AIÜB-19/2006.
(AIÜB-19/2006-2010.)
az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának
2006. november 27-én, hétfőn, 11 óra 30 perckor
az Országház főemelet 58. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott*
A büntetőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló törvényjavaslat (T/1369. szám) általános vitára való alkalmasságának megvitatása*
Dr. Molnár Gábor (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése*
Dr. Molnár Gábor (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) válaszai*
Döntés az általános vitára való alkalmasságról*
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének rigai csúcstalálkozója idejére nyújtott NATO-támogatáshoz történő magyar katonai hozzájárulásról szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat (H/1399. szám); a honvédelmi és rendészeti bizottság önálló indítványának általános vitára való alkalmasságának megvitatása*
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1140. szám)*
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről: a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1338. szám)*
Dr. Dávid Ibolya (MDF) szóbeli kiegészítése*
Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium álláspontjának ismertetése*
Dr. Dávid Ibolya (MDF) válasza*
Döntés a tárgysorozatba-vételről, valamint az általános vitára való alkalmasságról*
1.A büntetőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló törvényjavaslat (T/1369. szám)
(Általános vita)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
2.Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének rigai csúcstalálkozója idejére nyújtott NATO-támogatáshoz történő magyar katonai hozzájárulásról szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat (H/1399. szám)
(A honvédelmi és rendészeti bizottság önálló indítványa)
(Általános vita)
3.Zárószavazások előkészítése
- A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1140. szám)
4.Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről
- A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1338. szám)
(Dr. Dávid Ibolya (MDF) képviselő önálló indítványa)
(Általános vita)
Elnököl: Dr. Avarkeszi Dezső (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Répássy Róbert (Fidesz), a bizottság alelnöke
Dr. Fodor Gábor (SZDSZ), a bizottság alelnöke
Dr. Bárándy Gergely (MSZP)
Dr. Csiha Judit (MSZP)
Dr. Faragó Péter (MSZP)
Frankné dr. Kovács Szilvia (MSZP)
Dr. Gál Zoltán (MSZP)
Dr. Hajdu Attila (MSZP)
Dr. Szabó Éva (MSZP)
Dr. Szép Béla (MSZP)
Tóth András (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP)
Dr. Balsai István (Fidesz)
Dr. Kerényi János (Fidesz)
Dr. Kontrát Károly (Fidesz)
Dr. Mátrai Márta (Fidesz)
Dr. Navracsics Tibor (Fidesz)
Dr. Szakács Imre (Fidesz)
Dr. Turi-Kovács Béla (Fidesz)
Dr. Vitányi István (Fidesz)
Dr. Rubovszky György (KDNP)
Dr. Salamon László (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Csákabonyi Balázs (MSZP) dr. Csiha Juditnak (MSZP)
Dr. Faragó Péter (MSZP) megérkezéséig Frankné dr. Kovács Szilviának (MSZP)
Dr. Simon Gábor (MSZP) dr. Bárándy Gergelynek (MSZP)
Dr. Steiner Pál (MSZP) dr. Wiener Györgynek (MSZP)
Dr. Toller László (MSZP) dr. Szabó Évának (MSZP)
Dr. Rajmon Balázs osztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Molnár Gábor főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Papp Gabriella főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Dávid Ibolya képviselő (MDF)
Dr. Kárpáti György szakértő (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 11 óra 34 perc)
DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! A bizottság ülését megnyitom.
Ismertetem a helyettesítések rendjét: Frankné dr. Kovács Szilvia helyettesíti Faragó Pétert, Bárándy Gergely Simon Gábort, Szabó Éva Toller Lászlót, Wiener György Steiner Pált, Csiha Judit Csákabonyi Balázst. Megállapítom, hogy a bizottság ülése határozatképes.
A meghívóban kiküldötteknek megfelelően teszek javaslatot az ülés napirendjére. Van-e ezzel kapcsolatban valakinek észrevétele? (Nincs.) Kérem, aki a napirendi javaslatot elfogadja, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság az ülés napirendjét elfogadta.
Rátérünk az 1. napirendi pont tárgyalására: a büntetőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló törvényjavaslat.
Megkérem az előterjesztő képviselőit, hogy nevük és beosztásuk bemondása után tájékoztassanak bennünket a törvényjavaslat lényegéről.
