Dr. Békesi László
Email: nincsA képviselõ által benyújtott irományok
 |
|
Életrajz
Békesi László (MSZP)
Pest megye 15. sz., Cegléd központú választókerület
1942. május 31-én született Gyõrött. Édesapja, Békesi
László (1909-1958) jogász volt, pénzügyi szakértõként
dolgozott, elõbb a gyõri, majd a kispesti pénzügyi
igazgatóságon, végül a Budai Járási Illetékhivatalnál.
Édesanyja, Lenkey Sarolta (1915) gimnáziumi érettségivel
otthon maradt, a háztartást vezette. Elsõ felesége
Graczka Anikó gazdasági elõadó. Elsõ házasságából
született gyermeke, Anikó (1971) óvónõ. 1992-tõl felesége
Csehák Judit szocialista párti országgyûlési képviselõ.
Az általános iskolát Albertirsán végezte, majd 1960-
ban a ceglédi Kossuth Lajos Gimnáziumban érettségizett.
Miután az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen
díjat nyert magyar irodalomból, felvételi nélkül
kerülhetett volna az egyetemre. Mégsem vették fel az
Eötvös Loránd Tudományegyetemre, arra hivatkozva, hogy
továbbtanulásának nincsenek meg az anyagi feltételei
(édesapja két évvel korábban elhunyt). Az eltanácsolás
valódi oka a család gyakorló vallásossága volt. Így õ
lett a családfenntartó: állásürülés folytán az
albertirsai és a dánszentmiklósi községi tanácsokhoz
került adóvégrehajtási elõadónak. A munkahelyérõl kapott
ajánlással hamarosan felvették a Pénzügyi és Számviteli
Fõiskola pénzügyi szakára, esti tagozatra. A fõiskolát
kezdetben kényszerpályának érezte, ebben az hozott
fordulatot, hogy tanára lett Faluvégi Lajos, aki akkor
pénzügyminisztériumi fõosztályvezetõként a készülõ
gazdasági reform elõkészítõ bizottságának tagja volt.
Segítségével harmad-negyedéves korában elkezdett
foglalkozni a költségvetés elméletével, huszonkét éves
volt, amikor a Normatív tervezés a tanácsoknál címû
munkáját a Pénzügyi Szemlében publikálták. 1965-ben A
tanácsok mint önkormányzatok címmel írta szakdolgozatát.
Ez fontos témája volt a reformcsoportnak, melynek akkor
már maga is a "hátsó udvarába" tartozott. Még ebben az
évben a Ceglédi Járási Tanács költségvetési csoportjának
fõelõadója, majd egy éven belül csoportvezetõje. 1967-ben
Budapestre költözött, a Pest Megyei Tanács fõkönyvelõje
lett, majd a pénzügyi osztály osztályvezetõ-helyettese.
Beiratkozott a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetem
kiegészítõ pénzügyi szakára. 1971-ben Az önkormányzatok
pénzügyei címû disszertációjával egyetemi doktori címet
szerzett. 1972-ben szakközgazdász képesítést szerzett.
1975-tõl a MKKE címzetes egyetemi docense, a tanácsi
pénzügyekrõl adott elõ. Kutatási területe a társadalmi
közkiadások, a költségvetés, az államháztartás és az
adórendszer problematikája. Rendszeresen publikál a
Pénzügyi Szemlében és a Figyelõben. Tanácsi gazdaság, a
tanácsok pénzügyei (1979) címmel egyetemi jegyzetet írt.
1973. július óta a Pénzügyi Szemle szerkesztõbizottsági
tagja. 1970-tõl a Magyar Közgazdasági Társaságnak tagja.
Tízéves korában atletizált, ifjúsági válogatott távolugró
volt. 1980 és 1988 között a Magyar Atlétikai Szövetség
elnöke.
1968-ban - miután a gimnáziumban nem volt KISZ-tag -
belépett az MSZMP-be. Ez volt a feltétele annak, hogy
1969-ben kinevezzék pénzügyi osztályvezetõvé, majd 1972-
ben a Pest Megyei Tanács általános elnökhelyettesévé.
1975-tõl Budapest Fõváros Tanácsának közgazdasági
elnökhelyettese, e tisztében a tervgazdálkodási bizottság
elnöke. 1979-ben elvégezte a Politikai Fõiskolát.
Ugyanebben az évben A társadalmi közös fogyasztás
életszínvonal-politikai és területi kapcsolatai címû
értekezésével megszerezte a közgazdaság-tudomány
kandidátusa fokozatot. Két év múlva címzetes egyetemi
tanárrá nevezték ki. 1981-tõl az MSZMP Budapesti
Bizottsága gazdaságpolitikai titkára. 1981 és 1985 között
az MSZMP KB közgazdasági munkaközösségének tagja. 1985-
ben, mivel részt vett egy, a Szovjetunió kívánságára
Magyarország által is bojkottált Los Angeles-i olimpiát
bemutató - bezúzott - kötet szerkesztésében,
pártfegyelmit kapott, és felállították pártbizottsági
titkári székbõl. Hetényi István segítségével visszatért a
pénzügyekhez, a Pénzügyminisztérium miniszterhelyettese
lett. 1986-ban elvégezte a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia
kétéves levelezõ tagozatát. 1989. május 10. és 1990.
május 23. között a Németh-kormány pénzügyminisztere. A
magyar-iraki, magyar-jugoszláv, magyar-algériai, valamint
magyar-kuvaiti gazdasági együttmûködési állandó vegyes
bizottságok magyar tagozatának elnökeként is dolgozott.
