AIÜB-8/2007.
(AIÜB-33/2006-2010.)

Jegyzőkönyv*

az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának
2007. március 19-én, hétfőn, 11 óra 00 perckor
az Országház főemelet 58. számú tanácstermében
megtartott üléséről


Tartalomjegyzék

Napirendi javaslat*

Az ülés résztvevői*

A bizottság részéről*

Megjelent*

Helyettesítési megbízást adott*

Meghívottak részéről*

Hozzászólók*

Megjelentek*

Elnöki megnyitó*

A napirend elfogadása*

Egyes iparjogvédelmi törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2424. szám) általános vitára való alkalmasságának megvitatása*

Dr. Jókúti András (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése*

Szavazás az általános vitára való alkalmasságról*

Egyes környezetvédelmi tárgyú törvények környezeti felelősséggel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2425. szám) általános vitára való alkalmasságának megvitatása*

Dr. Gosztonyi Ádám (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) szóbeli kiegészítése*

Szavazás az általános vitára való alkalmasságról*

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint az igazságszolgáltatást érintő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2158. szám) módosító javaslatainak megvitatása*

Az államot megillető szavazatelsőbbségi részvény jogintézményének megszüntetéséről és egyes törvényeknek a megszüntetéssel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1101. szám) módosító javaslatainak megvitatása*

A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1917. szám) kapcsolódó módosító javaslatainak megvitatása*

Zárószavazás előkészítése*

- A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1744. szám)*

Döntés képviselői önálló indítványok tárgysorozatba-vételéről*

A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2072. szám), valamint az Országgyűlés épülete elkerítésének szabályairól szóló törvényjavaslat (T/1949. szám) együttes megvitatása*

Dr. Salamon László (KDNP) szóbeli kiegészítése; a T/1949. számú törvényjavaslat visszavonása*

Hozzászólások*

Dr. Salamon László (KDNP) reflexiói*

Döntés a tárgysorozatba-vételről*

Egyebek*


Napirendi javaslat

1.Egyes iparjogvédelmi törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2424. szám)
(Általános vita)
(Első helyen kijelölt bizottságként)

2.Egyes környezetvédelmi tárgyú törvények környezeti felelősséggel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2425. szám)
(Általános vita)

3.A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint az igazságszolgáltatást érintő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2158. szám)
(Módosító javaslatok megvitatása)

4.Az államot megillető szavazatelsőbbségi részvény jogintézményének megszüntetéséről és egyes törvényeknek a megszüntetéssel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1101. szám)
(Módosító javaslatok megvitatása)
(Első helyen kijelölt bizottságként)

5.A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1917. szám)
(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
(Első helyen kijelölt bizottságként)

6.Zárószavazás előkészítése
- A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1744. szám)

7.Döntés képviselői önálló indítványok tárgysorozatba-vételéről:
a) A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2072. szám)
(Dr. Lukács Tamás, dr. Salamon László (KDNP) képviselők önálló indítványa)
(Általános vita)
b) Az Országgyűlés épülete elkerítésének szabályairól szóló törvényjavaslat (T/1949. szám)
(Dr. Semjén Zsolt, dr. Latorcai János, Soltész Miklós, dr. Lukács Tamás, Deák András, Molnár Béla, dr. Salamon László (KDNP) képviselők önálló indítványa)
(Általános vita)

Az ülés résztvevői

A bizottság részéről

Megjelent

Elnököl: Dr. Avarkeszi Dezső (MSZP), a bizottság elnöke

Dr. Répássy Róbert (Fidesz), a bizottság alelnöke
Dr. Fodor Gábor (SZDSZ), a bizottság alelnöke
Dr. Bárándy Gergely (MSZP)
Dr. Csákabonyi Balázs (MSZP)
Dr. Csiha Judit (MSZP)
Dr. Faragó Péter (MSZP)
Dr. Gál Zoltán (MSZP)
Dr. Hajdu Attila (MSZP)
Dr. Simon Gábor (MSZP)
Dr. Szabó Éva (MSZP)
Dr. Szép Béla (MSZP)
Tóth András (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP)
Dr. Balsai István (Fidesz)
Dr. Dorkota Lajos (Fidesz)
Dr. Horváth Zsolt (Fidesz)
Dr. Kontrát Károly (Fidesz)
Dr. Navracsics Tibor (Fidesz)
Dr. Szakács Imre (Fidesz)
Dr. Turi-Kovács Béla (Fidesz)
Dr. Vitányi István (Fidesz)
Dr. Rubovszky György (KDNP)
Dr. Salamon László (KDNP)

Helyettesítési megbízást adott

Dr. Fodor Gábor (SZDSZ) távozása után dr. Avarkeszi Dezsőnek (MSZP)
Frankné dr. Kovács Szilvia (MSZP) dr. Csákabonyi Balázsnak (MSZP)
Dr. Simon Gábor (MSZP) megérkezéséig dr. Bárándy Gergelynek (MSZP)
Dr. Steiner Pál (MSZP) dr. Wiener Györgynek (MSZP)
Dr. Toller László (MSZP) dr. Csiha Juditnak (MSZP)
Dr. Kerényi János (Fidesz) dr. Szakács Imrének (Fidesz)
Dr. Mátrai Márta (Fidesz) dr. Vitányi Istvánnak (Fidesz)
Dr. Navracsics Tibor (Fidesz) megérkezéséig dr. Répássy Róbertnek (Fidesz)

Meghívottak részéről

Hozzászólók

Dr. Jókúti András tanácsos (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Szécsényi-Nagy Kristóf szakmai tanácsadó (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Győri Enikő osztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Soós László főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Horváth Péter főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Lakatos Hedvig főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Gosztonyi Ádám főosztályvezető (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)

Megjelentek

Dr. Kiss Marietta főosztályvezető (Magyar Szabadalmi Hivatal)
Dr. Pénzes Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)


(Az ülés kezdetének időpontja: 11 óra 5 perc)

Elnöki megnyitó

DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! A bizottság ülését megnyitom. Köszöntöm a bizottság tagjait és a megjelent érdeklődőket, vendégeinket.

Ismertetem a helyettesítések rendjét: Répássy alelnök úr helyettesíti Navracsics képviselő urat, Szakács Imre Kerényi Jánost, Wiener György Steiner Pált, Csákabonyi Balázs Kovács Szilviát, Bárándy Gergely Simon Gábort, Csiha Judit pedig Toller Lászlót. Megállapítom, hogy a bizottság határozatképes.

A napirend elfogadása

A kiküldött javaslatnak megfelelően teszem föl szavazásra napirendünket. Kérdezem, van-e ezzel kapcsolatban valakinek észrevétele - úgy látom, nincs. Kérem, aki a napirendi javaslatot elfogadja, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) Köszönöm szépen, megállapítom, hogy egyhangú szavazással elfogadtuk a napirendet.

Egyes iparjogvédelmi törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2424. szám) általános vitára való alkalmasságának megvitatása

Az 1. napirendi pont: az egyes iparjogvédelmi törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, amelyet T/2424. számon kaptunk kézhez; az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk.

Üdvözlöm az előterjesztő képviselőit. Kérem, hogy nevük, beosztásuk jelzése után röviden tájékoztassanak minket a törvényjavaslattal kapcsolatos kiegészítéseikről. Parancsoljanak!

Dr. Jókúti András (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése

DR. JÓKÚTI ANDRÁS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Jó reggelt kívánok! Tisztelt Bizottság! Jókúti András vagyok, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium európai uniós jogi főosztályáról, tanácsosi beosztásban. A mellettem ülő hölgy pedig Kiss Marietta főosztályvezető, a Magyar Szabadalmi Hivatalból.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat három iparjogvédelmi tárgyú törvényt érint: ez a szabadalmi törvény, a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló törvény és a formatervezési minták oltalmáról szóló törvény.

Négy olyan elem van, amely szükségessé tette ezeknek a törvényeknek a kisebb vagy közepes méretű módosítását. Ebből az első és legfontosabb messzire nyúlik vissza: ez a súlyos közegészségügyi problémákkal küzdő fejlődő országok gyógyszerekhez való hozzáférésének a problémája. E probléma kezelésének az egyik lehetséges módja a más országokban szabadalmi oltalom alatt álló gyógyszerek szabadalmi kényszerengedély alapján történő gyártása és ezekbe az országokba történő exportálása. Ezzel kapcsolatosan az a Világkereskedelmi Szervezetben felmerült probléma képezte e megoldás alkalmazásának a fő akadályát, hogy a Trisz-megállapodás tiltotta a kényszerengedélyezésnek az export céljára történő alkalmazását. Azonban a Világkereskedelmi Szervezet általános tanácsa 2003-ban egy olyan értelmű határozatot hozott, amely gyakorlatilag ezekben az esetekben feloldotta ezt az exportra vonatkozó tilalmat. Ennek nyomán született meg az Európai Közösségben a 816/2006. számú rendelet, amely meghatározta azokat az eljárási szabályokat, azoknak az eljárási szabályoknak a kereteit, amelyeket alkalmazni kell az ilyen közegészségügyi problémákkal küzdő országokba történő kivitelre gyártott gyógyszeripari termékek esetében, amikor a kényszerengedélyek megadásáról van szó. Ennek a közösségi rendeletnek a végrehajtásához volt szükséges olyan nemzeti szabályokat alkotni, ami egyfelől kijelöli azt a hatóságot, amelyik jogosult a kényszerengedély megadására, másfelől pedig részletezi, illetve kiegészíti a közösségi rendelet eljárási szabályait. Ez a legfontosabb eleme ennek a törvénymódosítási javaslatnak, amely kijelöli a Magyar Szabadalmi Hivatalt mint a kényszerengedélyek megadására jogosult tagállami hatóságot, és szabályozza azokat az újfajta kényszerengedélyezési eljárásokat, amelyek eltérnek a szabadalmi törvény által ismert mostani kétféle kényszerengedélyezési eljárástól. Tehát ez volt az első elem, amely a csomagban fontos.

