AIÜB-10/2007.
(AIÜB-35/2006-2010.)
az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának
2007. március 26-án, hétfőn, 11 óra 00 perckor
az Országház főemelet 58. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott*
A napirend módosítása és elfogadása*
Egyes környezetvédelmi tárgyú törvények környezeti felelősséggel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2425. szám) módosító javaslatainak megvitatása*
Az államot megillető szavazatelsőbbségi részvény jogintézményének megszüntetéséről és egyes törvényeknek a megszüntetéssel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1101. szám) módosító javaslatainak megvitatása*
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény és egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2480. szám) általános vitára való alkalmasságának megvitatása*
Dr. Gadó Gábor szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése*
Dr. Gadó Gábor szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) reflexiói*
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról*
A jogügyletek biztonságának erősítése érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/2481. szám) általános vitára való alkalmasságának megvitatása*
Dr. Juhász Edit (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése*
Dr. Juhász Edit (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) reflexiói*
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról*
Döntés képviselői önálló indítványok tárgysorozatba-vételéről*
a) Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1899. szám), Gusztos Péter (SZDSZ) képviselő önálló indítványa*
Gusztos Péter (SZDSZ) szóbeli kiegészítése*
Gusztos Péter (SZDSZ) reflexiói*
Szavazás a tárgysorozatba-vételről*
b) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2446. szám), dr. Vitányi István, dr. Répássy Róbert (Fidesz) képviselők önálló indítványa*
Dr. Vitányi István (Fidesz) szóbeli kiegészítése*
Szavazás a tárgysorozatba-vételről és az általános vitára való alkalmasságról*
Ügyrendi javaslat a napirend módosítására*
A Fogyasztóvédelmi eseti bizottság létrehozásáról szóló 12/2007. (III.7.) OGY határozat, valamint a Kábítószerügyi eseti bizottság létrehozásáról szóló 14/2007. (III.7.) OGY határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat (H/... szám); döntés bizottsági önálló indítvány benyújtásáról*
Szavazás a bizottsági önálló indítvány benyújtásáról*
A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat (T/2082. szám)*
1.Egyes környezetvédelmi tárgyú törvények környezeti felelősséggel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2425. szám)
(Módosító javaslatok megvitatása)
2.Az államot megillető szavazatelsőbbségi részvény jogintézményének megszüntetéséről és egyes törvényeknek a megszüntetéssel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1101. szám)
(Módosító javaslatok megvitatása)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
3.A jogügyletek biztonságának erősítése érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/2481. szám)
(Általános vita)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
4.A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény és egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2480. szám)
(Általános vita)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
5.Zárószavazások előkészítése
6.Döntés képviselői önálló indítványok tárgysorozatba-vételéről
a) Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1899. szám)
(Gusztos Péter (SZDSZ) képviselő önálló indítványa)
(Általános vita)
b) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2446. szám)
(Dr. Vitányi István, dr. Répássy Róbert (Fidesz) képviselők önálló indítványa)
(Általános vita)
7.Dr. Lázár János képviselő úrnak, a Honvédelmi és rendészeti bizottság elnökének megkeresése a 2007. február 16-i együttes bizottsági ülés vezetése tárgyában (AIÜB/1-3/2007.)
(Állásfoglalás kialakítása)
8.A Fogyasztóvédelmi eseti bizottság létrehozásáról szóló 12/2007. (III.7.) OGY határozat, valamint a Kábítószerügyi eseti bizottság létrehozásáról szóló 14/2007. (III.7.) OGY határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat (H/... szám)
(Döntés bizottsági önálló indítvány benyújtásáról)
Elnököl: Dr. Avarkeszi Dezső (MSZP), a bizottság elnöke, valamint
Dr. Fodor Gábor (SZDSZ), a bizottság alelnöke
Dr. Répássy Róbert (Fidesz), a bizottság alelnöke
Dr. Bárándy Gergely (MSZP)
Dr. Csákabonyi Balázs (MSZP)
Dr. Csiha Judit (MSZP)
Dr. Gál Zoltán (MSZP)
Dr. Hajdu Attila (MSZP)
Dr. Simon Gábor (MSZP)
Dr. Steiner Pál (MSZP)
Dr. Szabó Éva (MSZP)
Dr. Szép Béla (MSZP)
Tóth András (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP)
Dr. Balsai István (Fidesz)
Dr. Horváth Zsolt (Fidesz)
Dr. Kerényi János (Fidesz)
Dr. Kontrát Károly (Fidesz)
Dr. Navracsics Tibor (Fidesz)
Dr. Szakács Imre (Fidesz)
Dr. Turi-Kovács Béla (Fidesz)
Dr. Vitányi István (Fidesz)
Dr. Rubovszky György (KDNP)
Dr. Salamon László (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Répássy Róbert (Fidesz) megérkezéséig dr. Vitányi Istvánnak (Fidesz)
Dr. Fodor Gábor (SZDSZ) távozása után dr. Avarkeszi Dezsőnek (MSZP)
Dr. Faragó Péter (MSZP) dr. Szép Bélának (MSZP)
Frankné dr. Kovács Szilvia (MSZP) dr. Csákabonyi Balázsnak (MSZP)
Dr. Steiner Pál (MSZP) megérkezéséig dr. Wiener Györgynek (MSZP)
Dr. Toller László (MSZP) dr. Csiha Juditnak (MSZP)
Dr. Mátrai Márta (Fidesz) dr. Szakács Imrének (Fidesz)
Dr. Navracsics Tibor (Fidesz) megérkezéséig dr. Répássy Róbertnek (Fidesz)
Dr. Juhász Edit főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Gadó Gábor szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Pénzes Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Dr. Melegh Gábor elnök (Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara)
Gusztos Péter képviselő (SZDSZ)
Dr. Mikó Zoltán főosztályvezető-helyettes (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 11 óra 5 perc)
DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! A bizottság ülését megnyitom. Tisztelettel köszöntöm a bizottság tagjait, a bizottsági ülésen részvevőket.
Ismertetem a helyettesítés rendjét: Csiha Judit helyettesíti Toller Lászlót, Csákabonyi Balázs Frankné Kovács Szilviát, Szép Béla Faragó Pétert, Szakács Imre Mátrai Mártát, Wiener György Steiner Pált, Vitányi István pedig Répássy Róbertet.
A napirend módosítása és elfogadása
A kiküldött napirendben egy változást szeretnék javasolni, mégpedig egy cserét. Azt kérem, hogy a 4. és a 3. napirendi pontot cseréljük föl, tehát a cégnyilvánosságról szóló törvényjavaslat legyen a 3. napirendi pont; ez a kormány képviselője szempontjából kedvezőbb megoldás lenne. Kérdezem, hogy az így megváltoztatandó napirenddel kapcsolatban van-e valakinek észrevétele. (Nincs.) Úgy látom, nincs.
Ily módon teszem föl szavazásra a napirendünket. Kérem, aki egyetért, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen, megállapítom, hogy egyhangúlag elfogadtuk a napirendünket.
Rátérünk az 1. napirendi pontunk tárgyalására: az egyes környezetvédelmi tárgyú törvények környezeti felelősséggel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat, amelyet T/2425. számon kaptunk kézhez, és a beérkezett módosító javaslatokat kell megtárgyalnunk. Az ajánlás tervezete 27 pontból áll.
Kérdezem az előterjesztő képviselőjét, hogy az 1. pontban szereplő indítvánnyal az előterjesztő egyetért-e. Kérem, hogy nevének és beosztásának jelzése után az 1. pontról nyilatkozzon; Katona Kálmán indítványáról van szó.
DR. PÉNZES ZSUZSANNA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Pénzes Zsuzsanna vagyok, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium jogi főosztályának főosztályvezető-helyettese.
Az 1. pontról való nyilatkozat előtt annyit szeretnék mondani, hogy mivel az államtitkári értekezlet ma tárgyalja az előterjesztést, ezért tárcaálláspontot tudok mondani: ez az 1. ponttal kapcsolatosan nemleges.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tehát az előterjesztő nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 2. pontban szintén Katona Kálmán indítványa. Az előterjesztő?
DR. PÉNZES ZSUZSANNA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 3. pontban Orosz Sándor és Kis Péter László indítványa. Az előterjesztő?
DR. PÉNZES ZSUZSANNA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 4. pontban Katona Kálmán indítványa. Előterjesztő?
DR. PÉNZES ZSUZSANNA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
Az 5. pontban szintén Katona Kálmán indítványa. Előterjesztő?
DR. PÉNZES ZSUZSANNA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 6. pontban Katona Kálmán indítványa. Előterjesztő?
DR. PÉNZES ZSUZSANNA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 7. pontban Orosz Sándor és Kis Péter László indítványa. Előterjesztő?
DR. PÉNZES ZSUZSANNA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 8. pontban szintén Orosz Sándor és Kis Péter László indítványa. Előterjesztő?
DR. PÉNZES ZSUZSANNA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 9. pontban Katona Kálmán indítványa. Előterjesztő?
DR. PÉNZES ZSUZSANNA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 10. pontban Orosz Sándor és Kis Péter László indítványa. Előterjesztő?
DR. PÉNZES ZSUZSANNA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 11. pontban szintén Orosz Sándor és Kis Péter László javaslata. Előterjesztő?
DR. PÉNZES ZSUZSANNA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 12. pontban Katona Kálmán indítványa. Előterjesztő?
DR. PÉNZES ZSUZSANNA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 13. pontban szintén Katona Kálmán indítványa. Előterjesztő?
DR. PÉNZES ZSUZSANNA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 14. pontban Katona Kálmán indítványa. Előterjesztő?
DR. PÉNZES ZSUZSANNA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 15. pontban szintén Katona Kálmán indítványa. Előterjesztő?
DR. PÉNZES ZSUZSANNA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 16. pontban Orosz Sándor javaslata. Előterjesztő?
DR. PÉNZES ZSUZSANNA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 17. pontban Katona Kálmán indítványa. Előterjesztő?
DR. PÉNZES ZSUZSANNA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 18. pontban Katona Kálmán javaslata. Előterjesztő?
DR. PÉNZES ZSUZSANNA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 19. pontban szintén Katona Kálmán javaslata. Előterjesztő?
DR. PÉNZES ZSUZSANNA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 20. pontban Orosz Sándor indítványa. Előterjesztő?
DR. PÉNZES ZSUZSANNA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 21. pontban szintén Orosz Sándor javaslata. Előterjesztő?
DR. PÉNZES ZSUZSANNA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. Kérdezem a bizottságot. (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 22. pontban szintén Orosz Sándor javaslata. Előterjesztő?
DR. PÉNZES ZSUZSANNA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 23. pontban Katona Kálmán javaslata. Előterjesztő?
DR. PÉNZES ZSUZSANNA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. Kérdezem a bizottságot. (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 24. pontban Orosz Sándor indítványa. Előterjesztő?
DR. PÉNZES ZSUZSANNA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 25. pontban Katona Kálmán indítványa. Előterjesztő?
DR. PÉNZES ZSUZSANNA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 26. pontban Orosz Sándor javaslata. Előterjesztő?
DR. PÉNZES ZSUZSANNA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Az előterjesztő egyetért a javaslattal. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 27. pontban Katona Kálmán indítványa. Előterjesztő?
DR. PÉNZES ZSUZSANNA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
Köszönöm szépen. (Dr. Répássy Róbert megérkezik az ülésre.)
Tisztelt Bizottság! Következik a 2. napirendi pont tárgyalása: az államot megillető szavazatelsőbbségi részvény jogintézményének megszüntetéséről és egyes törvényeknek a megszüntetéssel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat, amelyet T/1101. számon kaptunk kézhez. A módosító javaslatokat kell megvitatnunk. A kiegészítő ajánlást kézhez kaptuk, ez négy pontból áll.
Üdvözlöm a bizottság ülésén Gadó Gábor szakállamtitkár urat. Kérdezem, hogy az 1. pontban szereplő javaslattal, amely a gazdasági bizottság módosító indítványa, egyetért-e az előterjesztő.
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Egyetértünk a javaslattal.
ELNÖK: Az előterjesztő tehát egyetért a javaslattal. Kérdezem a bizottságot. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 2. pont összefügg a 4. ponttal, szintén a gazdasági bizottság javaslata. Előterjesztő?
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk a javaslatot.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 3. pont szintén a gazdasági bizottság indítványa. Előterjesztő?
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Szintén támogatjuk.
ELNÖK: Ezt is támogatja az előterjesztő. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
Köszönöm szépen.
Tisztelt Bizottság! Rátérünk a 3. napirendi pontunkra, amely eredetileg 4. sorszám alatt szerepelt a napirendi javaslatban: a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény és egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, amelyet T/2480. számon kaptunk kézhez; az általános vitára kerül sor.
Megkérem államtitkár urat, röviden tájékoztasson minket a kormány ezzel kapcsolatos álláspontjáról. Öné a szó, államtitkár úr.
