*

DR. ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Szeretném önöket tájékoztatni arról, hogy ezzel egy 90 éves küzdelmet zárunk le. A vidéki magyar emberek, akik dolgoznak, gyümölcsfákat ültetnek, azt gondozzák, nevelik, termését összegyűjtik, 90 év óta hadakoznak a mindenkori magyar állammal, hogy a szabadságukat - amely a szomszédos államok hasonló társait megilleti - a maguk számára megszerezhessék. Lehet nevetni ezen, de én inkább azt mondanám, hogy ez a szabadságharc 90 év után a felkelők teljes győzelmével zárult. (Derültség és taps a kormánypártok, a Jobbik és az LMP soraiban.)

10. intézkedésként a kormány javasolja, hogy fogadjuk meg a történelmi egyházak és karitatív szervezetek kérését, és különösen most, árvíz idején, amikor oly sokan szorulnak segítségre, tegyük újra áfamentessé az adományozást. (Taps a kormánypártok, valamint a Jobbik és az LMP soraiban.) Ez is egy komoly szabadságküzdelem volt az elmúlt években. Az előző politikai kurzus megfosztotta az embereket attól a szabadságtól, hogy más emberek segítségére siethessenek, és ahelyett, hogy segítette volna őket, valójában a segítséget nyújtani akaró embereket megbüntette. Ez a küzdelem is eldőlni látszik; remélem, hogy a történelmi egyházak és a karitatív szervezetek ismét élni tudnak majd ezzel a lehetőséggel.

11. intézkedésként javasolja a kormány, hogy a kistermelők élelmiszer-termelési, -feldolgozási és -értékesítési feltételeit jelentősen könnyítsük. Ennek érdekében külön előterjesztés készül a tisztelt Ház elé. (Taps a kormánypártok soraiban.)

12. intézkedésként javasoljuk, hogy a Széchenyi-kártyaprogramot bővítsük ki, 50 millió forintig emeljük fel, s lehessen beruházásra és pályázati önerő céljára is felhasználni. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Valamint szeretném tájékoztatni, 13. intézkedésként, a tisztelt Házat, hogy külön előterjesztést fogunk készíteni az Országgyűlés és az ország teljes nyilvánossága számára az európai uniós források radikális átrendezéséről a kis- és közepes vállalkozások javára.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ennyit azokról az intézkedésekről, amelyeket egy új gazdasági rendszer megteremtése érdekében első - szeretném aláhúzni: első - akciótervként a kormány önök elé tudott tárni.

És most, tisztelt hölgyeim és uraim, engedjék meg, hogy egy másik kérdésről beszéljek, a kölcsönös felelősségvállalás elvéről, mert e tekintetben is születtek döntések, és javaslunk a tisztelt Háznak intézkedéseket.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A nemzeti együttműködés rendszerének másik meghatározó alapelve a kölcsönös felelősségvállalás, ami, tudom, szintén új dolog Magyarországon, és új viszonyokat fog teremteni a politikában. Ezért az akcióterv másik nagy fejezete a kölcsönös felelősségvállalás elvének bevezetését javasolja a magyar gazdaságban. Ez azt jelenti, hogy mindenkit megillet a védelem joga, megillet a segítség, amikor védelemre és segítségre szorul, és mindenkinek ki kell vennie a részét az ország közös erőfeszítéseiből.

Alapvető követelmény, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy segítsük egymást, és azoknak, akik bajba kerültek, minél gyorsabban segítséget nyújtsunk. Az ország mai helyzetében kötelességünk segíteni azoknak, akiknek immár elviselhetetlen terhet jelent az alacsony bérek és jövedelmek mellett kifizetni a hatalmas és állandóan irreálisan növekvő rezsiköltségeket. És azoknak is segítenünk kell, akik a meggyőződésem szerinti korábbi felelőtlen hitelpolitika biztatása, majd bukása miatt most nem tudják fizetni lakásuk törlesztőrészleteit. Számukra a nemzeti együttműködés rendszerében segítséget kell nyújtanunk, különösen azok után, hogy a bankoknak az állam azonnal segítséget nyújtott, amikor hitelválság érte őket. Ugyanakkor, tisztelt Ház, mindenkitől elvárható a mai helyzetben, hogy vállalja a maga részét az országra nehezedő gondokból és az előttünk álló feladatokból.

