KIEB-5/2009.
(KIEB-15/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Kutatási és innovációs eseti bizottságának
2009. június 29-én, hétfőn, 9 óra 8 perckor
a Képviselői Irodaház V. emelet 532. számú tanácstermében
megtartott üléséről
1. Megbeszélés a bizottság tagjai egyötödének kérésére
2. Egyebek
A bizottság részéről
Megjelent
Elnököl: Dr. Magda Sándor (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Gógl Árpád (Fidesz), a bizottság társelnöke
Dr. Józsa István (MSZP)
Kormos Dénes (MSZP)
Dr. Ángyán József (Fidesz)
Tellér Gyula (Fidesz)
Dr. Latorcai János (KDNP)
(Az ülés kezdetének időpontja: 9 óra 8 perc)
Dr. MAGDA SÁNDOR (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Az elmúlt héten az a megkeresés érkezett, hogy hívjunk össze egy rendkívüli bizottsági ülést. Egyeztettünk a társelnök úrral, ő az aláírókkal, s ennek alapján úgy döntöttünk, hogy a mai napon 9 órára írjuk ki ennek a bizottsági ülésnek az időpontját. Szeretném jelezni - gondolom, ezt társelnök úr is alátámasztja -, akkor még úgy tudtuk, hogy délben lesz a parlament kezdése, úgy voltunk tájékozódva, hogy 10 órakor kezdenek a frakciók, ebből adódóan, mivel ismereteim szerint a frakcióülések 9-kor kezdődnek, így az ottani napirendeknek megfelelően csak részben tudunk jelen lenni a mai bizottsági ülésen.
Ezzel együtt úgy gondolom, hogy az aláírók nagyon fontosnak tartották a mai bizottsági ülés összehívását, ezért e felvezető után átadnám a szót társelnök úrnak, aki indokolná, hogy milyen kérdésekről váltsunk szót, lehetőség szerint az eddigieknek megfelelően, azt kibeszélve, meghozva előremutató határozatunkat.
DR. GÓGL ÁRPÁD (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr, ezt a készséget, és hogy ez a bizottság össze tudott ülni. Igazán sajnálom, hogy a rendkívüli ülés utolsó napjára kellett ezt tenni, de négy olyan téma is volt, ami ezt szükségessé tette.
Talán nem súlyozva, de a folyamatot jól jelezve az egyik téma az Innovációs Szövetség levele a miniszterelnök úrnak, amit - azt gondolom - mindenki megkapott, Ez egy nagyon felelősségteljes levél, amely felhívja a figyelmet egy törvénymódosításra, és a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló törvénymódosításról szól, mely a befizetés mértékét csökkentő döntést irányoz elő.
Kicsit ehhez csatlakozik az, ami csak figyelemfelkeltő, hogy az utolsó ülésünkön, tehát amikor mi kezdeményeztük ennek az ülésnek az összehívását, ahhoz képest ez korábbi idő, de ehhez csatlakozik egy dolog, amit mi már szerettünk volna, hiszen az utolsó ülésünkön úgy döntött a bizottság, hogy egy levéllel fordul a miniszterelnök úrhoz, és ezt a levelet szerettük volna megismerni. Azt tudjuk, hogy feszültség van ezen a területen, irányításában megváltozott, hiszen nincs miniszter; és mivel nincs miniszter, a teljes miniszteri hatáskör átvétele, irányítása és az e mögé teendő anyagi költségvetési forrásrendszer mindenképp kérdéses.
