AIÜB-24/2006.
(AIÜB-24/2006-2010.)
az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának
2006. december 18-án, hétfőn, 11 óra 30 perckor
az Országház főemelet 58. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott*
A napirendi javaslat kiegészítése és elfogadása*
A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/1145. szám) kapcsolódó módosító javaslatainak megvitatása*
Az MSZP képviselőcsoportjának megkeresése Balog Zoltán képviselő úrnak, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság elnökének a 2006. október 31-ei együttes bizottsági ülésen történt ülésvezetése tárgyában*
Az elnök szóbeli kiegészítése*
Dr. Salamon László (KDNP) ügyrendi indítványa*
A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2006. november 20-ai ülésén elfogadott, az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között az utas-nyilvántartási adatállomány (PNR) adatainak a légi fuvarozók általi feldolgozásáról és az Amerikai Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma részére történő továbbításáról szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvény (T/1097/12. szám) megvitatása a Házszabály 110. § (2) bekezdése szerinti eljárásban*
a) Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1297. szám)*
b) A regisztrációs adó részleges visszatérítéséről szóló törvényjavaslat (T/1298. szám)*
c) A fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló törvényjavaslat (T/1339. szám)*
d) A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvénynek a vállalkozói "körbetartozások" mérséklése céljából történő módosításáról szóló törvényjavaslat (T/842. szám)*
e) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényjavaslat (T/1300. szám)*
f) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényjavaslat (T/1299. szám)*
g) Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvényjavaslat (T/1375. szám)*
h) A munkavédelemről szóló törvényjavaslat (T/1370. szám)*
a) Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1297. szám)*
g) Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvényjavaslat (T/1375. szám)*
1.A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat
(T/1145. szám)
(A határozathozatal II. szakaszába tartozó - a bizottság feladatkörébe tartozó - kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
2.Az MSZP képviselőcsoportjának megkeresése Balog Zoltán képviselő úrnak, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság elnökének a 2006. október 31-ei együttes bizottsági ülésen történt ülésvezetése tárgyában
(AIÜB-96-1/2006. szám)
(Állásfoglalás kialakítása)
3.A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2006. november 20-ai ülésén elfogadott, az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között az utas-nyilvántartási adatállomány (PNR) adatainak a légi fuvarozók általi feldolgozásáról és az Amerikai Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma részére történő továbbításáról szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvény
(A köztársasági elnök átirata és a visszaküldött törvény T/1097/12. számon került iktatásra)
(A Házszabály 110. § (2) bekezdése szerinti eljárásban)
4.Zárószavazások előkészítése
a) Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1297. szám)
b) A regisztrációs adó részleges visszatérítéséről szóló törvényjavaslat (T/1298. szám)
c) A fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló törvényjavaslat (T/1339. szám)
(Az önkormányzati és területfejlesztési bizottság önálló indítványa)
d) A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvénynek a vállalkozói "körbetartozások" mérséklése céljából történő módosításáról szóló törvényjavaslat (T/842. szám)
e) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényjavaslat (T/1300. szám)
f) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényjavaslat (T/1299. szám)
g) Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvényjavaslat (T/1375. szám)
Elnököl: Dr. Avarkeszi Dezső (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Répássy Róbert (Fidesz), a bizottság alelnöke
Dr. Fodor Gábor (SZDSZ), a bizottság alelnöke
Dr. Bárándy Gergely (MSZP)
Dr. Csákabonyi Balázs (MSZP)
Dr. Csiha Judit (MSZP)
Frankné dr. Kovács Szilvia (MSZP)
Dr. Gál Zoltán (MSZP)
Dr. Hajdu Attila (MSZP)
Dr. Szép Béla (MSZP)
Tóth András (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP)
Dr. Balsai István (Fidesz)
Dr. Horváth Zsolt (Fidesz)
Dr. Kerényi János (Fidesz)
Dr. Kontrát Károly (Fidesz)
Dr. Mátrai Márta (Fidesz)
Dr. Navracsics Tibor (Fidesz)
Dr. Szakács Imre (Fidesz)
Dr. Turi-Kovács Béla (Fidesz)
Dr. Vitányi István (Fidesz)
Dr. Rubovszky György (KDNP)
Dr. Salamon László (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Faragó Péter (MSZP) dr. Szép Bélának (MSZP)
Dr. Simon Gábor (MSZP) dr. Bárándy Gergelynek (MSZP)
Dr. Steiner Pál (MSZP) dr. Wiener Györgynek (MSZP)
Dr. Szabó Éva (MSZP) Frankné dr. Kovács Szilviának (MSZP)
Dr. Toller László (MSZP) dr. Csiha Juditnak (MSZP)
Burik Mária főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Karácsony Imréné szakállamtitkár (Pénzügyminisztérium)
Dr. Csirik Tamás tanácsos (Pénzügyminisztérium)
Hopka Viktória osztályvezető (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Kovácsy Zsombor szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium)
Dr. Katona Kálmán (MDF), a környezetvédelmi bizottság elnöke
Dr. Kökény Mihály (MSZP), az egészségügyi bizottság elnöke
(Az ülés kezdetének időpontja: 11 óra 35 perc)
DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! A bizottság ülését megnyitom. Tisztelettel köszöntöm a bizottság tagjait és meghívott vendégeinket.
Mielőtt a napirendek elfogadására sor kerülne, engedjék meg, hogy reményeink szerint az év utolsó előtti bizottsági ülésén köszöntsem önöket. A csütörtök kicsit bizonytalan, ezért gondoltunk erre a mai napra. Kérem, hogy ezt az apró ajándékot a bizottságtól fogadják el, és egyben valamennyiüknek nagyon kellemes karácsonyt és boldog új évet kívánjak. (Többek: Köszönjük szépen.)
Ismertetem a helyettesítések rendjét: Répássy képviselő úr helyettesíti Navracsics Tibort, Frankné Kovács Szilvia Szabó Évát, Szép Béla Faragó Pétert, Csiha Judit Toller Lászlót, Bárándy Gergely Simon Gábort, Wiener György pedig Steiner Pált.
A napirendi javaslat kiegészítése és elfogadása
A meghívóban kiküldötthöz képest egy pontosítást és egy kiegészítést szeretnék tenni. A 4. napirendi ponton belül - zárószavazások előkészítése - az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvényjavaslat nyilván nem d), hanem g) pontban szerepel. Valamint zárószavazást előkészítő módosító indítvány érkezett a munkavédelemről szóló T/1370. törvényjavaslathoz is, úgyhogy ez szerepel majd a h) pontban.
Megkérdezem, a napirenddel kapcsolatban van-e valakinek észrevétele. (Nincs ilyen jelzés.) Úgy látom, hogy nincs.
Kérem, aki a napirendi javaslatot elfogadja, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság a javaslatot elfogadta.
Soron következik az 1. napirendi pont tárgyalása: a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, a bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása. Nincs sok ilyen javaslat, amelyet meg kellene tárgyalnunk. Az ajánlás pontjai szerint a normaszöveghez érkezett négy módosító javaslat, az Országgyűlés fejezethez egy, a miniszterelnökség fejezethez pedig hat. Úgy gondolom, hogy ezeken egyenként végig tudunk menni.
Kérdezem az előterjesztő képviselőjét - és kérem, hogy nevük, beosztásuk jelzése után adjanak rá választ -, hogy a 8/2. ajánlási pontot támogatják-e.
DR. CSIRIK TAMÁS (Pénzügyminisztérium): Dr. Csirik Tamás tanácsos, Pénzügyminisztérium.
A 8/2. pontot támogatjuk.
ELNÖK: Tehát az előterjesztő támogatja. Kérdezem a bizottságot. (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
32/1. pont?
