AIÜB-11/2006.
(AIÜB-11/2006-2010.)
az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának
2006. október 17-én, kedden, 11 órakor
az Országház főemelet 58. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Hozzászóló *
Elnöki megnyitó *
A napirend elfogadása *
a) A Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január 1. - december 31. közötti időszakban végzett tevékenységéről szóló J/55. számú beszámoló b) A Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január 1. - december 31. közötti időszakban végzett tevékenységéről szóló J/55. számú beszámoló elfogadásáról szóló H/1011. számú országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája *
Szavazások *
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről: A 2006. augusztus 20-i nemzeti ünnepen történt halálos tömegszerencsétlenség okait és felelőseit vizsgáló országgyűlési vizsgálóbizottság létrehozásáról szóló H/888. számú országgyűlési határozati javaslat általános vitája *
Szavazások *
A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának jogi albizottsága két tagjának kijelölése *
Szavazás *
A Házszabály 29. § (3) bekezdése alapján kötelezően létrehozandó albizottság felállítása *
Szavazás *
Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tagjának kijelölése *
Szavazás *
1. a) A Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január 1. - december 31. közötti időszakban végzett tevékenységéről szóló beszámoló általános vitája (J/55. szám)
b) A Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint 2005. január 1. - december 31. közötti időszakban végzett tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló határozati javaslat általános vitája (H/1011. szám)
(A Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság önálló indítványa)
2. Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vita:
A 2006. augusztus 20-i nemzeti ünnepen történt halálos tömegszerencsétlenség okait és felelőseit vizsgáló országgyűlési vizsgálóbizottság létrehozásáról szóló határozati javaslat (H/888. szám)
(Dr. Navracsics Tibor és Lázár János (Fidesz) képviselők önálló indítványa)
3. A KMKF jogi albizottsága két tagjának kijelölése
4. A Házszabály 29. §-ának (3) bekezdése alapján kötelezően létrehozandó albizottság megalakítása
5. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tagjának kijelölése
(A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény 35. § (1) bekezdése alapján)
Elnököl: Dr. Avarkeszi Dezső (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Répássy Róbert (Fidesz), a bizottság alelnöke
Dr. Fodor Gábor (SZDSZ), a bizottság alelnöke
Dr. Bárándy Gergely (MSZP)
Dr. Csákabonyi Balázs (MSZP)
Dr. Csiha Judit (MSZP)
Dr. Faragó Péter (MSZP)
Frankné dr. Kovács Szilvia (MSZP)
Dr. Gál Zoltán (MSZP)
Dr. Hajdu Attila (MSZP)
Dr. Simon Gábor (MSZP)
Dr. Steiner Pál (MSZP)
Szabó Éva (MSZP)
Dr. Szép Béla (MSZP)
Tóth András (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP)
Dr. Balsai István (Fidesz)
Dr. Horváth Zsolt (Fidesz - Veszprém megye)
Dr. Kerényi János (Fidesz)
Dr. Kontrát Károly (Fidesz)
Dr. Mátrai Márta (Fidesz)
Dr. Navracsics Tibor (Fidesz)
Dr. Szakács Imre (Fidesz)
Dr. Turi-Kovács Béla (Fidesz)
Dr. Rubovszky György (KDNP)
Dr. Salamon László (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Steiner Pál (MSZP) 11 óra 15 percig dr. Wiener Györgynek (MSZP)
Dr. Toller László (MSZP) dr. Csákabonyi Balázsnak (MSZP)
Dr. Kerényi János (Fidesz) 11 óra 30 percig dr. Horváth Zsoltnak (Fidesz -
Veszprém megye
Dr. Vitányi István (Fidesz) dr. Mátrai Mártának (Fidesz)
Berényi Lajos, a Közbeszerzések Tanácsának elnöke
(Az ülés kezdetének időpontja: 11 óra 00 perc)
DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Tisztelt Bizottság! Tisztelt Vendégeink! A bizottság ülését megnyitom. Engedjék meg, hogy először köszöntsem bizottságunk új tagját, dr. Horváth Zsolt képviselő urat. Jó munkát kívánunk itt a bizottságban!
Megállapítom, hogy a bizottság határozatképes.
Szeretném ismertetni a helyettesítések rendjét: Wiener György képviselő úr helyettesíti Steiner Pál képviselő urat, Csiha Judit képviselő asszony helyettesíti Faragó Péter képviselő urat, Csákabonyi Balázs képviselő úr helyettesíti Toller László képviselő urat, Horváth Zsolt képviselő úr helyettesíti Kerényi János képviselő urat, Mátrai Márta képviselő asszony helyettesíti Vitányi István képviselő urat, és én helyettesítem Fodor Gábor alelnök urat.
Írásban kiküldtük a meghívót. A meghívóban szereplő napirendi javaslatnak megfelelően tennék javaslatot ülésünk napirendjére. Kérdezem, hogy ezzel kapcsolatban van-e esetleg valakinek észrevétele. (Nem jelentkezik senki.) Úgy látom, hogy nincs.
Azt kérem, hogy aki egyetért a napirenddel, az kézfeltartással, illetve táblafeltartással jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen.
Megállapítom, hogy a bizottság a napirendi javaslatot elfogadta.
a) A Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január 1. - december 31. közötti időszakban végzett tevékenységéről szóló J/55. számú beszámoló
b) A Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január 1. - december 31. közötti időszakban végzett tevékenységéről szóló J/55. számú beszámoló elfogadásáról szóló H/1011. számú országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája
Az első napirendi pont két részből áll, a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január 1. - december 31. közötti időszakban végzett tevékenységéről szóló beszámoló, illetve a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság ezzel kapcsolatos önálló indítványa, egy határozati javaslat.
