AIÜB-7/2006.
(AIÜB-7/2006-2010.)
az Országgyűlés alkotmány- és igazságügyi bizottságának
2006. július 11-én, kedden, 10 órakor
az Országház főemelet 58. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Helyettesítési megbízást adott *
Felszólaló meghívott *
Állandó meghívottak *
Meghívottak *
Elnöki megnyitó *
A napirend elfogadása *
Az egyes közhatalmi feladatokat ellátó, valamint közvagyonnal gazdálkodó tisztségeket betöltő személyek adóbevallásának nyilvánosságáról szóló T/294. számú törvényjavaslat *
Módosító javaslatok megvitatása első helyen kijelölt bizottságként *
A közszférában foglalkoztatottak jogviszonyáról szóló törvények módosításáról szóló T/366. számú törvényjavaslat *
Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása első helyen kijelölt bizottságként *
A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény és a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény, valamint ezzel összefüggésben egyes más törvények módosításáról szóló T/237. számú törvényjavaslat *
Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása első helyen kijelölt bizottságként *
Egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló T/239. számú törvényjavaslat *
Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása első helyen kijelölt bizottságként *
Az országgyűlési képviselők és az európai parlamenti képviselők összeférhetetlenségére vonatkozó törvényi rendelkezések módosításáról szóló T/238. számú törvényjavaslat *
Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása első helyen kijelölt bizottságként *
Döntés képviselői önálló indítványok tárgysorozatba-vételéről *
A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló T/212. számú törvényjavaslat *
Hozzászólások *
Szavazás a tárgysorozatba-vételről *
Az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló 1990. évi LVI. törvény módosításáról szóló T/500. számú törvényjavaslat *
Hozzászólás *
Szavazás a tárgysorozatba-vételről *
Egyebek *
11. Egyebek
Elnököl: Dr. Vastagh Pál (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Répássy Róbert (Fidesz), a bizottság alelnöke
Dr. Fodor Gábor (SZDSZ), a bizottság alelnöke
Dr. Avarkeszi Dezső (MSZP)
Dr. Bárándy Gergely (MSZP)
Dr. Csákabonyi Balázs (MSZP)
Dr. Csiha Judit (MSZP)
Frankné dr. Kovács Szilvia (MSZP)
Dr. Hajdu Attila (MSZP)
Dr. Szép Béla (MSZP)
Tóth András (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP)
Dr. Cser-Palkovics András (Fidesz)
Dr. Kerényi János (Fidesz)
Dr. Mátrai Márta (Fidesz)
Dr. Navracsics Tibor (Fidesz)
Dr. Szakács Imre (Fidesz)
Dr. Turi-Kovács Béla (Fidesz)
Dr. Vitányi István (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Faragó Péter (MSZP) dr. Csákabonyi Balázsnak (MSZP)
Dr. Simon Gábor (MSZP) dr. Bárándy Gergelynek (MSZP)
Dr. Steiner Pál (MSZP) dr. Szép Bélának (MSZP)
Dr. Toller László (MSZP) dr. Avarkeszi Dezsőnek (MSZP)
Dr. Balsai István (Fidesz) dr. Szakács Imrének (Fidesz)
Dr. Dorkota Lajos (Fidesz) dr. Cser-Palkovics Andrásnak (Fidesz)
Dr. Salamon László (KDNP) dr. Mátrai Mártának (Fidesz)
Dr. Tordai Csaba főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke Tari Sándor, a Köztársasági Elnöki Hivatal vezetője útján
Dr. Szili Katalin, az önkormányzat elnöke
Dr. Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa
Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke
Dr. Szilvásy György, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter
Dr. Deutsch-Für Tamás (Fidesz)
Szűcs Lajos (Fidesz)
Varga Mihály (Fidesz)
Domokos László (Fidesz)
Dr. Latorcai János (KDNP)
Dr. Hargitai János (KDNP)
Dr. Dávid Ibolya (MDF)
Kovács Ferenc (Fidesz)
Dr. Márkus Ilona főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 3 perc)
DR. VASTAGH PÁL (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó reggelt kívánok! Megnyitom a bizottság ülését, az ülés határozatképes. A helyettesítésekre vonatkozóan az eddigiekben a következő tájékoztatást kaptam: Avarkeszi Dezső Toller Lászlót, Bárándy Gergely Simon Gábort, Csákabonyi Balázs Faragó Pétert helyettesíti, de folyamatosan (Dr. Mátrai Márta: Én Navracsics Tibort!)) kapom és mondom a helyettesítéseket. (Dr. Répássy Róbert: Ő jön!) Azért mondom, hogy jobb az írásban, mint a jelenlévőket helyettesíteni.
Az eredetileg kiküldött napirendi javaslat több pontban változott, miután nem érkezett az adott törvényjavaslathoz módosító indítvány. Így nem kell tárgyalnunk a napirendi javaslat 1., 3., 4. és 6. pontját, ezekkel tehát nem kell foglalkoznunk. Kérem, hogy a szóbeli korrekcióval szíveskedjenek elfogadni az ülés napirendjét. (Szavazás.) Köszönöm szépen, elfogadtuk.
Módosító javaslatok megvitatása első helyen kijelölt bizottságként
Akkor a 2. napirendi ponttal kezdünk. Az előterjesztő képviseletében itt van az alelnök úr, a kormány képviselőjét várjuk, hogy a napirendi pont tárgyalását meg tudjuk kezdeni. (Kubovicsné dr. Borbély Anett: Többször beszéltem velük, azt mondták, jönnek.) És van olyan napirendi pont, amelyet tudunk tárgyalni? (Kubovicsné dr. Borbély Anett: Semmit, mindenhez az IRM kell.) Mindenhez kellenek. Akkor a türelmüket kérem, mert nélkülük nem tudunk kezdeni. (Kubovicsné dr. Borbély Anett: A parlamenti titkárság itt van, de a szakértő nincs.) Az egy szép eredmény, ha a parlamenti titkárság itt van, ezért külön elismerés a tárcának... (Derültség. - Rövid szünet.)
