OKB-28/2010.
(OKB-28/2010-2014.)
az Országgyűlés Önkormányzati és területfejlesztési bizottságának
2010. december 15-én, szerdán, 14 óra 9 perckor
a Képviselői Irodaház V. emelet 512. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat*
Az ülés résztvevői*
Elnöki bevezető, a napirend elfogadása*
Egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási, fogyatékosságügyi és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1813. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)*
A Belügyminisztérium képviselőjének tájékoztatója "A katasztrófavédelmi rendszer javítására és fejlesztésére" című szabályozási koncepcióról*
Dr. Bakondi György szóbeli kiegészítése*
Kérdések, észrevételek, vélemények*
Dr. Bakondi György reflexiója*
A Tükörhegyi Közéleti Egyesület panaszának megvitatása a Törökbálint Tükörhegyen épülő lakópark építésével kapcsolatban*
Szőke Péter kiegészítése*
Hozzászólások, felvetések*
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1494. szám) (Kósa Lajos és dr. Kovács Zoltán (Fidesz) képviselők önálló indítványa) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)*
A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/1498. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)*
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1497. szám) (Kósa Lajos és dr. Kovács Zoltán (Fidesz) képviselők önálló indítványa) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)*
Az egyes energetikai témájú törvények valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1935. szám) (Kósa Lajos és Schmidt Csaba (Fidesz) képviselők önálló indítványa) (Bizottsági módosító javaslat benyújtása)*
Egyebek*
A bizottság részéről
Megjelent
Elnököl:Dr. Kovács Zoltán (Fidesz), a bizottság elnöke
Habis László (KDNP), a bizottság alelnöke
Nagy Csaba (Fidesz)
Pogácsás Tibor (Fidesz)
Szekó József (Fidesz)
Dr. Szűcs Lajos (Fidesz)
Tasó László (Fidesz)
Vigh László (Fidesz)
Michl József (KDNP)
Varga Zoltán (MSZP)
Endrésik Zsolt (Jobbik)
Hegedűs Lorántné (Jobbik)
Szilágyi Péter (LMP)
Ivády Gábor (független)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Apáti István (Jobbik) Hegedűs Lorántnénak (Jobbik)
Dr. Bóka István (Fidesz) Vigh Lászlónak (Fidesz)
Gajda Róbert (Fidesz) Pogácsás Tibornak (Fidesz)
Gelencsér Attila (Fidesz) dr. Kovács Zoltánnak (Fidesz)
Kósa Lajos (Fidesz) Szekó Józsefnek (Fidesz)
Dr. Láng Zsolt (Fidesz) Nagy Csabának (Fidesz)
Rácz Róbert (Fidesz) dr. Szűcs Lajosnak (Fidesz)
Dr. Szűcs Lajos (Fidesz) távozása után Michl Józsefnek (KDNP)
Dr. Tiba István (Fidesz) Tasó Lászlónak (Fidesz)
Michl József (KDNP) megérkezéséig Habis Lászlónak (KDNP)
Pál Tibor (MSZP) Varga Zoltánnak (MSZP)
Meghívottak részéről
Hozzászólók
Csenger-Zalán Zsolt (Fidesz) országgyűlési képviselő
Nyitrai Imre helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium)
Dr. Bakondi György tűzoltó altábornagy, főigazgató (Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság)
Miskey Tamás tűzoltó alezredes, elnök (Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóságok Országos Szövetsége)
Szőke Péter elnök (Tükörhegyi Közéleti Egyesület)
Erdei Mónika osztályvezető (A Jövő Nemzetékek Országgyűlési Biztosa Hivatala)
Dr. Dobi Bálint főosztályvezető (Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Szaló Péter helyettes államtitkár (Belügyminisztérium)
Guranits Attila beruházási vezető (Shikun & Binui R.E.D. Substantia Kft.)
Dr. Hazafi Zoltán főosztályvezető (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium)
Rozsi Éva Judit főosztályvezető (Nemzetgazdasági Minisztérium)
Dr. Bérces Kamilla jogi főreferens (Nemzetgazdasági Minisztérium)
Olajos Péter helyettes államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium)
Megjelentek
Győző Gábor üzletfejlesztési vezető (Shikun & Binui R.E.D. Substantia Kft.)
Petrovics Zoltán jogi főreferens (Nemzetgazdasági Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 14 óra 9 perc)
Elnöki bevezető, a napirend elfogadása
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A bizottsági ülést megnyitom. Akik időben érkeztek, azoktól elnézést kérek a 9 perces késésért, tudjuk, hogy mindenkinek sok és fontos dolga van.
Az OKB-28/2010-es napirend alapján dolgoznánk. Előtte megállapítom, hogy a bizottság ülése határozatképes, tizenhárman személyesen, tízen pedig helyettesítéssel képviseltetik magukat.
A bizottsági meghívóhoz, amely az imént említett számon került kiküldésre, a napirendben egy sorrendcserét kérnék, a 3-ast vennénk előre. Ez hat darab bizottsági módosító benyújtása, amit már kiosztottunk. Reményeim szerint itt vannak a NEFMI képviselői. Utána mennénk tovább, a BM-tájékoztató, majd a Tükörhegyi Közéleti Egyesület panaszának megvitatása, és mennénk tovább, addig a bizottság titkára a bizottság feladatkörébe tartozó költségvetési javaslatokat le tudja válogatni, és akkor annak megfelelően mennénk a menetrendben is. Még egy napirendi pontot javaslok, a T/1935-öset, az egyes energetikai és egyes építésügyi törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, a Kósa Lajos és társai által benyújtott javaslathoz tennénk egy bizottsági módosító indítványt.
Van-e más napirendi javaslat? (Nincs jelzés.) Úgy látom, hogy nincs, akkor lehet a napirendről szavazni. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy egyhangúlag elfogadtuk a napirendet.
A bizottsági benyújtott javaslatokkal kapcsolatosan a NEFMI képviseletében ki van itt? (Nyitrai Imre: Nyitrai Imre, szociálpolitikai helyettes államtitkár.) Szíveskedjék oda, a tábornok úr mellé ülni szembe. (Nyitrai Imre: Odaültem volna, amennyiben a szemembe nem világít a projektor.) A másik felén is világít a projektor? Ennyire szórtan? Mert tábornok urat nem világítja. Én tudom, hogy az a szék balról van, de talán nem zavarja önt. (Varga Zoltán: Szeretném ezt visszautasítani.) Varga miniszter úr visszautasítja ezt a megjegyzést, a jegyzőkönyv kedvéért.
Mennénk sorban. Megvannak-e a módosító javaslatok? (Nyitrai Imre bólogat.) Kérdezném először, hogy a 75. §-sal kapcsolatos módosításról tárca-vagy kormányálláspontot mond.
NYITRAI IMRE (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Tárcaálláspontot mondok. Támogatja.
ELNÖK: Kérdezem a bizottság tagjait, hogy támogatják-e. (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatja.
Következik a 78. §. Tárcaálláspont?
NYITRAI IMRE (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatja.
Következik a 95. §.
NYITRAI IMRE (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Kérdezem a bizottság tagjait, támogatják-e. (Szavazás.) 20 igennel a bizottság támogatja.
Következik a 84-es módosítás, ez a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló javaslat. Tárcaálláspont?
NYITRAI IMRE (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Kérdezem a bizottság tagjait, támogatják-e. (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatja.
Következik a 99. §. Tárca?
NYITRAI IMRE (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Kérdezem a bizottságot, a bizottság támogatja-e. (Szavazás.) 22 igen szavazattal a bizottság támogatja.
103. §.
NYITRAI IMRE (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A tárca támogatja. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság 16 igennel támogatja.
Ezzel napirend végére is értünk. Köszönjük szépen a megértését, hogy oda kellett ülni velem szembe, és a közreműködését, úgyhogy akkor megyünk a következő napirendi pontra.
Következik a Belügyminisztérium képviselőjének tájékoztatója - tisztelettel köszöntöm Bakondi tábornok urat - "A katasztrófavédelmi rendszer javítására és fejlesztésére" című szabályozási koncepcióról. Szeretném tájékoztatni a tábornok urat, hogy kiküldtük az összes bizottsági tagnak az írásos előterjesztésüket, ezt mindenki olvashatta. A szóbeli kiegészítésben esetleg, ha a súlypontokra felhívná a figyelmet, ha van szóbeli kiegészítés, illetve ami írásban bent van, azt elvileg mindenki ismeri. E vonatkozásban kérnék esetleg, ha gondolja tábornok úr, egy rövid szóbeli kiegészítést. Parancsoljon, tábornok úr! (Dr. Bakondi György: A rövid alatt mit ért, elnök úr? Egy perc, két perc?) A rövid alatt rövidet értek. Ezt mindenki ismeri egyébként. Én láttam már rövid szóbeli kiegészítést, ami 35 percig tartott, és láttam rövid szóbeli kiegészítést múltkor Felkai államtitkár úr részéről, 12 mondat volt. E között szíveskedjék elhelyezni. Nekem a második fordulat jobban tetszik. (Derültség.)
Dr. Bakondi György szóbeli kiegészítése
DR. BAKONDI GYÖRGY főigazgató (Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság): Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A katasztrófavédelmi rendszer átalakításával, fejlesztésével kapcsolatos kérdéseket részletesen kifejtettük az anyagban. Több fontos mozzanata van ennek, ezek közül az egyik, amit szeretnék kiemelni, a gyakorlati tapasztalat.
2000. január 1-jén lépett hatályba a katasztrófák elleni védekezésről szóló törvény, amit annak idején nagy többséggel szavazott meg a parlament. Van tízéves működési tapasztalat, katasztrófahelyzetek, veszélyhelyzetek sokasága, és láthatóak azok a pontok, ahol a hatékonyság növelésére, irányítási és egyéb rendszerek korrekciójára van szükség. A másik fontos eleme pedig a kormányprogram, amelynek a katasztrófák elleni védekezés szerves részét képezi, a közbiztonság erősítését, javítását, az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságának a garantálását kiemelt prioritásként kezeli. Nyilván ez szintén visszatükröződik az elgondolások között.
A harmadik, hogy az idei évben eléggé súlyos katasztrófahelyzetek következtek be a Magyar Köztársaságban. A képviselő urak és hölgyek jól tudják, hogy jelen pillanatban is 15 megyének közel 300 településén zajlik védekezési munkálat vizek kártétele ellen. Belvízi és árvízi jelenségek zajlanak pillanatnyilag, elég megfeszített védekezést igényel ez jó néhány megyében. A borsodi nagy árvízi elöntéseket kiemelhetjük, de ugyanilyen fontossággal bír, már csak kuriózum jellege miatt is, hiszen a világon sehol nem történt ilyen, ez pedig a vörösiszap-katasztrófa, a mentési munkálatok, majd pedig az azt követő helyzetkonszolidáció. Azt gondoljuk, hogy az itt szerzett tapasztalatok és tanulságok mindenképpen a rendszer további alakítását, fejlesztését igénylik.
Végül, összhangba hozunk számos kérdést az Európai Unió és a NATO elvárásaival, polgári veszélyhelyzeti tervezéstől kezdve egészen a kritikus infrastruktúrák beazonosításával és felügyelet alatt tartásával kapcsolatos uniós irányelvre gondolok, amelyek konkrét előírásokat tartalmaznak valamennyi uniós tagállam számára. Az Európai Unióban egyébként a katasztrófák elleni védekezés az elmúlt időszakban különös figyelmet keltett, és számos szervezeti és irányítási döntést hoztak meg vagy jelenleg zajlik jogalkotási kérdés, amely a magyar európai uniós elnökség időszakában fog lezáródni.
Tájékoztatásul azt is szeretném elmondani, hogy nagyon sok helyre elküldtük ezt az elgondolást, amelyet a kormány megtárgyalt, ezután döntött úgy, hogy társadalmi vitára bocsátja. Én ezt azért tartom nagyon jó dolognak, mert ha valami nemzeti kérdés, ez egészen biztosan az, és az a jó, ha minél több vélemény érkezik, meglátás, javaslat, elgondolás, kiegészítés. Ezek az észrevételek a weblapon is fent vannak, a Belügyminisztérium weblapján, a katasztrófavédelem weblapján is. Nagyon sok fajta észrevétel, zömében támogató észrevétel érkezett, de azok az észrevételek is, amelyek esetleg finomítják, pontosítják, kiegészítik az eddigi elgondolást, mindenképpen hasznosak. Nagyon sok fajta szervezet a gazdasági társaságoktól szakmai érdekképviseleten át önkormányzati szövetségeken keresztül megyei védelmi bizottságokig és nagyon sok állampolgár tett észrevételeket.
Azt gondolom, hogy ennyit fölvezetőben, és szívesen válaszolok, ha kérdések vannak.
Kérdések, észrevételek, vélemények
ELNÖK: Köszönöm szépen a szóbeli kiegészítést. Kérdezem a képviselőtársakat, hogy van-e kérdés. (Nincs jelentkező.) Amíg gondolkoznak a képviselőtársak, én önkormányzati szempontból szeretném kérdezni, hogy az ADR-rendszer az önkormányzatok vonatkozásában milyen anyagi kihatással jár. Ez az európai uniós szabályok tekintetében, a veszélyes anyagok szállítása vonatkozásában jelent-e többletkiadást? A magántulajdonú ingatlanok óvóhelyként való használatánál kártalanítási vagy milyen ingatlanhasználati szabályokra gondolnak ilyenkor, nyilván, hiszen korlátozza a magántulajdont? Veszélyhelyzet esetén egyébként benne van a lehetőség, hogy ez jár és ennek ki téríti meg mondjuk a költségeit adott esetben.
A harmadik rész, ami gyakorlatilag most a vörösiszap-katasztrófa kapcsán került előtérbe, a veszélyeztetett terület elhagyásának, valamint az oda történő belépés korlátozásának a szabályozása. Ez mennyiben változik a jelenlegi 2000-es gyakorlathoz képest, a tapasztalatok alapján mit szeretnének még pluszba beépíteni a rendszerbe?
Egyelőre ennyi, köszönöm szépen. (Varga Zoltán jelentkezik.) Varga miniszter úr?
VARGA ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Tábornok Úr! Azt szeretném megkérdezni, hogy készült-e ennek a koncepciónak valamilyen gazdasági terve. Figyelmesen elolvastam a koncepciójukat, és azt látom, hogy azért ez eléggé forrásigényes még a mostanihoz képest. Készült-e egy ilyen kalkuláció, hogy ha ezt meg lehet valósítani, be tudnánk vezetni, akkor ennek körülbelül mekkora forrásigénye van?
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e még kérdés, képviselőtársak? (Nincs jelzés.) Úgy látom, hogy nincs. Akkor tábornok úr, parancsoljon!