Tisztelettel üdvözlöm a bizottság ülésén megjelent Berényi Lajos urat, a Közbeszerzések Tanácsának elnökét és munkatársait. Köszönöm, hogy elnök úr megtisztelt minket jelenlétével. Átadom a szót, és kérem, hogy szóban egészítse ki az írásban beterjesztett beszámolót. Parancsoljon, elnök úr.
BERÉNYI LAJOS, a Közbeszerzések Tanácsának elnöke: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A Közbeszerzések Tanácsa ez év júliusában, mint minden évben, benyújtotta beszámolóját a tisztelt Országgyűlésnek. Az írásos beszámolóhoz én csak nagyon rövid szóbeli kiegészítést szeretnék tenni.
2005-ben, a 2004-ben - az EU-csatlakozás időpontjában - hatályba lépett új közbeszerzési törvény több alkalommal változott, hasonlóképpen az alacsonyabb szintű jogszabályok. Az egyik leglényegesebb változás volt, hogy idő közben az Európai Bizottság javaslatára az Európai Unió új közbeszerzési irányelveket fogadott el, amelyeket a tagországoknak ez év januárjáig kellett a nemzeti joganyagba átültetni. Ezt a Magyar Országgyűlés az elmúlt év decemberében megtette, úgyhogy ezt a kötelezettségünket teljesítettük.
Egyéb változások is bekövetkeztek a törvényben és az alacsonyabb szintű jogszabályokban, ezek alapvetően arra irányultak, hogy a törvény gyakorlati alkalmazása során felmerült problémákat megoldják, illetve jobbítsák a törvényt. Mindezzel együtt a Közbeszerzések Tanácsa, bár támogatta ezeket a törvénymódosításokat. Mi a gyakorlati tapasztalatok alapján azon a véleményen vagyunk, hogy a jövőben a megnövekedett feladatokra való tekintettel is stabilabb törvényi szabályozásra, jogi szabályozásra van szükség, és ritkábban kellene a közbeszerzési törvényt módosítani, mert a gyakori módosítás a közbeszerzésben részt vevők tevékenységét elég nagymértékben nehezíti. Annál is inkább, mert 2005-ben a közbeszerzések értéke már 1450 milliárd forintot tett ki, ami jelentős növekedés az előző évhez képest, az ez évi prognózisunk pedig 2000 milliárd forint. Figyelembe véve az európai uniós forrásokat, a következő években ez az érték tovább fog növekedni, tehát egyáltalán nem lényegtelen, hogy milyen jogi környezetben végzik a közbeszerzési szereplők tevékenységüket.
A Közbeszerzések Tanácsa a közbeszerzések tisztasága, átláthatósága, nyilvánossága tekintetében fejti ki tevékenységét. Ezek közül én azt szeretném kiemelni, hogy a Tanács 2005-ben is a közbeszerzési ajánlattevőket és ajánlatkérőket, mindenekelőtt a kis- és középvállalatokat és a helyi önkormányzatokat, akiknek erre a legnagyobb szüksége van, igyekezett általános ajánlásokkal, tájékoztatókkal és nagyszámú egyedi állásfoglalással a hozzánk fordulókat abban segíteni, hogy a közbeszerzési jogszabályok végrehajtásában tájékozottabbak legyenek, és ezek az ajánlások a jogszabály hézagait is igyekezzenek feloldani.
A közbeszerzési tevékenység szempontjából mi 2005-ben a megnövekedett közbeszerzési értékekre és a közbeszerzési résztvevők számának ugrásszerű növekedésére tekintettel is arra törekedtünk, hogy a közbeszerzési szakemberképzés területén további lépéseket tegyünk. Erre az új törvény nekünk lehetőséget ad, hogy a közbeszerzési szakemberképzés szakmai irányítását végezzük, és jelenleg is azt mondhatom a tisztelt bizottságnak - és ez 2005-ben is így volt -, hogy több száz közbeszerzési szakemberképzés folyik országszerte, hiszen a közbeszerzési referensi képzés az Országos Képzési Jegyzékbe fölkerült.
A másik, ami ugyancsak fontos a közbeszerzési kultúra és a közbeszerzésekben való eligazodás szempontjából, hogy a törvény bizonyos esetekben, különösen az EU-támogatásos pályázatoknál független közbeszerzési tanácsadók alkalmazását írja elő. Ma már több száz ilyen közbeszerzési tanácsadó működik az országban. A tanács folyamatosan veszi jegyzékbe, akik ezeknek a feltételeknek megfeleltek.
