AIÜB-10/2006.
(AIB-10/2006-2010.)
az Országgyűlés alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának
2006. október 4-én, szerdán, 11.00 órakor
az Országház főemelet 58. számú tanácstermében megtartott
üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott:
Arató Gergely (OKM) szóbeli kiegészítése
Dr. Nagy Sándor (PM) szóbeli kiegészítése
Dr. Kovács Árpád (ÁSZ) szóbeli kiegészítése
Elnököl: Dr. Avarkeszi Dezső (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Répássy Róbert (Fidesz), a bizottság alelnöke
Dr. Fodor Gábor (SZDSZ), a bizottság alelnöke
Dr. Bárándy Gergely (MSZP)
Dr. Csákabonyi Balázs (MSZP)
Dr. Csiha Judit (MSZP)
Frankné dr. Kovács Szilvia (MSZP)
Dr. Gál Zoltán (MSZP)
Dr. Hajdu Attila (MSZP)
Dr. Steiner Pál (MSZP)
Dr. Szép Béla (MSZP)
Tóth András (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP)
Dr. Balsai István (Fidesz)
Dr. Kontrát Károly (Fidesz)
Dr. Szakács Imre (Fidesz)
Dr. Turi-Kovács Béla (Fidesz)
Dr. Rubovszky György (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott:
Dr. Faragó Péter (MSZP) dr. Szép Bélának (MSZP)
Dr. Simon Gábor (MSZP) dr. Bárándy Gergelynek (MSZP)
Dr. Szabó Éva (MSZP) dr. Csiha Juditnak (MSZP)
Dr. Toller László (MSZP) Frankné Kovács Szilvia
Dr. Cser-Palkovics András (Fidesz) dr. Kontrát Károlynak (Fidesz)
Dr. Kerényi János (Fidesz) dr. Szakács Imre (Fidesz)
Dr. Mátrai Márta (Fidesz) dr. Turi-Kovács Bélának (Fidesz)
Dr. Navracsics Tibor (Fidesz) dr. Répássy Róbertnek (Fidesz)
Dr. Vitányi István (Fidesz) dr. Rubovszky Györgynek (KDNP)
Dr. Salamon László (KDNP) dr. Balsai István (Fidesz)
Arató Gergely államtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium)
Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke
Dr. Nagy Sándor főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Szőcs Tibor tanácsos (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 11 óra 06 perc)
DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP), a bizottság elnöke (a továbbiakban ELNÖK): Tisztelt Bizottság! tisztelettel és szeretettel köszöntöm a bizottság tagjait, meghívott vendégeinket. A bizottság ülését megnyitom.
Engedjék meg, hogy miután először vezetem elnökként az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság ülését, köszönetemet fejezzem ki önökön keresztül a képviselőcsoportoknak, hogy egyhangú szavazással választottak meg erre a tisztségre.
Megállapítom, hogy a bizottság határozatképes. Szeretném ismertetni a helyettesítések rendjét: Szép Béla helyettesíti Faragó Pétert, Szakács Imre helyettesíti Kerényi Jánost, Csiha Judit helyettesíti Szabó Évát, Turi-Kovács Béla helyettesíti Mátrai Mártát, Csákabonyi Balázs helyettesíti Gál Zoltánt, Bárándy Gergely helyettesíti Simon Gábort, Rubovszky György helyettesíti Vitányi Istvánt, Wiener György helyettesíti Steiner Pált, Répássy Róbert alelnök úr helyettesíti Navracsics Tibort, és én helyettesítem Fodor Gábor alelnök urat.
A bizottság tagjai megkapták írásban a tervezett napirendet. Megkérdezem, hogy ezzel kapcsolatban van-e valakinek észrevétele. (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs, akkor kérem, szavazzunk a napirendről. Aki egyetért, jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen. A bizottság egyhangúlag elfogadta a tervezett napirendet.
Mielőtt rátérnénk az 1. napirendi pont megtárgyalására, Balsai képviselő úr jelezte, hogy föl szeretne vetni egy kérdést napirend előtt. Öné a szó, képviselő úr.
DR. BALSAI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Tulajdonképpen már sok bizottsági taggal tárgyaltunk arról, hogy szokatlan lenne, ha a jövő héten megválasztásra kerülő legfőbbügyész-jelöltet éppen az a bizottság nem hallgatná meg, amelyikhez a tevékenysége a legszorosabban kapcsolódik. Láttam, hogy egy népes delegáció ment a másik épületbe, ahol az emberi jogi bizottság éppen most tart vele kapcsolatban is ülést.