Közben újabb helyettesítésekről érkezett tájékoztatás: Szakács Imre Balsai Istvánt és Szép Béla Steiner Pált helyettesíti. (Megérkezik dr. Tordai Csaba.)
Az igazságügyi tárca képviseletében legyen kedves a nevét és beosztását a jegyzőkönyv számára bemondani, és a 2. napirendi ponttal kezdjük a tárgyalást, ez az egyes közhatalmi feladatokat ellátó, valamint közvagyonnal gazdálkodó tisztségeket betöltő személyek adóbevallásának nyilvánosságáról szóló javaslat.
DR. TORDAI CSABA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Tordai Csaba, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium főosztályvezetője vagyok.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor legyen kedves az ajánlás 1. pontja alapján ismertetni a tárca álláspontját.
DR. TORDAI CSABA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Az ajánlás mindhárom pontját támogatja a kormány.
ELNÖK: Köszönöm szépen, tehát mind a... Négy pontból áll az ajánlás, bocsánat! (Dr. Szakács Imre: Abból hármat támogat!)
DR. TORDAI CSABA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Mind a négyet támogatja, bocsánat!
ELNÖK: Mind a négyet támogatja a kormány. (Dr. Répássy Róbert: Szabad?) Igen, az előterjesztőnek is megadom a szót.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Előterjesztőként. Tisztelt Bizottság! Az 1. pont kapcsán szögezzük le, hogy a módosító indítvány az önálló képviselői indítvány tartalmát átírná, tehát koncepcionálisan mást tartalmaz. A mi javaslatunk az volt, hogy az érintett közszereplők hozzák nyilvánosságra az adóbevallásukat, e helyett a módosító indítványból az a koncepció derül ki, hogy az adóhatóság hozza nyilvánosságra a közszereplő adóbevallását. Személy szerint én ezt a megoldást nem támogatom, az előterjesztők mindegyikével nem tudtam egyeztetni, de szerintem ezt nem kellene az APEH-re bíznunk. Ráadásul az 1. pontban megfogalmazott módosító indítvánnyal a következő a probléma: azt javasolja Göndör István, hogy a felsorolt közszereplők nyilatkozzanak a személyi jövedelemadó-bevallásukban, hogy ők ezt a bizonyos tisztséget töltik be, és utána az adóhatóság a honlapján majd közzéteszi az érintettek adóbevallását. Ezzel a következő problémák vannak. Az első, egy kisebbik probléma az, hogy az, hogy az illető például köztársasági elnök, az közérdekű adat, tehát az APEH-nek ezt nem a nyilatkozatból kellene kitalálnia, hanem elvileg ezeket a közérdekű adatokat illene tudnia az APEH-nek. Egyrészt. Másrészt viszont ez a kör, amely itt fel van sorolva, lényegesen szűkebb annál, mint ami a törvényjavaslat eredeti célja volt. A törvényjavaslat eredeti célja szerint mindazok, akik nyilvános vagyonnyilatkozatot tesznek - és ma igen sok olyan ember van, akinek nyilvános vagyonnyilatkozatot kell tennie -, azok mindegyike az adóbevallását is hozza nyilvánosságra, ez a javaslat pedig ezt jelentősen leszűkíti. Bizonyára nem valamilyen részrehajlás miatt, hanem egyszerű tévedésből maradtak ki ebből a felsorolásból például a kormány tagjai, nem hiszem el, hogy Göndör István kormánypárti képviselő épp a kormány tagjait felejtette volna ki azok közül, akiknek az adóbevallásukat nyilvánosságra kellene hozni, mindenesetre kimaradtak. (Közbeszólások az MSZP-s képviselők soraiból: Ők állami vezetők!)
ELNÖK: Állami vezető, benne van.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Ők állami vezetők?
ELNÖK: Igen.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): És ezt pontosan felsorolja a törvény?
ELNÖK: Igen, igen.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Én azt hittem, hogy azok is állami vezetők, akik ide vannak írva, tehát például a köztársasági elnök.
ELNÖK: Nem, ő nem állami vezető.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Ő nem állami vezető?
ELNÖK: Nem.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Köszönöm, hogy felvilágosítottak. Azt hittem, hogy a köztársasági elnök vagy az Állami Számvevőszék elnöke is állami vezető. (Dr. Csiha Judit: Ő sem az!) Jó, akkor ez a kisebbik probléma, a nagyobbik probléma az, hogy ez a kör lényegesen szűkebb, a)-tól k) pontig egy szűkebb körre terjedne ki ez a kötelezettség. És, mondom, azzal a koncepcióval nem értek egyet, hogy az adóhatóságra bízzuk ezt a feladatot, különösen azért nem, mert az adóhatóságnak még egy olyan kötelezettsége is van, hogy a nem nyilvános adatok olvashatatlanná tétele után tegye közzé, tehát az adóhatóság tenné olvashatatlanná az illető adóbevallásában azokat a személyes adatokat, amelyeket törvény véd. Én ezt nem tartom helyesnek, tehát ezért nem támogatom az 1. pontban megfogalmazott módosító indítványt.
ELNÖK: Ennyi?
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Bár azt hiszem, hogy ez összefügg a...
ELNÖK: Összefügg a 2. és a 3. ponttal.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Az 1. pont összefügg a 2. és a 3. ponttal, tehát akkor ez együttesen azt jelenti, hogy nem támogatom ezeket mint előterjesztő.
