AIÜB-18/2007.
(AIÜB-43/2006-2010.)
az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának
2007. május 21-én, hétfőn, 11.00 órakor
az Országház főemelet 58. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott*
A napirend módosítása és elfogadása*
A menedékjogról szóló törvényjavaslat (T/2935. szám) általános vitára való alkalmasságának megvitatása*
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése*
Kérdések, észrevételek, válaszok*
A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgáló közfelügyeletről szóló törvényjavaslat (T/2839. szám) módosító javaslatainak megvitatása*
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény és egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2480. szám) módosító javaslatainak megvitatása*
A vállalkozói "körbetartozások" mérséklése céljából történő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/2914. szám) általános vitára való alkalmasságának megvitatása*
Dr. Krausz Zsuzsanna (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése*
A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2714. szám)*
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről*
A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2785. szám)*
Dr. Bárándy Gergely (MSZP) szóbeli kiegészítése*
Dr. Bárándy Gergely (MSZP) válaszai*
Jauernik István képviselő úrnak, az önkormányzati és területfejlesztési bizottság elnökének megkeresése a Házszabály képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételére vonatkozó szabályainak értelmezése tárgyában (AIÜB/1-5/2007.); állásfoglalás kialakítása*
V. Németh Zsolt képviselő úr megkeresése a környezetvédelmi bizottság sürgősségi javaslattal benyújtott képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételével kapcsolatos eljárása tárgyában (AIÜB/1-8/2007.); állásfoglalás kialakítása*
1.A menedékjogról szóló törvényjavaslat (T/2935. szám)
(Általános vita)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
2.A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgáló közfelügyeletről szóló törvényjavaslat (T/2839. szám)
(Módosító javaslatok megvitatása)
3.A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény és egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2480. szám)
(Módosító javaslatok megvitatása)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
4.A vállalkozói "körbetartozások" mérséklése céljából történő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/2914. szám)
(Általános vita)
5.Zárószavazások előkészítése
a) A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2714. szám)
b) Egyes, a nemdohányzók védelmét szolgáló törvényi rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2615. szám)
(Koszorús László, Szijjártó Péter, dr. Cser-Palkovics András, dr. Nyitrai Zsolt (Fidesz) képviselők önálló indítványa)
6.Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről
- A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2785. szám)
(Dr. Bárándy Gergely, dr. Avarkeszi Dezső, dr. Csákabonyi Balázs, dr. Suchman Tamás, dr. Szabó Zoltán, Arató Gergely (MSZP) képviselők önálló indítványa)
7.Jauernik István képviselő úrnak, az önkormányzati és területfejlesztési bizottság elnökének megkeresése a Házszabály képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételére vonatkozó szabályainak értelmezése tárgyában
(AIÜB/1-5/2007.)
(Állásfoglalás kialakítása)
8.V. Németh Zsolt képviselő úr megkeresése a környezetvédelmi bizottság sürgősségi javaslattal benyújtott képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételével kapcsolatos eljárása tárgyában
(AIÜB/1-8/2007.)
(Állásfoglalás kialakítása)
Elnököl: Dr. Avarkeszi Dezső (MSZP), a bizottság elnöke, valamint
Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ), a bizottság alelnöke
Dr. Répássy Róbert (Fidesz), a bizottság alelnöke
Dr. Bárándy Gergely (MSZP)
Dr. Csákabonyi Balázs (MSZP)
Dr. Csiha Judit (MSZP)
Dr. Hajdu Attila (MSZP)
Dr. Simon Gábor (MSZP)
Dr. Steiner Pál (MSZP)
Tóth András (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP)
Dr. Balsai István (Fidesz)
Dr. Dorkota Lajos (Fidesz)
Dr. Kerényi János (Fidesz)
Dr. Kontrát Károly (Fidesz)
Dr. Mátrai Márta (Fidesz)
Dr. Navracsics Tibor (Fidesz)
Dr. Szakács Imre (Fidesz)
Dr. Turi-Kovács Béla (Fidesz)
Dr. Vitányi István (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Faragó Péter (MSZP) dr. Csiha Juditnak (MSZP)
Frankné dr. Kovács Szilvia (MSZP) dr. Csákabonyi Balázsnak (MSZP)
Dr. Gál Zoltán (MSZP) dr. Bárándy Gergelynek (MSZP)
Dr. Steiner Pál (MSZP) megérkezéséig dr. Hajdu Attilának (MSZP)
Dr. Szabó Éva (MSZP) dr. Szép Bélának (MSZP)
Dr. Toller László (MSZP) Tóth Andrásnak (MSZP)
Dr. Dorkota Lajos (Fidesz) megérkezéséig dr. Mátrai Mártának (Fidesz)
Dr. Horváth Zsolt (Fidesz) dr. Balsai Istvánnak (Fidesz)
Dr. Navracsics Tibor (Fidesz) megérkezéséig dr. Répássy Róbertnek (Fidesz)
Dr. Szakács Imre (Fidesz) megérkezéséig dr. Kontrát Károlynak (Fidesz)
Dr. Rubovszky György (KDNP) dr. Kerényi Jánosnak (Fidesz)
Dr. Salamon László (KDNP) dr. Dorkota Lajosnak (Fidesz)
Pankucsi Zoltán vezető tanácsos (Pénzügyminisztérium)
Zarándy Tamás főosztályvezető-helyettes (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Dr. Győri Enikő osztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Krausz Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Svastics Andrea főtanácsos (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 11 óra 5 perc)
DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! A bizottság ülését megnyitom. Üdvözlöm a bizottság tagjait és az ülésen megjelenteket.
Ismertetem a helyettesítések rendjét: Balsai István helyettesíti Horváth Zsoltot, Kontrát Károly Szakács Imrét, Répássy Róbert Navracsics Tibort, Hajdu Attila Steiner Pált, Szép Béla Szabó Évát, Tóth András Toller Lászlót, Csiha Judit Faragó Pétert, Csákabonyi Balázs Kovács Szilviát, Bárándy Gergely Gál Zoltánt, Mátrai Márta Dorkota Lajost, Kerényi János pedig Rubovszky Györgyöt.
Mielőtt szavazásra tenném föl a napirendi javaslatot, szeretném tájékoztatni képviselőtársaimat arról, hogy csütörtökön volt a bizottság nyílt napja. Nagyon nagy volt az érdeklődés, mintegy százötvenen vettek részt, jó volt a sajtóvisszhangja is. Köszönöm szépen azoknak a képviselőtársaimnak, akik részt vettek a nyílt napon.
A napirend módosítása és elfogadása
A napirendre egy módosítással szeretnék javaslatot tenni. Az 5. napirendi pont zárószavazások előkészítése, és ennek b) pontjához, az egyes, a nemdohányzók védelmét szolgáló törvényi rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslathoz nem érkezett zárószavazást előkészítő módosító indítvány, ezt tehát nem kell megtárgyalnunk és nem kell róla szavaznunk.
Ezzel a módosítással a kiküldött meghívóban szereplő napirendi javaslatot teszem föl szavazásra. Aki a napirendi javaslattal egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen, a napirendi javaslatot elfogadtuk.
Rátérünk az 1. napirendi pont tárgyalására: ez a menedékjogról szóló törvényjavaslat, melyet T/2935. számon kaptunk kézhez; az általános vitára kerül sor, első helyen kijelölt bizottságként tárgyaljuk meg.
Megadom a szót Papp Imre szakállamtitkár úrnak; kérem, röviden tájékoztasson minket a törvényjavaslattal kapcsolatosan.
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Bizottság! A menedékjogról szóló törvényjavaslatot hoztuk a Ház elé, annak jegyében, hogy a '97-ben megalkotott törvényt egy új szabályozással váltsuk fel. Ez a törvényjavaslat az uniós normáknak a magyar jogba átültetését végzi el, mind a jogállási kérdéseket tekintve, mind a menekültügyi eljárást figyelembe véve. Gondolkoztunk először azon, hogy a hatályos törvényt szeretnénk módosítani, viszont a módosítás volumene olyan mértékű volt, hogy új törvény megalkotását tette indokolttá.
Maga a javaslat szerkezetében is eltér a hatályos törvénytől, annyiban, hogy az egyes kategóriákat, illetve jogállásokat külön-külön fejezetben szabályozza, tehát jóval követhetőbb, mint a hatályos törvény rendszere.
Számos olyan kérdést szabályozunk, amely tekintetében a hatályos szabályozás nem mond különösebben semmit. Talán a legnagyobb változás az eljárási irányelvnek a magyar jogba átültetésekor történik, hiszen az eljárásnak számos részletkérdését is szabályoznunk kell az irányelvnek megfelelően. Az új kategóriákat tekintve pedig az "oltalmazott" az az új kategória, amely az uniós irányelvekben megjelent; eddig a magyar jogban nem szerepelt. A nem genfi okok miatt üldözöttek vonatkozásában nyílna meg ez a kategória, akinek viszont a jogállása a menekültéhez lenne hasonló. Tehát így helyeznénk el a menedékjogi törvény hatálya alá tartozók között.
Köszönöm szépen, állunk a rendelkezésükre kérdések, észrevételek megfogalmazásakor.
ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Megnyitom a vitát. Kérdezem, ki kíván hozzászólni. Kontrát képviselő úrnak adom meg a szót.
Kérdések, észrevételek, válaszok
DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Én a törvényjavaslat 38. § (2) bekezdésével kapcsolatban kérdeznék tisztelettel, ami úgy szól, hogy a menekültügyi eljárásban kétség esetén az elismerését kérő javára kell dönteni. Ez az in dubio pro reo elvnek az érvényesítése.
Köztudott, hogy általában ebben az eljárásban nagy jelentősége van a menekült által elmondott információknak, és azt nagyon nehéz ellenőrizni. Itt a nemzeti érdekek érvényesítését hogyan látják?
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kérdezem, ki kíván még hozzászólni. Szép Béla képviselő úr!
DR. SZÉP BÉLA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Államtitkár Úr! Ha jól számoltam, a jelenleg hatályos törvény elfogadása óta nemcsak rendeletek, hanem négy irányelv is elfogadásra került, aminek való megfelelés feltétlen kötelezettségünk. Ez valóban olyan terjedelmű módosítás, amely indokolja, hogy egy teljesen új törvény kerüljön megvitatásra és elfogadásra.
A javaslatban szereplő törvény megítélésem szerint aggálymentesen alkalmas az általános vitára, ezért javaslom, hogy a tisztelt bizottság is eszerint hozza meg döntését.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Turi-Kovács Béla képviselő úr!
DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz): Köszönöm szépen, kérdésem lenne. Azt szeretném megkérdezni, hogy miután ez az egész társadalmat nagymértékben érinti, az elkövetkező időkben még inkább, volt-e és milyen mértékű társadalmi egyeztetés ebben az ügyben.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Hankó Faragó alelnök úr!
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Nagyon röviden szeretném jelezni, hogy a törvényjavaslatot az SZDSZ részéről mi színvonalasnak, jónak és szükségesnek tartjuk. Úgy látszik, most éppen a tíz éve hatályban lévő törvények új törvénnyel történő fölváltása van napirenden, mert lesz még előttünk ma is és a Ház előtt is fekszik olyan javaslat, amely hasonló szituációba kerül, tehát hogy egy tíz éve hatályban lévő törvényt váltunk fel egy új törvénnyel. Azt gondolom, a váltás ebben az esetben is indokolt - egyébként a másik esetben is -, úgyhogy a törvényjavaslatot mi jónak és támogathatónak tartjuk. Ennek szellemében fogunk a holnapi vitában is részt venni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni? (Nincs ilyen jelzés.)
Szeretnék én hozzászólni, ezért átadom az elnöklést Hankó Faragó alelnök úrnak, és szót kérek.
(Az ülés vezetését dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ), a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Elnök úr, tessék!
DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP): Köszönöm szépen. Valóban tíz éve van hatályban a jelenlegi törvény, és ebben az időszakban részben olyan tapasztalatok gyűltek össze, másrészt pedig európai uniós tagságunk is olyan változásokat tesz szükségessé, amely indokolja, hogy új törvényt alkossunk. Szép Béla képviselőtársam is utalt már azokra az irányelvekre, amelyek meghatározzák a jogalkotás irányát.
Ahogy államtitkár úr is szólt róla, nagyon fontos eleme a törvénynek, hogy megkülönbözteti a három különböző kategóriát: az oltalmazott, a menekült, a menedékes kategóriáját. Szeretném még kiemelni azt, hogy hangsúlyozott szerepet biztosít a területen működő társadalmi szervezeteknek, amikor lehetővé teszi a kapcsolattartást ezekkel a szervezetekkel. Fontos eleme a garanciális szabályok kialakítása, illetve a differenciált szabályozás.
Ennek megfelelően, ahogy azt képviselőtársam is említette, a szocialista képviselőcsoport támogatja a javaslatot.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki kíván még hozzászólni a vitában? (Nincs ilyen jelzés.) Amennyiben további hozzászólás nincs, elnök úr, visszaadom az elnöklést.
(Az ülés vezetését dr. Avarkeszi Dezső (MSZP), a bizottság elnöke veszi át.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Lehet, hogy lesz még hozzászólás; most kérem az államtitkár urat, hogy a kérdésekre válaszoljon.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm a kérdéseket. Magyarország menekülteket kibocsátó ország volt, ezt különösebben nem kell bizonyítani. Maga a genfi egyezmény, amely 1951-ben jött létre, és ennek a jogterületnek a legfőbb szabályait tartalmazza, sem véletlen, hogy 1951-ben jött létre. Maga az egyezmény igen nehezen alkalmazható, hiszen annak a fogalmai nagyon régiek. Ugyan 1967-ben egy kiegészítő jegyzőkönyvet csatoltak az egyezményhez, de ettől sem változott meg ennek a nyelvezete, és mára már azt mondhatjuk, hogy az egyezmény és a kiegészítő jegyzőkönyv nehezen alkalmazható. Az az uniós jogfejlődés pedig, ami ezen a területen volt, igencsak megpezsdítette ezt a kérdéskört.
Turi-Kovács Béla képviselő úrnak tehát azt válaszolom, hogy nemzetközi kötelezettségvállalásunk részeként foglalkozunk ezzel a témával, részben az ENSZ-egyezmény, részben pedig az uniós normák vonatkozásában. Mivel ebben a kérdésben mindeddig társadalmi konszenzus volt, ezt szeretnénk a jövőben is fenntartani. Azon túl, hogy elhelyeztük az interneten magát a javaslatot, és azt lehetett javaslatokkal érinteni, mindenkivel, aki a menekültügy úgynevezett szűk családjába tartozik, egyeztettünk. Van itt néhány kolléga, a jogtudomány jelesei, akik ennek a jogterületnek a szakértői; másik oldalról bevontuk a társadalmi szervezeteket, gyakorlatilag azt a hármat, amelyik leginkább ezzel a kérdéskörrel foglalkozik: a Magyar Helsinki Bizottságot, a Menedék Egyesületet, valamint a Cordelia Alapítványt. S a nemzetközi kötelezettségvállalásunkból fakadóan az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának a folyamatos segítségével készült a szövegünk. Budapesten működik az a regionális központja az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának, amely a szakmai segítséget számunkra megadta, és a Nemzetközi Migrációs Szervezettel is egyeztetéseket folytattunk.
Maga a kérdéskör darabszámát tekintve egyébként egyre kevésbé jelentős, a szónak abban az értelmében, hogy az utóbbi években ezer alatti menekültügyi eljárás volt évente.
Köszönjük a biztató szavakat.
Kontrát képviselő úr jól látja, hogy az elv megfogalmazása a 38. § (2) bekezdésében nem szerepelt eddig a jogrendszerben, az in dubio pro reo elvének az érvényesítése. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának kézikönyve szerinti szöveget vettük át, aminek a lényege az, hogy abban az esetben, ha a bizonyítási eljárás végén 50-50 százalékos a meggyőződés abban a tekintetben, hogy a kérelmező üldöztetése bekövetkezett-e, abban az esetben, tehát kétség esetén fogalmazzuk meg ezt az elvet, ami a kérelmező melletti döntést tartalmazza, összhangban az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának ajánlott gyakorlatával. Az persze egy kérdés, hogy számos ilyen elv, amely az uniós irányelvekből, illetve a Menekültügyi Főbiztosság kézikönyvéből kerül a törvénybe, amely a jogalkalmazásnak egyfajta irányát szabja meg, mennyire értelmezhető a magyar jogalkalmazási gyakorlat számára, hiszen nagyon ritka azon jogterületek száma, ahol ilyen elveket fogalmazunk meg mintegy alapelvi jelentőséggel.
Köszönöm szépen az érdeklődésüket.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni? Kontrát képviselő úr, parancsoljon!
DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Köszönöm államtitkár úr válaszát, elnök úrnak meg a lehetőséget a szólásra.
Ezzel a kérdéssel azt szerettem volna jelezni, mi azt tartjuk aggályosnak, hogy ez a törvényjavaslat sok tekintetben, úgy, ahogy államtitkár úr is elmondta, a menekültek, illetőleg a hozzájuk kötődő szervezetek igényei szerint lett összeállítva, és a hatóságok számára - mi úgy látjuk - nincsenek meg azok a lehetőségek, hogy az információszerzés, biztonsági garanciák érvényesítése tekintetében a nemzeti érdekeket tudják érvényesíteni. Nem tartanánk szerencsésnek, ha menekültek célországává válna ilyen módon Magyarország, a hatóságok pedig bizonytalanságra meg tehetetlenségre lennének kárhoztatva.
Ezt szerettem volna jelezni, és azt is ezzel együtt, hogy ezek nélkül a biztonsági garanciák nélkül mi nem tartjuk elfogadhatónak ezt a törvényjavaslatot.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni? (Nincs ilyen jelzés.) Úgy látom, hogy nem. Államtitkár úr, kíván-e erre reagálni? Parancsoljon!
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Természetesen tisztelettel várjuk mindazon módosító javaslatokat, amelyeket képviselő úr előrevetített ezen biztonsági garanciák megfogalmazásakor. Itt azt jelezném, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal számára elfogadhatóak voltak ezek a garanciák.
A másik oldalról rengeteg szigorítás van a javaslatban a hatályos törvényhez képest, ami arról szól, hogy a kétszeri vagy többszöri menekültügyi eljárás vonatkozásában nagyon komoly szigorítások fogalmazódnak meg. Még azt a magyar jogban viszonylag ritkán átléphető határt is megcélozza a javaslat, amely a felfüggesztő hatálynak a kérdését jeleníti meg. Tehát összességében mi tudjuk igazolni azt, hogy hol szigorítunk és hol lépünk előre az uniós irányelvek mentén. De természetesen a tárgykör minősített többséget igénylő volta is azt indokolja, hogy egyeztessünk ezekben a kérdésekben, és állunk a rendelkezésükre.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ezekután a határozathozatalra kerül sor. Kérem, aki általános vitára alkalmasnak tartja a törvényjavaslatot, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás. - Látható többség.) Köszönöm szépen. Ki az, aki nem tartja általános vitára alkalmasnak? (0) Ilyet nem látok. Ki tartózkodott? (12) A bizottság tehát 12 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak tartotta a törvényjavaslatot.
Szép Béla képviselő urat kérem föl a bizottsági álláspont ismertetésére. Kisebbségi álláspontot kívánnak-e elmondani? (Jelzésre:) Kontrát Károly képviselő úr fogja elmondani a bizottság kisebbségi véleményét.
Köszönöm szépen, a napirendi pontot lezárom.
Soron következik a 2. napirendi pontunk tárgyalása: a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgáló közfelügyeletről szóló törvényjavaslat, amelyet T/2839. számon kaptunk kézhez; a módosító javaslatok megvitatására kerül sor. Huszonhárom pontból áll az ajánlás tervezete.
Az 1. pontban Hankó Faragó Miklós indítványa szerepel. Kérem az előterjesztő képviselőjét, hogy nevének és beosztásának jelzése után válaszoljon, hogy az előterjesztő egyetért-e a javaslattal.
PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Tisztelettel köszöntöm önöket. Pankucsi Zoltán vagyok, a Pénzügyminisztérium számviteli főosztályán dolgozom vezető tanácsosként.
Annyit hadd bocsássak előre, hogy a kormány nem tárgyalta még ezeket a javaslatokat, így PM-tárcaálláspontot tudok képviselni pillanatnyilag.
Az 1. módosító javaslat tekintetében nem értünk egyet.
ELNÖK: Az előterjesztő tehát nem támogatja. Kérdezem a bizottságot. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 2. pontban Göndör István képviselő úr indítványa szerepel. Kérdezem az előterjesztőt.
PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Támogatja. Kérdezem a bizottságot. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 3. pontban szintén Göndör képviselő úr indítványa szerepel. Előterjesztő?
PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Megadom a szót Hankó Faragó alelnök úrnak.
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen. Mi a költségvetési bizottságban már túl vagyunk egy vitán, ott sem támogatta a kormány tisztelt képviselője a javaslatot, pedig szerintem Göndör képviselő úr javaslata jó. Egyrészt számos olyan törvényjavaslat is fekszik előttünk és a korábban, a közelmúltban elfogadott törvények egyre több olyan rendelkezést tartalmaznak, amelyek lehetővé teszik az informatika széles körben történő érvényesülését.
