AIÜB-13/2006.
(AIÜB-13/2006-2010.)
az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának
2006. október 24-én, kedden, 11 óra 00 perckor
az Országház főemelet 58. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott
A napirend módosítása és elfogadása
A kormány álláspontjának ismertetése
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) válasza
Szavazás a benyújtandó módosító indítványokról
Észrevételek a kétharmadosság kérdésében az európai parlamenti képviselők kapcsán
Dr. Tordai Csaba (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése
Kérdések, észrevételek, válaszok
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
1. Egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló, az Országgyűlés 2006. július 24-ei ülésnapján elfogadott, de ki nem hirdetett törvény
(A köztársasági elnök átirata és a visszaküldött törvény T/239/11. számon került iktatásra)
(Záróvita és zárószavazás előkészítése a Házszabály 110. § (2) bekezdés szerinti eljárásban)
2. Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között az utas-nyilvántartási adatállomány (PNR) adatainak a légi fuvarozók általi feldolgozásáról és az Amerikai Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma részére történő továbbításáról szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat (T/1097. szám)
(Általános vita)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
3. A bizottság ügyrendjének megvitatása
Elnököl: Dr. Avarkeszi Dezső (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Répássy Róbert (Fidesz), a bizottság alelnöke
Dr. Fodor Gábor (SZDSZ), a bizottság alelnöke
Dr. Csákabonyi Balázs (MSZP)
Dr. Csiha Judit (MSZP)
Frankné dr. Kovács Szilvia (MSZP)
Dr. Gál Zoltán (MSZP)
Dr. Hajdu Attila (MSZP)
Dr. Simon Gábor (MSZP)
Dr. Szabó Éva (MSZP)
Dr. Szép Béla (MSZP)
Tóth András (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP)
Dr. Balsai István (Fidesz)
Dr. Dorkota Lajos (Fidesz)
Dr. Horváth Zsolt (Fidesz)
Dr. Kerényi János (Fidesz)
Dr. Kontrát Károly (Fidesz)
Dr. Mátrai Márta (Fidesz)
Dr. Turi-Kovács Béla (Fidesz)
Dr. Vitányi István (Fidesz)
Dr. Salamon László (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Fodor Gábor (SZDSZ) megérkezéséig dr. Avarkeszi Dezsőnek (MSZP)
Dr. Bárándy Gergely (MSZP) dr. Szép Bélának (MSZP)
Dr. Faragó Péter (MSZP) dr. Csákabonyi Balázsnak (MSZP)
Dr. Gál Zoltán (MSZP) megérkezéséig dr. Szabó Évának (MSZP)
Dr. Simon Gábor (MSZP) megérkezéséig Frankné dr. Kovács Szilviának (MSZP)
Dr. Steiner Pál (MSZP) dr. Wiener Györgynek (MSZP)
Dr. Toller László (MSZP) dr. Csiha Juditnak (MSZP)
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Tordai Csaba főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 11 óra 2 perc)
DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Üdvözlöm a jelenlévőket. A bizottság ülését megnyitom.
Ismertetem a helyettesítések rendjét: Szép Béla helyettesíti Bárándy Gergelyt, Szabó Éva Gál Zoltánt, Frankné dr. Kovács Szilvia Simon Gábort, Wiener György Steiner Pált, Csiha Judit Toller Lászlót, Csákabonyi Balázs Faragó Pétert, én helyettesítem Fodor alelnök urat. Megállapítom, hogy a bizottság határozatképes.
A napirend módosítása és elfogadása
A meghívóban kiküldött napirendi javaslattal kapcsolatban két megjegyzést szeretnék tenni. Az eredeti javaslatban csak egy rövidebb cím szerepelt a 2. pontnál. Az előterjesztés végleges címe: az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között az utas-nyilvántartási adatállomány (PNR) adatainak a légi fuvarozók általi feldolgozásáról és az Amerikai Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma részére történő továbbításáról szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat - ez tehát a cím, ezt ilyen módon teszem majd fel szavazásra.
A 3. napirendi ponttal kapcsolatban az a kérés érkezett, hogy ezt most ne tárgyaljuk, mert még további megbeszélésekre van szükség. Ezt én támogatom. Ha tehát nincs ez ellen kifogás, akkor két napirendi pont tárgyalására teszek csak javaslatot.
Van-e ezzel kapcsolatban észrevétel? (Nincs.) Ha nincs, akkor szavazásra teszem fel a kérdést. Ki fogadja el a napirendet? (Szavazás.) Köszönöm szépen, megállapítom, hogy egyhangú szavazással elfogadtuk a napirendi javaslatot.
Rátérünk az 1. napirendi pont tárgyalására: egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló, az Országgyűlés 2006. július 24-ei ülésnapján elfogadott, de ki nem hirdetett törvény záróvitájának és zárószavazásának előkészítése. A köztársasági elnök úr visszaküldte a törvényt megfontolásra, emiatt kell megtárgyalnunk. A zárószavazást előkészítő módosító indítványok - mert több ilyen módosító indítvány van, illetve lesz, ha elfogadja az alkotmányügyi bizottság - tervezetét megküldtük.
