AIÜB-17/2006.
(AIÜB-17/2006-2010.)
az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának
2006. november 20-án, hétfőn, 11 óra 30 perckor
az Országház főemelet 58. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott*
A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényjavaslat (T/1299. szám), valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényjavaslat (T/1300. szám) általános vitára való alkalmasságának együttes megvitatása*
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése*
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) reflexiói*
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról*
A Szülőföld Alapról szóló 2005. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1301. szám) általános vitára való alkalmasságának megvitatása*
Gémesi Ferenc szakállamtitkár (Külügyminisztérium) szóbeli kiegészítése*
Gémesi Ferenc szakállamtitkár (Külügyminisztérium) válaszai*
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról*
a) Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló törvényjavaslat (T/1036. szám)*
b) A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló törvényjavaslat (T/1037. szám)*
c) Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között az utas-nyilvántartási adatállomány (PNR) adatainak a légi fuvarozók általi feldolgozásáról és az Amerikai Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma részére történő továbbításáról szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat, valamint a légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat*
1.A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényjavaslat (T/1299. szám)
(Általános vita)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
2.A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényjavaslat (T/1300. szám)
(Általános vita)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
3.A Szülőföld Alapról szóló 2005. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1301. szám)
(Általános vita)
4.Zárószavazások előkészítése
a) Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló törvényjavaslat (T/1036. szám)
b) A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló törvényjavaslat (T/1037. szám)
Elnököl: Dr. Avarkeszi Dezső (MSZP), a bizottság elnöke, valamint
Dr. Répássy Róbert (Fidesz), a bizottság alelnöke és
Dr. Fodor Gábor (SZDSZ), a bizottság alelnöke
Dr. Bárándy Gergely (MSZP)
Dr. Csákabonyi Balázs (MSZP)
Dr. Csiha Judit (MSZP)
Dr. Faragó Péter (MSZP)
Frankné dr. Kovács Szilvia (MSZP)
Dr. Gál Zoltán (MSZP)
Dr. Hajdu Attila (MSZP)
Dr. Szabó Éva (MSZP)
Dr. Szép Béla (MSZP)
Tóth András (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP)
Dr. Dorkota Lajos (Fidesz)
Dr. Horváth Zsolt (Fidesz)
Dr. Kontrát Károly (Fidesz)
Dr. Mátrai Márta (Fidesz)
Dr. Navracsics Tibor (Fidesz)
Dr. Szakács Imre (Fidesz)
Dr. Turi-Kovács Béla (Fidesz)
Dr. Vitányi István (Fidesz)
Dr. Rubovszky György (KDNP)
Dr. Salamon László (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Simon Gábor (MSZP) dr. Bárándy Gergelynek (MSZP)
Dr. Steiner Pál (MSZP) dr. Csiha Juditnak (MSZP)
Dr. Toller László (MSZP) dr. Csákabonyi Balázsnak (MSZP)
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Gémesi Ferenc szakállamtitkár (Külügyminisztérium)
Dr. Tordai Csaba főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Horváth Ágnes államtitkár (Egészségügyi Minisztérium)
Dr. Schlammadinger József főosztályvezető-helyettes (Egészségügyi Minisztérium)
Dr. Kökény Mihály képviselő (MSZP)
(Az ülés kezdetének időpontja: 11 óra 33 perc)
DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! A bizottság ülését megnyitom.
Ismertetem a helyettesítések rendjét: Csiha Judit helyettesíti Steiner Pált, Bárándy Gergely Simon Gábort, Csákabonyi Balázs pedig Toller Lászlót. A bizottság ülése határozatképes.
A kiküldött meghívóban egyezően javaslatot teszek a napirendre. Ezzel kapcsolatban van-e valakinek észrevétele? (Nincs.) Úgy látom, nincs. Kérem, aki a napirendi javaslattal egyetért, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság egyhangú szavazással elfogadta mai ülésünk napirendjét.
Rátérünk az 1. napirendi pont tárgyalására: a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényjavaslat általános vitája.
Üdvözlöm Papp Imre szakállamtitkár urat, és megkérdezem, hogy külön-külön mondaná el szóbeli kiegészítését, vagy esetleg együtt. (Dr. Papp Imre: Együtt.) Együtt? Akkor azt a javaslatot teszem, hogy miután tartalmilag annyira összefügg a két javaslat, időkímélés és tartalmi összefüggések miatt is mi is együtt tárgyaljuk a két napirendet. Ezzel kapcsolatban van-e valakinek észrevétele? (Nincs.) Nincs, akkor kérem, aki ezzel egyetért, jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen, akkor az 1. és 2. napirendi pontot egyben tárgyaljuk meg.
Átadom a szót államtitkár úrnak. Kérem, szóbeli kiegészítését mondja el.
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Ez a hatályos idegenrendészeti törvénynek a kettébontását jelenti két külön törvényben, ugyanakkor annak az elvárásnak tesz eleget, hogy próbálkoztunk az Európai Gazdasági Térség állampolgárai tekintetében már a hatályos idegenrendészeti törvényben egy külön fejezet megállapításával, azonban az uniós csatlakozás óta eltelt idő egyértelművé tette és az idevonatkozó közösségi irányelvek egyértelművé tették, hogy a hatályos idegenrendészeti törvényben nem tartható fönt az a szerkezet, amely a jelenlegi törvényt jellemzi.
Jól látható az anyagban az, hogy milyen közösségi jogi normák végrehajtására kerül sor, illetőleg a schengeni csatlakozásnak mely elemei teljesülnek a két törvény révén. Logikailag az egyik törvény hatálya kifejezetten az Európai Gazdasági Térség állampolgárait, családtagjaikat, valamint a magyar állampolgárok harmadik országbeli családtagjait jeleníti meg, míg a másik törvénybe kerül mindaz a személyi kör, aki az előző felsorolásban nincs benne.
