AIÜB-33/2007.
(AIÜB-57/2006-2010.)
az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának
2007. október 8-án, hétfőn, 11.00 órakor
az Országház főemelet 58. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott*
A napirend módosítása és elfogadása*
A kisajátításról szóló törvényjavaslat (T/3328. szám); kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása*
A polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3719. szám); kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása*
A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat (T/3578. szám); módosító javaslatok megvitatása*
Az egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3892. szám); általános vita*
Lucz Zoltánné (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése*
Hadi László (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése*
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról*
Egyes törvények módosításáról a nemek közötti tényleges esélyegyenlőség megteremtése érdekében szóló törvényjavaslat (T/3066. szám), valamint a Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3060. szám); együttes általános vita*
Dr. Sándor Klára (SZDSZ) szóbeli kiegészítése*
Tájékoztató a kormány álláspontjáról*
Rytkó Emília (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)*
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)*
Dr. Magyar Bálint (SZDSZ) reflexiói*
Szavazás a törvényjavaslatok általános vitára való alkalmasságáról*
A közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokat érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3660. szám)*
Döntés képviselői önálló indítványok tárgysorozatba-vételéről*
a) A választások állami költségeinek csökkentéséről az olcsóbb és több demokráciáért szóló törvényjavaslat (T/3821. szám)*
Dr. Répássy Róbert (Fidesz) szóbeli kiegészítése*
Szavazás a tárgysorozatba-vételről*
b) Az országos választásokat és országos népszavazásokat előkészítő eseti bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat (H/3820. szám)*
Dr. Répássy Róbert (Fidesz) szóbeli kiegészítése*
Szavazás a tárgysorozatba-vételről*
1.A polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3719. szám)
(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
2.A kisajátításról szóló törvényjavaslat (T/3328. szám)
(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
3.A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat (T/3578. szám)
(Módosító javaslatok megvitatása)
4.Az egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3892. szám)
(Általános vita)
5.Egyes törvények módosításáról a nemek közötti tényleges esélyegyenlőség megteremtése érdekében szóló törvényjavaslat (T/3066. szám)
(Dr. Sándor Klára és dr. Magyar Bálint (SZDSZ) képviselők önálló indítványa)
(Általános vita)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
6.A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3060. szám)
(Dr. Sándor Klára és dr. Magyar Bálint (SZDSZ) képviselők önálló indítványa)
(Általános vita)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
7.Zárószavazás előkészítése
- A közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokat érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3660. szám)
8.Döntés képviselői önálló indítványok tárgysorozatba-vételéről
a) A választások állami költségeinek csökkentéséről az olcsóbb és több demokráciáért szóló törvényjavaslat (T/3821. szám)
(Dr. Nyitrai Zsolt (Fidesz) képviselő sürgősségi javaslattal benyújtott önálló indítványa)
b) Az országos választásokat és országos népszavazásokat előkészítő eseti bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat (H/3820. szám)
(Dr. Nyitrai Zsolt (Fidesz) képviselő sürgősségi javaslattal benyújtott önálló indítványa)
Elnököl: Dr. Avarkeszi Dezső (MSZP), a bizottság elnöke, valamint
Dr. Répássy Róbert (Fidesz), a bizottság alelnöke
Dr. Bárándy Gergely (MSZP)
Dr. Csákabonyi Balázs (MSZP)
Dr. Faragó Péter (MSZP)
Frankné dr. Kovács Szilvia (MSZP)
Dr. Gál Zoltán (MSZP)
Dr. Hajdu Attila (MSZP)
Dr. Steiner Pál (MSZP)
Dr. Szabó Éva (MSZP)
Dr. Szép Béla (MSZP)
Tóth András (MSZP)
Dr. Balsai István (Fidesz)
Dr. Dorkota Lajos (Fidesz)
Dr. Horváth Zsolt (Fidesz)
Dr. Kerényi János (Fidesz)
Dr. Kontrát Károly (Fidesz)
Dr. Mátrai Márta (Fidesz)
Dr. Navracsics Tibor (Fidesz)
Dr. Szakács Imre (Fidesz)
Dr. Turi-Kovács Béla (Fidesz)
Dr. Vitányi István (Fidesz)
Dr. Salamon László (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Csiha Judit (MSZP) dr. Avarkeszi Dezsőnek (MSZP)
Dr. Faragó Péter (MSZP) megérkezéséig dr. Gál Zoltánnak (MSZP)
Dr. Simon Gábor (MSZP) dr. Bárándy Gergelynek (MSZP)
Dr. Steiner Pál (MSZP) megérkezéséig dr. Szép Bélának (MSZP)
Dr. Toller László (MSZP) dr. Csákabonyi Balázsnak (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP) dr. Hajdu Attilának (MSZP)
Dr. Dorkota Lajos (Fidesz) megérkezéséig dr. Horváth Zsoltnak (Fidesz)
Dr. Kerényi János (Fidesz) megérkezéséig dr. Balsai Istvánnak (Fidesz)
Dr. Navracsics Tibor (Fidesz) megérkezéséig dr. Mátrai Mártának (Fidesz)
Dr. Turi-Kovács Béla (Fidesz) megérkezéséig dr. Szakács Imrének (Fidesz)
Dr. Rubovszky György (KDNP) dr. Salamon Lászlónak (KDNP)
Rytkó Emília (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium), az Országos Választási Iroda vezetője
Dr. Győri Enikő osztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Jobbágy Zsuzsa főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Sáriné dr. Simkó Ágnes főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Hadi László osztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Lucz Zoltánné főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Dr. Csirik Tamás tanácsos (Pénzügyminisztérium)
Dr. Sándor Klára képviselő (SZDSZ)
Dr. Magyar Bálint képviselő (SZDSZ)
(Az ülés kezdetének időpontja: 11 óra 5 perc)
DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság ülését megnyitom. Üdvözlöm a bizottság tagjait és meghívott vendégeinket.