A közbeszerzések tisztaságával kapcsolatosan a Közbeszerzések Tanácsának elsősorban a jogorvoslati rendszeren keresztül van befolyása. Az elmúlt évben a jogorvoslati eljárások száma tovább növekedett, 1091 esetben került sor jogorvoslatra, amit a közbeszerzési döntőbizottság megvizsgált. Ebből 41%-ban a döntőbizottság jogsértést állapított meg, és több mint 200 esetben olyan súlyos jogsértés fordult elő, hogy a döntőbizottságnak a pályázatok eredményét, vagy már magát a pályázati felhívást meg kellett semmisíteni. A közbeszerzési döntőbizottság viszonylag rövid határidőn belül - 30 napon belül - meghozza döntését, ezzel azt próbáljuk elérni, és a törvénynek is ez a szándéka, hogy a gazdasági folyamatokat a közbeszerzési eljárások jogi vitája minél kevesebb ideig korlátozza. Arra törekszik természetesen a döntőbizottság, hogy ezeket a jogorvoslati kérelmeket, amelyek száma rendkívül magas, a lehető legjobb tudása szerint intézze el. Ezt mutatják a bírósági fellebbezések - mert hiszen bírósági fellebbezésre van lehetőség -, az elmúlt évben a határozatok 10%-át támadták meg fellebbezéssel. Az eddig lezárt ügyekben a döntőbizottság határozatait a Fővárosi Bíróság, illetve a Fővárosi Ítélőtábla jóváhagyta.
Tisztelt Bizottság! Ennyiben kívántam röviden kiegészíteni az írásos beszámolót. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Akinek kérdése, hozzászólása van, kérem, jelezze! Hajdu Attila képviselő úr.
DR. HAJDU ATTILA (MSZP): Áttanulmányozva az összefoglalót és a jelentést, illetve a korábbi évek hasonló jelentéseivel kapcsolatos bizottsági viták jegyzőkönyvét, azt gondolom, nem vállalok nagy kockázatot, ha azt mondom, hogy ez a jelentés megfelel a törvényben előírt kötelezettségeknek. Igen kimerítő és nagyon átfogó, számomra nagyon sok tapasztalattal bír.
Egy dilemmát emelnék ki belőle, ami az elmúlt években nemcsak a szakmában, hanem a tágabb körben, a közvéleményben is benne volt, ez a jogi szabályozással kapcsolatos dilemma. Az összefoglaló meg is állapítja, hogy a tanács már több éve azt az álláspontot képviseli, hogy nem indokolt szigorítani a közbeszerzési jogszabályokat. Máshol megfogalmaz egy kitételt, hogy nem kell jogszabályváltozással követni azokat a rövid távú igényeket, amelyek időnként fölmerülnek, hagyni kell nyugalmat biztosítani ahhoz, hogy kialakuljon a joggyakorlat. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy ezek az igények folyamatosan jelen lesznek majd a közbeszerzési szabályozással kapcsolatosan, mármint az egyszerűsítéssel, vagy a változtatással kapcsolatos igényekkel kapcsolatosan. A jelentésnek az összefoglalóban megfogalmazott megállapításait a későbbi fejezeteiben részletesen alátámasztja.
A napirend szerint, bár ketté van bontva a napirendi javaslat, de úgy gondolom, hogy mind a jelentés elfogadását támogathatja a bizottság nyugodt szívvel, mind pedig a költségvetési bizottság ezzel kapcsolatos önálló indítványát is támogathatja. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Répássy alelnök úr kíván szólni.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Igen. Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Ahogyan az elmúlt években is, most is külön kell választanunk, legalább is külön szeretnénk választani a magunk álláspontját, amikor a Közbeszerzések Tanácsa munkáját értékeljük, és magát a közbeszerzések tisztaságát és átláthatóságát. Az elmúlt években is fogalmaztunk meg kritikákat, de azt nem a Közbeszerzések Tanácsának címeztük, hanem elsősorban a közbeszerzéseket lebonyolító, azokat kiíró szervezetekhez, így elsősorban a kormányzati szervezetekhez.
Most, ha a bizottság megengedi, megspórolom az önök idejét, és nem szeretném ezeket a kritikákat megismételni, csak egyetlenegy fontos szempontra szeretném felhívni a figyelmet, amit egyébként a beszámoló a korrupciós jelenségek taglalása sorában említ, hogy a közbeszerzési szabályozás önmagában kevés a korrupció elleni küzdelemben. Magyarul azt mondja a Közbeszerzések Tanácsa is, hogy a Közbeszerzések Tanácsának, illetőleg az eljáró szerveknek annyi hatása van a korrupció visszaszorítására, amennyit a jogszabályok, a törvények lehetővé tesznek neki. Ettől függetlenül azt le kell szögeznünk, hogy nem javult a közbeszerzések szereplőinek a megítélése az egész közbeszerzési eljárásról.
Már nem emlékszem, hogy melyik hónapban, de nemrégiben egy szaklapban olyan lesújtó véleménnyel voltak a közbeszerzések tisztaságáról a szakemberek, amely egyébként komoly vitát is váltott ki, talán a közbeszerzések egytizedéről mondták azt, hogy az tiszta, és mindenféle korrupciómentes, a többi részében bizony a korrupciós jelenségeket említették a közbeszerzések során. Megint csak hangsúlyozom, hogy ez nem a Közbeszerzések Tanácsa irányában megfogalmazott kritika, de le kell szögeznünk, hogy a közbeszerzések tisztasága, átláthatósága nem javult a beszámolási időszakban. Ez nyilván egy összetettebb jelenség, és nemcsak a közbeszerzési folyamatokban tapasztalható ilyen korrupciós jelenség, hanem más folyamatokban is, mindenesetre az tényleg szomorú és elfogadhatatlan, hogy maguk a közbeszerzési eljárás résztvevői ilyen lesújtóan értékelik a közbeszerzéseket, ugyanis egy lélektani hatása van a dolognak.