A harmadik, ami miatt kérni szerettük volna a bizottság összehívását, egy módosító javaslat. A gazdasági bizottság jegyezte a bizottsági módosító javaslatot, ami megnyitotta a gyógyszerbiztonsági törvényt, és ezzel a megnyitással, illetve a módosításról az egészségügyi bizottságban lezajlott vita szerint ez mintegy 23-26 milliárdnyi kutatás-fejlesztési forráskivonást jelez a rendszerből. Ezt azért is tartottuk fontosnak, hiszen éppen a bizottságunk hallgatta meg Bogsch Erik előadását a magyar gyógyszer-biotechnológiai helyzetről, annak nehézségeiről, és ha ez ilyen nagyságrendű további forrásszűkítést jelent, akkor úgy gondoljuk, ezt mindenképp meg kellene vitatnunk. Tudni kell azt, hogy ezt a javaslatot furcsa módon megint a gazdasági bizottság terjesztette elő. Ugyan szakértőként jelen volt a bizottságban a Pénzügyminisztérium is, de mint tudjuk, az egészségügyre vonatkozó finanszírozási törvények és azok módosításai egészségügyi minisztériumi és pénzügyminisztériumi összehangolt kompetenciát jelentenek. Még egyet szeretnék jelezni, hogy a gazdasági bizottság indítványát senki nem szavazta meg igennel, 10 nem szavazattal és 12 tartózkodással történt a szavazás. Ennek ellenére azt gondolom, hogy erről a bizottságunknak is valahogyan állást kellene foglalni, és véleményeznie kellene azt.
A negyedik pont, ami miatt úgy gondoltuk, hogy nem volna haszontalan állást foglalni, Magyar Bálint és képviselőtársa által az oktatási rendszer módosítására beadott javaslat, amely - a vitát figyelemmel kísérve - alapvetően érinti az elitképzést, tehát a tudományos szakember-utánpótlás kérdését is. Ezért úgy gondoljuk, hogy talán ott sem lenne haszontalan az állásfoglalásunk.
Ezek voltak az okok, amiért kértük, bár talán most már nem aktuális mind a négy, de azt hiszem, maradt még három, amiről tudunk beszélgetni, és amiben állást tudunk foglalni. Elnök úr, ez volt az oka annak, hogy javasoltuk, hogy az ülést hívjuk össze, mert úgy éreztük akkor, hogy mind a négy téma napirendre tűzése, megvitatása szükségessé válik, mert felelősséggel tartozunk - bár eseti bizottság vagyunk - ezekért a folyamatokért.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Ismét csak megerősítem, nem kérdeztük, hogy milyen témában, hiszen ha ez szóba kerül, ez természetes, most megismerve, szerintem igen. Ha tudtunk volna beszélni, akkor már az elsőben tudtunk volna véleményt mondani, hogy ez hétfő délutánra már, lehet azt mondani, megoldódik. A gyógyszerkutatást is olyannak tartom, hogy ezen is - hála istennek - megnyugtatóan túl vagyunk. Inkább azt vetettük fel, hogy talán nem is kellett volna borzolni a kedélyeket egyikkel sem, és ezt nagyon fontosnak tartanám.
Ezzel együtt azt szeretném a társelnök úrnak mondani, hogy még a mai napon fogalmazzuk meg azt a levelet, amit a miniszterelnök úrnak szeretnénk küldeni, hiszen ketten együtt küldjük el, a nyár beállta előtt.
Át is adom a szót, parancsoljatok!
KORMOS DÉNES (MSZP): Tisztelt Bizottság! A negyedik kérdésről, amit a társelnök úr felvetett - nevezetesen az oktatási törvény módosítása - talán annyit kell tudni, hogy ez is jó irányba megy, ugyanis az eredetileg tervezettnél nyilván a nem szakrendszerű oktatásra és egyébre vonatkozó szerkezeti megoldásokkal kapcsolatban is egyértelműen kialakítottuk az állásfoglalásunkat. Ezek között szerepel a 8 osztályos gimnáziumok megszüntetése, ami valóban a hazai tehetséggondozás nagyon fontos színtere, bár nem nagy mértékben; a közoktatási feladatban érintetteknek nem egészen 2 százalékát érinti, de minden mérési eredmény azt mutatja, hogy eredményesen dolgoznak.
Összegezve azt tudom mondani, hogy az általunk benyújtott, és úgy néz ki, a végszavazásnál is támogatott módosító indítvány ebből a Magyar Bálint, Sándor Klára-féle törvényjavaslatból egyetlen dolgot hagy meg, nevezetesen azt, hogy a többcélú intézmények, ahol az intézmények pedagógusai és fenntartói úgy gondolják, önkéntes alapon vezethetnek be nem szakrendszerű oktatást, az összes többit nem támogatjuk, így tulajdonképpen a 8 osztályos gimnáziumok megszüntetését sem. Úgy gondolom, így ez a probléma is nyugvópontra tud jutni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Latorcai képviselő úr!
