-tõl a Magyar Közgazdasági Társaságnak tagja. Tízéves korában atletizált, ifjúsági válogatott távolugró volt. 1980 és 1988 között a Magyar Atlétikai Szövetség elnöke. 1968-ban - miután a gimnáziumban nem volt KISZ-tag - belépett az MSZMP-be. Ez volt a feltétele annak, hogy 1969-ben kinevezzék pénzügyi osztályvezetõvé, majd 1972- ben a Pest Megyei Tanács általános elnökhelyettesévé. 1975-tõl Budapest Fõváros Tanácsának közgazdasági elnökhelyettese, e tisztében a tervgazdálkodási bizottság elnöke. 1979-ben elvégezte a Politikai Fõiskolát. Ugyanebben az évben A társadalmi közös fogyasztás életszínvonal-politikai és területi kapcsolatai címû értekezésével megszerezte a közgazdaság-tudomány kandidátusa fokozatot. Két év múlva címzetes egyetemi tanárrá nevezték ki. 1981-tõl az MSZMP Budapesti Bizottsága gazdaságpolitikai titkára. 1981 és 1985 között az MSZMP KB közgazdasági munkaközösségének tagja. 1985- ben, mivel részt vett egy, a Szovjetunió kívánságára Magyarország által is bojkottált Los Angeles-i olimpiát bemutató - bezúzott - kötet szerkesztésében, pártfegyelmit kapott, és felállították pártbizottsági titkári székbõl. Hetényi István segítségével visszatért a pénzügyekhez, a Pénzügyminisztérium miniszterhelyettese lett. 1986-ban elvégezte a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia kétéves levelezõ tagozatát. 1989. május 10. és 1990. május 23. között a Németh-kormány pénzügyminisztere. A magyar-iraki, magyar-jugoszláv, magyar-algériai, valamint magyar-kuvaiti gazdasági együttmûködési állandó vegyes bizottságok magyar tagozatának elnökeként is dolgozott. Két ízben megkapta a Munka Érdemrend különbözõ fokozatait (1970, 1980), 1981-ben a Pénzügyminisztérium Lengyel Gyula-emlékérmével ismerték el tevékenységét. 1989-ben az MSZP alapító tagja. Az 1990. évi országgyûlési választásokon országos listán került be a törvényhozásba. Az 1990-1994-es ciklusban a költségvetési, adó- és pénzügyi állandó bizottság alelnöke, az adó albizottság elnöke. 1992. június 23-tól az akkor megszervezett európai közösségi ügyek különbizottságának is tagja. 1990. októbertõl az MSZP parlamenti frakciója közgazdasági munkacsoportjának vezetõje és szóvivõje volt. Az éves költségvetések vitáiban elmondott vezérszónoki beszédeiben visszatérõen hiányolta az államháztartási reform koncepciójának kidolgozását, az állami feladatok felülvizsgálását és szelekcióját, továbbá az állami kötelezettségvállalás csökkentését. Sürgette a pénzintézetek bevonását a privatizációs körbe, az állami vagyon értékesítésébõl származó bevételeket pedig az államadósság csökkentésére, valamint a hazai beruházások élénkítésére, és mûszaki fejlesztésre javasolta felhasználni. 1990-ben a Girozentrale Befektetési Rt. tanácsadó testületének elnöke lett. Ellenzéki képviselõsége idején igazgatósági tagja volt a Fotex Rt.-nek, felügyelõbizottsági tagságot vállalt az Europartners Befektetési és Tanácsadó Kft.- ben, valamint a HTD Nyomdaipari és Adatfeldolgozó Kft.- ben. 1991. februártól a budapesti magisztrátus tagja. Mint az MSZP gazdasági szakértõje megfogalmazója volt a párt gazdaságpolitikai programjának, melyet "Békesi- programként" ismert meg a közvélemény. A választási elõkészületek idõszakában többször felhívta a figyelmet a gazdasági realitások figyelembevételére és a felelõtlen ígérgetések veszélyére. Az 1994. évi országgyûlési választásokon az MSZP országos (3.) és Pest megyei területi (1.) listáján, valamint Pest megye 15. sz., Cegléd központú választókerületében jelölték. A második fordulóban három jelölt közül abszolút többséget, 52,64 százalékot elérve választották képviselõvé. Az MSZP választási gyõzelme után kiállt az SZDSZ-el kötendõ koalíció és a közös kormányzás szükségessége mellett. A koalíciós tárgyalásokon a szocialisták gazdaságpolitikai tárgyalócsoportjának vezetõje. 1994. július 15-tõl a Horn-kormány pénzügyminisztere. A gazdasági mélyponton való átlendüléshez 1994-1995-ben az államháztartási reform mielõbbi elkezdését, a privatizáció szabályozását és felgyorsítását, valamint a keletre és a harmadik világ felé való piaci nyitást tartotta a legsürgõsebb feladatnak. Az 1994. évi pótköltségvetés és az 1995. évi költségvetés tervezetét, melyek a súlyos költségvetési hiány és az adósságterhek miatt kemény megszorításokat tartalmaztak, kompromisszumok árán sikerült elfogadtatnia az Érdekegyeztetõ Tanáccsal és a parlamenttel. A kemény pénzügyi megszorítások azonban ellentéteket eredményeztek az MSZP-frakcióban és a kormányon belül, és felerõsödtek - a miniszterelnök részérõl is - a Pénzügyminisztérium hatáskörének csökkentésére irányuló törekvések. A szocialisták siófoki frakcióértekezletén, 1995. január 29-én bejelentette lemondását, mivel nem látott esélyt gazdaságpolitikai álláspontja érvényesítésére. Lemondását a miniszterelnök március 1-jei hatállyal elfogadta. 1995. március 1. óta az MSZP-frakció tagjaként folytatja képviselõi munkáját, a szociális és egészségügyi munkacsoport tevékenységében vesz részt. Továbbra is aktív szereplõje a közéletnek, cikkekben, interjúkban, elõadásokban fejti ki gazdaságpolitikai nézeteit, és ismét tanít a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetemen. Fogadóórája: minden második hét csütörtökén Cegléden. Hivatali címe: Képviselõi Irodaház, 218. szoba. Lezárva: 1996. május 6.