AIÜB-27/2007.
(AIÜB-51/2006-2010.)
az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának
2007. szeptember 5-én, szerdán, 11.00 órakor
az Országház főemelet 58. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat*
A bizottság részéről*
Megjelent*
Helyettesítési megbízást adott*
Meghívottak részéről*
Hozzászólók*
Megjelentek*
Elnöki megnyitó, napirendi javaslat*
A napirend elfogadása*
A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény módosításáról szóló T/3030. számú törvényjavaslat (Módosító javaslat megvitatása)*
A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló T/3093. számú törvényjavaslat (Módosító javaslatok megvitatása)*
A J/3359. számú, a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatokról, illetve a beszámolási időszakban (2006. január 1.-december 31.) végzett tevékenységről szóló beszámoló (Általános vita)*
Berényi Lajos kiegészítése*
Hozzászólások, reflexiók*
Határozathozatal*
A kisajátításról szóló T/3328. számú törvényjavaslat általános vitája (Első helyen kijelölt bizottságként)*
Dr. Jobbágy Zsuzsa szóbeli kiegészítése*
Kérdések, hozzászólások, reflexiók*
Határozathozatal*
J/3205. számú beszámoló a Szülőföld Alap 2005-2006. évi tevékenységéről (Általános vita)*
Balogi Csaba kiegészítése*
Hozzászólások, reflexiók*
Határozathozatal*
A Gripen vadászgépek beszerzésére az Orbán kormány által kötött, korrupciógyanús szerződés körülményeinek kivizsgálására irányuló parlamenti vizsgálóbizottság felállításáról szóló H/3270. számú országgyűlési határozati javaslat (Göndör István (MSZP) képviselő önálló indítványa) /Módosító javaslatok megvitatása/*
A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2007. június 18-ai ülésén elfogadott, a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény módosításáról szóló törvény (Zárószavazás előkészítése a Házszabály 110. § (2) bekezdése alapján)*
Pintérné dr. Víg Ilona tájékoztatása*
Hozzászólások, észrevételek, reflexiók*
A köztársasági elnök álal megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2007. június 25-ei ülésén elfogadott, az állami vagyonról szóló törvény (Zárószavazás előkészítése a Házszabály 110. § (2) bekezdése alapján)*
Irinyi Ferenc szóbeli kiegészítése*
Az 1998-2006 közötti költségvetési éveket érintően, az Országgyűlés, a Miniszterelnöki Hivatal és a minisztériumok hatáskörében hozott döntéssel, államháztartáson kívüli szervezetek részére történt ingyenes vagyoni juttatásokkal kapcsolatos eljárások szabályszerűségének kivizsgálására parlamenti vizsgálóbizottság felállításáról szóló H/3444. számú országgyűlési határozati javaslat (Döntés tárgysorozatba-vételről. Általános vita)*
Göndör István kiegészítése*
Hozzászólások, reflexiók*
Határozathozatal*
A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló T/3284. számú törvényjavaslat (Döntés tárgysorozatba-vételről. Általános vita)*
Dr. Salamon László kiegészítése*
Dr. Rajmon Balázs szóbeli kiegészítése*
Hozzászólások, észrevételek; reflexió*
Határozathozatal*
1.A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény módosításáról szóló T/3030. számú törvényjavaslat (Módosító javaslat megvitatása)
2.A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló T/3093. számú törvényjavaslat (Módosító javaslatok megvitatása)
3.A közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatokról, illetve a beszámolási időszakban végzett tevékenységről (2006. január 1.-december 31.) szóló J/3359. számú beszámoló általános vitája
4.A kisajátításról szóló T/3328. számú törvényjavaslat általános vitája (Első helyen kijelölt bizottságként)
5.A Szülőföld Alap 2005-2006. évi tevékenységéről szóló J/3205. számú beszámoló általános vitája
6. A Gripen vadászgépek beszerzésére az Orbán kormány által kötött, korrupciógyanús szerződés körülményeinek kivizsgálására irányuló parlamenti vizsgálóbizottság felállításáról szóló H/3270. számú országgyűlési határozati javaslat (Göndör István (MSZP) képviselő önálló indítványa) /Módosító javaslatok megvitatása/
7.A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2007. június 18-ai ülésén elfogadott, a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény módosításáról szóló törvény
(A köztársasági elnök átirata és a visszaküldött törvény T/2911/29. számon került iktatásra) /Zárószavazás előkészítése a Házszabály 110. § (2) bekezdése alapján/
8.A köztársasági elnök álal megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2007. június 25-ei ülésén elfogadott, az állami vagyonról szóló törvény
(A köztársasági elnök átirata és a visszaküldött törvény T/3087/218. számon került iktatásra) /Zárószavazás előkészítése a Házszabály 110. § (2) bekezdése alapján/
9.Döntés képviselői önálló indítványok tárgysorozatba-vételéről
a)Az 1998-2006 közötti költségvetési éveket érintően az Országgyűlés, a Miniszterelnöki Hivatal és a minisztériumok hatáskörében hozott döntéssel, államháztartáson kívüli szervezetek részére történt ingyenes vagyoni juttatásokkal kapcsolatos eljárások szabályszerűségének kivizsgálására parlamenti vizsgálóbizottság felállításáról szóló H/3444. számú országgyűlési határozati javaslat általános vitája (Göndör István (MSZP) képviselő önálló indítványa)
b)A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló T/3284. számú törvényjavaslat általános vitája (Dr. Latorcai János, dr. Salamon László (KDNP) képviselők önálló indítványa)
Az ülés résztvevői
Elnököl: Dr. Avarkeszi Dezső (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ), a bizottság alelnöke
Dr. Répássy Róbert (Fidesz), a bizottság alelnöke
Dr. Bárándy Gergely (MSZP)
Dr. Csákabonyi Balázs (MSZP)
Dr. Csiha Judit (MSZP)
Dr. Faragó Péter (MSZP)
Dr. Hajdu Attila (MSZP)
Tóth András (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP)
Dr. Balsai István (Fidesz)
Dr. Horváth Zsolt (Fidesz)
Dr. Kerényi János (Fidesz)
Dr. Mátrai Márta (Fidesz)
Dr. Szakács Imre (Fidesz)
Dr. Turi-Kovács Béla (Fidesz)
Dr. Vitányi István (Fidesz)
Dr. Rubovszky György (KDNP)
Dr. Salamon László (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Frankné dr. Kovács Szilvia (MSZP) dr. Csákabonyi Balázsnak (MSZP)
Dr. Gál Zoltán (MSZP) Tóth Andrásnak (MSZP)
Dr. Simon Gábor (MSZP) dr. Bárándy Gergelynek (MSZP)
Dr. Steiner Pál (MSZP) dr. Wiener Györgynek (MSZP)
Dr. Szabó Éva (MSZP) dr. Csiha Juditnak (MSZP)
Dr. Szép Béla (MSZP) dr. Hajdu Attilának (MSZP)
Dr. Toller László (MSZP) dr. Faragó Péternek (MSZP)
Dr. Dorkota Lajos (Fidesz) dr. Horváth Zsoltnak (Fidesz)
Dr. Kontrát Károly (Fidesz) dr. Balsai Istvánnak (Fidesz)
Dr. Navracsics Tibor (Fidesz) dr. Kerényi Jánosnak (Fidesz)
Mészáros Gábor igazgató (Oktatási és Kulturális Minisztérium, Ekvivalencia Központ)
Dr. Mikó Zoltán (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Berényi Lajos elnök (Közbeszerzések Tanácsa)
Dr. Jobbágy Zsuzsa (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Rajmon Balázs (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Pintérné dr. Víg Ilona (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Göndör István országgyűlési képviselő (MSZP), előterjesztő
Dr. Zilahi László főigazgató-helyettes (Miniszterelnöki Hivatal)
Balogi Csaba igazgatóhelyettes (Miniszterelnöki Hivatal, Szülőföld Alap Iroda)
Irinyi Ferenc főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Mangoffné Gomba Boglárka (Oktatási és Kulturális Minisztérium)
Nagy Albertné dr. Kuthy Kinga (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Tisza Judit (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 11 óra 08 perc)
Elnöki megnyitó, napirendi javaslat
DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Tisztelettel köszöntöm a bizottság tagjait, meghívott vendégeinket. Az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság őszi első ülését megnyitom.
Szeretném ismertetni a helyettesítések rendjét. Wiener György helyettesíti Steiner Pál képviselő urat; Csiha Judit képviselő asszony helyettesíti Szabó Évát; Tóth András helyettesíti Gál Zoltánt; Bárándy Gergely helyettesíti Simon Gábort; Horváth Zsolt helyettesíti Dorkota Lajost; Hajdu Attila helyettesíti Szép Bélát; Faragó Péter helyettesíti Toller Lászlót; Csákabonyi Balázs helyettesíti Kovács Szilviát.
A kiküldött napirendhez képest két módosítást szeretnék javasolni. Az egyik a 9. napirendi pont, ahol állásfoglalást kellene kialakítanunk. Herényi frakcióvezető úr azt kérte, hogy miután kihelyezett frakcióülésük van és nem tudnak részt venni a vitában, ezt ne a mai ülésen tárgyaljuk. Továbbá a 10. c) pontban, a T/3115. számú indítványnál - ez Borenszki Ervin és Lombos István képviselők indítványa - az előterjesztők kérték, hogy miután még egy egyeztetésre szükségük van, vegyük ma le a napirendről.
Ezért ezzel a módosítással szeretnék javaslatot tenni a napirendre. Tehát megismétlem: a 9. napirendi pontot nem tárgyalnánk ma és a 10. napirendi pont c) alpontját nem tárgyalnánk ma. Így tennék javaslatot a mai napirendre.
Kérdezem, van-e esetleg valakinek ezzel kapcsolatban észrevétele. (Nincs ilyen jelzés.) Úgy látom, hogy nincsen.
Akkor azt kérem, hogy aki a napirendi javaslattal egyetért, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.)
Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy a bizottság a napirendet elfogadta.
Rátérünk az első napirendi pont tárgyalására, a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatra. A javaslatot T/3030. számon kaptuk kézhez.
