AIÜB-2/2006.
(AIÜB-2/2006-2010.)
az Országgyűlés alkotmány- és igazságügyi bizottságának
2006. június 7-én, hétfőn, 9 óra 30 perckor
az Országház főemelet 58. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott
Elnöki bevezető, a napirend megállapítása, elfogadása
Dr. Petrétei József miniszterjelölt kinevezés előtti meghallgatása
Dr. Petrétei József miniszterjelölt válaszai az elhangzottakra
1. Prof. Dr. Petrétei József, igazságügyi és rendészeti miniszterjelölt meghallgatása
Elnököl: Dr. Vastagh Pál (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Fodor Gábor (SZDSZ) alelnök
Dr. Répássy Róbert (Fidesz), alelnök
Dr. Avarkeszi Dezső (MSZP)
Dr. Bárándy Gergely (MSZP)
Dr. Csákabonyi Balázs (MSZP)
Dr. Csiha Judit (MSZP)
Dr. Faragó Péter (MSZP)
Frankné dr. Kovács Szilvia (MSZP)
Dr. Gál Zoltán (MSZP)
Hajdu László (MSZP)
Dr. Simon Gábor (MSZP)
Dr. Steiner Pál (MSZP)
Dr. Szép Béla (MSZP)
Dr. Toller László (MSZP)
Dr. Veresné dr. Szabó Éva
Dr. Wiener György (MSZP)
Dr. Balsai István (Fidesz)
Dr. Cser-Palkovics András (Fidesz)
Dr. Dorkota Lajos (Fidesz)
Dr. Kerényi János (Fidesz)
Dr. Mátrai Márta (Fidesz)
Dr. Navracsics Tibor (Fidesz)
Dr. Szakács Imre (Fidesz)
Dr. Turi-Kovács Béla (Fidesz)
Dr. Rubovszky György (KDNP)
Dr. Salamon László (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Horváth Balázs (Fidesz) dr. Balsai Istvánnak (Fidesz)
Dr. Vitányi István (Fidesz) dr. Szakács Imrének (Fidesz)
Prof. Dr. Petrétei József miniszterjelölt
(Az ülés kezdetének időpontja: 9 óra 30 perc)
Elnöki bevezető, a napirend megállapítása, elfogadása
DR. VASTAGH PÁL (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! A bizottság szemmel láthatóan határozatképes, nálam fél 10 van, a fenti órán még egy perc híja van, de az elnök órája az irányadó természetesen. Ezért a bizottság ülését megnyitom.
Tisztelettel köszöntöm a miniszteri meghallgatás főszereplőjét, dr. Petrétei József kijelölt miniszter urat és munkatársait, a bizottság tagjait. A bizottsági ülés napirendjét írásban megkapták. Kérem a bizottság tagjait, hogy az írásban kiküldött, meghívóban megjelölt napirendet szíveskedjenek elfogadni. Kérem, ezt kézfeltartással jelezzék! (Szavazás.) Köszönöm szépen. A helyettesítések rendjéről később adok tájékoztatást a jegyzőkönyv számára.
Szeretném felhívni a bizottság tagjainak figyelmét, hogy a miniszterjelölti meghallgatásra vonatkozóan a Házszabály és a házbizottság állásfoglalása tartalmaz rendelkezéseket. Ennek szellemében és ennek megfelelően kérem a bizottság tagjaitól a kérdések feltételét, vélemények kialakítását. Szeretném hangsúlyozni, hogy a házbizottság legutóbbi állásfoglalásában kiemelték, hogy a miniszterjelölt bemutatkozását követően a bizottsági kérdések az életútra, az ágazatvezetési elképzeléseire, a személyes program ismertetésére terjedhetnek ki, miután a miniszterelnök-jelölt később ismerteti az Országgyűlés ülésén a kormány programját, így a bizottsági meghallgatásnak a kormányprogram nem jelenti a tárgyát. Ez a házbizottság egybehangzó állásfoglalása.
Azt is szeretném előrebocsátani, hogy a meghallgatás végén a bizottságnak állást kell foglalnia. Ez az állásfoglalás a miniszterré történő kinevezés támogatására vonatkozik, amelyben nyílt szavazással kell a bizottságnak véleményt nyilvánítania. Ennyit szerettem volna előrebocsátani a meghallgatásra vonatkozó eljárási szabályok tartalmát illetően. Ezt követően átadom a szót miniszterjelölt úrnak, aki az elmúlt két esztendőben harmadik alkalommal van itt, a bizottság előtt meghallgatás céljából, ez megkönnyíti a bizottsági munkáját is és az ön helyzetét is. Parancsoljon!
Dr. Petrétei József miniszterjelölt kinevezés előtti meghallgatása
DR. PETRÉTEI JÓZSEF miniszterjelölt: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Köszönöm a lehetőséget a meghallgatásra, még akkor is, ha tudom, hogy ez kötelező jellegű feladat. Ahogy elnök úr említette, most harmadik alkalommal veszek részt az alkotmányügyi bizottság meghallgatásán, és csak egy rövid bevezetőt szeretnék tartani. Ennek az indoka az, hogy idén tavasszal voltam már a bizottság előtt, másrészt a kérdéseiket várva, azokra kívánnék majd reagálni.
Rövid bevezetőmben eltekintenék attól, hogy a személyes adataimmal terheljem a bizottságot, de természetesen ha erre vonatkozó kérdésük van, nagyon szívesen válaszolok arra is.
Az elképzeléseimet vázolva, abból indulnék ki, hogy az új kormányzati struktúrában az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium alapvető feladata annyiban változott, amennyiben az Igazságügyi Minisztérium korábbi feladatai megmaradtak, ehhez kapcsolódik a rendőrséggel, a határőrséggel, illetve a BÁH-hal kapcsolatos új feladat, és ennek kapcsolt területei.
A tárca szempontjából továbbra is kiemelkedően fontosnak tartom a jogszabály-előkészítést és a jogszabályok szakmai színvonalának biztosítását. Természetesen arra is törekednünk kell, hogy a tárca kompetenciájába tartozó jogalkotási feladatokat kifejezetten meghatározó törvények előkészítését szakminiszterként is magas színvonalon végezzük. Ez a rendészeti terület átkerülésével számottevően megnő, mert ide fog tartozni az állampolgársággal, az idegenrendészettel, a rendőrséggel, határőrséggel - és így tovább, sorolhatnám még - kapcsolatos törvények és más jogszabályok előkészítése, illetőleg kiadása.
Nagyon fontosnak érzem, hogy előre kell lépnünk a jogrendszer gondozásában, vagyis a magyar jogalkotás színvonalának emelésében. Ehhez természetesen előfeltétel az, hogy kerüljön elfogadásra az új jogalkotási törvény. Megnövekedett a feladatunk az európai uniós tagsággal kapcsolatos kérdéskörben. Itt egyrészt a jogharmonizációs feladatok azok, amelyeket a tárcának továbbra is el kell látnia, másrészt a bel- és igazságügyi együttműködés keretében a tárca vezetője az, aki ezt a tanácsülésen való részvételt, képviseletet, döntéshozatalban való közreműködést ellátja.
Fontos területet jelent továbbra is az igazságszolgáltatás és a büntetés-végrehajtás. Nagyon fontosnak és kiemelkedőnek érzem a bűnmegelőzéssel kapcsolatos feladatokat, amelyek lehetővé tesznek most már a szervezeti integráción túlmenően egy szakmai funkcionális integrációt is, és természetesen mindazoknak a hivataloknak az irányítását, amely a meglévő Igazságügyi Hivatal mellé, a tárcához került.