DR. BAKONDI GYÖRGY főigazgató (Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság): Az ADR a veszélyes árufuvarozás, közúti árufuvarozás elsősorban, de a Magyar Köztársaság területén közúti, vasúti, vízi és légi úton egyaránt szállítanak veszélyes anyagokat. Ezek közül jó néhány rendkívüli esemény történt csak az elmúlt 6 hónapban is. Pillanatnyilag egy olyan rendszer működik, éppen több tárcával közösen működtetünk egy rendszert, amely a Dunán haladó veszélyes szállítmányokat kíséri napra, perce pontossággal, hogy éppen hol tartózkodik. A közúti rendszerben az ADR-előírásoknál a korábbi útvonal-meghatározás meg a figyelemmel kísérés pillanatnyilag nem működik, úgyhogy eléggé váratlan helyszíneken találtunk baleset miatt megsérült, igen veszélyes anyagokat szállító küldeményeket. Megoldatlan a vasútnál is ugyanez a kérdés. A légi közlekedés biztonsági bizottsága most számos döntést hozott a légi forgalom veszélyesanyag-szállításával összefüggésben. Ennek az önkormányzatokra nézve nincs költségkihatása.
Itt többfajta elgondolás van, nyilván majd a kivitelezhetőség jogi és költségkövető kérdései döntik el, hogy melyik megoldás a jobb. Itt arról van szó, hogy mindenképpen előnyös és szükséges, hogy a veszélyes szállítmányok Magyarországon belüli tartózkodási helyét figyelemmel tudják kísérni a biztonságért felelős szervezetek. Ez az önkormányzatokra nincs hatással, ha csak annyiban nem, hogy szeretnénk, hogyha a lakott településeket ezek a veszélyes szállítmányok elkerülnék, hogy egy-egy veszélyhelyzet kialakulása lehetőleg ne az iskolába vagy az óvodába járó gyerekeink környezetében következzen be.
Ami az ingatlanok igénybevételét jelenti, itt az a helyzet, hogy Magyarországon a '60-as évek eleje óta működő polgári védelmi rendszer van pillanatnyilag, ez az úgynevezett civil defence, tehát katonai jellegű polgári védelmi megoldások. Mindig arra készült a polgári védelem, hogy ha majd egyszer atomháború lesz, akkor aztán majd mi mindent tesznek. Az Európai Unió, az Egyesült Államok már réges-rég átállt a civil protectionre, tehát a polgári védelemnek a civil védelmére, a civil veszélyhelyzetek elleni hatékony védekezésre. Ezért az óvóhelyek kérdését azért tűztük napirendre, mert rendelkezünk számos nagy föld alatti létesítménnyel és óvóhellyel is, ezek jelentős része semmilyen ráfordítás miatt nem alkalmas ma már életvédelmi kérdésekre.
Erre a polgári veszélyhelyzetnél mondok példát. Nyár végén Balatonfűzfőn egy engedély nélkül működő nagy, veszélyes telep, veszélyesanyag-lerakó, ahol megsemmisítésre váró veszélyes anyagokat tároltak, egy tűz következtében nagy terjedelemben égett, majd pedig mérgező gázok keletkeztek több kilométer széles, nagy felhővel. Kilenc település került veszélybe, és el kellett döntenünk, hogy most kimenekítünk mindenkit vagy inkább elzárkóztatunk.
Tehát én azt gondolom, hogy az ingatlanoknál a svájci mintát követve inkább az elzárkóztatás feltételeit kell a veszélyes üzemek térségében kialakítanunk meg Paks térségében is, mint hogy nagy kiterjedésű és óriási önkormányzati vagy állami ráfordításokat igénylő óvóhelyrendszereket próbálnánk fejleszteni. Amennyiben a magánszemélynek akár az óvóhelyre vagy elzárkózásra alkalmas létesítményét igénybe vesszük, ugyanúgy járunk el, mintha most igénybe vesszük a gépjárművét vagy a fizikai munkaerejét a védekezés során. Természetesen ilyenkor az állam téríti a károkat.
A területelzárásnál mi változik? Jelen pillanatban van egy tapasztalatunk a borsodi térségben, ahol emberek sokasága került veszélybe, mert bement olyan helyre, ahova nem kellett volna, és halt meg a vörösiszapnál is olyan személy, aki ha a térséget le lehetett volna zárni, akkor nem került volna erre sor, tehát ő belehajtott ebbe a vörösiszapba és elsodorta a kocsijával együtt az áradat. De ilyen helyzetben több ok miatt is fontos, hogy a területelhagyás és a területre való belépés hatósági kontroll alá kerüljön. Az egyik ok az élet védelme, tehát ez egyértelmű, veszélyhelyzetre ne tudjanak odamenni kíváncsiskodók vagy ahogy szokták őket hívni, katasztrófaturisták. Másrészről pedig, hogy az ott élő magyar állampolgárok a területet elhagyják a hatóság felhívására, saját életük védelme érdekében, de legalább ennyire fontos, hogy az ottani kiürített területek - Borsodnál is vagy most a vörösiszapnál is látható volt - közbiztonságát garantálni lehessen és a fosztogatásokat vagy egyéb vagyon elleni bűncselekményeket meg lehessen akadályozni. Nyilván ehhez egy világos, átlátható jogi szabályozás kell, ami a jogkövető magatartást meg tudja alapozni.
A gazdasági tervről. Konkrétan azért nincs kiszámolva, hogy most melyik intézkedés hajszálpontosan mibe kerül, mert majd a szövegszerű változatnál lehet látni, hogy ez egy koncepció, ami pillanatnyilag vitán van. Azt gondoljuk, hogy közvetlen jelentős összegű kihatása ilyen típusú jogi szabályozásnak nem lesz. Egy más kérdés a "veszélyeztető fizet" elv, tehát aki mondjuk veszélyes szállítmánnyal fuvarozgat az ország útjain vagy veszélyes létesítményt tart fenn, azoknak a biztosítását vagy... Mondok példát, mondjuk a vörösiszapgátba beépített rezgésérzékelőket bizony majd meg kell venni annak, aki ilyen létesítményt akar fenntartani vagy felelősségbiztosítást kell kötnie, hogy elkerüljünk olyan helyzetet, mint a vörösiszapnál, hogy tízmillió forintos felelősségbiztosítással rendelkezett az egyébként több százmilliárdos forgalmat folytató üzem.
Tehát a válasz az, képviselő úr, hogy vannak bizonyos számvetések, nyilván a szövegszerű kidolgozásnál, amikor kiegészül vagy pontosításra kerül a jelenlegi nagybani elgondolás, akkor ezt egészen pontosan ki fogjuk számítani. Nem szeretnénk különösebb közterheket rárakni akár állampolgárra, akár a gazdasági élet szereplőire.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Én két dolgot vetnék még fel. A gazdasági minisztériummal az üzemeltető gazdálkodó szervezetek katasztrófavédelmi hozzájárulásának bevezetése egyeztetésre került-e itt a koncepció felvázolása során, vagy ez még hátravan, és mi volt a véleményük e tekintetben? Erre most utalt a tábornok úr, a rezgésérzékelők beszerzése, és a többi, és a többi. Ami igazán izgalmas, mintha a záró rendelkezésekben lenne, a tűzvédelem állami kézbe történő helyezése. Ez mit takar?
DR. BAKONDI GYÖRGY főigazgató (Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság): A katasztrófavédelmi hozzájárulással kapcsolatban - mint ahogy a koncepció egészével - minden tárcaközi egyeztetés megtörtént természetesen, hiszen másképp az anyag nem kerülhetett volna a kormány elé. Az elvével, a koncepciószintű elvvel egyetért a gazdasági tárca. Most nem ez a nevük, de nevezzük így. A részletek kimunkálásánál, amint az előbb a miniszter úrnak mondtam, ugyanez a helyzet, hogy pontosan kiszámolásra kerül.
Ami a tűzvédelmi rendszert illeti, a jelenlegi helyzetben az állam évente 42,5 milliárd forintot költ a magyar tűzvédelmi rendszer működtetésére és fenntartására. Több tekintetben a tűzvédelem rendszere fejlesztésre szorul, akár technikai, akár szabályozási, akár bevetési képességi, akár hatósági szempontból vizsgáljuk. A koncepció úgy ítéli meg, hogy hivatásos tűzoltóságra a Magyar Köztársaságban a katasztrófavédelmi rendszer hatékony működése érdekében nagy szükség van, tehát hivatásos tűzoltóságra. A hivatásos tűzoltóság képességeit, bátorságát most minden magyar állampolgár láthatta a vörösiszap-katasztrófa helyszínén: hatvan fiatal tűzoltó belegázolt a vörösiszapba és több mint hetven embert mentett ki a biztos halálból, gyerekeket és öregeket. Tehát erre a hivatásos szervezetre szükség van, a hivatásos szervezet az egységes rendvédelmi rendszer része, és ezért úgy látjuk indokoltnak, hogy egységes hatósági munka, egységes képzési rendszer, egységes irányítási, bevetési rendszerek, egységes technikai eszközpark biztosítása érdekében a jelenlegi hivatásos önkormányzati tűzoltóság állami irányítás alá helyezése szükséges.
Emellett Magyarországon jelen pillanatban 89 ilyen köztestületi tűzoltóságnak hívott, félig főállású, félig önkéntes szervezet és igen nagy számban egyesületek, valamint létesítményi tűzoltóságok működnek. A jelenleg köztestületinek nevezett tűzoltóságok az igazi önkormányzati tűzoltóságok, hiszen ezt önkéntes tűzoltó-egyesület és önkormányzat vagy önkormányzat társulása tartja fenn, szervezi meg és irányítja. Fontos szerepük van abban, hogy a tűzhöz minél kevesebb idő alatt odaérkezzenek a tűzoltók.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor én pontosítok. Ez a tűzoltóság visszaállamosítását jelenti? (Dr. Bakondi György: Igen.) Hogy beszéljünk magyarul.
Kérdezem a képviselőtársakat. (Jelzésre:) Szekó képviselő úr kérdezne még. Van-e más képviselő? (Nincs jelzés.) Nincs. Akkor a kérdéseket lezárnám. Szekó képviselő úré a szó.
SZEKÓ JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tábornok úr, azt lehet olvasni az anyagban, hogy minden önkormányzatnál védelmi referens beállítását tervezik a koncepció szerint. A kérdésem az, hogy ezt önálló munkakörként képzelik el vagy kapcsolt munkakörben is ellátható. A másik az, hogy gondolkodtak-e azon, hogy akár körjegyzőségenként is elég lenne egy ilyen védelmi referens. Nem látom indokoltságát annak, hogy minden kistelepülésen védelmi referens működjön, amikor adott esetben más sincs. Tehát minimum körjegyzőségeken elég lenne egy, de adott esetben érdemes elgondolkodni a kistérségi szinten a feladatellátásban.
Tudja, van egy polgárvédelmi kirendeltségvezető minden térségközpontban, tehát azt gondolom, hogy az ő szoros együttműködésük adott esetben lehetővé teheti azt, hogy ne önálló munkakörben lássák el ezt a védelmi referensi tevékenységet az önkormányzatoknál. Azt gondolom, azzal messzemenően egyet lehet érteni, hogy viszont akik ezzel foglalkoznak, azoknak egy bizonyos képzésen kellene hogy átessenek. Ez lenne az egyik kérdésem.
A másik az, hogy a tűzoltóság állami irányítás alá kerül, úgy tetszett fogalmazni. Ez azt jelenti, hogy állami fenntartás alá is kerül vagy csak szakmai irányítás alá? Ha állami irányítás és fenntartás alá kerül, akkor a létesítményekkel mi lesz, azok tulajdonjoga hogy alakul, és azoknak a fenntartása kinek a feladata lesz?
Köszönöm szépen a szót, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ez az utolsó fontos kérdés volt, hogy tokkal-vonóval értette Szekó képviselő úr, ha visszakerül a tűzoltóság az állami rendszerbe, vagy - és ez a lényeges - ki fizeti a révészt.
DR. BAKONDI GYÖRGY főigazgató (Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság): A védelmi referensek kérdése. Egyetértek a képviselő úr kérdésében rejlő gondolattal, tehát így van. Nyilván nem 3200 kis önkormányzathoz szükséges mindenhova egy védelmi referens, de az biztos, hogy az sem követhető, hogy azok a sorolt települések... Bevezettem egy új fogalmat, van ilyen, hogy sorolt település, a fenyegetettségtől függően fel van sorolva egy jogszabály mellékletében, hogy melyik település milyen veszélyeknek van kitéve. A sorolt településeknél komolyan kell foglalkozni a helyi védelmi képességekkel, mert azért mondok megint egy adatot. Borsod megyében, ahol most a nagy árvíz volt, a százegynéhány védekező településből 90 nem rendelkezett elöntési tervvel és ezáltal nem rendelkezett kitelepítési tervvel sem. Tehát az így nem maradhat, hogy nem tudjuk, hogy ha a víz kilép a medréből vagy átszakítja a gátat, akkor vajon merre folyik, melyik településrészeket fogja elönteni és milyen ütemezéssel, milyen eszközök igénybevételével lehet az embereket kimenekíteni.
Most a kistelepülések polgármestereiről hadd beszéljek, mert nyilván egy nagytelepülésnél, egy nagyvárosnál egy komoly apparátus élén álló polgármester meg ott van a polgári védelmi kirendeltség jól tudja kezelni a dolgot, hanem a kistelepüléseknél a polgármesterek túlnyomó, nagy többsége nagyon példásan állt helyt az összes veszélyhelyzetben. Nem azt jelenti, hogy mindegyike. Előfordult, hogy 2-3 napig kellett keresni polgármestert, mert elszökött a településről. Ezzel együtt a szakértelem hiánya gyakran pazarlásokhoz vagy pedig hibás védekezéshez vezet, amely zavart kelt és jelentős anyagi veszteségeket okoz, adott esetben emberéletben keletkező kárt okozhat.
Ezért mi is úgy gondoljuk, ahogy a képviselő úr a kérdésével sugallta tulajdonképpen, hogy nyilván iciri-piciri településeknél mindenhol nem szükséges, viszont nevezzük most az egyszerűség kedvéért kistérségnek, de nevezhetjük ezt akár máshogy is, de lényeg az, hogy bizonyos veszélyes időszakban bizonyos veszélyeknek kitett településeknél szükséges a szakértelem, amit a polgári védelmi kirendeltségek képesek ugyan segíteni, de egy-egy kirendeltséghez általában 40-60 település tartozik, tehát nem tudja átfogni. Azt sem gondoljuk, hogy ennek feltétlenül főállásúnak kell lenni, nyilván kapcsolt munkakörben kitűnően ellátható ez. Egy a biztos, hogy szeretnénk, ha tárgyi tudás lenne a településen, utána rögtön következik, hogy valamifajta szervezettségre, vagyis önkéntességre van szükség. Kistelepülésen főállású pv-seket vagy tűzoltókat nem tudunk minden településre juttatni, de van egy jól működő önkéntes szervezet, amely minimális eszközparkkal rendelkezik, és ha hozzá tudjuk tenni a szaktudást, akkor sokkal előbbre jutunk. Aztán az eszközök hiányoznak már csak, homokzsáktól kezdve különféle gépekig. Ezek a gépek csodálatos dolgokat tudnak tenni. Most az egyik védekező településnél éppen büntetőeljárás zajlik, mert az a baj, hogy voltak olyan traktorok ott a védekezésnél, amely 24 óra alatt 36 órát védekezett, és ez kisebb zavarokat keletkeztet.
Köszönöm szépen.
Ami a tűzoltóságokat illeti, tokkal-vonóval.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Hozzászólások következnek. Van-e hozzászóló? (Varga Zoltán jelentkezik.) Miniszter úr, parancsoljon! Pogácsás Tibor a következő.
