AIÜB-4/2006.
(AIÜB-4/2006-2010.)
az Országgyűlés alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának
2006. június 26-án, hétfőn, 10 órakor
a Parlament főemelet 58. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott:
Elnöki bevezető, a napirend megállapítása, elfogadása
Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat
A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása
A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat
A módosító javaslatok megvitatása
A módosító javaslatok megvitatása
Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat
Dr. Papp Imre szóbeli kiegészítése az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium részéről
Szavazás az általános vitára alkalmasságról
Dr. Papp Imre szóbeli tájékoztatója
Dr. László Adrienn (Állami Számvevőszék) észrevételei
Szavazás a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról
A bizottsági előadó kijelölése
Dr. Papp Imre szóbeli kiegészítése az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium részéről
Szavazás az általános vitára alkalmasságról
Egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat
Dr. Papp Imre válaszai a vitában elhangzottakra
Szavazás a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról
A bizottsági előadó kijelölése
A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat
Dr. Répássy Róbert szóbeli kiegészítése az előterjesztők részéről
Szavazás az általános vitára alkalmasságról
Dr. Répássy Róbert kiegészítése az előterjesztők részéről
Szavazás az általános vitára alkalmasságról
Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tagjának kijelölése
Elnököl: Dr. Vastagh Pál (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Répássy Róbert (Fidesz), alelnök
Dr. Fodor Gábor (SZDSZ), alelnök
Dr. Avarkeszi Dezső (MSZP)
Dr. Bárándy Gergely (MSZP)
Dr. Csákabonyi Balázs (MSZP)
Dr. Csiha Judit (MSZP)
Dr. Faragó Péter (MSZP)
Frankné dr. Kovács Szilvia (MSZP)
Dr. Gál Zoltán (MSZP)
Dr. Hajdu Attila (MSZP)
Dr. Simon Gábor (MSZP)
Dr. Szép Béla (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP)
Dr. Balsai István (Fidesz)
Dr. Cser-Palkovics András (Fidesz)
Dr. Dorkota Lajos (Fidesz)
Dr. Mátrai Márta (Fidesz)
Dr. Navracsics Tibor (Fidesz)
Dr. Szakács Imre (Fidesz)
Dr. Turi-Kovács Béla (Fidesz)
Dr. Rubovszky György (KDNP)
Dr. Salamon László (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott:
Dr. Steiner Pál (MSZP) dr. Szép Bélának (MSZP)
Dr. Toller László (MSZP) Frankné dr. Kovács Szilviának (MSZP)
Tóth András (MSZP) dr. Csákabonyi Balázsnak (MSZP)
Dr. Horváth Balázs (Fidesz) dr. Balsai Istvánnak (Fidesz)
Dr. Vitányi István (Fidesz) dr. Répássy Róbertnek (Fidesz)
Szatmári László (Pénzügyminisztérium)
Dr. Papp Imre (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
László Adrienn dr. (Állami Számvevőszék)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 15 perc)
Elnöki bevezető, a napirend megállapítása, elfogadása
DR. VASTAGH PÁL (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó reggelt kívánok! Elnézést kérek a késésért. A bizottság ülését megnyitom. A bizottság szemmel láthatóan határozatképes. Elsőként kérem a bizottságot, hogy az írásban kiküldött napirenddel értsen egyet. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen.
A helyettesítéseket illetően az eddigiekben a további tájékoztatást kaptam: Turi-Kovács Béla Szakács Imrét, Salamon László Rubovszky Györgyöt, Szép Béla Steiner Pált, Hajdu Attila Wiener Györgyöt, Mátrai Márta Dorkota Lajost, Simon Gábor Bárándy Gergelyt, Csiha Judit Avarkeszi Dezsőt, Balsai István Horváth Balázst, Csákabonyi Balázs Tóth Andrást, Frankné Kovács Szilvia Toller Lászlót, Répássy Róbert Vitányi Istvánt. (Megérkezik dr. Avarkeszi Dezső.) Illetőleg közben Avarkeszi képviselő úr megérkezett, tehát őt nem kell helyettesíteni.
Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat
Az első napirendi pontunk a pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. A bizottság hatáskörébe, feladatkörébe tartozó módosító indítványokat tárgyaljuk meg. Erre vonatkozóan a jogi főosztály előkészített egy ajánlást. Természetesen bárki, a bizottság tagjai közül, ha úgy ítéli meg, hogy az ajánlásban szereplő módosító indítványokon kívül van olyan, ami megítélése szerint a bizottság feladatkörébe tartozik, akkor lehetőség van ennek a módosító indítványnak az elbírálására is.
A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása
Legyen kedves, nevét és beosztását a jegyzőkönyv számára közölni, és utána az ajánlás sorrendjében haladunk.
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Jó napot kívánok! Szatmári László vagyok, a Pénzügyminisztérium főosztályvezető-helyettese.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az 1. pontban a költségvetési bizottság terjesztett elő indítványt, amely összefügg a 2. és az 5. ponttal. A kormány?
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: Támogatja a kormány. A bizottság tagjainak van-e kérdése, észrevétele? (Nincs jelzés.) Nem látok ilyet. Akkor állásfoglalást kérek. Ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja. Köszönöm szépen.
Következik a 6. pont.
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja a módosító indítványt. A jelen lévő bizottsági tagok közül ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
Következik a 7. pont.
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Ki támogatja a jelenlévők közül? (Szavazás.) 11 igen. Ez azt jelenti, hogy a bizottság nem támogatja, egyharmadot kapott.
Következik a 9. pont.
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja a kormány. Kérem a bizottság állásfoglalását! Ki támogatja? (Szavazás.) 11 igen, a bizottság nem támogatja, egyharmadot azonban kapott.
A 12. pont, amelyik a 46. ponttal függ össze.
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: Kérem a bizottság álláspontját, ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 15. pont.
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: Szintén bizottsági, a kormány támogatja. Kérem a bizottság állásfoglalását! Ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 17. pont.
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: Támogatja a kormány. A bizottságot kérdezem. (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 19. pont, amely az 59. ponttal függ össze.
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság álláspontját kérdezem. (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 39. pont a következő. Szintén bizottsági, és a 40. ponttal függ össze.
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság álláspontja? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 43. pont.
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság állásfoglalását kérem! (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, egyharmadot sem kapott. (Megérkezik dr. Szakács Imre.)
A 44. pont.
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság állásfoglalását kérem! (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 45. pont.
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság álláspontja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 47. pont.
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság álláspontja? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
Az 54. pont következik.
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság álláspontját kérem! Ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Az 56. pont, összefüggésben az 58. ponttal.
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság álláspontját kérdezem. (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 60. pont.
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság álláspontját kérdezem. Ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
Ezzel az ajánlás végére értünk. Van-e olyan kezdeményezés, hogy még módosító indítványt bíráljunk el? (Nincs jelzés.) Nem látok ilyet. A napirendet lezárom.
A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat
Következik a 2. napirendi pont, az alkotmány-módosításhoz benyújtott módosító indítványok megvitatása. 13 pontból álló ajánlás alapján haladunk. Legyen kedves, a nevét és beosztását a jegyzőkönyv számára bemondani.
DR. PAPP IMRE (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Papp Imre vagyok, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium közjogi helyettes államtitkára.
10
11 mse
A módosító javaslatok megvitatása
ELNÖK: Az 1. pont... (Dr. Salamon László: Az 1-eshez!) Az 1-eshez Salamon képviselő úr.
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. A KDNP nevében szeretném jelezni, hogy az alkotmánymódosításhoz benyújtott módosító javaslatok közül azon koncepcionális jelentőségű módosító javaslatokkal vagy azon módosító javaslatokkal, amelyek koncepcionálisan térnek el a kormány álláspontjától - a megyerendszerrel kapcsolatos kérdések, az önkormányzatok alapjogait érintő témakörökben benyújtott módosító javaslatokkal - kapcsolatosan az érveinket a plenáris ülésen igen részletesen kifejtettük. Azt gondolom, hogy az érveinket a másik oldal is meghallhatta és mérlegelhette, erre is tekintettel én itt a bizottsági ülésen azokhoz a módosító javaslatokhoz, amelyek koncepcionális kérdéseket érintenek, nem kívánok már részletesen hozzászólni, hanem most, az első megszólalásban általánosságban kérem a bizottságot, hogy amikor szavazni fog, akkor ezeket az érveinket vegye tekintetbe. Amelyek viszont nem koncepcionálisak és amelyeket csak érintettünk, azokra engedelmükkel kitérnék, és ehhez a türelmüket kérem.
Ilyen egyébként ez az 1. pont szerinti javaslat is. Itt tehát a kormány azt javasolja, hogy az Alkotmánybíróság hatáskörébe kerüljön az a jog, hogy az alkotmányellenesen működő önkormányzat feloszlatásra kerüljön. A KDNP is és az elmúlt ciklusban a Fidesz is, és a módosító javaslat tanúsága szerint itt most mind a két frakció most is és már a korábbi ciklusban is, amikor ez a kérdés felmerült az úgynevezett nagy alkotmánymódosító csomagban, arra az álláspontra helyezkedett, hogy annyiban indokolt a hatályos szabályozás megváltozása, hogy az Alkotmánybíróság ne csak egy szakmai véleményező szerepet foglaljon el, mert ehhez képest az Alkotmánybíróság alkotmányos helye nyilvánvalóan nagyobb - hogy mondjam? - eszközt, erősebb eszközt kíván meg. Azzal viszont nem értünk egyet, hogy magával a feloszlatás elrendelésének a döntésével az Alkotmánybíróság egy tulajdonképpen politikai feladatot vállaljon magára, mert ez egyszerre alkotmányossági és egyszerre politikai kérdés is szétválaszthatatlanul. Azt gondoljuk tehát, hogy ha az Alkotmánybíróság hatáskörébe engedjük át az önkormányzatok feloszlatását, ezzel az Alkotmánybíróság politikai tehertétel alá kerül, amit nem szeretnénk. A módosító javaslatunk tehát a hatályos alkotmányos rendelkezés olyan átalakítását kívánja, hogy továbbra is a kormány kezdeményezhetne egy ilyen eljárást, viszont az Alkotmánybíróság nem pusztán véleményt nyilvánítana, hanem ahhoz, hogy az Országgyűlés erről a kérdésről egyáltalán döntést hozhasson, ahhoz az Alkotmánybíróság egyetértése lenne szükséges.
Ilyen formájú alkotmánymódosítást támogatunk, ilyen formában és erre tekintettel terjesztettük elő - mind a két frakció képviselői - ezt a módosító javaslatot, továbbá nem azon jogszabályhelynél, ahol a kormány javasolja, hanem az Országgyűlés hatáskörére vonatkozó rendelkezések körében, a 19. § (3) bekezdés l) pontja kapcsán. Ez a módosító javaslat egyébként némileg összefügg a 12. pontban szereplő, a hatályon kívül helyező rendelkezések módosító javaslatával, de ott sok minden van együtt, nyilván nem lehet ezeket darabonként különválasztani, nem is igénylem.
Kérem tehát az alkotmányügyi bizottságot, hogy az 1. számú módosító javaslatunkat is szíveskedjék támogatni, miként - mondom, fenntartom, bár külön nem fogok részletesen hozzászólni - a koncepcionális kérdésekben előterjesztett módosító javaslatainkat is.
ELNÖK: Köszönöm. Kérem az államtitkár urat, hogy a kormány nevében nyilatkozzék az 1. pontról.
DR. PAPP IMRE helyettes államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Elnök úr, a javaslatot nem tudjuk támogatni, nem kezeli azt a kérdéskört, amely az önkormányzat feloszlása és feloszlatása közötti különbséget jeleníti meg. Az, hogy a kormány és az Alkotmánybíróság együttes előterjesztő legyen, közjogilag több mint furcsa. A másik, hogy a helyi önkormányzat feloszlással bármikor megszüntetheti a megbízatását, vagyis abban az esetben, hogyha az Alkotmánybíróság döntése a feloszlatásra irányulna, alkotmányellenes működést állapítana meg, akkor is lenne egy kiskapu a rendszerben. A képviselő úr által elmondottak tehát közjogilag nincsenek rendszerbe foglalva, nem támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem a bizottságot, ki támogatja a módosító indítványt. (Szavazás.) Tizenhárom. Ellenvéleményt kérek, ki nem támogatja? (Szavazás.) A többség.
13 igen mellett a bizottság nem támogatja, egyharmadot kapott a javaslat.
Szeretném felhívni a figyelmüket, hogy a javaslat összefügg a 7. és a 11. ponttal.
(Dr. Papp Imrének:) Kérem, nyilatkozzon a 2. pontról!
DR. PAPP IMRE helyettes államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérem a bizottság állásfoglalását. Ki támogatja a 2. pontot? (Szavazás.) Köszönöm szépen. Ellenpróbát kérek, ki nem támogatja? (Szavazás.) Köszönöm.
A bizottság nem támogatja, egyharmadot kapott a javaslat.
A 3. pont következik.
DR. PAPP IMRE helyettes államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Mi a bizottság álláspontja? Ki támogatja? (Szavazás.) Tizennégy igen. Ellenpróbát kérek, ki nem támogatja? (Szavazás.) Tizenöt nem.
A bizottság nem támogatja, egyharmadot kapott a javaslat.
A 4. pont következik.
DR. PAPP IMRE helyettes államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság álláspontját kérdezem. Ki támogatja? (Szavazás.)
A bizottság nem támogatja, egyharmadot kapott.
Az 5. pont következik.
DR. PAPP IMRE helyettes államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság álláspontját kérdezem. Ki támogatja? (Szavazás.)
A bizottság nem támogatja, egyharmadot kapott.
A 6. pont következik.
DR. PAPP IMRE helyettes államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság álláspontját kérdezem. Ki támogatja? (Szavazás.) Tizennégy. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Tizenöt.
A bizottság nem támogatja, egyharmadot kapott.
A 7. pontot elbíráltuk az 1. pont kapcsán.
(Dr. Papp Imrének:) Kérem, a 8. pontról nyilatkozzon!
DR. PAPP IMRE helyettes államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság... (Dr. Répássy Róbert jelentkezik.) Az alelnök úr szót kér, tessék!
20
PÉ 21
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Azt szeretném megkérdezni államtitkár úrtól, hogy miért nem támogatja a kormány ezt a javaslatot, hogy úgy kerüljön félidőbe az önkormányzati választás, hogy nem hat év múlva, hanem már két év múlva térjünk rá erre a félidős választásra? Mi a szakmai indoka annak, hogy két év múlva nem kíván önkormányzati választásokat tartani a kormány?
ELNÖK: Legyen kedves, válaszoljon!
DR. PAPP IMRE (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Több alternatíva fogalmazódott meg a módosító javaslatokban, illetve a kormány által előterjesztett törvényjavaslatban. Most a hat év, a három év, a két év, a négy év szerepelt többen, egyelőre a kormány nem változtatta meg az álláspontját. Természetesen, ha a politikai egyeztetések úgy alakulnak, akkor itt minden megoldásra nyitottak vagyunk.