Talán még két dolgot emelnék ki. Egyrészt a korrupció elleni küzdelem fontosságát, másrészt pedig szeretném fő pontokba vázolni azt, hogy az elkövetkező időszakban mely feladatoknak érzem prioritásnak. Itt nagyon fontos a teljes joganyag mintegy harmadának az áttekintése, a ciklus végére természetesen szeretnénk a joganyagot rendbe tenni, különösen az adminisztratív terhek csökkentése érdekében. Másrészt a cégeljárásban az egyablakos ügyintézés bevezetését és a határidő egy hétre történő lerövidítését. Nagyon fontosnak érzem az új büntető törvénykönyvet, a nép ügyvédje intézményének további fejlesztését és természetesen a rendőrség és határőrség integrációjával, illetve regionalizációjával összefüggő feladatokat.
Részemről ennyit szerettem volna bevezetőként elmondani, és várom a tisztelt bizottság kérdéseit.
ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszterjelölt úr. Átadom a szót a bizottság tagjainak, lehetőség van vélemények nyilvánítására, kérdések feltételére. Ki kívánja kezdeni a sort? Csákabonyi képviselő úrnak adom meg a szót, utána Bárándy képviselő úrnak.
DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Miniszterjelölt Úr! Említette az előbb expozéjában a nép ügyvédjével kapcsolatos törvényi rendelkezések továbbfejlesztését és a gyakorlat további kiterjesztését. Mikor várható az, hogy a képviseletet is elláthassák a nép ügyvédjei? Ugyanis a jelenlegi, nagyon eredményes, viszonylag kis mértékű okiratszerkesztés, továbbá a jogi tanácsadás csak a felét vagy még a felét sem teszi ki annak a hivatásból adódó, jogosan elvárható igénynek, ami a társadalom részéről megfogalmazódik. Mikorra lát erre miniszterjelölt úr lehetőséget? Tudjuk, hogy korábban a törvény már úgy rendelkezett, hogy január 1-jétől kezdődően ezt meg kellene valósítani, azonban az ismert okok miatt ez nem következett be. Köszönöm.
ELNÖK: Javaslom, hogy várjuk meg a kérdéseket. A jelentkezési sorrendben először Bárándy képviselő úr, majd Toller képviselő úr.
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Miniszterjelölt Úr! Három rövid kérdést szeretnék feltenni a büntetőpolitikával kapcsolatban. Először is, hogy az eddigi évek gyakorlatának megfelelően az áldozatvédelemnek továbbra is kiemelt szerepet szán-e a büntetőpolitika alakításakor? Másodsorban a csekélyebb súlyú bűncselekmények elkövetői részére az alternatív szankciók bevezetését az új Btk.-kodifikáció kapcsán továbbra is támogatja-e? Érintőlegesen miniszterjelölt úr beszélt már az új büntető törvénykönyv kodifikációjáról, ezzel kapcsolatban a kérdésem az lenne, hogy elkötelezettséget érez-e az iránt, hogy ebben a ciklusban még úgy a parlament elé tudja az új koncepciót terjeszteni, hogy arra esély legyen esetleg megtárgyalni és elfogadni?
Kiegészítésként kérdezném, hogy büntetés-végrehajtással kapcsolatban szintén elkötelezettséget érez-e a miniszterjelölt úr az iránt, hogy a parlament elé terjessze még ebben a ciklusban a büntetés-végrehajtási törvénytervezetet. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Hozzászólásra következik Toller képviselő úr, utána Frankné Kovács Szilvia képviselő asszony, Csiha képviselő asszony.
DR. TOLLER LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Miniszterjelölt Úr! A legutóbbi meghallgatásán, ami nem olyan régen volt - mint említette -, felvetettem azt a kérdést, hogy jelentős problémák akadnak az államigazgatás különböző szerveinél a túlburjánzott jogalkotással.
Máshogy megfogalmazva: az állampolgárok életébe az állam már annyira beavatkozik, hogy gyakorlatilag saját ügyeinek intézésének is akadályává válik az állam léte. Kifejezetten arról kérdezném, hogy a deregulációval kapcsolatosan mi a véleménye, és melyek azok a területek, ahol a legsúlyosabb a helyzet. Persze könnyen föl tudnánk sorolni a bizottság tagjai közül, szinte valamennyi ágazatban van ilyen: a társadalombiztosítási jogszabályok, az adóügyi jogszabályok, a vállalkozásokkal kapcsolatos eljárási rendtől kezdve az építésügyi eljárásig mind-mind kusza, az ügyfél számára áttekinthetetlen viszonyokat tapasztalunk. Milyen jó esélyt tudnánk adni, és milyen gyorsan tudnánk ez ügyben lépni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Frankné Kovács Szilvia képviselő asszony!
FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA (MSZP): Tisztelt Miniszterjelölt Úr! Csákabonyi képviselőtársam kérdéséhez szeretnék kapcsolódni, hiszen mindnyájan tudjuk, hogy a vidéken élő emberek számára mindig fontos az igazságügyi szolgáltatások elérhetősége és hozzáférhetősége. A kérdésem az lenne, hogy mi az elképzelése az igazságügyi hivatalok jövőbeni működéséről, illetőleg a szolgáltatások bővítéséről.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Csiha képviselő asszony!
DR. CSIHA JUDIT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszterjelölt Úr! Két kérdéskörben szeretném hallani a véleményét. Az elmúlt években szabályozta az Országgyűlés és el is indult a permegelőző, perelkerülő eljárásokkal kapcsolatos szabályozás. Arról szeretnék hallani, hogy milyen tapasztalatai vannak a közvetítői és egyéb permegelőző lehetőségekről, és hogy gondolnak-e arra, hogy ezt valamilyen módon lehetne-e tovább bővíteni. Közismert, hogy igen nagy számú azon perek száma, amelyek ha nagyon szigorúak vagyunk, igazán nem is kellene, hogy bíróság elé kerüljenek, hanem egyfajta egyeztetés után megoldódnának ezek a jogviták.
A másik kérdéskör, amit szeretnék tudni, hogy az informatika egyre nagyobb térfoglalása során számíthatunk-e arra, hogy az igazságszolgáltatásban nagyobb teret kap. Gondolok olyasmire, hogy lehet-e olyan szabályozás-technológiát kidolgozni, amelynek következtében az informatikai eszközöket a jogkeresők is igénybe vehetik akár joghatállyal bíró iratok, nyilatkozatok megküldésére is. Persze ehhez ki kell dolgozni azt a technológiát, ami egyértelművé és ellenőrizhetővé teszi a határidők megtartását, a jogosulttól való származtatást és egyebeket.
Összefoglalóan tehát azt szeretném tudni, hogy az informatikára számítanak-e mint lehetséges eljárásgyorsító eszközökre. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mátrai Márta képviselő asszony következik.
DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Miniszterjelölt Úr! Több pontban szeretném megfogalmazni a kérdéseimet, ugyanis az elképzelései ismertetése és a feladatmeghatározása során túl sok mindenre választ nem kaptunk.
A közbeszerzésről szeretném kérdezni. Aztán szeretném kérdezni a korrupcióról, a drogfogyasztásról, valamint érdeklődnék arról, hogy az életpályamodell megvalósítását hogy képzeli el.
Talán kezdeném az elején, a közbeszerzéseknél. Mit kíván tenni annak érdekében, hogy segítse a kis- és középvállalkozásokat a pályázataik elnyerésében. Nagyon fontosnak tartanánk - és kíváncsi vagyok az ön véleményére, hogy mit gondol arról, hogy a kis- és középvállalkozások megerősítését milyen joganyag kidolgozásával, milyen jogszabályszerkezettel kívánja biztosítani.
