AIÜB-1/2007.
(AIÜB-26/2006-2010.)
az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának
2007. február 8-án, csütörtökön, 11 óra 7 perctől
az Országház főemelet 58. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat*
Az ülés résztvevői*
A bizottság részéről*
Helyettesítési megbízást adott*
Felszólaló meghívottak*
Elnöki megnyitó*
A határozatképesség megállapítása*
A napirend elfogadása*
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a települési kisebbségi önkormányzati képviselők 2006. október 1-jei választásának megszervezésével és lebonyolításával kapcsolatos állami feladatok végrehajtásáról szóló J/1893. számú jelentés általános vitája*
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a települési kisebbségi önkormányzati képviselők 2006. október 1-jei választásának megszervezésével és lebonyolításával kapcsolatos állami feladatok végrehajtásáról szóló jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslat általános vitája*
Az Országos Választási Bizottságnak a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a települési kisebbségi önkormányzati képviselők 2006. október 1-jén megtartott választásáról szóló J/1894. jelentésének általános vitája*
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a települési kisebbségi önkormányzati képviselők 2006. október 1-jén megtartott választásáról szóló, az Országos Választási Bizottság által benyújtott jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslat általános vitája*
Dr. Luczai Zsuzsanna szóbeli kiegészítése az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium részéről*
Szigeti Péter szóbeli kiegészítője az Országos Választási Bizottság részéről*
Hozzászólások*
Szigeti Péter reflexiói*
Határozathozatalok*
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény és ehhez kapcsolódóan a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1916. szám)*
Erhart Tibor tájékoztatója*
Hozzászólások*
Erhart Tibor reflexiói*
Szavazás*
A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény és az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény módosításáról szóló T/1746. számú törvényjavaslat általános vitája*
Dr. Soós László szóbeli előterjesztése az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium részéről*
Kérdések*
Válasz*
Határozathozatal*
A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1917. szám)*
Dr. Soós László szóbeli kiegészítője*
Hozzászólások*
Határozathozatal*
Herényi Károly (MDF) képviselő által "Hol tart a Baumag és a többi ingatlanbefektetési szövetkezet ügyében az eljárás?" címmel I/644. számon benyújtott interpelláció tárgyában folytatott vizsgálatról szóló jelentéstervezet megtárgyalása*
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat*
Hozzászólások*
Szavazás*
Elnököl: Dr. Avarkeszi Dezső (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Répássy Róbert (Fidesz), a bizottság alelnöke
Dr. Balsai István (Fidesz), a bizottság tagja
Dr. Bárándy Gergely (MSZP)
Dr. Csákabonyi Balázs (MSZP)
Dr. Csiha Judit (MSZP)
Frankné dr. Kovács Szilvia (MSZP)
Dr. Gál Zoltán (MSZP)
Dr. Szép Béla (MSZP)
Tóth András (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP)
Dr. Dorkota Lajos (Fidesz)
Dr. Mátrai Márta (Fidesz)
Dr. Turi-Kovács Béla (Fidesz)
Dr. Vitányi István (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Fodor Gábor (SZDSZ) dr. Avarkeszi Dezsőnek (MSZP)
Dr. Faragó Péter (MSZP) dr. Csákabonyi Balázsnak (MSZP)
Dr. Hajdu Attila (MSZP) dr. Gál Zoltánnak (MSZP)
Dr. Simon Gábor (MSZP) dr. Bárándy Gergelynek (MSZP)
Dr. Steiner Pál (MSZP) dr. Wiener Györgynek (MSZP)
Dr. Szabó Éva (MSZP) Frankné dr. Kovács Szilviának (MSZP)
Dr. Toller László (MSZP) dr. Csiha Juditnak (MSZP)
Dr. Balsai István (Fidesz) dr. Szakács Imrének (Fidesz)
Dr. Horváth Zsolt (Fidesz) dr. Mátrai Mártának (Fidesz)
Dr. Kontrát Károly (Fidesz) dr. Balsai Istvánnak (Fidesz)
Dr. Szakács Imre (Fidesz) dr. Répássy Róbertnek (Fidesz)
Dr. Rubovszky György (KDNP) dr. Vitányi Istvánnak (Fidesz)
Szigeti Péter, az Országos Választási Bizottság elnöke
Dr. Luczai Zsuzsanna (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Erhart Tibor (Pénzügyminisztérium)
Dr. Bokodi Melinda (Magyar Nemzeti Bank)
Dr. Soós László (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Sipos-Szabó Zsanett (Miniszterelnöki Hivatal)
(Az ülés kezdetének időpontja: 11 óra 7 perc)
DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Elnézést kérek a kis késésért! Engedjék meg, hogy először a bizottság valamennyi tagjának, szakértőinknek, meghívott vendégeinknek minden jót kívánjak 2007-re, idén most találkozunk először.
A határozatképesség megállapítása
Szeretném ismertetni a helyettesítések rendjét: Vitányi képviselő úr helyettesíti Rubovszky képviselő urat, Balsai képviselő úr helyettesíti Kontrát képviselő urat, Kovács képviselő asszony helyettesíti Szabó Éva képviselő asszonyt - közben egy jelentés is bekerült a papírok közé (Derültség.) -, Mátrai képviselő asszony helyettesíti Horváth képviselő urat, Csiha képviselő asszony helyettesíti Toller képviselő urat, Csákabonyi képviselő úr helyettesíti Faragó képviselő urat, Bárándy képviselő úr helyettesíti Simon képviselő urat, Gál képviselő úr helyettesíti Hajdu képviselő urat, Répássy alelnök úr helyettesíti Szakács képviselő urat, és én helyettesítem Fodor alelnök urat. Határozatképesek vagyunk.
A kiküldött meghívóban szereplőknek megfelelően tennék javaslatot a napirendre, azzal, hogy azt javaslom, hogy az 1. és a 2. napirendi pont kapcsán a vitát egyben folytassuk le, majd a négy kérdésről külön-külön szavazzunk. Megkérdezem, hogy van-e ezzel kapcsolatban valakinek észrevétele. (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Akkor azt kérem, hogy aki a napirendet elfogadja, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen, a napirendi pontokat elfogadtuk.
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a települési kisebbségi önkormányzati képviselők 2006. október 1-jei választásának megszervezésével és lebonyolításával kapcsolatos állami feladatok végrehajtásáról szóló J/1893. számú jelentés általános vitája
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a települési kisebbségi önkormányzati képviselők 2006. október 1-jei választásának megszervezésével és lebonyolításával kapcsolatos állami feladatok végrehajtásáról szóló jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslat általános vitája
Az Országos Választási Bizottságnak a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a települési kisebbségi önkormányzati képviselők 2006. október 1-jén megtartott választásáról szóló J/1894. jelentésének általános vitája
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a települési kisebbségi önkormányzati képviselők 2006. október 1-jén megtartott választásáról szóló, az Országos Választási Bizottság által benyújtott jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslat általános vitája
Rátérünk az első két napirendi pont tárgyalására. Tisztelettel köszöntöm Szigeti Péter urat, az Országos Választási Bizottság elnökét, és a kormány képviselőjét. Ahogy elfogadtuk, egyben tárgyaljuk meg a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a települési kisebbségi önkormányzati képviselők választásának megszervezésével és lebonyolításával kapcsolatos állami feladatok végrehajtásáról szóló jelentést, illetve az Országos Választási Bizottság beszámolóját erről a választásról, valamint a jelentéssel és a beszámolóval kapcsolatos Önkormányzati és területfejlesztési bizottsági önálló indítványokat. Jauernik elnök úr jelezte, hogy más hivatalos elfoglaltsága miatt nem tud részt venni az ülésünkön, és azt kéri az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság, hogy részben a jelentést, részben a beszámolót, illetőleg a két önálló indítványt támogassuk. Először megkérem a kormány képviselőjét, hogy nevének, beosztásának a jegyzőkönyv számára való jelzése után tartsa meg szóbeli kiegészítőjét.
DR. LUCZAI ZSUZSANNA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Dr. Luczai Zsuzsanna, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium szakmai főtanácsadója vagyok. Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Köszönöm a szót. Csak néhány rövid gondolatot szeretnék szóbeli kiegészítésként elmondani a leírt jelentéshez.
Először is az önkormányzati és területfejlesztési miniszter törvényben foglalt kötelezettségének tesz eleget akkor, amikor számot ad az Országgyűlésnek a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról, illetve ez esetben a települési kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról. Fontosnak tartottuk, hogy ez utóbbi témában is tájékoztassuk a tisztelt Országgyűlést, hiszen első ízben került új szabályok szerint lebonyolításra a települési kisebbségi képviselők választása, és fontos, hogy ezeket a tapasztalatokat, ha tömören is, bemutassuk a tisztelt Háznak.
Második gondolatképpen azt szeretném elmondani, hogy a választások lebonyolításában százezer ember együttes munkájára, jó, olajozott együttműködésére volt szükség, ami meg is történt, és különösen fontosnak ítéljük azt, hogy mintegy 31 ezer ember önzetlenül és szabadidejét feláldozva vett részt a jelöltek, jelölő szervezetek megbízottjaként a választási bizottságok munkájában. A területi választási irodák jelzése szerint igen jó hatékonysággal működtek együtt a bizottságok választott és delegált tagjai.