ELNÖK: Alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Értem ezt, de ez technikailag hogyan fog megvalósulni, ha most például nem támogatja a kormány az alternatívákat, csak egy alternatívát támogat? Hogyan tudja mégis figyelembe venni majd a kormány azt, hogy esetleg a kompromisszumhoz közeledünk?
DR. PAPP IMRE (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Ez a kérdés nem az én asztalom, tehát nem tudok erre nyilatkozni.
ELNÖK: Kérem a bizottság állásfoglalását! Tehát a 8. pontról van szó. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 14 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 15 nem. Tehát a bizottság nem támogatja, egyharmadot kapott.
Következik a 9. pont.
DR. PAPP IMRE (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság álláspontját kérdezem. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, egyharmadot kapott.
A 10. pontról nyilatkozzon!
DR. PAPP IMRE (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság álláspontja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, egyharmadot kapott.
A 11-est elbíráltuk. A 12. pontról nyilatkozzon!
DR. PAPP IMRE (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja az előterjesztő képviselője. A bizottság álláspontját kérdezem. Ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, egyharmadot kapott.
A 13. pontban beterjesztett módosító indítvány tartalmilag egy másik törvényjavaslat, mégpedig a T/236-os törvényjavaslat mellékletét kívánja módosítani, tehát tartalmilag nem az alkotmánymódosításhoz kapcsolódik. Alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Igen, elnök úr, valószínűleg a benyújtáskor elírásra került a törvényjavaslat száma, tehát nem az alkotmánymódosításhoz, hanem a T/236. számúhoz, majd meglátjuk, hogyan lesz korrigálva.
ELNÖK: Akkor úgy lehet korrigálni, hogy nyilvánvalóan majd annak a törvénynek az ajánlásához hozzá fogjuk kapcsolni, és akkor el fogja a bizottság bírálni.
A napirend végére értünk.
Következik a helyi önkormányzati képviselők, polgármesterek választásáról szóló törvény módosításához benyújtott indítványok elbírálása. Változatlanul államtitkár úr képviseli az előterjesztőket.
A módosító javaslatok megvitatása
Kérem, nyilatkozzon az 1. pontról, és akkor ehhez kapcsolhatjuk majd a 13. ajánlási pontban szereplő módosító indítványt.
DR. PAPP IMRE (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatják. Alelnök úrnak kérdése van.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Segítséget szeretnék kérni államtitkár úrtól, hogy az 1. és a 2. pontban szereplő módosító indítvány miben tér el egymástól, mert azt látom, hogy a Fővárosi Közgyűlés létszámában azonos, de abban tér el, hogy a mi javaslatunk a megyei listákon a kétlistás rendszert meg kívánja tartani, Gulyás képviselő úr pedig nem kívánja azt megtartani? Igen, most már látom. Köszönöm.
ELNÖK: Akkor döntsön a bizottság. Az előterjesztő nem támogatja. Ki az, aki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
Az indítvány összefüggött a 8. és a 11. ajánlási pontokkal.
Következik a 2-es, amely a 3-assal függ össze. Kérem, nyilatkozzon!
DR. PAPP IMRE (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja az előterjesztő. A bizottságot kérdezem. Ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, egyharmadot kapott.
A 3-ast elbíráltuk. Következik a 4. pont.
DR. PAPP IMRE (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja az előterjesztő. A bizottság álláspontja? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot kapott.
Az 5. pontról nyilatkozzon!
DR. PAPP IMRE (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság álláspontja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, egyharmadot kapott.
A 6. pont.
DR. PAPP IMRE (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság álláspontja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, egyharmadot kapott.
A 7. pont.
DR. PAPP IMRE (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Támogatják. A bizottság álláspontja?
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Elnézést, elnök úr, csak próbálom megérteni a javaslat lényegét, kérem, segítsen, államtitkár úr, hogy mi ez a 45. § (3) bekezdése.
DR. PAPP IMRE (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A 45. § (3) bekezdése arról szól, hogy ha valaki fővárosi kerületi kompenzációs listán jelöltként megválasztásra kerül, illetőleg a Fővárosi Közgyűlés tagjává is válik, abban az esetben a törvény szerint nyilatkoznia kell arról, hogy ő a kompenzációs listás mandátumát foglalja el, vagy pedig a fővárosi közgyűlési mandátumát. Ez a szabály alkotmányosan aggályos, hiszen ugyanez a helyzet nem áll fenn abban az esetben, ha valakit fővárosi kerületben egyéniben választanak meg, és emellett a Fővárosi Közgyűlés tagjává is válik.
Magyarán: a jogalkotó alkotmányellenesen különböztet meg akkor, amikor a fővárosi kerületi képviselő kompenzációs listáról és másként, amikor egyéni választókerületben kerül megválasztásra. Magyarán: az egyik esetben lehet ezen felül fővárosi közgyűlési képviselő is, a másik esetben pedig nem. Gyakorlatilag ez egy olyan régi szabály, ami valószínűleg itt felejtődött a normában, igazából alkotmányjogilag alátámasztható, ésszerű indoka nincsen. Ezért a módosító javaslatot a kormány támogatni tudja.
ELNÖK: Köszönöm. Tehát az előterjesztő támogatja. Kérdezem a bizottságot, ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatta. Köszönöm szépen.
A 8. pontot elbíráltuk. Következik a 9. pont.
DR. PAPP IMRE (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság álláspontját kérdezem. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
Következik a 10. pont.
DR. PAPP IMRE (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja az előterjesztő. A bizottság álláspontját kérdezem. Ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 11. pontot elbíráltuk. (Megérkezik dr. Bárándy Gergely.)
Térjünk vissza az előző ajánlás utolsó pontjához. Alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Igen, elnök úr, nem tudom, segít-e a helyzeten, hogy ha most itt jegyzőkönyvbe vesszük, hogy úgy módosítom azt a módosító indítványt benyújtó iratot, hogy a T/236. számú törvényjavaslathoz nyújtottuk be?
ELNÖK: Persze, ennek nincs akadálya, azért bocsátom szavazásra, mert értelemszerűen ennek a módosításnak az alapján lehet a javaslatot megtenni. Tehát a T/234. számú törvényjavaslat részletes vitájához készített ajánlás utolsó pontja tartalmát tekintve a T/236. számú törvényjavaslathoz kapcsolódó ajánláshoz illeszthető.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Azt hiszem, van még egy. Itt felhívták a figyelmet arra, hogy sajnos, még egy elírási hiba van benne, hogy a Baranya, illetve a Bács-Kiskun megyei közgyűlés tagjainak számára vonatkozó javaslat felcserélésre került véletlenül. Lehet, hogy majd mégiscsak valami pontosító, módosító indítványt teszünk, illetve kapcsolódó módosítóként kezeljük ezt, de a javaslatnak az a lényege, hogy a kormány javaslatát megtartva, de a jelenlegi kétlistás rendszerben szétválasztva kerüljön meghatározásra a megyei közgyűlések létszáma.
ELNÖK: Ha további pontosításra van szükség, akkor azt javaslom, hogy egy kapcsolódó módosító indítványban pontosan le lehet írni az eredeti szándékoknak megfelelő tartalmat.
A napirendet lezárom.
Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat
Következik az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat esetében az általános vitára való alkalmasság megállapítása.
30
31 mse (Elnök)
Az előadó változatlanul az államtitkár úr. Kérem, szíveskedjék a javaslat tartalmát a bizottsággal ismertetni!
Dr. Papp Imre szóbeli kiegészítése az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium részéről
DR. PAPP IMRE helyettes államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! A törvényjavaslat új törvény megalkotását javasolja az országgyűlési képviselők választása tekintetében. Megítélésünk szerint a hatályos törvény a történelmi küldetését betöltötte, tehát sikerrel biztosította azt, hogy a jelentős választói támogatottsággal rendelkező pártok a rájuk leadott szavazatok arányához közelítő parlamenti képviselethez juthassanak. A hatályos választási rendszer tekintetében a területi listák legtöbbjén ma már olyan kevés mandátumot lehet szerezni, hogy még a kétharmados kedvezménnyel számolva is bőven az 5 százalékos explicitküszöbnél lényegesen magasabb implicitküszöb van a választási rendszerben. A javaslat célja egyrészről, hogy megvalósítsa a kisebb létszámú országgyűlést valósítsa, másrészről pedig ez az új választási rendszer a választói akarat pontosabb leképezésére legyen alkalmas.
A javaslat mintaként a német választási rendszert hozza be, fenntartja a korábbi kétszavazatos konstrukciót, a mandátumok kiosztása pedig elsődlegesen a listás szavazatok alapján arányosan történne, a megyei és a fővárosi listákat pedig egy darab listával, az országos listával váltja ki. Egyfordulós választással számol, ami a választási költségeknek értelem szerint a radikális csökkentését, illetőleg a választással óhatatlanul, szükség szerint együtt járó átmeneti kormányzati időszaknak a lerövidítését is célozza. Ezek azok a főbb elemek, amelyek az új választási törvény alappilléreit képezik. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki kíván hozzászólni? (Dr. Balsai István és dr. Salamon László jelentkezik.) Balsai képviselő úr, Salamon képviselő úr.
DR. BALSAI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Előterjesztő! Van valami tiszteletreméltó abban a konokságban, makacsságban és következetességben, hogy az előterjesztő évek óta a Fidesz és a - most már - KDNP álláspontját, amely ennek az imént ismertetett törvényjavaslatnak a legfontosabb pontjai kapcsán, amelyeket az államtitkár úr kiemelt, teljesen ellentétes álláspontot foglal el. Tehát évek óta ismeri az előterjesztő ezt az álláspontot, ennek ellenére időt, pénzt, fáradságot, kánikulát nem kímélve előterjeszti azt a törvényt, amelynek az elfogadása kapcsán a legcsekélyebb - a legcsekélyebb! - kétsége sem férhet ahhoz, hogy nem fogja megkapni a kétharmadot.
Mindenekelőtt arra szeretnénk utalni - Salamon László majd nyilván kiegészíti -, hogy a Fidesz és a KDNP képviselőcsoportja közösen beterjesztett egy alkotmánymódosítást, amely egy korrekt megoldást tartalmaz, hogy tudniillik 200 főben határoznánk meg az alkotmányban leírva az országgyűlési képviselők létszámát, ez is egy évek óta ismert álláspont tulajdonképpen, és a vonatkozó, egyébként nem kis munkával elkészítendő törvények tekintetében ez a törvényjavaslat egy megfelelő határidőt szabna az Országgyűlésnek. Úgy látjuk, erről a tisztelt kormánypártok nem kívánnak tárgyalni, mindenekelőtt arra kérünk majd magyarázatot, hogy ennek mi az indoka. És ennek a hiábavaló, ám határozottan konok álláspontnak is szeretnénk ismerni az indokait, hogy mi értelme van egy ilyen javaslatot előterjeszteni az előterjesztő részéről, amikor nagyon jól tudja, hogy a Fidesz és a KDNP soha nem fog belemenni abba, hogy egyfordulós, részvételi küszöbhöz nem kötött parlamenti választásokat tartsanak, ily módon abszolút kikezdjék az országgyűlési képviselők - hogy is mondjam csak? - legitimációját. Hiszen jól tudják, hogy egyébként a jelenlegi választójogi törvény is egyfordulós alapvetően, mert, tudják, csak ott kell második fordulót tartani, ahol a képviselő nem kapta meg a választók többségének a bizalmát. Azért engedtessék meg, hogy a választók többsége döntse el, hogy kik képviseljék a parlamentben, és ne vigyük már olyan szintre a választási törvényt, hogy a választók minimális, egy-két fővel meghaladó létszámával, egyébként a választók többségének, jelentős többségének az akaratával szemben legitimációt kapjon a képviselő, ugyanakkor, amikor a legutóbb 61 vagy nem tudom hány esetben már az első fordulóban eldőlt, tehát nem kellett második fordulót tartani.
Alapvetően nem is értem tehát ezt a "történelmi hivatás betöltésé"-t, nincs ilyen ebben a törvényben, ez nem ideiglenes törvény volt, amelyet többször módosítottak, és senki nem kifogásolta ezt az eljárást. Nem értjük az előterjesztő szándékát, már a szándék komolyságát, hogy tulajdonképpen miért akarja az Országgyűlés amúgy is feszített nyári munkáját ezzel az elfogadhatatlan törvénnyel még bővíteni.
ELNÖK: Salamon képviselő úré a szó, utána Wiener képviselő úr, majd Fodor alelnök úr következik.
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Abban a szerencsében van részem, hogy 1989-től, amikor még képviselő sem voltam, tehát a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalástól folyamatosan részt vehettem minden, a választójog kérdését illető pártközi tárgyaláson, '89-ben a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásain, '90-től képviselőként minden, a parlament keretében folyó tárgyaláson, tehát elég jól ismerem a választójogi megváltoztatásával kapcsolatos törekvések történetét.
Szeretném előrebocsátani, hogy a KDNP részéről egészen biztosan nem fogunk arra hivatkozni, hogy ezt a törvényt nem előzte meg egyeztetés, mert 12 év óta erőlteti az MSZP az itt leírt rendszer megvalósítását, és a 12 évi egyeztetés során sem sikerült olyan eredményre jutni, hogy ezt elfogadjuk. És a 12 évi egyeztetés után nyugodtan megjósolom, hogy az én prognózisom, az én megítélésem szerint ez az elképzelés nem fogja megkapni a kétharmados támogatást - természetesen lehet vele kísérletezni, ha éppen nem tudunk mit csinálni és nem tudunk az ország érdekében jobb dolgokkal foglalkozni.
Egyébként az államtitkár úr ismertetője annyiból üdítő volt rám nézve, hogy félretette azt az álcát, amit a pártok szoktak mondani, hogy kisebb parlamentet szeretnének. Tudniillik 12 év óta arról beszél jó néhány párt ebben a parlamentben, hogy kisebb parlamentet szeretne, és aztán amikor elkezdünk erről tárgyalni, akkor kiderült, hogy honnan fúj a szél: valójában nem kisebb parlamentet szeretnének - valamilyen javaslatot természetesen a kisebb parlament irányában is tartalmaz az egyes pártok elképzelése, mint ahogy az ebben az előterjesztésben is előjön -, hanem a választási rendszert szeretnék a saját ízlésük szerint átgyúrni. Ez nem szokatlan a demokráciában, a demokrácia történetére általában jellemző, hogy a politikai erők időnként szeretnék a választási rendszert úgy megváltoztatni, hogy nekik könnyebb legyen nyerniük vagy hogy egyáltalán nyerni, csak a velük ellentétes oldal ezt nem szokta támogatni. Egy olyan dologgal, jelenséggel találkozunk tehát, amely tulajdonképpen nem idegen a demokráciák menetében - ez történik nálunk is.