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm szépen. Elnök úr utolsó mondatához szeretnék kapcsolódni. Valóban jobb lett volna, ha ezek a javaslatok így, ebben a formában nem kerülnek be. Tehát az mondható, hogy azoknak a bizottságoknak, amelyek vitára alkalmasnak tartották, kellett volna az igazi szűrő szerepét betölteni, és valamennyien jobban jártunk volna. Elkerültünk volna egy csomó nyilatkozatot, egy csomó feszültséget, egy csomó bizonytalanságot, illetve bizonyos személyek "felértékelődését", ami nem biztos, hogy szerencsés most, a nyár beállta előtt.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Ismét csak megerősítem, hogy a bizottságunk soha nem politizált, mindig szakmai volt. Mi ugyanezt - mivel most ketten vagyunk a másik oldalról - a munkacsoportban is elmondtuk, nekünk ez a véleményünk, a szakmát ilyen formában kellett volna képviselni. Nem akarjuk védeni azokat, akik ezt tették, de hála istennek, valahogy előrejutunk.
Parancsoljatok!
KORMOS DÉNES (MSZP): Elnézést kérek, hogy még egyszer szólok, de úgy látom, az eredeti négyben talán már nem nagyon van megszólalás. Hadd hozzak ide egy ötödiket, ha már itt vagyunk egy ilyen rendkívüli alkalommal!
Annak idején beszéltünk róla, szervesen kapcsolódik a kutatás-fejlesztés-innovációhoz a kutatók utánpótlása, a tehetségek megtartása, e nélkül a dolog nem megy, ez egy lépcsőzetes rendszerben felépülő folyamat. Azt kérem, hogy a miniszterelnöknek címzett levelében az eseti bizottság fogalmazza meg azt a kérését, hogy az Országgyűlés által viszonylag nagy konszenzussal elfogadott és a szakma által is támogatott formában megjelent nemzeti tehetségprogrammal kapcsolatos kormányhatározat minél sürgősebben jelenjen meg, hogy ebben a munkát el lehessen kezdeni.
Tájékoztatásként szeretném mondani, hogy ennek már két eleme elindult. A magyar géniusz integrált program hálózatszervezésére megjelent a pályázat, korábban a felsőoktatásban a különböző karrierközpontokra és egyebekre vonatkozó pályázat szintén megjelent, és néhány napja szintén európai uniós támogatással, TÁMOP-os forrásból az iskolai tehetséggondozás pályázat is megjelent.
Amiért fontos lenne, hogy a nemzeti program induljon el, és a kormányhatározat szülessen meg minél gyorsabban, ugyanis ez egy újabb lehetőséget jelent az európai uniós pályázati formáknál egyszerűbb, könnyebben elérhető pályázati formákra, melyek az országos közoktatási közalapítványokon keresztül mehetnének, és ahol gondot okoz az európai uniós formáknak és tartalomnak való megfelelés, de a konkrét gyakorlathoz ad viszonylag gyorsan, jól felhasználható támogatást, ez a programelem segítené, ez hiányzik még.
Tehát összegezve azt kérném - ha egyetértés és támogatás van ebben -, hogy ezt is fogalmazzuk meg. Még egyszer szövegszerűen: a nemzeti tehetségprogramhoz kapcsolódó kormányhatározat sürgősen szülessen meg annak érdekében, hogy a program elindulhasson.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Latorcai képviselő úr!
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm szépen. Csak egy mondatot szeretnék, ha már tartalmában úgyis itt formálódik ez a levél. Jó lenne azt a szakmai igényt felvetni, ami a kutatás-fejlesztést, innovációt felügyelő miniszteri poszt megszüntetésével kapcsolatban a szakmában felvetődött. Mert azt egyértelműen mindenki támogatta, hogy '94-et követően újra volt egy egységes felügyeletet biztosító tárca nélküli miniszteri poszt, és úgy ítélik meg, hogy ez megint valahová a különböző tárcák bugyraiba elrejtett pénzeket, illetve nem a társadalom, illetve a szakma által felügyelhető, átlátható forrásokat jelent.