ELNÖK: A 4. pontot?
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Annak, hogy 2007. január 1-jén lép hatályba, annak annyi értelme van, hogy nyilván a következő adóbevallására vonatkozik már csak. Ez a javaslat támogatható.
ELNÖK: A kormány képviselője mind a négy módosító indítványt támogatja, az előterjesztő az első hármat nem, a 4. pontot pedig támogatja.
Újabb helyettesítési megbízások érkeztek: Mátrai Márta Salamon Lászlót, Cser-Palkovics András Dorkota Lajost és Wiener György Steiner Pált helyettesíti - de Steiner Pált valaki már helyettesíti, nagyon kapós... (Dr. Szép Béla: Én.) Szép Béla helyettesíti, úgyhogy Wiener úr nem helyettesít most senkit. (Dr. Csiha Judit: Szabad?!) Természetesen, tessék!
DR. CSIHA JUDIT (MSZP): A módosító javaslat előterjesztőjétől kérdezném, ugyan nem tudom, ki képviseli most őt...
ELNÖK: Az alelnök úr.
DR. CSIHA JUDIT (MSZP): A módosító javaslat előterjesztőjétől (Elnök: Bocsánat!) szerettem volna megkérdezni azt, hogy miért maradtak ki a felsorolásból, tehát az 1. pontból a megyei közgyűlések elnökei. (Dr. Répássy Róbert: Például!) Erre tud-e valaki válaszolni? (Dr. Avarkeszi Dezső: Az a polgármesterben benne van! - Dr. Tordai Csaba szólásra jelentkezik.) Úgy látszik, tud, úgy tűnik, tud.
ELNÖK: (Dr. Tordai Csabának:) Igen, tessék!
DR. TORDAI CSABA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A megyei közgyűlés elnöke egy helyi önkormányzati képviselő. (Dr. Répássy Róbert: Az nem elég! - Közbeszólások: Nem, az helyi! - Közbeszólások.) Tagja a megyei közgyűlésnek.
DR. CSIHA JUDIT (MSZP): Akkor csak az a kérdés, hogy a helyi önkormányzati képviselő... (Zaj.)
ELNÖK: Csendet kérek, képviselőtársaim!
DR. CSIHA JUDIT (MSZP): Akkor a további kérdés az, hogy miért szerepel külön a helyi önkormányzati képviselő és a polgármester, mert a helyzet ugyanaz.
DR. TORDAI CSABA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A polgármester nem helyi önkormányzati képviselő, mert őt polgármesterré választották meg, míg a megyei közgyűlés elnökévé csak a megyei közgyűlés tagja választható meg, tehát neki van helyi önkormányzati képviselői megbízása.
ELNÖK: Köszönöm szépen, tehát sikerült tisztázni. Kérem a bizottság állásfoglalását. Ki támogatja az ajánlás 1. pontját? (Szavazás. - Látható többség.) Köszönöm szépen.
Ezzel összefüggésben a 2. és a 3. pontot is támogatja a bizottság.
Ki támogatja az ajánlás 4. pontját? Kérem, szavazzunk! (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság támogatja.
Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása első helyen kijelölt bizottságként
Következik a közszférában foglalkoztatottak jogviszonyáról szóló törvények módosítására vonatkozó javaslathoz beérkezett kapcsolódó módosító indítványok megvitatása. Itt bizottsági módosító indítvány benyújtására is érkezett kezdeményezés. A kiegészítő ajánlás pontjainak sorrendjében haladunk, az ajánlás öt pontot tartalmaz. (Dr. Tordai Csabának:) Szíveskedjen nyilatkozni az 1. pontról!
DR. TORDAI CSABA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja a kormány. (Dr. Avarkeszi Dezső: Ezt mi nyújtottuk be!)
ELNÖK: (Dr. Avarkeszi Dezsőnek:) Tessék? (Dr. Avarkeszi Dezső: Ezt nem mi nyújtottuk be?) De, mi nyújtjuk be, de a kormány képviselőjének az álláspontját kérem. (Dr. Avarkeszi Dezső: De már benyújtottuk, nem? - Dr. Répássy Róbert: Akkor nem kell róla állást foglalnunk, elnök úr, ha mi nyújtottuk be! - Közbeszólás: Nyilatkozott a kormány képviselője!) Nyilatkozott, bocsánat, igen! (Közbeszólások: A 3. pont!) Bocsánat, a 3. pont jön, elnézést! A 3. pont kapcsán kérdezem a kormány álláspontját.
DR. TORDAI CSABA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja a kormány.
ELNÖK: Kérem?
DR. TORDAI CSABA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja a kormány.
ELNÖK: Támogatja. Kérdezem a bizottságot, hogy támogatja-e a javaslatot. (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság támogatja.
A 4. pont, Szabó képviselő úr indítványa következik, amely helyett a bizottság új bizottsági módosító indítvány benyújtását kezdeményezné - ezt külön lapon kaptak meg a bizottság tagjai, úgyhogy azt kérem, hogy legyenek kedvesek a külön lapot megnézni. Tartalmilag a 4. és az 5. pont ugyanaz és ugyanarra vonatkozik, mindkettőt kiváltja a bizottsági módosító indítvány, amelyet külön lapon tetszettek megkapni. Úgyhogy javaslom, hogy a bizottság ne fogadja el a 4. és az 5. pontot, és ezek helyett nyújtsa be a külön lapon szereplő bizottsági indítványt. Ki ért egyet ezzel a javaslattal? Kérem, szíveskedjenek szavazni! (Szavazás.) Köszönöm szépen, a 4. és az 5. pont alatti javaslatot tehát nem támogatja a bizottság.
