AIÜB-4/2007.
(AIÜB-29/2006-2010.)
az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának
2007. február 26-án, hétfőn, 11 óra 00 perckor
az Országház főemelet 58. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott*
Az ülés napirendjének elfogadása*
A Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről (2003. február-2005. február) szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat (H/2122. szám; az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság önálló indítványa) általános vitára való alkalmasságának megvitatása*
Balog Zoltán (Fidesz), az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság elnökének szóbeli kiegészítése*
A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény és az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1746. szám) kapcsolódó módosító javaslatainak megvitatása*
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény és ehhez kapcsolódóan a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1916. szám) módosító javaslatainak megvitatása*
T/1916/16. számú módosító indítvány*
T/1916/17. számú módosító indítvány*
Benyújtandó bizottsági módosító indítványok megvitatása*
Szavazás a javaslatok benyújtásáról*
A kétharmadosság kérdésének megvitatása*
Szavazás a kétharmadosság kérdésében*
Dr. Salamon László (KDNP) szavazás-módszertani felvetésének megvitatása*
Az MSZP képviselőcsoportjának megkeresése Balog Zoltán képviselő úrnak, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság elnökének a 2006. október 31-ei együttes bizottsági ülésen történt ülésvezetése tárgyában*
Dr. Sárdi Péter, a Külügyi Hivatal vezetőjének KULH/12-35/2006. számú megkeresése az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéleteinek végrehajtása tárgyában*
Dr. Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter tájékoztató levelének megvitatása*
1.A Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről (2003. február-2005. február) szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat (H/2122. szám)
(Az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság önálló indítványa)
(Általános vita)
2.A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény és az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1746. szám)
(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
3.A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény és ehhez kapcsolódóan a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1916. szám)
(Módosító javaslatok megvitatása)
4.Az MSZP képviselőcsoportjának megkeresése Balog Zoltán képviselő úrnak, az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság elnökének a 2006. október 31-ei együttes bizottsági ülésen történt ülésvezetése tárgyában
(AIÜB-96-1/2006. szám)
(Állásfoglalás kialakítása)
5.Dr. Sárdi Péter, a Külügyi Hivatal vezetőjének KULH/12-35/2006. számú megkeresése az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéleteinek végrehajtása tárgyában
(Döntés bizottsági önálló indítvány benyújtásáról)
Elnököl: Dr. Avarkeszi Dezső (MSZP), a bizottság elnöke, valamint
Dr. Fodor Gábor (SZDSZ), a bizottság alelnöke
Dr. Répássy Róbert (Fidesz), a bizottság alelnöke
Dr. Bárándy Gergely (MSZP)
Dr. Csiha Judit (MSZP)
Dr. Faragó Péter (MSZP)
Frankné dr. Kovács Szilvia (MSZP)
Dr. Gál Zoltán (MSZP)
Dr. Hajdu Attila (MSZP)
Dr. Simon Gábor (MSZP)
Dr. Steiner Pál (MSZP)
Dr. Szabó Éva (MSZP)
Dr. Szép Béla (MSZP)
Tóth András (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP)
Dr. Balsai István (Fidesz)
Dr. Horváth Zsolt (Fidesz)
Dr. Kontrát Károly (Fidesz)
Dr. Szakács Imre (Fidesz)
Dr. Turi-Kovács Béla (Fidesz)
Dr. Vitányi István (Fidesz)
Dr. Rubovszky György (KDNP)
Dr. Salamon László (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Csákabonyi Balázs (MSZP) dr. Gál Zoltánnak (MSZP)
Dr. Toller László (MSZP) dr. Csiha Juditnak (MSZP)
Dr. Dorkota Lajos (Fidesz) dr. Szakács Imrének (Fidesz)
Dr. Navracsics Tibor (Fidesz) dr. Répássy Róbertnek (Fidesz)
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Soós László főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Erhart Tibor főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Balog Zoltán (Fidesz), az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság elnöke
(Az ülés kezdetének időpontja: 11 óra 3 perc)
DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! A bizottság ülését megnyitom. Ismertetem a helyettesítések rendjét: Gál Zoltán helyettesíti Csákabonyi Balázst, Wiener György Steiner Pált, Bárándy Gergely Simon Gábort, Csiha Judit Toller Lászlót, Répássy Róbert Navracsics Tibort, én Fodor alelnök urat, Szakács képviselő úr pedig Vitányi Istvánt.
Az ülés napirendjének elfogadása
A kiküldött napirendi javaslatnak megfelelően teszek javaslatot az ülés napirendjére. Kérdezem, van-e ezzel kapcsolatban valakinek észrevétele. (Nincs.) Ha nincs, akkor kérem, szavazzunk! (Szavazás.) Köszönöm szépen, megállapítom, hogy a bizottság az ülés napirendjét elfogadta.
Az 1. napirendi pont: a Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről a 2003. február-2005. februári időszakról szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat, H/2122. számon, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság önálló indítványa, ennek az általános vitájára kerül sor.
Tisztelettel köszöntöm a bizottság elnökét, Balog Zoltán urat. Megadom az elnök úrnak a szót, ha kívánja szóban kiegészíteni a javaslatot. Öné a szó, elnök úr.
BALOG ZOLTÁN (Fidesz), az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság elnöke: Köszönöm szépen, csak egy mondatban. Az történt, hogy ez egy elég régi jelentés már, ezt újra kellett tárgyalnunk, az előző bizottságunk már megtárgyalta. Akkor az ellenzék tartózkodott, és most volt egy gesztus jellegű ajánlatunk - anélkül, hogy föl akarnánk tupírozni ezt a kérdést -, hogy elfogadja az ellenzék is ezt a beszámolót, amennyiben fél mondattal kiegészítjük a határozati javaslatot, ez pedig így hangzik: "és fölkéri a kormányt az abban foglalt kritikai észrevételek megfontolására". Ezt egyhangúlag támogatta a bizottság.
Ennyiben változna tehát az előző évihez képest a határozati javaslat.
ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Ki kíván hozzászólni a napirendi ponthoz? (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok hozzászólást.
Megkérdezem, ki az, aki általános vitára alkalmasnak tartja a javaslatot. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangú szavazással általános vitára alkalmasnak tartotta.
Köszönöm szépen elnök úr segítségét.
Rátérünk a 2. napirendi pont tárgyalására: a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény és az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, amelyet T/1746. számon kaptunk kézhez; a kapcsolódó módosító javaslatokat kell megvitatnunk. Összesen két javaslatot tartalmaz a kiegészítő ajánlás tervezete, mind a kettőt Frankné dr. Kovács Szilvia képviselő asszony nyújtotta be.
Üdvözlöm az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium képviselőjét. Kérem, hogy nevének és beosztásának a jegyzőkönyv számára történő bemondása után tájékoztasson minket arról, hogy az előterjesztő egyetért-e az 1. pontban foglalt javaslattal.
DR. SOÓS LÁSZLÓ (Igazságügyi Minisztérium): Jó napot kívánok, elnök úr. Dr. Soós László főosztályvezető vagyok.
Az előterjesztő az 1. ajánlási pont szerinti módosító javaslattal egyetért.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e valaki a bizottságból hozzászólni? (Nincs ilyen jelzés.) Ilyen jelzést nem látok. Aki támogatja, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság támogatta.
A 2. pontról kérdezem a kormány képviselőjét.
DR. SOÓS LÁSZLÓ (Igazságügyi Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: Ezt is támogatja. Kíván-e valaki hozzászólni? (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok hozzászólót. Aki egyetért, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) A bizottság nagy többséggel támogatta.
Köszönöm szépen a segítségét.
Tisztelt Bizottság! Soron következik a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény és ehhez kapcsolódóan a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, amelyet T/1916. számon kaptunk meg. A módosító javaslatok megvitatására térünk vissza, hiszen egyszer már tárgyaltuk ezt.
Előttünk van a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság két indítványa. Az egyiket T/1916/16. számon, a másikat pedig /17. számon kaptuk kézhez.
T/1916/16. számú módosító indítvány
Kérdezem a kormány képviselőit, a T/1916/16. számú indítvánnyal egyetértenek-e. Kérem, hogy nevük és beosztásuk jelzése után válaszoljanak a kérdésre.