Nem kaptam az előző bizottsági ülésen sem választ arra vonatkozóan, miért lenne problematikus, ha egy ilyen javaslat bekerülne. Ugyanakkor a mellette szóló érvek egyértelműek: egyszerűsíti, gyorsabbá, világosabbá, ésszerűbbé teszi ezeket az eljárásokat, alapvetően technikai módon.
Úgy gondolom, helyes lenne, ha a kormány tudná támogatni; de ha a tisztelt Pénzügyminisztérium nem is, a bizottság tagjait szeretettel kérném arra, hogy támogassák, mert jó javaslat.
ELNÖK: Kérdezem az előterjesztő képviselőjét, kíván-e reagálni a hozzászólásra.
PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Nagyon röviden megindokolnám, miért nem támogatja a Pénzügyminisztérium ezt az álláspontot. Két oka van ennek. Az egyik az, hogy relatíve kicsi azon eljárásoknak a köre, tehát darabszámra kevés az az eljárás, amelynél gyakorlatilag szóba jöhet ez az elektronikus eljárás. Ezzel szembe kell állítani természetesen azt, hogy ennek a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál való kapacitáskiépítése vajon milyen költségekkel jár. Ez az egyik okunk, amiért pillanatnyilag ezt nem tartjuk támogathatónak.
A másik pedig az, hogy figyelembe kell venni azt is, hogy ezen eljárások során rendkívül nagy azon dokumentumok köre, ami kizáróan papíron van meg. Tehát ezen eljárások döntő többsége nem tud a papír formától elszakadni. Ilyen értelemben talán még egy kicsit bonyolítanánk a kamara életét akkor, ha ezen eljárásokban bizonyos információk elektronikus úton jönnének, mások pedig szükségképpen papíron mozognának, hiszen ezeknek a dokumentumoknak és információknak találkozniuk kell. Ezért rövid távon nem tartjuk ezt indokoltnak beépíteni a törvénybe. Természetesen dolgozunk azon a kamarával együtt, hogy hosszabb távon megoldható legyen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A határozathozatalra kerül sor. Az előterjesztő tehát nem értett vele egyet. Kérdezem a bizottságot, ki támogatja. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 4. pontban szintén Göndör képviselő úr indítványa szerepel.
PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja az előterjesztő. Kérdezem a bizottságot. (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
Az 5. pontban Hankó Faragó képviselő úr indítványa szerepel.
PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja. Kérdezem a bizottságot. (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 6. pontban szintén Hankó Faragó Miklós indítványa. Előterjesztő?
PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 7. pontban Göndör István indítványa.
PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 8. pontban szintén Göndör István indítványa. Előterjesztő?
PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja. Hankó Faragó alelnök úr kér szót.
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Az adatvédelmi törvény alapján meg sem lehet tagadni valakitől azt a jogát, hogy betekinthessen a kamarai nyilvántartásba a rá vonatkozó adatok tekintetében. Én azt hiszem, az, hogy a törvényben szerepel és esetleg feleslegesnek tekinthető, ebben az esetben inkább viták elkerülését szolgálja, mint félreérthetőséget. A más jogszabályokban rögzített jogoknak a megismétlése nem feltétlen indokolt, itt viszont egy fontos garanciális jogról van szó. Én úgy gondolom, egy ilyen félmondat ennek a törvénynek a tartalmát már nem bővíti olyan mértékben, ami értelmezési problémát jelentene, garanciális szempontból azonban, úgy gondolom, indokolt lehet. Tehát nem olyan nagy baj szerintem, ha ez szerepel ebben a javaslatban.
ELNÖK: Kérem az előterjesztő képviselőjét, hogy indokolja nemleges álláspontját.
PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Nehéz helyzetben vagyok, hiszen vagy igent, vagy nemet kell mondani. Természetesen a javaslatnak a tartalmával egyetértünk, ugyanakkor jogtechnikailag és kodifikációs szempontból úgy ítéljük meg, hogy ha egyszer ez már általános jelleggel kimondásra került egy más jogszabályban, akkor itt már nem célszerű megismételni, mert valóban ismétlésről van szó. Ezért döntöttünk a "nem" mellett.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az előterjesztő tehát nem támogatja. Kérdezem a bizottságot, ki támogatja. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 9. pontban Hankó Faragó Miklós indítványa. Előterjesztő?
PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja. Kérdezem a bizottságot. (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 10. pontban Göndör István indítványa.
PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 11. pontban Göndör István indítványa.
PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 12. pontban Hankó Faragó Miklós indítványa. Előterjesztő?
PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Ebben a formájában nem tudjuk támogatni.
ELNÖK: Hankó Faragó alelnök úr kér szót.
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen. Ez ugyanaz az indokolás, mint ami elhangzott korábban is. Azt kérdezném akkor, hogy miután ez a hatályos szövegnek nagyjábóli megismétlése, amelyet én benyújtottam, tartalmát tekintve ha tudna nyilatkozni a kormányzat tisztelt képviselője, azért az sokat segítene. Ha tehát más formában, de ugyanilyen tartalommal el tudja fogadni, akkor én tovább nem harcolok, és elfogadom az ön álláspontját.
ELNÖK: Tessék parancsolni!
PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Természetesen a tartalommal egyetértünk. Azt gondoljuk, hogy egy kapcsolódó módosító indítvány mellett ez támogatható a kormány részéről.
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az előterjesztő tehát ebben a formában nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 13. pontban Göndör István indítványa. Előterjesztő?
PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 14. pontban Göndör István indítványa.
PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja az előterjesztő. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 15. pontban Göndör István indítványa.
PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 16. pontban Hankó Faragó Miklós indítványa. Előterjesztő?
PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Ebben a formájában nem tudjuk támogatni.
ELNÖK: Ebben a formában nem. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 17. pontban szintén Hankó Faragó Miklós indítványa. Előterjesztő?
PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Szintén ebben a formában nem tudjuk támogatni.
ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 18. pontban Gegesy Ferenc képviselő úr indítványa. Előterjesztő?
PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Ezt semmilyen formában nem tudjuk támogatni.
ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 19. pontban Göndör István indítványa, összefüggésben áll a 20. ponttal.
PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 21. pontban Göndör István indítványa, összefüggésben a 22. ponttal. Előterjesztő?
PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
S végül a 23. pontban Hankó Faragó Miklós indítványa. Előterjesztő?
PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
Köszönöm szépen, a napirendi pont tárgyalását lezárom. Köszönöm.
Soron következik a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény és egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, melyet T/2480. számon kaptunk kézhez; a módosító javaslatok megvitatására kerül sor. Az ajánlás hetven pontból áll.
Az 1. pontban Kékesi Tibor és Simon Gábor képviselő urak indítványa szerepel. Kérem az előterjesztő képviselőjét, hogy nevének és beosztásának jelzése után válaszoljon arra, hogy az előterjesztő egyetért-e a javaslattal.
DR. GYŐRI ENIKŐ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Jó napot kívánok! Ribaricsné Győri Enikő vagyok, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium osztályvezetője.
Én is azt tudom mondani, hogy a kormány még nem tárgyalta a módosító javaslatokról szóló előterjesztést, így előterjesztői álláspontot tudok mondani. Támogatjuk az 1. pontot.
ELNÖK: Köszönöm szépen, tehát az 1. pontban szereplő indítványt az előterjesztő támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 2. pontban Kékesi Tibor és Simon Gábor indítványa szintén. Előterjesztő?
DR. GYŐRI ENIKŐ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Az előterjesztő egyetért. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 3. pontban szintén Kékesi Tibor, Simon Gábor indítványa. Előterjesztő?
DR. GYŐRI ENIKŐ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 4. pontban szintén Kékesi Tibor, Simon Gábor indítványa. Előterjesztő?
DR. GYŐRI ENIKŐ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
Az 5. pontban Simon Gábor és mások indítványa, amely összefügg a 12. és 66. pontokkal. Előterjesztő?
DR. GYŐRI ENIKŐ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 6. pontban Kékesi Tibor, Simon Gábor indítványa.
DR. GYŐRI ENIKŐ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 7. pontban Simon Gábor és mások indítványa.
DR. GYŐRI ENIKŐ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 8. pontban szintén Simon Gábor és mások indítványa.
DR. GYŐRI ENIKŐ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 9. pontban Kerényi János és Cser-Palkovics András képviselők indítványa. Előterjesztő?
DR. GYŐRI ENIKŐ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Tartalmában elfogadhatónak tartjuk, de mivel részben felülírná az előző módosító javaslatot, ebben a formájában nem támogatjuk; egy csatlakozó módosító indítvány esetében igen.
ELNÖK: Tehát az előterjesztő ebben a formában nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.
A 10. pontban Simon Gábor, Szabó Éva és Szép Béla indítványa.
DR. GYŐRI ENIKŐ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 11. pontban Avarkeszi Dezső és Szanyi Tibor indítványa.
DR. GYŐRI ENIKŐ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 12. pontot elbíráltuk.
A 13. pontban Simon Gábor, Szabó Éva, Szép Béla indítványa. Kérdezem az előterjesztőt.
DR. GYŐRI ENIKŐ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Jelzésre:) Igen, elnézést, vizsgálandó, hogy házszabályszerű-e az indítvány, ezért először erről kell szavaznunk. Ehhez a kérdéshez kíván-e valaki hozzászólni? Megadom Szép Béla képviselő úrnak a szót.
DR. SZÉP BÉLA (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Egyértelmű, hogy olyan módon próbálja a javaslat az adminisztratív terheket csökkenteni, ami mindenképpen csak a javaslattal együtt alkalmazható ésszerűen. Így a megnyitott szakaszokkal feltétlenül összefügg a javaslat.
ELNÖK: Kíván-e más hozzászólni ebben a kérdésben? (Nincs ilyen jelzés.) Akkor először arról döntünk, hogy házszabályszerű-e a javaslat. Aki egyetért azzal, hogy a javaslat házszabályszerű, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás. - Látható többség.) Köszönöm szépen.
Ezekután ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) A bizottság az indítványt támogatja.
A 14. pontban Simon Gábor és mások indítványa, összefüggésben a 28., 39., 50., 51., 53. pontokban foglaltakkal. Kérdezem az előterjesztőt.
DR. GYŐRI ENIKŐ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 15. pontban Simon Gábor és mások indítványa. Előterjesztő?
DR. GYŐRI ENIKŐ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Itt is a házszabályszerűségről kell döntenünk. Kíván-e ehhez valaki hozzászólni? Szép Béla képviselő úr!