Azt szeretném kérni, hogy a bizottság, annak ellenére, hogy volt már egy rossz példa - az előző jelöltet nem hallgatta meg -, ne mondjon le arról a jogáról, ami egyébként szerintem nyilvánvalóan meg kell, hogy illesse egyrészt a legfőbb ügyész rendszeres beszámolója kapcsán, másrészt a megválasztását megelőző személyes találkozó és bemutatkozás továbbra is maradjon az alkotmányügyi bizottság egyik első számú feladata. Úgyhogy azt kérem, hogy még hétfő délután előtt valamikor erre kerüljön sor. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Ha emlékezetem nem csal, akkor az korábban is gyakorlat volt, hogy ez a bizottság nem hallgatta meg a legfőbbügyész-jelölteket, de ennek ellenére egyetértek a képviselő úr felvetésével, én is indokoltnak tartom, hogy erre a meghallgatásra sor kerüljön. Munkatársaink megérdeklődték, a legfőbbügyész-jelölt úr hétfőn délelőtt részt tud venni a bizottság ülésén, úgyhogy szeretném akkor jelezni, hogy hétfőn délelőtt - nem tudom még a pontos időpontot - ülést fogunk tartani, és azon meghallgatjuk a legfőbbügyész-jelölt urat. Köszönöm a képviselő úrnak a javaslatát.
Ezt követően rátérnénk az 1. napirendi pont tárgyalására, amely az Alkotmánybíróság által részben alkotmányellenesnek nyilvánított, a felsőoktatási törvény módosításáról szóló törvénnyel kapcsolatos.
Tisztelettel köszöntöm a kormány nevében megjelent Arató Gergely államtitkár urat és munkatársát, és kérem, hogy azzal a tervezettel kapcsolatban, amit kiosztottunk, ismertesse a kormány álláspontját.
Arató Gergely (OKM) szóbeli kiegészítése
ARATÓ GERGELY államtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A tervezet lényegét tekintve egyszerűen törli az Alkotmánybíróság által kifogásolt paragrafust a törvényből. Ez azt jelenti, hogy hatályban maradnak a törvény már hatályos szabályai, amelyek megfelelnek az Alkotmánybíróság kritériumainak, mind a korábbi, mind a jelenlegi alkotmánybírósági ítéletnek, ilyen módon egy garantáltan alkotmányos helyzetet állítanak elő. A mostani szabályozás lényege ugyanis az, hogy a gazdasági tanácsot csak véleményezési jogkör illeti meg az intézmény kérdéseiben. Ez megfelel az alkotmánybírósági ítéleteknek, és ilyen módon semmifajta alkotmányossági problémát nem okozhat, így tehát viszonylag egyszerűen reparálható az a típusú kifogás, amit az Alkotmánybíróság megfogalmazott, illetve az a probléma, amit az Alkotmánybíróság ítélete jelzett az Országgyűlés számára, tehát mi a kormány részéről támogatjuk ezt a módosító javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megnyitom a vitát. Ki kíván hozzászólni? Répássy alelnök úrnak adom meg a szót.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Elnök Úr! Csak röviden szeretném jelezni, hogy mi egyetértünk ezzel a módosító indítvánnyal; annak ellenére, hogy a törvény egészével kapcsolatban fenntartásaink vannak, valóban ebben a javaslatban az Alkotmánybíróság határozata visszatükröződik. Tehát ilyen értelemben a módosító javaslatról igennel szavazunk, a zárószavazás ettől elválik majd.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e más hozzászólás? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Nyilván erre a kormány képviselői nem kívánnak reagálni. (Nincs jelzés.) Szavazásra teszem föl a kérdést. Ki ért egyet azzal, hogy az alkotmányügyi bizottság benyújtsa ezt a módosító indítványt? (Szavazás.) Köszönöm szépen. 2 tartózkodás mellett az alkotmányügyi bizottság elfogadta a módosító indítványt.
Köszönöm szépen a kormány képviselőjének a részvételét.
Szeretném tájékoztatni a bizottságot arról, hogy Kontrát Károly képviselő úr helyettesíti Cser-Palkovics András képviselő urat és Balsai István képviselő úr helyettesíti Salamon László képviselő urat.
Rátérünk a 2. napirendi pont tárgyalására: a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, illetve az Állami Számvevőszék jelentése a 2005. évi költségvetés végrehajtásának ellenőrzéséről.
