AIÜB-32/2007.
(AIÜB-56/2006-2010.)
az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának
2007. október 1-jén, hétfőn, 12.00 órakor
az Országház főemelet 58. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat*
Az ülés résztvevői*
A bizottság részéről*
Megjelent*
Helyettesítési megbízást adott*
Meghívottak részéről*
Hozzászólók*
Megjelent*
Elnöki megnyitó*
A napirend módosítása és elfogadása*
A polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3719. szám); módosító javaslatok megvitatása*
A közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokat érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3660. szám); kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása*
Zárószavazás előkészítése*
Az egységes élelmiszer-biztonsági szervezetalakítással összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3470. szám)*
1.A közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokat érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3660. szám)
(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
2.A polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3719. szám)
(Módosító javaslatok megvitatása)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
3.Zárószavazás előkészítése
- Az egységes élelmiszer-biztonsági szervezetalakítással összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3470. szám)
Elnököl: Dr. Avarkeszi Dezső (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Répássy Róbert (Fidesz), a bizottság alelnöke
Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ), a bizottság alelnöke
Dr. Bárándy Gergely (MSZP)
Dr. Csákabonyi Balázs (MSZP)
Dr. Csiha Judit (MSZP)
Dr. Faragó Péter (MSZP)
Frankné dr. Kovács Szilvia (MSZP)
Dr. Gál Zoltán (MSZP)
Dr. Hajdu Attila (MSZP)
Dr. Simon Gábor (MSZP)
Dr. Steiner Pál (MSZP)
Dr. Szabó Éva (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP)
Dr. Balsai István (Fidesz)
Dr. Dorkota Lajos (Fidesz)
Dr. Kerényi János (Fidesz)
Dr. Mátrai Márta (Fidesz)
Dr. Navracsics Tibor (Fidesz)
Dr. Szakács Imre (Fidesz)
Dr. Turi-Kovács Béla (Fidesz)
Dr. Rubovszky György (KDNP)
Dr. Salamon László (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Csákabonyi Balázs (MSZP) távozása után Frankné dr. Kovács Szilviának (MSZP)
Dr. Simon Gábor (MSZP) megérkezéséig dr. Bárándy Gergelynek (MSZP)
Dr. Steiner Pál (MSZP) megérkezéséig dr. Wiener Györgynek (MSZP)
Dr. Szép Béla (MSZP) dr. Szabó Évának (MSZP)
Dr. Toller László (MSZP) dr. Csiha Juditnak (MSZP)
Tóth András (MSZP) dr. Hajdu Attilának (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP) távozása után dr. Steiner Pálnak (MSZP)
Dr. Dorkota Lajos (Fidesz) távozása után dr. Kerényi Jánosnak (Fidesz)
Dr. Horváth Zsolt (Fidesz) dr. Mátrai Mártának (Fidesz)
Dr. Kontrát Károly (Fidesz) dr. Balsai Istvánnak (Fidesz)
Dr. Navracsics Tibor (Fidesz) megérkezéséig dr. Répássy Róbertnek (Fidesz)
Dr. Vitányi István (Fidesz) dr. Szakács Imrének (Fidesz)
Dr. Rubovszky György (KDNP) távozása után dr. Salamon Lászlónak (KDNP)
Dr. Kállai Ernő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa
Sáriné dr. Simkó Ágnes főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Győri Enikő osztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Kis Norbert főosztályvezető-helyettes (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa
(Az ülés kezdetének időpontja: 12 óra 3 perc)
DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság ülését megnyitom.
Tisztelettel köszöntöm a bizottság tagjait és meghívott vendégeinket. Engedjék meg, hogy külön nagy tisztelettel köszöntsem Szabó Máté urat, az állampolgári jogok országgyűlési biztosát, aki ebben a minőségében először vesz részt bizottságunk ülésén; köszönjük, hogy eljött. Szintén köszöntöm Kállai Ernő urat, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosát.
Ismertetem a helyettesítések rendjét: Szabó Éva helyettesíti Szép Bélát, Hajdu Attila Tóth Andrást, Balsai István Kontrát Károlyt, Csiha Judit Toller Lászlót, Bárándy Gergely Simon Gábort, Wiener György Steiner Pált, Szakács Imre Vitányi Istvánt, Mátrai Márta Horváth Zsoltot, Répássy Róbert pedig Navracsics Tibort. Megállapítom, hogy a bizottság határozatképes.
A napirend módosítása és elfogadása
A kiküldött meghívóhoz képest két módosítást szeretnék javasolni a bizottságnak. Zárószavazás előkészítését is napirendre kell vennünk, hiszen módosító indítvány érkezett az egységes élelmiszer-biztonsági szervezetalakítással összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz. Valamint azt szeretném javasolni, hogy a polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot vegyük előre, és azt tárgyaljuk meg elsőként.
Van-e valakinek észrevétele az elhangzottakhoz? (Nincs.) Akkor kérem, aki a napirendi javaslattal egyetért, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) Köszönöm szépen, egyhangú szavazással elfogadtuk a napirendünket.
Először tehát a polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot tárgyaljuk, a módosító javaslatok megvitatására kerül sor. Az előterjesztést T/3719. számon kaptuk kézhez, az ajánlás tíz pontból áll.
Kállai Ernő úr jelezte, hogy hozzá kíván szólni. Megkérdezem kisebbségi biztos urat, hogy valamelyik ajánlási ponthoz kíván hozzászólni vagy a törvényjavaslat egészéhez.
DR. KÁLLAI ERNŐ, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa: A törvényjavaslat egészéhez szeretnék.
ELNÖK: Arra teszek javaslatot, hogy adjuk meg a lehetőséget kisebbségi biztos úrnak, hogy hozzászólhasson, mielőtt a módosító indítványokat megtárgyaljuk. Van-e ezzel kapcsolatosan valakinek észrevétele? (Nincs ilyen jelzés.) Úgy látom, hogy nincs. Kérem, aki ezzel egyetért, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság többsége ezt támogatta.
Parancsoljon, kisebbségi biztos úr!
DR. KÁLLAI ERNŐ, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa: Tisztelettel köszöntök mindenkit. Tisztelt Bizottság! Köszönöm a lehetőséget. Azért kértem ezt a lehetőséget a megszólalásra, mert a törvénymódosító javaslatot, amelyben meggyőződésem szerint érintettek az országgyűlési biztosok is, különösen a kisebbségi biztos megítélésem szerint, sajnos nem kaptuk meg az IRM-től véleményezésre, úgyhogy nem ismertük ezt a javaslatot. Ezért szeretnék nagyon röviden néhány gondolatot elmondani.
Egyetértek azzal, hogy szükség van erre a módosításra. Nagyon fontos, naponta tapasztaljuk azt, hogy olyan beadványok érkeznek, amelyben tehetetlenek vagyunk, egy-egy népcsoportot sértenek összességében, akár kijelentéssel, akár a nagy nyilvánosság előtt más módon. Mindezek mellett azért fontos ez, mert az ilyen típusú jogsértések alkalmasak arra, hogy egyes csoportokat olyan társadalomellenes célok megvalósítására mozgósítsanak, amit nem tartanék helyesnek, ha megvalósulna.
Arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a "sértő megnyilvánulás", amely szerepel a javaslatban, az egy túlságosan tág fogalom, túlságosan tág értelmezési lehetőségre ad módot. Jó lenne, ha ezt esetlegesen sikerülne jobban meghatározni, mert akkor utána ebből lesznek jogviták, hogy mi tartozik ide. Annak idején volt egy javaslat, amely leírta azt, hogy méltóságsértőnek tekinthető minden olyan állítás, felszólítás, illetve értékítélet, amely meghatározott közösség képességeire, tulajdonságaira, nyelvére, szokásaira, történelmi múltjára vonatkozik, és amely lealacsonyítást, megvetést, gyalázkodást fejez ki, vagy ilyen jellegű érzelemnyilvánításra ösztönöz. Ezért tisztelettel javaslom, akár ilyen módon, akár más módon, de a "sértő megnyilvánulás" fogalmának valamilyen módon történő pontosítását ebben a kérdésben, hogy ez ne legyen ennyire tág, tehát hogy jobban érezhető legyen.