A helyettes államtitkár úr itt nem a kisebb parlamentről beszélt - mellesleg erre is tett utalást -, hanem a választási rendszer gyökeres átalakulásáról és egy más választási rendszer felépítéséről. Kérem szépen, mi a KDNP álláspontja, amit, megjegyzem, annak idején a Fideszben is képviseltem, tehát ilyen értelemben a Fidesz korábbi álláspontjának is megfelelt, és ha jól értem, Balsai István ugyanezt az álláspontot mondja. Két sarkpontja van a véleményünknek. Az egyik az, hogy elutasítjuk és elvetjük azt, hogy a kisebb parlament kialakításának az ürügyén a választási rendszert is átalakítsuk, legalábbis abban az értelemben, hogy más mandátumszerző hatása legyen az új választójogi szabályoknak, mint ami korábban volt. Mit értek ez alatt? Azt értem alatt, hogy az új választási szabályokra próbaként adaptálnunk kell a korábbi választási eredményeit, és ha ugyanolyan mandátumarányok jönnek ki - legyen az 200, 250, mindegy, hány mandátum! -, akkor az egy korrekt választásitörvény-módosítás, ha nem ugyanolyan mandátumarányok jönnek ki, akkor arról szól a történet, hogy valakik szeretnék a választási rendszert megváltoztatni a mandátumszerző hatásában. (Dr. Avarkeszi Dezső: Arányosabbá tenni!) Ebben nem vagyunk partnerek... Avarkeszi képviselő úr, én türelemmel meg fogom hallgatni, biztos hozzá fog szólni, engedje meg, hogy elmondjam! Igen, ebben biztos nem leszünk partnerek, mert a mi kiindulási alapunk az, hogy a választási rendszer mandátumszerző természete legyen változatlan.
40
PÉ 41 (Salamon)
A másik pedig az, hogy amint az a négypárti tárgyalások befejező szakaszára az elmúlt ciklusban is kialakult, hogy a Fidesz ennél lényegesen alacsonyabb mandátumszámban gondolkodik, és a KDNP is támogatja ezt. Ez pedig, ami itt szóba került, az alkotmánymódosításban is szereplő 200 fő. Meg lehet csinálni.
A négypárti egyeztetésen eljutottunk olyan technikákhoz, itt most nem fogom részletezni, például szorzószám alkalmazása a töredékszavazatok kapcsán, amivel kapcsolatosan élénk vita folyt, de legalábbis a lehetőségek tartományába tartozott, egyébként ennek az elképzelésnek változóan különféle gazdái is voltak. Először nyolc évvel ezelőtt a Fidesz részéről jelent meg, ebben az elmúlt ciklusban az SZDSZ vetette fel, aztán a Fidesz is azt mondta ebben az előző ciklusban, hogy egy lehetséges mód, nézzük meg, hogyan lehet megoldani.
Tehát meg lehet oldani 200 fővel is, biztosan nem könnyű, és biztos, hogy munkát igényel, de meg lehet oldani 200 fővel is egy kisebb parlament kialakítását. A 12 év során mindig elmondtuk, hogy mi a bajunk azzal a rendszerrel, amit az MSZP erőltet. Nem fogok itt most részletes előadásba bocsátkozni, címszavakban mondom. Egy majdnem teljesen arányos rendszert akar megvalósítani a kormány javaslata, amit nem támogatunk, mert az az álláspontunk, hogy életképtelen koalíciók kikényszerítésének a szükséghelyzete is előállhat egy ilyen választási rendszer kapcsán. Vagyis a kormányzás stabilitását nem biztosítja.
Egyébként a nemzetközi jogirodalomban slágertéma az, rutin érvrendszer az, amit szoktak az arányos rendszer és a többségi rendszer mellett felhozni, mindegyiknek van előnye és mindegyiknek van hátránya. A többségi rendszer valóban eléggé torzítja a választói akaratot, az arányos rendszer pedig nem tudja biztosítani olykor a kormány stabilitását.
A mai magyar választási rendszer egy vegyes rendszer, ami a kettő között van, mind a kettőből igyekszik az erényeket megvalósítani, biztos, hogy lehet vitatkozni rajta, hogy ez mennyire jó, mennyire nem jó, mi azt gondoljuk, hogy ez a rendszer most már - én csak az általános választásokat mondom - öt választáson betöltötte a hivatását. Nem tartjuk indokoltnak ennek a rendszernek az átalakítását.
Az egyfordulós rendszer a relatív többségű szabállyal a képviselőknek kisebb legitimitást biztosít, és nem biztosítja a választópolgároknak a másodlagos pártpreferencia biztosítását, tehát ezt az elemét sem tudjuk támogatni.
Végül az előttünk fekvő rendszer nem fix parlamenti létszámot eredményez, tehát egyáltalán nem biztos, hogy az a képviselői szám 298 lenne, mint amennyit a javaslat tartalmaz, hanem adott helyzetekben előadódhat, hogy 300 fölé emelkedik, és pontosan előre nem is lehet tudni, hogy mennyivel, esetleg 320, 330, 340-es képviselői létszámok is létrejöhetnek, legalábbis végletes helyzetekben. Tehát tulajdonképpen az az alapcél, amiről ciklusról-ciklusra, időről-időre a parlament összeül, kisebb parlamentet megvalósítani, tehát ez a cél, a kisebb parlament célja, ezt sem szolgálja.
Nem vagyunk könnyű helyzetben, mert egy komplett rendszerről van szó, amit nyilvánvalóan átalakítani módosító javaslatokkal meglehetősen nehezen képzelhető el. Azt tudjuk, hogy ezt a rendszert, ezt a választójogi törvényt a Kereszténydemokrata Néppárt részéről nem fogjuk támogatni. Köszönöm figyelmüket.
ELNÖK: Köszönöm. Fodor alelnök úr, aztán Wiener képviselő úr!
DR. FODOR GÁBOR (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Hadd kezdjem azzal, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége szintén elég régóta, ahogy Salamon László képviselő úr utalt erre, hogy régóta folytatunk egyeztetéseket erről a kérdésről. Tehát évek óta azon az állásponton van, hogy kívánatos lenne a kisebb parlament megvalósítása, és ennek érdekében szükséges a választójogi rendszer módosítása.
Nem mindegy, hogy milyen elvekből indulunk ki. A mostani választójogi rendszert mi nem tartjuk rossznak és nem gondoljuk azt, hogy olyan, amit ki kell dobni az ablakon. Itt Salamon képviselő úrral egyetértek, az ő érvelésével, hogy a mostani választójogi rendszer az elmúlt évtizedben végeredményben jól vizsgázott. Itt két probléma van a jelenlegi választójogi rendszerünkkel, ami évek óta felmerül, és egyre égetőbb és jelentősebb probléma.
Az egyik, hogy mindegyik párt deklarálta, és nemcsak a pártok deklarációja ez, hanem a közvélemény elvárása is, hogy kisebb parlamentet szeretnénk megvalósítani. Ehhez változtatni kell a rendszeren.
A másik, hogy mi azon az állásponton vagyunk, hogy a rendszernek egyúttal valamivel arányosabbnak kell lennie, mint a jelenlegi rendszernek, méghozzá azért, mert az arányosság mindig lépés abba az irányba, hogy a választói akaratot jobban kifejezzük.
Ha ezeket a feltételeket elfogadjuk - és megjegyzem: ezeken a tárgyalásokon, amelyekre Salamon képviselő úr is utalt, amelyeket évek óta folytatunk egymással, a pártok többsége egyetértett ezekben az elvekben, hogy legyen valamivel arányosabb a mostani rendszer, legyen kisebb a parlament, egyúttal teljesen ne fordítsunk hátat természetesen a mostani rendszernek. Ezt csak zárójelben hadd jegyezzem meg, ezt például azért mondom, hiszen volt olyan párt - a Demokrata Fórumra gondolok -, amelyik például azt mondta, hogy teljesen listás választás legyen, tehát amikor próbáltunk egy kompromisszumban megegyezni, akkor annak alapeleme volt, hogy fenntartsuk az egyéni választókörzeteket és a listáknak ezt az együttesét, amit a mostani választójogi rendszer jelent.
Ezért azt gondolom, hogy az a javaslat, ami előttünk van, természetesen kritizálható néhány elemében, ezt majd én is meg fogom tenni, de alapvetően megfelel ezeknek az elvárásoknak. Vagyis kisebb parlamentet valósít meg, arányosabbá teszi a rendszert, és ugyan változtat a mostani rendszeren, de nem egy radikális szembefordulás a mostani rendszerrel, azzal, amit megszoktunk.
Ezért mi, a Szabad Demokraták Szövetsége részéről támogatjuk a beterjesztett javaslatot, bizonyos módosításokat természetesen helyénvalónak tartanánk, majd erre mindjárt fogok utalni.
Hadd említsem viszont meg azt is itt, az általános vita ezen szakaszában, hogy amikor képviselőtársaim - és itt elsősorban Balsai Istvánra és Salamon Lászlóra gondolok, akik eddig ellene érveltek az előttünk fekvő javaslatnak - arról beszélnek, hogy nem kellene-e jelentősen megváltoztatni ezt a mostani választójogi rendszert, viszont egyúttal tudjuk, hogy a Fidesz egy olyan javaslatot terjesztett a Ház elé, amely 200 főben szabná meg egy leendő parlament létszámát. Salamon képviselő úr is utalt arra, hogy ez elfogadható.
Nos, azt azért látni kell, hogy egy 200 fős parlament radikálisan megváltoztatja a mostani választójogi rendszert, ha ezt komolyan gondoljuk, hogy ilyet szeretnénk létrehozni, hiszen nem lehet a mostani választójogi paraméterek közepette megvalósítani a 200 fős parlamentet. Nem utolsósorban, én ezt a javaslatot különösebben komolyan venni se tudom, azért, mert akkor lehet komolyan venni, ha látjuk a rendszert, hogy mi van mögötte, mert pusztán egy számot mondani, az nem elég, mert a 200 főt el lehet képzelni tiszta listás választással, nem hiszem, hogy bárki ezt szeretné, hiszen az évek óta folyó tárgyalásokon kiderült, hogy ennek nincs támogatottsága. Megjegyzem: mi, a Szabad Demokraták Szövetsége részéről ha csak tisztán a saját pártérdekeinket néznénk, akkor lelkesen mondhatnánk erre, hogy hajrá, legyen tiszta listás a választójogi rendszer, hiszen egy kis pártnak leginkább az kedvez, hiszen az teremti meg a teljes arányosságot.
Vagy azt akarja a Fidesz, hogy csökkentsük le az egyéni választókörzetek számát mondjuk 100-ra, és így legyen 100 fő az egyéni körzetekből, aki mandátumhoz jut, 100, aki listán? Ez alapvetően forgatja fel megint csak a mostani választójogi rendszert, lássunk világosan. Az előttünk fekvő javaslat olyan, amely minimális korrekcióból indul ki, hiszen több mint 140 egyéni választókörzetet megtart, ami a mostanihoz képest egy kicsi változtatás. Megjegyzem: tudjuk jól, hogy erre a kicsi változtatásra szükség is van, hiszen közben az idő múlásával aránytalanok lettek a választók és a választásra jogosultak létszámát tekintve az egyes választókörzetek.
Tehát azt gondolom, hogy megtartva azért azt a szokásunkat, ami ezeken a többpárti tárgyalásokon évek óta kialakult, hogy figyelünk egymás javaslataira, azt gondolom, hogy ez egy olyan javaslat, ami előttünk van, amely a német modellhez való kötődése miatt valóban sok párt által, főként a Fidesz által az elmúlt években erősen kritizált volt. De ettől függetlenül azt gondolom, hogy egy olyan javaslat, amely nyugodtan lehet kiinduló alap, hiszen mindazoknak az elvárásoknak, amelyeket éveken keresztül közösen megfogalmaztunk és támasztottunk egy változtatással kapcsolatban, megfelel.
Tehát mi, az SZDSZ részéről úgy gondoljuk, hogy egy megfelelő és jó kiinduló alap. Innen lehet tárgyalni, mert mind a kisebb parlament elvének, mind annak, hogy valamivel arányosabbá tegyük a választási rendszert, megfelel, és egyúttal megfelel annak is, hogy ne fordítsunk radikálisan hátat a már kialakult rendszernek.
Említettem, hogy egy kritikai észrevételünk is van, ez pedig az, hogy mi az egyfordulós rendszert nem tartjuk a legjobbnak. Valóban emellett felhozható érvnek az, hogy ez takarékosabb, azonban a kétfordulós rendszer megtartása mellett, többek között a különböző pártegyüttműködések miatt, amelyeknek megvan a jelentősége egyébként a magyar választási rendszer szokásait is tekintve, nagyobb a jelentősége, fontosabb, lényegesebb a kétfordulós rendszer ebből a szempontból, tehát a pártegyüttműködések miatt, így mi a kétfordulós rendszert jobbnak tartanánk, de majd természetesen a vitában erre vonatkozóan teszünk indítványt.
50
51 mse (Fodor)
Mi tehát az SZDSZ részéről ezt a javaslatot, amely előttünk van, jó kiinduló alapnak tekintjük, és támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm. Wiener képviselő úr!
DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Abban Salamon képviselőtársamnak teljesen igaza van, hogy hosszú évek óta folyik a vita a kisebb parlamentről, és egyben ennek keretében a választási rendszer reformjáról is, bár nem 12 éve, csak 10 éve, de nem ez a lényeges kérdés. A lényeges kérdés az, hogy mi is akadályozza valójában a kisebb parlament megvalósulását: az, hogy a mostani létszámot elsősorban a vegyes rendszer hívja életre, tudniillik az, hogy ha valamit arányosítani akarunk az abszolút többségi választási szisztémán, ahhoz elég nagy számú listás mandátumra van szükség, ugyanakkor az egyéni választókerületek száma az egyes választókerületek népességszáma, településszáma, kiterjedése következtében nem csökkenthető egy bizonyos határ alá.
Amikor a Fidesz 1991 áprilisában az úgynevezett magyar monkla-paktum megvalósítására tett javaslatában 220 fős parlamentet indítványozott, akkor a tiszta listás megoldást követte, jelezve azt, hogy a pártok álláspontja természetesen változhat - a Fideszé többször is változott, hiszen a Kerekasztal-tárgyalások legkezdetén a tiszta listás megoldást képviselte, utána az SZDSZ álláspontjához állt közel, aztán elfogadta az Antall József által erőteljesen szorgalmazott vegyes szisztémát, 1991-ben visszatért a tiszta listához, majd később, amikor jobbközép irányba vett fordulatot, akkor lényegében a mostani választási szisztéma fenntartása mellett foglalt állást. Az MSZP-nek egyébként 1996-97 óta van valóban ez az álláspontja, ezt lehet konzekvensnek nevezni, makacsnak is lehet nevezni - természetesen a Fidesz álláspontja is hallatlanul makacs, nem hajlandó elmozdulni egy arányosabb választási szisztéma irányába.
A mai választási rendszerrel kapcsolatosan számtalan kifogást lehet megfogalmazni, ebben a kérdéskörben Fodor alelnök úr és az MSZP álláspontja között is vannak különbségek. Mindenekelőtt arra utalnék - bár nem voltam jelen a tárgyalásokon 1989-ben, de természetesen nagyjából tudtam, hogy ott mi zajlik -, hogy az a vélemény alakult ki '89-ben, hogy egy választásra alkotnak egy választási törvényt, és utána egy új születik majd meg; nem ez történt. Tölgyessy Péter hívta fel a figyelmet a tárgyalások során arra, hogy ha most elfogadunk egy választási törvényt, szemben azzal, amit Szabad György úr vagy mások gondolnak, az nagyon hosszú ideig hatályban marad, és valóban ez is történt.