Tisztelettel köszöntöm a kormány képviselőjét. Kovács Árpád elnök úr az Állami Számvevőszék részéről jelezte, hogy részt kíván venni az ülésen, de ha jól tudom, egy másik bizottság üléséről nem érkezett még meg. Amennyiben megérkezik, nagy örömmel fogadjuk, és meghallgatjuk majd. Kérem szépen, hogy a kormány képviselői, illetve az Állami Számvevőszék képviselői szóban egészítsék ki a megkapott írásos anyagot. Ha lehetséges, azt is kérném a kormány képviselőitől, hogy reagáljanak azokra a javaslatokra vagy azok egy részére, melyeket az Állami Számvevőszék a jelentésében leírt. Nevük és beosztásuk megjelölésével - jegyzőkönyv kedvéért - kérem kezdeni a hozzászólásokat.
Dr. Nagy Sándor (PM) szóbeli kiegészítése
DR. NAGY SÁNDOR (Pénzügyminisztérium): Dr. Nagy Sándor vagyok, a Pénzügyminisztérium főosztályvezető-helyettese.
Tisztelt Bizottság! A kormány az államháztartásról szóló 1992. évi törvény 53. §-a alapján előírt határidő szerint az Országgyűlésnek benyújtotta a 2005. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. Ugyanennek a jogszabálynak az alapján a megfelelő határidőben az Állami Számvevőszéknek is megküldte az anyagot. Az anyag összeállítása során részletes konzultáció és kapcsolat volt az Állami Számvevőszékkel, javaslataik részben figyelembevételre kerültek, illetőleg biztosítottunk minden olyan feltételt, amely szükséges az ellenőrzés lebonyolításához. A törvényjavaslat álláspontunk szerint megfelel mindenben a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény valamennyi rendelkezésének.
Szeretném fölhívni a figyelmet arra, hogy az Alkotmánybíróság útmutatása szerint ez az első olyan törvény, amelyik kizárólag a költségvetés - tehát a 2005. évi költségvetés - végrehajtásáról szól, vagyis egyéb úgynevezett "saláta" vagy járulékos dolgok nincsenek benne.
Annyit szeretnék még kiegészítésként említeni, hogy az Állami Számvevőszék szerint általánosan megállapítható, hogy a teljesítendő előírásoknak a javaslat megfelel. Az Állami Számvevőszék úgy fogalmazott, hogy mindezek alapján a zárszámadási dokumentumok külső és belső összhangja, pontossága az elmúlt évek során egyre kedvezőbb képet mutat, a törvényjavaslat normaszövege és a melléklete egyre inkább összhangban vannak.
A kormánynak és a Pénzügyminisztériumnak tett az Állami Számvevőszék bizonyos észrevételeket, illetőleg javaslatokat. Az egyik ilyen az volt, hogy az általános tartalék vonatkozásában nem kellő módon történt a felhasználás, és a pénzügyminiszter nyújtson be erre vonatkozólag előterjesztést. Ezzel kapcsolatosan azt tudom mondani, hogy az előterjesztések minden esetben a Pénzügyminisztérium egyetértésével történnek, a kormány határozatban dönt ennek felhasználásáról.
Ugyancsak fölvetette a kormány részére az alapokkal kapcsolatban, illetve a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap további működésének indokoltságát vagy indokolatlanságát. Ezzel kapcsolatban azt szeretném elmondani, hogy valóban kevés volt 2005-ben a szerződés, ezt követően azonban a Magyar Államkincstár mint kezelő szerződést kötött az Allianz Hungária Biztosító Rt.-vel amelynek során a szerződések száma gyarapodott, bár nem kellő mértékben. Azonban ezeknek a meglévő szerződéseknek, az ezekből adódó kötelezettségeknek a teljesítése folyamatos feladatot jelent a kezelőnek, ezért nem indokolt ennek az alapnak a megszüntetése.
Az elkülönített pénzügyi alapok működéséről azt tudom mondani, hogy ezek az előírásoknak megfeleltek, 2005-ben eleget tettek az egyenlegtartási kötelezettségnek, valamint a pénzalapok 2005. évi beszámolóját az auditálás során a könyvvizsgálók mindegyike megalapozottnak találta, és azt állapították meg, hogy a pénzügyi és jövedelmi helyzetükről megbízható és valós képet adtak.
Fölmerült ugyancsak az Állami Számvevőszék részéről az új alapok létrehozásának problémája. Az államháztartási törvény egyértelműen szabályozza, hogy milyen feltételek mellett lehet létrehozni új elkülönített állami pénzalapot. Végső soron ezeknek a feltételeknek a megléte esetén az Országgyűlés törvényben határoz elkülönített állami pénzalap létrehozásáról.
Az Állami Számvevőszék a gyógyszerellátás rendszerével kapcsolatos problémákat is említette. Ezzel kapcsolatosan szeretnék arra utalni, hogy a célkitűzéseket összefoglalóan az úgynevezett "zöld könyv" külön fejezetben tárgyalja, illetőleg próbálja ezt a kérdést rendezni.