VARGA ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Tábornok Úr! Ön azzal kezdte, hogy ez a törvény gyakorlatilag tízéves. Ha nem csal az emlékezetem, akkor éppen ön volt az, aki ezt a törvény a kollegáival elkészítette. (Dr. Bakondi György: Nem én voltam. Engem csak elsőnek, 2000. január 1-jén kineveztek az új törvény alapján.) Ja, értem, mindegy, de szerintem azért a nyoma rajta van önnek és a kollegáinak a szakmai dolgain. Abban is tökéletesen igaza van, sőt ha én jól emlékszem, nem voltam ugyan az akkori parlamentnek a tagja, de majdnem egyhangúlag fogadta el (Dr. Bakondi György: 97 százalékkal.) a parlament ezt a törvényt. És abban is igaza van, hogy ezt egy politikán felülálló nemzeti ügynek kell lenni.
Mégis én azt mondom, úgy is, mint volt gyakorló védelmi bizottsági elnök, hogy ezt a törvényt sem tudtuk maradéktalanul végrehajtani. Tehát ha itt a polgármester kollegák, az önkormányzati vezetők tényleg úgy pontról pontra átrágnák ezt a törvényt, és ezt a mindennapi életünkben be akartuk volna tartani, akkor ebben komoly hiányosságok lennének, úgy, ahogy ön egy-két példában is mondta. Én a törvénynek azt a szellemiségét érzem, ami persze nyilván lehet, hogy érthető is, itt nagyon sok trauma érte az országot, hogy egy picit még mindig, még ennél is szigorúbb katasztrófavédelmi törvényt szeretnénk a parlament elé tárni, mint ez a tíz évvel ezelőtti. Tehát nem véletlenül kérdeztem én erre rá. Tehát én úgy érzem, hogy ha a parlament ezt a koncepciót fogja elfogadni, akkor ez egyrészt az önkormányzatokra is más struktúra, mint a mostani törvény, mert változnak dolgok, de magára a szervezet fenntartására is egy nagyon komoly terhet fog róni.
Azzal a példával élek, amit ön is mondott, hogy nagyon sok borsodi településnek nem volt kitelepítési terve. Valószínűleg azért, mert egy olyan extrém helyzet állt elő, amire lehet, hogy nem nagyon számított ott senki. Nem ezeknek az extrém helyzeteknek a megelőzésére lenne-e érdemes a forrásokat csoportosítani, mint fölkészülni egy valamilyen extrém és katasztrófahelyzetre? Gondolom, abban mindenki egyetért, hogy tökéletes védekezés nincs, mindig lehet olyan dolog, ami bármikor előfordulhat, és ha ezt egy picit minden határon túl hajtjuk, akkor lesz egy olyan szervezet - adja isten, hogy úgy legyen -, hogy költünk rá, de végül nem lesz dolga. Tehát ez csak egyfajta polémia, ami az emberben mozog ilyenkor.
Ön mondta, hogy a települések bizonyos veszélyhelyzeti kategóriában vannak. Még most is van ilyen besorolás, de nem tudják a települések azokat a jogszabályi kötelezettségüket, hogy hány ember kell polgárvédelemre, egyéb helyekre, most sem tudják betartani. Tehát ha ez még szigorodik, még szigorúbb lesz, akkor mi fogja azt biztosítani, hogy erre akár az önkormányzatok, a települések vagy az állam fog tudni megfelelő költséget fordítani, hogy ezek normálisan működjenek? Tehát ilyen gondolatok kavarognak az ember fejében.
Én tudom, hogy ilyenkor a szakma egy picit próbál minden gondot, problémát megoldani. Nem biztos, hogy ezt egy teljesen új törvénykezésben kellene megcsinálni, hanem inkább a meglévő törvénynek azokat a paragrafusait megváltoztatni - mert nyilvánvalóan az elmúlt tíz év alatt változtatni kellett, mert az egy viszonylag hosszú idő -, azokat aktualizálni kell, és megkeresni azokat a forrásokat, amivel be kell tartatni azokat a jogszabályokat, törvényeket, amelyek ma is adottak és lehetősége van rá.
A tűzoltóság egy nehéz ügy. Én azt gondolom, hogy hosszú ideig nem lesz a Magyar Köztársaságnak annyi forrása, hogy az ország területét hivatásos állománnyal le tudja fedni. Tehát valószínű, hogy szükség lesz azokra az egyesületi, köztestületi, egyéb tűzoltókra, akik ma is nagyon komoly munkát végeznek. Tehát én ebben most nem tudok állást foglalni. Azért ez engem meglepett, hogy a Belügyminisztérium ilyen egyértelműen a visszaállamosítás mellett teszi le a voksát. (Dr. Bakondi György: Hivatásos tűzoltóságokról beszélek.) Igen, még a hivatásosok tekintetében is, mert itt nyilvánvalóan az önkormányzati bizottságnak azért dolga. Nagyon sok település nagyon sok áldozatot hozott azért, hogy az államon túl ezeket a hivatásos tűzoltóságokat fönntartsa akár épületben vagy technikai felszereltségben, az önerő kérdése mindig egy érdekes kérdés volt. A pályázatok úgy voltak kiírva, hogy az önkormányzatoknak, térségeknek azért időnként ehhez elég sok forrást hozzá kellett tenni, de nyilván majd a szakmai szervezetek és az önkormányzatok is ezt a kérdést meg fogják vitatni. De azt gondolom, hogy ma sem tudja lefedni a hivatásos állomány az ország teljes területét, tehát mindenféleképpen szükséges lesz valamilyen egyesületi, köztestületi szervezetre is, tehát ezeknek az erősítése fontos, vagy pedig, ha abban gondolkodnak, hogy az ország teljes területét hivatásos állománnyal lefedni, azt gondolom, hogy az egy nagyon komoly költségigénnyel lép föl.
Inkább én azt gondolom, és talán abban önöknek lehet igazuk, hogy azok a belső viták és belső problémák, amelyek egy ilyen szervezeten belül - katasztrófavédelem, polgári védelem, tűzoltóság - lehetnek, ezt a kérdést nyilván könnyebb lesz megoldani, ha ez egy kézben van, nincsenek különböző átfedések, de én azt gondolom, hogy a helyi lokálpatriotizmus is nagyon fontos. Az ilyen államosításnál mindig az kerül előtérbe, hogy akkor a helyiek elveszítik az érdekeltségüket ebben a kérdésben, akkor majd jöjjön az állam, oldjon meg mindent, tehát én nemcsak előnyét, hanem veszélyét is látom ennek a kérdésnek.
Köszönöm szépen, elnök úr. Elnézést, hosszú voltam.
ELNÖK: Ez egy fontos dolog, úgyhogy ilyenkor nem okoz problémát reményeim szerint. Pogácsás képviselő úr! Van-e még jelentkező? (Nincs jelzés.) Nincs. Akkor Pogácsás képviselő úrral lezárnám a hozzászólókat, még én kívánok majd pár szót mondani.
POGÁCSÁS TIBOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Én is a tervezet legrövidebb részéhez, a tűzoltósághoz kapcsolódnék. Számomra megnyugtatónak tűnik az a megoldás, és azt gondolom, hogy a tűzoltóságot fenntartó önkormányzatok többségének megnyugtatónak tűnik az a lehetőség, hogy állami fenntartásba kerüljenek át ezek a hivatásos tűzoltóságok, már azért is, mert szerintem agyrém volt az állami feladatot olyan önkormányzatokhoz telepíteni, mint például a miénk, amely egy 130 ezer fős lakosságú területet lát el és egy 18 ezer lakosú város tartja el úgymond önkormányzati oldalról a tűzoltóságot, ami nem is igaz. A szövegezésén annyiban vitatkoznék, hogy én mint egy ilyen település polgármestere nem látom azt, hogy nekünk bármiféle érdemi, szakmai vagy irányítási vitánk lett volna valaha is a katasztrófavédelemmel, hiszen nem folytunk bele soha a szakmai irányításba, egyetlen dolgunk volt, a tűzoltóparancsnok megválasztása meg az önrész odarakása az összes védőruhához. Még egyszer mondom, ezt ott tartom roppant igazságtalannak, hogy egy 18 ezer lakosú, tehát a fenntartó település költségvetését terheli, miközben egy lényegesen nagyobb területet lát el. Úgyhogy én arra szívesen látnék egy konkrét választ, hogy mikorra várható ennek a folyamatnak a lezárása, már csak azért is, mert éppen egy tűzoltólaktanya önrészét kell előteremteni. Tehát ez szintén egy izgalmas kérdés.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor ha ez utóbbira tud válaszolni a tábornok úr, legyen szíves, Pogácsás képviselő úrnak.
DR. BAKONDI GYÖRGY főigazgató (Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság): Köszönöm, elnök úr. Mind a kettőre röviden válaszolhatok?
ELNÖK: Még én szeretnék szólni, aztán az összefoglalót a végén meghagyom önnek, csak felmerült egy kérdés, igaz, nem jó helyen, nem a kérdések között, de azt gondolom, hogy talán fontos kérdés, különösen a település szempontjából, költségvetési koncepció tervezése idején.
DR. BAKONDI GYÖRGY főigazgató (Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság): Igen. Márciusban kerül a szövegszerű törvénytervezet a kormány elé, ezt követően kerül benyújtásra a parlamenthez. Gondolom, második félév.
ELNÖK: Köszönöm szépen, tábornok úr. Én azt gondolom, hogy maga a szabályozási koncepció az elmúlt tíz év tapasztalatai alapján sok fontos kérdést vet fel. A mai modern kor kihívásaira válaszolni kell. Ez az ipari katasztrófa, ami Ajkán bekövetkezett, számos kérdést vetett fel, ami addig nem került szabályozásra. Én úgy látom, hogy jó néhány kérdésre választ ad a koncepció, amit ott gyakorlatilag tűzoltómunkával, hogy stílszerű legyek, kellett megoldani.
Ami a felelősség kérdését illeti, szerintem az is helyes irányba indul el.
Szerintem nagy vitát fog kiváltani a tűzoltóságok állami tűzoltóságokká való visszarendeződése. Azt gondolom, hogy az önkormányzati szövetségeket be kell vonni ebbe a rendszerbe, ahol önkormányzati tűzoltóság van, tehát szerintem ők nem kihagyhatók. Van, aki örömmel veszi, aki éppen beruházás előtt áll, ha visszaállamosítják, van, aki pedig úgy gondolja, hogy eggyel több kis dombocskája van a kakasnak, és szívesen látja a saját birtokán belül a tűzoltóparancsnokot, annak prémiumfeltételeinek előírását, és a többi, és a többi. Én azt gondolom, hogy az ügy szempontjából kell ezt vizsgálni, hogy hogy jobb a tűzvédelem, illetve a katasztrófavédelem összessége.
Szerintem az, hogy a szabályok konvergáljanak az EU-s szabályokhoz, feltétlenül szükséges. Jó néhány technikai módosítás is van benne.
Nyilván, amit Varga miniszter úr feltett kérdésként, ennek a költségszámítása azért egy fontos kérdés, amikor a törvényjavaslat benyújtásra kerül márciusban, hogy ez mégis mennyi pénzzel jár, hiszen az a forrásrész kiesik a visszaállamosítás esetén a tűzoltóságtól, amit eddig az önkormányzatok hozzátettek, több százmillió forintot. Egy tűzoltóautó vásárlása olyan 120-130 millió forint volt, annak 20 százalékát tették hozzá általában az önkormányzatok; öt autónál ez egy százas, az már egy komoly pénz, azt gondolom.
Tehát én a bizottság oldaláról talán összefoglalóként, ha megengedi a bizottság, azt szeretném elmondani, hogy ez azért továbbgondolásra, illetve még jó néhány egyeztetésre szorul, főleg az önkormányzati oldalról értem ezt, amit itt kérdésként feltettem a magántulajdonú ingatlanoknál, akkor a gazdasági kamarákkal való egyeztetés szerintem a gazdálkodó szervezetek vonatkozásában és a költségszámítás is egy fontos kérdés e tekintetben. Várjuk majd a benyújtott törvényjavaslatot.
A bizottságnak alakszerű határozatot nem kell hozni a koncepcióról. Az államtitkár úr kérte, hogy ismerhesse meg elsőként az önkormányzati bizottság, hogy mi várható ebben a témakörben. Mi köszönjük szépen a részletes anyagot, a tájékoztatót, és még a felmerült kérdésekre megadnám a szót akkor a tábornok úrnak.
DR. BAKONDI GYÖRGY főigazgató (Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság): Köszönöm, elnök úr. Először az elnöki összefoglalóhoz annyit szeretnék jelezni, hogy természetesen minden önkormányzati szövetségnek megküldtük ezt az anyagot, minden megyei védelmi bizottságnak is, az összes szakmai szövetségnek, amely érintve van. Itt a veszélyes anyagokkal kapcsolatban tehát a Vegyipari Szövetséghez, Gyógyszergyártók Szövetségéhez, fuvarozók szövetségéhez, tehát nagyon sok helyre elment. Ezen anyagok jelentős része már visszaérkezett, és igen figyelemreméltó gondolatokat is találtunk benne. Természetesen ezt összegezni fogjuk és ezeket messzemenően igyekszünk figyelembe venni majd a végleges törvénytervezet elkészítésekor.
Ami a tűzoltóságok kérdését, amit ott a bevezetőben is mondtam, azt szeretném ismételten hangsúlyozni. Tehát meg vagyok arról győződve, hogy a Magyar Köztársaságban hatékony katasztrófavédelem hivatásos tűzoltóságok nélkül nincs. Elsőként riaszthatók, két perc alatt elhagyják a laktanyát, ki vannak képezve, felszerelve komoly eszközparkkal, tehát ez egy pótolhatatlan eleme a könnyűlovasság bevetésének.
Ami a Varga úr által fölvetett gondolatokat illeti, valószínű, képviselő úr nem figyelte, mikor mondtam. Tehát szó sincs arról, hogy az egyesületeket, a köztestületeket meg a létesítményi tűzoltóságokat államosítanánk, tehát erről szó sincs, sőt azt hangsúlyoztam, hogy az állami erőfeszítések nem nélkülözhetik a társadalmi összefogást, akár önkéntességről, akár az önkormányzatokról van szó. Én legjobb tudomásom szerint, mivel az elmúlt hat évben egy budapesti kerületben közbiztonsági közalapítványnak voltam a kuratóriumi elnöke, igen nagy összegekkel támogattuk az állami rendőrséget is, nem gondolnám, hogy attól, hogy állami irányítás alatt állnak a hivatásos tűzoltóságok, akkor az önkormányzatoknak, közösségeknek nem lenne ebben szerepük, mégpedig fontos szerepük.