Mi az alapvető cél? Valóban, a kisebb parlament egy társadalmi követelés, és ennek a pártok igyekeznek eleget tenni. Nagyon nagy megtakarítást ezzel nem igazán lehet elérni, megtakarítást igazán akkor lehet elérni, hogyha a két fordulóról áttérünk az egy fordulóra, ez minimum egyharmadával csökkenti a választási költségeket, de lehet, hogy nagyobb arányban is, tehát hogyha megtakarítást akarunk, akkor ebbe az irányba kellene lépnünk.
Balsai képviselőtársammal már 1999-ben - amikor ő még az MDF-et képviselte a választási rendszer reformját előkészítő eseti bizottságban - lefolytattuk azt a vitát, hogy mi is a helyzet valójában az egyes képviselők legitimációját illetően. Hogy milyen arányú az egy képviselőre jutó szavazat, az nemcsak attól függ, hogy egy- vagy kétfordulós a rendszer, hanem attól is, hogy milyen a választási részvételi arány, ami nagyon erőteljesen ingadozik Magyarországon: 1998-ban az első fordulóban 56,26 százalék, aztán 2002-ben a második fordulóban 73,50 százalék volt, tehát ez világosan mutatja a kilengés mértékét. Egyébként csökken a második forduló jelentősége, hiszen amíg 1990-ben öt, '94-ben kettő, '98-ban egy képviselő nyert az első fordulóban, addig 2002-ben 45 , 2006-ban pedig 66.
Mind Salamon, mind Balsai képviselőtársam felvetette azt, hogy az MSZP a saját érdekeinek megfelelően akarja átrendezni a választási rendszert - Salamon képviselőtársam helyesen megjegyezte, hogy nincs olyan párt, amely ne ezt akarná, nyilvánvalóan a Fidesz is ezt akarja, nyilvánvalóan a KDNP is ezt akarja, ebben nincs semmi probléma. A probléma abban van, hogyha megnézzük, hogy miért akarja ezt. Az MSZP arányosító javaslatának az a lényege, hogy egy semleges szisztéma jöjjön létre, tehát ne egy torzító hatás eredményezzen egy fiktív, társadalmilag valójában nem létező kormánytöbbséget, hanem a választói akaratnak megfelelően vagy legalábbis ahhoz közel állóan alakuljanak a mandátumarányok, tehát ne legyen nagyarányú a torzítás a szavazat- és a mandátumarányok között. 2006-ban, a mostani választások során a torzító hatás valóban nem volt kiugró: 93,5 százalék az úgynevezett Loosemore-Hanby index, ami 6,5 százalékos torzítást jelent, és most ez a választási rendszer az MSZP számára volt előnyös, mégis azt javasoljuk, hogy változtassuk meg, mert nem ilyen módon akarunk mandátumarány-többlethez jutni. A Fidesz számára most lényegében semlegesen működött a szisztéma, egy minimális, 0,5 százalékos többletet hozott a Fidesz számára a szavazatarány-mandátumarány viszonya, az MSZP százalék pedig egy 6 százalékot többletet: 43,25 százalékos szavazatarányra 49,22 százalékos mandátumarányt hozott. A patthelyzet természetesen ilyen helyzetben, egy ilyen választási rendszer mellett is bekövetkezhet. Az a célunk, hogy a rendszer ne legyen kiszámíthatatlan, viszont fejezze ki a választói akaratot, és ne legyen a mostaninál..., nem mondanám, hogy drágább, de hogy az olcsósága valóban érvényesüljön, tehát hogy a mostanihoz képest radikálisabb csökkenés következzen be a választási költségekben, mint azt már az előbb említettem.
Felmerült itt egy új elem, a 200 fős parlament. Amikor tavaly június végétől kezdődően folytak a négypárti tárgyalások, akkor már majdnem kialakult egy konszenzus abban, hogy 280-290-300 fő körül alakuljon a parlamenti létszám, ám ekkor a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség elnöke felvetette a 200 főt - ez némi zavart is okozott a tárgyalások során. 200 fős parlament esetében a mostani vegyes szisztéma fenntartása szinte lehetetlen feladatnak tűnik. Salamon képviselőtársam a rendkívül bonyolult és önkényes, a töredékszavazat-számokra vonatkozó szorzószámrendszerével úgy tudott egy, a mostanihoz közel állóan arányos megoldást kialakítani, hogy a parlamenti létszám 280-290 fős volt, mondjuk 290 fős, ez volt a leggyakrabban emlegetett szám, 200 főre ezt szinte lehetetlenség modellezni. Vagy pedig el lehet érni azt, hogy 149-150 vagy 145 egyéni választókerület helyett mondjuk 100 legyen. Az nyilvánvalóan nem tud arányosságot biztosítani, hogyha 150 plusz 50-nel kísérletezünk, Tölgyessy Péternek volt hasonló javaslata a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalásokon, azt megelőzően az Ellenzéki Kerekasztal-tárgyalásokon, amikor 200 plusz 50 vagy 250 plusz 50 fős parlamentet előfeltételezett.
Mi az alapprobléma a 200 fő alkotmányba való beemelésével? Az alapprobléma az, hogyha ezt minden további nélkül megtesszük, ezt követően már csak olyan választási rendszer fogadható el, amit a Fidesz javasol. Tudniillik a kormánynak az a kötelezettsége, hogy alkotmányosan bonyolítsuk le a választásokat, a 200 fő alkotmányba való beírása után - nyilvánvalóan hogyha nem tesszük hozzá, hogy egyfordulós vegyes rendszer, és megnevezzük, hogy hány egyéni választókerület és hány listás hely van a rendszerben - olyan helyzet áll elő, hogy a kormány a végén nem tehet mást, a kormánypártok nem tehetnek mást, mint bármiféle Fidesz-javaslatot megszavazni, ellenkező esetben alkotmányos válság tör ki, lévén hogy nem lehet a választásokat az alkotmánynak megfelelően lebonyolítani. Hasonló helyzetet eredményezett a 2002. évi LXI. törvénynek az az új eleme, amely szerint a külföldön tartózkodó, ám belföldön élő magyar állampolgárok is szavazhatnak - mihelyt ez minden további nélkül bekerült az alkotmányba, már lehetetlen volt egy racionális megoldást találni, és a végén valóban a Salamon úr által felvetett javaslatot kellett elfogadni, amely alapján hatalmas költségekkel szavaztattak le 6849 választópolgárt. Ennek a helyzetnek a kialakulását mindenképpen el kellene tehát kerülni.
Az MSZP nincs ellene a 200 fős létszám alkotmányba való beemelésének (Dr. Répássy Róbert: De nincs is mellette!), amennyiben hozzátesszük, hogy egyfordulós és olyan vegyes rendszer, amelyben az arányosság követelményei biztosíthatóak.
60
PÉ 61 (Wiener)
Az én magánvéleményem az, hogy a 200 főnél a német modell alkalmazása már hallatlanul nehéz, bár nem teljesen lehetetlen. De erre - most én fogalmaznék így - biankó csekket adni nem lehet, ellenkező esetben tudniillik, ha ezt megadnánk, a kormánypártok számára a mozgástér lényegében nullává válna. Ez is a Fidesz javaslatának a célja, ez teljesen egyértelmű, ezzel sincs semmi gond, minden párt a saját érdekeit követi, de azért megjegyzem, hogy 2006 esetében már említettem, hogy a Fidesz nem profitált igazán a kétfordulós szisztémából, valóban az volt a helyzet, hogy a második fordulóban - most nem akarok arra kitérni, hogy milyen okok miatt, ez egy politológiai elemzést igényelne - a Fidesznek nem javult, hanem még valamelyest romlott is a pozíciója, szemben például 1998-cal és 2002-vel, amikor az MSZP-nek romlott radikálisan a pozíciója a második fordulóra.
Mindenképpen szükséges lenne az, hogy...
ELNÖK: Képviselő úr, legyen kedves a szocialisták álláspontját elmondani a törvényjavaslat támogatása kapcsán. Köszönöm szépen.
DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Elmondtam. Támogatja a Szocialista Párt, és az az álláspontja a pártnak, hogy erről a parlamentben vitatkozni kell, hiszen nem voltak hajlandók az ellenzéki politikai erők folytatni az előzetes egyeztetéseket. Köszönöm a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szakács képviselő úr jelentkezett, de visszalépett. Salamon képviselő úr!
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm, elnök úr, nagyon rövid leszek. Csak egy megjegyzést tennék. Megmondom őszintén, hogy mindig érthetetlenséggel vegyes elragadtatással hallgatom, amikor a választások megnyerése után néhány héttel a kormánypártok elkezdik erodálni a választási rendszer szabályait és annak az igazságos voltát kétségbe vonják, ezzel ugyebár implicite a saját legitimációjukat is megkérdőjelezik. Ha mi tennénk, akkor azt legalább érteném, de hogy önök miért teszik, ezt nem tudom.
ELNÖK: Köszönöm az észrevételt. (Dr. Wiener György jelentkezik.) Képviselő úr, lezártam a vitát. (Dr. Wiener György: Kénytelen vagyok szólni!) Ne legyen kénytelen. (Derültség.) Lezártam a vitát.
Szavazás az általános vitára alkalmasságról
Kérem a bizottság állásfoglalását. Ki az, aki a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja? (Dr. Salamon László: Válasz nincs?) Nem az államtitkár úr számára hangzottak el kérdések, a bizottság tagjai egymás között lefolytatták a polémiát.
Tehát kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Köszönöm. Tehát a bizottság a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja.
Következik a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló, valamint a választási eljárásról szóló és ezzel összefüggésben más törvények módosítására benyújtott javaslat. Kérek egy rövid tájékoztatót a javaslat tartalmáról. Ki fogja az előterjesztő képviselői közül elmondani? Államtitkár úré a szó.
Dr. Papp Imre szóbeli tájékoztatója
DR. PAPP IMRE (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A párt- és kampányfinanszírozás rendszerének átláthatóvá tételét tartalmazza ez a javaslat. Egyrészt újraszabályozza a pártok gazdálkodására vonatkozó rendelkezéseket, megteremti a pártok számviteli kötelezettségét és a pártfinanszírozás ellenőrzésének rendszeréhez átlátható kereteket kíván kialakítani. A törvényben rögzített szankciókkal nemcsak a pártokat, hanem adott esetben a pártok vezetőit is sújthatja, az átláthatóság vonatkozásában nem pusztán az Állami Számvevőszék meglévő ellenőrzési jogkörének, hanem a nyilvánosságnak a biztosítása is megjelenik, akár az éves beszámoló, akár a kampányköltségvetésről szóló tájékoztató kapcsán.
Érdemi, lényeges változtatások jelennek meg a választási eljárási törvény módosításakor, a választási kampány finanszírozására vonatkozó szabályoknál, átláthatóbbá válik mind a sajtóhirdetések, a plakátok, óriásplakátok használatának szabályozása, illetőleg a fő kampánykiadások ellenértékének kifizetésére egy kampányszámla is megfogalmazásra kerül.
Ezen kívül a javaslat átvezeti a választási eljárási törvényen mindazokat a szabályokat, amelyek részben a párttörvényben, részben pedig más törvényekben jelennek meg. Köszönöm szépen.
Dr. László Adrienn (Állami Számvevőszék) észrevételei
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szeretném tájékoztatni a bizottságot, hogy a napirendi pont vitáján részt vesz László Adrienn, az Állami Számvevőszék képviseletében, az intézmény jogi tanácsadója és szeretne néhány észrevételt tenni. Parancsoljon!
DR. LÁSZLÓ ADRIENN (Állami Számvevőszék): Jó napot kívánok! Dr. László Adrienn vagyok, az Állami Számvevőszék jogi osztályának képviseletében. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Csak néhány szót szeretnék szólni az Állami Számvevőszék álláspontjáról a törvénytervezettel kapcsolatban.
Összességében, általánosságban véve az átláthatóság szemszögéből vizsgálva a törvényjavaslatot, nagyon előremutatónak tartjuk, különösképpen üdvözlendőnek tartjuk, hogy a törvényjavaslat tervezetében számos ponton visszaköszönni látszanak az ÁSZ korábbi jelentésében már megfogalmazott javaslatok, amelyek mind az átlátható működést célozzák javítani. Ilyen például a tiltott támogatások befizetésére vonatkozó egységes szabályozás és egyéb pénzügyi, számviteli kérdések.
Néhány apró, pontosító észrevételünk lesz majd mind a választási eljárási törvény, mind pedig a párttörvénnyel kapcsolatban. Ilyen például a választási kampányidőszak fogalmi meghatározása és egyéb pénzügyi, számviteli kérdések. Ezzel kapcsolatban azonban dr. Kovács Árpád elnök úr már a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottságban már ígéretet tett, hogy ezen a héten mindezen apró, módosító észrevételeinkkel kapcsolatban egy szövegszerű javaslatot fogunk eljuttatni a tisztelt Háznak, elnök asszonynak, az illetékes bizottságoknak, illetve az előterjesztőnek. Köszönöm a szót.
ELNÖK: Köszönöm szépen a kiegészítést. Ki kíván hozzászólni a vitához? Alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Előterjesztők! A javaslat általános vitára való alkalmasságát támogatjuk, tehát az általános vitára való alkalmasságot meg fogjuk szavazni, azonban a törvény végső szövegéhez módosító javaslatokat fogunk benyújtani. Álláspontunk szerint több olyan pontja van a törvényjavaslatnak, amely módosításra szorul. Csak egy irányt vetnék fel így az általános vita szintjén: az egyik irány az, hogy megítélésünk szerint a kormánypártoknak és az ellenzéki pártoknak a parlamenti képviselőcsoportokra vonatkozó szabályokhoz hasonlóan eltérő állami, költségvetési támogatást kell kapniuk, hiszen a kormánypártok minden olyan infrastruktúrával, minden olyan támogatással rendelkeznek, amely egyébként az ellenzéki pártoknak nincsen meg.
A másik ilyen irány pedig az, hogy továbbra is szorgalmazzuk, ha úgy tetszik, feltételként állítjuk a törvényjavaslattal szemben, hogy a 2006-os országgyűlési választásokra vonatkozó, kormány által elköltött, központi költségvetésből származó propagandaeszközök, propagandaköltségek elszámolását látni kívánjuk. Emlékeztetem önöket, hogy 2006. január 9-én benyújtottunk egy vizsgálóbizottsági kezdeményezést, amely a Medgyessy-Gyurcsány-kormány közpénzek felhasználásával megtévesztő hirdetésekben folytatott öndicsérő kampánytevékenységének kivizsgálására címet viselte. Most csak egy példát szeretnék felhozni. Itt van ez a bizonyos ötéves adócsökkentési program, amelynek az egész propagandája mind a választási kampány időszakára esett, az Apeh minden egyes adózó számára hírlevél formájában megküldte a kormány ötéves adócsökkentési programjának az erre vonatkozó elképzeléseit, ezen kívül még közterületi reklámban és médiareklámban hirdette a kormány, most pedig a választások után két hónappal az egészet a szemétbe dobja a kormány, ezt az ötéves adócsökkentési programot. Tehát mindaddig, amíg a kormányt egyrészt szigorúan el nem tiltjuk a kampánytevékenységtől, másrészt el nem számol a kormány a 2006-os kampányban folytatott propaganda-tevékenységre fordított közpénzekkel, mindaddig nincs értelme arról beszélni, hogy itt átláthatóbbá válik a finanszírozási és kampányköltség.
