AIB-14/2006.
(AIB-14/2006-2010.)
az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának
2006. október 31-én, kedden, 9 óra 4 perckor
az Országház főemelet 58. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott
Megjelent(ek)/jelen lévő(k)/részt vevő(k)
Szavazás az eső napirendi ponttal kapcsolatosan
Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között az utas-nyilvántartási adatállomány (PNR) adatainak a légi fuvarozók általi feldolgozásáról és az Amerikai Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma részére történő továbbításáról szóló megállapodás kihirdetéséről szóló T/1097. számú törvényjavaslat módosító javaslatainak megvitatás (Első helyen kijelölt bizottságként)
Az államot megillető szavazatelsőbbségi részvény jogintézményének megszüntetéséről és egyes törvényeknek a megszüntetéssel összefüggő módosításáról szóló T/1101. számú törvényjavaslat általános vitája (Első helyen kijelölt bizottságként)
Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény módosításáról szóló T/1096. számú törvényjavaslat általános vitája
A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény módosításáról szóló T/1095. számú törvényjavaslat általános vitája
Elnököl: Dr. Avarkeszi Dezső (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Répássy Róbert (Fidesz), a bizottság alelnöke
Dr. Fodor Gábor (SZDSZ), a bizottság alelnöke
Dr. Bárándy Gergely (MSZP)
Dr. Csákabonyi Balázs (MSZP)
Dr. Csiha Judit (MSZP)
Dr. Faragó Péter (MSZP)
Frankné dr. Kovács Szilvia (MSZP)
Dr. Gál Zoltán (MSZP)
Dr. Steiner Pál (MSZP)
Dr. Szabó Éva (MSZP)
Dr. Szép Béla (MSZP)
Tóth András (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP)
Dr. Balsai István (Fidesz)
Dr. Horváth Zsolt (Fidesz - Veszprém megye 6. vk.)
Dr. Kontrát Károly (Fidesz)
Dr. Mátrai Márta (Fidesz)
Dr. Szakács Imre (Fidesz)
Dr. Turi-Kovács Béla (Fidesz)
Dr. Rubovszky György (KDNP)
Dr. Salamon László (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Fodor Gábor (SZDSZ) 9 óra 50 percig dr. Avarkeszi Dezsőnek (MSZP)
Dr. Simon Gábor (MSZP) dr. Bárándy Gergelynek (MSZP)
Dr. Steiner Pál (MSZP) 9 óra 30 percig dr. Wiener Györgynek (MSZP)
Dr. Hajdu Attila (MSZP) dr. Szabó Évának (MSZP)
Dr. Toller László (MSZP) dr. Csákabonyi Balázsnak (MSZP)
Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos
Dr. Tordai Csaba (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Hutter Helga (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Sepsi Tibor (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Baranyi Bertold (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Győri Enikő (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Molnár Jánosné (Pénzügyminisztérium)
Megjelentek/jelen lévők/részt vevők
Kiss Kornélia (Pénzügyminisztérium)
Dr. Szász Adrián (Egyenlő Bánásmód Hatóság)
(Az ülés kezdetének időpontja: 9 óra 4 perc)
DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Tisztelt Bizottság! Köszöntöm a bizottság tagjait és meghívott vendégeinket! A bizottság ülését megnyitom.
Szeretném ismertetni a helyettesítés rendjét: Wiener képviselő úr helyettesíti Steiner képviselő urat, Szabó Éva képviselő asszony helyettesíti Hajdu képviselő urat, Csákabonyi Balázs képviselő úr helyettesíti Toller képviselő urat, Bárándy képviselő úr helyettesíti Simon Gábor képviselő urat, és én helyettesítem Fodor Gábor alelnök urat. Megállapítom, hogy a bizottság határozatképes létszámban van jelen.
Az előre kiküldött napirendi javaslatnak megfelelően teszek javaslatot az ülés napirendjére. Kérdezem, hogy van-e valakinek ezzel kapcsolatban észrevétele? (Nem jelentkezik senki.) Úgy látom, hogy nincs. Azt kérem, hogy aki a napirendi javaslattal egyetért, azt kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.)
Megállapítom, hogy egyhangú szavazással elfogadtuk az ülés napirendjét.
Rátérünk az első napirendi pont tárgyalására. Tisztelettel megkérem Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos urat, illetve az IRM képviselőjét, hogy foglaljanak helyet az előterjesztői asztalnál.
Bevezetésként szeretném elmondani, hogy amikor az elmúlt ülésünkön az általános vitára való alkalmasságot tárgyaltuk, akkor nem ismertük még az adatvédelmi biztos úr álláspontját. Ezt követően megismerhettük, egyébként az állásfoglalás ismeretében több országgyűlési bizottság úgy döntött, hogy nem tartotta általános vitára alkalmasnak az előterjesztést. Ennek megfelelően az Országgyűlés úgy döntött, hogy nem kerül sor a mai napon a plenáris ülésen a részletes vitára, éppen azért, hogy legyen lehetőség megfelelő módosító indítványokat benyújtani. Ennek előrebocsátása után szeretném tisztelettel köszönteni adatvédelmi biztos urat, és megköszönni, hogy elfogadta meghívásunkat, és személyesen részt vesz mai ülésünkön.
Azt javaslom a bizottságnak, hogy először hallgassuk meg az adatvédelmi biztos urat, azt követően az IRM képviselőjét, és utána tárgyaljuk meg a benyújtott módosító indítványokat, illetve a bizottság apparátusa előkészített újabb bizottsági módosító indítványtervezeteket, amelyeket kiosztottunk. Tisztelettel kérem, hogy adatvédelmi biztos úr a felszólalásában ezekre a módosító indítványokra is, illetve ezekre a módosító indítványtervezetekre is térjen ki. Öné a szó, adatvédelmi biztos úr.
DR. PÉTERFALVI ATTILA adatvédelmi biztos: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Abból indulok ki, hogy tényként kezeljük az Unió által megkötött megállapodást, függetlenül attól, hogy adatvédelmi biztosként nekem ez a megállapodás tetszik-e vagy nem tetszik, vagy függetlenül attól, hogy a 29-es munkabizottság, az adatvédelmi biztosok munkabizottsága hogyan véleményezte ezt a megállapodást. Esetlegesen nem szeretném most azt se érinteni, hogy mi lehet ennek a megállapodásnak a sorsa, hogyha a bíróság érdemben vizsgálja, mert ezek mind olyan feltételezések, amelyek nem érintik azt a kérdést, hogy jelenleg egy törvényjavaslattal van dolgunk.
