Jakab István, az Országgyűlés alelnöke:
"Tisztelt Országgyűlés!
171 évvel ezelőtt, ezen a napon végezték ki Aradon az 1848-49-es szabadságharc magyar hadseregének tizenhárom magas rangú katonai vezetőjét. Néhány száz méterre innen, az egykori pesti Újépület udvarán pedig Batthyány Lajos grófot, az első felelős magyar kormány miniszterelnökét.
Batthyány Lajos emlékét az örökmécses őrzi a kivégzés színhelyén, Aradon pedig a Zala György alkotta, egykor lerombolt majd újraemelt Szabadság-emlékmű és a város melletti obeliszk emlékezteti az utókort az 1849-ben történt tragikus eseményekre.
Az 1848-49-es forradalom és a szabadságharc minden magyar szívében élénken élő emlék és nemzeti történelmi hagyomány. Iskolás gyerekként büszkén szavaljuk a 19. század forradalmi költőinek verseit, fiatalon megérint bennünket a néhai hősök szabadságvágya és forradalmi érzülete, a márciusi jelképet, a kokárdát pedig minden évben büszkén tűzzük fel kabátjainkra.
Október 6-án a Kárpát-medence népei lélekben együtt emlékeznek meg azokról a hősökről és hétköznapi emberekről, akik bár lehet, hogy különböző nemzetiséghez vagy társadalmi réteghez tartoztak, de képesek voltak a pesti forradalmárok hívó szavára a magyar szabadság zászlaja alá sorakozni és vállalni a halált, vagy az életre szóló üldöztetést. Az utókor szemszögéből tisztán látható, hogy áldozatuk nem volt hiábavaló, politikai és erkölcsi értelemben is olyan alapokat fektettek le, amelyekre máig építkezhetünk.
Tisztelt Képviselőtársaim!
Kossuth Lajos, akinek egész életében a legfontosabb érték volt a magyar szabadság és függetlenség, egy 1890-es megemlékező beszédében ezt mondta:
„Legyenek a szentemlékű vértanúk megáldottak poraikban, szellemeikben a hon szabadság Istenének legjobb áldásaival az örökkévalóságon keresztül; (…) a hála hő érzelmével áldom a vértanúk szent emlékét hűségükért a Haza iránt, 's a magasztos példáért, melyet az utódoknak adtanak;”
Hajtsunk hát fejet mi is valamennyiük emléke előtt, a mai nemzeti gyásznapon! "
Az emléknap reggelén felvonták, majd félárbócra engedték a nemzeti lobogót a Parlament előtt.
Katonai tiszteletadás mellett, Benkő Tibor honvédelmi miniszter jelenlétében ünnepélyesen felvonták a nemzeti lobogót az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján, az aradi vértanúk emléknapján kedd reggel a Parlament előtti Kossuth Lajos téren. A kegyelet kifejezéseként Magyarország lobogója egész nap félárbócon marad a nemzeti gyásznapon.
A nemzeti lobogó felvonását a Himnusz, majd félárbócra eresztését a Szózat hangjai kíséretében a 32. Nemzeti Honvéd Díszegység katonái végezték. A ceremónián közreműködött a Magyar Honvédség Központi Zenekara és a Nemzeti Lovas Díszegység is.
A kormány 2001-ben nyilvánította a magyar nemzet gyásznapjává október 6-át, amikor az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után Aradon kivégzett 13 vértanúra - Aulich Lajosra, Damjanich Jánosra, Dessewffy Arisztidra, Kiss Ernőre, Knézich Károlyra, Láhner (Lahner) Györgyre, Lázár Vilmosra, Leiningen-Westerburg Károlyra, Nagysándor Józsefre, Poeltenberg Ernőre, Schweidel Józsefre, Török Ignácra, Vécsey Károlyra -, valamint az aznap Pesten kivégzett gróf Batthyány Lajosra, Magyarország első független, felelős kormányának miniszterelnökére emlékeznek.
Sajtóiroda / MTI
Fotó: Sajtóiroda / MTI