Ismertetem a helyettesítések rendjét: Horváth Zsolt helyettesíti Dorkota Lajost, Szakács Imre Turi-Kovács Bélát, Szép Béla Steiner Pált, Balsai István Kerényi Jánost, Csákabonyi Balázs Toller Lászlót, Mátrai Márta Navracsics Tibort, Salamon László Rubovszky Györgyöt, Bárándy Gergely Simon Gábort, Gál Zoltán Faragó Pétert, Hajdu Attila Wiener Györgyöt, én pedig Csiha Juditot.
A napirend módosítása és elfogadása
A kiküldött meghívóban szereplő napirendi javaslathoz képest egy módosítást szeretnék javasolni. Azt javaslom, hogy az első két napirendi pont tárgyalását cseréljük meg, mert érkezett egy javaslat az 1. napirendi ponthoz, amelyet bizottsági módosító indítványként kellene benyújtanunk, és ennek a kiosztása csak most folyik. Van-e valakinek észrevétele a javaslattal kapcsolatban? Úgy látom, hogy nincs.
Akkor kérem, aki a napirendi javaslatot ilyen módon elfogadja, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság egyhangú szavazással elfogadta mai napirendünket.
A kisajátításról szóló törvényjavaslat (T/3328. szám); kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása
Soron következik tehát a kisajátításról szóló törvényjavaslat, melyet T/3328. számon kaptunk kézhez; a kapcsolódó módosító javaslatok megvitatására kerül sor. A kiegészítő ajánlás tervezete 38 pontból áll, az összefüggések miatt azonban kevesebb szavazásra lesz szükségünk, s majd egy hét pontból álló bizottsági módosítóindítvány-javaslatot is meg kell tárgyalnunk.
Az 1. pontban Faragó Péter képviselő úr indítványa szerepel, összefüggésben a 16., 17., 19. és 23. pontban szereplő javaslatokkal. Kérem az előterjesztő képviselőit, hogy nevük és beosztásuk jelzése után tájékoztassanak minket arról, hogy az előterjesztő egyetért-e az indítvánnyal.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Dr. Jobbágy Zsuzsa vagyok, az Igazságügyi Minisztérium civilisztikai főosztályáról.
Támogatjuk az 1. és az ahhoz kapcsolódó módosító indítványokat.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az előterjesztő tehát egyetért a módosító javaslatokkal. Kérdezem a bizottságot. (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 2. pontban Búzás Péter indítványa szerepel. Előterjesztő?
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 3. pont összefügg a 28. és 35. pontokkal, Faragó Péter indítványa. Előterjesztő?
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő egyetért vele. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja. Ha jól látom, Faragó képviselő úr is támogatta a saját indítványát; köszönöm szépen, hogy megerősítette kézfelemeléssel is. (Derültség.)
A 4. pontban szintén Faragó képviselő úr indítványa szerepel, összefüggésben az 5., 6., 7. és 20. ponttal. Előterjesztő?
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 8. pontban Szabó Éva képviselő asszony indítványa szerepel. Kérdezem az előterjesztőt.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Úgy látjuk, hogy ez a bizottsági módosító indítvány, amelyik benyújtásra kerülne, annak a 2. pontja ugyanezt a problémát kezeli, tehát azt támogatnánk majd, ha benyújtásra kerül; és most akkor ezt a 8. pontot nem támogatnánk. Köszönöm.
ELNÖK: Értem, köszönöm. Megkérdezem esetleg képviselő asszonyt, hogy erre tekintettel nem vonja-e vissza ezt a módosító javaslatát.
DR. SZABÓ ÉVA (MSZP): De igen, visszavonom.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A jegyzőkönyv számára tehát: a 8. pontban lévő módosító javaslatát a képviselő asszony visszavonta.
A 9. pontban Búzás Péter képviselő úr indítványa szerepel. Kérdezem az előterjesztő képviselőjét.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. A tervezet jelöli, hogy ez nem minden bizottság ülésén történt így, de akkor ez a végleges álláspont?
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Ez a végleges álláspont. Közben az FVM-mel mint szaktárcával egyeztetést folytattunk, és ez a végleges álláspont, hogy támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az előterjesztő tehát támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 10. pontban Faragó Péter képviselő úr indítványa szerepel, összefüggésben a 11. ponttal. Előterjesztő képviselője?
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 12. pont összefügg a 13. és 14. ponttal, Faragó képviselő úr indítványa. Előterjesztő?
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 15. pont következik, Kékkői Zoltán képviselő úr indítványa. Kérdezem az előterjesztőt.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 16. pontot elbíráltuk.
A 18. pont következik, Szabó Éva képviselő asszony indítványa.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk, tekintettel arra, hogy Faragó képviselő úrnak egy másik kapcsolódó indítványa ugyanezt a szakaszt érinti, s azt viszont támogatjuk.
ELNÖK: És ezt az elírási problémát is kezeli az a bizonyos indítvány?
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Jó, köszönöm szépen. Képviselő asszony?
DR. SZABÓ ÉVA (MSZP): Visszavonom az indítványomat, köszönöm.
ELNÖK: A képviselő asszony visszavonta, köszönöm szépen.
A 21. pont következik, Faragó képviselő úr indítványa. Kérdezem az előterjesztőt.
DR. FARAGÓ PÉTER (MSZP): Visszavonom.
