AIÜB-12/2007.
(AIÜB-37/2006-2010.)
az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának
2007. április 16-án, hétfőn, 11 óra 30 perckor
az Országház főemelet 58. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
Egyes törvényeknek a tizenharmadik havi illetmény kifizetési rendjével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2667. szám) általános vitára való alkalmasságának megvitatása *
Dr. Tóth Gábor (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) szóbeli kiegészítése *
A szabálysértési jogsegélyről szóló törvényjavaslat (T/2593. szám) módosító javaslatainak megvitatása *
a) Az államot megillető szavazatelsőbbségi részvény jogintézményének megszüntetéséről és egyes törvényeknek a megszüntetéssel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1101. szám) *
b) Egyes környezetvédelmi tárgyú törvények környezeti felelősséggel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2425. szám) *
A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2446. szám) módosító javaslatainak megvitatása *
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről *
A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2576. szám); az általános vitára való alkalmasság megvitatása *
Dr. Salamon László (KDNP) szóbeli kiegészítése *
A kormány álláspontjának ismertetése *
Dr. Salamon László (KDNP) reflexiói *
1. Egyes törvényeknek a tizenharmadik havi illetmény kifizetési rendjével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2667. szám)
(Általános vita)
2. A szabálysértési jogsegélyről szóló törvényjavaslat (T/2593. szám)
(Módosító javaslatok megvitatása)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
3. Zárószavazások előkészítése
a) Az államot megillető szavazatelsőbbségi részvény jogintézményének megszüntetéséről és egyes törvényeknek a megszüntetéssel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1101. szám)
b) Egyes környezetvédelmi tárgyú törvények környezeti felelősséggel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2425. szám)
4. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2446. szám)
(Dr. Répássy Róbert, dr. Vitányi István (Fidesz) képviselők önálló indítványa)
(Módosító javaslatok megvitatása)
5. Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről
- A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2576. szám)
(Dr. Salamon László, dr. Rubovszky György (KDNP) képviselők önálló indítványa)
(Általános vita)
Elnököl: Dr. Fodor Gábor (SZDSZ), a bizottság alelnöke
Dr. Répássy Róbert (Fidesz), a bizottság alelnöke
Dr. Bárándy Gergely (MSZP)
Dr. Csákabonyi Balázs (MSZP)
Dr. Csiha Judit (MSZP)
Dr. Faragó Péter (MSZP)
Dr. Gál Zoltán (MSZP)
Dr. Hajdu Attila (MSZP)
Dr. Simon Gábor (MSZP)
Dr. Szabó Éva (MSZP)
Dr. Szép Béla (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP)
Dr. Balsai István (Fidesz)
Dr. Horváth Zsolt (Fidesz)
Dr. Kerényi János (Fidesz)
Dr. Kontrát Károly (Fidesz)
Dr. Mátrai Márta (Fidesz)
Dr. Navracsics Tibor (Fidesz)
Dr. Szakács Imre (Fidesz)
Dr. Turi-Kovács Béla (Fidesz)
Dr. Vitányi István (Fidesz)
Dr. Rubovszky György (KDNP)
Dr. Salamon László (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Avarkeszi Dezső (MSZP) dr. Fodor Gábornak (SZDSZ)
Frankné dr. Kovács Szilvia (MSZP) dr. Csákabonyi Balázsnak (MSZP)
Dr. Gál Zoltán (MSZP) megérkezéséig dr. Szép Bélának (MSZP)
Dr. Simon Gábor (MSZP) megérkezéséig dr. Bárándy Gergelynek (MSZP)
Dr. Steiner Pál (MSZP) dr. Wiener Györgynek (MSZP)
Dr. Toller László (MSZP) dr. Szabó Évának (MSZP)
Tóth András (MSZP) dr. Csiha Juditnak (MSZP)
Dr. Balsai István (Fidesz) megérkezéséig dr. Kontrát Károlynak (Fidesz)
Dr. Dorkota Lajos (Fidesz) dr. Szakács Imrének (Fidesz)
Dr. Navracsics Tibor (Fidesz) megérkezéséig dr. Vitányi Istvánnak (Fidesz)
Dr. Rubovszky György (KDNP) megérkezéséig dr. Salamon Lászlónak (KDNP)
Dr. Gosztonyi Ádám főosztályvezető (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Dr. Tóth Gábor főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Kara Ákos főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Győri Enikő osztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Burik Mária főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 11 óra 30 perc)
DR. FODOR GÁBOR (SZDSZ), a bizottság alelnöke, az ülés levezető elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Szeretettel köszöntök mindenkit. Bár érkeznek még helyettesítések, de kezdjük azzal, hogy a bizottsági ülést ezennel megnyitom, és elmondom az eddig beérkezett helyettesítéseket a mai bizottsági ülésre: Csiha Judit helyettesíti Tóth Andrást, én helyettesítem Avarkeszi Dezső elnök urat, Wiener György helyettesíti Steiner Pált, Bárándy Gergely Simon Gábort, Szabó Éva Toller Lászlót, Csákabonyi Balázs Frankné Kovács Szilviát, Szakács Imre Mátrai Mártát, Salamon László Rubovszky Györgyöt, Szép Béla Gál Zoltánt, Kontrát Károly pedig Balsai Istvánt helyettesíti. Össze is állt a mai, helyettesítésekkel is megtűzdelt bizottsági névsor.