Elsőként megkérdezem a kormány képviseletében Papp Imre szakállamtitkár urat, mi a kormány álláspontja a benyújtandó módosító indítványokról. Öné a szó, államtitkár úr.
A kormány álláspontjának ismertetése
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Elnök úr, köszönöm a szót. Támogatjuk az indítványokat.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megnyitom a vitát az indítványok fölött. Megadom a szót Répássy alelnök úrnak.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Anélkül, hogy újból lefolytatnánk azt a vitát, amelyet itt elég hosszasan folytattunk az alkotmányügyi bizottságban, szeretném jelezni, hogy a képviselőcsoportunk nem támogatja azt, hogy az országgyűlési képviselők jogállására vonatkozó szabályok változzanak. Mi úgy látjuk, hogy ezek a szabályok jelenleg is egyértelműek, és nem képezi akadályát a mentelmi jog annak a bizonyos légzésmintaadásnak. Egyébként erről az Országgyűlés mentelmi bizottsága az előző ciklusban hozott egy állásfoglalást.
A többi javaslatot, beleértve a kétharmados javaslatokat is, támogathatónak tartjuk. Mivel most megfordult a törvény tárgyalásának a logikája, ezért, ha mi nem fogjuk megszavazni majd a parlamenti szavazáson a kétharmados részeket, pontosabban az a rész, amelyet nem szavazunk meg, nem épül bele az egységes javaslatba, ezért én látok arra esélyt, hogy a parlament el tudja fogadni ezt a jogszabályt.
Szeretném előre jelezni, hogy a képviselői jogállási törvény módosítását nem támogatjuk. Illetve most itt ránéztem, hogy a képviselői jogállási törvény módosítása is több pontba van szedve, úgyhogy majd még felülvizsgáljuk az álláspontunkat, hogy ez mindegyik pontra kiterjed-e, de egyelőre ezeknél a pontoknál azt tudom mondani, hogy ezek valószínűleg nem fogják megkapni a kétharmados támogatásunkat. Azzal egyébként teljesen egyet lehet érteni, mert a többi szabály arról szól, hogy lényegében az itt felsorolt közjogi tisztséget viselők mentelmi joga azonos az országgyűlési képviselőkével. Ha jól látom, ezen túl nem is mennek ezek a kétharmados szabályok, hanem mindenütt az országgyűlési képviselők jogállására hivatkozik vissza, az pedig egyértelműen indokoltnak látszik, hogy ezt az egységesítést megtegyük.
Mi tehát így állunk ehhez a csomaghoz. A nagy részét támogatjuk, és így a zárószavazáson is támogatni fogjuk majd a fennmaradó törvényjavaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szeretném jelezni, hogy éppen ezért készült ilyen bontásban az előttünk lévő indítványsor, és természetesen itt a bizottságban valamennyi pontról külön fogunk szavazni.
Balsai képviselő úr, Salamon képviselő úr, valamint Turi-Kovács képviselő úr jelentkezett. Tessék parancsolni!
DR. BALSAI ISTVÁN (Fidesz): Elnök úr, szeretném a Répássy alelnök úr által elmondottakhoz támogatólag hozzátenni, hogy tegnap Révész Máriusz országgyűlési képviselőt mentelmi joga ellenére - gondolom, azért, mert valamilyen hatósági intézkedést foganatosítottak -, mentelmi joga felfüggesztése nélkül jól helybenhagyták. (Moraj a kormánypárti képviselők részéről.) Szóval itt vannak azok az esetek, kedves kormánypárti képviselőtársaim, ami miatt soha az életben nem járulhatunk ahhoz hozzá, hogy ilyen körülmények között egy országgyűlési képviselő mentelmi jogának a megítéléséről vagy annak fennállásától függetlenül egy rendőr döntsön arról, hogy mi történt (Dr. Kontrát Károly: Egy gumibottal!) - gumibottal. (Dr. Kontrát Károly: Szégyen!)
ELNÖK: Javaslom, hogy térjünk vissza a tárgyra. (Dr. Balsai István és dr. Kontrát Károly: Ez a tárgy, elnök úr!) Megadom a szót Salamon képviselő úrnak.
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. A Répássy alelnök úr által elmondottakat a képviselői jogállásról szóló módosítás tekintetében egy érdemi megjegyzéssel szeretném kiegészíteni. Ez a 4. számú módosító javaslattal kapcsolatos, amely úgy szól - úgy szólna -, hogy "A mentelmi jog nem jelenti akadályát az országgyűlési képviselők felelősségre vonásának a Magyar Köztársaság által elismert joghatósággal rendelkező nemzetközi bíróság előtt, az annak joghatósága alá tartozó, büntetőjogilag üldözendő cselekmény miatt."
