AIÜB-21/2007.
(AIÜB-45/2006-2010.)
az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának
2007. június 4-én, hétfőn, 11.30 órakor
az Országház főemelet 58. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott*
A napirend módosítása és elfogadása*
A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló törvényjavaslat (T/2839. szám) kapcsolódó módosító javaslatainak megvitatása*
A kutatási és innovációs eseti bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat (H/3058. szám, új változat a H/3051. szám helyett) módosító javaslatainak megvitatása*
A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2576. szám) módosító javaslatainak megvitatása*
a) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény, valamint egyes szakosított hitelintézetekről szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2757. szám)*
b) A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2754. szám)*
A műsorterjesztésről és a digitális átállás szabályairól szóló törvényben meghatározott pályázati eljárás országgyűlési ellenőrzését szolgáló eseti bizottság felállításáról szóló országgyűlési határozati javaslat (H/3119. szám) általános vitára való alkalmasságának megvitatása*
Dr. Cser-Palkovics András (Fidesz) szóbeli kiegészítése*
Kérdések, észrevételek, válaszok*
A döntés-előkészítéshez szükséges adatok hozzáférhetőségének biztosításáról szóló törvényjavaslat (T/3029. szám) általános vitára való alkalmasságának megvitatása*
Dr. Scharle Ágota (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése*
Kérdések, észrevételek, válaszok*
Döntés képviselői önálló indítványok tárgysorozatba-vételéről*
A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3060. szám), valamint egyes törvények módosításáról a nemek közötti tényleges esélyegyenlőség megteremtése érdekében szóló törvényjavaslat (T/3066. szám)*
Dr. Sándor Klára (SZDSZ) szóbeli kiegészítése*
Kérdések, észrevételek, válaszok*
Az állami intézményeknek és szervezeteknek az Együtt Egymásért, Egy-Másért Alapítvány működésével kapcsolatos korrupciógyanús ügyekben való részvételének körülményei és az Együtt Egymásért, Egy-Másért Alapítvány működésének nemzetbiztonsági kockázatait vizsgáló bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat (H/3117. szám) általános vitára való alkalmasságának megvitatása*
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról*
Döntés bizottsági módosító indítvány benyújtásáról*
A rendőrség morális válságához vezető kormányzati döntéseket, intézkedéseket, mulasztásokat és ezek körülményeit vizsgáló országgyűlési vizsgáló bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat (H/3118. szám) általános vitára való alkalmasságának megvitatása*
Dr. Kontrát Károly (Fidesz) szóbeli kiegészítése*
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról*
Döntés bizottsági módosító javaslat benyújtásáról*
1.A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló törvényjavaslat (T/2839. szám)
(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
2.Kutatási és innovációs eseti bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat (H/3058. szám, új változat a H/3051. szám helyett)
(Dr. Szabó Zoltán, Tatai-Tóth András (MSZP) képviselők önálló indítványa)
(Módosító javaslatok megvitatása)
3.A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2576. szám)
(Dr. Salamon László, dr. Rubovszky György (KDNP) képviselők önálló indítványa)
(Módosító javaslatok megvitatása)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
4.A döntés-előkészítéshez szükséges adatok hozzáférhetőségének biztosításáról szóló törvényjavaslat (T/3029. szám)
(Általános vita)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
5.Zárószavazások előkészítése
a) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény, valamint egyes szakosított hitelintézetekről szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2757. szám)
b) A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2754. szám)
6.A műsorterjesztésről és a digitális átállás szabályairól szóló törvényben meghatározott pályázati eljárás országgyűlési ellenőrzését szolgáló eseti bizottság felállításáról szóló országgyűlési határozati javaslat (H/3119. szám)
(Jánosi György (MSZP), Cser-Palkovics András (Fidesz), Pető Iván (SZDSZ), Herényi Károly (MDF) képviselők önálló indítványa)
(Általános vita)
7.Döntés képviselői önálló indítványok tárgysorozatba-vételéről
a) A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3060. szám)
(Dr. Sándor Klára, dr. Magyar Bálint (SZDSZ) képviselők önálló indítványa)
(Általános vita)
b) Egyes törvények módosításáról a nemek közötti tényleges esélyegyenlőség megteremtése érdekében szóló törvényjavaslat (T/3066. szám)
(Dr. Sándor Klára, dr. Magyar Bálint (SZDSZ) képviselők önálló indítványa)
(Általános vita)
8.Az állami intézményeknek és szervezeteknek az Együtt Egymásért, Egy-Másért Alapítvány működésével kapcsolatos korrupciógyanús ügyekben való részvételének körülményei és az Együtt Egymásért, Egy-Másért Alapítvány működésének nemzetbiztonsági kockázatait vizsgáló bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat (H/3117. szám)
(Dr. Navracsics Tibor, Demeter Ervin (Fidesz) képviselők sürgősségi javaslattal benyújtott önálló indítványa)
(Általános vita)
9.A rendőrség morális válságához vezető kormányzati döntéseket, intézkedéseket, mulasztásokat és ezek körülményeit vizsgáló országgyűlési vizsgáló bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat (H/3118. szám)
(Dr. Navracsics Tibor, dr. Kontrát Károly (Fidesz) képviselők sürgősségi javaslattal benyújtott önálló indítványa)
(Általános vita)
10.Egyebek
Elnököl: Dr. Avarkeszi Dezső (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Répássy Róbert (Fidesz), a bizottság alelnöke
Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ), a bizottság alelnöke
Dr. Bárándy Gergely (MSZP)
Dr. Csákabonyi Balázs (MSZP)
Dr. Csiha Judit (MSZP)
Dr. Faragó Péter (MSZP)
Dr. Gál Zoltán (MSZP)
Dr. Simon Gábor (MSZP)
Dr. Steiner Pál (MSZP)
Dr. Szabó Éva (MSZP)
Dr. Szép Béla (MSZP)
Tóth András (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP)
Dr. Balsai István (Fidesz)
Dr. Horváth Zsolt (Fidesz)
Dr. Kontrát Károly (Fidesz)
Dr. Mátrai Márta (Fidesz)
Dr. Navracsics Tibor (Fidesz)
Dr. Szakács Imre (Fidesz)
Dr. Turi-Kovács Béla (Fidesz)
Dr. Vitányi István (Fidesz)
Dr. Rubovszky György (KDNP)
Dr. Salamon László (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Frankné dr. Kovács Szilvia (MSZP) dr. Csákabonyi Balázsnak (MSZP)
Dr. Hajdu Attila (MSZP) dr. Csiha Juditnak (MSZP)
Dr. Simon Gábor (MSZP) megérkezéséig dr. Wiener Györgynek (MSZP)
Dr. Toller László (MSZP) dr. Szabó Évának (MSZP)
Dr. Dorkota Lajos (Fidesz) dr. Vitányi Istvánnak (Fidesz)
Dr. Kerényi János (Fidesz) dr. Szakács Imrének (Fidesz)
Dr. Navracsics Tibor (Fidesz) megérkezéséig dr. Répássy Róbertnek (Fidesz)
Dr. Turi-Kovács Béla (Fidesz) megérkezéséig dr. Kontrát Károlynak (Fidesz)
Gáli Csaba osztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Bartal Róbert osztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Dr. Scharle Ágota főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Dr. Pankucsi Zoltán szakértő (Pénzügyminisztérium)
Dr. Balogh Tamás főosztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Asbóthné Thorma Judit elnök (Magyar Nők Szövetsége)
Wirth Judit elnök (Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség)
Tatai-Tóth András képviselő (MSZP)
Dr. Jánosi György képviselő (MSZP)
Dr. Cser-Palkovics András képviselő (Fidesz)
Dr. Sándor Klára képviselő (SZDSZ)
Dr. Magyar Bálint képviselő (SZDSZ)
(Az ülés kezdetének időpontja: 11 óra 35 perc)
DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! A bizottság ülését megnyitom. Üdvözlöm a bizottság tagjait és az ülésünkön részt vevő meghívottakat.
Ismertetem a helyettesítések rendjét: Wiener György helyettesíti Simon Gábort, Csákabonyi Balázs Kovács Szilviát, Szabó Éva Toller Lászlót, Csiha Judit Hajdu Attilát, Szakács Imre Kerényi Jánost, Vitányi István Dorkota Lajost, Répássy alelnök úr Navracsics képviselő urat, Kontrát Károly pedig Turi-Kovács Bélát.
A napirend módosítása és elfogadása
A kiküldött napirendi javaslathoz képest egy módosítást szeretnék javasolni: a 7. pontnál, döntés képviselői önálló indítványok tárgysorozatba-vételéről, a napirendi javaslatban az általános vita is szerepelt, azt javaslom, hogy most csak a tárgysorozatba-vételéről döntsünk. Van-e ezzel kapcsolatban valakinek észrevétele? Úgy látom, hogy nincs, akkor ezzel a módosítással teszem föl szavazásra.
Ki az, aki a napirendi javaslatot elfogadja? (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság egyhangú szavazással elfogadta a napirendi javaslatot.