A harmadik gondolat a kisebbségi választásokhoz kapcsolódik. Sok találgatás előzte meg a kisebbségi választói jegyzék jogintézményének bevezetését, voltak olyan hangok is, hogy radikális csökkenést fog ez eredményezni a kisebbségi önkormányzatok számában. Szerencsére ez a borúlátás nem igazolódott be. Körülbelül kétszázezer választópolgár jelentkezett a kisebbségi választói jegyzékre, és a választások eredményeként mintegy kétszázzal több önkormányzat jöhetett létre, mint a 2002. évben.
Ennyiben szerettem volna szóban kiegészíteni az írásos jelentést. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.
ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm, és akkor felkérem az elnök urat, hogy mondja el szóbeli kiegészítését.
Szigeti Péter szóbeli kiegészítője az Országos Választási Bizottság részéről
SZIGETI PÉTER, az Országos Választási Bizottság elnöke: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Magam is az OVB nevében törvényes kötelezettségnek teszek eleget azzal, amikor a beszámolómat prezentálom önöknek, illetőleg ennek néhány sarkalatos pontjára hívom fel szíves figyelmüket. Alapvetően az írásban beadott anyag foglalja össze természetesen az álláspontunkat, amely néhány tény, adat rögzítésével kezdődik, természetes is, hogy az állásfoglalások, a határozatok típusai, száma szerepeljenek ebben a beszámolóban.
Legfontosabb megállapítása azonban a beszámolónak az, hogy az önkormányzati választások és a kisebbségi választások is a törvényes keretek között történtek, megfelelően gyakorolták az állampolgárok, jelölőszervezetek a jogaikat, illetve éltek a jogorvoslati lehetőségekkel.
A beszámolónk egyik része foglalkozik azokkal a problémákkal, amelyek állásfoglalás kialakítására késztették az Országos Választási Bizottságot, mert tulajdonképpen jogszabályok egyértelműségének hiánya, helyzete állt fenn, és ez zavart okozott a jogalkalmazás egységes gyakorlatának kialakításában. Három ilyen problémát jelöltünk meg. Az egyik az, amikor többes jelölés esetén valaki mandátumhoz is jut, és emellett töredékszavazatot szereznek a hasonló szervezet részéről, tehát a töredékszavazók számításánál ebben az esetben fennáll egy bizonyos esélyegyenlőségi probléma, hogy a többes jelölt után egy szervezet töredékszavazatot kaphat abban az esetben is, amikor a szervezetnek a képviselője mandátumot nyert el.
Ennél súlyosabb nehézség támad a többes jelölésnek egy másik problémájával kapcsolatban, az eljárási törvény ugyanis nem zárja ki azt a dolgot, hogy valaki több helyen is jelölt legyen, azonban hozzáfűzi, hogy a választás megkezdése előtt tizenkilenc nappal nyilatkoznia kell arról, hogy melyik jelöltségét tekinti érvényesnek; ezzel eddig nincs is probléma. A probléma akkor kezdődik, ha ezt a nyilatkozattételt elmulasztja, és itt van a törvénynek némi hiányossága: nem fűz ehhez jogkövetkezményt, hogy az elmaradt nyilatkozattétel - hogy melyik jelöltségét tekinti érvényesnek - mit von maga után. Ebből a szempontból kénytelen voltunk - mint egy ilyen gyakorlatilag is felvetődő problémára - azt az állásfoglalást kibocsátani, hogy tulajdonképpen ebben az esetben határidő-mulasztás következik be, és ily módon a többes jelöltségű választópolgárt a nyilvántartásból törölni kell. Hadd tegyem hozzá, hogy ez alapvetően azért inkább a jogalkotó által kimondott vagy egyik lehetséges megoldásként kimondott jogkövetkezmény kellene, hogy legyen.
A harmadik ilyen értelmezési probléma volt - ez tulajdonképpen egy kicsit a dolognak egy elvibb síkját is érinti - a kisebbségi választásokon a jelölő szervezet fogalma, erről a nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési biztosával és az IM-mel is tárgyaltunk. Itt az vetődik fel, hogy pusztán és kizárólag kulturális kisebbségi munka megalapozza-e az önkormányzati választásokon való részvételt. Ez egy ilyen eléggé kitágított értelmezése a dolognak, úgyhogy tulajdonképpen ilyen szempontból nem nagyon korlátoz senki semmit, de végső soron az önkormányzati képviselet lehet, hogy megkövetel ahhoz képest valami többletet, mint egy önmagában kulturális tevékenységet folytató szervezet.
A jogalkalmazásban is az anyag rámutat tulajdonképpen két olyan problémára, ami részben a jelölő szervezetek és a jelöltek bejelentési szabályaihoz kapcsolódó jogalkalmazási probléma volt. Elvileg a szervezet-bejelentésnek meg kell előznie az egyéni jelöltet, de mivel ez egy napon is történhet, tulajdonképpen nem világos, hogy ennek napokbeli eltérést kell-e jelentenie. Ilyen szempontból a bírói gyakorlat nem túlzottan szerencsésen oldotta meg ezt a problémát, amikor független jelöltté minősített át olyan - erre a szabályra hivatkozva - jelöltet, aki tulajdonképpen eredendően szervezet képviselőjeként kérte a nyilvántartásba vételét. Ugyanígy a kompenzációs listás eredmények számolásával kapcsolatban is voltak eltérő gyakorlatok, tehát ez a jogalkalmazás problémájaként kerül bemutatásra.
Végül egy fontos szempont, Luczai Zsuzsa is kitért erre: az először sorra került települési kisebbségi önkormányzati választásokat valaminő módon értékeljük. Komoly vita folyt le az OVB előtt, hogy az új törvény nyomán, tehát a 2005. évi CXIV. törvény nyomán előállott helyzet mennyiben oldja meg a problémákat. Egészében véve arra az álláspontra helyezkedtünk, hogy fő törekvéseiben beváltotta ez a hozzá fűzött reményeket, jól és több kisebbségi önkormányzat alakult meg, mint a korábbiakban. (Dr. Dorkota Lajos megérkezik az ülésre.) Feltehetően az a kétszázezer állampolgár, aki kisebbséginek vallva magát nyilvántartásba vétethette magát...; ez is egy korrektebb szám, mint amit a korábbi megoldás eredményezett. Ugyanakkor felhívom arra is a szíves figyelmüket - tekintettel arra, hogy a jogalkotásban önök jobban is érdekeltek, mint azok, akiknek ez funkciójuk; mint az OVB, amelyik a tapasztalatokról számol be -, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek biztosa azért elég erőteljesen támadja ezt a jelenlegi helyzetet, tudniillik ő a regisztrációt a kisebbségi szervezetekhez telepítené, ez pedig több problémát felvet. Az OVB nem zárja ki ennek a megoldásnak a lehetőségét, de itt egy olyan jogpolitikai megfontolásról van szó, hogy tulajdonképpen akkor a személyesadat-jellegről lemond-e a nyilvántartásba vétellel - ha ezt valaki ellenőrizheti -, tehát közérdekűvé válik-e ilyenkor az adat vagy nem.
Nyilvánvaló, hogy az ellenőrzéshez egy kisebbségi szervezet részéről akkor közérdekűnek kell tekinteni az ilyen adatot, és az a kérdés, hogy kívánatos-e kisebbséghez tartozásról adatokat közérdekűként kezelni. Ez a problematika, a regisztrációs jegyzék kezelésmódjának a problematikája húzódik meg mögötte. Ez tehát alapvetően egy jogpolitikai kérdés.
Bizonyos szempontból a jelenlegi gyakorlat - hadd tegyem hozzá, hogy ezt az egyik alkotmánybírósági döntés is megerősítette - a törvényt támogatja, a biztos úr részéről ez tehát egy olyan kezdeményezés, amely, hogy mondjam, fogalmilag, logikailag előnyökkel járó megoldást is jelent, de felveti ezeket az említett problémákat, felveti, hogy adott esetben akkor van-e törlési joga egy kisebbségi szervezetnek, és milyen kritériumok alapján, ha nem az önbevallás alapján kerül pusztán sor a regisztrációra. Tulajdonképpen ezt szerettem volna elmondani.
Záró gondolatként megerősíteném az azon három intézménnyel kapcsolatos OVB-értékelést, amely egyfelől a kampánycsendre, másfelől az ajánlószelvények kiváltására, harmadrészt pedig az igazolással történő szavazásra vonatkozik, hogy ezeknél olyan tapasztalatok gyűltek össze, amelyek kapcsán azt tudjuk ajánlani, hogy a jogalkotó lépjen, és módosítsa a fennálló szabályozást, ennek az irányait is jelöltük. Természetesen többféle megoldás lehetséges, végső soron a törvényhozó bölcsességén múlik, hogy milyen megoldást választ. Mi azt tudjuk mondani a tapasztalataink alapján, hogy ezen három intézmény szabályozásához hozzá kell nyúlni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök úr. Megnyitom az együttes vitát az 1. és a 2. napirendi pont fölött. Ki kíván hozzászólni? (Dr. Répássy Róbert jelentkezik.) Répássy alelnök úrnak adom meg a szót.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Úr! Nem egy teljes hozzászólás, nem egy teljes értékelés, amit el szeretnék mondani, inkább csak a nemsokára következő szavazatunkat szeretném megindokolni. Amit mondok, az az elnök úr számára nem lesz újdonság.