Dr. Molnár Gábor (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. MOLNÁR GÁBOR (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Engedjék meg, hogy bemutatkozzunk: kollégám dr. Kárpáti György beosztott bíró, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumban a büntetőjogi kodifikációs főosztály szakértője; jómagam pedig dr. Molnár Gábor vagyok, ugyancsak az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium büntetőjogi és rendészeti kodifikációs főosztályáról, főosztályvezető-helyettes vagyok.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! E törvényjavaslat, amely a büntetőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről címet viseli, voltaképpen már csak egy második lépését jelenti annak a folyamatnak, amelynek az első lépését ez év tavaszán az Országgyűlés megtette. Voltaképpen egyfajta uniós kötelezettségnek a realizálásáról van szó; a közvetítői eljárás már ismert a hazai jogunkban, a polgári jogban már bevezetésre került, és ez a törvény tenné lehetővé azt, hogy a büntetőeljárásban is alkalmazásra kerüljön.
Két pólusa van ennek az eljárásnak. Ennek az eljárásnak a feltételeit elsősorban a nyomozás és a vádemelés szakaszában kell megteremteni. Az ennek az eljárásnak a lényege, hogy amennyiben a vádemelés feltételei fennállanak, akkor az ügyész, ha pedig az ügyész nem, akkor a bíróság közvetítői eljárásra utalhatja az ügyet. Már ebből is látszik, hogy ha az ügyész vagy a bíróság közvetítői eljárásra utalja az ügyet, akkor ez a büntetőeljárással párhuzamosan zajló eljárás lehet, és ennek a párhuzamosan zajló eljárásnak az eljárási szabályait tartalmazza ez a törvény. Megismétlem, hangsúlyozom azonban, hogy ennek az új rendszernek a büntetőeljárási szabályait a parlament már ez év februárjában elfogadta, és kihirdetésre került a 2006. évi LI. számú törvénnyel. A büntetőeljárási törvénybe került bele, amely úgy rendelkezik, hogy a közvetítői eljárásra vonatkozó rendelkezések majdan 2007. január 1-jével lépnek hatályba.
Ez az előttünk fekvő törvényjavaslat tehát a közvetítői eljárás részletes szabályait határozza meg. Ennek az eljárásnak a lényege, hogy egy konfliktuskezelő eljárás, amelyben a közvetítő segítségével a sértett és az ügy terheltje - a vádemelésig gyanúsított, a vádemelést követően pedig vádlott - között lehetővé teszi azt, hogy úgymond, valamilyen konfliktusrendezésre kerüljön sor. Ennek az eljárásnak az eredménye pedig szintén büntető anyagi jogi jellegű eredmény. Kétféle eredmény van, amely már szerepel a büntető törvénykönyv 36. §-ában, és ez az eredmény a következő: ha létrejön a megállapodás és azt teljesíti a terhelt, akkor bizonyos esetekben büntethetőséget megszüntető okot eredményez - bizonyos esetek alatt azt értem, hogy a három év szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmények miatt indult eljárásban -; ha pedig súlyosabb bűncselekmény miatt, legfeljebb öt évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény miatt indult a büntetőeljárás és a terhelt teljesíti a megállapodásban foglalt kötelezettségét, akkor pedig ez a büntetés korlátlan enyhítését teszi lehetővé.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Kérjük, hogy a bizottság vitassa meg az előttünk fekvő törvényjavaslatot, és ajánlja, tekintse alkalmasnak általános vitára.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem, ki kíván hozzászólni. Alelnök úrnak adom meg a szót.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Előterjesztők! A képviselőcsoportunk támogatja a törvényjavaslat általános vitára bocsátását, és támogatjuk a törvényjavaslat elfogadását is. Valószínűleg módosító javaslatot fogunk hozzá benyújtani, de ez az egész törvényjavaslat támogatását nem érinti.