Úgyhogy jó lenne ezt végiggondolni, hogy ez a tárca, illetve tárca nélküli miniszteri poszt alapvetően túl sok pénzt nem jelentene egyetlen elkövetkező kormánynak sem, viszont óriási üzenet lenne a kutatás, a fejlesztés, a felsőoktatás számára, hogy egy olyan tudományos fokozattal rendelkező ember, aki ezt az életutat végigjárta, felügyelné a területet.
ELNÖK: Megint visszakérdezek. Egyébként, emlékeztek rá, megfogalmaztuk többször, még mielőtt nem volt ilyen minisztérium, ezt az igényünket. Tehát akkor ez úgy szóljon ebben a levélben - mivel megírtuk közösen azt, hogy egyrészt nem fogadható el, ami történt -, most azt kérjük, amikor írunk levelet a miniszterelnöknek, ez benne lenne zárásként, hogy szeretnénk az őszt úgy kezdeni, hogy ha ezek a nyár folyamán megoldódnának. A jegyzőkönyv úgyis pontosan tartalmazza Kormos úr javaslatát, ezeket kiszednénk, és úgy írnánk meg.
(Tellér Gyula és dr. Gógl Árpád jelez.) Parancsolj, utána társelnök úr!
TELLÉR GYULA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Nekem tulajdonképpen egy kérdésem volna, ami bizonyos naivitást vagy tájékozatlanságot is tükröz, de fontosnak tartom, hogy legalább most tájékozódjak.
Hogyan áll a Magyar Bálint, Sándor Klára-féle, a nemzetközi felsőoktatási intézményekről benyújtott törvény támogatottsága? Vajon a Magyar Szocialista Párt frakciója ezt végül is támogatja-e vagy nem?
ELNÖK: A Rektori Konferencia véleményét mondanám, és a frakció véleményét. Mint ahogy ismeritek, két felsőoktatási intézmény van jelenleg, az Andrássy és a CEU, ennek a kettőnek az akkreditációját továbbra is javasolja azzal, hogy ezek 2010-től a magyar akkreditációs feltételeknek megfelelően működhetnek, de mást nem enged be. Tehát nagyon szeretnék sarkosan fogalmazni: tehát nem hoz be, mivel ott az volt, hogy bármelyik európai uniós; akkor nem, csak a CEU és az Andrássy, ez a kettő, hiszen ők több lépcsőn keresztül kapták meg a létesítés lehetőségét. Ez a kettő, de ezt is 2010-ben a Magyar Akkreditációs Bizottság feltételeinek megfelelve adhatja ki.
Most azt tolmácsolom, hogy a múlt héten Kaposváron volt a Rektori Konferencia nagy plénuma, és ott elfogadta a teljes Rektori Konferencia, ami - azt gondolom - talán több mint egy frakció, mert mind ott ülnek az érintettek, és ott volt az Andrássy és a CEU megbízott vezetője is, és ők is elfogadták ezt, de a többire nem lehet kiterjeszteni.
Elnézést, hogy bővebben mondtam, de ezt már megnyugtatóbbnak tartom. Tehát levette, nem támogatja (Tellér Gyula: A Rektori Konferencia?) Nem, és az MSZP-frakció sem. Még egyszer mondom, ez már úgy ment oda, hogy az MSZP-frakció nem támogatta. Úgy mentünk oda, hogy felhatalmazásunk volt, hogy a frakciónak mi a véleménye, ott ezt ismertettük, és gyakorlatilag a konferencia ezt megnyugvással vette, ahol jelen volt a felsőoktatást felügyelő szakállamtitkár is. Nagyon fontosnak tartom, hogy ezek a nyár előtt tisztázódjanak. Tehát még egyszer: a CEU és az Andrássy, de ők is 2010-ben a MAB követelményeinek megfelelően kell hogy működjenek. Így jó? (Jelzésre.) Köszönöm.
Társelnök úr!