Rátérünk az 1. napirendi pont tárgyalására: a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló törvényjavaslat, melyet T/2839. számon kaptunk kézhez, a kapcsolódó módosító javaslatok megvitatására kerül sor. A kiegészítő ajánlás 19 pontból áll. Rátérünk a kapcsolódó módosító javaslatok tárgyalására.
Az 1. pontban Hankó Faragó Miklós indítványa szerepel. Kérem az előterjesztő képviselőjét, hogy nevének és beosztásának jelzése után jelezze, hogy a kormány egyetért-e a javaslattal.
DR. PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Tisztelettel köszöntöm önöket. Pankucsi Zoltán vagyok, a Pénzügyminisztérium számviteli főosztályán szakértőként dolgozom.
Az 1. pontot támogatja a kormány.
ELNÖK: Köszönöm szépen, tehát az előterjesztő egyetért vele. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 2. pontban szerepel Göndör István indítványa, ez összefügg a 7. és 14. pontban foglaltakkal. Kérdezem az előterjesztőt.
DR. PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő egyetért. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 3. pontban Göndör István indítványa.
DR. PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 4. pontban Hankó Faragó Miklós javaslata.
DR. PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
Az 5. pontban a költségvetési bizottság javaslata. Előterjesztő?
DR. PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 6. pontban Hankó Faragó Miklós indítványa. Előterjesztő?
DR. PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő nem ért vele egyet. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 7. pontot elbíráltuk.
A 8. pont Göndör István indítványa.
DR. PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja. Hankó Faragó alelnök úr kért szót.
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Arról szeretném meggyőzni a kormány tisztelt képviselőit és a bizottságot, hogy ezt a javaslatot támogassa, mert az én véleményem szerint a jelenlegi kifejezés, illetve amiért szeretné a kormány a javaslatba beültetni azt, hogy "hites könyvvizsgáló", a magyar nyelv szabályai szerint ma már értelmezhetetlen igazából.
Én pontosan tudom, hogy ez egy jóval korábbi időszakból visszaköszönő szakkifejezés, amelyet egyébként akkoriban használtak, de akár a gazdasági életben a gyakorlatot, akár a magyar nyelvhelyesség szabályait vagy bármi más egyebet veszünk figyelembe, az a kifejezés, hogy könyvszakértő, mindenki számára érthető és világos. Sőt véleményem szerint bizonyos értelemben emeli is ennek az egyébként kiváló szakmának a presztízsét, és mindenképpen világos, egyértelmű, egy jól értelmezhető kifejezés. A "hites könyvvizsgáló" véleményem szerint, az, hogy valaki "hites", ebben a tekintetben értelmezhetetlen.
Úgy gondolom tehát, hogy hibát követünk el vele, bár én nagyon tisztelem a hagyományokat, és amikor ennek értelme van, akkor érdemes föleleveníteni őket, de ebben az esetben szerintem egy nemkívánatos helyzet keletkezne. Koherenciazavart is eredményezne és értelmezési problémákhoz is vezetne, ezért szeretném kérni, hogy inkább támogassuk az egyébként Göndör István által előterjesztett módosító javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e valaki hozzászólni még ehhez a javaslathoz? (Nincs ilyen jelzés.) Nem, akkor megkérem az előterjesztő képviselőjét, hogy válaszoljon a felvetésre.
DR. PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Valóban, a "hites könyvvizsgáló" cím használatára feljogosító rendelkezés hagyományőrző jelleggel került be a törvénybe. Talán nem mondok újat azzal, hogy Magyarországon százéves múltra tekint vissza ez a szakterület, éppen idén több évfordulót is ünneplünk ennek kapcsán. A törvény előkészítésekor a Magyar Könyvvizsgálói Kamarának határozott kérése volt, hogy a "hites könyvvizsgáló" címet, fogalmat jelenítsük meg ebben a jogszabályban, hiszen jogszabályként a könyvvizsgálóról alapvetően majdhogynem kizárólag csak ez az egy törvény rendelkezik. De annak érdekében, hogy valójában ne teremtsen ez a kifejezés koherenciazavart a magyar jogrend többi elemével összefüggésben, ezért úgy oldottuk meg ezt a helyzetet, hogy valójában csak annyit mond ki a törvény, hogy akinek könyvvizsgálói igazolványa van, az jogosult ezt a címet, hogy "hites könyvvizsgáló", használni. Egyébként maga a törvény következetesen mindenhol kamarai tag könyvvizsgálóról vagy természetes személy könyvvizsgálóról szól, és ilyen értelemben a jogrendszer többi elemével való kapcsolat álláspontunk szerint nem okozhat problémát, tehát ilyen értelemben jogi konfliktus nem merülhet föl.
Az pedig, hogy egyébként egy könyvvizsgáló a "kamarai tag könyvvizsgáló" vagy éppen a "könyvszakértő" szó mellett még a "hites könyvvizsgáló" kifejezést is használhatja saját magára, álláspontunk szerint ez nem okoz jogi konfliktust, viszont valóban hozzájárulhat ahhoz, hogy azt a fajta kontinuitást, ami ennek a szakmának a történetében, most már mondhatni, hogy száz éve fennáll, ezt megerősítsük, fenntartsuk. Azért javasoltuk ilyen formában ezt a jogszabályi előírást megtartani.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A határozathozatalra kerül sor. Az előterjesztő tehát nem értett vele egyet. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 9. pont szintén Göndör István indítványa, összefüggésben a 12. ponttal. Előterjesztő?
DR. PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Azt szeretném megkérdezni, mi lehetett az oka, hogy a költségvetési bizottság és a gazdasági bizottság ülésén az előterjesztő nem értett egyet vele. Tud erre esetleg választ adni?
DR. PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Annak idején csak tárcaálláspontot tudtunk képviselni, a kormány álláspontja az lett, hogy támogatható. Egyébként a nem támogatás oka az volt, hogy ezt a javaslatot, amikor még a kormányálláspontot és a tárcaálláspontot ki kellett alakítani, nem láttuk, tehát nem volt igazán képviselhető álláspont.
ELNÖK: Értem, köszönöm szépen. Tehát az előterjesztő egyetért vele. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 10. pont Hankó Faragó Miklós indítványa. Az előterjesztőt kérdezem.
DR. PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 11. pont Göndör István indítványa. Előterjesztő?
DR. PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 12. pontot elbíráltuk.
A 13. pont Hankó Faragó Miklós indítványa. Előterjesztő?
DR. PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 14. pontot elbíráltuk.
A 15. pont Göndör István indítványa. Előterjesztő?
DR. PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 16. pont Göndör István indítványa. Előterjesztő?
DR. PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 17. pont Hankó Faragó Miklós indítványa, összefüggésben a 18-assal. Előterjesztő?
DR. PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 19. pont Hankó Faragó Miklós indítványa. Előterjesztő?
DR. PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
Köszönöm szépen, a napirendi pont tárgyalásának végére értünk.
Soron következik a 2. napirendi pont: a kutatási és innovációs eseti bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat megvitatása, Szabó Zoltán és Tatai-Tóth András indítványát új változatban H/3058. számon kaptuk kézhez; a módosító javaslatok megvitatására kerül sor. Az ajánlás tervezete öt pontból áll.
Az 1. pont Tóth Ferenc és mások indítványa. Üdvözlöm Tatai-Tóth Andrást, az előterjesztő képviselőjét. Először őt kérdezem, hogy az 1. pontban szereplő indítványt támogatja-e.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. És a kormány képviselője? Kérem, hogy nevének és beosztásának jelzése után nyilatkozzon.
DR. BALOGH TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Balogh Tamás vagyok, a GKM főosztályvezetője.
Szeretném jelezni, hogy a kormánynak még nem volt módja álláspontot kialakítani, tehát tárcaálláspontot fogok mondani. Az 1. ponttal kapcsolatban: nem.
ELNÖK: Tehát sem az előterjesztő, sem a kormány nem támogatja a javaslatot. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.
A 2. pont Magda Sándor indítványa. Előterjesztő?
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Támogatjuk.
ELNÖK: Kormány?
DR. BALOGH TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Igen.
ELNÖK: A kormány is támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 3. pont Tóth Ferenc és mások indítványa.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Nem.
ELNÖK: Nem támogatja az előterjesztő. Kormány?
DR. BALOGH TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Nem.
ELNÖK: A kormány sem támogatja. Répássy alelnök úr kért szót.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Kicsit bizonytalan vagyok, hogy a kormánynak mi köze van ahhoz, hogy hány tagú a bizottság. De biztosan nagyon komoly szakmai vita folyhatott a kormányban erről a kérdésről. (Közbeszólások.) Mindegy, én eddig nem vettem észre, hogy ebben a kormány máskor állást foglalna.