Ami az ismereteket illeti, szintén Varga úr, amit fölvetett, van egy nagy hiátus, tehát a közigazgatási eljárási törvény a rendkívüli időszakokra vonatkozó speciális közigazgatási szabályokat nem tartalmazza. Ezért aztán nagyon sok probléma van ennek a jogalkalmazási gyakorlatával, legyen szó egy magánszemélynek nyújtott állami támogatás jogi rendezéséről és földhivatali bejegyzéséről, vagy legyen szó az első tapasztalatomról 2000-ben a nagy tiszai árvíznél. Egy Szolnok megyei településen voltam, és a polgármester úrnak mondtam, hogy polgármester úr, biztos olvasta ezt a katasztrófavédelmi törvényt, tudja, ilyenkor nem a képviselő-testület dönt, hanem a polgármester. Ő még nem olvasta, de nagyon megörült, és mindjárt ki is adta az első intézkedését, ami arról szólt, hogy leváltotta az iskolaigazgatót, mert már régen készült, csak a képviselő-testület nem szavazta ezt meg. Tehát nyilván ez összefügg azzal, amit az elején beszéltünk, hogy a szakértelem, a különleges időszakoknak a világos, átlátható jogi szabályozása rendkívül fontos. Azt tehát, hogy teljes lefedés hivatásos szolgálattal nem lehetséges, nem állítottam, és jól tudom, hogy ez nem is így van.
Ami az összes többi feltételt illeti, én azt kérem majd a tisztelt bizottságoktól és a tisztelt képviselőktől, mert itt az hangzott el, hogy a tűzoltóságok kérdése nagy vitát vált ki, valóban vannak észrevételek, jó nagy többségük támogató, én minden egyes tűzoltóparancsnokkal találkoztam már az elmúlt 5-6 hónapban, hivatásos parancsnokokról beszélek, kivéve azokat, akik éppen le kellett tartóztatni, egyébként különben a legmesszebbmenőkig támogatták az én elképzelésemet. A HÖTOSZ, tehát a hivatásos tűzoltók szervezete, amelynek itt van az elnöke, ők testületileg nem támogatták ezt, de ez nagyon furcsa lenne, ha a hivatásos önkormányzati tűzoltóság hirtelen azt mondaná, hogy ez a szövetség saját magát föloszlatja és akkor most állami szövetséggé alakul, tehát ezt én megértem, de minden egyes parancsnok véleményét tudom.
Egyet szeretnék befejezésül mondani. Nagyon fontos, hogy most olyan változásokat eszközöljünk, amely az uniós törekvésekkel és az országunk fenyegetettségével összhangban van, hogy legalább újabb tíz évig ez a rendszer működőképes legyen és betöltse alaprendeltetését, a magyar állampolgárok élet- és vagyonbiztonságának a garantálását.
Köszönöm szépen, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm szépen, tábornok úr. Nekem nem volt felírva, hogy a HÖTOSZ-os elnök úr is itt van. Itt van-e? Ha a bizottság megengedi, ha már eljött, bocsánat, nekem a sillabuszomban nem szerepelt, hogy jelen van, én kifejezetten ebben a témakörben adnék önnek pár perc lehetőséget, ha kíván reflektálni, ami itt elhangzott. Nem kötelező. Ne a tábornok urat nézze, hanem ahogy gondolja. (Közbeszólások: Az elöljárója. - Miskey Tamás: A szakmai elöljárótól kell engedélyt kérnem hozzá. - Dr. Bakondi György engedélyezi a hozzászólást.) Ez egy liberális felfogás. Parancsoljon!
MISKEY TAMÁS elnök (Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóságok Országos Szövetsége): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tisztelt Tábornok Úr! Nagyon szépen köszönöm a lehetőséget, bár nem így készültünk. Miskey Tamás tűzoltó alezredes vagyok, Veszprém megyei jogú város hivatásos önkormányzati tűzoltóságának a parancsnoka, egyben a Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóságok Országos Szövetségének az elnöke.
Ahogy tábornok úr ezt az imént elmondta, valóban mint a Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóságok Országos Szövetsége az önkormányzatiság mellett tettük le a voksunkat. Folyamatos egyeztetésen vagyunk, éppen az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tűzvédelmi tanácsadó testülete testületi üléséről jöttem, és ott is az észrevételeinket próbáljuk pró és kontra letenni az asztalra a koncepcióval és a tűzoltóságok államosításával kapcsolatban.
Én úgy gondolom, hogy egy nagyon komoly szakmai vitára alapot adó kérdés az államiság és az önkormányzatiság a tűzoltóságok tekintetében, hiszen természetesen tudjuk azt, hogy vannak olyan önkormányzatok, ahogy elnök úr is említette, amelyek vígan feltennék a kezüket és azt mondják, hogy köszönjük, nem kérünk a tűzoltóságból vagy nekünk mindegy, hogy ki látja el ezt a védelmet, és úgy látom, hogy nagyon nagy számban és az én szemüvegemen keresztül döntő többségben a tűzoltóságokat fenntartó polgármesterek támogatják és ragaszkodnak a tűzoltóságokhoz.
Én úgy érzem, hogy mindenképpen szükséges megvizsgálni ezt a gazdasági oldalról is természetesen, erre minden maximális segítségünket igyekszünk megadni az OKF vezetésének, tábornok úr szerencsére meg is kérdezi a véleményünket, minden esetben el fogjuk mondani, és szeretnénk tényleg a serpenyő két oldalát megmutatni, annak ellenére, hogy - hangsúlyozom még egyszer - országos szövetségünk és mint tűzoltóparancsnok én magam is az önkormányzatiság mellett vagyok.
Ennyit szerettem volna nagyon röviden elmondani.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Így teljes akkor a kép. (Miskey Tamás: Köszönöm szépen a lehetőséget, elnök úr.) Akkor a napirendi pontot befejeztük. Köszönjük szépen a tábornok úrnak és munkatársainak, valamint az elnök úrnak a megjelenést, a koncepció ismertetését. További jó munkát hozzá! Lesz.
Folytatnánk a napirendek sorát, következik a Tükörhegyi Közéleti Egyesület panaszának megvitatása a Törökbálint Tükörhegyen épülő lakópark építésével kapcsolatosan. Lehetőség szerint minden érdekeltet meghívtunk a napirendi ponthoz. Ez már régebb óta nálunk lévő panaszügy, múlt héten Kisújszállás volt, azt gondolom, hogy most ezzel a panaszügyek végére értünk, legalábbis ebben az évben reményeim szerint.
A Tükörhegyi Közéleti Egyesülettől Szőke Péter elnök urat üdvözölhetjük, parancsoljon, foglaljon helyet velünk szemben, hiszen ő a panaszos. Shikun & Binui R.E.D. Substantia Kft. képviseletében ki van itt? (Jelzésre:) Ön ügyvezető? Dr. Dobi Bálint főosztályvezető, környezetmegőrzési főosztály, VM, BM-ből dr. Bedő Katalin főosztályvezető helyettes, építésügyi főosztály, és látom, itt van az államtitkár úr is. A Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa Hivatalától Erdei Mónika osztályvezető. (Erdei Mónika: Itt vagyok, csoportvezető vagyok.) Van-e még valaki érintett? A polgármester urat és a jegyzőt is meghívtuk. Ők nincsenek itt? Kint sincsenek? (Nincs jelzés.) Lemondták a megjelenést, mondja a bizottság titkára. Akkor szerintem mindenki itt van, akit megpróbáltunk ebben az ügyben meghívni.
Szeretném tájékoztatni az elnök urat, hogy azt a panaszbeadványt, amellyel a bizottsághoz fordult, minden képviselőtársunknak megküldtük és a 16 pontos felvetését is, amit pontokba szedett, hogy mik a problémák, illetve a folyamatot, amit leírt, valamint azt, hogy ami gyakorlatilag leginkább talán hozzánk tartozik itt még a tárcákon kívül, hogy az engedélyezési eljárás mennyiben volt szabályszerű vagy nem.
Egyet szeretnék elöljáróban elmondani. Mi nem vagyunk ügydöntő hatóság, tehát nem vagyunk ügyészség, amely felülvizsgálhatná az építési engedélyezési eljárást, nem vagyunk bíróság sem. Mi ezt azért tűztük napirendre, tekintettel arra, hogy rendkívül nagy volumenű a beruházás, illetve az iratból az derült ki számomra, hogy több olyan lépés történt, ami esetleg érdekessé teheti ezt az ügyet. Tehát a bizottság nem fog alakszerű határozatot hozni vélhetően, csak ha nyilván lesz erre javaslat a napirend végén. Én azt kérném, hogy az összes érintett, tekintettel arra, hogy még van jó néhány napirendi pontunk, és ezeket még el is kell juttatnunk az Országgyűléshez, lehetőség szerint a hozzászólását szíveskedjen rövidre fogni, röviden, tömören. Azt gondolom, hogy jó képességű, jó felfogású bizottsági tagok vannak ebben a bizottságban, úgyhogy veszik az adást, hogyha szükséges. De ha ez nem így van, akkor visszavonom. (Derültség.)
Elnök úré a szó!
SZŐKE PÉTER elnök (Tükörhegyi Közéleti Egyesület): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Bizottság! Szőke Péter vagyok, a Tükörhegyi Közéleti Egyesület elnöke. Nagyon köszönöm a bizottságnak, hogy panaszunkat napirendre vette és napirendre tűzte, hogy erről adott esetben lehessen beszélgetni.
Mi kétségbeesetten küzdünk egy ideje azért, hogy a helyi lakók érdekeit tudjuk képviselni, ugyanis ez az ügy, ami most itt a napirendet érinti, elég nagy port kavart a helyi közéletben és a lakosságban. Törökbálint az utóbbi 14 évben dinamikus fejlődésnek indult, mely elsősorban a területátminősítések következménye. A lélekszám durván 30 százalékos növekedésen ment keresztül ez alatt az időszak alatt.
Maga az a folyamat, ami elvezetett idáig és ami miatt most ebben a helyzetben vagyunk, összeköthető Budapest agglomerációs területrendezési terv törvényével, ami 2005-ben lépett hatályba, és Törökbálinton gyakorlatilag a területátminősítések erre az időszakra, illetve ezt megelőző időszakra datálhatók. Ahogy elkezdték ezt a törvényt tárgyalni, az agglomerátum legtöbb településen hasonló tevékenységekbe kezdtek az önkormányzatok. Törökbálinton 2001-2002-ben felgyorsult ez a területátminősítési folyamat, amelynek az egyik következménye ez az ügy is, amiről most itt szeretnék beszélni.
Törökbálint településrendezési tervében komoly módosításokat hajtottak végre, többek között az egyik a Tükörhely 4-es területre vonatkozik, amely egy 32 hektáros terület. Úgy rendelkezett ez a településrendezési terv, hogy ezt a 32 hektárt úgy kell belterületbe vonni és átminősíteni, hogy nyolc azonosítójú besorolást kapjon. Ez azt jelenti, hogy a beépíthető magasság 5 méter, legalább 1200-1500 négyzetméteres telekméret és maximum 20 százalékos beépíthetőséget tesz lehetővé, tehát ez egy kellemes családi házas övezetnek minősül, illetve úgy szólt a terv, hogy legalább 10 ezer négyzetméter TV-2, azaz település-városközpont vegyes terület besorolást kell hogy kapjon. A jogalkotói szándék az volt, hogy közintézmények - iskola, óvoda, kereskedelmi egységek, a terület ellátásához szükséges egységek - jöhessenek létre, hiszen a területen csak egy orvosi rendelő és egy cukrászda van, tehát gyakorlatilag ellátatlan a terület.
A terület tulajdonosainak, akik között volt egy jó pár önkormányzati képviselő is, lobbizása, áldott tevékenysége által 2005-ben belterületbe vonták a területet, és a szabályozási terv az említett 10 ezer négyzetméter helyett 100 ezer négyzetméter TV-2 területbesorolást alkotott, ami gyakorlatilag úgy történt, hogy önkormányzati tulajdonban nulla négyzetméter terület volt, tehát a jogalkotói szándék, hogy közintézmények, kereskedelmi egységek jöhessenek létre, ebben a viszonylatban elég furcsának tűnik.
2006-ban az akkori tulajdonosok 8000 négyzetmétert ajándékoztak az önkormányzatnak ebből a célból, amit azóta az önkormányzat elcserélt egy másik céggel, illetve kárpótlásul odaadta, tehát momentán szintén nincs az önkormányzatnak itt területe.
2007-ben már jelentkezett ez a hivatalos szándék, hogy ott egy hatalmas beruházást, nagy lakásszámú beruházást készülnek végrehajtani. Az akkori testület leszavazta azt a lehetőséget, hogy egy felülvizsgálatot indítsanak az üggyel kapcsolatosan, egyáltalán megvizsgálják, hogy mit lehet tenni az ügyben. 2009-ben pedig be lettek nyújtva az engedélyek 1240, majd azt követően 1040 lakásra, ami azóta jogerőre emelkedett.
Ezzel kapcsolatosan én a levelemben is megírtam, hogy mik azok a problémák, kételyek, amelyek miatt nekünk problémánk van. Az egyik legfőbb talán az, hogy aránytalanul hiányosnak érezzük a társadalmi részvételt, illetve a lakosság részvételét. Az engedélyezési eljárás során nem nagyon történt meg a lakosok tájékoztatása, bevonása, és inkább azt kell hogy mondjam, hogy megtévesztő volt. Tehát olyan tulajdonosok, akik újonnan vásároltak ott telkeket, azt az információt kapták az önkormányzatnál, hogy ott közintézmény, iskola, óvoda lesz, miközben már a területre be lett adva az építési engedély és gyakorlatilag engedélyezésre került. Tehát gyakorlatilag félrevezetés történt.
A szabályozási tervet úgy alakítja a területet, a szabályozási terv úgy rendelkezik, hogy egy út mentén határolt az egész beruházás, ily módon nincsenek közvetlen szomszédjai a területnek, tehát nincs olyan szomszéd, akit meg kellett vagy meg lehetett volna kérdezni, illetve egyről tudok, akit meg lehetett volna arról kérdezni, hogy egyetért-e ezzel a beruházással. Ez azért problémánk, mert az egyesület igényelt ügyféljogállásra az önkormányzattól kérelmet, de azt a jegyző elutasította. Most éppen a közigazgatási hivatalnál van másodfokú vizsgálat alatt. Ez az a jogi lehetőségünk, amellyel adott esetben bele tudnánk szólni a beruházásba, de ez a lehetőség nincs a kezünkben. Én ezt rosszhiszeműnek gondolom. és nem vagyok ezzel az állásponttal egyedül.
A épületmagasság, zöldterületi arány szabályszerűsége is igen furcsa számunkra. A helyi szabályozás úgy szól, hogy 20 centiméter alatti vastagság nem számítható be ebbe a mutatóba, tehát nulla százalékban beszámítható. Itt a terven még 15 centiméter vastagság szerepel. Ezen kívül az épületek nem szigetszerű beépítések, mint ahogy a település építési szabályzata erről rendelkezik. 90 métert nem érhetné el a szélessége és a 12 méter fölötti magasságot, elméletileg a TV-2 besorolás 8,5 métert enged meg, illetve van egy önkormányzati rendelet, ami egy ilyen erősen lejtős terület esetén további beépíthetőséget tesz lehetővé. Ez elég furcsán alakult így, hogy mégis a 12 méter elfogadhatóvá vált az engedélyezés során.