Mi úgy ítéltük meg, hogy az október 1-jei választásokkal kapcsolatban az OVB tevékenységének egy területe, mégpedig a határozatok törvényessége, mármint a jogorvoslati kérelmeket eldöntő határozatok törvényessége kapcsán egyrészt az előző OVB működéséhez képest nőtt azoknak a határozatoknak a száma, amelyeket a Legfelsőbb Bíróság megváltoztatott, tehát amelyeket törvénysértőnek ítélt a Legfelsőbb Bíróság. Ez még önmagában egyébként nem indokolná a szavazatunkat, de mi úgy ítéltük meg, tendenciózusnak tartottuk azt, hogy mely határozatokban, mely döntésekben tévedett az Országos Választási Bizottság, és ez a tendencia bizony politikai értelemben eléggé egyoldalúnak tűnik. Ezért az Országos Választási Bizottság beszámolóját mi nem fogadjuk el, de a kritikánkat tartózkodó szavazattal fejezzük ki, tehát nem összességében ítéljük elfogadhatatlannak az OVB munkáját, hanem ezek miatt a Legfelsőbb Bíróság által felülvizsgált határozatok és azoknak a tendenciózus jellege miatt tartózkodni fogunk a jelentés elfogadásától.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki kíván még hozzászólni a vitában? (Senki nem jelentkezik.) Ha nincsen jelentkező, akkor átadnám az elnöklést Répássy alelnök úrnak, mert szeretnék hozzászólni.
(Az ülés vezetését dr. Répássy Róbert, a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Megadom a szót az elnök úrnak.
DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP): Köszönöm szépen. Nagyon rövid lesz a hozzászólásom. Úgy gondolom - és itt az MSZP-frakció álláspontjáról szeretném tájékoztatni a bizottságot -, hogy az október 1-jei önkormányzati választásokon, tehát az önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a települési kisebbségi önkormányzati képviselők választása során az állami feladatok végrehajtása a törvényeknek megfelelően történt, és az egész választás, ezen belül a választási szervek és az Országos Választási Bizottság tevékenysége is összességében a törvényeknek megfelelően zajlott. Ezért a szocialista frakció mind a jelentést, mind a beszámolót, mind az ezekkel kapcsolatos önkormányzati bizottsági önálló indítványt igen szavazatával támogatni fogja.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Visszaadom az elnöklést Avarkeszi elnök úrnak.
(Az ülés vezetését dr. Avarkeszi Dezső, a bizottság elnöke veszi át.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Még egyszer megkérdezem, hogy valaki esetleg részt kíván-e még venni a vitában. (Senki nem jelentkezik.) Úgy látom, hogy nem. (Szigeti Péter jelzésére:) Úgy látom, hogy az elnök úr reagálni kíván az elhangzottakra. Öné a szó, elnök úr.
SZIGETI PÉTER, az Országos Választási Bizottság elnöke: Köszönöm szépen, igen, szeretnék reagálni Répássy alelnök úr kritikájára, mert az lényeges kérdéseket vet fel. Én ugyanis azt gondolom, hogy lehet, hogy egyoldalúnak tűnik, de nem elfogult és nem pártos, hanem elfogulatlan és pártatlan testület az Országos Választási Bizottság. Az állítása az volt, hogy nőtt azon határozatok száma, amelyeket a Legfelsőbb Bíróság megváltoztatott. Én az országgyűlési választások után szinte az összes esetet végigelemeztem. Itt most nagyon egyszerű lenne a helyzet, mert a jogviták egyébként alapvetően nem az OVB szintjén dőltek el, és nem oda kerültek, hiszen olyan, alacsonyabb szintről indulnak helyi módon, ami miatt kevés került hozzánk, itt tehát mindössze huszon-egynéhány ügyről van szó, nyolc került a Legfelsőbb Bíróság elé, amely ezek közül ötöt helybenhagyott, hármat megváltoztatott. Alapvetően azonban statisztikusan a korábbi OVB-khez képest - Répássy úr érvként használta, hogy ahhoz képest nőtt -, azt kell mondjam, hogy ez így nem mérhető, mert már volt a jogi helyzet. A 2005. évi nyári LXXXI. törvény - ha jól emlékszem a számára - egyértelművé és határozottá tette az úgynevezett alapelvi bíráskodást vagy a mi esetünkben alapelvi jogalkalmazást, ami azt jelenti, hogy nem szabály alapú a döntés, nem arról van szó, hogy ha egy eset besorolható egy normatív tényállás alá, akkor egyértelmű a minősítése, és legfeljebb a jogkövetkezmények differenciáltságának a lehetősége adatik meg a jogalkalmazó számára, hanem feketén-fehéren olyan alapelvi kérdések kerültek előtérbe, amelyek korábban nem, mert ennek a jogi lehetőségnek a kapuját korábban nem nyitotta ki a jogalkalmazó, legfeljebb implicite engedte meg. Tehát a mérlegelési jogkörben hozott alapelvi bíráskodású döntéseknek az a jogi természete, hogy itt csak egy irányt jelölhet meg az alapelv, és ahhoz kell hozzámérni a problémát, súlyozni kell.
Most akkor azt kell megkérdeznem, hogy miért súlyozná azonosképpen egy 15, vagy most, az önkormányzati választások idején 10 főből álló testület, az Országos Választási Bizottság a dolgokat, mint egy három szakbíróból álló legfelsőbb bírósági tanács. Tehát a testületek összetétele, megítélésmódja különbözik, és természetesen a jogerős döntés mindig a Legfelsőbb Bíróságé, amit az ember tiszteletben tart, de bizony mérlegelési jogkörben meghozott döntéseknél - és az esetek többségében erről van szó - egyáltalán nincs különösebb botrány. A jogelmélet nyelvén azt tudnám mondani, hogy tulajdonképpen az egyetlen helyes döntésnek a tézisét manapság nagyon kevesen osztják, úgyhogy egészében véve a jogalkalmazás nem matematika, nem egzakt bizonyosságokra épül, hanem a bizonytalanság közegében jogi doktrínákra, jogi normákra, alapelvekre, fogalmakra alapozódnak a döntések. Ebből a szempontból eltérő összetételű testületek döntése nem hiszem, hogy egymás ellen lenne kijátszható. Alapvetően tehát azt gondolom, hogy ez az ellenvetés igazából nem nagyon erőteljes érveken nyugszik. Ezt szerettem volna mindenképp elmondani.
Tegnap az egyik bizottság ülésén a rohodi esetet is elmondtam, ahol ugyan formális jogszabálysértés történt, de ott is alapvetően mérlegelési döntés állt fenn. Ebben a kis faluban az történt az eseménytörténet szintjén, hogy elmentek az emberek szavazni, és személyi azonosításra alkalmas igazolványok nélkül szavaztak. Miért? Ismerték egymást. Senki nem állította jegyzőkönyvben, hogy bárki is jogosulatlanul szavazott volna, valami csalási kísérlet történt volna ilyen szempontból, de elnagyoltan nézték a dolgot, és ahelyett, hogy kérték voltak a személyiket vagy más okmányt, e nélkül szavaztak. Ezt kellett nekünk eldönteni. Mi úgy döntöttük el, hogy itt három választási típusban is szavaztak, és ezt az egyet kifogásolták. Én most azt mondom egyébként a formális törvényesség szempontjából, hogy jogosan érvénytelen az ilyen szavazás, de egy érvénytelen, a másik kettő pedig ugyanezzel a módszerrel érvényes? Van itt egy ellentmondás. Az OVB úgy értékelte, hogy ne tekintse ezért illegitimnek ezt a szavazást a formális törvénysértés ellenére, de nagy vita volt, és ugyanazok az érvek hangzottak el a mi testületi ülésünkön, mint amit a jegyzőkönyvben a Legfelsőbb Bíróságnál elolvashattam. Mi úgy döntöttünk, hogy legyen érvényes, ne semmisítsük meg, és ne kelljen a választási folyamatot megismételni, a Legfelsőbb Bíróság pedig fordítva döntötte el. Nem hiszem, hogy ez különösen nagyobb probléma lenne, kétségtelenül ilyen az élet: ha kétféle testület ugyanazon dologról dönthet mérlegelési jogkörben, lehet az eredmény eltérő.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A határozathozatalokra kerül sor. Előtte szeretném tájékoztatni a bizottságot, hogy Wiener képviselő úr helyettesíti Steiner képviselő urat.
Először a napirendi pontok szerint az 1/a napirendi pontnál a J/1893. számú jelentésről kell szavaznunk.