Azt viszont szeretném jelezni, tisztelt bizottság, hogy a mi frakciónk szempontjából az, hogy a bizottság paritásos legyen, illetve az, hogy hány tagú, ki vezesse, melyik képviselőcsoport vezesse, ez tulajdonképpen a bizottságban való részvételünknek a feltétele. Természetesen tudomásul vesszük, hogy többségi határozattal létrehozhatja az Országgyűlés ezt az eseti bizottságot, de gyakorlatilag ettől tesszük függővé azt, hogy részt kívánunk-e venni a bizottságban. Úgyhogy kérem, hogy támogassák a módosító indítványunkat.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni ehhez a javaslathoz? (Nincs ilyen jelzés.) Nem.
Tehát sem az előterjesztő, sem a kormány nem támogatta. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.
A 4. pont Magda Sándor indítványa. Kérdezem az előterjesztőt.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Igen.
ELNÖK: A kormány képviselőjét.
DR. BALOGH TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Tehát az előterjesztő és a kormány egyetért vele. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
Alelnök úr kért szót.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Elnézést, elnök úr, csak azért kértem szót, bár szavazás után vagyunk, de fel akartam hívni a figyelmet, hogy egy olyan megoldást tartalmaz a javaslat, amelyről nekünk itt mint ügyrendi bizottságnak is állást kellene foglalnunk, ugyanis társelnököt vezetne be ez a módosító indítvány: a bizottságnak van egy MSZP-s elnöke, illetve egy fideszes társelnöke Magda Sándor képviselő úr szerint. Ez finoman szólva nincs összhangban a Házszabály rendelkezésével, hogy így mondjam.
Tudom, hogy előbb kellett volna szólnom, de nem tudok ilyen gyorsan koncentrálni a problémákra. Mindenesetre szerintem ügyrendi szempontból is meg kellene vizsgálni ezt az indítványt.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e ehhez szólni valaki? Tatai-Tóth András!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Tisztelt Bizottság! Áttanulmányozva a Ház által létrehozott hasonló bizottságokat, találtunk erre precedenst, azért javasoljuk ezt, éppen a Répássy úr által az előző javaslat kapcsán elmondottak alapján. Azt szeretnénk, hogy a bizottságban kiegyensúlyozott legyen a vezetés, legyen egyértelmű, hogy ki felelős a szervezésért, nyilván a bizottság működéséért az elnök felel, ugyanakkor a társelnök megfelelő befolyással tud élni ahhoz, hogy ez a bizottság kiegyensúlyozottan működjön.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e ehhez még valaki hozzászólni? (Nincs ilyen jelzés.) Köszönöm szépen, nem.
Akkor rátérünk az 5. pontra, Magda Sándor indítványa. Kérdezem az előterjesztőt.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Támogatjuk.
ELNÖK: Kormány?
DR. BALOGH TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: A kormány is támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
Köszönöm szépen, a napirendi pont tárgyalásának végére értünk.
Soron következik a 3. napirendi pont: a büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, Salamon László és Rubovszky György indítványát T/2576. számon kaptuk kézhez; a módosító javaslatok megvitatására kerül sor.
Egy darab ilyen módosító javaslatot tartalmaz az ajánlás tervezete, Csákabonyi Balázs indítványa szerepel az 1. pontban. Kérdezem az előterjesztők képviselőjét.
DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (KDNP): Nagyon örültem volna, ha a kormány részéről van itt valaki, tudniillik ez egy merőben szakmai kérdés. Azt a részét módosítja Csákabonyi képviselő úr a Btk.-nak, amihez mi óvatosságból nem nyúltunk hozzá. A mi szándékunkat és célunkat nem befolyásolja, úgyhogy felőlem minden további nélkül mehet, csak kérdés, hogy a kormány mit szól ehhez. Tudniillik szó szerint írtuk le a törvény szövegét, azzal, hogy nem vétség, hanem bűntett, és nem két évig, hanem három évig terjedő szabadságvesztés; erre hozta be Csákabonyi képviselő úr azt, hogy nem "eljárásában", hanem "hivatali eljárásában".
Mi támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A minisztérium jelezte, hogy nem kívánnak részt venni a napirendi pont vitájában.
Tehát az előterjesztők támogatják a módosító javaslatot. Kérdezem, hogy a bizottság támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatta.
Köszönöm szépen, a napirendi pont tárgyalásának végére értünk.
Soron következik a 4. napirendi pont: a döntés-előkészítéshez szükséges adatok hozzáférhetőségének biztosításáról szóló törvényjavaslat, amelyet T/3029. számon kaptunk kézhez; az általános vitára kerülne sor - ha itt lenne az előterjesztő képviselője. (Jelzésre:) Úton vannak - akkor azt javaslom, hogy cseréljünk napirendet. (Nincs ellenvetés.)
Térjünk rá az 5. napirendi pont előkészítésére, ha annál itt van az előterjesztő képviselője. (Jelzésre:) Köszönöm szépen.
Következik tehát a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény, valamint egyes szakosított hitelintézetekről szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, melyet T/2757. számon kaptunk kézhez; ez szerepel az a) pontban.
Itt van előttünk egy zárószavazás előtti módosítójavaslat-tervezet, amelyet a bizottságunk nyújtana be. Kérem a kormány képviselőjét, hogy nevének és beosztásának jelzése után nyilatkozzon arról, egyetért-e ennek a javaslatnak a benyújtásával.
BARTAL RÓBERT (Pénzügyminisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Bartal Róbert vagyok, a Pénzügyminisztérium osztályvezetője.
Az egységes javaslat 83. § (1) bekezdés a) pontjának technikai módosításával egyetértünk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e valaki hozzászólni? (Nincs ilyen jelzés.) Kérem, aki egyetért vele, hogy a bizottság benyújtsa ezt a módosító javaslatot, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság egyetért vele, benyújtjuk ezt a módosító javaslatot.
b) A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2754. szám)
A b) pontban a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat szerepel, melyet T/2754. számon kaptunk kézhez.
T/2754/36. számon Podolák György indítványa szerepel. Kérdezem az előterjesztő képviselőjét, támogatja-e ezt az indítványt az előterjesztő.
BARTAL RÓBERT (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: Igen, támogatja. Hankó Faragó alelnök úr kért szót.
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen. Azt szeretném megkérdezni, hogy ugye, ez az a javaslat, amely tartalmilag teljesen azonos a Kuncze Gábor által előterjesztett, ugyanilyen típusú módosító javaslattal. Mert én ezt a tájékoztatást kaptam, és azt viszont meg nem látom, nem tudom, miért nem került elénk. Nem tudom ennek az okát, ezt szeretném megkérdezni.
BARTAL RÓBERT (Pénzügyminisztérium): Azt én sem tudom; állítólag ez egy közös tartalmú előterjesztés, én ezt a tájékoztatást kaptam, tehát hogy megegyezik a kettő.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Előttünk ez az indítvány szerepel, az előterjesztő tehát egyetért vele. Megkérdezem, hogy a bizottság támogatja-e. (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság támogatja.
Itt van előttünk egy három pontból álló, illetve három javaslat, amelyet az alkotmányügyi bizottság nyújtana be. Megkérdezem az előterjesztő képviselőjét, hogy ezekkel egyetért-e az előterjesztő.
BARTAL RÓBERT (Pénzügyminisztérium): Igen, mind a hárommal.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e valaki hozzászólni? (Nincs ilyen jelzés.) Nem.
Az 1. pontban szereplő javaslatot ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja, hogy benyújtsuk ezt az indítványt.
A 2. pontban szereplőt ki támogatja? (Szavazás.) Köszönöm szépen, tehát ezt is benyújtja a bizottság.
A 3. pontban szereplő indítványt az előterjesztő szintén támogatta. Ki ért vele egyet, hogy benyújtsuk ezt az indítványt? (Szavazás.) A bizottság egyetért vele, tehát ezt is benyújtjuk.
Köszönöm szépen.
Miután a 4. napirendi pont előterjesztője még mindig nincs itt, rátérünk a 6. napirendi pontra: a műsorterjesztésről és a digitális átállás szabályairól szóló törvényben meghatározott pályázati eljárás országgyűlési ellenőrzését szolgáló eseti bizottság felállításáról szóló országgyűlési határozati javaslat, amelyet H/3119. számon kaptunk kézhez; Jánosi György, MSZP, Cser-Palkovics András, Fidesz, Pető Iván, SZDSZ, és Herényi Károly, MDF, képviselők önálló indítványa.
Üdvözlöm Jánosi György és Cser-Palkovics András képviselő urakat, akik az előterjesztők nevében jelentek meg. Kérem, röviden tájékoztassanak minket javaslatuk lényegéről. Cser-Palkovics képviselő úré a szó.
Dr. Cser-Palkovics András (Fidesz) szóbeli kiegészítése
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Alkotmányügyi Bizottság! A kérdés tulajdonképpen a pályázati eljárás országgyűlési ellenőrzésének kérdésköre, ami a digitális átállásról szóló törvényben kerül szabályozásra. Többféle alternatív megoldási javaslat volt az ötpárti egyeztetés asztalán. A kormány sokáig egyfajta közigazgatási rendszeren belül történő pályáztatási folyamatot tartott jónak, az ellenzék pedig egy önálló, erre a célra létrehozott, digitális átállást lebonyolító testületet. Végül kompromisszumként ez az országgyűlési eseti bizottság kerül most országgyűlési határozati javaslatban a Ház elé, illetve a digitális törvénybe is ez került beépítésre.