Ezenkívül a korrupció elleni küzdelem szinte napi beszédtéma ma már Magyarországon. Ígérték, hogy fellépnek a korrupció ellen. Kíváncsi lennék arra, hogy mit kíván tenni annak érdekében, hogy ez az ígéret meg is valósuljon. A magyar családokat nagymértékben foglalkoztatja a drogfogyasztás terjedése és a drogfogyasztási hullám előretörése Magyarországon, az egyházi és civil szervezetekkel való kapcsolattartás. Az egyházi és civil szervezetekkel való együttes fellépést hogy kívánja megvalósítani a drogfogyasztás visszaszorítása érdekében?
Említette miniszterjelölt úr, hogy igazságügyi és rendészeti miniszterré való jelölése milyen megtisztelő és nagy feladatot jelent az ön számára. Ezzel kapcsolatban szeretném felvenni, illetve a véleményét hallani, hogy az életpályamodellt hogy kívánja megvalósítani a rendészeti és az igazságügyi szervek és intézményhálózat tekintetében, és az Európai Unió elvárásainak megfelelően mit kíván tenni a feladatok és hatáskörök rendezésében, illetőleg az anyagi megbecsülés tekintetében az e szervezetekben, illetve intézményekben dolgozó emberek felé. Várom a válaszát. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Jelentkezett még Balsai képviselő úr, Szakács képviselő úr, Répássy alelnök úr. Most látom Turi-Kovács képviselő urat. Fontolgatja még valaki, hogy kíván-e kérdéseket föltenni? (Senki sem jelentkezik.) Egyelőre nem látok ilyet. Itt megáll a sor, és most következik Balsai képviselő úr.
DR. BALSAI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Miniszterjelölt Úr! Nem volt módom a megelőző 3 meghallgatásán részt venni, de ismerem az ott elhangzottakat, ezért szeretném megkérdezni, hogy amikor közel két évvel ezelőtt ön bejelentette mint legfontosabb teendőjét egy új alkotmány kidolgozását; hangsúlyozottan nélkülözöm ezzel kapcsolatban a mai meghallgatását megelőző személyes beszámolójából ennek a kérdésnek az ezek szerint nem aktuális voltát. Erre szeretnék kitérni, hogy mi a helyzet az új alkotmánnyal, mert vártuk volna, hogy le tetszik tenni az előző ciklusban ígért határidőig az Országgyűlés asztalára. Ez az egyik kérdésem.
A másik. Így is megtisztelőnek és fontosnak tartom és meg kell mondanom őszintén, hogy személy szerint támogathatónak is tartom, hogy az igazságügy-miniszter fogja a rendészeti feladatokat is miniszterként felügyelni. A kérdésem azonban - ne vegye rossz néven -, hogy megvannak-e jelenleg a tárgyi és személyi feltételei ennek, hiszen ön örökölt egy helyzetet, amikor a minisztériumnak még épülete sincsen, két emeletet bérelnek jelenleg egy kormányzati épületben.
Ez egy elég nehéz dolog, és ha jól értettem, nemcsak a rendőrséget, hanem a határrendészetet is integrálni kívánja. Ezzel kapcsolatban. ez a két emelet bizonyára kevés lesz. Mi ezzel kapcsolatban az elképzelés személyi értelemben is? És valamit szeretnék hallani a közvetlen munkatársaival kapcsolatos elképzelésről is, hiszen nemrégen elfogadott a parlament egy alkotmánysértő törvényt - ez a harmadik kérdésem lesz majd -, amelynek kapcsán a korábbihoz képest jelentős mértékben leszűkült önnek az államtitkárai és vezető munkatársai megválasztásának lehetősége. Törvényi szinten szűkült le.
Szeretnénk tudni, hogy kiben gondolkozik, - a egyáltalán van ilyen gondolata - államtitkári szintén, és az úgynevezett szakállamtitkárok tekintetében mi az elképzelése számszerűleg is a kibővült feladatokkal kapcsolatban.
Végül a harmadik kérdésem. Ez már elfogadott törvény, tehát szabad erről kérdezni. A minap gyalázatos eljárás keretében az Országgyűlésen áterőltettek egy olyan törvényt, amelyet a kormánypárti képviselők sem tudtak szerintem átolvasni; a bizottság első ülésén 18 percig foglalkozott ennek a kódexnek az általános vitára való alkalmasságával. Kormánypárti hozzászólás 1 darab volt a nagy számú kormánypárti tagok közül.
Nos, ezzel kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy ön szakmailag és ügyvezető miniszterként, korábbi igazságügy-miniszterként és a jelenleg megalakulandó kormány miniszterjelöltjeként milyen formában vett részt ennek az egyébként képviselők által előterjesztett törvényjavaslatnak a kidolgozásában, amely egy 16 évvel ezelőtt elfogadott alkotmányos helyzetet számolt föl: mégpedig a közigazgatás politikától mentessé tételét célzó elképzelést, amelyre vonatkozóan azt a magyarázatot kaptuk a miniszterelnök-jelölt úrtól, hogy mivel a dolgot nem lehetett megoldani, ezért a törvényben utat kell nyitni annak, hogy politikai tisztséggé váljon egyrészt a közigazgatás legmagasabb fóruma minisztériumi szinten, másrészt pedig a politikai ciklushoz igazodik a teljes szakapparátus felső vezetésének életpályája. Ez az a kérdéskör, amelyben szeretném a válaszát hallani. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Répássy alelnök úr a következő.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Miniszter Úr! Tekintettel arra, hogy ön már az elmúlt időszakban is miniszteri megbízatást töltött be, ezért ha megengedi, ezzel összefüggésben is tennék fel kérdéseket. Négy évvel ezelőtt ígérték meg először a szocialisták az új Btk.-t és az új Ptk.-t. Azt szeretném kérdezni, miniszter úr, hogy mi volt az oka annak, hogy négy év alatt nem sikerült benyújtani az Országgyűlésnek az új Btk.-t és az új polgári törvénykönyvet?
Ezzel összefüggésben azt szeretném megkérdezni, hogy esetleg nem merült-e fel az új Btk. és az új Ptk. kidolgozásáért felelős személyek cseréje? Tehát nem lehet, hogy esetleg a személyek nem alkalmasak arra, hogy az új Btk.-t vagy az új polgári törvénykönyvet kidolgozzák? Kérdésként teszem ezt fel.
A másik kérdésem az, hogy milyen viszonyban lesz a tárca és személy szerint ön az úgynevezett államreform bizottsággal? Egyáltalán mi a magyarázata annak, hogy nem az Igazságügyi Minisztérium közjogi főosztálya készíti elő az úgynevezett államreform közjogi kérdéseit?
A harmadik kérdésem rendészeti természetű, de alapvetően alkotmányos kérdéseket feszeget. Az elmúlt négy évben - mi legalábbis - azt tapasztaltuk, hogy a gyülekezési jog megsértése terén sajnos, élenjáró volt a rendőrség. Ezt több bírósági ítélet támasztja alá, hogy megsértették állampolgárok gyülekezéshez való jogát. Azt szeretném megkérdezni, miniszter úr, hogy kíván-e ön erre valamilyen választ adni, mármint úgy értem, hogy valamilyen normatív választ, vagy tervez-e valamilyen intézkedést a gyülekezési jog betartása érdekében?