Hadd szóljak néhány szót a pénzintézetekről. Amikor a bankok bajba kerültek másfél évvel ezelőtt, az állam azonnal megsegítette őket. Az állam az emberek pénzéből segített a bankokon, hiszen az állam pénze - még ha hitelből van is az - valójában az emberek pénze. Tehát most, amikor az ország bajban van, a minimum, ami a bankoktól elvárható, hogy a banki szféra, amely a válságból az állami segítség után nyertesként jött ki, 2009-ben pedig tekintélyes nyereséget mutatott fel, most igazságos részt vállaljon a gondok leküzdéséből is. (Nagy taps a kormánypártok, valamint a Jobbik és az LMP soraiban.) Vagyis, tisztelt Ház, úgy érzem, senki sem vonhatja ki magát a kölcsönös felelősségvállalás alól, sem a kormány, sem a pénzintézetek, sem az állami vezetők, sem a politikai pártok. Mindenkinek ki kell vennie a részét a gazdaság talpra állításából.

A közterhekből való arányos részesedés, különösen a mai időkben, a közérdek védelmében fontos, hiszen mindannyiunk érdeke, hogy véget érjen a pazarlás és az a korábbi igazságtalanság, amelyben a kormányzás minden terhet az emberekre és csak rájuk próbált hárítani. Ezt a célt szolgálja az akcióterv következő nyolc intézkedése.

18. intézkedés: a 60 napon túli végkielégítések és egyéb béren felüli juttatások - úgymint szabadságmegváltás, titoktartási pénz a költségvetési szférában - megadóztatása 98 százalékkal. (Nagy taps a kormánypártok, valamint a Jobbik és az LMP soraiban.) A kormány egyben vállalja a képviselők felé, hogy ennek az intézkedésnek előterjesztésével megteremti az alkotmányos alapjait.

19. intézkedés: havi bruttó 2 millió forint fizetési plafon bevezetése az állami költségvetési szférában, beleértve ebbe a Nemzeti Bankot is. (Taps a kormánypártok és a Jobbik soraiban.) Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ez azt jelenti, hogy az állami költségvetési pénzből gazdálkodó intézményeknél, azoknál is, amelyek autonómiával rendelkeznek, miután többségében közpénzt használnak fel, 2 milliós havi bruttó fizetési plafon lép életbe. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Nem tartom elfogadhatónak, hogy miközben az ország komoly kihívásokkal néz szembe, ma ezeknél az intézményeknél előfordulnak havi 4, 5, sőt esetenként 7 millió forintos fizetések is.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! 20. intézkedés: az állami vagyonkezelés területén áttérünk a bértömeg-gazdálkodásra, és elrendelem a bértömegcsökkentés legalább 15 százalékos mértékét. Ez azt jelenti, hogy 48,2 milliárd forintot takarítunk itt meg. Ez azt is magába foglalja, hogy az állami vállalatoknál jelenleg 100 igazgatóság működik, ezeknek a számát 10-re csökkentjük. (Taps a kormánypártok és a Jobbik soraiban.) Ez azt jelenti, hogy az előző politikai rendszerbeli 319 főről mintegy 60 főre, tehát 260 igazgatósági hellyel csökkentjük a létszámot, illetve ennyi helyet szüntetünk meg. A felügyelőbizottságoknál hasonló átalakításra kerül sor, a törvényi előírások minimális betartására szorítjuk magunkat, ami azt jelenti, hogy a mai 636 helyből 450 marad, vagyis mintegy 180 fő felügyelőbizottsági tag munkájától fogunk eltekinteni a következő időszakban.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! 21. intézkedés: tisztelettel kérem a tisztelt Házat, a Házban helyet foglaló frakciókat és az őket a választásokon sorompóba állító pártokat, hogy a nemzeti együttműködés rendszerének elve jegyében még ebben az évben a pártokra jutó költségvetési támogatás mértékét 15 százalékkal csökkentsük. (Taps a kormánypártok és a Jobbik soraiban.)