Tisztelettel arra szeretném még felhívni a figyelmet, hogy egyetértek azzal én is természetszerűleg, hogy a magánszférában vagy a szűkebb nyilvánosság előtt elkövetett cselekmények esetében ne lehessen fellépni az ilyen dolog ellen, mert az sértene más védett jogokat.
A védett tulajdonságok köre feltétlenül bővítendő, mert "a személyiség lényegi vonása" megjelölés rendkívül nehezen értelmezhető, tehát érdemes lenne kicsit finomítani ezt a megfogalmazást is, mert ez is nagyon sok jogvitára adhat módot.
Az utolsó megjegyzésem ezzel kapcsolatban, hogy a közkereseti jog nagyon fontos és indokolt természetszerűleg. Ahogy átgondoltuk a javaslatot, mi természetesen azzal is egyetértenénk, hogyha az ügyész is megkapná ezt a lehetőséget, mondjuk, ha civil szervezetek nem kívánnak élni ezzel a keresetindítási joggal. De nagyon is elképzelhetőnek tartom és akár fontosnak is azt, hogy a kisebbségi ombudsman is élhessen ilyen joggal, ha mondjuk, országos kisebbségi érdek-képviseleti szervek esetleg nem tudnak vagy nem akarnak, nem képesek ilyenkor keresetet indítani, akkor a kisebbségi ombudsmant lenne értelmes felruházni ezzel a joggal. Nagyon sok esetben megfelelő módon tudnánk eljárni olyan beadványok esetében, amelyben most nem tudunk eljárni és nem tudunk megnyugtató választ adni.
S természetesen még egy nagyon pici észrevétel: a javaslat szövege abban is módosításra szorulna egy picit, hogy mindig az adott ügy jellege és tárgya döntse el, hogy melyik jogvédő szervezet fordulhat a bírósághoz, mert ez jelen pillanatban nem teljesen egyértelmű. Mondjuk, romák, a roma közösség megsértése vagy a német közösség megsértése esetén most akár egy meleg jogvédő szervezet is kereseti joggal élhetne, és nem biztos, hogy ez így jó, úgyhogy itt egy kicsit pontosítani kellene ezt a dolgot. Illetve, mint említettem, szerintem nagyon nagy előrelépési lehetőség lenne, ha a kisebbségi ombudsman is megkapná ezt a keresetindítási jogot.
Köszönöm szépen, hogy meghallgatták az észrevételeimet.
ELNÖK: Köszönöm szépen, országgyűlési biztos úr. Köszönjük a segítséget is, de azért tisztelettel arra szeretném kérni, hogy ha erre lehetőség van, hasonló észrevételek sokkal jobban segítenének minket az általános vita időszakában. Azt őszintén sajnálom, hogy nem kapta meg időben a minisztériumtól a törvényjavaslatot; ezt kérni fogjuk, hogy erre fokozottabban figyeljenek majd oda. Mindenesetre a részletes vitában is igyekszünk majd figyelembe venni az ön által elmondottakat. Még egyszer köszönöm.
Rátérünk az egyes módosító indítványok megtárgyalására.
Az 1. pontban Hankó Faragó Miklós és Gusztos Péter indítványa szerepel. Kérem az előterjesztő képviselőjét, hogy nevének és beosztásának jelzése után az 1. pontról nyilatkozzon, hogy az előterjesztő egyetért-e vele.
SÁRINÉ DR. SIMKÓ ÁGNES (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Sáriné dr. Simkó Ágnes vagyok, az Igazságügyi Minisztériumban a polgári jogi kodifikációs és nemzetközi magánjogi főosztályt vezetem.
Kormányzati álláspontot nem tudok mondani, a minisztérium álláspontjáról tudom a tisztelt bizottságot tájékoztatni. A minisztériumi álláspont a javaslattal kapcsolatban az, hogy a "nagy nyilvánosság előtt tett" fordulat az egy, a büntetőjogból ismert megfogalmazás. Magát a gondolatot ugyan támogatandónak tartjuk, hogy valóban ne szűk körben elhangzott megjegyzésekre, magatartásra s a többire alkalmazzák ezt a paragrafust, de úgy gondoljuk, hogy ez a szófordulat, hogy "nagy nyilvánosság előtt tett", nem megfelelő a polgári törvénykönyvben, ezért nem javasolnánk támogatásra.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Répássy alelnök úr kíván szólni.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Köszönöm szépen; csak azt vártam, hogy Hankó Faragó Miklós akar-e szólni, de ha nem, akkor majd én.
Tisztelt Bizottság! Az egy helyes felismerés, és egyébként az előbb a kisebbségi biztos úr is említette, hogy a "sértő megnyilvánulás" fogalom túlságosan tág körű. Az Alkotmánybíróság 18/2004.(V.25.) határozata kimondta, hogy önmagában a sértő, lealacsonyító kifejezések használata vagy más, ezzel egyenértékű cselekmény elkövetése az alkotmány 61. § (1) bekezdésének oltalma alatt áll, amely a véleményt "annak érték- és igazságtartalmára tekintet nélkül védi". Ha tehát ilyennek vesszük valóban a sértő véleményt, azt bizony el kell viselni.
Ha megengedik, én a 2. pontban megfogalmazott módosító javaslatot is ide veszem, mert ott már azzal szűkíti Hankó Faragó Miklós képviselő úr és Gusztos Péter képviselő úr, hogy "az emberi méltóságot sértő megnyilvánulás", ez már egy fokkal jobb, de azért továbbra is jogalkalmazási problémát fog felvetni, hiszen egyébként az egész személyiségi jogvédelem többek között az emberi méltóságot sértő jogsértésekre jött létre. Tehát, hogy úgy mondjam, még nem vagyunk beljebb ezzel az "emberi méltóságot sértő" kifejezéssel.
Sajnos én magam nem tudtam megfogalmazni, hogyan kellene ezt úgy szűkíteni, hogy az ennek a bizonyos alkotmánybírósági határozatnak a fényében alkotmányos legyen, de egyértelmű, hogy az eredeti szöveg erre alkalmatlan. És azzal is egyetértek egyébként, amit a tárca a véleményében megfogalmazott, hogy valahogy ezt a magánsérelmet a nagy nyilvánosság előtt való sérelemtől már csak azért is meg kellene különböztetni, mert kérdés az, hogy ha egy magánbeszélgetésben, magyarul nem nagy nyilvánosság előtt van egy ilyen sérelem, akkor a csoport tagjai miért éreznék úgy, hogy őket ugyanúgy emberi méltóságukban sértik, hiszen nem is értesülnek róla. Csak akkor értesülnek róla az adott csoport tagjai, ha valaki, például a sajtó nyilvánosságra hozza ezt a megjegyzést, mert egyébként nem értesülnek róla a csoport tagjai. Tehát, bár mi nem értünk egyet a törvényjavaslatnak ezzel a logikájával vagy ezzel a koncepciójával, de a törvényjavaslatnak pont az a koncepciója, hogy egy olyan megnyilvánulásról van szó, amely az egész adott csoportnak, közösségnek a tagjaira nézve sértést jelent. Márpedig amiről nem tud egy adott közösségnek a tagja, nem tud róla, hogy őt ilyen sérelem érte, az elég nehezen fogadható el például kártérítési perben.