A második elem a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek közösségi oltalma, illetve az ebből következő törvénymódosítási szükséglet. Itt a védjegyekről és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló törvény az érintett, tekintettel arra, hogy 2006-ban elfogadásra került a Közösségben az 510/2006. közösségi rendelet, amely a tizenhárom éves tapasztalatok alapján a 2081/91/EGK rendeletet váltotta fel új szabályokkal, annak érdekében, hogy a tagállamokban, illetve harmadik országokban az egyes földrajzi területekhez szorosan kapcsolódó mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi árujelzői közösségi jellegű, az egész Közösség területére kiterjedő hatályú oltalomban részesüljenek. Ennek nyomán vált szükségessé a védjegytörvény módosítása, hiszen a közösségi oltalom bejegyzése iránti eljárás nemzeti szakaszát természetesen a tagállamok maguk szabályozzák, és ennek a nemzeti eljárási szakasznak a kereteit, a főbb alapvonalait rajzolja fel a védjegytörvény. S tekintettel arra, hogy ez az új közösségi rendelet elfogadásra került, a védjegytörvényt is ehhez kellett igazítani, ennek a közösségi rendeletnek az előírásaihoz.

A harmadik nagyon fontos elem, amely itt említést érdemel a törvénymódosítási javaslat kapcsán, a Magyar Szabadalmi Hivatal jogállása, tekintettel arra, hogy a hivatalt a 2006. évi CIX. törvény a kormányhivatalok közé sorolta be. Ez viszont a Magyar Szabadalmi Hivatal jogállásának törvényi szintű szabályozását teszi szükségessé.

A negyedik és egyben utolsó fontos dolog, amelyet érdemes megemlíteni, az egyes iparjogvédelmi bejelentések elektronikus úton való benyújtására történő felkészülés, illetve az iparjogvédelmi törvények alkalmazása során felhalmozódott gyakorlat és tapasztalatok értékelése nyomán bekövetkezett törvénymódosítási szükségletek. Ebből csak egyet emelnék most ki mutatóban: hogy ez év július 1-jétől a törvénymódosítás értelmében lehetővé válna a védjegyoltalom megújítására irányuló kérelmek elektronikus úton történő benyújtása is.

Ennyit szerettem volna elmondani, köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Ezekután megnyitom a vitát. Ki kíván hozzászólni a törvényjavaslathoz? (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok jelentkezőt.

Szavazás az általános vitára való alkalmasságról

A határozathozatal következik. Kérdezem, ki az, aki általános vitára alkalmasnak tartja a törvényjavaslatot. (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság nagy többséggel általános vitára alkalmasnak tartotta a törvényjavaslatot.

A bizottsági előadó kijelöléséről később intézkedünk. Köszönöm szépen.

Egyes környezetvédelmi tárgyú törvények környezeti felelősséggel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2425. szám) általános vitára való alkalmasságának megvitatása

Soron következik a 2. napirendi pontunk: az egyes környezetvédelmi tárgyú törvények környezeti felelősséggel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat, amelyet T/2425. számon kaptunk kézhez. Kérem az előterjesztő képviselőit, hogy nevük, beosztásuk jelzése után mondják el rövid szóbeli kiegészítésüket. Tessék parancsolni!

Dr. Gosztonyi Ádám (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) szóbeli kiegészítése

DR. GOSZTONYI ÁDÁM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Bemutatom kolléganőmet, dr. Pénzes Zsuzsannát, aki a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium jogalkotásért felelős szervezeti egységének főosztályvezető-helyettese. Én Gosztonyi Ádám vagyok, ugyanezen szervezeti egységnek a főosztályvezetője.

Engedjenek meg néhány szót elöljáróban és általánosságban a jelen törvényjavaslathoz. Szeretném először is hangsúlyozni, hogy a törvényjavaslat egy közösségi irányelv átültetéséhez szükséges, amely irányelv átültetésének határideje 2007. április 30. Néhány szó az irányelvről, az irányelv történetéről. Az 1990-es éveknek már a legelején is a Közösség észlelte, hogy a tagállamok közötti verseny torzításához vezethet, a Közösség céljainak elérését akadályozhatja, hogy környezeti kérdésekben különböző felelősségi rendek vannak hatályban az egyes tagállamokban. Vannak olyan tagállamok, ahol a közigazgatási jogban felelősségi rend nem vagy csak részben létezik, és vannak, akik sokkal magasabb, részletezettebb felelősségi rendszert alakítottak ki. Ennek hatására kezdődött el az irányelv előkészítése, amely több mint egy évtizedes utat bejárva, végül is kevésbé ambiciózus módon, minden tagállam számára csak a minimálszabályokat lefektetve, azonban részletes helyreállítási kötelezettséget kifejtve került elfogadásra "a szennyező fizet" elvének végrehajtása céljából.

Meglátásunk szerint a hatályos magyar jogi szabályozás is hasonló utat járt be, és rendkívül részletezett és szigorú környezeti felelősségi rend van hatályban, amely az 1976. évi II. törvénnyel indult meg. Ezért úgy láttuk, hogy a hatályos jogi szabályozásnak az irányelvhez való hozzáigazítása a bölcs átültetési koncepció, nem pedig az egész magyar hatályos környezeti felelősségi rendnek az újragombolása. Ennek keretében kerül sor erre a törvénymódosításra, miszerint ha a törvényjavaslatot összevetik az eredetivel, látható, hogy csak kiegészítéseket, főleg részletezést, illetve az irányelv egyes szabályainak pontos átvételét tartalmazza, azonban a végrehajtás a kormányrendeletekre marad nagyon nagy részben, és a felszíni víz, felszín alatti víz és védett természeti értékek tekintetében egy önálló kormányrendelet kerül előkészítésre.

Jelezni szeretném még, hogy ennek az irányelvnek az elfogadása és a jogharmonizációs kötelezettség lendületet adhat egy olyan jogalkotási feladat végrehajtásának, amely 1995 óta az asztalon van, de nem került rá sor, ez pedig a potenciálisan jelentős környezetszennyezést okozó ipari tevékenységek esetén egy biztosítékadási kötelezettség bevezetése.

Köszönöm a szót, ennyit szerettem volna elöljáróban mondani. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Megnyitom a vitát a törvényjavaslat fölött. Kérdezem, ki kíván hozzászólni. (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok jelentkezőt.

Szavazás az általános vitára való alkalmasságról

A határozathozatal következik. Kérem, aki általános vitára alkalmasnak tartja az előterjesztést, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság nagy többséggel általános vitára alkalmasnak tartotta.

Köszönöm szépen a segítségüket.

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint az igazságszolgáltatást érintő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2158. szám) módosító javaslatainak megvitatása

Soron következik a 3. napirendi pont: a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint az igazságszolgáltatást érintő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. Az előterjesztést T/2158. számon kaptuk kézhez.

Azon módosító javaslatok megvitatására kerül sor, amelyekről az előző alkalommal nem döntöttünk. Ez két módosító indítványt jelent, az ajánlás 2. és 3. pontjában szereplő módosító javaslatokat; mind a kettőt dr. Simon Gábor képviselő úr nyújtotta be.

Kérem az előterjesztő képviselőit, hogy nevük és beosztásuk jelzése után nyilatkozzanak, hogy az előterjesztő egyetért-e a 2. pontban szereplő indítvánnyal.

DR. SZÉCSÉNYI-NAGY KRISTÓF (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Kolléganőm dr. Győri Enikő, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium osztályvezetője; én pedig dr. Szécsényi-Nagy Kristóf vagyok, ugyanezen minisztérium szakmai tanácsadója.

Elöljáróban annyit szeretnék mondani, hogy tartalmilag egyetértünk a módosítással. Ha a (9) bekezdés nem kerülne elhagyásra, akkor tudnánk támogatni. Tudomásom szerint folyamatban van egy kapcsolódó módosító indítvány benyújtása, úgyhogy a kapcsolódó módosító tudjuk majd támogatni.

ELNÖK: Miután az indítvány benyújtója itt van, megkérdezem Simon Gábor képviselő urat, nem kívánja-e esetleg itt szóban az elhangzottaknak megfelelően módosítani az indítványát.

DR. SIMON GÁBOR (MSZP): Tisztelt Bizottság! Maga az indítvány egy pontosítást tartalmaz, a megfogalmazás picit értelemzavaró volt. Egyetértek a minisztérium képviselőjével, hogy a 9. pontra is szükség van. Ha tehát ez így szabályszerű, akkor ezt megteszem, igen. Egyébként maga a kapcsolódó módosító indítvány is készen van, és most benyújtásra kerülhetett volna, de ha így is jó, akkor ezt megteszem.