DR. CSIRIK TAMÁS (Pénzügyminisztérium): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: Ezt is támogatja az előterjesztő. Kérdezem a bizottságot. (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
Az 50/3. ajánlási pont következik.
DR. CSIRIK TAMÁS (Pénzügyminisztérium): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: Ezt is támogatja az előterjesztő. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
Az 55/1. ajánlási pont következik.
DR. CSIRIK TAMÁS (Pénzügyminisztérium): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: Ezt is támogatja az előterjesztő. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
Országgyűlés fejezet, 58/2. ajánlási pont.
DR. CSIRIK TAMÁS (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ezt nem támogatja az előterjesztő. Alelnök úrnak adom meg a szót.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Rövid indoklást szeretnék kérni.
ELNÖK: Tessék akkor indokolni!
DR. CSIRIK TAMÁS (Pénzügyminisztérium): A forrás elvonása tarthatatlan helyzetbe hozná a Magyar Televíziót. A törvényjavaslat lényegében az MTV Zrt. jelenlegi költségszintjét tartja, további elvonást nem tartunk indokoltnak.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki ehhez a ponthoz hozzászólni? (Nincs ilyen jelzés.) Nem.
Az előterjesztő nem értett egyet. Kérdezem, ki támogatja. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.
Rátérünk a miniszterelnökség fejezetre.
68/1. ajánlási pont?
DR. CSIRIK TAMÁS (Pénzügyminisztérium): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő egyetért vele. Kérdezem a bizottságot. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
68/7. ajánlási pont
DR. CSIRIK TAMÁS (Pénzügyminisztérium): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő egyetért vele. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
69/1. ajánlási pont?
DR. CSIRIK TAMÁS (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja az előterjesztő. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, egyharmadot kapott.
69/2. ajánlási pont?
DR. CSIRIK TAMÁS (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja az előterjesztő. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, egyharmadot kapott.
69/3. ajánlási pont?
DR. CSIRIK TAMÁS (Pénzügyminisztérium): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
S végül 72/1. pont?
DR. CSIRIK TAMÁS (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja az előterjesztő. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
Ezzel a napirendi pont tárgyalásának a végére értünk. Köszönöm szépen.
Soron következik a 2. napirendi pont: az MSZP képviselőcsoportjának megkeresése Balog Zoltán képviselő úrnak, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság elnökének a 2006. október 31-ei együttes bizottsági ülésen történt ülésvezetése tárgyában.
Képviselőtársaim megkapták az eseti állásfoglalás tervezetét, valamint egy háttéranyagot ezzel kapcsolatban. A következőt szeretném szóbeli kiegészítésként elmondani.
Az előttünk fekvő állásfoglalás érdemi része négy francia bekezdésből áll. A 3. francia bekezdéssel kapcsolatban, mely úgy szól, hogy "Az Országgyűlés tekintélyéhez méltatlan, országgyűlési képviselőt személyében bántó szóösszetételt használt", és ezzel megsértette a Házszabály adott rendelkezését, ezzel kapcsolatban én személyesen beszéltem Tóth Károllyal és természetesen Balog Zoltán elnök úrral is. Tóth Károly elmondta és Balog Zoltán is megerősítette, hogy Balog Zoltán az ülés után megkereste Tóth Károlyt, elnézést kért tőle, és a lovagiasság szabályai szerint ezt a részét az ügynek elintézték. Mindketten azt kérték, hogy ezt a 3. francia bekezdést majd ne fogadja el az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság. Én mindenesetre majd a négy pontot egyenként fogom föltenni szavazásra.
Megnyitom a vitát. Megkérdezem, ki kíván hozzászólni. Salamon László képviselő úr kért szót.
Dr. Salamon László (KDNP) ügyrendi indítványa
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Én most az itt elhangzottakhoz szólnék sorrendileg először. Én is tudom, én is hallottam ezeket a körülményeket, és talán az a javaslatom lenne, hiszen az állásfoglalás-tervezet az elnök úr állásfoglalás-tervezete az ügyrendi bizottságban még kialakult régi szokások szerint; ha elnök úr megteszi azt, hogy eleve nem tartja fenn a tervezetnek ezt a pontját, akkor nem is kell szavazni róla. Én mindenesetre erről a pontról érdemben nem nagyon kívánnék vitatkozni.
Egy dolgot teszek még hozzá az elnök úr által most elmondottakon kívül. Egyrészt, mint a jegyzőkönyvből is kiderül, Balog Zoltán ezt a kifejezést egyébiránt - ezt ott hozzá is tette - nem Tóth Károly minősítésének szánta, hanem a helyzet minősítésének. Kétségtelenül nem volt szerencsés; ezt mi sem igazolja jobban, mint hogy Balog Zoltán elnök úr - úgy, ahogy most elnök úr ismertette - az ülés után megkereste Tóth képviselő urat, és ily formán erről szót váltottak, sőt a jegyzőkönyvben is a későbbiekben olvasható az, miszerint az elnök úr hangsúlyozta azt, hogy nem Tóth Károly személyét érintette a dolog. De nem akarok ezzel a ponttal többet foglalkozni. Még egyszer: az a javaslatom, hogy ne is szavazzunk róla. Elnök úron múlik, hogy a tervezetet ilyen értelemben módosítja-e vagy sem.
Ami a maradék három pontot illeti:
1. Az vitathatatlan, hogy bizottságon kívüli tag bizottsági ülésen csak bizottsági döntés alapján szólhat hozzá. Tehát hogy így mondjam, az itteni kérdés jogi hátterét én nem teszem vitássá; ez egy töretlen gyakorlat is volt, és ez következett a Házszabályból is. Voltak ebből egyébként az elmúlt ciklusokban alkalmilag nézetkülönbségek, de ez egyértelműen tisztázódott, az ügyrendi bizottságban, hogy így mondjam, pártkülönbségre tekintet nélküli értelmezése volt ez a Házszabálynak.
Ami ezzel a ponttal a problémám, hogy a bizottsági jegyzőkönyv teljes anyagát nem ismerjük. Számunkra csak a bizottsági ülés nyílt részének a jegyzőkönyve áll rendelkezésre, a zárt ülés jegyzőkönyve nem, és így nem mondhatjuk ki biztonsággal, megalapozottan, hogy bizottsági hozzájárulás nélkül történt szóadás. Nyilvánvalóan nem bocsátkozhatom a zárt ülés jegyzőkönyvének tartalmába, nem is láttam, de jó okom van feltételezni azt, hogy Deutsch Tamás bizottsági felhatalmazással szólt hozzá. Ez csak egy úton tisztázható: ha az alkotmányügyi bizottság a jegyzőkönyv zárt ülési részét is meg tudja tekinteni. Ilyenre egyébként más, hasonló ügyrendi vita kapcsán az elmúlt ciklusban volt példa, ezt tehát meg tudtuk oldani, ennek megvan a jogi és technikai megoldása is.
Így ehhez a ponthoz azt az ügyrendi javaslatot kapcsolom, hogy ne hozzunk ma határozatot ebben a kérdésben, hanem elnök úr teremtse meg a zárt ülés jegyzőkönyve megtekintésének a lehetőségét az alkotmányügyi bizottság tagjai számára, és egy későbbi ülésen térjünk erre vissza. Egyébként ennek az egész napirendnek a kapcsán, mert nincs értelme széthasogatni a kérdéseket, ilyenformán külön állásfoglalásokat készíteni sem, ezért a napirend egészét illetően teszem ezt az indítványt.