Tisztelt Képviselőtársaim! A kiküldött napirendi javaslatot felteszem szavazásra. Akik támogatják, kérem, jelezzék. (Szavazás.) Köszönöm szépen, egyhangúlag elfogadtuk a mai napirendet.
Bele is vághatunk az 1. napirendi pont tárgyalásába: egyes törvényeknek a tizenharmadik havi illetmény kifizetési rendjével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról kell döntenünk.
Kérem az előterjesztő képviselőjét, a jegyzőkönyv számára nevét, beosztását legyen kedves elmondani, és ha rövid mondanivalója van a törvényjavaslathoz, tegye meg, s utána megnézzük, a képviselőknek van-e hozzáfűznivalójuk. Tessék!
Dr. Tóth Gábor (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. TÓTH GÁBOR (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Jó napot kívánok! Tóth Gábor vagyok, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium munkaügyi kapcsolatok és bérpolitikai főosztályának vezetője. Kolléganőm a jogi főosztály helyettes vezetője, dr. Burik Mária.
Ha megengedi a tisztelt bizottság, egész röviden ennek a szabályozásnak a céljáról néhány dolgot szeretnék mondani.
Közel három hónapig tárgyalt a kormány az egységes közszolgálati sztrájkbizottsággal, és ennek a tárgyalásnak eredményeképpen létrejött megállapodásnak az egyik kompromisszumos eleme ez a szabályozás. Ennek az a lényege, hogy a 2007. év után járó 13. havi illetmény, amely a jelenlegi szabályok szerint egy összegben a következő év elején, január 16-án kerül folyósításra, ennek a 13. havi illetménynek a fele részletekben történő kifizetéssel ennek az évnek a második felére előrehozásra kerül. Majd pedig a 2008 után járó 13. havi illetménynek, amelynek 2009. január 16-án történne a kifizetése, 12 havi részletben a 2008. év folyamán kerül kifizetésre. Ez a törvénymódosítási javaslat az erre vonatkozó szabályokat tartalmazza.
Megemlítem még azt is, hogy a 13. havi illetmény a kifizetési rendnek ezzel a módosításával nem szűnik meg, sőt a 2009. évi 13. havi illetményről is megállapodás született a sztrájkbizottsággal. Ennek a lényege az, hogy nem 2010. január 16-án kerül majd kifizetésre, hanem 2009 decemberében, egy összegben. De erre vonatkozó szabályozást ez a törvénymódosítási javaslat nem tartalmaz.
Köszönöm szépen, előzetesen talán ennyit.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Van-e valakinek ehhez hozzáfűznivalója, kérdése? Kontrát Károly képviselő úr!
DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Azt kérdezném meg, ahogy a rendészeti bizottság ülésén is megkérdeztem, nem eredményezi-e ez az új szabályozás vagy ez a törvénymódosítás a 13. havi illetménynek részbeni eltűnését, úgy, ahogy 2004-ben eltűnt a 13. havi illetmény.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e még valakinek kérdése, hozzáfűznivalója? (Nincs.) Ha nincs, akkor lezárom a kérdések, hozzáfűznivalók idejét, és kérem az előterjesztő képviselőjét, hogy Kontrát képviselő úr kérdésére válaszolni szíveskedjék.
DR. TÓTH GÁBOR (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem eredményezi ez a szabályozás a 13. havi illetménynek részben vagy egészben való eltűnését. A 2007 után járó 13. havi illetménynek a félhavi összege a kifizetés rendjét tekintve csak előrehozásra kerül. A második felét 2008. január 16-án folyósítják, és ez egyben egy elszámolási időpont is, amikor azt nézik meg, hogy netán többet vagy kevesebbet fizettek ki a félhavi összegből, mint amennyi a szabályozás szerint jár. A 2008 után járó 13. havi illetménynél úgyszintén csak a kifizetés rendje változik meg, havi részletekben történik a kifizetés.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Döntenünk kell, hogy általános vitára alkalmasnak tartjuk-e a törvényjavaslatot. Kérem, aki igen, tegye fel a kezét. (Szavazás.) 16 igen. Aki nem? (12) 12 nem. Aki tartózkodott? (0) Tartózkodás nincs. Tehát 16 igen, 12 nem szavazat mellett a bizottság általános vitára alkalmasnak tartotta a törvényjavaslatot.
