KIEB-1/2007.
KIEB-1/2006-2010.
az Országgyűlés Kutatási és innovációs eseti bizottságának
2007. szeptember 25-én, kedden, 10 órai kezdettel
a Képviselői Irodaház V. emelet 532. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
Határozatképesség megállapítása *
Döntés az állandó meghívottakról *
Dr. Pálinkás József tájékoztatása *
A bizottság ügyrendjének megtárgyalása és elfogadása *
A bizottság munkatervének megvitatása és elfogadása *
Elnököl: Dr. Magda Sándor (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Pálinkás József (Fidesz) társelnök
Dr. Józsa István (MSZP)
Kormos Dénes (MSZP)
Dr. Szabó Zoltán (MSZP)
Tatai-Tóth András (MSZP)
Dr. Ángyán József (Fidesz)
Dr. Gógl Árpád (Fidesz)
Dr. Pósán László (Fidesz)
Tellér Gyula (Fidesz)
Dr. Latorcai János (KDNP)
Almássy Kornél (MDF)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Kapolyi László (MSZP) dr. Józsa Istvánnak (MSZP)
Dr. Orosz Sándor (MSZP) Tatai-Tóth Andrásnak (MSZP)
Dr. Sándor Klára (SZDSZ) dr. Szabó Zoltánnak (MSZP)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 3 perc)
DR. MAGDA SÁNDOR (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Hölgyeim és Uraim! Számomra nagy öröm, társelnök úrral együtt, hogy köszönthetjük a bizottságot, és hogy elfogadták a meghívást.
Határozatképesség megállapítása
Bejelentem, hogy határozatképesek vagyunk.
Mielőtt a napirendi pontokra javaslatot tennék, szeretném megköszönni mindenkinek a segítő munkáját, hisz ahhoz, hogy a mai napon a munkánkat megkezdhetjük, többetektől kértünk segítséget.
Szeretném bejelenteni azt, hogy Pálinkás akadémikus úrral több alkalommal személyesen is tárgyaltunk a nyár folyamán annak érdekében, hogy miként tudnánk, vagy tudjuk számításaink szerint hatékonyan végezni az elkövetkező években a munkánkat. Azt szeretnénk elérni, hogy ez a bizottság konszenzussal tegye a munkáját, és olyan témákat válasszunk, olyan témákra választott meg bennünket a parlament, mi úgy gondoljuk, ami nem kimondottan politikai jellegű, hanem szakmai. Meg vagyunk győződve arról mindannyian, és remélem, ezt visszaigazolják, hogy ma az innováció Magyarország fejlődésének és fejlesztésének egyik alapja.
Mi ketten arra tettünk egymásnak ígéretet, hogy olyan formában szeretnénk szervezni a munkát, mint ahogy sikerült a nyár folyamán az állandó bizottsági tagok meghívására is javaslatot tenni, ami a napirendi pontok között is szerepel.
Az alakuló ülésen szeretném az oktatási és tudományos bizottság munkáját segítendően Edelényi Zsuzsánna asszonyt és Kútvölgyi Mihályné Rózsikát köszönteni, aki a titkári munkát végzi. A frakciók részéről, az MSZP részéről Földi Ildikó, a Fidesz részéről Szalay Lucia és Eke Petra segíti munkánkat. A KDNP és az MDF részéről a későbbiekben kerül kijelölésre a személy.
Úgy gondolom, és akadémikus úrral erről szót váltottunk, először azt terveztük, hogy bemutatkozunk, de szerintem ismerjük egymást, és ha rám néztek, ti is azt mondjátok, azzal időt elveszíteni, hogy most elmondjuk egymásról egy-két percben, hogy ki, honnan jött és mit tett, nem érdemes, úgyis az idő erre ad majd lehetőséget. De már az ülés kezdetén egy olyan figyelmeztetést kaptam, hogy más ülések is sorra kerülnek a mai napon, ezért progresszívek legyünk és a témával foglalkozzunk, ezért eltekintünk a részletes személyes bemutatkozásoktól. Ezek után arra tennék javaslatot, hogy a kiküldött napirendi pontokat tárgyaljuk meg.
Aki egyetért azzal, hogy a kiküldött napirendi pontokat a feltüntetettek alapján tárgyaljuk meg, azt kérem, szavazzon! (Szavazás.)
Köszönöm szépen, egyhangú.
Döntés az állandó meghívottakról
Ennek értelmében első napirendi pontunk: döntés az állandó meghívottakról. Ezt a napirendi pontot Pálinkás akadémikus úr terjeszti elő.
Dr. Pálinkás József tájékoztatása
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A nyár folyamán képviselőtársaimmal elektronikus levélben, ezek után a szóban forgó személyekkel egyeztettünk, hiszen furcsa lenne egy felkérést kiküldeni úgy, amire az illető azt mondja, hogy köszöni szépen, nem kér belőle. A meghívottak személyében egyetértés alakult ki 16 személy esetében, és érkezett még 2 javaslat Szabó Zoltán és Almássy Kornél képviselőtársunk részéről. Ezt is kiküldtem a bizottság tagjainak. Ilyen módon a bizottság állandó meghívottainak száma 18 fő lenne. Ez a 18 fő viszonylag sok, ezért is kértem azokat a képviselőtársaimat, akik további javaslatokat tettek volna, hogy ne tegyünk további javaslatokat az állandó meghívottakra, hanem amennyiben a napirend úgy kívánja meg, akkor éljünk azzal a lehetőséggel, hogy a napirendhez meghívunk szakértőket.