Ellenben azzal kapcsolatban vannak félelmeink, aggályaink, hogy a gyakorlatban ez a törvény hogyan fog tudni érvényesülni, egészen pontosan a pártfogó felügyelői hálózat tekintetében vannak kételyeink. Például hogy a pártfogó felügyelői szolgálat vajon szakmailag felkészült-e erre a rá háruló újabb feladatra; rendelkezésükre áll-e a szükséges költségvetési forrás erre a feladatra; vannak-e megfelelő helyiségek, mármint fizikailag adottak-e a feltételek arra, hogy egy ilyen közvetítői tárgyalást le lehessen folytatni; illetve készült-e felmérés arra, hogy évente várhatóan hány ilyen közvetítői eljárás lefolytatása történne, vagyis van-e valamilyen hatástanulmány, vizsgálta-e előzetesen a törvény hatásait a tárca?
Ezek a kérdéseink vannak, de egyébként összességében támogatjuk a törvényjavaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Bárándy képviselő úr kíván szólni.
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen. Úgy gondolom, ez a beterjesztett törvényjavaslat összhangban van a büntetőeljárási garanciákkal, abból egyetlenegyet nem sért meg. Konszenzusra törekszik a büntetőeljárásban előforduló konfliktusoknak az elmélyítése helyett; és nyomon követhető, hogy egyértelműen és feltétlenül a sértett érdekét szolgálja a büntetőeljárásban, egyrészt az eljárás elhúzódásának a megakadályozásával, másrészt pedig azzal, hogy a sértett sokkal többet ér akkor az eljárással, ha őt kárpótolják valamilyen módon, mint ha az elkövetőt egyszerűen megbüntetik. Azt gondolom, büntetőpolitikai szempontból ez egy nyomósabb érv.
Annyit hadd tegyek hozzá, hogy az Igazságügyi Hivatalban dolgozó pártfogó felügyelőknek a létszámát nem fogják leépíteni, és ez nyilvánvalóan garanciát fog nyújtani arra, hogy ez a törvény alkalmazható lesz, ez a jogszabály valóban eléri a célját.
Mindezek alapján a Magyar Szocialista Párt frakciója támogatja és általános vitára alkalmasnak tartja a javaslatot.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki részt venni a vitában? (Senki sem jelentkezik.) Úgy látom, hogy nem.
Kérem, hogy a felmerült kérdésekre tessék válaszolni.
Dr. Molnár Gábor (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) válaszai
DR. MOLNÁR GÁBOR (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Nagyon fontos volt a számunkra az, hogy ez egy alkalmazható jogintézménye legyen a büntetőeljárási jogunknak. Ehhez képest akkor, amikor a létező intézményrendszerre telepítettük ezt a rendszert, tehát a pártfogói felügyelői szolgálathoz telepítettük, illetve tervezzük telepíteni ezt a feladatot, akkor arra gondoltunk, hogy egyrészről az infrastrukturális feltételek teljes mértékben adottak, másrészről körültekintően vizsgáltuk ennek a költségvetési fedezetét. Harmadsorban pedig úgy gondoltuk, hogy azok a pártfogók, akik ezen a területen dolgoznak, tehát folyamatosan közreműködnek részben a pártfogó felügyelői vélemények elkészítésében, részben a büntetések, intézkedések végrehajtásában, illetőleg az elítéltek utógondozásában, megfelelően felkészültek a feladatra.
Természetesen ez egy vadonatúj feladat, és úgy gondoljuk, hogy perspektivikusan - és ezt jeleztük is már korábban - indokolt lehet speciális közvetítői képzés beindítása, gondolkodunk ezen is. De hangsúlyozom, hogy igazából nem jogászi, nem elsősorban jogászi képzettséggel rendelkező személyekre szerettük volna ezt a feladatot telepíteni, hanem olyan személyekre, akik ezeken a területeken megfelelő gyakorlattal már rendelkeznek.
Úgy gondoljuk, hogy részben a személyi, részben a dologi feltételek biztosítottak ahhoz, hogy már induláskor alkalmazható legyen ez a jogintézmény.
Végeztünk bizonyos felméréseket is arra vonatkozóan, hogy körülbelül mekkora ügyforgalom prognosztizálható. A mi elképzeléseink szerint, amikor felfut ez az intézmény - ez a felfutás véleményünk szerint legalább egy évet igénybe vesz -, akkor körülbelül évi 5-6 ezer ilyen jellegű üggyel számolhatunk. Az, hogy hogyan alakult ki ez a kalkuláció: ez abból adódott egyrészről, hogy mekkora az az ügyteher, amely egyáltalán érinti ezt a bűncselekmény-kategóriát; a második az, hogy voltaképpen azokban az ügyekben lehet gondolkodni, amelyeket korábban is valamilyen diverziós módszerrel kezelt a büntetőeljárás, ezek a diverziós módszerek pedig a vádelemelés elhalasztása vagy adott esetben a próbára bocsátás.