Tisztelt Bizottság! Ezt a passzust egy egészen más összefüggésben már tárgyaltuk. Nevezetesen volt a Ház és a bizottság előtt egy olyan alkotmánymódosítás, amely a köztársasági elnökkel kapcsolatban szeretett volna egy ilyen passzust az alkotmányban feltüntetni. Akkor nagyon határozottan kifejtettük, magam is kifejtettem azt a véleményemet, hogy nem fogadható el ilyen természetű passzusnak sem az államfő tekintetében az alkotmányban való feltüntetése, de úgy gondolom, hogy más, a magyar állami életben felelős tisztséget betöltő személlyel szemben sem. Az említett nemzetközi szerződés érvényesülését ugyanis az Országgyűlés konkrét döntésekkel biztosítani fogja tudni. Tehát erre a szabályra nincs szükség. Úgy gondolom, ilyen természetű szabályozást, amely az egyébként nyilvánvalóan elvi jelentőségű szuverenitást korlátozná, és vonná ki ez alól itt, jelen esetben a képviselőket, de ha jól értem, az utaló szabály révén az összes közjogi méltóságot, mert mindenkire vonatkozik ez, ezt nem tartjuk elfogadhatónak.
Tehát túl azon, amit Répássy képviselő úr mondott, mert ő most érdemben a közlekedési szabálysértésekre tért ki, én egy további érdemi megjegyzéssel kívánom ezt kiegészíteni a 4. pont tekintetében az itt elmondottak szerint. Álláspontunk szerint ez tehát nem támogatható, és kérem, hogy a bizottság ezt a pontot ne támogassa.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Turi-Kovács képviselő úré a szó.
DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Répássy alelnök úr nyilatkozatát szeretném nemcsak alátámasztani, hanem kiegészíteni. Ugyanis a 8. § (3) bekezdés nem arról szól, hogy mi történik a közlekedési és hatósági rendészeti intézkedésnél, hanem egyszerűen kiveszi az összes intézkedést, mert azt mondja, hogy "nem jelenti akadályát az (1) bekezdésben meg nem jelölt intézkedések..." (Dr. Balsai István: Meg lehet verni!) Ami azt jelenti, hogy mindannál, amit ott nem jelölt meg, a rendőr fogja eldönteni, hogy melyek azok az intézkedések.
Azt gondolom, ez így tarthatatlan. Valamennyiünknek be kell látnia, egy ilyen szöveget elfogadni egész egyszerűen azt jelenti, hogy voltaképpen a mentelmi jog az értelmét veszti. (Dr. Balsai István: A szocialistáknak nincs álláspontjuk?)
ELNÖK: Répássy alelnök úr kért ismételten szót.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Én segítséget szeretnék kérni elsősorban államtitkár úrtól, mert nekem mindig a záró rendelkezések szoktak gyanúsak lenni. A 7. pontban megfogalmazott és a törvény 14. §-ára vonatkozó rendelkezések kapcsán az a kérésem, tudom, hogy ez kicsit most hosszadalmas lesz, de menjünk már végig, hogy ezek pontosan mit is jelentenek. Mert itt nézegettem, hogy az egészségügyi hozzájárulásról szóló rész miért maradt ki, meg ilyesmi. Ezek nem tűntek nekem olyannak, mintha összefüggenének a mentelmi joggal. (Dr. Salamon László: Ez a csomag része, nem? - Derültség.) Igen. Én tehát szeretném azt megvizsgálni, hogy abban mik vannak. Kérem, segítsen államtitkár úr vagy a munkatársa, hogy mi micsoda ebben a felsorolásban. Mert nagy sebességgel a kétharmados törvényeket ne módosítsuk már úgy, hogy annak a tartalmát, mondjuk úgy, felületesen ismerjük.
ELNÖK: Kíván-e még valaki részt venni a vitában? Úgy látom, hogy nem.
Akkor megkérem államtitkár urat, hogy a feltett kérdésre, ha tud, akkor válaszoljon.
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) válasza
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm. Azt tudom mondani erre az utóbbi kérdésre, hogy kétharmados törvényben nem szerencsés megjelölni konkrétan törvényeknek a számát. Itt arról van szó, hogy három törvény is megjelöltetik a képviselők jogállásáról szóló törvényben, ezáltal az Országgyűlés ezekhez a törvényekhez és a törvényekben megfogalmazottakhoz társít garanciát. Ugyanakkor azok a törvények feles törvények, így azok hatályon kívül helyezése után változatlanul bent maradnak a törvényben.
Itt tehát csak arról van szó, hogy a törvényeknek a tárgy szerinti megjelölése megmarad a képviselők jogállásáról szóló törvényben, viszont a törvény konkrét száma az, ami kiesne az elképzelés szerint. Ez gyakorlatilag azt eredményezi, hogy ha mondjuk, az egészségügyi hozzájárulásról új törvény van, mint ahogy készül, hiszen az Országgyűlésnek benyújtásra kerül, akkor az a garancia, amely a képviselők jogállása szempontjából megfogalmazódik, rögtön értelmét veszti. Hiszen nem lesz meg az a törvény, amelynek a rendszerében értelmezhető az a mondat, hogy például emlékeim szerint az egyik kifejezetten arról szól, hogy kell-e eb-járulékot fizetni, vagy éppen mikor, hogyan minősül szolgálati időnek a képviselői jogállás időszakának a tartalma. Itt tehát elsődlegesen társadalombiztosítási típusú kérdések vannak.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Alelnök úr?