Amennyiben lehetséges és amennyiben tud választ adni, akkor a munkatársaira szeretnék én is rákérdezni. Lehet-e már tudni, hogy ki lesz az államtitkár, illetőleg kik lesznek az úgynevezett szakállamtitkárok? Ha személy szerint nem tudja megnevezni, miniszter úr, de azt szeretném megkérdezni, hogy milyen súlyban szerepel majd a minisztériumi vezetők között a rendészetért felelős személyek és milyen súlyban az igazságügyért felelős személyek?
Ugyancsak ezzel kapcsolatos kérdés, hogy a rendőrség vezetésében kíván-e valamilyen személyi változást vagy változtatást végrehajtani? És egy konkrét kérdésem lenne: a választási program és a kormányprogram is tartalmaz egy számomra megfejthetetlen mondatot. Arra szeretném kérni, hogy ön segítsen megfejteni. Azt mondja az MSZP választási programja és a kormány programja is, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségét garantálni kell, kizárjuk az igazságszolgáltatás politikai befolyásolásának bármilyen lehetőségét.
Azt szeretném kérdezni, miniszter úr, hogy ön az elmúlt négy évben tapasztalt-e ilyet, és ha igen, hol tapasztalt ilyet, és miben látja ennek a helyzetnek a megváltoztathatóságát? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Szakács képviselő úr!
DR. SZAKÁCS IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszterjelölt Úr! Én a rendészeti és a határőrizeti feladatokkal kapcsolatban szeretnék kérdést feltenni, ez új szakterület az Igazságügyi Minisztériumnál. Tudjuk jól, hogy mind a két terület egy jelentős átalakítás előtt áll, a határrendészet a schengeni csatlakozás okán került előtérbe, főleg a nyugati, illetőleg az északi, Ausztriával, Szlovákiával határos részeken, és itt mindig egy kicsit, ne haragudjanak a bizottság tagjai, miniszterjelölt úr, én a Győr-Sopron megyei kötődésem okán kérdezek. Tehát ott egyfajta bizonytalanság van. Mi az ön elképzelése erről az átszervezésről, illetőleg a rendőrségen belül az a hír járja, hogy a közigazgatási reform keretében a régiós szervezeti felépítés fog előrelépni. Ugyanakkor mint egy megyei közgyűlés elnöke, ahol a megyei rendőrfőkapitány úr rendszeresen beszámol a közgyűlésnek az előző évi tevékenységről, tudjuk jól, hogy bár óriási erőfeszítésekkel tudja a megyei rendőrkapitányság azokat a kimagasló eredményeket hozni Győr-Moson-Sopron megyében, amelyek tényleg a lakosság közbiztonságérzetét jelentősen javították az elmúlt négy-öt évben, ugyanakkor azt is tudjuk, hogy milyen nehézségek vannak: egyrészt az elvándorlás, a fluktuáció, szakképzett, tapasztalt rendőrök hagyják ott a pályát olyan nehézségek miatt, amelyek nemcsak pénzügyekben fogalmazódnak meg, hanem a feltételek és a lehetőségek, a szakmai előrelépési lehetőségek kimerítésében.
Mit üzen nekik, tehát mi az, amivel a rendőrség állományát szeretné további kimagasló munkára biztatni, sarkallni, és milyen körülményeket kíván biztosítani nekik, hogy azt a felelősségteljes munkát, amelyet végeznek, a jövőben még hatékonyabban tudják végezni? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mielőtt megadom a szót Turi-Kovács képviselő úrnak, még egyszer megkérdezem, hogy kíván-e még valaki jelentkezni? Fodor alelnök úr jelezte, hogy hozzá kíván szólni. (Nincs jelzés.) Nem látok több jelentkezőt, akkor lezárom a hozzászólók listáját. Parancsoljon, képviselő úr!
DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. A nép ügyvédje programmal kapcsolatosan érkezett már kérdés a miniszterjelölt úrhoz. Szeretném megkérdezni, hogy az a szlogenszinten eddig megjelenő programpont, amely az igazságügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő és igazságos hozzáférés érdekében tartja szükségesnek a nép ügyvédje intézmény erősítését, lát-e arra lehetőséget a miniszterjelölt úr, hogy az a fajta anomália, amely érzékelhető, nevezetesen hogy a bíróságok előtti eljárásban is éles különbségek jelennek ma már meg, a média által preferált ügyvédek, akiket kedvenc szójárással sztárügyvédnek szokás nevezni, és azok között, akik a sok ezer, egyébként nagyon nehezen élő, de igen gyakran jól felkészült ügyvédek szereplése között mutatkozik, lát-e valamiféle olyan lehetőséget, hogy ez a fajta egyenlőtlenség, amely végül is az ügyfélre hat ki, valamilyen módon csökkentésre vagy megszüntetésre kerüljön?
Éles különbség látszódik az ügyfelek tapasztalata szerint, aszerint, hogy a bíró egy átlagügyvéddel kerül szembe, aki éppen keményen küzd az ügyben, de minden hátszél nélkül, vagy olyan ügyvéddel, akit sztárügyvédnek tekintenek. Úgy gondolom, hogy ez az egész igazságszolgáltatásnak az egyik súlyos nehézsége lehet az elkövetkezendő időszakban.
A másik része egy rendészeti kérdés, amit fel szeretnék tenni. Lát-e arra lehetőséget a miniszterjelölt úr, hogy az elkövetkezendő időben a gyülekezési szabadsággal kapcsolatosan felmerülő panaszok, az itt mutatkozó anomáliák tekintetében ne csak az eljáró rendőrrel kapcsolatban kerüljön felderítésre az, hogy minek a következtében került sor bizonyos intézkedésre? Itt arra gondolok, hogy ne csak arra a parancsnokra kerüljön sor a felderítésnél, aki éppen azt a parancsot közvetlenül kiadta, hanem vizsgálják azt is - gondolom, ez lenne az értelme, hogy ehhez a tárcához kerül ez az intézmény -, hogy honnan ered maga ez a panasz.
Van ennek egy másik része is. Lát-e arra lehetőséget az elkövetkezendő időben, hogy a rendőröknek egyébként az a helyzete, ami az elmúlt, az előző négy esztendőben nem javult, hanem helyenként még inkább romlott, ez valamilyen módon javításra kerüljön? Az ugyanis csak nehezen várható el egy intézménytől, ha annak a tagjai egyre nehezebben élnek, egyre nehezebb helyzetben próbálnak eleget tenni a feladataiknak, mert a döntő részük meggyőződésem szerint erre törekszik, ugyanakkor viszont nem látják a saját személyes jövőjüket biztosítottnak az elkövetkezendő időben. Ez kiterjed - erre már irányult kérdés - nemcsak a személyekre, hanem azokra a dologi hátterekre is, ami egyre többször hangzik el, hogy azért nem mennek ki a helyszínre, mert nincs meg az a minimális feltétel, mondjuk a benzin a gépkocsiba, amire szükség lenne, hogy egyáltalán el tudjanak járni. Van-e erre mód és lehetőség, hogy az elkövetkezendő időben változás történjen?
Végül magam is azt szeretném kérdezni, hogy vajon, az irányítás a rendészeti szervek irányába közvetlen miniszteri hatáskörben marad, avagy pedig ez feltehetőleg egy államtitkári hatáskörbe kerül? Ha ugyanis ez így van, hogy az utóbbi következik be, ami egyébként logikusnak és indokoltnak látszik, akkor valóban helyes lenne, ha már a meghallgatás során tudhatnánk azt, hogy ki az, aki ezt majd ellátja. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Végezetül Fodor alelnök úrnak adom meg a szót.