A két javaslat megőrzi a hatályos idegenrendészeti törvénynek az értékeit, jogintézményeit, struktúráját, és ennek megfelelően próbálja logikailag szétválasztani a két törvényt akként, hogy a két törvény egymás tekintetében kereszthivatkozásokat nem tartalmaz. Tehát inkább vállaltuk annak az ódiumát, hogy valamit mind a két törvényben részleteiben is szabályozunk, semmint hogy kereszthivatkozások legyenek, és megnehezítsék a jogalkalmazók dolgát.
Szeretném bejelenteni a tisztelt bizottság számára, hogy készítettünk egy háttéranyagot is. A háttéranyag a javaslat sorrendjében szerepelteti azokat a normákat, amelyeknek a végrehajtása történik; az országgyűlési képviselők alapos felkészülése érdekében készítettük el ezt a háttéranyagot.
Talán ennyit mondanék bevezetőül. Szívesen válaszolok bármilyen kérdésre.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, szakállamtitkár úr. Megnyitom a vitát. Ki kíván hozzászólni?
Először alelnök úrnak adom meg a szót, aki kérdést kíván föltenni.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Államtitkár úr, kérdést szeretnék föltenni. A T/1300. számú törvényjavaslat címe elég borzalmasra sikeredett; az a címe, hogy "a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényjavaslat". Azt én megértem, hogy ez egy olyan jogi fogalom, amelyet jogászok értenek, de az, hogy "harmadik országbeli", ez egy viszonyszó. Nem sikerülne ezt jobban megfogalmazni, hogy kikre vonatkozik ez a törvény? Mert szerintem törvény elnevezésében nem szoktunk azért ilyen meghatározást adni. A T/1299. számú törvényjavaslat világos, az egy bizonyos joggal rendelkező személyek státusával kapcsolatos törvényjavaslat, az jobban meg van fogalmazva.
A törvényjavaslat címéhez ritkán szoktunk módosító javaslatot benyújtani, de nagyon rossz címnek érzem ezt a megfogalmazást.
ELNÖK: Kontrát képviselő úr kért szót.
DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Államtitkár Úr! A mi tapasztalataink szerint mind a két törvényjavaslat normaszöveg-tervezete jelentősen eltér attól, amit a frakcióvezetőknek korábban megküldött a minisztérium. Mi ennek az oka? Illetőleg még messzebbre megyek: az EK-irányelvek szerint ezeket a szabályokat mindkét törvényjavaslat vonatkozásában már hatályba kellett volna léptetni. Mi az oka a késedelemnek? A minisztérium miért nem korábban - a Belügyminisztérium, most pedig az új kormány működése óta az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium - terjesztette be ezeket a törvényjavaslatokat? Hiszen ez uniós kötelezettség lett volna.
Említette államtitkár úr a schengeni csatlakozást. Bár szervesen nem része a normaszöveg-tervezetnek, de megkérdezem, mikorra teszi ma, mikor tudunk mi teljes joggal csatlakozni a schengeni rendszerhez.
A következő kérdésem azzal kapcsolatos, hogy elég szűk határidőt szabnak a hatálybalépésre, 2007. január 1-jét. Az a szervezeti rendszer, amelynek feladata ezeknek a törvényeknek a végrehajtása lesz, fölkészíthető-e, alkalmassá tehető-e ilyen rövid időn belül erre, különös tekintettel arra, hogy egy csomó végrehajtási jogszabályt kell megalkotni még annak érdekében, hogy ezek a törvények a mindennapokba beépüljenek? Nem tartja-e aggályosnak - mert én egyébként igen -, hogy ezeket gyakorlatilag ténylegesen hatályba lehet léptetni?
Egyelőre ennyi lenne, köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni? (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok jelentkezőt, akkor viszont átadom az elnöklést Répássy alelnök úrnak, mert én szeretnék hozzászólni.
(Az ülés vezetését dr. Répássy Róbert (Fidesz), a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Megadom a szót elnök úrnak.
DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP): Köszönöm szépen, alelnök úr. Tisztelt Bizottság! Két nagy terjedelmű és roppant jelentős törvényjavaslat fekszik előttünk. A törvényjavaslatok elfogadásával hatályát veszti majd az az idegenrendészeti törvény, melyet az elmúlt évben nagy egyetértéssel módosított az Országgyűlés. Hiszen amikor erről a területről beszélünk, nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy ezek a törvények nagy számban érintenek a határainkon túl élő magyarokat, olyanokat, akik korábban maguk is voltak magyar állampolgárok, vagy a felmenőik között voltak magyar állampolgárok. Az akkori módosítás éppen arra irányult, hogy az idegenrendészeti eljárásokban minél inkább kezdeményezettek legyenek, és ha jól emlékszem, szinte teljesen egyhangú szavazással tudtuk elfogadni ezeket a törvényeket.
Ebből a szempontból lényeges változás az, hogy január 1-jétől uniós állampolgárok lesznek a Romániában élő magyarok is; mondhatni azt, hogy az egyik törvény hatálya alól átkerülnek a másik törvény hatálya alá. Ezért is nagyon fontos számunkra mind a két törvényjavaslat.