Ki ért egyet a bizottsági módosító indítvány benyújtásával? (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság ezt az indítványt benyújtja.
Az előterjesztő képviselője egyetért a javaslattal, feltételezem (Dr. Tordai Csaba: Igen.), különben mondta volna, hogy nem. Tehát a 4. és az 5. pontot nem támogatjuk, a bizottsági módosító indítványt igen.
Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása első helyen kijelölt bizottságként
A 7. napirendi pont, a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény, illetőleg az ezzel összefüggő törvények módosítására benyújtott törvényjavaslat. A kiegészítő ajánlás egy pontot tartalmaz. Az előterjesztő képviselőjét kérdezem az álláspontjáról.
DR. TORDAI CSABA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: Nem támogatja az előterjesztő képviselője. Kérdezem a bizottságot, ki támogatja a módosító indítványt. (Szavazás.) Nem látok ilyet, a bizottság nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása első helyen kijelölt bizottságként
Következik a mentelmi jogra vonatkozó rendelkezések módosítására benyújtott törvényjavaslat kapcsolódó indítványainak megtárgyalása. A kiegészítő ajánlás két pontból áll, és egy restanciába helyett javaslatot is el kell bírálnunk. Először akkor a kiegészítő ajánlás alapján tárgyalunk. (Dr. Répássy Róbert jelentkezik.) A kiegészítő ajánlás alapján haladunk tehát.
Az 1. pontban Szűcs képviselő úr tett indítványt kapcsolódva Répássy alelnök úr javaslatához. Mi az előterjesztő álláspontja?
DR. TORDAI CSABA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: Az alelnök úré a szó.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Bizottság! A két módosító javaslat összefügg, mégpedig a következő módon függ össze: azt javasolja Szűcs Lajos képviselőtársam, hogy ennek a több szakaszból álló törvénynek, törvényjavaslatnak az a pontja, amelyben eddig, úgy tűnt, nem sikerült megfelelő szövegváltozatot kiérlelnünk, tehát ennek az egész törvénycsomagnak, törvényjavaslatnak ez a pontja maradjon el, és a képviselői mentelmi jogra vonatkozó szabályok maradjanak a jelenlegi, hatályos törvény szerint. Ebben az esetben az ellenzék, a Fidesz részéről a törvényjavaslat egyébként 90 százalékát kitevő többi törvénymódosítás megszavazásra garantálható. Azért javasoljuk ezt, mert még a mai napig nem érezzük úgy, hogy sikerült egy olyan javaslatot megfogalmazni, amely megoldja azt a problémát, hogy nem lehet, egyes vélemények szerint nem sikerült jól értelmezni a jogalkalmazóknak a jelenleg hatályos törvényt. Mi tehát ezt javasoljuk, hogy a mentelmi jog, a képviselői mentelmi jog alapszabályai ne változzanak, viszont a kormány által indítványozott többi mentelmi jogi változást - amely, hangsúlyozom, a törvényjavaslat 90 százalékát kiteszi - viszont megszavazzuk kétharmaddal. Hogyha ez így elfogadható, akkor később még lesz módunk arra, hogy esetleg egy rendezés során, a képviselői jogállási törvény rendezése során, ha valóban szükséges a képviselői mentelmi jogi szabályok precízebbé tétele, majd visszatérünk erre. Ez a javaslatunk.
Hiába próbáltam mindenegyes szövegváltozatot végignézni, egyik sem felel meg annak a célnak, hogy azt a minimális és egyben maximális követelményt kielégítse, hogy az eddigi mentelmi jogi szabályokat ne változtassuk meg, csak alkalmazhatóbbá tegyük azokat - mert ez volt a probléma. Mindenegyes módosítás, amelyet itt részben a kormány, részben a bizottság megpróbál előterjeszteni, olyan, amely az eddig mentelmi jogi konstrukciót vagy mentelmi jogi szabályokat megváltoztatná, és vagy kiterjesztené azt a mentelmi jog bizonyos tekintetében vagy pedig szűkítené. A kiterjesztés például az alkotmánybírósági határozat döntése szerint a becsületsértés és rágalmazásra vonatkozik, a szűkítés pedig arra vonatkozik, hogy csak a szabadságelvonással vagy a személye szabadságot érintő kényszerintézkedések esetére szűkítené le a mentelmi jogot a javaslat, holott a mai hatályos szabály szerint ennél szélesebb a mentelmi jog köre, és a probléma nem is ebben volt, hanem abban, ha jól értettem, hogy a szondafújás beletartozik-e vagy sem.
Összefoglalva azt javasoljuk, hogy a képviselői jogállási törvény ne változzon ezen a ponton, a többi mentelmi szabály megváltoztatásában. A mentelmi jog egységesítésében, a mentelmi jogra jogosult személyek számának a szűkítésében mind egyetértünk, így szavazzuk meg ezt a törvényt, a képviselői jogállási törvényre pedig később térjünk vissza!
ELNÖK: Ki kíván részt venni a vitában? (Senki nem jelentkezik.)
A bizottság tagjai előtt van az a módosító javaslat, amelyet a tárca közreműködésével sikerült kialakítani kompromisszumként, ez a javaslat a bizottsági viták alapján arra az esetre reflektál, amely a közlekedési hatósági és rendészeti intézkedések elrendelésére vonatkozik. Kérem, hogy a bizottság tagjai kellő alapossággal tekintsék át ezt a javaslatot, mert tulajdonképpen ez a tárgyalásai alap. Répássy alelnök úr nyilatkozott, hogy ezt a szabályozást nem tartják kielégítőnek - majd arra azért térjünk vissza, hogy mi a probléma ezzel a javaslattal! (Dr. Turi-Kovács Béla jelentkezik.)