Megkérdezem, hogy ki tartja általános vitára alkalmasnak a jelentést. (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság nagy többséggel általános vitára alkalmasnak tartotta.
Ezt követően az 1/b napirendi pont keretében az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság e jelentéssel kapcsolatos önálló indítványáról kell szavaznunk.
Ki az, aki ezt általános vitára alkalmasnak tartja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangú szavazással általános vitára alkalmasnak tartotta.
Most a 2/a pont keretében az Országos Választási Bizottság beszámolójáról kell szavaznunk J/1894. számon.
Kérdezem, hogy ki az, aki általános vitára alkalmasnak tartja. (Szavazás.) Köszönöm. Ki szavazott ellene? (Szavazás.) Ilyet nem látok. Ki tartózkodott? (Szavazás.) Tíz tartózkodó szavazat mellett a bizottság általános vitára alkalmasnak tartotta.
A 2/b napirendi pont keretében a beszámolóval kapcsolatos bizottsági önálló indítványról kell szavaznunk.
Ki az, aki általános vitára alkalmasnak tartja? (Szavazás.) Köszönöm szépen. Ki szavazott ellene? (Szavazás.) Ilyet nem látok. Ki tartózkodott? (Szavazás.) Tíz tartózkodás mellett a bizottság általános vitára alkalmasnak tartotta.
Köszönöm szépen a segítséget, a jelenlétet, a napirendi pontok tárgyalását lezárom.
Soron következik a 3. napirendi pont, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény és ehhez kapcsolódóan a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, amelyet T/1916. számon kaptunk kézhez.
Üdvözlöm a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank megjelent képviselőit. Kérem szépen, hogy a kormány képviselői először nevük és beosztásuk jelzése mellett tájékoztassanak minket röviden a törvényjavaslat lényeges elemeiről, és utána majd fel fogom kérni a Nemzeti Bank képviseletében itt lévőket, hogy tájékoztassanak minket a Nemzeti Bank álláspontjáról.
Tessék, parancsoljon!
ERHART TIBOR (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Erhart Tibor vagyok, a Pénzügyminisztérium főosztályvezető-helyettese. Ha megengedik, akkor elmondanám a törvényjavaslat benyújtásának indokát és lényeges elemeit.
A törvényjavaslat két fontosabb témakör köré összpontosul: az első a jogharmonizációs, a második pedig a pénzügyi, piaci és jogrendszeri változásokhoz időközben felhalmozódott módosítási igényeket fogalmazza meg.
Az első: a jogharmonizációs követelmények szempontjából a legfontosabb az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság 2004. évi konvergenciajelentése. Ezek a jelentések egybehangzóan fogalmaztak meg bizonyos elvárásokat a jegybank függetlenségének erősítése terén: egyrészt az intézményi, másrészt a személyi függetlenség erősítését tartalmazza a törvényjavaslatban. A másik jogharmonizációs kérdés egy 2004-ben született tanácsi rendelet, amely az euróutánzatokkal kapcsolatos szabályozást tartalmazza, a magyar jogszabályok ehhez való illesztését valósítja meg.
A másik kérdéscsoport alapvetően az időközi változások jogszabályi szintű orvoslását szolgálja. Ezek a devizatartalék-kezelés, pénzkibocsátás, pénzhamisítás elleni védelem kérdéseit jelentik elsősorban.
Végső soron van még egy kérdés, ami a Monetáris Tanács tagjainak és a felügyelő bizottság tagjainak, illetve az MNB alelnökeinek vagyonnyilatkozat-adási kötelezettségével és annak eljárásrendjével foglalkozik. A törvényjavaslatot a kormányzati megtárgyalás menetében eljuttattuk az EKB illetékeseinek az erre vonatkozó kötelezettségünknek megfelelően. Az EKB véleményezte a javaslatot, és alapvetően üdvözölte az abban foglaltakat.
Megjegyzem - még mielőtt nemzeti bankos kollégám szólna -, hogy a törvényjavaslatot szoros együttműködésben készítettük a Nemzeti Bank illetékeseivel.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem a Nemzeti Bank képviselőjét, hogy kíván-e hozzászólni. (Dr. Bokodi Melinda: Nem.) Ezt egyben megerősítésnek érzem, hogy valóban együttműködtek a törvényjavaslat kidolgozásnál.
DR. BOKODI MELINDA (Magyar Nemzeti Bank): Igen, együttműködtünk, és üdvözöljük, hogy a jogalkotó az EKB konvergenciajelentésében jelzett észrevételeket orvosolja ebben a törvényjavaslatban.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérném még a jegyzőkönyv számára nevének, beosztásának jelzését! (Dr. Bokodi Melinda: Bokodi Melinda, Magyar Nemzeti Bank jogi szolgáltatása.) Nagyon szépen köszönöm.
Ezt követően megnyitom a vitát a törvényjavaslat felett. Ki kíván hozzászólni? (Dr. Répássy Róbert jelentkezik.) Répássy alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Elnök Úr! Igazából nekem csak egy kérdésem van, gondolom, hogy jobb lenne, ha először inkább ezt tisztáznánk. Tulajdonképpen az előterjesztőhöz, a Pénzügyminisztérium illetékeséhez szeretném feltenni ezt a kérdést, ami azért lesz nehéz, mert a kérdésem a jogalkotási törvényre vonatkozik, tehát szerencsésebb lenne, ha az Igazságügyi Minisztérium képviselőjének tudnám feltenni.
A törvény nagy része a képviselők egyszerű többségével elfogadható jogszabály és a jogalkotási törvény módosítása az, amely kétharmados jogszabály. A jogalkotási törvény felülvizsgálata folyamatban van, tehát az is elképzelhető, hogy a jogalkotási törvény még talán be is van nyújtva formálisan az Országgyűléshez. Ebben nem vagyok biztos, de azt tudom, hogy tárgyalások folytak a jogalkotási törvény felülvizsgálatáról.
És időközben az Országgyűlés több olyan jogszabályt fogadott el, amelyek arról szólnak, hogy az egyes törvényekben a miniszter megjelölése ezentúl nem úgy történik, tehát nem úgy kerül megjelölésre például - emlékeznek rá -, hogy: "igazságügy-miniszter", hanem a feladat szerint. Én csak azt akarom jelezni, hogy egyrészt itt pontatlan is az, hogy: "igazságügy-miniszter", másrészt pedig ha már módosítjuk ezt a törvényt, akkor indokolt lenne, hogyha ezt a kétharmadot törvényt a szerint módosítanánk, ahogy egyébként az a bizonyos átfogó, már nem emlékszem a nevére, a kormányszervezet-alakítással összefüggő törvény módosította.
De hogy még továbbmenjek, hogy milyen érdekes a helyzet: viszont hiába kétharmados ez a törvény, pont a törvénynek erre a pontjára, amelyről most beszélek, vonatkozik az az alkotmánymódosítás, hogy a minisztérium vagy miniszter elnevezésére vonatkozó rész kétharmados törvényben is akár feles többséggel is módosítható.
Összefoglalva: szerintem itt van a lehetőség, hogy ezt a törvényt hozzáigazítsuk a korábban elfogadott törvényekhez, legalábbis ennek az "igazságügy-miniszter" megjelölésnek a tekintetében. Javaslom, hogy a kormány ezt majd tekintse át.
A kérdésem egyébként arra irányult volna, hogy az igazságügyi minisztérium miért nem látta szükségesnek, hogy ezt a pontot kivegye. Erre nekem lenne egy magyarázatom, de azt most nem akarom... Az igazságügyi minisztériumnak nincs itt, nem tudom, hol van az előterjesztője. Nyilván az a magyarázata, hogy ők szeretnék, ha ez a nagyon határozott igazságügy-miniszteri jogkör továbbra is benne maradna egy kétharmados törvényben, tehát hogyha nevesítve lennének, de én magam emlékszem rá, hogy a szakállamtitkár úr azt mondta annál a törvényjavaslatnál, hogy mennyi szervezet érdekében volt olyan lobbizás, hogy maradjon benne az elnevezés a kétharmados törvényben, mert így látták biztosítva az ő szerepüket. Azért legyünk már következetesek! Pont az igazságügy-minisztert nem kell benne hagyni a törvényben, mert egyrészt most nem is így hívják az igazságügy-minisztert, másrészt pedig nem tudjuk, hogy a jövőben a mindenkori kormányok milyen módon kívánják ezt a törvényességi vagy kodifikációs ellenőrzést, véleményezést megtenni.
Én tehát részben kérdeztem volna, de mivel úgy látom, hogy nem nagyon van válasz, ezért inkább az a javaslatom, hogy a kormány jelen lévő képviselője jelezze, hogy számunkra ebben a formában ez az egy szakasz, a 15. § ebben a formában nem elfogadható. Mondom, csak zárójelben jegyzem meg, hogy viszont nem is kellünk hozzá, mert ez a része, ha ez így... Bocsánat, kellünk hozzá, igen, ahhoz a mondathoz kellünk, hogy: "A Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete esetében az igazságügy-miniszter véleményét nem kell kikérni.", igazából amihez nem kell az ellenzék, az az igazságügy-miniszter megjelölése, ahhoz nem kell. Kérem tehát, hogy a kormány korrigálja ezt a szöveget, és akkor a kétharmados támogatottsága megvan ennek a jogalkotási törvénynek.