DR. SZÉP BÉLA (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Nem akarom ismételni, de itt is az adminisztratív terheket kívánjuk csökkenteni és a hitelezővédelmet szolgálni, s mivel ezek tartalmilag összefüggenek egyébként megnyitott szakaszokkal, sőt ezen túl a Gt. és a csődtörvény szabályaival is, ezért mindenképpen elbírálandó.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérem, először arról szavazzunk, hogy házszabályszerű-e az indítvány. Aki házszabályszerűnek tartja, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság házszabályszerűnek tartja.
Aki egyetért a javaslattal? (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság támogatja a javaslatot.
A 16. pontban Cser-Palkovics András és Kerényi János képviselő urak javaslata. Kérdezem az előterjesztőt.
DR. GYŐRI ENIKŐ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.
A 17. pontban Simon Gábor és mások indítványa.
DR. GYŐRI ENIKŐ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja. (Dr. Répássy Róbert szót kér.) Ez még erre vonatkozott? (Dr. Répássy Róbert: Igen, csak nagyon gyorsan haladunk.) Túl hamar tettem föl szavazásra, vissza fogunk térni a határozathozatalra.
Megadom a szót alelnök úrnak.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Elnézést, csak egy kérdést akartam föltenni; igazából lehet, hogy a módosító javaslat előterjesztőjéhez kellene föltennem a kérdést. Lehet, hogy csak én vagyok tájékozatlan, már régen foglalkoztam ilyen cégjogi kérdésekkel, de mit jelent az, hogy "ellentmondásos okirat"? Milyen az az okirat, amelyik ellentmondásos? Ez valahol definiálva van, hogy mi az ellentmondásos okirat, vagy pedig...?
Az első kérdésem tehát az, hogy van-e ez valahol definiálva, van-e valamilyen értelmező rendelkezés, ami az "ellentmondásos okiratot" megfejti. Vagy pedig, ha nincs ilyen, akkor mégis mit kell ez alatt érteni? Mert az okirat ellentmondásossága számomra nem egészen értelmezhető. Én úgy emlékszem, hogy az okirat vagy tartalmaz valamilyen jogi tényeket, vagy nem tartalmaz. Nem tudom, mit jelent itt az ellentmondásosság.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az előterjesztő képviselőjét kérem meg, hogy válaszoljon.
DR. GYŐRI ENIKŐ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Itt annyit jelent az "ellentmondásos okiratok esetében" betűzés az előterjesztő értelmezése szerint, hogy a cégbejegyzési kérelemmel együtt számos olyan okirat kerül becsatolásra, ami ugyanazt a változást igazolja, de nagyon sokszor előfordul az, hogy mondjuk, más döntés szerepel a taggyűlési jegyzőkönyvben, ehhez képest egy más időponttal került az egységes szerkezetű társasági szerződés időpontja meghatározásra. Ezért ha eltér a kérelemben szereplő időpont attól, ami egyébként az okiratokból akár ellentétesen kiderül, akkor ne kelljen emiatt se elutasítani a kérelmet, sem pedig egyéb eljárásokra kötelezni se a bírót, se az ügyfelet. Tehát ebben az esetben az ügyfél gondosságán alapul, hogy azok az iratok, amelyeket benyújt, egyértelműek legyenek, és egy meghatározott időpontra vonatkozzon az a változás, amit ő bejegyezni kér. Tehát ebből a szempontból nem is szükséges meghatározni, hogy mi az ellentmondásos okirat, mert attól ellentmondásos, mert nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy most melyik időpontot tekinti a változás időpontjának, és ebben kellett egy kisegítő szabály, vagy ebben jó, ha egy kisegítő szabály a cégbírót irányítja a döntés meghozatalakor.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Alelnök úr?
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Most már értem, mi a célja ennek a módosító javaslatnak, de szerintem nem jó a szóhasználat. Mert nem ellentmondásos okiratok vannak, hanem egymásnak ellentmondó okiratok vannak legfeljebb, nem? Itt arról van szó, hogy az egyik okiratban szerepel egy jogilag releváns tény, egy másik okiratban egy annak ellentmondó másik jogilag releváns tény szerepel, de ez nem ellentmondásos okirat. Az ellentmondásos okirat alapján én azt gondoltam, hogy saját magán belül, az okiraton belül van az eltérés; itt valószínűleg arról van szó, hogy két okirat vagy több okirat van, amelyek egymásnak ellentmondanak - de ez nem ugyanaz a helyzet. (Dr. Hankó Faragó Miklós: Igazad van.)
Javaslom, hogy segítsünk a bírói jogalkalmazásban, hogy ez egy pontos kifejezés legyen.
ELNÖK: Megadom a szót az előterjesztő képviselőjének.
DR. GYŐRI ENIKŐ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nincs ellenünkre, ha egy csatlakozó módosító indítvány pontosítja ezt a betűzést. Itt viszont azért lehet egyértelmű, mert többes számot használ a kiegészítés, tehát "ellenmondásos okiratokról" beszél. (Dr. Hankó Faragó Miklós: De akkor ez azt jelenti, hogy több, önmagában ellentmondó okirat van. - Közbeszólások.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki jelentkezés alapján hozzászólni a vitához? Alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Mindenesetre javaslom azt, elnök úr, hogy térjünk vissza a szavazásra, ez egy ügyrendi természetű javaslat, most, hogy már megvitattuk alaposan ezt a problémát. Ha jól emlékszem, az előbb támogatta a bizottság.
ELNÖK: Tehát ne restanciába helyezzük, hanem szavazzunk újból?
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Én azt javaslom, fontolja meg még egyszer a bizottság, hogy ebben a formájában támogatja-e ezt a módosító javaslatot. Én ezt kérem.
ELNÖK: Világos. Jeleztem, hogy az alelnök úr hozzászólása után ismételten szavazásra fogom föltenni a kérdést. Megkérdezem, ki az, aki támogatja a módosító javaslatot. (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság támogatta.
Soron következik a 18. pont, összefüggésben a 32. ponttal, Kékesi Tibor és Simon Gábor javaslata. Kérdezem az előterjesztőt.
DR. GYŐRI ENIKŐ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 19. pontban szintén Kékesi Tibor és Simon Gábor indítványa. Előterjesztő?
DR. GYŐRI ENIKŐ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 20. pontban Simon Gábor és mások indítványa. Előterjesztő?
DR. GYŐRI ENIKŐ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 21. pontban Kékesi Tibor és Simon Gábor indítványa, összefüggésben a 26. pontban szereplő javaslattal. Kérdezem az előterjesztőt.
DR. GYŐRI ENIKŐ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 22. pontban Kékesi Tibor és Simon Gábor indítványa. Előterjesztő?
DR. GYŐRI ENIKŐ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 23. pontban Kerényi János indítványa. Kérdezem az előterjesztőt.
DR. GYŐRI ENIKŐ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.
A 24. pontban Kékesi Tibor és Simon Gábor javaslata. Előterjesztő?
DR. GYŐRI ENIKŐ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 25. pontban szintén Kékesi Tibor és Simon Gábor indítványa. Kérdezem az előterjesztőt.
DR. GYŐRI ENIKŐ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 26. pontot elbíráltuk.
A 27. pontban Cser-Palkovics András és Kerényi János indítványa. Kérdezem az előterjesztőt.
DR. GYŐRI ENIKŐ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A korábbihoz hasonlóan magát az indítványt azért nem tudjuk támogatni, mert ebben az esetben az egyéni céget kivenné az egyszerűbb elbírálási lehetőségek alól, tehát ebben az esetben egyéni cég esetén is csak cégbíró járhatna el. Ezt is egy kapcsolódó módosító indítvánnyal tudnánk támogatni, ha úgy szólna a bekezdés, hogy "közkereseti társaság és betéti társaság esetében akkor is, ha a létesítő okirata nem szerződésminta alapján készült, továbbá az egyéni cég esetében a változásbejegyzési kérelem érdemi vizsgálatát..." s a többi, s a többi. Tehát jelen formájában nem, de egyébként egy csatlakozó módosító javaslattal igen.
ELNÖK: Értem. Tehát ebben a formában nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.
A 28. pontot elbíráltuk.
A 29. pontban Simon Gábor és mások indítványa. Előterjesztő?
DR. GYŐRI ENIKŐ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 30. pontban Simon Gábor és mások indítványa, először itt is a házszabályszerűségről kell szavaznunk. Előterjesztő?
DR. GYŐRI ENIKŐ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. Ki az, aki házszabályszerűnek tartja az indítványt? (Szavazás.) A bizottság házszabályszerűnek tartja.
És ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 31. pontban Simon Gábor és mások indítványa. Előterjesztő?
DR. GYŐRI ENIKŐ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 32. pontot elbíráltuk.
A 33. pontban Simon Gábor és mások indítványa. Előterjesztő?
DR. GYŐRI ENIKŐ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 34. pontban Simon Gábor és mások indítványa. Előterjesztő?
DR. GYŐRI ENIKŐ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Egyetért vele. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 35. pontban Simon Gábor és mások indítványa. Előterjesztő?
DR. GYŐRI ENIKŐ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Egyetért vele. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 36. pontban Simon Gábor, Szabó Éva és Szép Béla indítványa. Előterjesztő?
DR. GYŐRI ENIKŐ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Egyetért vele. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 37. pontban szintén Simon Gábor, Szabó Éva és mások indítványa. Előterjesztő?
DR. GYŐRI ENIKŐ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 38. pontban Kerényi János, Rubovszky György és Cser-Palkovics András indítványa. Előterjesztő?
DR. GYŐRI ENIKŐ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.
A 39. pontot elbíráltuk.
A 40. pontban Simon Gábor és mások indítványa. Előterjesztő?
DR. GYŐRI ENIKŐ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 41. pontban Kékesi Tibor és Simon Gábor indítványa. Előterjesztő?
DR. GYŐRI ENIKŐ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 42. pontban Simon Gábor, Szabó Éva és Szép Béla indítványa. Előterjesztő?
DR. GYŐRI ENIKŐ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 43. pontban Simon Gábor és mások indítványa. Előterjesztő?
DR. GYŐRI ENIKŐ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 44. pontban Simon Gábor és mások indítványa. Előterjesztő?
DR. GYŐRI ENIKŐ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 45. pontban Simon Gábor és mások indítványa. Előterjesztő?
DR. GYŐRI ENIKŐ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 46. pontban Simon Gábor, Szabó Éva, Szép Béla indítványa. Előterjesztő?
DR. GYŐRI ENIKŐ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 47. pontban Simon Gábor és mások indítványa. Előterjesztő?