A benyújtott egy módosító javaslat megtárgyalására kerül sor. A módosító javaslatot Tatai-Tóth András képviselő úr nyújtotta be. Kérem az előterjesztő képviselőit, hogy nevük és beosztásuk jelzése után nyilatkozzanak arról, hogy a kormány egyetért-e a módosító javaslattal!
MÉSZÁROS GÁBOR igazgató (Oktatási és Kulturális Minisztérium, Ekvivalencia Központ): Köszönöm a szót, elnök úr. Mészáros Gábor vagyok, az Oktatási és Kulturális Minisztérium Ekvivalencia Központjának igazgatója. A kolléganőm Mangoffné Gomba Boglárka.
Tárcaállásponttal tudunk szolgálni: a tárca nem támogatja az előterjesztést.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tehát a tárca nem támogatja az előterjesztést.
Megkérdezem, hogy a bizottság támogatja-e. (Szavazás.)
A bizottság nem támogatja, egyharmadot sem kapott. Köszönöm szépen.
Soron következik a második napirendi pont, a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, T/3093. számon kaptuk kézhez. A módosító javaslatok megvitatására kerül sor.
Az ajánlás tervezetének 1. pontjában Járvás István képviselő úr javaslata szerepel. Ez tartalmilag összefügg a 2. és a 4. pontban ismertetett javaslattal.
Kérem az előterjesztő képviselőit, hogy nevük és beosztásuk jelzése után válaszoljanak arra, hogy az 1. pontban szereplő javaslatot, összefüggéseivel együtt, támogatja-e a kormány!
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Mikó Zoltán vagyok, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Jogi Főosztályának helyettes vezetője. Kolléganőm Kuthy Kinga.
Szintén tárcaálláspontot képviselünk: nem támogatjuk.
10
Pi. 11
ELNÖK: A tárca tehát nem támogatja.
Mielőtt szavazásra kerül sor, szeretném jelezni, hogy Turi-Kovács képviselő úr helyettesíti Szakács képviselő urat és Kerényi képviselő úr Navracsics képviselő urat.
Kérdezem a bizottságot, a bizottság támogatja-e. (Szavazás.)
A bizottság nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
Soron következik a 3. pontban szereplő indítvány, Farkas Imre képviselő úr indítványa. Kérdezem az előterjesztőt.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja. Kérdezem a bizottságot, hogy a bizottság támogatja-e. (Szavazás.)
A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
Az 5. következik, Örvendi László képviselő úr indítványa. Kérdezem az előterjesztőt.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja.
Szeretném jelezni, hogy Mátrai képviselő asszony helyettesíti Répássy alelnök urat.
Ezután kérdezem, hogy a bizottság támogatja-e. (Szavazás.)
A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.
Kérem, majd ha lehetséges, a bizottság tagjai a helyükről szavazzanak, megkönnyítve az elnök szavazatszámláló munkáját. Köszönöm szépen.
A 6. pontban Farkas Imre képviselő úr indítványa szerepel. A tárca?
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.)
A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 7. pontban Kékkői Zoltán képviselő úr indítványa. Kérdezem az előterjesztőt.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.)
A bizottság sem támogatja, de egyharmadot kapott.
A 8. pontban Farkas Imre képviselő úr indítványa szerepel. Előterjesztő?
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.)
A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 9. pontban szintén Farkas Imre indítványa. Kérdezem az előterjesztőt.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.)
A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 10. pontban Járvás István indítványa, összefüggésben a 11. pontban szereplő indítvánnyal. Kérdezem az előterjesztőt.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.)
A bizottság sem támogatja, de egyharmadot kapott.
A 12. pontban szintén Járvás István indítványa szerepel. Kérdezem az előterjesztőt.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.)
A bizottság sem támogatja, de egyharmadot kapott.
A 13. pontban Kispál Ferenc és Járvás István indítványa. Kérdezem az előterjesztőt.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.)
A bizottság sem támogatja, de egyharmadot kapott.
Köszönöm szépen.
Soron következik a 3. napirendi pont tárgyalása, beszámoló a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatokról, illetve a beszámolási időszakban végzett tevékenységről. Ez a beszámolási időszak 2006. január 1. és december 31. közötti időszak. Az előterjesztést J/3359. számon kaptuk kézhez. Az általános vitára kerül sor.
Tisztelettel köszöntöm Berényi Lajos elnök urat, a Közbeszerzések Tanácsának elnökét és munkatársait, és felkérem elnök urat, hogy tartsa meg szóbeli kiegészítését. Parancsoljon, elnök úr!
BERÉNYI LAJOS elnök (Közbeszerzések Tanácsa): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A Közbeszerzések Tanácsának 2006. évi beszámolóját - minden évben beszámolunk a tisztelt Országgyűlésnek - most 10 órakor a gazdasági bizottság már megtárgyalta, a gazdasági összefüggéseket, ezzel kapcsolatos javaslatokat a bizottságban megvitattuk, én az alkotmányügyi bizottságban elsősorban a jogszabályi összefüggésekről szeretnék nagyon rövid kiegészítést tenni.
2006 januárjában életbe lépett az Európai Unió 2004-ben elfogadott 17. és 18. irányelve, amelyik a 2004-es közbeszerzési törvény több ponton történő átfogó módosítását írta elő. Ezt a tisztelt Országgyűlés 2005-ben elfogadta, és 2006. január 15-én ez hatályba lépett. Tehát Magyarország teljesítette azt a kötelezettségét, hogy 18 hónapon belül a nemzeti joganyagba az új irányelveket átültette.
Egyetlen hiányérzete van a jogalkalmazóknak, amelyek nálunk jelentkeznek, hogy a törvény végrehajtási rendeletei közül az elektronikus közbeszerzés két formájára vonatkozó végrehajtási rendeletek jelenlegi egyeztetése még tart, és ez legkorábban 2008. január 1-jén lép majd hatályba.
Az elmúlt évben ezen túlmenően a tisztelt Országgyűlés - különféle képviselői és kormánykezdeményezésekre - számos alkalommal módosította a közbeszerzési törvényt, részben önállóan, részben pedig más törvényekkel összefüggésben.
Az Európai Unióban jelenleg napirenden van az új jogorvoslati irányelvek kialakítása. Ezt az Európai Parlament, illetve az Európai Bizottság már elfogadta, és ez év őszén az Európai Tanács is valószínűleg elfogadja. Magyarország ezekkel az új irányelvekkel egyetértett. Ezeket ugyancsak át kell majd ültetni a nemzeti joganyagba.
Ezek az új jogorvoslati irányelvek a jogorvoslati rezsim szigorítását célozzák meg. Pi. 2021/MM (Berényi Lajos)A leglényegesebb két eleme az, hogy a jövőben az első fokú jogorvoslati hatóság határozatáig a szerződéseket nem lehet aláírni. Másrészt a Közbeszerzési Döntőbizottság számára kötelező minden esetben - ideiglenes intézkedésként - felfüggeszteni a közbeszerzési eljárást mindaddig, amíg a jogorvoslati eljárás első fokon nem kerül lezárásra.
A Közbeszerzések Tanácsának az a véleménye, az az álláspontja, hogy célszerű lenne, ha a közbeszerzési törvény további módosítására, amely nagyon gyakran kerül napirendre, egy átfogóbb elemzés alapján összevontan, ezeknek az új jogorvoslati irányelveknek a figyelembevételével kerülne sor, mert a jogalkalmazók, mindenekelőtt a közbeszerzések főszereplői, az ajánlatkérők és az ajánlattevők, nagyon nehezen tudják áttekinteni az állandóan változó jogi környezetet, a Közbeszerzések Tanácsához nagy számban fordulnak állásfoglalásért, eligazításért.
A Tanács rendszeresen közzéteszi a honlapján az éppen érvényes közbeszerzési törvényt, de azt tudni kell, hogy 2004. május 1-je óta, amióta az új törvény hatályba lépett, a 400 paragrafusos törvény 140 paragrafusosra változott, ami a jogalkalmazók számára azért nem könnyű feladat.
Egyébként úgy gondoljuk, hogy a törvény módosítását - a nemzetközi kötelezettségeken túlmenően - mindenekelőtt abba az irányba kell vizsgálni, hogy hogyan lehet egyszerűsíteni a közbeszerzési eljárásokat. A Közbeszerzések Tanácsának például az a véleménye, hogy a jelenlegi három rezsim kapcsán, miszerint van egy európai uniós értékhatáros rezsim, egy nemzeti értékhatáros rezsim és egy úgynevezett egyszerű közbeszerzési eljárási rezsim, az első kötelező minden tagország számára, a másodikat és a harmadikat azonban, ha nem is azonnal, de mondjuk középtávon, 2008-2009-ben összevonnánk, így eleve megkönnyítenénk a közbeszerzési szereplők dolgát. Ennyiben szerettem volna röviden kiegészíteni az anyagot.
ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök úr. Megnyitom a vitát. Kérdezem, hogy ki kíván hozzászólni. (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok jelzést.
Szeretném átadni az elnöklést Hankó Faragó alelnök úrnak, mert én szeretnék hozzászólni.
(Az ülés vezetését dr. Hankó Faragó Miklós, a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök úr. Öné a szó!
DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Úr! Úgy gondolom, egy nagyon tartalmas beszámoló került ma az alkotmányügyi bizottság asztalára és azt követően majd az Országgyűlés asztalára. Ez nagyon fontos területe nemcsak a gazdasági életnek, hanem a közéletnek is.
Amikor a parlamenti frakcióknak az a közös törekvése, hogy tegyünk a közélet tisztasága érdekében, a közélet tisztaságát negatívan befolyásoló jelenségek érdekében, akkor mindnyájunk számára fontosnak kell lennie ennek a területnek is.
Én külön köszönöm azt, hogy az elnök úr a mi bizottságunkban a jogalkotás szempontjából vette górcső alá a területet, és köszönöm azokat a javaslatokat is, amiket elmondott. A magam részéről azon leszek, hogy ezek az észrevételek, javaslatok, ha lehetséges, a jogalkotásban, a törvényalkotásban jelenjenek meg, úgyhogy még egyszer köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy ki kíván még hozzászólni a vitában? (Nincs ilyen jelzés.) Amennyiben további hozzászóló nincs, visszaadom az elnöklést az elnök úrnak.