ERHART TIBOR (Pénzügyminisztérium): Jó napot kívánok. Erhart Tibor, Pénzügyminisztérium.
A 16. számú módosító indítvánnyal egyetértek.
ELNÖK: Salamon képviselő úr kért szót.
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Ügyrendi kérésem van, hogy adjunk módot arra, hogy megismerkedhessünk ezzel a módosító indítvánnyal, tartsunk tehát egy rövid tárgyalási szünetet.
ELNÖK: Annyit szeretnék megjegyezni, hogy ez az indítvány egy hete be van nyújtva, bárki megismerhette, most időben kiosztottuk. Ennek ellenére kétperces olvasási szünetet rendelek el. (Rövid szünet.)
Tisztelt Bizottság! Folytatjuk a munkánkat. A kormány tehát a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság T/1916/16. számú javaslatával egyetért.
Kérdezem, ki kíván hozzászólni. Salamon képviselő úrnak adom meg a szót.
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Egy kérdésem van, a problémát jelzendő, amelyet felvetek, és aki úgy gondolja, hogy fel tud világosítani, attól megköszönöm a választ, bármelyik jelen lévő képviselőtársamtól.
Miért jobb ez, hogy "az országgyűlési képviselőkkel azonos módon, azonos tartalommal és gyakorisággal"? Miért jobb ez, mint a korábbi változat? Legalábbis elmeditál az ember, hogy akkor most "az országgyűlési képviselőkkel azonos gyakorisággal" azt jelenti-e, hogy amikor az országgyűlési ciklus kezdődik, vagy pedig csak egy adaptációra akar utalni a szöveg. Nem vagyok tehát meggyőződve, hogy ez jobb.
A másik pedig - még mindig az 1. javaslatról beszélek -: alulról számítva a 6. sorban az a szöveg, hogy "házastársának vagy élettársának, valamint gyermekeinek (hozzátartozók)". Ezt nem egészen értem, nyelvileg legalábbis. Sejteni lehet, valószínűleg az a megfejtésem, hogy azt akarja ez a zárójelbeli kitétel mondani, hogy ezek a hozzátartozók; de ezt akkor úgy szokták csinálni: "(továbbiakban: hozzátartozók)". Így nem értem. Akár azt is föl lehet tételezni, hogy még egyébként ezeken túlmenően csak úgy zárójelben kibővítjük a kört azzal, hogy "hozzátartozók". Nem vagyok tehát megelégedve ezzel a javaslattal a felvetésekben foglaltak okán.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni? Úgy látom, nem.
Megkérem a kormány képviselőjét, reagáljon erre a felvetésre.
ERHART TIBOR (Pénzügyminisztérium): Elnök úr, a Salamon képviselő úr által utolsóként felvetett megjegyzéssel kezdem: miért is kell a "(hozzátartozók)" rész?
Továbbolvasva, ugyanezen bekezdés utolsó mondata, amely a nyilvánosságra hozatalát írja elő, kivéve a hozzátartozót; tehát nem akarta megismételni ez a mondat a hozzátartozói fogalomba tartozó valamennyi részhalmazt. (Dr. Rubovszky György: Akkor "(továbbiakban: hozzátartozók)".)
Az első megjegyzés, miszerint az a kitétel került be, hogy "az országgyűlési képviselőkkel azonos módon, azonos tartalommal és gyakorisággal), ez a módosítás tartalmazza azt is, hogy a személyi adatokkal kapcsolatos megjegyzés itt szükségtelen; továbbá azt, hogy naptári évenként és a megbízatás kezdetéhez kapcsolódóan és befejezéséhez kapcsolódóan kell megtenni. Természetesen arra vonatkozóan, hogy milyen hosszú a megbízatás, erre nem feltétlenül tartalmaz egyik törvény sem közvetlen utalást. Tehát az MNB megbízottai esetében ez tipikusan kétfajta időtartam: az elnök, alelnök, monetáristanács-tag esetén hat év, míg a felügyelőbizottsági tagok esetén négy év. Ez egyébként kapcsolódik némi elcsúszással a parlamenti képviselők megbízatásának időtartamához.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Salamon képviselő úr kért szót.
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Most már csak azt kérdezem, hogy a mentelmi bizottságnak nincs-e itt képviselője - mert az a javaslat előterjesztője. Leginkább annak kellene megindokolnia, érveket előadni. Lehet, hogy ez most költői kérdés, ha nincs itt, nincs itt, csak megjegyzem. A kormánytól kaptuk meg érdekes módon a választ arra, amit a mentelmi bizottság terjeszt elő.
ELNÖK: Képviselő úr, ön téved, a javaslat előterjesztője a kormány. Ez egy módosító javaslat, és ahogy én visszaemlékszem az elmúlt tizen-valahány évből, a lehető legritkábban jönnek el a módosító javaslatok benyújtói egy más bizottság ülésére, hogy indokolják. Azért tartottam indokoltnak, hogy az ön kérdésére az előterjesztőt kérjem fel, hogy válaszoljon, mert ők egyetértettek a javaslattal.
Úgy látom, más nem kíván hozzászólni. Kérdezem, ki az, aki támogatja a javaslatot; kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás. - Látható többség.) Köszönöm szépen, a bizottság támogatta.
T/1916/17. számú módosító indítvány
Kérdezem a T/1916/17. számú bizottsági módosító javaslattal kapcsolatban a kormány álláspontját.
ERHART TIBOR (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: Tehát az előterjesztő egyetért vele. Kérdezem, kíván-e valaki hozzászólni.
Alelnök úrnak adom meg a szót.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Elnézést, valószínűleg az a problémám, hogy most próbálom feldolgozni a szemem előtt látható három sort (Derültség.), és azon gondolkodtam, hogy 2006. december 31-ei vagyoni állapotra vonatkozóan teszik meg a vagyonnyilatkozatukat. Vajon nem fordulhat elő az, hogy véletlenül van olyan, akit később választanak meg, illetve később neveznek ki erre a tisztségre, mégis 2006. december 31-ei állapot szerint kell nyilatkoznia? Nem tudom, a monetáris tanács és a felügyelőbizottság tagjainak a kinevezése mikor történik meg, de ha jól sejtem, akkor folyamatban vannak ezek a kinevezések.
ELNÖK: Kérdezem a kormány álláspontját.
ERHART TIBOR (Pénzügyminisztérium): Répássy alelnök úr kérdésére azt a választ tudom adni, hogy tartalmaz egy előírást ez a módosító javaslat azokra a tagokra, akik most megbízatással rendelkeznek. Egyébként pedig van egy általános szabály, amely általában mondja ki minden hivatalban levő tagra, függetlenül attól, hogy most is hivatalban van vagy csak e törvény hatálybalépése után kapja meg a megbízatását; az az általános szabály kimondja azt, hogy vagyonbevallást kell tennie, ahogy az előbbiekben mondtam, évente és a hivatalba lépéskor és befejezésekor.
ELNÖK: Ez akkor tehát úgy érthető, hogy akik ezt követően nyerik el megbízatásukat, akkor nekik nem kell nyilatkozniuk e szerint a szabály szerint, hanem a belépéskor.
ERHART TIBOR (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: Értem, jó. Köszönöm szépen.
Megkérdezem, ki az, aki támogatja a módosító indítványt. Kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás. - Látható többség.) Köszönöm szépen, a bizottság támogatta.
Benyújtandó bizottsági módosító indítványok megvitatása
Térjünk akkor vissza, a legutóbbi ülésünkön tárgyaltunk már arról, hogy az alkotmányügyi bizottság benyújtson-e módosító indítványt. Három ilyen indítvány van előttünk, ebből kettő a múltkorihoz képest új, illetve az egyik megváltozott szöveggel van itt.
Először azt az indítványt tárgyaljuk meg, amely részben a törvényjavaslat címét változtatná meg, másrészt a 11. § (3) bekezdést, harmadrészt pedig a 13-15. § elmaradását javasolja. Először ezzel az indítvánnyal kapcsolatban kérdezem a kormány képviselőjét, bár úgy emlékszem, a múltkor nyilatkoztak, hogy egyetértenek azzal, hogy az alkotmányügyi bizottság benyújtson ilyen indítványt.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm, elnök úr. Papp Imre vagyok, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium közjogi szakállamtitkára.