DR. GÓGL ÁRPÁD (Fidesz): Nekem szintén lenne egy kérdésem vagy kérésem, mert a miniszterelnök úrhoz megfogalmazódik a levél, nyilván kapunk rá választ; részben azt, hogy szervezetileg hogyan látja ő ezt biztonságosnak, hogy hogyan gondolja forrással ellátni. De tekintve, hogy megszűnt a minisztérium, és maradt az NKTH, amelyik az Innovációs Alap felhasználásáért felelős, és mindannyian emlékszünk arra, hogy voltak a fő programok - híres magyar kutatókról elnevezettek, Pázmány Pétertől Irinyi Jánosig, ez a hét program, ami futott, mindegyik meghatározott belső tartalommal és elhatározással -, ezek hogyan állnak? Hiszen 2006-ig tudjuk, hogy, akkor mintegy 26 milliárd forint került felhasználásra, a későbbiekről nekem nincs számadatom, de jó volna pontosan tudni, hogy melyek záródtak le, milyen eredménnyel, és hogyan fejleszthetők tovább, milyen lesz ennek a forrásoldala, most már látva az új adótörvényeket, és tulajdonképpen az esetlegesen hozzárendelhető költségvetési forrásokat is.
ELNÖK: Ahelyett, hogy erre ötletelnék, ezt tegyük meg úgy, hogy az őszi első ülésre hívjuk meg azt, aki ezt felügyeli. Tehát az, amit a társelnök úr felvetett, teljes mértékben elfogadható, de nem a miniszterelnöknek írjuk, hanem akkor szeptember végén az első ülésre kérnénk egy... (Dr. Gógl Árpád: Félreértett, elnök úr.) Akkor?
DR. GÓGL ÁRPÁD (Fidesz): Nem a miniszterelnök úrtól, hanem az NKTH vezetőjétől kérném ezt, és azért minél előbb, mert ha csak szeptemberben kezdünk el tájékozódni, akkor érdemben nem tudunk a költségvetés előkészítésében, illetve a...
ELNÖK: Akkor hogyan kérjem? Rendkívüli ülés legyen megint, vagy írásban kérjem?
DR. GÓGL ÁRPÁD (Fidesz): Kérjünk egy írásbeli tájékoztatót!
ELNÖK: Akkor maradnánk abban, hogy írásban kér a társelnök és az elnök egy tájékoztatást, és ezt megküldjük a bizottság tagjainak. Így elfogadható? (Többen: Igen.)
Ezzel együtt azt kérem, és szeretnék erre javaslatot tenni - és szeptemberre kérte is Pálinkás elnök úr, hogy szeretne a bizottságnak bemutatkozni, és most már a jövőt felvázolni -, hogy egy önálló ülést Pálinkás Józseffel tartanánk, és az utána következő ülésen az NKTH elnökét is újra beszámoltatnánk. De előtte - ezzel teljesen egyetértek - írásban kérnénk az NKTH elnökét, hogy a társelnök urat és engem tájékoztassanak, illetve Zsuzsa megküldi ezt a tájékoztatást a bizottság minden tagjának. Elfogadható így? (Többen: Igen.) Mivel most nincs szavazás, mert nem vagyunk határozatképesek, így ha elfogadjátok, és nem szóltok ellene, akkor ebben a formában tesszük.
Van-e még más felvetés? (Nincs jelzés.) Szeretném úgy összegezni, hogy hála istennek ezt ismét konszenzussal sikerült összegezni. Megoldódtak azok a kérdések, amelyek nem kellett volna, hogy megtörténjenek, de túl vagyunk rajta. A társelnök úrral mindenképpen írunk egy levelet arról, hogy milyen aggályaink vannak, másrészt szintén írunk egy levelet az NKTH elnökének, amelyben kérjük, hogy az eddigi programokról, azok megvalósulásáról adjon tájékoztatást, és egyben jelezzük is, hogy a levél után az ősz folyamán személyes tájékoztatást is szeretnénk kérni.
Elfogadható így? (Többen: Igen.) Köszönöm szépen, akkor mondhatom most azt, hogy a levelet megkapjátok, addig is mindenkinek kellemes napot, kellemes nyarat kívánok. (Többen: Köszönjük szépen, viszont.)
(Az ülés befejezésének időpontja: 9 óra 30 perc)
|
Dr. Magda Sándor |
Jegyzőkönyvvezető: Szoltsányi V. Katalin