Ami a 2. pontot illeti, ezzel kapcsolatosan a jogi helyzet valóban úgy van, mivel az általános szabályok alkalmazandók bizottsági ülésre is, ügyrendi kérdésben minden frakció részéről egy hozzászólás hangozhat el. Ebben az ügyben azonban az a problematikus, hogy itt az első ügyrendi kérdéshez történő elsőkörös hozzászólásban két további ügyrendi javaslat is elhangzott, és ezekhez az ügyrendi javaslatokhoz is, miután egyszerre kerültek elbírálásra az ügyrendi javaslatok, összesen három ügyrendi javaslat, külön megnyílt a hozzászólás lehetősége. Ezért szerény véleményem szerint az elnök úr nem sértette meg a Házszabályt, amikor ebben a most már három, egymásba fonódó ügyrendi vitában visszatérően adott képviselőknek szót.
Hadd jegyezzem meg, nemcsak Kövér Lászlónak, hanem Keleti Györgynek is kétszer adott szót; rögtön megjelölöm oldalszerűen is. Az egyik hozzászólása Keleti képviselő úrnak a jegyzőkönyv 17/95. lapján található, a másik hozzászólás pedig a 21/95. oldalszámon. Keleti képviselő úr csak egy bizottságnak a tagja, mert itt ugye még külön komplikálta a helyzetet, hogy ráadásul, ha jól emlékszem, három bizottság együttes ülésére került sor.
A három ügyrendi indítvány pedig a következő volt - hogy ez is világos legyen. Az első ügyrendi indítványt Tóth Károly képviselő úr terjesztette elő, amelyben zárt ülés megtartását kérte. Ehhez hozzászólva Lázár János képviselő úr azt az ügyrendi indítványt tette: "Azzal a javaslattal szeretnék élni, hogy konkrét kérdéseket tegyenek fel, képviselőtársaim, és ha a kérdések kapcsán felmerülnek ilyen jellegű kérdések," - mármint államtitok tárgyát képező kérdések - "akkor azt kell tisztázni. Én tehát javaslom a kérdés-kör megnyitását." Majd a harmadik ügyrendi indítványt Karsai Péter képviselő úr tette a Magyar Demokrata Fórum részéről, amelyben jelezte, hogy jelöljék meg, mely pontok azok, amelyek az államtitok kategóriáját képezik. Tehát három javaslat konkurált: Tóth képviselő úr javaslata globálisan az egész ülést zárt üléssé akarta nyilvánítani, illetőleg attól kezdve az ülés további részét zárttá akarta nyilvánítani; Lázár János képviselő úr azt kívánta, hogy ne legyen zárt ülés, hanem kérdésenként döntsék el, hogy megválaszolható-e nyílt ülésben, és ha nem, arra a kérdésre nézve rendeljenek el zárt ülésrészeket; s végül Karsai Péter képviselő úr pedig annak a megjelölését kívánta globálisan, hogy melyek azok a kérdések, amelyek államtitok kategóriáját képezik.
Azt gondolom tehát, hogy ebben a helyzetben a képviselő úr nem követett el házszabálysértést, amikor, még egyszer mondom, nemcsak fideszes, hanem MSZP-s képviselőnek is kétszer adott szót a három ügyrendi kérdés három bizottsági, tehát frakciónkénti többszörös - ezt már végig kellene szorozni - felszólalási lehetőségeit illetően.
Ami a 4. kérdést illeti, ez abban akarja elmarasztalni az elnök urat, hogy elfogultan vezette az ülést. Szeretném megjegyezni, hogy ilyen természetű minősítésre az ügyrendi bizottságban az elmúlt időszak alatt, mióta működött - magam két cikluson keresztül voltam, ezt nem számítom, amikor az alkotmányügyi és ügyrendi bizottság egyesített bizottságként kezeli az ügyrendi ügyeket, de '98-tól kezdve két cikluson keresztül az ügyrendi bizottság tisztségviselője, az első ciklusban elnöke voltam, tehát én mondhatom -, ilyen minősítésre kivételesen került sor, és annak nagyon nyomós oka kellett hogy legyen. Maga az MSZP beadványa a 3. pontból vezeti le elsősorban az elnök úr vélelmezett elfogultságát, nevezetesen, hogy Kövér Lászlónak kétszer adott szót. Most kiderül, bármi is legyen Kövér László ismételt szóadásában a mi állásfoglalásunk, még ha a bizottság nem is osztaná az előző okfejtésemet - bár véleményem szerint az teljesen megalapozott -, akkor is tény, hogy a kétszeres megszólalás lehetőségével nemcsak fideszes, hanem MSZP-s képviselő is élt. Ez tehát mindenre utal, csak elfogultságra nem.
Még egyszer összefoglalva az álláspontomat: a 3. pont tekintetében javasolom, hogy elnök úr mellőzze ezt a tervezetből. Szerintem a 2. és a 4. pont nem áll meg. Az 1. ponthoz pedig mellőzhetetlen a bizottság zárt ülése jegyzőkönyvének is a megismerése.
Az az ügyrendi indítványom tehát, hogy az ügyrendi kérdés további tárgyalását, legalábbis a döntéshozatalt - mert nyilván mások is hozzá kívánnak majd most szólni - halasszuk el. Elnök úr tegye lehetővé a zárt ülés jegyzőkönyvének a megtekintését, és egy későbbi ülésen, már ennek az ismeretében, amikor az összes tényt ismerjük, ami a határozathozatalhoz szükséges, térjünk vissza az ügyre.
Köszönöm a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szeretnék egy megjegyzést tenni, és kérem, hogy a jövőben a bizottság a következő gyakorlatot folytassa.
Ha valaki ügyrendi javaslatot tesz, akkor ne folytassa érdemi hozzászólással, hanem várjuk meg az ügyrendi javaslatnak az eldöntését. Nem akartam megszakítani képviselő úrnak a hozzászólását, de a jövőre nézve azt kérem, hogy ezt a gyakorlatot folytassuk.
Képviselő úr tett egy ügyrendi javaslatot, és ahogy megnéztük a jegyzőkönyvet, valóban, Deutsch-Für Tamás képviselő úr hozzászólására a zárt ülést követően, tehát az ülés zárt részét követően került sor. A szövegkörnyezet szerint tulajdonképpen valószínűsíthető lenne, hogy nem volt bizottsági döntés, ennek ellenére én azt mondom, hogy ezt most így nem tudjuk eldönteni.
Először tehát az ügyrendi kérdésben nyitom meg a vitát, képviselőcsoportonként egy hozzászóló hozzászólhat az ügyrendi kérdéshez, és kérem, hogy csak ehhez.
Gál Zoltán képviselő úr kért szót a szocialista frakció nevében.
DR. GÁL ZOLTÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Én jelen voltam azon a bizottsági ülésen, de természetesen az a kijelentésem, hogy Balog képviselő úr nagyon tudatosan szegte meg a Házszabályt, ez nem fogja meggyőzni Salamon képviselő urat. Tájékoztatásképpen még elmondom - majd a jegyzőkönyvből ki fog derülni -, hogy meg is indokolta, miért sértette meg a Házszabályt.
Ettől függetlenül azt javaslom a tisztelt bizottságnak, hogy fogadja el Salamon képviselő úr indítványát, és tegyük lehetővé a jegyzőkönyv teljes megismerését, mert azt hiszem, akkor teljesen megalapozottan lehet majd dönteni, és meggyőződésem szerint a tények alapján meg fog állni az a minősítés, amit itt javasolunk.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A Fidesz képviselőcsoportja nevében Répássy alelnök úr kíván szólni.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Én is támogatom Salamon képviselő úr ügyrendi javaslatát, de szeretném bejelenteni előre, hogy nem vagyok hajlandó semmiféle nyilatkozatot aláírni, amely a törvényekkel nem áll összhangban. Ugyanis a zárt ülés elrendelésekor a kormány jelen lévő tagjai, előterjesztői aláírattak az emberi jogi bizottság tagjaival egy olyan nyilatkozatot, mely szerint ők titoktartásra kötelezettek. Ez természetesen a képviselői eskünk alapján vonatkozik ránk, tehát semmiféle ilyen nyilatkozatot nem vagyok hajlandó aláírni. De remélem, ennek ellenére biztosítja a számomra az elnök úr, hogy megismerhessem a zárt ülésnek az államtitkot tartalmazó részét is.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Fodor alelnök úr a Szabad Demokraták Szövetségének nevében kért szót.