ELNÖK: A 21. pontot képviselő úr visszavonta.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Abban a javaslatban, amely szintén a bizottsági módosító indítványban benyújtásra kerülne, hivatkozás van arra, hogy közben ugyanezt a problémát az egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat kezeli. Tehát innen visszavonható, köszönjük szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, akkor tehát Faragó képviselő úr visszavonta ezt az indítványát.
Következik a 22. pont, összefüggésben a 31. ponttal, szintén Faragó képviselő úr indítványa. Kérdezem az előterjesztőt.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 24. pont következik, Búzás Péter képviselő úr indítványa. Kérdezem az előterjesztőt.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 25. pontban Faragó képviselő úr indítványa szerepel. Kérdezem az előterjesztőt.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Ezt megint érinti a bizottsági módosító javaslatnak az 5. pontja. Mind a kettő ugyanazt a tartalmat fejezi ki, csak a bizottsági módosító indítvány rövidebb, és ilyen módon inkább támogatható. Úgyhogy a bizottsági indítványt támogatnánk.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
DR. FARAGÓ PÉTER (MSZP): Visszavonom.
ELNÖK: Faragó képviselő úr jelzi, hogy visszavonta a 25. pontban szereplő indítványát, köszönöm szépen.
A 26. pontban szintén Faragó képviselő úr indítványa szerepel. Kérdezem az előterjesztőt.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 27. pontban szintén Faragó képviselő úr indítványa szerepel. Előterjesztő?
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő egyetért vele. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 29. pont következik, összefüggésben a 30., 32., 33., 34., 37. és 38. pontokkal. Előterjesztő?
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 36. pont következik, Faragó képviselő úr indítványa. Előterjesztő?
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
Az ajánlás pontjain végigmentünk.
Megkaptunk egy hét pontból álló javaslatsort. Megkérdezem az előterjesztő képviselőit, hogy ennek 1. pontjával egyetértenek-e.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen, támogatjuk, mert közben benyújtásra került az általános forgalmi adóról szóló törvényjavaslat, és ez az összhangot megteremti a két törvényjavaslat között. Támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a bizottságot, egyetért-e azzal, hogy a bizottság benyújtsa ezt a módosító javaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság benyújtja ezt a javaslatot.
Kérdezem a 2. pontról az előterjesztő véleményét.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk; erre tekintettel vonta vissza a kiegészítő ajánlásban a 8. pontot a képviselő asszony.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a bizottságot, egyetért-e a javaslat benyújtásával. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság benyújtja ezt a javaslatot.
A 3. pont következik. Előterjesztő?
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. Kérdezem a bizottságot. (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság benyújtja a javaslatot.
A 4. pont következik. Előterjesztő?
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk; egy elírási hibát javít.
ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e, hogy benyújtsuk ezt a javaslatot. (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság benyújtja.
Az 5. pont következik. Előterjesztő?
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen, támogatjuk; erre tekintettel vonta vissza Faragó képviselő úr az indítványát.
ELNÖK: Igen, köszönöm. Kérdezem a bizottságot, benyújtjuk-e ezt a módosító javaslatot. (Szavazás.) A bizottság úgy döntött, hogy benyújtjuk.
A 6. pont összefügg a 7. ponttal. Előterjesztő?
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. Kérdezem a bizottságot. (Szavazás.) A bizottság úgy dönt, hogy benyújtja a két indítványt.
Köszönöm szépen a segítségüket.
Soron következik az eredeti 1. napirendi pont tárgyalása: a polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, melyet T/3719. számon kaptunk kézhez; a kapcsolódó módosító javaslatok megvitatására kerül sor. A kiegészítő ajánlás tervezete egy pontból áll, és előttünk fekszik egy javaslat, amelyet a bizottságnak kellene benyújtania.
Az 1. pontban tehát Hankó Faragó Miklós képviselő úr indítványa szerepel. Kérem az előterjesztő képviselőjét, hogy nevének és beosztásának jelzése után nyilatkozzon arról, hogy támogatja-e az előterjesztő a javaslatot.
SÁRINÉ DR. SIMKÓ ÁGNES (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Sáriné dr. Simkó Ágnes vagyok, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium főosztályvezetője.
Az előterjesztő képviseletében támogatom a javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Salamon képviselő úr kér szót.
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Egyrészt egy kérdésem volna, elnök úr, hogy az alapjavaslat visszavonásra került vagy maradt. Mert az volt az alapjavaslata Hankó Faragó Miklós képviselő úrnak, hogy "emberi méltóságot sértő megnyilvánulás", és most itt van egy kapcsolódó. Tehát elméletileg két vasat is tud tűzben tartani a képviselő úr, mind a kettőt szavaztatásra teheti, de ez nem világos előttünk.
Egyébként a kérdésemtől függetlenül ez a kapcsolódó módosító javaslat, amelyik most előttünk fekszik, álláspontom szerint rosszabb, mint az eredeti módosító javaslat, tehát ezt nem fogjuk tudni támogatni a Kereszténydemokrata Néppárt részéről.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Nem tudok felvilágosítást adni arról, hogy a képviselő úr az előző javaslatát visszavonta volna. Nem tudom, esetleg erről az előterjesztő képviselőjének van-e tudomása.
SÁRINÉ DR. SIMKÓ ÁGNES (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nincs.
ELNÖK: Nincs. Más hozzászólást nem látok, úgyhogy kérdezem, ki támogatja a módosító indítványt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Előttünk fekszik egy javaslat, a bizottsági módosító javaslat tervezete, mely a 76/A. §-t egy új (4) bekezdéssel kívánja kiegészíteni, mely szerint az (1)-(3) bekezdésben meghatározott igények érvényesítése iránt a jogsértést követő 90 napon belül indítható kereset, e határidő jogvesztő. Kérdezem az előterjesztő képviselőjét, támogatja-e ezt a javaslatot.