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Én értem ezt, amit mondott, államtitkár úr, csak azon gondolkodtam, hogy ha a törvény szám szerinti megjelölése kiesik, akkor miért van az, hogy egy konkrét szakaszhelyre, sőt bekezdésre való hivatkozás viszont megmarad. A 14. § (3) bekezdésében van egy ilyen, hogy az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény szám szerinti megjelölése kimaradna, de a 8. § (4) bekezdése...
ELNÖK: Nem, az a 8. § másra vonatkozik, az már a következő!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Értem, akkor eltévedtem... Tehát a 8. § (4) bekezdése egy másik helyre vonatkozik.
ELNÖK: Az a fegyveres erőkre vonatkozik.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Jó, akkor tehát ilyen probléma nem merül fel. Mert máshol egyébként van hivatkozás a kétharmados képviselői jogállásról szóló törvénynek a 4. §-ára, amikor azt mondja, hogy olyan tartalmú mentelmi jog illeti meg őket, ott kifejezetten a szakaszszám megmaradna, holott mindannyian tudjuk, hogy ez azt jelenti, hogy szűkített mentelmi joga lenne ezeknek a közjogi tisztségviselőknek.
Szavazás a benyújtandó módosító indítványokról
ELNÖK: Köszönöm szépen. A határozathozatalokra kerül sor. Javaslom, hogy szokásunk szerint pontonként szavazzunk.
Kérdezem, ki ért egyet az 1. ponttal, amely az új 2-6. §-ig egészíti ki a törvényjavaslatot. Kérem, szavazzunk! (Szavazás.) A többség egyetért.
A 2. pont új 7. §-sal egészíti ki a törvényjavaslatot. Kérem, szavazzunk! (Szavazás.) A többség egyetért vele.
A 3. pont a törvényjavaslatot új 8. §-sal egészíti ki. Kérem, szavazzunk! (Szavazás.) A többség egyetért.
A 4. pont a törvényjavaslatot új 9. §-sal egészíti ki. Kérem, szavazzunk! (Szavazás.) A többség támogatja.
Az 5. pont új 12. §-sal egészíti ki a törvényjavaslatot. Kérem, szavazzunk! (Szavazás.) Megállapítom, hogy a többség egyetért ezzel.
A 6. pont új 13. §-sal egészíti ki a törvényjavaslatot. Kérem, szavazzunk! (Szavazás.) A többség egyetért.
A 7. pont új 14. §-sal egészíti ki a törvényjavaslatot. Kérem, szavazzunk! (Szavazás.) A többség támogatja.
Megállapítom tehát, hogy ezeket a módosító indítványokat az alkotmányügyi bizottság beterjeszti az Országgyűlésnek.
Ezzel a napirendi pontot lezárom. Köszönöm szépen a részvételt a kormány részéről. Jól látom, hogy államtitkár úr még szólni kíván? Tessék parancsolni!
Észrevételek a kétharmadosság kérdésében az európai parlamenti képviselők kapcsán
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen, elnök úr. Azt szeretném mondani, hogy az alkotmányügyi bizottság korábbi ülésein vita bontakozott ki abban a tekintetben, hogy az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló törvény milyen többségi döntést igényel. A bizottság határozott állásfoglalása az volt, hogy minősített többséget igényel ez a tárgykör, viszont az államfőnek az átiratában az szerepel, hogy ennek a törvénynek az elfogadásához nincs szükség kétharmados többségre. Tehát a formai szabályok betartása végett az államfői vétó kapcsán a törvényjavaslat újratárgyalása során szükséges felhívni arra a figyelmet, hogy itt az alkotmányügyi bizottságnak az elnöki átiratban foglaltak szerint meg kell változtatnia az álláspontját, miszerint ez érinti a javaslatok közül az 5. pont alattit, hiszen abban csak az alkotmányügyi bizottság tud dönteni a Házszabály szerint, hogy szavazásra miként kerül ez a rész.
Tehát az a tiszteletteljes javaslatom az elnöki átiratban foglaltakra tekintettel, hogy az 5. pontban szereplő javaslat és ezáltal ez a tárgykör ne jelentsen minősített többséget a továbbiakban.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr, nagyon fontos volt, hogy felhívta a figyelmünket erre. Valóban, a köztársasági elnök úr jelzi átiratában azt, hogy az alkotmány szerint azokban a kérdésekben kell a minősített szavazás szabályai szerint eljárni, amely témaköröket maga az alkotmány sorol fel, és az alkotmány nem rendelkezik arról, hogy az európai parlamenti képviselők jogállásáról minősített többséggel kellene szavazni. Ezért indokoltnak tartom, hogy ebben a kérdésben az alkotmányügyi bizottság ismételten állást foglaljon.
Megnyitom ebben a kérdésben a vitát, és megadom a szót alelnök úrnak.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Attól tartok, hogy hosszú vita kezdődik, bár majd meglátjuk.
