az Országgyűlés elnöke, az igazságügyi miniszter és az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője 2022-ben is meghirdette a majd három évtizedes múltra visszatekintő európai uniós témával foglalkozó pályázatot. Idén az elmúlt évekhez képest jóval több dolgozat érkezett, összesen hatvan.
Nem csak a dolgozatok száma volt örömteli, hanem általában a beadott munkák szakmai színvonala is.
A választott témák megoszlása igazolta a kiírás újdonságait, mert nagy érdeklődésre tartott számot az energiaválság témaköre, továbbá az Európa Kulturális Fővárosa program, illetve a bővítéspolitika. Ez utóbbi vonatkozásában Ukrajna és Moldova uniós tagjelöltsége még a szakirodalom számára is – terra incognita – azaz feldolgozandó terület, így e téma vélhetően a következő években ad inspirációt a pályázóknak. Immár tizedik éve határon túli magyar hallgatók is beadhatják dolgozataikat. Idén a határon túlról, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskoláról, illetve a Babeş-Bolyai Tudományegyetemről is pályázott egy-egy hallgató.
A 2022. évi pályázat I. díját Bálint János, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem jogászképzésének hallgatója nyerte „Platformszabályozás” jeligével benyújtott dolgozatáért.
A győztes pályamű az Európai Unió előtt álló digitális kihívásokat, s azon belül az online platformok és a szólászabadság össze-függését mutatja be olvasmányosan és szakszerűen.
Elismerésre méltó a pályázó témára vonatkozó tudása, valamint annak bemutatása, hogy az online platformokra piaci dominanciájuk miatt a meglevő szabályozás (az e-kereskedelmi irányelv) és a bírói gyakorlat már nem volt elegendő. Új uniós szintű normákra volt szükség.
Más szóval régi római mondás – ki őrzi az őrzőket – digitális térben történő alkalmazására kellett megoldást találni. A nagy gazdasági befolyással és széles felhasználói bázissal rendelkező ún. kapuőr vállalkozások esetében koherens és hatékony jogi eszközökre van szükség, s egyidejűleg az uniós polgárok számára biztonságos online környezetet kell létrehozni, amely védelmezi a véleménynyilvánítás- és az információ-szabadságot. A témaválasztás időszerű, hiszen az uniós intézmények a közelmúltban elfogadták a digitális szolgáltatások egységes piacáról, valamint a digitális piacokról szóló jogszabályokat.
A dolgozat magas színvonalon, az uniós jogszabályokra és a szakirodalomra támaszkodva tárgyalja témáját, s a gondolatok kifejtése nagyon világos és pontos, a vonatkozó terminológiát szabatosan használja.
A II. díjat dr. Belcsák Péter Ferenc, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem jogász-képzésének hallgatója nyerte „Határtalan europanizáció” jeligével benyújtott munkájáért.
A II. helyezésben részesülő esszé egy eredeti ötleten alapul. Nevezetesen, hogy az unió regionális politikája milyen katalizátorhatást gyakorolhat a bővítési folyamatban részt vevő tagjelölt országokban.
Az europanizáció nem új keletű gondolat, hiszen egyes szerzők tollából e fogalom már az EU ötödik bővítési köre előtt is megjelent. Azt a folyamatot jelenti, amely által egy európai, harmadik ország fokozatosan átveszi, alkalmazza az uniós intézményes megoldásokat, gyakorlatokat, s ez által beletanul az egyes uniós politikákba.
A szerző az európai területi együttműködés katalizátor szerepét elemezte az Interreg IPA program vonatkozásában. E program támogatja a kedvezményezett - elsősorban nyugat-balkáni - országokat a szükséges politikai és gazdasági reformok végrehajtásában, felkészítve őket az EU-tagsággal járó jogokra és kötelezettségekre. Hozzáértően megírt, széles körű forrásokra támaszkodó, lábjegyzetekkel megfelelően ellátott műről van szó. Külön méltatást érdemel, hogy a szerző tavaly is díjat nyert e pályázaton az Európai Unió reformjának lehetséges irányait elemző művével.