Köszönjük szépen. Közben itt tisztáztuk, kell-e valaki, aki felszólal és a bizottsági ajánlást elmondja, de azt gondolom, nem volt olyan parázs vita a kérdésről, hogy ezt különösebben a plénum elé kelljen tárnunk.
Úgyhogy menjünk tovább a 2. napirendi pontra: a szabálysértési jogsegélyről szóló törvényjavaslat módosító javaslatainak megvitatása a feladatunk. Kérem a bizottság tagjait, vegyék elő az erre vonatkozó forgatókönyvet, és nézzük meg.
Kérem az előterjesztő képviselőjét, hogy nevét és beosztását mondja be a jegyzőkönyv számára, és nézzük az 1. helyen Bárándy képviselő úr módosító javaslatát. Támogatja-e az előterjesztő?
DR. KARA ÁKOS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Kara Ákos vagyok, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium büntetőjogi és rendészeti kodifikációs főosztályának helyettes vezetője.
Az 1. módosító javaslatot támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: Kérdezem a bizottság tagjait. (Szavazás.) A bizottság többsége támogatja a javaslatot.
A 2. pontban Rubovszky György képviselő úr javaslatát látjuk. Az előterjesztő álláspontja?
DR. KARA ÁKOS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja az előterjesztő. Kérdezem a tisztelt bizottságot. (Szavazás.) 13 igen; ez kevés a többséghez, azonban az egyharmadot megkapta a javaslat.
A 3. pontban Hende Csaba képviselő úr indítványát látjuk. Az előterjesztő álláspontja?
DR. KARA ÁKOS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja az előterjesztő. Répássy alelnök úrnak adom meg a szót.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Szeretném megkérdezni, miért ragaszkodik a kormány a "távbeszélő készülék" megnevezéshez, miért nem jó a "telefon" megnevezés - merthogy ezt javasolja képviselőtársunk, hogy a "telefon" megnevezés szerepeljen.
ELNÖK: Köszönjük. Várjuk a választ.
DR. KARA ÁKOS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Ezzel kapcsolatban az egyik indok az, hogy egy hasonló jogintézményt tartalmaz, a 2003. évi CXXX. törvényben ugyanígy szerepel az ennek megfeleltethető jogintézménynek az elnevezése. Másrészt a jogrendszerben van öt olyan törvény, amely szintén a "távbeszélő készülék" megnevezést használja. Harmadrészt pedig erre a vonatkozó, elektronikus hírközlésről szóló törvény nem tartalmaz egyértelmű megnevezést; ami a legközelebb van hozzá, az szintén a távbeszélő készülék.
ELNÖK: Értem. Tehát egyértelmű útmutatás hiányában, az eddigi hagyományokra támaszkodva javasolják ennek a fenntartását.
Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 13 igen; többséget nem, de az egyharmadot megkapta az indítványt.
A 4. pontban Szép Béla, valamint Rubovszky képviselő urak indítványát látjuk; komoly összefogás. Az előterjesztő álláspontja?
DR. KARA ÁKOS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Az előterjesztő nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja az előterjesztő. Kérdezem a bizottságot. (Szavazás.) A bizottság támogatja a 4. pontot.
Az 5. pontban Hende Csaba képviselő úr javaslatát látjuk. Az előterjesztő álláspontja?
DR. KARA ÁKOS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja az előterjesztő. Kérdezem a bizottságot. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.
A 6. pontban Bárándy Gergely képviselő úr indítványa. Az előterjesztő álláspontja?
DR. KARA ÁKOS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Támogatja az előterjesztő. A bizottságot kérdezem. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 7. pontban Hende Csaba képviselő úr indítványa. Az előterjesztő álláspontja?
DR. KARA ÁKOS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja az előterjesztő. A bizottságot kérdezem. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.
Ezzel vége is az indítványoknak, köszönöm szépen az együttműködést az előterjesztő képviselője részéről is.
Rátérünk a 3. napirendi pontunkra, a zárószavazások előkészítésére. Először az államot megillető szavazatelsőbbségi részvénnyel kapcsolatos törvényjavaslat zárószavazásának előkészítésével kell foglalkoznunk.
Nézzük az ezzel kapcsolatos ajánlást! Az előterjesztő képviselőjét ugyancsak arra kérem, hogy nevét, beosztását mondja be a jegyzőkönyv számára, és nézzük az 1. pontban lévő javaslatot.
DR. GYŐRI ENIKŐ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Jó napot kívánok! Győri Enikő vagyok, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium osztályvezetője.