Két ízben megkapta a Munka Érdemrend különbözõ fokozatait
(1970, 1980), 1981-ben a Pénzügyminisztérium Lengyel
Gyula-emlékérmével ismerték el tevékenységét.
1989-ben az MSZP alapító tagja. Az 1990. évi
országgyûlési választásokon országos listán került be a
törvényhozásba. Az 1990-1994-es ciklusban a
költségvetési, adó- és pénzügyi állandó bizottság
alelnöke, az adó albizottság elnöke. 1992. június 23-tól
az akkor megszervezett európai közösségi ügyek
különbizottságának is tagja. 1990. októbertõl az MSZP
parlamenti frakciója közgazdasági munkacsoportjának
vezetõje és szóvivõje volt. Az éves költségvetések
vitáiban elmondott vezérszónoki beszédeiben visszatérõen
hiányolta az államháztartási reform koncepciójának
kidolgozását, az állami feladatok felülvizsgálását és
szelekcióját, továbbá az állami kötelezettségvállalás
csökkentését. Sürgette a pénzintézetek bevonását a
privatizációs körbe, az állami vagyon értékesítésébõl
származó bevételeket pedig az államadósság csökkentésére,
valamint a hazai beruházások élénkítésére, és mûszaki
fejlesztésre javasolta felhasználni. 1990-ben a
Girozentrale Befektetési Rt. tanácsadó testületének
elnöke lett. Ellenzéki képviselõsége idején igazgatósági
tagja volt a Fotex Rt.-nek, felügyelõbizottsági tagságot
vállalt az Europartners Befektetési és Tanácsadó Kft.-
ben, valamint a HTD Nyomdaipari és Adatfeldolgozó Kft.-
ben. 1991. februártól a budapesti magisztrátus tagja.
Mint az MSZP gazdasági szakértõje megfogalmazója volt a
párt gazdaságpolitikai programjának, melyet "Békesi-
programként" ismert meg a közvélemény. A választási
elõkészületek idõszakában többször felhívta a figyelmet a
gazdasági realitások figyelembevételére és a felelõtlen
ígérgetések veszélyére.
Az 1994. évi országgyûlési választásokon az MSZP
országos (3.) és Pest megyei területi (1.) listáján,
valamint Pest megye 15. sz., Cegléd központú
választókerületében jelölték. A második fordulóban három
jelölt közül abszolút többséget, 52,64 százalékot elérve
választották képviselõvé. Az MSZP választási gyõzelme
után kiállt az SZDSZ-el kötendõ koalíció és a közös
kormányzás szükségessége mellett. A koalíciós
tárgyalásokon a szocialisták gazdaságpolitikai
tárgyalócsoportjának vezetõje. 1994. július 15-tõl a
Horn-kormány pénzügyminisztere. A gazdasági mélyponton
való átlendüléshez 1994-1995-ben az államháztartási
reform mielõbbi elkezdését, a privatizáció szabályozását
és felgyorsítását, valamint a keletre és a harmadik világ
felé való piaci nyitást tartotta a legsürgõsebb
feladatnak. Az 1994. évi pótköltségvetés és az 1995. évi
költségvetés tervezetét, melyek a súlyos költségvetési
hiány és az adósságterhek miatt kemény megszorításokat
tartalmaztak, kompromisszumok árán sikerült elfogadtatnia
az Érdekegyeztetõ Tanáccsal és a parlamenttel. A kemény
pénzügyi megszorítások azonban ellentéteket eredményeztek
az MSZP-frakcióban és a kormányon belül, és felerõsödtek
- a miniszterelnök részérõl is - a Pénzügyminisztérium
hatáskörének csökkentésére irányuló törekvések. A
szocialisták siófoki frakcióértekezletén, 1995. január
29-én bejelentette lemondását, mivel nem látott esélyt
gazdaságpolitikai álláspontja érvényesítésére. Lemondását
a miniszterelnök március 1-jei hatállyal elfogadta. 1995.
március 1. óta az MSZP-frakció tagjaként folytatja
képviselõi munkáját, a szociális és egészségügyi
munkacsoport tevékenységében vesz részt. Továbbra is
aktív szereplõje a közéletnek, cikkekben, interjúkban,
elõadásokban fejti ki gazdaságpolitikai nézeteit, és
ismét tanít a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetemen.
Fogadóórája: minden második hét csütörtökén Cegléden.
Hivatali címe: Képviselõi Irodaház, 218. szoba.
Lezárva: 1996. május 6.