Összefoglalva: én az 1. pontban megfogalmazott módosítást azért támogatom - hacsak Hankó Faragó Miklós nem akarja megváltoztatni vagy módosítani -, mert legalább azt jelzi, hogy ez a "sértő megnyilvánulás" túlságosan széles körű; és ugyanígy egyébként "az emberi méltóságot sértő" kifejezést is fogom támogatni, de azért lássuk be, hogy ez még mindig nem a legtökéletesebb megoldás, és ez még ugyanúgy jogbizonytalanságot eredményezhet.
ELNÖK: Hankó Faragó alelnök úr, utána Salamon képviselő úr következik.
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen. Azt gondolom, hogy a kritikai észrevételek jogosak. Egyrészt a kormány álláspontját is akceptálni tudom, másrészt amit az imént Répássy alelnök úr mondott, azt is. Éppen ezért mi azt tervezzük, hogy az 1-2. pontban foglalt módosító javaslatunkat felváltsuk egy "nyilvánosan és súlyosan sértő magatartás" fogalomkörre. Részben a 3. pontban ezt már a kolléga úr módosító javaslata tartalmazza, inkább csak a fogalomkört akartam így behatárolni. Az tehát világos, hogy nem helyes, ha más jogágakból jól ismert kategóriákat próbálunk úgy meghonosítani, hogy az mondjuk, a polgári jogágban egyelőre talán nem honosodott meg. Éppen ezért a "nyilvánosan és súlyosan sértő magatartás" lenne az, amit mi támogatnánk, illetve előterjesztenénk kapcsolódó módosító javaslatként.
Egyébként egyetértek az észrevételekkel.
ELNÖK: Salamon képviselő úr, utána Bárándy képviselő úr következik.
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Ehhez a konkrét módosító javaslathoz is, de a többihez is illik, amit majd mondok, és így általános érvénnyel jegyzem meg, hogy a Kereszténydemokrata Néppártnak ezzel a törvényjavaslattal koncepcionális természetű problémái vannak.
Hozzá kell azt is tegyem, hogy ezek a problémák ezen a felgyorsított tárgyaláson, illetve a felgyorsított tárgyalás következtében folyamatosan buknak elénk, amikor polgári jogászokkal, jogtudósokkal van alkalmunk érintkezni, vagy ismerjük meg a civil szervezetek véleményét, mint a Társaság a Szabadságjogokért szervezet véleményét is, akik még akkor, éppen az általános vita tárgyalása alatt tették közzé, időben is egybeesett az általános vita lefolytatása a javaslat tárgyalásával. Ezzel én egyébként bírálni akarom azt, hogy valóban helyes-e a sürgős tárgyalást olyan generális módon alkalmazni, ahogy azt a magyar parlament teszi. A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok biztosa is lehetetlen helyzetbe jutott. Föltételezem, hogy nem szándékolt volt, hogy nem küldték meg neki a javaslatot, hanem nagyon sürgős volt ez a kormánynak, és nem figyelt erre oda.
No, ezt csak azért mondom, mert gyakorlatilag az általános vitában az összes koncepcionális ellenvetés még nem merült fel és nem hangzott el. Persze nem ez a helye most ennek, de ennek előrebocsátásával, hogy koncepcionális problémánk van a törvényjavaslattal, szeretném bejelenteni, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt frakciója, függetlenül attól, hogy a törvény egészéről végül majd milyen álláspontot alakít ki, minden jobbító javaslatot támogatni kíván. Hankó Faragó Miklósnak és Gusztos Péternek az a közös javaslata, ami most itt előttünk fekszik, például ilyen. Ezt nem fogom mindig elmondani a vita további szakaszaiban (Dr. Hankó Faragó Miklós: Kár. - Derültség.), hogy melyikről gondoljuk ezt, de az igenlő szavazatainkat az motiválja, hogy kármentsünk és a jobbító javaslatokat támogassuk; még akkor is megtesszük ezt, ha most már Hankó Faragó Miklós előre jelezte, hogy nem ez lesz a végső javaslatuk, ha jól értettem a dolgot - már megint lesz valami más. Persze azt is meg fogjuk vizsgálni, és ha az még ennél is jobb, akkor majd azt is támogatni fogjuk .
Tehát még egyszer: koncepcionális problémánk van a törvénnyel, de a jobbító javaslatokat támogatjuk. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Bárándy képviselő úr!
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Én is úgy gondolom a magam részéről, hogy ezeket a módosító javaslatokat lehet támogatni, de valóban nem ilyen formában, ahogy ez most benyújtásra került, hanem azzal a kiegészítéssel, amit Hankó Faragó képviselőtársam, alelnök úr hozzáfűzött. Gondolom, egy kapcsolódó módosító indítvány keretében lehet ezekkel foglalkozni.
Mindössze egy kérdést szeretnék föltenni a kormány tisztelt képviselőinek. Az rendben van, azt rögtön értem, és azt gondolom, el lehet fogadni, hogy a "nagy nyilvánosság" mint büntetőjogi fogalom ne kerüljön be a Ptk.-ba, és a "nyilvánosan" kifejezés kerüljön be ehelyett; tudom, hogy nem pontosan, de ez nagyjából ugyanazt jelenti, praktikusan ugyanazt jelenti. A kérdésem arra irányul, hogy a "súlyosan sértő" fordulat megfelel-e az Alkotmánybíróság határozataiban foglalt kritériumoknak, tehát ezzel a fogalommal alkotmányossá lehet-e tenni a törvényjavaslatot, vagy pedig, bár lehet, hogy picit életidegen, de szükséges az "emberi méltóság sérelmének" a feltüntetése a törvényjavaslatban.
Hozzáteszem végül zárásképpen, hogy olyannyira egyet tudunk ezzel érteni, hogy a mi hasonló tárgykörben benyújtott, büntető törvénykönyvet módosító javaslatunkban ezek a fogalmak így szerepelnek.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Úgy látom, hogy a bizottság tagjai közül más nem jelentkezett. Kérem az előterjesztő képviselőjét, válaszoljon a kérdésre, illetve ha kíván reagálni valamelyik hozzászólásra, akkor tegye meg.
SÁRINÉ DR. SIMKÓ ÁGNES (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr, válaszolnék a kérdésre. A "súlyosan sértő" fordulat megfelel az Alkotmánybíróság által támasztott követelményeknek. Ezt nyilván a bírósági gyakorlatban lehet majd pontosan tartalommal kitölteni.
Az "emberi méltóság" feltüntetése azért nem szükséges ebben az esetben, mert a Ptk. 76/A. §-aként kerülne beiktatásra ez a rendelkezés, és az előtte lévő 76. § utal az emberi méltóságra. Annak a további kibontása lenne ez a következő rendelkezés, tehát egyfajta szükségtelen szövegismétlés lenne, ha szerepeltetnénk benne. De természetesen a bírói gyakorlatban így kell majd a bíróságnak értelmeznie. (Dr. Bárándy Gergely: Köszönöm szépen.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Salamon képviselő úrtól azt kérem, hogy ha a 2. ajánlási pontban szereplő indítványhoz kíván hozzászólni, akkor ott tegye meg, ha lehetséges. (Dr. Salamon László: Természetesen.) Köszönöm szépen.
Mielőtt szavazunk, szeretném jelezni, hogy Kovács Szilvia helyettesíti Csákabonyi Balázst, Steiner Pál pedig Wiener Györgyöt.
Az előterjesztő tehát nem ért egyet a javaslattal. Kérdezem, hogy a bizottság támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.
A 2. pontban szintén Hankó Faragó Miklós és Gusztos Péter indítványa szerepel. Kérdezem az előterjesztőt.
SÁRINÉ DR. SIMKÓ ÁGNES (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Itt sincs kormányálláspontunk, a minisztérium álláspontját tudom ezzel kapcsolatban elmondani. Azzal az érveléssel, amelyet épp az imént fejtettem ki, nem támogatjuk
ELNÖK: Köszönöm. Salamon képviselő úr!
