Harminc évvel ezelőtt, 1990. január 31-én szerelték le az Országház kupolájáról a vörös csillagot. Lukács József építészmérnök, az Országház főépítésze mesél a munkafolyamatról. Az interjúból rálátást kapunk arra, hogy milyen biztonsági intézkedések mellett és hogyan ment végbe ez a rendkívül összetett folyamat, valamint hogy most hol található a hatalmas csillag. Arról is olvashatunk, hogy az eltávolítás egyik kivitelezője három évtized után mit tart a munka legemlékezetesebb mozzanatának.
Mikor került a vörös csillag az Országház kupolájára?
Ha jól tudom, 1950. augusztus 20-ra.
Önnek milyen szerepe volt a leszerelésében?
Az akkori Országgyűlés Irodájához tartozó Műszaki és Ellátási Főosztályon dolgoztam mint építészmérnök és egyben a főosztályvezető helyettese. Elsősorban az én feladatom volt a hivatalunk részéről az Országház külső homlokzati és tetőmunkáinak szervezése, irányítása az ÉPBER beruházó cég munkatársainak közreműködésével, valamint egyes belsőtéri munka irányítása. Ebben az időszakban folyt a kupola héjazatának teljes felújítása, aminek utolsó üteme volt a kupola tetején álló torony (laterna) felújítása is. Ennek a tetején állt a vörös csillag.
Milyen biztonsági intézkedéseket igényelt a leszerelés?
1989. október 23-tól kezdődően felgyorsultak az események. A csillag eltávolítása napirenden volt. A történelem nagyobb léptekkel haladt, mint ahogyan a kupola héjazatának felújítási üteme. A kupola felújítása és az állványzat a torony lábánál tartott. Eközben a hivatalunknál egymás után kopogtattak az önkéntes „csillagbontók” itthonról és külföldről egyaránt. Különböző megoldásokat ajánlottak, de ezek mindegyike veszélyt rejtett magában. Voltak, akik helikopterrel vagy alpinista módon, vagy Európa legnagyobb daruja segítségével vették volna le a csillagot, természetesen annak tulajdonjoga fejében. Sok tárgyalás és mérlegelés után a Hivatalunk úgy döntött, hogy a kupola héjazatának felújítását végző kivitelező céget, a Műtárgykarbantartó Gmk.-t bízza meg a csillag lebontásával, mert a munkatársaik helyismerete és felkészültsége nyújtotta a legnagyobb biztonságot ezen a nem mindennapi helyszínen, ezzel együtt a csillag alatti, már felújított tetőfelületek védelme saját érdeke volt a vállalkozónak. Végül egy könnyűszerkezetű csőállvány épült meg a csillag lebontásához.
A leszerelés előkészületei
Forrás: Lukács József
Hogyan zajlott az eltávolítás?
A csillag egy 3 méter átmérőjű körbe szerkesztett csillag volt. A vörösréz anyagú csővázszerkezetre voltak rögzítve az anyagukban színezett, ún. rubin üvegtáblák. Az 500 kg-nál is nagyobb súlyú csillag a torony belső szerkezetén végigvezetett, kb. 25 cm átmérőjű acélcsőre ült fel. A vállalkozótól óvatos bontást kértünk, úgy hogy a bontás során minden elemet be kell számoznia egy esetleges későbbi, múzeumi célú összeszereléshez. Először az üvegszorító lemezeket bontották le, majd az üvegtáblákat próbálták óvatosan kiszedni. Itt nagyon sok üveg sérült meg és tört össze, mivel a kőkeményre száradt gittágyba teljesen belekötöttek az üvegek. Ezek számozva, rajzon beazonosítva kerültek a faládákba lezárásra. A vázszerkezetet hat fő elemre bontották, az öt ágra és a középső küllős elemre. Ezek után az elemeket és a ládákat csörlők segítségével eresztették egyre lejjebb az állványokon, egészen az Országház padlásteréig.
Az Ön számára mi volt a munkafolyamat legemlékezetesebb mozzanata?
A bontás két napja alatt sokszor másztam fel az állványra a munkát ellenőrizni. Az első nap az MTI fotósa is külön engedéllyel, saját felelősségére feljött velem, de a többi tudósító csak a Delegációs terem feletti tetőről nézhette és fotózhatta az eseményeket. Senkit sem lehetett a helyszín közelébe engedni a balesetveszély miatt. Egyébként is a toronyhoz épített állvány csak a bontás biztonságát szolgálta, a kivitelező csapat pedig barlangászokból, alpinistákból állt. Mivel a médiumok részéről nagy volt a nyomás, ezért a második napon már az MTI fotósát sem engedték feljönni. Ezért az én nyakamba akasztotta az MTI jó nehéz fényképezőgépét, és így immár három fotóapparáttal a nyakamban vágtam neki a torony lábától induló 16 méteres (kb. 5 emelet) létrának, ami a csillaghoz vezetett. Délutánra már az általam készített fotók bejárták a világot.
A Műemlékhelyreállító Kisszövetkezet dolgozói bontják az Országház kupolájának csúcsára szerelt vörös csillagot, 1990. február 1.
Forrás: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum
Mi történt a leszerelt vörös csillaggal? Jelenleg hol található?
Sok hónapon keresztül az Országház padlásán egy elzárt raktárban őriztük. Ez időben a Munkásmozgalmi Múzeumból átalakult Kortárs Történeti Múzeum kezdte összegyűjteni a Kádár-éra relikviáit az Országházból. Eleinte a kisebb, könnyen mozgatható darabokat vitték el, mint a szobrokat, festményeket, címereket stb., majd később a csillagot is. Ezután eltűnt a látókörünkből. 2015-ben, az Országház egyik beépített udvarában megnyílott építéstörténeti kiállítás adott otthont a csillagnak.
Mi került a helyére?
Sajnos eredeti dokumentumok és használható fotók sem álltak rendelkezésünkre a rekonstrukcióhoz. Ebben az időben a Budapesti Műszaki Egyetemmel volt munkakapcsolata a hivatalunknak. Így az egyetem egyik mérnöktanárával egyeztetve jutottunk ahhoz a megoldáshoz, hogy az Országház többi tornyán lévő díszekhez hasonló elemsor kerüljön ide is, arányosítva a kupola méretéhez. Ez alapján készült az engedélyezési terv. A kiviteli és gyártmányterveket az előregyártással és a helyszíni felszereléssel együtt a Kandeláber Rt. készítette. Ez a díszítmény egy 6 méter magas, elkeskenyedő bronz rúdból áll, melynek aljára egy 70 cm átmérőjű gömb, közepére egy 80 cm magas koronatag, míg a csúcs alatt egy 1,1 méter széles szélzászló került elhelyezésre. A csúcsvégződésben platina betét van, ami egyben a villámhárító szívócsúcsa is.
Volt más átalakítás is a Házban, amit ezzel egy időben végeztek?
A képviselőház üléstermének nagyfelújítása a végéhez közeledett. Ekkor került beépítésre a terem padjaiba az első szavazatszámláló berendezés és az első beépített hangrendszer. A déli társalgó és a Vadászterem restaurálása ekkor kezdődött. Folyamatban volt a kupolacsarnok színes márványpadlójának a rekonstrukciója is. Kívül a kupola felújítása mellett a Duna-parti északi kőtorony bontása és újjáépítése folyt.
Az Országház kupolájának csúcsa, 1991
Forrás: Lukács József