A Pénzügyminisztérium vonatkozásában azt a kifogást vagy javaslatot tette az Állami Számvevőszék, hogy az Áht. 116. §-ában előírt meghatározott mellékletek hiánytalanul kerüljenek bemutatásra. Ezzel a minisztérium teljes mértékben egyetért, és kezdeményezni fogjuk az Áht. ilyen jellegű módosítását. (Megérkezik dr. Kovács Árpád.)
Nagyobb lélegzetű kifogása vagy felvetése az Állami Számvevőszéknek az, hogy a Kincstári Vagyoni Igazgatóság értékesítéséből befolyó összeg nem egészen követhető, illetve kizárólag a reptér értékesítésével kapcsolatos felhasználás volt nyomon követhető. Ezzel kapcsolatban azt szeretném megjegyezni, hogy a kincstári vagyon hasznosításával kapcsolatos központosított költségvetési bevételek előirányzatán szereplő összegek nemcsak a KVI befizetéseit tartalmazzák, hanem a vagyonkezelők befizetéseit is. A vagyonkezelők értékesítése során különböző feltételek, lehetőségek alakulhatnak - meghatározott részt tarthatnak vissza, vagy az egész részt visszatarthatják -, tehát magukról a befizetésekről a Kincstár nem tudja megállapítani, hogy milyen arányban és mértékben történtek. Főszabályként az Áht. 109/A §-a alapján 20 százalék illeti meg a vagyonkezelőt, 80 százalék pedig központi költségvetést, azonban ettől is el lehet térni bizonyos feltételek mellett. Álláspontunk szerint helytálló és követendő is az Állami Számvevőszéknek az a felvetése, hogy egy olyan állami szervezetet kellene létrehozni, amelynél a kincstári vagyonnal kapcsolatos minden információ megtalálható. A jelenlegi tervek szerint készül egy ilyen állami vagyontörvény, ami erről rendelkezni fog, és ebbe ennek az intenciónak megfelelően ez beépítésre kerül.
Mindezek alapján a törvényjavaslatot összességében, figyelemmel arra, hogy a jogalkotás rendjéről szóló törvénynek mindenben megfelel, általános vitára alkalmasnak tartom, és az elfogadását kérem tisztelettel. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelettel köszöntöm a bizottság ülésén Kovács Árpád urat, az Állami Számvevőszék elnökét, köszönöm, hogy megtisztelte a bizottság ülését részvételével. Kérdezem, hogy kívánja-e kiegészíteni a jelentést szóban. Öné a szó.
Dr. Kovács Árpád (ÁSZ) szóbeli kiegészítése
DR. KOVÁCS ÁRPÁD, az Állami Számvevőszék elnöke: Elnök úr, nagyon szépen köszönöm a lehetőséget. Egy technikai jellegű gondolatot hadd mondjak. Csapodi úrral képviseljük az intézményt, de szeretném bemutatni Kövessi úrhölgyet és kollegáját; ők az új összekötői az Állami Számvevőszéknek ebben a kapcsolattartási mechanizmusban. A korábbi kolleganő, Kiss Erzsébet úrhölgy a kegyelmi főosztály vezetője lett az Igazságügyi Minisztériumban.
Technikailag néhány olyan dolog van - és nagyon hálás vagyok, hogy a bizottság lehetőséget adott, hogy elmondjuk az észrevételeinket, megjegyzéseinket -, ami úgy vélem, hogy a tisztelt alkotmányügyi bizottság hatáskörébe tartozik. Mindenekelőtt szeretném megköszönni a bizottságnak azt, hogy a múlt évben a parlamentben olyan döntés született, miszerint tételesen nézzük végig az Ökotám-ügy összefüggésrendszerét. Jelentem, tegnap másodfokon is megnyertük a pert az illetőkkel szemben, akik próbálták kifogásolni az eljárásunkat és rajtunk keresztül a parlament jogosságát, hogy egyáltalán ezzel a témával foglalkozik. 1,3-1,6 milliárd forint között van az az összeg, amellyel kapcsolatban szeretnénk majd a bizottság hozzájárulását kérni, hogy ezt az állami költségvetésbe fizettessük vissza az önkormányzatokkal. A szokásos mechanizmus az, hogy a Pénzügyminisztérium elkészíti ennek az igényét. Nagyon sajnáljuk azokat az önkormányzatokat, akik ebbe belekerültek, de az azért nem hagyható, hogy a magyar állam ilyen arányban járjon rosszul, illetve az a közösség, aki ebben a tekintetben rosszul járt. Valószínűsíthető, hogy ebben lesznek majd viták, de ez egy nagyon fontos fordulat volt a tegnapi nap folyamán. Az erről szóló jelentés elkészült, napokon belül megkapják a képviselők.