DR. FODOR GÁBOR (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Mindenekelőtt azzal szeretném kezdeni, hogy mi, a Szabad Demokraták Szövetsége részéről támogatjuk a miniszter úr, illetve egyben miniszterjelölt úr is, aki előttünk ül, tehát támogatjuk Petrétei József jelölését, és azt gondoljuk, hogy az elmúlt időszakbeli tevékenysége erre okot is adott, hogy az SZDSZ ezt deklarálja.
Nem akarom a kérdéseket szaporítani, tekintettel arra, hogy mindazokat a lényeges és fontos ügyeket - főleg itt a nagyobb kódexekre gondolok -, amelyekre rá lehetett kérdezni az Igazságügyi Minisztérium előkészítésével kapcsolatban, azt megkérdezték képviselőtársaim. Én egyetlenegy gondolatot szeretnék ehhez hozzátenni, hogy többen utaltak arra, hogy valóban szokatlan az a konstrukció, amely most létrejött az Igazságügyi Minisztérium és a rendészet összepárosításával. Nem lesz egy egyszerű dolog, mert nemigen van ennek előképe itt a magyar gyakorlatban. Mi mindenesetre ehhez egyfelől sok szerencsét kívánunk a miniszter úrnak, másfelől szeretnénk minden segítséget megadni ehhez, hogy sikeres legyen ez a próbálkozás, és azt várjuk ettől a kísérlettől, hogy a rendőrség feletti civil kontroll, illetve a jogállami normák határozottabb képviselete a rendőrség részéről, ez be fog következni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Miniszterjelölt úr, öné a válasz lehetősége!
Dr. Petrétei József miniszterjelölt válaszai az elhangzottakra
DR. PETRÉTEI JÓZSEF miniszterjelölt: Köszönöm a szót, elnök úr. A kérdések elhangzásának sorrendjében mennék végig, de természetesen néhány helyen, ahol átfedés volt, ott megpróbálom megadni a választ egyben.
Csákabonyi képviselő úr kérdésére - a nép ügyvédje és a további fejlesztés kérdései - azt tudom mondani, hogy terveink szerint 2008. január 1-jétől valósulhat meg a perbeli képviselet. Itt a halasztásnak nemcsak financiális okai voltak, hanem a nép ügyvédje működésének eddigi tapasztalatai azt igazolták, hogy ez az intézmény a megyei központokban történő kialakítás következtében nem igazán jut el a legjobban rászorulókhoz. Magyarországon természetesen nemcsak a vidék-város ellentét működik, hanem egy-egy megyén belül is vannak olyan területek, amelyek mondjuk a megyeközponthoz vagy a megye más részeihez képest sokkal fejlettebbek. Ezeknek az embereknek, akik ezeken a fejletlenebb területeken élnek, rendkívül nagy nehézséget okoz beutazni a megyeközpontba azért, hogy ezt a szolgáltatást igénybe vegyék.
Ezért a perbeli képviselet kiterjesztése helyett azt határoztuk el, hogy egyrészt tegyük az intézményt ismertebbé, juttassuk el azokhoz, akik igazán rászorulnak, ezért azt a megoldást választottuk, hogy részben ügyfélszolgálati irodákat nyitottunk, másrészt kihelyezett ügyfélfogadást tartottunk, elsősorban azokon a helyeken, amelyek - mint említettem - szociális, rászorultsági szempontból különösen problémásak voltak.
A fejlesztésre vonatkozóan is ezt az utat kívánjuk a jövőben járni, és azon gondolkodunk, hogy hogyan lehetne ezt a szolgáltatást ebben a tekintetben bővíteni. Természetesen egyetértek azzal, hogy a perbeli képviseletet is biztosítani kell, én erre 2008. január 1-jétől látok lehetőséget.
Bárándy képviselő úr felvetésére a büntetőpolitikával kapcsolatban: az áldozatvédelem fontossága természetesen nagyon jelentős. 2006. január 1-jétől működik az áldozatsegítés intézményrendszere. Gyakorlati tapasztalatunk még kevés van arra, hogy ez a szolgáltatás mennyire vált be, de természetesen azt tudom mondani, hogy mihelyt a tapasztalatokat feldolgozzuk, akkor a rendszer további fejlődésén is gondolkodunk.
A büntetőpolitika egészén belül én az áldozatvédelmet nagyon fontos kérdésnek érzem, hiszen egy büntetőpolitikának át kell fognia a bűnmegelőzéstől az áldozatvédelemig bezárólag az egész kérdéskört. A büntetőpolitikán belül a bűnmegelőzésre, a gyors, hatékony, szakszerű bűnüldözésre és bűnfelderítésre, a gyors, szakszerű felelősségre vonásra, a bírósági eljárásokra, a hatékony büntetés-végrehajtásra és a társadalomba való visszailleszkedést elősegítő mechanizmusokra egyaránt szükség van.
Nyilván a büntetőpolitikát csak komplexen lehet értelmezni. E komplex értelmezésen belül természetesen meghatározó szerepe van a büntető törvénykönyvnek. Elhangzott egy olyan felvetés, hogy miért nem készült el a korábbi kormányzati ciklusban az új büntető törvénykönyv. Répássy képviselő úrral vettem részt egy vitán, ő is azt javasolta - és teljes mértékben egyetértettem vele -, hogy nem szerencsés a választások idejére időzíteni egy új büntető törvénykönyvet, nem szerencsés, hogy ez kampánytémává váljon. Én magam azt gondolom, hogy ez messzemenően támogatható, hiszen az új Btk.-nak elsősorban szakmai szempontokon kell alapulnia.
Ez a büntetőpolitika azt jelenti, hogy a súlyos bűncselekményt elkövetőket súlyosan kell büntetni, vagyis egy kettős nyomtávú büntetési rendszert kell alkalmazni. Az enyhébb típusú bűncselekmények elkövetőinél pedig gondolkodni kell azon, hogy valóban az egyetlen lehetséges mód-e a szabadságelvonás, vagy ehelyett alternatív szankciókat kellene kialakítani. Ez utóbbi törekvésünk keresztülhúzta a korábbi büntető törvénykönyv koncepcióját, és ebbe az irányba mozdítottuk el a gondolkodási irányt. Nagyon remélem, hogy ennek az évnek a végére egy olyan tervezetet tudunk nyilvánosságra hozni, amely társadalmi vitára bocsátható, és ennek tapasztalatait hasznosítva, a 2008-as elfogadás, illetve hatálybaléptetés 2009-ben tartható lesz.
A büntetés-végrehajtási törvény kapcsán azt tudom mondani, hogy szintén ennek a komplex büntetőpolitikának a részeként kell értelmezni. Valóban elkészült korábban egy tervezet, a kormány ezt a tervezetet végül is nem támogatta. Azt gondolom, hogy az új büntető törvénykönyv szankciórendszerével összhangba hozva lehet majd ezt az új büntetés-végrehajtási törvényt az Országgyűlésnek benyújtani.
Toller képviselő úr kérdésére áttérve: maximálisan egyetértek a túlburjánzott jogalkotással, ennek a legnagyobb okozója a dereguláció hiánya, illetve csak meglehetősen hézagos alkalmazása. A dereguláció akkor lenne intenzívebb, ha nemcsak formai deregulációt jelentene, hanem tartalmit is. A tartalmi deregulációhoz azonban a szabályozási tartalmakat kell átvizsgálni, és megnézni minden jogszabály esetében, hogy nemcsak formai okokból, azaz mondjuk azért, mert a jogszabály elavult, vagy ugyan hatályban van, de semmiféle életviszonyt nem szabályoz már, ezért kellene megszüntetni, hanem arról van szó ebben az esetben, hogy a jogszabályok tartalmát kell felülvizsgálni, és akár a jogszabályon belül részleges deregulációt végezni.