Egyébként írja is az önök beszámolója, és nagyon helyes, hogy erre utalnak, hogy lényegében az ajánlattevők már eleve azt feltételezik, mondjuk úgy, hogy a közbeszerzés szereplői eleve azt feltételezik, hogy csak tisztességtelen úton juthatnak hozzá a megbízásokhoz. És hogyha ez az általános hangulat, akkor attól félnek, hogy alulmaradnak egy ilyen versenyben, és szinte egy mókuskerék a korrupciós jelenség, nehéz belőle kitörni, mert attól félnek a gazdasági élet szereplői, hogy ha ők, a saját maguk részéről megállítják ezt a folyamatot, akkor bizony hátrányba kerülnek.
Összefoglalva: a Közbeszerzések Tanácsának jelentését elfogadásra javasoljuk a tisztelt Országgyűlésnek, de továbbra is úgy látjuk, hogy a korrupció terén, és ezen belül is a közbeszerzéseket kísérő korrupciós jelenségek terén sajnos semmit nem változott a helyzet. Nem állítom, hogy romlott volna, mert nincsenek ilyen mutatók, tehát nem tudok ilyen mutatószámokra hivatkozni, de nem javult, mondhatnám azt is, hogy stagnált a közbeszerzések tisztaságának és átláthatóságának ügye. Ebben nemcsak a Közbeszerzések Tanácsának, hanem például a parlamentnek is van tennivalója.
Köszönöm szépen a figyelmüket.
ELNÖK: Köszönöm szépen, alelnök úr. Megkérdezem, hogy kíván-e még valaki hozzászólni. (Nem jelentkezik senki.) Úgy látom, hogy nem. Megkérdezem elnök urat, hogy kíván-e reagálni. (Berényi Lajos jelzi felszólalási szándékát.) Tessék, parancsoljon!
BERÉNYI LAJOS, a Közbeszerzések Tanácsának elnöke: Köszönöm szépen, elnök úr. Hajdu Attila képviselő úr megjegyzésével kapcsolatosan - ez részben érinti Répássy képviselő úr hozzászólását is - valóban egy dilemma, hogy szigorúbb közbeszerzési szabályozás kell, vagy a gazdasági élet folyamataihoz alkalmazkodóan egy rugalmasabb szabályozás. Jelenleg az a helyzet, hogy a magyar közbeszerzési törvény és a jogszabályok egy sor ponton szigorúbbak, mint az európai irányelvek azt megkövetelik. Erre példa a tavaly bevezetett egyszerű közbeszerzési eljárások rendszere, amit az irányelvek egyébként nem tesznek kötelezővé. Ennek az alsó értékhatárát olyan alacsonyan állapították meg a 2004-es törvényben, hogy 2006-ra emelni kellett, mert egyszerűen a kis értékű beszerzéseknél akadályozó tényezővé vált.
A dolog másik oldala természetesen az, hogy a közbeszerzés mindenütt, így Magyarországon is korrupcióérzékeny terület, ezért erről az oldalról egy szigorúbb szabályozás indokolt. Éppen ezért a magyar közbeszerzési törvény szabályainak döntő része kógens szabály, tehát nemcsak irányelveket kell betartani, hanem konkrét törvényi előírásokat is. Most az a helyzet, hogy természetesen minden törvényt és jogszabályt ki lehet játszani, az a gazdasági kultúra része, hogy egy országban ez hogyan történik. Azért a közbeszerzések területén egy olyan terület biztosan van, ami más pályázatoknál nem biztos, hogy létezik. Korábban a világbanki meg a PHARE-pályázatoknál se létezett, hogy itt jogorvoslati lehetőségre van lehetőség, és ezzel nagyon széles körben élnek, hiszen a nagyobb értékű pályázatoknál minden negyedik vagy ötödik pályázatot jogorvoslattal megtámadnak a vesztesek. Amennyiben erre sor kerül, ott olyan mértékű kivizsgálás történik, hogy ott már nagyon nehéz lenne korrupciós veszélyről beszélni.
Természetesen el kell fogadni, hogy a közbeszerzés szereplőinek van olyan véleménye, hogy a korrupciós jelenségek változatlanul fönnállnak. Attól azonban én óvnék, hogy konkrét számokat fogalmazzunk meg, hogy egytizede a nem korrupció és a többi, mert erre semmifajta elemzés, tapasztalat nincs. Ez olyan kérdés, hogy például, aki 10-12 pályázó közül vesztett, az nagyon könnyen mondja azt, hogy biztos korrupcióval nyerte el a győztes a pályázatot. Ha ezt mondja, akkor van lehetősége arra, hogy jogorvoslatot kezdeményezzen, és akkor kiderül, hogy jogos volt-e a döntés, vagy nem volt jogos. Ha nem volt jogos a döntés, mint mondtam a bevezetőmben, tavaly 200 esetben a döntőbizottság megsemmisítette a pályázatot, és vagy új pályázatot kellett kiírni, vagy újra kellett értékelnie az ajánlatkérőnek. Ez a lehetőség azt hiszem, hogy mérsékli ezeket a veszélyeket. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök úr. A határozathozatalok következnek. Az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. Először azt kérdezem, hogy a bizottság általános vitára alkalmasnak véli-e a Közbeszerzések Tanácsának beszámolóját. Aki egyetért vele, azt kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm szépen.
Egyhangú szavazással általános vitára alkalmasnak tartotta a bizottság.
Most pedig a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság önálló indítványát teszem fel szavazásra. Aki egyetért azzal, hogy ez általános vitára alkalmas, azt kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen.
Ezt is egyhangú szavazással fogadta el a bizottság.
Köszönöm szépen vendégeinknek a részvételt.