Dr. Gadó Gábor szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Két kérdéssel szeretnék röviden foglalkozni. Az első kérdés arra irányul, hogy miért is szükséges, hogy a tisztelt Ház tárgyalja ezt a javaslatot; a második kérdés, hogy miként összegezhetők ennek a javaslatnak a célkitűzései, melyek a legfontosabb elérendő célok.
A szükségességgel kapcsolatban röviden arra szeretnék utalni, hogy az elmúlt években az európai közösségi szintű és a tagállami szintű gazdasági jogi szabályozás terén jelentős átalakulás megy végbe az üzleti környezet jogi feltételeit illetően. Egyrészt megfigyelhető, hogy a közösségi szabályozás jelentős mértékű dereguláción ment keresztül, mind a társasági jogi, cégjogi, könyvvizsgálatra vonatkozó szabályozás terén a közösségi jogalkotó megkísérli kiiktatni, kiküszöbölni azokat a jellemzően a hetvenes években elfogadott irányelvi rendelkezéseket, amelyek ma már akadályát jelentik a tagállami szabályozásnak. Ezzel párhuzamosan a nemzeti jogalkotó szinte valamennyi uniós tagállamban törekszik arra, hogy a cégjogi szabályozás egyszerűbb és olcsóbb legyen a vállalkozók számára.
A jelen tervezet, jelentősen építve a tavaly nyáron elfogadott új cégtörvényre, figyelembe veszi és megőrzi a törvényi társasági szerződés mintára vonatkozó új szabályokat, az elektronikus cégeljárás gondolatát, az egyszerűsített eljárásra vonatkozó új eljárási rendet; figyelembe veszi az elmúlt háromnegyed év során a szakmától kapott visszajelzéseket, és az alapirányokat fönntartva próbálja praktikusan alkalmazhatóvá tenni a törvényjavaslatot. A tervezet egyaránt foglalkozik a piacra lépéssel és a működő cégekre vonatkozó szabályozás egyszerűsítésével.
Szándékaink szerint a törvényjavaslat elfogadása a piacra lépést nem csupán gyorsabbá és egyszerűbbé, de lényegesen olcsóbbá, s ami legalább ilyen fontos, kiszámíthatóbbá is tenné. Igen árulkodó adat, miszerint jelenleg a cégalapításoknak körülbelül 40 százalékánál hiánypótlásra kerül sor. Ez mindenképpen azt mutatja, hogy annak ellenére, hogy kötelező a jogi segítség igénybevétele, a ma hatályos szabályozás egyrészt indokolatlanul komplikált, másrészt esetenként túlzott mérlegelési szabadságot biztosít a cégbíróság munkatársai számára. A nemzetközi példák és a hazai jogalkalmazói, ügyvédi tapasztalatok hasznosítása alapján egy, a jelenleginél lényegesen egyszerűbb, kiszámíthatóbb szabályozást eredményezne a törvényjavaslatnak az elfogadása.
A sajtóban leginkább a gyorsításról esett szó, de véleményem szerint legalább olyan fontos, ha nem fontosabb, hogy a jövőben az, aki céget alapít Magyarországon és él az egyszerűsített eljárás kínálta lehetőséggel, szinte biztos lehet abban, hogy minden olyan esetlegességet kiiktatott a procedúrából, amit jelenleg nem tud megtenni. Ma kalkulálni kell azzal, hogy a cégbíróságon egy titkár, egy fogalmazó olyan kérdéseket vet föl, olyan döntéseket hoz, ami a törvényből nem szükségképpen következik, és emiatt indokolatlan közvetett költségek keletkeznek a cégnél.
Végezetül arra szeretnék utalni, hogy ez a törvényjavaslat nem egy elszigetelt produktum lenne, hiszen a parlament már tárgyalja a büntető törvénykönyv módosítását, amelyben a gazdasági bűncselekményekre vonatkozó rendelkezéseknek érdemi és hasznos módosítására kerül sor. A soron következő napirendi pont itt a bizottság ülésén a jogügyletek biztonságáról szóló törvényjavaslat lesz, és a kormány munkaterve szerint még ebben az évben a parlament elé kerül a könyvvizsgálókról szóló új törvényjavaslat, valamint az év vége felé a '90. évi V. törvényt fölváltó új törvény az egyéni vállalkozókról és egyéni cégekről. Reményeink szerint összességében ily módon sikerül előmozdítani, hogy az üzleti környezetre vonatkozó jogi szabályozás korszerűbb, rugalmasabb, áttekinthetőbb legyen.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, szakállamtitkár úr. Megnyitom a vitát. Ki kíván hozzászólni? Hajdu Attila képviselő úré a szó.
DR. HAJDU ATTILA (MSZP): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Államtitkár Úr! Épp a szóban is elhangzott előterjesztés erősítette meg azt a törvényjavaslattal kapcsolatosan kialakult véleményemet, hogy ez pont az a téma, amelyhez valóban jó lenne látni az elmúlt időszak elemzését és jó lenne látni hatásvizsgálatokat, hiszen ez jelentős változás a cégeljárásban. Érinti a korábban nagyon sokat vitatott, ügyvédek és ügyfelek által kényszerűen nagyon sokszor, de azért teljesített feltételeket, amelyeknek az indoklása akkor is hasonló volt: az Európai Unió tagállamaiban szokásos rendelkezések, az egyszerűbb és olcsóbb eljárás, és én úgy látom, hogy ebben az előterjesztésben igazából a váltás az elektronikus ügyintézés felé kevés érvet tartalmaz. Én tehát ezzel kapcsolatosan most bizonytalan vagyok, és nagyon szeretném, hogy ha ebben készült hatásvizsgálat, azt megismerhetnénk.
Ugyanúgy az, hogy az előterjesztésben a 21/A. §-ban a közzététellel kapcsolatos változás megengedné, hogy a cég a honlapján tegye közzé közleményeit, általam nem igazán látszik indokolhatónak ez a törvényi szabályozás, kiemelve azt, hogy a (3) bekezdés a részletes szabályokat majd külön, rendeleti szinten szabályozná. Ezzel kapcsolatosan is jó lenne látni, hogy a jelenlegi helyzet elemzéséből milyen következtetésekre jut az előterjesztő, illetve van-e arra valamilyen vizsgálat, hogy ha ez a közzététel honlapon történik, akkor az az ügyfelek, a jogügyletek biztonságát mennyire fogja szolgálni. Hiszen tudjuk, hogy hihetetlenül sok honlap van, de azt is tudjuk, hogy nagyon sok honlapra - a honlap gazdáin kívül - nagyon kevesen kattintanak rá. Ez tehát önmagában számomra nem igazán jelenti azt, hogy biztosabbak lennének a jogügyletek, illetve a szerződő felek olyan cégekkel, amelyek így teszik közzé közleményeiket, nem kerülnek-e hátrányosabb helyzetbe.
Nagyon érdekes volt számomra a 30. §. Miközben ha a cég tagja belföldi cég, annak kérjük a cégjegyzékszámát, ha alapítvány vagy társadalmi szervezet, akkor a nyilvántartási számát, de itt a c) pontban elfogadjuk, hogy ha a tag külföldi, akkor "amennyiben ilyen adattal rendelkezik", akkor kérjük. Ez is ellentmond annak, hogy az Európai Unióban azonos lenne a hazai és a külföldi cégeknek az elbírálása.
Kíváncsi lennék rá, hogy az aláírási címpéldány ügyvéd általi ellenjegyzése miért csak a cégeljárásban, illetve a változásbejegyzési eljárásban használható föl. Hiszen tudjuk, hogy a közjegyző által ellenjegyzett aláírási címpéldányt bár a pénzintézetekhez be kell nyújtani, de ott egy újabb aláírás-hitelesítés következik be, hiszen egy aláírási kartonon rendelkezik a cég képviselője arról, hogy a számláról ki rendelkezik.
Ugyancsak szeretném látni az indokoltságát, illetve megint csak elemzés és hatásvizsgálat eredményét a törvényjavaslat 19. címében szereplő, a cégalapítás értékesítés céljából szóló rendelkezéseinek. Ismerem a mögöttes tartalmat, nagyon sokszor élünk úgynevezett polcon lévő társaságok adásvételével, de azt nem tudjuk, hogy ez milyen nagy forgalmat jelent, mondjuk, az ügyvédi munkában, a cégértékesítési munkában, szükséges-e ezt törvényben rendezni.
Még itt lapozgatok; föltűnt valahol egy szerintem pontatlan megfogalmazás, amely a cég székhelyével, illetve székhelyének változtatásával kapcsolatos rendelkezés, amely a 7. § (1) bekezdésében változna. "A cég székhelye, a cég bejegyzett irodája" - mondja a tervezett szöveg, és utána a saját megfogalmazásával és terminológiájával is ellentmondóan a 7/A. §-ban már elfogadja, hogy a cég székhelye az ügyvéd székhelye is lehet. Tehát nem tudom, miért vezeti be, hogy "iroda", ami egyébként nem jogi kategória, és nagyon nehéz ennek a terminológiáját megadni, de megadja a 7. § (1) bekezdésében, majd a 7/A.-ban megint csak visszalép, és székhelyről beszél.
Tehát részben az általános indokoltságát egyelőre nem nagyon látom, másrészt a benne megfogalmazott részletszabályoknak a kidolgozottsága és indokoltsága is egyelőre nem eléggé bizonyító erejű számomra, és nem igazán támasztja alá, hogy ezt most itt törvényi szinten szabályozni kellene.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Közben itt mind a két oldalról érkeztek észrevételek, hogy kicsit próbáljuk magunkat tartani az általános vita szabályaihoz, úgyhogy a további hozzászólók figyelmét szeretném erre fölhívni.
Ha jól láttam, Simon képviselő úr jelentkezett. Öné a szó.
DR. SIMON GÁBOR (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Az általános vitára való megítélés tárgyában azokat a tényezőket kell vizsgálnunk, amelyeket szakállamtitkár úr itt bevezetőjében ismertetett, noha a benyújtott törvényjavaslattal kapcsolatosan jó néhány kérdés bennem is felmerült, hiszen eléggé összetett és jó néhány törvény módosítását szabályozó törvényjavaslatról van szó.
Nyilvánvaló, hogy ha több törvényt szabályozunk, amelyek egymással összefüggnek, fokozottan felmerülnek nemcsak a koherenciazavar egyes kérdései vagy lehetséges kérdései, hanem az is, hogy ez a módosítási javaslat mennyire komplex, tehát azok az átvezetések, amelyek a fő célt szolgálják, minden esetben megfelelően megtörténnek-e a törvényjavaslatban.
Én azt látom, hogy a szükségesség tárgykörében államtitkár úr az előterjesztő képviseletében teljes körű indoklást adott számunkra. Gyakorlatilag a piac és az Európai Unió által megszabott keretekhez célszerű igazítani a magyar cégeljárási szabályokat is, hiszen furcsa, hogy mondjuk, egy litván vagy észt cégeljárás során jelentősen olcsóbban lehet gazdasági társaságot alapítani és működtetni. Én azt gondolom, ez a magyar kis- és középvállalkozók érdekeit is szolgálja, hogy a piacra lépésük könnyebb, olcsóbb és átláthatóbb legyen. Tehát a szükségesség tárgykörével a magam részéről egyetértek, és a főbb célok tárgykörével is, azzal, hogy gyorsabbak lesznek az eljárások, átláthatóbb szabályozás kerül megalkotásra; hogy egyszerűbb és olcsóbb módon lehet a cégalapításokat és a cégmódosításokat megtenni, ez mind-mind olyan cél, amelyet az MSZP-frakció támogat.
Támogatható az elektronikus eljárás is, hiszen ez más területen az elmúlt időszakban, azt gondolom, kiállta az idő próbáját. Így például az APEH- és a könyvelési eljárásokra gondolok. Azt is el kell mondanom, hogy ez az elektronikus átállás talán az ügyvédeknek, illetve az ügyvédek egy részének jelentős gondokat is fog okozni, bár a törvény megfelelő átmenetet, több mint egyéves átmenetet biztosít az elektronikus rendszerek fejlesztésére, ami nélkül gyakorlatilag az ügyvédi szakmának ez a része nem igazán lesz gyakorolható, legalábbis a törvényjavaslat általam történő értelmezése szerint.
Összességében azt mondhatom, hogy mind a szükségesség, mind a főbb célok tekintetében általános vitára alkalmasnak tartja az MSZP-frakció a törvényjavaslatot. Azt viszont a magam részéről itt is meg szeretném fogalmazni, hogy e törvénynél talán célszerű lenne, ha a parlamenti munka kicsit lassabb mederben folyna, vagyis a holnapi általános vita után az általános vita lezárása ne rögtön következzen be, mert elég komplex és nagy horderejű módosításról van szó.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni a vitában? (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok jelentkezőt.
Megkérem államtitkár urat, válaszoljon a vitában elhangzottakra.