DR. GYŐRI ENIKŐ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 48. pontban Simon Gábor és mások indítványa. Előterjesztő?
DR. GYŐRI ENIKŐ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 49. pontban Simon Gábor és mások indítványa. Előterjesztő?
DR. GYŐRI ENIKŐ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
Az 50. pontot elbíráltuk; az 51. pontot szintén.
Az 52. pont következik, Cser-Palkovics András és Kerényi János indítványa. Előterjesztő?
DR. GYŐRI ENIKŐ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.
Az 53. pontot elbíráltuk.
Az 54. pontban Simon Gábor és mások indítványa. Előterjesztő?
DR. GYŐRI ENIKŐ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
Az 55. pontban Simon Gábor és mások indítványa. Kérdezem az előterjesztőt.
DR. GYŐRI ENIKŐ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
Az 56. pontban Kékesi Tibor és Simon Gábor indítványa. Kérdezem az előterjesztőt.
DR. GYŐRI ENIKŐ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
Az 57. pontban Kerényi János és Rubovszky György indítványa.
DR. GYŐRI ENIKŐ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kerényi képviselő úr kér szót.
DR. KERÉNYI JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Indoklást kérek, hogy miért nem támogatja a kormány ezt a módosító javaslatot. Mert tulajdonképpen az egész törvényjavaslatnak ez egy lényeges pontja, mi nem tudunk egyetérteni a további egyszerűsítéssel, pontosabban a törzstőke leszállításával. Mert mindannyian, képviselők számtalanszor találkozunk olyan gondokkal, a cégek fantomizálódásával, hogy cégek két-három hónap működés után egyszerűen eltűnnek. Ha még további könnyítést adunk a törzstőke leszállításával, akkor gyakorlatilag ez a probléma még hatványozódni fog.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Hankó Faragó alelnök úr!
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen. Én a javaslattal nem értek egyet. A jelenlegi 3 millióról a kormány először 500 ezerre csökkentette volna az alapítási összeget, majd most a módosítást elfogadva 1 millió forint lesz, ha a többség véglegesen így dönt.
A probléma, amelyet a tisztelt képviselő urak fölvetnek, valódi probléma, csak ez a módosítás nem oldja meg. Mindannyian tudjuk, hogy önmagában a cégalapításnak a törvényben előírt összege, a minimumtőke semmilyen szempontból nem jelent garanciális védelmet, hiszen ha egy céget megalapítanak, néhány nap alatt könnyű könyvelési technikával ki lehet vonni azt az összeget.
Azt hiszem, nagyon sok olyan szabályt lehet és szükséges is egyébként alkotni, ilyen például a körbetartozások kapcsán is szerepel az előttünk fekvő törvényjavaslatok némelyikében, és számos más szabályt érdemes megvizsgálni és kell alkotni, amely akár hitelezővédelmi, akár tőkepiaci szempontból védelmet nyújt. De önmagában az alaptőkének az ilyen típusú megváltoztatása vagy fenntartása véleményem szerint nem oldja meg a problémát, én tehát ezért nem fogom ezt javasolni, mert ugyanakkor meg egyfajta technikai nehézséget jelent, és ennek a törvénynek deklaráltan az a célja, hogy a kis- és középvállalkozásokat is támogassa, és a piacrajutási lehetőségeiket növelje. Ez egy adminisztratív nehézséget jelent, de érdemit nem, és visszaélni pedig nem emiatt vagy ennek hiányában lehet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérem az előterjesztőt, reagáljon a vitában elhangzottakra.
DR. GYŐRI ENIKŐ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Én is Hankó Faragó úrnak a gondolatmenetéhez csatlakoznék, hogy a törvényjavaslat egyik legfontosabb célja az adminisztratív terheknek a csökkentése. Nem vitatott az a tény, hogy önmagában a jegyzett tőke a piacra lépés tekintetében csupán egy adminisztratív terhet jelent, egy feltételnek a teljesülését, azonban a magyar jogban sosem volt olyan kötelezettség, hogy ezt a jegyzett tőkét folyamatosan rendelkezésre kell tartani.
A törvényjavaslat is abból indult ki, hogy a cégek működése szempontjából nem a jegyzett tőke jelenti az elsődleges fontos kritériumot, hanem az, hogy megteremtsük a cégek átlátható és biztonságos működését. Ennek komoly lépéseit megtette már a nyáron hatályba lépett új társasági törvény, illetve a csődtörvénynek a módosítása, amely több ponton is szigorítja és pontosítja a tagoknak és a vezető tisztségviselőknek a felelősségét a társaság vagyonával szemben, illetve a hitelezőkkel szembeni magatartásban. A napokban fogadta el az Országgyűlés a büntető törvénykönyvnek azt a módosítását, amely egy régi igényt kielégítve felülvizsgálta a gazdasági bűncselekményekre vonatkozó törvényi tényállásokat, és reményeink szerint ez hathatós védelmet és visszatartó erőt fog jelenteni szintén a cégek működésében. Illetve jelenleg tárgyalja a tisztelt Országgyűlés a jogügyletek biztonságának erősítéséről szóló törvényjavaslatot, amely szintén azt a célt szolgálja, hogy az ügyvédek és a közjegyzők számára az okiratkészítés, -szerkesztés és ezen belül is a társasági szerződés ellenjegyzése során, illetve közokiratba foglalása során olyan ellenőrzési jogköröket biztosít a szabályozás és az állam, amely önmagában is képes azt kiszűrni, hogy komolytalan, illetve a joggal ellentétes alapítások megtörténjenek.
Ezen kívül fölhívom arra a figyelmet és utalnék arra, hogy önmagában a jegyzett tőke módosítását nem elszigetelt rendelkezésként kell tekinteni, hanem egy magasabb szemléletből. Visszautalok a már hatályban lévő tagokkal és vezető tisztségviselőkkel szembeni felelősségre, illetve arra, hogy e törvényjavaslat szerint is 2008. január 1-jétől ingyenesen honlapon hozzáférhető lesz a Cégközlöny valamennyi lapszáma, ami azt jelenti, hogy mindenféle nehézség nélkül a hitelezők, illetve a piaci szereplők naprakész információt tudnak szerezni az ügyfeleikről és a partnerekről.
Valamint az az 1 millió forintos javaslat, amelyet el tudott fogadni az előterjesztő, komoly előrelépést jelent abban a tekintetben, hogy megszünteti azt a versenyhátrányt, ami jelenleg fennáll akár a környező országok szabályozásával szemben is. Így az 1 millió forint elfogadható, azonban a 3 millió forintos javaslatot nem tudtuk elfogadni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kerényi képviselő úr kért szót. Parancsoljon!
DR. KERÉNYI JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen. Én el is tudom fogadni ezt a magyarázatot, és meg is tudom érteni, de próbálják azoknak a mezőgazdasági termelőknek ezt elmagyarázni, azok meg fogják-e érteni ezt, amikor a különböző fantomcégek nem fizetik ki a beszállítás értékét. Nekik hiába magyarázom én el ugyanilyen módon ezt, ők nem fogják ezt megérteni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki részt venni ebben a vitában? (Nincs ilyen jelzés.) Nem, akkor a határozathozatal következik.
Az előterjesztő tehát nem ért egyet az 57. pontban lévő javaslattal. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.
Az 58. pontban szintén Kerényi János és Rubovszky György javaslata szerepel. Előterjesztő?
DR. GYŐRI ENIKŐ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
Az 59. pontban Simon Gábor, Szabó Éva és Kékesi Tibor indítványa. Előterjesztő?
DR. GYŐRI ENIKŐ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 60. pontban Kerényi János és Rubovszky György indítványa. Előterjesztő?
DR. GYŐRI ENIKŐ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.
A 61. pontban Simon Gábor, Szabó Éva és Szép Béla indítványa. Előterjesztő?
DR. GYŐRI ENIKŐ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 62. pontban Simon Gábor és mások indítványa. Előterjesztő?
DR. GYŐRI ENIKŐ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 63. pontban Simon Gábor és mások indítványa. Előterjesztő?
DR. GYŐRI ENIKŐ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 64. pontban Cser-Palkovics András és Kerényi János indítványa.
DR. GYŐRI ENIKŐ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 65. pontban Simon Gábor, Szabó Éva és Szép Béla indítványa. Előterjesztő?
DR. GYŐRI ENIKŐ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Szeretném felhívni a figyelmet, hogy van egy megjegyzés az ajánlásban: "A módosító javaslatban feltehetően elírási hiba van, a mellékletek jelölése nem római számmal történik." Azt javaslom, miután mind Simon Gábor, mind Szép Béla itt van, hogy ha egyetértenek ezzel a megjegyzéssel, akkor mondják jegyzőkönyvbe, hogy elírás történt, és arab számokkal kell jelezni. (Dr. Simon Gábor és dr. Szép Béla: Elírás.) Köszönöm szépen.
Ilyen módon ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 66. pontot elbíráltuk.
A 67. pontban Simon Gábor, Szabó Éva és Szép Béla indítványa, összefüggésben a 68. ponttal. Előterjesztő?
DR. GYŐRI ENIKŐ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 69. pont összefügg a 70. ponttal. Előterjesztő?
DR. GYŐRI ENIKŐ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Mind a kettőt támogatjuk.
ELNÖK: Támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 65. pontra térjünk vissza. A megjegyzés szerint itt tehát egy elírási hiba van, merthogy a mellékletek jelölése nem római számmal történik. Az előterjesztőnek ezzel kapcsolatban más az álláspontja?
DR. GYŐRI ENIKŐ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen. Lehet, hogy én értem félre, de a módosító indítvány arról szól, hogy a törvényjavaslat 1. számú mellékletének, amelyik kicseréli a cégtörvény 3. számú mellékletét, annak van egy I. és egy II. része. Az I-es, amely minden esetben csatolandó irat, és a II-es, amit a jogi képviselő vizsgál meg. És ide, a II. pont alá kerülne be egy új pont, a 14., és az előző pontok számozása is arab számmal van. Úgyhogy nem értettem igazából a megjegyzést, hogy mi lehet a gond, mert én úgy látom, hogy következetes a módosító indítvány.
ELNÖK: Elnézést kérek, de itt 1. számú mellékletről van szó és a melléklet II. pontjáról. Akkor ez így nem jó, akkor a szöveg nem jó alapvetően.
Javaslom, hogy térjünk majd vissza erre a pontra, amikor a kapcsolódó módosító indítványokat tárgyaljuk, és ha szükséges, akkor a mostani szavazatunkat meg tudjuk változtatni. Kérem, hogy erre hívják majd föl a figyelmet az apparátus részéről. De most ezért nem változtatjuk meg a szavazatunkat. Köszönöm szépen.