22. intézkedés: költségvetési felügyelőket fogunk kiküldeni a jelentős mennyiségű közpénzzel gazdálkodó intézményekhez is, azokhoz is, amelyek intézményi autonómiát élveztek az elmúlt időszakban. Ennek alkotmányossági alapjának megteremtését szintén magára vállalja a kormány.

23. intézkedés, tisztelt hölgyeim és uraim: teljes telefon-, bútor-, gépkocsivásárlás és -csere stop, leállítás a közszférában. (Taps a kormánypártok és a Jobbik soraiban.)

24. intézkedés: nemzeti eszközkezelő társaság létrehozása. A nemzeti eszközkezelő társaságot azért javasoljuk létrehozni, hogy a bedőlt hitelű lakások ne kerüljenek ki a korábbi tulajdonosok köréből, hanem egy nemzeti eszközkezelő társaság fennhatósága alá kerülhessenek, ahol tárgyalással rendezzék az eladósodott és fizetni nem képes családok és a lakáshasználat jogát.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! 25. intézkedés: bankadó bevezetése. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Na! - Taps a kormánypártok és a Jobbik soraiban.) Az előbb elmondottak jegyében azt javaslom, hogy a bankok, a biztosítótársaságok és a pénzügyi lízingcégek költségvetésbe történő befizetésének mértékét emeljük meg. Ez az idei, örökül kapott költségvetési tervben 13 milliárd forintot jelent; javaslom, ezt az összeget ebben az évben 200 milliárd forintra emeljük. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Hú! - Taps a kormánypártok és a Jobbik soraiban.)

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Miután nem választási nagygyűlésen vagyunk, ahol egyébként az érzelmeinknek a szokásosnál szabadabban is folyást engedhetünk, ezért engedjék meg, hogy ennél a pontnál néhány komoly megjegyzés erejéig kérjem a figyelmüket. A kormány határozottan fellép mindenfajta bankellenes hangulattal szemben. (Moraj az MSZP soraiban. - Közbeszólás az MSZP soraiból: Jaaj!) Szeretnénk világossá tenni, hogy a kormány közgazdasági meggyőződése szerint jól működő hitelintézeti rendszer nélkül egyetlen modern gazdaság sem lehet versenyképes. Ezért Magyarországnak stabil, jól működő bankokra, biztosítókra, pénzügyi lízingcégekre, és még csak a jó ég tudja, pontosan hány formában működő egyéb, pénzügyi finanszírozást végző intézményrendszerre van szüksége. És a kormány elkötelezett amellett, hogy a magyar bankrendszer stabil maradhasson. Ezért még egyszer mondom, ezeket az intézkedéseket nem ellendrukkerek, nem ellenérzések, nem bosszúvágy, hanem egész egyszerűen a kölcsönös felelősség elvéből következő kérés határozta meg.

Ez azt jelenti, hogy tárgyalásokat szeretnénk kezdeni a bankokkal arról, hogy ennek az adónak az alapját mire vetítsük - fontos kérdés -, hogy hogyan oszoljék meg ez a teher a bankok, a biztosítók és a lízingcégek között, és azt javasoljuk, hogy ezt három évre vezessük be a rendszerbe, és három év alatt vezessük ki abból. Reményeink szerint az alatt a magyar gazdaság növekedésnek tud indulni, és egy ilyen különadó nélkül is képes elérni a céljait, és a három év alatti kivezetés lépéseiről és ütemezéséről pedig szülessen megállapodás a pénzügyi intézményrendszer és a magyar kormány, illetve a magyar parlament között.

Szeretném önöket tájékoztatni, zárójelben csak, hogy a tegnapi nap során Németországban pénzpiaci tranzakcióadó bevezetéséről döntöttek, tehát az az intézkedés, amelyről én most itt beszélek, ez a legkevésbé sem válik el az Európában ma szokásos intézkedések fő áramától, amelyek meghatározzák, egyébként egyikünknek sem örömére, a mai európai gazdaságpolitikát.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Végezetül van itt még négy intézkedés, amit szeretnék bejelenteni. A nemzeti együttműködés rendszerében nemzeti ügy a szociális biztonság, vagyis az emberek, családok és közösségek védelme. Az akciótervünk utolsó négy intézkedése - összesen 29 intézkedést tartalmaz egyébként ez az akcióterv - ezeknek az embereknek a számára nyújt védelmet.