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Tényleg csak azért kérek ehhez szót, mert belementünk egy leendő módosító javaslatnak és az itt lévőnek az összehasonlításába. Csak annyit akarok mondani, hogy szerény véleményem szerint ahhoz képest, amiről beszélünk, hogy mi lesz, ahhoz képest szerintem ez a jobb javaslat. Az "emberi méltóságot sértő megnyilvánulás" teljesen világosan megmondja, hogy miről van szó, és egybevág azzal a véleményünkkel és véleményemmel, amit elmondtam az általános vitában, hogy a "sértő megnyilvánulás" nagyon tág. Az "emberi méltóságot sértő megnyilvánulás" egy olyan szűkítés, amely tökéletesen összevág azzal az alkotmányos szemponttal, hogy az emberi méltóság korlátozhatatlan. Ez egy olyan jog, amelyet nem lehet korlátozni.
Azzal az észrevételével a kormány képviselőjének, hogy ez önismétlés, egyébként egyetértek. Ez például egy koncepcionális kérdés, hogy van-e értelme az egész törvényjavaslatnak, mert arra tud szorítkozni, hogy a Ptk.-ban már meglévő fordulatot még egyszer megismétli. Szerintem ezért nincs szükség - most ezt az elemét tekintve - jogilag, szakmailag erre a megoldásra, de megoldásként ez sokkal jobb, mint amit terveznek. Tehát erre én most igennel fogok szavazni a korábbi hozzászólásomnak megfelelően.
ELNÖK: Köszönöm. Répássy alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Előterjesztő! Valóban, már az általános vita során is én magam is felvetettem, hogy mivel a Btk. személyiségi jogvédelmi szakaszai eleve nem taxatív felsorolást tartalmaznak, hanem úgy fogalmaz, hogy ezeket a jogokat sértik különösen a következő magatartások, ezért amit Salamon László elmondott, az tényleg így van. Koncepcionális betegségben szenved a kormány javaslata, mert egy nem taxatív felsorolást, egy példálózó felsorolást további példálózó felsorolásokkal bővít ki.
Ami újdonság benne - én tudom, mi az újdonság, ezt Gadó államtitkár úr megfogalmazta, és azt hiszem, ezzel egyet is érthetünk, hogy az az újdonság benne -, hogy nem egyedi a jogsérelem, hanem egyfajta kollektív jogsérelemről van szó. De egyébként a jogsérelemnek a szempontjai, tehát hogy milyen módon sérti a személyiségi jogokat, ez teljesen nyílt, nem is taxáció, hanem teljesen nyílt példálózó felsorolás. Mert nem elég, hogy az van odaírva, hogy "különösen a következő sérelmek", hanem még az is ott van, hogy "vagy a személyiség más lényegi vonására irányul". Tehát kétszeresen is megerősíti a törvény, hogy ez csak példálózó felsorolás, ezért teljesen jogos az a probléma, hogy nemhogy azt nem érdemes megismételni, hogy az emberi méltóságot sérti, hanem valójában az egész bevezető felsorolás, ami egyébként számtalan jogbizonytalanságot okoz, az egész bevezető felsorolás, hogy a személyiségnek milyen lényeges elemeit gondolja a kormány javaslata, ez a része mind teljesen felesleges, mert igazából csak az a fontos belőle, hogy egy kollektív jogsérelmet jelent.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Határozathozatal következik. Az előterjesztő tehát nem támogatta. Kérdezem, hogy a bizottság támogatja-e a javaslatot. (Szavazás.) Ez 13 igen. Ki nem támogatja? (16) 16 nem. Tehát a bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.
A 3. pontban Répássy Róbert indítványa szerepel. Kérdezem az előterjesztőt.
SÁRINÉ DR. SIMKÓ ÁGNES (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk a javaslatot, arra az indoklásra visszavezethetően, hogy a javaslatnak éppen az a célja, hogy a társadalmon belül kisebbségben lévőknek biztosítson védelmet...
ELNÖK: Bocsánat, most még csak a 3. pontot kérdeztem, tehát "megnyilvánulás" vagy "magatartás".
SÁRINÉ DR. SIMKÓ ÁGNES (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Bocsánat, elnézést kérek. Itt tulajdonképpen szinonimaként szerepel a két kifejezés. Úgy gondolom, hogy a "magatartás" kifejezéssel felváltás valóban megfelelhet.
ELNÖK: Tehát akkor támogatni tetszik.
SÁRINÉ DR. SIMKÓ ÁGNES (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Igen, köszönöm szépen. Az előterjesztő tehát egyetért. Kérdezem a bizottságot. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 4. pontban Répássy képviselő úr indítványa szerepel. Az előterjesztőt kérdezem.
SÁRINÉ DR. SIMKÓ ÁGNES (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen, ezt kezdtem el mondani az imént, elnézést kérek. Itt tehát az a célja az előterjesztésnek, hogy nem a többségnek kell védelmet biztosítani az ilyen sérelmekkel kapcsolatban, hanem éppen azoknak, akik a társadalmon belül kisebbségben vannak. Ezért az előterjesztés így fogalmazza meg a szöveget. Úgy gondolom, hogy e nélkül a megfogalmazás nélkül, ha abból indulunk ki, hogy a többség képes arra, hogy megvédje a saját érdekeit, ezzel kellőképpen megindoklom azt, hogy miért ezt a megoldást választottuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Répássy alelnök úr?
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Csak jelzem, hogy a 7. pontban megfogalmazott módosító javaslat is hasonló ehhez, tehát ha megengedi, elnök úr, egyszerre fejtem ki az álláspontomat.
A kormánynak már el kellene végre dönteni, hogy most akkor személyiségi jogvédelmi eszközt kíván beiktatni, új személyiségi jogvédelmi eszközt a jogrendszerbe, vagy egy kisebbségvédelmi eszközt. Mert itt folyamatosan csúszkálnak az érvelések: hol az emberi méltóságot védik, hol a kisebbségeket. A kettő nem ugyanaz! Az emberi méltóság minden esetben, a kisebbséghez vagy a többséghez való tartozás nélkül is az emberi méltóság védendő. Az Alkotmánybíróság 34/1992.(VI.1.) AB határozata úgy foglalt állást, hogy a jognak "nemcsak az egyes személyeket kell egyenlő méltóságú személyeknek tekinteni és kezelni, hanem magának a személyiségnek a különböző szintjeit és tartalmi vonatkozásait tekintve" sem lehet különbséget tenni. Tehát kifejezetten diszkriminatív, kifejezett alkotmányellenes lehet az a megközelítés, hogy csak a kisebbségeknek van olyan, a személyiségüknek lényeges vonása, amely ilyen jogvédelmet indokol. Ez az egyik probléma vele.
A másik probléma, amelyet már a múltkor fejtegettem, és nem véletlenül azt írtam ide, hogy nem a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozásra tekintettel, hanem az én javaslatom szerint nemzeti vagy etnikai hovatartozásra tekintettel. Ugyanis beszéltünk erről, és Gadó államtitkár úr egyértelművé tette, hogy itt nem a nemzeti és etnikai kisebbségi törvényben meghatározott 13 kisebbségről van szó, hanem lényegében bármely kisebbség, arab, kínai, bármely kisebbségnek - mármint a magyar társadalmon belül pillanatnyilag kisebbségben lévő személyeknek - a jogait kell figyelembe venni, lényegében az ő etnikai identitása az, ami a személyiségének a lényegi vonása. De ez nem feltétlenül kisebbségi kritérium, hanem valóban az emberi méltóságnak egy lényeges eleme.