DR. FODOR GÁBOR (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Nos, röviden csak annyit szeretnék mondani, hogy egyetértek az előttem felszólalókkal. Én is azt gondolom, hogy ebben a helyzetben az a korrekt, ha az ellenzék részéről az a kívánság, hogy ismerjük meg a zárt ülésre vonatkozó jegyzőkönyveket, akkor ismerjük meg, s akkor hozzuk meg a döntést, amikor ezzel pontosan tisztában vagyunk. Úgyhogy ezt szerintem is szerezzük be, ismerjük meg, és utána térjünk rá vissza.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Rubovszky képviselő úr a Kereszténydemokrata Néppárt nevében kíván hozzászólni.
DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (KDNP): Tisztelt Bizottság! Nem akarok meglepetést okozni, úgyhogy én is támogatom ezt az indítványt.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szerintem ezek után a szavazás sem fog nagy meglepetést okozni. Ki az, aki egyetért Salamon képviselő úr ügyrendi javaslatával? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangú szavazással elfogadta.
Természetesen akkor ebben a szükséges intézkedéseket meghozzuk, és gondolom, majd valamikor februárban térünk vissza a napirendi pont tárgyalására.
A napirendi pont tárgyalását most tehát elhalasztjuk. Köszönöm szépen.
Soron következik a 3. napirendi pontunk: a köztársasági elnök úr által megfontolásra visszaküldött törvényjavaslatnak a tárgyalása, mégpedig a módosító indítványok megtárgyalása. A megkapott ajánlástervezet két pontból áll. Az elsőt az alkotmányügyi bizottság megtárgyalta már.
A 2. pontban Latorcai János, Rubovszky György és Semjén Zsolt képviselő urak módosító indítványai szerepelnek. Mindkét pont ugyanarra a (7) bekezdésre vonatkozik. Szeretném jelezni, hogy amennyiben a 2. pontban szereplő módosító indítványt a bizottság elfogadja, akkor én javasolni fogom, hogy térjünk vissza a saját módosító indítványunkra, mert a kettő együtt nem fogadható el.
A kormány képviseletében itt van Papp Imre szakállamtitkár úr az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium részéről. Kérem, tájékoztasson minket az előterjesztő álláspontjáról.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Ez a javaslat pontosítja azt a javaslatot, amelyet az alkotmányügyi bizottság nyújtott be. Ez egy fogalmazásában picit megváltoztatott szöveget jelent, leginkább a "hozzájárulását megadta" szószerkezet az, amely egyértelműsíti a törvényhozói szándékot.
Önmagában véve én nem kifogásolom azt, hogy ez a szöveg pontosítja a normatartalmat, tehát ha az alkotmányügyi bizottság olyan álláspontot foglal el, hogy ezt kívánja inkább a törvényjavaslat szövegében viszontlátni, akkor ezt nem kifogásoljuk.
Annyit meg kell jegyezzek, hogy az adatvédelmi rendszerben foglalt fogalmak vannak, és két típusú rendszerre épül az adatkezelésre vonatkozó szabályok összessége. Az egyik a törvényben elrendelt adatkezelést jelenti, a másik pedig hozzájárulás alapú, tehát az érintett hozzájárulásától függ. Itt a normaszöveg szó szerint ezt a két rendszert keveri össze. Ez önmagában nyelvtanilag nem kifogásolható, az adatvédelem egész rendszerét tekintve nem a legszerencsésebb, ugyanakkor nem eredményezi ez a módosító javaslat az adatvédelmi normák fellazítását.
Összességében tehát a bizottság jóindulatára bízom a javaslatot. A magunk részéről nem kifogásoljuk ennek az elfogadását. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Rubovszky képviselő úrnak adom meg a szót.
DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Emlékeztetőül szeretném elmondani, hogy akkor, amikor a bizottság az alkotmányügyi bizottság módosítójavaslat-tervezetét tárgyalta, akkor is arra hívtam fel a figyelmet, hogy ezt a hozzájárulást valahogy bele kellene írni a szövegbe. Nem akartunk mi önálló módosító indítványt, mi azt szerettük volna, ha maga a bizottság pontosítja a szöveget. Aki megnézte az előterjesztett módosító indítványt, láthatja, hogy még az eredeti bizottsági indokolást is szinte szó szerint írtuk le, azért, mert nem szeretnénk csupán csak ezzel a szórendváltoztatással és a "hozzájárulás" szóval megváltoztatni.
Én azért nem értek egyet az államtitkár úr által itt kifejtettekkel, hogy két rendszert keverek, mert pont az államtitkár úr bizonygatta az elmúlt bizottsági ülésen, hogy azzal, hogy Amerikába utazik, megadja a hozzájárulást. Én meg azt mondom, hogy az adatvédelmi törvény mondja ki azt, hogy vagy hozzájárul, vagy törvényi felhatalmazás. A törvényi felhatalmazásnak itt azért megvannak a feltételei, nem egyszerűen arról van szó, hogy a törvény kimondja, hanem azt mondja, hogy megfelelő nemzetközi szerződés van a háta mögött, meg mit tudom én, milyen pluszkérdések vannak, amelyek ebben az esetben nincsenek meg. És az én álláspontom szerint nagyon helyesen, mivel abban a kérdésben vita van, a másik oldalon a "hozzájárulás" szónak az adatközléshez, ahhoz, hogy ez egyértelmű legyen, szerepelnie kell. Annál is inkább, mert ez az adatvédelmi törvény 9. § (1) bekezdésének az a) pontja szerinti módosító szöveg.
Én tisztelettel ezért kérem a módosító indítvány elfogadását. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki részt venni a vitában? (Nincs ilyen jelzés.) Úgy látom, hogy nem.
Nem tudom, államtitkár úr esetleg akar-e még erre reagálni. (Dr. Papp Imre jelzi, hogy nem.) Köszönöm szépen. Vehetjük úgy államtitkár úr előző szavait, hogy adott esetben az előterjesztő egyet tud érteni ezzel a módosító indítvánnyal?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem, ki az, aki támogatja a 2. pontban szereplő módosító indítványt. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Szeretném akkor javasolni, hogy az 1. pontban szereplő alkotmányügyi bizottsági módosító indítványt vonjuk vissza. Ki ért ezzel egyet? (Szavazás.) A bizottság tehát visszavonta az 1. pontban szereplő módosító indítványt.
Köszönöm szépen.
a) Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1297. szám)
Soron következik a 4. napirendi pont tárgyalása: zárószavazások előkészítése, elsőként az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat.
Előttünk fekszik egy 73 pontból álló javaslatsor, amelyet a Pénzügyminisztérium terjesztett elő. Szeretném javasolni, hogy ezt a javaslatcsomagot egyben tárgyaljuk és egyben szavazzunk róla. Van-e valakinek kifogása ez ellen? (Nincs ilyen jelzés.) Nincs.
Mielőtt még erre a csomagra rátérnénk, kaptunk egy levelet Katona Kálmán elnök úrtól, a Magyar Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának elnökétől ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban. Elnök úr nehezményezi azt, hogy ehhez a törvényjavaslathoz korábban érkezett egy módosító javaslat, melyet a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság terjesztett elő, és ezzel módosítani kívánták a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvényt, és ezt a módosító indítványt a plenáris ülésen az Országgyűlés el is fogadta, tehát szerepel az egységes javaslatban. Elnök úr álláspontja szerint ez a javaslat nem felelt meg a Házszabálynak, és kérte, hogy mai ülésünkön ezt tárgyaljuk meg.