Megadom a szót Turi-Kovács képviselő úrnak.
DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz): Köszönöm szépen. A magam részéről az egész szondamegfújási problémát teljes egészében álproblémának gondolom, ugyanis az, hogy megfújja-e a szondát a képviselő vagy nem, az elsősorban nem szabálysértési vagy büntetőjogi kategória, hanem kifejezetten a nyilvánosságra tartozó ügy, amelynek a szankciói nem azok, amelyekről mi itt beszélgetünk, hanem egészen más természetűek. Ez a dolog egyik része.
A másik: vajha' csak azzal él a képviselő, amivel minden polgár élhet - és azzal nyilvánvalóan élhet -, hogy egész egyszerűen azt mondja, hogy nem vagyok hajlandó olyan cselekményben közreműködni, amely az én vétkességem megállapítására alkalmas lenne; nem köteles részt venni benne, ahogy megtagadhatja a vallomást, megtagadhatja a nyilatkozattételt, megtagadhatja ezt is. (Közbeszólás.) Ez pedig így van, kedves képviselőtársam, valószínűleg nem volt eleget ügyvéd. Tehát az az egész felvetés, amely e körül forog, nyilvánvalóan valami egészen más, egy teljesen álprobléma.
Az a másik része ennek a dolognak, hogy vajon egy vérvételen köteles-e részt venni, és arra lehet-e kötelezni, hogy a vérvételre elmenjen, és milyen kényszerítő intézkedéseket lehet és kell vagy szabad alkalmazni, hogy ez megtörténjen. Ezzel miért nem kell foglalkozni? Én úgy látom, hogy ez valami miatt olyan, amit kerülget itt mindenki, és teljesen álságos előterjesztések történnek, amelyek semmit nem oldanak meg ebből a problémából, ha ez egyáltalán probléma, de még azt sem vagyunk hajlandók körbejárni, hogy ez valóságos ügy-e, avagy egész egyszerűen csak a közvélemény felé tett valamiféle olyan gesztus, amelynek egyébként tényleges haszna és értéke nem lesz.
Ezért én azt gondolom, hogy arra kell koncentrálni, amiről az alelnök úr beszélt, nevezetesen hogy a képviselőkkel kapcsolatos mentelmi jogot lehet-e, kell-e szűkíteni vagy bővíteni. Én azt gondolom, hogy e pillanatban egyikre sincs mód vagy lehetőség, de nem is szükséges. Ebből következik az, hogy én azt támogatom, amit egyébként az alelnök úr az előbb már elmondott itt, hogy kétharmados részben - ami egyébként az - ezt a szabályozást támogatni nem lehet. (Dr. Répássy Róbert jelentkezik.)
ELNÖK: Köszönöm. Répássy alelnök úr kért szót.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Annyiban pontosítanám a Turi-Kovács Béla által elmondottakat, hogy a képviselői jogállásról szóló törvényben nem támogatjuk, de egyébként más kétharmados része is van, ha jól emlékszem, azt lehet támogatni.
Elnök úr, a bizottsági módosító javaslatként előterjesztésre szánt szöveg kapcsán az a kérésem, hogy a pontokról külön szavazzunk, mert három pontból áll, és a 2. és a 3. pontot minden további nélkül támogatni tudjuk. A 2. pont a büntetőeljárási törvénynek egy olyan módosítása, amely egységessé teszi azt a fogalomhasználatot, hogy a büntetőeljárás akadálya a mentelmi jog felfüggesztése, és nem az arra jogosult előzetes hozzájárulásának a megadása, ez tehát egy olyan eljárási szabály, amelyet támogatunk. Ugyanígy a 3. pontban megfogalmazott, egyébként elírási, számelírási javaslatot is tudjuk támogatni. Tehát ezeket majd különbontva szavazzuk, elnök úr!
ELNÖK: Kíván-e még valaki részt venni a vitában? (Dr. Répássy Róbert jelentkezik.) Igen!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Még egy dolog van - most csak Turi-Kovács Bélát szeretném kiegészíteni. Ha végiggondoljuk ennek az egész problémának a jogi konstrukcióját, a szondafújás, ha valaki megfújja a szondát, az önmagában bizonyítékként egyébként nem használható fel vele szemben, csak a vérvétel használható fel, vérvételre pedig, ha már a mentelmi joggal rendelkező személy megtagadja azt, hogy együttműködjön, őt nem fogják tudni előállítani, mivel a mentelmi jog akadályát képezi annak, hogy előállíthassák. Tehát gyakorlatilag amiről itt beszélünk, az, akármilyen törvényjavaslatot tesznek is ide, a mentelmi jog lényegét érinti, az, hogy például a rendőr nem állíthatja elő az illetőt vérvételre. Ez az egyik probléma.
A másik probléma: megfújom a szondát, megkérdezem a rendőrtől: tessék mondani, a 8 ezreléket meghaladja? Meghaladja. Sajnos akkor nem tudok lemondani a mentelmi jogomról, mert ez már bűncselekmény gyanúja. Mert szabálysértés esetén le lehet mondani róla, de bűncselekmény gyanúja esetén már nem lehet lemondani róla. (Közbeszólások.) Igen, aki sokat iszik és - hogy mondjam? - 8 ezreléknél nagyobb befolyásoltsággal vesz részt a közlekedésben, az nem tud lemondani a mentelmi jogáról, aki csak 8 ezrelék alatti... (Dr. Avarkeszi Dezső: Bár szerintem ez a tettenérés tipikus esete!) Az egy más kérdés. Avarkeszi úr azt mondja, hogy ez a tettenérés esete. Ez is elképzelhető - az egy más kérdés, hogy utána majd a rendőrnek kell bizonyítania, hogy ő valóban tetten érte-e vezetés közben a képviselőt. Tehát szerintem azért nem lesz megoldva azt egész probléma, mert az a törvényjavaslat-szöveg vagy az a módosítójavaslat-szöveg, amit bele akar tenni most a bizottság többsége a törvénybe, az nem oldja meg a bizonyítási problémát. Bizonyítási akadály van azzal szemben, aki mentelmi jogban részesül.