Először is annak érdekében, hogy az egyre több gondot okozó lakáscélú devizahitelek terjedését meg tudjuk állítani, ezért azt javasoljuk, hogy a jövőben jelzálogbejegyzés csak forintalapú lakásvásárlási hitel esetén legyen engedélyezhető. (Taps a kormánypártok, az LMP és a Jobbik soraiban.) Ezzel az egyébként is sok közgazdasági és politikai problémát okozó devizahitelesek, akik közül mi külön minőségnek tekintjük a lakás-, vagyis otthonteremtési hitellel rendelkezők sorsát, a bajba jutottak száma így ne gyarapodjon, újabb és újabb családok ne lépjenek be abba a rendszerbe, amiről az elmúlt évek során világossá vált, hogy több bajt és nyavalyát hoz rájuk, mint amennyi lehetőséget és kedvezményt, hiába számolták úgy a hitel felvételekor, hogy jobban fognak majd járni, mintha egyébként forintalapú hitelt vettek volna fel.

27. intézkedésként javaslom, hogy vezessük be a másodlagos élelmiszer-vizsgálatot annak érdekében, hogy ezentúl ne áramolhasson be Európa élelmiszer-hulladéka akadálytalanul Magyarországra. (Taps a kormánypártok, az LMP és a Jobbik soraiban.)

28. intézkedésként felkértem a Fellegi Tamás miniszter úr által vezetett minisztériumot, hogy a közüzemi díjak emelésére rendeljen el moratóriumot, és kezdeményezzen tárgyalást az ármegállapítás új rendszeréről az érintett vállalkozásokkal. (Taps a kormánypártok és a Jobbik soraiban.)

29. intézkedésként pedig kérem önöket, hogy támogassák a kormánynak azt a döntését, amellyel elrendeli a kilakoltatási moratóriumot 2010. december 31-éig, és egyúttal tárgyalásokat kezdeményezünk az adósok és a hitelezők között a bajba jutott lakáshitelesek jövőjének rendezése érdekében. (Taps a kormánypártok, az LMP és a Jobbik soraiban.)

A kilakoltatási moratórium ügyében szeretném önökkel még megosztani azt a gondolatomat, hogy tudomásom van róla, hogy a hitelező intézetek, pénzintézetek nem támogatják ezt az előterjesztést, azzal az egyébként teljesen logikus és érthető érvvel, hogy ha a hitel végső fedezetét elvonjuk, akkor a hitel bizonytalanná válik, és a hitelező könnyen bajba kerülhet. Mi tagadás, tisztelt hölgyeim és uraim, ez így is van. Mégis azt kell mondanom, hogy a tisztelt Ház, a Magyar Országgyűlés, általában a magyar politika megspórolta annak a vitának a becsületes megvívását itt a Házban és a közéletben, hogy vajon a lakáshitelek esetében a jelzálogintézményt milyen felfogásban kívánjuk érvényesíteni Magyarországon: angolszász felfogásban-e, vagy pedig egy kontinentális felfogásban.

Az angolszász felfogás szerint semmi akadálya nincs annak, hogy ilyenkor a bajba került kölcsönfelvevőt kitegyék a lakásából, miután léteznek azok az intézmények abban a világban, amelyek azonnal új lehetőségeket nyitnak a számára. A kontinentális Európában ez nem szokás, és nálunk nincsenek is olyan intézmények, amelyek az utcára került családokról képesek lennének gondoskodni. Ezért a kormány számításai szerint az a helyzet, hogy a hiteleiket visszafizetni nem tudó embereket kiteszik a hitelező pénzintézetek az utcára, majd utána azok munkanélkülivé válnak, egzisztenciájukban süllyedésnek indulnak, családjaik szétesnek, gyermekeikről az államnak kell gondoskodnia, összességében nagyobb terhet jelent a köznek és az államnak, mint ha kellő időben avatkoznánk közbe.