ELNÖK: Bocsásson meg, elnök úr. Gyakorlatilag a 16 pontban a leglényegesebb pontokat felsorolta, ezt a képviselőtársak megkapták, ezeket ismerjük. Abban szerepel egyébként a magasságtól való eltérés, a nem szigetszerű beépítés. A képeket, amiket kaptunk, azokat megkapták a képviselőtársak, a beépítés látványtervét is ismerik, tehát azt gondolom, hogy erről több szót nem érdemes most ejtenie, hanem inkább arról, ha még másvalami jut eszébe. Az építési engedélyezési eljárásról elmondta, hogy abban folyik egy hatósági eljárás, annak meglesz majd az eredménye. A másik része pedig az, amit ebből a beadványból kivettem, hogy itt közlekedési problémák, infrastrukturális problémák, zajvédelmi problémák, lebegő por és egyéb van, ezért idehívtuk a tárcák képviselőit, őket is szeretnénk ebben az ügyben megnyilatkoztatni, mert ön ezt leírta, tehát ezt megismételni nem szükséges. Azt szeretném megkérdezni, hogy van-e még olyasmi, amire kifejezetten szeretném felhívni a figyelmét a bizottságnak.
SZŐKE PÉTER elnök (Tükörhegyi Közéleti Egyesület): Azon kívül a levélen kívül, amit most ön is elmondott, elnök úr, akkor külön nem térnék ki dolgokra. Annyira szeretnék kitérni, hogy bízok abban, hogy itt a bizottság a mi panaszunkban, még ha nem is egy bíróság, mint ahogy ön mondta, vagy ügyészség, vagy bármilyen jogi platform, tud nekünk segíteni, illetve a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa is tud segíteni, mert túl sok jogi lehetőségünk nincs az üggyel kapcsolatban. Csak segítséget szeretnénk kérni igazából, és nem is rabolnám a szót, hanem inkább visszaadnám.
ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök úr. Akkor szeretném megkérdezni az Ombudsmani Hivatal csoportvezetőjét, hogy önök vizsgálják-e ezt a beadványt, mert az én ismereteim szerint önök vizsgálják, és mi az álláspontjuk ebben. Egy mikrofonhoz szíveskedjék odaülni. A gyorsírót tudjuk ezzel segíteni.
ERDEI MÓNIKA (A Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa Hivatala): Köszönöm a lehetőséget. Bemutatkoznék, Erdei Mónika vagyok, és a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosának irodájában dolgozom. Hozzánk magánszemélytől érkezett beadvány alapján valóban folyik egy vizsgálat. A vizsgálat jelenlegi szakaszában viszont még a tényállás tisztázásánál tartunk. Eleddig az önkormányzatot kerestük meg, amely átadott nekünk iratokat, és az iratok feldolgozása, illetve további konzultációk és egyeztetések várhatók. Tehát még határozott és egyértelmű álláspontról nem tudnék beszámolni a bizottság számára.
ELNÖK: Az eddigi vizsgálataik alapján részmegállapításaik vannak-e, és hol tart ez a vizsgálat?
ERDEI MÓNIKA (A Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa Hivatala): Ezt mondom, hogy tényállástisztázásnál tartunk, tehát eddig összességében Törökbálint önkormányzatát kerestük meg az ügyben és tőlük érkezett hozzánk irat.
ELNÖK: Mióta folyik a vizsgálat?
ERDEI MÓNIKA (A Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa Hivatala): Október végén voltunk az önkormányzatnál és novemberben kaptunk iratokat.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor kérdezném a VM-től a főosztályvezető urat, hogy önökhöz került-e panaszbeadvány, illetve mi az álláspontjuk a jelenlegi állás szerint.
DR. DOBI BÁLINT (Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Dobi Bálint vagyok a Vidékfejlesztési Minisztériumból, a környezetügyi államtitkárságot képviselem.
A kérdéssel a napokban szembesültünk, mikor megkaptuk a meghívót erre az ülésre. A tegnapi nap folyamán megérkezett a budapesti felügyelőségünktől az üggyel kapcsolatos dokumentáció, illetve az ebben hozott határozatok, úgyhogy ezeket tudtuk gyorsan áttekinteni.
Igazság szerint a már korábban hallottakat követték le azok a környezetvédelmi felügyelőségi határozatok, amelyek 2007-ben megállapították például, hogy a beépítendő területre tervezett - akkor még nem ilyen sűrű beépítettségű, hanem jóval lazább - beépítettségnek nem várható jelentős környezeti hatása, és felhívta a felügyelőség a figyelmet a környezetvédelmi előírások betartására. Majd egy évvel később módosítani kellett ezt a korábbi határozatot. Amikor kiderült az új koncepció, hogy egy jóval sűrűbb beépítésre kerülne sor, a felügyelőség ekkor módosította a korábbi határozatát, azonban úgy értékelte, hogy jelentős környezeti hatása nem várható ennek a jelenlegi beépítésnek sem, tehát végül is nem egy olyan jellegű ipari létesítményről van szó, ami miatt jelentősen befolyásolná a terület környezeti állapotát, illetve ez a terület nem egy olyan védettségű terület, ahol egy lakóterületre kijelölt helyen ne lehetne lakóépületeket építeni.
A kérdés, ami a civil részvételt illeti, megjelenik a felügyelőségi határozatokban is. Ott 2007 folyamán megvolt az a lakossági tájékoztatás, amiben részt vettek a civil szervezetek. A felügyelőség mindig felhívta a figyelmet, hogy a határozatot meg kell jelentetni az önkormányzatnak is, és természetesen a felügyelőség is a saját honlapján és a felügyelőségen is közzétette a szokásos módokon.
Köszönöm szépen. Ennyi, amennyit röviden tudok mondani ezzel kapcsolatban.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Államtitkár úr vagy a főosztályvezető-helyettes asszony szól a Belügyminisztérium részéről? Szaló Péter államtitkár úr!
DR. SZALÓ PÉTER helyettes államtitkár (Belügyminisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Áttekintettük a rendezési terveket. A 2002-es településszerkezeti terv erre a területre kertvárosias és településközpont vegyes területhasználatot irányzott elő. Nem osztotta meg a területet. Ezt 2005-ben tette meg az önkormányzat, akkor lehatárolta, különszeparálta a kertvárosi, illetve a településközpont területeket, meghatározta a településközpont vegyes előírásait, 35 százalék beépíthetőséget, 8,5 méteres építménymagasságot és 2500 négyzetméteres telekmagasságot. Akkor határozta meg ezt a teleklejtéssel összefüggő 1 százalékos lejtésre jutó 20 százalékos kedvezményt az egész területre. Majd 2009-ben módosították a szerkezeti tervet és az építési szabályzatot, akkor az építménymagasságnak ezt az értékét leszűkítették csak a központi területre.
Mindhárom esetben az önkormányzat eleget tett az építési törvény szerinti egyeztetési eljárásnak, illetve a kapcsolódó kormányrendeletekben meghatározott véleményezési eljárásnak. Véleményünk az, hogy a lakóterület fejlesztésével egyidejűleg fejleszteni kellett volna az alapellátást biztosító intézményeket, ilyen volumenű lakáshoz minimum kellett volna rendelni kereskedelmi, nevelési-oktatási, szolgáltatási intézményeket, erre volt szánva az a településközponti egyes terület.
Szeretném megemlíteni, hogy a rendezés a települési önkormányzatnak nem kötelező feladata, de ez ügyben teljesen önállóan dönt, és döntését kizárólag jogszabálysértés esetén csak a bíróság vagy az Alkotmánybíróság bírálhatja felül, ahogy a határozatot, tehát a szerkezeti tervet bíróság előtt meg lehet támadni, illetve az Alkotmánybíróság előtt a rendeletet.
Szerintünk történtek kisebb eljárási hibák, illetve pontosabban egy, bevonták a környezetvédelmi hatóságot szakhatóságként, amire tulajdonképpen jogszabály nem ad lehetőséget, viszont ez olyan kis mértékű eljárási hiba, hogy tekintettel arra, hogy közben megkezdődött a régészeti feltárás, ami jóhiszeműen szerzett jogot jelent a beruházó számára, ezért a bíróság feltehetően nem semmisítené meg az eljárást. Amennyiben anyagi jogok sérülnek, és itt adott esetben fölmerül a polgárok félrevezetése, értékcsökkenés, akkor ez bírósági kategóriába tartozik.
Az persze kérdéses számunkra, hogy a válság esetén lesz-e hitelező, amely ad egy ilyen fejlesztésre forrást. Azt látjuk, hogy a már megkezdett beruházások mögül is kivonulnak a bankok, tehát ez egy kérdés, hogy ebben a formában meg tud-e valósulni, miközben a szomszédos, nagyon közeli területeken hatalmas lakáskínálat van, és ez piaci oldalról is megkérdőjelezi a fejlesztést. De ez csak egy hozzáadott magánvélemény.
Köszönöm a figyelmüket.
ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Nyilván a befektető felméri a lehetőségeit vagy felmérte a lehetőségeit. Ez az 1040 lakás, ha csak minden lakásban egy gyermek születik vagy a beköltöző visz, feltételez egy nagy általános meg középiskolát. Ezek nem kerülnének megépítésre a jelen állapot szerint? Jól érzékelem? (Michl József megérkezik az ülésre.)
DR. SZALÓ PÉTER helyettes államtitkár (Belügyminisztérium): Nem, csak földszinten vannak olyan javaslatok, tehát kereskedelmi szolgáltató létesítmények elhelyezésére van lehetőség, de sem iskolára, sem más közösségi intézményre nem látunk lehetőséget, nincs a közelben tervezve, és problematikusnak tartjuk - ebben egyetértünk az egyesület javaslatával -, hogy a meglévő infrastruktúrát terheli, tehát a meglevő közlekedési hálózatot, csatornahálózatot, ivóvízhálózatot. (Dr. Szűcs Lajos távozik az ülésről.) Természetesen tudjuk, és annyi talán az előzményhez hozzátartozik, itt elhangzott, hogy mintha az agglomerációs terv lenne az egyik okozója a területátminősítésnek. Nyilvánvalóan minden földterület beépítési területté való konvertálása egy nagy fejlesztési nyereséggel jár, és amikor az illetékes tárca benyújtotta a területrendezési terv tervezetét, akkor nagy haladékot kaptak az önkormányzatok, és egy nagyon önkormányzatbarát döntési csomag született. Tehát mindazon reménybeli fejlesztéseket beépítésre szánt területnek minősítette a tisztelt parlament, amit az önkormányzatok igényeltek. Tehát itt most már ennek nem oka, hanem keretet ad, tehát a Budapest agglomeráció rendezési terve alapvetően a zöldterületek, megtartásra, települési beépítésre szánt területek összenövésének megakadályozására született. Ez azonban nem érvényesül kellő mértékben. Persze pontos szabályozó szerepe van a törvénynek, de ezzel az adott fejlesztéssel nem ellentétes.
ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Akkor ombudsman megvolt, BM megvolt, VM megvolt, Közéleti Egyesület megvolt, és most a befektetőt kérdezném meg akkor. Győző Gábor, ön beszél mint az üzletfejlesztési vezető vagy Guranits úr?
GURANITS ATTILA (Shikun & Binui R.E.D. Substantia Kft.): Guranits Attila vagyok. Elnök úr, köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr!
ELNÖK: Még nem adtam meg, csak kérdezem, hogy melyikük beszél. (Guranits Attila: Én, Guranits Attila.) Jó, csak mert a jegyzőkönyvben rögzítenünk kell. Parancsoljon! Most lehet.
GURANITS ATTILA (Shikun & Binui R.E.D. Substantia Kft.): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Úr! Nekem is kevésbé van ebben gyakorlatom, de megpróbálok rövid lenni és nem sokáig rabolni az idejüket.
A Shikun & Binui Substantia Kft. beruházási vezetője vagyok. Cégünk mintegy 12-15 éve itt van már Magyarországon, jó néhány sikeres fejlesztés van a hátunk mögött.
A kérdéses ügyben tényleg három rövid megjegyzést szeretnék csak tenni. Az egyik az, hogy társaságunk a kérdéses területet jóval mintegy két évvel a jelenleg is érvényes szabályozási terv megalkotása után, magánszemélyektől vásárolta, és az elejétől kezdve jóhiszeműen és elvárható gondossággal folytattuk a tervezést is, a terület megismerését, illetve az egyeztetést az önkormányzattal, polgármester úrral. Ez odáig ment, hogy teljesen megértettük és elfogadtuk a polgármester úr azon felvetését, hogy a humáninfrastruktúra fejlesztése egy kulcskérdés a településen, és társaságunk vállalta a területen egy háromcsoportos óvoda felépítését a fejlesztés egy bizonyos stádiumában. Erre közjegyzői okirat van, tehát társaságunk természetesen a jövőben ehhez tartani fogja magát.
A másik. Azt gondolom, hogy az elnök úr által képviselt területen ingatlannal rendelkezők abban az időben is, amikor az ingatlanaikat vásárolták és mint ahogy most is, felelősen gondolkodó állampolgárok, mielőtt megvásárolták az ingatlanjaikat, megnézték, hogy milyen építési lehetőségek vannak. Én azt hiszem, hogy a többségük a jelenleg érvényes szabályozási tervek birtokában tették mindezt. Továbbmegyek. Amikor mi az első terveket, egy elvi építési engedélyt a teljes területre elkészítettük, engedélyezési tervet, amely a terület beépítésének tisztázását célozta, ez az önkormányzat által kiadott építési engedély a helyben szokásos módon közzé lett téve. Tehát mindenki, aki ott a területen lakott, megismerhette. (Elnök: Ez a helyben szokásos. Van itt valaki egyébként az önkormányzattól, Törökbálinttól?) Azt gondolom, hogy ez a kifüggesztést jelenti, illetve az önkormányzat honlapjának... (Elnök: A faliújságára kifüggesztették.) Így van, illetve a honlapon megjelentették véleményem szerint.
ELNÖK: Bocsánat. A kérdésem továbbra is, hogy a törökbálinti önkormányzattól van-e itt valaki hallgatóként vagy akármi. (Nincs jelzés.) Nincs. Magunk között megjegyezném, ez Törökbálint települést érinti, számomra felháborító egyébként, hogy a polgármester meg a jegyző lemondja egy parlamenti bizottság meghívását. Nincs olyan halaszthatatlan közfeladat, ami miatt ezt le kell mondani, kivéve kórház meg temetés. Vagy legalább küld maga helyett valakit. De ezt csak úgy per tangentem jegyzem meg. Így egyébként nehéz, mert a tárcák itt vannak, a minisztériumok el tudnak jönni, a kérelmező vagy a panaszos eljön, a beruházó eljön, és sem a jegyző, sem a polgármester nem jön el. Azt gondolom, hogy azért ez túlmegy mindenen. De hát ezt csak üzenem, ha valaki elmondja nekik.
Parancsoljon!
GURANITS ATTILA (Shikun & Binui R.E.D. Substantia Kft.): Nagyjából ennyit szerettem volna elmondani. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mert így a másik fél álláspontját nem tudjuk meghallgatni. Azt gondolom, hogy mindenki tisztességesen megtette a magáét ebben az ügyben, hogy eljön. Mi valamilyen formában szeretnénk ezt tisztázni. Azt gondolom, hogy ez túlmegy mindenen.
Akkor kérdezném a képviselőtársaimat, hogy van-e kérdés vagy a tárca képviselőjéhez, vagy a beruházóhoz, vagy az elnök úrhoz. Mennénk sorba. (Jelzésre:) Először Hegedűs Lorántné képviselő asszonynak adnám meg a szót. Kérdéskör van most. Parancsoljon!
HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik): Kérdéskör van, de azért én legelsősorban szeretném üdvözölni a megjelenteket. Hallom a beruházó részéről, hogy hány sikeres fejlesztés van a hátuk mögött, ezért úgy is üdvözlöm őket, mint azon cégcsoporthoz tartozókat, akikhez a Promote Kft. is tartozik, amely a Club Aliga fejlesztésében vett részt, amely ügyben már a Nemzeti Nyomozó Iroda nyomoz különösen nagy összegű hűtlen kezelés gyanúja miatt.
Az államtitkár úrtól szeretném kérdezni, hogy ön mint a településfejlesztésért, területfejlesztésért felelős államtitkár bizonyára tudja - vagy ha nem tudja, akkor meglepetéssel hallom, hogy nem tudja -, hogy a Shikun & Binui cégcsoport mögött milyen tőkeérdekek vannak. Ön valahogy úgy fogalmazott pontosabban, hogy nem tudja, hogy van-e rá fejlesztői lehetőség, van-e olyan tőkeerős cégcsoport a háttérben, ami ezt meg tudná finanszírozni. Úgyhogy meglepetéssel hallom, hogy ön mint államtitkár nem tudja, hogy a Shikun & Binui mögött az Arison cégcsoport van, ami mondhatjuk, hogy világméretben az egyik legtőkeerősebb cég. Tehát attól nem kell félni, hogy ha ez meg akar valósulni, akkor meg fog-e valósulni vagy sem, akármennyire is tiszteletreméltó a helyi bennszülöttek tiltakozása.
Azt szeretném kérdezni, az egyik konkrét kérdésem, hogy mikor volt a legutolsó olyan helyi építési szabályzat, illetve szabályozásiterv-módosítás, ami ezt a területet érintette. Most az előbb a beruházótól azt hallottuk, hogy ők két évvel azután, hogy az utolsó ilyen jellegű módosítás megtörtént, kerültek birtokba. Viszont az államtitkár úr meg azt mondta, hogy 2009-ben volt a legutolsó helyi építési szabályzatos módosítás, ami két egymást kizáró állítás. Szeretném kérdezni, hogy mi akkor ebben a kérdésben az igazság.
Azt szeretném kérdezni, hogy született-e településrendezési szerződés. Nem biztos, hogy ezt pontosan így hívják, lehet, hogy megállapodás, lehet, hogy szerződés, de a műfaja egészen biztosan településrendezési szerződés, megismerhetjük-e ennek a tartalmát, mert ez az egyik alapprobléma sok esetben. Kérdezném tisztelettel azt is, hogy volt-e opciós szerződése a területre a Shikun & Binuinak, mielőtt megvette volna ezeket a telkeket, hiszen nem hiszem, hogy létezik ma Magyarországon olyan önkormányzat, amely csak így felruház, hogy azt ne mondjam, felcsicsáz mindenféle építési jogosultságokkal bizonyos területeket, anélkül, hogy a mögött vagy amellett valamifajta településrendezési szerződést vagy ahhoz hasonló megállapodást ne kössön a tulajdonosokkal, hiszen a vagyonértékű jog egy településrendezési szerződésnél, amikor egy adott terület sorsáról döntünk, akkor bizonyos vagyonértékű jogokat ruházunk fel az adott területre, tehát anélkül, hogy ennek valamifajta ellentételezése lenne. Azt gondolom, hogy ezt finoman szólva legalábbis hanyag kezelésnek lehetne minősíteni.
Továbbá az előbb az hangzott el, hogy elvi építési engedélyt kértek a területre és ez a helyben szokásos módon közzé lett téve. Akkor azt szeretném kérdezni a civil szervezettől, hogy önök, amikor az elvi építési engedélyt beadták, akkor már szerettek volna-e ügyféli jogállást szerezni az eljárásban. Tehát akkor tudtak-e ügyféli jogállást szerezni, akkor inkább így kérdezem, az építéshatósági eljárás folyamán?
Jó, akkor köszönöm szépen, egyelőre ennyik lettek volna a kérdéseim.
ELNÖK: Van-e más részéről kérdés? (Nincs jelzés.) Akkor azt kérném, hogy aki ebben illetékes, válaszoljon. Államtitkár úr, parancsoljon!
DR. SZALÓ PÉTER helyettes államtitkár (Belügyminisztérium): Szeretném jelezni, hogy most ismerkedtem meg az üggyel, korábban nem járt nálunk hivatalosan ez az ügy, tehát nem ismerem ilyen értelemben a befektetői hátteret, azért engedtem meg ezt a gondolatot.
Nem tudok a településrendezési terv szerződéséről. A 2005. évi szerződés volt az érdemi, bocsánat, a rendeletmódosítás volt az érdemi, a 2009. évi már egy pontosítása volt, tehát a településközpont vegyes területre szűkítette a magassági kedvezményeket.
Van egy trükkös eleme azért a rendeletmódosításnak, ez pedig azzal függ össze, hogy erre a területre meghatároztak egy telekosztást és ahhoz pedig egy szabályozási vonalat. A telekosztáson belül, mivel meghatározták, hogy szabadon álló épületeket kell építeni, akkor a helyi építési szabályzat előírásai alapján ott nem kell szabályozási vonal, tudjuk, hogy az oldalhatártól mennyi, hátsó kert, satöbbi, tehát pontosan behatárolható. Tehát akiknek az érdekét sérti, tehát az egyesület, joggal vélhették azt, hogy van egy telekosztás, ami feldarabolja ezt a területet, közöttük nagy szabad területek vannak, tehát egy összefüggő zöldterület alakul ki, biztosítva a kilátást a kedvező irányba. Ez nem a rendezési terv kategória, hogy megszüntetik a telekosztást, összevonják a területeket, és ettől a perctől kezdve a szabadon álló mekkora hatalmas. Tulajdonképpen a rendezési terv, tehát a települési önkormányzat rendelete alól kicsúszott ez a dolog ilyen értelemben.
ELNÖK: Bocsánat. Államtitkár úr, ez szabályos, csak ügyes. Jól mondom? (Dr. Szaló Péter: Szabályos, de ügyes, igen.) Elnézést, képviselő asszony.
HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik): A telekosztás is építéshatósági eljárás, ezért a telekösszevonás is építési hatósági eljárás. Volt ilyen eljárás? Akkor vajon az milyen szabályossági rendben történt? Ott vajon biztosítottak ügyféli jogokat? Ott a helyben szokásos módon, vagy nem tudom, tehát hogy lehetett akkor ehhez a trükkhöz hozzáférnie egy egyszerű halandó állampolgárnak, akinek csak az a bűne, hogy Törökbálinton vett korábban lakást? Ez nemcsak úgy történik, hogy véletlenszerűen ott vonunk telkeket, nem beszélve arról, arról nincs információm róla, és akkor kérdezném tisztelettel, hogy a helyi építési szabályzatban, illetve szabályozási tervben minimális teleknagyság, maximális teleknagyság volt-e meghatározva korábban.
ELNÖK: Államtitkár úr?
DR. SZALÓ PÉTER helyettes államtitkár (Belügyminisztérium): Köszönöm szépen. Csak minimális területnagyság volt meghatározva. Nincs ismeretem a telekalakítási folyamatról, mert éppen örültünk, hogy ennyi információt a mai ülésre össze tudtunk szedni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor a kérdéseket lezárom. Van-e hozzászóló? Esetleg megkérdezem az elnök urat, hogy kíván-e itt az elhangzottakra reflektálni, ha igen, akkor röviden szíveskedjék.
SZŐKE PÉTER elnök (Tükörhegyi Közéleti Egyesület): Köszönöm a szót, elnök úr. Először arra szeretnék reagálni, hogy mikor lépett be a beruházó és milyen feltételekkel. Én helyi lakosoktól és ottani tulajdonosoktól tudom, hogy a beruházó úgy lépett be, azzal a feltétellel, hogyha ez az egész szabályozás így megtörténik, abban az esetben attól a százvalahány fős szövetkezettől egyben megvásárolja az egész területet. Tehát lehet, hogy jogilag az adásvételi szerződés már szabályozási terv utáni időpontra datálható, de ők elvileg nem akkor léptek bele ebbe a folyamatba. Ezt csak úgy a tisztánlátás kedvéért szerettem volna elmondani.
A másik dolog, hogy itt 2009-ben történt az utolsó módosítás. Én nem vagyok önkormányzatnak a dolgozója vagy képviseletében, és sajnos nincs itt olyan, aki erről tudna beszélni. Az egész történet 2005-ös, tehát a legtöbb szabályozás, a legtöbb jogszabályalkotás akkor történt. 2009-ben annyi változás történt, hogy az egyesület lakói reklamáltak, ezt a lejtéses trükkel kapcsolatos önkormányzati rendeletet reklamálták, ami miatt elindult egy vizsgálat. 2008-ban hoztak egy határozatot, hogy ezt a pontot törlik, erről sajnos csak önkormányzati határozat született, a rendelet nem került megalkotásra, majd 2009-ben a rendelet módosítva lett, de úgy, hogy visszakerült ez a Tükörhegy 4-es TV-2-es terület így egy vargabetűvel, tehát hogy ne sérülhessen az a lehetőség, hogy 12 méter vagy akármekkora méter magasságú épületek jöhessenek létre. Tehát ennek ez az előélete és előzménye.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tehát amikor ön a szabálytalanságok gyanúját felveti, akkor erre az eljárásra gondolt, valamint az ügyfélként történő kizárására az ott lévő lakóknak, mert a terület meg az ott levő lakók között van egy út. Csak az új Ket. ennél jóval bővebben értelmezi egyébként az ügyféli fogalmat, nyilván ezt majd el fogja dönteni a közigazgatási hatóság vagy a bíróság adott esetben, hogy akkor önök ügyfélként szerepelnek-e a rendszerben vagy sem.
Hozzászólások következnek. Van-e hozzászóló? (Jelzésre:) Szilágyi képviselő úr következik.
SZILÁGYI PÉTER (LMP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Nagyjából a képviselő asszony már elmondta az én észrevételeimet is. Annyit szeretnék még hozzáfűzni, hogy itt egy sokkal általánosabb kérdésről van szó, mint a Tükörhegy, Törökbálint kérdése. Itt egész egyszerűen arról van szó, hogy a helyi lakosokat, a helyi érintetteket milyen szinten akarja a jogszabályalkotó, illetve a beruházó belevonni azokba a döntésekbe, ami őket érinti. Én azt nem tudom elfogadni, hogy a társadalmi részvétel kimerüljön annyiban, hogy kifüggesztik a polgármesteri hivatal oldalára azokat a dolgokat, ami őket érinti. Ez most már a XXI. század, nem így működik, de még ha az internetre kiteszik, ez sem megoldás. Itt arról van szó, hogy igenis ügyféli jogokat kell adni azoknak az embereknek, akik a helyi közösséget alkotják. Nem lehet elmenni abba az irányba, hogy az ott élő emberek ellenkezésére, dacára egyfajta falansztert kényszerítünk rájuk. Igenis, ezek az emberek azért költöztek oda, mert elképzeltek maguknak egy ideális világot, ezt ők maguknak megpróbálták megteremteni, erre pedig őket kijátszva, nyakukra fognak építeni emeletes házakat úgy, hogy közben nem is gondoskodnak arról, hogy a megfelelő infrastrukturális fejlesztések megvalósulhassanak.
Úgy gondolom, hogy a bizottságnak bizonyos fokban felelőssége az, hogy ebben az ügyben határozatot hozzon vagy legalábbis valamilyen állást foglaljon abban az ügyben, hogy a jövőben milyen irányba próbál meg a jogalkotó elmozdulni, hogy valóban a helyi részvétel szerepe megerősödhessen.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A helyi részvételen egyébként most vita volt a parlamentben is a civil szervezeteknél pont az LMP önállói képviselői indítványai kapcsán, illetve ez most a törvényhozásban gyakorlatilag napi téma. Azt gondolom, hogy e tekintetben alakszerű határozatot a bizottságnak nem kell hozni. Ha a képviselő úr arra gondol, hogy a bizottság esetleg olyan határozatot hozzon, hogy hívja fel a tárcák figyelmét, mert most nincs elég információjuk, hogy vizsgálják meg ezt az ügyet, azt én a magam részéről tudom támogatni, ha egy ilyen indítvány van, mert ugye azt hallottuk, hogy az ombudsman még október óta tényállást rak össze, az államtitkár úrék tárcája részben van képben, a VM meg még fél részben sincs képben, mert rövid volt a határidő. Tehát ha a képviselő úr ezt javasolja, akkor én ezt megszavaztatom. Akkor kérdezem, hogy van-e még hozzászóló. (Jelzésre:) Hegedűs Lorántné képviselő asszony. Rajta kívül van-e még hozzászóló? (Nincs jelzés.) Kíván-e még a meghívottak részéről valaki szólni? (Nincs jelzés.) Nem kíván. Akkor Hegedűs Lorántné képviselő asszony kap még szót, és utána lezárnám a napirendi pontot. Ha van határozati javaslat, akkor arról szavaznánk.
HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik): Az előbb elhangzott határozati javaslatot mi abszolút támogatni tudjuk, de csak úgy, mint első lépés vagy talán nulladik lépésnek is lehet nevezni. Ezzel kapcsolatban, ha már a különböző tárcák vizsgálódni fognak, egy megjegyzés erejéig hadd térjek vissza arra, amit a Vidékfejlesztési Minisztérium küldötte mondott, Dobi Bálint úr, hogy szerinte ez nem jár jelentős környezeti hatással. Egy költő kérdés fogalmazódott meg bennem, hogy vajon ön hol lakik. Nyilván nem Törökbálint Tükörhegyen tetszik lakni, ugye? Mert akkor fölmerül bennem, hogy ha ott tetszene lakni, akkor mint érintett talán úgy gondolná, hogy 1040 lakás az utca másik oldalán azért jelentős környezeti hatást tud adott esetben jelenteni. Ez az egyik.
A másik az, hogy mi itt mint törvényalkotók ülünk, és azt kell hogy lássuk, hogy azok a törvények, mint például az egyeztetés törvénye, az Étv. 9. §-a nem működik, tisztelettel jelentjük. Itt a mellékelt ábra, hogy hiába van ebben a paragrafusban körülbelül, ha mindent összeszámolunk, nem tudom, 380 nap megadva arra, hogy attól a ponttól, hogy megszületett az a határozat, hogy egy helyi képviselő-testület meg akarja változtatni bármilyen módon a szabályozási tervet vagy a helyi építési szabályzatot, odáig, hogy ez valóban elfogadásra is kerül. A 30 napon belül legalább 3-4 olyan pont van, ahol a helyi lakosok, hadd mondjam nyugodtan, hogy bennszülöttek - mert gyakorlatilag bennszülöttekként kezelik őket, nemcsak az ingatlanfejlesztők, de lassacskán már a képviselő-testületek is - beleszólhatnának érdemben ebbe a kérdésbe. Úgy tűnik, hogy ezek a pontok, ahol kellő nyilvánosságot kellene hogy kapjon a terv, nem működőek, mert hát valóban kifüggesztik valahol a falon az önkormányzaton belül, de valljuk be, nem mindenki jár mindig be végigbogarászni az összes hirdetményt a hirdetési felületeken az önkormányzatba, és utána itt be is szokott fejeződni általában. Ez az egyik, ami nem működik.