ELNÖK: Miután nem látok más jelentkezőt, a következő sorrendben kell a bizottságnak döntenie: visszatérünk az ajánlás - nem a kiegészítő ajánlás, az ajánlás - 2. és 3. pontjához, először ezekben kérem a bizottság álláspontját. Az előterjesztő képviselője a korábbi bizottsági üléseken nem értett egyet egyik ponttal sem, és a bizottságok sem támogatták. (Dr. Répássy Róbert: Ez az alapajánlás?) Ez az alapajánlás, igen, ahol nekünk restanciánk van a 2. és 3. pont kapcsán. Utána térünk át a kiegészítő ajánlásra, s végül a bizottsági módosító indítványra.
Akkor ki támogatja az ajánlás 2. pontját? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, egyharmadot kapott.
Ki támogatja az ajánlás 3. pontját? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, egyharmadot kapott.
Következik a kiegészítő ajánlás, amely két pontból áll. Ki támogatja a kiegészítő ajánlás 1. pontját? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, egyharmadot kapott.
Ki támogatja a 2. pontot? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, egyharmadot kapott.
Az előterjesztőnek mi az álláspontja a 2. pontnál? Elnézést, erre nem tértem ki!
DR. TORDAI CSABA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Most következik a bizottsági módosító indítvány benyújtásának kérdése, amire vonatkozóan az alelnök úr arra tett kezdeményezést, hogy az egyes szakaszok szerint külön foglaljon állást a bizottság. (Dr. Répássy Róbert: Lehet e mellett érvelni?) Hogyne, persze!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Az 1. pontban a törvényjavaslat 5. § 1. és 2. §-ára vonatkozóan is van módosító javaslat. A 2. § kapcsán különösen arra hívnám fel a figyelmüket, hogy sokat vitatkoztunk, hogy ki fogja megállapítani azt, hogy a képviselővel szemben bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésének gyanúja áll-e fenn. A módosító indítvány úgy vágta át a gordiuszi csomót, hogy egyszerűen kivette ezt a szövegrészt, tehát gyakorlatilag ha nincsen ilyen gyanú, akkor is lehet kényszerintézkedést alkalmazni. Ez aztán végképp elfogadhatatlan, tehát hogy még a gyanú sem kelljen hozzá. A kormánypárti többség bölcsességét is kérem, hogy ezt ne szavazzák meg, mert a 2. § így, ebben a formában biztosan nem fogadható el. Így olyan mérlegelési helyzetbe kerülne a rendőr, hogy gyakorlatilag semmilyen támpontja nincsen arra, mégis mikor alkalmazhatja ezeket a kényszerintézkedéseket, mert arról van szó, hogy ezen kényszerítő eszközök alkalmazásának lett volna az a feltétele, hogy ha bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésének az alapos gyanúja áll fenn, de ha ezt is kivesszük, akkor már tényleg nincsen semmilyen támpontja a rendőrnek, hogy mikor alkalmazhatja ezt.
ELNÖK: Az előterjesztő képviselőjének adom meg a szót.
DR. TORDAI CSABA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Alelnök úr, ezek nem kényszerintézkedések és nem kényszerítő eszközök, hanem hatósági intézkedések, és csak olyanokról beszélünk, amelyek nem járnak a személyi szabadság korlátozásával, illetve elvonásával. (Dr. Répássy Róbert jelentkezik.)
ELNÖK: Alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Olyan hatósági és rendészeti intézkedés, amely nem jár a személyi szabadság korlátozásával, olyan minden további nélkül megtehető a képviselővel szemben, tehát a mentelmi jog nem akadálya olyan hatósági intézkedésnek - de ezt nem kell kimondani a törvényben, ez most is így van. Mire gondolnak? Mondjuk a hatóság megtagadja a lakcímbejelentés, mert - mit tudom én - rosszul töltötték ki a nyomtatványt? Vagy nem tudom, mire gondolnak. Mert ez valóban nem jár a személyi szabadság korlátozásával. Annak a szabálynak tehát, amely itt a 2. §-ban van, annak semmi köze a mentelmi joghoz. Ami ide le van írva, az most is szabad, és annak nem akadálya a mentelmi jog.
ELNÖK: Köszönöm.
A bizottság állásfoglalását kérem a bizottsági módosító javaslat 1. pontjával kapcsolatban. Ki támogatja azt? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A javaslat 2. pontjáról kérem a bizottság állásfoglalását. Ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A javaslat 3. pontjáról kérem a bizottság állásfoglalását. (Szavazás.) A bizottság támogatja. Köszönöm.
Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása első helyen kijelölt bizottságként
Következik az országgyűlési képviselők és az európai parlamenti képviselők vonatkozásában visszamenőleg, a mentelmi jogra vonatkozó rendelkezések kapcsán a bizottság állásfoglalása a javaslat kétharmados részére vonatkozóan. Ez már egyszer felvetődött bizottsági ülésen. A vita lényege, hogy azonos szabályok alapján fogadjuk-e el a Magyar Országgyűlés tagjaira vonatkozó szabályozást és az európai parlamenti képviselőkre vonatkozó szabályozást. A feljegyzést a bizottság tagjai megkapták. A bizottság álláspontjával szemben eltérő pozíciót képvisel az igazságügyi tárca, amely az alkotmány rendelkezései alapján az európai parlamenti képviselők jogállására vonatkozó szabályok kapcsán vitatja a kétharmadosság meglétét. Abban kell tehát a bizottságnak állást foglalnia, hogy mind a két esetben a minősített többség érvényesüljenek-e, tehát az első törvényjavaslat 5., 6., illetőleg az európai parlamenti képviselőkre vonatkozó módosítás 9. §-ával kapcsolatban. (Dr. Répássy Róbert jelentkezik.)