(Az ülés vezetését dr. Avarkeszi Dezső, a bizottság elnöke veszi át.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. Kérdezem a bizottságot, hogy a jelentést ki tartja általános vitára alkalmasnak. Kérem, kézfelemeléssel szavazzanak! (Szavazás.)
Úgy látom, egyhangú szavazással általános vitára alkalmasnak tartottuk a beszámolót. Köszönöm szépen, elnök úr, a segítségét, a részvételét.
Tisztelt Bizottság! Soron következik a kisajátításról szóló törvényjavaslat, melyet T/3328. számon kaptunk kézhez. Az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk első helyen kijelölt bizottságként.
Üdvözlöm a kormány képviselőjét. Kérem, hogy nevének és beosztásának jelzése után mondja el szóbeli kiegészítését.
Dr. Jobbágy Zsuzsa szóbeli kiegészítése
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Jobbágy Zsuzsa vagyok az Igazságügyi Minisztériumból.
Nagyon röviden csak annyit szeretnék elmondani, hogy az Alkotmánybíróság mulasztásos alkotmánysértést állapított meg a kisajátítás szabályrendszerével összefüggésben.
Az Alkotmánybíróság alapvetően a következő kifogásokat fogalmazta meg. Egyrészt, hogy a hatályos szabály a kisajátítási célokat és feltételeket nagyon általánosan határozza meg; másrészt, hogy kizárólag az állam és az önkormányzat szerezhet tulajdont - holott a közérdekű célokat ma már nemcsak az állam és nem az önkormányzat valósítja meg -, illetőleg hogy a kártalanítás garanciáit nem biztosítja a hatályos szabályozás.
Magyarul az Alkotmánybíróság döntésének megfelelően arra törekedtünk, hogy pontosan meghatározza a célokat és a feltételeket; hogy egyértelművé tegyük, hogy más is szerezhet tulajdont az államon és az önkormányzaton kívül; illetőleg, hogy megteremtsük a kártalanítás garanciáit. Köszönöm szépen.
Kérdések, hozzászólások, reflexiók
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megnyitom a vitát. Csákabonyi Balázs képviselő úr kért szót.
DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Az előttünk fekvő törvényjavaslat egy igen nagy jelentőségű törvényjavaslat, és igen időszerű nemcsak az Alkotmánybíróság 35/2005. (IX. 29.) AB. határozata miatt, ami egyébként elsődleges, hogy természetesen a mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértést meg kell szüntetni, hanem azért is, mert a jogalkalmazónak egy teljesen biztos támpontot ad, méghozzá a törvényjavaslat 4. §-ában felsorolt értelmező, taxatív rendelkezéssorozatot. Én ezt nem kívánom ismertetni, hiszen valamennyiünk számára egyértelműen megtekinthető, és egyértelműen értelmezhető is ez a rendelkezéssorozat.
Az előterjesztés másik pozitívumának tartom azt, hogy a több évtizede kialakult bírói és államigazgatási gyakorlat következtében pontosítja a törvényjavaslatot, elsősorban az eljárásjogi teendők vonatkozásában, továbbá ott is, amikor részkisajátításról van szó, illetve amikor a kisajátítás több személy tulajdonában lévő ingatlant érint. A korábbi gyakorlatot most már - mondhatom ezt, inkább ez a helyes megfogalmazás - nagyon pontos, kógens rendelkezésekkel javasolja az előterjesztő törvényi szintre emelni, így figyelembe veszi az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok és tények közötti különbséget. Továbbá a kártalanítás módjának és mértékének meghatározásakor pedig nagyon pontos eligazítást ad arról, hogy mikor, kinek, milyen mértékű kártalanítást kell megállapítani a kisajátítási eljárás során.
Egyébként a jogorvoslati lehetőségekre vonatkozóan számos rendelkezésében átveszi a korábbi törvényerejű rendelet megállapításait, továbbá azt, hogy a hivatal határozata ellen a fellebbezési jogot végeredményben csak bizonyos körülmények között adja meg.
És azt is egészen világosan meghatározza a törvényjavaslat, hogy maga a kisajátítás mint intézkedés csak akkor alkalmazható, ha akár adásvétellel, akár cserével, akár pedig a használati jogok korlátozásával egyébként nem volna megoldható a kisajátítási cél.
A szocialista képviselőcsoport nevében ezt a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartjuk. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy ki kíván még hozzászólni. Alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz), a bizottság alelnöke: Tisztelt Bizottság! A törvényjavaslatot ebben a formában nem támogatjuk, tehát módosító javaslatokat fogunk hozzá benyújtani.
Megítélésünk szerint a következő kritikák fogalmazhatók meg a törvényjavaslattal szemben: mi úgy ítéljük meg, hogy a kisajátítási célok meghatározásánál a közérdekű cél fogalmát a javaslat nagyon széles körben határozza meg, tehát túlságosan széles körben határozza meg. 30Pi. 31 (Répássy Róbert)A kisajátítás feltételeit a javaslat ugyan kellő részletességgel ismerteti, azonban amikor az ingatlan kisajátítására a kötelező állami, illetve a kötelező önkormányzati feladathoz kapcsolódó hulladékkezelő létesítmény elhelyezése céljából kerül sor, úgy gondoljuk, hogy ezen a megfogalmazáson pontosítani kell.
Aggályosnak tartjuk azt, hogy a kormány széles körű rendeleti szabályozást kap bizonyos esetekben, kisajátítási tervre vonatkozóan, azután a szakértői véleményre vonatkozóan.
Tehát ezeket a pontokat módosító indítványokkal szeretnénk jobbá tenni, és ebben az esetben tudjuk támogatni a törvényjavaslatot.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Hankó Faragó alelnök úr!
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ), a bizottság alelnöke: Köszönöm szépen. Csak nagyon röviden a liberális frakció álláspontját annyiban ismertetném, hogy a törvényjavaslatot mi is jónak és szükségesnek tartjuk, az alkotmánybírósági döntés teljesen egyértelművé teszi a jogalkotási feladatot, indokolt. Alapvetően színvonalasnak és elfogadhatónak tartjuk, néhány módosító javaslat benyújtását mi is szükségesnek tartjuk, és ezt a későbbiek során megtesszük majd.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem, hogy kíván-e még valaki hozzászólni a bizottság tagjai közül. (Nem érkezik jelzés.) Nem látok jelentkezőt.
Akkor megkérem, hogy legyen szíves, válaszoljon az elhangzottakra.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen a szót. Talán visszafelé kezdeném. Azért gondoljuk, hogy a szakértői véleményt egységesen kellene szabályozni, mert jelenleg különböző szakértői vélemények születnek, és a szakértői vélemények tartalmát nem tudják az érintettek kellően egybevetni, az egyik szakértői vélemény ilyen szempont szerint ilyen összeget állapít meg, a másik olyan szempont szerint olyan összeget. Tehát mindenképpen az volt a cél, hogy egységes és egymással összevethető szakértői vélemények szülessenek, nevezetesen, ha kirendelnek még egy szakértőt mondjuk az eljárásban, akkor tényleg teljesen egyértelmű legyen, hogy milyen szempontok alapján melyik szakértő mit állapított meg.
A másik, hogy a kormány szabályozási jogkörét igyekeztünk nagyon szűk körre szorítani. Jelenleg a kártalanítás kérdései, a kisajátítási terv miniszteri rendeleti szinten vannak szabályozva, úgy gondoltuk, hogy ezeknek törvényi szintre való emelése teljesen felesleges. Ugyanakkor valóban vannak olyan részletszabályok, amiket meg kell határozni, de mivel ezek a tulajdonelvonáshoz, tehát a törvényben lévő kérdésekhez kapcsolódnak, ezért mindenképpen a kormányt szerettük volna felhatalmazni arra, hogy ezt a néhány részletszabályt meghatározza.
A közérdekű célok meghatározását, mi úgy gondoljuk, hogy részben a hatályos szabályozás alapján, részben a tapasztalatok alapján ebben a körben lehet és szükséges kijelölni. Nyilvánvalóan megfontolunk minden olyan módosító javaslatot, ami ennek a körnek a valamifajta szűkítésére vonatkozik.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A határozathozatalra kerül sor. Kérem, hogy aki a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Tizenhat. Ki nem tartja általános vitára alkalmasnak? (Senki sem jelentkezik.) Ilyet nem látok. Ki tartózkodott? (Szavazás.) Tizenkettő.
A bizottság általános vitára alkalmasnak tartotta.
Azt javaslom, hogy a bizottság véleményét Csákabonyi képviselő úr tolmácsolja a plenáris ülésen.
Megkérdezem, hogy a kisebbségi véleményt...
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz), a bizottság alelnöke: Később fogjuk megmondani.
ELNÖK: A kisebbség előadóját később fogják kijelölni.
Köszönöm szépen, a napirendi pont tárgyalását lezárom.
J/3205. számú beszámoló a Szülőföld Alap 2005-2006. évi tevékenységéről (Általános vita)
Soron következik az 5. napirendi pont, beszámoló a Szülőföld Alap 2005-2006. évi tevékenységéről. J/3205. számon kaptuk kézhez az előterjesztést. Az általános vitára kerül sor.
Kérem az előterjesztő képviselőit, hogy nevük és beosztásuk jelzése után mondják el szóbeli kiegészítésüket. Parancsoljanak!
BALOGI CSABA (Miniszterelnöki Hivatal): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Balogi Csaba vagyok, a Miniszterelnöki Hivatal Szülőföld Alap Iroda igazgatóhelyettese.
Röviden szeretnék beszámolni a Szülőföld Alap 2005-2006. évi tevékenységéről. A Szülőföld Alapot a Magyar Köztársaság Országgyűlése 2005 februárjában egy törvénnyel hozta létre. Ez egy egymilliárd forint nagyságrendű elkülönített állami pénzalap. Elvi irányító testülete a Szülőföld Alap Tanács volt egészen 2006. december 31-éig. Ez a grémium hozta meg a legfelsőbb döntéseket. Következő szintje volt a kollégiumi szint. Ezek szakmai kollégiumok voltak, határon túli és hazai tagokból álltak. A végrehajtói feladatokat a Határon Túli Magyarok Hivatalában működő Szülőföld Alap Iroda látta el.