SÁRINÉ DR. SIMKÓ ÁGNES (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. Salamon képviselő úr kér szót, utána pedig Bárándy képviselő úr.
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Azért érdekelne, elnök úr, hogy dogmatikailag ez hogyan helyezkedik el a polgári jog rendszerében. Mert ismerjük az elévülés szabályait, de ez a szöveg, ez a megfogalmazás nem elévülési jellegű, hanem egy jogvesztő határidőről beszél. Ilyesmit a polgári törvénykönyv a szavatossági jogoknál érvényesít, személyiségi jogok vagy személyi jogok védelmében ilyen megoldással nem találkoztunk. Ez most csak szigorúan a jogi eszközre irányuló kérdés.
Az megint más dolog, hogy az alapproblémát egyébként önmagában ez a módosító javaslat szerintünk nem oldja meg, úgyhogy nem fogjuk tudni támogatni, de fontosnak tartottam alkotmányügyi bizottság és jogi kodifikációval foglalkozó bizottság kompetenciája okán ennek a kérdésnek, ennek a kifejezetten szakmai kérdésnek a felvetését.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Bárándy képviselő úr kért szót, utána Répássy alelnök úr.
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Semmi másról nincs itt szó, mint az általános szabálynak tulajdonképpen a kiegészítéséről, és ez egy speciális szabály az általánoshoz képest. Nem öt év az elévülési idő, ami szintén jogvesztő határidő a személyiségi jogi perekben és egyébként is a polgári jogban, hanem 90 nap.
Salamon képviselő úr nem kérdezett rá az indokára vagy az indokaira, ezért ezt nem is fogom bővebben kifejteni. Egy mondattal utalok csupán rá: azt szeretnénk, illetve azt kell elkerülni, hogy az ötéves határidő alatt, hiszen a jogszabály lehetővé teszi azt, hogy nagyon sok jogi személy, illetve a természetes személyeknek is egy széles köre rendelkezzék perindítási jogosultsággal, szeretnénk elkerülni, hogy itt tíz vagy több száz ügy egymástól függetlenül folyjék és terhelje a bíróságokat teljesen indokolatlanul, amit sem a közérdek, sem pedig jogos magánérdek nem indokol.
Azt gondolom, ez a módosítás egyébként a polgári jog egyéb szabályaival összhangban áll. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Répássy alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Bizottság! A javaslat valóban nem oldja meg azokat a problémákat, amire mi utaltunk, tehát a probléma így is fennmarad az (1), (2) és (3) bekezdés szerintünk bizonytalan fogalmai és jogbiztonságot veszélyeztető megfogalmazásai miatt. De szeretnék mégis csak a (4) bekezdéshez hozzászólni, illetve kérdésem lenne.
Azt szeretném kérdezni, hogy mi a helyzet a kereset módosításával. Ugyanis például személyiségi perekben elég gyakran előfordul, hogy először csak a jogalap miatt perelnek, és csak később fogalmaznak meg kártérítési igényt, például nem vagyoni kártérítés iránti igényt. Én nem emlékszem arra, nem vagyok most a perjogban, az eljárási jogban ennyire járatos, hogy vajon egy ilyen jogvesztő határidő esetén hogyan alakul a kereset módosításának, kereset kiterjesztésének vagy esetleg a jogalappal összefüggő másik kereset indításának a helyzete.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Salamon képviselő úr jelentkezett ismételt hozzászólásra.
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Bárándy képviselő úrnak mondom: az nem mindegy, hogy hogyan fogalmaz a törvény! Mert ha a képviselő úr azt mondja, hogy ez egy speciális elévülési szabály, akkor felhívom a figyelmét, hogy létezik elévülés nyugvása, elévülés félbeszakadása - akkor ezt hogyan kell érteni? Ez a szöveg arra utal, hogy itt nem elévülésről van szó, mert egy perjogi, pontosabban egy jogérvényesítési időpontot állapít meg; ez a szavatosságra hajaz, már bocsánat, ha a polgári jog világában próbáljuk elhelyezni ezt a megoldást.
Ugyanakkor mindazok a kérdések, amelyeket Répássy képviselő úr felvet, ebben a megoldásban is, ha ez szavatossági természetűnek tekinthető - analógiaként; nyilván nem szavatossági, de ha a szavatossági jogérvényesítés határideje analógiájának az alkalmazásáról van szó, polgári jogi dogmatikai értelemben -, akkor is megoldatlanok Répássy képviselő úr kérdései. Egyébként az nagyon furcsa, hogy a fő szabály szerint van egy ötéves elévülési idő egy speciális esetre, ami példálózó felsorolású - bocsánatot kérek, azért ezt se felejtsük el! Ez a fő szabály alól nem egy körülhatárolható kivételt tartalmaz, hanem azt mondja, hogy "a személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen", erről szól ez az egész 76/A. §, tehát ez tulajdonképpen értelmezi a személyiségi jogokat, és akkor magára a személyiségi jogra nézve van egy ötéves elévülési idő, illetve a példálózó felsorolást illetően pedig tartalmaz a szabály egy ezzel ellentétes jogérvényesítési határidőt. Azt kell mondjam, hogy minél jobban vizsgálom ezt a szabályt, arról van szó, hogy egy feloldhatatlan önellentmondás, koherenciazavar van a két rendelkezés között. Mert ha valaminek van egy határozott elévülési ideje, akkor egy ilyen természetű jogérvényesítési határidő ugyanarra a jogintézményre nézve nem lehet, mert ez ugyanarról szól: a 76/A. § értelmezi az alaprendelkezést, az alaprendelkezés pedig egyértelműen elévülési időn belül érvényesíthető.