Ugyanis mindenki tudja, aki a politikához minimálisan is ért, hogy a pártok finanszírozása és a pártok kampánytevékenysége a közélet vagy a kampánytevékenységnek csak az egyik része, a másik része valójában a kormány ilyen jellegű tevékenysége. Ha a kormány ilyen jellegű tevékenységét nem lehet keretek közé szorítani, akkor nem ér semmit az egész.
Szeretném az önök figyelmét felhívni arra, hogy a korrupció elsősorban azoknál jelentkezik, akik közpénzek fölött rendelkeznek. Tehát nem az ellenzéki pártokat vagy mondjuk a parlamenten kívüli pártokat kell arra szorítani, hogy ne fogadjanak el tiltott támogatást vagy nem elsősorban azokat kell, természetesen a törvényesség szempontjából azokat is el kell tiltani ettől, hanem a mindenkori hatalmat kell eltiltani attól, hogy illegális kampánypénzeket kaphasson és illegális kampánypénzeket használhasson fel.
70
71 mse (Répássy)
Ezzel a megszorítással tudjuk támogatni a javaslatot.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Nem látok több jelentkezőt. Kívánnak reflektálni az elhangzott észrevételre?
DR. PAPP IMRE helyettes államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nagyon röviden, elnök úr. Egyrészt az Állami Számvevőszék javaslatait maximálisan igyekeztünk megfogalmazni magában a törvényjavaslatban, ez egy jó szándékú javaslat. Énnekem nincs arra tisztem, hogy ezt más kérdésekkel összekössem. Ez a párt-, illetve kampányfinanszírozás rendszerére vonatkozó szabályozás kiemelkedő jelentőségű lépést jelent, mert ilyen a rendszerváltás óta nem volt. Mind a pártok gazdálkodásáról és működéséről szóló törvény, mind a választási eljárási törvény idevonatkozó rendelkezései nagyon hiányosak, nagyon hézagosak, alkotmányjogi szempontból tarthatatlanok. Köszönöm szépen.
Szavazás a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról
ELNÖK: Köszönöm. Kérem a bizottság állásfoglalását. Ki tartja a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak? (Szavazás.) Köszönöm szépen.
A bizottsági előadó kijelölése
Előadót is kell állítanunk: Hajdu Attilát javaslom előadónak, hogy a parlamenttel ismertesse a bizottság állásfoglalását.
Következik az országgyűlési képviselők és az európai parlamenti képviselők összeférhetetlenségéről szóló törvényi rendelkezések módosítására benyújtott javaslat. Változatlanul az államtitkár úr...? (Dr. Papp Imre: Igen.) Előterjesztői képviselőként legyen kedves akkor röviden ismertetni a javaslat tartalmát!
Dr. Papp Imre szóbeli kiegészítése az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium részéről
DR. PAPP IMRE helyettes államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Tisztelt Bizottság! A javaslat célja, hogy szigorúbbá és egyben következetesebbé tegye az országgyűlési képviselői megbízatáshoz kapcsolódó gazdasági összeférhetetlenségi követelményeket, másrészről pedig hogy ezeket az előírásokat az európai parlamenti képviselőkre is kiterjessze. A javaslat gyakorlatilag rövid terjedelmű, a képviselők számára a közfeladatokat ellátó szervezetekben való részvétel korlátozás nélküli lehetőségéből indul ki, ugyanakkor feltételül szabja ezen tevékenységek ingyenességét. Másrészről a közeli hozzátartozókra vonatkozóan is, igaz, méltányos szabállyal, de ugyanezeket a rendelkezéseket írja elő.
Egy másik lényegi rendelkezés egy generális tilalom megfogalmazására szolgál: az állami, illetőleg önkormányzati tulajdon mértékére tekintet nélkül kizárja azt, hogy a képviselő állami vagy önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságban vezető tisztségviselő vagy éppen felügyelőbizottsági tag legyen. Az idevonatkozó törvény megalkotása óta eltelt időszak következtében... (Zaj.)
ELNÖK: Egy kis figyelmet kérek, képviselőtársaim!
DR. PAPP IMRE helyettes államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): ...már számos fogalom pontosult, változott - ezeket is átvezeti a javaslat. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki kíván a vitában részt venni? (Dr. Répássy Róbert jelentkezik.) Alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Igen tisztelt Bizottság! Általános vitára alkalmasnak tartjuk ezt az egyébként teljesen lényegtelen javaslatot, ez annak a gumicsontcsomagnak a része, amelybe a következő törvény is, a mentelmi jogra vonatkozó szabályok módosítása is tartozik. A rendszerváltás óta először fordul elő egyébként, hogy egy kormány az országgyűlési képviselők státuszára vonatkozóan törvényjavaslatot nyújt be, sem az összeférhetetlenségi szabályra, sem a mentelmi szabályokra nem szokott a kormány javaslatot benyújtani, a végrehajtó hatalmi ág eddig tartózkodott attól, hogy megmondja a törvényhozóknak, ők milyen státuszt állapítsanak meg maguknak. Fordítva természetesen többször előfordult, hiszen a végrehajtó hatalom mégiscsak az Országgyűlésnek felelős, tehát az, hogy a parlament szabja meg a kormánytagok jogállását, illetőleg státuszának a kérdését, az fordítva elő szokott fordulni. De nem is ez a... (Zaj.)
A törvényjavaslat végül is megítélésem szerint nem nagy horderejű javaslatokat tesz, viszont hiányos, ezért módosító indítványokat fogunk benyújtani. Az nagyon helyes, az az irány, hogy a képviselők közeli hozzátartozói összeférhetetlenségi szabályokat mondanak ki; azt nem értjük, hogy miért jutnak el a lényeghez: hogy országgyűlési képviselő közeli hozzátartozója nem lehet országgyűlési képviselő, mert ez a lényeg egyébként. Tehát hogyha eljutnak oda, hogy országgyűlési képviselő közeli hozzátartozója nem lehet mindenféle állami cég vezetője, bizonyos állami testületekben, állami szervezetekben... (Közbeszólások, zaj. - Dr. Avarkeszi Dezső: Alkotmányellenes!) Hallom már, hogy: "alkotmányellenes". Az Alkotmánybíróság természetesen rá szokta bízni az Országgyűlésre azt, hogy milyen összeférhetetlenségi... (Közbeszólások. - Dr. Avarkeszi Dezső: Ez vicc kategória!) ...saját magára nézve olyan összeférhetetlenségi szabályokat állapít meg... (Dr. Balsai István dr. Avarkeszi Dezsőnek: Téged nem érint!) Kérem, hogy mindenki türelemmel és méltósággal viselje... (Zaj.)
ELNÖK: Kérem!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): ..., hogyha őt esetleg személyében érinti ez a dolog vagy ha a családját érinti. A lényeg az, hogy nekünk az az álláspontunk, hogy az országgyűlési képviselők közeli hozzátartozói ne lehessenek országgyűlési képviselők. Vannak olyan családok, amelyek csak a politikából élnek - ezt a dinasztiaszerű építkezést Magyarországon jó lenne befejezni.
A másik ilyen javaslatunk az lesz, hogy megítélésünk szerint vissza kellene térni arra a problémára, hogy a polgármesteri tisztség és az országgyűlési képviselőség bizonyos esetekben összeférhetetlen. Úgy gondoljuk, hogy egy bizonyos településnagyság felett ki kellene mondani ezt a szabályt - egyelőre még mérlegeljük ezt. Megítélésem szerint a 100 ezer feletti lakosszámú települések polgármesterei egyrészt olyan súlyú, olyan horderejű ügyekben járnak el és olyan felelősségteljes munkát végeznek, ami nem teszi lehetővé azt, hogy még egy ugyanilyen felelősségű munkát végezzenek, másrészt pedig úgy gondoljuk, hogy a tiszteletdíjuk is igen jelentős ezeknek a nagyvárosi polgármestereknek, nem helyes, hogyha egy fenékkel két lovat ülnek meg.
A javaslatunk tehát majd erre a két irányra fog kiterjedni. Remélem, hogy a kormánypártok támogatni tudják a javaslatainkat, és akkor megalkothatjuk ezt a nem túl nagy jelentőségű jogszabályváltozást. (Dr. Avarkeszi Dezső jelentkezik.)
ELNÖK: Köszönöm. Avarkeszi képviselő úr!
DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP): Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Nagyon röviden szeretnék hozzászólni. Az MSZP-frakció támogatja ezt az előttünk fekvő törvényjavaslatot. Fontosnak tartjuk azt a pontosítást, azt az egyértelműbb szabályozást, amit ez tartalmaz, részben tehát azt, hogy a közeli hozzátartozókra, az egy háztartásban élő közeli hozzátartozókra kiterjednek ezek a szabályok; másrészt azt, hogy az állami és az önkormányzati tulajdonnál is egyértelmű, generális, szigorú szabályok vonatkoznak; illetve a harmadik elemet, hogy az európai parlamenti képviselőknél is megfogalmazunk szabályokat.
Körülbelül ennyit szerettem volna elmondani, de Répássy képviselő úr hozzászólására még annyit, hogy az első, azt gondolom, az a vicc kategóriája. (Dr. Répássy Róbert: Nem vicc! Nem vicc!) Az sajnálatos, mert valakit eltiltani attól, hogy az országgyűlési választásokon jelöltként részt vegyen, azért, mert hozzátartozója országgyűlési képviselő, az olyan mértékben nyilvánvalóan alkotmányellenes, hogy azt hiszem, ezen kár is lenne gondolkodni. (Dr. Répássy Róbert: Alkotmánymódosítást nyújtunk be!) Az Országgyűlés természetesen meghatározhat összeférhetetlenségi eseteket, de olyanokat, amelyek feloldhatók egy aktussal. Itt is fel lehet persze oldani azzal, hogy valaki elválik a házastársától, azért, hogy Répássy úrnak igaza legyen, de azt hiszem, ez nem igazán alkotmányos megoldás.
A másikon, a polgármesterekkel kapcsolatos javaslaton énszerintem is érdemes lenne elgondolkodni, de én csak egy generális szabályt tudnék elfogadni. Azt hiszem, az sem állná ki az alkotmányosság próbáját - bár tudom, hogy a Fidesz mostanában szeret a hasára ütni és számot mondani, hisz az egyik előbbi vitában az a 200 fő, és akkor az egészen biztos jó, szintén ilyen -, hogy 100 ezer lakos fölött lehet, nem lehet. Ha mondjuk felemelkedik éppen 100 ezer fölé a létszám, abban a pillanatban előáll az összeférhetetlen helyzet. Azt hiszem, hogy igazán ezt sem lehet komolyan venni. Azon szerintem is érdemes elkezdeni gondolkodni, hogy általában a két szféra közötti összeférhetetlenséget valamilyen módon megoldani. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Ebben az ügyben van egy érvényes alkotmánybírósági határozat '94-ből, amely kimondta, hogy nem alkotmányellenes. (Dr. Répássy Róbert jelentkezik.)
Alelnök úr!
80
PÉ 81
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Én is ezt a megjegyzést tettem volna, hogy most is vannak ilyen különbségtételek egyébként. De látva a kormány közjogi innovatív lendületét, ezért úgy gondoljuk, hogy ebben a közjogi innovációba akár alkotmánymódosítás is belefér. Tehát ha úgy gondolják, hogy ezekhez az ügyekhez alkotmánymódosítás szükséges, emlékezzenek vissza az ügynöktörvény vitájára, milyen hosszasan vitatkoztunk arról, hogy bizony-bizony, az MSZP által javasolt megoldás csak alkotmánymódosítással lehetséges. Nos, hasonló innováció a mi javaslatunk is természetesen, megértem még egyszer, hogy nagyon kellemetlenül érinti az MSZP-frakciót, remélem, hogy ezt sokszor el fogják mondani majd a vitákban, mi ennek örülünk, de ragaszkodunk ahhoz, hogy módosító indítvány előterjesztéséhez jogunk van, és majd természetesen az alkotmánymódosítást is be fogjuk hozzá nyújtani.
ELNÖK: Ez egy pro futuro vita. Gál képviselő úr!
DR. GÁL ZOLTÁN (MSZP): Nekem csak egy ügyrendi felvetésem lenne az elnök úr felé, azt megkérdezni, mivel új tagja vagyok a bizottságnak, hogy a bizottság ügyrendje tesz különbséget innováció és butaság között? (Derültség.)
ELNÖK: Nincs ilyen az ügyrendünkben. (Dr. Gál Zoltán: Köszönöm szépen.) Államtitkár úr kíván észrevételt tenni?
DR. PAPP IMRE (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Rövid megjegyzésem az, hogy a polgármesterek összeférhetetlensége az alkotmány szabályozási tárgyköre, tehát azt csak ott lehet rendezni, az alkotmány vonatkozásában Házszabálytól eltérésre nincs mód.
A másik megjegyzésem a közvetlen hozzátartozóra vonatkozó kérdéskör. Ez messze túlnyúlik ezen a vitán, a választhatóság ilyen értelemben alkotmányjogilag objektív, ésszerű indokon alapuló kell hogy legyen a korlátozás szemszögéből. Ez nagy valószínűséggel nem ilyen, a jog nem a jelöltséget zárja ki, hanem együtt alkalmazási vagy éppen összeférhetetlenségi szabályokat alkot azért, hogy ne kerülhessen sor olyan helyzetre, ami alá- és fölérendeltségi viszonyt eredményez. Ez azonban messze nincs így. Köszönöm szépen.
Szavazás az általános vitára alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm. Kérem a bizottság állásfoglalását! Ki az, aki a javaslatot általános vitára alkalmasnak tartja? (Szavazás.) Köszönöm szépen. A bizottság általános vitára alkalmasnak találta, minősítette a javaslatot és a bizottság álláspontját a plenáris ülésen Avarkeszi képviselő úr tolmácsolja, mint bizottsági előadó.
Egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat
Következik a 7. napirendi pont, gondolom, még mindig államtitkár úr képviseli a kormányt a vitában. Kérem, hogy a mentelmi jogra vonatkozó rendelkezések módosítására benyújtott javaslat kapcsán röviden tájékoztassa a bizottságot.
DR. PAPP IMRE (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm. Tisztelt Bizottság! Lehet ezt a javaslatot lényegtelennek minősíteni, viszont a mentelmi jog, mint jogintézmény alkotmányosan elfogadott kivételt képez a törvény előtti egyenlőség elve alól, társadalmi elfogadottsága nyilvánvalóan csak akkor tartható fenn egy modern demokráciában, ha ennek a jogintézménynek a kicsit megtépázott tekintélye visszaállítható.