2005 nyarán tartotta alakuló ülését a Szülőföld Alap Tanács, amelyen meghatározták a Szülőföld Alap támogatási, pályázati prioritásait és céljait. Döntöttek továbbá a régiók közötti felosztási arányról, és létrehozták a Szülőföld Alap-kollégiumokat is. 2005-ben 800 millió forinttal gazdálkodott az oktatási és kulturális kollégium és további 175 millióval a regionális és önkormányzati kollégium.
A preferenciális részesedési arányoknál kiemelném, hogy Szerbia és Ukrajna a lakosságszámarányhoz képest nagyobb támogatásban részesült, tekintettel a problémák eltérő mivoltára.
2005-ben 975 millió forintot pályáztattunk meg. 25 millió forint lett elkülönítve a Szülőföld Alap működési költségeire.
2006-ban 950 millió forint megpályáztatására került sor. Ekkor három kollégium írta ki a pályázati kiírásait, és a támogatási összegek nagy része már átutalásra került a kedvezményezetteknek.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megnyitom a vitát. Ki kíván hozzászólni? (Jelzésre:) Répássy alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz), a bizottság alelnöke: Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A Szülőföld Alap 2005-2006. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásánál tartózkodunk. Azért tartózkodunk, mert ezzel kívánjuk jelezni, hogy nem értünk egyet a Határon Túli Magyarok Hivatalának jogutód nélküli megszüntetésével, illetve nem értünk egyet a Szülőföld Alapban lévő összegnek, az oktatási, kulturális, szociális támogatások folyamatos csökkentésével. Ezért fogjuk a beszámoló elfogadásánál tartózkodással kifejezni az álláspontunkat.
Egyébként pedig a beszámoló maga meglehetősen, mondjuk úgy, pénzforgalmi szemléletűre sikeredett, tehát aki ebből a Szülőföld Alap tevékenységét szeretné megismerni, az nem tudja megismerni, ez jórészt csak a számadatok ismertetése, három oldal az összes. Én tudomásul veszem, hogy nincsen a beszámoló tartalmi kritériumainak egy konkrét szabályozása, hogy minek kell benne lennie, akár ilyen szemléletű beszámoló is készülhet, de jobb lett volna, ha az Országgyűlés egy olyan beszámolót kap, amelyből a támogatási célokról, a Szülőföld Alapnak a hatásáról, a Szülőföld Alapból fizetett támogatások hatásáról jobban képet kaphattak volna az országgyűlési képviselők.
Tehát összességében tartózkodni fogunk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem, ki kíván még hozzászólni. (Nem érkezik jelzés.) Miután nem látok jelentkezőt, ismételten átadnám az elnöklést Hankó Faragó alelnök úrnak, mert szeretnék hozzászólni.
(Az ülés vezetését dr. Hankó Faragó Miklós, a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök úr. Öné a szó.
DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP): Tisztelt Bizottság! Ez az a napirend, amihez úgy éreztem, hogy feltétlenül hozzá kell szólnom, hiszen ott bábáskodtam a törvény megszületésénél, illetve amikor a törvény megszületett, akkor az én önálló képviselői indítványom alapján módosította az Országgyűlés az eredeti törvényt. Többek között ez alapján került be a törvénybe az, hogy a Máért tagszervezetei részt vesznek a pályázatok elbírálásában, méghozzá úgy, hogy ők vannak többségben a kollégiumokban, illetve az is, hogy milyen összeget használhatnak fel az alap működésére. Pi. 4041/MM (Avarkeszi Dezső)
Miután korábban elég sok támadás érte az eredeti elképzelést, számomra nagy elégtétel volt, amikor az alap alakuló ülésén Duray Miklós úr azt mondta, hogy az utóbbi években összesen két fontos törvény született a határon túli magyarok számára, az egyik a státusztörvény, a másik a Szülőföld Alap-törvény.
Az első 1,5 év szerintem igazolta az álláspontját. Nagyon sikeres volt az alap tevékenysége ebben az időszakban, amit most vizsgálunk, nagyon nagy volt az érdeklődés a határon túli magyarság részéről. Mint a beszámolóból is kiderül, nagyon jó célokra fordították a rendelkezésre álló összegeket. Ami akkor vitatott volt, hogy ki vehet részt az elbírálásban, ez a különböző határon túli magyar szervezetek közötti vitát is jellemezte.
Ugyanakkor azt is nagyon fontosnak tartom, hogy elfogadták azt a javaslatomat, hogy azt a két közösséget preferálják, amely a legnehezebb helyzetben van, a vajdasági és a kárpátaljai magyarságot.
Nekem egy hiányérzetem van, és ezt szeretném is megkérdezni az előterjesztő képviselőitől. Utal arra a beszámoló, hogy lehetőség volt az adó 1 százalékát felajánlani erre a célra. Nem dicsekvésből mondom, csak ténymegállapításként, hogy én magam éltem ezzel a lehetőséggel. Azt szeretném kérdezni, hogy milyen összeg folyt be az adók 1 százalékából? Ez érdekelne, hogyha ezt el tudnák mondani! Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mielőtt válaszadásra megadnám a lehetőséget, kérdezem, hogy kíván-e még valaki hozzászólni. (Nincs ilyen jelzés.)
Akkor kérem a kormány képviselőjét, hogy az imént elhangzottakra reagáljon!
DR. ZILAHI LÁSZLÓ (Miniszterelnöki Hivatal): Köszönöm szépen. Zilahi László vagyok, a Miniszterelnöki Hivatal főigazgató-helyettese.
Az elnök úr kérdésére: az első oldalon megtalálható az adat, hogy a 2005. évben 110 millió forint - legalábbis az enyémben benne van -, 2006-ban pedig 88 millió forint érkezett az 1 százalékos személyi jövedelemadó-felajánlásokból. Tehát ha csekély mértékben is, de azért ez is hozzájárult az alap működéséhez.
Talán még annyit szeretnék kiegészítésként mondani, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatala nem jogutód nélkül szűnt meg, hiszen a Miniszterelnöki Hivatalban egy szakállamtitkárság és annak az egyik főosztálya folytatja ezt a munkát. Valóban más személyi keretek között, mint a korábbiakban, de a tevékenység természetesen folytatódik a jövőben is. Köszönöm szépen.
(Az ülés vezetését dr. Avarkeszi Dezső, a bizottság elnöke veszi át.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ezek után határozathozatalra kerül sor. Megkérdezem, hogy ki tartja általános vitára alkalmasnak a beszámolót. Kérem, kézfelemeléssel jelezzék! (Szavazás.) 16 igen szavazat. Ki nem tartja alkalmasnak? (Nincs ilyen jelzés.) Ilyet nem látok. Ki tartózkodott? (Szavazás.) 10 tartózkodással a bizottság általános vitára alkalmasnak tartotta. Köszönöm szépen.
Soron következik a 6. napirendi pont tárgyalása, a Gripen vadászgépek beszerzésére az Orbán-kormány által kötött korrupciógyanús szerződés körülményeinek kivizsgálására irányuló parlamenti vizsgálóbizottság felállításáról szóló országgyűlési határozati javaslat. Göndör István képviselő úr önálló indítványát H/3270. számon kaptuk kézhez. A módosító javaslatok megvitatására kerül sor.
Az ajánlás tervezete 5 pontból áll. Az 1. pontban Csampa Zsolt képviselő úr indítványa szerepel. Üdvözlöm Göndör István képviselő urat, az előterjesztőt. Megkérdezem, hogy egyetért-e az 1. pontban szereplő indítvánnyal.
GÖNDÖR ISTVÁN országgyűlési képviselő (MSZP), előterjesztő: Nem támogatom, elnök úr.
ELNÖK: Az előterjesztő nem ért egyet vele. És a bizottság? (Szavazás.)
A bizottság nem támogatja, egyharmadot kapott.
A 2. pontban Dorkota Lajos és Horváth Zsolt képviselő urak indítványa szerepel. Kérdezem az előterjesztőt.
GÖNDÖR ISTVÁN országgyűlési képviselő (MSZP), előterjesztő: Nem támogatom, elnök úr.
ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja. Répássy alelnök úr kér szót.
RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz), a bizottság alelnöke: Azt szeretném megkérdezni az előterjesztőtől, mi az oka annak, hogy nem támogatják azt, hogy a bizottság tagjai jogosultak megismerni az államtitkot? Egy ilyen tevékenységet vizsgáló bizottságnál ez talán magától értetődő, hiszen ezeknek az adatoknak a nagy része államtitkot képez.
ELNÖK: Van-e más kérdés? (Nincs ilyen jelzés.) Úgy látom, hogy nincs. Akkor megkérem az előterjesztőt, hogy válaszoljon a kérdésre!
GÖNDÖR ISTVÁN országgyűlési képviselő (MSZP), előterjesztő: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Alelnök Úr! Szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy ugyanennek a bekezdésnek a második sorában szerepel a bizottság feladatkörébe tartozó államtitok megismerése, tehát benne van. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz), a bizottság alelnöke: Igen, csak Dorkota Lajos és Horváth Zsolt képviselő urak módosító indítványa arra irányul, hogy az államtitokról és szolgálati titokról szóló törvény mellékletében szereplő, úgynevezett államtitokkör meghatározott pontjának a megjelölésével jelöljük meg azt, hogy milyen államtitkokat lehet megismerni, ugyanis a későbbiek során ez vitára adhat okot.
Most nem vagyok egészen biztos benne, de úgy tűnik nekem, mintha az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvény előírná, hogy az államtitokköri jegyzék megfelelő pontjának megjelölése esetén ismerhetik ezt meg. Kérem, ha ezt most nem is támogatja az előterjesztő, akkor ezt, hogy úgy mondjam, hozzák szinkronba az államtitokról szóló törvénnyel, mert az eredeti szöveg szerint nincs megjelölve az, hogy az államtitokköri jegyzék mely pontjait ismerhetik meg a képviselők. Tehát ebben a formájában, Göndör képviselő úr, az állításomat fenntartom, hogy a bizottság tagjai nem fogják tudni megismerni az államtitkot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Csákabonyi képviselő úr kért szót.
DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): Tisztelt Bizottság! Frakciónk sem támogatja ezt a módosító javaslatot, ugyanis a határozati javaslat, amivel a vizsgálóbizottságot létrehozta az Országgyűlés, VII. pontjának utolsó két sora szerint a vizsgálóbizottság tagjainak C típusú vizsgálattal kell rendelkezniük. Ezen képviselők külön engedély nélkül jogosultak a bizottság feladatkörébe tartozó államtitkok megismerésére. Tehát ez teljesen egyértelmű.
Ezt összevetve a bizottság megállapított feladatkörével, világos, hogy mindazon államtitkok megismerésének lehetősége nyitott a C típusú átvilágítással rendelkező bizottsági tagok részére - nem is lehet másként a bizottság tagja -, teljes körűen betekinthetnek. Itt tételes felsorolás nem adható, tehát olyan taxációt nem lehet csinálni, hogy mi az, amit megnézhet az államtitkok köréből, és mi az, amit nem. Ami a bizottság hatáskörébe tartozik és államtitkot képez, az a bizottság valamennyi tagja által megismerhető. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Répássy alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz), a bizottság alelnöke: Csak még egy utolsó mondat. Az előbb elmondtam, nem vagyok benne biztos, de úgy emlékszem, hogy az államtitokról szóló törvény akkor ad lehetőséget az államtitokba való betekintésre, ha ez az országgyűlési határozat pontosan tartalmazza az államtitokköri jegyzék meghatározott pontját, eddig legalábbis, a vizsgálóbizottságok korábbi gyakorlata szerint így volt. Hogy ha államtitkot kellett megismerni, akkor a vizsgálóbizottsági határozat felsorolta, hogy az államtitokköri jegyzék mely pontjait ismerhetik meg.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni? (Nincs ilyen jelzés.) Úgy látom, hogy nem.
Akkor a határozathozatal következik. Az előterjesztő tehát nem értett egyet a módosító indítvánnyal. És a bizottság? (Szavazás.)
A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.
A 3. pontban Dorkota Lajos és Horváth Zsolt képviselők indítványa szerepel. Kérdezem az előterjesztőt.
GÖNDÖR ISTVÁN országgyűlési képviselő (MSZP), előterjesztő: Nem támogatom, elnök úr, a Házszabályban egyértelmű rendelkezés van erre vonatkozóan. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az előterjesztő tehát nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.)
A bizottság sem támogatja, egyharmadot kapott.
A 4. pontban szintén Dorkota Lajos és Horváth Zsolt indítványa szerepel. Kérdezem az előterjesztőt.
GÖNDÖR ISTVÁN országgyűlési képviselő (MSZP), előterjesztő: Nem támogatom, elnök úr.
ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.)
A bizottság sem támogatja, de egyharmadot kapott.
50
Pi. 51 (Elnök)
Az 5. pontban szintén Dorkota Lajos és Horváth Zsolt képviselő úr indítványa szerepel. Kérdezem az előterjesztőt.
GÖNDÖR ISTVÁN országgyűlési képviselő (MSZP), előterjesztő: Ezt tudom támogatni, elnök úr, csak ebben az esetben szükség van egy kapcsolódó módosító indítványra, mert ebben az esetben probléma lesz az előző, a 4. pontban megfogalmazottakkal, mert ott a megalakulás számít, itt pedig a hatályba lépés.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tehát az előterjesztő támogatja a javaslatot. Kérdezem a bizottságot. (Szavazás.)
A bizottság is támogatja.
Köszönöm szépen, a napirendi pont tárgyalásának a végére értünk.
Soron következik a 7. napirendi pont, a köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2007. június 18-ai ülésén elfogadott, a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény módosításáról szóló törvény. A köztársasági elnök átirata és a visszaküldött törvény T/2911/29. számon került iktatásra. A zárószavazás előkészítésére kerül sor a Házszabály 110. § (2) bekezdése alapján.
Az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság két módosító javaslatot adott be, zárószavazást előkészítő módosító javaslatot.
Kérem az előterjesztő képviselőit, hogy nevük és beosztásuk jelzése után fejtsék ki álláspontjukat köztársasági elnök úr javaslatáról, illetve a két módosító javaslatról. Tessék parancsolni!
Pintérné dr. Víg Ilona tájékoztatása
PINTÉRNÉ DR. VÍG ILONA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Jó napot kívánok! Tisztelettel köszöntöm a bizottságot. Pintérné dr. Víg Ilona vagyok, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium önkormányzati főosztályának helyettes vezetője. A kollégám Deák László főtanácsos.
A köztársasági elnök úr átiratában foglaltakat a tárca megvizsgálta, annak a tartalmi részével egyet tudunk érteni.
Valóban az előkészítés során a tárca által és a kormány által nem ez a szakmai javaslat került a parlament elé. Mi nem kezdeményeztük mint az előterjesztésért felelős tárca a kormánynak azt, hogy a sarkadi kistérséget szüntesse meg, és a debreceni kistérség kialakításának keretében a jelenlegi és a parlament által elfogadott, a köztársasági elnök által kifogásolt besorolástól eltérően tettünk javaslatot. A tárca a szakmai álláspontját mindvégig a parlamenti során fenntartotta, a módosító javaslatok elfogadásával nem értett egyet. Úgyhogy ebből következően az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság által előkészített és immáron meg is tárgyalt bizottsági módosító indítványokkal a bizottság ülésén a tárca képviseletében egyetértettünk.
Kormányálláspontról még nem tudunk számot adni, ennek a tárgyalása még nem történt meg a kormány előtt.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem, hogy ki kíván hozzászólni.
Hozzászólások, észrevételek, reflexiók
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz), a bizottság alelnöke: Csak nagyon röviden, elnök úr.
ELNÖK: Répássy alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz), a bizottság alelnöke: A köztársasági elnök úr aggályaival egyetértünk, és támogatjuk a két bizottsági módosító javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Talán ez nem számít részemről a vita érdemében vett hozzászólásnak, csak szeretném felhívni a figyelmet, hogy annak idején az alkotmányügyi bizottság, amikor zárószavazást előkészítő módosító javaslatot nyújtottak be ezen probléma kiszűrésére, akkor mi ezt megszavaztuk. Tehát, hogy úgy mondjam, nem a bizottság hibájaként alakult ki ez a helyzet.
(Jelzésre:) Hajdu Attila képviselő úré a szó.
DR. HAJDU ATTILA (MSZP): Elnézést kérek, most tárgyalunk két bizottsági törvénymódosító javaslatról, de nem ismerjük, mert az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság javaslatát konkrétan nem ismerem. Tudom, hogy készült ilyen, érinti az én törvénymódosító javaslatomat is, de nem ismerem, tehát igazából nem tudom, hogy most miről folyik a vita.
ELNÖK: Tisztelt Képviselő Úr! Úgy látom, hogy az ajánlástervezethez hozzáférhettünk. Ha esetleg olvasási szünetet kíván a képviselő úr az ügyben... - bár elég egyértelmű, mert a köztársasági elnök úr által kifogásolt két módosító javaslattal beszavazott rendelkezést kívánja kivenni ez az indítvány.
Tessék, képviselő úr!
DR. HAJDU ATTILA (MSZP): Akkor szeretnék hozzászólni, mert tegnap én tárgyaltam a bizottság elnökével, és akkor még az én törvénymódosító javaslatomat ez nem érintette. Természetesen továbbra is fenntartom azt a véleményemet, hogy ebben az ügyben az érintett törvény nem korlátozta az Országgyűlés hatáskörét területszervezési kérdésekben. Tehát az az okfejtés, amely a köztársasági elnök úr levelében szerepel, és amelyről tudjuk, hogy a kistérségi lehatárolásról szóló kezdeményezést az önkormányzati választásokat követő hat hónapon belül tehetik meg a települések, ez az én álláspontom szerint nem korlátozza az Országgyűlésnek területszervezési kérdésben a szuverenitását. Minden ezzel kapcsolatos kezdeményezéssel összefüggő, területfejlesztési tanács-, megyei, regionális fejlesztési tanács-vélemény a kistérségi javaslatok véleményezését érinti. Tehát az a felvetés, hogy nem lettek bizonyos eljárásba bevonva az érintett települések, és a parlament úgy hozta meg ezt a törvénymódosítást, hogy nem kérdezte meg az érintett településeket, úgy gondolom, hogy ezek a korlátozások a parlamentre nem vonatkoztak. Nem hiszem, hogy ez a kitétel, ami a települések számára teszi meg a módosítási javaslatra a lehetőséget, illetve ezzel kapcsolatosan bizonyos eljárási szabályokat ír elő, a parlament szuverenitását korlátozta volna. Ezért az én törvénymódosítási javaslatom, amely ebben a kérdésben született, és amit a parlament elfogadott, nevezetesen az, hogy a Debrecen kistérség Mikepércs és Bocskaikert, illetve Debrecen várossal alakuljon meg, úgy gondolom, hogy nem törvényellenes. Ebben az értelemben a köztársasági elnök úr levelével nem tudok egyetérteni, és úgy gondolom - és ezt végig vitattam is -, hogy a szaktárca álláspontja is téves ebben a kérdésben. Ezért a területfejlesztési bizottság ezen javaslatával nem tudok egyetérteni, hiszen meggyőződésem szerint téves jogértelmezésen alapul, és ezt a téves jogértelmezést igyekszik következetesen végigvinni.
Ebben az ügyben több vitát folytattam a tárca képviselőivel, több vitát folytattam a frakcióban, vitát folytattam az illetékes bizottság vezetőjével.
Úgyhogy továbbra is fenntartom azt az álláspontomat, hogy ez a törvénymódosító javaslat nem volt törvényellenes, a parlament nem szegett törvényt, mint ahogy írja a köztársasági elnök úr, hiszen nem is szeghetett törvényt, amikor elfogadta ezt a törvénymódosító javaslatot. Úgy gondolom, hogy a megszületett törvénymódosítás nem alkotmányellenes, az minden alkotmányossági vizsgálatot és kritériumot kiáll.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem, hogy kíván-e még valaki hozzászólni. (Nem érkezik jelzés.) Nem látok jelzést. Akkor kérem az előterjesztő képviselőjét, ha kíván, reagáljon az elhangzottakra.