Valóban szükséges az elválasztás egyébként azért is, mert a jelenlegi szabályozás időnként összemossa - és itt kicsit egyetértek alelnök úrral, valóban kicsit furcsa a címben szereplő fogalom, a "harmadik országbeli állampolgárok", holott jól tudjuk, hogy itt az európai szabályoknak az átvételéről van szó -, tehát a jelenlegi szabályozás szerint kicsit összemosódnak a két kategóriába tartozó nem magyar állampolgárok, és nagy valószínűséggel egy törvény keretei között nem is tudtuk volna ezt megfogalmazni.
Nagyon fontosnak tartom azt is, hogy külön rendelkeznek a törvényjavaslatok a teljes jogú schengeni csatlakozásunk utáni változásokról is.
Mindezek alapján a szocialista frakció támogatja mind a két törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát. Természetesen nagyon fontos az, hogy a parlamentben a kormánypártok és az ellenzéki pártok ezekben a kérdésekben meg tudjanak egyezni. Őszintén remélem, hogy az országgyűlési vita során, ha szükséges, akkor módosító indítványok elfogadásával együtt, megfelelő végső szöveg kidolgozására lehetőség lesz.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Visszaadom az elnöklést.
(Az ülés vezetését dr. Avarkeszi Dezső (MSZP), a bizottság elnöke veszi át.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérem szakállamtitkár urat, válaszoljon a feltett kérdésekre.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm, elnök úr, a kérdéseket is és a tárgyszerű vitát.
A "harmadik országbeli" megjelölés - alelnök úr kérdésére válaszolva - valóban roppant furcsa. A magyar jogi terminológiában is így van, és az uniós terminológia ezt használja. A javaslat 120. §-ában a 77. oldalon felsoroltuk azokat az uniós normákat, amelyek megjelennek, és ezek szinte mindegyike címében a harmadik országokra vonatkozik. Mi örömmel vesszük, ha ennél jobb megközelítést tudnak találni, nem leszünk ennek ellenére.
A dolognak a terminológiai háttere abban rejlik, hogy eddig a magyar közjog szempontjából kétféle megközelítés volt: magyar állampolgár, illetve külföldi. A kettő jelent meg alkotmányjogilag, más nem volt. Ugyanakkor előkerült egy olyan kör, a szabad mozgás jogával rendelkezők köre, akik, ha úgy tetszik, az uniós terminológiában a második országok állampolgárai; tehát az a kör, amelyiknek az uniós dokumentumok alapján a szabad mozgáshoz való joga elvitathatatlan. Ez a változás felpuhítja a korábbi terminológiát, így a magyar állampolgárok után következnek gyakorlatilag a második országok állampolgárai, akik jelen esetben valamennyi uniós tagállam, az Európai Gazdasági Térség tagállamainak állampolgárai, ezek családtagjai, illetőleg a magyar állampolgárok családtagjai. Tehát ez a kör az, amely nemzetközi jogi értelemben a második országokat jeleníti meg, és így jön ki terminológiailag ez a - nem túl szerencsés, én elismerem - megfogalmazás, amely a harmadik országok állampolgáraira vonatkozik.
Kontrát képviselő úr kérdéseit tekintve, valóban igaza van, hiszen a két fő uniós normát már 2006. január 23-áig, illetőleg 2006 áprilisáig kellett volna átültetni a magyar jogba. Ez azt jelenti, hogy Magyarország megsértette a közösségi jogi követelményeket, aminek az eredményeként az egyik tárgykörben a Bizottság már vizsgálódik is Magyarország tekintetében, tehát a kötelezettségszegési eljárás megkezdődött. Itt azt tudom válaszolni tárgyszerűen, hogy nem készültek el azok a szakmai szövegek, amelyek egyeztetésre alkalmasak lettek volna, a kormány ilyet nem fogadott el az előző fél évben. S nyilván sok okot lehetne keresni, de azt hiszem, tárgyszerűen azt kell megállapítani, hogy nem voltak olyan szövegek, amelyek az Országgyűlés asztalára lehetőek lettek volna.
Még egy dolog történt: 2006. október 13-án hatályba lépett a schengeni közösségi kódex is, amely rendeleti szintű jogforrás. Tehát 2006. október 13-a óta további olyan problémák vannak ezen a területen, amelyek Magyarország elmarasztalásához vezethetnek.
Maga a schengeni csatlakozással kapcsolatos kérdése roppant időszerű. A teljes választ igazából december elején lehet csak megadni, amikor az Európai Unió Tanácsa állást foglal abban a tekintetben, hogy a schengeni csatlakozás vonatkozásában milyen forgatókönyv létezik. Magyarország eddig következetesen azt az álláspontot képviselte, hogy 2007 októberétől csatlakozni kíván a schengeni rendszerhez, vagyis abban az időpontban, amelyet korábban megjelöltek az uniós döntéshozók. Ez a teljes jogú schengeni csatlakozás az úgynevezett SYS II. rendszerhez való csatlakozással együtt következett volna be, amiről kiderült az Európai Unióban, hogy az az informatikai fejlesztés, amely a SYS II. megvalósításához szükséges, nem tud határidőben elkészülni. Magyarán az már bizonyos, hogy a SYS II. rendszerhez való csatlakozás a jövő évben nem következhet be; ehhez képest az Európai Unió későbbi céldátumokat jelöl meg.
A kompromisszumos megoldás egy portugál javaslat eredményeként állott elő, és ebben a kérdésben fog állást foglalni december elején az Európai Unió, amikor is az a kérdés vetődik fel, hogy mégiscsak az eredeti időben, tehát 2007 októberében kerüljön sor a csatlakozásra, de nem a SYS II. rendszer, hanem gyakorlatilag a meglevő jelenlegi információs bázison, a SYS I. bázis alapján, annak módosított követelményrendszere alapján kerüljön sor erre a csatlakozásra. Ha ez így lesz, akkor ezt megelőzi egy körülbelül három-négy hónapos próbaüzem. Tehát nagyjából addigra kell a jogrendszerünknek készen állni a schengeni csatlakozásra.