A másik kérdés, amit szeretnék szóba hozni, az elszámolások technológiája, valamint az alkotmányosság és a pénzügyi biztonság kérdésköre. Sok félreértésre ad okot, hogy az állami költségvetési zárszámadást önök egy pénzforgalmi szemléletű kimutatás alapján fogadják el, és az az igazi kimutatás, ami alapján mi az Európai Uniónak dolgozunk - ez a kötet 435. oldalán található meg -, ezer milliárdos nagyságrendben tér el attól a számtól, amit a Magyar Köztársaság parlamentje elfogad. Természetesen a Pénzügyminisztérium korrektül kimutatja a pénzügyi összefüggéseket, hidakat, satöbbit, de a kétféle elszámolási technológiának a nem minden tekintetben összehangolt párhuzamos alkalmazása sok félreértésre ad okot. Ez a korábbi években nem volt ennyire föltűnő, mert nem volt ilyen egyszeri nagy bevétel, mint a repülőtér ügye, illetve korábban az ÁPV Rt. vonatkozásában ezt a kérdést megoldotta a Magyar Köztársaság parlamentje úgy, hogy a Kincstári Vagyonkezelő Szervezeten keresztüli elszámolások pedig más síkokon történtek meg.
Tisztelettel azt vetném föl - a Pénzügyminisztériummal ebben egyetértés van -, hogy megpróbálunk egy olyan közpénzügyi szabályozást együtt alkotni, és ehhez majd a tisztelt alkotmányügyi bizottság segítségét is kérni, ami elviszi ezeket a kérdéseket a törvényi koncepció szintjéig, ami kibírja ezeket az igényeket is. Nyilvánvalóan kodifikációs kérdéseket mi nem tudunk megoldani, ez egy következő lépcső. Sokszor nagyon nehézkes és félreértésekre is módot adhat, az emberek általában nem értik meg, hogy hogy a fenébe (Sic.!) lehet, hogy a parlament elfogad egy számot, ugyanakkor itt egy teljesen más számsor szerepel. Tudjuk, hogy ez metodikai kérdés, satöbbi, satöbbi. A pénzügyminiszter úrral való megbeszélésünkön ebben a lépésben egyetértettünk.
A másik kérdés, ami itt szóba került, a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet ügye. Mi két kérdést vetettünk föl, nagyra becsülve a kollegákat és ezeket az erőfeszítéseket is. Az egyik az, amit a Pénzügyminisztérium mond, hogy pillanatnyilag nem tudják. Azért az nem jó, ha nem tudják, tehát meg fogjuk változtatni a szabályozást - ki van tűzve a Pénzügyminisztériummal az ebben való egyetértés és együttműködés ügye -, és én messzemenően egyetértek azzal, hogy egy egységes vagyontörvény megalkotására volna szükség. Természetesen lehet azt is csinálni, hogy nem tartjuk nyilván a vagyont, de akkor nem centralizált vagyonkezelési mechanizmust kell alkalmazni, hanem decentralizáltat, és akkor a dolog rendben van, mert akkor teljesen más felelősségi viszonyok vannak, ha viszont ilyen modellt választunk, ami egy kézbe óhajtja rakni, akkor ez a jobb.
Hozzá kell tennem, hogy az ÁPV Rt. vonatkozásában nagyon sok minden megoldódott, évek nagyon erőteljes és nagyon nehéz munkájának eredményeképpen ezek a kimutatások nagyjából a helyükre kerültek. Ebben a fegyelmi kérdések is fölmerülnek, hiszen ha egy szervezetnek van egy üzleti terve, akkor annak az üzleti tervnek megfelelően kell az értékesítést csinálni, és nem attól tökéletesen, száz százalékban eltérő módon. Tehát ez volt a két fő vitapont.
Azokban a szabályossági kérdésekben, ahol a minisztériumok gazdálkodását kifogásoltuk, szeretném elmondani, hogy azt tapasztaltuk, hogy általában ahol nem igazgatásszerű megoldásokkal működtetik a szervezetet és szervezeti átállás van, ott nehézségek vannak, a belső kontrollmechanizmusok hiányoznak, de összességében a magyar államháztartáson belül a nagy pénzelfolyások nem ezeken a kiadásokon keresztül mennek, hanem a felülről nyitott egészségügyi kasszán, gyógyszerkasszán és másokon keresztül, a nagy tételű kifizetések vonatkozásában.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök úr. Megkérdezem, hogy esetleg kívánnak-e még valamit a kormány képviselői hozzátenni. (Nem.) Köszönöm szépen.