Úgy gondoljuk, nagyjából-egészében lehet prognosztizálni ezt az ügyforgalmat, és hogy felkészültünk arra, hogy január 1-jétől alkalmazható legyen ez az intézmény.
Köszönöm szépen.
Döntés az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen. A határozathozatal következik. Kérem, hogy aki az előterjesztést általános vitára alkalmasnak tartja, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) Köszönöm szépen, úgy látom, egyhangú szavazással elfogadtuk. Köszönöm.
Miután első helyen kijelölt bizottság vagyunk, előadót kell állítanunk. Javaslom, hogy Bárándy Gergelyt bízzuk meg a bizottsági vélemény előadásával. Aki ezzel egyetért, kérem, jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság ezzel is egyetértett.
Köszönöm szépen a megjelenést az előterjesztők képviseletében.
Soron következik az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének rigai csúcstalálkozója idejére nyújtott NATO-támogatáshoz történő magyar katonai hozzájárulásról szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája. A honvédelmi és rendészeti bizottság önálló indítványáról kell döntenünk; a bizottság részéről nem tudnak részt venni az ülésünkön, de azt hiszem, enélkül is dönteni tudunk.
Megkérdezem, kíván-e valaki hozzászólni. (Nem.) Úgy látom, hogy nem.
Aki a határozati javaslatot általános vitára alkalmasnak tartja, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság általános vitára alkalmasnak tartotta a javaslatot.
Soron következik 3. napirendi pontunk: zárószavazás előkészítése. Egy ilyen törvényjavaslat van, amelynél zárószavazást előkészítő módosító indítványokat nyújtottak be: ez a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat.
Megkaptuk az ajánlástervezetet, tíz pontban szerepelnek a módosító indítványok. Ezek közül, ha jól látom, kilenc pontot az előterjesztő nyújtott be, egyet pedig országgyűlési képviselők, úgyhogy majd csak a 2. pontnál fogom kérdezni az előterjesztő véleményét.
Az 1. pontban az előterjesztő javaslata szerepel. Megkérdezem, ehhez kíván-e valaki hozzászólni. (Nincs ilyen jelzés.) Úgy látom, hogy nem. Kérem, aki ezt támogatja, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás. - Látható többség.) Megállapítom, hogy a bizottság a javaslatot támogatta.
A 2. pontban dr. Iván László és más képviselők nyújtottak be módosító javaslatot. Megkérdezem az előterjesztő képviselőjét - részben kérem, hogy neve, beosztása bemondása után válaszoljon -, támogatja-e az előterjesztő ezt a módosító indítványt.
PAPP GABRIELLA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Papp Gabriella vagyok, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese.
Az előterjesztő ezt az indítványt nem tudja támogatni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e valaki hozzászólni ehhez? (Nincs ilyen jelzés.) Úgy látom, hogy nem. Megkérdezem, ki támogatja ezt az indítványt; számolni fogok. (Szavazás.) 12 igen. Ki nem támogatja? (15) Ez 15 nem. Tehát a bizottság nem támogatta, de egyharmadot kapott az indítvány.
A 3. pontot az előterjesztő javasolta. Ki támogatja? (Szavazás. - Látható többség.) A bizottság támogatja.
A 4. pontot ki támogatja? (Szavazás. - Látható többség.) A bizottság támogatja.
Az 5. pontot ki támogatja? (Szavazás. - Látható többség.) A bizottság támogatja.
A 6. pontot ki támogatja? (Szavazás. - Látható többség.) A bizottság támogatja.
A 7. pontot ki támogatja? (Szavazás. - Látható többség.) A bizottság támogatja.
A 8. pontot ki támogatja? (Szavazás. - Látható többség.) A bizottság támogatja.
A 9. pontot ki támogatja? (Szavazás. - Látható többség.) A bizottság támogatja.