Az alelnök úr kért szót.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Egyrészt lefolytattuk már ezt a vitát, és akkor arra hivatkoztunk, végül is az volt a precedens, hogy ezt kétharmaddal fogadtuk el. Ez valóban nem olyan erős, mint hogyha az alkotmányban szó szerint le lenne írva. De van még egy ilyen, hasonló eset: nem tudom, emlékeznek-e rá, akik régebb óta képviselők, hogy az önkormányzati képviselők jogállásáról szóló törvényt is kétharmadosként kezeltük, holott az alkotmányban az úgy nincs megfogalmazva, hogy az önkormányzati képviselők jogállásáról szóló törvényt is a jelenlévő képviselők kétharmadának a szavazatával lehet elfogadni. Ennek ellenére, mivel egy jogállási, státuszkérdést érint, azt akkor kétharmaddal szabályoztuk. Az akkori ellenzék ragaszkodott ehhez - nem tudom, erre is emlékeznek-e -, és akkor még nem mi voltunk az ellenzék.
ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Nyilvánvalóan az a helyzet, hogy a két választott kategóriára eltérő eljárási szabályok vonatkozzanak a döntéshozatalnál, nehezen képzelhető el. Az igazságügyi tárca álláspontját megismertük az előző ülésen, ismerjük az álláspontjuk lényegét. Javaslom, hogy a bizottság a szerint foglaljon állást, hogy a T/238. számú törvényjavaslat 5. és 6. §-ára, valamint a T/239. számon benyújtott törvényjavaslat 9. §-ára vonatkozóan a minősített többség szabályait érvényesítsük. Ki ért ezzel egyet? (Szavazás. - Látható többség.) Köszönöm szépen. (Az elnök dr. Karsai József tanácsadóval egyeztet.)
A feljegyzésnél van egy jogtechnikai pontosítás, ami egy számozási korrekciót jelent: "2" helyett "3", a feljegyzés végén tetszenek látni. Kérem, hogy ennek a jogtechnikai elírásnak a korrekcióját is támogassa a bizottság, hogy szíveskedjenek ezzel egyetérteni. (Általános helyeslés.) Itt a bekezdésszámot kellett megváltoztatni.
Döntés képviselői önálló indítványok tárgysorozatba-vételéről
Következik a két képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről történő döntés. Az előterjesztő képviseletében nem tudott megjelenni sem az előterjesztő, sem a megbízottja, ez azonban a Házszabály alapján nem akadálya annak, hogy döntsünk a tárgysorozatba-vételről. A rendelkezésükre áll a javaslat: a képviselő asszony a kormányprogramra vonatkozóan kíván részletesebb szabályozást beépíteni az alkotmányba.
Kíván-e valaki hozzászólni a javaslathoz? (Dr. Répássy Róbert jelentkezik.) Igen, tessék, alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Csak azt akarom röviden jelezni, hogy egyetértünk azzal, hogy ilyen részletességgel kellene a kormányprogramot előterjeszteni az Országgyűlésnek, de megítélésünk szerint ez nem igényel alkotmánymódosítást, hanem valójában egy parlamenti szokásjog része kellene hogy legyen, hogy mi az, ami a kormányprogrammal szemben elvárható, hogy mit tartalmazzon az. Ezt törvénybe foglalni... Attól még, hogy ez az alkotmányban benne lenne, attól még ki lehet úgy üresíteni ezeket a szabályokat, hogy ettől még nem fog konkrét információkat kapni a parlament arról, hogy mit tervez a kormány. Az tehát valójában egy politikai kultúra vagy politikai szokásjog, parlamenti szokásjog kérdése, hogy mit tartalmaz a kormányprogram. (Dr. Wiener György jelentkezik.)
ELNÖK: Wiener képviselő úr!
DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Nekem is az a véleményem, hogy ez az alkotmánymódosítási törvényjavaslat nem megalapozott. Túlmenve azon, amit Répássy alelnök úr mondott, ez az indítvány az egész magyar kormányzati rendszert gyökeresen átalakítaná, ha az előterjesztő levonta volna a javaslatából származó összes konzekvenciát. Tudniillik egy ilyen szabályozásnak az a lényege, hogy nem egyszerűen parlamentáris a kormányzati rendszer, hanem az éves beszámolási kötelezettség és a rendkívül részletes kormányprogram miatt parlamenti, vagyis olyan helyzet áll elő, hogy a hatalommegosztás elve tulajdonképpen nem érvényesül, és a kormányzásban a parlament szerepe megerősödik, azt is mondhatnám, hogy részt vesz abban.
Ugyanakkor nincs jogkövetkezménye ennek a kiegészítő rendelkezésnek, tudniillik ha a többség elfogadja a benyújtott kormányprogramot, akkor függetlenül attól, hogy az alkotmány mit mond, a miniszterelnököt megválasztották és a programot elfogadták. Az éves beszámolási kötelezettséghez kapcsolódóan valami hasonlót tartalmaz a ma hatályos alkotmány is, amikor a 39 § (1) bekezdése kimondja, hogy rendszeresen beszámol a kormány - az más kérdés, hogy 1996. szeptember 18-án volt az utolsó kormánybeszámoló, mert a 2001-es már politikai vitanap keretében zajlott, 2002 óta pedig erre nem volt precedens. Ha évente be kell számolni, és azt nem fogadja el a parlament, abban az esetben viszont felborul a konstruktív bizalmatlansági indítvány intézménye is, mert ebben az esetben meg kell vonni a bizalmat a kormánytól, nem egyszerűen bizalmi kérdésében, hanem akkor is, hogyha nem teljesülnek az adott évre vonatkozó kormányprogramban foglaltak. Ekkor megjelenik a konstruktív mellett a destruktív bizalmatlansági indítvány intézménye is, pontosabban a kormányprogram éves beszámolójának a leszavazása jelent egyben bizalmatlansági szavazást.