Ezek után az állandó meghívottakra az alábbi javaslatot tesszük elnök úrral:
Ádám Veronika orvos, akadémikus, Bálint Csanád régész, akadémikus, Csaba László közgazdász, akadémikus, Freud Tamás biológus, akadémikus, Németh Tamás agrokémikus, Pakucs János mérnök, a Magyar Innovációs Szövetség tiszteletbeli elnöke, Palkovics László közlekedésmérnök, Vincze Imre fizikus, Daróczy Zoltán matematikus, Demetrovics János matematikus, Fergéné Kecskeméti Zsuzsa szociológus, Reviczky László villamosmérnök, Rakutz Lajos gépészmérnök, az Ipari Parkok Egyesületének elnöke, Simai Mihály közgazdász, akadémikus, Teplán István biokémikus, akadémikus, Tétényi Pál vegyész, akadémikus, Lovász László matematikus, akadémikus és Solti László, a gödöllői egyetem rektora.
Tisztelettel kérem a bizottságot, hogy erősítse meg, elfogadjuk-e ezeknek az állandó meghívottaknak a személyét. Kérem elnök urat, hogy szavazzunk erről.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki támogatja? (Szavazás.)
A jegyzőkönyv számára megállapítom, hogy a bizottság elfogadta az állandó meghívottak névsorát.
Szeretnék javaslatot tenni arra, hogy állandó meghívottként - ezt szintén egyeztettük - a MTA elnöke, a Nemzeti Kutatási Hivatal elnöke, valamint a Gazdasági Minisztérium és az Oktatási Minisztérium egy-egy szakállamtitkára kapjon meghívást. Azt követően természetesen a napirendi pontoknak megfelelően más területekre is meghívót küldünk. Ezzel egyetért-e a bizottság? Kérem szavazni! (Szavazás.)
Köszönjük, a bizottság egyetértett.
Tehát így a meghívottaknak ez a köre fogja segíteni munkánkat.
A bizottság ügyrendjének megtárgyalása és elfogadása
Tisztelt Bizottság! A második napirendi pontban az ügyrend megtárgyalása és elfogadása van. Kérem, értsünk egyet azzal, hogy sorban haladunk, nem térünk ki minden egyes paragrafusra, hanem akinek valamelyikhez van javaslata, azt kérem, tegye meg. Tessék, Pósán képviselő úr.
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. A bizottság feladat- és hatáskörével kapcsolatosan, illetve az azt követő egyéb részekhez kiegészítést javasolok. A 2. paragrafushoz, amelyik a tisztségviselőkre vonatkozik, a következő kiegészítést javasolom: a bizottság elnöke - itt kiegészítés lenne, hogy - a társelnökkel együtt... - majd folytatódik a szöveg tovább. Illetőleg a bizottság elnöke a c) pontban a társelnökkel együtt képviseli a bizottságot. A 2. § 3. pontja következik: azt a mondatot, hogy "A társelnök az elnök által rábízott feladatot látja el." - ez első olvasatra a klasszikus bizottsági felállásnál az alelnök besorolásába illeszkedik. Amennyiben a társelnök megoldást szavazta meg a parlament, márpedig ezt fogadta el, akkor azt gondolom, itt mindenképpen korrigálni illik, mert egyébként nem felelünk meg annak az előírásnak, amelyről a parlament szavazott. Azt kérem, ezen mindenképpen változtatnunk kellene.
ELNÖK: Javaslat?
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Itt egészen egyszerűen az kellene, hogy: A bizottság társelnöke az elnökkel egyeztetetten a megbeszélt feladatokat látja el. Köszönöm.
ELNÖK: Tessék! A 2. paragrafuson ezzel túl lennénk, ha ezt elfogadjuk. (Szavazás.)
Igen, ellenvetés nincs.
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz): Bocsánat, az első javaslat mi volt?
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): A 2. § (2) bekezdése, amelyik úgy kezdődik, hogy "A bizottság elnöke..." - és folytatódna - ...a társelnökkel együtt... Aztán folytatódna utána az a) pont, a b) pont: ...előkészíti, engedélyezi és a többi. A c) pontnál: a társelnökkel együtt képviseli a bizottságot. Ezt követően pedig a (3) bekezdés a) pontjánál: A bizottság társelnöke az elnökkel egyeztetett feladatokat látja el.
ELNÖK: Szabó Zoltán!
DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): Azt hiszem, hogy ez így nem nagyon szerencsés. Egyrészt az, hogy a bizottságot a társelnök is képviseli, erre a 3. pont kitér, úgyhogy a 2. pontban nem tartom szükségesnek megjeleníteni. Abban Pósán képviselő úrnak igaza van, hogy a társelnökkel egyeztetve kellene előkészíteni a bizottság ülését, de összehívni és vezetni már nem kellene a társelnökkel egyeztetve. Én tehát azt a megfogalmazást javasolom, hogy: A bizottság elnöke - a továbbiakban elnök - a társelnökkel egyeztetve előkészíti, továbbá összehívja és vezeti a bizottság ülését. Aztán a 2. pont maradna változatlan, a 3. pontra pedig mindjárt rátérünk, mert Pósán képviselő úrnak igaza van a feladatokat illetően.
ELNÖK: Pálinkás úr szerint is ez így elfogadható, egyébként a nyár folyamán is így dolgoztunk. Elfogadható így? (A bizottság tagjai bólintással jelzik egyetértésüket.)
Mi a következő?
DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): Ellátja mindazokat a feladatokat..., pontosabban ellátja az elnökkel egyeztetett feladatokat. (Tatai-Tóth András: Az egyeztetés mindenhol elfogadható.)
ELNÖK: Úgy van, az elnökkel egyeztetett feladatokat látja el. Így megfelel? (A bizottság tagjai bólintással jelzik egyetértésüket.)
A továbbiakban?