Ezért javaslom azt is a 7. pontban, hogy ne is úgy szóljon a szöveg, hogy "a társadalmon belül kisebbségben lévő körére" vonatkozik ez a védelem, hanem "a személyek e vonással rendelkező csoportjára" vonatkozzék. Egyébként más jogágakban is, ahol ilyen jellegű szabályok vannak, tehát ilyen jogvédelmi szabályok, ott a csoport vagy a közösség fogalmát alkalmazzák. Egyébként az önök javaslatának is a (3) bekezdésében is a "közösség" fogalmát alkalmazzák, amikor azt mondják, hogy kinek a javára lehet kártérítést behajtani.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Salamon képviselő úr, utána Bárándy képviselő úr.
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Nézzük a szigorúan alkotmányjogi megközelítést! Ugyebár ez a törvény a véleménynyilvánítás jogának a szabadságát kívánja korlátozni. Tudjuk, hogy az alapvető jog korlátozható a szükségességi-arányossági tesztnek megfelelően. Azt is tudjuk, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának a jogát mind a magyar alkotmánybírósági gyakorlat, de a nemzetközi, a strassbourgi emberi jogi bírósági gyakorlat is nagyon-nagyon szűk módon tartja megengedhetőnek korlátozni. Dogmatikailag az emberi méltósághoz való jog mint korlátozhatatlan alapjog olyan jog, amivel való konkuráló helyzet teheti indokolttá a véleménynyilvánításhoz való jog korlátozását. Ezt azért fejtettem ki, mert kiegészíteni szeretném, amit Répássy képviselő úr mond. Ennek a törvénynek végképp nincs létjogosultsága, ha nem az emberi méltóság védelméről szól. Mert akkor a véleménynyilvánítás szabadsága ab ovo nem korlátozható alkotmányosan, tehát csak az emberi méltóság védelme érdekében.
Ha pedig így van, akkor azon sem lehet vitatkozni, hogy az emberi méltóság mindenkit megillet, függetlenül attól, hogy többséghez vagy kisebbséghez kapcsolódik. S mivel már a plenáris ülésen elmondtam a számtalan gyakorlati példát, hogy például a nemzeti és etnikai kisebbséghez való tartozás jogi fogalmának megjelenítése valóságos kisebbségeket kizárna a törvény védelméből, tehát egyébként is diszfunkcionális ez a rendelkezés, mert aláaknázza az alapvető célt, mivel ezeket már elmondtam, idejüket kímélendő ezt nem ismétlem meg. Gondolom, ezeket az érveket mindenki figyeli.
Azt gondolom tehát, hogy Répássy képviselő úrnak mind a két módosító javaslata feltétlenül támogatandó ahhoz, hogy egyáltalán esélye legyen annak, hogy ez alkotmánybírósági szűrőn átmenjen. Nem biztos persze, hogy ezzel ezt a pozíciót ez a törvény egyébként megszerzi.
ELNÖK: Bárándy képviselő úr!
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Előrevetem, hogy frakciónk még nem alakított ki álláspontot a módosító javaslatok vonatkozásában, ezért egyrészt saját véleményt, álláspontot tudok mondani, amely tükrözi egyébként néhány képviselőtársamnak a véleményét is.
Mi úgy gondoljuk, hogy mind az ajánlás 4. pontjában, mind pedig a 7. pontjában szereplő módosító javaslat támogatható. Azon okfejtés alapján, amelyet egyébként Répássy képviselő úr és Salamon képviselő úr elmondott, én is úgy gondolom, hogy ez a törvény alapvetően nem kisebbségvédelmi törvény, hanem az emberi méltóság védelme érdekében kerül megalkotásra. S elnézést kérek, hogy visszautalok, de hiszen - lehet, hogy ezt még többször meg fogom tenni a jövőben is - ugyanezt a célt szolgálja a mi módosító javaslatunk a büntető törvénykönyv vonatkozásában, ott is az szerepel a módosító javaslatban, hogy nemcsak a kisebbségekre vonatkozik ez a büntetőjogi tényállás - itt a polgári jogi módosító javaslat -, hanem mindenkire, akinek az emberi méltóságát megsértették.
Értem azt természetesen és tisztában vagyok vele, hogy ez 90 vagy 99 százalékban a kisebbségek védelmében kerül majd alkalmazásra. Sőt mi több, azzal is tisztában vagyok, hogy egyes szélsőséges csoportok megpróbálnak ezzel a joggal majd nem élni, hanem visszaélni, és keresetet indítanak mondvacsinált okokból, mondjuk, a magyar nemzetet ért támadások kapcsán. Aminek egyébként, ha van alapja, akkor nagyon helyes, hogy megítélik majd a kártérítést vagy eltiltják ettől a magatartástól az elkövetőt a továbbiakban. De úgy gondolom, hogy a visszaélést a bíróságoknak kell alapvetően kiszűrni, és nem a jogalkotónak kell erre elsősorban gondolni.
Összefoglalva: úgy gondolom, hogy mind a 4., mind a 7. ajánlási pontban szereplő módosító javaslat támogatható és támogatandó, hiszen az emberi méltóság védelmére vonatkozik ez a szakasz, nem pedig valóban a kisebbségvédelemre elsősorban, és az én meglátásom szerint is így lesz alkotmányos a módosító javaslat. Megjegyzem mindössze csak azt: remélem, ha ez a módosítás elfogadásra kerül, akkor Salamon képviselő úr is már úgy fogja gondolni, hogy a javaslat alkotmányos, és a végszavazáson is megszavazza.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mielőtt határoznánk, ismertetem, hogy Salamon László helyettesíti Rubovszky Györgyöt.
Az előterjesztő tehát nem értett egyet a javaslattal. Kérdezem, ki támogatja. (Szavazás.) A bizottság támogatja a javaslatot.
Az 5. pontban szintén Répássy képviselő úr indítványa szerepel. Kérdezem az előterjesztőt.
SÁRINÉ DR. SIMKÓ ÁGNES (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Az 5. pontban foglaltakkal nem értünk egyet. A politikai véleményre utalással egészítené ki a képviselő úr a törvényjavaslatban szereplő felsorolást. Két okból nem értünk ezzel egyet. Egyrészt azért, mert - mint az már többször elhangzott - eleve nem egy zárt felsorolásról van szó. Másrészt viszont úgy gondoljuk, hogy a bírói gyakorlatot rossz irányba befolyásolnánk egy ilyen kiegészítéssel, elbizonytalanítanánk, hiszen ezzel önmagukat megvédeni képes politikusok kapnának segítséget, kapnának további eszközt. Illetve szembemenne egy ilyen típusú szabályozás azzal az elvvel, hogy a közszereplők többet kötelesek eltűrni, mint ahogy erre az Alkotmánybíróság már többször rámutatott különböző személyiségi jogi ügyekben.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Répássy alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Hát, meg vagyok lepve, tekintettel arra, hogy az, hogy valakinek politikai véleménye van, még nem teszi közszereplővé az illetőt. Ebben az országban elég sok embernek van politikai véleménye, és egyáltalán nem biztos, hogy meg tudják magukat védeni.
Ellenben akkor azt tessék már nekem megmondani, mi a különbség a világnézeti meggyőződés és a politikai vélemény között. Mert a világnézeti meggyőződést önök benne hagyták, tehát úgy döntöttek, hogy a világnézeti meggyőződés mint a személyiség lényeges vonása az egy védendő dolog, úgy, hogy közben ki van emelve a vallási meggyőződés, tehát "vallási vagy világnézeti meggyőződés". Már többször kifejtettem azt az álláspontomat, hogy a világnézeti meggyőződés is egy vélemény; egyébként a szakirodalom szerint a világnézeti meggyőződésbe adott esetben például politikai, filozófiai kérdések is beletartoznak. Tehát nem látom be, hogy miért nem lehet védeni ezt az egyébként az alkotmány által védett dolgot - és itt van a második indokom -, hiszen a diszkrimináció tilalma a politikai vélemény alapján való diszkriminálásra is vonatkozik. Ennek nem véletlenül történelmi okai vannak Magyarországon, hogy miért nevesíti ezt kifejezetten az alkotmány.