ELNÖK: Megkérdezem az előterjesztő képviselőjét, hogy amennyiben a képviselő úr szóban úgy módosítja az indítványát, hogy a (9) bekezdés nem kerül elhagyásra, akkor ezek szerint a kormány tudja támogatni.

DR. SZÉCSÉNYI-NAGY KRISTÓF (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Akkor tudja, igen.

ELNÖK: Jó, akkor azt javaslom, ilyen módon szavazzunk, egy ilyen szóban elhangzott módosítás alapján. Aki így támogatja a módosító indítványt, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja.

Megkérdezem, hogy a 3. pontban szereplő indítvánnyal egyetért-e az előterjesztő.

DR. SZÉCSÉNYI-NAGY KRISTÓF (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Így, ehhez kapcsolódóan egyetértünk, mert összetartozik a kettő, tehát így van értelme.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem, ki támogatja. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja.

Köszönöm szépen.

Az államot megillető szavazatelsőbbségi részvény jogintézményének megszüntetéséről és egyes törvényeknek a megszüntetéssel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1101. szám) módosító javaslatainak megvitatása

Soron következik a 4. napirendi pontunk: az államot megillető szavazatelsőbbségi részvény jogintézményének megszüntetéséről és egyes törvényeknek a megszüntetéssel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat, amelyet T/1101. számon kaptunk kézhez; a módosító javaslatokat kell megvitatnunk.

Az ajánlás két pontból áll, mindkettőt Podolák György és Kálmán András képviselő urak nyújtották be.

Megkérem az előterjesztő képviselőjét, nyilatkozzon, egyetért-e az előterjesztő az 1. pontban szereplő indítvánnyal.

DR. GYŐRI ENIKŐ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Jó napot kívánok! Mind a kettővel egyetértünk, mert csak egy koherenciazavart feloldó indítványról van szó.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Az 1. pontban szereplő indítványt a bizottság támogatja-e? Kérem, szavazzunk! (Szavazás.) A bizottság támogatja.

A 2. pontban szereplő indítványt ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság mindkét pontban szereplő indítványt támogatta.

Köszönöm szépen.

A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1917. szám) kapcsolódó módosító javaslatainak megvitatása

Soron következik az 5. napirendi pont tárgyalása: a büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat; az előterjesztést T/1917. számon kaptuk kézhez. A kapcsolódó módosító javaslatok megvitatására kerül sor.

Korózs Lajos és Bárándy Gergely egymástól függetlenül ugyanazzal a szöveggel nyújtott be módosító indítványt, kapcsolódva dr. Szili Katalin T/1917/28. számú módosító indítványához.

Kérem a kormány képviselőjét, nevének, beosztásának jelzése után tájékoztasson minket arról, hogy az előterjesztő egyetért-e a javaslattal.

DR. SOÓS LÁSZLÓ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Jó napot kívánok! Dr. Soós László vagyok, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium főosztályvezetője.

Az előterjesztő egyetért a javaslatokkal.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e valaki hozzászólni? Répássy alelnök úrnak adom meg a szót.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Csak próbálom értelmezni a módosító javaslatot. Ez azt jelenti, hogy az eredeti 6. § teljesen elmaradna, ugye, tehát a módosító indítványok előterjesztői szerint a 6. §-ban megfogalmazott büntethetőséget kizáró ok akkor elesne, és kiiktatásra kerül a törvényből. (Dr. Bárándy Gergely: Így van.) Ehelyett pedig egy önálló magatartást büntetne, de valójában a két dolognak csak annyi a köze egymáshoz, hogy a 6. §-ba akarja beiktatni. De ha jól értem, akkor túl sok összefüggés nincs az elhagyás és az új javaslat között.

Csak akartam értelmezni, igazából kérdésem lett volna, hogy akkor most pontosan mire is irányul a módosító indítvány szándéka.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Úgy látom, Salamon képviselő úr kért szót, utána Bárándy képviselő úr.

DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Tisztelt Bizottság! Azt a Kereszténydemokrata Néppárt részéről örvendetesnek tartom, hogy odáig eljutottunk, hogy a kormány eredeti törvényjavaslata, amely lehetővé tette vagy tenné 18. életévét be nem töltött személynek beleegyezésével pornográf felvételek készítését és ennek a büntethetőségét mellőzné, hogy ez a kormányjavaslat elmarad. Csak emlékeztetek arra, hogy a Kereszténydemokrata Néppártnak van egy másik javaslata, amely az elhagyáson túl minősített esetet is beépítene ebbe a törvényjavaslatba, amely súlyosabban büntetné az olyan elkövetőket, akiknek felügyeletében, gondozásában vagy nevelésében áll a sértett.

Miután a két javaslat egymást kizárja, ezért mi ezzel a módosító javaslattal szemben nyilván a sajátunkat támogatjuk, és ezért tartózkodni fogunk a határozathozatal során. De még egyszer mondom, azt örömmel üdvözöljük, hogy úgy tűnik, konszenzus alakul ki arra nézve, hogy ez az inkriminált és sokat vitatott Btk.-megoldás elmaradjon.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Bárándy képviselő úré a szó.

DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Azt gondolom, többször hangoztattuk már, nemcsak a médiában, hanem bizottsági ülésen, illetve plenáris ülésen is, hogy az MSZP minden olyan javaslatnak a támogatását kizárja, amely visszaélésszerű joggyakorlásra ad módot. Több megoldás is fölmerült, több olyan javaslatunk is volt, amely e cél elérésére alkalmas. Azt is többször hangoztattuk, hogy olyan javaslat elfogadása a legszerencsésebb, ami egy ilyen komoly és kiemelt témában a legszélesebb társadalmi és politikai támogatottsággal bír. Úgy gondolom, mivel a Fidesz is hasonló tartalmú javaslatot nyújtott be, lehet, hogy a százalékokban picit tévedek, de körülbelül 94 százalékos politikai támogatottsággal bír ez a javaslat, amelyik itt a kapcsolódó módosító javaslatban megjelenik, és eléri azt a célt, hogy mindenféle visszaélési lehetőséget kizár.

Répássy alelnök úr kérdésére válaszolva pedig hadd mondjam el azt, hogy a kapcsolódó módosító javaslat azért került benyújtásra, mert gyakorlatilag két javaslatban foglalt módosításokat ötvöz. Az egyik, amelyik a (6) bekezdés teljes elhagyására vonatkozik, a másik pedig, amelyet én nyújtottam be kapcsolódó javaslatként - s megjegyzem, egyébként még az általános vita megkezdése előtt történt ez meg -, amely a felhívást mint önálló elkövetési magatartást is büntetni rendeli. Tehát ez egy plusz bűncselekményi alakzat, egy plusz elkövetési magatartás a kormány által előterjesztetthez képest; illetve szintén átemeli ebből a módosító javaslatból a házelnök javaslatába a fogalommagyarázattal kapcsolatos rendelkezéseket.

Tehát így lehet értelmezni ezt a kapcsolódó módosító indítványt. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Répássy alelnök úré a szó.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Amellett, hogy a magam részéről támogatom a kapcsolódó módosító indítványt, azért aggályaimat szeretném kifejezni. Az a helyzet, hogy igazán nem jogi vagy jogászi megítélést igényel az értelmező rendelkezések szövegezése, és attól tartok, hogy ebből a gyakorlatban még lesznek problémák. Itt hirtelen elolvastam, hogy a pornográf jellegű műsort hogyan definiálja ez a szöveg... - no, hát szóval lesznek viták, most anélkül, hogy belemennék ennek a részleteibe.

Az a javaslatom, hogy azért ne hagyjuk ezt teljesen figyelmen kívül, úgyis van egy ellenőrző albizottságunk, amelyik elvileg a törvények hatályosulását vizsgálja, és természetesen, ha például itt az értelmezési rendelkezéseket módosítani kell, akkor ezt tegyük meg bátran. Mert tényleg azt gondolom, hogy a gyakorlatban biztosan gondokat fog okozni az értelmező rendelkezések megszövegezése, nem annyira a büntetőtörvény tényállása, hanem inkább az, hogy mit kell pornográf jellegű műsor alatt érteni, mit kell pornográf felvétel alatt érteni, és a többi, és a többi. De mondom, nem gondolom, hogy ez jogi szakmai kérdés lenne, de azért mindenesetre kényes, és művészeti, esztétikai meg nem tudom, milyen problémákat vet fel. Ezt majd hosszasan fogják elemezni, és a legszerencsétlenebb, amikor majd a bírósági tárgyalásokon fogják elemezni a művészeti meg esztétikai szempontokat.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Bárándy képviselő úr!

DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen. Éppen a kilencvenegy paragrafusból álló módosításnak ezt az egyetlen paragrafusát elég sokat tárgyaltuk és elég sokat elemeztük. Nekünk volt egy javaslatunk, ezzel ellentétes vagy más javaslat nem érkezett. De természetesen hadd tegyek annyit hozzá, hogy nemcsak az értelmező rendelkezések további sorsára vagyok kíváncsi, hanem az egész paragrafusnak a további sorsára, hiszen úgy gondolom, ez is majd elemzést igényel.

Az pedig, hogy a bíróság értelmez egy értelmező rendelkezést, abban semmi különös nincs, ez mindig így van.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni? (Nincs ilyen jelzés.) Úgy látom, hogy nem.