Elnök úr eljött bizottsági ülésünkre. Azt javaslom, a bizottság tegye lehetővé, hogy elnök úr ezzel kapcsolatban kifejtse álláspontját, ha kívánja. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás. - Látható többség.) Köszönöm szépen.
Elnök úr, parancsoljon! Megadom önnek a szót.
KATONA KÁLMÁN (MDF), a környezetvédelmi bizottság elnöke: Tisztelt Bizottság! Köszönöm a lehetőséget.
A környezetvédelmi bizottság ezt a törvényt nem tárgyalta, mivel nem volt benne a kötetben, és én úgy gondolom, azt sem lehet, hogy más fejezetet nyitok meg egy törvényen belül, de hogy egy olyan törvényről adjunk be módosító indítványt, amely az előterjesztésben egyáltalán nem szerepelt, úgy gondolom, ez házszabályellenes.
Jelentős pénzügyi kihatásai vannak, ugyanis január 1-jétől kell fizetni, ez pedig egy olyan indítvány, amelyik azt mondja, hogy tetszőlegesen, tizenötszörös eljárási díjért visszamenőleg mentesség kérhető. De én azt gondolom, a bizottság csak abban kell állást foglaljon, hogy lehet-e a Házszabály szerint egy olyan törvényhez módosító indítványt beadni, amely a napirendrevételkor nem szerepelt a kötetben a pénzügyi tárgyú törvényeknél, és nyilván ilyen alapon az utolsó pillanatban nem kerülhetett volna a Ház elé szavazásra.
ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök úr. A következő két probléma van a kérdéssel. Az egyik, hogy a túlterjeszkedés kérdésében az első helyen kijelölt bizottságnak van jogosultsága dönteni, és az adott törvényjavaslatnál ez pont a költségvetési bizottság volt, akik maguk beterjesztették ezt a módosító javaslatot. Ők tehát nyilván úgy gondolták, hogy ez házszabályszerű.
A másik, hogy az Országgyűlés által már elbírált módosító indítványról van szó. Itt tehát egyetlen dolgot lehetett volna még tenni, hogy esetleg zárószavazást előkészítő módosító indítványt nyújtsanak be ehhez a ponthoz, de amennyire én tudom, ilyen módosító indítvány nem érkezett.
Turi-Kovács képviselő úr kíván hozzászólni.
DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tekintettel arra, hogy ez a bizottság egyben ügyrendi bizottság is, ezért úgy gondolom, e tekintetben mégiscsak van bizonyos mozgástere ennek a bizottságnak. Ha megáll az, amit az elnök úr tényszerűen ismertetett, akkor az nem teszi a jogszerűtlenséget jogszerűvé, hogy akár az első helyen kiemelt bizottság is hozott egy jogszerűtlen döntést. Ha ez így történt, márpedig a tényeket az elnök úr ismertetése sem cáfolta, ebben az esetben az ügyrendi kérdésben mégiscsak kell legyen valamilyen mozgási lehetősége ennek a bizottságnak. Ami persze abból a szerencsétlen helyzetből is adódik e pillanatban, hogy az alkotmányügyi bizottság és az ügyrendi bizottság egybevonásra került; sokkal világosabb és egyértelműbb állásfoglalások voltak - ezt szükségesnek tartom a jegyzőkönyvnek elmondani - mindaddig, amíg egy ügyrendi bizottság is képes volt annak kiváló elnökével időnként szükséges állásfoglalásokat hozni.
Én tehát még egyszer mondanám: ezt nem tartom ilyen egyértelmű ügynek. Ha valóban arról van szó, hogy a túlterjeszkedés megtörtént, akkor ezt nem teszi legalizálttá az a körülmény, hogy az első helyen kiemelt bizottság netalántán a jogszerűtlenséget jogszerűnek véli.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Répássy alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Elnök Úr! Nyilván nem kívánom megelőlegezni a döntést, mert azt nem tudom, egyetértünk-e ebben a kérdésben, de egyébként én látok házszabályszerű lehetőséget arra, hogy a mi bizottságunk nyújt be zárószavazás előtti módosító indítványt: akár ennek a pontnak - nem tudom, hány szakaszból áll -, ezeknek a szakaszoknak az elhagyására is irányulhat egy ilyen zárószavazás előtti módosító indítvány. De mondom, nem ismerem annyira az ügyet, hogy ebben egyértelműen állást tudjak foglalni, de van még házszabályszerű megoldás.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt javaslom akkor, hogy miután megtárgyaltuk a beérkezett módosító indítványokat, ha valakinek lesz olyan javaslata, hogy a bizottság terjesszen elő egy olyan módosító indítványt, amelyik a 14. rész eltörlését javasolja, akkor erről szavazni fogunk. S akkor ezzel elkezdenénk a beérkezett módosító indítványok tárgyalását.
Most térnék tehát vissza a kormány által beterjesztett, 73 ponthoz álló csomaghoz. Van-e valakinek észrevétele? (Nincs.)
Aki ezzel a 73 ponttal egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) A bizottság ezeket a javaslatokat elfogadta.
A T/1297/73. számú módosító indítvány Font Sándor képviselő úrtól érkezett. Megkérdezem az előterjesztő képviselőjét, egyetért-e ezzel a javaslattal. Kérem, hogy nevének, beosztásának jelzése után adjon választ a kérdésre.
KARÁCSONY IMRÉNÉ szakállamtitkár (Pénzügyminisztérium): Karácsony Imréné szakállamtitkár, Pénzügyminisztérium.
Nem támogatjuk ezt a módosító indítványt.
ELNÖK: Tehát az előterjesztő nem ért egyet vele. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 74. módosító indítvány szintén Font Sándor képviselő úr indítványa. Kérdezem az előterjesztő képviselőjét.
KARÁCSONY IMRÉNÉ szakállamtitkár (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk a módosító indítványt.
ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.
A 75. indítvány Ékes József és Szatmáry Kristóf javaslata. Kérdezem az előterjesztő képviselőjét.
KARÁCSONY IMRÉNÉ szakállamtitkár (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk a módosító indítványt.
ELNÖK: Nem támogatja az előterjesztő. Kérdezem a bizottságot. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, egyharmadot kapott.
A 76. számú indítványt Hankó Faragó Miklós képviselő úr nyújtotta be. Kérdezem az előterjesztő képviselőjét.
KARÁCSONY IMRÉNÉ szakállamtitkár (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk a módosító indítványt.
ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
Közben munkatársaim jelezték, hogy ehhez a törvényjavaslathoz érkeztek még módosító indítványok, most fénymásolják őket. Azt javaslom, hogy azokra majd térjünk vissza; de ez nem akadálya annak, hogy Katona Kálmán elnök úr kezdeményezése alapján foglalkozzunk a 14. fejezet kihagyásával a törvényjavaslatból. Alelnök úr?
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Én akkor indítványt teszek, először is arra, hogy vizsgáljuk ezt meg. A módosító indítvány száma T/1297/68. volt, amely beépült most már az egységes javaslatba, és az egységes javaslatot egy új 14. résszel egészítette ki. Én tehát javaslom, hogy térjünk erre vissza és ezt vizsgáljuk meg.
S azért, hogy formailag is legyen miről tárgyalnunk, elnök úr, indítványt teszek arra, hogy az alkotmányügyi bizottság egy elhagyó, zárószavazás előtti módosító indítványt nyújtson be, amely a 14. részt elhagyja a törvényből. Az indokokat kifejtette az elnök úr. Megítélésem szerint ez elegendő ahhoz, hogy ezt a zárószavazás előtti módosító javaslatot benyújtsuk. Természetesen más kérdés, hogy a kormány ezt támogatja-e, és az is más kérdés, hogy a parlamenti szavazáson erről hogyan fognak szavazni a frakciók, hiszen gondolom, ha benyújtjuk ezt az elhagyó módosító indítványt, ezt még meg kell ismerniük a frakcióknak ahhoz, hogy erről állást tudjanak foglalni.