Az egész kormányzati rendszer átalakulna tehát, ugyanakkor önmagában ez a szabály nem változtatna semmit a mostani helyzeten, ha - mint azt az előbb már említettem - a konzekvenciákat nem vonjuk le. Önmagában a javaslat érdekes, de ha valaki ilyet javasol, akkor végig kell menni az adott úton, és úgy gondolom, ez csak egy új alkotmányozás keretében képzelhető el. Köszönöm a figyelmet.
Szavazás a tárgysorozatba-vételről
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság állásfoglalását kérem. Ki támogatja a javaslat tárgysorozatba-vételét? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
Következik a második tárgysorozatba-vételről szóló döntésünk az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéseiről és kedvezményeiről szóló törvényt érintő önálló képviselői indítványról. Van-e megbízottja az előterjesztőnek? (Dr. Répássy Róbert: Nincs.) Nincsen, de változatlanul nincs akadálya annak, hogy a bizottság a tárgysorozatba-vételről döntsön. (Dr. Répássy Róbert jelentkezik.)
Az alelnök kért szót.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Annak ellenére, hogy egy fideszes képviselőtársunk nyújtotta be ezt az indítványt, ebben a pillanatban időelőttinek tartjuk ezt az indítványt, ugyanis az a politikai megállapodás, amely most, a ciklus elején a képviselői tiszteletdíjakkal, költségtérítésekkel foglalkozott, az azt tartalmazza, hogy az őszi ülésszakon visszatérünk a képviselői tiszteletdíjak, költségtérítések rendszerének a felülvizsgálatára. Ezért azokat a szempontokat, amelyeket egyébként Kovács Ferenc szerintem jogosan vetett fel, azokat akkor lehetne majd érvényesíteni. Tehát az őszi ülésszakon térjünk vissza erre!
ELNÖK: Világos a pozíció.
Szavazás a tárgysorozatba-vételről
Ki támogatja a tárgysorozatba-vételt a bizottság tagjai közül? (Szavazás.) Nem látok ilyet, a bizottság elutasította a tárgysorozatba-vételt.
Végezetül az egyebek között két kérdéskörrel szeretnék foglalkozni. A bizottság tagjai kaptak egy feljegyzést arra vonatkozóan, hogy az információs szabadságról szóló törvény rendelkezései alapján a bizottsági ülések jegyzőkönyveit közzé kell tenni. Bár a bizottsági vita stílusára nem jellemző, hogy meggondolatlan kifejezések tömegével élnének a képviselők, nyomatékkal szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a bizottsági ülés jegyzőkönyveit szó szerinti pontossággal kell közzétenni, és erre vonatkozóan a feljegyzésben leírtuk azt is, hogy milyen korrekciós lehetőségek állnak a képviselők rendelkezésére. Tehát nyomatékkal szeretném felhívni a bizottság tagjainak a figyelmét erre az új körülményre. Annak idején, amikor még nem kellett ilyen kötelező jelleggel közzétenni a jegyzőkönyveket, ez a bizottság volt az, amelynek a többségi álláspontja, a kormánypárti és ellenzéki oldal egyaránt nem támogatta a bizottsági ülések jegyzőkönyveinek az ily módon történő nyilvánosságra hozatalát.
A második téma a bizottsági jelenléttel, illetőleg a helyettesítésekkel kapcsolatos új szabályozás kérdése, miszerint a megállapodás alapján, amely az Országgyűlés alakuló ülését megelőzően jött létre, öt alkalommal van lehetősége a bizottság tagjainak arra, hogy helyettesítésről gondoskodjanak, egy félévben, tehát egy ülésszak keretében öt alkalommal van erre lehetőség. Ezt a frakciók ellenőrzik, és a bizottság adminisztrációjától meg fogják kérni az erre vonatkozó adatokat. Kérem tehát, hogy mindenki saját maga... (Dr. Répássy Róbert közbeszólására:) Nekem kötelességem erről tájékoztatást adni. Ez nyilván frakciókon belüli megközelítés kérdése, de mindenkit arra kérek, hogy saját maga is számolja, hogy belül van-e ezen az ötös határon, vagy már túllépte azt.
Arról is szeretnék tájékoztatást adni, hogy várhatóan jövő héten hétfőn kell bizottsági ülést tartanunk. Elképzelhető, hogy a jövő héten hét közben nem lesz szükség bizottsági ülésre, viszont kérem, hogy 24-én, az utolsó ülésnapon a zárószavazások előkészítése miatt mindenki tartsa evidenciában a bizottsági ülés időpontját. (Dr. Répássy Róbert jelentkezik.)
Alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Elnök úr, csak annyi kérésem lenne, mivel mi jövő héten hétfőn frakcióülést tartunk, hogy ha van rá lehetőség, akkor minél későbbi időpontban kerüljön sor a bizottsági ülésre.
ELNÖK: A fél 12-t javaslom.
Köszönöm szépen, az ülést lezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 10 óra 47 perc)
|
|
Dr. Vastagh Pál |
Jegyzőkönyvvezető: Molnár Emese