Ezt a módosító javaslatot változatlanul a bizottság figyelmébe ajánljuk, támogatjuk ennek a benyújtását. Az a munka, amelyet a múlt héten folytattunk, annak a végeredménye az a másik két módosító javaslat, amelyet a bizottság asztalára tettünk.
ELNÖK: Kérem államtitkár urat, akkor szóljon nekünk erről a másik két indítványról is egyben; a vitát persze külön fogjuk lefolytatni.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A második indítvány azt a kérdéskört kezeli, hogy ha a jogalkotási törvény módosítását elhagyjuk a törvényjavaslat szövegéből, akkor is valamit legalább a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény 60. §-ába iktassunk be a jegybanki függetlenség elvéből adódóan.
A harmadik javaslat pedig Répássy alelnök úr felvetésére a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényjavaslatban végigvezeti az egyes elnevezéseknek a módosítását, következetesen az egész törvényt tekintve. Azt állapítottuk meg a szóbeli egyeztetésen és írásban is próbálkoztunk, hogy valóban, minden kérdést, ahogy itt a bizottság ülésén elhangzott, csak az új jogalkotási törvényben fogunk tudni majd kezelni. Ugyanakkor ez a megoldás mind a Pénzügyminisztérium, mind a Magyar Nemzeti Bank szempontjainak is megfelel.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Azt szeretném még megkérdezni, államtitkár úr, hogy a harmadik javaslatban a 31/A. § (4) bekezdésénél mi indokolja, hogy a Magyar Államkincstár helyett a "kincstár" szó szerepeljen.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Az, hogy ez nem maga az intézmény elnevezése. A Magyar Államkincstár tulajdonnévi formában szerepel, itt pedig a köznevesült forma szerepel a törvényi szövegben, ahogy más esetekben is a kincstár most már így jelenik meg, ebben a kisbetűs formában az egyes törvényekben, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Répássy alelnök úrnak adom meg a szót.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Ezzel a harmadik bizottsági módosító javaslattal egyetértek, ám az előző kettővel kapcsolatban változatlanul fennállnak az aggályaink. Szerintem nem orvosolja ezeket a problémákat az sem, hogy a második módosító indítványban a jegybanktörvény 60. § (1) bekezdésében ez most már úgy fog szólni, hogy "a jogalkotásról szóló törvény megfelelő alkalmazásával rendeletben szabályozza" a jegybankelnök.
Még tovább bonyolódik a helyzet szerintem, ugyanis az előbb tájékozódtam, most már csak egyetlen kétharmados rendelkezés maradna a jogalkotási törvény módosítása tekintetében. Ez az egy kétharmados törvénymódosítás kivenné a jogalkotási törvényből azt a fogalmat, hogy "a jegybankelnök rendelkezése", tehát a jegybankelnök rendelkezését kiiktatja. Ami egyébként helyes és önmagában egyet lehetne ezzel érteni, hiszen az alkotmány szerint most már nem rendelkezést, hanem rendeletet alkot. Csakhogy akkor most mit is csinálunk? Az előttünk fekvő egységes javaslat, amelyet a parlament el tud fogadni, elfogad egy olyan módosító indítványt, amely a jegybanktörvényben ráutal a jogalkotási törvényre, és azt mondja, hogy a jogalkotási törvényben foglaltak megfelelő alkalmazásával rendeletben szabályoz a jegybank elnöke, viszont a jogalkotási törvényből pedig éppen most iktatjuk ki az utolsó olyan rendelkezést is, amelyik egyáltalán a jegybankelnökről szól. Tehát a jogalkotási törvényt teljesen kiüresítjük, miközben a jegybanktörvényben utalunk a jogalkotási törvényre - hát enyhén szólva is, mondjuk úgy, hogy nem tűnik konzekvens és koherens javaslatnak ez a kettő.
Még egy apróság - ez tényleg apróság -, én nem értem, miért az van ide írva, hogy "a Nemzeti Bank elnöke a jogalkotásról szóló törvény megfelelő alkalmazásával rendeletben szabályoz". Miért a "megfelelő alkalmazásával"? Miért nem "a jogalkotásról szóló törvény szerint rendeletben szabályoz"? Hiszen a megfelelő alkalmazás valami olyasmit jelentene, hogy a jogalkotási törvény szabályait át kell alakítani a jegybankelnök rendeletalkotására, és tulajdonképpen ezeket a szabályokat megfelelően alkalmazni kell. Holott épp a jogalkotási törvényben egy önálló jogforrásként a jegybankelnök rendeletét és rendeletalkotását szabályozni kellene.
Tehát az egész szerintem egy zűrzavar, és nem változott meg a véleményem, hogy jogi szempontból, illetve a koherencia szempontjából nagyon rossz megoldást választunk.
Összefoglalva: a három módosító indítvány közül csak az utolsót tudjuk maradéktalanul támogatni, az első kettő bizottsági előterjesztését nem javaslom. Még akkor is, mondom, hogy ha van értelme annak, hogy a jogalkotásról szóló törvényre utaljon a jegybanktörvény, csak így, hogy egy üres jogalkotási törvényre fog utalni, így nincs értelme ennek a szabálynak, sőt gyakorlatilag ez egy eléggé félrevezető szabály.
Azt pedig jeleznem kell, hogy annak a bizonyos kétharmados szabálynak a megszavazását meg kell hogy fontoljuk, mert önmagában egyet lehet vele érteni, azzal, hogy a jegybankelnöki rendelkezés kikerüljön a jogalkotási törvényből, de nem oldottunk meg semmit ezzel az egész problémát tekintve, nem oldottunk meg semmit ezzel a törvénymódosítással. Nem szívesen vennénk részt abban, hogy egy jogilag rendezetlen helyzet még tovább fokozódjon, vagy hogy még rosszabb jogi megoldásokat támogassunk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Alelnök úr a három indítványtervezetről egyben mondott véleményt. Javaslom, hogy a vita során ezt alkalmazzuk, miután a három dolog összefügg, és úgy tűnik, a harmadikkal kapcsolatban talán nagyon nagy vita nem várható, ezért egyben beszéljünk ezekről.
Tisztelettel arra kérem a képviselőket, hogy a múltkori vitát ne ismételjük meg. Természetesen senkit nem fogok figyelmeztetni és senkitől nem fogom megvonni a szót, de tényleg feleslegesnek tartom, hogy elismételjük a múltkor elmondott érveket. Ezt mindenkinek a józan belátására bízom.
Megadom a szót Salamon képviselő úrnak.
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Magam is úgy gondolom, hogy a múlt héten lefolytatott vitát nem kell megismételni; az érvek elhangzottak, jegyzőkönyvben vannak.
Egy mondattal csak arra utalok, hogy én fenntartom minden, a múltkori vitában kifejtett érvemet, és változatlanul az a véleményem, hogy a kormány eredeti törvényjavaslata úgy, ahogy van, helyes. S nem tudom támogatni a jogalkotási törvényre vonatkozó, az elhagyásra vonatkozó rendelkezéseket.
De szeretném azt hozzátenni, hogy ami itt készül, az ebben nem következetes. Ugyanis a múlt héten - és akkor most már tényleg csak új gondolatokat mondanék, amelyek nem hangzottak el a múlt héten - az volt a bizottsági javaslat favorizálásának, támogatásának a magyarázata a kormány részéről, vagy azért igényelte a kormány ennek a bizottsági javaslatnak az előterjesztését, mert azt mondta, hogy a jogalkotási törvény alkalmatlan arra, hogy itt módosítsuk, és ezért az a helyes koncepció - mondta a kormány képviselője -, hogy a jogalkotási törvényhez ne nyúljunk hozzá. Ha ez így van, akkor ez áll, minden tekintetben kellene hogy álljon, és ami itt előttünk van, az nem ezt tükrözi. Mert ha nem nyúlunk hozzá a jogalkotási törvényhez, akkor nem lehet hozzányúlni ahhoz a rendelkezéséhez sem, illetve logikátlanok, következetlenek lennénk, hogy a jegybankelnöki rendelkezés maradjon el.