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): A 6. § a napirendre vonatkozik. Itt tisztelettel azt szeretném kérni, ahogyan a parlament állandó bizottságainak munkarendjében sem okoz semmiféle problémát, hogy az ülésen napirend-kiegészítésre bármelyik képviselő tehet javaslatot, és arról helyben a bizottság szavaz, ez esetben is érdemes lenne ezt megszívlelni. Ne ragaszkodjunk mereven ahhoz, hogy az előző nap déli 12 óráig írásban kell napirend-kiegészítést javasolni.
ELNÖK: Latorcai képviselő úr.
DR. LATORCAI JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen. Elnök úr, ehhez egyetlenegy kiegészítésem van. Mindenütt a zavartalan ügymenet azt kívánja, ne értelmezzük túl mereven azt, hogy a napirendről való levételre, vagy a napirendi pontok sorrendjére az ülés megkezdéséig kerüljön sor, mert minden további nélkül - bár az elnöknek erre joga van - lehet a bizottság álláspontját kérni a megváltoztatásnál. Például, ha valakit meghívunk, és az késik, amiatt az ügymenet mehessen. Tehát addig, ameddig a napirendet meg nem szavaztuk, utána pedig benne van, hogy az elnök minden további nélkül föltehet javaslatot. Ilyen esetben fontos, hogy gyorsabban tudjunk napirendi pontokat cserélni, ha szükséges.
ELNÖK: Szabó Zoltán.
DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): Én nem látom teljesen értelmetlennek ebben az esetben ezt a merevebb szabályt, tekintettel arra, hogy van 18 állandó meghívottunk, akiket adott esetben érdemes értesíteni arról, hogy valószínűleg elmarad egy-egy napirendi pont a tervezetthez képest. Megértve a kollégák aggodalmát, hogy túl merev ez a szabályozás, én lehetségesnek tartom ezt a változatot azzal, hogy az elnök urak által előrevetített konszenzus jegyében megállapodunk abban, hogy a helyszínen történő módosításhoz csak a legvégső, szükséges esetben nyúlunk.
DR. LATORCAI JÁNOS (Fidesz): Elnök úr, még egyszer szót kérek. Semmi mást nem kellene, csak hogy az ülésen is élhetünk ezzel, csak arra van, ezerszer előfordul, hogy egy meghívott minisztériumi tisztségviselő nem tud időben ideérkezni, és amiatt állunk, mert éppen valahol máshol van elfoglaltsága. Emiatt ne ragaszkodjunk ehhez mereven, hanem, ha az elnök úgy ítéli meg, hogy sorrendet forgatunk, akkor az elnök forgathasson.
ELNÖK: Tatai-Tóth András
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Arra szeretnék ráerősíteni, amiről Szabó Zoltán már beszélt. Nem árt, hogyha új napirendet akar akármelyikünk behozni, ha csak nem valamilyen rendkívüli esemény történik, de azt azért nem kellene belevenni, hogy kölcsönösen ígéretet teszünk, hogy normálisan végezzük ezt a munkát, mert ezt én maximálisan és eleve feltételezem. Feltételezem, hogy nem akarjuk egymást kellemetlen helyzetbe hozni, de hogy erre az ügyrendben se legyen inspiráció, az új napirend felvételéhez az egynapos határidőt indokoltnak tartom, hogy benne legyen.
DR. LATORCAI JÁNOS (Fidesz): Én csak a sorrendről beszéltem.
ELNÖK: Amikor nyáron egyeztettünk, abban maradtunk, a napirendi pontokat felcserélni lehetséges, de az új napirendi pontok felvételéről, amikor egyeztettünk Pálinkás képviselőtársammal, eleve abban állapodtunk meg, hogy igyekszünk mindig egy-egy témára fókuszálni, és úgy megszervezni a bizottsági üléseket, hivatkozva arra, hogy 18 állandó meghívottat kell értesítenünk, és a témához kapcsolódóan mindenképpen szeretnénk, hogyha ezeken részt vennének.
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz): Elnök úr, elnézést kérek, de Latorcai képviselő úrnak az a javaslata, ha jól értettem, és ez gondolom, támogatható, hogy ha a módosítás a napirendről történő levételre irányul, akkor azt az ülés megkezdéséig tegye, ha sorrendcserére irányul, azt tehesse meg a bizottság. Értelemszerűen ez azt jelenti, hogy közben is megteheti a cserét.
DR. LATORCAI JÁNOS (Fidesz): Előfordulhat, hogy nem ér ide az előadó, ezért javasoltam, hogy ne kössük meg a kezünket.
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz): Ezzel a magam részéről egyetértek.
ELNÖK: Azt gondolom, ez természetes, hisz a napirend elfogadásánál mindig van lehetőség a napirendi pontok felcserélésére, indokolt esetben valamilyen új téma felvételére is, de ettől tartózkodnánk.
A 6. paragrafushoz további javaslat van-e? Parancsolj!
KORMOS DÉNES (MSZP): A sorrenddel és a praktikus tárgyalási móddal kapcsolatban azzal egyetértek, ami elhangzott, de itt úgy hangzik az előterjesztésben, hogy "új témával egészíti ki az ülés napirendjét". Új témát előkészíteni nyilván, nagyon nehéz, tehát azt mindenképpen előtte kell, viszont az, hogy ez később egyáltalán tárgyalandó téma lesz-e, valószínű, arról célszerű állást foglalt. Tehát amennyiben előzőleg egy új téma felvetésére kerül sor, adott esetben déli 12 óráig, akkor ennek a sorát is el kellene rendezni, mert hiába veszünk új témát, ha annak előkészítése nem történt meg, érdemlegesen napirendként nem tárgyalható. Nem célszerű-e azt idetenni, hogy az új napirendi téma tárgyalásának módjáról a testület a soron következő ülésen - mindig a következő ülésén - dönt. Magyarán szólva, együttesen eldönti, hogy egyáltalán olyan-e ez a téma, amivel foglalkozni kell, és ütemezni az előkészítését, és így gyakorlatilag bekerül a rendszerbe.