ELNÖK: A következőt szeretném még hozzátenni: közben ehhez a fejezethez elfogadtunk zárószavazást előkészítő módosító indítványt is a kormány kezdeményezésére, ez tehát akkor ellentétes lenne azzal.
Megkérdezem az előterjesztő képviselőjét, egyetértene-e az előterjesztő olyan módosító indítvánnyal, amelyik a 20. fejezetnek az elhagyására irányulna.
KARÁCSONY IMRÉNÉ szakállamtitkár (Pénzügyminisztérium): Bocsánat, ez a 21. fejezet az egységes javaslatban. A 124. § elhagyását nem támogatnánk.
ELNÖK: Tehát az előterjesztő nem támogatja, hogy ilyen módosító indítványt benyújtsunk.
Turi-Kovács képviselő úr kíván szólni.
DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz): Kérdést szeretnék föltenni. Arra kérem, válaszoljon az előterjesztő, a kormány képviselője, hogy az megfelel-e a valóságnak, amit itt elnök úr ismertetett, nevezetesen, hogy maga a törvény nem volt megnyitva.
ELNÖK: Elnézést, én azt kérem, hogy erre ne válaszoljon a kormány képviselője. Mint ahogy említettem, nem kompetenciánk annak eldöntése, hogy ez a javaslat eredetileg házszabályszerű volt-e. Ez a költségvetési bizottság kompetenciája volt.
A tartalmához kíván-e valaki hozzászólni? Salamon képviselő úrnak megadom a szót.
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Elnök úr, elnézést kérek, de ezzel a közbevetésével nem tudok egyetérteni. Az igaz, hogy az eredeti javaslat házszabályszerűsége fölött jogérvénnyel, házszabályi jogérvénnyel nem tudunk állást foglalni, ezt nem vitatom. De azért foglalkozunk egyáltalán ezzel a kérdéssel, részben Turi-Kovács képviselő úr, részben Répássy Róbert képviselő úr érvelése alapján, mert ők azzal érvelnek, hogy egy házszabályellenes megoldással szemben az alkotmányügyi bizottság egy ilyen módosító javaslattal védelmet tud nyújtani.
Igaz ugyan tehát, hogy jogérvénnyel nem tudjuk kimondani, hogy a módosító javaslat nem volt házszabályszerű, de ha tartalmi értelemben a valóságban mégsem volt az, akkor meg tudjuk óvni a törvényalkotást egy alkotmányellenes törvényi lépéstől egy módosító javaslattal. Az, hogy ezt a módosító javaslatot előterjesztjük-e vagy nem, ebben minket nem szakmai megfontolás fog vezetni, mármint olyan értelemben, hogy alkotmányjogon kívüli szakmai megfontolás, mert ahhoz mi nem értünk. Arról tehát mi nem fogunk tudni vitatkozni és állást foglalni, hogy érdemben a javaslat tartalmilag hasznos vagy nem hasznos. Csak abban tudunk állást foglalni a magunk részéről, hogy szükségesnek tartjuk-e egy bizottsági módosító javaslat előterjesztésével a Házat egy alkotmányellenes törvény megalkotásától megóvni.
Ezt egyébként én magam is hasznosnak tartanám, mert ha egy ilyen fejezetnyi módosítást hajtunk végre egy másik törvényen anélkül, hogy az általános vagy a részletes vitájára sor került volna, az én szerény szakmai, alkotmányjogászi véleményem szerint ez olyan súlyos, a jogalkotási törvény rendjét sértő lépés, amiért az Alkotmánybíróság nagy valószínűséggel a törvény alkotmányellenesnek minősítésével fogja ezt a helyzetet honorálni. Ez tehát ilyen értelemben a bizottság feladata.
Még egyszer mondom: nem arról van tehát szó, hogy mi mondjuk ki azt, hogy az a módosító javaslat alkotmányellenes volt. Ezt nem tudjuk kimondani, ebben elnök úrnak tökéletesen igaza van. De hogy előterjesztjük-e ezt a módosító javaslatot vagy nem, az kizárólag azon a megfontolásunkon állhat, hogy látunk-e okot beavatkozni a törvényalkotás folyamatába az előadott szempontok mérlegelése után.
ELNÖK: Répássy alelnök úr?
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Röviden szeretném fölhívni a figyelmet arra, a bizottság elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy olyan ügyrendi helyzetben nyújtották be ezt a módosító javaslatot, hogy az illetékes bizottságnak nem volt módja megtárgyalni. Az azért tényleg elképesztő, hogy egy környezetvédelmi tárgyú törvénymódosítást nem volt módja megtárgyalni magának az illetékes bizottságnak! Ez egy elég súlyos ok arra, hogy szerintem esetleg egy eljárási alkotmánysértés fölmerülhessen.
Én tehát ezért javaslom, hogy egy ilyen, zárószavazás előtti módosító indítványt benyújtsunk.
ELNÖK: Turi-Kovács képviselő úr?
DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz): Én csak egészen röviden, a jegyzőkönyv kedvéért mondom: nem tartom sem jogszerűnek, sem helyénvalónak, hogy elnök úr a kérdésre való választ megtiltotta, mert ez egyben azt is jelenti, hogy azt a kérdést nem lehetne föltenni, amely kérdés egyébként ténybeli jellegű volt. Nem a kérdés jogi részére tettem föl, hanem tényekre tettem föl kérdést. Ha a tényekre nem lehet kérdést feltenni a bizottság előtt, akkor nagy valószínűséggel tisztázni sem lehet az elkövetkezendő időben számos esetben akármilyen kérdést, hiszen azt akár meg is lehet tiltani.
Én tehát azt gondolom, itt az elnök úr nem járt el helyesen, mert egészen egyszerűen az a helyzet, hogy ha a jogi részét másként is ítéli meg vagy mások is másként ítélik meg, az egy lehetséges ügy. De egy tényt megkérdezni, amely egyébként vitán fölül áll, hogy az alapja az egész most lefolytatott vitánknak, azt azért nagyon nehéz úgy értékelni, hogy a válasz megtiltása az ügyrendünknek megfelelő lenne!
ELNÖK: Tisztelettel kérem a bizottság tagjait, hogy tartózkodjanak ülésvezetési gyakorlatom bírálatától. Ha egyébként majd van ezzel kapcsolatos kifogás, akkor kérem, hogy forduljanak a bizottságunkhoz ebben az ügyben. (Derültség. - Dr. Salamon László: Ez szakmai vita volt!) Kíván-e valaki még hozzászólni? (Nincs ilyen jelzés.) Nem.
Megkérdezem, előterjeszt-e egy ilyen javaslatot a bizottság. Aki egyetért vele, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás. - Látható többség.) Akkor tehát ez a módosító indítvány az egységes javaslat 21. fejezetének az elhagyására irányul, a bizottság egyetért azzal, hogy előterjesszünk egy ilyen javaslatot. Ki szavazott ellene? (10) 10 ellenszavazat. Ki tartózkodott? (0) A bizottság tehát 10 ellenszavazat mellett elfogadta ezt a módosító javaslatot.