Az előterjesztő az 1. pontot, ugyanúgy, mint az összeset, támogatja.
ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem a tisztelt bizottságtól - nem tudom, kinek milyen észrevételei lesznek a különböző módosító javaslatokhoz -, szavazhatunk-e esetleg egyben, vagy külön-külön szavazzunk, mert van hozzáfűznivaló. Van valakinek kifogása ellene, hogy egyben szavazzunk? Egymással összefüggő indítványokról van szó, az előterjesztő mindegyiket támogatja. (Nincs.)
Ha nincs, kérem a tisztelt bizottságot, hogy az előttünk lévő csomagról mondjon véleményt. Kik azok, akik támogatják a javaslatokat? (Szavazás.) A bizottság többsége támogatja. Ki nem támogatja? (0) Ki tartózkodott? (Az ellenzéki pártok képviselői jelzik tartózkodásukat.) A bizottság fennmaradó jelentős része tartózkodott. Tehát a bizottság többsége elfogadta az ajánlásban szereplő javaslatokat.
Köszönjük szépen az együttműködést.
Szintén a zárószavazások előkészítése témakörben következik az egyes környezetvédelmi tárgyú törvények környezeti felelősséggel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat. Az ajánlás mindössze egy javaslatot tartalmaz. Kérem az előterjesztőt, nevét, beosztását mondja be a jegyzőkönyv számára.
DR. GOSZTONYI ÁDÁM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Gosztonyi Ádám vagyok, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium jogalkotásért felelős szervezeti egységének főosztályvezetője.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Feltételezem, hogy az előterjesztő támogatja az indítványt.
DR. GOSZTONYI ÁDÁM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): igen.
ELNÖK: Kérdezem a bizottságot. (Szavazás.) A bizottság többsége támogatja.
Köszönöm szépen az együttműködést.
Következik a büntetőeljárásról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, Répássy Róbert és Vitányi István képviselő urak indítványa. Úgy látom, egy módosító indítvány van. Előterjesztőként majd Vitányi István képviselő úr fog nyilatkozni.
Bárándy Gergely képviselő úr indítványát látjuk. Bárándy képviselő úr szeretne felszólalni. Tessék!
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Azért kértem szót, mielőtt még a kormány képviselője az álláspontját elmondaná a módosító javaslatról, mert úgy gondolom, a módosító javaslatnak nyelvtani okokból történő pontosítása szükséges. Azonban kiemelném azt, hogy a jogi főosztály ezt a pontosítást nyelvtani szempontból elvégezte. Teljesen egyetértek ezzel, és azt kérem, hogy az előterjesztő erről az ajánlásban szereplő módosított változatról mondja el a véleményét, hogy támogatja-e vagy sem.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Ismeri Vitányi képviselő úr a módosítást? Parancsoljon, képviselő úr! Előterjesztőként először a képviselő úr következik, utána a kormány képviselőjét is meghallgatjuk.
DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen, igen, itt van nálam, megkaptam a módosítást.
Elnök úr, mint előterjesztők ezt a módosító indítványt nem tudjuk támogatni, arra tekintettel, hogy amikor a módosítás iránti javaslatunkat előterjesztettük, tulajdonképpen a korábbi állapotot szerettük volna visszaállítani. Ez jelentős szűkítése a szakértők részvételének az eljárásban.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. A kormány álláspontját szeretnénk meghallgatni.
DR. KARA ÁKOS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány támogatja a módosító indítványt. Ez nagyon lényeges kérdés, hogy ennél jobban nem lehet szűkíteni azt a kört, hogy ki járhat el vagy ki nem járhat el szakértőként az ügyben, mert a büntetőeljárásban a szakértők olyan feladatot látnak el, ahol a függetlenség garanciáit nagyon meg kell erősíteni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Répássy alelnök úré a szó.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Csak emlékeztetni szeretném önöket arra, hogy a törvényjavaslatot azért nyújtottuk be, mert úgy ítéltük meg, hogy a szakértői függetlenségnek számos garanciája van. Eleve büntetőjogi következménye van, mondjuk, a hamis szakvéleményadásnak. Túlzott szigornak tartottuk tehát, és ez volt az eredeti szándékunk, hogy kerüljön megszüntetésre ez a nemrégiben életbe lépett összeférhetetlenségi ok.