Ez egy hatalmas munka természetesen, és ez a dereguláció nem kizárólag az Igazságügyi Minisztérium feladata volt eddig, és a jövőben sem csak ennek a minisztériumnak a feladata. Ezt minden tárcának magának kellene elvégezni. Erre azonban olyan jogi szabályozás nincs ma, amelyik ezt egyértelműen kötelezővé tenné. Ilyen felhatalmazása nincs az igazságügy-miniszternek sem, hogy ezt megkövetelje.
Azt gondolom, hogy az egész jogalkotás kapcsán az új jogalkotási törvény adhatna erre választ. Arra a kérdésére pedig, hogy melyik a legsúlyosabb terület, egyértelműen a vállalkozásokkal kapcsolatos jogi szabályozást tudnám megemlíteni. Itt feltétlenül az európai uniós törekvésekkel összhangban álló, úgynevezett adminisztratív terhek csökkentését kell elvégezni. Ez a folyamat megindult a tárcánál, erre vonatkozóan vizsgálják a jogszabályokat. Ennek a lényege az volna, hogy minden felesleges engedélyezési, hatósági és egyéb dolgot ki kellene szűrni, és más országok, különösen Hollandia tapasztalata alapján az a meglátásunk, hogy ez mintegy 25 százalékkal növeli a vállalkozások számát, teszi gyorsabbá a piacra kerülésüket, és az egész gazdasági életet élénkíti.
Frankné Kovács Szilvia képviselő asszony számára azt tudom mondani, hogy az Igazságügyi Hivatal továbbra is el fogja látni az áldozatsegítés, a nép ügyvédje vagy jogi segítségnyújtás és a pártfogó felügyelői feladatokat, és a még hátralévő kárpótlási feladatokat. A szolgáltatás-bővítést a nép ügyvédje kapcsán, illetőleg az áldozatsegítés kapcsán a már mondottaknak megfelelően tartom járhatónak.
Csiha Judit képviselő asszony kérdésére áttérve, egyértelműen pozitív a tapasztalat a permegelőző, peren kívüli eljárásokkal. Itt valójában egy problémát látok. A közvetítői tevékenység - más néven a mediációs tevékenység - nem kellően elismert. Ennek az ismertségét növelni kellene. Ahol működik, ott kiválók a tapasztalatok, különösen munkaügyi területen. Ezt jelenleg polgári, családjogi terülten lehet igénybe venni. Nagyon remélem, hogy még az ősz folyamán az Országgyűlés elé kerülhet a mediáció büntetőügyekben. Ennek az új büntetőeljárási törvény megteremtette az egyik oszlopát, a másik hiányzik még, ez a konkrét eljárásra vonatkozó szabályozás. A tervezet elkészült a minisztériumban. Remélem, hogy az ősz folyamán ezt tárgyalni tudja az Országgyűlés.
A másik kérdést én rendkívül időszerűnek érzem. Azt tapasztalom, hogy az informatikai fejlődéssel együtt át kell alakítani az igazságszolgáltatási rendszert abban az irányban, hogy ezeket az új technikákat ott is sikeresen lehessen alkalmazni. Ez jelenleg a gazdasági perek esetében került vizsgálat tárgyává a minisztériumban. Szeretnénk megnézni és egy olyan javaslatot letenni az asztalra, amely gazdasági perek esetében lehetővé teszi az okiratok elektronikus úton történő benyújtását, bizonyos okiratok hiteles, elektronikus változatának elkészítését. Majd természetesen a bíróságon ha szükséges, föl lehet mutatni az eredeti okiratot is, de az ügyintézés ezen az úton folyna.
Ehhez egyrészt természetesen technikai fejlesztésre, személyi képzésre van szükség. Nyilván próbaképpen megnéznénk, hogy ez hogy működik, utána szóba kerülhet esetleg a PP-ben általános szabállyá tétele a hatályosulási tapasztalatok alapján. Ebben az esetben az elektronikus ügyintézés azt is elősegíthetné, hogy a bíróságon a pert megelőző cselekmények végzése sokkal gyorsabb lenne, nem lenne szükség postai kézbesítésre az ebből eredő időmegtakarítást a hatékonyabb bírósági eljárásra lehetne fordítani.
Mátrai Márta képviselő asszony kérdéskörére áttérve: kifejezetten nem szerettem volna a bevezetőmben hosszasan beszélni az elképzeléseimről, hiszen órákon keresztül tudnám ezt mondani. Ezt vártam, hogy önöket mely kérdések érdeklik igazán.
A közbeszerzések területéről. Megvizsgáltuk a közbeszerzési szabályokat a kis- és középvállalkozások védelme érdekében. Egy olyan tervezet van már fönt a tárca honlapján, amely lehetővé tenné, hogy a közbeszerzések kapcsán az alvállalkozók is élhessenek azokkal a jogosítványokkal, amelyek jelenleg az ajánlattevőt megilletik: mind az inkasszó jogát, mint a határidőmegállapítás jogát ki kívánjuk erre terjeszteni.
Természetesen a kisvállalkozások kapcsán is csak olyan támogatási lehetőséget tudunk biztosítani, amely nem áll ellentétben a közösségi közbeszerzési szabályozással, és nem áll ellentétben az Európai Unió versenyszabályaival.
Azt gondolom, hogy a magyar tapasztalatoknál elsősorban az okoz gondot - és erre mutatnak ezek a tapasztalatok -, hogy a közbeszerzési eljárással kapcsolatos információkhoz nem igazán férnek hozzá a kisvállalkozások, nem nagyon ismerik ezeket. Ebben segítséget kívánunk adni számukra a jövőben, hogy legyenek tisztában a közbeszerzési szabályokkal.
Fontosnak érzem azt, hogy a közbeszerzés segítse a gazdasági életet, mert a világos, átlátható közbeszerzés biztosíthatja a korrupció elleni fellépést. Ha a közbeszerzési szabályok nem felelnek meg ennek a követelménynek, akkor bizony fölmerülhet a korrupció gyanúja.
Én azokat a vélekedéseket, amelyek közbeszerzések kapcsán mondjuk a korrupcióval függenek össze, kevésbé tartom súlyosnak, mint ahogy erről beszélnek. Nyilván ennek az is oka, hogy Magyarországon a közbeszerzési pályázat vesztese általában azonnal korrupciót sejtet amögött, ha nem ő nyerte el a megrendelést.
A korrupcióval szembeni fellépésnél nagyon fontosnak érezném azokat a szempontokat, amelyek a jogi szabályozás irányába mutatnak. Korrupcióra elsősorban ott van lehetőség, ahol a szabályozás hézagos, ahol alulszabályozás van, vagy például az engedélyezési eljárásoknál az eljárási szabályok olyanok, amelyek elhúzzák ezt az engedélyezési folyamatot, ezért merül fel ennek a sürgetése érdekében a korrupció. Ugyanakkor Magyarország korrupciós megítélése a korábbi évekhez képest számottevően nem változott. Ebben szerepet játszott az is, hogy nem volt lobbitörvényünk, ezt az Országgyűlés ez év tavaszán elfogadta.