A másik pedig az ügyféli jogok minősítése. Nem csak ebben az ügyben, látjuk itt a Csipak-féle fejlesztést az V. kerületben, ott is egyszerűen kifejezetten kimondhatjuk, hogy cinikusan kezelik azokat a helyi lakókat, akik szeretnének a saját életükbe valamilyen módon beleszólni, mert azt gondolják, hogy mondjuk ott laknak, vagy mondjuk azt gondolják, hogy olyan civil szervezetet képviselnek, ami az ott lakók érdekeit jelenítenék meg. Egész egyszerűen addig húzzák az időt az ügyféli jogok megállítása tekintetében, hogy jogerőssé válik egy elvi építési engedély, és így tovább. Úgy egyébként mellesleg tudom, hogy mondjuk a Csipak-féle fejlesztés nem téma, de párhuzamos szituáció, tehát ezért merem megemlíteni. Tehát itt nekünk komoly feladatunk van.
Tehát a másik határozati javaslat az lenne, hogy az önkormányzati bizottság kezdeményezi ebben a két témakörben a törvények felülvizsgálatát, és igen, felvetem azt is, hogy mi, akik itt ülünk törvényhozóként, ha tudomásunkra jut olyasmi, ami legalábbis - hogy mondjam - megvizsgálandó a rendőrség, ügyészség részéről, akkor emellett nem mehetünk el szó nélkül. Itt azt gondolom, hogy amikor felmerül... Semelyikünk nem a falvédőről jött le ma délután, hanem már láttunk beruházásokat megvalósulni, lásd a Club Aliga, lásd az építési szabályzatot, akkor ott eltapsolták a vagyonértékű jogokat. Magyarul ezt úgy hívják a Btk.-ban, hogy hűtlen kezelés mondjuk. Tehát én azt gondolom, hogy igenis arról is kellene határozati javaslatot hozni, hogy megvizsgáljuk, milyen módon lehet a nyomozó hatóságokhoz fordulni nekünk mint képviselőknek, nekünk mint önkormányzati bizottságnak ebben a kérdésben.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Csenger-Zalán képviselő úr a térség országgyűlési képviselője. Kérdezem, hogy kíván-e szólni esetleg az ügyben. (Csenger-Zalán Zsolt: Csak nagyon röviden, ha lehet.) A bizottság ad-e engedélyt, hogy a képviselő úr szólhasson? Pro forma szavazzuk meg. (Szavazás.) Köszönöm szépen.
CSENGER-ZALÁN ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen a lehetőséget, elnök úr, illetve a tisztelt bizottságnak, hogy ehhez hozzájárult. Nagyon rövid leszek, hiszen én ma délelőtt tudtam meg azt, hogy egyáltalán ez a bizottság ezt a témát tárgyalja. Jómagam is nagyon sajnálom, hogy az önkormányzat részéről nincs itt senki, viszont azt üdvözlöm mindenképpen, hogy a bizottság foglalkozik ezzel a kérdéskörrel. Ahogy itt a véleményeket hallottam, azt hiszem, hogy van itt még kivizsgálnivaló akár a bizottság részéről, akár érdeklődéssel várom a minisztérium, illetve a többi hatóság állásfoglalását és az ombudsmanét.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Én a következőt javasolnám. A jelenség érdekes, több mint érdekes, de szerintem ne rohanjunk úgy előre, most még nem látjuk mi magunk sem a teljes tényállást, mint ahogy a minisztériumok sem. Én azt a javaslatot tenném a bizottságnak, ami összefügg egyébként Szilágyi képviselő úr javaslatával is vagy felvetésével is, hogy az önkormányzati bizottság arról dönt, hogy ebben az ügyben, ami most napirenden van, felhívja az érintett tárcák, illetve a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának a figyelmét arra, és megküldi a bizottsági jegyzőkönyvet számukra ebben az ügyben, hogy alakítsák ki az álláspontjukat, vizsgálják meg, hogy szabályszerű volt-e minden eljárás, és ennek figyelembevételével tűzze újra napirendre a bizottság a témát, és amennyiben egyébként a tárcák törvénysértést vagy adott esetben bűncselekmény alapos gyanúját észlelik, akkor tegyék meg a megfelelő intézkedéseket, és erről tájékoztassák a bizottságot. (Hegedűs Lorántné: De akkor szabjunk egy nagyon szűk határidőt, mert mire megkapják a papirost Törökbálinttól, szerzett jogai lesznek a beruházónak.) Már megvannak a papírosok. A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa már október óta igazítja a tényállást, mint halljuk. Most lassan már 2011 lesz. Önök vannak legelőbbre. Mennyi határidőt kérnek? Hadd legyek én is liberális, mint a Bakondi. Január 15.? Maradjunk abban, hogy január 31., mert februárban ülésezik a parlament, azon az első héten lesz bizottsági ülés. Jó? Most jön karácsony, újév, ez 30 nap nagyjából vagy 45 nap. (Hegedűs Lorántné: Addig röhögve kiadnak egy építési engedélyt.) Már ki van adva az építési engedély. Végleges építési engedély van, csak úgy mondom, ennek alapján lehet építkezni.
Az én javaslatom január 31., jó? Akkor e tekintetben azt gondolom, hogy bő határidő egyébként minden tárcának, beleértve a karácsonyt meg az újévet is, és ez nem munkanap, hanem ez tényleges nap. Tehát január 31-ig akkor a bizottságnak az összes vizsgálatuk anyagát szíveskedjenek megküldeni, a bizottság pedig napirendre tűzi a februári első ülésén ezeknek az ismeretének a birtokában. Jó? Lehet szavazni. Ki ért vele egyet? (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen.
Köszönöm szépen minden tárca képviselőjének a megjelenését, képviselő úrnak, illetve a befektetőnek és az elnök úrnak is. A napirendi pontot lezárjuk. Viszontlátásra.
Következik a 4. napirendi pont, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, Kósa Lajos és Kovács Zoltán indítványa. Ehhez bizottsági módosítókat osztottunk ki, pontosabban egy darabot, ez alapvetően technikai kérdéseket érint. Kérdezem a bizottság tagjaitól, hogy van-e kérdés. (Nincs jelzés.) Úgy látom, kérdés nincs. A napirendi pontnál jelen van Hazafi Zoltán főosztályvezető úr. Kérdezem a főosztályvezető urat, hogy a tárca álláspontja mi. Gondolom, kormányálláspont még nincs.
DR. HAZAFI ZOLTÁN (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium): Tárcaálláspontot tudok mondani, elnök úr.
ELNÖK: Igen, parancsoljon!
DR. HAZAFI ZOLTÁN (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium): A tárca nevében támogatjuk a módosító javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a bizottság tagjait, támogatják-e. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Következik az 5. napirendi pont, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat T/1497. szám, Kósa, Kovács módosító indítványa. Bizottsági módosító van kettő darab. Először a 2. §-sal kapcsolatos módosító javaslatot tárgyalnánk. Bérces Kamilla jogi főreferens van jelen. (Dr. Bérces Kamilla. Jó napot kívánok! Petrovics Zoltán kollégámmal vagyunk jelen az NGM-ből, és szeretném kérni, hogyha kaphatnánk példányt a módosító javaslatokból Köszönöm szépen.) Jó, akkor félretesszük, addig megtárgyaljuk a költségvetést. Legyenek szívesek, addig tanulmányozzák alaposan a két módosító javaslatot.
A szisztéma alapját képező költségvetési sillabuszt kiosztotta a bizottság titkárság, megvan mindenkinek. A metódus a szokásos, ha szabad ezt a kifejezést használni. Vannak egyetértők, van nem egyetértő és van bizottsági tag által benyújtott, de a kormány nem ért vele egyet. Ebben a sorrendben mennék. Ha valaki ki akar kérni ebből vagy akár többről szavaztatni, akkor arra is természetesen van lehetőség.
Az előterjesztő egyetért a 23/2. és a 63/15. ponttal. Szeretném megkérdezni, tárca- vagy kormányálláspont van.
ROZSI ÉVA JUDIT (Nemzetgazdasági Minisztérium): Kormányálláspontot tudok mondani.
ELNÖK: Változott-e?
ROZSI ÉVA JUDIT (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem, ez így igaz, ez a kettő a támogatott.
ELNÖK: Akkor kérdezem a bizottságot, hogy tudunk-e erről a kettőről egyben szavazni? (Közbeszólás.) Nem? Akkor külön a 23/2-esről. A tárca támogatja. A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) Egyhangú.
63/15. A tárca támogatja. A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Következik az 5/1., 27/4-6., 27/20., 27/21., 52/1., 127/14., 127/15., 127/16., 151/1-5., 160/1., 165/2-6., 165/13. Az én előzetes információm szerint ezekkel nem ért egyet a kormány, de ezek a bizottság feladatkörébe tartozó előterjesztések. Változott-e valami?
ROZSI ÉVA JUDIT (Nemzetgazdasági Minisztérium): Ezekkel az ajánláspontokkal nem ért egyet a kormány.
ELNÖK: Tehát nem változott az álláspont. Kérdezem a bizottsági tagokat, hogy kéri-e ki ebből valaki valamelyiket. (Nincs jelzés.) Úgy látom, hogy nem, akkor szavazzunk egyben. Akkor a 2. pont az imént felsorolt ajánlási pontokkal, az előterjesztő nem ért egyet. Kérdezem a bizottságot, egyetért-e ezekkel az ajánlási pontokkal. (Szavazás.) 1. A bizottság egyharmada sem ért vele egyet, tehát egyharmada sem támogatja.
Következnek Hegedűs Lorántné képviselő asszony javaslatai, a 27/7., 27/8., 27/9., 27/10., 27/11., 27/12., 27/13., 27/14., 27/17., 27/19., 35/1., 35/5., 36/3., 186/4., 191/2. Kérdezem az előterjesztőt, hogy mi az álláspontja ezekről.
ROZSI ÉVA JUDIT (Nemzetgazdasági Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: (Jelzésre:) Képviselő asszony!
HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik): Nekem nem valami extrém sport, hogy én ennyit nyújtok be, hanem ahogy elmondtam... (Elnök: Nekem volt 200 módosítóm.) Jó, akkor még sehol nem vagyok. Hanem ahogy a tegnapi vitában is elhangzott, mondjuk így, gondolatkísérlet, amihez próbálok partnereket találni a tisztelt vidéki fideszes polgármesterek között. Most nagyon röviden összefoglalom újból, hogy miről van szó.
Budapestet ez a költségvetés messze... Még jó, hogy nincs itt Láng Zsolt, nem hallja, de majd elolvashatja a jegyzőkönyvben. Tehát Budapestet hihetetlen nagyvonalúan támogatja fejlesztési kérdésekben, ami egyébként jó meg helyes, csak az a baj, hogy közben a vidéki önkormányzatok meg éppen hogy csak az életben maradásukért tudnak küzdeni, és ez nem jó. Legalább egy picit, hogy mondjam, valamilyen egyensúlyba kellene hozni.
Ezért tehát ezek a módosító indítványok, ezek a pontok, a 27/7., a 27/8. és így tovább egyébként mindig összefüggenek a harminchét per valamennyivel, a 4-es metróból mindig leveszünk egy picit és a javaslat szerint a pénzt mindig áttesszük egy másik normatívába. Számtalan ilyen javaslat van. Tehát nem rövidítjük meg véglegesen és felépíthetetlenül a 4-es metrót, csak valljuk be, hogyha egy-egy normatívát, amit itt külön támogatni gondolok, kicsit a kormány jobban preferálna, az adott esetben csodákat tudna művelni vidéken, míg a 4-es metróba gyakorlatilag mint egy feneketlen kútba megy bele a pénzt.
A múltkori bizottsági ülésen, amikor emellett próbáltam érvelni vagy ennek egy hasonló variációja mellett próbáltam érvelni, akkor azt mondták, hogy majd előbb-utóbb ki fog derülni, hogy mennyi szabálytalanság volt a 4-es metró kapcsán, és akkor majd utólag esetleg vissza lehet kérni a pénzt. Én azt gondolom, hogy egyébként pedig már most felül lehetne vizsgálni ezt a beruházást nyugodtan, még bőven van rá idő. Messze felül vannak költségelve, én itt most belemondom jegyzőkönyvbe nyugodtan, messze felül vannak költségelve ennek a beruházásnak a tételei. Igenis meg lehetne ott spórolni 1-2 milliárd forintot, hogy azt ne mondjam, tizenmilliárd forintokat is. Adott esetben ezek a pénzek vidéken igenis jóval többet tudnának mutatni eredményben, mint az, hogy most a 4-es metrót még pluszban messze felüldotáljuk, mint azt egyébként ez az egész történet megérdemelné.
Bocsánat, még egy mondat. Az utolsó kettő egy civil szervezeti támogatásról szól, tehát az már nem ez a téma, de azt is kérném, hogy támogassák.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Varga Zoltán képviselő úr javaslatai a 34/1., 51/11., 127/1. és dr. Tóth József javaslatai a 165/1., 165/7., 165/8., 180/7. Egyrészt kérdezem a kormány képviselőjét, hogy ezekkel az általam felsorolt javaslatokkal egyetért vagy nem ért egyet, és hogy Hegedűsné képviselő asszony, Varga Zoltán és dr. Tóth József javaslatai közül bármelyikkel egyetért-e.
ROZSI ÉVA JUDIT (Nemzetgazdasági Minisztérium): Egyiket sem tudjuk támogatni.
ELNÖK: Amit a képviselő asszony felvetett, arra kíván-e reflektálni?
ROZSI ÉVA JUDIT (Nemzetgazdasági Minisztérium): Ha muszáj, csak akkor reflektálok és csak egy mondattal. Azt a múltkori bizottsági ülésen is megpróbáltam fölvázolni, hogy itt van egy metrószerződés, ami elkülönül attól, ami uniós támogatással megvalósuló rész. Ez a metrószerződés, ami 2002-ben köttetett, egy fix összeget ír elő támogatásként, és ha a költségek megnövekedtek, tovább ez a fix összeg nem terjeszkedik. A 9-es melléklete a költésvetési törvényjavaslatnak úgy szól, hogy az a támogatás, amely szerződés miatt jár ebből a fejezetből - és most nagyon hangsúlyozom, hogy ebből a fejezetből, az önkormányzati fejezetből -, felülről nyitott, tehát látszólagos most ez az intézkedés, hogy leveszünk a metrókiadásból, miközben a másik oldalon a felülről nyitottság okán pont annyit kell odatenni, mint amennyit az eredeti szerződés szerinti számla arányában ki kell fizetni ebből a fejezetből. Nem tudom, hogy elég világos voltam-e.
Köszönöm, én ennyit szerettem volna.