Amit képviselő úr felvetett a kellő felkészülési idő tekintetében, ez a probléma valós, és mi magunk sem hihetjük nyilvánvalóan azt, hogy a törvény január 1-jén hatályba lép, a végrehajtási rendeletek és elsősorban az informatikai fejlesztések okán. Jelen pillanatban, amikor Magyarország azért küzd, hogy a schengeni tagállamok közül az újonnan csatlakozók egyikeként 2007 októberében megkezdhesse a teljes jogú schengeni tagságot, ebben a környezetben választotta a kormány ezt a hatálybalépési időt, nyilvánvalóan tudva azt, hogy ennek a módosítása szükséges lesz.
Amit a frakciók részére megküldött szöveggel kapcsolatban mondani kell, annyiban erősíteném mindazt, amit Kontrát képviselő úr elmondott, hogy mi arra törekedtünk a törvények kétharmados voltára tekintettel, hogy egy nagyon korai fázisban mutassuk be valamennyi politikai erő számára az elképzeléseinket. Annyiban kell itt önkritikát gyakorolnom, hogy lehet, hogy túl korai fázisban mutattuk ezt be, de még az államigazgatási egyeztetés megkezdésével egyidejűleg küldtük ki az egyes képviselőcsoportoknak a szöveget. Vagyis a változás oka az, hogy az egyes szaktárcák megtették a szakmai javaslataikat, és jól látható, hogy számos más törvény módosítására is sor kerülne. Én tehát remélem, képviselő úr azt tudja megerősíteni, hogy javult a szöveg az egyeztetést követően. Természetesen készen állunk arra, hogy bármilyen szakmai segítséget nyújtsunk, illetve mint ahogy a korábbi időszakban néhány, az igazságügyi tárca tárgykörébe tartozó kétharmados törvénynél gyakorlat volt, háttérmegbeszélésekre, szakmai megbeszélésekre készen állunk annak érdekében, hogy Magyarország schengeni csatlakozása teljes joggal bekövetkezhessen a következő évben.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, szakállamtitkár út. Kontrát képviselő úr kért szót.
DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Államtitkár Úr! Szeretném lerögzíteni, hogy a Fidesz frakciója a legnagyobb jóindulattal és jó szándékkal van a benyújtott törvényjavaslatokat illetően. Mindenképpen mi is azt szeretnénk, ha jó törvényeket alkotna a parlament, és ebben tényleg mind az uniós kötelezettségek megjelennének, mind pedig a magyar érdekek szerephez jutnának. Úgy gondolom, ebben egyet tudunk érteni.
Ami a részleteket illeti, úgy gondolom, nem elhanyagolható az, hogy a 2005. december 1-jei, 2005/85/EK tanácsi irányelv miatt új menekültügyi törvény megalkotása is indokolt, és néhány szempontot szeretnék a T/1300. törvényjavaslattal kapcsolatban fölvetni, valamint az államtitkár úr és a bizottság tagjainak figyelmébe ajánlani. Az egyik ilyen az idegenrendészeti és menekültügyi jogszabályok kapcsolata, különösen a befogadottakra tekintettel; a lehetséges összeütközések kizárása; aztán a koherens migrációs stratégia kérdése; a különböző tartózkodási céllal Magyarországon tartózkodó külföldieknek a magyar társadalomra gyakorolt hatása; a kölcsönös hasznok kérdése; a feketegazdaság visszaszorítása, a foglalkoztatás kérdése; az integráció elősegítése és megkövetelése, hogy idejében el lehessen kerülni az Unióban egyre gyakoribbá váló problémákat; a magyar nyelvtudás, a magyar kultúra, a demokrácia ismeretének megkövetelése; a letelepedésnél a hároméves nemzeti letelepedési engedély létjogosultsága az EK-letelepedési engedély mellett, hiszen a nemzeti letelepedést át lehetne alakítani valóban nemzetivé, amely alá csak magyar felmenőkkel rendelkezők tartoznának; a magyar állampolgárok nem magyar állampolgár családtagjainak helyzete - ahogy ezt a kérdést államtitkár úr is említette -; valamint a kiutasítási szabályok egyszerűsítése, gyorsítása, különös tekintettel ha bíróság nem utasítja ki a bűncselekményt elkövető külföldit.
Úgy gondolom, ezek a kérdések, amelyeket csak példálózva vetettem föl, szintén aláhúzzák azt, hogy milyen alapossággal kell eljárni ezeknek a törvényjavaslatoknak a megtárgyalása, majdan elfogadása során. Úgy gondolom, mindenképpen módosító javaslatok benyújtásával lehet ezeket a közös célokat elérni a jövőt illetően.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Alelnök úrnak adom meg a szót.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Nagyon röviden szeretnék reflektálni arra, államtitkár úr, ami a közöttünk lévő információáramlás volt, és bocsánat, hogy ilyen részletkérdéssel is foglalkozom.
Ön is mondta, hogy ez a törvény egy korábban egységes törvényben szabályozott problémának a kettéválasztása. Akkor talán el lehetne gondolkodni azon, hogy a törvényjavaslat címe is ezt tükrözze. Az első törvénynek az a címe, hogy "a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról"; megfontolandó, hogy a másik törvény úgy szóljon, hogy "a szabad mozgás és tartózkodás jogával nem rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról". Mert ez a "harmadik országbeli állampolgárok" szerintem nem pontos, én nem szeretném, ha ilyeneket alkalmaznánk. Tudjuk jól, hogy használjuk ezt a kifejezést, hogy "harmadik világ", de akik egyébként ott élnek, nem szeretik hallani, hogy ők a harmadik világba tartoznak; sőt ők úgy gondolják, hogy az az első világ. De mindegy, ebbe ne menjünk bele, ez egy szemléletbeli probléma.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki részt venni a vitában? (Nincs ilyen jelzés.) Államtitkár úr kíván reagálni? Öné a szó.