Egy nagyon súlyos hiányossága van Magyarországon a korrupció elleni küzdelemnek, ez pedig a pártfinanszírozás szabályainak hézagossága. Azt gondolom, hogy ezen a téren akkor tudunk előrelépni, ha azt a szigorú pártfinanszírozási szabályozást, aminek a tervezete elkészült és ismert a képviselők számára, a parlamentben támogatást fog kapni.
Szintén a korrupció elleni harc jegyében született meg az az összeférhetetlenségi szabály, amely a képviselők esetében szigorítaná ennek a feltételeit arra tekintettel, hogy sem a képviselő, sem a hozzátartozója ne vehessen részt olyan gazdasági társaságokban, amelyek állami vagy önkormányzati tulajdonban vannak.
Ha a drogfogyasztás kérdésére térek át, akkor annyit szeretnék ezzel kapcsolatban mondani, hogy a visszaszorításával maximálisan egyetértek. Az erre vonatkozó eszköztár nem a tárca kompetenciájába tartozik. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium egyrészt a szabályozás szempontjából kell hogy viszonyuljon ehhez, másrészt a rendészeti szerveken keresztül a hatékony felderítéshez. A jogi szabályozás keretét megadta az Alkotmánybíróság döntése. Keressük azt a megoldást és az új Btk. kapcsán törekszünk arra, hogy a drogfogyasztás visszaszorítása esetében ennek a kriminalizálása ne olyan módon történjen, ahogy ez a mai hatályos szabályozás alapján megfigyelhető, ugyanakkor természetesen tiszteletben kívánjuk tartani az Alkotmánybíróság döntését.
Én a tárca kompetenciájába tartozónak érzem a bűnmegelőzés keretében a drogfogyasztás veszélyeire történő felhívást. Ezt a rendőrség és a Belügyminisztérium korábban is intenzíven végezte. Ezen a területen valóban nekünk is javítani kell a tevékenységünket.
Az életpályamodellre áttérve a bíróságok esetében azt tudom mondani, hogy több elképzelés és változat készült el. Az életpályamodell esetében a bírói életpályánál a bírák javaslatát vettük alapul, de a tárca úgy gondolta, hogy nem kizárólag a bírák esetében kell ezt megvalósítani, hanem szükség volna azoknak az esetében is erre, akik az igazságszolgáltatásban közreműködnek akár ügyészként, akár igazságügyi alkalmazottként. Nyilván az életpályamodell alapvető rendeltetése egyrészt az anyagi biztonságot jelentő kiszámítható fizetés és juttatási rendszer, de legalább ilyen fontos az is, hogy az életpályamodellben a minőséget biztosítsuk: tegyük lehetővé azt, hogy a bírák életpályájának kiszámíthatósága szempontjából milyen követelmények - akár alkalmazási, képességnövelő követelmények - fogalmazódhatnak meg. A korábbi időszakban a bírák esetében az életpályamodell részelemei közül több megvalósult. A köztisztviselői juttatásokhoz igazodóan bővült ez a kör. Jelenleg a tárca vizsgálja a továbblépés lehetőségét.
A rendőrség esetében, illetve a rendvédelmi szervek esetében a szolgálati viszonyban állóknál azt tudnám kiemelni, hogy a Hszt. erre vonatkozóan tartalmaz előírásokat. Nyilván a rendőrség gazdasági helyzetének, a pénzügyi szituációnak megfelelő feltárást el kell majd végezni, és egy kiszámítható életpályamodellt indokolt ott is kialakítani.
Balsai képviselő úrnak válaszolva: az új alkotmány kapcsán azt tudom mondani, hogy én azt vállaltam, hogy a múlt év végére a normaszöveget elkészítem. Ez a normaszöveg elkészült. Az Országgyűléshez történő benyújtása vagy nyilvánosságra hozatala politikai döntés kérdése. Természetesen mihelyt ez a politikai döntés megszületik, akkor az új alkotmány hozzáférhetővé válik. Én nem vállaltam azt, hogy az Országgyűléshez ezt benyújtom, hiszen nincs is rá lehetőségem, mert nem vagyok sem országgyűlési képviselő, sem pedig más, az alkotmány erre feljogosított pozíciót nem töltök be.
Tehát az alkotmány szempontjából azt éreztem fontosnak, amit azóta az idő igazolt, és több képviselő is megfogalmazott a kétharmados törvények kapcsán, hogy ezek számát esetleg csökkenteni kellene, de én csak akkor értenék egyet a kétharmados törvények csökkentésével, ha a garanciális szabályok az alkotmányban ezen a területen megnövekednének.
Az új alkotmány abban a pillanatban nyilvános lesz, mihelyt az alkotmányozói politikai akarat meg fog jelenni.
Az alkotmánysértő törvény kapcsán azt tudom mondani, hogy ez a törvény nem igazán alkotmánysértő, nem értem és nem látom ennek az alkotmánysértő elemeit. A szakmai kodifikációs tevékenységben részt vettem, itt segítséget nyújtottam. A miniszterelnök kabinetfőnöke által vezetett politikai megbeszéléseken is közreműködtem. Én ennek a törvénynek a jelentőségét abban látom, hogy azt a gyakorlatot, ami Magyarországon folyt korábban, azt most jogszabályi formába önti. Lehet azt mondani, hogy eddig világos volt az elválasztás a politika és az igazgatás között, erre azt tudom válaszolni, hogy ma is egyértelműen világos. Ez az elválasztás azonban nem a közigazgatási államtitkár esetében, hanem a minisztériumi főosztályvezetők esetében húzható meg. Ők semmiképp sem tartoznak a tárca politikai vezetéséhez. Másrészt a szakmaiság és a minisztériumi vezetési struktúra átalakul, ennek lényege - és itt válaszolok arra a kérdésre is, hogy a minisztériumban ki fogja irányítani a rendészetet -, hogy a minisztériumot a miniszter a továbbiakban nem csak irányítja, hanem vezeti is. Természetesen a vezetést részben megoszthatja, természetesen a megosztásra a minisztérium szervezeti és működési szabályzata ad választ, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumban én nem kívánok élni ezzel, vagyis a rendészeti területtel kapcsolatban is azt tudom mondani, hogy miniszteri vezetés alatt áll.
Az Igazságügyi Minisztériumban a jövőben négy szakállamtitkár fog működni, a struktúrának megfelelően azok a területek tartoznak ezeknek a szakállamtitkároknak az irányítása alá, amely a minisztérium fajsúlyos ügyeit jelenti. Természetesen szakállamtitkár fogja irányítani a rendészeti területet, szakállamtitkár fogja irányítani a közjogi területet, szakállamtitkár irányítja a civil jogi területet, és természetesen egy szakállamtitkár szükséges ahhoz, hogy a megnövekedett európai uniós feladatok ellátásában segítse a minisztérium vezetését.
A struktúrára vonatkozóan, az államreform bizottságra vonatkozóan azt tudom mondani, hogy az igazságügyi és rendészeti miniszter ennek a bizottságnak a tagja lesz, és a közjogi jellegű javaslatokat természetesen továbbra is az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium fogja elkészíteni. De ennek a folyamatnak a lényege az, hogy a minisztérium vezetésén belül is működni fog egy olyan kabinet, amely az ehhez szükséges politikai döntéseket meghozza. Ezek a politikai döntések, mint a tárca szakpolitikái az államreform bizottságban is megjelennek. Ott az egyeztetések folyamán alakul ki az a politikai döntés, amit aztán jogszabályi formába önt majd a minisztériumi apparátus.