A III. díjat Molnár Ákos Ádám, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem államtudományi képzésének hallgatója nyerte „Kacsa” jeligével benyújtott dolgozatáért. A díjátadó idején az Erasmus program keretében külföldön tartózkodott, így későbbi időpontban, Hörcsik Richárd bizottsági elnöktől vette át a nyereményét.
A III. helyezésben részesült dolgozatnak már a jeligéje is szellemes és telitalálat, hiszen a kacsa, más néven az álhír veszélyeztetheti a társadalmi nyilvánosságot, a demokratikus közéletet.
A szerző azonban ennél nagyobb fába vágta a fejszéjét, hiszen a világméretű kihívások közül a kiberbiztonságot érintő fenyegetéseket elemezte átgondoltan és jól felépítetten. A téma időszerűsége vitathatatlan, s a szerző helyesen mutat rá, hogy az EU különösen ki van téve a kiberfenyegetéseknek, mivel az uniós tagállamok különböző szintű kiber-biztonsági felkészültséggel rendelkeznek.
A pályamű különlegessége a kutatási módszerében rejlik.
A szerző saját kérdőíves felmérése alapján a kapott eredményeket tudományos igénnyel feldolgozta, rávilágítva, hogy a társadalom egyes csoportjai mennyire vannak kitéve az álhíreknek. Formailag és tartalmilag is példás pályaműről van szó, amely bizonyítja a pályázó hozzáértését és elemzőkészségét, s ez alapján díjazásra érdemes.
Az első különdíjat Barát Konrád, a Szegedi Tudományegyetem jogászképzésének hallgatója nyerte „ekocídium” jeligével benyújtott dolgozatáért.
A dolgozat témaválasztásával tűnik ki a pályaművek közül, hiszen az ekocídium egy pontosan nem meghatározott jelenség, nemzetközi deliktum. Ezt a cselekményt az az állam követheti el, amely az emberi környezetet szándékosan olyan mértékben rongálja vagy pusztítja, hogy az saját területén kívül az ökológiai egyensúly megbontására vezethet. A dolgozat tehát a nagymértékű környezetszennyezés témáját járja körül, s több jogágon keresztül bemutatja a téma sajátosságait.
A szerző nagyszabású célt tűzött maga elé, pályázatában fokról fokra tárja fel a jelenlegi környezetvédelmi rendszer hiányosságait, s igyekszik meggyőzni az olvasót egy új átfogó szabályozás szükségességéről, felvázolva annak sarokpontjait. Szabatosan fogalmazva, megfelelően alátámasztott jogi érvrendszerrel és következtetésekkel mutatja be következtetéseit, s az ezekből származó a jövőre vonatkozó javaslatait.
A második különdíjat idén Molnár Anna Erzsébet, a Debreceni Egyetem turizmus-vendéglátás képzésének hallgatója nyerte „Ragyogó” jeligével benyújtott dolgozatáért.
Időszerűsége miatt a pályázati témák közé először került be az Európa Kulturális Fővárosa, s ezen belül a Veszprém-Balaton 2023 program. Örömmel állapítható meg, hogy több pályázó is ezt a kérdést választotta, s törekedett különböző szempontok alapján a téma bemutatására. Világos szerkezetű, átgondolt és szabatosan megírt díjazott dolgozatról van szó, amely bemutatja a választott téma számos vonatkozását. A szerző kiemelte a Veszprém-Balaton 2023 program regionális jellegét, hiszen ez alkalommal nem egy város, hanem egy régió nyerte el a megtisztelő lehetőséget.
A pályázó nem veszett el a részletekben, ugyanakkor kreatívan számos konkrétumot, programot és ötletet beemelt dolgozatába. A pályázat szakszerű, formai tekintetben pontos kialakítású, megérdemelten került a díjazásra ítélt dolgozatok közé.