Az, hogy egy szakértő egy konkrét büntetőeljárásban korábban részt vett, és emiatt az ő bíróság előtti szakvéleményét, esetleg egy ismételt szakvéleményt már nem lehet úgy figyelembe venni, ez természetszerű. De önmagában az a tény, hogy egy szakértő, mondjuk, a rendőrség alkalmazásában áll, ettől még, hangsúlyozom, az összes szakértőre vonatkozó, a szakvéleményének a függetlenségére vonatkozó garancia be van építve. Azért nem akarom most idézni, mert a törvényjavaslatunk indoklásában felsoroltuk azokat az érveket, hogy szerintünk miért nem állja meg a helyét, hogy eleve elfogultságot vélelmezünk azokkal szemben, akik például rendőrségi szakértőként jártak el az ügyben.
Egyébként a törvényjavaslatunk benyújtásának alapvetően praktikus okai voltak. Azt láttuk, hogy olyan zavarokat okozott a végrehajtás során, amely zavarokat nem küszöböli ki a Bárándy Gergely által módosított formában, hiszen csak a hozzátartozói összeférhetetlenséget küszöbölné ki. Ez is fontos dolog, hogy ez alapján ne zárjunk ki valakit az eljárásból, de a szakértők döntő többsége pontosan az alkalmazotti összeférhetetlenség miatt került kizárásra, és őket ezért kellett leszerelni, ezért kellett nyugdíjba vonulniuk, meg nem tudom, milyen intézkedéseket kellett megtenniük. És szemmel látható, legalábbis a mi információink szerint, hangsúlyozom, nagyon súlyos zavarokat okozott az eljárásban. Más megyéből kell kirendelni szakértőket, költségesebbé teszi az eljárást, bonyolultabbá teszi.
Kérem, fontolják meg, hogy szükség van-e erre az alkalmazotti összeférhetetlenségre, vagy az Országgyűlés, megállapítva, hogy bizony az általunk egyébként egyhangúlag elfogadott törvény a végrehajtás során nem bizonyult kellően megalapozottnak, ezért esetleg visszaállítjuk az eredeti állapotot a törvényben.
ELNÖK: Köszönjük szépen alelnök úr észrevételeit és okfejtését. Bárándy képviselő úr!
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Úgy gondolom, praktikus szempontok nem indokolhatják büntetőeljárás-jogi alapelveknek, garanciális alapelveknek az érvényre nem jutását. Azt kell mondjam, akárcsak a szakértőkre, az ügyvédekre, védőkre, bírákra, ügyészekre, az eljáró rendőrökre is ezer más garanciális szabály vonatkozik, aminek meg kell felelniük, akárcsak a szakértőknek.
Egyetértünk az ellenzéki képviselőtársakkal, hogy a szakértőknek kiemelt fontosságú feladatuk van egy büntetőeljárás során, perdöntő bizonyíték lehet valaki bűnössége vagy ártatlansága mellett, illetve ellen a szakvélemény, ezért fontos az, hogy az eljárási garanciák, akárcsak a bírák és ügyészek és rendőrök esetében, érvényesüljenek. Ha az Országgyűlés elfogadja az énáltalam beterjesztett módosító javaslatot, semmivel nem vonatkozik majd szigorúbb kizárási szabály a szakértőkre, mint amilyen vonatkozik az ügyvédekre, ügyészekre és az eljáró rendőrökre, illetve a bírákra. S azért gondolom azt, hogy alapvetően a felvetés jogos, mert a szakértőkre így szigorúbb kizárási szabályok vonatkoztak a hozzátartozójuk révén, mint amilyen az ügyészekre, bírákra, és nem sorolom ismét a büntetőeljárás szereplőit.
Azt gondolom tehát, ahhoz, hogy egy egységes garanciarendszer tudjon kialakulni, hogy a szakértők súlyuknak megfelelő helyen és súlyuknak megfelelő garanciális elemekkel legyenek körülvéve, illetve nyilvánvalóan a büntetőeljárás maga, ezért szükséges az, hogy az Országgyűlés az én módosító indítványomat elfogadja, és ezzel lehet ezt a helyzetet megteremteni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Répássy alelnök úr?
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Nem húzva ezt a vitát, részben Bárándy Gergely érveit és a garanciákra és a függetlenségre vonatkozó érveket én osztom és megértem. De itt azért nem praktikus szempontokról van szó, hanem olyan szempontokról, amelyek, mondjuk úgy, hogy életszerűtlenek. Nem praktikus szempont az, hogy például egy bizonyos, konkrét szakértelemmel egy megyében lehet, hogy csak egyetlen személy rendelkezik. Én abba most nem tudok belemenni, milyen szakértői közreműködés jöhet szóba egy büntetőeljárásban, de vannak olyan szakértelemmel rendelkező személyek, akik Magyarországon meglehetősen korlátozott számban állnak rendelkezésre. Ők eddig általában rendőrségi alkalmazásban álltak, hiszen olyan tudásuk volt; például az ujjlenyomat-szakértő. Mi szükség van arra, hogy a rendőrségen kívül máshol ujjlenyomat-szakértők dolgozzanak? Gondoljuk már végig: ujjlenyomat-szakértő hol tud még a rendőrségi eljáráson kívül dolgozni? Mert mondjuk, a grafológusok képesek arra, hogy iskolát nyissanak és grafológiára tanítsák a műkedvelő embereket, de az ujjlenyomat-szakértelem olyan, amit nem nagyon fognak tanítani, pusztán azért, mert valaki hobbiból szeretne ujjlenyomatokkal foglalkozni. Vannak tehát olyan speciális szakértők, akiknek a munkáját teljesen magától értetődően a rendőrség alkalmazza, máshol nem alkalmazzák őket.