ELNÖK: Mi a nyár folyamán többször egyeztettünk, és természetesnek tartjuk, hogy az egyes üléseken arra is javaslatot teszünk, hogy a következő ülésen mit tárgyaljunk meg. Remélem, olyan témába nem megyünk bele, és nem szorít bennünket a következő pár év, amit egy nappal előtte kell felvenni. Erre vannak a hetente ülésező bizottságok. Én úgy gondolom, hogy ennek a bizottságnak inkább stratégiai jellegű kérdésekkel kell foglalkoznia, és stratégiai jellegű kérdéseket nem lehet egy fél nappal előtte felvenni, mert ahhoz szakértők kellenek. Úgy gondolom, hogy amikor a bizottságunk munkáját meghatározzuk, hogy miként működjünk, akkor óvnék mindenkit ettől. Ezért én azt javasolom, hogy a bizottság ülésén az egyebekben fölvethetjük, hogy igen, ezt még a bizottság következő ülésére hozzuk be, készüljünk fel rá, vagy hogy ne egy hónap múlva tartsunk ülést, hanem három héten belül, mert ezt a téma indokolja.
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz): Értem Kormos képviselő úr, hogy még a 12 óra is kevés lehet, de ha valaki olyan témát kíván napirendre tűzni, amelynek nem történt meg az előkészítése, azt nem vesszük napirendre. Ez a legegyszerűbb megoldás, és így nem kell tartani attól, hogy ha valaki 12 órával előtte bejelent egy olyan napirendet, amire nem tudunk felkészülni, akkor nem vesszük napirendre.
ELNÖK: Ha viszont olyan, akkor megvitatjuk, és egy héten belül újabb ülést hívunk össze. Ebben mindenképpen a szakértők véleményére támaszkodnánk.
Kérdezem, a 6. §-nál vagyunk, ezzel a módosítóval túlléphetünk-e rajta? (Közbeszólások: Igen.)
A 7. paragrafusnál a 3-hoz kaptam javaslatot, amelyik úgy hangozna, hogy a bizottsági ülésen a telefon és személyi hívó használata mellőzendő, és nem lenne az a tiltás, ami benne volt, hanem a "mellőzendő" szó, ami kellemesebb hangzású.
DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): Miután eszközünk sincs, hogy kikényszerítsük, úgyhogy nincs értelme beleírni.
ELNÖK: Elfogadható ez így? (Közbeszólások: Igen. Elfogadható.)
Lépjünk tovább! A 8. § következik. 9. §. 10. §. 11. §.
(Almássy Kornél megérkezik az ülésterembe.)
Üdvözöljük Almássy Kornél képviselőtársunkat.
12. §. 13. §, végül a 14. § következik. (Nem jelentkezik senki.) Amennyiben túl vagyunk a 14-esen is, kérem, hogy aki az eseti bizottság így módosított ügyrendjét elfogadja, kézfelnyújtással erősítse meg! (Szavazás.)
Köszönöm szépen, egyhangú.
A bizottság munkatervének megvitatása és elfogadása
A 3. napirendi pont a bizottság tervezett munkaterve. Szintén megkérem Pálinkás társelnök urat, hogy tegyen javaslatot; erről is szót váltottunk az elmúlt időszakban.
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. A bizottságunkat a parlament hozta létre, és az a határozat, amely létrehozta, fölsorolja a feladatainkat, amely feladat a kutatás- és innovációpolitikai tevékenység elősegítése, ami meglehetősen tág terület. Magyarországon a tudományos kutatással, innovációval foglalkozó szervezetek, államigazgatási szervek: a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, azon belül a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal, az Oktatási és Kulturális Minisztérium, amely feladatkörében az egyetemeken a kutatás finanszírozására - most már a hármas finanszírozási struktúrában vagy három csatornán történő finanszírozásban - az intézmény-fenntartási, a hallgatói oktatási és a tudományos normatíván keresztül jelentős kutatásokat finanszíroz; tehát ez a 3. nagy finanszírozó és kutatást végző szervezet, és végül a Magyar Tudományos Akadémia a kutatóhálózatával, ahol a testület és a kutatóhálózat valamilyen értelemben különválasztható. Ezért azt javasoljuk, hogy a bizottság vegye fel munkatervébe a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal munkájának áttekintését. A hivatalnak új elnöke van, nem tisztem, hogy őt minősítsem, de több konferencián vettem részt az elnök úrral, és azt gondolom, érzi a felelősséget, amely ezen jelentős hivatalban ráhárul. Egy konferencián már meghallgathattam - és többen is ebből a bizottságból - az elképzeléseit, mégis jó lenne, hogyha a bizottság előtt is meghallgatnánk őt az elképzeléseiről. Ha a bizottság állandó meghívottai részt vesznek ezen az ülésen, észrevételeikkel segíthetik az ő munkáját, és a bizottságnak is rálátása van arra, hogy mi történik a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal jelentős forrásaival.
Fontosnak tartanám azt, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, amely jelentős kutatási-fejlesztési források fölött rendelkezik, és elindulnak a meglehetősen nagy volumenű és az ország kutatási-fejlesztési potenciálja, sőt gazdasági fejlődése szempontjából is fontos programok, ezért szintén gondolom, ennek a bizottságnak jó lenne látni azt, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az Új Magyarország fejlesztési terv keretében milyen kutatási-fejlesztési programokat indít el, hogyan állnak ezek a programok, milyen pályázati kiírások történtek meg, és milyen ezeknek az ütemezése.