Azt kell tehát mondjam, hogy egy ilyen szabálynak az elfogadása szakmai műhiba lenne, már bocsánatot kérek. Gondolja meg a bizottság, ilyenhez ne adja a nevét, úgyhogy ezt ne terjesszük elő, nagyon kérem! Árt a szakmai pouvoirunknak.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Bárándy képviselő úr!
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Ha már párhuzamot akarunk vonni más jogszabályokkal vagy a polgári jogon belül más rendelkezésekkel, akkor ezt inkább a sajtóperekkel tenném meg, ahol szintén 30 nap áll rendelkezésre ahhoz, hogy előterjesszék a keresetet. Tehát akkor már nem a szavatossággal példálóznék, hanem a sajtóperekkel.
Másrészt hadd emeljem azt ki, hogy nem az (1) bekezdésben áll a lényege ennek az egész módosító javaslatnak, hanem a (2) és a (3) bekezdésben. Nem az a lényege, hogy a példálózó felsorolásnál kivesszük vagy pontosítjuk azoknak a jogsértéseknek a körét, amelyek vonatkozásában itt csak 90 napig nyílik meg a perindításnak a lehetősége, hanem arról van szó, hogy egyéb más esetekben az egyes személyt ért jogsértést lehet peresíteni, itt viszont gyakorlatilag társadalmi csoportot ért jogsértést lehet peresíteni. Ez a nagy különbség, és ehhez kapcsoljuk ezt a 90 napos jogvesztő határidőt.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Salamon képviselő úr harmadszor is szót kért. Parancsoljon!
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Elnézést kérek, de amit a képviselő úr mond, az utolsó mondata tényszerűen nem áll. A 76/A. § nem csak csoportokat ért sérelemről beszél, hanem általánosságban beszél mindenféle olyan megnyilvánulásról, amely faji hovatartozásra, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozásra vagy vallási, világnézeti meggyőződésre - és nem folytatom tovább - irányul. Hanem benne van a személyes...
ELNÖK: Tessék végigolvasni a bekezdést, képviselő úr!
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): "...és a személyek e vonással rendelkező, társadalmon belül kisebbségben lévő körére vonatkozik." De hát a személyes sértés is ez alá fog esni nyilvánvalóan, szerény véleményem szerint! Tehát ez, amit a képviselő úr mond, véleményem szerint nem állja meg a helyét.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni? Bárándy képviselő úr is harmadszor kér szót. Parancsoljon!
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Egyetlenegy mondat: éppen hogy támogatjuk pont Répássy képviselő úrnak azt a javaslatát, ahol személyek e vonással rendelkező "csoportjára" vonatkozik majd a jogsértés.
Köszönöm szépen. (Dr. Salamon László: Ebben a szövegben ez nincs benne.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni? Úgy látom, nem.
Megkérdezem, hogy az előterjesztő képviselője kíván-e reagálni a vitában elhangzottakra.
SÁRINÉ DR. SIMKÓ ÁGNES (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm, nem.
ELNÖK: Nem. Répássy alelnök úr?
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Én azt értem, hogy nem kíván reagálni, de akkor én nem kaptam senkitől választ arra a kérdésemre, hogy mi a helyzet a keresetmódosítással, mi a helyzet a kereset felemelése, leszállítása, esetleg az azonos jogalapból származó kártérítés kapcsán. Gondolják végig, képviselőtársaim, ügyvédek ülnek itt jó néhányan, a jogalap tekintetében 90 napon belül megindítják a pert, le is zajlik, tehát jogerős ítélet születik - miért zárjuk ki azt, hogy jogerősen megítélt jogalapból, mondjuk, nem vagyoni kártérítést indíthassanak? (Dr. Bárándy Gergely: Nem zárjuk ki!) Ha nem zárjuk ki, akkor az meg azt jelenti, hogy elég egy úgynevezett próbapert indítani, és innentől kezdve a megsértett közösség bármely tagja akár több ezer pert is indíthatna a nem vagyoni kártérítést tekintetében, hiszen a jogalap megítélt...
ELNÖK: 90 napon belül.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Most azt mondja elnök úr, hogy 90 napon belül. Akkor most tulajdonképpen kizárja vagy nem zárja ki? Legalább magunk között válaszoljunk már arra a kérdésre, hogy például a nem vagyoni kártérítés iránti ugyanazon jogalapból, esetleg jogerősen megítélt jogalapból származó kártérítési igényt kizárja-e ez a rendelkezés vagy nem zárja ki. Én úgy olvasom ebből a szövegből, hogy kizárja, hiszen egyáltalán a jogsértéssel összefüggésben kereset nem indítható. De kérdem én: miért zárjuk ki? Ha valakinek megítélik a jogalapját, utána, mivel itt egy közösségről van szó, a közösségnek - önöknek ez a koncepciója, hogy a közösség - bármely tagját megilletik ezek a jogosítványok, akkor miért zárjuk ki azt, hogy egy megítélt jogalapból bárki, mondjuk, nem vagyoni kártérítésért fordulhasson ezek után?
Szerintem következetlen az egész konstrukció emiatt; ezzel a 90 napos határidővel ez így következetlenné válik.
ELNÖK: Az előterjesztő képviselője?
SÁRINÉ DR. SIMKÓ ÁGNES (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A normaszöveg-tervezetben az szerepel, hogy a jogsértést követő 90 napon belül indítható kereset. Tehát itt arról, hogy ennek a keresetnek a változtatása később a per során megtörténhet vagy sem, erről nincs szó. Nyilván nem zárja ki semmi, ebben a pillanatban már a Pp. általános rendelkezései szerint megy tovább az eljárás. Tehát itt csak arról van szó, hogy a keresetindítást határolja be egy jogvesztő határidővel a javasolt megoldás.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A határozathozatal következik. Ki az, aki egyetért azzal, hogy a bizottság benyújtsa ezt a módosító indítványt? Kérem, kézfelemeléssel szavazzanak! (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság benyújtja. (Dr. Répássy Róbert: Számolást kérek, elnök úr!)