Megnyitom a vitát. Kérdezem, hogy ki kíván hozzászólni a bizottság tagjai közül. Megadom a szót Csákabonyi Balázs képviselő úrnak, utána Répássy Róbert alelnök úr következik.
DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Az alkotmányügyi bizottság kompetenciájába hét költségvetési fejezet tartozik. Én ezekből mindössze kettővel kívánok röviden foglalkozni: egyrészt a bíróságok fejezetével, másrészt az ügyészségekével.
Elsődleges megállapításom az, hogy a szöveges indokolás hűen tükrözi a mellékletekben szereplő számsorok összefüggéseit, továbbá utal jelentős mértékben a tartalmi tevékenységekre is. Mindkét beszámolóból megállapíthatjuk azt, hogy jelentősen növekedett ezeknek a nagyon jelentős intézményeknek a tevékenysége; ez mind az ügyérkezésekben, mind azok elintézésében megnyilvánul.
Visszaemlékezve a költségvetési törvény vitájára, amikor a 2005. évi költségvetési törvény előterjesztését és az abban rendelkezésre bocsátandó pénzeszközöket vitatta meg a bizottság, akkor fenntartásaink voltak a tekintetben, hogy a megnövekedett dologi kiadásokat és azokat a jogszabályok által generált plusz feladatokat ezek az intézmények el tudják-e végezni a rendelkezésükre bocsátott pénzösszegekből. A beszámolóból kiderül, hogy mindkét intézmény vonatkozásában évközben pótlólagos előirányzatok adására is sor került, így az elemzés mutatja és rögzíti is, hogy működésük biztosított volt, méghozzá az úgynevezett zavartalan működésük, az időszakos problémákat pedig belső átcsoportosításokkal meg tudták oldani.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lennének megoldatlan gondok. Azt mutatja jól a költségvetési beszámoló is, hogy az ügyészségeknél létszámproblémák vannak, amelyeket nem sikerült 2005-ben megoldani, míg a bíróságoknál a dologi kiadásokkal kapcsolatosan jelentkeznek nehézségek. A megnövekedett járulékos költségek tekintetében mindkét intézménynél például a jelentősen megnövekedett postaköltségek finanszírozása okozott gondot - tudjuk jól, hogy ezen takarékoskodni nem lehet, hiszen törvényi előírások vannak a kiértesítés mikéntjére vonatkozóan -, ami jelentős mértékben drágította a munkát.
Örömmel tapasztalom a beszámoló tanulmányozása során azt, hogy a Phare-pályázatokkal kapcsolatos pénzek felhasználása jelentős mértékben megtörtént, ami segítséget nyújtott az informatika fejlesztésében, ami egy alapvető előrelépési területet jelent.
Továbbá röviden ki kell emelnem, hogy a szociális kiadások tekintetében is elfogadható adatokkal találkozom. Ugyanakkor jelezni kívánom, hogy 4,2 százalékos bérnövekmény volt a bíróságok tekintetében, de ehhez még hozzájön az, hogy jutalomként átlagban 1,7 havi összeget tudtak a dolgozóknak kifizetni, ami jelentősen segítette a jól dolgozók javadalmazását, míg a másik része normatívan került a bíráknál felhasználásra. Jelzem, hogy ez a 13. havi illetményen felüli 1,7 százalékos jutalmazási keret. Ugyanakkor az ügyészségek tekintetében a bérnövekmény 6,5 százalék volt. Ha a kettőt egymáshoz viszonyítom, akkor valamivel magasabb a bérnövekmény az ügyészségeknél. Itt a jutalmazás összegére vonatkozó adatot nem találtam, így ezt ismertetni nem tudom.
Véleményünk szerint korrekt a beszámoló, a pénzügyi előírásokat betartották, sem az Állami Számvevőszék jelentése, sem pedig egyéb információink szerint a gazdálkodásban problémákat nem találtak, mindkét intézmény törvényszerűen működött, takarékosan gazdálkodott, és azt hiszem, hogy ez a jövőre nézve is biztató jel. Természetesen felhívja a figyelmünket arra, hogy a 2007. évi költségvetési törvény tárgyalásakor próbáljunk meg a lehetőségeink határain belül azokon a területeken segítséget nyújtani, amelyeket a pénzügyi beszámoló is felvet.