Más észrevétel nincs. Köszönöm a segítséget, a napirendi pont tárgyalását lezárom.
Soron következik a vállalkozói körbetartozások mérséklése céljából történő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat, melyet T/2914. számon kaptunk kézhez; az általános vitára kerül sor.
Kérem az előterjesztő képviselőjét, hogy nevének és beosztásának jelzése után röviden tájékoztasson minket a törvényjavaslatról. Tessék parancsolni!
Dr. Krausz Zsuzsanna (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. KRAUSZ ZSUZSANNA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Köszönöm szépen. Krausz Zsuzsanna vagyok, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium képviseletében, főosztályvezető-helyettes.
A törvénymódosítási javaslat előterjesztésére az Országgyűlés tavaly decemberben hozott határozata alapján került sor. A parlament felkérte a kormányt, hogy vizsgálja meg a vállalkozói körbetartozások mérséklésének helyzetét, végezze el a szükséges társadalmi és szakmai egyeztetéseket, és ennek eredményeképpen terjesszen a parlament elé egy törvénymódosítási csomagot. Ez a törvénymódosítási javaslat készült el.
Ugyanakkor ennek a javaslatnak az elkészítésével a kormányzat nem fejezi be a körbetartozások visszaszorítására tett intézkedéseit, hiszen 2007-2008-ban számos olyan koncepciót és intézkedést fog megvizsgálni, ami az elképzeléseink szerint szintén alkalmas a körbetartozások jelenségének visszaszorítására. Ebben a körben említeném meg a bírósági végrehajtás szabályainak felülvizsgálatát, az egyes közigazgatási perek eljárási szabályainak áttekintését vagy az elektronikus fizetési meghagyás bevezetésének lehetőségét, és tervbe vette a kormányzat egy központi közbeszerzési adatbázis megvalósításának vizsgálatát is.
A konkrét törvénymódosítási javaslat három törvény módosítását célozza: a csődtörvény, a közbeszerzési törvény és a polgári törvénykönyv módosítására teszünk ebben javaslatot. A csődtörvény módosításával a felszámolási eljárás kezdeményezésére vonatkozó hatályos szabályok változnának annyiban, hogy a felszámolási eljárás megindítását követően a rosszhiszemű és nem fizető adós már nem lenne abban a helyzetben, hogy a követelés jogosságát vagy összegszerűségét vitathassa, ez a jogosítvány a felszámolási eljárás kezdeményezésével megszűnne. Viszont ha csak egyszerű mulasztás miatt nem fizetett, polgári perben ezt visszakövetelhetné.
A közbeszerzési törvény módosítása a vállalkozók és az alvállalkozók jogi pozíciójának erősítésére és a közbeszerzési szerződések átláthatóságának erősítésére irányul. A vállalkozó, alvállalkozó pozíciójának erősítésére szolgálnak azok a szerződésre vonatkozó javaslatok, amelyek kimondják, hogy közbeszerzésben kötött szerződésnél nem lehet a szerződésszegés jogkövetkezményeit sem korlátozni, sem kizárni, a késedelmi kamat számítására vonatkozó szabályoktól a jogosult terhére nem lehet eltérő rendelkezésekben megállapodni, és a beszámítás tekintetében csak a vállalkozó által elismert követelés szempontjából lesz lehetőség a javaslat elfogadását követően.
A nyilvánosságot erősítik a törvénynek azok a módosításai, amelyek kötelezővé teszik a honlappal rendelkező megrendelők számára, hogy a közbeszerzési szerződést a honlapjukon közzétegyék, továbbá amelyek kimondják, hogy a szerződés teljesítését, illetőleg az ellenszolgáltatás megfizetését és az erre vonatkozó információkat a kötelező jogszabályi tájékoztatások mellett szintén a honlapon is meg kell jelenítenie a megrendelőnek, ami nyilvánvalóan egy nagyon fontos tájékoztatás a közbeszerzési piac szereplői számára.
Nagyon fontos új jogintézmény kerül bevezetésre, ez pedig a teljesítés elismerésének, illetőleg megtagadásának jogintézménye, ami eddig hiányzott a közbeszerzések jogi szabályozásából.
A Ptk. módosításával a vállalkozási szerződések vállalkozóit kívánja erősíteni az előterjesztő, illetőleg a kormányzat, mégpedig azzal, hogy törvényes zálogjogot kíván alapítani a vállalkozó számára a vállalkozási szerződésből eredő díjkövetelése erejéig, amelyet a megrendelő ingatlanára jogosult bejegyezni, és amely kötelezettség az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel keletkezik.
Annyit még hozzátennék, hogy ez a törvénymódosítási javaslat számos szakmai és társadalmi egyeztetésen ment át. Az építőipari szervezetek közül nagyon jelentős szakmai szervezetek támogatták, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát, a VOSZ-t, az Iposzt említeném, de támogatta a Közbeszerzések Tanácsa és a Magyar Bankszövetség és a Magyar Nemzeti Bank is.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megnyitom a vitát. Ki kíván hozzászólni? (Senki sem jelentkezik.) Nem látok jelentkezőt, akkor a határozathozatalra kerül sor.
Aki a javaslatot általános vitára alkalmasnak tartja, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nagy többséggel általános vitára alkalmasnak tartotta.
Köszönöm szépen a segítséget.
Szeretném jelezni, hogy ennél a szavazásnál már Dorkota Lajos helyettesítette Salamon Lászlót.
A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2714. szám)
Rátérünk az 5. napirendi pont tárgyalására: zárószavazások előkészítése. Mint a napirendi szavazásnál jeleztem, ez csak egy alpontból áll: a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, melyet T/2714. számon kaptunk kézhez.
A bizottság kíván benyújtani egy zárószavazás előtti módosító javaslatot. Kérem a kormány képviselőit, hogy nevük, beosztásuk jelzése után nyilatkozzanak arról, támogatják-e a módosító javaslat benyújtását.
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Jó napot kívánok! Dr. Svastics Andrea főtanácsos és Zarándy Tamás főosztályvezető-helyettes, a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumból.
Támogatjuk a javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e valaki hozzászólni? (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok jelzést.
Ki ért egyet azzal, hogy benyújtsa a bizottság ezt az indítványt? (Szavazás.) A bizottság benyújtja ezt az indítványt.
Köszönjük szépen a segítségüket.
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről
Soron következik a 6. napirendi pont: döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, a büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, amelyet T/2785. számon kaptunk kézhez. Bárándy Gergely, Avarkeszi Dezső, Csákabonyi Balázs, Suchman Tamás, Szabó Zoltán és Arató Gergely képviselők önálló indítványa.
Megadom a szót Bárándy Gergelynek, és kérem, röviden indokolja a törvényjavaslat benyújtását.
Dr. Bárándy Gergely (MSZP) szóbeli kiegészítése
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Magamtól is, de a kérésnek megfelelően is nagyon röviden fogom indokolni, tekintettel arra, hogy egyelőre a bizottságnak a tárgysorozatba-vételről kell dönteni, az általános vitára alkalmasságról későbbi időpontban fog a bizottság dönteni.
Azt kívánom csupán elmondani, hogy a több mint tízoldalas indokolásban mindazokat a szempontokat fölsoroltuk, ami miatt ez a javaslat alkotmányos, kiállja majd az alkotmányossági próbát; az aktualitásával kapcsolatban is részletes indokolást tartalmaz a javaslat általános és részletes indokolása; s azt gondolom, egyébként pedig magyarázni sem kell, hogy az időszerűsége miért indokolt.
Úgy gondolom, a tisztelt ellenzéki képviselőtársaim is talán egyetértenek abban, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozni kell. Nyilván esetleges aggályuknak majd az általános vitában hangot tudnak adni. Ezért kérem a tisztelt bizottságtól, hogy vegye tárgysorozatba az előterjesztést.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megnyitom a vitát. Ki kíván hozzászólni? Répássy alelnök úrnak adom meg a szót.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Részben a nyilvánosságban lefolytattuk már ezeket a vitákat. Megítélésünk szerint az az alkotmányossági vagy alkotmányjogi megítélése ennek a problémának nem változott, tehát nincs olyan változás, amire lehetne alapozni egy ilyen törvényjavaslatot. Annak idején a "gyűlöletbeszéd" megjelölésű bűncselekmény tekintetében az Alkotmánybíróság egyébként ritka egyhangú döntéssel, tehát különvélemények nélkül utasította el azt a törvényjavaslatot, és ezek az alkotmányossági problémák, mivel az alkotmány nem változott és a jogi szabályozás, a jogi környezet nem változott, ezek még fennállnak. Tehát szerintünk ez a javaslat ugyanúgy alkotmányosan aggályos; ez a minimum, hogy ezt ki lehet jelenteni, hogy alkotmányosan aggályos, de egyes részei szerintem kifejezetten alkotmányellenesek.
A magam részéről a javaslatnak a (2) bekezdését, illetőleg ennek a "gyalázkodás" nevű bűncselekménynek a megfogalmazásával, tényállási megfogalmazásával a (2) bekezdést és a (3) bekezdést kifejezetten alkotmányellenesnek tartom.
A (2) bekezdésben - csak azok számára, akik esetleg nem ismerik ezt a javaslatot, szeretném emlékeztetni önöket - arról van szó, hogy egy testmozdulattal követi el a bűncselekményt valaki. Tehát az első részében, az (1) bekezdésben a verbálisan elkövetett bűncselekményről, a (2) bekezdésben egy testmozdulattal, egy gesztussal elkövetett bűncselekményről van szó. Ennek a megfogalmazása különösen aggályos: "önkényuralmi rendszerre vagy eszmére emlékeztető vagy utaló testmozdulat". Tehát egy olyan testmozdulat, amely egy önkényuralmi rendszerre vagy egy önkényuralmi eszmére emlékeztet. (Derültség az ellenzéki képviselők részéről.) Azt hiszem, ez elég bonyolult megfogalmazás. Illetve nemcsak hogy bonyolult, hanem a jogbiztonságot sérti az ilyen megfogalmazás. Egyszerűen nem lehet ilyen megfogalmazással élni; a büntetőjog egyik alapelve a nullum crimen sine lege elve. Nem lehet olyan bűncselekményt elkövetni, amelyet a jogalkotó sem képes megfogalmazni, és itt azért elég problémás lesz, hogy hogyan fogják ezt a gyakorlatban értelmezni.