Ezért azt javaslom, hogy a megspórolt vitát folytassuk le. Ebben a vitában a kormány azt az álláspontot fogja képviselni, a kontinentális megközelítést, vagyis a kilakoltatást el nem fogadó jelzálog-hitelezési rendszert teremtsük meg Magyarországon. (Taps a kormánypártok, az LMP és a Jobbik soraiban.)

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A nemzeti együttműködés rendszerében az első akcióterv tehát összesen 29 intézkedést tartalmaz, és ezzel a 29, reményeink szerint önök által is fontosnak érzett változtatással kezdjük meg az új gazdasági rendszer felépítését Magyarországon.

Tisztelt Ház! Mindezek együttesen azt jelentik, hogy most két fontos nemzeti ügyben tudunk változásokat véghez vinni, úgymint a magyar gazdaság talpra állítása és a szociális biztonság megteremtése terén. Közös erőfeszítéseinknek legyen elsődleges célja az, hogy a magyaroknak legyen munkájuk, amelyből meg tudnak élni.

Tisztelt Ház! Együtt döntöttük meg a régi rendszert, együtt fogjuk fölépíteni az újat, és úgy tervezem, hogy mindannyian együtt - nemcsak akik itt, a Házban ülnek, hanem Magyarország minden polgára együtt - leszünk majd az új korszak nyertesei.

Az előttünk álló gondok nagysága mindenki előtt ismert. Találgatásoknak helye nincs. A költségvetésről szóló májusi adatokat mindenki megismerhette. Hatalmas kihívások állnak előttünk, és az ország közel sincs abban az állapotban, ahogy azt a korábbi kormány lefestette. Sajnos azt kell mondanom, hogy a költségvetésben továbbra is felettébb kétséges számok szerepelnek. Mindezt régóta gyanítottuk. (Közbeszólások az MSZP padsoraiban.)

Mindez azonban a múlthoz tartozik, a múlt része, és mi most nem hátrafele nézünk. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy mindezekért az elszámoltatásnak nem kéne megtörténnie. Az elszámoltatásnak meg kell történnie (Taps a Fidesz, a KDNP és a Jobbik padsoraiban.), de minket most elsősorban a jövő érdekel, és a jövő azt követeli, hogy higgadt, de határozott intézkedések sorozatával haladéktalanul megkezdjük a változtatást, a romok eltakarítását, a felelősség tisztázását és az újjáépítést.

Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy megosszam önökkel azt a gondolatomat is, miszerint a magyar gazdaság legnagyobb baja ebben a pillanatban az államadósság mértéke. Súlyos bűn terheli az elmúlt nyolc év lelkiismeretét.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Nyolc év alatt 53 százalékról 80 százalék közelébe vitték föl a magyar állam adósságát. Ez egy merénylet, nemcsak a ma élő magyarokkal szemben, hanem a következő nemzedékekkel szemben is. Ezzel számot kell vetnünk. (Egy hang a Fidesz padsoraiból: Úgy van!)

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ha ma 53 százalék körül lenne a magyar államadósság mértéke, akkor a világgazdaságból érkező bajok legtöbbjével - azt kell mondanom - szinte rutinszerű gazdaságpolitikai kormányzás keretében tudnánk elbánni. A baj az, hogy a világból érkező nehézségek egy majd' 80 százalékig eladósodott Magyarországot hívnak ki párbajra.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! (Közbeszólások az MSZP padsoraiban: Japán, Franciaország...) Hitelből élni rossz dolog. Márpedig az előző nyolc év következménye az, hogy Magyarország ma nem a saját lábán áll, hanem hitelből él. Az adósságot nyilvánvalóan a következő évek során csökkenteni kell, ellenőrzésünk alatt tartani, és lehetőség szerint csökkenteni. Mindannyian ismerjük a törvényeket: minél többet kölcsönzünk, annál többet kell visszafizetni. Minél többet kell visszafizetni, annál több hitelező aggódik, visszakapja-e a pénzét. Minél többen aggódnak, annál kevesebben bíznak a gazdaságunkban.