Természetesen el kellene hagyni szerintem, és nem így kellene közelíteni, de ha á-t mondunk, akkor mondjunk b-t is. Ha a jogalkotási törvényhez nem akarunk hozzányúlni, akkor szíveskedjünk félretenni mindenféle módosítását! Félretenni a jegybanki rendelkezés elhagyására irányuló rendelkezést is, sőt továbbmegyek. Gondolom, a módosító javaslatok után állást kell foglalni kétharmados kérdésekben. Én most megelőlegezem, hogy egyetértek az Országgyűlés munkatársának azzal a szakmai véleményével, hogy a Nemzeti Bank-törvény 60. § (2) bekezdésére vonatkozó módosító javaslat kétharmados, mert a jogalkotási törvény módosításáról szól; pontosabban a jogalkotás rendjének a módosításáról szól, csak ezt a szabályt az előterjesztő nem a jogalkotási törvénybe teszi be, hanem a banktörvénybe. Ez nem fog változtatni azon, hogy ez a jogalkotás rendjét érinti. Jelesül: a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete esetében az igazságügyért felelős miniszter - vagy igazságügy-miniszter; ez most a mi szempontunkból egyébként mellékes - véleményét nem kell kikérni. Ez a jogalkotási törvény jelenlegi szabályával mint generális szabállyal szemben egy speciális jogalkotási szabályként kíván megjelenni.
Az tehát a véleményem, hogy ha arra az álláspontra helyezkedünk, hogy a jogalkotás kérdését ne szabályozzuk ebben a törvényben, akkor legyünk következetesek; akkor kerüljön elhagyásra a törvényjavaslat 11. § (3) bekezdése is, és a hatályba léptető rendelkezésekből is kerüljön ki a jegybanki rendelkezésre vonatkozó passzus.
Egyébként a Répássy képviselő úr által ezzel kapcsolatosan kifejtett érvekkel, mármint a jogalkotási törvénnyel kapcsolatos áttekinthetőségi, szabályozási problémákkal kapcsolatos érveivel egyetértek.
Én még egyet szeretnék hozzátenni. "A Magyar Nemzeti Bank elnöke - mondaná a javaslat - a jogalkotásról szóló törvény megfelelő alkalmazásával rendeletben szabályoz" kérdéseket. Nekem ott van problémám, amint az egyébként a jogalkotási törvénnyel kapcsolatos egyeztető tárgyalásokon világossá vált valamennyiünk számára, hogy vannak itt olyan specifikumok is, amelyek jelenleg nincsenek rendesen szabályozva. Tudniillik a jegybankelnöki rendelet kihirdetésére nem az általános szabályok vonatkoznak a gyakorlatban. Szeretném megjegyezni, ez bennem sem tudatosult, amíg erről az elmúlt ciklusban az egyeztetéseken nem került szó. Tudniillik kamatot nem lehet úgy meghatározni, kamatlábat le- vagy fölszállítani, hogy csak kihirdetéssel lép hatályba. Azt azon nyomban, amint a monetáris tanács erre vonatkozóan döntést hozott, azon nyomban hatályosítják, és ennek a technikája nincs megoldva. Ha tehát arra utal a szöveg, hogy a bankelnök a jogalkotási törvény megfelelő alkalmazásával alkot rendeletet, akkor fölmerül az a probléma, hogy amíg a Magyar Közlönyben nem jelenik meg, addig az nem hatályos, és köszönöm szépen, akkor lehet spekulánsoknak egy kis időt biztosítani, járjanak el annak ismeretében, hogy a kamatlábat megvágják-e fél százalékponttal vagy sem.
Én tehát abszolút egyetértek Répássy képviselő úrnak azzal a fejtegetésével, hogy ahogy ezt a kérdést most kezeljük, csak a káoszt növeljük, és ebben bizony nem szeretnénk ellenzékként sem szakmai, sem politikai felelősséget vállalni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki a bizottság tagjai közül hozzászólni? Úgy látom nem.
Kérem a kormány képviselőit, reagáljanak az elhangzottakra.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Abban Répássy alelnök úrnak igaza van - elméletileg természetesen -, hogy hol lenne a megfelelő szabályozás. Erről a múlt alkalommal is volt szó; én nem ecsetelném ezt ismételten. Arra az egy mondatra utalnék vissza, hogy ez egy örökség, ez a jelenlegi helyzet, a jogalkotási törvénynek az ügye, illetve az MNB-törvénynek az ügye.
Arra felhívnám a figyelmet, hogy az MNB-törvény 60. §-át a parlament egyszerű többséggel fogadta el. Nem az alkotmány 7. § (2) bekezdésének leképezésére hivatott törvényi rendelkezésről van szó.
Amit Répássy alelnök úr említett a második módosító javaslattal kapcsolatban, az gyakorlatilag a hatályos szövege a 60. §-nak, ott tehát a "szerint" szó szerepel. Ehhez képest Salamon képviselő úr egy más álláspontot fejtett ki.
Én azt tudom mondani felelősséggel, hogy mind a Magyar Nemzeti Bank, mind a Pénzügyminisztérium, mind az igazságügyi tárca képviselői áttekintették ezeket a szabályokat. A jogalkotási szabályok, amelyek a jogalkotási törvényben jelennek meg és a jogalkotás eljárási szabályait jelenítik meg, azok nem alkalmazhatóak egy az egyben az MNB-elnök rendeletalkotására. Ezért került oda a "megfelelő" szó. Azt mondtuk a múlt alkalommal is, és ma is tudom mondani, hogy nem tudjuk ezt a komplex kérdéskört teljes egészében megoldani. Viszont szeretnénk, ha a bizottság a mellett állást foglalna, hogy a jogalkotási törvénybe ne kerüljenek bele olyan rendelkezések, amelyek már a jogalkotási törvény belső összhangját sem eredményezik.
A jegybanki rendelkezéssel kapcsolatban a parlamentnek szíve joga, hogy hogyan határoz. Azt az alkotmányjogi különbségtételt azért hangsúlyoznám, hogy az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint csak a jogszabályokat kell az alkotmánynak rögzíteni, az állami irányítás egyéb jogi eszközei nem alkotmányi szabályozási tárgykörbe tartoznak, hanem a jogalkotási törvényben jelennek meg. Ezért szeretnénk azt, ha a jegybanki rendelkezés kikerülne a jogalkotási törvényből, hogy a káosz egyik eleme legalább eltűnjön; azt hiszem, ez nem vita. Viszont amit Salamon képviselő úr mondott, ez kezdettől fogva része a szövegnek, tehát nem mi gondoltuk meg magunkat; az eredetileg beterjesztett szövegnek is része volt a jegybanki rendelkezés kiiktatása.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor a három javaslatot egyenként teszem fel szavazásra.
Az első javaslat a törvényjavaslat címére, a 11. § (3) bekezdésére és a 13-15. §, illetve a 13. §-t megelőző alcím elmaradására...
Mielőtt szavazásra teszem föl a kérdést, megadom a szót alelnök úrnak.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Elnézést kérek, elnök úr, csak azért azt szeretném leszögezni, hogy ugye most bizottsági módosító indítvánnyal kiiktatnánk a címből a jogalkotási törvény módosítását, de épp most fejtettük ki, hogy egyébként valójában egy szakasz tekintetében a jogalkotási törvényt is módosítja ez a szabály. Mondjuk, persze nem kötelező, hogy mindig minden címben megjelenjen az, hogy egy törvénymódosítás milyen törvényeket módosít, de egyébként valójában van még a jogalkotási törvényben egy szakasznyi módosítás.
ELNÖK: Nem nyitnám meg erről a vitát, ha a tisztelt bizottság ezzel egyetért, éppen ezért nem is reagálok, bár volna mondanivalóm ezzel kapcsolatban.
Szavazás a javaslatok benyújtásáról
Aki tehát az első bizottsági módosító javaslat benyújtásával egyetért, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás. - Látható többség.) Köszönöm szépen, a bizottság benyújtja.