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) reflexiói
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm. Köszönöm alelnök úr konkrét javaslatát is. Nyilvánvaló, hogy egy törvény kettéválasztása és két új törvény megalkotása kapcsán valahogy érzékeltetni kell a kettő közötti logikai viszonyt, én tehát azt mondom, hogy irányában a javaslata megfelelő ebből a szempontból. Nyilván végig kell nézni, hogy hogyan kell ezt egy adott törvényen végigfuttatni.
Amit Kontrát képviselő úr hangsúlyozott, szintén rendkívül lényeges elemei ennek a tárgykörnek, és magunk is azon vagyunk, hogy ezek a kapcsolódások rendben legyenek. Azt szeretném megerősíteni, készen állunk arra, hogy ezeket az egyeztetéseket lefolytassuk, annak érdekében, hogy a két törvény létrejötte koherenciazavart ne jelentsen. S külön köszönöm azt a megjegyzését, amely a menekültügyi jogszabályokra vonatkozott, hiszen ott is van átültetési határidőnk 2007 decemberéig. Jobb volna tehát most átgondolni néhány ügyet teljes egészében, összefüggéseiben a jövőre nézve, annak érdekében, hogy ne kelljen jövő tavasszal vagy jövő ősszel ezekhez a kérdésekhez újfent hozzányúlni.
A magam részéről tehát csak támogatni tudom azokat az elképzeléseket, amelyek a két törvény összhangjának a megteremtésére irányulnak. Köszönöm szépen.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen. A határozathozatal következik, itt viszont nyilván külön szavazunk a két törvényjavaslatról.
Először a T/1299. számú törvényjavaslatról szavazunk. Ki az, aki általános vitára alkalmasnak tartja? (Szavazás. - Látható többség.) Ki az, aki nem tartja általános vitára alkalmasnak? (0) Ilyen nincs. Ki tartózkodott? (Az ellenzéki pártok képviselői.) Köszönöm szépen, a bizottság többsége általános vitára alkalmasnak tartotta.
Most a T/1300. számú törvényjavaslatról szavazunk. Ki az, aki általános vitára alkalmasnak tartja? (Szavazás. - Látható többség.) Ki az, aki nem tartja általános vitára alkalmasnak? (0) Ilyen nincs. Ki tartózkodott? (Az ellenzéki pártok képviselői.) Köszönöm szépen, a bizottság többsége ezt is általános vitára alkalmasnak tartotta.
Tisztelettel azt szeretném javasolni az előterjesztő képviselőjének, hogy a minél szélesebb egység megteremtése érdekében kezdeményezzenek többpárti megbeszéléseket, esetleg közös módosító indítványok benyújtása érdekében. (Dr. Papp Imre egyetértően bólint.) Köszönöm szépen.
Az 1. és 2. napirendi pont tárgyalását lezárom.
Következik a 3. napirendi pont: a Szülőföld Alapról szóló 2005. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat.
Üdvözlöm Gémesi Ferenc szakállamtitkár urat. Kérem, szóbeli kiegészítését mondja el.
Gémesi Ferenc szakállamtitkár (Külügyminisztérium) szóbeli kiegészítése
GÉMESI FERENC szakállamtitkár (Külügyminisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Olyan módosításról van szó, amely egy alapvető, a határon túli magyarság identitásának megőrzését támogató rendszer átalakításáról szól.
A nyár óta kezdődött konzultációk során, amelyet a kormányzat a határon túli magyar szervezetek vezetőivel folytat, egyértelművé vált, hogy meg kell próbálni a jelenlegi, viszonylag sokcsatornás rendszerhez képest egy jóval egyszerűbb, a források elosztását jobban koordináló és sokkal inkább a projektekre, a programokra, támogatásokra koncentráló rendszert létrehozni a jelenlegi, viszonylag sokrétű és néha elaprózódott támogatási formák helyett. A konzultációk során egyértelművé vált, támogatottsága van annak, hogy a Szülőföld Alapról szóló törvény módosításra kerüljön. A Szülőföld Alap az elmúlt két évben beváltotta a hozzá fűzött reményeket a támogatáspolitika területén. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy ha át akarjuk alakítani a teljes támogatáspolitikai struktúrát, hozzá kell nyúlni az alap szerkezetéhez és szervezetéhez.
A módosítás elsősorban az alap szervezeti rendszerét alakítaná át. Létrejönne egy olyan háromszintű intézményrendszer, amelyben a döntéshozatal a politika kezében maradna, a miniszterelnök által vezetett és határon túli magyar politikusok részvételével működő egyeztető fórum döntene a fő célokról és prioritásokról. Létrejönne egy második szint, a szakmai döntéshozó szint, ahová Magyarországról és határon túlról szakértőket delegálnának. S létrejönne egy önálló kezelő szervezet, amely a végrehajtással foglalkozna.
A módosítás világosan leírja, milyen intézményi struktúrában gondolkodunk. A korábbiakhoz képest sokkal világosabbá kívántuk tenni a módosítás során, hogy ez a három szint egymástól elválik, így az összeférhetetlenséget az eddigiekhez képest sokkal pontosabban rögzítettük.