A határozathozatal következik. Az előterjesztő tehát egyetért a javaslattal. Megkérdezem a bizottságot, támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság nagy többséggel támogatja a javaslatot.

Köszönöm szépen.

Zárószavazás előkészítése

- A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1744. szám)

Zárószavazás előkészítése szerepel a 6. napirendi pontban: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, amelyet T/1744. számon kaptunk kézhez. Az ajánlástervezet két pontból áll, és a tervezet elkészítése után érkezett még egy módosító indítvány.

Először az ajánlás két pontját nézzük meg. Az 1. és a 2. pontban is az előterjesztő indítványa szerepel.

Az 1. ponttal kapcsolatban kíván-e valaki hozzászólni? (Nem.) Jelentkezőt nem látok. Kérdezem, a bizottság támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság többsége támogatja.

A 2. pontban szintén az előterjesztő módosító indítványa szerepel. Kíván-e valaki hozzászólni? (Nem.) Nem látok jelentkezőt. Kérdezem, a bizottság támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság támogatja.

T/1744/24. számon kaptuk kézhez több képviselőtársunk indítványát, Boros József, Salamon László és mások indítványát. Megkérdezem az előterjesztő képviselőjét, hogy egyetértenek-e az indítvánnyal; kérem, hogy nevük és beosztásuk jelzése utána válaszoljanak a kérdésre.

DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Jó napot kívánok! Lakatos Hedvig vagyok, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium jogi főosztályának helyettes vezetője; kollégám Horváth Péter, a fogyatékosügyi főosztály vezetője.

A kormány nem támogatja ezt a zárószavazás előtti módosító indítványt.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Répássy alelnök úr kért szót.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Érvelni szeretnék e mellett a módosító indítvány mellett, tekintettel arra, hogy a módosító indítvány alapvető, vagyis a legfontosabb, leghangsúlyosabb eleme az, hogy a fogyatékos személyek fogalmának pontos meghatározása történjen meg. Ha látják, a módosító indítvány megfogalmazói erre tesznek kísérletet, hogy a fogyatékos személyt megfogalmazzák, és egy szemléletbeli újdonság, ha tetszik, szemléletbeli pontosítás szerepel benne, mert alapjogi megközelítésből próbálják a fogyatékos személy fogalmát meghatározni, tehát az alapvető emberi jogok gyakorlásához képesti fogyatékosságot tekintik a fogyatékos személy meghatározásának.

A mi megítélésünk szerint, akik benyújtottuk ezt a módosító indítványt, ez az alapjogi megközelítés az, ami indokolt lenne. Nem nagyon hiszem, hogy ez szakmailag vitatható; pontosan nem ismerem a fogyatékosszervezetek álláspontját ebben a kérdésben. Mindenesetre az emberi jogi megközelítés talán indokolt, hiszen itt alapvetően az emberi jogok gyakorlásának egy korlátjáról van szó, amikor fogyatékosokat említünk.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Szakács képviselő úr!

DR. SZAKÁCS IMRE (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Az előterjesztő képviselőjétől indoklást kérek, hogy miért nem támogatják ezt.

Köszönöm.

ELNÖK: Kíván-e még valaki hozzászólni? (Nem.) Nem látok jelentkezőt. Akkor kérem, indokolják meg az elutasító álláspontjukat.

HORVÁTH PÉTER (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen a szót. Nos, az előterjesztő képviseletében én magam is úgy gondolom, hogy ez a definíció sokkal korszerűbb, mint a fogyatékos személyek jogairól szóló törvényben per pillanat megtalálható definíció. Egyetértek az indoklásnak azzal a részével, hogy a fogyatékosság helyett a korlátozó korlátokra, az akadályokra helyezi át a hangsúlyt. Ugyanakkor megkérdeztük az Országos Fogyatékosügyi Tanácsban helyet foglaló országos érdekvédelmi szervezeteket, illetve a fogyatékos személyeket képviselő kisebb civil szervezetek képviselőit, s bár ők is előremozdulásként értékelnék ezt a definíciót, magával a szöveggel nem minden ponton értettek egyet, és azzal bíztak meg minket, hogy a törvény soron következő módosításakor térjünk vissza erre a definícióra, az Országos Fogyatékosügyi Tanács ülésén legyen mód ezt megbeszélni, megvitatni, néhány helyen még korrektúrákat elvégezni. Ehhez kérünk türelmet a képviselőktől.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Ezekután a határozathozatalra kerül sor. Ki az, aki támogatja a módosító indítványt? (Szavazás.) 11 igen. A bizottság nem támogatja a módosító indítványt, egyharmadot kapott.

Köszönöm szépen.

Kis türelmet kérek, mert a következő két napirendi pont felkeltette a média érdeklődését, és megvárjuk, amíg elfoglalják a helyüket.

Döntés képviselői önálló indítványok tárgysorozatba-vételéről

A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2072. szám), valamint az Országgyűlés épülete elkerítésének szabályairól szóló törvényjavaslat (T/1949. szám) együttes megvitatása

Soron következik a 7. napirendi pontunk megtárgyalása: döntés képviselői önálló indítványok tárgysorozatba-vételéről. Ennek a) pontja a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, amelyet T/2072. számon kaptunk kézhez, ez Lukács Tamás és Salamon László képviselő urak önálló indítványa; a b) pontban pedig az Országgyűlés épülete elkerítésének szabályairól szóló törvényjavaslat szerepel, amelyet T/1949. számon kaptunk kézhez, Semjén Zsolt és más képviselők önálló indítványa.

Amellett, hogy az egyik egy önálló törvényjavaslat, a másik pedig a rendőrségről szóló törvény módosítása, a két törvényjavaslat szövege tulajdonképpen megegyezik. Ennek megfelelően azt a javaslatot szeretném tenni, hogy a két önálló indítványt együtt tárgyaljuk; természetesen a tárgysorozatba-vételről külön fogunk majd szavazni. Kérdezem, van-e ezzel kapcsolatban esetleg valakinek kifogása. (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok ilyet.

Ha jól tudom, Salamon képviselő úr szól az előterjesztők képviseletében. Képviselő úr, öné a szó.

Dr. Salamon László (KDNP) szóbeli kiegészítése; a T/1949. számú törvényjavaslat visszavonása

DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Mindenekelőtt leegyszerűsíteném a két pont problémakörét, és a T/1949. számú törvényjavaslatot a magam és a többi előterjesztő nevében ezennel visszavonom, tehát a b) pont alattit, a T/1949. számút visszavonom.

Kérem, hogy a bizottság ezekután kizárólag a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása tárgyában benyújtott T/2072. számú törvényjavaslat tárgysorozatba-vételéről hozzon döntést.

Tisztelt Bizottság! Gondolom, a törvényjavaslat valamennyiünk előtt ismert. A lényeg arról szól, hogy az Országgyűlés épületének, illetőleg a Képviselői Irodaháznak a közvetlen környékén a területet elzárni kizárólag országgyűlési határozattal legyen lehetséges. A jelenlegi jogi rendezés ezt a jogkört kizárólag a rendőrség kezébe teszi le, és ezzel nem értünk egyet.

Ez a most még érvényben lévő megoldás tulajdonképpen két szempontból is vitatható és rossz megoldás. Ez a két szempont szorosan össze is tartozik. Az egyik: az alapjogok gyakorlása szempontjából nemkívánatos dolog, hogy egyedül a rendőrhatóság hozhasson egy ilyen természetű döntést. De a kérdés szorosan összefügg az Országgyűlés integritásának, jogi pozíciójának a helyzetével. Úgy gondoljuk, nemkívánatos megoldás, és tulajdonképpen az alkotmányjogi szokásokkal is szemben álló megoldás, hogy az Országgyűlést érintően kizárólag a rendőrhatóságnak legyen intézkedési joga. Analógiákat is említenék és házszabályi rendelkezéseket. Az Országgyűlés biztonságával kapcsolatosan, az Országgyűlésre kihatóan az Országgyűlés elnökének, illetőleg a házbizottságnak van bizonyos hatásköre. Nemegyszer adódik az, hogy a házbizottságban megvitatunk biztonsági kérdéseket, kamerázási, beléptetési, átvilágítási problémákat, és az Országgyűlés eme szerveinek az állásfoglalása figyelembevételre kerül azon hatóságok tekintetében, amelyek egyébként ténylegesen felelősek az Országgyűlés biztonságáért. A világon mindenütt a parlamentre kiható ilyen természetű döntéseket nem lehet a parlament nélkül meghozni.

Konkrét esetünk, ami egyébként nyilvánvalóan ezt a törvényjavaslatot is aktualizálta, az is arról szól, hogy politikailag egy képtelen szituáció alakult ki az elmúlt időszakban, abból a szempontból legalábbis, hogy a fennálló területelzárást egyetlenegy parlamenti párt sem támogatta és az Országgyűlés elnöke sem. Nyilatkozatok hangzottak el az Országgyűlés elnöke részéről és kérések, amelyek a sajtóban és a nyilvánosságban megjelentek, és valamennyi parlamenti párt, tényleges pozíciójától függetlenül, mind ellenzéki pártok, mind kormánypártok, egyaránt indokolatlannak nevezték ezt a helyzetet, és ezt a helyzetet a rendőrhatóság oldaláról sérelmezték. A parlament a magyar nép, a nemzeti szuverenitás legelső számú hordozója, integritása különleges alkotmányos érték. Ezért utalok arra, hogy az alkotmányos szokásokkal legalábbis ellentétes ez a megoldás - azt nem mondom, hogy írott szabállyal, mert nincs ilyen írott alkotmányos tétel -, de az európai meg az Európán túlmenő és általában a jogállamokban bevett alkotmányos gyakorlat szerint lehet ilyen döntéseket hozni, de soha nem a parlament ellenében. Soha nem a parlament ellenében! S ez a helyzet állt elő 2006 őszén is, hogy a parlament ellenében, parlamenti pártok és az Országgyűlés elnökének nyilatkozata ellenében tartott fönn egy helyzetet a rendőrhatóság.