PINTÉRNÉ DR. VÍG ILONA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Nem kívánok az alkotmányossági kérdésre reagálni, egyetlen egy dolgot szeretnék csak ismételten elmondani itt a bizottság ülésén, hogy a kistérségi lehatárolás során a tárca az előkészítésnél bizonyos szakmai elveket igyekezett követni. Ennek keretében maximálisan igyekeztünk arra törekedni, hogy valóban a kezdeményezések alapján tegyünk javaslatot az átsorolásokra, különös tekintettel arra, hogy alapelv és úgy gondolom, hogy tiszteletben tartandó és méltányolandó alkotmányos alapelv a szabad társulás elve. Pi. 6061/MM (Pintérné Víg Ilona)Tehát a kistérségi együttműködések mindvégig a szabad elhatározás keretén belül történtek.
A képviselő úr által felvetettek meghaladják az alkotmányos ismereteimet, úgyhogy ez a bizottság feladatkörébe tartozó kérdés, hogy ebben állást foglaljon. Köszönöm szépen a lehetőséget.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ezek után a határozathozatalokra kerül sor. Megkérdezem a bizottságot, hogy az önkormányzati és területfejlesztési bizottság 1. pontban szereplő indítványát, amellyel az előterjesztő egyetért, támogatja-e. Kérem, hogy aki támogatja, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.)
A bizottság támogatja.
Kérdezem, hogy a 2. pontban szereplő indítványt, mellyel az előterjesztő egyetértett, a bizottság támogatja-e? Aki igen, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.)
Támogatja a bizottság. Köszönöm szépen.
Itt szeretném jelezni, és ez a most tárgyalt napirendi pontra is és a most tárgyalandó napirendi pontra is vonatkozik, hogy elképzelhető, hogy hétfőn kell még ülést tartanunk, hiszen a záróvitát előkészítő módosító indítvány benyújtására még lesz lehetőség.
Soron következik a 8. napirendi pont tárgyalása, a köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2007. június 25-ei ülésén elfogadott, az állami vagyonról szóló törvény. A köztársasági elnök átirata és a visszaküldött törvény T/3087/218. számon került iktatásra. Zárószavazás előkészítésére kerül sor a Házszabály 110. § (2) bekezdése alapján.
Bonyolítja a helyzetet, hogy eddig ebben a kérdésben módosító indítvány nem érkezett. Úgyhogy azt kérem a kormány képviselőjétől, hogy ilyen módosító indítvány hiányában az elnök úr átiratáról ismertesse a kormány álláspontját. Kérem, hogy előtte a nevét és a beosztását jelezze a jegyzőkönyv számára!
Irinyi Ferenc szóbeli kiegészítése
IRINYI FERENC (Pénzügyminisztérium): Irinyi Ferenc vagyok, a Pénzügyminisztérium főosztályvezető-helyettese. A köztársasági elnök úr július eleji döntése után a kormány közzétette az erre vonatkozó álláspontját.
Ennek a lényege röviden az volt, hogy a törvény által létrehozandó nemzeti vagyongazdálkodási tanács tagjainak kinevezési időtartama, az a bizonyos 6 év, illetve ennek a parlamenti cikluson való túlnyúlása nem tekinthető egyedinek más kormány alá rendelt intézményekkel összevetve, tehát számos más példát lehet erre hozni.
Ugyanakkor a kormány vizsgálandónak tartja a köztársasági elnök úr levelében kifejtetteket. Ez a vizsgálat folyamatban van. Végleges kormányzati álláspontról nem tudok beszámolni, de amint ebben döntés születik, akkor a Házszabályban előírt határidőben sor kerülhet módosító indítvány benyújtására. Tehát a lényeg az, hogy az elnök úr felvetéseivel kapcsolatban, illetve azzal kapcsolatban, hogy milyen tartalmú módosítás kerüljön benyújtásra, nincs még kormánydöntés.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Főosztályvezető-helyettes úr, megkönnyítené a bizottság munkáját azzal, ha hozna példákat arra, hogy milyen kormány alá tartozó szervezetek megbízatási ideje hasonlóan hosszabb, mint egy kormányzati ciklus.
IRINYI FERENC (Pénzügyminisztérium): Nem találtam meg a papírjaim közt ezt a közleményt, az emlékeimre tudok hagyatkozni.
Az Energia Hivatal is hivatkozva volt ebben a körben, de erről annak idején sajtóközleményt is kiadott a tárca-, illetve a kormányszóvivő, úgyhogy ennek elvileg bárki utána tud nézni. Fel volt sorolva több, 5-6 olyan intézmény is, ahol erre van példa.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megnyitom a vitát. Ki kíván hozzászólni? Salamon képviselő úr!
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Tisztelt Bizottság! Nagyon-nagyon rövid leszek. Én a köztársasági elnök úr átiratában foglaltakat abszolút indokoltnak és helyénvalónak tartom.
Kérem az alkotmányügyi bizottságot - illetve ez a megnyilatkozásom a bizottságon keresztül nyilván az Országgyűlés többi tagja felé szóló kérelem, állásfoglalás is -, hogy az elnök úr által jelzett észrevételek maximális figyelembevételével járjon el. Most persze olyan helyzetben is vagyunk, a kormány képviselőjének nyilatkozata azt sejteti, hogy a kormány valamilyen módosításon dolgozik.
Tehát nem tudom - ezt nyilván komolyan kell vennünk -, hogy egyébként döntési helyzetben van-e bizottság. Ebből a szempontból bennem kérdőjelek is vannak. De még egyszer: amit a köztársasági elnök úr ebben az átiratban részletezett, és mindannyian ismerjük, olvashattuk - talán időkímélés okából megengedik nekem, hogy nem ismétlem meg az általa tett észrevételeket -, ezek olyan komoly, olyan súlyos kérdések, a nemzeti vagyon feletti rendelkezést érintő ügyek, amik az ország sorsára, mondhatom azt, hogy történelmi távlatokban kihatnak. Óriási felelősséget vesz magára az, aki az elnök úr intelmeit, hogy így mondjam, figyelmen kívül hagyja.
Persze nem is feltétlenül azon van a hangsúly, hogy ez a köztársasági elnök úr által megfogalmazott vélemény. Akkor úgy fogalmazok, hogy aki ezeket a szempontokat figyelmen kívül hagyja, egy nagyobb folyamat részeként itt tényleg a magyar jövőről van szó. Tehát kérem, hogy ezzel a felelősséggel, ennek a szem előtt tartásával járjon el a tisztelt bizottság, illetve a tisztelt Országgyűlés!
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Csákabonyi képviselő úr.
DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): Tisztelt Bizottság! Én magam is egyetértek azzal, hogy itt csak nagy körültekintéssel, és valóban a köztársasági elnök úr által írtakra elemző módon történő reagálással lehet majd megnyugtató határozati javaslatot vagy módosító javaslatot előterjeszteni, azonban hiányolom azt, hogy pillanatnyilag nem ismerjük a két kijelölt bizottság álláspontját. Ugyanis a Házszabály szerint ebben mind a költségvetési, mind a gazdasági bizottságnak ugyancsak állást kell foglalnia az alkotmányügyi bizottságon kívül.
Így én nem ügyrendi javaslatként, csak felvetem azt, hogy be kellene várni e két bizottság álláspontját és természetesen a kormány, mint előterjesztő álláspontját is. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Annyit szeretnék elmondani, hogy a házbizottság 1997. február 13-án és 1998. november 26-án foglalkozott általános érvénnyel a kérdéssel, és a kialakított állásfoglalás szerint - ebből szeretnék idézni -: "az alkotmány- és igazságügyi bizottság megállapítása szerint, ha nincs módosító javaslat, akkor nem kell záróvitát tartani, tekintettel arra, hogy a Házszabály 110. § (2) bekezdésében felhívott 107. § (2) bekezdés nem teszi lehetővé. A házbizottság álláspontja szerint azonban módosító javaslat hiányában is szükség lehet arra, hogy a köztársasági elnök észrevételeivel kapcsolatos véleményét a kijelölt, illetve az alkotmány- és igazságügyi bizottság előadója a plenáris ülés nyilvánossága előtt ismertesse."
70
Pi. 71 (Elnök)
Amire Salamon képviselő úr is utalt, valóban elképzelhető, hogy kormányzati álláspontra lesz módosító indítvány. Miután ugyanazok benyújthatnak módosító indítványt, ilyen helyzetben is, mint általában a zárószavazás előkészítése, én azt javaslom, hogy várjuk meg, érkezik-e módosító indítvány - valószínűnek tartom, hogy a kérdésben hétfőn ülést kell tartanunk -, és akkor döntsünk arról, hogy esetleg módosító indítvány hiányában is ki akarjuk-e fejteni mi az álláspontunkat vagy valamelyik kijelölt bizottság.
Van-e ezzel kapcsolatban valakinek észrevétele? (Nem érkezik jelzés.) Úgy látom, hogy nincs. Akkor ezzel lezárom a napirendi pont tárgyalását, köszönöm szépen.
(A bizottság munkatársának jelzésére:) Igen, azt szeretném jelezni, ami szinte biztos, hogy a hatálybalépéssel kapcsolatban be kell adni majd módosító indítványt, hiszen ezen már túl vagyunk. Köszönöm szépen.
Soron következik a 10. napirendi pont tárgyalása, a döntés képviselői önálló indítványok tárgysorozatba-vételéről. Ennek a) pontja az 1998-2006 közötti költségvetési éveket érintően, az Országgyűlés, a Miniszterelnöki Hivatal és a minisztériumok hatáskörében hozott döntéssel, államháztartáson kívüli szervezetek részére történt ingyenes vagyoni juttatásokkal kapcsolatos eljárások szabályszerűségének kivizsgálására parlamenti vizsgálóbizottság felállításáról szóló országgyűlési határozati javaslat. Göndör István képviselő úr önálló indítványát H/3444. számon kaptuk kézhez. Az általános vitára kerül sor.
Kérem a képviselő urat, hogy szóbeli kiegészítését, ha kívánja, tegye meg.