Tehát a törvényjavaslattal kapcsolatban nekem érdemben három észrevételem van. Az egyik az, hogy amennyiben marad ez a megoldás, hogy a megállapodás kihirdetésén túl további területeket, kérdéseket is szabályoz a törvénytervezet, arra hivatkozással, hogy szükség van ezeknek az adatcseréknek a szabályozására a schengeni csatlakozásunk miatt, akkor ezt én tudomásul veszem. Nyilvánvalóan a schengeni csatlakozást egyébként is a szívemen viselem, és minden prioritást megadunk ennek a hivatalban, ugyanakkor ezekkel a kérdésekkel szükséges módosítani a törvénytervezetet, vagyis meg kell hogy jelenjen a törvénytervezet címében az is, hogy a légi fuvarozásra vonatkozó adatszolgáltatási és adatkezelési rendelkezések is kiegészítésre kerülnek.
Azoknál az adatkezeléseknél, amelyek a tervezetnél a 27/A § (7) és (10) bekezdésénél szerepelnek, egyértelművé kell tenni, hogy csak akkor kerülhet sor az adatok továbbítására, hogyha az adattovábbítás törvényi feltételei az adatot igénylőnél fennállnak. Ez látszólag ugyan megismétli az adatvédelmi törvényben egyébként is benne lévő szabályokat, de azt gondolom, hogy ebben az esetben sem árt egyértelművé tenni, hogy az adattovábbítás jogszerűségénél két feltételnek kell fennállnia. Az egyik, hogy az adatkérőt fölhatalmazza a törvény arra, hogy feladatainak ellátása érdekében adatokat igényeljen, és ebben az esetben a másik oldalon az adatot továbbítónál, az adatot kezelőnél pedig, hogy ebben az esetben adatokat kell továbbítania, ez teszi egyértelművé a kiegészítést. Ugyanez a helyzet a (10) bekezdésnél is, amikor azt kellene meghatározni, azzal kellene kiegészíteni a törvénytervezet szövegét, hogy akkor lehet adatokat továbbítani, illetőleg igényelni, hogyha az elengedhetetlenül szükséges a nevezett szervek feladatainak ellátása érdekében vagy feladatai ellátásához.
Ezzel a három kiegészítéssel az én álláspontom szerint orvosolható a törvénytervezet. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, adatvédelmi biztos úr. Megadom a szót Tordai Csaba főosztályvezető úrnak az IRM képviseletében.
DR. TORDAI CSABA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Az előterjesztő akceptálni tudja az adatvédelmi biztos úr felvetéseit. A közösségi jogi és a nemzetközi jogi kötelezettségeinken belül, a nemzeti mozgástéren belül tesznek javaslatot olyan garanciális rendelkezések megalkotására, amelyek az adatvédelmi törvénnyel összhangban vannak. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, főosztályvezető úr. Tisztelt Bizottság! Mielőtt megnyitnám a vitát, a következőt szeretném javasolni. Az előkészített két módosító javaslattervezet részben kielégíti azt az igényt, amit adatvédelmi biztos úr megfogalmazott. Azt javaslom, hogy a benyújtott módosító javaslatok megvitatása után ezeket vitassuk meg, és az én javaslatom szerint fogadjuk el, és közben a bizottság munkatársai előkészítik a harmadik módosító indítványt, amelyik az adatvédelmi biztos úr harmadik megjegyzésére vonatkozik. Vagy még most meg tudjuk tárgyalni, ha elkészül, vagy pedig, ha addig nem készül el, akkor azt javaslom, hogy miután megtárgyaltuk a következő napirendi pontokat, akkor térjünk vissza erre.
Megnyitom a vitát, és Turi-Kovács Béla képviselő úrnak adom meg a szót. (Dr. Salamon László jelzi, hogy kérdése van.) Elnézést, bocsánatot kérek, azt kérdeztem, hogy van-e a javaslatomhoz külön hozzászólás. Salamon képviselő úrnak adom meg a szót.
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Elnézést kérek, nekem egy kérdésem lenne, függetlenül attól, hogy ez a módosító javaslathoz érdemben hogyan viszonyul. Ha jól látom, amit az elnök úr felvetett, az előkészített módosító javaslat első eleme a kihirdető törvény címét érintené. Nekem az az észrevételem van ezzel kapcsolatosan - kizárólag szakmai észrevétel -, hogy nekem az nem problematikus, ha a kihirdető törvény mellett más rendelkezéseket is módosítunk, amint erre a cím is utal, de az az álláspontom, hogy akkor az érintett jogszabály szám és cím szerinti megjegyzésére is szükség lenne. Ez egy kérdés, hogy van-e ennek valami akadálya, és hogy megoldható-e ez. Azt hiányolom, hogy az ilyen és ilyen számú törvény módosítása benne legyen. Őszintén szólva, be kell ismernem, fejből nem tudom, hogy a légi fuvarozással kapcsolatos szabályokat hány jogszabály és miként szabályozza, de amit módosítunk, azt jogszabályszerűen kellene megjelölni, mert különben a jogkövető állampolgárok, a jogkövetők, a jogalkalmazók jogszabályszám és -cím szerint pontosan tudják a jogszabály-változást követni. Azt gondolom, egyébként is megfelel a gyakorlatnak és a jogalkotási törvényben foglalt előírásoknak az, amit én fölvetettem.
ELNÖK: Köszönöm képviselő úr felvetését. Egy ilyen irányú módosítást is kidolgoznak majd a kollégák.
Az érdemi vitát megnyitom, Turi-Kovács képviselő úrnak adom meg a szót.
DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Az adatvédelmi biztos úrhoz lenne két kérdésem. Az első kérdésem arra irányul, hogy az eredeti javaslat az abban foglalt garanciális elemet tartalmazza, amely szerint az adatvédelmi biztoshoz bizonyos jogosítványokat kíván telepíteni. Az első kérdésem az, hogy ezek a jogosítványok az adatvédelmi biztos úr szerint a jelenlegi szabályozások alkalmazásával lehetségesek-e, végrehajthatók-e? Megvan-e a valóságos lehetősége annak, hogy az adatvédelmi biztos e tekintetben valamiféle garanciális feladatot végrehajtson? Ezzel függ össze a második kérdésem: az adatvédelmi biztos úr hogyan tekinti a javaslatnak azt a részét, ahol meghatározza, hogy a beérkező adatokat kik használhatják fel, hová érkezik be. Ez kellően körülhatároltnak látszik-e, avagy pedig ebben van olyan rész - én vélek felfedezni ilyet -, amelyik olyan mértékben tágan van meghatározva, hogy jószerivel nem követhető, hogy az adatok pontosan hová kerülnek. Ez volt a második kérdésem, és ha lehet, akkor mindjárt a kormány képviselőjének is elmondom a kérdésemet.