Mindezek az elméleti, illetőleg gyakorlati indokok szükségessé teszik, hogy a rendőrségi törvényben speciális szabályként ez megjelenjen, ami nyilvánvalóan ténylegesen egy együttműködési kényszert fog előírni a hatóság, illetve a parlament között. Nyilvánvalóan a hatóságnak dolga a kellő jelzéseket leadni, ha az Országgyűlés biztonsága érdekében ilyen lépés szükséges, de e törvényjavaslat értelmében a parlamentnek lesz egyedül joga magára kihatóan ilyen korlátozó intézkedésekhez hozzájárulni és ezt lehetővé tenni. A törvényjavaslat különleges és azonnali intézkedésekhez szükséges helyzetekre is tartalmaz megoldást.

Kérem az alkotmányügyi bizottságot, hogy vegye törvényjavaslatunkat tárgysorozatba. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Répássy alelnök úr kért szót.

Hozzászólások

DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! A Parlamentet körülvevő kordonnal kapcsolatban nagyon sok politikai vita van és lesz még valószínűleg, de én azt gondolom, hogy főleg az alkotmányügyi és igazságügyi bizottság nem teheti meg azt, hogy erről mint alkotmányjogi kérdésről, vagy ha úgy tetszik, mint alapjogi kérdésről ne váltson szót. Én ezért tartom nagyon jónak, hogy a kereszténydemokraták javaslata ide a mi bizottságunk elé került.

Meggyőződésem, illetve nem az én meggyőződésem, hanem gyakorlatilag ez az egyik jogállami tételünk, hogy alapvető jogokat csak nagyon kivételes esetben és nagyon ritkán lehet korlátozni, és akkor is csak törvényben lehet korlátozni. Ami itt a Kossuth téren történt, az éppen azt bizonyítja, hogy a gyülekezési jogot, a szólás és a véleménynyilvánítás szabadságát gyakorlatilag egy törvényre hivatkozva, a rendőrségi törvény egy passzusára hivatkozva, de alapvetően csak közvetett módon egy rendőri intézkedéssel korlátozták, ahelyett, hogy világos törvényi felhatalmazás lenne, ahelyett, hogy világos törvényi rendezés lenne arról, hogy például itt a gyülekezési jogot hogyan, milyen esetekben lehet korlátozni.

Vitatható az is, hogy a rendőrségi törvénynek megfelelő pontjára hivatkozott-e a budapesti rendőrfőkapitány. Emlékeznek erre a "műveleti terület" vitára, de most nem akarok ebbe belemenni. Az a lényeg, hogy alapvető jogokat csak törvényben lehet korlátozni. Ezért helyes az, hogy a kereszténydemokraták egy törvényi rendezés irányába mozdították el ezt a vitát, és ebből a szempontból támogatjuk és hasznosnak tartjuk a javaslatot, hogy törvényben rendezzük ezt a kérdést. Ne tegyünk úgy, mintha a sok joghézaggal és a sok felmerült jogértelmezési problémával nem lenne semmi dolgunk! Alapvetően van dolgunk, nekünk mint jogalkotóknak van dolgunk azzal, hogy ezt a helyzetet megpróbáljuk jogi szempontból tisztává tenni.

Még néhány érv abban a vitában, amelyet nyilván a képviselő urak javaslata ki fog váltani.

A rendőrség a kormány irányítása alatt álló szerv. Ebből a szempontból helyes az, ha a parlamentnek mint önálló hatalmi ágnak, mint törvényhozó hatalmi ágnak a biztonsági kérdéseibe nem kizárólag a végrehajtó hatalom irányítása alatt álló rendőrségnek van beleszólása. Az Országgyűlés Házszabálya is tartalmaz olyan rendelkezést, amely arról szól, hogy az Országgyűlés biztonságát érintő kérdésekben az Országgyűlés elnökének van hatásköre, neki van feladata; nem emlékszem, hogyan fogalmaz pontosan a Házszabály, de az a lényeg, hogy a Házszabályunk nevesíti az Országgyűlés elnökét. Igaz, tudjuk, hogy a Házszabály nem jogszabály, gyakorlatilag az állampolgárokra, így például a rendőrségre nem kötelező. Az azonban mégiscsak elfogadhatatlan, hogy az Országgyűlést és az Országgyűlés elnökét nem vonták be ezekbe a döntésekbe, hanem csak hol utólag tájékoztatták, hol pedig részlegesen, előzetesen tájékoztatták. Nagyon helyes lenne, ha az Országgyűlésnek egyébként vagy a házelnök útján, vagy pedig azon a módon, ahogyan Salamon Lászlóék ezt javasolják, például a nemzetbiztonsági bizottság révén beleszólása lenne a saját biztonságát érintő kérdésekbe.

S még egy apróság. Ne felejtsék el, hogy a védett személyek, jelenleg azok a védett személyek, akikről első ránézésre azt mondhatnánk, hogy az Országgyűlés védelme az országgyűlési képviselők akaratától független, ez a védett személyek esetén sincs így: a védett személyek is írásban lemondhatnak a védelemről. Szerintem ezt Tóth András meg tudja erősíteni, hogy előfordulhat ilyen. (Moraj az MSZP-frakcióban. - Közbeszólás: Nem erről van szó!) Lemondhatnak, van ilyen, amikor lemondanak, vagy korlátozott védelmet kapnak. A lényeg az, hogy a biztonsági szempontokból, a védelemből nem hagyják ki azt a személyt, akinek a védelme érdekében meghozzák ezeket a biztonsági döntéseket. Én a védett személyekkel vonok párhuzamot; ha a védett személyek esetén van erre lehetőség, akkor elfogadhatatlan, hogy az Országgyűlésnek ne legyen abba beleszólása, hogy a biztonsága kérdésében hogyan dönt például a rendőrség.

Összefoglalva: lehet, hogy a kereszténydemokraták javaslata még néhány ponton finomításra szorulna (Derültség az MSZP-frakció részéről.), de ettől függetlenül támogatni fogjuk a tárgysorozatba-vételét, azért, mert egyrészt törvényi rendezést igényel a kérdés - ahogy mondtam, alapvető jogok nem korlátozhatók, csak törvényben. Másrészt pedig az Országgyűlésnek mint a védelem tárgyának legyen beleszólása, ha másképp nem, vagy egy törvény formájában, vagy egy konkrét határozat formájában legyen beleszólása. Ezért mindenképpen egy pozitív és előremutató lépés, ahhoz képest, hogy még hosszú éveken át politikai vita tárgya legyen, hogy szabad-e elzárni a Kossuth teret vagy nem lehet elzárni. Ehelyett inkább jó lenne egy időtálló, tartós törvényi rendezése a kérdésnek.

ELNÖK: Csiha Judit kért szót, majd Gál Zoltán, utána Balsai István. Képviselő asszony, öné a szó.

DR. CSIHA JUDIT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Úgy látom, ezzel a törvényjavaslattal az a szándék megfogalmazódik, hogy a parlamentben helyet foglaló egyetlen párt sem érdekelt abban, hogy az az áldatlan helyzet, azzal a zsibvásárral és az összes következményével együtt, újra előállhasson, ami az elmúlt hónapokban előállt. Ezért én magát a szándékot igenis méltánylandónak tartom, hogy szülessen arról egy törvény, vagy talán több módosuljon, ami ezt az állapotot elkerülhetővé teszi, biztosítja az Országgyűlés működésének zavartalanságát, biztonságát, és az alkotmányos jogokat sem korlátozza indokolhatatlanul és ellenőrizhetetlenül.

A szándékon túl azonban az ajánlott megoldást a szocialista frakció nem fogja ajánlani tárgysorozatba-vételre. Úgy is mint az alkotmányügyi bizottság egyik tagja, úgy gondolom, nem támogathatunk olyan javaslatot, amely megoldásában szellemes, de az alkotmányt két-három helyen tételesen megsérti. Egészen biztos, hogy a szabályozni kívánt életviszonyok több kétharmados törvény és urambocsá! az alkotmány módosítását is indokolttá teszik. Egy-egy mondatban érinteni fogom, hogy miért. Ebből az látszik, hogy ez egy olyan szabályozási tárgy, ahol mindenekelőtt szükséges a parlamenti pártok között egy politikai megállapodás, és ha a politikai megállapodás tartalmában kikristályosodott, akkor annak a technológiájaként a szükséges jogszabályokat meg lehet alkotni. Nem lehet ugyanis törvényben, pláne rendőrségi törvényben országgyűlési határozattal az Országgyűlés szervezetén és személyein kívüli szervezetekre és személyekre jogokat és kötelezettségeket megállapítani. Az országgyűlési határozat ugyanis ezekre a külső szervekre és személyekre nem kötelező.