Most tehát kicsit homokba dugjuk a fejünket, hiszen például az ujjlenyomat-szakértők - nem tudom, most hova vannak telepítve, azt hiszem, az igazságügyi hivatalokhoz vannak telepítve - a munkájuknak nem a 99, hanem a munkájuk 100 százalékát a rendőrség számára végzik, a rendőrség megrendelése alapján, rendőrségi ügyekben, velük van munkakapcsolatuk. Egyszerűen az ő függetlenségük megteremtése ezen a módon nem oldható meg, hiszen az ő szakmai munkájuk 100 százalékban a nyomozó hatósághoz kötődik. Ez tehát, elnézést kérek, de egy álszent megoldás. Nem Bárándy Gergelyt minősítem, de ez egy álszent megoldás, hogy jó, akkor mostantól kezdve ők nem rendőrségi szakértők, hanem az igazságügyi hivatalhoz osztják be, de egyébként ott dolgoznak a rendőrségen, ott ebédelnek a rendőrségi menzán, mindennap a rendőrökkel barátkoznak, oda járnak a klubjaikba, s a többi, s a többi, és akkor azt mondjuk, hogy mostantól kezdve már független szakértők.
Szerintem kár ilyen szabályokat alkotni, amelyek valójában, ahogy mondtam, életszerűtlenek és ilyen álszent megoldásokat eredményeznek.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Bárándy képviselő úr röviden szeretne válaszolni. Tessék!
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm, tényleg röviden. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Azt gondolom, attól, mert az ügyészek és a bírák együtt ebédelnek és esetleg együtt mennek el nyaralni is, még nem lenne szerencsés az, ha a bíróság alkalmazná az ügyészeket is. Hozzátéve azt, hogy mondjuk, az ügyészség, egy kerületi ügyész mindig ugyanazon a bíróságon jár el, és egyetlen feladata van, hogy azon a bíróságon büntetőügyekben eljárjon. Annak tehát, hogy a szakértők külön testületbe tömörülnek és nem a rendőrség alkalmazásában állnak, igenis, gyakorlati jelentősége van, ugyanúgy, ahogy a védő sem alkalmazottja a bíróságnak és az ügyész sem alkalmazottja a bíróságnak. Én tehát azt gondolom, ilyen probléma nem merülhet föl. Ez természetesen nem zárja ki azt, hogy mondjuk, az igazságügyi nyomszakértők, akár az ujjlenyomat-szakértők, akár egy igazságügyi fegyverszakértő százszázalékosan rendőrségi vagy bírósági ügyekben fejtse ki a tevékenységét.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A vitát lezárva, kérdezem a tisztelt bizottságot, kik azok, akik támogatják ezt a módosító indítványt. (Szavazás.) A bizottság többsége támogatja, tehát a bizottság elfogadta ezt a módosító indítványt.
Köszönöm szépen.
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről
Ha jól látom, az utolsó napirendi pontunkhoz érkeztünk: tárgysorozatba-vételről kell döntenünk; ez is Btk.-módosításról szóló törvényjavaslat, Salamon László és Rubovszky György képviselő urak önálló indítványa. Ebben kell az általános vitát lefolytatnunk, ha tárgysorozatba vesszük.
Kérdezem a képviselő urakat. Salamon László az előterjesztők nevében, tessék!
Dr. Salamon László (KDNP) szóbeli kiegészítése
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Az indoklásban is említettük, hogy civil szervezet hívta fel a problémára a figyelmet. Meg is nevezhetjük: ez a civil szervezet a Társaság a Szabadságjogokért elnevezésű szervezet, amely még a korábbi Btk.-módosítás kapcsán, amiben a pornográfia volt az egyik központi téma, hívta fel erre a figyelmünket, csak éppen az az igazság, hogy nem volt megnyitva ez a szakaszszám, amellyel kapcsolatos volt a TASZ észrevétele.