A második javaslat egy új 11. §-sal javasolja kiegészíteni a törvényjavaslatot. Ez nyilván azt jelenti, hogy akkor értelemszerűen a számozás változik ezt követően. Ez tehát az MNB-törvény 60. § (1) bekezdésének felvezető szövegét változtatná meg. Kérem, aki azzal egyetért, hogy benyújtsuk ezt az indítványt, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás. - Látható többség.) Köszönöm szépen, a bizottság úgy döntött, hogy benyújtja ezt az indítványt.
Végül a harmadik indítvány a törvényjavaslat 6. § (2) bekezdését módosítaná. Kérem, aki ezzel egyetért, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás. - Látható többség.) A bizottság nagy többséggel ezt az indítványt is benyújtotta.
A kétharmadosság kérdésének megvitatása
Végül szólnunk kell, bár részben a vitában képviselőtársaim már említették a kétharmadosság kérdését. A benyújtó levélben az előterjesztő azt jelezte, hogy az alkotmány 7. § (2) bekezdésére tekintettel a törvényjavaslat 11. § (3) bekezdése, valamint a 13-15. §-ok, illetve az ezekhez benyújtott módosító javaslatok elfogadásához van szükség a jelen levő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazatára.
Szakértői véleményünk szerint ebbe a körbe tartozik a törvényjavaslat 17. § (29 bekezdése is, hiszen ez a jogalkotási törvény egyik rendelkezésének a hatályon kívül helyezésére vonatkozik.
Kérdezem az előterjesztő képviselőjét, egyetért-e ezzel. Ha lehet, akkor államtitkár úr válaszát kérném.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Annyit tudok mondani, hogy itt van egy változás a 17. § szövegét illetően, hiszen a 17. § (2) bekezdése egyszerre két kérdést is tartalmazott. A jogalkotási törvény 51/A. §-a és az azt megelőző cím nyilvánvalóan nem vitathatóan kétharmados ügy; az MNB-törvény 60. §-ának (3)-(4) bekezdése viszont nem. S erre, ha jól emlékszem, a költségvetési bizottságban módosító javaslat is benyújtásra került, amely szétválogatta és külön bekezdésbe javasolta iktatni ezeket a rendelkezéseket - ennek a módosító javaslatnak a számát most pontosan nem tudom, de az ajánlás emlékeim szerint szerepeltette -, ez tehát világos elhatárolást jelent.
Amit elnök úr említett, a 13-15. § esetében nem vitathatóan erről van szó. Viszont ha elhangzott, a 11. § (3) bekezdése közjogi értelemben semmiképpen sem igényel minősített többséget; az MNB-törvény 60. §-ának azt a (2) bekezdését jelenítette meg, amire Salamon képviselő úr az imént utalt. Az szerintünk feles szabály.
ELNÖK: Akkor tehát két dologról kell állást foglalnunk. Az egyik, hogy ezek szerint a kormány álláspontja változott a 11. § (3) bekezdésével kapcsolatban, az eredeti levélben az kétharmados szabályként szerepelt; illetve a másik a záró és kapcsolódó rendelkezések, a 17. § (2) bekezdése kapcsán kell állást foglalnunk.
Salamon képviselő úr kért szót.
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Csak jelezném, hogy a 11. § (3) bekezdése a jogalkotási törvényhez képest egy speciális szabály. Tehát attól, hogy nem a jogalkotási törvényben helyezzük el, attól még kétharmados lesz. Ez ugyanaz a probléma, mint amikor a maffiatörvény kapcsán az Országgyűlés többségi döntésekkel a rendőrségi törvény tartalmára vonatkozó rendelkezéseket feles törvényben helyezett el, és az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette.
Én tehát azt tartanám, hogy a jogalkotás tekintetében ne kövessünk el alkotmányossági hibát, ezt mindenképpen minősítse a bizottság kétharmadosnak.
ELNÖK: Szeretném átadni az elnöklést Fodor alelnök úrnak, mert szeretnék hozzászólni.
(Az ülés vezetését dr. Fodor Gábor (SZDSZ), a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök úr. Megadom a szót Avarkeszi Dezső elnök úrnak.
DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr, nagyon rövid leszek.
Azt a szabályt, amelyet most módosítani kívánunk a 11. § (3) bekezdésében, azt feles szavazással fogadta el annak idején az Országgyűlés 2001-ben, ha jól emlékszem. Én tehát egyetértek államtitkár úrral, hogy a 11. § (3) bekezdése nem kíván kétharmados minősített szavazást.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen a hozzászólást. Visszaadom az elnöklést Avarkeszi Dezső elnök úrnak.
(Az ülés vezetését dr. Avarkeszi Dezső (MSZP), a bizottság elnöke veszi át.)
Szavazás a kétharmadosság kérdésében
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ha nincs más hozzászólás, akkor azt javaslom, a bizottság döntsön úgy, hogy a 11. § (3) bekezdéséhez nincs szükség minősített többségre. Kérem, aki ezzel egyetért, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás. - Látható többség.) Köszönöm szépen, a bizottság így döntött.
Azt javaslom, hogy a 17. § (2) bekezdését, illetve az ehhez benyújtott módosító indítványokat viszont kétharmaddal kelljen megszavazni. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás. - Látható többség.) A bizottság nagy többséggel így döntött.
Van-e valakinek még tudomása módosító indítványról, amelyet nem bíráltunk el? (Nincs ilyen jelzés.) Nincs; köszönöm szépen a kormány képviselőinek segítségét.
Salamon képviselő úr kért szót. Ehhez még?
Dr. Salamon László (KDNP) szavazás-módszertani felvetésének megvitatása
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Egy szavazás-módszertani kérdésem lenne ehhez. Nem akarok vitát nyitni, de a tárgyalás után, a bizottsági szavazás kapcsán bennem most az a kérdés merül fel, hogy itt beszéltünk első, második, harmadik módosító javaslatról, de az egyes módosító javaslatok alpontokra oszlanak, ezek nyilvánvalóan önállóan kerülnek szavazásra a plenáris ülésen. Ugye jól gondolom? (Dr. Répássy Róbert: Ezek összefüggenek.) Az most más kérdés, hogy összefügg; de nem is mindegyik, mert a 2. pontban írt javaslat, tehát az első módosító 2. pontjában írt javaslat nem függ össze, mondjuk, a 3-assal, amelyik elhagyásra irányul, meg nem függ össze az 1-essel sem.
A legelső módosító javaslatban, amelyet, ha jól értettem, elnök úr itt a bizottsági ülésen 1. számúnak nevezett, abban három módosító javaslat van. Az egyik a törvényjavaslat címének az elhagyása; a második a 11. § (3) bekezdésének a módosítása; a harmadik pedig a 13-15. § és a 13. §-t megelőző alcím elmaradása. Ezek nyilvánvalóan önálló bizottsági módosító javaslatok. Kérdezem. Bár csomagban szavaztunk egyébként, ha jól értettem a helyzetet, ezért is teszem föl a kérdést. Hát önállóan vannak számozva! Ma lesz a szavazás - ugye? -, ezért kénytelen vagyok ezt most tisztázni. A parlamenti szavazási sillabuszban ezek külön javaslatokként...
ELNÖK: Kizárt dolog, hogy ma lesz a szavazás, mert a részletes vita még nem folytatódott le.
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Igen, bocsánat, a részletes vita valóban eltolódott - jó. De attól ez még tisztázandó kérdés, még ha esetleg ráértünk volna erre a jövő héten is, de a jövő héten ez nem lesz napirenden, ezért kell ezt most jeleznem.
ELNÖK: Világos. Nyilván, amikor azt mondtam, hogy az 1. pont, akkor jeleztem, hogy itt három kérdésről van szó. Bizottságunk töretlen gyakorlata, hogy az egymással összefüggő kérdésekről egyben szoktunk szavazni. Az is töretlen gyakorlat, hogy ha valakinek ez ellen kifogása van és időben jelzi, akkor természetesen külön-külön szavazunk. Most senki nem jelezte, hogy külön szavazást kér; itt tehát három javaslatról van szó. S egyébként az is töretlen gyakorlat, hogy az egymással összefüggő kérdésekről az Országgyűlés is egyben szokott szavazni. Ráadásul itt, ha jól sejtem, a kormány által támogatott javaslatokról lesz szó, amelyek összességében egy szavazás alá esnek. Viszont bármelyik képviselőcsoportnak lehetősége lesz arra, hogy kikérjen külön szavazásra kérdéseket.