A módosítás többi része elsősorban további felhatalmazásokról szól rendeletalkotásra, illetve arról, hogy a gazdasági és vállalkozásösztönzési támogatások hatékonyabbá tétele érdekében a kormány a Magyar Fejlesztési Bank közreműködésével hozna létre egy új vállalkozást, amely vállalkozási alapon tudná a határon túli vállalkozókat, illetve a magyarországi, de határon túl vállalkozásokat indítókat támogatni.
Ennyiben foglalnám össze szóban a kiegészítést az előterjesztéshez. Köszönöm szépen, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm szépen, szakállamtitkár úr. Megkérdezem, ki kíván hozzászólni.
Répássy alelnök úrnak adom meg a szót.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Szeretném jelezni, tekintettel arra, hogy nem a mi bizottságunk az első helyen kijelölt bizottság ennek a törvénynek a tárgyalására, én megkérdeztem a külügyi bizottság tagjainak véleményét, és az ő álláspontjuk az, hogy a frakció nem támogatja ezt a törvényjavaslatot. Vélhetően azért nem, mert koncepcionális eltérés van a mi álláspontunk és a kormány álláspontja között.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Úgy látszik, a mai egy különleges nap, mert ehhez a napirendi ponthoz is szeretnék hozzászólni, úgyhogy átadom az elnöklést Fodor alelnök úrnak.
(Az ülés vezetését dr. Fodor Gábor (SZDSZ), a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Értelemszerűen, elnök úr megjegyzésének megfelelően Avarkeszi Dezső elnök úrnak adom meg a szót. Tessék!
DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP): Köszönöm szépen, alelnök úr. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Szakállamtitkár Úr! A Szülőföld Alapról szóló törvény igen kedves az én szívemnek, hiszen annak idején, amikor az Országgyűlés elfogadta az alaptörvényt, az én módosító törvényjavaslatom alapján alakult ki a jelenlegi szervezeti rendszere, és számos garanciális szabály akkor került be a törvényjavaslatba, többek közt az is, hogy minden évben legalább 1 milliárd forintra ki kell egészíteni az alapot költségvetési összegekből.
Én feltétlenül egyetértek azzal, hogy érdemes az egész támogatási rendszerünket áttekinteni, hiszen nem biztosított a különböző támogatási célok, támogatási formák közötti összhang, annak ellenére, hogy annak idején a Szülőföld Alap Tanácsa úgy állt föl, hogy tagjai lettek a különböző közalapítványok képviselői, azon közalapítványok képviselői, amelyek a határon túli magyarok számára különböző támogatásokat biztosítottak. Nem volt átlátható a rendszer, és akkor még nem is beszélhetünk olyan támogatási formákról, olyan támogatásokról, amelyeket például a különböző önkormányzatok a testvérvárosi, testvérmegyei kapcsolatokon keresztül nyújtanak határon túli magyarlakta települések számára; de még a különböző minisztériumok által nyújtott támogatások is csak egy javuló rendszerben váltak átláthatóvá. Ezért tehát én feltétlenül támogatom ezt a módosítást.
El kell azonban mondanom, hogy a mi számunkra is van néhány olyan eleme, amelyet talán érdemes még egyszer átgondolni, és nagy valószínűséggel mi is fogunk módosító indítványt benyújtani.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Visszaadom az elnöklést Avarkeszi Dezső elnök úrnak. Tessék!
(Az ülés vezetését dr. Avarkeszi Dezső (MSZP), a bizottság elnöke veszi át.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni a törvényjavaslathoz? Vitányi képviselő úré a szó.
DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Szeretném megkérdezni az államtitkár úrtól, hogy a törvény átalakítása kapcsán mennyi a garancia arra vonatkozóan, hogy a közalapítványok felszámolását követően minden eddigi alapítványi és hasonló jellegű pénz ebbe az alapba kerül, csorbítás nélkül.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ha jól látom, most már nincs további hozzászóló.
Megadom a szót szakállamtitkár úrnak.
Gémesi Ferenc szakállamtitkár (Külügyminisztérium) válaszai
GÉMESI FERENC szakállamtitkár (Külügyminisztérium): Köszönöm szépen. Én is úgy gondolom, hogy koncepcionális nézetkülönbségek vannak, ezt kár is lenne eltagadni, és nyilván majd a szakmailag leginkább érintett bizottság előtt ez kellő részletességgel ki fog derülni.
Szeretném megköszönni elnök úrnak a hozzászólását, különösen azt, miként jelezte is, hogy kormánybiztosi működése során ez a kérdéskör napirenden szerepelt, és valóban, a Szülőföld Alap a kritikák ellenére azért kiállta a próbát, és jól működő rendszerré vált.
Hogy hogyan kerülhetnek a források az alapba: felhatalmazást kap a kormány ebben a törvényjavaslatban, hogy átcsoportosításokat hajtson végre a 2007. évi költségvetésben. Erre azért kellett sor kerüljön, hiszen eddig, miután törvénymódosításra nem került sor, az 1 milliárdos alaptervezés történhetett csak meg a 2007-es költségvetésben. Ugyanakkor a kormány a törvénymódosítás elfogadásakor hozott egy döntést arra nézve is, hogy át kell csoportosítani a megszűnő közalapítványok vagyonát az alapba. Tehát ilyenformán meg fog történni részint a vagyonátcsoportosítás, részint pedig majd a költségvetésből a forrásátcsoportosítás is.
Köszönöm szépen.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen. Határozathozatal következik, az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. Ki az, aki általános vitára alkalmasnak tartja a törvényjavaslatot? (Szavazás. - Látható többség.) Köszönöm szépen. Ki nem tartja annak? (Az ellenzéki pártok képviselői.) Köszönöm szépen, a bizottság többsége általános vitára alkalmasnak tartja.