A magam részéről egyébként a törvényt általános vitára alkalmasnak tartom és javaslom a tisztelt bizottságnak. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Répássy alelnök úré a szó.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Úr! Egy kérdést szeretnék föltenni. Az Állami Számvevőszék véleményének 18. pontja az Igazságügyi Minisztérium fejezet működésének ellenőrzésével foglalkozik. Abban van egy megállapítás a PPP-konstrukcióban épülő börtönre vonatkozóan. Azt írja itt a szöveg, hogy a PPP-konstrukciók magas kockázatot hordoznak, és utána még van folytatása is a mondatnak, de nem arról szól, hogy mi ez a magas kockázat. Azt szeretném megkérdezni, hogy mit jelent az, hogy a PPP-konstrukciók magas kockázatot hordoznak.
Illetve a következőt szeretném még megkérdezni. Itt folyik egy vita - az alkotmányügyi bizottság tagjaként nem feltétlenül vagyok szakértője ennek a vitának, de szeretném, ha jobban megérthetném -, hogy a PPP-konstrukciók költségei most benne vannak-e az államháztartási hiányban, vagy nincsenek benne. Hogyan ítéli meg az Állami Számvevőszék a PPP-konstrukciók költségvonzatát? Ezeknek a konstrukcióknak a költségeivel ugyanis a következő években, sőt van olyan, amivel a következő évtizedekben még számolni kell. Mi a helyzet ezzel kapcsolatban? Egyáltalán jogilag rendezett-e ez a helyzet? Úgy tűnik ki nekem ebből, hogy nincs tisztázott jogi helyzet ennek a konstrukciónak az elszámolásával kapcsolatban.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e hozzászólni még valaki a bizottság tagjai közül? (Senki sem jelentkezik.) Úgy látom, hogy nem.
Nem tudom, hogy elnök úr válaszol-e a kérdésre.
DR. KOVÁCS ÁRPÁD, az Állami Számvevőszék elnöke: A részleteket illetően a kolleganőt be fogjuk vonni, aki ezzel a kérdéssel foglalkozik, de talán én is tudok rá válaszolni.
Magyarországon leszámítva néhány nagyon-nagyon szűkös területet - ilyen volt a börtönépítés vonatkozása - lényegileg egyetlen PPP-konstrukció nem valósult meg igazándiból. Gondoljanak arra, hogy az autópályákat átalakították, a Budapest Sportcsarnokot visszavásárolták, tulajdonképpen egy bérleti szerződéssé alakították a Művészetek Palotájának az ügyét - lehet sorolni ezeket a kérdéseket. Egyrészt azért, mert a konstrukció egy divat; divat is, törekvés is, tőkefüggő is, szabályozásfüggő is, satöbbi. Az Egyesült Királyságban ez egy időben fölpörgött, aztán próbálkoztak vele máshol is. A lényeg az, hogy a konstrukció abból a szempontból képez számunkra egyelőre kockázatot, hogy nem tőkeerős partnerek szálltak be, ahol beszálltak ebben a tekintetben. A kollégiumépítések vonatkozásában a hatásmechanizmusok később fognak jelentkezni abban az esetben is, ha a konstrukció maga az állam számára nem válik szükségessé, az anyagi terhei ennek az ügynek lényegileg a jelenlegi szabályozás és a jelenlegi lehetőség szerint egyoldalúan jelennek meg, tehát a magyar államot ellátási felelősség terheli bizonyos kérdésekben, a vállalkozót a profit érdekli. Emiatt a szerződések tekintetében, amiket mi láttunk, az ellátási felelősség szempontjából kiegyensúlyozottabb szabályozásra volna szükség. Van ígéret, hogy ez a szabályozás megszületik, tehát az állam érdekeinek biztonsága szempontjából ez működik. Pillanatnyilag az magánjogi szerződések és, elnézést a kifejezésért, kurzusok függvénye, hogy valami milyen formátumban valósul meg. Volt jó pár olyan tétel a korábbi időszakban, ne tagadjuk, ami burkolt hitelfelvételt jelentett, hiszen egy másik csatornán keresztül garanciákkal a magánvállalkozó pénzét is a magyar állam biztosította. Ennek a kockázata azért megvan, tehát nem biztos, hogy a szabályozásban ezek az ügyek így mehetnek tovább.
Az Európai Unió abból indul ki, és azért kerültek át ezek a számítási anyagok más összefüggésekbe, hogy a konstrukciót abban az értelemben kell szerepeltetni, amit tartalmilag valóságosan jelent. Ha a magyar államnak és egy magánszemélynek a közös vállalkozása valamilyen cél érdekében egy kiegyensúlyozott fejlesztés, akkor azt az európai uniós szabályozás befogadja mint államháztartáson kívüli részt, amit a magános ebbe az ügybe beletesz. Abban az esetben viszont, hogy ha nem így működik, hanem valami más csatorna is megjelenik ebben, és a feltétel lényegileg valamilyen állami feladatellátáshoz kötődik, akkor ennek az elszámolása is ennek felel meg.