A kormány javaslata egy részről szűkíti a mentelmi jogban részesülők körét, másrészt pedig a mentelmi jog visszaélésszerű joggyakorlása érdekében kíván egyértelmű szabályokat alkotni. Az, ami az egyes törvényekben mentelmi jog címén szerepel, annak a végeredménye az, hogy eltérő szabályok vannak, nem egységes a szabályrendszer sem, és ehhez képest teljesen eltérő maga a joggyakorlat is. A javaslat amellett foglal állást, hogy az alkotmányban megjelenítettek számára biztosítson csupán mentelmi jogot, tehát sem az ügyészségi titkároknak, fogalmazóknak, nyomozóknak, ügyészségi ügyintézőknek, illetőleg a bírósági ülnököknek ilyen mértékben nem kíván mentelmi jogot biztosítani.
Bizonytalan a jogalkalmazási gyakorlat több tekintetben, ez elsősorban különböző rendőri intézkedésekkel kapcsolatos megoldásokat jelent. Élhetnek-e mentelmi jogukkal tipikusan légzésminta adása, alkoholszonda megfújása kapcsán? A törvény szövege szerintünk egyértelmű, szerintünk erre nem terjed ki a mentelmi jog, mégis a joggyakorlat eltérő, így most a törvény expressis verbis is megfogalmazná azt, hogy nem akadálya ezen intézkedések megtétele akár a mentelmi jog jogosultjaival szemben.
A másik, hogy az országgyűlési képviselők mentelmi jogához illeszkedően kívánjuk a szabályokat megreformálni, azzal, hogy természetesen a külön törvények az egyes adott tisztségre vonatkozó speciális szabályokat meghatároznák, ezek azonban elsődlegesen eljárási szabályok, a mentelmi jog felfüggesztésére jogosult, illetőleg a mentelmi jog megsértése esetén intézkedési joggal rendelkező személy megjelölését szolgálják. Megítélésünk szerint a párhuzamosságok kiküszöbölését célozza a javaslat, illetőleg eleget tesz az Alkotmánybíróság időközben megalkotott határozatának is, a 2004-es évből a 34. számú szövegét képezi le. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ketten jelentkeztek kérdésre: Balsai képviselő úr és Bárándy képviselő úr.
DR. BALSAI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. A légzésmintával kapcsolatban szeretnék egy kérdést feltenni. Itt a szöveget olvasva, valóban én is úgy látom és eddig is úgy tapasztaltam, hogy nem az a probléma, hogy a mentelmi jog kiterjed-e vagy nem, hanem hogy hogyan értelmezték a törvényt.
Most szeretném megkérdezni, hogy bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésének gyanúja áll fenn, tehát ennek fenn kell állnia ahhoz, hogy a légzésminta tekintetében ne illesse meg a képviselőt - egyébként sem illetné meg szerintem - a mentelmi jog.
Mi történik a gyakorlatban? Azt mondja, hogy kérem, nem követtem el bűncselekményt. Akkor előállítják, megszúrják vagy mi történik? Azért mégiscsak tovább kell lépni, aki nem ad légzésmintát, azzal mit csinálnak, államtitkár úr? Azért ne legyünk gyerekek. Ha valaki azt mondja, hogy nem adok, akkor a normális civil embereket bekísérik és ott várnak órákat és szurkálják őket. Ez a képviselőkre is ki fog-e terjedni, mert akkor azért fenntartásaink vannak itt, nem beszélve arról, hogy milyen gyanú alapján kell majd ezt a légzésmintát - hogy én is ezt a terminus technicus-t használjam - adni? Ezt a két járőröző rendőr majd elmondja, hogy ön, barátom bűncselekmény gyanúja alatt áll? Közlik vele, hogy gyanúsítják, vagy hogyan van ez?
Szóval egy kicsit menjünk már bele a dolog szakmai részébe, mert most már az egész nyár azzal telik el, hogy a képviselők saját magukat hozzák olyan helyzetbe, hogy tulajdonképpen már a flagellánsok hozzánk képest szoft megoldásokat alkalmaznak. Talán vessünk már véget annak, különösen a kormány részéről, hogy megmondják, hogy a képviselők hol nem utazhatnak, milyen bizottságoknak lehetnek tagjai, mikor kötelesek légzésmintát adni, valahol kérünk erre magyarázatot.
ELNÖK: Bárándy képviselő úr!
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen. Ugyanez lett volna nagyjából az én kérdésem is, mint Balsai képviselő úré, a törvény alkalmazhatóságával kapcsolatban, ugyanis a kényszerintézkedést továbbra is tiltja a törvény a képviselők vonatkozásában. Ez továbbra is egy, most már jogszabályban lefektetett kvázi erkölcsi kötelesség lesz a szonda megfújása, avagy pedig valamilyen szankcióval is jár, amit én nem tudtam kiolvasni a törvényből és annak az indokolásából? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Alelnök úr, nyilván a frakció álláspontját kívánja elmondani.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Igen. Tisztelt Bizottság! Ezt a lényegtelen javaslatot is támogatjuk, hogy rágja még ezt a gumicsontot az Országgyűlés. A helyzet az, hogy örülök annak, államtitkár úr, hogy ön világossá tette, hogy a képviselői mentelmi jog nem akadálya a szondafújásnak. Az a kérésem, hogy erről tájékoztassa már a miniszterelnök urat is, mert ő valami egészen mást szokott mondani. Azt szokta mondani, hogy majd mostantól kezdve már úgy változnak meg a szabályok, hogy a szondát meg kell fújni a képviselőknek. Tehát akkor szögezzük le, hogy eddig is meg kellett fújnia a képviselőknek a szondát, az az egy probléma van, hogy a rendőr ezt vagy nem tudta, vagy nem tudta a jogszabályokat megfelelően értelmezni.
ELNÖK: Vagy a képviselő nem tudta.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Igen, vagy a képviselő nem tudta, hogy neki milyen jogai vannak. A lényeg az, hogy az a helyes jogértelmezés, hogy a közlekedésrendészeti intézkedésre egyértelműen nem terjed ki a mentelmi jog. (Dr. Balsai István: Bűncselekmény gyanúja esetén!)
Ezt csak azért mondtam bevezetőként, mert a kormány kommunikációja és az ön szakmai előterjesztése eltért egymástól ebben az ügyben, de mindegy, nézzük a többi szabályt.
Én azt megfontolandónak tartom, hogy miért csak a népi ülnökök mentelmi jogának megszüntetéséről van szó, miért nincs szó a népi ülnökök megszüntetéséről? Nem is értjük a dolgot. Tehát egy kicsit bátrabban... (Dr. Avarkeszi Dezső: Azok már régen megszűntek!)... most mondja Avarkeszi úr, hogy már régen megszűntek. (Dr. Avarkeszi Dezső: A népi ülnökök!) Jó, tehát már nem népi, csak ülnök. Tehát akkor az ülnököt is nyugodtan meg lehet szüntetni, nem is értjük ezt a bátortalanságot a kormánytól, miért csak a mentelmi jogát érinti a nem népi ülnököknek?
Tehát a javaslatnak vannak olyan elemei, amelyek valóban támogathatók, és vannak olyan elemei, amelyek teljesen értelmetlen szabályokat tartalmaznak. Nekem különösen az tetszett, hogy az országgyűlési képviselő mentessége kiterjedne a jövőben a közhatalmat gyakorló személy vagy közszereplő politikus sérelmére elkövetett becsületsértésre, valamint rágalmazásra - mond egy megszorítást a törvény -, amennyiben a képviselőnek nem volt tudomása arról, hogy a közlés a lényegét tekintve valótlan.
90
91 mse (Répássy)
Hogy ezt ki fogja megállapítani, azért azt én is megkérdezném.
Ha jól értem a helyzetet, akkor vagy a mentelmi bizottság lesz kénytelen igazságszolgáltatási kérdésekben, tehát jogkérdésekben dönteni, és akkor olyan javaslatot tesz a mentelmi jog felfüggesztésére, hogy a közlés a lényegét tekintve valótlan volt-e vagy sem, ezt majd a mentelmi bizottság dönti el, jogot fog szolgáltatni; vagy pedig mégiscsak a bíróság fogja eldönteni, ami azt jelenti, hogy a mentelmi jog nem képezi akadályát a bírósági eljárásnak. Vagy lehet, hogy még bonyolultabb a helyzet, mert lehet, hogy a mentelmi jog akadályát képezi a bírósági eljárásnak, csak a bíróság soha nem lesz abban a helyzetben, hogy eljusson odáig, hogy a lényegét tekintve valótlan a közlés. Azt tudom tehát mondani, hogy ez a - mondjuk úgy: - pontatlan megfogalmazás enyhén szólva végrehajthatatlan.
Tehát vagy az legyen az a szabály, ami egy egészen érdekes fordulata ennek az ügynek, hogy a szondafújás mellett a képviselői mentelmi jognak egy kiterjesztése történne meg, és lényegében a szabad rágalmazás jogát iktatnánk törvénybe - ez egy nagyon érdekes fordulata a törvénynek -, de a szabad rágalmazás jogán belül azért az arra a kérdésre adandó válaszra, hogy ön szerint, államtitkár úr, kinek kellene megállapítani, a bíróságnak vagy már a mentelmi jog felfüggesztéséről döntő szervnek, hogy a lényeget tekintve valótlan, arra én is kíváncsi lennék.
Még egy utolsó mondat: megpróbáljuk tehát majd módosító indítványokkal kijavítani ezeket a hibákat, és amennyiben a kormány nyitott ezekre a javaslatokra, akkor meg tudjuk szavazni. Egyébként teljesen lényegtelen az egész törvény, mint mondtam, még abban a tekintetben is, amit a miniszterelnök mindig élesen hangsúlyoz, abban is téves jogértelmezést szokott mondani a miniszterelnök, jelenleg ugyanis a légzésmintaadásra nem terjed ki a mentelmi jog, nem akadálya a légzésminta adásának. Köszönöm szépen. (Dr. Avarkeszi Dezső jelentkezik. - Megérkezik dr. Rubovszky György.)
ELNÖK: Köszönöm. Avarkeszi képviselő úr!
DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Nagyon röviden néhány gondolatot szeretnék elmondani. Támogatjuk a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát, elsősorban azért, mert szűkíti a mentelmi jogban részesülők körét, egységes szabályozást kíván bevezetni a különböző területekre vonatkozóan, és figyelembe veszi az Alkotmánybíróság kérdéssel kapcsolatos álláspontját. Egyetlen dologban szeretném pontosítani azt, amit Répássy képviselő úr elmondott: a miniszterelnök úr a jelenlegi joggyakorlatra gondolt (Dr. Balsai István közbeszól.), és arról szólt, amelyben egyébként a rendészeti szervek és az érintett országgyűlési képviselők nagyon izgalmas együttműködése játszott nagyon nagy szerepet, és elképzelhető, hogy ha mind a hatóságok, mind az érintettek nem megfelelően értelmeznek egy jogszabályt, akkor érdemes átgondolni, hogy a törvényalkotónak mi lehet a szerepe: valószínűleg az, hogy a jogszabályt módosítja. Köszönöm. (Dr. Salamon László és dr. Répássy Róbert jelentkezik.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tessék, először Salamon képviselő úr!
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Azért jó lenne, ha egy valamit az alkotmányügyi bizottság - gondolom, tisztában is van vele - tudatosan szem előtt tartana: a mentelmi jog nem képviselői kiváltság (Közbeszólás: Úgy van!), és egyáltalán nem kiváltság. A mentelmi jog bizonyos szervek, testületek - amelyekkel mi most a hozzászólásunk szerint foglalkoztunk -, például a parlament integritásának a védelmét szolgálja, legalább kétszáz éves alkotmányjogi intézmény. Tehát abban, hogy hogy nyúlunk ilyen intézményekhez, abban én azért nagy óvatosságot tanácsolnék a tisztelt Országgyűlésnek.
Szeretném előrebocsátani azt a nézetemet, hogy ami itt a hivatkozási alap, ez a lerágott csont, a képviselői szonda... Hogy mondtátok? (Közbeszólások: Légzésminta!) Légzésminta. Azt hittem, hogy légzésfunkciós vizsgálat, de az más. (Derültség az ellenzéki képviselők soraiban. - Dr. Szakács Imre: Mesterséges légzés!) Tehát a légzésminta, kérem szépen, az én meggyőződésem szerint sem kényszerintézkedés. (Dr. Balsai István: Ha indokolt!) Azt gondolom egyébként, hogy ha valóban ezt a kérdést, ezt a jogértelmezési problémát akarjuk rendezni, akkor ezt könnyen megtehetjük: az Országgyűlés törvényértelmezési hatásköre van, és az államirányítás egyéb jogi eszközei körében még ma is van olyan jogi eszköz, amellyel ezt meg tudja tenni. Élt is ezzel az Országgyűlés a rendszerváltozás óta - kétségtelenül nem gyakran, egy vagy két esetben emlékeim szerint -, ha nem tévedek, éppen a jogállási törvény értelmezése kapcsán élt azzal a lehetőséggel, hogy értelmezte a jogot. De most ennek a címén egy olyan rendelkezést beiktatni a törvénybe, amely a 4. § (2) bekezdésében megjelenik, amely a képviselői jogállási törvényt a következőképpen módosítja, és engedjék meg, hogy az itt megállapítani javasolt új jogállási törvény új 5. § (2) bekezdését felolvassam: a mentelmi jog abban az esetben sem akadálya az (1) bekezdésben megjelölt, így különösen közlekedési, hatósági és rendészeti eljárási intézkedések elrendelésének és foganatosításának, ha az országgyűlési képviselővel szemben bűncselekmény vagy szabálysértés gyanúja áll fenn; "meg nem jelölt", nem tudom, jól idéztem-e, tehát: "a mentelmi jog abban az esetben sem akadálya az (1) bekezdésben meg nem jelölt", említett intézkedéseknek, az (1) bekezdés pedig szabadságelvonással járó intézkedésről beszél. Ez annyit jelent, hogy ezzel az alkoholszondás históriával azt fogjuk megoldani, hogy minden országgyűlési képviselő ellen alkalmazható lenne - a letartóztatás és őrizetbe vétel esetét leszámítva - mindenféle büntetőjogi intézkedés (Dr. Balsai István: Házkutatás!), házkutatás, személyi motozás és hasonlók, ha a hatóság azt állítja, hogy ő..., ha hoz egy gyanúsítotti határozatot. Kérem szépen, én nem akarom ezt minősíteni, de ne lépjünk már ki az alkotmányos országok klubjából, ne lépjünk már ki! Ez elfogadhatatlan. A magyar parlament integritásának a tönkretételéről van szó.
Én nem szeretnék itt hangzatos lózungokat mondani, de az emberben tényleg felmerül az a dolog, hogy hogy lehet az, hogy hétről hétre valamilyen, az alkotmányos berendezkedés alapelveit leromboló dolgot fogadunk el: az egyik héten megszüntetjük a köztisztviselői kar politikamentességét, a másik héten pedig a parlament integritását jelentő mentelmi jogot akarjuk gyökeresen megváltoztatni.