Dr. Gadó Gábor szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) reflexiói
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Röviden először a hatáselemzésre szeretnék kitérni.
A mai magyar szabályozás hatáselemzését részint a Világbank már elvégezte helyettünk, amikor megállapította azt, hogy mindenképpen szükség van arra, hogy változtassunk a cégtörvény rendelkezésein. Másrészt az általános indoklásban is hivatkozott és bemutatott statisztikai adatok is arra mutatnak, hogy a hatályos rendelkezések hatása esetenként a vállalkozóknak kedvezőtlen. Nem szerencsés az, hogyha, mint említettem, a cégbíróság az ügyeknek közel 40 százalékában hiánypótlásra adja vissza a kérelmet, hiszen nyilvánvaló, hogy itt nem arról van szó, hogy mind a 40 százalék esetében a közreműködő ügyvéd vagy közjegyző nem ismeri a vonatkozó szabályozást; nyilván belejátszik az is, hogy a szabályozás adott esetben indokolatlan bürokratikus terheket tartalmaz.
A harmadik indokom, ami egyfajta hatáselemzésnek számít: áttekintettük, hogy másutt Európában miképpen szabályozzák nemcsak a cégeljárás lényegét, fő menetét, hanem például a csatolandó, igazolandó, igazolásra szoruló körülményeket. Azt látjuk, hogy a magyar szabályozás lényegében, még '88-ra visszanyúlóan, folyamatosan egy másutt alkalmazottnál jóval bürokratikusabb szabályozást teremtett meg, és ebben a jogalkotó az elmúlt tizenhét év során konzekvensen kitartott. Az általunk alkalmazott, illetve itt javasolt megoldások azt jelentik, hogy azokat a bürokratikus terheket próbáltuk kiiktatni, amire gyakorlatilag Európában nincs példa a magyar szabályozáson kívül. Az Óceánon túli megoldásokról nem is beszélnék, hiszen azt látjuk, hogy a kontinensen jellemzően az angol-ír példát szokták követni; az Egyesült Királyság mellett jellemzően Ausztrália, Dél-Afrika, Új-Zéland, az Egyesült Államok cég- és társasági jogi szabályozását, amely még nagyságrendekkel rugalmasabb. Azt látjuk, és gondolom, ennyiben ez mindenképpen fölér egy hatáselemzéssel, hogy a legfejlettebb tőkés országok cégalapítási szabályai a legegyszerűbbek. Következésképpen indokolatlan azokat a fajta bürokratikus megkötéseket előíró rendelkezéseket fönntartani, amelyek egy részével még a tavaly hatályba lépett új cégtörvény sem szakított.
Végezetül az is egyfajta hatáselemzéssel ér föl, amit a magyar piac visszajelzése megkövetelt. Mi egyeztettünk lényegében az összes létező gazdasági érdekképviselettel és kamarával, valamint a budapesti és országos ügyvédi kamarával, közjegyzői kamarával, és ezek a javaslatok ezen egyeztetések nyomán párolódtak le, jelentek meg a tervezetben.
Ami az elektronikus cégeljárást illeti, ez mint eljárás ma is létezik, mint lehetőség. Éppen ezért ennek az indokoltságát már nem gondoltuk, hogy bizonyítani kellene. A változás arra irányul, hogy ez 2008 nyarától váljon kötelezővé. Ezzel kapcsolatban azt kell hangsúlyozni, hogy ez az állami oldalon, tehát a cégbíróságoknál többletfejlesztést nem igényel - az ügyvédeknél igényel. Éppen ezért egyeztettünk a két kamarával arról - ez leginkább a Budapesti Ügyvédi Kamarát és a Magyar Ügyvédi Kamarát érinti -, hogy az ügyvédek vállalják ezt a fejlesztést, ami egyébként adott esetben egy 30-40 ezer forintos fejlesztést jelent, tehát nem egy borzasztóan nagy üzleti befektetés, annak érdekében, hogy egy jelenleginél nívósabb szolgáltatást tudjanak adni a cégek számára.
Amiért a jogalkotónak érdemes ezt preferálnia, az nemcsak azzal magyarázható, hogy a cégalapítás ily módon egyszerűbb lesz, hanem érdemben átalakítható a magyar cégbíróságok működése ezt követően. Azáltal, hogy kötelezővé válik jövő nyártól - ha a tervezetet elfogadja a parlament - az elektronikus cégeljárás, ez azt jelenti, hogy meg lehet szüntetni azt a fajta párhuzamosságot, amely jellemzi ma a cégügyek intézését. Ma a bíróságon emberek foglalkoznak azzal, hogy a papír alapon benyújtott dokumentumokat digitalizálják, azokat iktassák, azokkal dolgozzanak, és kell már foglalkozni az elektronikus úton megküldött iratok földolgozásával, továbbításával is. Ez a változás megteremti annak a lehetőségét, hogy a cégbíróság válhasson a jövőben ennek az elektronikus bíróság modellnek egy mintájává, valódi modelljévé, és át lehet alakítani a bíróság és az ügyfél kapcsolatát is. A tervezet nyomán megteremtődik a lehetősége annak, hogy elektronikus kiadmányozásra, elektronikus tértivevények küldésére kerülhessen sor.
Ezekhez a kérdésekhez képest viszonylag kisebb jelentősége van azoknak az észrevételeknek, amelyeket képviselő úr tett, de röviden utalnék rá. Az a kérdés, hogy a cég választhasson abban, hogy a honlapján teszi-e közzé a releváns információt vagy a Cégközlönyben, erre vonatkozóan van-e tapasztalatunk. A legfontosabb cégeknél van tapasztalatunk rá, hiszen a közösségi szabályozásból kifolyólag a nagy tőzsdei részvénytársaságok ma is a legelemibb információkat vagy saját honlapjukon, vagy a tőzsde honlapján teszik közzé. A tervezet szerinti javaslat ezt nem teszi kötelezővé ugyanakkor, hanem rábízza a társaságra, hogy a Cégközlönyben vagy a saját honlapján teszi közzé az információt, azzal, hogy természetesen innentől kezdve, ha ezt az utat választja, a cégjegyzékben föl kell tüntetnie a társaság honlapját.
A külföldi tagra vonatkozó információk. Azt látjuk, hogy jellemzően, ha ez általános jelleggel kötelező maradna, hogy a külföldi tag bejegyzésére vonatkozó dokumentumokat hiteles fordításban mindig csatolni kell, ez sokszor többe kerülhet, mint maga a jegyzett tőke, amit produkálni kell. Kérdés, hogy általános jelleggel fönt kell-e tartani egy olyan kötelezettséget, amely inkább megterhelést jelent, és a piac számára nem jelent biztonságjavító körülményt, hiszen látjuk, hogy a jogügyletek biztonságáról szóló törvényjavaslat erősíti az alapítás jogi kontrollját.
Az értékesítés céljából történő cégalapításnál külön hatásvizsgálat elvégzésére nem volt szükség, hiszen ez a fél világon létező megoldás. Egy olyan lehetőséget teremt a törvényjavaslat, amely másutt ismert. Ha Magyarországon erre nem lesz igény, akkor nem fogják alkalmazni ezt a lehetőséget; semmiképpen sem kötelezettségként fogalmazza meg a törvényjavaslat.
A székhely mint bejegyzett iroda. Itt a magyar szabályozás azt veszi át, ami például a most ősszel elfogadott angol társasági törvény megfogalmazásából is következik, miszerint a székhely rendeltetése az, hogy legyen egy olyan elérhetősége a társaságnak, ahol mind a cég-, mind a hivatalos iratok megtalálhatók, az állami különböző kényszerintézkedéseknek a helye egzakt módon rögzítésre kerül. Ez az a minimumfeltétel, amelyet egy cégnek biztosítania kell.
Az ügyvéd által nyújtott székhelyszolgáltatás pedig annyit jelent, hogy a cégnek a bejegyzett székhelye, vagyis bejegyzett irodája adott esetben, ha a cég így dönt, akkor az ügyvédi iroda erre elkülönített helyisége is lehet. Ebben az esetben a cégnek nem kell külön ingatlant bérelnie vagy vásárolnia. De ez is egy lehetőség, és nem kötelezettség.
Végezetül köszönöm szépen, hogy az elhangzott észrevételből az derül ki, hogy az általános vitára bocsáthatóságot illetően nincs kétely. S nyilván a részletes vitában majd törekszem arra, hogy a tisztelt képviselő urat is meggyőzzem arról, hogy a konkrét föltett kérdésekre is korrekt válasz adható a tervezet alapján.
Köszönöm szépen.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mielőtt a határozathozatalra sor kerülne, szeretném jelezni, hogy Répássy alelnök úr helyettesíti Navracsics képviselő urat.
A határozathozatal következik. Ki az, aki általános vitára alkalmasnak tartja a törvényjavaslatot? Kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen, megállapítom, hogy a bizottság általános vitára alkalmasnak tartja a törvényjavaslatot.
A bizottsági álláspont elmondására Simon Gábor képviselő urat kérem fel. Megkérdezem, hogy az ellenzék kíván-e kisebbségi előadót állítani. (Jelzésre:) Nem, köszönöm szépen.
A napirendi pontot lezárom.
Soron következik az eredeti 3. számú napirendi pont: a jogügyletek biztonságának erősítése érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat, amelyet T/2481. számon kaptunk kézhez; az általános vitára kerül sor.
Kérem az előterjesztő képviselőjét, hogy nevének és beosztásának jelzése után röviden tájékoztasson minket a kormány álláspontjáról.
Dr. Juhász Edit (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. JUHÁSZ EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Juhász Edit főosztályvezető-helyettes vagyok, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumból. Néhány szót szólnék röviden a benyújtott törvényjavaslatról.
Az Országgyűlés először 2004-ben fogalmazott meg egy olyan határozatot, amelyben az ingatlanokkal kapcsolatos visszaélések megelőzése érdekében fogalmazott meg különféle feladatokat a kormány számára. Ebben jelent meg először az a kötelezettség, hogy ki kell építeni ügyvédek, közjegyzők, végrehajtók és az akkori BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal nyilvántartásai között egy elektronikus kapcsolatot, abból a célból, hogy az ingatlanügyletek esetében az ellenjegyzést megelőzően az ügyvéd meg tudjon győződni a személyazonosság igazolására bemutatott igazolvány létezéséről, érvényességéről. Az Országgyűlés ezt a határozatot egyébként 2005-ben újrafogalmazta, kibővítette, és ez alapján dolgozta ki először a kormány 2005-ben a hasonló című és tartalmú törvényjavaslatot, ezt 2005 végén be is nyújtotta a kormány a parlamenthez. 2006 elején az általános vitája le is zárult ennek a törvényjavaslatnak, de idő hiányában a részletes vita lefolytatására már nem került sor. Akkor egyébként valamennyi politikai párt támogatta ezt a törvényjavaslatot, egyetértett a tartalmával. A kormány aztán ezt időközben visszavonta, újra szakmai egyeztetésre bocsátotta, végső soron továbbfejlesztette és kiegészítette, és ez az átdolgozott törvényjavaslat az, amely most a tisztelt bizottság előtt fekszik.
Néhány lényeges tartalmi kérdés. A törvényjavaslat gerincét most is az ügyféladatok on-line ellenőrzésével kapcsolatos szabályozás jellemzi. Mindhárom érintett törvénybe, az ügyvédekről szóló törvénybe, a közjegyzői törvénybe és a végrehajtási törvénybe is beépül az erre vonatkozó szabályozás. A lényege tehát az, hogy az ügyfél által a személyazonosság igazolására bemutatott igazolvány okmányazonosítója alapján az okiratszerkesztő a - jelenlegi nevén - Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala egyes nyilvántartásaihoz hozzáférhessen. Lényegében tehát a személyi igazolvány, útlevél, lakcímkártya, vezetői engedély, bizonyos esetekben tartózkodási engedély alapján van lehetőség a nyilvántartásból való lekérdezésre.
A törvényjavaslat második lényeges része a közjegyzői okirat-készítési szabályok pontosításáról szól, illetve a végrehajtási törvénynek is egy kisebb terjedelmű módosítása található benne, amely az említett on-line adatlekérdezéstől eltekintve tartalmaz még egy lényeges módosítást a részletfizetési feltételek megállapításáról, illetve nagyon fontos még a végrehajtási kifogások elbírálásának gyorsítása érdekében szükséges törvénymódosítás.
Még néhány szót szólnék arról, mi az, ami igazán új a korábbi törvényjavaslathoz képest ebben a tervezetben.