És miután nincs a világban olyan szabály, hogy bárkinek Magyarországon kéne befektetnie, sőt most már azt is lehet, hogy Magyarországon megtermelt jövedelmet magyar emberek sem Magyarországon fektetnek be - ezért csatlakoztunk az Európai Unióhoz, hogy ez a lehetőség minden magyar állampolgárt megillessen -, nos, ilyen körülmények között, ha a dolgok nem mennek jól, kiegyensúlyozottan és ellenőrzés alatt, akkor a befektetők és a hitelezők el fognak fordulni Magyarországtól.

Ez nem jelenti azt, tisztelt Hölgyeim és Uraim, hogy feladhatnánk azokat az új gazdasági rendszerre vonatkozó elképzeléseinket, amelyeket az előbb bemutatott intézkedések éppen szolgálni akarnak. Egyszerre kell ellenőrzésünk alatt tartani a pénzügyi helyzetet és menetelni továbbra is a választók által meghatározott és általuk kitűzött célok felé.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A nemzeti együttműködés rendszerének fölépítésében a siker fontos föltétele, hogy mi nemcsak látjuk, de megpróbáljuk ki is mondani az igazságot, mint ezt most is tettem itt az előterjesztésemben, vagyis a gazdaságpolitikánkat valóságra alapozzuk. Nem futóhomokra, hanem sziklára szeretnénk építeni a jövőt.

A választásokon nagyon nagy bizalmat kaptunk, és én tudom, hogy ezt a bizalmat meg kell szolgálni. Önök is tudhatják, hogy számomra, számunkra most csak ez számít: ennek a bizalomnak a megszolgálása. Hosszú és kanyargós út lesz, és önök is tudhatják, hogy fölfelé kapaszkodni mindig fárasztó. De ha együtt tesszük meg, akkor elérjük azokat a nagy, közös célokat, amelyeket eddig magunk elé tűztünk. Talpra állítjuk a gazdaságot, rendet és közbiztonságot teremtünk; újra lesz hazánkban szociális biztonság; meg fogjuk menteni az egészségügyet, és helyre fogjuk állítani a demokratikus normákat. Ez az út olyan Magyarországhoz vezet, ahol újra mind a tízmillió magyarnak jó lesz majd magyarnak lennie, mert azokat a közös értékeinket fogjuk az életünkben érvényesíteni, amelyek mindannyiunk boldogulásához nélkülözhetetlenek: munka, otthon, család, egészség és rend.

Ott, abban a Magyarországon mindenkinek jobb lehet az életminősége és több a lehetőség mindenki számára. Szükségem lesz, tisztelt hölgyeim és uraim, mindenkinek a segítségére. Az új kormány és az emberek közös erőfeszítése elhozhatja majd a sikert. Szükségem lesz az önök és minden magyar hitére, munkájára, támogatására, sőt biztatására is.

Időbe fog telni, amíg kijutunk a mai helyzetből. Nyolc évig vittek minket befelé az erdőbe; az is eltart egy-két évig, amíg végképp kijutunk belőle. Úgy látom, hogy az országban van kellő erő és elszántság, hogy a kiút ne tartson annyi ideig, mint az eltévelyedés. Nehéz úton indultunk el, de már vannak közös sikereink, és még lesznek is szép számmal. A céljaink közösek: továbbra is meggyőződésünk, hogy a magyar nép tehetséges és életerős. Mindig feltalálja magát, ha nem ülnek a nyakára.

Szeretném megköszönni képviselőtársaim megtisztelő és kitartó érdeklődését és figyelmét (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: A Jobbiknak a programot!), és engedjék meg, hogy megragadjam az alkalmat és a képviselőtársaimon túl innen köszönjem meg minden magyarnak, hogy támogatják a nemzeti együttműködést; köszönöm minden magyar polgárnak, hogy nyolc viszontagságos év után sem adják föl; köszönöm Magyarország mind a tízmillió állampolgárának, hogy oly sok megtévesztés, hazugság és igazságtalan hátratétel után is kitartanak a hazájuk mellett, és törődnek Magyarországgal.