Az az első kérdésem, hogy a viszonosságon alapszik a jelen megállapodás, azaz ugyanezt a jogot biztosítja-e, ugyanezeket az adatlekérési jogokat biztosítja-e Magyarországnak vagy az Európai Unió bármelyik országának ez a megállapodás, mint amelyeket az Egyesült Államoknak? Ez az első kérdésem, a második pedig az, hogy az Európai Unió lehetőségei, szerződéskötési lehetőségei milyen mértékben teszik lehetővé, hogy belföldi hozzájárulás nélkül az ország szuverenitását érintő kérdésben kössön olyan szerződést, amely utóbb a szuverenitást is érinti. Kérdezem, hogy van-e erre, és ha igen, akkor miféle általános szabály van rá?
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki kíván még hozzászólni a vitában? Salamon képviselő úr.
DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz): Egy mondatomat szeretném pontosítani, mert esetleg túlmutathat a konkrét törvényjavaslat tárgyalásán. Tehát én azt mondottam, hogy nem kifogásolom, hogy a kihirdetés mellett más jogszabályt is módosítunk egy törvényben. Természetesen ezen elvi értelemben azt a helyzetet értem, hogy a kihirdetett, a megállapodással szoros összefüggésben lévő jogszabály módosításáról van szó. Ezt tudniillik nem mondtam az előző felszólalásomban, magyarán nem a salátatörvények megengedhetősége mellett érveltem.
ELNÖK: Köszönöm szépen, de azt hiszem, hogy a bizottság tagjai így értették képviselő úr hozzászólását.
Úgy látom, hogy más hozzászóló nem jelentkezett, ezért megkérem először adatvédelmi biztos urat, hogy válaszoljon a kérdésre.
DR. PÉTERFALVI ATTILA adatvédelmi biztos: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Az adatvédelmi biztos hatáskörét alapvetően az adatvédelmi törvény határozza meg, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag minden Magyarországon folyó adatkezelést ellenőrizhet. Ebből a szempontból ez a felhatalmazó szabály magától értetődő, ugyanakkor azt nem tudom előre meghatározni, hogy egyáltalán az adatvédelmi hatóságok képviselőinek, ha arra kérdezett rá, hogy a megállapodás, tehát az Unió által és az Egyesült Államokkal kötött megállapodás ellenőrzésében mondjuk az uniós adatvédelmi biztosoknak mi lesz a szerepe, feltételezésekbe nem tudok bocsátkozni. Ez visszavezethető egyébként arra is, hogy érdemben a bíróság nem vizsgálta a megállapodás tartalmát. Tehát végül is azt se tudjuk, hogy a tartalma szempontjából megfelelő-e ez, hiszen azért azt ne hallgassuk el, hogy az adatvédelmi hatóságok képviselőinek vannak a fenntartásai ezzel a megállapodással kapcsolatban. Viszont ez a megállapodás megköttetett, tehát ezt ki kell hirdetni. Hogy mi lesz a sorsa a későbbiekben egy esetleges bírósági érdemi vizsgálatnál, azt nem tudom prejudikálni. Pontosabban az én álláspontom szerint vannak fenntartások, erős kritikai szemlélettel lehet ezt adatvédelmi szempontból szemlélni, de hogy a bíróság megállapítja-e vagy sem, ezt nem tudom megmondani.
Azt gondolom, magyar adatvédelmi biztosként nyugodtan elmondhatom, hogy én csak annyit tudok tenni, hogy tudomásul veszem ezt a helyzetet, de nyilvánvalóan nem örülök neki, és szakmai kifogásaim vannak. Ennek ellenére ki kell hirdetni, hiszen ez egy megkötött megállapodás. Azért indítványoztam ezeket a módosításokat a kapcsolódó törvényjavaslathoz, mert egyértelművé teszi azt, hogy csak olyan adatokat és csak akkor lehet továbbítani, hogyha az a szervre vonatkozó szabályok szerint, tehát az adatkérőre vonatkozó szabályok szerint a törvényben meghatározott feladatainak ellátásához egyértelműen szükségesek. Azt gondolom, hogy figyelembe véve az Unió adatvédelmi irányelvét is, ez a fajta garancia megfelelő. Tételesen most úgy felsorolni az esetleges adatigényléseket, hogy a minden szervre vonatkozó egyes törvényeket érintenénk, azt gondolom, nem biztos, hogy indokolt. Ez a garanciális felhatalmazás és kötelezettség alapján bármikor vizsgálható, hogy egy bizonyos adat igénylése szerepel-e a szerv működését szabályozó törvényben, és még amellett is a célhoz kötöttség szabályai szerint elengedhetetlenül szükséges-e.
Tehát ez a két kiegészítés az én álláspontom szerint biztosíthatja azokat a törvényes feltételeket, amelyek megléte esetén nem jogellenes az adattovábbítás.
ELNÖK: Köszönöm szépen, adatvédelmi biztos úr. Főosztályvezető úr, öné a szó.
DR. TORDAI CSABA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselő Úr! Nem viszonosságon alapszik ez a nemzetközi megállapodás, álláspontom szerint alkotmányosan nem is alapulhatna viszonosságon, mert a Magyar Köztársaság Alkotmánya és annak alkotmánybírósági értelmezése a magyar joghatóság alá tartozó adatkezelések esetén ilyenfajta adatkezelést nem tesz lehetővé. Tehát Magyarország alkotmányosan nem írhatna elő ilyen szabályokat a területére beutazó utasokkal szemben.
Az pedig, hogy egy harmadik állam szuverenitásgyakorlása során egy kifejezetten az állam területére jövő szuverenitás gyakorlásának milyen feltételeket szab, és hogy ezek miként viszonyulnak a magyar alkotmány rendelkezéseihez, alkotmánybírósági, illetve európai uniós szinten pedig az Európai Bíróság hatásköre.
Az Európai Unió szerződéskötési képessége - úgy fogalmaznék, hogy - felemás az Európai Unióról szóló szerződés szerint. Az Európai Közösségeknek, tehát az Unió első pillérének a szerződéskötési képessége teljes, ott kifejezetten felruházzák az alapítót, a közösség szerveit a szerződések azzal a hatáskörrel hogy ő nemzetközi szerződést kössön. Ennek a magyar alkotmányi alapját az alkotmány 2/A szakasza biztosítja.
Az Európai Unió esetében a második és a harmadik pillér együttműködése a közös kül- és biztonságpolitika, illetve a bel- és igazságügyi együttműködés tekintetében éppen a tagállami szuverenitás érzékenységére tekintettel úgy szabályoz az Európai Unióról szóló szerződés 24. cikke, hogy a tagállam az Európai Unió által kötött szerződés esetében bejelentheti azt, a tanács ülésének meg kell felelnie saját alkotmányos eljárási követelményeinek a megállapodás hatályba lépéséhez. A kormány ezt a fenntartást jelen esetben a dolog különös érzékenységére tekintettel, illetve arra, hogy ez a jogalanyok jogait és kötelezettségeit közvetlenül szabályozza, megtette, és ezért került ez a törvényjavaslat a tisztelt Ház elé. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Rátérünk a szavazásokra. (Dr. Rubovszky György jelentkezik.) Elnézést kérek, képviselő úr. Parancsoljon, Rubovszky képviselő úr.
DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr. Nekem, tisztelettel volna egy kérésem. Nagyon furcsának tartom, hogy az alkotmányügyi bizottság egy olyan bizottsági módosító indítványt terjeszt be, amelynek az áll az indokolásában, hogy "Lásd az alkotmányügyi bizottság október 31-i jegyzőkönyvét." Tisztelettel, három mondattal indokolja meg a bizottság ezt a módosító indítványt, és ne terelje az országgyűlési képviselőket arra, hogy hol keressék meg az alkotmányügyi bizottság álláspontját. Azt hiszem, ez nem egy olyan tragikusan nagy kérés, annál is inkább, mert úgy tudom, hogy a bizottsági módosító indítvány Salamon képviselő úr indítványa miatt amúgy is átírásra kerül, ezért az a kérésem, hogy egy rövid indokolással egészítsük ki a Ház képviselőinek megküldött anyagot. Köszönöm.
ELNÖK: Tisztelt Képviselő Úr! Nem tudom, hogy '90-94 között mi volt a gyakorlat, erről talán Salamon képviselő úr tájékoztatást adhat, de '94 óta, amennyire én emlékszem, majdhogynem töretlen gyakorlat, hogy az ilyen bizottsági módosító indítványoknál ez szokott szerepelni az indokolásban. Ezen a gyakorlaton természetesen változtathatunk, de azt kérem, hogy ne a mai ülésen próbáljunk meg ezen a gyakorlaton változtatni.
Azt javaslom, hogy vegyük elő az ajánlástervezetet. Az ajánlástervezet két pontból áll, az első pontot Németh Zsolt képviselő úr terjesztette elő. Megkérdezem a kormány képviselőjét, hogy egyetért-e a javaslattal.
DR. TORDAI CSABA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány nem ért egyet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem, hogy a bizottság támogatja-e a javaslatot. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.
A második pontot Ékes Ilona képviselő asszony terjesztette elő. Megkérdezem, a kormány képviselője támogatja-e, egyetért-e a javaslattal?
DR. TORDAI CSABA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Ezzel sem ért egyet a kormány.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem a bizottságot, hogy támogatja-e? (Szavazás.)
A bizottság nem támogatja, egyharmadot kapott.
Az előttünk szereplő bizottsági módosító javaslattervezet első pontjáról ne határozzunk most, hiszen Salamon képviselő úr felvetésére ezt megváltoztatjuk.
A második pontban szereplő indítvánnyal kapcsolatban megkérdezem a kormány képviselőjét, hogy egyetért-e vele.
DR. TORDAI CSABA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány egyetért.
ELNÖK: Megkérdezem, a bizottság benyújtja-e ezt a módosító indítványt? Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen.
Ezt a javaslatot benyújtjuk.
Azt javaslom, hogy a napirendi pont tárgyalását szakítsuk félbe, és térjünk vissza rá, amikor elkészültek a módosító indítványok. Köszönöm szépen.
Áttérünk a második napirendi pont tárgyalására, az államot megillető szavazatelsőbbségi részvény jogintézményének megszüntetéséről és egyes törvényeknek a megszüntetéssel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalására. Üdvözlöm az előterjesztő képviselőit. Kérem, hogy nevük és beosztásuk bemondása után tájékoztassanak minket a törvényjavaslattal kapcsolatos álláspontjukról.
HUTTER HELGA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Jó napot kívánok! Hutter Helga vagyok, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szakmai főtanácsadója. Kolleganőm dr. Győri Enikő, szintén az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium munkatársa.
Az előttünk álló törvényjavaslat egy régi jogharmonizációs kötelezettségünknek kíván eleget tenni. Még 2001-ben, a csatlakozási tárgyalások során Magyarország ígéretet tett arra, hogy a privatizációs törvény államot megillető szavazatelsőbbségi részvényre vonatkozó szabályait oly módon módosítja, hogy ezek összhangba kerüljenek a közösségi jogi követelményekkel. A határidő, amit elvállaltunk, 2002. január 1. lett volna, azonban a módosításra nem került sor, a csatlakozási szerződés pedig rögzítette, hogy a csatlakozás időpontjára, 2004. május 1-jére összhangba kellett volna hozni a privatizációs törvényt a közösségi jogszabályokkal.
Ez továbbra sem került megvalósításra, ezért az Európai Bizottság a csatlakozás időpontjához képest másféléves türelmi idő után, 2005 decemberében jogsértési eljárást indított Magyarországgal szemben. Ennek keretében egy hivatalos felszólítást követően az idén nyáron egy indokolással ellátott véleményt küldött Magyarország részére, melyre október 20-ig kellett választ adnunk. A bizottság természetesen azt várja Magyarországtól, hogy módosuljon a privatizációs törvény, és egyértelmű, hogy az Európai Bizottság csak akkor fogja lezárni a jogsértési eljárást, amennyiben a törvény módosításra kerül. Ellenkező esetben rövid időn belül az Európai Bírósághoz fordul, kérve, hogy az Európai Bíróság mondja ki, hogy Magyarország megsértette a közösségi jogból fakadó kötelezettségeit.
A Római Szerződés 56. cikke rendelkezik a tőke szabad mozgásáról, és ennek a szabadságnak, ennek a nagyon fontos szabadságjognak, amely a belső piac részét képezi, az Európai Bíróság egy rendkívül megszorító értelmezést ad, és csak nagyon kivételes esetekben ad lehetőséget arra, hogy a tőke szabad mozgásával szemben, adott esetben egy vállalat tulajdonosainak szabad döntésével szemben az állam bármilyen korlátozást alkalmazzon. Ilyenekre csak a Római Szerződésben biztosított esetekben van lehetőség, a közrend és a közbiztonság védelme érdekében, amelyet az Európai Bíróság úgy ítélt meg, hogy országos közüzemi szolgáltatók esetében, válsághelyzet esetén elfogadható indoka lehet a korlátozásnak.
Az Európai Bíróság esetjoga tehát nagyon egyértelmű a tőke szabad mozgását illetően. Magyarország nem az első tagállam, amellyel szemben eljárás indult, azonban a korábbi tagállamok az utóbbi években sorra mind módosították jogszabályaikat, és megszüntették az aranyrészvényeket. 2002-2006 között eljárás folyt, és elmarasztalták Olaszországot, Portugáliát, Franciaországot, Spanyolországot, az Egyesült Királyságot és Hollandiát - két-három héttel ezelőtt volt ez a jogi eset -, és ezért nagyon fontos hangsúlyozni, hogy mindegyik ilyen ügyben, ahol aranyrészvény felmerült, megállapításra került, hogy ez a közösségi joggal összeegyeztethetetlen volt, és megszüntetésre került.