Megadom a szót Salamon képviselő úrnak.
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Világos, elnök úr. Nem is kifogásoltam én az egyben szavazást, azért nem kértem külön szavazást, de ez nem változtat azon, gondolom én, hogy ezek külön javaslatok, attól függetlenül, hogy a kormány majd együtt szavaztatja-e őket csomagban vagy sem. Ennek a tisztázása pontosan azért fontos, mert ha valamelyik frakció kikérni akarja valamelyik elemet, akkor tudni kell, hogy ez egy javaslat, amely bonthatatlan, vagy pedig három bizottsági javaslatról van szó ebben, amiről egyszerre szavaztunk.
Nem az egyszerre való szavazást kifogásolom tehát, még egyszer mondom, nincs is ezzel kapcsolatban ügyrendi indítványom. Csupán azt akartam tisztázni, hogy akár csomagban lesz feltéve szavazásra, akár nem, ez három külön számon jelenik meg nyilvánvalóan. Ez a kérdés. Mert akkor kezelhető ez úgy, elnök úr, hogy ha akarja valamelyik frakció, akkor valamelyik pontot kikérje - akkor kezelhető úgy.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ismét csak azt tudom mondani képviselő úr kérdésére, hogy itt három javaslat van; tehát az elsőként megszavazott bizottsági módosító indítványon belül három különálló javaslat van, amelyek egymással összefüggenek.
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Lezárhatjuk akkor a napirend tárgyalását? (Nincs ellenvetés.) Köszönöm szépen.
Ismételten megköszönöm az előterjesztő képviselőinek segítségét.
Rátérünk a 4. napirendi pontra: az MSZP képviselőcsoportjának megkeresése Balog Zoltán képviselő úrnak, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság elnökének a 2006. október 31-ei együttes bizottsági ülésen történt ülésvezetése tárgyában; állásfoglalást kell kialakítanunk.
Korábban elkezdtük ennek a kérdésnek a tárgyalását, akkor elnapoltuk, ugyanis lehetővé kellett tenni, hogy a bizottság tagjai megismerhessék ennek a bizonyos együttes ülés zárt részének a jegyzőkönyvét, főleg annak kiderítése céljából, hogy bizottsági tagsággal nem rendelkező képviselőnek valóban a bizottság hozzájárulása nélkül adott-e szót az elnök úr. A bizottság tagjainak a lehetősége megvolt, volt is, aki élt ezzel.
A tervezet, amelyet most a bizottságnak benyújtottam, egy pontban más a korábbi tervezethez képest. Amikor megkezdtük a tárgyalást, akkor én elmondtam, hogy azt a személyes jellegű konfliktust, amely Balog Zoltán elnök úr és Tóth Károly képviselő úr között kialakult, a két érintett kérésére nem javaslom, hogy a bizottságunk megtárgyalja. Akkor számomra úgy tűnt, legalábbis a bólogatásokból és a helyeslő morajból, hogy a bizottság tagjai ezzel egyetértenek, ezért azt a pontot az eredeti tervezetből kivettük. Így három kérdésre kíván választ adni az eseti jellegű állásfoglalás, amelynek tervezetéről a vitát most megnyitom.
Salamon képviselő úr kért szót.
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Az egész ülés anyagának ismeretében azt tudom mondani, hogy a határozati javaslat, az előttünk fekvő eseti állásfoglalás javaslata első elemét nem kívánom vitatni. Valóban, Deutsch Tamás képviselő úr nem kapott arra bizottsági döntésű felhatalmazást, hogy a vitában részt vehessen. Ehhez képest valóban tévedett az ülést vezető elnök, amikor szót adott számára.
Hadd jegyezzem meg azért, az általános bizottsági tapasztalatok ismeretében olyan természetű ügyrendi szabályról van szó, amely nem igazán ment át sok helyütt a köztudatba, és én ennek tudom be, hogy bár ezzel kapcsolatban volt egy korábbi ügyrendi állásfoglalás, az elnök úr figyelmét ez elkerülte. Erre vezethető vissza, hogy Deutsch Tamásnak anélkül adott szót, hogy erre a bizottság döntést hozott volna.
Ami a másik két elemet illeti, azzal változatlanul nem értek egyet. S mivel a vitában már a korábbi szakban én nagyon részletesen érveltem, most engedjék meg, hogy csak emlékeztető jellegű, hogy így mondjam, vázszavakat mondjak.
Az érvelésünk lényege az volt - és ezt a jegyzőkönyvben foglalt fordulatokkal és idézetekkel alátámasztottam -, hogy egymást követően legalább három ügyrendi javaslat hangzott el. Ezekután a frakciónkénti egy hozzászólás szabálya nem került megsértésre, mert ha három ügyrendi javaslat van, akkor mind a háromhoz külön mindegyik frakcióból hozzá lehet szólni. Ráadásul az ügyrendi javaslatok nem úgy hangzottak el, hogy elhangzott egy ügyrendi javaslat, majd rögtön egy második, rögtön egy harmadik, tehát nem is volt rá lehetőség, hogy egybefoglalva kezelje a bizottság az ügyrendi javaslatokat. Hanem elindult egy ügyrendi javaslat, elindult azon egy vita, és valamelyik hozzászóló, Karsai Péter volt ilyen hozzászóló, aztán később Lázár János - vagy fordítva, de a sorrendet rekonstruálni lehet, itt a jegyzőkönyv -, tehát valamelyik hozzászóló menet közben egy újabb ügyrendi javaslatot tett. Erre az ügyrendi javaslatra az én álláspontom szerint megint megnyílik a hozzászólási lehetőség; majd ezekután elhangzott egy harmadik ügyrendi javaslat, ahhoz is nyilvánvalóan álláspontom szerint hozzá lehet szólni. Itt tehát házszabálysértésre nem került sor.
Ami pedig a 3. pontot illeti, teljesen indokolatlannak tartom, és meg kell mondjam, nem tudok szabadulni attól a gondolattól, hogy itt politikai szándékok motiválják az elnök urat, amikor meg akarja bélyegezni azzal a bizottsági elnök urat, hogy részrehajlóan vezette az ülést. Ez egyszerűen nem támasztható alá. Az 1. pontban kétségtelenül hibázott, de azért abból ne csináljunk már gyakorlatot, ilyen soha nem volt, hogy egyetlen házszabálysértés kapcsán ilyet kimondunk! Egyébként tizenhat év alatt az Országgyűlés ilyen természetű, elítélő minősítést tudtommal nem alkalmazott, holott azért hozhatnánk példát nagyon is elfogult ülésvezetésekre.
Azt gondolom tehát, azért, mert Deutsch Tamás képviselő úr tekintetében helytelenül járt el az elnök úr, azt mondani, hogy elfogultan vezette az ülést, nem lehet. Ez a 2. pont már csak azért sem alapoz meg elfogultságot, mert ha a tisztelt alkotmányügyi bizottságnak az lenne a véleménye, hogy nem volt helye ismételt szóadásnak, akkor hozzá kell tennem, hogy ez kormánypárti javára is elkövetett "hiba" volt, ha hiba volt - szerintem nem történt hiba. De nemcsak fideszes képviselő kapott ismételten szót, hanem Keleti képviselő úr is kétszer szólalt fel ebben az ügyrendi vitasorozatban. Akkor hogyan lehet részrehajlásról beszélni?
Nagyon kérem, az alkotmányügyi bizottság őrizze meg a tárgyilagosságát; arról egyébként, hogy ez így működik, magam sem vagyok meggyőződve, de mindig szeretnék reménykedni, hogy talán erre mégis van fogadókészség, és mégis hajlandóak vagyunk tárgyilagos döntéseket hozni ügyrendi ügyekben.
Összegzem: álláspontom szerint tehát az első elemben kétségtelenül megállapítható a tévedés az elnök úr részéről. A másik két pontban foglalt megállapítással nem tudok, illetve nem tudunk egyetérteni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselő úr, anélkül, hogy az ügy érdemének tárgyalásába belemennék, szeretném visszautasítani azt a mondatát, hogy én meg kívánom bélyegezni elnök urat. Nincs ilyen szándékom.