A törvény többi részéről - bocsánat! - nem tudok igazán nyilatkozni, mert én mint az alkotmányügyi és igazságügyi bizottság tagja elsősorban a jogalkotási törvényi részével foglalkoztam. A többi része szakmai szempontból valószínűleg megfelel az uniós normáknak és más szempontoknak, biztos megfelel azoknak, de én erről nem tudok nyilatkozni, én csak a jogalkotási törvénnyel kapcsolatban fejtettem ki az álláspontomat.
ELNÖK: Köszönöm szépen, alelnök úr. Talán nem tartalmi hozzászólás a részemről, hogyha azt mondom, hogy azt hiszem, nem a kormánynak kell korrigálnia, hanem módosító javaslattal meg lehet ezt változtatni, amihez esetleg kérhetjük a kormány szakmai segítségét, hogy megfelelő módosító indítványt dolgozzunk ki. (Dr. Wiener György jelentkezik.)
Wiener képviselő úr kíván szólni.
DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Ez a törvényjavaslat lényegében jogharmonizációs feladatokat lát el, mint azt már hallottuk, ezen túlmenően pedig az alkotmány rendelkezéséhez igazítja a jogalkotási törvénynek, illetőleg a Nemzeti Bankról szóló törvénynek az előírásait. Ilyen értelemben tehát igazán komoly, elmélyült, átfogó vitát tulajdonképpen nem is igényel a javaslat.
Egyetlenegy megjegyzésem lenne, reflektálva Répássy alelnök úr felvetésére. Szerintem nem arról van szó, hogy az igazságügy-miniszter egy ilyen kiemelt státuszt kívánna magának biztosítani, mindössze az fordulhatott elő - bár megítélésem szerint igazán a minisztérium nem szorul rá erre a védelemre -, hogy nem kellő figyelemmel nézte át a tervezetet az a munkatárs, akinek ez a feladata volt, és nem vette figyelembe azt, hogy az annyit emlegetett 2006. évi CIX. törvény értelmében, amely a kormányzati szervezet átalakításával összefüggő egyes jogszabályoknak a módosításáról szól, annak a rendelkezéseit itt is érvényesítsük. Ezen túlmenően pedig nyilvánvaló, hogy az alkotmánymódosítás alapján, ami a nyáron megtörtént, a 2006. évi LIV. törvénnyel, a névváltoztatás valóban nem igényel kétharmados többséget.
Arra én sem emlékszem, hogy a 2006. évi CIX. törvény, amely majdnem 180 paragrafusból állt, a jogalkotási törvénynek ezt a rendelkezését módosította-e esetleg, mert még ez sem kizárt. Egy pillanat alatt meg lehet nézni a jogtárban.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni? (Senki nem jelentkezik.) Úgy látom, hogy nem. Akkor megkérdezem, hogy kíván-e a kormány képviselője reagálni az elhangzottakra.
ERHART TIBOR (Pénzügyminisztérium): Valóban nem tudok válaszolni minden részletkérdésre, se nem szakmám, se ennek a kérdésnek a felelőse nem vagyok. Annyit kívánok megjegyezni az elnevezéssel, tehát hogy: "igazságügy-miniszter" maradt benne, és azzal kapcsolatban, hogy már ez sem helyes, hogy ez tudatos volt. Lehet, hogy nem helyes, de tudatos volt annyiban, hogy a jogalkotási törvény egésze nem változik, és akkor legalább egységes marad benne az elnevezés, nem lesz benne kétféle megnevezés. Mert az is zavart okozhatott volna, hogy egy szűk területén megjelenik az igazságügyi és rendészeti miniszter, máshol pedig igazságügy-miniszter marad.
A többi fennálló kérdést természetesen továbbítjuk az illetékesek felé. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Akkor a határozathozatal következik. Megkérdezem, hogy ki az, aki általános vitára alkalmasnak tartja a törvénytervezetet. (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság többsége általános vitára alkalmasnak tartja. Köszönöm szépen.
Soron következik a 4. napirendi pont: a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény és az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, amelyet T/1746. számon kaptunk kézhez. Köszöntöm az előterjesztő képviselőit! Kérem, hogy nevük és beosztásuk jelzése után röviden tájékoztassanak minket a törvényjavaslatról (Zaj.), a bizottság tagjaitól pedig egy kicsit csendesebb figyelmet szeretnék kérni. Köszönöm szépen. Tessék parancsolni!
Dr. Soós László szóbeli előterjesztése az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium részéről
DR. SOÓS LÁSZLÓ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Munkatársam dr. Faragó Ákos, jómagam pedig dr. Soós László, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium főosztályvezetője vagyok. Az önök előtt fekvő törvényjavaslat a Magyar Köztársaság két bűnügyi együttműködési tárgyú törvényét módosítja. Ez a módosítás egyrészt technikai jellegű, tehát nem igazán érdemi, másrészt pedig jogharmonizációs célú módosítás.
Az 1996. évi XXXVIII. törvény - immár tíz éve hatályban lévő törvény - módosítására ez idáig igazából nem nagyon kellett hogy sort kerítsen a jogalkotó. Azonban a Magyar Köztársaság külkapcsolatai és a külföldi büntetőügyek Magyarországra történő áramlása, a külföldi elemeket tartalmazó ügyek, bűncselekmények számának növekedése miatt, a joggyakorlat egységesítése érdekében szükségessé vált a külföldi ítélet, a külföldi büntetőítélet érvényének elismerésére vonatkozó rendelkezéseknek a Btk.-ból és a Be.-ből történő kiszedése és hatályon kívül helyezése és az ebben a törvényben történő egységes szabályozása. Tehát azokat az anyagi jogi, eljárási jogi és végrehajtási szabályokat, amiket jelenleg elszórtan a büntető törvénykönyv és a büntetőeljárási törvény a külföldi ítélet elismeréséről tartalmaz, most a törvényjavaslatban az előterjesztő egy helyen, az 1996. évi jogsegélytörvényben kívánja elhelyezni, és egyben ezzel összefüggésben újraszabályozza tulajdonképpen a törvénynek a külföldi szankciók végrehajtására, átvételére vonatkozó fejezetét.
A törvény második része a 2003. évi CXXX. törvény, amely az Európai Unió tagállamaival folytatott büntető-együttműködésről rendelkezik. Ennek a kiegészítésére tesz javaslatot az előterjesztő azon indoknál fogva, hogy a vagyoni jellegű joghátrányok, itt jelesül a pénzbüntetések kölcsönös elismerésének elvéről szóló európai uniós kerethatározat átültetése válik szükségessé 2007. március végéig, és a törvényjavaslat ennek a kerethatározatnak a végrehajtása érdekében javasolja a vonatkozó törvény kiegészítését.
Külön kérdés nélkül ennyit szerettem volna elmondani. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem, hogy ki kíván hozzászólni a törvényjavaslathoz. (Frankné dr. Kovács Szilvia jelentkezik.) Frankné dr. Kovács Szilvia képviselő asszony, öné a szó.
FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tisztelt Előterjesztő! Azt gondolom, hogy hallottuk ennek a javaslatnak az indokoltságát, amely elsődlegesen jogharmonizációs problémák megoldására talál választ. Mindkét törvénymódosítás esetében úgy gondolom, hogy talán a legfontosabb alapelvként vagy elvként rögzíthetjük azt, hogy mindenképpen a korábbi és a jelenlegi túl általános szabályozás megszüntetésével, a konkrétumok, a konkrét eljárási kérdések és anyagi jogi kérdések rendezésével szolgálja ez a javaslat az egységes jogértelmezést, illetőleg az egységes jogalkalmazáshoz hozzájárul. Éppen ezért úgy gondolom - ez adóssága volt részben a törvényalkotásnak -, hogy segítséget fog jelenteni a jogalkalmazásban részt vevő kollegáknak, szervezeteknek a megfelelő intézkedések meghozatalában, és ez az egyértelműsítés nemzetközi szinten is meg fog jelenni eredményként.
Kérem a tisztelt bizottságot, hogy szíveskedjenek támogatni a javaslatot! Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Répássy alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Támogatjuk a javaslatot, valóban leginkább jogharmonizációs jelentőségű a javaslat.
Én inkább kérdezni szeretnék az előterjesztőtől. Néhány héttel ezelőtt egy olyan eset járta be a hazai sajtót, amely meglehetősen felkavarta az érzelmeket: ez a bizonyos külföldi állampolgár - talán ír állampolgár volt - közlekedési balesetet okozott, gyermekek haltak meg ebben a balesetben, és nem tudtuk kikérni, pontosabban a kiadatását megtagadták. Azt hiszem, röviden így lehet összefoglalni az esetet.