Teljes mértékben osztjuk a Társaság a Szabadságjogokért szervezet véleményét. Tudniillik ők egy anomáliára, egy aránytalanságra, kettős mércére hívták fel a figyelmünket, amely két bűncselekmény büntetőjogi megítélése viszonylatában áll fenn. Az egyik a bántalmazás hivatalos eljárásban, a másik pedig a hivatalos személy elleni erőszak. Az előbbi vétség a most hatályos rendelkezés szerint, és legfeljebb két évig terjedhető szabadságvesztéssel büntetendő; az utóbbi pedig bűntett - az alapesete, mert az alapeseteket hasonlítjuk össze -, és három évig terjedhető szabadságvesztéssel büntetendő. Vagyis hogy mindenki számára, aki esetleg nem jogász - nem bizottsági tagok számára is -, érthető legyen a dolog, ha egy állampolgár ver meg egy rendőrt, vagy akár csak bármiféle, tettlegességnek sem minősülő, de erőszakos cselekményt valósít meg vele szemben, az súlyosabb megítélés alá esik, mint ha egy rendőr ver meg egy állampolgárt hivatalos eljárásban.
Úgy gondoljuk, hogy ezt az aránytalanságot, ezt a kettős mércét meg kell szüntetni. Mind a két büntetendő tényállás méltó arra, hogy külön speciális megítélést nyerjen, tehát az átlag testi sértés általános bűncselekményéből kiemelést nyerjen. Az egyik esetben a hivatalos személy büntetőjogi védelmének a fontossága indokolja a kiemelést, a másik esetben pedig az állampolgár védelme egy kiszolgáltatott helyzetben, egy olyan személlyel szemben, akinek egyébként különleges kötelessége a törvényesség megtartása és a törvényes eljárás. Azt gondoljuk, hogy bármelyik delictum előfordul, az minimum azonos súlyú, és ezt a törvénynek is ki kell fejeznie. Erre tekintettel a bántalmazás hivatalos eljárásban bűncselekményt kívánjuk súlyosabban büntetni és azonos büntetőjogi megítélés alá helyezni a hivatalos személy elleni erőszak alapesetével.
Kérjük a bizottságot, szíveskedjék a javaslatot tárgysorozatba venni, és ha most döntünk az általános vitára alkalmasságról, akkor egyben az általános vitára alkalmasságát is kimondani.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány képviselője is itt van körünkben, úgyhogy megkérdezem, rendelkezik-e állásponttal, illetve van-e felhatalmazása arra, hogy elmondja. Tessék parancsolni!
A kormány álláspontjának ismertetése
DR. KARA ÁKOS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. A kormánynak van álláspontja, és támogatja a tárgysorozatba-vételt, illetve az általános vitára való alkalmasságot, nagyjából azon indokok alapján, amelyet Salamon képviselő úr ismertetett. Itt valóban egy eltérésről, illetve aránytalanságról van szó a két bűncselekmény büntetési tétele keretében, és ezt szakmailag indokolt megszüntetni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nézem a képviselőket; látom, Répássy Róbert alelnök úr jelentkezik. Tessék parancsolni!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Mi is támogatjuk a javaslatot, mármint a Fidesz képviselői. De azért szeretném arra felhívni a figyelmet, hogy újabb aránytalanság alakulhat ki, mivel a kormánynak nemcsak az a szándéka, ahogy ezt most hallottuk, hogy ezt a javaslatot támogassa, de még azt is hallottuk korábbi megnyilatkozásokban, hogy az a szándéka, hogy a hivatalos személy sérelmére elkövetett bűncselekmények büntetési tételét emelje meg. Magyarul tehát újabb aránytalanság fog kialakulni - azt viszont nem támogatjuk. Azt tehát semmiképpen nem támogatjuk, hogy most azért, mert valamilyen pedagógiai szándékkal vagy bűnmegelőzési szándékkal a kormány megemelné azt a büntetési tételt, közben pedig a hivatalos eljárásban elkövetett bűncselekmény büntetése megint aránytalanul alacsonyabb szinten maradjon.
Magyarul tehát azt szerettem volna ezzel jelezni, hogy amennyiben a kormány fenntartja azt a szándékát, hogy megemeli a hivatalos személyek sérelmére elkövetett bűncselekmények büntetési tételét, akkor szerintünk még ezt is tovább kell emelni. Már csak azért is, mert egyébként eddig is úgy bírálták el a bíróságok, hogy általában halmazatban bírálták el, például ha súlyos testi sértés is megvalósult, tehát nyolc napon túl gyógyuló sérülés is megvalósult, akkor a bántalmazás hivatalos eljárásban vétsége mellett halmazatban megállapították a súlyos testi sértést is, és így már egyébként egy magasabb büntetés szabható ki. Ellenben ha emeljük a büntetési tételeket, akkor már a súlyosabb büntetési tétel alá eső bűncselekmény magába olvasztja az enyhébb megítélésű bűncselekményeket. (Dr. Csákabonyi Balázs: Nem. Ha halmazat, akkor nem.) Majd meglátjuk, attól függ, hogy mennyire emeljük. Ha a kormány emelni kívánja a büntetési tételt, ha emelni kívánja a hivatalos személyek sérelmére elkövetett bűncselekmények büntetési tételét, akkor még ennek a bűncselekménynek a büntetési tétele is emelkedhet - logikailag így következne. Ebben az esetben viszont talán indokolatlan, hogy például egy csekélyebb súlyú vétséggel halmazatba kerüljön. De mindegy, ez valóban még csak a jövőbeni elképzeléseknek a tárgya.