A (3) bekezdéssel kapcsolatban pedig - megint csak azok kedvéért, akik esetleg nem ismerik olyan részletesen ezt a javaslatot - arról van szó, hogy egy speciális büntethetőséget kizáró ok van benne: amennyiben ezt az előbb említett gyalázkodó kifejezést vagy testmozdulatot politikai párttal vagy politikai közszereplést is folytató társadalmi szervezettel kapcsolatban, közszereplésükkel összefüggésben alkalmazzák, és úgy, hogy... - próbálom kifejteni a szövegből, hogy mi a lényeg -, amely alkalmas arra, hogy a lakosság e csoportjához tartozó tagok becsületét vagy emberi méltóságát megsértse. Itt tehát arról van szó - most nem akarok példákat mondani, de arról van szó -, hogy valakit, aki egyébként önmagában nem politikai közszereplő, tehát itt nem politikusról van szó, hanem valaki, aki ehhez a társadalmi szervezethez vagy politikai párthoz tartozik, de hangsúlyozom, nem közszereplő, egy magánemberről is van szó, és neki a becsületét megsértik, akkor ez nem büntethető. Hangsúlyozom, hogy kizárólag a példa kedvéért - és a jegyzőkönyvben is szeretnék már előre elhatárolódni saját kifejezéseimtől (Derültség.) -, de a lényeg az, hogy ha valaki, mondjuk, azt mondja, hogy "büdös német", az a becsületet csorbítaná, de az, hogy "büdös MSZP-s", azt nyugodtan megtehetik, mert az MSZP-hez való tartozás említése ez alapján a szabály alapján nem büntetendő; lehet, hogy "büdös fideszest" kellett volna mondanom (Dr. Bárándy Gergely: Lehet.), elnézést kérek.
De a lényeg az, hogy itt az alkotmánynak abba az alapelvébe vagy abba a szabályába ütközik bele ez a szabály, hogy amikor a diszkrimináció tilalmáról beszélünk, akkor nemcsak a vallási, etnikai hovatartozásról van szó, hanem a politikai meggyőződés is ugyanúgy védendő, a politikai meggyőződése alapján sem lehet valakit diszkriminálni, és ilyen értelemben itt különbséget tesz szerintem ez a javaslat a között, hogy valaki egy politikai szervezethez tartozik, vagy akár, mondjuk, egy egyházhoz vagy egy etnikai kisebbséghez tartozik. Ebben a tekintetben különbséget tesz; az egyik sérelmére elkövetett gyalázkodás büntetendő lenne, a másik sérelmére elkövetett gyalázkodás nem büntetendő. És hangsúlyozom, hogy nem politikai közszereplőkről van szó, akiket alkotmányosan egyébként nagyobb tűrésre kötelezett az Alkotmánybíróság - teljesen joggal.
Tehát összefoglalva: ha pontról pontra vagy bekezdésről bekezdésre akarok menni, akkor az (1) bekezdés alkotmányosan aggályos megítélésem szerint. A (2) és a (3) bekezdés kifejezetten alkotmányellenes.
Ez az álláspontunk, ezért szerintem sajnos tárgysorozatba-vételre sem alkalmas ez a törvényjavaslat.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Hankó Faragó alelnök úr!
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen. Mindenképpen nagyra értékelem az előterjesztők törekvését, mert egy létező, súlyos problémára szeretnének megoldási javaslatot kínálni, és ezeket a megoldási javaslatokat, úgy gondolom, kötelezettségünk is érdemben figyelembe venni, és a lehetőség szerint a legjobbat megtalálni. Azonban részben valamelyest osztva az előttem elhangzott kritikai észrevételeket, a tárgysorozatba-vételre vonatkozóan nem tudok igennel szavazni a frakciónk nevében.
Én inkább arra szeretném fölhívni a figyelmet, az ellenérvek közül azt szeretném kiemelni, hogy az Alkotmánybíróság két korábbi határozatában nagyon világosan - egy jó egynéhány évvel ezelőttiben, bocsánat, most nem fogom tudni emlékezetből idézni a határozat számát, de a korábbi gyűlöletbeszéd tényállásra vonatkozó Ab-döntésben is - egyértelműen utalt arra, fölhívja a jogalkotó figyelmét arra, hogy más jogágakban kell megpróbálni a jelenlegi alkotmányos szabályozás mellett megtalálni a megfelelő megoldást. Azaz szabálysértési és polgári jogi eszközöket tartott lehetséges megoldásként elfogadhatónak. Azt hiszem, nagy valószínűséggel nekünk azt kellene megpróbálnunk, hogy minimum ezekkel együtt, esetlegesen valamilyen büntető tényállással együtt, de további más jogágakban megfogalmazott tényállásokkal együtt próbáljunk megoldást adni.
Tartok tőle én is, hogy ma nem lehet olyan Btk.-módosítást megfogalmazni, amely Btk.-módosítás az alkotmányosság próbáját kiállná. Ezt az Alkotmánybíróság előtti többszöri kísérlet mondatja velem. Én tehát nem látok erre esélyt.
Arra viszont igen, hogy akár a polgári jog, akár a szabálysértési jog eszközeivel találjunk megoldásokat. Én inkább erre szeretném biztatni a tisztelt előterjesztőket. Ebben a formájában így most én nem tudom támogatni sajnos.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki kíván még részt venni a vitában? (Senki sem jelentkezik.) Ha más nem, akkor az előterjesztőknek adom meg a szót, először Suchman Tamás képviselő úrnak, utána Bárándy Gergely képviselő úrnak.
DR. SUCHMAN TAMÁS (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Lehetséges, hogy azzal kellett volna fordulni a parlament e fontos bizottságához, hogy együtt alkossunk meg egy olyan törvényt, amely a valóság és a védendő társadalmi magatartás ellen fellépők és az ezt elítélők vagy azáltal szenvedők részére valamiféle oltalmat nyújt. Mert az a kutyakomédia, ami tizenhét éve folyik ebben az országban e tárgyban, azt gondolom, jó lenne, ha egyszer befejezésre kerülne.
Ugye, ismerjük, hogy minden olyan országban, ahol a fasizmus történelmi valóság volt Európában, létezik ilyen törvény, amelyet általában az Auschwitz-Lüge, Auschwitz tagadása törvényi tényállás fémjelez. Németországban, Ausztriában és kissé eltérő formában Olaszországban. Az Európai Unió ezen három országában az alkotmánybíróság és a törvényalkotók megtalálták a közös utat.
Azt gondolom, tiszteletben tartva Hankó Faragó Miklós úr javaslatát, hogy sem a szabálysértési, sem a polgári út nemhogy nem eléggé hatékony, hanem nincs egyensúlyban azzal az okozott erkölcsi kárral, ami a demokráciát éri, amikor Magyarországon szabadon és nyugodtan lehet, egyébként büntetőszankció nélkül zsidózni.
Különös hangsúlyt ad ennek az egész ügynek és indokolja, hogy nem olyan történelmi időkbe tekintünk vissza, amikor is a szereplők már nem élnek, hanem olyan időkbe tekintünk vissza, amikor még élnek azok az emberek, akiknek a szerintem elkövetett bűncselekmények különös erkölcsi kárt és különös sérelmeket okoznak. Azt gondolom, a demokratikus magyar parlamentnek erre tekintettel kellene ezeket a szabályokat meghozni. Más kérdés, hogy egyébként általánosnak, generálisnak kell lenni a szabályozásnak, de van egy ilyen védendő területe, időbeli, személyi elhatárolása is ennek, hogy védelmet kell nyújtani a társadalom azon tagjainak a méltóságát, becsületét, tisztességét sértő cselekményekkel szemben, mely ma az utcán valóság.
Én, ha az ellenzéki párt képviselője lennék, én segítséget nyújtanék ebben az ügyben, és nem húznám magamra, most már sokadszor, hogy elutasítja ezeket a javaslatokat, mert utána az a vita, amelyben én sosem vettem részt, és ma is van erkölcsi alapom így beszélni, akkor azzá válik, hogy egyik akarja, a másik ellenzi, az egyik védekezik, a másik magára húzza, hogy miért is nem szeretné, miért is nem akarja.
Én előterjesztőként mondom azt, hogy ma visszavonom, üljünk le együtt, és alkossunk egy olyan törvényi tényállást, amelyik átmegy. De azt nem akarom és nem is fogom soha elfogadni, még egyszer visszatekintve az első benyújtott törvényjavaslat sorsától, '91-től, hogy ez a kérdés Európa más demokratikus országaiban nemcsak a büntető törvénykönyvben, hanem ráadásul még eljárásjogi következményekkel is jár, lásd Ausztriában gyorsított eljárással, és ismerünk ítéleteket, amelyek egyértelművé teszik a fasizmusról vagy a náci ideológiáról való véleményeket.
És elnézést kérek Répássy képviselőtársamtól, de az már humor, de nem ide való humor, hogy nem tudjuk, melyik az a náci karlendítés, amelyik egyébként másokban rettenetet kelt és keleszt, és nem gondolom, hogy a továbbiakban is tűrni kell, akár a Kossuth téren, akár a futballmeccseken, akár Kaposváron az utcán, akár most nemrégiben Marcaliban Bernáth Aurél szobra előtt, hogy a magyar demokrácia, újkori demokrácia történetének tizenhetedik évében lehet nyilas karlendítéssel tisztelegni egy szobor előtt.
Alkotmánybírósági ítéletekre visszatérve. Az Alkotmánybíróság nem egy az egyben a most írásba foglalt törvényjavaslat szövege és szelleme szerint hozta meg ítéletét. Talán annyi politikai kompromisszumot lehetne kötni, hogy bízzuk az Alkotmánybíróságra, hogy most ez kiállja-e a próbáját, tekintettel arra, hogy ha összehasonlítjuk, az általános és részletes indoklásban benne vannak azok a passzusok, amelyek eltérítik.
Én a Fidesz-Magyar Polgári Párt helyében nem lennék azoknak szövetségese az utcán, akik ezt büntetlenül elkövethetik, és fölajánlanám azt a lehetőséget a törvénytervezet benyújtóinak, hogy alkossunk együtt.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: (Többen szót kérnek.) Meg fogom adni a szót a képviselő uraknak. Nagyon kérem, hogy a vitában ne vádoljuk egymást azzal, hogy ki szövetségese olyan erőknek, amelyeket meggyőződésem szerint a parlament valamennyi képviselője elítél.
Ennek megjegyzése után Balsai képviselő úr...
DR. BALSAI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Gondolom, mások is... - igen?
ELNÖK: Elnézést, képviselő úr, de Répássy alelnök úrnak el kell mennie, úgyhogy először neki adnék szót. (Dr. Balsai István: Tessék!)
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Köszönöm szépen a megértésüket, el kell mennem a házbizottság ülésére.