Jó, akkor még egyszer kérem szavazni, mert alelnök úr számolást kért, a helyettesítésekre figyelemmel is. (Szavazás.) 13 igen. Ki nem ért vele egyet? (15) 15 nem - tehát nem nyújtotta be a bizottság a javaslatot.
Köszönöm szépen, napirendi pontunk tárgyalásának a végére értünk.
Soron következik a 3. napirendi pont: a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, melyet T/3578. számon kaptunk kézhez. A módosító javaslatok megvitatására kerül sor, négy pontból áll az ajánlás tervezete.
Az 1. pontban Varga Mihály és Domokos László képviselők javaslata szerepel. Kérem az előterjesztő képviselőjét, hogy nevének és beosztásának jelzése után tájékoztasson minket az előterjesztő álláspontjáról.
DR. CSIRIK TAMÁS (Pénzügyminisztérium): Dr. Csirik Tamás tanácsos vagyok, Pénzügyminisztérium.
Az 1. pontot nem támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő tehát nem támogatja. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e. (Szavazás.) 14 igen. Ki nem támogatja? (15) 15 nem. A bizottság tehát nem támogatja, de egyharmadot kapott.
A 2. pontban Tóth István képviselő úr indítványa szerepel. Kérdezem az előterjesztőt.
DR. CSIRIK TAMÁS (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja. Kérdezem a bizottságot, ki támogatja. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 3. pontban Varga Mihály és Domokos László képviselők indítványa szerepel. Kérdezem az előterjesztőt.
DR. CSIRIK TAMÁS (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja. Kérdezem a bizottságot, ki támogatja. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.
A 4. pontban szintén Varga Mihály és Domokos László indítványa szerepel. Kérdezem az előterjesztőt.
DR. CSIRIK TAMÁS (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.
Köszönöm szépen, a napirendi pont tárgyalásának végére értünk.
Az egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3892. szám); általános vita
Soron következik a 4. napirendi pont: az egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat, melyet T/3892. számon kaptunk kézhez; az általános vitára kerül sor.
Kérem az előterjesztő képviselőit, hogy nevük és beosztásuk jelzése után mondják el szóbeli kiegészítésüket.
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Lucz Zoltánné vagyok, Pénzügyminisztérium, a jövedelemadók főosztályának vezetője.
HADI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Hadi László vagyok, a Pénzügyminisztérium adóigazgatási és szakképesítési főosztályának vezetője.
ELNÖK: Köszönöm. Tessék parancsolni!
Lucz Zoltánné (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Tulajdonképpen általánosságban tudok néhány dologban hozzászólni, illetve kiegészítést tenni a benyújtott törvényjavaslatot illetően. Közvetlenül a bizottság hatókörét érintően pedig esetleg az adózás rendjét illetően Hadi úr tud néhány dolgot mondani.
Nagyon röviden összefoglalva annyit szeretnék megemlíteni, hogy a törvényjavaslat számos törvény módosítását tartalmazza. Alapvető célja a 2008. évi módosításoknak az adózással kapcsolatos szabályok egyszerűsítése, kedvezmények, mentességek szűkítése, az adóbevallási rendszer, az adminisztráció egyszerűsítése, néhány szempontból a beruházások ösztönzése, a fekete- és a szürkegazdaság szűkítése, az ellenőrzés hatékonyságának javítása, különböző szankciórendszert érintő szigorítások.
Ha szükséges, néhány dolgot részletesebben megemlítenék, illetve az adózás rendjét érintő módosításokról közvetlenül is tudunk szólni.
Köszönöm, ennyit szerettem volna hozzátenni.
ELNÖK: Köszönöm. Parancsoljon!
Hadi László (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése
HADI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Az adózás rendjéről szóló törvény módosításai is tulajdonképpen ugyanazt a célcsoportot követik, amelyeket az előzőekben hallottunk: egyszerűsítés, korszerűsítés, a feketegazdaság elleni hatékonyabb fellépés eszköztárának bővítése, ezen belül a szankciórendszer korszerűsítése és szigorítása. Nagyjából ez a gondolatkör az, amely köré végül is a módosuló szabályok fölsorakoznak.
Köszönöm szépen.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem, ki kíván hozzászólni a napirendi ponthoz. (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok jelentkezőt.
Megkérdezem, ki az, aki általános vitára alkalmasnak tartja a törvényjavaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság általános vitára alkalmasnak tartotta a törvényjavaslatot.
Köszönöm szépen.
Tisztelt Bizottság! Azt javaslom, hogy a következő két napirendi pont vitáját együttesen folytassuk le, természetesen szavazni külön fogunk róla: egyes törvények módosításáról a nemek közötti tényleges esélyegyenlőség megteremtése érdekében szóló törvényjavaslat, melyet T/3066. számon kaptunk kézhez, valamint a Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, melyet T/3060. számon kaptunk kézhez; mindkettőt Sándor Klára és Magyar Bálint képviselőtársaink nyújtották be. Megkérdezem, van-e valakinek kifogása az ellen, hogy a vitát együttesen folytassuk le. (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok ilyen jelzést.
Szeretném emlékeztetni a bizottság tagjait, hogy mindkét törvényjavaslatot tárgysorozatba vettük már, most az általános vitára kerül sor.
Kérem, hogy először az előterjesztők mondják el szóbeli kiegészítésüket, utána pedig a kormány képviselőit kérjük meg álláspontjuk kifejtésére.