Ebben a bizottságban minden képviselőcsoporttól egy-egy képviselő, illetve egy-egy szakértő vesz részt, mandátumarányos szavazati rendszerben; a szavazási arányok pedig a digitális átállásról szóló törvényben meghatározott módon, pályázati eljárás keretében, ahol tartalmi, lényeges kérdések vannak, ott a kétharmados szabályra fognak épülni. Ez adott kellő garanciát az ellenzék számára is.
Ennyit szerettem volna elmondani. Ha van kérdés, természetesen igyekszünk rá válaszolni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Répássy alelnök urat illeti a szó.
Kérdések, észrevételek, válaszok
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Köszönöm szépen. Ha jól értettem Cser-Palkovics András szavait, akkor több változatban, több variációban felmerült ez a bizottság. Volt-e olyan változat, és ha volt, akkor miért vetették el azt, hogy maga a törvény hozzon létre egy ilyen bizottságot? Gondolok például arra, hogy van ilyen bizottság, az Alkotmánybíróságról szóló törvény hozza létre az alkotmánybírákat jelölő bizottságot, tehát magyarul nem országgyűlési határozat, hanem a törvény hozza létre. Ennek részben praktikus okai vannak, részben pedig az, mert ez egy nagyon speciális bizottság. Egy öttagú bizottságról van szó, minden képviselőcsoport egy-egy taggal vesz részt, tehát nem is paritásos, nem is többségi, hanem valójában úgy, ahogy az alkotmánybírákat jelölő bizottságnál, egy-egy tagot delegálnak a képviselőcsoportok, ráadásul kétharmados döntési szabályt ír elő ez az országgyűlési határozati javaslat. Az én megítélésem szerint, mivel ezek alapvetően eltérnek a Házszabály rendelkezéseitől, természetesen nincs akadálya, hogy egy országgyűlési határozattal hozzuk létre, de szerencsésebb lenne, ha törvény hozna létre egy ilyen bizottságot, és a törvény állapítaná meg ennek a működési szabályait.
Abba már nem is megyek bele, hogy adott esetben törvényes garanciák hiányoznak, ugyanis az országgyűlési határozat nem kötelező az állampolgárokra; ezt kimondta az Alkotmánybíróság, amikor megvizsgálta a vizsgálóbizottságokat, hogy országgyűlési határozattal harmadik személyekre, tehát az Országgyűlésen kívüli személyekre nem lehet rendelkezni. Az Országgyűlésnek törvényben kellene rendelkeznie, ha olyan szabályokat állapít meg, amely külső személyekre is kötelezettségeket ró. Ebben az esetben egy olyan bizottságról van szó, amelyik, ha jól értem, pályázatokat bírál, pontosabban nem bírál, hanem véleményez, de a lényeg az, hogy pályázatok kerülnek a kezébe, és ezek a pályázók eleve az Országgyűlésen kívüli személyek. Tehát adott esetben én helyesebbnek tartanám, ha részben, ahogy elmondtam, az Országgyűlés Házszabályától való gyökeres eltérése miatt, részben pedig a törvényes és alkotmányos garanciák miatt valószínűleg törvényben kellene szabályozni ezt a kérdést.
Az más kérdés, hogy ennyire részletesen törvényi szabályokat hozni lehet, hogy szükséges, de például az alkotmánybírákat jelölő bizottságot sokkal csekélyebb mértékben, néhány szakaszban szabályozza a törvény, itt pedig nagyon részletes szabályok, összeférhetetlenségi és egyéb szabályok vannak.
Összefoglalva: természetesen általános vitára alkalmasnak tartjuk, de azért megfontolásra javaslom az előterjesztőknek, illetve mind a négy parlamenti pártnak, amely részt vett ebben a megállapodásban, hogy inkább törvénybe kellene iktatni ennek a bizottságnak a létrehozását.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni a vitában? (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok jelzést.
Megadom a szót Jánosi képviselő úrnak.
DR. JÁNOSI GYÖRGY (MSZP): Köszönöm. A kérdések teljesen jogosak. Az ötpárti tárgyalás során folyamatosan bevontuk a kormányt, illetve az igazságügyi tárcát is. Maga a törvény is utal az eseti bizottságra, sőt a működésére vonatkozóan is alapvető cövekeket lever. De a kormány álláspontja is az volt, hogy elegánsabb, ha nem a törvényben szabályozzuk egy ilyen eseti bizottság létrehozását, ott csak utalunk rá; egy külön országgyűlési határozati javaslatban fogalmazzuk meg ennek a felállítását.
Egyébként az igazságügyi tárca ezt az előterjesztést is kontrollálta, illetve az eseti bizottság működésére vonatkozó törvényi előírásokat is, és az volt a határozott véleménye, hogy ez járható út, semmilyen alkotmányossági aggály ennek a működésével kapcsolatban nem merülhet fel.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Cser-Palkovics képviselő úr!
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm. Csak azzal egészíteném ki, hogy a határozatot a pályáztatás folyamatában sem ez az eseti bizottság fogja hozni, hanem egy állásfoglalást hoz a visszaküldésről, a pályázati kiírás, illetve utána a pályázat érvényességének, eredményességének megállapításakor. Pont azért, hogy azt a jogorvoslati rendszert lehessen a törvénybe beépíteni, amely egyértelművé teszi, hogy a Nemzeti Hírközlési Hatóság határozatával szemben van lehetősége jogorvoslati eljárásnak, és nem a parlament eseti bizottságának bármilyen jellegű, harmadik személyre egyébként nem kötelező állásfoglalása alapján.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni? Úgy látom, hogy nem.
Akkor azt kérem, aki általános vitára alkalmasnak tartja a javaslatot, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság nagy többséggel általános vitára alkalmasnak minősítette a javaslatot.
Most tudunk visszatérni a 4. napirendi pont tárgyalására: a döntés-előkészítéshez szükséges adatok hozzáférhetőségének biztosításáról szóló törvényjavaslat, amelyet T/3029. számon kaptunk kézhez; az általános vitára kerül sor.
Kérem az előterjesztő képviselőit, hogy nevük és beosztásuk jelzése után röviden tájékoztassanak minket a kormány álláspontjáról a törvényjavaslattal kapcsolatban.
Dr. Scharle Ágota (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. SCHARLE ÁGOTA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm a szót. Scharle Ágota vagyok, a Pénzügyminisztérium gazdaságpolitikai főosztályának főosztályvezető-helyettese.
Röviden a törvényjavaslat lényege, illetve elsődleges célja az, hogy a kormányzati döntések jobb megalapozása érdekében javítsa az adatok hozzáférhetőségét. Elsősorban az adminisztratív célokból gyűjtött, költségvetési szerveknél gyűjtött adminisztratív adatoknak a hozzáférhetőségét akarjuk elsősorban javítani.
A törvényjavaslatra pedig elsősorban azért van szükség, hogy az adathozzáférésekkel kapcsolatosan biztosítani tudjuk egyúttal az adatvédelmet is, különösen a személyes adatok védelmét. Fontos megjegyeznem, hogy az adatvédelmi biztos látta és elfogadta a javaslatot.
Köszönöm a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Répássy alelnök úr kért szót.
Kérdések, észrevételek, válaszok
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Azt szeretném megkérdezni, azt értem, hogy az adatvédelmi biztos látta és elfogadta, de fűzött-e hozzá valamilyen írásbeli véleményt, és azt megismerhetjük-e. Vagy pusztán arról szól az álláspontja egy mondatban, hogy elfogadta, avagy van valamilyen részletesebb véleménye az adatvédelmi biztosnak?
ELNÖK: Kíván-e még valaki hozzászólni? Hankó Faragó alelnök úr kér szót.
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen. Azt szeretném megkérdezni, jelent-e ez bármilyen többletterhet az adatszolgáltatók számára, tehát akiknek a személyi adatait gyűjtik, azoknak bármilyen pluszelfoglaltságot fog-e eredményezni ez a törvényjavaslat.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki első körben hozzászólni? Úgy látom, hogy nem.
Kérem, tessék válaszolni a két kérdésre.
DR. SCHARLE ÁGOTA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm a szót. Az adatvédelmi biztos szakértőivel három körben is egyeztettünk, mind a három körnek van írásos nyoma, tehát nagyon szívesen rendelkezésre tudjuk bocsátani, hogy részletesen hogyan alakult ki az a kompromisszum, amelyet végül ők is elfogadtak.