A második dolog. Értem én a szándékot, hogy ha az Országgyűlés éppen nem ülésezik, akkor is kellene valaki vagy valamilyen testület, aki dönthet egy ilyen ügyben, és ezt a nemzetbiztonsági bizottságban véli megtalálni az előterjesztés. De egy bizottsága az Országgyűlésnek nem jogalkotó szerv, még kevésbé hatóság. Tehát ez a megoldás sem alkalmazható. Biztos, hogy létezik jó megoldás, de ezt végig kellene gondolni, hogy melyik legyen ez.

Már csak egy félmondatos kitérőt teszek. Ha visszaemlékszünk itt a tavaly őszi vitákra meg még talán az idei vitákra is, hogy mi is volt az, ami itt a Kossuth téren történt, akkor a közterület-foglalástól a gyülekezési joggal való visszaélésig meg ami közötte van, minden előjött. Nem lehet figyelmen kívül hagyni egy jogalkotás során egyetlen olyan tényezőt sem, ami ne adjon választ azokra a kérdésekre, hogy mivel is állunk valójában szemben.

Ami pedig már a tételes alkotmánysértő megoldást illeti, ebben, úgy hallottam Répássy képviselőtársam fölszólalásából, ő maga is bizonytalan, hogy jó helyen van-e a javaslat a rendőrségi törvényben. Hiszen a rendőrségnek a kormány által történt irányítását nem a kétharmados rendőrségi törvény írja alá, hanem maga az alkotmány. Ilyenképpen irányítási jogot a rendőrség fölött egy törvénnyel nem lehet átvenni, még részben sem.

S végül a harmadik dolog, ami két helyen is sérti az alkotmányt, hogy a jogorvoslathoz való jog, amely egyébként a jelenlegi rendszerben megvan, a bírósághoz fordulás joga, ami a jelenlegi rendszerben megvan, ebből a javaslatból mind a kettő hiányzik, s ezeket is az alkotmány biztosítja a hozzá fordulóknak.

Összefoglalásként tehát én szívem szerint azt javasolnám, hogy az előterjesztők ezt a javaslatot most vonják vissza, és gondolják át, gondoljuk át közösen, együttesen, mi lehet az a jó megoldás, amely az Országház biztonságát törvényi szinten tudja garantálni, és elkerülhetővé teszi, hogy Európa szégyeneként előfordulhasson még egyszer egy olyan vircsaft a Kossuth téren, mint ami hosszú ideig előfordult.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Gál Zoltán képviselő úr!

DR. GÁL ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen. Csiha Judit hozzászólása után nagyon rövid lehetek. Én is úgy látom, feltétlenül szükség lenne - és ez már, azt hiszem, lehet mondani, évtizedes probléma -, hogy törvény rendezze az Országgyűlés külső kapcsolatrendszerét, beleértve az Országgyűlés körüli tér tulajdonviszonyait, közlekedési rendjét; rengeteg ügy lenne szerintem, amelyet ténylegesen tisztába kellene tenni. Ehhez egy okos bölcsessége kellene a parlamenti pártoknak - ez eddig még nem jött össze.

A másik megjegyzésem, itt többen az alapjogokat emlegették ennek a törvénynek a kapcsán. Szeretném azért azt elmondani, hogy ha már erről az oldalról nézzük, akkor itt az Országgyűlés környékén a kordon egy meghatározott területen átmenetileg megakadályozta, hogy valakik, akik itt akarták gyakorolni a gyülekezési joghoz kapcsolódó jogaikat, ezt megtegyék. Ezen kívül ebben az országban több mint kétezer, a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó rendezvény volt az elmúlt hónapokban. Itt tehát egy speciális dologról van szó.

A törvényjavaslat alkalmatlanságát pedig talán az is bizonyítja, hogy olyan jogi fogalmakat vagy fogalmakat használ, amelyek igazán - legalábbis a mostani tudásom szerint - kezelhetetlenek. Azt mondja, hogy "közvetlen környékén területet elzárni kizárólag országgyűlési..." - mi az a "közvetlen környék" példának okáért? Ha az V. kerületi önkormányzat polgármestere elrendelheti a Képviselői Irodaház, mondhatni, közvetlen környékén, hogy már pedig ott, képviselő, ne parkolj, hanem parkolóóra van, akkor most nem tudom hova tenni ezt a rendelkezést.

Szóba került az Országgyűlés elnökének ez a többé-kevésbé papíron meglévő joga, hogy gondoskodik az Országgyűlés biztonságáról. (Közbeszólások.) Azért mondom, hogy papíron, mert hiszen szóba került, hogy az országgyűlési határozati formában a Házszabály csak korlátozott érvényű lehet. Persze vannak tárgyalások mindenkor nyilván az Országgyűlés elnöke és az arra illetékes szervek között, de ez egy dolog; és egy dolog, hogy ténylegesen mi a befolyása. De ezt csak azért jegyzem meg, mert ehhez képest érthetetlen, hogy miért éppen a köztársasági elnököt akarja a javaslat értesíttetni a nemzetbiztonsági bizottság határozatáról. Meg aztán a következő ülésnapon megváltoztathatja. Hát és ha az az ülésnap eléggé sokára van, és már egyébként az elzárásnak nincs indoka, akkor most ki dönt a felszámolásáról? Ez egy élő probléma, hiába csóválja a fejét Salamon képviselőtársam.

Magyarán ez a törvényjavaslat alkalmatlan annak a jó szándéknak a megvalósítására, ami itt feltehetően a benyújtókat vezette. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Balsai képviselő úré a szó.

DR. BALSAI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Én úgy látom, hogy a kormánypárti felszólalások - egyfajta szándékosságot is kénytelen vagyok feltételezni - félreértést akarnak a törvényjavaslat köré gerjeszteni.

Két dologról van szó. Én nem arról beszélek, hogy miről beszél a törvényjavaslat, hanem az Országgyűlésről, az Országgyűlés tagjairól. Szeretném kormánypárti képviselőtársaimnak a figyelmébe ajánlani Kuncze Gábor belügyminiszter úrnak azt a rendeletét, ami egyébként rendben is van, hogy a kormányőrség - a szintén a belügyminiszter alá tartozó kormányőrség, mint ahogy a tűzoltóság is meg az idegenrendészet is meg a határőrség meg a vízirendőrség, tehát a kormányőrség - köteles gondoskodni a Számvevőszék, a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a Legfőbb Ügyészség és az Országgyűlés épületének és egyáltalán a biztonságának a dolgáról. Ha ez kevés, akkor oda kell tenni különböző eszközöket. Nyilván ő is úgy gondolta meg mindannyian, hogy mégiscsak furcsa, hogy a rendőrség majd megmondja, mi jó nekünk. Ezt Salamon László kifejtette; volt ilyen, amikor bejöttek a Parlament épületébe, emlékszünk jogtörténeti tanulmányainkból erre, amikor szétverette a Fehérváry-kormány az obstruáló képviselők obstrukciója miatt a Parlament üléstermét - a nyomai még meglátszanak, a látogatók tanulmányozhatják. Szóval ne tessenek összekeverni a Kossuth tér füvezetének az ügyét, amit eléggé el nem ítélhető módon vircsaftnak és zsibvásárnak tetszenek mondani - hát megítélés kérdése; a probléma az, hogy miért tüntetnek ott az emberek, és a "vircsaft" miért alakult ki -, ne tessenek összekeverni a parlament szuverenitásával és az országgyűlési képviselők jogállásával! Személy szerint engem a mentelmi jogomban is felvethető problémaként zavar az, amikor szögesdrótokon keresztül kell balesetveszélyesen autózni a Fehér Ház környékén, mert valakiknek úgy tetszik, hogy ilyen elhúzható, nevetséges - tényleg azt mondom: nevetséges - szerkezetekkel akadályozzák a képviselői mozgásszabadságomat, a munkahelyemre történő bejövetelemet és az onnan való távozásomat.

Szeretném, ha kedves képviselőtársaim abban a mederben tárgyalnák a tárgysorozatba-vételt - tárgysorozatba-vételt! -, amire való: hogy az Országgyűlésnek mégse egy rendőrtábornok mondja meg, mire van szüksége. Egyébként, mint mondom, az Országgyűlésnek a védelméről - ha egyáltalán védeni kell - nem a rendőrség, nem ezek a sisakos emberek gondoskodnak - akik itt vannak, itt táboroznak még mindig nagyobb számban, mint kellene, hatodik hónapja itt táboroznak -, mert senki nem kérte őket. Nagyon jól mutatott rá az előterjesztők nevében szóló Salamon úr, hogy maga az Országgyűlés elnöke - őszinte vagy nem őszinte, az az ő dolga - a nyilvánosságnak szánt mondataiban kifogásolta, sőt kérte - hát nem nevetséges, képviselőtársaim, hogy kérnie kell az Országgyűlés elnökének, hogy ugyan már, ezek a rendőrök miért vannak itt, és egyáltalán szűnjön már meg ez a dolog?!