Annak idején az országgyűlési határozat úgy fogalmazott, hogy ez a bizonyos ügyféladatok személyazonosító okmány alapján való leellenőrzése úgy történjen, hogy az adatszolgáltató hivatal egyben még a munkafolyamat során meg is tudjon arról győződni, hogy valóban egy ügyvéd, egy közjegyző, egy végrehajtó lekérdezéséről van szó, hiszen ez a fajta adatszolgáltatás nem mindenki számára elérhető. Akkor ezt az országgyűlési határozat úgy határozta meg, hogy külön kamarai elektronikus nyilvántartásokat kell ebből a célból kiépíteni. Időközben azért az elektronikus aláírások használata is egyre nagyobb teret nyert; elhangzott az előző törvényjavaslat kapcsán is, hogy már a cégeljárás is elektronizálásra kerül. Erre tekintettel ebben a törvényjavaslatban már az említett lekérdezési jogosultság ellenőrzése nem egy külön kamarai elektronikus nyilvántartás kiépítésével valósulna meg, hanem az elektronikus aláírás által biztosított azonosítási lehetőségnek a kihasználásával. Ez tehát azt jelenti, hogy az említett lekérdezést az ügyvédnek elektronikus aláírásával kell ellátnia, és az adatszolgáltató hivatal az elektronikus aláírás tanúsítványa érvényességének ellenőrzésével fog arról meggyőződni, hogy valóban egy aktív ügyvéd a lekérdező. Nos, emiatt a törvényjavaslatot ki is kellett egészíteni a szakmai tevékenység végzése során használt elektronikus aláírásokkal kapcsolatos legfontosabb garanciális rendelkezésekkel. Ezeknek az a célja, hogy az ügyvéd, a közjegyző, a végrehajtó elektronikus kommunikációja biztonságosan történhessen meg.
Három követelményt tartottunk szükségesnek törvényi szinten rögzíteni: a minősített elektronikus aláírás használatát; annak a megkövetelését, hogy ennek a minősített elektronikus aláírás-tanúsítványnak tartalmaznia kell az elektronikus aláírást használó szakmai minőségét, tehát azt, hogy az ügyvédi kamara tagja; a harmadik pedig az, hogy olyan hitelesítésszolgáltatót kell választani, aki valós idejű tanúsítványállapot-szolgáltatást is kínál. Ez azt jelenti, hogy amikor az ügyvéd elektronikusan kommunikál, akkor a másik oldalról rövid időn belül meg lehet győződni arról, hogy valóban, a tanúsítvány érvényes. Erre tehát nem kell napokat, órákat várni. Ennek nagyon fontos jelentősége van akkor, amikor egy ügyvédi irodában szerződés aláírására kerül sor, akkor néhány perc alatt garantálni kell azt, hogy az ügyvéd a lekérdezést ilyen visszaazonosítási kötelezettség mellett is tudja néhány perc alatt teljesíteni. Ez tehát az újdonság ebben a törvényjavaslatban e tekintetben.
Azt azért persze el kell mondani, hogy itt nem feltétlenül teljes mértékben új előírások megfogalmazásáról van szó, hiszen ezek az előírások már az elektronikus közjegyzői okirat megteremtése kapcsán működtek, a gyakorlatban érvényesültek a közjegyzői szervezetben; ugyanilyen elvek mentén kezdődött meg az ügyvédek elektronikus aláírással történő ellátása is. Tehát lényegében a már megkezdett elektronikus fejlesztések folytathatóságát garantálják ezek a szabályok.
A másik, amit szintén említett szakállamtitkár úr is, hogy a társasági szerződések készítése során a jogi kontrollt erősíteni kell. Olyan okiratoknak kell eljutniuk adott esetben a cégbíróságokhoz, más hatóságokhoz is, amelyben foglalt jognyilatkozatok már kevésbé kérdőjelezhetők meg. Lényegében ezért döntött úgy a kormány, hogy ezt az ügyféladat-ellenőrzést, ezt a lehetőséget sem csak az ingatlanügyletekre korlátozva teremti meg, hanem általában véve az okirati ellenjegyzéshez, a közokirat-készítéshez is. S ez volt a célunk akkor is, amikor a cégingatlanok ellenőrzésével kapcsolatos részletes rendelkezéseket beiktattuk az ügyvédi és közjegyzői törvény szövegébe.
Erre tekintettel kérem támogatásukat az általános vitára bocsátáshoz. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megnyitom a vitát a törvényjavaslat általános vitára való alkalmassága tekintetében. Megadom a szót Vitányi képviselő úrnak.
DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Néhány kérdésem van a tisztelt előadóhoz, a kormányzat képviselőjéhez.
Először is a törvénytervezet kidolgozása során a kamarákkal való egyeztetés, az ügyvédi, közjegyzői, végrehajtói kamarával megtörtént-e? Nagyon fontosnak tartom az adatvédelmi biztos ezzel kapcsolatos állásfoglalásának a beszerzését.
S két szakasszal kapcsolatosan, amely az ügyvédekre vonatkozik, volna kérdésem. Folyamatosan tanúi vagyunk az ügyvédi titoktartás feloldásának, és lassan már majdhogynem kötelező feljelentgető lesz az ügyvéd. Hogyan értelmezi ezt az előterjesztő az 1. §-ban? Tehát az ügyfél bejön, és akkor az ügyvéd köteles följelenteni, ha olyan okmányt talál nála, amely hamis, hamisított vagy elveszett okmányra utal?
A másik: a cégbejegyzésnél a cég telephelyének milyen formában történő ellenőrzését gondolják? Mert az indoklás még azt is előírja, hogy ha az ügyvéd nem megfelelőnek találja a telephelyet... - miért, menjen ki a helyszínre? Vagy hogyan gondolták? Nézzük meg, hogy alkalmas-e telephelynek?
A következő dolog az elektronikus átállás az adatok megkérdezése vonatkozásában. Mibe kerül ez? Magyarul ezért az ügyvédnek, ügyfélnek kell fizetni, vagy hogyan történik ez? Gondolom, nem ingyen fog ez történni.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Csiha képviselő asszony kért szót. Parancsoljon!
DR. CSIHA JUDIT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! A törvényjavaslatot én nem tudom elválasztani attól a jelentéstől, amely a 2482. számot viseli. Azért nem, mert az az érzésem, hogy a törvényjavaslat megszületésének egyik oka éppen ennek az elmúlt hároméves tevékenységnek a folyamatos figyelemmel kísérése. Egy mondatot, jóllehet, ez nem a szorosan vett napirend, azért azt gondolom, erre a jelentésre érdemes vesztegetni. Már csak azért is, mert nem sűrűn találkozunk olyan előterjesztéssel, ami egy országgyűlési határozatban megszabott feladatsor elemzéséről számol be, aminek folyományaként aztán különféle jogszabályok előterjesztésére, illetve kezdeményezésére kerül sor. Én ezt nagyon jónak tartom, még akkor is, ha tudjuk, hogy egyfajta társadalmi feszültség indukálta ezt a folyamatot, és megint szeretnék megemlékezni arról a bizottságról, amelyik az előző parlamenti ciklusban pártállásra tekintet nélkül eredményesen működött, aminek egyik következménye az, hogy ma már - és a jelentés számaiból ez derül ki - lényegesen kevesebb gondja van az embereknek a lakásmaffiával. Ez egy kitérő volt, és még egyszer elnézést kérek. Most már csak a törvényjavaslatról mondanék néhány dolgot.
Éppen ebből is következően, meg abból, amit szakállamtitkár úr elmondott, hogy ez a törvényjavaslat egyike annak a törvénycsomagnak, amely az üzleti élet biztonságát, egyszerűbbé tételét és általában a XXI. századhoz való alkalmazhatóságát jelenti, így szemlélve a törvényjavaslatot mindenféleképpen ajánlom, és azt gondolom, a frakcióm nevében is ajánlom általános vitára. Ajánlom azért is, mert szakmailag és kodifikációs szempontból is alkalmasnak tartom rá. Nagyon nívós, színvonalas javaslatnak tartom.
Erényének tartom a javaslatnak azt, hogy túllép a szorosan vett ingatlanforgalmazás biztonságán, és ahogy azt mondta főosztályvezető-helyettes asszony is, az üzleti életben föllelhető, mondhatnám, valamennyi üzleti aktus biztonságát kívánja javítani.
Amit a benyújtandó módosító javaslatokkal próbálunk majd korrigálni, az az, hogy bizonyos következetlenségeket látok én a javaslatban. Jóllehet, a három nagy hivatásrend magatartását kívánja a korábbihoz képest egységesebb szabályok közé terelni, de ez az egységesítési törekvés még mindig nem elegendő. Mondanék egyet-kettőt: ami kötelező az ügyvédnek, nem kötelező a közjegyzőnek, és fordítva is vannak rá példák. Tehát miután az ügyvédet bizonyos, hát néha az erejét meghaladó feladatokkal ruházza fel a törvényjavaslat, aközben indokolhatatlanul ezek a feladatok nem jelentkeznek, mondjuk, a végrehajtóknál. De azt gondolom, ezeket akceptálható módosító javaslatokkal lehet majd javítani.
Amit én nagyon jó néven veszek, az az elektronikus ügyintézés lehetőségének és határainak a kiterjesztése. Ezt azért tartom nagyon fontosnak, mert Európában és a világban ezek már mindennapos ügyek. Ám ellenben azt tudni kell, hogy ez Magyarország, és én az elmúlt hetekben is találkoztam nagyvárosi ügyvéd kollégával, akinek nincs számítógépe. Tehát én egy picit rövidnek tartom a hatálybalépés idejét, jóllehet már ha holnap lépne hatályba, az sem lenne eléggé korán. De az az érzésem, és ebben a kamarák - beleértve a végrehajtói kamarát vagy közjegyzői kamarát - tudnak igazán adatokat szolgáltatni, vajon mennyire fölkészíthető ez a három hivatásrend arra, hogy január 1-jével gördülékenyen az elektronikus ügyintézés, azokkal a szabályokkal együtt, amelyek persze fontosak, el tudjon indulni.
Ugyanakkor azt is gondolom, hogy az elektronikus ügyintézésben rejlő lehetőségek még messze nincsenek kihasználva. Hogy csak egyetlen példát mondjak a lakásmaffia-tevékenység köréből: mindannyian hallottunk már olyan rémtörténeteket, hogy az ingatlanárverések eleve le vannak játszva, mert összeállnak néhányan, és teljesen mindegy, ki pályázik, akivel előzetesen megállapodnak a felek, a leendő pályázók, az fogja nyerni. Például ennél a tevékenységnél, ha elektronikus árverést vezetnénk be, azt gondolom, az igencsak megnehezítené a dolgát a társaságnak.
A harmadik, ami még az elektronikus ügyintézés körébe tartozható meggondolásra érdemes talán, az aláírás-hitelesítés. Akkor tud elterjedni igazán az elektronikus aláírás meg az ő fokozott biztonságú és nem fokozott biztonságú hitelesítése, ha azt a lehetőséget megtaláljuk, hogy a hitelesítési monopóliumok megszűnjenek. E pillanatban az a helyzet, hogy igen kevés szolgáltató van arra följogosítva, fölhatalmazva, hogy hitelesítsen. Azt gondolom, ezt a piacot érdemes kiszélesíteni, könnyebbé tenni, mert nem hiszem, hogy messze van az idő, amikor az ügyfelek elektronikus aláírását is el kell kezdenünk használni. Mégpedig nemcsak azért, mert irdatlan mennyiségű adatot, aláírást kell majd hitelesíteni, hanem egyszerűen a mindenkori monopóliumok megszüntetése irányába hat önmagában a piaci kényszer.
Mindezeket összefoglalva tehát talán kiderült az eddigi mondókámból is, hogy én nagyon is ajánlom általános vitára a törvényjavaslatot, ezekkel a meggondolásokkal, és ha a benyújtott módosító indítványokat el lehet fogadni, azt gondolom, az nem forgatja fel fenekestül a koncepciót, és akkor ebből egy nagyon jó törvény tud lenni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Balsai képviselő úr kért szót.
DR. BALSAI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen, igyekszem rövid lenni; már az előző törvényjavaslat kapcsán is tulajdonképpen részben elmondhattam volna.
Azt szeretném kérdezni az előterjesztőtől, hogy most tulajdonképpen mi lesz a sorsa a közokiratoknak. Eddig az ember, akármilyen hivatást gyakorolt, most már látjuk, hogy a társadalombiztosítási ellenőrzés, az útlevél-ellenőrzésnél már régen így van, a személyi igazolvány, lakcímnyilvántartás s a többi, tulajdoni lap, ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a magyar polgári jogban jelenleg, és gondolom, még sokáig hatályos közokiratokkal történő bizonyítás hitelességét és az ezzel kapcsolatos jogérdeket teljesen mellőzzük, és valami gépies, elektronikus ügyintézésre kényszerítjük a gyógyszerészeken, az orvosokon kívül most már az ügyvédeket, a végrehajtókat, a közjegyzőket, a vállalkozók kapcsán az adóbevallásokat már ne is említsük - itt mondja Salamon képviselő úr; tudjuk valamennyien, mit jelent ez a hozzáférés a számítógépen keresztüli adóbevallás kapcsán - hová fog ez vezetni? Az előterjesztő tisztában van-e azzal, mit jelentenek ezek az elvárások egy olyan országban, ahol kis túlzással - itt valaki utalt már rá - a számítógéppel való ellátása a szakembereknek sincs meg, mert ott tartunk, ahol tartunk? Van-e ennek jelenleg aktualitása?