Ehhez képest, kérem szépen, csak hab a tortán a (3) bekezdés, amely meg felesleges, nevezetesen hogy - idézem -: "A mentelmi jog nem jelenti akadályát az országgyűlési képviselők felelősségre vonásának a Magyar Köztársaság által elismert joghatósággal rendelkező nemzetközi bíróság előtt az annak joghatósága alá tartozó, büntetőjogilag üldözendő cselekmény miatt.". Egy: ha külföldi hatóság foganatosít valamit, úgysem érdekli a magyar mentelmi jog, tehát az angol rendőrség nem fogja azt vizsgálni, hogy valakinek van-e mentelmi joga vagy nincs, ha valamilyen bűncselekményt követ el. Kettő... (Dr. Balsai István: Milosevics!) Kettő... (Dr. Balsai István: A háborús bűn!) A háborús bűnre meg van egy statútum, amit ki sem hirdettünk, elnézést! Kettő: a nemzetközi kötelezettségünk valóban fennáll, hogy biztosítsuk a külföldi büntetőhatóság eljárását - úgy fogjuk biztosítani, hogy a mentelmi jogot az Országgyűlés fel fogja függeszteni. (Dr. Avarkeszi Dezső: És ha nem?!) Fel fogja függeszteni, ahogy a köztársasági elnöknél is elfogadhatatlannak tartottuk, annak idején, az előző ciklusban az alkotmányba akarta belevenni az igen tisztelt kormány, csak aztán elállt tőle, hogy a köztársasági elnök mentelmi joga sem akadály azzal szemben, hogy őellene külföldi büntetőhatóság eljárásokat lefolytasson. Szeretném megkérdezni, hogy milyen országok alkotmányos szabályai között jelenik meg ez írott szabályként: Ezek evidenciák, és ezek e nélkül is működnek, és egy ilyennek az inkorporálása a magyar jogba abszolút fölösleges. Természetesen a mentelmi jog gyakorlásával nem lehet diszfunkcionálisan élni, hanem megfelelően kell vele élni. (Dr. Balsai István: Kovács Béla!) Mert akkor amit Avarkeszi képviselő úr mond, hogy: "És ha nem?", akkor megkérdezem, hogy ha valakit emberöléssel vádol Magyarországon a magyar hatóság, és nem függesztik fel a mentelmi jogot, akkor mi van? Ilyen kérdéseket ne tegyünk fel! (Dr. Balsai István: Elviszik, mint Kovács Bélát! Azt is elvittétek! - Közbeszólás: Na! - Dr. Balsai István dr. Avarkeszi Dezső felé fordulva: Akkor ott nem függesztették fel a mentelmi jogot, de elvittétek!) Bocsánat, szeretném befejezni, elnézést! Tehát miért teszünk különbséget, Avarkeszi képviselő úr... (Dr. Avarkeszi Dezső dr. Balsai Istvánnak: Nekem mondtad, hogy: "elvittétek"?! - Dr. Balsai István: Nem. - Dr. Avarkeszi Dezső: De ezt mondtad! Ezt mondtad!) ...Avarkeszi képviselő úr... (Zaj.)
ELNÖK: Csendet kérek, Salamon képviselő úré a szó.
100
PÉ 101
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm. Avarkeszi képviselő úr miért tesz különbséget a mentelmi jog szerepe és funkciója aszerint, hogy külföldi büntetőhatóság vagy magyar büntetőhatóság lép fel? Ha valaki nem méltó arra, vagy én inkább úgy fogalmaznék, hogy nem áll fenn olyan eset, hogy a mentelmi jog pajzsa alatt álljon, vagyis fel kell függeszteni a mentelmi jogot, akkor azt akkor is fel kell függeszteni, ha külföldi büntetőhatóság lép fel valaki ellen, és akkor is fel kell függeszteni, ha belföldi. Ha Avarkeszi képviselő urat ez nem elégíti ki a külföldiek tekintetében, akkor ezzel a logikával a magyar hatósággal szembeni mentelmi jogot is meg kellene szüntetni, még ennél jobban, ahogy ez a törvény tartalmazza, még ennél is jobban. Köszönöm.
ELNÖK: Alelnök úr, röviden.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Ahhoz a szakaszhoz akartam megjegyzést fűzni, amit Salamon László is idézett, ugyanis itt a képviselői légzésminta-adás, egyébként ne is beszéljünk már képviselőkről, mert az összes mentességet élvező személyről van szó, beszéljünk diplomatákról, jó? Tehát hogy ne magunkról beszéljünk. Amikor a diplomatát megállítja a rendőr, és akkor a rendőrnek ezzel a jogszabály-értelmezéssel kíván segítséget nyújtani a kormány: "A mentelmi jog abban az esetben sem akadálya az (1) bekezdésben meg nem jelölt, így különösen közlekedési hatósági és rendészeti eljárásokban intézkedések elrendelésének és foganatosításának, ha az országgyűlési képviselővel szemben bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésének gyanúja áll fenn."
Én ötször olvastam el, míg végre megértettem, hogy melyik része a kivétel, hová utal, stb. Tehát ha már azt akarjuk, hogy a rendőr is megértse, hogy neki mire van joga, félreértés ne essék, nem akartam bántani a rendőröket, de a lényeg az, hogy akkor mondjuk úgy, hogy a jogalkalmazó is megértse azt, hogy miről van szó, akkor ennél egyszerűbben kell megfogalmazni, hogy például a közlekedésrendészeti intézkedésre nem terjed ki a mentelmi jog. Nagyon egyszerű szabályokat is meg lehet határozni.
Tehát azt kérem a kormánytól, hogy mérlegelje majd a módosító indítványainkat, és ne aszerint mérlegelje, hogy ellenzéki indítványok, hanem próbáljuk jobbá tenni ezeket a szövegeket. Én továbbra is fenntartom, hogy teljesen lényegtelen a törvényjavaslat, tehát nagy indulatokat váltott ki, de akkor se történne egyébként semmi, ha elmaradna ennek a jogszabálynak a bevezetése.
ELNÖK: Államtitkár úr, legyen szíves a vitában elhangzottakra válaszolni.
Dr. Papp Imre válaszai a vitában elhangzottakra
DR. PAPP IMRE (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A legfontosabb kérdéseket érinteném. Egyrészt az ülnökök kérdése elhangzott, az alkotmány tárgykörébe tartozik, figyelmébe ajánlom az alkotmány 46. §-ának (2) bekezdését, amely a nem hivatásos bírák részvételéről szól az igazságszolgáltatásban. A javaslat értelemszerűen nem kívánt alkotmányt módosítani e tekintetben.
Szintén figyelmükbe kell ajánlanom az Alkotmánybíróság határozatát, amelyre utaltam a felvezetőmben, a 34/2004-es határozatot, a szeptember 28-ai döntést, amely alkotmányos követelményt fogalmaz meg. Ez a követelmény Salamon képviselő úrra és Répássy úrra is kötelező, az Alkotmánybíróság alkotmányos követelményt állított elő, amely szó szerint szerepel ebben a javaslatban. Tehát az Alkotmánybíróság döntése, itt különösen a rendelkező résznek ez az alkotmányos követelmény megfogalmazása, ez nem kerülhető meg a későbbiekben.
Egyetértek Salamon képviselő úrral abban, hogy az Országgyűlést illeti a mentelmi jog, nem az országgyűlési képviselőt. Ez nem privilégium. Ami vita itt elhangzott, az arról győzött meg, hogy egyes képviselők úgy gondolják, hogy mégiscsak az. Nem véletlen, hogy ha valamely képviselőnek a mentelmi jogát megsértik, akkor haladéktalanul az Országgyűlés elnökéhez kell hogy forduljon, hiszen magát az Országgyűlést éri sérelem ebben az esetben.
Az a megoldás, hogy Salamon képviselő úr javaslata arra irányult, hogy az Országgyűlés elvi állásfoglalásban értelmezze ennek a törvénynek a rendelkezését, ez abból a szempontból problematikus, hogy ez az elvi állásfoglalás csak az Országgyűlésre terjed ki. Magyarán: bíróságok nem kell hogy figyelembe vegyék. A hatályos szabály egyértelmű: meg kell fújja valamennyi mentességben részesülő a szondát, ehhez képest maga a bírói gyakorlat sem ilyen, olyan állásfoglalások vannak a bírói gyakorlatban, amelyek éppen ennek az ellenkezőjét mondják. Magyarán: a hatályos szabálytól eltérően konkrétan szeretnénk azt megfogalmazni, hogy mi az, amire kiterjed maga a mentelmi jog és mi az, amire nem.
A képviselői jogállással kapcsolatban utalás történt a nemzetközi büntetőbíróság kérdésére is. 2001-ben az Országgyűlés határozattal erősítette meg a nemzetközi büntetőbíróság statútumát. Salamon képviselő úr pontosan tudja, hogy ennek a statútumnak a hazai jogi becikkelyezésére miért nem került sor. Azért nem, mert az e tárgyú alkotmánymódosítást nem támogatta a korábbi időszakban, ezért az alkotmányba egyáltalán nem került be olyan hatáskör-transzferre vonatkozó szabály sem, ami ennek az alkotmányjogi alapját megteremtené.
Az előző példához nem akarnék nyúlni, de nyilván azért gondolom, hogy ha a köz érdekében végzik a tevékenységüket, akkor beláthatják, hogy nem az angol rendőr fogja az országgyűlési képviselőt vagy más mentelmi joggal rendelkezőt előállítani, letartóztatni és őrizetbe venni. Tehát fogalmilag kizárt az a megoldás, ami itt a példában szerepelt. Mint ahogy a diplomatákra vonatkozó példa sem jó, hiszen ez joghatósági ügy, nem ennek a törvénynek a tárgyköre. A diplomáciai mentesség nemzetközi jogon alapuló, viszonosságon alapul, tehát teljes egészében ide nem tartozó ügy. Maga a nemzetközi büntetőbíróság statútuma még mindig nem része a magyar jogrendnek, ebből fakadóan a szabály az ominózus (3) bekezdésben megítélésünk szerint szükséges.
Egy alkotmányjogi problémát exponálnék még a megszólalásom végén, ez pedig arról szól, és a privilégiummal függ össze, hogy azokban az ügyekben, ahol büntetőeljárás vagy szabálysértési eljárás lefolytatására kerülne sor, ott később, akkor, amikor már a mentességgel rendelkező nem élvezi a mentességet, akkor van-e egyáltalán értelme ezeknek az eljárásoknak, rendelkezésre állnak-e olyan bizonyítási eszközök, amelyek kétséget kizáróan megállapíthatóvá tennék azt, hogy a képviselő vagy más mentelmi joggal rendelkező megsértette-e a törvényi rendelkezéseket. Nos, a gyakorlati tapasztalat nyilvánvalóan az, hogy évekkel később, akkor, amikor még az eljárás későbbi lefolytatásához szükséges bizonyítékok felvétele sem történhet meg, ezek az ügyek már nem rekonstruálhatóak. Magyarán: nemcsak a jogi szabályozás, nemcsak a jogalkalmazási gyakorlat, hanem éppenséggel az a szemlélet is a jövőre nézve eredménytelenné teszi ezeknek az eljárásoknak a lefolytatását. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
DR. BALSAI ISTVÁN (Fidesz): Úgy érzem, elnök úr, hogy egy csomó kérdésre nem válaszolt. Sem Bárándy Gergely, sem én nem kaptunk választ arra az alapvető kérdésre, hogy honnan fogják tudni, a törvény ugyanis világosan fogalmaz a légzésmintát illetően, hogy nem akármikor, hanem bűncselekmény vagy szabálysértés gyanúja esetén van az, ami a törvény szerint elvárható a képviselők esetében. Honnan fogjuk azt megtudni a törvény alapján, hogy milyen feltételek mellett rendelhető el bűncselekmény vagy szabálysértés gyanúja a képviselővel szemben, de mondhatnék diplomatát, mondhatnék miniszterelnököt, mást is. Erre a kérdésre úgy érzem, hogy elmulasztotta a választ.
ELNÖK: Tessék!
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Csak a nemzetközi büntetőbíróság előtti felelősségre-vonásra térnék vissza. Ez a szerződés arról szól, hogy akkor van a nemzetközi büntetőbíróságnak joghatósága magyar állampolgárral szemben, ha a magyar állam nem tudja vagy nem akarja üldözni a bűncselekményt. Ebben az összefüggésben nézve ez a szabály egyenesen nevetséges, mert ha nem tudja vagy nem akarja, akkor nyilvánvalóan ez a helyzet sem merül fel, hogy a mentelmi jog nem jelenti akadályát. De egyébként ha a magyar állam magát a büntető intézkedéseket megteszi, akkor nyilvánvalóan a mentelmi jogot fel fogja függeszteni.
Tehát teljesen logikátlan ez a rendelkezés, és még egyszer mondom, hogy ha ilyen helyzet fennáll, Magyarországot - ugyan ez valóban nincs becikkelyezve, ahogy a helyettes államtitkár úr mondja, tehát nem része a belső jognak a nemzetközi büntetőbíráskodásról szóló nemzetközi egyezmény -, a Magyar Köztársaságot azonban köti.
110
111 mse (Salamon)
Én azzal érveltem korábban is, és ezt ismétlem meg, hogy akkor, ha az Országgyűlés elé egy ilyen eset kerül - ami elképzelhetetlen, tehát hogy egy olyan eset kerüljön az Országgyűlés elé, amely abból adódik, mert a Magyar Köztársaság nem akarja üldözni a bűncselekményt, de most tegyük fel ezt a képtelenséget, hogy egy ilyen eset kerül az Országgyűlés elé! -, akkor az Országgyűlésnek mérlegelnie kell majd, hogy megsérti-e a nemzetközi szerződést vagy nem sérti meg a nemzetközi szerződést. Ha nem akarja megsérteni a nemzetközi szerződést - és azért ezt tételezzük már fel a Magyar Országgyűlésről, meg a Magyar Köztársaságról is, hogy nem akarja megsérteni! -, akkor fel fogja függeszteni a mentelmi jogot. De ez ebben a kontextusban egész egyszerűen megalázó, önmagában fölösleges is és megalázó is, és teljesen életszerűtlen és abszurd...
ELNÖK: Képviselő úr, ne kezdjük újra a vitát! Volt egy...
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm, be is fejeztem, elnök úr.
ELNÖK: ...vitaszakasz, Balsai képviselő úr valóban nem kapott választ a kérdésére, indokolt, hogy a kérdését megismételje, de kérem, hogy ne kezdjük újra az egyszer már lezárt vitát. (Dr. Répássy Róbert jelentkezik.)
Alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Igen, én sem kaptam választ arra a kérdésemre, hogy ki fogja megállapítani azt, hogy a képviselőnek nem volt tudomása arról, hogy a közlése a lényegét tekintve valótlan. És, bocsásson meg, elnök úr, még egy dolog! Az államtitkár úrnak volt egy megjegyzése, amellyel kapcsolatban nem értettem, hogy mire utalt, hogy Salamon képviselő úrnak meg nekem valamilyen kötelességünk lenne. Segítsen már, hogy mi ez a kötelesség, ami csak nekünk van! Nem tudom, pontosan mi volt ez, de szeretném tudni, mert hátha valamit elmulasztottam, valamit nem fizettem be, vagy nem tudom miről van szó.
ELNÖK: (Dr. Papp Imrének:) Legyen kedves, akkor válaszoljon, és utána állást foglalunk.