Végül a 10. pontot ki támogatja? (Szavazás. - Látható többség.) A bizottság támogatja.
Köszönöm szépen, a napirendi pontot lezárom.
Soron következik 4. napirendi pontunk, döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről: a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. Dávid Ibolya képviselő asszony terjesztette be. Megkérem képviselő asszonyt, hogy az előterjesztői asztalnál legyen szíves helyet foglalni. Ha jól tudom, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium képviselője is itt van - köszönöm szépen.
Megkérem elnök asszonyt, szóbeli kiegészítését mondja el a javaslathoz.
Dr. Dávid Ibolya (MDF) szóbeli kiegészítése
DR. DÁVID IBOLYA (MDF): Köszönöm szépen. A nagy rutinnal rendelkező tisztelt alkotmányügyi bizottság igen gyorsan átlátja ennek a módosító javaslatnak a lényegét. A szabálysértési törvény módosítására tettem javaslatot, aminek egyetlen célja van, hogy csak a mentelmi jogot biztosító pozíció betöltése idejére garantálja a mentelmi védettséget, a sérthetetlenséget a jogszabály, és ne képezze végleges akadályát szabálysértési eljárásoknak.
A javaslat nem előzmény nélküli. 2001-ben nyújtottam be egy javaslatot, akkor a büntetőeljárások vonatkozásában hasonló témában és tárgyban nyújtottuk be és fogadta el az Országgyűlés, akkor még abban a biztos tudatban, hogy a szabálysértési esetek ritka száma miatt ez nem szükségeltetik, hiszen az a képviselő vagy mentelmi jog jogosultja, aki elismeri magát a szabálysértés tényét, az nyilván a következő lépésben lemond erről a mentelmi jogról. Na, ez a gyakorlat egészen másként alakult az elmúlt időszakban, és ennek a pótlására nyújtottam be a szabálysértési törvény módosítására ezt a két-három bekezdésből álló javaslatot.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem, a kormány támogatja-e a javaslatot.
Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium álláspontjának ismertetése
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Jó napot kívánok. Rajmon Balázs vagyok, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium büntetőjogi és rendészeti kodifikációs főosztályának osztályvezetője.
Alapvetően az igazságügyi tárca álláspontját tudom jelenleg képviselni, kormányálláspont hiányában. Azt tudom mondani, hogy noha a javaslat gyakorlatilag megegyezik a büntető anyagi és eljárásjogi szabályok által tartalmazott mentességi szabályokkal, és ennek okán igazából szakmai kifogás ilyen oldalról nem merülhet fel, az valóban egy kérdés lehet, hogy a szabálysértések teljes körére indokolt-e ezt a fajta mentességet kiterjeszteni, hiszen itt azért csekélyebb súlyú cselekményekről is lehet szó; ugyanakkor időzítését tekintve el kell azt mondjam, hogy az igazságügyi tárca a jövő évre tervezi a teljes szabálysértési törvény újraalkotását, ezért időzítését tekintve megfontolandónak javasolnánk inkább a mentességnek akkor történő szabályozását.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Folyamatos zaj.) Egy kicsit nagyobb figyelmet kérek a bizottságtól!
Ki kíván hozzászólni? Alelnök úrnak adom meg a szót.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Csak egy kérdésem lenne, és nem is tudom, hogy az előterjesztőtől vagy a kormány képviselőjétől, de szeretném megkérdezni, hogy úgy emlékszem, a szabálysértési ügyekben eleve az objektív elévülési idő viszonylag rövid idő. Ha jól emlékszem, ez talán két év - majd segítenek, mennyi ez az objektív elévülési idő -, ez tehát gyakorlatilag azt jelenti, hogy valakivel szemben, mondjuk, egy nyolcéves mentességi időtartam után egy olyan ügyben folytatnak le eljárást, amely egyébként már hat évvel azelőtt elévült volna objektíve. Ez azért van, mert eleve bagatell ügyek ezek a szabálysértési ügyek, tehát a súlyuk nem olyan nagy, hogy a szabálysértési eljárás lefolytatásához túlságosan nagy érdek fűződne. (Folyamatos zaj.)