S ha jól emlékszem, a lakásmaffiával kapcsolatos eseti bizottság ügyei nem abból adódtak, hogy hamis adatok alapján adtak el lakásokat valakinek a feje fölül, hanem abból adódtak, hogy olyan helyzetet eredményeztek az áldozatok részére, hogy ők a saját aláírásukkal, saját adataik alapján, saját tulajdonukat voltak kénytelenek valamilyen formában, fondorlatos módon történő kijátszásuk következtében másra átruházni. Szóval itt azért elszakad az a hivatkozás, a lakásmaffiához kapcsolódó parlamenti munka és ez a törvényhozási cél, amelyet vázolni tetszett.
Úgy gondolom, erre szerintem nemcsak az illetékes hivatást gyakorló szakmák, hanem úgy általában a hozzájuk fordulók sincsenek fölkészülve. De az alapvető kérdésem az, hogy mi lesz a közokiratokkal. Hogyan viszonyul ez ehhez? Ha bemegyünk egy bíróságra vagy bármilyen hatósághoz, akkor, mint ahogy az útlevelet a határőr a repülőtéren beteszi valamilyen gépbe, tehát hogyan fogunk ezentúl ennek a törvénycsomagnak a birtokában egyáltalán bármit is igazolni? És hogyan lesznek ezek a jogügyletek, a mindennapi tömeges jogügyletek összhangban ezekkel az elvárásokkal?
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki részt venni a vitában? (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok jelentkezőt.
Megkérem, legyen szíves válaszolni a vitában elhangzottakra, illetve a feltett kérdésekre.
Dr. Juhász Edit (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) reflexiói
DR. JUHÁSZ EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Az első kérdés arra irányult, hogy megtörténtek-e a szükséges szakmai egyeztetések. Természetesen megtörténtek. Kiemelten az adatszolgáltató oldallal, tehát a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalával és a MeH Elektronikus Kormányzat Központtal, hiszen nekik kell azt az informatikai rendszert kialakítani, ami majd ezt az automatikus válaszgenerálást a lekérdezésekre végrehajtja. Másrészről megtörténtek a szakmai egyeztetések a lekérdezői oldallal, tehát az ügyvédi, a közjegyzői és a végrehajtói kamarával is.
Kifejezetten, ahogy már korábban is utaltam erre, olyan szabályozást, olyan modellt kívántunk létrehozni, ami a már kiadott elektronikus aláírásokat is felhasználhatóvá teszi ebben a lekérdezési rendszerben.
Ugyanez vonatkozik az adatvédelmi biztossal folytatott egyeztetésre. A törvényjavaslatot több ízben is egyeztettük az adatvédelmi biztossal, aki részletes elemzést végzett arról, hogy a szükséges adatvédelmi garanciák adottak-e ennek a lekérdezésnek a szabályozásához, kezdve attól, hogy a lekérdezés milyen formában valósul meg, a lekérdezéshez milyen adatokat kell szolgáltatni, a lekérdezésről hogyan vezetnek nyilvántartást, más néven adatszolgáltatási naplót; a lekérdezett jogügyelt később hogyan azonosítható be, ezt milyen ügyviteli szabályokkal lehet körülbástyázni. Tehát gyakorlatilag ezeket a részletszabályait is áttekintette az adatvédelmi biztos, és megfelelőnek találta.
A titoktartási kötelezettség feloldása is egy ilyen kérdés, hiszen konzekvensnek kell lennie a törvényi szabályozásnak. Igenis, a titoktartás általános törvényi kötelezettsége alól vannak felmentések a jogrendszerben, ezt most már itt deklarálja a három törvény is. Ismerünk olyan szabályozásokat, amelyek akár bűncselekmények megelőzése, nyomozások lefolytatása érdekében, akár az Európai Unió pénzmosással kapcsolatos irányelvének a végrehajtása érdekében ezt a titoktartási kötelezettséget igenis felülírják. Abban az esetben, ha a jogalkotó egy olyan közérdeket határoz meg, ami a titoktartás érdekével szembeállítható, és ezt kell érvényesíteni, akkor a titoktartási kötelezettség alól felmentést ad.
Jelezte képviselő úr, hogy itt akkor gyakorlatilag minden hamis igazolvány esetében fel kellene jelenteni az ügyfelet. Nem erről van szó. Egyébként a törvényjavaslat nem készteti arra az ügyvédet, hogy ő okiratszakértővé váljon, erre nincs is lehetősége. Nyilvánvalóan a lekérdezés erre nem alkalmas, ezt nem lehet egy szakértői vizsgálatnak tekinteni. Éppen ezért csak a legegyértelműbb esetre írja elő a bejelentési kötelezettséget, akkor, amikor a bemutatott okmányazonosító alapján a hivatal azt a választ adja a lekérdezésre, hogy ezzel az okmányazonosítóval egy lopott igazolvány szerepel a nyilvántartásban, és a megkerülésének a ténye nincs nyilvántartva. Minden egyéb eset már nem esik a kötelező bejelentési kötelezettség alá. Az ügyvédnek kell eldöntenie azt, hogy talál-e olyan aggályos körülményt, látja-e igazából a személyazonosságot ilyen körülmények között is megfelelően igazolva.
Mibe kerül? Természetesen, mint minden elektronikus rendszer használatának, vannak költségei. Mindemellett ezt majd az adott törvények, a nyilvántartás vezetésére szolgáló törvények felhatalmazása alapján kiadott rendeletek fogják szabályozni ennek a lekérdezésnek a költségvonzatát. Természetesen éppen azért került többek között ez az elektronikus modell előírásra és kidolgozásra, hogy ennek a lehető legkevésbé költséges módja történjen meg, illetve ami időben is a legoptimálisabb, és nem levelezéssel valósul meg.
A telephely-székhely vizsgálata. A törvényjavaslat megmondja, hogy milyen vizsgálatot kell lefolytatnia az okiratszerkesztőnek. Természetesen nem kell helyszíni vizsgálatot lefolytatnia, az ügyvédnek nem ez a feladata. Azt mondja a törvényjavaslat, hogy az ingatlan-nyilvántartási adatokat, illetve a használat jogát biztosító okiratot kell megvizsgálnia, illetve adott esetben csoportosított cégadatot kérdezhet le az ingatlan megfelelőségének a vizsgálatára. Tehát az okiratszerkesztő jogász feladata a tulajdoni viszonyok, a használati jog megléte, ez ennek a megállapítására szolgál, nem az ingatlan helyszíni vizsgálata a feladata.
Képviselő asszony felvetette, hogy bizonyos szempontból nem egységesek a szabályok a három nagy hivatásrend tekintetében. Ez többek között az eltérő felkészültségre, az eltérő feladatkörre, az általuk lefolytatott eljárások eltérő jellegére vezethető vissza. Fontosnak tartottuk, hogy jövő év január 1-jétől csak és olyan mértékben lépjen hatályba ez a szabályozás, amely mértékben valóban nem veszélyezteti a jogügyletek megkötését; azt, hogy ez a rendszer arra az informatikai rendszerre települjön rá kötelezően, amely már létezik. Éppen ezért döntöttünk úgy többek között, hogy a közokirat-készítés már egy ilyen rendszer, mert az előzetes vizsgálatok során feltártuk, hogy ennek az informatikai háttere biztosított.
Elhangzott, hogy az ügyvédek esetében nem biztosított valamennyi irodában az, hogy akár holnaputántól, januártól ez a lekérdezés megtörténhessen, erre még föl kell készülni. Egyébként akkor, amikor a törvényjavaslatot a kormány elfogadta, elő is írt egy utólagos hatásvizsgálatot ebből a szempontból: a törvény hatálybalépését követő meghatározott idő elteltével vissza kell térnünk rá, meg kell néznünk, hogy az ügyvédi kar milyen mértékben készült fel az elektronikus ügyintézésre, és áll készen arra, hogy utána valamennyi ellenjegyzés esetében neki is előírható legyen, akár kötelező jelleggel, az ügyféladat-ellenőrzés. Tehát itt van egyfajta differenciálás a törvényben. Úgy gondolom, ennek a magyarázata mind praktikus, mind jogi oldalról igazolható, és természetesen nemcsak ez az egyetlenegy különbség van.
Szóba került az is, hogy a törvényjavaslat talán nem merít ki minden lehetőséget az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatosan. Nem is ez a célja egyébként. Ez egypár olyan ügylettípust fogalmaz meg, ahol ez elsőként bevezetésre kerül. Valamennyien természetesen úgy gondoljuk, és egyetértünk azzal, hogy amennyiben ezt az infrastruktúrát megteremtik, akkor ezt szélesebb körben kell kihasználni. Erre természetesen nemcsak a belső jog, de uniós előírások is késztetnek bennünket.
Elhangzott még a hitelesítés monopóliumával kapcsolatban egy észrevétel. Itt az a helyzet, hogy a hitelesítésszolgáltatás tekintetében nincs monopólium. Egyszerűen arról van szó, hogy a hitelesítésszolgáltatás mint tevékenység végzéséhez meghatározott feltételeknek meg kell felelni. Az elektronikusaláírás-piac néhány évvel ezelőtt indult, nyilván ma még nincs annyi szolgáltató a piacon, mint olyan államokban, ahol az elektronikus aláírás használata már elterjedtebb. Természetesen ezeknek a száma növekedni fog; annyi hitelesítésszolgáltató fogja ezt végezni, amennyi erre engedélyt szerzett. De annak semmilyen akadálya nincs, hogy a hitelesítésszolgáltatási tevékenységre való engedélyt megszerezze más egyéb szolgáltató is.
Elhangzott egy kérdés azzal kapcsolatban, hogy mi lesz a sorsa a közokiratoknak. Igen, a közokiratnak, a személyazonosító okmánynak az lenne a rendeltetése, hogy ezzel tudja az ügyfél igazolni a személyazonosságát. Természetesen a jog azt lehetővé teszi, hogy a közokirattal szemben is lehessen bizonyítást lefolytatni. Sajnos a tapasztalatok szerint, és az Országgyűlés annak idején a 2004-es és a 2005-ös határozatában emellett tette le a voksát, hogy felmerültek a gyakorlatban olyan esetek, amikor a közokiratokkal, a személyazonosító okiratokkal bizony visszaéltek, és ennek súlyos következményei lettek. Éppen ezért szabta ezt a feladatot az Országgyűlés a kormánynak, hogy igenis teremtse meg a közokiratokban foglalt adatok utólagos leellenőrzésének lehetőségét. Erről szól ez a törvényjavaslat. Természetesen arra nem vállalkozik, hogy az úgynevezett lakásmaffia-jelenség úgy teljeskörűen ezáltal megszüntetésre kerüljön, vagy a lakásmaffia-jelenség működésének a kiváltó okait megszüntesse. Annak idején az országgyűlési határozat is megpróbálta feltérképezni, körüljárni, hogy mik ezek a tipikus elkövetési magatartások. Ezek közül nyilván a személyazonosító okiratokkal való visszaélés az egyik. Ennek a kiküszöbölését, az ilyen típusú visszaélések megelőzését vállalja és tűzi ki célul ez a törvényjavaslat; azt természetesen nem, hogy más jellegű elkövetési magatartások ellen küzdjön. Erre nem alkalmas, nem ez a célja. Tehát nyilvánvalóan az ingatlanokkal kapcsolatos visszaélések elleni küzdelem ennél jóval szélesebb körű kell legyen.
Köszönöm a figyelmet.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen. A határozathozatal előtt szeretném jelezni, hogy Vitányi képviselő úr helyettesíti Szakács képviselő urat.
Megkérdezem, ki az, aki a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja. Kérem, kézfelemeléssel jelezzék! (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság általános vitára alkalmasnak tartja.
Hajdu Attila képviselő urat szeretném fölkérni a bizottság álláspontjának ismertetésére. Megkérdezem, hogy az ellenzék oldaláról... (Jelzésre:) Vitányi képviselő úr a kisebbségi álláspontot fogja majd elmondani.
Köszönöm szépen, a napirendi pontot lezárom.
Az 5. napirendi pontot nem kell tárgyalnunk, mert mostanáig nem érkezett zárószavazást előkészítő módosító indítvány.
Döntés képviselői önálló indítványok tárgysorozatba-vételéről
Rátérhetünk a 6. napirendi pontra: döntés képviselői önálló indítványok tárgysorozatba-vételéről. Két ilyen indítvány szerepel előttünk: az egyik Gusztos Péter képviselő úr indítványa az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, amelyet T/1899. számon kaptunk kézhez.
Megkérem Gusztos képviselő urat, fáradjon az előterjesztői asztalhoz, és kérem, röviden tájékoztasson minket az önálló indítvánnyal kapcsolatosan.