Tehát megítélésem szerint igaza van önnek, hogy ez nem teljes felsorolás, de ahogyan az előbb mondtam, ahogy a világnézeti meggyőződés szerepel benne, úgy a politikai vélemény is szerepelhet.
És hangsúlyozom még egyszer, teljesen téves az az álláspontja, hogy ez politikusokra vonatkozik, ugyanis a politikusokra nézve a bíróságok továbbra is a közszereplőkre vonatkozó alkotmánybírósági megszorító keretek között fogják csak alkalmazni ezt a törvényt. Tehát akármilyen törvényről van szó, az aktív politikusok semmivel nem kapnak több védelmet, mint amit eddig élveztek, hiszen nekik mint közszereplő, közhatalmat gyakorló személyeknek, el kell viselniük a politikai véleményük alapján való, akár sértő, akár súlyosan sértő, akár nyilvánosan súlyosan sértő véleményeket is. Tehát ez egy teljes tévedés. Kérem, ne azzal érveljenek, hogy ez alapján a pont alapján majd a politikusok fognak bírósághoz fordulni, mert téves ez az álláspont.
ELNÖK: Salamon képviselő úr!
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Úgy kell értenem a kormány álláspontját, hogy politikai vélemény miatt nyugodtan megsérthető bárkinek az emberi méltósága? Mert az nem jó válasz erre, hogy a képviselőknek vagy a politikai közszereplőknek ezt el kell tűrni, tudniillik nemcsak a politikai osztálynak van politikai véleménye, hanem millióknak. Ez az egyik.
Az sem válasz, hogy ez egy példálózó felsorolás, és úgyis benne van. Minden példálózó felsorolás, ami már úgyis benne van! Akkor most megint ahhoz a - bocsánat - gondolathoz kell visszatérnem, hogy igen, ez a törvény koncepcionális hibája, hogy önmagát ismételgeti. De ha önmagát ismételgeti, azt én nem tudom elfogadni, hogy bizonyos ismételgetésekre azt mondjuk, hogy az helyénvaló, bizonyos ismételgetésekre meg azt mondjuk, hogy nem helyénvaló!
ELNÖK: Kérem az előterjesztő képviselőjét, hogy reagáljon a felvetésekre.
SÁRINÉ DR. SIMKÓ ÁGNES (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Szó nincs arról, hogy - ahogy Salamon képviselő úr felvetette - itt valamiféle ilyen elképzelése lett volna a kormánynak. Az indoklásban kizárólag az szerepelt, hogy ez rossz irányba befolyásolhatja vagy befolyásolhatná a bírói gyakorlatot. Nem arról van szó, hogy egyenlőségjelet tennénk a két, egymástól különböző fogalom közé, kizárólag arról, hogy felvethető egy ilyen típusú értelmezés, és ettől tartva javasoljuk ennek a fordulatnak az elhagyását.
Ami a politikai és a világnézeti vélemény megkülönböztetését jelenti, én úgy gondolom, hogy itt a nagyobb és a kisebb halmazról van szó, ahol a nagyobbikban a kisebbik benne van. A nagyobbik a világnézet, és annak egy megnyilvánulása lehet a politikai, ha úgy tetszik, pártpolitikai vélemény és ennek a kinyilvánítása.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ha ragaszkodik hozzá alelnök úr, szót adok.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Igen, ugyanis már az általános vita során is lefolytattuk ezt a vitát, de akkor sem kaptam megnyugtató válaszokat. Ugyanis a világnézeti meggyőződés - ha ez nem egy vallásos világnézeti meggyőződés - alapján olyanok is jogot formálhatnak majd a pereskedésre, akiknek a világnézeti meggyőződése egyébként pontosan azokkal a célokkal ellentétes, mint ami a törvényhozói szándék vagy a kormány szándéka. Merthogy a világnézet nagyon tág fogalom, és majd fogják bizonyítani az illető személyek, hogy nekik az a világnézetük, hogy például... - mindegy, még csak véletlenül sem akarok rasszista kifejezéseket alkalmazni, de nekik az a világnézetük.
Azon viszont, hogy a világnézeti meggyőződésnek, mint ahogy ön mondja, annak egy része a politikai vélemény, ezen biztosan sokat tudnánk vitatkozni. Csak azt nem értem, hogy ha önök rábízzák a jogalkalmazókra, a bíróra rábízzák azt, hogy valakik a világnézeti meggyőződésük alapján pereskedhetnek, akkor miért nem bízzák rá, hogy a politikai véleményük alapján is pereskedhessenek. Hangsúlyozom, és külön - nem tudom, van-e ilyen a teremben - a laikusok számára hangsúlyozom, hogy nem a politikusok kívánnak védelmet kapni, merthogy a politikusok közszereplők, közhatalmat gyakorolnak, és nekik az alkotmányos szabályok szerint jóval többet kell eltűrniük, mint egy átlagos állampolgárnak. De nem biztos, hogy valaki köteles azt eltűrni, hogy például a politikai véleménye alapján lealacsonyító, emberi méltóságot sértő, durva kifejezésekkel éljenek vele szemben. S azért politikai vélemény alapján is elég komoly társadalmi csoportok vannak. Szerintem, ha már igazán a gyűlöletbeszéd ellen akarnak törvényeket alkotni, akkor önök tudják a legjobban, hogy a gyűlöletbeszéd többek között a politikai vélemények alapján nyilvánul meg, tehát nem ártana, ha például ez ellen is tudnánk valamit tenni. Azt gondolom, itt van egy eszköz. Ugyan mi nem értünk egyet ezzel a koncepcióval, de ha már felsorolnak mindenféle szempontot, ami alapján védelemben részesítenek társadalmi csoportokat, akkor a politikai vélemény alapján is illene védelemben részesíteni. Hangsúlyozom, az alkotmányból következik, hogy a politikai vélemény ugyanolyan tekintet alá esik, mint más, diszkrimináció tilalma alá eső szempont.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az előterjesztő tehát nem támogatta a javaslatot. Kérdezem a bizottságot, ki támogatja. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.
A 6. pontban Dávid Ibolya javaslata szerepel. Kérdezem az előterjesztőt.
SÁRINÉ DR. SIMKÓ ÁGNES (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk a javaslatot. A javaslat...
ELNÖK: Elnézést kérek, azt szeretném kérni, hogy akkor tessék indokolni, ha ilyen kérés fölmerül a bizottság tagjai részéről.
Az előterjesztő tehát nem támogatja a javaslatot. Kérdezem a bizottságot, ki támogatja. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 7. pontról a vitát tulajdonképpen nagyjából lefolytattuk, és ha jól értettem, az előterjesztő nem értett egyet vele.
SÁRINÉ DR. SIMKÓ ÁGNES (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Így van.
ELNÖK: Jól értettem. Az előterjesztő tehát nem ért egyet vele. Ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 8. pontban szintén Répássy képviselő úr indítványa szerepel. Kérdezem az előterjesztőt.
SÁRINÉ DR. SIMKÓ ÁGNES (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Répássy alelnök úr kért szót.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Én valamit nem értek. Ha az (1) bekezdés arról szól, hogy csak bizonyos közösségek, kisebbségek, közösségek, csoportok kollektív jogsérelme indukálja ennek a polgári törvénykönyvi rendelkezésnek az életbe lépését, akkor miért kell azt a (2) bekezdésben kimondani, hogy nem hivatkozhat arra, hogy az igényt érvényesítő fél vagy felek ellen irányult? Nem fog arra hivatkozni, hogy az ellen a bizonyos emberi jogi szervezet ellen irányult a kijelentése, merthogy nem az a sértettje ennek a kijelentésnek, hanem az önök koncepciója szerint egy közösség. Tehát elvileg egyrészt felesleges ez a szabály. Másrészt pedig szerintem sérti a szabad bizonyítás elvét; majd a bíró eldönti, hogy az a hivatkozás, amire a jogsértő hivatkozik, megalapozott-e vagy sem.