DR. PAPP IMRE helyettes államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kötelezettsége ennél komolyabb: az Alkotmánybíróság határozata mindenkire kötelező, erga omnis, a kötelezettség része az, hogy az alkotmánybírósági határozatot betartsák. (Dr. Salamon László dr. Répássy Róbertnek: Te és én!) ha az Alkotmánybíróság alkotmányos követelményt fogalmaz meg, akkor arról bárkinek lehet különbejáratú véleménye, ez az alkotmányos követelmény ekként hat alkotmányosan, ezért javasoltam annak az alkotmánybírósági határozatnak az áttekintését, amelyet tételesen megjelöltem immáron két alkalommal. Ez a döntés alkotmányos követelményt rögzít. Mivel önök kifogásolták ezt a szabályt, ezért javasoltam azt, hogy ezt az alkotmánybírósági követelményt érvényesítsék. (Dr. Salamon László: Melyik szabályt?! - Dr. Répássy Róbert: Miről van szó?! - Dr. Salamon László: Melyik szabályt, államtitkár úr?!) Ez a szabály - Salamon képviselő úrnak külön is elmondom - a 4. § (1) bekezdésében a hatályos törvény 4. §-ának a (2) bekezdésére vonatkozó szabályt érinti, amelyet mind a ketten úgy ítéltek meg, hogy ez a szabály (Dr. Salamon László: Közszereplő, politikus sérelmére! - Dr. Répássy Róbert: Ja, ez az! Nem értettem!) gyakorlatilag egy teljesen más, a felhívás, a rágalmazás vagy becsületsértés című kerengőre vonatkozik. A bizottsági... (Dr. Salamon László: Én ehhez nem is szóltam hozzá! - Dr. Répássy Róbert: Ez egy jogalkotási kötelezettség akkor! - Dr. Salamon László: Én ehhez nem szóltam hozzá!)
Azon lehet vitatkozni, hogy ki szólt hozzá, ki nem, én pontosan jegyzetelem azt, hogy milyen megjegyzéseik voltak, és ha szabad mondanom, akkor nagyon szelektív az, hogy az egyes vitakérdésekben ki az, aki a válaszát felismeri egyáltalán a mondandómban. (Moraj az ellenzéki képviselők soraiban.) Mindenesetre az Országgyűlés gyakorolja a mentelmi jog felfüggesztését, tehát Répássy Róbert képviselő úrnak azt tudom válaszolni, hogy az országgyűlési képviselők mentelmi jogának a felfüggesztésével kapcsolatban nincsen változás a normaszöveget illetően, nem is lehet, hiszen az az alkotmány ügye, az alkotmány szabályozási tárgyköre. Vagyis abban a kérdésben, amelyet feszegetett, nincs változás semmilyen értelemben. Elsőként nyilvánvalóan a mentelmi bizottság fogja megítélni, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányos követelményében megjelenő szöveg, az a konkrét, egyedi esetre fennáll-e vagy sem, ennek tükrében fog javaslatot tenni az Országgyűlés számára, és nyilván ennek ismeretében fog az Országgyűlés a képviselők rágalmazási vagy éppen becsületsértési ügyeiben dönteni. A jelenlegi döntést önök jóval pontosabban ismerik, mint én, százalékos arányban is, gyakorlatilag felelősségre-vonásra e tekintetben nem kerül sor a parlament állandó és töretlen gyakorlata szerint.
Balsai képviselő úr kérdéseire azt tudom felelni, hogy a kormány tagjainak mentelmi joga nincs. Amikor ön azt kérdezi tőlem, hogy a miniszterelnöknek hogy van mentelmi joga, akkor erre azt tudom szakmailag válaszolni, hogy mentelmi joggal nem rendelkezik, nincs abban körben. Nagyon világosan elmondtam, hogy a diplomatáknak sincs mentelmi jogok, nemzetközi szerződésen vagy viszonosságon alapuló mentességük van, ami egy teljesen más ügy. (Dr. Balsai István: Államtitkár úr, ne haragudjon, a kérdésre válaszoljon! Azt kérdeztük, hogy a képviselőnek...!) Ne haragudjon, még nálam van a szó, úgy tudom, elnök úr... (Dr. Balsai István: Nem ezt kérdeztem! Elnök úr, kérem, figyelmeztesse az államtitkár urat!)
ELNÖK: Képviselő úr, legyen kedves türelemmel végighallgatni az államtitkár urat! Ha az államtitkár úr befejezte, utána szíveskedjen szólni! (Dr. Balsai István: Sokat megenged magának az államtitkár úr!)
DR. PAPP IMRE helyettes államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A képviselő úr pontosan tudja, hogy mit jelent a gyanú fogalma, ezen a szakterületen jártas. A kérdés eddig pontosan az volt, hogy a mentességgel rendelkező egyáltalán köteles-e megfújni a szondát vagy sem - ez a kérdés a törvénymódosítás után már nem kérdés. Mindennek a következménye az, hogy a képviselő aláveti-e magát az alkoholszonda megfújásának, ha szükséges, a vérvételnek, és így tovább, tehát ez politikai kultúra kérdése. Nyilvánvalóan senki nem óhajtja az országgyűlési képviselőt előállítani, vérvételre kötelezni, de a kérdés nem pusztán az lesz, hogy a képviselőnek meg kellett-e fújnia szondát vagy sem, ez egyértelművé válik, nem csak a jogi szabályozásból, de nyilvánvalóan a joggyakorlatból is ez lesz érzékelhető. De ami a törvényben szerepel, az változatlanul fennáll: valóban a képviselő testi integritása és ezáltal az Országgyűlés integritása, fizikai, személyes biztonsága az, ami a mentelmi jogot mint jogintézményt megjeleníti, annak mind a két elemét, mind a felelősségmentességet, mind a sérthetetlenséget.
Ön nyilvánvalóan jobban tud példákat hozni arra, mint én, hogy egy gondatlan közúti baleset okozása vagy bármilyen más eset felér-e azzal, hogy a gyanú megállapítható a büntetőeljárás vagy a szabálysértési eljárás tekintetében. Én azt gondolom, a magam nevében mondhatom, hogy alapvető politikai kulturáltsági kérdés az, hogy ilyen esetekben a mentelmi joggal rendelkező milyen lépést választ. A törvény elfogadása után egy magyarázatot nem adhat: hogy nem volt köteles megfújni az alkoholszondát, meg kell hogy fújja; ha nem fújja meg, az a képviselő döntése. A képviselőt e tekintetben korlátozni nyilvánvalóan nem lehet, egyedül a politikai nyilvánosság az, ami ennek teret tud adni, de nyilvánvalóan semmilyen olyan megoldás, amiről szóltak, nem járható, és a mentelmi jog egész jogintézményével nincs összhangban. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Dr. Balsai István jelentkezik.) Képviselő úr, válaszolt az államtitkár úr (Dr. Balsai István: Sajnos nem!) a legjobb meggyőződése szerint, ön nem fogadja el a válaszát (Dr. Balsai István: Nem!), a vitát én lezártam. Önnek lehetősége lesz a parlament plenáris ülésén ismételten megfogalmazni ezeket az aggályait.
DR. BALSAI ISTVÁN (Fidesz): Nem biztos, hogy kapok rá lehetőséget. Én azért szeretném kifogásolni az államtitkár úrnak a stílusát és az egész, ezzel a témával kapcsolatos okfejtésének a képviselőkre vonatkozó meglehetősen furcsa válaszait. Én nem kaptam arra választ...
ELNÖK: Képviselő úr, kérem, szíveskedjen a hozzászólását befejezni...!
DR. BALSAI ISTVÁN (Fidesz): ..., hogy bűncselekmény hiányában, tehát nem karambolban, hanem mondjuk amikor Szabó Zoltánt a Mammutnál igazoltatás közben meg akarják szondáztatni, senki nem követett el - neveket is lehet mondani, ugye? - bűncselekményt, senki nem követ el szabálysértést, se gondatlant, se szándékost, hanem úgynevezett fokozott közúti ellenőrzést végeznek szombat éjjel szondával egy képviselőnél. Ez ugye nem az az eset, ami a törvényben van? Ez volt a kérdés. (Dr. Répássy Róbert: Az államtitkár nem büntetőjogász!)
Szavazás a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról
ELNÖK: Legyenek kedvesek akkor állást foglalni, hogy ki támogatja a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát. (Szavazás.) A bizottság általános vitára alkalmasnak minősíti a törvényjavaslatot.
A bizottsági előadó kijelölése
Bárándy képviselő urat javaslom bizottsági előadónak.
A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat
Következik a 8. napirendi pont, illetve azt követően a 9. és a 10. napirendi pont kapcsán kell még állást foglalnunk. Az egyszerűsítés kedvéért a 9. és a 10. napirendi pontot vonjuk össze, az előterjesztő egyben is el tudja mondani az álláspontját, és válasszuk külön az alkotmánymódosításra vonatkozó javaslatot! Ki kíván az előterjesztők közül szólni? (Dr. Répássy Róbert jelentkezik.) Répássy alelnök úré a szó.
Dr. Répássy Róbert szóbeli kiegészítése az előterjesztők részéről
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Elnök úr, igyekszem röviden elmondani az előterjesztői álláspontot. Az alkotmánymódosításunk a költségvetési tanács létrehozására irányul. A költségvetési tanács egy véleményező szerv lenne, amely a véleményét a költségvetési törvényhez előzetesen és utólag is benyújtja. Az utólagos véleményének egy olyan tartalma is lehet, hogy a köztársasági elnöknek javasolja a költségvetési tanács a költségvetési törvény megfontolásra való visszaküldését.
120
PÉ 121 (Répássy)
Ennek az a jelentősége, hogy eddig köztársasági elnök ilyen jogosítvánnyal nem élt, hiszen nyilván a költségvetési törvény visszaküldése egy nagyon komoly következményekkel járó döntés lenne. Tehát az elnök ilyenkor nyilván ezt is mérlegeli, de a költségvetési tanácsnak bizonyos súlyos esetekben lehet olyan a véleménye, amely ezt indokolja. Lényegében a köztársasági elnök úrnak egy tanácsadó testületéről van szó ebben a pillanatban, a köztársasági elnöknek azt tanácsolhatja, hogy megfontolásra küldje vissza.
A másik két javaslatról is elmondjam?
Szavazás az általános vitára alkalmasságról
ELNÖK: Várjunk ezzel. Tehát akkor az alkotmánymódosításra vonatkozó javaslathoz kíván-e hozzászólni a jelenlévők közül bárki? (Nincs jelzés.) Nem látok ilyen igényt. Akkor felteszem határozathozatalra a kérdést. Ki támogatja az általános vitára való alkalmasságot? (Szavazás.) Köszönöm szépen. A bizottság általános vitára alkalmasnak minősítette.
A másik két javaslatot pedig kérem, hogy akkor az előterjesztő vonja össze, és egy rövid indokolást tegyen.
Dr. Répássy Róbert kiegészítése az előterjesztők részéről
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Igen, a két javaslat ugyanannak a törvénynek két különböző szabályára vonatkozik. Az egyik javaslat szerint - mindjárt megmondom a számát is - a T/296. számú indítvány arra vonatkozik, hogy a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvényben a miniszteri alapilletmény álljon vissza a 2002-es szintre. Ez nem azt jelenti egyébként, hogy visszakerül abszolút értékben vagy nominálisan a 2002-es fizetési szintre, hanem azt jelenti, hogy az alapilletmény meghatározása azokkal a szorzószámokkal történjen, mint 2002-ben. Ismert, hogy akkor emelte meg nagyjából száz százalékkal az akkori kormány az illetményeket.
A másik javaslat pedig a kormány tagjainak anyagi felelősségvállalását mondaná ki, mégpedig hogy a költségvetési törvényben meghatározott hiány túllépéséért a hiánytúllépés nagyságához igazodóan a fizetésük, pontosabban a tiszteletdíjuk egyhavitól hathaviig terjedő szankciójával felelnének, vagy pontosabban ezzel az összeggel felelnének. Megítélésünk szerint szükség van erre, hogy a kormány tagjai személyesen, anyagilag is felelősek, illetőleg érdekeltek legyenek a hiány mértékének tartásában.
ELNÖK: Köszönöm. Ki kíván az előterjesztéshez hozzászólni? (Nincs jelzés.) Nem látok jelzést.
Szavazás az általános vitára alkalmasságról
Akkor először a T/296. számú javaslat általános vitára való alkalmasságáról döntsünk. Ki az, aki ezzel egyetért? (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság támogatja.
Következik a T/297. számú javaslat. Ki támogatja az általános vitára való alkalmasságot? (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság támogatta.
Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tagjának kijelölése
Következik az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tagjának kijelölése. A bizottság az eddig kialakult, '97 óta létező gyakorlat alapján ebben a kérdésben titkos szavazással dönt. Az alkotmányügyi bizottság képviselőjének személyére az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsban Avarkeszi Dezsőre teszek javaslatot. Erről tájékoztattam a bizottság két alelnökét a múlt héten. Avarkeszi Dezső az elmúlt ciklusban szintén képviselte az alkotmányügyi bizottságot, meggyőződésem, hogy ezt a feladatát a következő időszakban is jól el fogja látni. Kérem a bizottságot, hogy támogassa.
Kérdezem a jelenlévőket, hogy van-e más személyre irányuló javaslat. Alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Igen, elnök úr, a Fidesz képviselőcsoportja nevében szeretném dr. Balsai Istvánt javasolni, és még majd egy kérdésem lenne, elnök úr, hogy a döntéshez a bizottság tagjai többségének szavazata szükséges?
ELNÖK: Igen, a tagok többségének a szavazata szükséges, a jelenlévők többségének a szavazata. A bizottság ülése határozatképes, ennek megfelelően a döntés nem igényel minősített többséget az eddigi gyakorlat szerint. (Dr. Szakács Imre: Helyettesítés van ez esetben?) Miután titkos szavazásról van szó, itt nem lehet helyettesíteni. (Dr. Szakács Imre: Csak a jegyzőkönyv kedvéért kérdeztem.)
Tehát hátul található, szemben az asztalon az urna, kérem a bizottság tagjait, hogy szíveskedjenek szavazni. (Szavazás.)
A két alelnököt kérem, hogy segítsenek a szavazás eredményének megállapításában, mint szavazatszedő bizottság. (Dr. Répássy Róbert: És ha nem tudunk megegyezni?) Akkor majd itt maradunk és addig számoljuk.
Tájékoztatom a bizottságot a titkos szavazás eredményéről. A bizottság 12 szavazatot adott le Avarkeszi Dezső képviselő úrra és 8 szavazatot Balsai képviselő úrra. A következő négy esztendőben Avarkeszi Dezső úr képviseli az alkotmányügyi bizottságot. Sikeres munkát kívánunk! (Dr. Balsai István: A kisebbséget is képviselje!) Köszönöm.
Az ülést bezárom. Szeretném tájékoztatni a bizottság tagjait, hogy csütörtökön számítsanak a következő bizottsági ülésre, fél 10-kor. Köszönöm.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 20 perc)
|
|
Dr. Vastagh Pál |
Jegyzőkönyvvezető: Pavlánszky Éva és Molnár Emese