Kérdezem, kíván-e még valaki hozzászólni a vitában. Gál Zoltán képviselő úrnak adom meg a szót.
DR. GÁL ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr, nagyon röviden szeretnék szólni erre a bizonyos harmadik megállapításra vonatkozóan. Ha Salamon képviselő úr elolvasta a jegyzőkönyvet, akkor bizonyára, talán igazat ad abban, és nem akarunk senkit sem megbélyegezni, de ez egy olyan különleges esete volt az elmúlt tizenhat esztendőnek, amit nem lehet szó nélkül hagyni. Tudniillik Balog elnök úr annyira nyilvánvalóan, annyira egyértelműen és annyira tudatosan és sok-sok figyelmeztetés ellenére lépte át a Házszabályt, különös tekintettel, amikor Deutsch-Für Tamás képviselő úrnak megadta a szót, hogy ez a megállapítás, azt hiszem, helyénvaló. Itt tehát nem arról volt szó, hanem arról - és ez a jegyzőkönyvből teljesen világosan kiderül, és akik ott voltak, azok pedig átélték -, hogy volt egyfajta koncepciója a Fidesz frakciójának, miszerint Deutsch-Für Tamás kapta azt a szerepet, hogy elmondja azt, amit elmondott, meg bemutassa azt, amit ott bemutatott. Én a mai napig nem értem egyébként, hogy a három bizottság jelen lévő ellenzéki képviselőiből miért nem volt valaki, aki ugyanezt a szerepet betölthette volna. Ebben a helyzetben, azt kell mondanom, Balog elnök urat egyfajta kényszerhelyzetbe hozta a saját frakciója, és ő ezt a kényszerszerepet, hangsúlyozom még egyszer, nagyon tudatosan, nagyon felvállaltan eljátszotta.
Ebben az értelemben, anélkül, hogy itt valamifajta minősítés íze lenne a dolognak, ez a harmadik bajuszban rögzített megállapítás is jogos.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Salamon képviselő úr kért szót.
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Csak annyi észrevételt teszek Gál képviselő úr mostani előadására, hogy Deutsch képviselő úr felszólalása előtt senki nem hívta fel Balog képviselő úr figyelmét, hogy ez ne lenne házszabályszerű. Megadta az elnök úr a szót Deutsch Tamásnak, és Deutsch Tamás emlékezetem szerint ebben egyetlenegy felszólalást tett. Az a megállapítás tehát, hogy "számtalan figyelmeztetést kapott", ez szerintem nem tényszerű.
ELNÖK: Szeretném átadni az elnöklést Fodor alelnök úrnak, és szót kérek.
(Az ülés vezetését dr. Fodor Gábor (SZDSZ), a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Engedje meg a tisztelt bizottság, hogy Avarkeszi Dezső elnök úrnak megadjam a szót. Tessék!
DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP): Köszönöm. Annyit szeretnék felolvasni a jegyzőkönyvből, hogy amikor elnök úr megadta a szót Deutsch-Für Tamás képviselő úrnak, Keleti György képviselő úr folyamatosan jelezte, hogy hozzá akar szólni, ügyrendi javaslata van, házszabályellenes, amit az elnök úr csinál.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen a hozzászólást, és visszaadom az elnöklést Avarkeszi elnök úrnak.
(Az ülés vezetését dr. Avarkeszi Dezső (MSZP), a bizottság elnöke veszi át.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni a vitában? Répássy alelnök úrnak adom meg a szót.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Csak röviden szeretném világossá tenni, hogy a Salamon László által elmondottakat a Fidesz képviselői is osztják. Salamon László a kereszténydemokrata frakció tagja, de most ebben a helyzetben az ügyrendi ügyek tekintetében valóban Salamon képviselő urat kértük meg arra, hogy vizsgálja meg, ő volt az, aki betekintett a zárt ülés jegyzőkönyvébe. Éppen ebből, hogy betekintett a jegyzőkönyvbe, vonta le azt a következtetést, hogy az állásfoglalás 1. pontja helytálló.
Én is a harmadik állásfoglalási részről szeretnék véleményt kifejteni. A mi bizottságunk valószínűleg többségi szavazással azt akarja, hogy egy többségi véleménnyel Balog Zoltánt részrehajló bizottsági elnöknek nyilvánítsa ki. Szeretném felhívni arra a figyelmüket, hogy volt már erről egy vita nemrégiben az úgynevezett kordonbontás kapcsán, és akkor volt olyan kormánypárti frakció, amelyik azt mondta, nem értenek egyet azzal, hogy a többség elmarasztalja a kisebbséget, pusztán azon az alapon, hogy nekik megvan erre a megfelelő szavazati többségük. Magyarul azt szeretném javasolni, fontolják meg, hogy bár nem értünk egyet a házszabálysértés tényében sem, de amennyiben mégis megállapítják a házszabálysértés, ebből ne vonjanak le olyan következtetést, amely megbélyegző vagy elmarasztaló lenne, mondom még egyszer, pusztán azzal a jogukkal élve, hogy itt az alkotmányügyi és ügyrendi bizottságban többségben vannak. Nem helyes gyakorlat, ha a többség folyamatosan elmarasztalja a kisebbséget. Ez a három bizottság, a rendészeti, az emberi jogi és a nemzetbiztonsági bizottság úgyis fog még nekünk munkát adni ügyrendi tekintetben. Én kérem, hogy már az elején próbáljanak tárgyilagosak maradni, azért, hogy később ne lehessen azt mondani, teljes joggal ne lehessen azt mondani a részünkről, hogy itt zsinórban egy politikai koncepció mentén marasztalják el az érintett bizottságok ellenzéki elnökeit, pusztán azért, mert ők ellenzéki képviselők. Nem javaslom, hogy erre az útra lépjenek. A házszabálysértés tényét attól függetlenül is megállapíthatják, hogy egyébként egy ilyen elmarasztaló, a részrehajlást kimondó határozatot vagy állásfoglalást fogad el a bizottság.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Alelnök urat szeretném arról biztosítani, hogy az én aláírásommal nem fog olyan tervezet bekerülni a bizottság elé, amely politikai okokból fog elmarasztalni bárkit is.
Kíván-e még valaki hozzászólni? Salamon képviselő úrnak adom meg a szót.
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Csak alakszerű javaslatot terjesztek elő az eseti állásfoglalás-tervezet második és harmadik kis körrel jelzett bekezdésének az elhagyására.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt a technikát javaslom akkor, hogy a három pontról külön szavazzon a bizottság, ha ez így elfogadható, képviselő úr. Nem, nem fogadható el?
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Hát nem tehetjük meg, mert a Házszabály szabályait kell alkalmazni. Először a módosító javaslatokról kell szavazni, és utána az egészről. Kérem tehát, hogy a módosító javaslatomat tegyék fel szavazásra, és utána szavazzunk az egész javaslatról.
ELNÖK: Természetesen ez is egy járható megoldás. Akkor először azt a módosító indítványt teszem fel szavazásra, hogy a javaslat második és harmadik - ahogy képviselő úr fogalmazott - kis körrel jelzett bekezdése maradjon el. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) 10 igen. Ki van ellene? (17) 17 nem. Ki tartózkodott? (1) A bizottság a módosító indítványt nem fogadta el.
Most az állásfoglalás elfogadásáról szavazunk. Ki az, aki az állásfoglalást elfogadja? (Szavazás.) 16 igen. Ki volt ellene? (10) 10 nem. Ki tartózkodott? (1) Egy tartózkodás mellett a bizottság az eseti jellegű állásfoglalást elfogadta. Köszönöm szépen.
Végül rátérünk az 5. napirendi pontra... (Jelzésre:) Tessék, képviselő úr!
DR. SZAKÁCS IMRE (Fidesz): Elnézést, elnök úr összeszámolt 17 igen szavazatot a módosító javaslatra, és úgy tűnik, hogy ez nem áll össze.
ELNÖK: Igen, elnézést. Köszönöm szépen a jelzést, rosszul számoltam. (Jelzésre:) Bárándy képviselő úr nem vette észre, hogy az általa helyettesített Simon Gábor megérkezett, és helyette is szavazott. Köszönöm szépen a jelzését, képviselő úr.