A Magyar Tudományos Akadémián zajló úgynevezett akadémiai reform, az ezzel kapcsolatos -esetleges - törvény-előkészítés szintén olyan kérdés, amelyet a bizottságnak úgy gondolom, meg kellene vizsgálnia és meg kell tárgyalnia.
Végül egy negyedik kérdés: az elmúlt években nagy szolgálatot tett a magyar kutatás-fejlesztésnek, az egyetemi kutatásoknak, különösen a kisebb intézményeknek az úgynevezett EISZ, az úgynevezett elektronikus információszolgáltatás rendszere. Javasolom, a bizottság vegye napirendjére ennek a rendszernek, az eddigi munkának az áttekintését, és bizottságként a költségvetési vitában, majd meglátjuk, a bizottságban egyezségre jutunk-e abban, hogy valamilyen módon ezt az úgy gondolom, jó kezdeményezést - az úgy gondolom kifejezést azért tettem hozzá, mert mi kezdeményeztük, ezért nyilván jónak gondolom, de folytatta az utánunk következő kormány is -, tehát ezt az elektronikus információszolgáltatási rendszert, amely a magyar kutatás-fejlesztés, az egyetemek, kutatóintézetek számára az egyre inkább elektronikusan hozzáférhető folyóiratokat általánosan hozzáférhetővé teszi. Ha egy országlincencet meg tudunk vásárolni, akkor ez sokkal költséghatékonyabb, mint hogyha az egyes intézetek, intézmények, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, az NKTH, vagy éppen az OTKA keretéből alapozzák meg erre a pénzt.
Ennek a négy témának a megtárgyalására teszek javaslatot. Köszönöm szépen, elnök úr.
(Tellér Gyula megérkezik az ülésterembe.)
ELNÖK: Köszönöm szépen, ezeket egyeztettük a nyár folyamán. Tessék, további javaslat? Igen!
DR. GÓGL ÁRPÁD (Fidesz): Nyilván egy új bizottság alakult, új feladatok is vannak. Számomra az első nagy kérdés, és ebben tegnap megerősített az akadémián folyó ülés is, hogy a kutatás-fejlesztés, az innováció kérdésköre az elkövetkezendő időben nagyon fontos, kitüntetett szerepű lesz az európai uniós források jó felhasználása miatt is. Ezért meg kellene vizsgálni a kormányzati irányítás és a finanszírozás optimalizálásának kérdését, mert jelen pillanatban a kutatás-fejlesztés és innováció kérdésköre, kormányzati irányítása szintén nem mindenben rendezett. Túl heterogén az irányítás, nehéz így összehangolni, és a jelenlegi kormányfői hivatal talán nem is képes mindenre.
A finanszírozás kérdéskörét azért hoznám ide, mert most már az 1%-ot elértük a GDP-ből a fejlesztési forrás nagyságrendjében, de valahol 3%-ot tűzött ki 2010-re az Unió. A tervekben láttuk, hogy 9 tized százalékot tett hozzá a kormányzat a távlati tervekben, de ezt mind-mind nem központosított forrásból, hanem másik jövedelemtulajdonosoktól. Ez jelentheti a vállalatokat, a termelőhelyeket, illetve a lakosság bevonását is, amennyiben tudományra más pénzt is be lehet vonni. Én mindenképpen ezt valamilyen módon megvizsgálnám, tehát az irányítás és a finanszírozás kérdését, mert ez az egyik alapkérdés.
A másik téma, amellyel szeretném, ha a bizottság kitüntetetten foglalkozna, a jelenlegi magyar tudománystruktúrában az egészségügy és a gyógyszeripar kitüntetett szerepe. Tehetetlensége még viszi a gyógyszeripart, mert megmaradt annyi tartalék, ami miatt még nem csökkent, de részben a fejlesztési utánpótlások, a gyakorlati bázisok szétesése el fogja lehetetleníteni a magyar gyógyszeripart. Az ugyanis egy hosszú folyamat, míg egy piacképes termék megszületik. Meg kell hallanunk a gyógyszeripar segélykiáltását, és egy széteső egészségügyi ellátó rendszerünk van most, ami nyilván újra fog szerveződni, de ebben a szakaszában segítséget igényel. Meg kellene vizsgálni ezt a kérdést is.
Van egy nagyon sürgős olyan eleme a kutatás-fejlesztés-innováció kérdésének, amire vészforgatókönyvet kellene hirdetni, ugyanis 150 kutatót nyugdíjaztak a pécsi orvostudományi egyetem területén. Tudjuk, hogy ha valamelyik országot jellemzik, hogy mire képes, milyen kapacitása van, akkor az összes faktor összerendezése egy kitüntetett mérőszám. Ennyi embert elbocsátani - és most nem minősítem a háttérokokat -, de ez a helyzet kialakult, és ez ellehetetlenít bázisokat. Annyit kell tudni, hogy a pécsi egyetem volt a klinikai farmakológia bázisintézménye a Magyar Gyógyszeripari Egyesülésnek, amikor még ilyen volt, amit az öt nagy gyógyszergyár létrehozott, ez az egyik bázis volt. Ilyet nem lehet megengedni. Én megértem az egyetem vezetését, mert hogyha csődbiztos van ott, akkor vészforgatókönyveket raknak össze, de az megengedhetetlen, hogy akadémikusokat helyezzenek inaktív állományba, mert olyan veszteség lesz, ami hosszú távon pótolhatatlan. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van még más jelentkező? Szabó képviselő úr és Almássy képviselő úr.