Akkor viszont vissza kell térnünk majd arra a módosító indítványra, amelyet korábban elfogadtunk a kormány kérésére, mert ez azzal ellentétes. De miután erre a törvényjavaslatra úgyis vissza kell majd térnünk, megkérem a szakértőinket, hogy akkor majd hívják föl erre a figyelmet. Köszönöm szépen.
b) A regisztrációs adó részleges visszatérítéséről szóló törvényjavaslat (T/1298. szám)
Soron következik a regisztrációs adó részleges visszatérítéséről szóló törvényjavaslat zárószavazásának előkészítése. Három pontból áll az ajánlástervezet, mind a három az előterjesztő javaslatára érkezett.
Az 1. ponttal kapcsolatban kérdezem a bizottság álláspontját, támogatja-e a javaslatot. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 2. pont az előterjesztő indítványa. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e a javaslatot. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 3. pont szintén az előterjesztő javaslata. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Köszönöm szépen.
Soron következik a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló törvényjavaslat zárószavazásának előkészítése. Ezt a törvényjavaslatot az önkormányzati bizottság nyújtotta be, és az önkormányzati bizottság beterjesztett egy egy pontból álló módosítócsomagot.
Megkérdezem a kormány képviselőjét - és kérem, nevének, beosztásának jelzése után válaszoljon -, hogy az előterjesztő által beterjesztett javaslattal egyetért-e.
HOPKA VIKTÓRIA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Hopka Viktória vagyok, osztályvezető az Önkormányzati Minisztériumból.
Egyetért a javaslattal a kormány.
ELNÖK: A kormány tehát egyetért vele. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Érkezett Ecsődi László képviselő úrtól egy javaslat. Mivel az előterjesztő képviselője nincs itt, megkérdezem a kormány képviselőjét, hogy egyetért-e vele.
HOPKA VIKTÓRIA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Egyetért vele a kormány.
ELNÖK: A kormány tehát egyetért vele. Megkérdezem a bizottságot, támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
Köszönöm szépen.
Szeretném közben jelezni, hogy változás állt be a megbízásokban: Mátrai Márta képviselő asszony helyettesíti Balsai István képviselő urat.
Soron következik a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvénynek a vállalkozói "körbetartozások" mérséklése céljából történő módosításáról szóló törvényjavaslat zárószavazásának előkészítése. Egy pillanat türelmet kérek, mert az ajánlás még nem áll rendelkezésemre - köszönöm szépen. Két pontból áll az ajánlástervezet, mindkettőt az előterjesztő nyújtotta be.
Az 1. ponttal kapcsolatban kérdezem a bizottság álláspontját. (Szavazás.) A bizottság támogatja a módosító indítványt.
A 2. ponttal kapcsolatban kérdezem a bizottság álláspontját. (Szavazás.) A bizottság támogatja a javaslatot.
Köszönöm szépen.
Soron következik a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényjavaslat zárószavazásának előkészítése. Egy módosítóindítvány-tervezet van előttünk. Az alkotmányügyi bizottság módosító javaslatáról lenne szó, ha ezt elfogadnánk, aminek az a lényege, hogy ne január 1-jén, hanem július 1-jén lépjen hatályba.
Kérdezem az előterjesztő képviselőjét, egyetért-e ezzel a javaslattal.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen, támogatjuk, elnök úr.
ELNÖK: Tehát az előterjesztő egyetért azzal, hogy benyújtsunk egy ilyen módosító indítványt. Kérdezem a bizottságot, benyújtjuk-e ezt a módosító indítványt. (Szavazás.) A bizottság benyújtja a módosító indítványt.
Döntenünk a kétharmadosság kérdéséről. Az egységes javaslat 1-108. §-ai, a 109. § (3)-(5) bekezdése, a (6) bekezdés a) és c) pontja, a 110. és a 114. §, a 109. § (6) bekezdés e) és f) pontja, valamint a 112. és a 113. § elfogadásához lenne szükség kétharmadra. Kérdezem, egyetért-e ezzel a minősítéssel a bizottság. (Szavazás.) A bizottság ezzel egyetért, tehát ezek a paragrafusok, bekezdések, illetve pontok igényelnek kétharmados szavazást.
Köszönöm szépen.
Soron következik a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényjavaslat zárószavazásának előkészítése. Ahogy látom, itt is egy módosító javaslatot kellene elfogadnunk, ugyanezzel a tartalommal, tehát hogy ne január 1-jén, hanem július 1-jén lépjen hatályba.
Kérdezem az előterjesztőt, egyetért-e ezzel.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő ezt támogatja. Megkérdezem a bizottságot, hogy támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság támogatja, hogy benyújtsuk ezt a módosító indítványt.
A kétharmadosság azonos azzal, ami az ajánlásban szerepelt, és arról akkor már döntöttünk, úgyhogy erről nem kell újból döntenünk.
Köszönöm szépen.
g) Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvényjavaslat (T/1375. szám)
Soron következik az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvényjavaslat zárószavazásának előkészítése. Itt több anyagról kell tárgyalnunk.
Először is a kormány benyújtott a 132-142-ig, tehát 11 pontból álló javaslatcsomagot. Van-e valakinek kifogása az ellen, hogy ezt egyben tárgyaljuk és szavazzunk róla? (Nincs ilyen jelzés.) Úgy látom, hogy nincs. Kíván-e ehhez valaki hozzászólni? (Nincs ilyen jelzés.) Úgy látom, hogy nem.
Aki ezzel a 11 ponttal egyetért, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) A bizottság egyetért vele, köszönöm szépen.
Érkezett szintén egy indítvány, amely az 1. számú melléklet helyébe egy új mellékletet kíván beterjeszteni. Ez Áder János, Pokorni Zoltán és Bánki Erik aláírásával érkezett, és a Sportkórház szerepeltetését javasolja a súlyponti kórházak között. Olyan jelzés érkezett hozzám, hogy ez nem házszabályszerű, mert nem koherenciazavart kíván kiküszöbölni, úgyhogy először erről kell döntenünk.
Megkérdezem, ehhez a kérdéshez kíván-e valaki hozzászólni. Salamon képviselő úrnak adom meg a szót.
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Kérem a bizottságtól, hogy ezt a zárószavazás előtti módosító javaslatot a bizottság támogassa.
Az indítvány lényegében egy alapvető alkotmányellenes helyzetet kíván kiküszöbölni. Ugyanis az egészségügyi intézményeknek, kórházaknak olyan számú leépítése, amelyet a törvényjavaslat megvalósít, sérti az alkotmány 70/D. §-ában foglalt egészséghez való jogot. Az adott alkotmányi rendelkezés kimondja, hogy a Magyar Köztársaság területén élőknek joga van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez, és ezt a Magyar Köztársaság többek között az egészségügyi intézményrendszer fenntartásával biztosítja.
Tipikusan egy olyan második generációs jogról van szó, amelyről tudjuk, hogy a klasszikus értelemben vett, minden személyre feltétlenül elérhetően biztosított, alanyi jogú jellegű érvényesülése nem adott. Ezeknek a jogoknak az a tulajdonsága, hogy ezeknek a jogoknak az érvényesülése szempontjából az államot egy kötelezettségvállalás terheli, ez pedig a jelen jog tekintetében az egészségügyi intézményrendszer fenntartása. Gál képviselő úr kommunikatív hozzászólása, amely erőteljes homlokráncolásban és fejcsóválásban valósult meg, további érvelésre késztet. (Derültség.) Vissza is vonta, úgy látom. (Derültség.)