Köszönöm szépen, szakállamtitkár úr.
Zárószavazások előkészítésére kerül sor. A kiküldött napirendi javaslatban két törvényjavaslattal kapcsolatban tettem javaslatot a zárószavazások előkészítésére.
Szeretném tájékoztatni a bizottságot, hogy közben érkezett egy jelzés, hogy az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között az utas-nyilvántartási adatállomány (PNR) adatainak a légi fuvarozók általi feldolgozásáról és az Amerikai Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma részére történő továbbításáról szóló megállapodás kihirdetéséről, valamint a légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz is a bizottságunknak be kellene nyújtani egy módosító indítványt.
Alelnök úrral konzultációt folytattunk, erre két lehetőség van. Az egyik az, miután úgy tűnik, hogy ez tényleg fontos, és valóban koherenciazavart kiküszöbölő indítványról van szó, a munkatársaink kiosztanák ezt a javaslatot, és kétharmados szavazással döntenénk a napirendünk kiegészítéséről; én erre szeretnék javaslatot tenni. Ha ezt nem fogadja el a bizottság, akkor a mai napon e tárgyban még egy bizottsági ülést kellene összehívni. Tisztelettel kérem, egészítsük ki ezzel a napirendet. Ezzel kapcsolatban van-e valakinek észrevétele? (Nincs.) Nincs.
Akkor kérem, aki ezzel egyetért, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás. - Látható többség.) Nagyon szépen köszönöm a bizottság tagjainak megértését és konstruktivitását.
Kérem munkatársainktól, legyenek szívesek kiosztani ezt a tervezetet.
a) Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló törvényjavaslat (T/1036. szám)
Rátérünk a 4. napirendi pont a) pontjára: az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló törvényjavaslathoz benyújtott, zárószavazást előkészítő módosításokra. Az ajánlás hét pontból áll, mindegyiket az előterjesztő javasolta, úgyhogy feltételezzük, hogy az előterjesztő ezt támogatja.
Az 1. pontban a 8. § (3) bekezdésének módosításáról van szó. Kérdezem, van-e hozzászólás. Úgy látom, nincs. Ki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság támogatja.
A 2. ponthoz van-e hozzászólás? (Nincs.) Ki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 3. pontot ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 4. pontot ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Az 5. pontot ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 6. és 7. pont tartalmilag összefügg. Kérdezni kíván alelnök úr.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Azt szeretném megkérdezni az előterjesztőtől, hogy miért marad el ez a lényegében hatályba léptető rendelkezés, ha felvilágosítana erről.
ELNÖK: Kérem, nevük, beosztásuk jelzésével válaszoljanak a feltett kérdésre.
DR. SCHLAMMADINGER JÓZSEF (Egészségügyi Minisztérium): Köszönjük szépen a szót, elnök úr. Schlammadinger József vagyok, az Egészségügyi Minisztérium jogi főosztályának helyettes vezetője.
E rendelkezés elhagyását alapvetően két indokból gondolnánk alátámasztottnak. Az egyik az, hogy mindenképpen szükségesnek tartanánk, ha az újjáalakuló kamarák esetében valóban attól a körtől kaphatnák a mandátumukat az új kamarai testületek, illetőleg tisztségviselők, akik a kamara vonatkozásában úgynevezett tagsági viszony fenntartási nyilatkozatot tettek. Tehát semmiképpen sem állhatna elő egy olyan helyzet, hogy miután egy négyötödös szabályról van szó, olyan személyek mandátuma miatt, akik egyébként az újjáalakuló kamaráknak már nem tagjai, főleg akkor, ha a korábbi választások eredményeképpen egy elég szűkösen létrejött pozitív választásról van szó, továbbra is ezen testületek ugyanabban a körben és ugyanabban a tisztségviselői körben mozoghatnának.
A másik egy logikai problémája ennek a javaslatnak, nevezetesen az, hogy főleg az országos szint alatt olyan területi szervek jönnének létre, jöhetnének létre az új törvény alapján, amelyeket az alapszabály határoz meg. Tehát bizonyos esetekben elképzelhető, miután korábbi kamarai törvények a területi szintet megyei tagozódás szerint képzelték el, ugyanakkor ez az új egységes kamarai törvény most már nem erről rendelkezik, hanem területi szervekről, amelyek létrejöhetnek akár megyei, akár regionális, akár több megye összevonásával létrejövő tagozódási szinten, tehát gyakorlatilag egy ilyen szabály fönntartása, ami lehetőséget ad a korábbi képviseleti szervek, tisztségviselők további fungálására, üti azt a szabályt, hogy egyáltalán nem biztos, hogy megyei szerveződésekben fognak működni az alapszabály alapján a korábbi szervezetek. Tehát egyfajta logikai ellentmondást hivatott ennek a rendelkezésnek az elhagyása is kiküszöbölni. Erről van szó pusztán.
Köszönöm szépen a szót.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki az, aki támogatja a két javaslatot? (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság elfogadta.
Rátérünk a b) pontra: a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló törvényjavaslatra. Itt részben kaptunk egy ajánlástervezetet, de ehhez érkeztek az ajánlástervezet elkészülte után is módosító javaslatok; illetve itt fekszik előttünk még két bizottsági módosítójavaslat-tervezet is.
Javaslom, hogy először az ajánlás pontjain menjünk végig. Az ajánlás 42 pontból áll, és mindegyiket az előterjesztő nyújtotta be.
Répássy alelnök úr kért szó.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Ügyrendi felvetésem van. Azt szeretném megkérdezni, mivel az ajánlás mind a 42 pontját az előterjesztő nyújtotta be, van-e valami akadálya annak, hogy együtt szavazzunk róluk, hiszen ezt valószínűleg a parlamentben is támogatott sorként egységesen fogják kezelni.