Áttérünk a második napirendi pont tárgyalására. Navracsics Tibor és Lázár János képviselő urak önálló indítványa: A 2006. augusztus 20-i nemzeti ünnepen történt halálos tömegszerencsétlenség okait és felelőseit vizsgáló országgyűlési vizsgálóbizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat. Döntenünk kell a tárgysorozatba-vételről, és azt javaslom, hogy egyben folytassuk le az általános vitát is, hiszen hogyha a bizottság tárgysorozatba veszi, akkor ezt is meg kell tennünk. Elsőként megadom a szót Navracsics Tibor képviselő úrnak, az önálló indítvány beterjesztőjének.
DR. NAVRACSICS TIBOR (Fidesz): A képviselői önálló indítvány azért született, mert a példátlan vihar következtében olyan tragikus esemény történt, amelynek következtében a kormány által rendezett augusztus 20-i tűzijáték kezdetén, a vihar következtében öt ember életét vesztette. A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség a tragédiát követően több ízben kérte a miniszterelnököt, hogy jelöljön ki független szakértőkből álló bizottságot, amely tisztázza a felelősöket, illetve azt, hogy az arra illetékesek megtettek-e mindent a tragédia megelőzése, illetve a károk elhárítása és az emberi élet megmentése érdekében. Erre választ sem kaptunk, egyetlen alkalommal sem, ezért úgy gondoltuk, hogy egyetlen eszközként az Országgyűlés áll rendelkezésünkre, ezért kezdeményeztük, hogy az Országgyűlésben jöjjön létre egy olyan vizsgálóbizottság, amely, mint az önálló indítványban szereplő kérdésekből is kiderül - amennyiben olvasták képviselőtársaim, bizonyára ezt alá is támaszthatják -, jó pár a munkaköri, illetve jogi felelősség kérdéskörét járja körül. Abban bízunk, hogy a vizsgálóbizottság konszenzusra jutva meg tudja állapítani, hogyan fordulhatott az elő, hogy egy állami ünnepségen öt ember életét vesztette, illetve ez kinek a felelősségi körét érinti. Köszönöm szépen, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megkérdezem, hogy ki kíván hozzászólni a vitában. Tóth András képviselő úr, öné a szó.
TÓTH ANDRÁS (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. A vizsgálóbizottság létrehozására létrehozott indítványt áttanulmányozva három megjegyzésem van. Az egyik megjegyzés az, hogy a javaslat a vizsgálat tárgyát és a vizsgálat feladatkörét, vagyis azt, hogy milyen kérdéskört kíván tisztázni, valamely oknál fogva összemossa. Én értem az okot, az ok az, hogy a Házszabály védelemben biztosítja a vizsgálat tárgyának megfogalmazását, ezért nyilván a vizsgálat tárgyát érintő megfogalmazáshoz módosító indítványt nem lehet beadni. Ugyanakkor a vizsgálatra vonatkozó kérdések körével kapcsolatban, vagy a vizsgálat feladatához azt gondolom, lehet beadni módosító indítványt. Ezzel az egyszerű kis trükkel próbálja az előterjesztő azt biztosítani, hogy a 16 kérdéshez ne lehessen módosító indítványt beadni, miközben sajnos a 16 kérdés között vannak tendenciózusak, vannak olyan jellegűek, amelyek kimondása, akár kérdés formájában is, nem az előterjesztés tárgya, hanem a vizsgálat során megállapítandó tényekből következik. Például csak egyet mondok, hogy kik a politikai vagy a szakmai felelősök. Hogy van-e egyáltalán politikai vagy szakmai felelős, gondolom, a vizsgálat feladata ennek megállapítása, de ha a kérdésben kimondjuk, hogy kik azok, akkor implicit módon ebben benne van, hogy vannak olyanok. Tehát én azt gondolom, ahhoz, hogy ha korrekt vizsgálóbizottságot kívánunk létrehozni, akkor ezeket a finomságokat érdemes figyelembe venni és módosítani.
A második megjegyzésem: hivatkozik az előterjesztés az Alkotmánybíróság 50/2003. határozatára, mégpedig egy olyan vonatkozásban - én átnéztem a határozatot -, amelyet nem tartalmaz. Tehát én azt hiszem, nem túl elegáns, ha egy alkotmánybírósági határozatra úgy hivatkozik az előterjesztés, hogy azt a tárgyat, amire hivatkozik, nem is érinti az Alkotmánybíróság határozata. Azt gondolom, ez egy kis szakmai tévedés, de egy igényes munka esetén erre is célszerű lenne figyelemmel lenni.
A harmadik megjegyzésem, hogy gyakorlatilag határidő nélküli a vizsgálóbizottság létrehozására irányuló indítvány, vagyis nem ad olyan időterminust, hogy mennyi időn belül kellene a bizottságnak a munkáját befejeznie. Azt gondolom, mérhető és belátható, hogy egy ilyen vizsgálóbizottság mennyi idő alatt végezheti el a munkáját, ennek megfelelően érdemes erre egy konkrét, méltányos és célszerű határidőt kialakítani.
Ezen módosításokat, azt gondolom, érdemes elvégezni annak érdekében, hogy a frakcióvezető úr által igényelt tárgyszerű, korrekt vizsgálat a parlament keretei között lefolytatható legyen. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Salamon képviselő úr, utána Fodor alelnök úr. Képviselő úr, öné a szó!