Megítélésem szerint nincs ok arra, hogy felülvizsgálja az alkotmányügyi bizottság a korábbi álláspontját. Ugyanis az államfő által kifejtett indokokat pontosan ismertük akkor, amikor az alkotmányügyi bizottság úgy döntött, hogy minősített többséghez kell kötni az európai parlamenti képviselők jogállásáról szóló törvénynek a módosítását. Emlékeznek rá, képviselőtársaim, alapvetően azért döntöttünk így, mert akkor, amikor ezt a törvényt meghoztuk, politikai konszenzus volt abban, hogy ez kétharmados jogszabály legyen. Természetesen az alkotmány szövegének merev értelmezése ezzel ellentétes következtetésre engedhet, de pontosan Sólyom elnök úrtól tudjuk, hogy az alkotmánynak van egy tágabb értelme is, például a "láthatatlan alkotmányra" szeretnék hivatkozni, amely szerint az európai parlamenti képviselők jogállása hasonlatos a magyar parlamenti képviselők jogállásához. Ezért minden további nélkül fenntarthatjuk az álláspontunkat. Azzal biztosan nem követünk el hibát, ha egy feles többséggel szabályozható kérdést kétharmaddal szabályoz az Országgyűlés - fordított esetben elkövetnénk hibát. Azzal alkotmányellenes helyzetet idéznénk elő, ha mondjuk, egy kétharmados szabályozási tárgykört feles törvényben döntene el az Országgyűlés.
Úgyhogy én pillanatnyilag nem látom azt, hogy alkotmánysértést követne el az Országgyűlés, ha kétharmaddal dönt erről a jogszabályról. Szerintem ezen az alapon nem is lehetne megtámadni ezt a törvényt. Nagyon fontos garanciális szempont ez az európai parlamenti képviselők jogállása szempontjából, hiszen éppen most tisztázzuk, hogy az európai parlamenti képviselőket például a mentelmi jog szempontjából ugyanolyan mentesség illeti meg, mint a hazai parlamenti képviselőket. Más szempontból is a szabályozásuk kapcsán ilyennek kell tekintenünk az európai parlamenti képviselőket; tudják jól, hogy például a parlamentben, az Országgyűlés ülésein tanácskozási jogot biztosítunk nekik. Tehát ezek mind azt mutatják, hogy az európai parlamenti képviselők szabályozása terén a kétharmados elvet fent kellene tartani.
Tiszteletben tartva az államfő véleményét, de szeretném hangsúlyozni, hogy ezt a jogi álláspontot ismertük akkor, amikor meghozta az alkotmányügyi bizottság a döntését. Pontosan lefolytattunk egy vitát, amelyben felmerült ez a szempont; akkor is egyébként az Igazságügyi Minisztérium volt azon az állásponton, hogy az alkotmány szövegében nem szerepel az európai parlamenti képviselők jogállásáról szóló törvény kapcsán, hogy annak kétharmadosnak kell lennie. Akkor Vastagh Pál elnökletével egyébként egy olyan döntés született, amely a korábbi politikai konszenzusra hivatkozva tartotta fenn a kétharmadosságot.
Összefoglalva: semmilyen gyakorlati jelentősége nincs annak, hogy milyen többséggel fogadjuk el ezt a jogszabályhelyet, mert ha kétharmados többséggel fogadja el az Országgyűlés, ezen az alapon az én megítélésem szerint nem lehet megtámadni az Alkotmánybíróság előtt ezt a jogszabályt.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e a bizottság tagjai közül részt venni valaki még ebben a vitában? (Nincs ilyen jelzés.) Ha nem, akkor megkérdezem államtitkár urat, kíván-e reagálni az elhangzottakra.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy az elfogadott törvény, amely visszakerült az Országgyűléshez, annak a 4. §-a tartalmazza ennek a törvénynek az érintését. Tehát a kihirdetésre megküldött szöveg 4. § (1) bekezdés d) pontjában szerepel ennek a törvénynek néhány rendelkezése és annak hatályon kívül helyezése, amit az Országgyűlés egyszerű többséggel fogadott el. Tehát az alkotmányügyi bizottság gyakorlata nem volt következetes e tekintetben, hiszen a fő szövegben kétharmadosnak minősítette ezt a törvényt, a záró rendelkezések között pedig felesnek. Ennek tudatában írta le a köztársasági elnök azt, hogy "a kihirdetésre megküldött törvény e tekintetben megfelel az alkotmánynak, az Epjtv. egyes rendelkezéseinek hatályon kívül helyezéséhez az alkotmány értelmében nincs szükség minősített többségre".
Abban az esetben, ha Répássy alelnök úr álláspontját fogadnánk el, a köztársasági elnöknek nem a politikai vétó eszközével kellett volna élnie, hanem alkotmányossági vétóval. Éppen ezért mondja az elnök, hogy "nem kívántam a törvényt megküldeni az Alkotmánybíróságnak véleményezésre, mivel álláspontom szerint a kihirdetésre megküldött törvény e tekintetben megfelel az alkotmánynak". Ha az államfő észleli, hogy a részére megküldött, a parlament által elfogadott törvény alkotmányellenes, akkor nincs mérlegelési joga, köteles az Alkotmánybíróság számára megküldeni. Az államfő az átiratában viszont azt vezeti le, hogy ez a megoldás, ez a feles többség a záró rendelkezések tekintetében alkotmányos volt. Tehát van emögött egy elméleti probléma is, erre szükségesnek tartottam felhívni a figyelmet.