Azt szeretném megkérdezni, hogy bármilyen vonatkozásban összefüggésben van-e ez a javaslat ezzel a problémával vagy egyszerűen az a helyzet, hogy nem a mi jogalkotásunkban van a probléma, tehát hogy mi nem tudjuk ezt a hazai jogalkotásban megoldani. Nem tudom, hogy mi a helyzet. Mindenesetre - ha egyáltalán erre van lehetőség - ebben a törvényhozási folyamatban, ami most előttünk van, azért figyelemmel kellene lenni arra is, hogy ilyen esetek ne fordulhassanak elő. Adott esetben el tudom képzelni azt is, ha ilyen eset előfordul, és nem tudjuk onnan utólag kikérni vagy a kiadását nem tudjuk elérni, akkor elképzelhető, hogy mondjuk, az adott állammal szemben - még az Unió tagállamaival szemben is - olyan rendszabályt kell bevezetni, amely szerint nem hagyhatja el a Magyar Köztársaság területét. Nem tudom, hogy ez megoldható-e, de ez mégiscsak egy lehetetlen állapot, hogy a magyar jogszabályok szerint bűncselekménynek minősülő ügyben jogerős ítélet születik, és utána nem lehet a kiadatását eszközölni, még európai uniós tagállammal szemben sem tudjuk a kiadatását eszközölni egy ilyen polgárnak.
Egyrészt kérdezem, hogy ezzel egyáltalán összefüggésben áll-e ez a helyzet, másrészt pedig tudunk-e olyan normát alkotni, tudunk-e olyan törvényi rendelkezést alkotni, amely az ilyen helyzetet a jövőben megelőzi és nem engedi.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki részt venni a vitában? (Senki sem jelentkezik.) Úgy látom, hogy nem, akkor kérem, hogy reagáljanak a hozzászólásokra.
DR. SOÓS LÁSZLÓ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Az alelnök úr kérdésére válaszolva: a törvényjavaslatban a kiadatással kapcsolatban nincsen külön rendelkezés, nincs új rendelkezés, a konkrét esetet én nem ismerem. Azt tudom elmondani általánosságban, hogy az Európai Unió tagállamaiban az európai elfogatóparancs alapján - akár büntetőeljárás lefolytatása végett, akár pedig a szabadságvesztés végrehajtása végett - elvileg van lehetőség kiadatást kérni. Amennyiben az adott uniós tagállam az európai elfogatóparancsról szóló uniós rendelkezéseket valamilyen oknál fogva nem hajtotta volna végre - van ilyen tagállam egyébként -, abban az esetben belép a két tagállam relációjában még abban az időben megkötött jogsegélyegyezmény, amikor valamelyik tagállam még nem volt az Unió tagja; jelesül talán az 1949-ben vagy 1950-ben megkötött európai jogsegélyegyezmény lenne ez a jogsegélyegyezmény, és amennyiben ilyen sem lenne, akkor kellene alkalmazni az 1996. évi XXXVIII. törvény rendelkezéseit. Ez az elv, a konkrétumokról nem tudok nyilatkozni.
ELNÖK: Köszönöm szépen, főosztályvezető úr. Én viszont azt szeretném kérni - ha ez lehetséges -, hogy a minisztérium a konkrét esetről tájékoztassa a bizottságunkat levélben, és akkor ezt a levelet én a bizottság tagjainak eljuttatom. Köszönöm szépen.
A határozathozatal következik. Kérem, hogy aki a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja, az jelezze kézfelemeléssel! (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság egyhangú szavazással általános vitára alkalmasnak tartotta a törvényjavaslatot.
Azt kérem, hogy a bizottság álláspontját a plenáris vitában Bárándy képviselő úr mondja majd el. Köszönöm.
Rátérünk az 5. napirendi pont tárgyalására, a büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatra, melyet T/1917. számon kaptunk kézhez.
Szintén a főosztályvezető úr képviseli a kormány álláspontját. Kérem, hogy rövid szóbeli kiegészítését mondja el!
Dr. Soós László szóbeli kiegészítője
DR. SOÓS LÁSZLÓ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Itt egy kicsit hosszabb leszek, hiszen a törvényjavaslat is terjedelmesebb, és valóban szeretnék kiemelni néhány fontos kérdést, de ígérem, hogy igyekszem összeszedni magamat és az idejükkel nem visszaélni.
Előrebocsátom azt, hogy az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumban elkészült az új büntető törvénykönyv általános részének tervezete, ez a napokban szakmai vitára fog kimenni az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumból. A szakmai vita azt jelenti, hogy a jogi karok büntetőjogi tanszékei, az ügyvédi kamarák, a bíróságok, az ügyészi szervezetek meg fogják kapni a tervezetet és ezt fogják véleményezni.
Már most szeretném jelezni azoknak, akiket ez érdekel, hogy 2007. április 13-án az Igazságügyi Minisztérium az új büntető törvénykönyv általános részéről konferenciát fog rendezni, amelyen ismertetjük az új kódextervezet főbb rendelkezéseit.
Ezt azért bocsátottam előre, hogy megindokoljam azt, hogy miért is kell - ha már van egy új általánosrész-tervezetünk - mégis hozzányúlni a hatályos 1978. évi törvényhez. Azért, mert a legutóbbi módosítás óta eltelt nagyjából másfél éve több nemzetközi jogi dokumentum, elsősorban uniós kötelezettség lépett hatályba, illetve a jog karbantartása miatt is szükség van bizonyos rendelkezések újragondolására. Ilyen például az a rendelkezés az általános részi szabályok között, amely lehetővé teszi azt, hogy a bűncselekmény befejezését követően a bíróság elkobozza azt a dolgot, amelyet mondjuk az ellopott dolog elszállítása érdekében használnak. E szabály beiktatásával például hatékonyan fel lehet lépni a mozgó bűnözés ellen.
Az általános részi módosítások közül még egy mondatot megérdemel a kiutasítás mellékbüntetés, amely az Országgyűlés által elfogadott 2007. évi I. törvény, az új idegenrendészeti törvény rendelkezéseihez igazítja hozzá a Btk. rendelkezéseit.
Ezzel rá is szeretnék térni a törvényjavaslat gerincét adó különös részi módosításokra.
A gyermekek szexuális kizsákmányolása ellen az Európai Unió kerethatározatot hozott létre, amely ránk nézve is jogharmonizációs kötelezettséget tartalmaz, ezért vált szükségessé a nemi erkölcs elleni bűncselekmények kiegészítése, illetve a tiltott pornográf felvétellel visszaélés tényállásának a módosítása. Ez tehát uniós kötelezettségből származik.
Szintén nemzetközi kötelezettségből származik az, hogy a törvényjavaslat újraszabályozza a terrorcselekmény előkészületét, mint ahogy szintén nemzetközi egyezmények és uniós kötelezettségek köteleznek bennünket arra, hogy az előterjesztő javasolja a törvényalkotónak a lőfegyver-kereskedelemmel és haditechnikai termékekkel való visszaélésekre vonatkozó rendelkezéseknek az újraszabályozását.
A gazdasági bűncselekmények részbeni felülvizsgálatát az tette szükségessé, hogy új gazdasági társaságokról szóló és új csődről szóló törvény lépett hatályba, és ezek - mint a háttérjogszabályok általában - szükségessé teszik a büntető törvénykönyv módosítását.
Van még egy elem, amelyről mindenképpen beszélni kell a büntető törvénykönyv tekintetében, ez pedig az értékhatárok, a bűncselekmények értékhatárainak az emelése. Mint ahogy az indokolás tartalmazza is, a törvényalkotó a rendszerváltást követően, 1993-ban szabályozta az értékhatárokat, ezt követően egy 1999-es törvény, amely 2000-ben lépett hatályba, valorizálta ezeket az értékhatárokat, a duplájára emelte azokat, az addigi 5 ezerről 10 ezerre. Az előterjesztő azt javasolja az Országgyűlésnek - 2000 óta szintén eltelt hét év -, hogy most is történjen meg egy valorizáció. Ennyit a büntető törvénykönyvről.
És akkor most rátérnék a büntetőeljárási törvény és a büntetés-végrehajtási kódex módosítására, hiszen az is egy elég jelentős szakaszszámot képvisel a törvényjavaslatban. A büntetőeljárási törvény módosítása alapvetően technikai jellegű módosítás; technikai jellegű abban az értelemben - és ezt sajnos el kell hogy ismerje az igazságügyi minisztérium -, hogy a jogalkotási tevékenységbe hiba csúszhat, téves hivatkozások történhetnek, amelyeket pontosítani szükséges, és ezeket végezzük el.
Igazából két, illetve három olyan dolgot emelnék ki a Be. módosítására vonatkozó blokkból, amely érdekesebb. Az egyik az, hogy az Alkotmánybíróság még tavaly év végén hozott egy döntést, amelyben azt állapította meg, hogy a nyomozásra vonatkozó jogorvoslati rendszerben alkotmányos mulasztások vannak a Be. rendszerében - ezt szeretné a törvényjavaslat kiküszöbölni, ennek az alkotmánybírósági határozatból fakadó kötelezettségnek tenne eleget a törvényjavaslat.