Ha Répássy képviselő úr kérdéseire térek át, akkor azt tudom mondani, hogy a polgári törvénykönyv a korábbi kormányciklusban nem szerepelt az elfogadandó törvények között, csak az volt, hogy elkészítjük ezt az új kódexet. Ez megtörtént. Az interneten hozzáférhetők már részei, és ezek folyamatosan bővülnek. Társadalmi vitára kívánjuk bocsátani a polgári törvénykönyvet, és ennek a tapasztalatait összegyűjtve igazítunk a tervezett normaszövegen.
A rendőrség és a gyülekezési jog kapcsán: azt szeretném kihangsúlyozni, hogy természetesen azzal, hogy a rendőrség irányítása az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumon keresztül történik, itt elsősorban az alapvető jogok érvényesülését, az emberi jogi megoldásokat fogjuk preferálni, és ha szükséges, akkor ennek megfelelően kívánjuk átalakítani a rendőrségre vonatkozó joganyagot.
Úgy látom, hogy a rendőrségi törvény meglehetősen elavult, szükség lenne ennek az átfogó módosítására. Természetesen azt is ki kellene hangsúlyozni, hogy a rendőrségen belül meglévő belső, kvázi jogi normákat is át kell tekinteni, tehát egy deregulációt szükséges végrehajtani, és mindazt a szempontot kell középpontba helyezni, amely az alapjogok érvényesítését segíti elő.
Nem kívánok egyelőre a rendőrségi személyi vezetésében változtatásokat. A változtatásokra mindig akkor van szükség véleményem szerint, ha az adott vezető a feladata ellátására nem alkalmas. Amíg ezt nem tapasztalom, addig nem kívánnék változtatni.
Az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban a politikai befolyást vissza kell szorítani. Azt gondolom, hogy az igazságszolgáltatás egy tág fogalomként érzékelhető, nem kifejezetten csak a bíróságokra. A bíróságok esetében és más esetben is nem tartom szerencsésnek, hogy a politikai tevékenység látszata is rávetődjön bármelyik szervezetre. Voltak ilyen megnyilvánulások az elmúlt időszakban, nyilván itt az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak kell majd ezeket a kérdéseket megvizsgálnia.
Szakács képviselő úr kérdéseire rátérve: a határőrség átszervezését meg kell valósítani. Az elmúlt időben a határőrség jogállása megváltozott, alkotmány-módosítás következett be. Természetesen ahhoz, hogy a határőrség és a rendőrség integrációját megvalósítsuk, szintén alkotmány-módosítás szükséges. Másrészt a határőrség szerepe változott az elmúlt években, a büntetőeljárási törvény módosulása kapcsán kibővült a nyomozati jogköre. Fontos rendészeti tevékenységet lát el a határőrség, elsősorban idegenrendészeti és ezzel összefüggő rendészeti tevékenységet, és azt gondolom, meg kell vizsgálni, hogy a hatékonyság következtében a határőrség és a rendőrség integrációja hogyan valósítható meg. Azt a felvilágosítást kaptam, hogy erre vonatkozóan már korábban is készültek anyagok. Nyilván ezt át kell tekinteni, és nyilván a schengeni csatlakozással összhangban kell ezt majd megvalósítani.
A rendőrség esetében még mélységi információnk nincs a teljes költségvetési helyzetével és állapotával kapcsolatban. Az elkövetkező időben ezt kívánom megnézni. Általában azt tudom mondani, hogy jelenleg egy elfogadott költségvetés van. A következő évi költségvetésnél nyilván a költségvetési fedezet biztosítása érdekében el fogok mindent követni, hogy a rendőrség a feladatait el tudja látni.
Turi képviselő úr kérdésére rátérve röviden azt szeretném mondani, hogy Magyarországon az ügyvédválasztás szabad. Akinek nincs lehetősége ügyvédet választani, ott kirendelt védő van a büntetőügyekben, egyébként pedig a nép ügyvédje intézmény kibővítésénél lehetőség lesz a legelesettebbek számára a perbeli képviseletet is ellátni. Ezt jelenti az a megfogalmazás, hogy az igazságügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés.
Én azt tapasztaltam, hogy Magyarországon nemcsak azért nem képesek az állampolgárok a jogaikkal élni, mert a szabályozás túlburjánzó, és nem is férnek hozzá a joganyaghoz, nem tudják ezt megismerni, hanem arról is szó van, hogy a legelesettebbek nem képesek az ügyvédei segítséget igénybe venni. Azt a megjegyzését a képviselő úrnak nem kívánnám értékelni, ami arra vonatkozott, hogy a bíróság aszerint hozza meg a döntését, hogy kit milyen ügyvéd véd. Nem hiszem, hogy a bíróság az ügyvéd alapján ilyen befolyásolás alatt állna.
Egyértelmű, hogy a gyülekezési joggal kapcsolatos problémák az elmúlt időkben fölmerültek. Itt az emberi jogi szempontok erősítése szintén rendkívül fontos. A rendészeti irányítást, ahogy említettem, a minisztériumban a miniszter fogja végezni egy szakállamtitkár segítségével. Nevekről egyelőre még nem kívánnék beszélni. Én magam sem ültem le a minisztériumban a jelenlegi helyettes államtitkárokkal, hogy ki az, aki közülük vállalná ezt a feladatot. Ez nyilván abban a pillanatban be fog következni, mihelyt a miniszteri kinevezésemet megkaptam.
Az utolsó kérdéskörre áttérve: nagyon szépen köszönöm Fodor képviselő úr támogatását, és én is bízom abban, hogy a rendőrség feletti civil kontroll erősödik, illetve a jogállami megoldások kapnak teret. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszter úr, a kérdésekre adott válaszokat. A helyettesítések rendje úgy alakult, hogy Balsai István helyettesíti Horváth Balázst és Szakács Imre Vitányi Istvánt.
Tisztelt Bizottság! Ezt követően sor kerül a bizottság állásfoglalására. Tehát azt a kérdést kell feltennem, hogy a bizottság tagjai közül ki támogatja dr. Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszterré történő kinevezését.
Aki ezt támogatja, kérem, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Tizenhat igen szavazat. Ki tartózkodott? (Senki sem jelentkezik.) Tartózkodás nincs. Ki ellenzi ezt a kinevezést? (Szavazás.) Tizenhárom.
A bizottság többsége az ön kinevezését támogatja. Gratulálok miniszterjelölt úr. Jó munkát kívánok önnek, és egyben kérem a bizottság valamennyi tagja nevében, hogy azt a korábbi jó együttműködést, ami a tárca és a bizottság között, kialakult, szíveskedjék továbbra is fenntartani és támogatni. Sok sikert önnek!
PROF. DR. PETRÉTEI JÓZSEF miniszterjelölt: Köszönöm szépen a támogatást, és természetesen a jövőben is bármikor állok a bizottság rendelkezésére.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság ülését berekesztem. Szeretnék tájékoztatásul annyit mondani képviselőtársaim, hogy jövő héten nem lesz plenáris ülés, ezt mindenki tudja, viszont várhatóan szerdán kerül sor bizottsági ülésre, amennyiben a kormány előterjesztéseiről az általános vitára való alkalmasság megítélésével kapcsolatos vitát kell lefolytatni a bizottsági ülésen. Értesítést küldök majd a bizottság tagjainak.
Azt követően, 19-ét követően átállunk egy rendszeresebb ülésezésre. Köszönöm szépen.
(Az ülés befejezésének időpontja: 10 óra 35 perc)
|
|
Dr. Vastagh Pál |
Jegyzőkönyvvezető: Pavlánszky Éva és Barna Beáta