GÖNDÖR ISTVÁN országgyűlési képviselő (MSZP), előterjesztő: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Mivel az indítványt még a tavaszi ülésszak idején nyújtottam be, azt gondolom, hogy mindenkinek volt kellő ideje arra, hogy tanulmányozza, és nagyon remélem azt, hogy pártállástól függetlenül kicsit a közélet tisztaságában együtt munkálkodunk. Mindenkinek érdeke az, hogy ezen a területen, amikor közpénzek mennek a "külső körbe" - hadd fogalmazzak így -, tehát államháztartáson kívüli területre, érdemes áttekinteni azt, hogy mi az, ami itt történik, mi az a folyamat, ahogy ezek a döntések megszületnek, és valójában van-e kontroll, hogy a döntés után akik az államháztartáson kívül hozzájutottak ezekhez az ingyen forrásokhoz, utána ők hogy számoltak el és hogy használták fel ezeket a forrásokat.
Kérem a bizottságot, hogy támogassa a javaslatom napirendre tűzését. Én bízom benne, hogy a parlamenti vita során még ez az előterjesztés gazdagabb lesz módosító indítványokkal.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megnyitom a vitát. Kérdezem, hogy ki kíván hozzászólni. (Jelzésre:) Répássy alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz), a bizottság alelnöke: Tisztelt Bizottság! Tisztelt Előterjesztő! A javaslat egy pontjával kapcsolatban módosító indítványt szeretnénk majd előterjeszteni, ugyanis a vizsgálóbizottság elnökének a jelenlegi kormánypártok által javasolt képviselőt kívánja a határozat állítani. Na most, 1998-tól 2002-ig valóban a jelenleg ellenzékben lévő pártok voltak kormányon, de 2002-től 2006-ig meg fordítva. Tehát megítélésem szerint az lenne helyes, ha ezt figyelembe vennénk, hogy négy évig az egyik oldal volt kormányon, négy évig a másik oldal. A vizsgálóbizottságoknál az a hagyomány, az a töretlen gyakorlat, hogy az érintett időszak kormányának ellenzéke adja a bizottság elnökét, itt valahogy ezt meg kell oldani. Nem egy túlságosan szerencsés megoldás ugyan, de létezik a társelnök problémája. Nem véletlenül mondom a problémát, mert a működésben aztán lehet hogy problémát fog okozni. De nemrégiben hoztunk létre egy eseti bizottságot, ahol társelnöki megoldást alkalmaztunk. Tehát egyelőre csak jelezni szeretném, hogy egy kis gondunk van ezzel a kormánypárti elnök által vezetett bizottsággal.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Csákabonyi képviselő úr!
DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): Tisztelt Bizottság! Képviselőcsoportunk egyetért a vizsgálóbizottság felállításával és a határozati javaslat előterjesztésével. Egyetlen egy kisebb észrevételem van, ez a 7. ponttal kapcsolatos. Tekintettel arra, hogy itt van az előterjesztő, ezt mindjárt korrigálhatja. A szöveg úgy szól, hogy "Az egyes fejezetek az érintett előirányzatok felhasználásához milyen szervezeti, intézményi hátteret hoztak létre, az hogyan működött, intézményrendszer mennyiben felelt meg az előzetes elvárásoknak." "az hogyan működött" után egy határozott névelő hiányzik, "az" határozott névelő. Ha ezt az előterjesztő most mindjárt korrigálja, akkor ezért nem kell külön módosító javaslatot benyújtanunk.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni? (Nem érkezik jelzés.) Nem látok jelentkezőt. Akkor megkérem Göndör képviselő urat, hogy reagáljon az elhangzottakra.
GÖNDÖR ISTVÁN országgyűlési képviselő (MSZP), előterjesztő: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Répássy alelnök úr által felvetett probléma engem is foglalkoztatott a szövegezés időszakában, nyitott vagyok, talán fogunk tudni találni egy jó megoldást. Fontosabbnak érzem az ügyet.
Az, amit Csákabonyi képviselő úr felvetett: teljesen igaza van, hogy a határozott névelő hiányzik...
ELNÖK: És egy vessző.
GÖNDÖR ISTVÁN országgyűlési képviselő (MSZP), előterjesztő: ...be kell tennünk.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor a határozathozatal következik. Kérem, aki általános vitára alkalmasnak tartja a javaslatot, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen.
A bizottság nagy többséggel általános vitára alkalmasnak tartotta.
Köszönöm szépen, képviselő úr. (Göndör István: Köszönöm szépen.)
Soron következik a 10. napirendi pont b) alpontja, a büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. Latorcai János és Salamon László képviselő urak önálló indítványát T/3284. számon kaptuk kézhez. Az általános vitára kerül sor.
Megadom a szót Salamon László képviselő úrnak, hogy előterjesztői szóbeli kiegészítését tegye meg.
Dr. Salamon László kiegészítése
DR. SALAMON LÁSZLÓ országgyűlési képviselő (KDNP), előterjesztő: Köszönöm a szót, elnök úr. A törvényjavaslat a büntető törvénykönyv módosítására irányul. Az ok, amiért a javaslatunkat előterjesztettük, az a színesfémek és a színesfémötvözetek eltulajdonításával, az elkövetett lopási cselekmények megnövekedésével és az ebben jelentkező fokozottabb társadalmi veszélyességgel kapcsolatos. A téma most már, azt lehet mondani, a sajtónyilvánosságban is, médiában is rendre visszatérő kérdés, és számos oldalról fogalmazódott meg az a kívánalom, hogy sokkal hathatósabban kell fellépni ezzel a magatartással szemben, ami súlyos károkat, veszélyhelyzeteket okoz, tegnap a televízióban taglalták azt, hogy a vasút működésének a biztonságát kezdik ki ezek a cselekmények. Tehát olyan dologról van szó, amelynek a társadalmi veszélyessége fokozott, és amellyel szemben erélyesebb fellépés szükséges. Nyilván nem a büntetőjog az egyetlen eszköz, végig kell gondolni más lehetőségeket is és együttes alkalmazásokat is. Mi Latorcai Jánossal úgy gondoljuk, hogy nem engedhetjük meg azt a luxust, hogy a büntetőjogi eszközök alkalmazásának a lehetőségeit ne merítsük ki jobban, ezért a törvényjavaslat arra irányul, hogy a színesfém vagy a színesfémötvözet eltulajdonításával elkövetett lopás minősített eset legyen már önmagában is, és ehhez képest a különböző további minősítésekben is jelenjék meg mint további minősítő körülmény.
Kérjük az alkotmányügyi bizottságot, hogy szíveskedjék a törvényjavaslatot tárgysorozatba venni.
Köszönöm.
Pi. 80
81/MM
ELNÖK: Köszönöm szépen. A képviselő úr utolsó mondata apropóján elmondom, hogy az előző alpontnál hibát követtem el, mert a tárgysorozatba-vételről is kellett volna szavaznunk, úgyhogy majd ennek az alpontnak a lezárása után visszatérünk rá. Természetesen itt is majd először a tárgysorozatba-vételről kell szavaznunk.
Először a kormány álláspontját szeretném megkérdezni az előterjesztéssel kapcsolatban. Kérem, hogy nevük és beosztásuk közlése után tájékoztassanak minket a kérdésről!
Dr. Rajmon Balázs szóbeli kiegészítése
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Jó napot kívánok! Rajmon Balázs vagyok az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Büntetőjogi és Rendészeti Kodifikációs Főosztályának főosztályvezető-helyettese, kolléganőm pedig Tisza Judit, a főosztály munkatársa.
Nagyon röviden összefoglalnám. Előzetesen tájékoztatnám a bizottságot arról, hogy a kormány döntése még nem született meg, ezért jelenleg előzetes szakmai álláspontot tudok képviselni. Ennek keretében nem támogatnánk ennek a módosító javaslatnak a tárgysorozatba-vételét. Ennek az okai nagyon röviden a következők.
Teljesen egyetértek az előterjesztő által elmondottakkal, hogy ez jelenleg egy nagyon jelentős probléma, ugyanakkor a büntetőjog minden egyes elemében reagál ezekre a cselekményekre. A lopás önmagában büntetendő.
A módosító javaslat indokolásában említett köztéri szobrok kapcsán megvalósuló lopások tekintetében a lopás tényállása jelenleg is tartalmazza a kulturális javak körébe tartozóan elkövetett lopást, ezt minősített esetként rendeli büntetni. Ehhez kapcsolódóan a kulturális örökség védelméről szóló törvény pedig egyértelműen meghatározza, hogy mi tartozik a kulturális javak körébe.
Ennek azért van nagyon nagy jelentősége, mert a színesfém és a színesfémötvözet fogalomhasználata köznapi értelemben lehet, hogy világos és egyértelmű, azonban jogi értelemben ezt a magyar jogrendszer sehol nem határozza meg, márpedig a Btk.-nál különösen indokolt a normavilágosság követelményére odafigyelni.
Ugyancsak az indokolásban említett az az érv, hogy ez a vasúti sorompók és a különböző közlekedési eszközök lopása tekintetében is nagyon nagy problémát jelent. Megint csak egyet tudunk érteni, ugyanakkor a Btk. 184. §-a a közúti közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény körében egyértelműen büntetni rendeli azt, ha bármilyen ilyen közlekedési, közlekedést segítő eszköz lopásra vagy eltávolításra kerül jogtalanul.
A Btk.-ban a 260. § pedig büntetni rendeli a közérdekű üzem működésének megzavarása körében azt, ha például egy vasúti vezeték kerül eltávolításra, és ennek is természetesen megvannak a minősített esetei az eredménytől, a bekövetkezett eredménytől függően. Ezek a tényállások egyébként halmazatban is megállapíthatók egymással, különösen a lopással, tehát ebben az esetben egy súlyosabb büntetés is mindenképpen kiszabható.
Mi úgy látnánk, hogy ebben az esetben, hogyha egy ilyen módosítás a Btk.-ba bekerülne, attól önmagában nem lesz könnyebb a felderítés és a lopást elkövetők tényleges elfogása. Azzal pedig teljesen egyetértünk, hogy a fellépés szükséges. Ismereteim szerint már tárcaközi bizottság alakult az IRM és a GKM részvételével, elsősorban ezeknek a lopásoknak a kereskedelmi és civil jogi területen való visszaszorítása kapcsán, hiszen a legnagyobb problémát elsősorban ez jelenti. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Hankó Faragó alelnök úr.