Gusztos Péter (SZDSZ) szóbeli kiegészítése
GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Nagyon rövid leszek, maga a törvényjavaslat is igen rövid; a róla folytatott, illetve folytatható vita már jóval kevésbé lesz vagy lehet majd rövidebb.
Három pontban foglalom össze a képviselői indítvány lényegét. Elöljáróban azt mondanám, hogy a képviselők jogállásáról szóló törvény rendelkezéseinek módosításával az országgyűlési képviselők politikai és gazdasági összeférhetetlenségének drasztikus szigorítását célozza meg ez a javaslat.
Az 1. pontjában újra kimondaná az önkormányzati képviselői pozícióval való és a polgármesterséggel való összeférhetetlenségét az országgyűlési képviselői tisztségnek.
A 2. pontjában a jelen pillanatban a parlament vezető tisztségviselőire, elnökére, alelnökeire alkalmazott rendelkezést valamennyi országgyűlési képviselőre javasolja kiterjeszteni. Ez a rendelkezés jelen pillanatban, mondom még egyszer, a házelnökre és az alelnökökre vonatkozik, miszerint a szellemi, tudományos, oktatói, művészeti, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet kivéve más kereső tevékenységet nem folytathatnak.
A 3. pontja pedig a gazdasági összeférhetetlenségnek egy további szigorítása. Leegyszerűsítve: jelen pillanatban a hatályos rendelkezések szerint az állami, önkormányzati tulajdonú társaság vezető tisztségviselői közül ki vannak zárva a képviselők; a felügyelőbizottsági és más jellegű, ha tetszik, kísérő pozíciókból az állami vállalatoknál 10 százalék fölötti állami tulajdoni részesedésnél, önkormányzati vállalatoknál pedig többségi önkormányzati tulajdonnál vannak kizárva például a felügyelőbizottságból az országgyűlési képviselők. Az én javaslatom ezt mind az állami, mind az önkormányzati vállalatnál egész egyszerűen a tulajdonra szűkíti le. Tehát amennyiben egy vállalatban állami vagy önkormányzati tulajdonrész van, úgy ezek a tisztségek nem lennének betölthetők országgyűlési képviselők által, és ez valószínűleg sok vitát fog szintén kiváltani - nem biztos, hogy itt most a bizottságban, mert tudom, hogy nagyon szűkösek az időkeretek -, hiszen ezt nem csak a képviselőkre, hanem a közvetlen hozzátartozóikra is kiterjesztené ez a javaslat.
A hatálybalépést illetően természetesen az önkormányzati összeférhetetlenség a következő választásnál lépne hatályba; a többi gyakorlatilag azonnali, tehát a nyolcadik napon történő hatályba léptetést jelent, ami megint csak valószínűleg egy nagy vitát kiváltható elképzelés.
Egy záró mondatot engedjenek meg nekem. Ez egy provokatív és szándékoltan drasztikusan radikális javaslat. (Derültség.) Tudom, hogy több olyan pontja van, amelyről hosszan lehet vitatkozni. Nagyon fontosnak tartanám ezt a vitát itt a bizottságban is, és nagyon fontosnak tartanám a képviselői összeférhetetlenségről való komoly politikai és szakmai vitát az Országgyűlés plenáris ülésén is. Ezért azt szeretném tisztelettel kérni a bizottságtól, hogy amennyiben erre lehetőség van, vegyék tárgysorozatba, és bocsássák majd általános vitára ezt a javaslatot. Még ha nem is valósulhat meg vagy nem is valósulhat meg ebben a formájában, én fontosnak tartanám, hogy a plenáris ülés keretein belül is folyhassék érdemi politikai és szakmai vita a képviselői összeférhetetlenség drasztikus újraszabályozásáról.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Répássy alelnök úr kért szót, utána Fodor alelnök úr.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Képviselőtársam! A javaslat akkor született, mindannyian emlékszünk rá, amikor meglehetősen komoly vita bontakozott ki a képviselői költségtérítések, egyéb juttatások összegéről, annak nagyságrendjéről. Én akkor azt fogalmaztam meg magamban, hogy ez egy jó szándékú, de naiv javaslat. Azért tartom naiv javaslatnak, mert a képviselők presztízsét vagy a képviselői munka presztízsét valószínűleg nem változtatja meg az, hogy a képviselő úr szándékai szerint szigorodnának az összeférhetetlenségi szabályok. Tehát nagyon egyszerűen fogalmazva: a választópolgároknak vagy a felháborodott választóknak nem az volt a problémája, hogy a képviselő főállásban látja-e el a tevékenységét avagy sem, hanem hogy miért kap annyit, amennyit kap. Tehát magyarul az összegek nagysága váltotta ki a vitát. (Dr. Csákabonyi Balázs: Még csak az sem. - Dr. Bárándy Gergely: Hanem az elszámolás.) Én ezért tartom bár jó szándékúnak, de mondom, naivnak ezt a javaslatot, mert szerintem ezzel nem lehet ezen változtatni, a képviselők presztízsét nem lehet az összeférhetetlenség szigorításával emelni.
A másik problémája a javaslatnak, hogy féloldalas ez a javaslat. Ha tehát az összeférhetetlenséget valóban olyan drasztikusan szigorítanánk, ahogy azt a képviselő úr javasolja, akkor a tiszteletdíjakat viszont emelni kellene. Ami pedig visszavezet az előző problémára, hogy hogyan akarunk úgy a közfelháborodással szemben védekezni, hogy valójában egy tiszteletdíj-emelés irányába toljuk el a képviselői javadalmazásokat. Mert azzal azért mindenki tisztában van, hogy a bruttó 390 ezer forint - a képviselők döntő többségének körülbelül ennyi a jövedelme, mert az alapdíj meg az egy bizottsági pótlék 400 ezer alatt marad - az nettó 200 ezer forint, és nettó 200 ezer forintért teljesen főállású képviselőket elképzelni, hát, nem nagyon tűnik megalapozottnak. Hacsak nem úgy gondoljuk, hogy mindenki csak hobbiból lesz parlamenti képviselő, aki megengedheti magának, az lesz parlamenti képviselő - ez szerintem nem jó irány. Erről egyébként nem én, hanem az ön pártjának más tagjai is nyilatkoztak már; nem akarok most belvitákat kiváltani. De a lényeg az, hogy féloldalasra sikeredett a javaslat.
A javaslat egyes elemei is egyébként valóban megérnek, ahogy ön mondta, egy vitát vagy egy külön mérlegelést. Én például személy szerint azzal szimpatizálok, hogy országgyűlési képviselő ne lehessen polgármester és helyi önkormányzati képviselő, de szeretném megmondani, hogy ezzel kisebbségben vagyok a saját frakciómon belül is, jelentős kisebbségben, és valószínű egyébként, hogy mivel az országgyűlési képviselők többsége, döntő többsége jelenleg legalább önkormányzati képviselő, de még sokan közülük polgármesterek is, ezért valószínű, hogy nagyon nehéz lenne keresztülvinni ezt a javaslatot. De egyébként én személy szerint, annak ellenére is, hogy én már voltam önkormányzati képviselő is, sőt megyei közgyűlési alelnök is voltam, ennek ellenére is azt gondolom, hogy ezt szét kellene választani. De akkor megint beleütközünk a tiszteletdíj problémájába, mert a legtöbb képviselő a politikai munkájáért, politikai tevékenységéért járó díjazást az önkormányzati tiszteletdíjjal együtt kezeli. Aki tehát főállásban politizál, az gyakorlatilag egyszerre országgyűlési képviselő is, és mondjuk, egy helyi választott testületnek is tagja, és így kapja meg azt a jövedelmet, amely már, azt kell mondjam, mondjuk, az elvégzett munkával arányos.
Az összeférhetetlenségi szabályokkal kapcsolatban valóban a leginkább kifogásolható a közeli hozzátartozóra vonatkozó összeférhetetlenség. Nekünk az az álláspontunk, hogy a hozzátartozók tekintetében ilyen összeférhetetlenségi szabályokat nem lenne szabad kimondani, hanem azt a kötelezettséget kellene előírni, hogy az országgyűlési képviselő a vagyonnyilatkozatával egyidejűleg vagy azzal együtt tegyen egy olyan nyilatkozatot, amelyben a hozzátartozóinak az ilyen, a törvényben felsorolt tisztségeiről vagy állásairól nyilatkozik. Tehát magyarul mi nem az összeférhetetlenséget javasoljuk, hanem a nyilvánosságot; azt javasoljuk, hogy ez ne legyen kizárt a hozzátartozó számára. Az, hogy a képviselő számára kizárt, ezt megértem és ezzel egyetértek, tehát hogy kizárt bizonyos munkáknak vagy bizonyos tisztségeknek az elvállalása, de a hozzátartozó számára inkább a nyilvánosságra hozatal az, amivel egyet tudnánk érteni.
Szóval az a probléma a javaslattal, hogy sem a szellemiségével, a szabályozás irányaival, sem a részleteivel nem tudunk egyetérteni. Még akkor sem, ha vannak olyan elemei, amellyel a képviselő úr szerintem olyan témákat vetett föl, ami egyszer akár még törvénybe is foglalható, tehát törvény születhetne ezekből a kérdésekből. De szerintem pillanatnyilag több hibája miatt, több gyengesége miatt - amit mondtam, hogy féloldalas, hogy bizonyos szabályozási irányok most nem nagyon reálisak; például valószínűleg nincs meg a kétharmados konszenzus a parlamentben, és nem pártoktól függ ez a konszenzus, hanem amint mondtam, a polgármesteri és önkormányzati tisztségnél magában az a probléma, hogy az országgyűlési képviselők döntő többségének, talán kétharmadának van ilyen megbízatása - ez egy eléggé nehezen megteremthető konszenzus.
Összefoglalva: nem tudjuk támogatni a javaslatot. Felesleges önmagában azért tárgysorozatba venni, hogy utána a parlamentben elutasítást kapjon, nem is beszélve arról, hogy ez a vita önmagában egyébként már megint az országgyűlési képviselők presztízsét fogja csökkenteni - ez egy ilyen önostorozó vita. Én már nagyon unom ezeket az önostorozó vitákat; egyébként a Magyar Demokrata Fórum ennek az élharcosa, hogy a politikai osztály állandóan önmagát ostorozza. Persze értjük ennek a politikai szándékait, de a helyzet az, hogy ez nem javít a parlamenti képviselői presztízsén. Ha valami olyan javaslattal tudnának előállni az SZDSZ képviselői vagy más frakciók képviselői, amely valóban tudná emelni a parlamenti képviselők presztízsét, akkor azt örömmel támogatnánk, de ez a javaslat sajnos nem ilyen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Kicsit elsiettem az örömteli bejelentést, hogy nem érkezett zárószavazást előkészítő módosító indítvány: közben érkezett, úgyhogy majd a napirendjeink végén vissza kell térnünk zárószavazások előkészítésére.
Fodor alelnök úr kért szót, őt követi majd Salamon képviselő úr.
DR. FODOR GÁBOR (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Tekintettel arra, hogy ezek szerint van még tennivalónk elég, engedjék meg, hogy csak nagyon röviden fejtsem ki az álláspontomat.
Én a bizottság figyelmébe szeretném ajánlani ezt az indítványt, és szeretném előre elmondani, hogy én támogatni fogom a tárgysorozatba-vételt, több ok miatt is. Először is azért, mert az indítvány tartalmazza az egyik leglényegesebb elemet, amelyet Répássy alelnök úr is kiemelt az indítvány kapcsán, nevezetesen az összeférhetetlenséget az önkormányzati és a parlamenti tisztség között. Ma már mindannyian tudjuk, hogy hiba volt annak idején ennek a felszámolása, meg is kellene változtatni. Igaza van természetesen az alelnök úrnak, hogy nem egy egyszerű történet ennek a megváltoztatása, ámde miközben ezt tudjuk, hogy nem egyszerű, nem fogjuk sohasem elkezdeni a róla szóló eszmecserét, ha nem teszünk lépést ez ügyben.
Én biztos nem vagyok ellene, és szerintem Gusztos Péter képviselőtársam sem, hogy az indítvány kapcsán kezdjünk el olyan tárgyalásokat, amelyen az öt parlamenti párt részt vesz, és megállapodunk olyan lényeges pontokban, amelyek minden párt számára elfogadhatóak, hiszen kell is a konszenzus e kérdéskör szabályozása érdekében. De ha nem teszünk lépéseket, olyan lépéseket, amelyekkel kényszerítjük magunkat arra, hogy szabályozzuk ezt a tárgykört, akkor nem fogjuk megtenni.