Ez a törvény, ha valóban megvalósítja ezt a mérvű kórházleépítést, egészen biztosan alkotmánybírósági kontroll elé kerül. Tudniillik az a kérdés, hogy mi a minimuma annak, ami az államot terheli egy intézményrendszer fenntartásában. Ez alkotmányossági kérdés. Ebből adódóan a benyújtott módosító javaslat koherenciazavart, koherenciahiányt kiküszöbölő módosító javaslat, amely a törvényjavaslat mostani megszavazott formája és az alkotmány között fennáll. Lehet, hogy más az alkotmányjogi véleményük a képviselő uraknak a másik oldalon, de hogy ez egy ilyen alkotmányos problémával kapcsolatos, aligha hiszem, hogy azt önmagában vitássá lehet tenni. Mi meg vagyunk győződve arról, hogy a kórházak 60-70 százalékának a halálra ítélése összeegyeztethetetlen az államnak, a Magyar Köztársaságnak az alkotmányban rögzített intézményfenntartó kötelezettségével, s éppen ezért úgy gondoljuk, hogy az alkotmányosságot csak ennek a módosító javaslatnak a megszavazásával lehet biztosítani.
Kérjük tehát az alkotmányügyi bizottságot, hogy támogassa a Fidesz módosító indítványát.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e valaki részt venni ebben a vitában? (Nincs ilyen jelzés.) Úgy látom, hogy nem.
Úgy teszem fel a kérdést, ki az, aki egyetért azzal, hogy ez nem házszabályszerű, tehát nem koherenciazavart kiküszöbölő indítvány. (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság megállapította, hogy nem házszabályszerű az indítvány.
Erre a pontra is vissza kell még térnünk, mert érkeztek még módosító indítványok, amelyeket most sokszorosítanak.
h) A munkavédelemről szóló törvényjavaslat (T/1370. szám)
Úgyhogy soron következik a munkavédelemről szóló törvényjavaslat zárószavazásának előkészítése, az ehhez benyújtandó bizottsági módosító indítvány megtárgyalása. Itt fekszik előttünk egy három pontból álló, zárószavazás előtti módosítójavaslat-tervezet, amelyet a bizottságunknak kellene elfogadnia.
Kérem a kormány képviselőjét, hogy nevének, beosztásának jelzése után tájékoztasson minket, hogy egyetért-e a kormány a hárompontos javaslattal.
BURIK MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Burik Mária vagyok, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium jogi főosztályának főosztályvezető-helyettese.
A kormány támogatja a benyújtott javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e valakinek kifogása az ellen, ha egyben tárgyaljuk és szavazunk a három pontról? (Nincs ilyen jelzés.) Úgy látom, hogy nincs.
Kérem, aki egyetért a hárompontos javaslat benyújtásával, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) A bizottság a javaslatot benyújtja.
Köszönöm szépen.
Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatnál visszavonták azokat a javaslatokat, amelyeket tárgyalnunk kellett volna, úgyhogy már csak az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvényjavaslat van hátra, ahol egy kis türelmet kérek.
a) Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1297. szám)
Elnézést, mégis vissza kell térnünk az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz, mert ott elfogadtunk egy olyan módosító indítványt, amelyik arra az ominózus 21. fejezetre vonatkozott, és közben ennek elhagyását javasoltuk egy külön indítványban.
Tehát azt javaslom, hogy erre a 41. pontra térjünk vissza, ez a kormány javaslata volt, és ezzel kapcsolatban vonjuk vissza a bizottság támogató javaslatát. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) Tehát a 41. pontban szereplő indítványt, az előterjesztő indítványát a bizottság nem támogatja.
Köszönöm szépen.
Amíg kiosztják az anyagot, szeretném felhívni a bizottság tagjainak a figyelmét, főleg azon képviselőtársaink figyelmét, akik részt vesznek azon az ötpárti megbeszélésen, amelyik a házszabály-módosítással kapcsolatos, hogy talán érdemes lenne átgondolni a zárószavazást előkészítő módosító indítványok benyújtásának a rendjét, határidejét. Azt hiszem, a mai bizottsági ülésünk is megerősíti azt, hogy ezt érdemes újragondolni. (Rövid szünet.)
g) Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvényjavaslat (T/1375. szám)
Folytatjuk a munkánkat. Visszatérünk az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvényjavaslatra.
T/1375/45. számon Mikola István, Molnár Ágnes és Horváth Zsolt képviselők a törvény hatálybalépésére kívánnak különböző módosításokat benyújtani. A javaslat négy pontból áll.
Megkérdezem az előterjesztő képviselőjét, ezt a négy pontot támogatják-e
DR. KOVÁCSY ZSOMBOR szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja. Mátrai Márta képviselő asszony kér szót.
DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Részletes indokolást kérnék szépen, hogy miért nem.
ELNÖK: Tessék parancsolni!
DR. KOVÁCSY ZSOMBOR szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Véleményünk szerint az ellátórendszer átalakításának ütemezése összhangba hozható ezzel a regionális egyeztető tanácsbeli átalakítással, amely valóban egy későbbi időpontban fog hatályba lépni. A jelenlegi RET-eknek is tagja valamennyi fenntartó, tehát biztosított az, hogy teljes konszenzus legyen az ellátórendszer átalakítását érintő döntésekben.
Másrészt pedig az átalakítás álláspontunk szerint minél rövidebb időn belül végrehajtandó, annak érdekében, hogy az új egészségügyi ellátórendszerben a források hatékonyabb elosztása minél korábban szolgálja a magasabb színvonalú ellátást.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem, ki az, aki támogatja ezt a négy pontban szereplő javaslatot, amelyet az előterjesztő nem támogat. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, egyharmadot kapott.
A T/1375/146. módosító indítvány szintén az 1. számú mellékletet kívánja módosítani, hasonló módon, mint amiről már döntést hoztunk, hogy nem házszabályszerű. Javaslom, hogy ennél a kérdésnél is a házszabályszerűségről döntsünk, figyelembe véve mindazt, amit Salamon képviselő úr elmondott annál az indítványnál. Megkérdezem, ki az, aki egyetért azzal, hogy ez sem házszabályszerű. (Szavazás.) A bizottság megállapítja, hogy az indítvány nem házszabályszerű.
Ugyanez a helyzet a T/1375/147. módosító indítványnál. Ki az, aki egyetért azzal, hogy nem házszabályszerű? (Szavazás.) A bizottság megállapítja, hogy nem házszabályszerű.
És még várunk egy negyvenoldalas indítványt. (Derültség.) Ígéret van rá, hogy hamarosan megérkezik. Néhány perc tárgyalási szünetet rendelek el. Kérem, hogy még a dohányosok se fáradjanak nagyon messzire, mert mindjárt folytathatjuk.
(Szünet: 12.50-től 12.57-ig)
ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, foglalják el helyüket, folytatjuk a bizottság ülését.
Szeretném jelezni, hogy Horváth Zsolt képviselő úr helyettesíti Répássy urat, én pedig helyettesítem Fodor alelnök urat.
Megkaptuk a T/1375/44. számú módosító indítványt, amely ugyanúgy, mint előző három társa, az 1. számú mellékletet kívánja ugyanúgy módosítani. Ugyanazt a javaslatot teszem, hogy állapítsa meg a bizottság, hogy nem házszabályszerű a módosító indítvány, figyelemmel mindarra, ami korábban elhangzott. Kérdezem, ki ért ezzel egyet. (Szavazás.) A bizottság megállapítja, hogy az indítvány nem házszabályszerű.
Őszintén remélem, hogy ezzel valóban be tudjuk zárni a bizottság ülését, és nem kell már a szavazások előtt újból összeülnünk.
Szeretném még jelezni, hogy csütörtökön várhatóan fél 11-kor tartunk ülést, amennyiben nem várt módon érkezik zárószavazást előkészítő módosító indítvány. (Közbeszólások.) Csütörtökön parlamenti plenáris ülés lesz, és aznap zárószavazást előkészítő módosító indítványokat kell nagy valószínűséggel megtárgyalnunk, tehát várhatóan 10 óra 30-kor ülésezünk.
Köszönöm szépen a munkájukat, a bizottság ülését bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 13 óra 00 perc)
|
|
Dr. Avarkeszi Dezső |
Jegyzőkönyvvezető: Prin Andrea