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Mindenekelőtt a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselőcsoportja támogatásáról akarom biztosítani az előterjesztőket a vizsgálóbizottság felállítása tekintetében, és természetesen az általános vitára való alkalmasságát is támogatjuk ennek az előterjesztésnek.
Egy alkotmányjogi észrevételt szeretnék ezen túlmenően tenni, vitatkozva a Tóth András képviselő úr által elmondottakkal. Ez az a kérdés, hogy eleve kérdéses lehet-e az, hogy egy ilyen történésnek van-e politikai felelőse. Nos, nekünk az a nagyon határozott álláspontunk, hogy minden olyan történés, amely olyan tevékenységgel kapcsolatos, amely kormányzati feladatot képez, vagy a kormánynak alárendelt szerv feladatát képezi, minden ilyen történésnek kell, hogy legyen politikai felelőse. Ez az alkotmányos jogállam működésének természetes előfeltétele. Egy példát mindjárt mondok csak azért, mert úgy tűnt az augusztus 20-i eseményeket követő különböző kormánynyilatkozatokból, mintha a kormányoldalon nem lennének ezzel tisztában.
Ez a felelősség, a politikai felelősség nem jogi felelősség. Ahogy Petrétei miniszter úr is természetesnek tartotta a Magyar Televízió elfoglalása után felajánlani a lemondását, mert ez politikai felelősségéből következett - hozzáteszem zárójelben, anélkül, hogy bármilyen formában az ő személyes felelősségét elismerte volna -, ugyanilyen analógia alapján minden hasonló, különleges vagy ilyen, mint a jelen esetben történt, katasztrófajellegű történéssel kapcsolatosan egész egyszerűen az a kérdés, hogy van-e vagy nincs politikai felelős, szerintem ez a kérdés egy jogállamban, egy alkotmányos államban nem tehető fel. Itt olyan szervek hatásköre merül fel, amelyek vagy kormányszervek, vagy a kormány irányítása alatt állnak, tehát ennek politikai felelőse van. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Fodor alelnök úr, utána Répássy alelnök úr.
DR. FODOR GÁBOR (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Szeretném előrebocsátani, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége nevében mi is támogatni fogjuk a vizsgálóbizottság felállítását elvi alapvetésből kiindulva, nevezetesen, hogy a vizsgálóbizottságok létrehozása mindig is ellenzéki jognak számított, és az ellenzéki jogosítványokat mi mindig is támogattuk. Akkor is, amikor ellenzékben voltunk, és szerettünk volna ilyeneket felállítani, mint tudjuk, akkor nem sikerült, most, amikor kormányon vagyunk, mindig elvi kérdésként kezeljük azt, hogy támogassuk ezeket a bizottságokat, tehát ezt is támogatni fogjuk. Egyébként helyesnek is tartjuk, egy ilyen ügyben teljesen normális, hogy az ellenzék kezdeményez egy ilyet, és támogatni kell, hogy álljon fel egy ilyen bizottság.
A témájához, a bizottság munkájához csak érintőlegesen szeretnék hozzászólni, mert azt gondolom, hogy különösebben abba sem érdemes és abba se kell beleszólni, hogy milyen tárgykört határozott meg az előterjesztő. Annyit azért hadd mondjak, hogy természetesen az ember látja azt, amire Tóth András képviselőtársam is célzott, ha jól értettem, hogy persze hogy van benne némi politikai célzat, hogy szerepel benne jó néhány megnevezett kormánytag, hogy mit csináltak abban az időben, amikor a tűzijáték és a tragédia történt. Azt gondolom, hogy azért azt érdemes látnunk, nem az az érdekes, hogy mit csináltak akkor, mert mindenki azt csinál, amit akar, nincs kötelezettségük ott lenni, állni és várni, a kérdés az, hogy van-e felelős, ahogy felvetődött Salamon képviselőtársam olvasatában, aki ilyenkor intézkedjen. Ezeket én némileg tendenciózus kérdéseknek tartom, de mindegy, ez belefér az ellenzéki jogosítványokba.
Amit viszont szeretnék megjegyezni, hogy azért a vizsgálóbizottságok felállításának gyakorlatánál általános szokás, és szerintem jó lenne ehhez tartani magunkat - Tóth András ugyancsak célzott erre -, hogy szabunk határidőt a vizsgálóbizottság működésének. Szerintem kívánatos lenne az előterjesztők részéről meghatározni egy normál határidőt, amely belátható és ésszerű időn belül befejezhető egy ilyen vizsgálat. Nyilván nem lenne jó, ha most azon kezdenénk el vitatkozni, hogy egy-két hét alatt végezze el a bizottság munkáját, feltételezem, az ellenzék részéről sem az a cél, hogy egy-két évig tevékenykedjen a bizottság. Tehát az eddigi gyakorlatból kiindulva javasolnám, hogy szülessen arra vonatkozóan is egy konszenzus, hogy legyen egy ésszerű határideje a bizottság munkájának, és még egyszer hangsúlyozom, természetesen támogatni fogjuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Alelnök Úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Bizottság! Egyetlenegy dologgal szeretnék foglalkozni, mégpedig azzal, amit Tóth András felvetett, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálóbizottságokkal, pontosabban parlamenti bizottságokkal kapcsolatos döntésére történik egy utalás ebben a szövegben. Valahogy úgy fogalmazta ezt meg Tóth András, hogy ez egy olyan utalás, amely valójában nem adekvát, tehát nem arról szól az az alkotmánybírósági döntés. Nos, a helyzet az, hogy az én megítélésem szerint az Alkotmánybíróság 50/2003. A-B határozata eléggé világossá tette, hogyan kell értelmezni az alkotmánynak azt a rendelkezését, mely szerint a vizsgálóbizottság részére az általa kért adatokat mindenki köteles megadni, illetőleg köteles megjelenni. Az előző ciklusban egy hosszú ügyrendi vita folyt le ebben a dologban, és egyébként az ügyrendi bizottság lényegében eseti döntéseivel állást foglalt.