Dr. Sándor Klára (SZDSZ) szóbeli kiegészítése
DR. SÁNDOR KLÁRA (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Azt gondolom, nem nagyon sokat szeretnék ahhoz hozzáfűzni, mint amit legutóbb elmondtam, mert a helyzet alapvetően nem változott meg. Amiben megváltozott, arról szeretnék néhány mondatot mondani, hiszen azt, hogy miért nyújtottuk be ezt a javaslatot, már megindokoltuk, és az akkori indoklásnak nyilván szerepe volt abban, hogy a bizottság tárgysorozatba vette a javaslatunkat.
Az azóta eltelt időben, néhány hónapban elég széles társadalmi vita kezdődött erről a kérdésről, és megjelentek azok a támogatások, amelyeket vártunk, és amelyek azt bizonyítják, hogy valóban, társadalmilag szükséges volt az, hogy beterjesszünk egy ilyen javaslatot. Most nem csak azokra a vezető értelmiségiekre gondolok, akik támogatják a javaslatunkat, hanem arra a száz civil szervezetre és a mintegy négyezer tagszervezettel rendelkező Európai Női Lobbira, az európai női civil szervezeteket összefogó Európai Női Lobbira is, amelynek az elnöke szintén mindannyiunkhoz, országgyűlési képviselőkhöz eljuttatott levelében fölhívta a figyelmünket, hogy támogatja a javaslatot. De szeretném arra is fölhívni a bizottság figyelmét, hogy ez év júliusában, ha jól emlékszem, de mindenképpen a nyáron, tehát július-augusztusban az ENSZ CEDAW bizottsága, a nők elleni diszkrimináció felszámolását szorgalmazó egyezmény betartását ellenőrző bizottsága előtt a magyar kormány képviselője megemlítette, hogy ez a törvényjavaslat létezik, a pozitív, nők elleni diszkriminációt leküzdő lépések között említette meg, hogy ez a javaslat létezik. A bizottságnak erre az írásban megfogalmazott válasza az volt, hogy javasolják a Magyar Országgyűlésnek, hogy mihamarabb fogadja el ezt a javaslatot, és vezesse is be.
Azt gondolom, hogy ennél többet most azért nem szeretnék mondani, mert a lényeges érvek másik részét elmondtam, amikor tárgysorozatba vette a bizottság a javaslatot.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány képviselőjét kérem, Rytkó Emíliát. Tessék parancsolni!
Tájékoztató a kormány álláspontjáról
Rytkó Emília (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
RYTKÓ EMÍLIA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, Országos Választási Iroda): Köszönöm szépen. Rytkó Emília vagyok, az Országos Választási Iroda vezetője.
Tisztelt Bizottság! Nagyon sajnálom, hogy nem tudom előbbre vinni az ügy lezárását, de a kormánynak ebben a pillanatban még nincs álláspontja a kérdéssel kapcsolatban. Éppen azért, mert ahogy a képviselő asszony is tájékoztatta önöket arról, hogy további körülmények merültek fel a támogatók sorában, ezért a kormány úgy ítélte meg, hogy fontosnak tartja, hogy ismételten napirendre tűzze, és e hét szerdán alakítja ki a véleményét.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Államtitkár urat kérdezem, kíván-e szólni. Papp Imre szakállamtitkár úré a szó.
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Egy fokkal könnyebb a helyzetem, hiszen az alkotmány módosítása tekintetében az Alkotmánybíróság gyakorlata egyértelmű. Az fogalmilag kizárt, hogy az alkotmánymódosítás alkotmányellenes legyen, tehát a kormány álláspontja e tekintetben változatlanul az, hogy minden olyan javaslatnak teret kíván engedni, ami ezt a kérdést feszegeti. Ugyanakkor a jogalkotó felelősségére utal abban a tekintetben, hogy milyen eszközöket választ a cél elérése érdekében, tehát hogy az alkotmány 70/A. § (3) bekezdéséből következő megoldást az alkotmány szintjére fölviszi-e és ott jeleníti meg.
Nyilvánvaló, hogy a kérdés az alkotmány vonatkozásában a miniszteri pozíció, míg a külön törvény vonatkozásában az államtitkári pozíció, illetve a képviselői pozíció több szempontból is reflektorfénybe kerül. Mi tehát azt szeretnénk, ha egységes elbírálást kapna ez a kérdéskör, vagyis nem futnánk bele abba, hogy más kerülne az alkotmányba, illetve más a külön törvényekbe. Itt tehát külön is fölhívnám a figyelmet arra, hogy az egységet kellene megteremteni e tekintetben.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Csákabonyi képviselő úr szeretne kérdést föltenni.
DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): Köszönöm szépen. Egyetlen kérdésem van. Az 5. § a választási eljárásról szóló törvényt módosítaná. Az én olvasatomban ez úgy néz ki, hogy végeredményben ez a pozitív diszkrimináció nemcsak a listás választásra terjedne ki, hanem az egyéni kerületben megválasztott képviselőkre is, hiszen azt mondja a törvényjavaslat, hogy 30 napon belül jelentheti be a kiesettel megegyező nemű, mandátumot szerző jelöltet a területi választási bizottságnál. Itt a kérdésem az, hogy mindenki indulhat egy képviselő-választáson, mondjuk, öt férfi megelőzi a hatodik helyen befutó hölgyet, akkor csak a hölgyet lehet képviselőnek tekinteni?
Köszönöm.
ELNÖK: Répássy alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Nem tudom, hogyan csinálják, hogy előbb válaszolnak-e a feltett kérdésre, vagy inkább majd a végén, mert kérdésem nekem is lenne, de szeretném az álláspontunkat is elmondani.