ELNÖK: Nem adom át az elnöklést, de a szocialista frakció nevében támogatom az ügyrendi javaslatot. (Nincs ellenvetés.) Köszönöm szépen.
Megkérdezem, hogy az ajánlás 1-42. pontjait ki támogatja. (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság támogatja.
Áttérünk a még benyújtott módosító javaslatokra. A T/1037/211. számon Kökény Mihály képviselő úr nyújtott be két javaslatot.
Az 1. pontban az egységes javaslat 45. § (1)-(2) bekezdését kívánja módosítani. Megkérdezem az előterjesztő képviselőit, egyetértenek-e a javaslattal.
DR. HORVÁTH ÁGNES államtitkár (Egészségügyi Minisztérium): Az előterjesztő támogatja a javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem, ki támogatja a javaslatot. (Szavazás.) Köszönöm, a bizottság támogatja.
A 2. pontban Kökény Mihály képviselő úr az egységes javaslat 29. §-ának (1)-(3) bekezdését kívánja módosítani. Megkérdezem az előterjesztő képviselőjét, egyetért-e a javaslattal.
DR. HORVÁTH ÁGNES államtitkár (Egészségügyi Minisztérium): Igen, támogatjuk a javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem, ki az, aki támogatja a javaslatot. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Dr. Horváth Zsolt képviselő úr nyújtott be szintén módosító javaslatot, melyben az egységes javaslat 67. §-ának elhagyását javasolja. Megkérdezem az előterjesztő képviselőjét, egyetért-e a javaslattal.
DR. HORVÁTH ÁGNES államtitkár (Egészségügyi Minisztérium): Nem tudjuk támogatni a javaslatot.
ELNÖK: Az előterjesztő nem ért egyet a javaslattal. Ki az, aki támogatja a javaslatot? (Közbeszólások.) Elnézést, most látom, hogy pontatlanul tettem föl a kérdést.
Horváth képviselő úr javaslata hat pontból áll. Javaslom, ha ebben egyetértés van, itt is együtt szavazzunk a hat pontról. Mind a hat pontra vonatkozott az előterjesztő álláspontja?
DR. HORVÁTH ÁGNES államtitkár (Egészségügyi Minisztérium): A kormány a hat pontból egyiket sem támogatja.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem tehát még egyszer, ki támogatja a javaslatokat. (Szavazás.) 7 igen. Ki nem támogatja? (16) 16 nem; a bizottság nem támogatja, és egyharmadot sem kaptak a módosító indítványok.
Itt fekszik előttünk két tervezet. Az egyik a 27. § (5) bekezdésének módosítására vonatkozik, egy helyesírási hibát kíván kiküszöbölni: "az" egészségbiztosítási szerv. Megkérdezem az előterjesztőt, egyetért-e ezzel a javaslattal.
DR. HORVÁTH ÁGNES államtitkár (Egészségügyi Minisztérium): Igen, egyetértünk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az alkotmányügyi bizottsági bizottság benyújtja-e ezt a módosító javaslatot? (Szavazás.) A bizottság egyetért vele, köszönöm szépen.
A második javaslatnál pedig kimaradt az egységes tervezet szövegéből "a fekvőbeteg-gyógyintézet által működtetett közforgalmú gyógyszertár kivételével" szöveg. Megkérdezem, az előterjesztő egyetért-e azzal, hogy benyújtsuk ezt a javaslatot.
DR. HORVÁTH ÁGNES államtitkár (Egészségügyi Minisztérium): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen, akkor szavazásra teszem föl. Ki az, aki egyetért a javaslat benyújtásával? (Szavazás.) A bizottság egyetért vele, és benyújtja ezt a módosító javaslatot.
Köszönöm szépen.
Megkérdezem, kiosztásra került-e az amerikai-EU-s megállapodás. (Igen.)
Annyit szeretnék elmondani, hogy két elemből áll: az egyik azt a meglehetősen félreérthető fogalmazást próbálja kiküszöbölni, miszerint nem az dönti el az adatok továbbítását, hogy a légi fuvarozónak általában vannak-e az Egyesült Államokba és Kanadába irányuló járatai, hanem az adott járat utasairól van szó; a másik pedig a schengeni megállapodással kapcsolatos kitételeknek az elhagyása, hiszen erre már egyéb módosítások miatt nincs szükség.
A módosító javaslat négy pontból áll. Megkérdezem az előterjesztő képviselőjét, tud-e mind a négy pontról nyilatkozni egyben.
DR. TORDAI CSABA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr, igen, mindegyiket támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem, kíván-e valaki hozzászólni. Nem látok ilyen jelzést. Szavazhatunk itt is egyben a négy pontról? Úgy látom, igen.
Aki egyetért azzal, hogy benyújtsuk a négy pontból álló javaslatot, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság nagy többséggel támogatta.
Köszönöm szépen Tordai Csaba főosztályvezető úrnak.
Ezzel a napirendi pontjaink végére értünk.
Szeretném felhívni a figyelmet, hogy holnap reggel - ahogy Kontrát képviselő úr mondja: közkívánatra - 9 órakor bizottsági ülést tartunk nagyon fontos napirendi pontok tárgyalásával. Többek között az ombudsmanok meghallgatására kerül sor, valamint a költségvetéshez benyújtott módosító javaslatok megvitatására.
Köszönöm szépen, az ülést bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 27 perc)
|
|
Dr. Avarkeszi Dezső |
Jegyzőkönyvvezető: Prin Andrea