Az adatszolgáltatók számára nem jelent többletfeladatot ez a törvényjavaslat.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Répássy alelnök úr kér szót.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Lehet, hogy kérdésként kellett volna megfogalmaznom, de az az igazság, hogy mivel a törvényből nem kapnék választ a kérdésemre, ezért sajnos hiányosságként kell hogy megfogalmazzam. Az az érzésem, hogy ez a törvény így, ebben a formában teljesen egyoldalúvá teszi a kormányzati döntések előkészítésének a megismerhetőségét, mármint úgy értem, hogy az ehhez szükséges adatok megismerhetőségét. Egy parlamentáris demokráciában elvileg a parlamentnek ugyanazokat az információkat meg kellene kapnia, rendelkezésére kellene hogy álljon a parlamentnek, mint amit a kormány megismerhet. Elvi, tehát alkotmányos aggálynak tartom, hogy tulajdonképpen nem férhet hozzá nemcsak az Országgyűlés, hanem lényegében a nyilvánosság nem férhet hozzá azokhoz az adatokhoz, ami alapján a kormányzati döntések születnek.
Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy a döntés-előkészítő iratokat egy bizonyos ideig nem nyilvánossá minősíti a törvény, de ha jól értem, itt valójában nem a döntés-előkészítő iratokról van szó, hanem a döntés-előkészítéshez szükséges statisztikai adatokról, és ezekre az adatokra szerintem rálátással kellene rendelkeznie az Országgyűlésnek is, különben nem tudja ellenőrizni a végrehajtó hatalmat a parlament, illetve számos más problémát vet föl. Ha esetleg erre ön magyarázatot tud adni a törvényjavaslatból, annak örülnék, de amennyiben ez a hiányossága fennmarad a törvényjavaslatnak, akkor nem fogjuk tudni támogatni, sőt igyekszünk majd olyan módosító javaslattal élni, amely lehetővé teszi, hogy a parlament szakbizottságán vagy valamilyen más fórumon keresztül betekinthessenek ezekbe az iratokba az országgyűlési képviselők is.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni? (Nincs ilyen jelzés.) Nem, akkor öné a szó.
DR. SCHARLE ÁGOTA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm a szót. Úgy látom, a kérdésére most azonnal tudok megnyugtató választ adni, mivel a javaslat 7. §-ában a 4. pont előírja azt, hogy azokról az adatokról, amelyeket egy költségvetési szerv elkér és megkap, egy nyilvános és általános nyilvántartást vezető szervnek tájékoztatást kell adnia. Ebből következően úgy működik az adatkérés, hogy ahol korlátozva van az adatkérés joga, az nem a közérdekű adatoknak az elkérhetősége, hanem annak a joga, hogy én anonimizálást kérjek. Attól kezdve, hogy én az anonimizálást megkértem és megkaptam, erről tájékoztatom a központi nyilvántartót, ez valószínűleg az NDA, a Nemzeti Digitális Adattár lesz, és bármely képviselő megtekintheti ettől kezdve, hogy mely minisztérium milyen adatok anonimizálását kérte és kapta meg. És ugyanúgy ettől kezdve a már anonimizált adatot elkérheti, mivelhogy az már közérdekű adattá vált attól kezdve, hogy anonimizálták.
Tehát voltaképpen nem ott korlátozzuk az adatkérés jogát, hogy a közérdekű adatot csak minisztérium vagy állami vezető kérheti, hanem ott, hogy ki kérhet anonimizálást. Ennek pedig pusztán az az oka, hogy az anonimizálásnak költsége van.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Répássy alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tehát akkor azt jól értem-e, hogy az így, ebben az eljárásban anonimizált adatok már közérdekű adatokká válnak? Csak azért, mert én ezt nem olvastam ki a törvényből, tehát lehet, hogy ezt akkor szó szerint meg kellene fogalmazni a törvényben. Mert ha ez így van, akkor nyilván ugyanazokhoz az adatokhoz... Azt megértem, hogy természetesen a kormány bizonyos szervei kérhetik azt, hogy anonimizált adatokat kapjanak, de ha ezek az anonimizált adatok megérkeznek a kormányhoz, akkor ezt ugyanúgy rendelkezésre kell bocsátani tulajdonképpen bárkinek.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Előterjesztő képviselője?
DR. SCHARLE ÁGOTA (Pénzügyminisztérium): Az eredeti előterjesztésben szerepelt pontosan az, amit mond, hogy az így létrejövő közérdekű adatot már bárki kérheti az 1. § alapján. Az, hogy ez kikerült, ennek jogtechnikai okai vannak. Átadnám a szót a kollégámnak, aki ezt jobban el tudja mondani nálam.
GÁLI CSABA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Gáli Csaba vagyok, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium alkotmányjogi főosztályának osztályvezetője.
A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény meghatározza a közérdekű adat fogalmát. Egyedi adatra vonatkozóan a törvény sem határozza meg azt, hogy ez most konkrétan közérdekű adat, hiszen minden adat, amit állami szerv, költségvetési szerv a kezelésében tart, és nem minősül személyes adatnak, az közérdekű adatnak minősül. Tehát abból következően, hogy ezeket az adatokat már előállították, onnantól kezdve ez közérdekű adat, és nem értenénk azzal egyet, ha ez a törvény kifejezetten kimondaná közérdekű adatra, hogy az közérdekű adatnak minősül.
Ez a törvény semmilyen módon nem korlátozza egyébként az Adtv. szerinti adatok megismerhetőségét. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni? (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok jelzést.
A határozathozatal következik, az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. Ki az, aki általános vitára alkalmasnak tartja? (Szavazás. - Látható többség.) Köszönöm szépen. Ki van ellene? (0) Ilyet nem látok. Ki tartózkodott? (Az ellenzéki pártok képviselői.) Köszönöm szépen, a bizottság általános vitára alkalmasnak tartotta.
Köszönöm.
Döntés képviselői önálló indítványok tárgysorozatba-vételéről
Rátérünk a 7. napirendi pont tárgyalására: döntés képviselői önálló indítványok tárgysorozatba-vételéről. Az a) pontban a Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat szerepel, melyet T/3060. számon kaptunk kézhez, a b) pontban egyes törvények módosításáról a nemek közötti tényleges esélyegyenlőség megteremtése érdekében szóló törvényjavaslat, melyet T/3066. számon kaptunk kézhez. Mindkettőnek az előterjesztője Sándor Klára és Magyar Bálint képviselők.
Javaslom, hogy a két előterjesztésről egyben szóljanak, mi is egyben vitassuk meg, és majd külön-külön fogunk szavazni a tárgysorozatba-vételről.
Sándor Klára, tessék parancsolni!
Dr. Sándor Klára (SZDSZ) szóbeli kiegészítése
DR. SÁNDOR KLÁRA (SZDSZ): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Próbálok minél rövidebben érvelni amellett, illetve megvilágítani azt, hogy miért is nyújtottuk be ezt a két módosító javaslatot, és valóban összefoglalva a mindkettőhöz szóló érveket.
Úgy látom, azok a gondolatok, amelyek egy ilyen bizottságban fontosak lehetnek és a törvénymódosítási javaslat indokoltságára vonatkoznak, azok tulajdonképpen két problémakör köré csoportosíthatók. Az egyik az, hogy létezik-e az esélyek egyenlőtlensége a nők számára a magyar társadalomban és a politikai döntéshozó testületekbe való bekerülésben, illetve a másik pont, hogy kiküszöbölhető-e ez törvénnyel. Hiszen ennek a két feltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy egyáltalán szükség legyen ilyen törvényre. Nagyon fontos persze az a szempont is, hogy a javaslat megvalósítható-e, és hogy társadalmilag hasznos-e; amellett fogok érvelni, hogy mindkettő fennáll szerintem.
Az első kérdés tehát az, hogy létezik-e az esélyek egyenlőtlensége a nők számára. Nincs ma olyan szociológiai adat vagy szemlélet vagy vélemény, amely szerint a nők ma ne szenvednének a társadalom minden területén diszkriminációt Magyarországon. Az adatok egyébként, amit most nem akarok részletesen elmondani, hiszen önök is tudják: a fizetések közötti különbségek ide tartoznak, vagy az üvegplafon, legkevésbé a gazdaságban, de ott is, főként a tudományban és a közéletben, és elsősorban persze a döntéshozó pozíciókban. Látjuk azt, hogy a parlamenti képviselőnők száma nemhogy nem emelkedik a rendszerváltás óta, hanem időnként visszacsúszkál, de mindenképpen mindig a világ átlagos eredménye alatt van, méghozzá jócskán. 1990-ben 8,3, '94-ben 11,1, '98-ban 8,5, 2002-ben 9,1, jelenleg pedig 10,9 százalék a képviselőnők aránya a magyar parlamentben. Az európai uniós átlag 22 százalék, az északi országokban több mint 40 százalék, a velünk együtt csatlakozott országokban 16 százalék fölött, a világ átlaga pedig 17 százalék fölött van. Azt kell látnunk még, hogy az Európai Unióban Magyarország a 26., csak Málta áll mögöttünk; a világon pedig 125 ország, köztük számos arab ország előzi meg a magyar demokráciát ebből a szempontból. Megnéztem a parlamenti bizottságokat: a tizennyolc parlamenti bizottságból jelenleg egyetlenegynek sincs női elnöke; ez is a döntéshozó pozíciókhoz tartozik.