Az én megítélésem szerint az ügyrendi bizottság az Alkotmánybíróság döntésével ellentétesen foglalt állást, de nem akarom ezt a vitát most megnyitni, és az a helyzet, hogy az ügyrendi bizottság álláspontjának megfelel ez az értelmezés, mely szerint a kért adatokat, hogyha a bizottság figyelembe veszi az Alkotmánybíróság vonatkozó határozatát, akkor a kért adatokat mindenki köteles átadni a bizottság részére, illetőleg köteles együttműködni a bizottsággal. Valójában az alkotmánybírósági döntés arról szól, hogy senki sem köteles együttműködni a vizsgálóbizottsággal, mivel azt mondja ki az alkotmánybírósági döntés, hogy az Országgyűlés országgyűlési határozatban nem kötelezhet senkit sem, saját szervezetén kívül másokat nem kötelezhet arra, hogy együttműködjön a bizottsággal. Kizárólag akkor tehetné meg ezt az Országgyűlés, hogyha törvényt alkotna erről. No, csak ennyit zárójelben, de szögezzük le, hogy ez a megfogalmazás, ami itt van, jó.
Egyébként kollégáink, akik készítették ezt az országgyűlési határozati javaslatot, szó szerint az úgynevezett Orbán-bizottságra vonatkozó határozatból emelték ki ezt a szöveget. Magyarul, rendszeresen az történik, az ügyrendi bizottság állásfoglalása óta az a parlamenti gyakorlat alakult ki, hogy szerintem ellentétesen értelmezi az Országgyűlés az alkotmánybírósági határozatot. De szögezzük le, hogy az alkotmánybírósági határozat óta ez a parlament gyakorlata, és nem lenne indokolt megváltoztatni ezt a gyakorlatot. Akkor lehet megváltoztatni, hogyha rátérünk erre a bizonyos parlamenti törvénynek a megalkotására.
Összefoglalva: tehát a javaslat az előző ciklusban működött vizsgálóbizottságokkal azonos szabályokat javasol megállapítani, még akkor is, ha ezek a szabályok szerintem alkotmányosan aggályosak, de egyelőre az Alkotmánybíróság még újabb konkrét, például alkotmányjogi panaszt nem bírált el ilyen ügyben.
ELNÖK: Csákabonyi képviselő úr kíván szólni.
DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Salamon képviselő úr felvetette, hogy a vizsgálóbizottságnak alkotmányos és Házszabályban is megfogalmazott jogi lehetősége van a felelősség vizsgálatára. Ez természetes dolog, méghozzá a politikai felelősség vizsgálatánál, jelezte Salamon képviselő úr. Egyetértek vele, ugyanakkor az előterjesztés első bekezdése a tömegszerencsétlenség okait és felelőseit keresi, nem a politikai felelőseit. Ez eleve, azt hiszem, hogy pontosításra szorul, ugyanis mi nem vizsgálhatjuk a büntetőjogi felelősséget, vagy az esetleges fegyelmi felelősséget, hanem csak a politikai felelősséget; ez az első.
A következő: végignézve a kérdéseket, és csatlakozva a Tóth András képviselő úr által elmondottakhoz, még valamire felhívnám a szíves figyelmet. Ugyanennek az első bekezdésnek a felelőst kereső megállapítása vagy kérdése előtt következik, hogy vizsgálni kívánja a halálos tömegszerencsétlenség okait, ugyanakkor a felteendő kérdések az okok vizsgálatával egyáltalán nem foglalkoznak. Tehát talán abból kellene kiindulni, hogy milyen meteorológiai helyzet volt, milyen helyzet idézte elő azt, hogy az a sajnos súlyos tömegszerencsétlenség bekövetkezett, utána vizsgálni kell azt, hogy ez elhárítható lett volna-e, és amennyiben arra a megállapításra jut a bizottság, hogy ez nem állapítható meg, vagy megállapítható, akkor a következő lépést annak megfelelően kell keresni. Tehát először egy objektív tényállást kell felállítani, és az objektív tényállás alapján kell az esetleges felelősöket, a politikai felelősöket keresni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki részt venni a vitában? (Nem jelentkezik senki.) Úgy látom, hogy nem. Megkérdezem, hogy frakcióvezető úr kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra.
DR. NAVRACSICS TIBOR (Fidesz): Köszönöm, elnök úr, csak egy mondatban. A IX. pontnál - "A bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig tart." -, ennél a résznél jelezni fogunk egy határidőt, amit kérek majd, hogy legyen benne. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A határozathozatalokra sor, de előtte szeretném jelezni, hogy a kormány képviselői nem vesznek részt az ülésen, tehát kormányálláspontot nem tudunk az ügyben. Ennek ellenére azt javaslom, máskor is volt már erre példa, hogy ne csak a tárgysorozatba-vételről döntsünk, hanem hogyha tárgysorozatba vettük, akkor az általános vitára való alkalmasságról is. Esetleg ezzel kapcsolatban van-e észrevétel? (Nem jelentkezik senki.) Úgy látom, hogy nincs.