ALMÁSSY KORNÉL (MDF): Köszönöm szépen. Egyetértve az elhangzottakkal (Megszólal a mobiltelefonja.)... Elnézést kérek, kikapcsolom a telefont. Egyetértve az elhangzottakkal még egy aktuális ügyre szeretném fölhívni a figyelmet, hiszen ez szerintem teljesen a bizottság napirendjébe tartozik. Megjelent nyáron a kisadók összevonása, és ebben az innovációs járulék kérdése érintett. Ez ügyben már, anélkül, hogy bármiféle minősítést tennék, mert ez nem tisztem, de úgy vélem, ezt a kérdést érdemes lenne megvitatni. Én már a nyáron levelet intéztem a rektorokhoz, tenni fogom ezt a szakképző intézmények vezetőihez is, mert ez a szakképzési hozzájárulást is érinti, de tegnap az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén is egy talán pozitív elmozdulás látszik az ügyben. Az államtitkár úr is a múlt héten, a napirend előtti hozzászólásomra nem adott még egyértelmű választ, de azt gondolom, hogy a kutatás-fejlesztés számára fontos lenne, hogy az eredeti módszer szerint maradna meg az innovációs járulék. De ha nem is így lesz, akkor is jó lenne tudnunk pontosan, hogy milyen elképzelései vannak a kormányzatnak ezzel a járulékkal. De azt gondolom, jó lenne a Pénzügyminisztérium illetékesét is meghallgatni ebben a kérdésben, és adott esetben meggyőzni arról, egymást meggyőzni arról, hogy mi lenne a jó megoldás az innovációs járulék ügyében. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Nagyon fogok figyelni, hogy egyszer az egyik oldalról, utána a másik oldalról adjak szót, de most elnézést kérek Szabó képviselő úrtól, előtte jelentkezett Almássy képviselő úr.
Csak egy mondat az innovációs járulékhoz: a véleményüket szeretném kérni, mert az első napirendi ponthoz lehetne kötni, ugyanis amikor az NKTH-t meghallgatjuk, akkor kellene ezt is behozni. Tájékoztatásként azt tudom mondani, Veres pénzügyminiszter úr azt mondta, hogy tegnap az OÉT-ben pozitív irányú elmozdulás volt, és ő nem ragaszkodik ahhoz. Én azt érzékelem, és lehet, hogy ebben a bizottság pozitívan tud együttműködni, ő abban érdekelt, hogy az innovációs járulék oda kerüljön, ahol az innovatív tevékenység valóban van. Ha ezt jól tudjuk képviselni, akkor talán abból a pénzből többet tudunk az innovációs irányba elvinni. Tehát amikor ez a téma felvehető, az adott bizottsági ülésre be fogjuk hozni. Megfelel? (Almássy Kornél: Igen. Jó.)
Szabó képviselő úr.
DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): Mind a két előttem szólóhoz csatlakoznék, és támogatom Gógl képviselő úr javaslatát. Ami az irányítást, a kormányzati irányítást vagy felügyeletet illeti, ez a bizottság nem kormány, tehát nem áll módjában a kormányzati struktúrát meghatározni, de az a fajta széttagoltság, ami a tudományos kutatásokat részint az OTKA révén a Magyar Tudományos Akadémia alá, részint az egyetemi kutatási támogatások révén a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium alá, az alkalmazott kutatásokat, innovációt pedig az NKTH-n keresztül a Gazdasági Minisztérium alá rendeli, ez hihetetlenül szétforgácsolt és irracionális struktúrát képes létrehozni. Való igaz, hogy gyökeresen különbözik az alapkutatás és az alkalmazott kutatás, mindazonáltal a kettő szinergiájában olyan lehetőségek rejlenek, amelyeket képtelenség kihasználni.
Ami a finanszírozást illeti, nyilván ezt is meg lehet vizsgálni, de azért az alapállással kapcsolatban némi óvatosságra intenék, tekintettel arra, hogy ez a bizonyos uniós célkitűzés, a GDP 3%-át jelentő K+F támogatást az Unió sem éri el, és nem is fogja elérni 2010-re, de ez persze nem jelenti azt, hogy nekünk ne kellene elérnünk, vagy ne lenne jó, ha elérnénk. Az Unió szemszögéből is úgy képzelhetjük el, hogy annak 1%-a a központi költségvetésből, illetőleg az uniós forrásokból folyik be, és 2 százalékpont az, amit közvetlenül a gazdaság szereplői az alkalmazott kutatásra, fejlesztésre, innovációra fordítanak. Így tehát az egyes kormányok ösztönző tevékenysége ez, és nem a költségvetési hozzájárulás az, ami döntő lehet.
Ezzel összefüggésben, ami az innovációs járulékot illeti, ebben az ügyben kétlelkű vagyok. Egyfelől azt gondolom, hogy a kisadók összevonásával tényleg elő lehet teremteni egy olyan állapotot, amikor nem igazán ellenőrizhető, hogy a kormánynak mennyi pénzt kellene még abba az innovációs alapba beletenni, hogy a törvényben vállalt kötelezettségét teljesítse, hogy a befolyó összeget megduplázza, illetve mód van arra, hogy elvegye a lehetőséget a közvetlen kutatás-fejlesztést végeztető vállalatoktól, hogy direkt módon irányítsák ezt a járulékot az általuk preferált helyre; ez az egyik szempont. A másik szempont viszont az, hogy mindannyian tudjuk, hogy ebben az innovációs járulékban volt egy olyan játéklehetőség, amikor én, mint kutatásban, fejlesztésben, innovációban nem nagyon érdekelt vállalat, vállalkozó megállapodom a szóban forgó kutatóhellyel, hogy én oda utalom neki az innovációs járulékot a cserebogarak halhatatlanságának kutatására, és ő a felét vagy a kétharmadát visszaküldi nekem, és ezzel mind a ketten jól jártunk. Ha ezt a részét lehet kivédeni ezzel az összevonással, akkor én ezt az összevonást legalábbis megfontolandónak tartom. Még egyszer mondom, jó megoldást nem tudok, de kétlelkű vagyok az ügyben, mert ez a közvetlen odautalási lehetőség túl sok esélyt biztosított arra, hogy az eredeti céljától eltérő módon, a törvényt kijátszva használják föl ezt a járulékot. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tessék!