Azt a kérdést kell persze feltennünk, hogy vajon ez természetesen alakul-e így, avagy valamilyen más körülmény alakítja így, és ha azt mondanánk, hogy ez természetes, akkor azt kellene mondanunk, hogy ennyi a tehetséges nők száma, vagy ennyi az alkalmas nők száma, vagy ennyien vannak azok, akik tehetségesek, alkalmasak és akarnak is politizálni. Erre viszont megint csak minden vizsgálat, minden tanulmány és a józan ész is azt mondja, hogy ez nem így van. Egyértelműen a fennálló torz hatalommegosztás és a férfidomináns társadalmi struktúra következménye az, hogy ez így alakul.
A második kérdés az, hogy kiküszöbölhető-e vajon törvénnyel ez az igazságtalanság. Jogilag igen, hiszen az alkotmány 70/A. §-ának (3) bekezdése azt mondja, hogy "a Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósítását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel segíti", tehát erre jogi lehetőség van. Az eredményességről annyit érdemes tudni, hogy mindenhol, ahol kvótát alkalmaznak a parlamenti bekerüléshez, ott hatásos és eredményes ez az intézkedés; egyébként választójogi törvényben a világ 38 országában alkalmaznak ilyet, köztük Franciaországban, Spanyolországban és Belgiumban.
És megvalósítható-e? Hiszen az érvek egy része arra vonatkozik, hogy nagyon helyes lenne, nagyon fontos lenne, csak úgysem tudjuk megcsinálni. Szeretném arra felhívni a tisztelt bizottság figyelmét, hogy ma a diplomás nők száma Magyarországon meghaladja a diplomás férfiak számát, különösen a jogászok, közgazdászok, orvosok, tanárok között, tehát akik közül a parlamenti képviselők többsége kikerül, ott több ma már a nő, mint a férfi. Ez a javaslat azt jelentené, hogy pártonként megyénként öt-tíz olyan alkalmas politikusnőt kell találni, akik közül egyébként még csak nem is mindenki kerülne be a parlamentbe. Nem hiszem azt, hogy ilyen rosszul állnánk Magyarországon, bármelyik párt olyan rosszul állna, hogy ne tudná ezt a feltételt teljesíteni.
Természetesen fontos az is, hogy van-e értelme egy ilyen törvénynek, vagy mikor érdemes egy ilyen kvótát bevezetni. Akkor érdemes - ebben mindenki egyetért -, ha valóban van hatása. Azért javasoljuk ezt az 50 százalékot, és azért javasoljuk, hogy váltakozva kövessék egymást a jelöltek nemek szerint, mert csak ezzel biztosítható, hogy érdemleges hatása legyen. Ezzel azt tudjuk elérni a mai feltételek mellett, hogy körülbelül 28-31-32 százalék legyen a nők aránya a magyar parlamentben. Ez az a bizonyos kritikus határ, amely fölött a nők képviselete, a társadalom 52 százalékának a képviselete már meg tud jelenni a politikai döntéshozásban.
Természetesen tudjuk azt, hogy a politika tartalmát és stílusát, módszereit is megváltoztatja, ez a világon mindenhol így van, ahol növekszik a parlamentben a képviselőnők száma.
Végezetül pedig miért fontos ez a törvény? Azért, mert alapvető igazságtalanságot küszöböl ki. Azért, mert multiplikátor hatása van, az élet többi területén is láthatóan csökkenti vagy segít megszüntetni a nők diszkriminációját az, ha a politikai döntéshozásban többen vannak. S tudjuk azt, végezetül, hogy magától ez a helyzet nem fog megváltozni, nemcsak a rendszerváltás óta eltelt idő, hanem más országok tapasztalatai is ezt mutatják. Magyarországon viszont egy ilyen törvény elfogadása nagyon jelentős és az egész társadalomra jótékony hatással bíró előrelépést hozna.
Ezért kérem a tisztelt bizottságot, hogy támogassák a javaslat tárgysorozatba-vételét.
Köszönöm szépen a szót.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Megnyitom a vitát. Szabó Éva képviselő asszony kért szót.
Kérdések, észrevételek, válaszok
DR. SZABÓ ÉVA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Indítványozók! Az MSZP frakciója a két törvényjavaslatban megfogalmazott célt igen fontosnak és méltányolandónak tartja. Én magam is úgy gondolom, semmi kifogásolható nincs abban a törekvésben, nem lehet abban a törekvésben, amely a közéletben is igyekszik megteremteni azt az egyensúlyt, ami a társadalomban a természetből adódóan létezik, hiszen a társadalmat közel 50 százalékban nők alkotják, a másik felét pedig a férfiak.
A frakciónk a tárgysorozatba-vételt mindkét javaslat tekintetében támogatja. Azonban szeretném megjegyezni, mi magunk is úgy gondoljuk, hogy a célt nagyon fontosnak tartjuk, de az egyes részleteket azért még érdemes továbbgondolni, és további egyeztetések szükségesek. Továbbá abból a megfontolásból, hogy az alkotmánymódosítás és az egyéb érintett törvények módosítása is kétharmados támogatást igényel, szeretném bejelenteni, hogy az MSZP frakciója nevében ötpárti egyeztetést kezdeményezünk ebben a témában.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Répássy alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Előterjesztők! Természetesen a törekvéssel egyetértünk magunk is, de őszintén szólva, ennek a jogi normává merevítése vagy jogi kötelezettséggé való tétele kapcsán ugyan frakciódöntés nem volt, de az alkotmányügyi munkacsoportunk véleménye az, hogy jogi normává nem lenne helyes merevíteni. Tehát például egy párt, amikor megválasztja a képviselőjelöltjeit, akkor önmagára nézve ezt a szempontot elfogadhatja, ha úgy tetszik, egyik politikai szempontként egy választásokon való sikeresebb részvétel szempontjából mindenképpen indokolt lehet egy ilyen döntés, de amennyiben ezt jogi kötelezettséggel írjuk elő, akkor félő, hogy a mennyiségi szempont felül fogja írni a minőségi szempontot. Mert ezt a szempontot akkor tudnánk következetesen végigvinni, ha a választóknak is előírnánk, hogy minden választó, mondjuk, legalább harmadikként nőre szavazzon, ezt azonban nehéz lenne a választóknak megmondani, hogy kire szavazzanak. A választók eldöntik általában, hogy milyen képviselőjelöltre akarnak szavazni.
Én tudom, hogy az önök javaslatában nem szerepelnek az egyéni képviselőjelöltek, én ezzel tisztában vagyok, de mondjuk úgy, hogy akkor finoman szólva nem következetes a javaslat, mert abban az esetben lenne következetes, ha az egyéni mandátumok sorsában is következetesen végre lehetne hajtani azt, hogy egy női kvóta legyen. De természetesen idáig már nem mehetünk, hogy a választóknak megkötjük a kezét.
Arra kérem tehát önöket, fontolják meg, hogy a törekvést inkább másfajta eszközökkel segítsék elő, tehát azt a törekvést, hogy több nő kerüljön politikai vezetői, állami vezetői pozícióba. Adott esetben egy kormány önmagára nézve ezt elfogadhatja, és önök mint kormánypárt természetesen ezt szorgalmazhatják, hogy a kormány magára nézve fogadja el, hogy, ahogyan írják, a minisztereknek legalább egyharmada legyen nő, vagy legalább az egyharmada az államtitkároknak legyen nő. Végül is önök most mégiscsak közelebb vannak a döntéshez, mintha, mondjuk, egy ellenzéki párt akarná megmondani, hogy a miniszterelnök kit válogasson a miniszterei közé.
Szóval szerintem lehet tenni, jogszabályi kötelezettség, jogszabályi előírás nélkül is lehet tenni annak érdekében, hogy a nők száma a politikai közéletben emelkedjen, és ez a jogszabályi előírás nem biztos, hogy célt érne, mármint abban az értelemben, hogy nem biztos, hogy a demokratikus kiválasztódást, vagy ahogy ön fogalmazott, a nőknek a politikai életben vagy a közéletben való részvételét ez segítené.
A magam részéről tartózkodni fogok, azért, mert ahogyan fogalmazott egyébként a Szocialista Párt is, a törekvéssel, illetve a szándékkal egyet lehet érteni, csak a jogi normává merevítésével van nekem problémám. Úgy gondolom, hogy jogilag ilyen kötelezettséget előírni nem lenne helyes.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni? Wiener képviselő úr!
DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Egy ilyen javaslatnál mindenekelőtt azt kell megnézni, hogy az alkotmányos renddel illeszkedik-e. Elhangzott a hivatkozás az alkotmány 70/A. § (3) bekezdésére, amely pontosan arról szól, hogy a pozitív diszkrimináció, szemben a negatív diszkriminációval, alkotmányosan megengedett.