Hozzászólások, észrevételek; reflexió
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ), a bizottság alelnöke: Köszönöm szépen. Rajmon Balázs kolléga úr elvette a kenyerem jelentős részét, mert nagyon sok érvet elmondott, ezért próbálok olyanokat felhozni, amik talán nem hangzottak el.
Azzal kezdtem volna egyébként is, hogy nem azért nem támogatom a javaslatot, mert ellenzéki kollégáktól származik. Néhány héttel ezelőtt szavaztuk meg például a bántalmazás hivatalos eljárásban törvényi tényállásának módosítását. Egyetértettem, szívesen megszavaztam, ezt tette a frakciónk is és a parlament is. Tehát ezzel semmilyen probléma nem lenne.
Nem kifogásokat keresek, hogy miért nem, hanem próbálok valódi érveket összeszedni. Ma az ilyen típusú cselekmények felderítettsége nem éri el a 30 százalékot. Itt van az alapvető probléma véleményem szerint, mert azoknál az eseteknél, amelyeknél sikerül felderíteni az elkövetőt és felelősségre vonni, magával a büntetéssel véleményem szerint alapvetően nincsen probléma. Ennek minden bizonnyal megvan az elrettentő hatása is.
De hogy az elkövetők bízhatnak abban, hogy elkerülhetik az eljárást, mert csak egyharmadnyi esély van arra, hogy ellenük esetleg eljárás indul, és ha igen, jó eséllyel, időben, rendkívüli módon elnyújtottan, az bizonyára egy jelentős motiváló tényező.
A másik jelentős motiváló tényező az, hogy egy olyan láncolat első láncszeme a lopás, amely után végül is először az orgazdán, aztán a színesfém-kereskedőn keresztül a dolog visszajuthat a rendszerbe, és innentől kezdve jó áron értékesíteni lehet az ilyen dolgokat. Innentől kezdve megéri a dolog.
Tehát hogy valamilyen megoldást kell találni, azzal maximálisan egyetértek, szerintem a mód ebben az esetben nem megfelelő. Nem ismétlem meg az érveket. Például nemrégen hallottam azt, hogy a színesfém-kereskedők országos szövetsége azt az elhatározást hozta, hogy kizárólag csak igazolt forrásból hajlandó felvásárolni bármit is. Tehát akik ennek a szövetségnek részei, azok ezt teszik. Ez például az egyik lehetséges, kicsit javító tényező lehet, és még sok minden másra szükség van, de véleményem szerint nem a Btk. módosítása a megoldás.
A hangsúlyt szerintem az eljárás elkerülhetetlenségére, azaz a sokkal nagyobb felderítettségi arányra és a gyors, rövid eljárásokra kell helyezni. A legtöbb bűncselekménynél egyébként ezek hiányoznak ahhoz, hogy kellően visszatartó erővel rendelkezzen maga a Btk. is. Erre lenne szükség.
Tehát a rendőrségnek bizony nagyon sok feladata van. És amiket még el kell végezni azon túl - azokat a különböző intézkedéseket, amelyekre ezek szerint tárcaközi bizottság is van -, ezeket érdemes megfontolni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Bárándy képviselő úr kért szót.
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Azt gondolom, abban minden frakció egyetért, így az MSZP képviselőcsoportja is, hogy komoly társadalmi problémával állunk szemben, és hogy a problémát kezelni kell, arra megoldást kell találni.
E tekintetben én is csatlakoznék Hankó Faragó képviselő úrhoz, aki elmondta azt, hogy más módszerekkel kell ezt a jelenséget visszaszorítani, ez ellen a probléma ellen tenni. A minap lehetett egyébként látni és hallani róla, hogy a rendőrség kifejezetten a színesfémlopások megakadályozása érdekében gyakrabban tart majd razziát a színesfém-kereskedőknél. Én is ezekben az eszközökben látom a megoldás kulcsát.
A szakmai érvek tekintetében, amik miatt képviselőcsoportunk a benyújtott törvénymódosítást nem támogatja, tökéletesen egyetértek a főosztályvezető-helyettes úr által elmondottakkal, kiegészítve ezeket azzal, hogy nemcsak hogy reagál a büntetőjog minden, a javaslatban felvetett problémára és felvetésre, hanem a módosító javaslat elfogadása esetén a büntetőjogon belül kifejezetten alapelvi probléma keletkezne, jönne létre, hiszen azzal, hogy egy cselekményt nemcsak lopásnak, hanem más bűncselekménynek is minősítünk, és ugyanezen okból az adott tényálláson belül minősített körülménnyel - idézőjelbe téve - "honoráljuk", ezzel beleütköznénk a kétszeres értékelés tilalmába, ami a büntetőjogban tilos.
Tehát nemcsak hogy nem szükséges, hanem azt gondolom, dogmatikailag nem is lehetséges a törvényjavaslat elfogadása. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Balsai képviselő úr.
DR. BALSAI ISTVÁN (Fidesz): Csak röviden szeretnék reagálni arra, hogy nagyon meglep engem a kormánypárti képviselők és a kormány álláspontja.
Egy nyilvánvalóan közismert bűncselekményfajta rohamos elszaporodásával szemben a leglogikusabb dolog nyilván a büntetési tétellel kapcsolatos rendelkezések megváltoztatása. Aki ezt nem ismeri el, az mellébeszél. Ezzel kapcsolatban, ha ezt a törekvést a kormánypárti képviselők meggátolják, és arra hivatkoznak, hogy rossz a felderítés, a rendőrséget kell ezzel kapcsolatban kritizálni, nem pedig a javaslat beterjesztőit.
Ha egyszer rossz valaminek a felderítési aránya, akkor ne is büntessük tovább, talán a legjobb lenne a javak újraelosztását rábízni a tolvajokra, mert a vagyon elleni bűncselekményeknek talán 10 százalékosnál is kevesebb a felderítési aránya. Esetleg ez lenne a megoldás.
ELNÖK: Elnézést képviselők, kérem, hogy ne minősítsük így egymás hozzászólását! Szerintem szakmai érvek hangzottak el, és nem mellébeszélés folyt eddig. Alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz), a bizottság alelnöke: Annyit szeretnék még a vitához hozzátenni, hogy a magunk részéről támogatjuk a javaslat tárgysorozatba-vételét és általános vitáját.
Valóban vannak olyan szempontok, amelyeket itt főleg a kormány képviselője mondott el és megfontolandóak, de éppen arra való egy ilyen törvényjavaslat parlamenti vitája, hogy módosító javaslatokkal lehet korrigálni. Ilyen korrekció lehet az, hogy például a színesfém vagy a színesfémötvözet fogalmát lehet definiálni a Btk.-ban, tudjuk jól, hogy számos ilyen rendelkezés van a Btk.-ban. Tehát ez önmagában szerintem még nem ok arra, hogy elutasítsuk a javaslat tárgysorozatba-vételét. 90Pi. 91 (Répássy Róbert)Tehát szükséges néhány ponton korrigálni ezt a javaslatot, de a törvényjavaslatot előterjesztő képviselők eredeti szándékával egyetértek.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni? (Nem érkezik jelzés.) Akkor megadom a szót az előterjesztőnek, hogy válaszoljon a felvetett kérdésekre, hozzászólásokra.
DR. SALAMON LÁSZLÓ országgyűlési képviselő (KDNP), előterjesztő: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Változatlanul fenntartom azt, hogy ezzel a törvényjavaslattal hozzá tudnánk járulni a színesfémek eltulajdonítása jelenségének a visszaszorításához.
Egyetértek azokkal az észrevételekkel, és magam is az úgymond expozémban itt kitértem rá, hogy komplex fellépés szükséges ezzel a bűncselekményfajtával szemben, de azt gondolom, hogy ezek körébe a törvényjavaslatban írt eszköz beletartozik, indokolt, szükséges, a kifejtett ellenérvek ellenére is, ide értve azokat a büntetőjogi, dogmatikai természetű szempontokat is, amit elsősorban a kormány képviselője hangoztatott.
Én most részletekbe nem kívánok belemenni, hiszen tárgysorozatba-vételről van szó, talán Répássy képviselő úr hozzászólását szeretném ebből a helyzetből is felerősíteni: a tárgysorozatba-vétel sohasem a beterjesztett normaszöveg egy az egyben való megszavazását jelenti, hanem ez egy jelzés, amikor az Országgyűlés egy problémát tárgyalásra, megvizsgálásra méltónak, szükségesnek és indokoltnak talál. Úgyhogy ennek jegyében, hangsúlyozva Latorcai János és a magam részéről is azt, hogy nyitottak vagyunk természetesen, és köszönettel veszünk minden olyan javaslatot, ami az előterjesztést még egyértelműbbé teheti, még inkább hatékonyabbá teheti, ennek a nyitottságnak a hangsúlyozása mellett változatlanul azt kérjük a bizottságtól, hogy szíveskedjék a törvényjavaslatot tárgysorozatba venni.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr.
A határozathozatal következik. Kérdezem a bizottságot, hogy tárgysorozatba veszi-e a törvényjavaslatot. Aki igen, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Kilenc. Ki nem ért egyet a tárgysorozatba-vétellel? (Szavazás.) Tizennégy.
Tehát nem vettük tárgysorozatba.
Kérem, hogy térjünk vissza az előző, tehát a 10/a) pontra, ahol a tárgysorozatba-vételről kell döntenünk, Göndör István képviselő úr indítványáról. Aki egyetért a tárgysorozatba-vétellel, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm szépen.
Megállapítom, hogy a bizottság tárgysorozatba vette.
Az általános vitára való alkalmasságról már szavaztunk.
Mielőtt a bizottság ülését bezárnám, szeretném ismételten felhívni a figyelmet, hogy nagy valószínűséggel hétfőn a délelőtt folyamán ülést kell tartanunk.
Köszönöm szépen, az ülést bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 34 perc)
|
Dr. Avarkeszi Dezső |
Jegyzőkönyvvezetők: Madarász Mária és Podmaniczki Ildikó