TELLÉR GYULA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Mindenekelőtt hadd mutatkozzam be, aki nem ismerne, Tellér Gyulának hívnak, és a Fidesz-frakció tagja vagyok. Elnézést kérek a késésért, kisebbségi véleményt ismertettem és most került rám a sor, így tudtam idejönni. Előre is elnézést kérek, hogy nemsokára pedig el kell mennem, mert a kulturális és sajtó bizottságnak is most van ülése, ott tag vagyok, és dolgom is van. Végül, de egyáltalán nem utolsó sorban rátérnék az érdemére annak, amit mondani szeretnék.
Amennyire én ezt meg tudom ítélni, a kutatás és fejlesztés, innováció fogalmai alapvetően technikai, műszaki folyamatokhoz kapcsolódnak, a vállalaton belül a technológia megújítása, valamilyen tudományos eredménynek az alkalmazásba vétele és a többi, és a többi. Azok, akik kutatásról, fejlesztésről és innovációról gondolkodnak vagy beszélnek, kevéssé szoktak ennek a társadalmi és a társadalomtudományi összefüggéseire gondolni, holott megítélésem szerint a társadalomban, a társadalom szervezetében, gondolkodásmódjában, intézményeiben végrehajtott változtatások maguk is bevonhatók az innováció fogalma alá, és nemcsak hogy bevonhatók, hanem azt gondolom, hogy egy-egy fejlett társadalom fejlettsége nem kis mértékben múlik azon, hogy az innovációt tudatosan terjesztik ki a társadalmi viszonyok, emberi viszonyok területére. Erre szeretném fölhívni a figyelmet, és szeretném, hogyha a bizottság ilyen irányban is megindítaná gondolkodását és munkáját.
Azt gondolom, hogy ezt valamilyen rendezvénnyel vagy valamilyen konferenciával lehet kezdeni, amely konferencián olyan szakemberek, akik ehhez a dologhoz értenek előadásokat tartanának. A szociológia a társadalmi változás fogalmaival szokta megközelíteni az ilyen jellegű folyamatokat, és egy ilyen konferencián az ehhez értők a társadalmi változás és a társadalmi innováció kérdéseit kvázi tálalnák előadásokban, kerekasztal-beszélgetésekben vagy más formákban. Köszönöm szépen a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tatai-Tóth András, Latorcai János.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Nagyon rövid megjegyzésre kértem szót. Azt javasolom, mert itt elhangzott jó néhány olyan témakör, amelynek megvitatását, napirendre tűzését indokoltnak tarthatjuk és tartjuk is, hiszem, hogy ezek részletes tárgyalására majd akkor kerül sor, amikor ezt bizottságunk napirendre tűzi. Nekem az a konkrét javaslatom, hogy az elnököt és a társelnököt bízzuk meg azzal, hogy az itt elhangzott témákat készítsék elő, tervezzék meg a legjobb tudásuk szerint, és tűzzék napirendre, tehát nem feltétlenül kell most meg is beszélnünk ezeket. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az elején hasonló javaslattal éltem, hogy hasonló felhatalmazást kapjunk, mert úgy gondolom, mindig a következő ülés előtt jelölnénk, hogy melyik fő témát és mellé melyik témát hoznánk be a következő ülésre.
Latorcai képviselő úr.
DR. LATORCAI JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Teljes mértékben egyetértek elnök úrnak ezzel a megfogalmazásával, de Szabó képviselőtársam egy mondatához mégis szeretnék kapcsolódni.
Ha valamiben le vagyunk maradva, akkor az innováció második lépésében, vagyis az alapkutatások termékké, illetve eljárássá való fejlesztésében le vagyunk maradva. Ez azért az esetek többségében nemcsak pénz kérdése, és ezért azt szeretném kezdeményezni, hogy amikor majd a részletes munkatervet az elnök urak összeállítják, akkor tekintsük át valamilyen formában, hogy a több tízmilliárd forint értékű, alapkutatási szinten rendelkezésre álló eredmény, amely az elmúlt években, akár elmúlt évtizedekben itt Magyarországon megjelent, ha arról meg tudnánk állapítani, hogy milyen szempontok miatt nem tudott termékké vagy a nemzet számára hasznosabb formává erősödni az innováció második folyamatában, sokat segítenénk. Ha ugyanis ezen a téren tudunk segíteni, és azokat az adminisztratív buktatókat ki tudjuk küszöbölni, amelyek nagyon sok esetben csak emberi hozzáálláson múltak, akkor lehet, hogy nagyon sokat tudunk tenni pontosan egy innovatívabb, tudományos országkép kialakítása érdekében. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Pálinkás József alelnök úr.
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz): Ha megengedi elnök úr, hogy összefoglaljam, én úgy látom, hogy a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, a Magyar Tudományos Akadémia, az EISZ témakörét javasolom, hogy az egészségügy, egészségtudomány kérdéseivel foglalkozzunk, innováció a társadalomban címen a Tellér Gyula által fölvetett kérdésekkel foglalkozzunk, aztán a technológia, a technológiatranszfer kérdéseit vitassuk meg, amit Latorcai képviselő úr fölvetett. Azt kérem, ezekben a témákban adjon a bizottság felhatalmazást, hogy a munkarendet elkészítsük.
A kormányzati szerkezetet szándékosan nem említettem, bár a tegnapi konferencián sokat beszéltem róla, de ez nyilván olyan feladat, amelyet a kormánynak kell a bizottság elé hoznia. Mindezen témák megbeszélése kapcsán ez úgyis föl fog merülni "a kutatás-fejlesztés helye" a kormányban címen. Tehát a fenti pontokra kérünk felhatalmazást.