A másik olyan kérdés, amellyel a napi jogalkalmazásban dolgozó kollégáink visszajelzése alapján szembesültünk, az, hogy egyre gyakrabban fordul elő az, hogy főleg bírósági szakaszban és főleg másodfokú bírósági szakaszban megtörténik az a helyzet, főleg több vádlottas ügyekben, hogy a vádlottak egymás után adják be az eljárási kegyelem iránti kérelmüket az eljárásban, és ily módon gátolják azt, hogy az eljárás be tudjon fejeződni. Ezért - erről nyilván egyeztetve annak idején, amikor a tervezetet kidolgoztuk, a köztársasági elnök hivatalával - egy olyan megoldást javasol az előterjesztő erre a szituációra, miszerint kimondaná a törvény, ha az Országgyűlés elfogadja ezt, hogy az eljárást ilyenkor nem kell felfüggeszteni, azt jogerősen be lehet fejezni; és abban az esetben, ami egyébként az elmúlt 17 évben talán két vagy három esetben történt meg, amikor a köztársasági elnök egyéni eljárási kegyelmet gyakorolt, abban az esetben ez a tény perújítási ok, tehát kötelező a perújítás, és annak keretében a vádlottal szemben az eljárást meg kell szüntetni.
A Be. módosításával kapcsolatban a harmadik elem, amelyet szintén ki kell hogy emeljek - mert tudom, hogy ez szóba fog kerülni -, a katonai büntetőeljárás hatályának a módosítása. Minden további indokolás nélkül annyit szeretnék a tisztelt bizottság tudomására hozni, hogy tegnap az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága tárgyalta a törvényjavaslatot, azt követően tájékoztattam Petrétei miniszter urat a bizottságban kialakult álláspontról, majd a tegnapi nap folyamán a miniszter úr találkozott Lázár bizottsági elnök úrral, és megállapodtak abban, hogy a törvényjavaslat kérdéses, tehát a vonatkozó Be.-módosító szakaszát bizottsági módosító indítvánnyal el kívánja hagyni a bizottság, amivel a kormány egyet fog érteni. Mindössze ennyit szerettem volna elmondani erről, és ezzel a bejelentéssel talán a vitát is megelőzöm.
A büntetés-végrehajtási joganyag módosítására pedig azért került sor, mert egyrészt különböző ombudsmani vizsgálati jelentések és ajánlások tapasztalatait hasznosítva korrigálni, pontosítani kell a Bv. tvr. egyes rendelkezéseit: ilyenek például a kapcsolattartásra, a különböző időtartam-beszámításokra vonatkozó rendelkezések, illetve szintén egyrészt ombudsmani, másrészt pedig alkotmánybírósági határozatból fakadó kötelezettségünk például a kényszerítő eszközökkel kapcsolatos rendelkezések szabályozása.
Végül megemlítem azt - bár erre nem az én napirendemnél kerül sor -, hogy a kormányzati szerkezetátalakítással kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2006. évi CIX. törvény a büntetőjogi szakterületet nem érintette, tehát a büntetőjogi szakterületben, tehát a Btk., a Be., a Bv. tvr. és a jogsegélytörvények tekintetében az előttünk fekvő két törvényjavaslat végzi el azt a munkát, amelyet más jogterületeken a 2006. évi CIX. törvény elvégzett. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megnyitom a vitát. (Dr. Bárándy Gergely jelentkezik.) Bárándy képviselő úr kért szót.
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A főosztályvezető úr bejelentése nyomán a felszólalásom időtartama körülbelül a felére redukálódik, hiszen a Be. 470. §-ával kapcsolatban így nyilván nem kell hogy megfogalmazzam az MSZP-frakció aggályait.
Hadd emeljem azt ki, hogy - ahogy a főosztályvezető úr is említette - jön az új Btk., amelynek az általános része már gyakorlatilag elkészült, azt társadalmi vitára fogják bocsátani, én azonban úgy gondolom, hogy ez a módosítás, ez a novelláris módosítás mégis szükséges egyrészt az európai uniós kötelezettség miatt, hiszen több szabályt - gondolok itt a Btk.-ra és a Be.-re is - nemzetközi kötelezettség miatt kell újraszabályozni. Másrészt megjegyzem azt, hogy ez a novelláris módosítás sok olyan, a gyakorlatban felmerülő problémát orvosol, amelynek a halogatása addig, ameddig az új Btk. megalkotásra kerül, azt gondolom, a törvényalkotó részéről hiba lenne. Gondolok itt arra, hogy a jogalkalmazók már régóta - és én is csak példát mondok - kifogásolták a csempészet kapcsán azt, hogy miért a teljes áru értéke számít elkövetési értéknek a csempészetnél, és miért nem az állam bevételcsökkenése. Ilyen és hasonló gyakorlati problémákat orvosol tehát a törvényjavaslat.
Ugyancsak kiemelném azt, hogy indokolt és üdvös, és nem szabad várni azzal, hogy az értékhatárokat megemelje a büntető törvénykönyv, a törvényalkotó, hiszen az infláció, illetve a társadalmi életviszonyok változása miatt fölösleges, hogy 10 ezer forintos értékhatár környékén már kriminalizáljon a jogalkotó, tehát ennek a 20 ezer forintra, illetve esetenként 50-100 ezer forintra való emelése, úgy gondolom, indokolt, és nem tűr halasztást.
Tehát az MSZP-frakció egyetért a javaslatban foglalt rendelkezésekkel, amely mind a nemzetközi gyakorlatnak, mind a jogtudomány irányának megfelel, azonban kiemelem azt, hogy néhány technikai, illetve kisebb tartalmi módosítást a frakció, illetve a frakcióhoz tartozó országgyűlési képviselők biztosan be fognak nyújtani, illetve már benyújtottak. Itt gondolok a tiltott pornográf felvételekkel kapcsolatos jogi szabályozásra, de lesznek olyan büntetőeljárási joggal kapcsolatos kérdések, ahol ez szintén meg fog történni.
Egy dolgot szeretnék még kiemelni a részben technikai, de ugyanakkor tartalmi módosítások közül, amit én indokoltnak tartanék. Rögtön a módosító javaslat 1. §-ában az életfogytig tartó szabadságvesztés esetén rendelkezik úgy a jogalkotó, hogy a büntetés - ez a technikai módosítás - nem kiszabása, hanem a büntetés végrehajtása során nem lehet az eggyel enyhébb fokozatot meghatározni. Azt gondolom, hogy a minisztériumnak, az előterjesztőnek érdemes elgondolkodni azon, hogy ha már ezt az egyébként az én meglátásom szerint üdvös módosítást indítványozza, akkor ugyanezt ki kéne zárni az ítélkező bíró esetén is. Nyilván ez a szakasz most nincs megnyitva a módosító javaslat kapcsán, de minél hamarabb érdemes lenne ezzel foglalkozni, illetve napirendre venni, hiszen ha a büntetés végrehajtása során ezt a lehetőséget kizárjuk, akkor nem indokolja semmi, hogy ezt a lehetőséget ne zárja ki a jogalkotó az ítélkezés során.
Mindezekkel a módosításokkal azonban az MSZP-frakció a javaslatot általános vitára alkalmasnak tartja. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Répássy alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Előterjesztők! Csak nagyon röviden szeretném jelezni az álláspontunkat. A javaslat nagy részével egyetértünk, de valóban vannak olyan részei - egyébként már utalt rá ön is a bevezetőjében -, a büntetőeljárási törvénynek a katonákra vonatkozó részei olyan szabályok, amelyeket pillanatnyilag mi nem támogatunk. Azt kell mondanom, hogy a nagy részét ugyan támogatjuk a javaslatoknak és a nagy részével egyetértünk, hiszen tényleg megalapozott a módosítása, de tartózkodni fogunk egyelőre addig, amíg meg nem oldódik ez a másik probléma, ugyanis azt önök is tapasztalják, hogy nagyon sok kérdést csomagoltak egy büntetőjogszabály-módosításba. Tulajdonképpen a Btk. részét elfogadhatónak tartjuk, de a büntetőeljárási törvény tekintetében nemmel kellene szavaznunk, ezért egyelőre tartózkodni fogunk a szavazás során.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki részt venni a vitában? (Senki sem jelentkezik.) Úgy látom, hogy nem. Ha a kormány képviselője sem kíván reagálni, akkor a határozathozatal következik.
Ki az, aki általános vitára alkalmasnak tartja? (Szavazás.) Köszönöm szépen. Ki volt ellene? (Szavazás.) Ilyet nem látok. Ki tartózkodott? (Szavazás.) Kilenc tartózkodás mellett a bizottság általános vitára alkalmasnak tartotta.
A bizottság többségi álláspontját Szabó Éva képviselő asszony fogja ismertetni. Megkérdezem, hogy kíván-e a kisebbség előadót állítani. Alelnök úr?
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Elnök úr, nem tartom szükségesnek, mert lehet, hogy bekövetkezik olyan változás, ami nem teszi indokolttá a kisebbségi véleményünk fenntartását.
ELNÖK: Köszönöm szépen, akkor a napirendi pont tárgyalását ezzel lezártuk. Köszönöm. (Dr. Répássy Róbert távozik az ülésről.)