Nyilván egy más ügy a konkrét tárgykör, illetve annak a jelentősége. Ha a politikai erők egyetértenek abban, hogy ez a tárgykör legyen kétharmados, akkor ezt alkotmánymódosítás keretében tudják megtenni, de a jelenlegi közjogi helyzet alapján ez a tárgykör feles. És én nem akarom vitatni mindazt, amit alelnök úr elmondott e tekintetben, hiszen a tárgykör fontosságát jeleníti meg, de végső soron ebben döntést az Alkotmánybíróság hozhat, hiszen ő tudja megmondani mindenkire kötelező hatállyal azt, hogy valamely törvény vagy törvényi rendelkezés minősített többséget igénylő-e.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt a kérdést teszem föl szavazásra, hogy az alkotmányügyi bizottság vissza kíván-e térni a korábbi álláspontjára, illetve fölül kívánja-e vizsgálni a további álláspontját. Aki úgy gondolja, hogy igen, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a többség vissza kíván térni rá.
Akkor tehát fölteszem a kérdést szavazásra: aki egyetért azzal, hogy ebben a kérdésben az Országgyűlésnek feles döntésre van lehetősége, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a többség szerint feles döntésre van szükség.
Köszönöm szépen, a napirendi pontot lezárom.
Áttérünk a 2. napirendi pontunkra: ez az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közötti utas-nyilvántartásról szóló megállapodás - nem olvasom fel még egyszer az egész hosszú címet. Szintén szakállamtitkár úr képviseli a kormányt?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Főosztályvezető úr.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor kérem, röviden tájékoztassanak minket a törvényjavaslatról; legyen kedves nevét, beosztását bemondani a jegyzőkönyv számára.
Dr. Tordai Csaba (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. TORDAI CSABA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tordai Csaba vagyok, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium főosztályvezetője.
Tisztelt Bizottság! Az Egyesült Államok a szeptember 11-ei terrortámadást követően jelentősen megszigorította a légi utasokkal kapcsolatos biztonsági követelményeit. Ennek keretében csak akkor ad leszállási engedélyt utasszállító repülőgépeknek, ha az azon utazó utasok meghatározott adatait már ezt megelőzően az amerikai Belbiztonsági Minisztérium megkaphatja.
Hosszú tárgyalássorozatot és több jogi próbálkozást követően a múlt hét hétfőn az Európai Unió Tanácsa felhatalmazást adott az önök előtt fekvő nemzetközi szerződésnek az Európai Unió részéről történő aláírására, majd pedig október 19-én az aláírás amerikai részről is megtörtént. E megállapodás úgy rendelkezik, hogy a megállapodás aláírását követően azt ideiglenesen alkalmazni kell.
A Magyar Köztársaság, tekintettel arra, hogy alapvető jogokat közvetlenül érintő nemzetközi szerződésről van szó, élt azzal a lehetőséggel, hogy bejelentette a Tanácsban, hogy nemzeti alkotmányos szabályoknak megfelelően meg kell erősíteni a megállapodást.
A különösen sürgős kihirdetését az indokolja a megállapodásnak, hogy ennek hiányában a magyar jogrendszer dualista jellegére tekintettel nem biztosítható a személyes adatok továbbításának törvényes volta.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mielőtt a vitát megnyitom, azt szeretném jelezni, hogy tudomásom szerint ezt a törvényjavaslatot Házszabálytól eltéréssel fogja tárgyalni az Országgyűlés, és ma 4 óráig lehet majd benyújtani módosító indítványt. S ha benyújtanak módosító indítványt, akkor már most jelzem, hogy ma délután ismételten össze kell ülnünk.
Répássy alelnök úr kért szót, és ha jól láttam, utána Balsai képviselő úr.
Kérdések, észrevételek, válaszok
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tájékoztatást szeretnék kérni arról, mi az indoka annak, hogy Házszabálytól eltéréssel, tehát lényegében sürgős eljárásban kell tárgyalnunk. Én azt hallottam, és szeretném kérni, erről nyilatkozzanak, hogy állítólag ez a Malév engedélyeit érinti, vagyis a Malév-gépeket, nem tudom, mi ennek a határideje, de egy idő után nem hagynák leszállni az Egyesült Államokban, ha nem lép életbe ez az egyezmény.
ELNÖK: Balsai képviselő úr?
DR. BALSAI ISTVÁN (Fidesz): Azt szeretném megkérdezni, az előterjesztőnek pontosan milyen tudomása van arról, hogy ezt az Unió által aláírt egyezményt az USA-val az Európai Parlament jóváhagyása kíséri-e. Mert úgy tudom, ez szükséges, és úgy tudom, elég nagy vita van ebből az Európai Parlamentben. Hogyan áll ez a dolog? Nem kellene-e ezt megvárni? Mert én úgy tudom, nagyon sok kritika éri ezt az európai parlamenterek részéről. Gondolom, együttdöntési eljárásról van szó... (Dr. Tordai Csaba a fejét ingatja.) - nem? Nem kell hozzá a parlament hozzájárulása? Akkor miért tárgyalja a parlament?