A börtönök vonatkozásában is ezt láttuk. Nagyon leegyszerűsítve azt tudnám mondani, hogy lényegileg ugyanabba a pénzügyi feltételrendszerbe és nagyságrendbe került ezzel a megoldással is, mintha a magyar állam maga csinálta volna. Ez a leegyszerűsített vélemény. Ha ennek a számszerűsített részleteit óhajtják, akkor teljesen természetesen rendelkezésre állunk. Nem vagyunk ellenségei, tehát félreértés ne essék, nagyon szeretnénk hangsúlyozni, hogy ez egy nagyon jó dolog lehet, csak meg kellene alapozni ennek a feltételrendszerét, és nem a jelenlegi menetrendben csinálni.
ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök úr. Szeretném megkérdezni, hogy a kormány képviselői kívánnak-e valamire reagálni. (Senki sem jelentkezik.) Nem.
Az általános vitára való alkalmasságról kell szavaznunk. Jelzem egyben, hogy előadót nem kell állítanunk, hiszen a Házszabály szerint a költségvetési bizottság összegzi a jegyzőkönyvekből a véleményeket, és ők ismertetik az Országgyűlés plenáris ülésén. Kérdezem tehát, hogy ki ért egyet az előterjesztés általános vitára alkalmasságával. Kérem, kézfelemeléssel jelezzék. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Ki nem ért egyet ezzel? (Szavazás.) Ilyen nincs. Ki tartózkodott? (Szavazás.) 10 tartózkodás mellett a bizottság általános vitára alkalmasnak tartotta az előterjesztést. A Számvevőszék jelentéséről természetesen nem kell külön szavaznunk.
Tisztelettel köszönöm vendégeink részvételét.
Rátérünk a 3. napirendi pontunk tárgyalására: egyeztetési eljárás - rendelettervezet a szerződésen kívüli kötelmekre alkalmazandó jog meghatározásáról ("Róma II."). A bizottságnak a Házszabály 134/B § (4) bekezdése alapján véleményt kell készíteni. Ennek tervezetét elküldtük a bizottság tagjainak, és a mai napon kiosztásra került ezzel a tervezettel kapcsolatban az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szakmai észrevétele - ezt sajnos csak most, a bizottság ülése előtt tudtuk kiosztani.
Azt javaslom, hogy hallgassuk meg a minisztérium jelenlevő képviselőjének az esetleges szóbeli kiegészítését ezzel a véleménnyel kapcsolatban. Kérem, hogy nevének és beosztásának ismertetésével kezdje hozzászólását.
SZŐCS TIBOR (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Szőcs Tibor vagyok, az Igazságügyi Minisztérium tanácsosa.
Önmagában ezekhez a szakmai észrevételekhez, amiket tettünk, kiegészítést nem szeretnék fűzni. Amennyiben a tisztelt bizottságnak kérdése merül fel ezekkel kapcsolatban, természetesen igyekszem azokra megválaszolni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy ki kíván hozzászólni a napirendi ponttal kapcsolatban. (Senki sem jelentkezik.) Nem látok jelentkezőt.
Azt javaslom, először arról szavazzunk, hogy elfogadjuk-e azokat az észrevételeket, illetve az észrevételekbe foglalt módosító indítványokat, amelyeket az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumtól megkaptunk. Aki ezekkel a módosításokkal egyetért, az kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen, egyhangú szavazással egyetért ezekkel a bizottság.
Aki az így módosított véleményt elfogadja, az kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen, ezt is egyhangú szavazással elfogadta a bizottság.
Köszönöm a minisztériumnak a segítő javaslatát. Ezzel ezt a napirendi pontot lezárom.
Az "egyebek" között szeretném jelezni, hogy nem tudtuk még elérni a legfőbbügyész-jelölt urat, ezért nem tudom még a meghallgatás pontos időpontját megmondani. Terveink szerint hétfőn fél tizenkettőkor üléseznénk, de ahogy tudunk egyeztetni, rögtön kiküldjük a meghívót.
Van-e valakinek még esetleg bejelentése az egyebek között? (Senki sem jelentkezik.) Úgy látom, hogy nincs.
Köszönöm szépen a részvételt, a bizottság ülését bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 49 perc)
|
|
Dr. Avarkeszi Dezső |
|
|
|
Jegyzőkönyvvezető: Ferenc Zsuzsa