Tehát szerintem semmi szükség nincs rá, másrészt pedig a szabad bizonyítást indokolatlanul korlátozza ez a szabály.
ELNÖK: Salamon képviselő úr!
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Azt gondolom, ebben a javaslatban reprezentálódik egy másik alapvető, koncepcionális kérdés, amelyet a Társaság a Szabadságjogokért megfogalmaz, ami abban áll, hogy a polgári jog egész dogmatikájától idegen az a megoldás, amelyet ez a törvényjavaslat javasol, jelesül, hogy közösséget ért sérelem egyediesül, és közösséget ért sérelemért egyedileg föl lehet lépni. Mert voltaképpen a törvényjavaslat eredeti formájában erre próbál megoldást találni; de nem tud megoldást találni, mert ettől a polgári jog nem fog karakterében megváltozni, tehát a kört nem lehet négyszögesíteni.
Répássy képviselő úr módosító javaslata azért helyénvaló, mert ezt az anomáliát kiküszöböli. Tehát kétségtelen, a probléma valóban adva van, hogy most akkor, amikor közösséget ér a sérelem, az hogyan egyediesülhet. Erre én csak azt tudom mondani, hogy erre polgári jogi választ nem lehet adni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérem az előterjesztő képviselőjét, reagáljon az elhangzottakra.
SÁRINÉ DR. SIMKÓ ÁGNES (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Abból kellene itt kiindulnunk, hogy valójában kit ért sérelem. Valóban, a sérelem emberek egy bizonyos csoportjára, körére irányult, de őket megsértve átsugárzik az adott körhöz tartozó egyes egyénekre. Tehát itt konkrét személyeket ért sérelem, és a jelenlegi bírói gyakorlat, amikor is elutasítják a kereseteket, pontosan azon alapul, hogy a bíróság úgy látja, hogy miután nem azonosítható közvetlenül és felismerhetően az a konkrét személy, akit sérelem ért, akire átsugárzott a közösség elleni megnyilvánulás, ezért nincs kinek felperesi legitimációja legyen az adott ügyben, és ezért utasítják el a kérelmet.
Ez a rendelkezés, hasonlóan a polgári törvénykönyvben található néhány egyéb ilyen rendelkezéshez, azt mondja meg, hogy ki lehet az ilyen típusú ügyben felperes. Tehát nem bizonyítási kérdést állapít meg, nem a bizonyítást vetíti előre, hanem azt mondja meg, hogy a felperesi pozícióban ki léphet fel. Nem feltétele a felpereskénti fellépésnek az, hogy az illető, akire átsugárzott a sérelem, közvetlenül felismerhető legyen, azonosítható legyen személyében.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az előterjesztő tehát nem értett egyet a javaslattal. Kérdezem, hogy ki támogatja. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.
A 9. pontban Hankó Faragó Miklós és Gusztos Péter indítványa szerepel. Kérdezem az előterjesztőt.
SÁRINÉ DR. SIMKÓ ÁGNES (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja. Répássy alelnök úr kíván szólni.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Én csak néztem, mint az előbb... Ez ugyanis azt jelenti, hogy teljesen kiveszi Hankó Faragó Miklós és Gusztos Péter azt a (3) bekezdést, amelyik a bizonyos actio popularist engedné, magyarul azt, hogy olyan jogvédő szervezetek lépjenek föl, amelyeknek egyébként közvetlenül nincs jogsérelme. Én ezzel egyébként maximálisan egyetértek, csak csöndben jegyzem meg, hogy akkor tulajdonképpen nem sok indok tartja már fönn az egész törvénymódosítást innentől kezdve. Mert ez azt jelenti, hogy továbbra is csak egy konkrét személy fordulhat majd bírósághoz, legfeljebb hivatkozhat arra, hogy nem őt érte konkrétan a jogsérelem, hanem az ő közösségét érte a jogsérelem, de ez azt jelenti továbbra is, hogy egy személy, tehát egy felperesünk lesz; vagy lehet, hogy sok felperesünk lesz, de mindenesetre egyedi ügyeknek kell tekinteni, és nem közösség ügyeként. Itt derül ki egyébként, hogy mennyire értelmetlen az első szakasza ennek a törvényjavaslatnak, mert ha ezt a részét kivesszük, akkor mondom, semmilyen változás nem következik be, azoknak a jogalanyoknak a védelme semmivel sem lesz fokozottabb, akiknek a védelmét kívánja a kormány megvalósítani.
Összefoglalva tehát: messzemenően támogatjuk ezt a módosító javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Bárándy képviselő úr kíván szólni.
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr, tényleg nagyon röviden. Tisztelt Bizottság! Részben egyetértek Répássy képviselő úrral, a tekintetben, hogy ha ezt a módosító javaslatot elfogadjuk, akkor majdhogynem értelmetlenné válik az egész törvénymódosító javaslatnak az elfogadása. Azt gondolom, a két pillér közül ez az egyik, amely a lényegét képezi az úgynevezett gyűlöletbeszéd elleni törvénynek; ha ezt kivesszük, akkor majdnem visszajutunk oda, ami már most is adott a polgári törvénykönyvben, hogy egyes emberek az őket ért sérelem miatt keresettel fordulhatnak a bírósághoz. Nyilván a másik pillér, hogy nem kell a személynek konkrétan beazonosíthatónak lennie. De azt gondolom, óriási érdek fűződik ahhoz, hogy ne lehessen ezeket az embereket megfélemlíteni, mondjuk, olyan módon, hogy ne indítsanak keresetet, illetve ne kelljen megkeresni azt a konkrét embert, aki a sérelmet elszenvedte, hanem érdekében föl tudjon lépni más is.
Tehát semmiképpen nem javaslom elfogadni ezt a módosító javaslatot. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Biztosan a mi hibánk volt, hogy úgy tűztük ki a tárgyalást, hogy nem gondoltunk arra, hogy az 1. napirendi pont megtárgyalásához több mint egy órára van szükség. Ezt a hibát én elismerem. Ennek ellenére némi önmérsékletet kérnék szépen a bizottságtól; természetesen mindenkinek szót adok, de azt kérem, hogy ha lehet, viszonylag röviden mondják el álláspontjukat egy-egy indítvánnyal kapcsolatban.
Salamon képviselő úr!
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Azt szeretném megkérdezni ennél a konstrukciónál, hogy hogyan néz ki a res iudicata. Tudniillik a szöveg szerint az van, hogy egy alapítvány és adott szervek is jogosultak. Arról rendelkezés nincs, hogy mi történik akkor, ha egy ítélet már született; mondjuk, mondhatja esetleg több ezer ember mint sérelmet szenvedett, hogy ők külön kérik elmarasztalni a sértő felet. Mi történik akkor, ha az egyik ügyben a bíróság megítéli a követelést, a másik ügyben nem ítéli meg a követelést? Ez ugyan gyakorlati megközelítésnek látszik, de én félek attól, hogy ez egészen képtelen jogi megoldás. Nem megoldott az, hogy egy adott jogvitát egyszer lehet elbírálni. Abban az esetben, ha tízezres nagyságrendű a sértettek száma, minden sértettnek önállóan joga van perelni - mert átsugárzott a közösséget ért sérelem akár százezrekre is -, plusz külön van joga perelni az alapítványnak, akkor hogyan lesz a res iudicata? A pergazdaságossági követelményekről és a bíróság munkaterheiről most - megfogadván Avarkeszi elnök úr ajánlását - talán nem beszélnék.
ELNÖK: Köszönöm szépen a képviselő úr önmérsékletét. Hankó Faragó alelnök úr!