ELNÖK: Elnézést, kérem, először hangozzanak el a kérdések...
DR. BALSAI ISTVÁN (Fidesz): Igen, csak a testbeszédből...
ELNÖK: Igen, a metakommunikációt én is észleltem.
DR. BALSAI ISTVÁN (Fidesz): ...úgy láttam, lehet, hogy akkor fölöslegesen tárgyalja a strasbourgi parlament.
ELNÖK: Van-e még kérdés, hozzászólás? Turi-Kovács képviselő úr!
DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz): Köszönöm szépen, én csak a saját álláspontomat mondom. A viszonosság teljes hiánya mutatkozik az indítványon. Ebből az következik az én számomra, hogy a helyes álláspont nem lehet más, mint az, hogy sem az egyik, sem a másik indítványt nem lehet megszavazni. Meggyőződésem szerint ugyanis minden olyan indítvány, amely nemzetközi tekintetben minden viszonosságot mellőz, az finoman szólva sem támogatható.
ELNÖK: Kíván-e még valaki hozzászólni? (Nincs ilyen jelzés.) Ha nem, akkor visszaadom a szót az előterjesztő képviselőjének.
DR. TORDAI CSABA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Répássy alelnök úrnak szeretném azt mondani, hogy október 19-e óta, tehát az Egyesült Államok által a megállapodás aláírása óta a Magyar Köztársaságnak nemzetközi jogi kötelezettsége a megállapodásban foglaltakat alkalmazni. A magyar jogrendszer dualista jellegéből következően ezt a magyar államra háruló kötelezettséget akkor lehet transzformálni a jogalanyokra, így a Malévra, illetve a Malévval utazó személyekre, ha a megállapodást törvényben kihirdetik.
A gyorsaságot az indokolja, hogy ha nem történik meg a belső jogba való transzformáció, akkor egy erre vonatkozó ésszerű határidőn túl, ameddig lefolytatható a megerősítési eljárás, ezt követően valóban nem fognak leszállási engedélyt kapni a Malév gépei, hiszen akkor törvényesen nem továbbíthatják a repülőgépen utazó utasoknak az adatait.
Balsai képviselő úr kérdésére válaszolva, ez egy harmadik pilléres megállapodás, tehát a bel- és igazságügyi együttműködés keretében született megállapodás, ahol együttdöntési eljárást az Európai Unióról szóló szerződés nem ír elő. Kétségkívül a Parlament véleményét a Tanácsnak meg kellett ismernie, amikor meghozta a döntését a megállapodás aláírására való felhatalmazáskor, ez azonban a Tanács részéről október 16-án megtörtént.
Azt szeretném még elmondani, hogy a törvénytervezetet közigazgatási egyeztetés keretében megküldtük az adatvédelmi biztosnak, aki nem emelt kifogást annak a parlament elé terjesztése ellen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Répássy alelnök úr kért először szót.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Nem vagyok járatos ezekben a légügyi jogszabályokban, de ha mi nem fogadjuk el ezt a törvényt, azt értettem, hogy a Malév nem kap leszállási engedélyt, de mi van azokkal a magyar állampolgárokkal, akik nem Malév-géppel repülnek az Egyesült Államokba? Mondjuk, a British Airways gépein vagy a Lufthansa-gépeken már ezt az eljárást alkalmazzák velük szemben, függetlenül attól, hogy mi kihirdettük-e ezt a törvényt vagy sem?
Csak azért kérdezem, mert nagyon érdekes számomra ez, hogy ha jól értem, nem attól függ, hogy milyen géppel utazik az illető, hanem attól függ, hogy annak a légitársaságnak a székhelyén ezt a törvényt életbe léptették-e már vagy sem. Szóval kicsit bonyolult ez a kérdés, mert ez akkor azt jelenti, hogy már ma is vannak olyan magyar utasok - egyébként nem a Malévvel utaznak a legtöbben az Egyesült Államokba, ezt tudjuk, hogy Frankfurton keresztül vagy a Heathrow-n keresztül utaznak -, akik kapcsán ennek az egyezménynek az európai alkalmazása már folyamatban van? És vannak-e már olyan magyar állampolgárok, akiket alávetettek ennek az eljárásnak?
ELNÖK: Balsai képviselő úr?
DR. BALSAI ISTVÁN (Fidesz): Kérem, ismertesse az Európai Parlament - ezek szerint - döntését, tehát a többségi döntését: mi volt a véleménye erről az uniós tervről?
ELNÖK: Turi-Kovács képviselő úr!
DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz): Konkrétan az lenne a kérdésem, hogy ha ma nem Házszabálytól eltérő módon tárgyalja a Ház ezt az előterjesztést, mennyi idő múlva lép életbe az az egyoldalú szankció, amiről itt beszéltünk. Mikor léphet az életbe?
ELNÖK: Kíván-e még valaki részt venni a vitában, az ismét megnyitott vitában? (Nincs ilyen jelzés.) Nem, akkor kérem főosztályvezető urat, válaszoljon a kérdésekre.