ELNÖK: Egy kis figyelmet kérnék!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Ezért hát megfontolásra javaslom, hogy ha az előterjesztő elnök asszony úgy tudja korrigálni a javaslatát, hogy ez arra vonatkozik, amennyiben az objektív elévülési időből még van hátra határidő, ha tehát objektíve még nem évült el a szabálysértés, akkor lehessen lefolytatni. Annak semmi értelmét nem látom személy szerint, hogy az objektív elévülési határidőt követően hosszú évekkel később eljárjanak ilyen bagatell ügyekben. Ennek nincs értelme, és a szabálysértési felelősségre vonásnak sem látom gyakorlati hasznát ebből a szempontból, hiszen olyan távoli már az időmúlás, hogy gyakorlatilag nagyon csekély, szinte csak jelképes büntetést fognak kiszabni, vagy akár lehet, hogy nem is fognak kiszabni büntetést valakivel szemben.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki kíván még hozzászólni? (Senki sem jelentkezik.) Nem látok jelentkezőt.
Először elnök asszonynak adom meg a szót.
Dr. Dávid Ibolya (MDF) válasza
DR. DÁVID IBOLYA (MDF): Köszönöm szépen. Teljesen egyértelmű a javaslat: az elévülés nyugszik az idő alatt, amíg személyes mentesség folytán ellene az eljárást nem lehet lefolytatni.
Egyetértek képviselő úrral, a megállapításával is egyetértek; bagatell ügyekben viszont bagatell dolog a mentelmi jog mögé bújni. S ha két alapelvet figyelembe veszünk, az egyik ebből a törvény előtti egyenlőség, a másik pedig, hogy ne legyen kiváltság az emberek szemében, sem az ittas járművezetésnél, sem az egyéb szabálytalanságoknál, gyorshajtásnál és még sorolhatnék sok esetet, az, hogy valaki képviselő, ezért én az igazságosság oldaláról megközelítve is úgy ítélem meg, hogy a büntetőeljáráshoz hasonlóan a szabálysértési törvény módosításának itt lenne a helye.
Az Igazságügyi Minisztérium képviselője elmondta, hogy jövő tavaszra elkészül az új Be.-módosítás. Három éve halljuk, hogy fél év múlva, egy év múlva lesz új Btk.-nk is. Ha tehát biztosak lehetnénk a tavaszi időpontban, akkor nyilván nem került volna ez ide, de szerintem még néhány év lesz még előttünk addig, hogy biztosan egy új Be.-je legyen Magyarországnak. Ezért én ezt a részjavaslatot elfogadásra javaslom önöknek.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem osztályvezető urat, kíván-e reagálni a kérdésre.
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igazán csak annyit mondanék, hogy itt színtiszta jogpolitikai kérdésről van szó, és én nem a szabálysértési elévüléstől közelíteném meg elsősorban, hanem onnan, hogy tényleg azt kell megfontolni - és ez elsősorban alkotmányossági kérdéseket vethet fel -, hogy melyek azok a szabálysértési cselekmények, amelyek esetében indokolt ezt biztosítani, és melyek azok a ténylegesen nagyon bagatell cselekmények - tiltott jégre lépés például -, amelyek esetében, mondjuk, nem. (Derültség.)
Csak ennyit szeretnék hozzátenni. Köszönöm szépen.
Döntés a tárgysorozatba-vételről, valamint az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen. A határozathozatalra kerül sor. Megkérdezem, ki támogatja azt, hogy tárgysorozatba vegyük az indítványt. (Szavazás.) Úgy látom, a bizottság többsége tárgysorozatba vette.
Akkor viszont az általános vitára való alkalmasságról is szavazzunk! Ki az, aki általános vitára alkalmasnak tartja? (Szavazás.) A bizottság általános vitára alkalmasnak tartja.
Köszönöm szépen.
Elnöki bejelentés
Mielőtt bezárnám az ülést, szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy holnap 10 órakor kezdődik a bizottsági ülésünk, és a napirendekre való tekintettel a mai ülésnél biztosan hosszabb ülés lesz. Kérem, tisztelt képviselőtársaim erre számítsanak. 11 órakor hallgatjuk meg Petrétei miniszter urat a Fidesz képviselőinek kérésére.
Köszönöm szépen, a bizottság ülését bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 00 perc)
|
|
Dr. Avarkeszi Dezső |
Jegyzőkönyvvezető: Prin Andrea