Az Európai Unió Tanácsa 2024 második félévének magyar elnökségéhez kapcsolódó parlamenti eseményeinek sora az Európai Unió parlamentjei uniós ügyekkel foglalkozó bizottságainak konferenciájával, a COSAC LXXII. plenáris ülésével folytatódott. A 2024. október 27–29. közötti budapesti tanácskozás házigazdája Tessely Zoltán, az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának elnöke volt. Az eseményen 25 EU-tagország, az Európai Parlament és 7 EU-tagjelölt ország, megfigyelőként pedig Koszovó*, az Egyesült Királyság, Norvégia, Andorra, Monaco, Svájc és Örményország parlamenti képviselői vettek részt. Az eseményen az illetékes parlamenti bizottsági elnökök, alelnökök és tagok mellett jelen volt a belga Képviselőház elnöke és a szerb parlament alelnöke is.
A konferenciát Kövér László, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg. Hangsúlyozta, hogy Magyarország rendkívüli körülmények és kihívások között vette át az Európai Unió Tanácsa elnökségét, amelyek közül kiemelte az orosz–ukrán háborút, a negatív demográfiai folyamatokat, a nemzetközi ellátási láncok sebezhetőségét, a klímaváltozás hatásait és a migrációs nyomást. Kiemelte, hogy Magyarország támogatja az erős nemzetállamok együttműködésén alapuló erős Európai Uniót, de ez nem állhat a közös uniós kihívásokra való közös megoldás megtalálása útjába, amihez elengedhetetlen a nyílt, őszinte és demokratikus viták folytatása. A Lisszaboni Szerződés újításai közül utalt az európai polgári kezdeményezésre, amivel kapcsolatosan elmondta, hogy az Európai Bizottság a sikeres kezdeményezések esetében is gyakran politikai okokból elutasító; példaként említette a „Minority SafePack – Egymillió aláírás a sokszínű Európáért” elnevezésű kezdeményezést.
A konferencia első, az Európai Unió Tanácsa magyar elnökségének programját és eredményeit bemutató napirendjét Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter előadása vezette fel. Kiemelte a magyar elnökségi program számos elemét, úgymint az Új Európai Versenyképességi Megállapodás elfogadását; a migrációs politika közös, uniós szintű kezelését; a közös agrárpolitika erősítését; a demográfiai kihívásokat kezelő és munkahelyek teremtését biztosító kohéziós politika kialakítását; az érdemeken alapuló és hiteles bővítéspolitika támogatását; valamint az európai védelmi és ipari politika erősítését. Aláhúzta, hogy a magyar elnökség mint tisztességes közvetítő abban a helyzetben van, hogy felvethet kérdéseket, és javaslatokat tehet Európa békéje, biztonsága és jóléte érdekében.
A konferencián részt vevő képviselők eszmecserét folytattak az EU helyzetéről az intézményi átalakulás évében, valamint a Lisszaboni Szerződés 15 éves évfordulójáról is megemlékeztek. Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára fontosnak tartotta megvizsgálni, hogy a folyamatban lévő intézményi átmenetből milyen intézményi átalakulás vagy átalakítási kísérletek következhetnek, és azok hogyan formálhatják át az Európai Unió hétköznapi működését. Az uniós és a nemzeti hatásköröket véleménye szerint világosan meg kell határozni, és az uniós intézményeknek tiszteletben kell tartaniuk ezeket a határokat. Hangsúlyozta, hogy a magyar elnökség továbbra is arra törekszik, hogy elősegítse az uniós szakpolitikák jövőjéről szóló egyeztetéseket, hozzájárulva ahhoz, hogy Európa újra a béke és a jólét kontinense legyen. Sven Simon, az Európai Parlament Alkotmányügyi Bizottságának elnöke szerint ma az Unió olyan kihívásokkal néz szembe, amelyeket csak közös, uniós fellépéssel lehet leküzdeni, különösen az olyan szakpolitikai területeken, mint a védelem, az energia vagy az innováció. Alessandro Giglio Vigna, az olasz Képviselőház EU-politikákkal foglalkozó bizottságának elnöke szerint fontos a szubszidiaritásvizsgálati mechanizmusok hatékony alkalmazása, ami nagyobb fokú kommunikációt és koordinációt igényel a nemzeti parlamentek között. Kiemelte, hogy az európai uniós rendeletek mostanra a fő jogközelítési eszközzé váltak, ezzel háttérbe szorítva az irányelvek használatát és meggyengítve a nemzeti parlamenteket, amelyek egyre inkább a központi, többséggel hozott döntések végrehajtói szerepébe szorulnak vissza, és ezáltal veszítenek a nemzeti szuverenitásukból. Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság európai zöld megállapodásért, intézményközi kapcsolatokért és tervezésért felelős ügyvezető alelnöke videóüzenetben üdvözölte a konferencián részt vevőket.
Az esemény harmadik napirendi pontja az európai demográfiai folyamatok és az erre adott tagállami és uniós megoldások kérdéseit ismertette. A téma vitaindító előadása során Koncz Zsófia, a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára részletesen ismertette a Magyarországon 2010 óta bevezetett és azóta folyamatosan bővülő családtámogatási rendszer főbb elemeit. Véleménye szerint a fenntartható demográfiai fejlődés alapja a család kell, hogy legyen. Tessely Zoltán aláhúzta, hogy Magyarország más utat választott a demográfiai kihívások kezelésére, mint az uniós tagállamok többsége: a migráció helyett a családtámogatási rendszert. A napirendi pont során felszólaló képviselők közül többen jó példaként hivatkoztak Magyarország családpolitikai gyakorlatára, amely a szavak helyett tényleges intézkedéseket jelent a demográfiai kihívás kezelésére.
A negyedik szekció témája az európai biztonság és védelem volt, amelyhez kapcsolódóan Esteban González Pons, az Európai Parlament alelnöke létfontosságúnak tartotta, hogy az EU nemzetközi szinten fokozza az együttműködését azokkal az országokkal, amelyek szintén olyan alapvető értékeket és elveket vallanak, mint a jogállamiság és a demokrácia. Szükségesnek tartotta továbbá megerősíteni az európai védelmi ipart mind az innovációba, mind a kutatásba történő beruházások révén. Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkára beszédében aláhúzta, hogy a magyar uniós elnökség egyik prioritása az európai védelemi politika megerősítése. Ismertette az orosz–ukrán háború hatását az európai védelemre, valamint Magyarország hozzájárulását az európai védelemhez a NATO és az EU keretein belül. Elmondta, hogy Európa szempontjából a végső és legfontosabb védelmi garanciát a NATO jelenti.
A COSAC záródokumentumainak elfogadása után Tessely Zoltán záróbeszédében hangsúlyozta, hogy a konferencia napirendje az Európai Unió jövőjét meghatározó kérdések közül járt körbe néhányat, hiszen a versenyképesség, a demográfia, a béke és az új Európai Bizottság megalakulása olyan ügyek, amelyek rövid és hosszú távon is meghatározzák az uniós polgárok jövőjét.
A COSAC LXXII. plenáris ülésével kapcsolatos további információk itt olvashatók.
* Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244/1999. sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.