DR. TORDAI CSABA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Répássy alelnök úrnak azt szeretném elmondani, hogy a légi járművek mindig annak az államnak a joghatósága alá tartoznak, azon állam területének számítanak, amelynek a felségjelzését viseli az az adott repülőgép. Tehát amennyiben egy német felségjelzés alatt repül egy személyszállító repülőgép, akkor arra a Német Szövetségi Köztársaság joghatósága vonatkozik. (Dr. Répássy Róbert: És ők elfogadták ezt?) A Német Szövetségi Köztársaság nem tett olyan alkotmányos fenntartást a megállapodással szemben, mint a Magyar Köztársaság. Esetükben európai uniós jogi aktusként október 19-e óta közvetlenül alkalmazni kell a megállapodás rendelkezéseit. Hasonló a helyzet egyébként az Egyesült Királysággal is, mint a másik nagy, az Egyesült Államokba magyar utasokat szállító légitársaság anyaországával kapcsolatban. Tehát igen, 19-e óta ezen megállapodás alapján továbbítják magyar állampolgárok személyes adatait ezen esetekben az Egyesült Államokba.
Az Európai Parlament komoly kétségeit fejezte ki a megállapodás helytállóságával kapcsolatban. Ennek eredményeként került egyébként az aláírásra felhatalmazó tanácsi határozatba a 4. cikknek az a rendelkezése, amelyre a kihirdető törvény 5. § (4) bekezdése utal, mely szerint a független nemzeti adatvédelmi hatóságok megtilthatják akkor a személyes adatok továbbítását, ha valószínűsíthető, hogy a személyes adatok biztonságos kezelésének a feltételei nem biztosítottak a fogadó államban.
Turi-Kovács képviselő úr kérdezte, mikor várható amerikai részről erre vonatkozó szankció. Természetesen erről hivatalos tudomása a kormánynak nincs. Azt tudjuk elmondani, hogy 2004 óta, amióta ez a rendszer az Európai Unió tagállamaival kapcsolatban működött, több esetben fordítottak vissza, például Hollandiából felrepült repülőgépeket, és nem kaptak leszállási engedélyt az Egyesült Államok repülőterein.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az általános vita... - megadom a szót Salamon képviselő úrnak.
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Csak egy kérdést tennék fel ebben a helyzetben: a megállapodás becikkelyezése nélkül nem járható-e egyébként az az út, hogy a Malév utazási feltételként teszi, hogy az állampolgárok ezt a nyilatkozatot esetenként megtegyék? (Közbeszólások.) Miért ne tehetné meg? Amikor aláír valaki egy bankszerződést, akkor a személyi adatvédelemről száz tekintetben lemond egy bankkölcsönszerződésnél!
Ezt én most csak azért vetem fel, mert láthatóan ezzel a megállapodással ezek szerint az Unióban is problémák merültek fel. Ezért kérdezem, hogy ez mint praktikus út járható-e, és erre a megközelítésre figyelemmel megkerülhető-e a megállapodás becikkelyezése.
ELNÖK: Kíván-e még valaki részt venni a vitában? (Nincs ilyen jelzés.) Nem, akkor most szeretném jelezni, hogy a válasz után lezárom a vitát. Kérem a választ megadni.
DR. TORDAI CSABA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Először is azzal kezdeném, hogy az Európai Unió Tanácsa egyhangú szavazással adott felhatalmazást a megállapodás aláírására, vagyis valamennyi tagállam egyetértett a megállapodás megkötésével.
Salamon képviselő úr felvetésével kapcsolatban egyrészt azt szeretném elmondani, hogy a lakossági folyószámla-szerződés megkötésénél a hitelintézeti törvényben meghatározott személyes adatkezelési szabályok keretein belül adható általános szerződési feltételen belül adatkezelési felhatalmazás. Másfelől a hozzájárulás az adatvédelmi törvényben fogalmilag önkéntes hozzájárulásként szerepel definícióként. Egy folyószámla-szerződés megkötésénél beszélhetünk önkéntességről, mert megköthetem egy másik banknál is, de jelen esetben nem magánjogi jogalanyok szerződéskötési szabadságába tartozó adatkezelési hozzájárulásról van szó, hanem az egyik oldalon egy harmadik állam minisztériuma áll, neki továbbítják ezeket az adatokat, és vele semmilyen szerződéses kapcsolatban nem áll a repülőgépen utazó polgár.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szavazásra teszem föl tehát a kérdést, ki ért egyet azzal, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat általános vitára alkalmas. Kérem kézfelemeléssel jelezni! (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság többsége általános vitára alkalmasnak tartja.
Ezzel a napirendi pontot lezárom.
Tájékoztatom a bizottságot arról, hogy remélhetőleg a jövő héten is csak hétfő délelőtt kell ülést tartanunk. De ismételten jelzem, nem kizárt, hogy e törvényjavaslat kapcsán, amennyiben módosító indítvány érkezik és lesz Házszabálytól való eltérés, még ma üléseznünk kell.
A bizottság ülését bezárom. Köszönöm az aktív részvételt.
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 47 perc)
|
|
Dr. Avarkeszi Dezső |
Jegyzőkönyvvezető: Prin Andrea