Úgyhogy ez a leglényegesebb eleme ennek a javaslatnak, ami miatt én a tárgysorozatba-vételt tudom javasolni. Azon túlmenően tudunk rajta változtatni, javítani, sőt tudunk más profilt is adni, ha úgy tetszik, a javaslatnak a vita kapcsán vagy egy olyan esetleges egyetértés kapcsán, amelyet az öt párt tető alá tud hozni. De ha nem teszünk lépéseket abba az irányba, hogy elindítsuk ezt a vitát, akkor ez nem fog bekövetkezni. Ez az indoka, ami miatt én támogatni fogom a tárgysorozatba-vételt.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Salamon képviselő úr kért szót.
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! A Kereszténydemokrata Néppárt sem támogatja ezt a javaslatot. Ami az 1. szakaszt illeti, én is azonos cipőben járok Répássy képviselő úrral, és ugyanaz a véleményem erről, amit ő elmondott.
A 2. szakasz, hogy a képviselőnek ne lehessen más foglalkozása, ez példátlan és képtelen... - igen, én is kisebbségben vagyok, jól értette az elnök úr. Tehát a 2. szakasz egészen képtelen elképzelés, hogy a képviselő ne lehessen más foglalkozás gyakorlója. Semmiféle ráció nem szól mellette, sőt szerintem ellentétes azokkal az alkotmányos érdekekkel, amelyeket én már nemegyszer szóvá teszek. Tudniillik én azt gondolom, hogy az egész törvényhozás helyzete - egyébként világviszonylatban is, de Magyarországon különösen - azért sem alakul jól, mert a képviselő egzisztenciálisan ki van szolgáltatva annak a helyzetnek, hogy képviselő. Függ a pártjától, a jelölésétől; kormánypárti oldalon meg még ebben az összefüggésben a kormányoldaltól is. Ha most még azt is elveszem tőle, hogy bármi más kenyere lehet, akkor ezt a függést még inkább erősítem. Tehát ez a törvényhozó hatalom autonómiáját és pozícióját gyengítő javaslat, vagyis semmilyen körülmények között nem támogatható.
S ami a 3. szakaszt illeti, nem akarok szószaporító lenni: ugyanaz a véleményem, amit Répássy képviselő úr elmondott.
Én tehát azt tanácsolom az előterjesztő úrnak, hogy ne provokálja a vitát. Van elég sok olyan kérdés ez előtt az ország előtt, amivel tényleg foglalkoznunk kellene.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megtudhattuk, hogy Répássy alelnök úrral és Salamon képviselő úrral meg velem együtt törpe minoritást képezünk.
Megkérdezem, valaki részt kíván-e még venni a vitában. Steiner képviselő úr!
DR. STEINER PÁL (MSZP): Nagyon röviden szeretném elmondani a véleményemet, nem azért, hogy az időt húzzam, de ha egy ilyen típusú vitát le akarunk folytatni, akkor valódi kérdésekkel kellene kiállni. Valódi kérdéssel például abban az ügyben, hogy ha valaki polgármester vagy helyi önkormányzati képviselő, akkor miért ne lehetne az Országgyűlés tagja, miért avatkozunk bele abba a bizalomba, amely az egyéni képviselő-választásoknál megnyilvánul; vagy hogyan lehet értelmezni a 3200 önkormányzatnál például azt a kérdést, hogy ha valakinek hetven faluja van, és az egyik faluja véletlenül meg akarja választani polgármesternek, akkor ebbe beleavatkozunk.
Összességében ezt a menetet azért vetettem föl, mert ez egy alkotmányossági kérdés, és a valódi kérdéshez kellene hozzányúlni; ahhoz, hogy van-e bátorságunk önkormányzati törvényt módosítani és összehangolni az önkormányzati, a tulajdonosi és egyéb törvényekben foglalt ügyeket az alkotmánnyal. Mert ugyanakkor nagyon meglepett engem Répássy képviselő úrnak az a véleménye, amikor az országgyűlési képviselő díjazásáról szólt, hogy a felügyelőbizottsági és az igazgatósági tagsággal összefüggő kérdést egy jövedelemként, egy ilyen másodlagos, de szinte automatikusan járó jövedelemként fogja fel. Mert az igazi kérdés az, hogy az önkormányzatok vagyongazdálkodása jelen pillanatban milyen. Az igazi kérdés az, hogy értelmezhető-e ez jövedelemkiegészítésnek, mert hogy csak egy pici példát mondjak, ha valaki felügyelőbizottsági tag vagy netalántán elnök egy részvénytársaságban, akár magánszféráról van szó, akár más gazdasági társaságról van szó, akkor a vagyonával felel, a teljes magánvagyonával felel ezért a működésért.
Tehát számos olyan kérdésről kellene beszélni, amit viszont - és ezt a saját korábbi tapasztalataim alapján tudom mondani - a tisztelt ellenzék megkerül. Tehát nem naivnak kellene nevezni ezt a javaslatot, hanem azt kellene mondani, hogy akkor beszéljünk azokról a valódi kérdésekről, hogy például egyáltalán önkormányzat alapíthat-e, hogyan alapíthat, miként alapíthat gazdasági társaságot, szükséges-e, hogy egy önkormányzatnál 15-20 gazdasági társaság működjön, fölszíva az összes klientúrát, és sorolhatnám tovább ezeket a példákat. Tehát nem ilyen jóindulatúan lecikizni ezt a javaslatot, hanem akkor, uraim, legyen bátorságunk komolyan beszélni ezekről a kérdésekről!
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Répássy alelnök úr kért szót.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Csak egy mondat erejéig. Steiner képviselő úr, azt hiszem, összekeverte azt, amit mondtam, a javaslat két pontjához tett érveimet. Mert én az önkormányzati képviselőkre mondtam azt, hogy általában az országgyűlési képviselők azzal, hogy főállásban végzik a tevékenységet, az önkormányzati képviselőségért járó tiszteletdíjjal kiegészítve tekintik a saját jövedelmüket.
De egyébként amit ön mondott a felügyelőbizottságra meg a cégek vezetésére, az eleve kizárt az országgyűlési képviselőknél; ha jól emlékszem, most is vannak ilyen szabályok. Én tehát azzal egyetértek, én ott a hozzátartozóit kifogásoltam.
Tehát két különböző szakaszáról beszéltünk a törvényjavaslatnak. Azt hiszem, aki olvasta, az érti, aki nem olvasta, az nem érti. (Derültség.)
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szeretném átadni az elnöklést Fodor alelnök úrnak, mert szeretnék hozzászólni.
(Az ülés vezetését dr. Fodor Gábor (SZDSZ), a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Köszönöm, elnök úr, én pedig megadom a szót Avarkeszi Dezsőnek.
DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP): Köszönöm szépen, nagyon rövid leszek. Több kérdésben kezdődtek ötpárti megbeszélések a közelmúltban. Az egyik ilyen témakör volt a tiszta közélet kérdése, ahol, ha jól emlékszem, éppen az SZDSZ javaslatára fölvettük a témák közé az összeférhetetlenségi szabályok megtárgyalását.
Úgy gondolom, egy ilyen kérdésben, mint az országgyűlési képviselők jogállása, az a helyes megoldás, hogy ha az öt párt meg tud egyezni, akkor közös javaslatot terjesztenek az Országgyűlés elé, és nem egy képviselő önálló képviselői indítványára tárgyaljuk meg ezeket a kérdéseket. Meggyőződésem egyébként, hogy az Országgyűlés és az országgyűlési képviselők tekintélyének is ez a megoldás használ, ezért én nem javaslom a tárgysorozatba-vételt.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen Avarkeszi Dezsőnek a hozzászólását. Visszaadom az elnöklést elnök úrnak.
(Az ülés vezetését dr. Avarkeszi Dezső (MSZP), a bizottság elnöke veszi át.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni a vitában? (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok jelentkezőt.
Megadom a szót Gusztos képviselő úrnak, hogy válaszoljon a vitában elhangzottakra.
Gusztos Péter (SZDSZ) reflexiói
GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Köszönöm szépen, csak címszavakban. Először is szeretném megköszönni Répássy Róbertnek: ilyen szépet rólam még sosem mondott, hogy jó szándékú és naiv a javaslatom. (Derültség. - Dr. Salamon László: Csak véletlen volt. - Derültség.)
Abban vitatkozom, hogy a presztízst megváltoztatná-e vagy sem, és ez a legfontosabb állításom. Azt gondolom, ha az Országgyűlésnek lenne akarata, vagy a Steiner képviselő úr által sokszor használt szóval: bátorsága a saját tagjaira vonatkozó összeférhetetlenségi szabályoknak a szigorú módosítására, az bizony emelné a magyar parlamentnek és a magyar országgyűlési képviselőknek a presztízsét.
Azt, hogy a költségtérítések körüli botrány ihlette ezt a javaslatot, annyiban pontosítanám, hogy igen, akkortájt nyújtottam be, azonban hogy a két kérdés elváljon egymástól időben és térben, arról éppen az alkotmányügyi bizottság gondoskodott azzal, hogy a 30 napos házszabályi határidő helyett 52 nap után tárgyalhatunk a tárgysorozatba-vételről.
Az, hogy a kérdés féloldalas, igaz. Azt gondolom, ez a javaslat tiszteletben tartja azt, hogy a költségtérítésekről megindult egy ötpárti egyeztetés, ami, gondolom, azóta is gőzerővel folyik erről a kérdésről. A sajtóban nem találkoztam erről szóló hírekkel, és én magam nem veszek benne részt, de biztos vagyok benne, hogy az öt párt dolgozik ezen intenzíven, és meg is fog tudni állapodni.
Ha jól értettem az elhangzottakat, ha a három paragrafus közül az utolsót, a gazdasági összeférhetetlenségre vonatkozót önmagában benyújtanám, akkor annak lehetne támogatása. Már csak ezért is érdemes lenne tárgysorozatba venni a javaslatot, hogy ha van olyan része, amelyet adott esetben tudnak támogatni a különböző frakciók, akkor természetesen módosító javaslattal ki lehet venni azokat, amelyeket viszont nem.
Salamon képviselő úr megjegyzésére annyit szeretnék mondani, hogy én tudom, hogy vitatható - finoman szólva is vitatható - a 2. §. Azt cáfolnám, hogy példa nélküli, mert ahogy elmondtam, az Országgyűlés vezető tisztségviselőire majdnem szó szerint ugyanez a szabályozás vonatkozik most is.
Befejezésképpen pedig én nagyon fontosnak tartanám, hogy erről legyen egy - Répássy képviselő úr önostorozó vitát mondott - egy őszinte és a problémákkal nyíltan szembenéző vita. Mert az nagyon jó, hogy minden frakcióban vagyunk néhányan, akik el tudjuk azt mondani, hogy szerintünk az önkormányzati pozíciókkal való összeférhetetlenséget ki kellene mondani, csak hát ezzel így nem fogunk eljutni messzire.
Amit pedig elnök úr mondott, a formai megjegyzése természetesen igaz, tehát a képviselői jogállásról szóló törvény módosításának az esélye, realitása meg helyessége akkor megkérdőjelezhetetlen, ha előtte ötpárti egyeztetés és konszenzus van a benyújtott javaslatról. Ha ezt az ötpárti egyeztetést sikerült picikét előremozdítanom ezzel a javaslattal, akkor már megérte. Bár elnök úrnak őszintén meg kell mondanom, ha azon gondolkodom, hogy képviselő maradhatok-e addig, amíg az öt parlamenti pártnak sikerül megegyeznie erről a kérdésről, akkor arra gondolok, hogy valószínűleg elég sokáig leszek országgyűlési képviselő, ha a parlament falai között fogom megvárni azt, hogy az öt frakció ebben egyetértésre jusson. (Dr. Salamon László: Ez nyomásgyakorlás! - Derültség.)
Köszönöm.
Szavazás a tárgysorozatba-vételről
ELNÖK: Köszönöm szépen. A határozathozatal következik. Ki az, aki egyetért a tárgysorozatba-vétellel? (Szavazás.) 1 igen. Megállapítom, hogy a bizottság nem vette tárgysorozatba a javaslatot.
Köszönöm szépen, képviselő úr; jelzem, hogy mostantól Fodor alelnök urat helyettesítem.
Rátérünk a b) pontra: a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, amelyet T/2446. számon kaptunk kézhez; Vitányi István és Répássy Róbert képviselőtársaink nyújtották be.
Úgy látom, Vitányi képviselő úr kíván kiegészítést fűzni hozzá. Képviselő urat tisztelettel kérem, hogy rövid indoklást legyen szíves mondani, mert nagyon előrehaladott az idő. Köszönöm szépen megértését.
Dr. Vitányi István (Fidesz) szóbeli kiegészítése
DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Abszolút rövid leszek. Minden bent van a leírt indoklásunkban, úgyhogy én ahhoz nem szeretnék további indokolást fűzni.
Kérem a tisztelt jelen lévő képviselőtársaimtól, hogy támogassák a tárgysorozatba-vételét.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megnyitom a vitát. Bárándy képviselő úr kért szót.
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Úgy gondolom, a javaslat tárgysorozatba-vételét mindenképpen lehet támogatni. Olyan problémát vet fel, amely a szakértők körében és a jogalkalmazók körében is igen komoly problémaként vetődött fel a január 1-jétől hatályba lépő módosítás során.