A most előttünk lévő javaslatot támogatjuk, de arra hívom fel a figyelmüket, hogy ezzel együtt viszont nem támogatjuk a kormánynak azt a törekvését, hogy a hivatalos személy sérelmére elkövetett bűncselekmények büntetési tételeit emelje.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen alelnök úr észrevételeit. Arra kérem Salamon képviselő urat, válaszoljon a vitában elhangzottakra.
Dr. Salamon László (KDNP) reflexiói
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Igen, tényleg csak arra térek ki, amire Répássy képviselő úr, és örülök, hogy várhatóan tárgysorozatba fogja venni a bizottság, és általános vitára is fogja bocsátani, mert a kormány nyilatkozatából és abból, hogy ezzel nem vitatkozik a túloldal, erre következtetek.
Amiről Répássy képviselő úr beszél, ezt ismerjük. Kétségtelenül van összefüggés a két kérdés között. Mi sem támogatjuk egyébként a miniszter úr elképzelését; ezt a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke levélben már közölte is a miniszter úrral. Megjegyzem, ha és amennyiben olyan súlyosítás bekövetkezne, akkor én a kormány mostani nyilatkozatát úgy értelmezem, hogy tovább súlyosítaná a hivatalos személy elleni eljárást, mert a kormány elismeri azt, hogy most aránytalanság van. De külön sebet jelent a másik javaslatnál, amit az igazságügy-miniszter úr most levélben köröztet, hogy csak a rendőrt akarja kiemelni, hivatalos személyeknél egy különleges védelmet biztosítani. Mi nem tartjuk azt indokoltnak, hogy az ügyész, a bíró, a köztisztviselő, polgármester, és sorolhatnám tovább, számos hivatalos személlyel szemben a rendőr legyen kiemelve, és megkülönböztetett büntetőjogi védelmet kapjon, más, hasonlóan nagyon fontos hivatalos személyekkel szemben. De azt gondolom, ez már szétfeszíti a napirend tárgyalását, de Répássy képviselő úr nyilatkozata erre kitért, ezért én is reflektálni kívántam erre.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Kérem a bizottság állásfoglalását.
Elsőként a tárgysorozatba-vételről kell döntenünk. Támogatja-e a bizottság, hogy Salamon és Rubovszky képviselő urak indítványát tárgysorozatba vegyük? Kérem, akik támogatják, emeljék fel a kezüket. (Szavazás.) Ez érdekes - számolnunk kell. Ez 15 igen. Ki az, aki nem? (0) Nem volt ilyen. Aki tartózkodott? (Az MSZP-frakció képviselői jelzik tartózkodásukat.) 14 tartózkodás. Akkor tárgysorozatba vettük az indítványt.
A következő szavazás arról szól, hogy általános vitára alkalmasnak tartjuk-e az indítványt. (Szavazás.) Ez 15 igen. Ki az, aki nem? (0) Nem volt ilyen. Aki tartózkodott? (Az MSZP-frakció képviselői jelzik tartózkodásukat.) 14 tartózkodás - az eredmény ugyanaz, mint az előbb.
A bizottság tehát tárgysorozatba vette és általános vitára alkalmasnak tartotta az indítványt.
Ez volt a mai napirend. Kérem még képviselőtársaim figyelmét arra vonatkozóan, hogy holnap fél 10-től lesz bizottsági ülésünk, az ombudsmanok meghallgatása lesz napirenden, ők fogják elmondani a beszámolójukat. Azért is szeretném biztatni a képviselőtársakat a megjelenésre, hiszen az ombudsmanok között lesz olyan, aki tulajdonképpen elköszön a bizottságtól, hiszen alkotmánybíróvá választották közben. Úgyhogy az illendőség azt kívánja, hogy mi is kellő létszámban vegyünk részt ezen a bizottsági ülésen és hallgassuk meg.
Köszönöm szépen előre is a részvételt. Holnap tehát fél 10-kor találkozunk.
Köszönöm szépen.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 15 perc)
|
|
Dr. Fodor Gábor |
Jegyzőkönyvvezető: Prin Andrea