Ami a zsibvásárt meg a vircsaftot illeti, tisztelt képviselőtársaim, a zsibvásárra meg a vircsaftra lehet jogszabályokat hozni. Önök már hónapok óta fenyegetnek minket a gyülekezési joggal kapcsolatos monstre előterjesztésekkel, eddig még hírét-hamvát sem láttuk, szerencsére; nagyon jól ismerik az álláspontunkat. Azt, hogy az emberek, mondjuk, az ország egyik legfrekventáltabb helyén kívánják az alkotmányos jogaikat gyakorolni, ha ebben törvény nem gátolja őket, azt nem tudnám vircsaftnak nevezni. Nekem nagyon sokszor panaszkodnak a választóim a II. kerületi Komjádi uszoda előtt az MDF-piacnak nevezett, valóban oda nem illő látvány miatt; talán néhányan ismerik. Én mondtam, hogy lehet hozni törvényt a szegénység betiltásáról, de ettől még ott lesznek azok az emberek, és ott fognak szombatonként mindenféle limlomot árulni. Szóval ne tessenek összekeverni a köztisztaság meg a közegészségügy meg a látvány fölötti érzéseiket; talán inkább lelkiismeret-furdalásuknak kellene lenni önöknek, kormánypárti képviselőknek, hogy mi okozza ezt végül is. Ne tessenek ezt összekeverni a parlament szuverenitásával és az ezzel kapcsolatos jogalkotói szándékkal!

Ez nemcsak hogy jó szándékú, hanem egyszerűen mindannyiunk érdekében álló kezdeményezés. Lehet vitatkozni a jogforrási jellege, megjelölése meg minden más egyéb technikai javaslat kapcsán arról, amit az előterjesztők írnak, de hogy ez tűrhetetlen dolog, az nem kétséges. Belfastban történt az meg, hogy felfüggesztették - megvolt rá az okuk -, most majd talán újraindul az észak-ír törvényhozásban a munka, talán, talán, de hát mégsem élünk ott, mégsem a tábornokok határozzák azt meg, hogy parlamenti képviselő hogyan tud mindenféle tornamutatványon keresztül bejutni az autójával a saját irodájához vagy az Országgyűlés épületébe!

Én nagyon kérem, ne szálljanak le erre a szintre a kormánypárti képviselők. Tudom, hogy önöket köti a pártfegyelem, de önök mégiscsak ugyanolyan képviselők, mint mi, és mi nem ágálni akarunk, hanem a parlament tekintélyének a megóvása érdekében az a véleményünk, hogy ez tűrhetetlen, tarthatatlan és törvényileg szabályozandó kérdés.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Bár az ilyen figyelmeztetéseim általában nem sok megértésre szoktak találni, mégis kérem, hogy próbáljunk meg a törvényjavaslatról vitatkozni. A hozzászólások jelentős részében arról volt szó, és alkotmányjogi érveket hallhattunk. Ennek figyelembevételét kérve adom meg a szót Wiener képviselő úrnak.

DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Mivel a vita alaposan túllépte a beterjesztett javaslatot, ennek következtében szinte lehetetlen, hogy a további hozzászólók ne reflektáljanak az elhangzottakra.

Azzal kezdeném, hogy konszenzus tulajdonképpen egyetlenegy kérdésben van, hogy itt valamilyen szabályozást igényel a kialakult helyzet. Más kérdésben én jelen pillanatban még nem látom az egyetértést a két oldal között.

Azokat az érveket, amelyek szerint itt a parlamenti képviselők szabadságjogait korlátozták volna rendőrségi intézkedéssel, teljesen megalapozatlannak tartom, pont fordítva: arról volt szó, hogy a parlamenti képviselők joggyakorlását és magának a parlamentnek a működőképességét kell biztosítani. Nem lehet arról elfeledkezni, hogy 2006., azt hiszem, november 11-én az Aulich utcaiak kijelentették, hogy élőlánccal körbe kell keríteni a Parlamentet, hogy megakadályozzák a képviselőknek az épületbe történő bejutását. Ez kellő indok volt arra, hogy a ma hatályos rendőrségi törvény alapján - amelyet egyébként még a Boross-kormány időszakában fogadott el a parlament - a rendőrség úgy döntsön, ahogy döntött. Ezzel együtt az európai tapasztalatok teljesen egyértelműen azt mutatják, hogy itt törvényi rendezésre van szükség. De nem ilyen rövid szövegre, hanem olyanra, amelyik átfogóan szabályoz, és amelyik nemcsak az úgynevezett kritikus pillanatokban védi a parlament működőképességét, hanem általánosságban, tehát rendszeresen, folyamatosan.

Olyan államokban, amelyekben sokkal kiegyensúlyozottabbak a politikai viszonyok, mint Magyarországon, rendkívül szigorúan szabályozzák a parlament, illetőleg esetenként az alkotmánybíróság előtt, illetve környezetében levő területeken a gyülekezési jog gyakorlását. Három modellt is meg lehet különböztetni; ha valaki figyelmesen átolvassa azt a két dokumentumot, amelyet az Országgyűlési Könyvtártól megkaptunk, akkor világosan láthatja, melyek ezek a modellek.

Az egyik modell a teljes tilalmat mondja ki. Ez a helyzet például Belgiumban. Az elmúlt napokban is szólt egy híradás arról, hogy a tűzoltók beléptek abba a védelmi övezetbe, ahol tilos tüntetni a belga parlament előtt, és a rendőrök őket onnan kiszorították. Tehát téves minden olyan vélekedés, miszerint Brüsszelben nem fordulhatnak elő olyan események, mint amelyek például Budapesten történtek.

A másik megoldás az, amit az angolok alkalmaznak. Egy 2005-ben elfogadott törvény igen részletesen, hét paragrafusban tárgyalja azt, hogyan lehet a parlament előtti, úgynevezett kijelölt területen a gyülekezési jogot gyakorolni. S hozzá kell tennem, hogy nem rendszeres rendzavarások, hanem egyetlen embernek 2001 óta tartó tüntetése vezetett oda, hogy a brit parlament végül is 2005-ben ilyen törvényi rendezést elfogadott. A minisztert jogosítja fel ez a törvény arra, hogy kijelölje az úgynevezett kijelölt területet, ahol a gyülekezési jogot kizárólag engedély alapján lehet gyakorolni, és akármilyen hihetetlen, noha a parlamentről van szó, az engedélyt a rendőrfőkapitány adja meg.

A harmadik modell a németeké. Szerintem ez a legjobb, és ezen kellene gondolkodni, hogy hogyan adaptálhatnánk az adott, 1999 augusztusában elfogadott törvénynek a rendelkezéseit. Ez pontosan kijelöli az úgynevezett védett területet vagy békés körzetet - mindegy, hogy melyik fordítást nézzük, nem egyértelmű ugyanis a törvényszöveg fordítása magyar nyelvre. Ebben az esetben az a helyzet, hogy az úgynevezett békés körzetben akkor lehet a gyülekezési jogot gyakorolni, ha a belügyminisztérium ezt jóváhagyja, és a belügyminisztériumnak esetenként a Bundestag, illetve a Bundesrath elnökével, Karlsruhe esetében pedig az alkotmánybíróság elnökével egyetértésben kell ezt a döntést meghoznia.

Mi a német szabályozás lényege? De a brit szabályozásnál is ezek a szempontok a meghatározóak. Két tényezőre koncentrálnak. Az egyik az, hogy ne gyakoroljanak nyomást a parlamentre a döntéshozatal érdekében; tehát az lehetetlen, hogy például egy bizalmi szavazás időtartama alatt a Parlament előtti vagy közvetlen közelében levő téren nagygyűlést tartsanak, nyilvánvaló nyomásgyakorlás céljából. A másik szempont pedig az, amire az Aulich utcaiak esetében az előbb már utaltam, hogy biztonságosan megközelíthető, elérhető legyen a Parlament, és onnan biztonságosan lehessen távozni. Lehet, hogy az ellenzéki képviselők nem érezték úgy, hogy őket, mondjuk, az Aulich utcaiak ki akarnák zárni a Parlamentből, a kormánypártiak esetében azonban ez a lehetőség bizony felmerülhet, és ilyen aggályok nagyon is lehetségesek.

Amit Balsai képviselő úr mondott a parlamentek védelméről, hogy ez parlamenti hatáskör is lehetne: igen, a XIX. században voltak arra kísérletek, hogy külön parlamenti őrségeket szervezzenek, a franciáknál például, ami alapján a parlamentnek meg lett volna a saját őrsége; és ma is vannak erre irányuló kísérletek, például a lengyeleknél, ha ezt az összeállítást megnézzük, akkor ezt világosan láthatjuk; sajnos a konkrét szabályozást már az Országgyűlés Könyvtár által összeállított dokumentumgyűjtemény nem tartalmazza. Azonban szinte valamennyi modern államban a parlament védelmét is a kormány hatáskörébe tartozó intézmények látják el, és nem elkülönült, a parlamentet speciálisan védő fegyveres intézmények védik. Nagyon egyszerű ennek az oka: amikor például a parlament ellen államcsínyt követtek el, mint mondjuk, a franciáknál 1851 decemberében, akkor teljesen tehetetlen volt bármiféle parlamenti őrség, mondjuk, a hadsereggel szemben.

A dolognak az a lényege, hogy átfogó törvényjavaslatot kell kidolgozni, egy külön törvényt, amely garantálja a parlament biztonságos működését és a szabad közlekedést a Parlament körül, és pontosan behatárolja azt a területet, amely védett övezetnek vagy békés körzetnek vagy semleges zónának számít - mindegy, hogy hogyan nevezzük. Ezt a törvényt kellene megalkotnunk a közeljövőben.