ELNÖK: Szerződéses kötelezettség jelen pillanatban, amihez szerződést kellene módosítani, ha lehet. Ez a 2002-ben megszületett szerződés. Az általános vita során megvitattuk vagy végigbeszéltük ezt a kérdéskört, már mondtam egyszer a képviselő asszonynak is. Abban szerintem közöttünk nincs vita, legalábbis én meg ön között, hogy a metróberuházás - nem használok sem erős, sem puha szavakat - nem megfelelő módon készült el, maradjunk ebben. Ebben biztos, hogy van túlfinanszírozás, amit mondott képviselő asszony. De abban az esetben, ha ezeket a szerződött összegeket nem fizetjük ki, az járhat kötbérrel, járhat a beruházások be nem fejezésével, ami jóval többe kerül egyébként, mintha befejezzük ezt a rettenetes beruházást, és valamikor majd valóban, akár a büntetőbíróság előtt is el kell vele számolni azoknak, akik ezt egyébként az elmúlt esztendőkben csinálták.
Azt is megértem, hogy a képviselő asszony nyilván a vidék felé kíván a fővárossal szemben lehetőséget adni a vidéki önkormányzatoknak. Ebben sincs közöttünk egyébként ellentét. Mi is azt látjuk, hogy vidéken sok tekintetben nehezebb az élet, főleg a kistelepülési körben, de ez egy olyan láb, ahogy mi hívjuk a költségvetési terminus technicusban, ahonnét ez szerződéses kötelem miatt nem elvehető.
Képviselő asszony, parancsoljon!
HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik): Az Állami Számvevőszék külön vizsgálta a 4-es metró beruházását, és azt találta, hogy maga a szerződő partner, akivel ez a szerződés köttetett, nem tartotta be a szerződéses feltételeket. Ezért is azt hiszem, most nem tudom, hogy már megtette-e vagy csak ígérte nekünk itt a bizottsági ülésen az ÁSZ alelnöke, de arról volt szó, hogy büntetőfeljelentést tesznek a dologban. Én azt gondolom, hogy ezek után nincs az a szerződés, ami minket kötelezhetne arra, hogy ezt az összeget teljes egészében feltöltsük. Nem beszélve arról, hogy 2002-től kezdődően - én emlékszem, városüzemeltetési bizottsági tag voltam a fővárosban - egy darab kapavágás még nem történt, és csak kommunikációra elment már 3-4 milliárd forint a 4-es metró tekintetében. (Elnök: Van is híre a beruházásnak.) Az biztos, az kétségtelen. Azért, hogy a társadalmi... Hogy is mondták? Ott aztán be akarták vonni a társadalmat, na nem úgy, mint a Tükörhegyen, ott be akarták vonni, mindenkit, mindenki tudjon róla. Mindegy, tényleg ezt a vitát hosszan lehetne folytatni. Én azt gondolom, hogy ennek adni egy büdös fillért is túl sok, de nem erről szólnak a javaslataim. Igenis, miközben mi onnan elveszünk pénzt, jövőre volna bőven időnk még föltölteni ezt a dolgot, ha nagyon muszáj, átvizsgálni ezt a szerződést pontról pontra, és az állam módosíthatná nyugodtan.
ELNÖK: Köszönöm szépen a hozzászólást. Van-e még valami? (Jelzésre:) Varga képviselő úr esetleg kíván szólni? Parancsoljon!
VARGA ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Nem a metróberuházáshoz, hanem én is a beadott módosító javaslatok mellett szeretnék érvelni. Két területet emeltem ki, az egyik a tűzoltóságok. Bakondi úr itt nagyon szívhez szólóan beszélt a tűzoltóságokról. Én azt gondolom, hogy fontos lenne átcsoportosítani oda ezt a kis összeget mind az önkormányzati hivatásos, mind pedig a köztestületi tűzoltóságokhoz.
A másik nem az önkormányzati fejezetet érinti, hanem az FVM-ét. Napirend előtt is szólt éppen egy Békés megyei képviselő, Dankó Béla képviselőtársunk, hogy az elkövetkezendő év nehéz lesz az önkormányzatok számára és mindenki számára, akik itt a belvízvédekezéssel küszködnek. Tehát én azt gondolom, hogy mivel ez az FVM szervezetébe tartozik, oda már most kell több forrás ahhoz, hogy egyáltalán azokat a feladatokat, amelyeket a kormány magára húzott... Bocsánat, mert magára húzta, hiszen gyakorlatilag államosította azt a százezer kilométer belvízcsatornát, amely az országban van. Azt gondolom, hogy ehhez szükségesek plusz források, hogy egyáltalán érezhetően valami elinduljon, megoldani úgysem tudja egy év alatt, de szükségesek ezek a források, ezért szeretném kérni, hogy támogassa a bizottság.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor a vita végére értünk. Először is, Hegedűs Lorántné képviselő asszony kér-e külön szavazást valamelyik javaslatáról. (Hegedűs Lorántné: Nem. - Szilágyi Péter jelentkezik.) Szilágyi képviselő úr, parancsoljon!
SZILÁGYI PÉTER (LMP): Köszönöm. Én a 186/4-esről szeretnék külön szavazást kérni.
ELNÖK: Hegedűs Lorántné képviselő asszonynak van egy javaslata, ez a második hátulról, a 186/4-es. Akkor a 186/4. kivételével a kormány nem támogatja Hegedűsné képviselő asszony javaslatait. Erről kérdezzük, hogy a bizottság támogatja-e. (Szavazás.) Egyharmada sem támogatja.
Akkor most a 186/4-esről szavazunk. Ki támogatja? (Szavazás.) Egyharmada sem támogatja.
Varga Zoltán képviselő urat kérdezem, kéri-e ki valamelyiket. (Varga Zoltán: Nem.) Akkor erről a három javaslatról. A kormány nem támogatja. A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
Dr. Tóth József képviselőtársunk javaslata ez a négy darab. A kormány nem támogatja. A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatta.
Van négy kiosztott módosító javaslat. Az egyik lenne a törvényjavaslat 36. § (4) bekezdéséhez. Kérdezem a kormány képviseletében, hogy tárca- vagy kormányálláspontot tudnak mondani.
ROZSI ÉVA JUDIT (Nemzetgazdasági Minisztérium): Kormányálláspontot tudunk mondani.
ELNÖK: Igen, tessék parancsolni! A kormány? Én mondtam a paragrafusszámot is, amelyik nálam legfölül van, a 36. § (4) bekezdéséhez.
ROZSI ÉVA JUDIT (Nemzetgazdasági Minisztérium): Ez egy szövegpontosítás csupán, úgyhogy ezt igen.
ELNÖK: A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Következik a vagyonátruházásos dolog, az állami vagyonról szóló, a 36. § (4) bekezdés d) pont.
ROZSI ÉVA JUDIT (Nemzetgazdasági Minisztérium): Igen, ez csak azt szeretné, hogy lehessen 10 milliárd forintig átadni a kormányzatnak vagyont kormánydöntés alapján, tehát igen.
ELNÖK: Tehát felemeli az értékhatárt. A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság ezt egyhangúlag támogatja, ha jól látom.
A következő a 4. melléklet, ez a jövedelem. Kérdezem, mi a kormány álláspontja.
ROZSI ÉVA JUDIT (Nemzetgazdasági Minisztérium): Igen, ez egy mutatószám-felmérés eredményeként kialakult kis megtakarítás, 1,4 milliárdnyi, pontosabban majdnem 1,5 milliárdnyi forint. (Elnök: 1462,8.) Így igaz. Ezt egy külön fejlesztési célú kiegészítési támogatásként a központosított előirányzatok között egy külön jogcímen javasolja a módosítás képezni, amelynek felhasználási szabályát év közben alakítaná ki a kormány. A kormány támogatja.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a bizottságot, hogy támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A mellékletben különböző előirányzat, fejezeti tartalék, kiegészítő támogatás, tehát ez egy bizottsági módosító javaslat. Kérdezem a kormány álláspontját.
ROZSI ÉVA JUDIT (Nemzetgazdasági Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A költségvetésben nincs több. Kérdezem a képviselőtársakat, hogy kíván-e valaki valamelyik ajánlási pontról még szavazást kérni. (Nincs jelzés.) Ha nem, akkor a napirendi pontot lezárom. Köszönöm szépen főosztályvezető asszonynak a megjelenést.
Felkészültek-e? (Dr. Bérces Kamilla: Igen.) Köszönöm. Akkor ez a két bizottsági módosító lenne, a 2. és az 5. §-hoz. A 2. §-hoz mi az álláspontjuk?
DR. BÉRCES KAMILLA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Tárcaálláspontot tudok mondani, támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) Köszönöm szépen. A bizottság támogatja.
Az 5. §.
DR. BÉRCES KAMILLA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Szintén támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság támogatja. Köszönöm szépen. Akkor köszönjük szépen a megjelenést és a türelmet.
Marad a felvett napirend, a T/1935. számú az energetikával kapcsolatosan. Ez pedig a törvényjavaslat 14. §-ának a módosítását javasolja, 14/b. 9-12. §-sal egészülne ki. Olajos Péter helyettes államtitkár urat és munkatársát tisztelettel köszöntjük. Kérdezzük, hogy tárca- vagy kormányálláspontot tud e vonatkozásban mondani.
OLAJOS PÉTER helyettes államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium): Tárcát mindenképpen. Tehát itt egy technikai módosításról van szó. Arról van szó, hogy három helyen ebben a paragrafusban itt az "e törvény" helyett beírtuk, hogy egészen pontosan melyik annak a törvénynek a megnevezése. Gondolom, ez a tárcaálláspont nem különbözik a kormányállásponttól, mert ez a jogszabály által előírt forma. (Közbeszólás: Annyit egészítenék ki, hogy az igazságügyi tárca álláspontja is támogató ebben, így gyakorlatilag annak ellenére, hogy nem volt kormányülés értelemszerűen a benyújtás és az álláspont kialakítása között, a két igazságügyi szakértő álláspontja tulajdonképpen kormányálláspontnak tekinthető a kormány ügyrendje szerint.)
ELNÖK: Akkor az NGM és a KIM álláspontja szerint ez technikai módosítás és támogatható vagy támogatják. A bizottságot kérdezem, hogy támogatja-e. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Ezt a bizottság támogatja. (Szekó József: Szavazás után ehhez a kérdéshez hozzászólhatnék?) Nem, lezártuk.
SZEKÓ JÓZSEF (Fidesz): Nem ezzel kapcsolatban, hanem az eredeti javaslattal kapcsolatban. Nagyon sok önkormányzatnak van komoly problémája ezzel a módosító javaslattal így ebben a formában.
ELNÖK: De nem a bizottságival van probléma, hanem az eredeti javaslattal. Ezt Varga képviselő úr is jelezte felém. Megfelelő csatornákon ezt én elmondtam annak, akit illet. Jelenleg ezek tárcaálláspontok, még a kormány ebben dönteni fog, szerintem mindegyik kérdéskörben állást kell hogy foglaljon, hiszen szavazni kell a törvényről. Ez a távhőprobléma.
Köszönjük szépen a megjelenést, államtitkár úr.
Tisztelt Képviselőtársak! Egyebek keretében a következőt szeretném mondani. A következő esztendőben európai uniós elnökség lesz, és a bizottságnak lesz feladata. Mi a fenntartható fejlődéssel foglalkozó bizottsággal leszünk együtt. Egy konferenciára kerül sor március 4-én pénteken 10-16 óra között Jávor Benedekkel előzetesen egyeztettem, hogy mi lenne az a téma, ami beleillik a rendszerbe és érdekelheti az összes uniós tagállamot. Tekintettel arra, hogy a fenntartható fejlődéssel foglalkozó bizottság fő témája a Duna-stratégia, az ökológiai korlátai és lehetőségei, fenntartható vízgazdálkodás, a térség biodiverzifitásának a védelme. Ez nyilván Portugáliát, az északi államokat különösebben nem érinti, hanem csak a Duna melletti országokat. Ezért én azt javasoltam, hogy a mi témánk pedig "a terület- és településfejlesztés lehetőségei a kohézió és a politikai reformok tükrében", én ezt javasoltam, mert ez mindenkit érint, az összes uniós tagállamot. Majd mikor odaérünk ehhez, akkor majd kérném a képviselőtársak segítségét ebben a témában. Én felvettem a kapcsolatot már az illetékes minisztériummal is, hogy ők is adjanak segítséget nekünk ebben. Amikor elindul a tavaszi ülésszak, akkor nyilván ebben majd le kell ülnünk, hogy hogyan tovább, miként működik. Ezt szerettem volna tájékoztatásul előadni.
Minden panaszügyet, ami hozzám érkezett, a mai nappal Kisújszállástól Törökbálintig, hogy úgy mondjam, kivégeztük, tehát nincs semmi restanciánk, a következő esztendőbe úgy megyünk át, hogy mindent, ami hozzánk érkezett, azt a bizottság elvégezte.
Szeretném megköszönni a képviselő kollégáknak a munkát. Azt gondolom, hogy talán nem volt rossz, lehet, hogy nem is volt jó ebben a bizottságban az elmúlt időszakban dolgozni. (Michl József: De, nagyon jó volt!) Te, aki alig jártál! Na jó, csak viccelek. Befejezem a gondolatomat. Én szeretném még egyszer megköszönni a képviselők munkáját. A bizottságban volt egy olyan szokás, úgy tűnik, persze ez kiszámíthatatlan, hogy ez volt az idei esztendőben az utolsó bizottsági ülés, hoztunk gyerekpezsgőt meg valódit is, és akkor egy koccintásra hívom a képviselőtársakat, akinek van 5 perc ideje még. Másrészt szeretném megköszönni Erikának, aki legtöbbször egyedül volt itt a bizottságban, és gondoljunk bele, gyorsíróként ma 2 órától 2 óra 20 percet egyedül csinált végig. Úgyhogy köszönjük szépen az ő munkáját is meg a bizottsági munkatársak munkáját is. Mindenkinek még az elkövetkezendő néhány napban jó munkát kívánok és jó kikapcsolódást a karácsonyi ünnepekben. (Varga Zoltán jelentkezik.)
Miniszter úr kért szót.
VARGA ZOLTÁN (MSZP): Bocsássa meg, elnök úr, javaslatom lenne, hogy ezekhez a programokhoz be kellene vonni a Régiók Bizottsága magyarországi képviselőit is, egyrészt ott ülnek a Duna-stratégia tárgyalásakor Brüsszelben ugyanebben a dologban, és itt megvannak ezek a tagok, hogy kik az állandó és kik a póttagok, hasznosítani lehetne őket.
ELNÖK: Jó, köszönjük, ez egy jó felvetés. Köszönöm szépen. Van-e még valakinek esetleg valami? (Nincs jelzés.) Lehet, hogy elsütöttem már. Annak idején Szabó Csaba, talán ismerik, az ÁPV Rt.-nek az agrárigazgatója volt '98 és 2001 között, és az egyik állami gazdaságból mindig felhívta - nem mondom, melyikből - egy Tibor nevezetű állami gazdasági vezérigazgató, és amikor befejezték a telefonbeszélgetést, akkor a következő módon zárult a telefonbeszélgetés. Csabikám, befejeztük, vagy van-e részedről bármi irányomba felőled? (Derültség.) Ezt megjegyezni se könnyű.
Zsuzsa távollétében megköszöntük a bizottság titkársága munkáját is meg a finomságokat is, úgyhogy mindenkinek jó nassolást. Kedves egészségükre!
(Az ülés befejezésének időpontja: 16 óra 25 perc)
|
|
|
Dr. Kovács Zoltán |
Jegyzőkönyvvezető: Földi Erika