Suchman Tamást szeretném megnyugtatni, hogy semmiféle ideológiai, politikai szempont nem vezérelt akkor, amikor itt elmondtam a véleményemet. Kifejezetten igyekeztem az alkotmányügyi bizottság szakmai szempontjait figyelembe venni. És az a helyzet, hogy bár ilyen egyszerű lenne ez a feladat, hogy üljünk össze, és alkossunk egy ilyen törvényt - nem ennyire egyszerű a helyzet. Ennél sokkal nehezebb egy alkotmányosan védhető javaslatot megfogalmazni.
Azt a megoldást, hogy alkossunk egy aggályos vagy esetleg kifejezetten rossz törvényt, és bízzuk az Alkotmánybíróságra, hogy átengedi-e vagy sem, mint jogalkotó, mint törvényhozó, azért beláthatja, hogy nekünk nem ez a felelősségünk, ennél több felelősségünk van, és különösen az alkotmányügyi bizottság kénytelen megvizsgálni ezt alkotmányjogi szempontból.
Összefoglalva: nem szeretném durvábban, határozottabban visszautasítani azokat a feltételezéseket, amelyeket ön mondott. Az a lényeg, hogy szerettem volna az alkotmányjogi vitát és a büntetőjogi vitát mederben tartani. Én azt gondolom, az én felszólalásom semmi ezen túli elemet nem tartalmazott. Továbbra is a megértését kérem, amikor azt mondom, hogy elhatárolódva azoktól a jelenségektől, amelyekről ön is beszél, és természetesen az ilyen gyalázkodó cselekményektől elhatárolódva, mégiscsak egy jogi kérdés, jogalkotási, kodifikációs kérdés, hogy lehet-e ezt büntetőjogi formába önteni. Plusz még ide tenném azt a problémát, amelyről Hankó Faragó Miklós beszélt, hogy egyáltalán lehet-e büntetőjogilag kezelni a problémát. Mert az egy más kérdés, hogy meg tudjuk-e fogalmazni jól a bűncselekményt, de lehet-e valóban büntetőjogi eszközökkel kezelni.
Nem akarom hosszúra nyújtani, és elnézést kérek, de csak Suchman Tamást szerettem volna megnyugtatni, hogy a probléma iránt érzékenyek vagyunk, ugyanúgy érzékenyek vagyunk, ahogyan ön is, képviselőtársam. De ez a törvényjavaslat, amelyet benyújtottak, szerintünk nem alkalmas arra, hogy ebből törvényt fogadjon el az Országgyűlés.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Balsai képviselő úré a szó. (Dr. Répássy Róbert távozik az ülésről.)
DR. BALSAI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Részben elmondta Répássy képviselőtársam az indokokat Suchman Tamás felszólalásával kapcsolatban.
Én szeretném emlékeztetni, talán nem figyelt annyira Suchman Tamás saját javaslatának az általános vitára vagy tárgysorozatba-vételével kapcsolatban: itt ne a Fideszre mutogasson, az a kérésem, és ne a különböző pártokra, mert akkor nyilván elsősorban a saját koalíciós partnerére, a Szabad Demokraták Szövetségére kellene mutatnia, akik egyébként általában nem idegenkednek a hasonló témákhoz kapcsolódó javaslatoknak az elfogadásától. Nagyon szeretném kérni a képviselőtársamat, hogy semmiképpen ne kívánja egyik pártot sem azzal vádolni - mert ez egy vád volt, még ha egy bizottságban hangzott el, akkor is -, hogy ne álljon e mellé vagy a mellé vagy ezek mellé vagy azok mellé.
Szeretnék még egy dologra rámutatni. Képviselőtársam három országot említett, ami nagyon helyesen egyébként, mindenki által ismert. Ezen kívül még negyven ország van Európában, mindegyik demokratikus ország, huszonhét tagja van az Uniónak, az Európa Tanácsnak még több tagja van. Tehát ezek a hivatkozások, ne haragudjon, ön így gondolja, rendben van, csak az a kérésem a képviselőtársaim nevében, hogy ne kívánja a Fideszhez kötni a javaslat alkotmányellenes tartalmának az el nem fogadását. Ez egy alkotmányügyi bizottság, elhangzottak itt az érvek; az Alkotmánybíróság sem a Fidesz tagjaiból áll. Én azt mondanám, hogy képviselő úr, egy kicsit, hogy is mondjam csak..., objektívebben fogalmazzon.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjai közül kíván-e még valaki hozzászólni?
Bárándy Gergelynek adom még meg a szót az előterjesztők képviseletében.
Dr. Bárándy Gergely (MSZP) válaszai
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Én úgy gondoltam, hogy ma nem folytatunk le általános vitát, illetve az arra való alkalmasságot nem vitatjuk meg. Úgyhogy tényleg megint csak nagyon röviden válaszolok, és kifejezetten azokra a felvetett jogi érvekre, sőt azok közül is csak azokra, amelyek a legfontosabbak.
Először is, az alkotmány ugyanaz, de ez a törvénytervezet más. Én tehát ezzel nem tudok egyetérteni, hogy mivel azok nem voltak alkotmányosak, ez sem lesz az. Aki elolvasta az előterjesztést, elolvasta a javaslatot, feketén-fehéren látja belőle azt, hogy mind a korábbi alkotmánybírósági határozatokban foglaltakat, mind a tudomány világában felmerült esetleges kritikákat megfogadtuk, és beemeltük ebbe a tervezetbe. Tehát alkotmányossági szempontból ezt hasonlítani a korábbi két próbálkozáshoz, azt gondolom, nem lehet, ez nem megalapozott álláspont.
Arra a felvetésre, hogy lehet-e büntetőjogi szabályokat alkalmazni, éppen az alelnök úr által felvetett két alkotmánybírósági határozatra hivatkozom, amelyeknek a számát én sem tudom, de '92-ben és '99-ben születtek meg ezek a határozatok. Annál világosabban és annál "szószerintebbül" tartalmazni nem tudja semmi azt, hogy lehet büntetőjogi eszközöket alkalmazni, és lehet büntetőjogi szabályozást alkalmazni a csoportok, a közösségek védelme érdekében. Tehát azt gondolom, ezt pontosan az Alkotmánybíróság mondja ki, méghozzá szó szerint.
A megfogalmazott kritikákkal kapcsolatban, amelyet összefüggően talán főleg a (2) bekezdésre vonatkoztatva úgy tudok értelmezni, hogy a normavilágosságot vagy a norma elvontságát kritizálták képviselőtársaim; Répássy alelnök úr verbálisan, Kerényi képviselő úr jól látható derültséggel fejezte ki a nemtetszését. De azért hadd fogalmazzak úgy és hadd figyelmeztessek arra, hogy a normavilágosság mint alkotmányos kitétel nem a norma elvontságának a kritériuma; a norma elvontsága egész más, mint a normavilágosság. És azt gondolom, hogy aki nem tudja értelmezni a (2) bekezdést, az ne menjen bírónak. Abszolút egyértelmű, és azt gondolom, értelmezési problémákat nem vet fel. Egyszerűen szubszumációt kell alkalmazni, mint ahogy minden jogszabály esetén ezt kell tenni.
S még egy szó a (3) bekezdésről. Azt kifogásolta Répássy alelnök úr a (3) bekezdés vonatkozásában, hogy a javaslat indokolatlanul teszi ki ezeknek a lehetséges bántásoknak azokat a politikaipárt-tagokat, akik egyébként nem minősülnek közszereplőnek. Nos, ezzel kapcsolatban akkor hadd emlékeztessek arra, hogy jelen pillanatban nemcsak ezek az emberek vannak kitéve ezeknek a támadásoknak, hanem mindenki más is. Lehet úgy fogalmazni, és lehet a (3) bekezdésről még vitát folytatni, hogy ez esetleg egyfajta pozitív diszkriminációt tartalmaz, de semmiképpen nem negatívat. Semmiképpen nem negatívat! Ha tehát Répássy képviselő úr arra helyezi a hangsúlyt, hogy ezeket a csoportokat meg kell védeni, akkor nem értem, miért nem fontos egyéb csoportoknak a megvédése. Ugyanis most mindenkit meg lehet támadni büntetlenül.
Ennél bővebben az általános vitára alkalmasság körében kívánom a javaslatot indokolni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Úgy látom, más nem kíván hozzászólni.
A határozathozatal következik. Kérem képviselőtársaimat, hogy különös figyelemmel legyünk a helyettesítések rendjére, tehát táblával csak az szavazzon, aki jelen pillanatban is helyettesít más képviselőt.
Ki az, aki egyetért a tárgysorozatba-vétellel? Kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) 15 igen. Ki az, aki nem ért egyet vele? (8) 8 nem. Aki tartózkodott? (2) 8 nem és 2 tartózkodás mellett a bizottság az indítványt tárgysorozatba vette.
Az általános vitára való alkalmasságra későbbi ülésünkön fogunk visszatérni. Köszönöm szépen.
Soron következik a 7. napirendi pont tárgyalása: Jauernik István képviselő úr megkeresése alapján a Házszabály képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételére vonatkozó szabályainak értelmezése. A tervezetet képviselőtársaim kézhez kapták.
Megnyitom a vitát. Kíván-e valaki hozzászólni? (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok jelentkezőt, akkor a határozathozatal következik.
Aki egyetért az általános érvényű állásfoglalással, miszerint a Házszabály 39. § (3) bekezdése alapján az Országgyűlés tárgysorozatára került képviselői önálló indítvány a rendkívüli ülést, ülésszakot követően is tárgysorozatban marad, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság az állásfoglalást elfogadta.
Soron következik a 8. napirendi pont: V. Németh Zsolt képviselő úr megkeresése a környezetvédelmi bizottság sürgősségi javaslattal benyújtott képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételével kapcsolatos eljárása tárgyában. Képviselőtársaim ezt az állásfoglalás-tervezetet is kézhez kapták, miszerint a környezetvédelmi bizottság megsértette a Házszabály 98. § (4) bekezdését azzal, hogy az ott írt 8 napos határidő letelte után döntött a H/2692. számú képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről; ez tehát eseti jellegű állásfoglalás.
Megnyitom a vitát. Kíván-e valaki hozzászólni? (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok jelentkezőt.
Aki egyetért a javaslattal, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság nagy többséggel egyetértett az eseti jellegű állásfoglalással.
Köszönöm szépen. Napirendi pontjaink tárgyalásának végére értünk. Köszönöm szépen a részvételüket. Remélhetően ma már nem kell újabb ülést tartanunk, hacsak nem nyújtanak be ilyen jellegű módosító indítványt.
A jövő héten kedden fogunk ülést tartani, mivel hétfő pünkösd hétfő, ünnepnap.
Köszönöm szépen, a bizottság ülését bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 40 perc)
|
|
Dr. Avarkeszi Dezső |
Jegyzőkönyvvezető: Prin Andrea