Köszönöm a figyelmet.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni? Úgy látom, hogy nem.

Megadom a szót Salamon képviselő úrnak, hogy válaszoljon a vitában elhangzottakra.

Dr. Salamon László (KDNP) reflexiói

DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm, elnök úr. Ilyenkor, amikor ilyen részletes vita bontakozik ki egy törvényjavaslat körül, akkor mindig igazolva érzem, hogy elő kellett terjeszteni ezt a törvényjavaslatot. Hiszen ugyan nem támogatják az igen tisztelt kormánypártok - illetve a két kormánypártból az MSZP nyilatkozott, az SZDSZ nem -, nem támogatják a tárgysorozatba-vételt, de azért nagyon alaposan belebocsátkoztak abba, hogy az általános vita szempontjából ez a törvény hogyan néz ki. Most én kerülök nehéz helyzetbe, mert én szerényen csak egy tárgysorozatba-vételt kértem, és ugyan elnök úr egyébként a napirendi javaslatában és a megszavazott napirend szerint az általános vitára bocsátást is elővezette, de egy ígéretet tudok tenni, hogy nagyon le fogom slankítani az előterjesztői viszontválaszt.

A tárgysorozatba-vétel arról szól - erről az ügyrendi bizottságnak volt egyszer egy állásfoglalása, ami most is hatályban van, '98-2002 között -, a tárgysorozatba-vételi döntésnek egyetlen kritériuma van: akar-e egy kérdéssel a parlament foglalkozni vagy sem? Tehát ha ezt nem veszi a tisztelt bizottság vagy az Országgyűlés majd tárgysorozatba, akkor ennek az az egy jelentése van, hogy ezzel a kérdéssel nem akar foglalkozni. Szuverén joga egyébként a többségnek így dönteni, de fenntartom a véleményemet, és úgy gondolom, a vita ezt vissza is igazolta, hogy itt azért mégiscsak olyan problémáról van szó, amivel foglalkozni kellene.

Utána egy külön kérdés az általános vitára való alkalmasság kérdése. Mivel ez is része lett a napirendnek, nagyon röviden foglalkoznom kell a hozzászólásokból azokkal az elemekkel - ilyen szerintem egyébként nem volt túl sok -, ami ennek a törvényjavaslatnak az általános vitára való alkalmasságát kérdőjelezte meg. Lényegében egy ellenérv körül csomósodtak az általános vitára való alkalmasságot kétségbe vonó hozzászólások, ez pedig az, hogy a rendőrség a belügyminiszteri feladatokat, belügyi feladatokat ellátó miniszter irányítása alatt áll, a kormány felügyelete alatt és az illetékes miniszter irányítása alatt, és ezt a parlament nem ragadhatja magához; ez volt az alkotmányos ellenérvnek a lényege. A másik kettő is lényegében ehhez kapcsolódott, én ebben láttam az ellenérvek summáját.

Én azt gondolom, hogy ez nem áll, tudniillik ez a törvényjavaslat nem a rendőrség irányításának az átvételéről szól, hanem a rendőrség hatáskörének a korlátozásáról. Mert úgy szól a 46/A. § (1) bekezdése, hogy "Az Országgyűlés épületének, valamint a Képviselői Irodaház közvetlen környékének területét elzárni kizárólag országgyűlési határozattal lehetséges." Ez tehát nem arról beszél, hogy az Országgyűlésnek effektíve kizárólagos joga erről mindig kezdeményezőleg dönteni, hanem az Országgyűlés hozzájárulása nélkül ilyen döntést hozni nem lehetséges. Ha valakinek egyébként a szöveg szempontjából észrevételei vannak, akkor erre fog szolgálni a törvényjavaslat vitája, hogy ezt elő tudja terjeszteni. Én mindig el szoktam mondani ilyenkor, most is, hogy a támogatást nem a törvényjavaslat szó szerinti és minden változás nélküli megszavazásához kéri az előterjesztő, hanem azt kéri, én magam mindig nyitottságot hangsúlyozva és valóban ilyen hozzáállást is kialakítva azt kérem, hogy konstruktívan mindenki működjön közre. Elfogadom, részletekbe bocsátkozás nélkül, hogy elképzelhető, hogy ennél még jobb normaszöveget is lehet alkotni. De még egyszer mondom, a törvényjavaslat nem a rendőrség hatáskörének vagy irányítási jogkörének az átvételéről beszél, hanem a rendőrség hatáskörének a korlátozásáról.

Sok gondolat hangzott el Wiener György részéről és Gál Zoltán részéről is bizonyos fokig arról a kérdéskörről, hogy tulajdonképpen általában hogyan néz ki a parlamentnek a döntési kompetenciája és a biztonság kérdése. Én itt talán Gál Zoltán egy megjegyzésére szeretnék reflektálni, ő úgy fogalmazott, hogy az Országgyűlés elnökének papíron vannak jogai. Ezzel én messzemenően nem értek egyet. A tényleges helyzet sem ez. Ugye, pont ami miatt ez a törvényjavaslat idekerült, itt egyszerűen a jog nem biztosított lehetőséget - és ezt akarja orvosolni ez a törvényjavaslat - az Országgyűlés számára és az őt képviselő elnök számára sem, hogy föllépjen egy olyan megoldás ellen, amellyel nem ért egyet. De más vonatkozásban nagyon is élőek azok a jogok, amelyek a parlament működése és biztonsága szempontjából fölmerülnek. Én a magam tapasztalatából emlékszem arra, amikor például az Országgyűlés alelnökeként házbizottsági üléseken részt vettem, hogy a házbizottság állást foglalt abban például, hogy kire terjedjen ki a kapun belépők átvilágítása. Ez a megoldás létezett. Volt olyan megoldás, hogy csak az Országgyűlés tisztségviselői voltak mentesek az átvilágítás alól, és amikor ezzel szemben képviselők ellenérveket tettek - úgy emlékszem, Gál Zoltán volt akkor az Országgyűlés elnöke, hiszen amikor én alelnök voltam, akkor a parlament tisztikara így állt föl, Gál Zoltán volt a házelnök, megerősítheti tehát, amit mondok -, akkor erre visszatértünk a házbizottságban, és a házbizottságban olyan álláspontot alakítottunk ki, hogy valamennyi képviselő mentes lesz az átvilágítás alól. Tehát nem a rendőrség döntötte el ezt a kérdést, vagy nem is a köztársasági őrezred; ők véleményezték ezeket a kérdéseket és ezeket a problémákat, tehát ilyen értelemben egyfajta konzultáció volt ez ténylegesen, de azt nem lehetett mondani, nem lehetett félretenni az Országgyűlés véleményét. Nem is az elnök véleményéről beszélek a jelen példa kapcsán, hanem a házbizottságban kifejeződő, parlamenti frakciók által kialakított közös álláspontról.

Tisztelt Bizottság! Azt ígértem, hogy nem fogom hosszúra nyújtani... (Derültség.) - elnök úr, ne tessék mosolyogni! Én azt hiszem, az elhangzott érvekre igyekeztem lekerekítetten...

ELNÖK: Mosolygásomban ne korlátozzon, képviselő úr! (Derültség.)

DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Például messzemenően tartózkodtam attól, hogy Wiener képviselő úrnak a különböző történeti fejtegetéseire észrevételeket tegyek... (Dr. Kontrát Károly: Pedig kellene. - Dr. Balsai István: Jó lenne.) - mondják, hogy reflektálni kellene (Derültség.), de ezt majd más alkalommal és talán bizottsági ülésen kívül teszem meg.

Tárgysorozatba-vételt kérek még egyszer alapvetően, ami annak a jelzése, hogy a Ház ezzel az üggyel foglalkozni kíván. S kérem azt is, hogy az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága a törvényjavaslatot bocsássa általános vitára, ami nyilván nem az iránti elkötelezettséget jelent, hogy szó szerint kell ezt a törvényjavaslatot megszavazni, hanem utat nyit az előtt a közös gondolkodás előtt, amit különben a hozzászólásokban önök is a másik oldalon fontosnak tartottak hangsúlyozni.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Őszinte örömömre szolgál, hogy jegyzőkönyv örökíti meg, hogy a mai napon mosolyogtam.

Tisztelt Képviselőtársaim! A határozathozatal következik. Ezt megelőzően ismertetem, hogy Vitányi képviselő úr helyettesíti Mátrai Márta képviselő asszonyt, én pedig Fodor alelnök urat.

Döntés a tárgysorozatba-vételről

A tárgysorozatba-vételről kell döntenünk. Kérem, aki egyetért a tárgysorozatba-vétellel, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) 11 igen. Aki nem ért egyet a tárgysorozatba-vétellel? (16) 16 nem. Köszönöm szépen, tehát a bizottság nem vette tárgysorozatba.

Egyebek

Mielőtt lezárjuk az ülést, szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy holnap lesz a kihelyezett ülésünk a Bíróképző Akadémián. Aki nem egyenesen odajön, kérem, fél 10 után néhány perccel legyen itt, hogy időben el tudjunk indulni.

Köszönöm szépen, a bizottság ülését bezárom.

(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 27 perc)

 

Dr. Avarkeszi Dezső
a bizottság elnöke

Jegyzőkönyvvezető: Prin Andrea