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Próbálom én is ezt követni. Szóval a kiemelkedően közhasznú vagy közhasznú szervezetekre való szűkítés sem nagyon tetszett nekünk, és aztán amikor végiggondoltuk azt, hogy mi van, ha elmarad a (3) bekezdés, mi arra a következtetésre jutottunk, hogy a (2) bekezdés léte a (3) bekezdésben foglalt célokat képes teljesíteni. Ezért gondoltuk azt, hogy a megfogalmazás helytelensége miatt - legalábbis nekünk ez így nem tetszett -, és hogy ezt feltétlenül ilyen célokra kelljen érvényesíteni, tehát hogy ilyen megkötések legyenek ebben a bekezdésben, ezért helyesebbnek találtuk az elhagyást, mert úgy gondoljuk, hogy a (2) bekezdés megoldja a problémát. Remélem, nem tévedünk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérem az előterjesztő képviselőjét, hogy ha lehet, akkor röviden reagáljon az elhangzottakra.
SÁRINÉ DR. SIMKÓ ÁGNES (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Álláspontunk szerint szükséges megengedni azt is, hogy azok a jogvédő szervezetek, amelyek megfelelő szakismerettel rendelkeznek ezekben az ügyekben eljárni, is eljárhassanak, illetve azokban az esetekben is eljárhassanak, amikor az adott közösséghez tartozók önmaguk nemcsak hogy nem képesek, de valamilyen okból nem szeretnének a nyilvánosság előtt megjelenni mint a közösséghez tartozó és sérelmet szenvedettek. Gondoljunk olyan érzékeny esetekre, mint hogy valakit, mondjuk, a nemi irányultsága miatt ér sérelem, akkor nyilván nem megoldás a számára az, hogyha egy ügyvéddel képviselteti magát a perben, mert ettől még ugyanúgy elhangzik a neve, ugyanúgy nyilvánosságra kerül az, hogy milyen ügyben jár el. Tehát ezekben az ügyekben a kellő szakértelmet, illetve ezt a fajta hátteret tudják biztosítani ezek a jogvédő szervezetek.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Hankó Faragó alelnök úr, utána Répássy alelnök úr.
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Azzal kell visszalőnöm a kormány tisztelt képviselőjének álláspontjára, hogy a közhasznúság és a kiemelkedően közhasznúság semmilyen biztosítékot nem ad a szakértelemre. (Derültség.) Én úgy gondolom inkább, hogy ez egy olyan kategória, amely inkább adójogi szempontból releváns, nem pedig abból a szempontból, hogy megfelelően képes-e valaki érvényesíteni jogot.
Önmagában ez még nem lenne baj, érzem a szándékot, hogy miért próbálta a kormány a kört kicsit szűkíteni, de szerintem ez nem indokolt. Én változatlanul úgy gondolom, és szívesen venném, ha erről véleményt nyilvánítana a kormány tisztelt képviselője, hogy ha elhagyjuk a (3) bekezdést, akkor a cél megvalósulhat-e, és a (2) bekezdés léte önmagában elegendő-e arra, hogy ilyen típusú közérdekű perek indulhassanak.
ELNÖK: Répássy alelnök úr?
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Örülök, hogy ez a probléma is itt elénk került, mert már sokszor hallottuk azt az érvelést, hogy azért van szükség erre a jogi személy által vagy jogvédő szervezet által indított perre, hogy a sérelmet szenvedett kisebbségi vagy csoporthoz tartozó személyt ne kelljen feltétlenül meghurcoltatásnak kitenni. Aki volt már ilyen személyiségi perben, az tudja, hogy itt széles köre van a tanúbizonyításnak, márpedig hacsak a bíróság nem fogja hivatalból figyelembe venni, hogy az adott kisebbség személyiségi jogai sérültek, akkor valamifajta tanúbizonyításnak sorra kell kerülnie. Tehát lesznek ott olyanok, akiket be kell idézni, hogy elmondják, hogy ők úgy érzik, igen, hogy ebben az emberi méltóságukban őket sértették. Merthogy azt egyikünk sem gondolja, hogy majd a bíró csak azért, mert az a jogvédő szervezet hozzá visz egy ilyen ügyet, azt fogja mondani, hogy ó, kérem, hát ez már bizonyított, ezzel itt ennek a kisebbségnek tényleg megsérültek a jogai - nézzük a kártérítést! Dehogy! Ennek a jogalapját is fogják vizsgálni, és a bíró nem fogadhatja el hivatalból azt, hogy egy kisebbséget megsértettek, ezt nem fogadhatja el hivatalból. Valamifajta bizonyítékok kellenek, fel kell vonultatni tanúkat, akik azt fogják mondani, hogy igen, mi úgy érezzük, hogy bennünket megsértettek. És mi van akkor, ha az ellenérdekű fél is fel fog vonultatni ugyanabból a kisebbségből tanúkat, akik azt fogják mondani, hogy dehogy sértettek meg, ugyan már, ne figyeljenek oda erre?
Szóval tévednek akkor, amikor azt hiszik, hogy itt nem fognak kisebbségi személyeket bíróság elé idézni - de fognak! Éppen e miatt a konstrukció miatt kénytelenek lesznek a peres felek tanúbizonyítást felajánlani.
ELNÖK: Az előterjesztő tehát nem támogatja a javaslatot. Kérdezem a bizottságot, ki támogatja. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.
A 10. pontban Dávid Ibolya indítványa szerepel. Kérdezem az előterjesztőt.
SÁRINÉ DR. SIMKÓ ÁGNES (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Az előterjesztő nem támogatja.
ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja. Kérdezem a bizottságot. (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
Köszönöm szépen, a napirendi pont tárgyalásának végére értünk. Köszönöm a segítséget.
Soron következik a közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokat érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, melyet T/3660. számon kaptunk kézhez; a kapcsolódó módosító javaslatok megvitatására kerül sor. A kiegészítő ajánlás első három pontjáról kell csak döntést hoznunk, a többi indítvány egy részéről az illetékes bizottság kimondta, hogy nem házszabályszerű, a többi pedig nem tartozik a mi kompetenciánkba.
Az 1. ponttal kapcsolatban kérem, hogy az előterjesztő képviselője nevének és beosztásának jelzése után tájékoztasson minket az előterjesztő álláspontjáról.
DR. GYŐRI ENIKŐ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Jó napot kívánok! Győri Enikő vagyok, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium osztályvezetője.
Támogatjuk az 1. pontot.
ELNÖK: Az előterjesztő tehát támogatja. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 2. pontban szereplő indítványról kérdezem az előterjesztő álláspontját.
DR. GYŐRI ENIKŐ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő egyetért vele. Kérdezem a bizottságot. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 3. pontban szereplő indítványról kérdezem az előterjesztő álláspontját.
DR. GYŐRI ENIKŐ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő egyetért vele. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Köszönöm szépen, a napirendi pont tárgyalásának végére értünk.
Soron következik a 3. napirendi pont, zárószavazás előkészítése: az egységes élelmiszer-biztonsági szervezetalakítással összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, melyet T/3470. számon kaptunk kézhez.
Ha jól látom, egy pontból áll az ajánlás tervezete, Font Sándor képviselő úr indítványa. Kérem az előterjesztő képviselőjét, hogy nevének és beosztásának jelzése után tájékoztasson minket az előterjesztő álláspontjáról.
DR. KIS NORBERT (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Jó napot kívánok! Kis Norbert vagyok, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium jogi főosztályának helyettes vezetője.
A javaslatot támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az előterjesztő tehát támogatja a módosító indítványt. Kérdezem a bizottságot. (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
Köszönöm szépen türelmüket és a segítségüket.
Tisztelt Képviselőtársam! A napirendi pontjaink tárgyalásának végére értünk. A bizottság ülését bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 13 óra 10 perc)
|
|
Dr. Avarkeszi Dezső |
Jegyzőkönyvvezető: Prin Andrea