Mindazonáltal úgy gondolom, hogy a javaslat, amely visszahozza teljes mértékben a január 1-je előtti állapotot, bizonyos módosításra szorul, hiszen a változtatás nem véletlenül történt meg. De úgy vélem, ezt egy kapcsolódó módosító indítvánnyal korrigálni lehet.
Én tehát mind a tárgysorozatba-vételt, mind az általános vitára alkalmasságot támogatom. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem, hogy a bizottság tagjai közül kíván-e még valaki hozzászólni. (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok jelentkezőt.
Jelen van Melegh Gábor úr, az Igazságügyi Szakértői Kamara elnöke, aki jelezte, hogy szeretne hozzászólni, ehhez a bizottság döntése kell. Kérdezem, egyetért-e a bizottság azzal, hogy szót adjak elnök úrnak. (Szavazás.) Köszönöm szépen, megállapítom, hogy a bizottság egyetért.
Parancsoljon, elnök úr, öné a szó.
DR. MELEGH GÁBOR elnök (Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Két percnél tovább nem fogok beszélni. Köszönöm a lehetőséget, és amellett, hogy nyilván a kezdetén is kérem a támogatást, néhány gyakorlati problémát szeretnék csak abból jelezni, hogy ez jelenleg mit okoz.
Több megyében a szakértői intézet vezetője érintett, így az egész megyében az összes ott foglalkoztatott szakértői gyakorlatilag ki van zárva, mert ott az intézet más megyében nem folytathat szakértői tevékenységet. Talán nem foglalkoztak kellően azzal, hogy a folyamatban lévő ügyeknek ez egy további elhúzódását jelenti, hiszen a kizárt szakértők véleménye helyett valaki mást kell mindig igénybe venni; ennek költségigénye is van.
Én tíz éve vagyok a kamarában vezető, tíz év alatt egyetlen ilyen jellegű bejelentés a kamarához nem érkezett. S talán azt is fel kellene ismerni, hogy ha valami olyan szándéka van ennek a hatályban lévő rendelkezésnek, hogy valami nem jót követne el valaki, kérem, tessék, vegyük azt észre, hogy ezt a "nem jót" egyedül nem lehet elkövetni. Ez tehát nagyfokú bizalomhiányt jelent az összes másik oldalon lévőkkel szemben, akik viszont bírók, ügyészek, ügyvédek s a többi.
Tehát éppen emiatt nagyon nagy tisztelettel kérem a tisztelt bizottságot, hogy ezt az indítványt minél szélesebb körben támogassák.
Szavazás a tárgysorozatba-vételről és az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen. A határozathozatalra kerül sor. Először azt a kérdést teszem föl, hogy tárgysorozatba veszi-e a bizottság a javaslatot. Kérem, kézfelemeléssel jelezzék! (Szavazás.) Úgy látom, egyhangú szavazással tárgysorozatba vettük.
Így tehát az általános vitára való alkalmasságról is tudunk dönteni. Ki az, aki általános vitára alkalmasnak tartja? (Szavazás.) A bizottság, úgy látom, szintén egyhangú szavazással általános vitára alkalmasnak tartotta.
Köszönöm szépen.
Felmerült egy javaslat a napirendi pontokkal kapcsolatban. Salamon képviselő úrnak adom meg a szót.
Ügyrendi javaslat a napirend módosítására
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Tisztelt Bizottság! Az az ügyrendi javaslatom, hogy a következő napirendi pontot, az ügyrendi természetű vitát ne ma tárgyaljuk, mert szerintem rövid az idő a plenáris ülés megkezdéséig, és ha jól látom, van még több napirendi pontunk is. Azt javaslom tehát, halasszuk a jövő hétre a vitát, hogy tisztességesen meg tudjuk tárgyalni az ügyrendi kérdést.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e ehhez az ügyrendi javaslathoz valaki hozzászólni? Nem látok jelentkezőt. Aki az ügyrendi javaslattal egyetért, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás. - Látható többség.) Köszönöm szépen, akkor a 7. napirendi pontot áttesszük a következő ülésünkre.
Soron következik a 8. napirendi pontunk tárgyalása: a Fogyasztóvédelmi eseti bizottság létrehozásáról szóló 12/2007. (III.7.) OGY határozat, valamint a Kábítószerügyi eseti bizottság létrehozásáról szóló 14/2007. (III.7.) OGY határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat benyújtásáról kell döntenünk; ez a bizottságunk önálló indítványa lenne.
Nagyon röviden annyit szeretnék elmondani indoklásként, hogy mindkét bizottság létrehozásánál egy jogalkotási baki csúszott be, ugyanis a bizottságok szakértői az eredeti szöveg szerint nem részesülhetnének díjazásban. Az eredeti szándék nem ez volt. Ezt kellene orvosolnunk, erre irányul a javaslat.
Kérdezem, hogy ki kíván hozzászólni. Salamon képviselő úr.
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Csak egy megjegyzést szeretnék tenni: nem lenne szabad így működnünk, hogy egy márciusban meghozott határozatot máris módosítani kell, akár egyetértünk a dologgal, akár nem, ez egy külön kérdés. Ez azért szimbolizálja, hogy ez a parlament hogyan dolgozik és hogyan működik.
ELNÖK: Répássy alelnök úr?
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Sem gyengíteni, sem erősíteni nem fogom, az általam elmondottak nem fogják Salamon László mondatait megváltoztatni, de a helyzet az, hogy mégis támogatjuk a javaslatot. Hiszen két konszenzussal felállított bizottságról van szó, amelyben sajnos tévesen került az országgyűlési határozat megszövegezésre. Igaza van Salamon Lászlónak, ennek ellenére korrigálni szükséges ezeket az országgyűlési határozatokat.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki részt venni a vitában? (Nincs ilyen jelzés.) Úgy látom, hogy nem.
Szavazás a bizottsági önálló indítvány benyújtásáról
Szavazásra teszem föl a kérdést, hogy a bizottság előterjeszti-e az önálló indítványt. (Szavazás.) Köszönöm szépen, úgy látom, hogy egyhangú szavazással elfogadtuk.
Most visszatérünk az 5. napirendi pont tárgyalására: zárószavazás előtti módosító javaslat érkezett a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló T/2082. számú törvényjavaslathoz. Font Sándor képviselő úr javasolja az egységes javaslatot új 10. §-sal kiegészíteni.
Üdvözlöm a kormány képviselőit, és kérem, nevének és beosztásának jelzése után nyilatkozzon, hogy az előterjesztő egyetért-e ezzel a módosító indítvánnyal.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Dr. Mikó Zoltán főosztályvezető-helyettes vagyok, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumból jöttem.
A javaslatot az előterjesztő nem támogatja. Amennyiben szükségét érzi a bizottság...
ELNÖK: Nagyon rövid indoklást kérnénk szépen.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Szeretném elöljáróban leszögezni, hogy a mezőgazdasági bizottság ülésén komoly gazdaságpolitikai vita bontakozott ki a javaslat körül. Azért, mert a kormány nem támogatja, hogy a beszerző és értékesítő szervezetek mint fogalom a törvényben így megjelenjen, nem jelenti azt, hogy a kormány nem támogatja ezeket a szerveződéseket. Ez két különböző dolog, tehát nem szeretném, ha ez a mostani nyilatkozat a későbbiek folyamán bárminemű hivatkozási alapul szolgálna.
Ami pedig a dolognak a jogi részét illeti, az európai uniós szabályozás értelmében 2007. május 1-je után kizárólag csak az Európai Unió által notifikált támogatásokat lehet nyújtani. Az Európai Unió kizárólag a termelői csoportokat és a termelő és értékesítő szervezeteket - tészeket, illetve técseket - ismeri és támogatja. Ezek jelen pillanatban regisztrált szerveződések. A beszerző és értékesítő szervezetekre vonatkozó szabályozás kizárólag a nemzeti jogi szabályozásban részesült eddig támogatásban, az Európai Unió ezt a fogalmat így nem ismeri, nem használja. Ebből következően álláspontunk szerint az a fajta alkotmányos kirekesztés, amely itt az indokolásban megfogalmazódott, nem valósult meg.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az indítvány házszabályszerűségének megítéléséhez szerintem szükségünk van még egy információra, és megkérdezem, tud-e arra válaszolni, hogy volt-e olyan módosító indítvány, amelyik az eredeti javaslathoz képest kizárta a bészeket a támogatottsági körből.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Elnézést, ha a kérdést úgy teszi föl, hogy eredeti javaslat: a kormány eredeti javaslatában, illetve a kormány által támogatott eredeti javaslatok között szerepelt-e a bész, a válaszom az, hogy nem. Olyan javaslata volt a képviselő úrnak - most nem tudom fejből megemlíteni, de még egy javaslata -, amelyik szerette volna más megfogalmazásban, más struktúrában ezt visszahozni. Ott reményeim szerint én azt hittem, hogy egy világos, egyértelmű, részben gazdasági, részben jogi véleményt adtunk. Most lényegében más megközelítésben az a javaslat jön vissza, amelyet egyszer már a mezőgazdasági bizottság ülésén nem támogattak.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor én először arra teszek javaslatot, hogy az indítvány házszabályszerűségéről döntsünk. Akkor házszabályszerű egy zárószavazás előtti módosító javaslat, ha egy olyan helyzetet kíván kiküszöbölni, amit egy elfogadott módosító indítvány hozott létre; ilyenről itt nincs szó.
Megkérdezem, ezzel kapcsolatban kíván-e valaki hozzászólni. Salamon képviselő úr!
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Azt gondolom, elnök úr, az az elképzelés, álláspont, amelyik az ön felvetésében jelentkezik, nem helytálló. Végül is azt kell eldönteni egy zárószavazás előtt koherenciazavar kiküszöbölése érdekében benyújtott javaslatról házszabályszerűség szempontjából, hogy koherenciazavar kiküszöbölésére irányul-e vagy sem.
Az indoklás egyértelműen arról beszél, hogy ennek a szervezetnek a kirekesztése az előterjesztő szerint alkotmányellenes megkülönböztetést tartalmaz. Ez mindenképpen azt az álláspontot tükrözi, hogy itt az előterjesztő szerint koherenciazavar áll fenn. Tehát én azt gondolom, ha maga a javaslat koherenciaproblémát állít, akkor mi nem mondhatjuk azt, hogy nincs; majd eldönthetjük az érdemi szavazásnál.
Akkor volna helye házszabályellenesnek vagy nem házszabályszerűnek minősítenünk a javaslatot, amikor - hozzáteszem, erre sajnos elég gyakran van egyébként példa - a javaslattevő, az előterjesztő még csak kísérletet sem tesz arra, hogy a javaslatát koherenciaproblémának állítsa be. Én egyébként ilyen helyzetben ezt mindig meg szoktam kérdezni, hogy vajon mi a koherenciaprobléma, hogy legalább jelöljék meg. Ha nem jelölik meg, ha meg sem jelölik, ha a javaslat föl sem veti azt, hogy koherenciaprobléma van, akkor zárjuk ki. De ha egy javaslat azt állítja magáról, hogy itt alkotmányellenesség van, akkor ettől a pillanattól kezdve ez már alkotmányos szakkérdés lesz. Tehát szerintem a házszabályszerűséggel nincs probléma. Az érdemi kérdést pedig majd minden frakció, minden képviselő eldönti a legjobb meggyőződése szerint.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Répássy alelnök úr kért szót.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Ennek a koherenciazavarnak meg a házszabályszerűségnek a problémájával szerintem már hosszú évek óta küzdünk. Nekem az a tapasztalatom, hogy van egy szűkebb értelmezése a koherenciazavarnak és van egy tágabb értelmezése. És a tágabb értelmezés mindig akkor van, amikor egy kormánypárti módosító javaslatot nyújtanak be, a szűkebb értelmezése pedig akkor, amikor egy ellenzéki módosító javaslatot.
Úgy gondolom, ez a javaslat a tágabb értelemben vett koherenciazavarba beletartozik; majd mindjárt eldönti a szavazással a bizottság, hogy mi fog történni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ebben a vitában kíván-e valaki még részt venni? (Nincs ilyen jelzés.) Nem.
A határozathozatal következik. Ki az, aki házszabályszerűnek tartja a javaslatot? Kérem, szavazzunk! (Szavazás.) 9 igen. Ki az, aki nem tartja házszabályszerűnek? (12) 12 nem. Tehát megállapította a bizottság, hogy nem házszabályszerű a javaslat.
Köszönöm szépen, a napirend tárgyalását lezártuk.
Az ülés végére értünk. A 7. napirendi pontot a következő ülésünkön tárgyaljuk meg.
Köszönöm szépen.
(Az ülés befejezésének időpontja: 13 óra)
|
|
Dr. Avarkeszi Dezső |
Jegyzőkönyvvezető: Prin Andrea