Történelmi tapasztalatok azt mutatják, döntően skandináv tapasztalatok, hogy ilyen átmeneti rendelkezések szükségesek lehetnek a női egyenjogúság biztosítása érdekében. Mihelyt a gyakorlat megszilárdul, és már nem lesz senki számára meglepetés, hogy nők nagyon fontos állami pozíciókat töltenek be, attól kezdve az ilyen szabályok természetesen már értelmüket vesztik. Azokban az országokban, ahol ilyen szabályokat alkalmaztak, elég jó eredményt tudtak felmutatni, legyen szó akár Norvégiáról, akár Svédországról.
Nyilvánvaló, hogy kizárólag listás választás esetén lehet ezt alkalmazni, mert abban teljesen egyetértek Répássy alelnök úrral, hogy a választókat nem lehet kötelezni arra, hogy kire szavazzanak. A pártokat azonban nem árt arra kötelezni, hogy ezt az egyenjogúsági szempontot a listaállítás során érvényesíteni tudják.
Természetesen a javaslatot lehet korrigálni. Mindenképpen fontos azonban, hogy tárgysorozatba vegyük, és erről a parlamentben vitát folytassunk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni? Nem látok jelentkezőt.
Megkérdezem az előterjesztőket, kívánnak-e reagálni az elhangzottakra. Sándor Kláráé a szó.
DR. SÁNDOR KLÁRA (SZDSZ): Köszönöm szépen a szót, elnök úr; köszönöm szépen a hozzászólásokat. Annyit nagyon röviden, Répássy képviselő úrnak mondanám azt, hogy nem kell attól félni, hogy majd itt a minőség helyébe a mennyiségi elv lép, hogy a mennyiségi elv fog érvényesülni, hiszen nem kell azért annyira lenézni a nőket, úgy gondolom, hogy ne tudnának 110-120 embert kiválasztani maguk közül, akik alkalmasak a politikai döntéshozó szerepbe kerülésre. Ennyiről van szó egyébként. És azt sem gondolom, hogy föltétlenül rosszabb lenne ez a 110-120 politikusnő, mint mondjuk, a jelenleg 344 politikus férfi legrosszabb vagy legkevésbé alkalmas 110-120 tagja. Nem hiszem, hogy ez egy valódi félelem.
S még egy: lehet természetesen fölállítani egy rémképet, hogy majd mi ezt az egyéni választókerületekre ki akarjuk terjeszteni - erről nincs szó a javaslatunkban, szeretném a bizottság figyelmét erre fölhívni. Itt csak a listás helyekről van szó. Mi magunk is tudjuk, hogy az egyéni választókörzetek esetében ez lehetetlen lenne, de épp azért azok az érvek, amelyek az egyéni választókerületben való alkalmazhatóság ellen szólnak, nem érvek a listás alkalmazhatóság ellen, tehát ne csúsztassuk ezeket össze.
Köszönöm szépen a szót, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Részt vesz a bizottságunk ülésén a Magyar Nők Szövetsége részéről Asbóthné Thorma Judit, és hozzá kíván szólni; ehhez a bizottság engedélye szükséges. Megkérdezem, hogy a bizottság egyetért-e azzal, hogy szót adjak elnök asszonynak. Aki egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás. - Látható többség.)
Elnök asszony, tessék parancsolni, öné a szó.
ASBÓTHNÉ THORMA JUDIT elnök (Magyar Nők Szövetsége): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Üdvözlöm szeretettel mindannyiukat a Magyar Nők Szövetsége nevében, amely 1989-ben a nők esélyegyenlőségének előmozdítása érdekében alakult meg. Ennek azóta, a megalakulás óta az elnöke vagyok. Az ország területén negyven tagszervezetünk és az egyéni tagjainkkal együtt tízezer tagunk van. Ez a tagságunk értetlenül áll az előtt a jelenség előtt, amely szerint az országgyűlési képviselői mandátumok esetében tizennyolc éve nem jutottunk előbbre a 10 százalékos női részvételi aránynál a parlamentben.
Most egy választójogi törvénymódosítási javaslat fekszik önök előtt, amelynek benyújtásához és majdan megszavazásához kérem a támogatásukat. A Magyar Nők Szövetsége és más nőszervezetek is sokat dolgoznak itthon és külföldön női hálózatokban, ahol egyszerűen nem értik, miért nem halad előre és miért ismétlődik négyévente makacsul a 10 százalékos női arány az Országgyűlésben. Mi magunk sem értjük, hogy az ország jelenlegi helyzetében miért kell nélkülözni a nők pragmatikus képességeit és lankadatlan megújulási tehetségét az ország irányításában. A Magyar Nők Szövetsége megalakulása óta várjuk a döntéshozataltól azt, hogy egy nőbarát társadalom kialakulhasson, hogy egy nőket támogató törvényhozás működtetése jöjjön létre, várjuk a nők létszámarányos részvételét a hatalom gyakorlásában.
Most, az esélyegyenlőség évének fényében merem mondani azt, hogy nemcsak egy nagyobb szeletet kérünk a hatalom tortájából, hanem a fele tortát, amely megítélésünk szerint az országban élő, 50 százaléknál is nagyobb női lakosság vonatkozásában magától értetődő kellene hogy legyen. Ebben a vonatkozásban kérem a jelenlévők megértését és aktivitását a törvényjavaslat sorsát illetően, és mindannyiunk érdekében.
Köszönöm a szót, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök asszony. Kíván-e még valaki hozzászólni? Tessék, Szakács képviselő úr!
DR. SZAKÁCS IMRE (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Nem akartam ebben a vitában részt venni, de egy személyes tapasztalatomat megosztanám, már csak azért is, mert a Magyar Nők Szövetségének a vezetője itt van.
Én Győrben is a választókerületemben is nagy hangsúlyt fektetek arra, hogy minél több hölgy vegyen részt a városi, illetőleg a politikai életben. Egy-egy pártnál, amikor a szokásos tisztújítás van, akkor ezek a mozgások kicsit felélénkülnek, és több hölgyet kerestem meg és próbáltam meggyőzni arról, hogy vállaljon szerepet a helyi vagy az országos politikában. A nagy részük azzal utasította ezt el, tehát a hölgyek mondták ezt, hogy ők nem kívánnak egy olyan területen tevékenykedni és mozogni, ahol olyan viszonyok vannak, amilyenek a mai magyar közéletben vannak. Azt mondták, amikor egy miniszterelnök lekurvázza (Sic!) az országot (Moraj az MSZP-frakcióban.) - bocsánat, szó szerint idéztem, elnézést kérek a jegyzőkönyvben -, ahol hazudoznak a politikai életben, ez nyíltan kiderül, ők nem kívánnak részt venni az ő empatikus készségükkel, az ő tiszta szívükkel - mert a nőket senki nem nézi le, kedves Sándor Klára, a Fideszen belül egész biztosan nem, sőt mindenkinek van édesanyja, felesége, kislánya, úgyhogy abszolút partnerként tekintjük őket. De azt gondolom, amikor jogszabályi oldalról próbáljuk megközelíteni a dolgot - és itt teljesen egyetértek Répássy alelnök úrral -, akkor meg kellene nézni, hogy ennek van egy másik vetülete, mégpedig ez az erkölcsi és morális helyzet, amibe a magyar politika került. Ne haragudjanak, nem akarok ebből pártpolitikát csinálni, az elmúlt tizenvalahány évben ahova juttattuk magunkat, ebben jó érzésű, empatikus, az összes nőiségét adó ember, aki ebben benne van, nekem ez a tapasztalatom, nem szívesen vesznek részt.
Tehát lehet egyrészt jogszabályi oldalról erősíteni ezt a törekvést, de azt gondolom, nekünk is meg kellene tenni, és olyanná formálni a politika világát, amikor jó érzésű asszonyok, hölgyek szívesen jönnek be ebbe a közegbe. Nekem, mondom, az a tapasztalatom az elmúlt időszakban, hogy kimondottan a közeg jelenlegi állapota, viszonyai miatt ódzkodnak tőle, és nem szívesen vállalnának szerepet.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni a vitában? Nem látok jelentkezőt.
Az előterjesztők kívánnak-e még szólni? Magyar Bálint képviselő úré a szó.
DR. MAGYAR BÁLINT (SZDSZ): Ahogy Sándor Klára képviselőtársam is jelezte, itt az egyik oldalról egy politikai kérdésről van szó, a másikon egy alkotmányügyi bizottság előtt alkotmányossági kérdésről, jogszerűségi kérdésekről. Ahogy az alkotmányra történő hivatkozás is megtörtént, a javaslatunk véleményem szerint - és ebben a vitában sem merült fel - alkotmányossági aggályokat nem vet fel, hiszen mondjuk, maga az Országgyűlés is egy mulasztásos alkotmánysértésben van akkor, amikor például a kisebbségek jogát, a kisebbségek képviseletét a parlamentben nem biztosítja. Az is egyfajta kvótás megoldás, amivel egyébként maga a parlament is egyetértett és maga az Alkotmánybíróság is.