A magyar ügy olyan értelemben speciális a többi tagállam esetéhez képest, hogy itt a bizottság egy egész rendszert támad, míg a többi tagállamnál egy-egy vállalatról volt csak szó, és ezekre vonatkozóan állapították meg a jogsértést. Esetünkben fél oldalon tudjuk felsorolni azon társaságokat, amelyek vonatkozásában a bíróság kifogásolhatja az aranyrészvény intézményét.
Amint említettem, az Európai Bíróság országos közüzemi szolgáltatók vonatkozásában, válsághelyzet esetén elismeri, hogy az államnak bizonyos beavatkozási lehetőségek, bizonyos jogosítványok biztosíthatóak. Azonban számos ügyben már kimondták, hogy ezt elsősorban az ágazati jogszabályokban kell biztosítani, és fel kell hívni a figyelmet arra, hogy ugyan volt egy ügy Belgium esetében, ahol egy gázszállítással foglalkozó társaság vonatkozásában elismerte a bíróság az aranyrészvény jogosultságát, azonban a belga ügy óta a vonatkozó energetikai ágazati irányelvek hatályba léptek. Ezeket az Európai Unió valamennyi tagállamában alkalmazni kell, és ezek az energetikai irányelvek már önmagukban is ágazati szinten beavatkozási lehetőséget nyújtanak a tagállamnak. Tehát miután harmonizált területről van szó, innentől kezdve a bíróság most már nem fogja elismerni, hogy kizárólag aranyrészvénnyel lehetne megvalósítani a közrend, a közbiztonság biztosítását.
Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a piacszabályozás soha nem lehet célja az állam olyan beavatkozásának, amely a tőke szabad mozgását korlátozhatja, és az ilyen beavatkozásokat, amelyek tehát válsághelyzet esetére vonatkozhatnak, elsősorban ágazati törvényekben szükséges szabályozni, mindig objektív kritériumokon kell, hogy alapuljanak. Ez az egyik alapvető probléma a privatizációs törvényben foglalt szavazatelsőbbségi részvény intézményével, ugyanis semmilyen szempontrendszert nem határoz meg az állam részére, ami a befolyásolási, beavatkozási esetekre vonatkozna.
A törvényjavaslatot tehát mindezek szellemében állítottuk össze, és biztosak vagyunk abban, hogy ez már kiállja a közösségi jog próbáját. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megnyitom a vitát. Ki kíván hozzászólni? Alelnök úr szeretne kérdést föltenni.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Igen, egy kérdést szeretnék föltenni. Azt szeretném megkérdezni, hogy van-e gyakorlat arra, tudnak-e a jelenlegi Európai bírósági gyakorlat tükrében arra válaszolni, hogy mi a helyzet akkor, hogyha esetleg nem jogszabályban, hanem szerződésben kötik ki, illetve vállalják ezt a szavazatelsőbbséget, mindenesetre valamilyen többletjogosultságot vállalnak szerződésben. Gondolok én itt arra, hogy mondjuk a privatizáció során ad abszurdum a vevő elfogadhatja azt a feltételt, hogy legyen valamiféle többletjoga a kisebbségi tulajdonosnak, vagy egyáltalán az állami tulajdonosnak. Kérdezem, hogy van-e erre már precedens, van-e döntés, van-e olyan irányadó szabály, amit itt tudnunk kellene.
ELNÖK: Van-e más kérdés vagy hozzászólás? (Nem jelentkezik senki.) Amennyiben nincs, megkérem, válaszoljanak erre a kérdésre.
HUTTER HELGA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Volt ilyen eset, az Egyesült Királyság elleni ügyben a BAA társaság vonatkozásában, valamint a három héttel ezelőtt született legfrissebb ítélet, amely Hollandiát marasztalta el, ahol szintén egy olyan esetet kellett megítélnie az Európai Bíróságnak, ahol nem jogszabály írta elő kötelezően az aranyrészvény kibocsátását, hanem a társaság alapszabályába foglalták. Azonban egy olyan időpontban foglalták bele a társaság alapszabályába az aranyrészvényt, amikor az államnak valós befolyása volt a társaság tulajdonosainak döntéseire. Arról tehát nem beszélhetünk, hogy az államtól független tulajdonosok szabadon dönthettek volna az aranyrészvény kibocsátásáról.
Az Európai Bíróság egyértelműen kimondta ebben a holland esetben - a 22. pontból idézem -, hogy "Az alapszabályban történő bevezetés az alapszabály szerinti különleges jogoknak a maga részéről történő fenntartása érdekében hozott döntéséből ered. Az említett részvényeket a Római Szerződés 56. cikk (1) bekezdése hatálya alá tartozó állami intézkedésnek kell tekinteni." Az Európai Bíróság tehát azt mondta ki, függetlenül attól, hogy ez ugyan alapszabályban van rögzítve, ezt ők ugyanúgy egy állami intézkedésnek tekintik, mintha jogszabályban elő lett volna írva az aranyrészvény kibocsátása. Ettől sajnos nem tudunk eltekinteni, az Európai Bíróság elég következetesnek tűnik e tekintetben, így tehát amennyiben van Magyarországon olyan társaság, amely vonatkozásában jogszabály írta elő kötelezően az aranyrészvény kibocsátását, azonban az aranyrészvény kibocsátására olyan időpontban került sor, amikor az államnak komoly befolyása volt a társaság tulajdonosainak döntésére, ezt az Európai Bíróság állami intézkedésnek fogja tekinteni.
A módosítás, amit a törvényjavaslat tartalmaz, megszünteti az aranyrészvény intézményét a privatizációs törvény 7. paragrafusában foglalt szavazatelsőbbségi részvény alapján, azonban lehetőséget fog biztosítani arra, hogy a gazdasági társaságokról szóló 2006/4. törvény a nyilvánosan működő részvénytársaságok és a zártkörűen működő részvénytársaságok esetében is lehetőséget adjon arra, hogy a tulajdonosok már egy olyan helyzetben, amikor az államnak nincsen szavazatelsőbbségi részvénye, hanem csupán egy törzsrészvénye, ilyen helyzetben szabadon dönthessenek arról, hogy bárki részére, bárki javára, akár az állam javára is szavazatelsőbbségi részvényt bocsássanak ki. Csak egy ilyen megoldás biztosítja azt, hogy ne minősüljön ez az aranyrészvény állami intézkedésnek. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A vitát lezárom. Megkérdezem, hogy ki az, aki a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja. Aki igen, azt kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm szépen.
A bizottság nagy többséggel általános vitára alkalmasnak találta a javaslatot. Köszönöm szépen.