ELNÖK: Gógl képviselő úr.
DR. GÓGL ÁRPÁD (Fidesz): Elnézést kérek, hogy másodszor kérek szót, de az ellehetetlenülés a veszteségek miatt, amit jeleztem, egy olyan sürgős kérdés, amit a következő ülésre azért is javasolnék megtárgyalni - összegyűjtve természetesen más kutatóhelyek veszteségeit is -, mert a jövő évi költségvetés vitája lassan megkezdődik. Ez nem egy szélsőségesen nagy érték, de a veszteség pótolhatatlan, ezért valamilyen megoldást kell keresni a mostani átalakuló rendszerek - és nem minősítem az átalakulásokat most - veszteségeinek, elkerülhető veszteségeinek megoldására. Hihetetlenül értékes emberek esnek ki a rendszerekből. Bocsánat, de ezt nagyon fontosnak érzem.
ELNÖK: A jegyzőkönyvet át fogjuk tekinteni, és még egyszer arra szeretnék javaslatot tenni, hogy az elhangzottakat abban a formában, hogy minden időszakban egyeztetünk, hogy a következő bizottsági ülésre melyik két témát válasszuk, a bizottság maga előtt fogja görgetni, és igyekszünk mindegyikre visszatérni.
Azt szeretném kérni, hogy aki egyetért a kiküldött munkaterv tartalmával és az elhangzott kiegészítésekkel, azt kérem, ezt erősítse meg. (Szavazás.)
Köszönöm szépen.
Az egyebekben szeretném bejelenteni, hogy a dologi feltételek biztosítására a dologi keretet 200 ezer forintban állapította meg a Ház vezetése, a szakértői keretet pedig 600 ezer forintban. Ennél sokkal fontosabbnak tartanám azt, hogy úgy tervezzük, hogy kedden délutánonként tervezzük az üléseket, mert akkor a képviselő urak többsége és a képviselő hölgy is itt van, reményeink szerint. Főtitkár úrral abban állapodtunk meg, hogy üléseink, mivel ez egy kibővített ülés, a parlament valamelyik termében lesz megrendezve, ahol egy asztalnál el tudunk férni a meghívottakkal.
A másik, amit szeretnék az egyebekben elővezetni, de szeretném megszavaztatni, hogy mivel egy rövid időszakról van a 2007. évben, a bizottság támogassa azt, hogy ebben az évben ne készítsen jelentést a bizottság a parlament számára, mert ezt novemberben kerül leadásra, hanem az első jelentését 2008-ban készítse el. A jelentéssel kapcsolatban kérek szavazást. Aki egyetért, azt kérem, szavazza meg! (Szavazás.)
Köszönöm szépen. A továbbiakban Pálinkás Józsefnek adom meg a szót.
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz): Elnök úr, valóban egyeztettünk a helyszínről, én azonban megváltoztattam az álláspontomat, ami természetesen nem jelenti azt, hogy a bizottság is változtassa meg, csak eléjük tárom azt, hogy a parlamentben nagyon zsúfoltak a termek, és itt a Képviselői Irodaházban is van a III. tárgyaló, amelyben elférnénk. Hogyan látjátok? Én egyszerűbbnek látnám az itt történő ülésezést, mint a parlamentbe való bejutást. Azt javasolom, tegyük minél egyszerűbbé a bejutást.
DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): Ezzel kapcsolatban azt indítványozom, hogy bízzuk ezt az elnök és alelnök úr mélységes bölcsességére. A praktikum, illetőleg az ünnepélyesebb környezet állhat a két oldalon, de akár alkalmanként is lehet dönteni arról, hogy az esemény fényének függvényében hol itt, hol ott tartsuk meg a bizottsági ülést. Ahová a meghívó szól, oda fogunk menni.
ELNÖK: Ebben egyeztettünk, és Soltész főtitkár úrhoz azzal mentem, hogy a kettőnk kérése és a bizottság tagjaival való konzultálás a parlamentet szeretnénk, erre azt mondta, hogy igen, eléggé foglalt, de nekünk fognak helyet biztosítani. Ők nem fognak megsértődni, ha mi nem kérünk termet, de adott a lehetőség, és elfogadjuk azt, hogy helyben is egyeztetünk. Úgy számoljuk, hogy októberben lenne az első olyan ülés, amelyre az állandó meghívottakat is meghívnánk, és így tartanánk meg az ülést.
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz): Az októberi ülés időpontját kérem, hogy jegyezze föl mindenki, úgy gondoltuk, hogy október 16. kedd délután lenne. (Közbeszólások: Hány órakor?) Többségében dolgoznak az akadémikusok, úgyhogy azt kérték, hogy lehetőleg 14-15 óra körül kezdődjön.
ELNÖK: Mit javasoltok? A 15 óra megfelel? (Bólogatással jelzik egyetértésüket.) Ha elfogadjátok, maximum kétórásra tervezünk egy-egy ülést. Pálinkás úrral úgy tervezzük meg, hogy beleférjünk ebbe az időkeretbe.
Parancsoljál!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Elnök úr, lehetne, hogy a mai jegyzőkönyvet sürgősre kérnénk, mert nagyon sürget bennünket az idő, és ahhoz, hogy a következő ülés jól előkészített legyen, ez szükséges volna.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e még egyebekben valami más? (Nem jelentkezik senki.)
Köszönöm szépen. Mindenkinek kellemes napot kívánok!
(Az ülés befejezésének időpontja: 10 óra 59 perc)
|
|
Dr. Magda Sándor |
Jegyzőkönyvvezető: Bihariné Zsebők Erika