Az, hogy politikailag milyen a vita, mármint hogy milyen politikai érvek merülnek fel, ez természetesen a parlamentre tartozik. Úgyhogy én örülök, ha a bizottság támogatja a tárgysorozatba-vételt, és ezt a vitát magában a parlamentben lehet lefolytatni a közeljövőben.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Közben megtudtam, hogy még egy női szervezet képviselője itt van, Wirth Judit, a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetségtől, aki szintén szólni kíván. Megkérdezem, hozzájárul-e a bizottság, hogy szót adjak. (Szavazás. - Látható többség.) Köszönöm szépen.
Ne haragudjon, azt kérem, hogy nagyon röviden tessék hozzászólni, ne a szervezetét mutassa be számunkra, mert még két napirendi pontot tárgyalnunk kell, és egy órakor plenáris ülésünk kezdődik. Parancsoljon, öné a szó.
WIRTH JUDIT elnök (Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség): Nagyon szépen köszönöm, és nagyon rövid leszek. Én egy olyan ernyőszervezettől jövök, amelynek 45 tagszervezete van, és mindannyian nőszervezetek. A legkülönbözőbb területekkel foglalkozunk, és mindannyian azt várjuk és azt kérjük önöktől, valóban, pontosan azt, hogy vigyék ezt a vitát a parlament teljes ülése elé, vigyék az erről szóló beszélgetést a parlament ülése elé, azért, mert azt gondoljuk és azt tapasztaljuk, hogy a nőkkel szembeni diszkrimináció, éppen azért, mert annyira rejtett, és éppen azért, mert a magyar törvények általában nagyon jók, ezért annyira rejtett, igényli, szükségelteti azt, hogy lehessen ezekről a kérdésekről minél nyilvánosabb körben beszélni, és elhangozhassanak azok az érvek, amelyek behozzák azokat a tapasztalatokat a parlamentbe, az önök fülébe juttatják, amelyeket a nők mindennapos szinten megélnek.
Én tehát kérem, hogy a döntés majd lesz, amilyen lesz, de beszéljenek róla a parlamentben, és kérem ezt a 45 tagszervezetünk nevében, és azoknak a nevében, akiket ezek a tagszervezetek, egyébként mindenféle politikai háttérrel rendelkező tagszervezetek képviselnek.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni? Úgy látom, hogy nem, úgyhogy akkor a határozathozatalokra kerül sor.
Először arról kell döntenünk, tárgysorozatba vesszük-e a T/3060. számú törvényjavaslatot, tehát a Magyar Köztársaság alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslatot. Aki egyetért a tárgysorozatba-vétellel, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) 15 igen szavazat. Ki volt ellene? (Nincs ilyen.) Ilyet nem látok. Ki tartózkodott? (9) 9 tartózkodás mellett tárgysorozatba vettük.
Most a T/3066. számú törvényjavaslatról szavazunk. Ki az, aki egyetért a tárgysorozatba-vétellel? (Szavazás.) 15 igen szavazat. Ki volt ellene? (Nincs ilyen.) Ilyet nem látok. Ki tartózkodott? (9) 9 tartózkodás mellett tárgysorozatba vettük.
Köszönöm szépen.
Rátérünk a 8. napirendi pont tárgyalására: az állami intézményeknek és szervezeteknek az Együtt Egymásért, Egy-Másért Alapítvány működésével kapcsolatos korrupciógyanús ügyekben való részvételének körülményei és az Együtt Egymásért, Egy-Másért Alapítvány működésének nemzetbiztonsági kockázatait vizsgáló bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája; H/3117. számon kaptuk kézhez Navracsics Tibor és Demeter Ervin önálló indítványát.
Az előterjesztők Répássy alelnök urat bízták meg képviseletükkel. Megkérdezem alelnök urat, kíván-e szóbeli kiegészítést tenni. (Dr. Répássy Róbert jelzi, hogy nem.) Nem.
Annyit szeretnék jelezni, hogy előttünk fekszik már egy módosító indítvány is, amely a C típusú ellenőrzésre vonatkozik. Tehát azt javaslom, hogy ha az általános vitára alkalmasságot megszavazzuk, akkor a bizottság ezt a módosító indítványt is fogadja majd el, nyilván vitassuk majd meg előtte.
Az általános vitára alkalmasságról a vitát megnyitom. Kíván-e valaki hozzászólni? (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok jelentkezőt.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Kérem, aki az indítványt általános vitára alkalmasnak tartja, az kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen, megállapítom, hogy a bizottság nagy többséggel általános vitára alkalmasnak tartotta.
Megkaptuk a bizottsági módosító javaslat tervezetét, amely egy mondatból áll: a bizottság tagja csak olyan országgyűlési képviselő lehet, akinek a törvényben előírt nemzetbiztonsági ellenőrzése megtörtént.
Kíván-e valaki hozzászólni ehhez? Répássy alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Mint az előterjesztők képviselője, támogatom a módosító indítványt.
ELNÖK: Köszönöm szépen; kijavította alelnök úr a hibámat, hogy nem kérdeztem meg az előterjesztő képviselőjét.
Kíván-e még valaki hozzászólni? (Nincs ilyen jelzés.) Nem.
Döntés bizottsági módosító indítvány benyújtásáról
Akkor kérem, aki egyetért azzal, hogy benyújtsa az alkotmányügyi bizottság ezt a módosító indítványt, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság benyújtja a módosító indítványt.
Rátérünk a 9. napirendi pont tárgyalására: a rendőrség morális válságához vezető kormányzati döntéseket, intézkedéseket, mulasztásokat és ezek körülményeit vizsgáló országgyűlési vizsgáló bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat, H/3118. számon kaptuk kézhez Navracsics Tibor és Kontrát Károly indítványát. Ugyanígy itt is szerepel előttünk egy módosító javaslat tervezete.
Megkérdezem Kontrát képviselő urat, kíván-e szóbeli kiegészítést tenni. Öné a szó, képviselő úr.
Dr. Kontrát Károly (Fidesz) szóbeli kiegészítése
DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Annyit szeretnék mondani nagyon röviden, hogy a rendőrség iránt a közbizalom helyreállítását mi közérdeknek tekintjük, ezért fontos, hogy ez a bizottság megalakulhasson, hogy mielőbb munkához láthasson. Ezért kérem a tisztelt bizottságot, hogy támogassa az általános vitára való alkalmasságot.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e valaki hozzászólni? Répássy alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Bocsánat, csak magas labda az előző tárgysorozatba-vétel és általános vitára való alkalmasság mellett, hogy például a nők iránti tiszteletet többek között az is segítené vagy szolgálná, ha mondjuk, nem egy olyan új országos rendőrfőkapitányt neveznének ki, aki - finoman szólva - a nőügyei miatt került kellemetlen helyzetbe, ha igazak azok a hírek. Úgyhogy azért ajánlanám a kormánykoalíció figyelmébe, hogy akkor is tiszteljék a nőket, amikor az országos rendőrfőkapitány személyét megválogatják.
ELNÖK: Tisztelettel kérem, hogy miután ez nem tartozik a tárgyhoz, ezt a kérdést ne vitassuk meg, ha esetleg lenne is valakiben erős késztetés, hogy vitába szálljon alelnök úrral.
Kíván-e még valaki hozzászólni a vitában? (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok jelentkezőt.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Kérem, aki általános vitára alkalmasnak tartja a javaslatot, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság általános vitára alkalmasnak tartotta a javaslatot.
Ugyanaz a módosító indítvány szerepel ennél a javaslatnál is tervezetként, mint az előzőnél. Kérdezem Kontrát képviselő urat, támogatja-e ezt a javaslatot, amelyik a C típusú vizsgálatra vonatkozik.
DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Igen, támogatom.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e valaki hozzászólni? (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok ilyet.
Döntés bizottsági módosító javaslat benyújtásáról
Aki egyetért a módosító javaslat benyújtásával, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság a javaslatot benyújtja.
Végül a 10. napirendi pont következik: az egyebek.
Az ellenőrző albizottságunknak Fodor Gábor alelnök úr volt a tagja, akinek bizottsági mandátuma megszűnt, így pótolnunk kell az ő kiesésével támadt űrt. Azt javaslom, hogy Hankó Faragó Miklós alelnök urat válasszuk meg az albizottság tagjának. Megbeszéltem vele, ő vállalja ezt a feladatot.
Kérem, aki egyetért azzal, hogy Hankó Faragó Miklós urat megválasszuk, az kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság egyhangú szavazással így döntött.
Szeretném felhívni a figyelmet, hogy holnap 10 órakor bizottsági ülést tartunk, az ombudsmanjelöltek meghallgatása lesz a téma; utána pedig az ellenőrző albizottság ülést tart. Gondolom, az albizottság tagjain kívül a bizottság tagjait is szeretettel várja Balsai elnök úr.
Köszönöm szépen, az ülést bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 50 perc)
|
|
Dr. Avarkeszi Dezső |
Jegyzőkönyvvezető: Prin Andrea