Térjünk akkor vissza az első napirendi pontra! Megkérem adatvédelmi biztos urat és főosztályvezető urat, hogy fáradjanak vissza. Hadd kérdezzem meg, adatvédelmi biztos úr, ugye megkapta a javaslatot? (Dr. Péterfalvi Attila bólintással jelzi, hogy megkapta.) Megkérdezem, ön szerint így megfelelő-e a javaslatsor?
DR. PÉTERFALVI ATTILA adatvédelmi biztos: Igen, mind a három általunk indítványozott felvetést tartalmazza ez a módosítás.
Szavazás az eső napirendi ponttal kapcsolatosan
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjai is megkapták a javasolt módosító indítványokat. Az első pontot átdolgoztuk úgy, ahogy Salamon képviselő úr indítványozta. Megkérdezem, ki ért egyet azzal, hogy a bizottság benyújtsa ezt a módosító javaslatot? (Szavazás.)
Köszönöm szépen. Úgy látom, egyhangú szavazással elfogadtuk.
Még egy pont bekerült, ezt is jelezte adatvédelmi biztos úr, hogy a légi közlekedés szókapcsolat két szóba írandó. Egyébként elmondom, hogy én megnéztem körülbelül nyolc olyan jogszabályt, amelyben ez a szó szerepel, volt olyan, ahol egy szóba írták, de csak egy, a többi helyen ezt pontosan jelölték.
Megkérdezem a kormány képviselőjét, a 2. pontban szereplő módosítással egyetért-e?
DR. TORDAI CSABA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Elfogadjuk azt, hogy a törvények nagy többsége így írja ezt a szót, egyébként a helyesírás szabályai alapján egybe kellene írni, de egyetértünk vele. (Derültség.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki az, aki támogatja, hogy benyújtsuk ezt a módosító javaslatot. (Szavazás.)
Köszönöm szépen. A bizottság támogatja.
A 3. pontról már határoztunk, ezt a bizottság támogatja.
Megkérdezem, hogy a 4. pontban szereplő módosító javaslattal a kormány egyetért-e.
DR. TORDAI CSABA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Egyetért.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki az, aki egyetért azzal, hogy benyújtsuk ezt a javaslatot. (Szavazás.)
A bizottság benyújtotta ezt a javaslatot.
Köszönöm szépen adatvédelmi biztos úr és főosztályvezető úr segítéségét és részvételét. Az első napirendi pontot lezártuk.
Rátérünk a harmadik napirendi pont tárgyalására, amennyiben az előterjesztő képviselői itt vannak, az egyenlő bánásmódról és esélyegyenlőségről szóló törvényjavaslatra.
Tehát az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat fekszik előttünk. Megkérem az előterjesztő képviselőit, hogy nevük, beosztásuk bemondása után tegyék meg szóbeli kiegészítésüket.
DR. SEPSI TIBOR (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Sepsi Tibor vagyok az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium főosztályvezető-helyettese, és kollegám Baranyi Bertold osztályvezető.
Röviden a törvényjavaslatról annyit szeretnék most itt elmondani, hogy a törvényjavaslat rendelkezéseinek többsége szinte szövegszerűen megegyezik azzal a javaslattal, amelyet a tavaszi ülésszakán az Országgyűlés egy másik törvényjavaslat részeként már elfogadott. Ez a másik törvényjavaslat az egyes esélyegyenlőségi tárgyú törvények módosításáról szóló T/18902. számú törvényjavaslat, ahol egységesen szerepelt a fogyatékosok esélyegyenlőségéről szóló törvény módosítása, és ehhez kapcsolódóan az egyenlő bánásmód követelményéről szóló törvény módosítása. Ismert önök előtt is, hogy ez a törvényjavaslat politikai vétó eredményeképpen visszakerült az Országgyűléshez, és az ülésszak végén már nem volt érdemben lehetőség az újbóli elfogadásra módosított tartalommal.
A kormányzat az erre a félévre szóló törvényalkotási program előkészítése során úgy döntött, hogy a két témakör fusson külön. A fogyatékosok esélyegyenlőségéről szóló törvény módosítása a későbbiekben a szociális és munkaügyi miniszter előterjesztésében kerül majd a Ház elé, és az egyenlő bánásmód követelményéről szóló törvénynek azt mondhatni, egy közepes terjedelmű felülvizsgálata, ami a másik célja volt ennek a tavaszi javaslatnak, az most önállóan került az Országgyűlés elé.
A célok azonosak azzal, mint a korábbiakban. Egyfelől a törvény alkalmazásának most már erre alkalmat adó időszakában az alkalmazással kapcsolatos technikai nehézségeket, elsősorban az Egyenlő Bánásmód Hatóság működésének gyakorlatában kialakult különböző problémákat próbálja kezelni a tervezet. Ennek részeként a legnagyobb terjedelemben az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testületre vonatkozó szabályok, jelenleg kormányrendeletben található szabályok törvényi szintre emelésére tesz javaslatot.
A másik eleme, ami igazából sürgőssé tette e javaslat benyújtását, az az, hogy az Európai Bizottság tárgykörben érintett biztosa, Vladimír Spidla úr több körben tett észrevételeket, felvetéseket a 43/2000. faji irányelv végrehajtásával kapcsolatban, ami annak idején ennek a törvénynek azt mondhatni, központi célja volt. Ezek az észrevételek, amelyek mostanra fennmaradtak a többszöri levélváltás eredményeképpen, ezek jelentős része a kormány álláspontja szerint a tartalma szerint olyan, amely pontosítással megoldható, a bizottsággal való további értelmezési vitákat kezeli, ugyanakkor a belső jogalkalmazást sem nehezíti el. Erre tekintettel a biztos úr állásfoglalásának megfelelő pontosításokat is tartalmaz a tervezet annak érdekében, hogy ennek az eljárásnak egy komolyabb szakaszát, esetleg egy kötelezettségi eljárást már most meg tudjunk akadályozni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Elnézést kérek, mielőtt a vitát megnyitnám, azt szeretném kérni, miután utalt arra, hogy politikai vétó eredményeként nem került sor a korábbi törvényjavaslat újra megszavazására, hogyha arról tájékoztatná a bizottságot, hátha mindenki nem teljesen naprakész a kérdésben, hogy a politikai vétónak mi volt az oka, és az érinti-e ezt a törvényjavaslatot.