Megkérdezem, hogy ki az, aki egyetért azzal, hogy tárgysorozatba vegyük az indítványt. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Volt-e ellene valaki? Tartózkodott-e valaki? (Szavazás.)
Egy tartózkodással tárgysorozatba vettük az indítványt.
Most pedig az általános vitára való alkalmasságról döntünk. Aki általános vitára alkalmasnak találja, az kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Volt-e ellenszavazat? Nem volt. Tartózkodás? (Szavazás.)
Három tartózkodással általános vitára alkalmasnak nyilvánította a bizottság. Köszönöm szépen. A napirendi pont vitáját lezárom.
A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának jogi albizottsága két tagjának kijelölése
A harmadik napirendi pont, hogy a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának jogi albizottságába kell két tagot kijelölnünk. Répássy és Fodor alelnök urakkal egyeztettünk, és miután két tagot kell kijelölnünk, egyet a kormányoldal, egyet pedig az ellenzéki oldal jelöl, ezért a velük való konzultáció után teszem meg a javaslatot. Vitányi István képviselő urat javasolta az ellenzéki oldal, és engem javasolt a kormányoldal. Van-e észrevétel ezzel kapcsolatban? (Nem jelentkezik senki.) Úgy látom, hogy nincs.
Aki a személyi javaslattal egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.)
Köszönöm szépen. Úgy látom, hogy egyhangú szavazással fogadták el. Ezt személyesen is köszönöm.
A Házszabály 29. § (3) bekezdése alapján kötelezően létrehozandó albizottság felállítása
A negyedik napirendi pont szintén egy személyi kérdés eldöntése. A Házszabály 29. § (3) bekezdése alapján kötelezően létre kell hozni egy olyan albizottságot, amely a hatáskörünkbe tartozó törvények hatályosulásával foglalkozik. Ez az albizottság az előző ciklusban is megvolt, az albizottságnak ellenzéki képviselő vezetőt kell választania. A konzultációt itt is lefolytattuk, ennek megfelelően az albizottság elnökének Balsai István képviselő urat javaslom, tagjainak pedig Hajdu Attila, Szép Béla, Fodor Gábor és Horváth Zsolt képviselő urakat. Van-e észrevétel ezzel kapcsolatban? (Nem jelentkezik senki.) Amennyiben nincs, megkérdezem, ki az, aki egyetért azzal, hogy ilyen összetétellel jöjjön létre az albizottság. (Szavazás.)
Köszönöm szépen. Úgy látom, hogy egyhangú szavazással az albizottságot megválasztottuk. Kérem az albizottság elnökét, hogy az albizottság munkáját irányítsa, és utána majd számoljanak be a bizottsági ülésen erről a munkáról.
Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tagjának kijelölése
Végül az ötödik napirendi pont keretében szeretném bejelenteni, hogy a mai nappal lemondok az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tagjaként erről a tisztségemről, és emiatt szükség van az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tagjának kijelölésére. Itt is konzultációt folytattam az alelnök urakkal, és ennek megfelelően kettős jelölésre kerül sor. A két jelölt: Balsai István képviselő úr és Bárándy Gergely képviselő úr. Ennek megfelelően a bizottság munkatársai elkészítették a szavazólapokat, melyeket korábban kiosztottak, ebben a borítékban (Az elnök felmutatja a borítékot.) ez volt.
Titkos szavazásra kerül sor, és természetesen a titkos szavazáson nem lehet helyettesíteni a távol lévő képviselőket, tehát csak személyesen lehet részt venni. A név melletti négyzetben x-szel kell jelölni, hogy kit támogatnak a képviselők. Az urna ott hátul van, és szokásunknak megfelelően a szavazatszámláló bizottság feladatait a bizottság munkatársai látják el. Van-e ezzel kapcsolatban észrevétel? (Nem jelentkezik senki.) Ha nincs, akkor elrendelem a szavazást, és annak idejére szünetet rendelek el.
(Rövid szünet.)
ELNÖK: Kérem képviselőtársaimat, hogy foglaljanak helyet. Folytatjuk a bizottság ülését.
Megszületett a titkos szavazás eredménye, ennek megfelelően a szavazásban 26 képviselő vett részt. 26 érvényes szavazat érkezett, ebből Balsai István képviselő úrra 11 szavazat, Bárándy Gergely képviselő úrra pedig 15 szavazat érkezett.
Megállapítom tehát, hogy az alkotmányügyi bizottság Bárándy Gergely képviselő urat kijelölte az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tagjának. Sok sikert kívánok tevékenységéhez!
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen.
ELNÖK: A megbízólevelet részére még a mai napon aláírom, mert a holnapi napon OIT-ülés lesz, hogy azon a képviselő úr már részt tudjon venni.
Ezzel a napirendi pontok tárgyalását lezárom.
Azt szeretném még elmondani, egy pillanat figyelmüket kérem, hogy a jövő héten kedden ülésezik először a parlament a nemzeti ünnep után. Nagy valószínűséggel egy rövid bizottsági ülést a keddi napon, még a parlament megkezdése előtt, várhatóan 11 órakor tartunk. Kérem, hogy erre készüljenek, és reményeink szerint újabb ülést a jövő héten nem kell tartanunk.
Köszönöm szépen részvételüket, az ülést bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 55 perc)
|
|
Dr. Avarkeszi Dezső |
Jegyzőkönyvvezető: Bihariné Zsebők Erika