Rátérünk az 5. napirendi pont tárgyalására: dr. Sárdi Péter, a Külügyi Hivatal vezetőjének KULH/12-35/2006. számú megkeresése az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéleteinek végrehajtása tárgyában. Ebben a tárgyban javaslok egy bizottsági önálló indítványt benyújtani.
Képviselőtársaim megkapták mind Sárdi Péter hivatalvezető úrnak a levelét, Balog Zoltán bizottsági elnök úrnak Petrétei József miniszter úrhoz írt levelét, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének levelét, amelyet megküldtek a parlamentek elnökeinek. Ennek megfelelően tettem ezt a javaslatot. Azt javasoljuk, hogy az Országgyűlés, miután fontosnak tartja, hogy figyelemmel kísérje az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéleteinek nemzeti hatóságok általi foganatosítását, ezért az Országgyűlés kérje fel az igazságügyért felelős minisztert, hogy évenként adjon tájékoztatást az Országgyűlés alkotmányossággal, illetve emberi jogi ügyekkel foglalkozó bizottságai számára ebben a kérdésben, és ezt első alkalommal 2007. június 30-áig tegye meg.
A javaslat felett megnyitom a vitát. Ki kíván hozzászólni? (Senki sem jelentkezik.) Nem látok ilyen jelzést.
Megkérdezem, ki ért egyet azzal, hogy benyújtsuk ezt a bizottsági önálló indítványt. Kérem, aki egyetért, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) Úgy látom, a bizottság a javaslatot egyhangúlag elfogadta.
Dr. Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter tájékoztató levelének megvitatása
Az "egyebek" között szeretném jelezni, hogy az igazságügyi és rendészeti minisztertől kaptunk egy tájékoztatást annak a bizonyos ír állampolgárnak az ügyében, aki Magyarországon közlekedési balesetet okozott, majd eltávozott az országból. Az volt a kérésünk itt a bizottság ülésén, hogy miután a minisztérium képviselője akkor nem tudott felvilágosítást adni az ügyről, ezt pótolják; ez most megtörtént, ezt a képviselőtársaknak kiosztottuk.
Alelnök úr, ehhez? (Dr. Répássy Róbert: Igen.) Öné a szó.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Elolvasva az igazságügyi miniszter úr tájékoztatását, nekem hiányérzetem maradt, mert arról tájékoztat lényegében a miniszter úr - nem hosszú a levél, nyilván önök is el tudják olvasni -, hogy a büntetés végrehajtásának az átvételére, pontosabban a büntetés-végrehajtás érdekében történő kiadatásra nincs lehetőség. Én azonban azt hiányolom ebben, hogy amennyiben ez így van, nincs-e olyan lehetőség, hogy a saját államában töltse le a kiszabott büntetést - ez nincs benne a levélben -, vagy nincs-e lehetőség arra, hogy esetleg a saját államában folytassanak le vele szemben büntetőeljárást, amennyiben nem fogadják el a magyar büntetőbíróságnak az ítéletét.
Azt kérem tehát, elnök úr, hogy tudomásul véve a levelet, de kérjünk erről is tájékoztatást, hogy erre a két másik megoldásra nincs-e lehetőség. Mert azt egyszerűen nem vehetjük tudomásul, hogy itt pontot teszünk az ügy végére, kész, az ír állam nem adja ki, soha nem fogja letölteni a büntetését, nem vonják felelősségre - ezt én nem tudom elfogadni. Amennyiben az Európai Unión belül ilyen jogviszonyokban élnénk, akkor viszont sürgősen kezdeményezni kellene, hogy változtassuk meg ezeket... - nem azt akarom, hogy lépjünk ki (Derültség.), de változtassuk meg a belső szabályokat. Az egy elfogadhatatlan helyzet, hogy egy, az Ír Köztársaságban is büntetendő cselekmény miatt nem fogják megbüntetni az illetőt - elfogadhatatlan ez a helyzet!
ELNÖK: Világos. Balsai képviselő úr is ehhez kíván szólni? Parancsoljon!
DR. BALSAI ISTVÁN (Fidesz): Igen, én is szeretnék ahhoz csatlakozni, amit elmondott az alelnök úr. Még a vasfüggöny fennállása alatt sem fordult ilyen elő, úgy tudom, a két világrendszer gyakorlatában, hogy halálos gázolás miatt jogerősen elítélnek valakit a tetthely szerinti országban, és ezt követően megtagadja a nyilván jogszerű magatartást, és ehhez a saját kormányától, országától is segítséget kap.
Kíváncsi vagyok arra, egyáltalán hogyan kerülhetett arra sor, hogy elhagyja az országot. Ez az egyik kérdésem, ha már... (Közbeszólások.)
ELNÖK: Ez sajnos benne van.
DR. BALSAI ISTVÁN (Fidesz): Hát bocsánat, az útlevelének a birtokában... - de hogyan kerülhet arra sor, hogy valaki óvadék ellenében olyan helyzetben legyen, hogy kisétál a határon? Ez egy elképesztő dolog! De mondjuk, ez nem a mi dolgunk, ez az ügyésznek lenne a dolga, hogy a felelősöket megkeresse az ügyben.
De azt valóban elvárnánk a miniszter úrtól, tájékoztasson minket arról, hogy belenyugszik Magyarország ebbe a helyzetbe, vagy pedig kíván valamit tenni.
ELNÖK: Én egyetértek azzal, amit alelnök úr, illetve képviselő úr elmondott, és két dolgot szeretnék javasolni.
Az egyik, hogy ennek megfelelően én levelet írok az igazságügyi és rendészeti miniszter úrnak, hogy kérjük, egészítse ki a válaszát.
Másrészt azt javaslom, hogy a bizottság kérje fel az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsba delegált tagunkat, vesse föl a kérdésnek azt a részét, mennyire gyakorlat az, hogy óvadék ellenében külföldi állampolgároknak megadják a lehetőséget arra, hogy elhagyják az országot.
Alelnök úr?
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Csak annyiban egészíteném ki, hogy pontosabban azt vesse föl az OIT ülésén a bizottsági tagunk, mennyire gyakorlat az, hogy olyan ország állampolgárának a tekintetében óvadék ellenében szabadlábra helyezik, amely országgal szemben ilyen kiadatási problémák vannak. Mert ha egy olyan országról lenne szó, amelyik minden további nélkül a büntetés végrehajtására kiadja az állampolgárt, akkor ha valaki óvadék ellenében szabadlábra kerül, utána eltávozik, és a távollétében elítélik, de ezután nem kerüli el a börtönbüntetést, mert gyakorlatilag a kiadás jogi feltétele megvan, ha van ilyen kétoldalú viszony, akkor szerintem semmi akadálya annak, hogy óvadék ellenében szabadlábra helyezzék, mert bárhonnan vissza tudjuk hozni. No de itt kifejezetten az történt, hogy vagy nem tudta az illetékes bíró, vagy nem hívta fel senki sem a figyelmét arra, hogy az Ír Köztársaságban az a szabály, hogy ha elítélik, el fogják ítélni jogerősen az illetőt, akkor sem fogják kiadni őt abból az országból. Ez egy nagy mulasztás volt szerintem, hogy ezt nem tisztázták - vagy az ügyészség nem tisztázta. Lehet, hogy itt az ügyész feladata is tisztázandó.
ELNÖK: Elfogadható ez, amit javasoltam? Bárándy képviselő úr kért szót.
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen. Annyival egészíteném ki - egyébként egyetértek vele -, csak annyit kérnék a tisztelt bizottságtól, hogy az után vessem ezt föl az OIT ülésén, hogy a minisztériumból a kiegészítő válasz megérkezett erre. (Dr. Répássy Róbert: Jó.)
Köszönöm.
ELNÖK: Jó, köszönöm szépen. Van-e valakinek még egyéb hozzászólása? (Nincs.) Köszönöm szépen.
Nagy valószínűséggel e héten nem kell újabb ülést tartanunk, a jövő héten kerül majd sor a következő ülésünkre.
Köszönöm szépen a részvételt.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 25 perc)
|
|
Dr. Avarkeszi Dezső |
Jegyzőkönyvvezető: Prin Andrea