BARANYI BERTOLD (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. A vétó semmilyen módon nem érintette ezeket a rendelkezéseket, a fogyatékosok esélyegyenlőségéről szóló törvényben meghatározott határidők elnök úr álláspontja szerint elfogadhatatlan mértékű eltolásával kapcsolatos volt a vétó.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A vitát megnyitom. Megkérdezem, hogy ki kíván hozzászólni. Répássy alelnök úrnak adom meg a szót.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Nem a törvényjavaslat egészéről fogok beszélni, mert igazából számomra egy jogi megoldás szúrt szemet, ez az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület. Az indoklásból is kiderül, hogy "Az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testületet jelenleg kormányrendelet statuálja, azonban uniós és számos civil kritika érte emiatt a szabályozást." A kormányzattól független, civil elemként vesz részt a testület az ellenőrzésben, kizárási, illetve összeférhetetlenségi jogokat állapít meg, hogy ki az, aki nem kérhető fel. De azt szögezzük le, attól, hogy egy törvényben kimondjuk, hogy a miniszterelnök fel fog kérni nagy tekintélyű, egyenlő bánásmódhoz értő szakértőket..., és ez számomra megint egy külön csodálatos világ, hogy ilyen tanácsadó testületek, ha a jogi, hatósági eljárásokban léteznek is, azok általában valamilyen szakértelemmel rendelkező testületek, mondjuk különböző igazságügyi szakértői vagy más szakértői tanácsadók. Én speciel nem tudom elképzelni, hogy az egyenlő bánásmódban kik tekinthetők majd szakértőnek, de mindegy.
Tekintsük úgy, hogy ez nem egy szakértői tanácsadói testület, hanem valamilyen civil tanácsadó testület, ami a hatósági eljárásban olyan módon vesz részt, hogy a hatóság döntéseit vagy döntéstervezeteit véleményezi. Teljesen bizarr ez az egész tanácsadó testület, de az még bizarrabb, hogy függetlennek nevezzük, miközben a kormány tagjainak javaslatára a miniszterelnök fogja felkérni ezeket a személyeket. Nem akarok idehozni egy másik témát, de ez körülbelül olyan független lesz, mint ahogyan tegnap vagy tegnapelőtt bejelentette Gyurcsány Ferenc, hogy az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium egyik kormánybiztosát kéri föl egy független vizsgálat lefolytatására Gönczöl Katalin személyében. Nagyjából ilyenfajta független tanácsadó testületek lesznek ezek.
Azt mondom, hogy vagy ne játsszuk el a függetlenséget, különösen törvényben ne statuáljunk független szervezeteket, vagy pedig bízzuk rá tényleg a civil szférára, hogy adnak-e ilyen tanácsokat az Egyenlő Bánásmód Hatóságnak. Vannak ilyen civil szervezetek, és az ő véleményüket természetesen be lehet vonni a döntéshozatalba. Éppen nemrégiben a kormány akarata alapján született meg például a lobbytörvény, amely nyilván másfajta érdekeket, elsősorban gazdasági érdekeket csatornáz be, de azért van egy olyan elképzelés, hogy még a hatósági döntésekben is véleményt mondhatnak bizonyos érdekvédelemmel foglalkozó szervezetek. Azt gondolom, az egyenlő bánásmód területén is biztosan vannak olyan civil szervezetek, akik véleményt tudnának mondani, de ez a fajta álfüggetlen tanácsadó testület, ez szerintem mulatságos történet.
Azt kérem, fontolja meg a kormány, hogy egyáltalán szükség van-e erre az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testületre. Nem akarok eleve rossz feltételezésekkel élni, de azért van egy kicsit olyan érzésem, hogy ezzel kvázi ezeket a civil szervezeteket, az ő véleményüket akarják letompítani, kanalizálni, mederbe terelni vagy nem tudom micsoda, hiszen ezeknek a civil szervezeteknek néha nagyon sarkos véleményeik vannak bizonyos egyenlő bánásmóddal kapcsolatos ügyekben, vagy diszkriminációs kérdésekben nagyon sarkos véleményük van. Esetleg a kormány azt gondolja, hogy ezek a vélemények kissé konszolidáltabbak lesznek akkor, hogyha majd egy ilyen hatósági tanácsadó testületben fognak megjelenni?
Összefoglalva: ezt az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testületet részben fából vaskarikának érzem, nem látom be, hogy ennek mi a szerepe, szakmailag nem látom be, hogy milyen olyan szaktudással rendelkeznének, ami nincsen meg az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál. Másrészt pedig a civil kontrollt szerintem nem lehet ilyen módon bevonni a hatósági döntésekbe, azt úgy lehet bevonni, hogyha a civil szervezetek véleményét valóban figyelembe veszik. Csak így látom megoldhatónak, úgy nem, hogyha a törvénnyel létrehozunk egy álfüggetlen testületet. Nos, összefoglalva, kizárólag csak jogi szempontból megvizsgálva, ezenkívül támogathatónak tartom a törvényjavaslatot, de ez az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület egy nem túlságosan komoly javaslatnak tűnik, ez inkább egy látszatintézkedésnek tűnik ebben a törvényjavaslatban.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Turi-Kovács képviselő úrnak adom meg a szót.
DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz): Köszönöm szépen. Egyetlen mondattal szeretném kiegészíteni, amit alelnök úr mondott. Azok az érvek, amelyeket elmondott, azok helytállóak, éppen ezért a magam részéről nem tartom támogathatónak, nem lenne ésszerű azt mondani, úgy gondolom - és itt kell folytatni a mondatot -, nem lenne ésszerű azt mondani, hogy támogatni kívánnánk valami olyasmit, ami egyébként meg kell mondanom, nem látszik semmi másnak, mint a civil szféra, valóban a civil szféra egyfajta kirekesztésének ennek az ügynek a kezeléséből. Nem szolgálhat mást az, mint amikor szakértőnek neveznek ki olyan személyeket - nagyon jól mondta ezt alelnök úr -, akiknek a szakértelme azon alapszik, hogy kinevezték szakértőnek. Azt gondolom, azt világosan kell látni, hogy ugyanakkor a civil szférán belül tényleg vannak olyanok, akik hosszú évtizedeken keresztül folytatott tevékenységükkel maguk szerezték meg azt a tapasztalatot és ismeretanyagot, amire szükség van. Ha ők ebből kimaradnak, akkor az ügy értelmetlen.
ELNÖK: Megkérdezem, hogy kíván-e valaki még részt venni a vitában? (Nem jelentkezik senki.) Úgy látom, hogy nem, akkor kérem, hogy a felvetésre reagáljanak.
DR. SEPSI TIBOR (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Nem vitatom azt, hogy az alelnök úr által hiányolt kormányzattól való szakmai függetlenség ennek a szervnek a működéséből hiányzik, nem véletlen, hogy a miniszterelnök úr személyéhez köti a megbízatás keletkezését ezen szerv esetében a tervezet. Az sem véletlen, hogy érdemben nem akar változtatni ezen a modellen, amit alkalmaz a most hatályos törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet. Ennek oka elsődlegesen abból ered, igazából abból a konstrukcióból, hogy a törvény egy közigazgatási hatóságot jelöl meg a végrehajtáshoz szükséges egyenlő bánásmód követelményeinek megsértésével kapcsolatos vizsgálatokra feljogosított szervnek. Ebből következik az, hogy ténylegesen ez a szerv, bár szakmai kontroll mellett, és egy külső szakmai testület segítségével, de ugyanakkor továbbra is a kormányzati működés keretein belül működik. Ennek az egyébként jól működő gyakorlattal rendelkező, és a hatóság működését ténylegesen segítő testületnek a jogállása nyilván ehhez tud igazodni. Erre tekintettel a legnagyobb függetlenség, ami adható neki ezen a rendszeren belül, az a kormányzaton belüli meghatározott rendben történő kijelölés érdemi szabályozása, a jogkörök teljes körű rendezése, és az, amit most már törvényi szintre emelünk - kormányrendeleti szint helyett -, ez az a személyi követelmény, hogy a felkért tagoknak minden esetben az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítése terén nagy szakmai tapasztalatokkal rendelkező személyeknek kell lenniük.