Soron következik a 6. napirendi pont tárgyalása, Herényi Károly képviselő által "Hol tart a Baumag és a többi ingatlanbefektetési szövetkezet ügyében az eljárás?" címmel I/644. számon benyújtott interpelláció tárgyában folytatott vizsgálatról szóló jelentéstervezet megtárgyalása.
Szeretném emlékeztetni a bizottság tagjait, hogy az elmúlt év végén az ügyben meghallgattuk a legfőbb ügyész urat, és úgy döntött akkor a bizottság, hogy a kiegészített választ elfogadásra javasolja az Országgyűlésnek. Erről készült el a jelentéstervezet.
Megkérdezem, hogy a jelentéstervezettel kapcsolatban kíván-e valaki hozzászólni. (Dr. Balsai István jelentkezik.) Balsai képviselő úrnak adom meg a szót.
DR. BALSAI ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Bizottság! A jelentéstervezetben foglaltakat mi nem vitatjuk. Amikor most tartózkodni fogunk, azt nem azért tesszük, mert a legfőbb ügyész kiegészítését vitatnánk, hanem magát az interpelláció el nem fogadását vitatjuk. Tehát ezt a fajta házszabályi megoldást, hogy akkor jó, ha még hozzátesz valamit, nem fogadjuk el folyamatban lévő büntetőeljárással kapcsolatos, legfőbb ügyészhez címzett interpelláció parlamenti döntéssorozatában, ezért fogunk tartózkodni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni? (Senki sem jelentkezik.) Úgy látom, hogy nem.
Akkor megkérdezem, hogy ki az, aki a jelentéstervezetet elfogadja. Aki igen, kérem, szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Ki volt ellene? (Szavazás.) Ilyet nem láttam. Ki tartózkodott? (Szavazás.) Hét tartózkodással a jelentéstervezetet elfogadtuk és az Országgyűlés elé terjesztjük.
Köszönöm szépen.
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat
Soron következik a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat.
Annyit szeretnék elmondani a tervezettel kapcsolatban, hogy az Alkotmánybíróságtól érkezett olyan jelzés, hogy néhány probléma megoldatlansága gondot okozhat esetleges munkajogi konfliktusok esetén. Ennek megfelelően készült el ez a tervezet, amellyel kapcsolatban konzultációt folytattunk a Miniszterelnöki Hivatal képviselőivel is. Ennek a lényegéről sokkal többet nem szeretnék mondani, hiszen a bizottság tagjai megismerhették ezt a javaslatot. Elsősorban olyan kérdésekre kívánunk megoldást adni, hogy a munkáltatói jogot ki gyakorolja az Alkotmánybíróságnál, illetve hogy az alkotmánybíró törzskarába beosztott köztisztviselők státusza milyen módon változhat az alkotmánybíró megbízatásának megszűnése okán.
Szeretném megkérdezni, hogy a kormány támogatja-e azt, hogy az alkotmányügyi bizottság benyújtsa-e ezt a törvényjavaslatot. Kérem, hogy nevének, beosztásának jelzése után válaszoljon!
SIPOS-SZABÓ ZSANETT (Miniszterelnöki Hivatal): Tisztelt Bizottság! Sipos-Szabó Zsanett vagyok, a Miniszterelnöki Hivatal közszolgálati főosztályának ügyintézője.
A kormány megtárgyalta ezt a törvényjavaslatot, és elfogadta, támogatja a törvényjavaslat benyújtását.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megnyitom a vitát. Kérdezem, hogy ki kíván hozzászólni. (Dr. Balsai István jelentkezik.) Balsai István képviselő úrnak adom meg a szót.
DR. BALSAI ISTVÁN (Fidesz): Támogatni fogjuk a javaslatot, egyeztetett álláspontunk van, mi is furcsának találjuk azt a helyzetet, amely miatt felmerült ez a kérdés.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Wiener képviselő úr!
DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A szocialista frakció is támogatja a javaslatot, ugyanakkor lenne egyetlenegy megjegyzésem a 2. §-sal kapcsolatban: ha már módosítunk egy szakaszt, akkor célszerű lenne a jogrendszer koherenciáját is biztosítani. Korábban valóban az volt a helyzet, hogy a közigazgatási szervnek volt külön hivatali szervezete, hiszen volt politikai államtitkár és közigazgatási államtitkár, a hivatali szervezetet, mondjuk, egy minisztériumban a közigazgatási államtitkár vezette. Korábban, amíg volt 1990-94 között köztársasági megbízotti intézmény, addig a hivatal vezetője a hivatalvezető volt. Jelenleg azonban már nincs semmilyen szervezetnél különbség a szerv vezetője és a hivatali szervezet vezetője között, ezért azt javasolnám, hogy vegyük ki a szövegből azt, hogy " hivatali szervezetének (a továbbiakban: hivatali szervezet vezetője)", s maradjon annyi, hogy "a közigazgatási szerv vezetője", illetőleg a testület. Ez felelne meg a 2006. évi LVII. törvénynek is.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki a vitában részt venni? (Senki sem jelentkezik.) Ha senki, akkor miután alelnökök nincsenek jelen, Balsai képviselő úrnak szeretném átadni az elnöklést, mert szeretnék részt venni a vitában.
(Az ülés vezetését dr. Balsai István, a bizottság tagja veszi át.)
DR. BALSAI ISTVÁN (Fidesz), a továbbiakban ELNÖK: Parancsoljon!
DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Annyit szeretnék elmondani, hogy felmerült az a megoldás, hogy miután ha minden igaz, a közeljövőben átfogó módosításra kerül sor a köztisztviselők jogállásáról szóló törvénnyel kapcsolatban, hogy ez a módosítás annak a nagyobb csomagnak legyen a része. De miután úgy tűnt, hogy ezeket a kérdéseket viszonylag sürgősebben kellene megoldanunk, arra is tekintettel, hogy a közeljövőben négy új alkotmánybíró megválasztására kerül sor reményeink szerint, ezért szerettük volna minél előbb lezárni ezeket a kérdéseket. Ezért ebben a törvénymódosításban más kérdésekkel nem kívántunk foglalkozni. Köszönöm szépen. (Dr. Vitányi István távozik.)
ELNÖK: Visszaadom az elnöklést.
(Az ülés vezetését dr. Avarkeszi Dezső, a bizottság elnöke veszi át.)
ELNÖK: Köszönöm, hogy visszaadja az elnök úr az elnöklést.
(Sipos-Szabó Zsanettnek:) Miután más nem kíván hozzászólni, megkérdezem, hogy kíván-e reagálni a Wiener képviselő úr által elmondottakra azon kívül, amit én elmondtam a vitában.
SIPOS-SZABÓ ZSANETT (Miniszterelnöki Hivatal): Köszönöm, nem, de a felvetést természetesen megvizsgáljuk, és megnézzük, hogy ebben az első Ktv.-s csomagban lehet-e tenni valamit. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor a határozathozatalra kerül sor. Ki az, aki egyetért azzal, hogy a... (Az elnök Kubovicsné dr. Borbély Anettel egyeztet.) Elnézést, megkérdezem a kormány képviselőjét, hogy egyetértenének-e azzal, ha a Wiener úr javaslatának megfelelő szöveggel fogadnánk el a 2. §-t, tehát csak azt a részt, mondom, hogy: "a közigazgatási szerv vezetője". Tud-e erre válaszolni?
SIPOS-SZABÓ ZSANETT (Miniszterelnöki Hivatal): Igen, szerintem igen, ez megoldható. Köszönöm.
ELNÖK: Akkor még egyszer megkérdezem, hogy azzal kapcsolatban van-e esetleg valakinek kifogása, hogyha ilyen szöveggel tesszük fel szavazásra. (Senki nem jelentkezik.) Úgy látom, hogy nincs.
Akkor a Wiener képviselő úr által módosított szöveggel teszem fel szavazásra, hogy ki az, aki egyetért azzal, hogy az alkotmányügyi bizottság ezt az önálló indítványt benyújtsa. (Szavazás.) Köszönöm szépen, egyhangú szavazással elfogadtuk.
Napirendi pontjaink tárgyalásának a végére értünk. Szeretném felhívni a bizottság jelen lévő tagjainak a figyelmét arra, hogy kedden, 10 órakor tartanánk a következő ülésünket nagyon fontos napirenddel: az alkotmánybírákat jelölő bizottság két alkotmánybíró-jelölt személyére tett javaslatot, Trócsányi László professzor úr és Kiss László alkotmánybíró úr személyére. Az ő bizottsági meghallgatásukra kerül sor kedden, 10 órakor. Kérem majd a bizottság tagjainak részvételét. Szerdán pedig a román szenátus delegációját fogjuk fogadni. Kérem, hogy akikkel megbeszéltük, vegyenek részt azon az ülésen és az azt követő ebéden is.
Köszönöm szépen, a bizottság ülését bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 24 perc)
|
Dr. Avarkeszi Dezső |
Dr. Répássy Róbert |
Dr. Balsai István |