Ahhoz tennék még egy pontosítást, hogy ez a testület a hatóság működését kontrollálná vagy ellenőrizné. Ez részben igaz, ugyanis már a hatályos törvényben is az a konstrukció érvényesül, hogy az egyedi hatósági ügyek tekintetében ennek a szervnek nincsen szerepe, ott nincs egyetértési joga. Ezeknek a tartalmát, a tényleges gyakorlatot anonimizált formában a törvényjavaslat szerint a testület vizsgálhatják, de az egyedi hatósági ügyek intézésébe nem folynak bele, ennek a testületi jogállásnak a keretei közé - álláspontunk szerint - ez nem illeszthető be. Amiben pedig érdemi, külső és nagyobb rálátást biztosító segítségre van szüksége a bizottságnak, az úgynevezett elvi tevékenysége, a törvény alapján egyértelmű, hogy melyek a kérdések, egyfelől a jogszabálytervezetek véleményezése, különböző jelentéstételi kötelezettségek teljesítése.
Még egyszer mondom, való igaz, hogy ebből a szempontból ez egy részleges függetlenség, ugyanakkor ennek ellenére látunk garanciális elemet abban, hogy törvényi szintű statuálás történjen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A vitát lezárom, a határozathozatalra kerül sor. Megkérdezem, ki az, aki általános vitára alkalmasnak tartja a javaslatot. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Ki az, aki nem tartja általános vitára alkalmasnak? (Szavazás.) Öt. Ki tartózkodott? (Szavazás.)
Két tartózkodással a bizottság általános vitára alkalmasnak tartotta a javaslatot. Köszönöm szépen.
Rátérünk a negyedik napirendi pont tárgyalására, a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. számú törvény módosításáról szóló törvényjavaslatra. Köszöntöm a kormány képviselőit, és kérem, hogy nevük és beosztásuk bemondása után tájékoztassanak minket arról, amit el kívánnak még mondani a törvényjavaslattal kapcsolatban.
MOLNÁR JÁNOSNÉ (Pénzügyminisztérium): Jó napot kívánok! Molnár Jánosné vagyok, a Pénzügyminisztérium főosztályvezető-helyettese, kolleganőm Kiss Kornélia vezető tanácsos asszony.
Röviden csak néhány elemét emelném ki törvényjavaslatunknak. A módosítás alapvető indoka az volt, hogy a szabályozást a piaci igények által életre hívott változásokhoz igazítsuk, illetve ott, ahol szükség volt rá, pontosításra kerüljön sor. A legfontosabb itt, amire a bizottság figyelmét fel szeretnénk hívni, a következő: bővíti a javaslat a jelzálog-hitelintézetek finanszírozási lehetőségeit, enyhíti a jelzáloghitel-szerződés közokiratba foglalására vonatkozó kötelezettséget, lehetővé teszi - bizonyos korlátok között természetesen -, hogy más EGT-tagállam területén fekvő ingatlan fedezete mellett történjen hitelnyújtás, valamint átalakítja a jelzálog-hitelintézetek esetleges felszámolása esetén alkalmazandó szabályokat. Erről a négy pontról egy-egy mondatot szeretnék csak összefoglalásképpen mondani.
A bővítés részben a hitelintézetek mellett a pénzügyi vállalkozásoktól történő jelzáloghitel-vásárlásokat jelenti abban az esetben, ha a fedezetként szolgáló ingatlan hitelbiztosítéki értéke 70 százalékát ez nem haladja meg, illetve a futamidő legalább öt év.
A közokiratba foglalásra vonatkozó eddigi kötelezettség enyhítése annyit jelent, hogy el lehet tekinteni ettől, mert hiszen ez a bírósági végrehajtás bejegyezésére alkalmas eszköz a továbbiakban is.
Az EGT-tagállam területén fekvő ingatlanok fedezete melletti néhány korlátozás közül kettőt emelnék ki: a hitelállománynál létezik egy mennyiségi korlát, és nem haladhatja meg a 15 százalékot, illetve legalább kétéves tapasztalattal kell rendelkezni az adott tagállamban az ilyen típusú hitelnyújtásban ahhoz, hogy a tevékenységet ténylegesen megkezdhessék.
A felszámolási szabályok annyiban fognak változni, hogy elkülönül egymástól a jelzáloglevelek fedezetét képező vagyon a csődvagyontól, és külön a jelzáloglevelek birtokosainak kielégítését szolgáló, az ő érdekeiket képviselő fedezeti gondnok kerül kijelölésre, amennyiben olyan eset fordul elő, hogy felszámolásra kerül sor.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megnyitom a vitát, ki kíván hozzászólni, vagy kérdést föltenni? (Nem jelentkezik senki.) Úgy látom, hogy nincs jelentkező, akkor a határozathozatalra kerül sor. Ki az, aki általános vitára alkalmasnak tartja a javaslatot? (Szavazás.) Köszönöm szépen.
Úgy látom, hogy nagy többséggel általános vitára alkalmasnak tartottuk. Köszönöm szépen.
Napirendi pontjaink végére értünk. Egy kicsit bizonytalan vagyok a jövő heti programunkkal kapcsolatban, a jövő héten meg kell tárgyalni a költségvetés-tervezetet. Alelnök úrral egyeztettünk, az esetleges módosító indítványok miatt egy szerdai ülésnap lenne indokolt, de én úgy gondolom, hogy talán ezekhez a törvényjavaslatokhoz olyan nagy számban nem fog módosító indítvány beérkezni, tehát a következő hétfőn azokat megtárgyalhatjuk. Azt hiszem, mindnyájunk számára kedvezőbb, hogyha a jövő héten is kedden reggel tartanánk ülést, és a költségvetési törvényjavaslat általános vitára alkalmasságát meg tudnánk tárgyalni. Így készülünk, de természetesen közbejöhet valami, mint ahogy ez az előző héten is megtörtént. Köszönöm szépen.
A bizottság ülését bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 10 óra 7 perc)
|
|
Dr. Avarkeszi Dezső |
Jegyzőkönyvvezető: Bihariné Zsebők Erika