A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség elnöksége elvileg támogatja ennek a törvényjavaslatnak az elfogadását, pontosabban a törvényjavaslattal megcélzott, ahogyan ön fogalmazott, pozitív diszkrimináció célját. Azonban a javaslat szerintünk elég komoly jogi problémákban szenved; tehát fogalmazzunk úgy, hogy ennél alaposabb kiérlelésre lenne szükség. Ráadásul ez egy alkotmánymódosítás, plusz egy kétharmados választójogi törvény módosítása - az ilyen természetű törvények módosítására, ha tényleg azt akarjuk, hogy ezeket elfogadja a Ház, és meglegyen a megfelelő konszenzus, akkor általában ötpárti tárgyalásokon szoktuk megalkotni azt a szöveget, amelyet aztán végül mind az öt frakció kezdeményez.
Azt javaslom tehát, amennyiben önöknek az a célja, hogy valóban elfogadja az Országgyűlés ezt a törvényjavaslatot, és nem csak pusztán egy politikai szándék deklarálása - mert ez is elfogadható számomra, hogy az SZDSZ leteszi az álláspontját az asztalra, ez is egy lehetőség; de ha azt akarják, hogy ebből valóban törvény szülessen -, akkor helyesebb lenne, ha ötpárti tárgyaláson alkotnánk meg közösen azt a szöveget, amelyet el tud fogadni az Országgyűlés kétharmados, ráadásul abszolút kétharmados többséggel. Mondom ezt tehát amiatt, mert alkotmánymódosításra van szükség és a választójogi törvény módosítására. Elvileg tehát támogatjuk, azonban a konkrét javaslatok szerintünk több hibában szenvednek, amelyet orvosolni kellene egy ötpárti tárgyalással.
Ez volt tehát az álláspontunk, de részünkről is van egy apró részletkérdés, és kérem, ne értsék félre, nem viccelődni szeretnék ezzel a dologgal. Ez egy komoly kérdés lesz, és szeretném, ha komolyan válaszolnának. Tekintettel arra, hogy éppen most tárgyaltuk a polgári törvénykönyv módosítását, ahol már egy külön vitát folytattunk a nemi identitás szabad megválasztásának a problémájával kapcsolatban, az a kérdésem, hogy tulajdonképpen itt, ebben az esetben önök szerint a "nem" fogalmát biológiai értelemben kell használni, vagy szabad identitás alapján kell ezt meghatározni. (Zaj, szórványos derültség.) Most tényleg nem viccelődöm, hanem azt szeretném tudni, hogy ezt mi fogja definiálni, mit kell itt érteni ezen a törvényi rendelkezésen. Ha biológiai nemet értünk rajta, akkor szerintem be kell írni a törvénybe, legalábbis ezt rögzíteni kell, hogy mit értünk rajta; amennyiben a szabad identitás alapján áll az előterjesztés, akkor pedig ezt is tisztába kell tenni, mert ez a későbbiek során, a végrehajthatóság során komoly problémákat vethet föl.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Turi-Kovács képviselő úr, majd Balsai István képviselő úr következik.
DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Azzal, hogy a nők részvétele a politikai életben kiegyenlítetté váljék a férfiakkal, egyet lehet érteni elvileg. De ez nem jogkérdés, ez egy társadalmi kérdés. Aki elég régen működik már például a jog területén, az pontosan emlékezhet, hogy mondjuk, huszonöt-harminc évvel ezelőtt az igazságszolgáltatásban határozott férfifölény volt; ma, úgy gondolom, ha valamit tenni akarunk, akkor jogot kell változtatni, és jogszabályt kell hozni arra, hogy a férfiak kellő számban vegyenek részt az igazságszolgáltatásban, hiszen ott olyan döntések születnek, amely döntéseknél a nemekhez való tartozás lényegileg befolyásolhatja szubjektíve az illető bírót vagy éppen az abban eljáró személyt. Vagy továbbmegyek: talán akkor a pedagóguspályát kellene még megtekinteni, ahol az egész jövő nemzedéknek a sorsa forog kockán. Milyen oktatást kap? Az én időmben még, ha visszagondolok, pedagógusnő elvétve fordult elő - ma ez fordított arány szerint van. Akkor az Európai Uniónak viharsebesen kellene valami döntést hoznia, ugye, hogy ezeket a méltánytalan helyzeteket ki kellene egyenlíteni, ellenkező esetben túl sok női tudatú férfi fog előkerülni, és viszonylag kevés fordítva.
Komolyra fordítva a szót: én azt gondolom, a társadalmi problémák megoldásánál nem az az elsődleges megoldás, hogy jogi eszközöket vetünk be, és a jogi eszközökkel próbálunk olyan helyzetet teremteni, ami aztán feloldhatatlan helyzeteket eredményez. Nagyon jó volt Csákabonyi képviselőtársam kérdése. A következő lépés az, hogy azt is megmondjuk a választóknak, hogy a szavazás esetén szíveskedjenek azt figyelembe venni, hogy milyen neműek kérik a támogatást? Avagy pedig ezt teljes egészében a pártokra bízzuk, amelyek aztán egyfajta diszkrimináció alapján meghatároznak bizonyos kvótákat?
Én ezt teljességgel elfogadhatatlannak tartom. Persze az alkotmányt lehet akárhogyan módosítani, ez igaz, különböző módosításokat lehet tenni, de az alkotmányos alapelveket megsérteni már nem olyan nagyon jó dolog, még akkor sem, ha ezt esetleg a parlament többsége tenné meg.
Tehát miközben úgy gondolom, az helyes álláspont, hogy elviekben ennek a kiegyenlítődésnek a szükségességét mindkét oldal fontosnak tartja, az eszközök azonban nem azok, amelyeket választani kívánnék.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Balsai képviselő úré a szó.
DR. BALSAI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Én is szeretném a tisztelt bizottságot arról biztosítani, hogy nem a komolytalanság vezeti a kérdésemet. Répássy úr már kifejtette az álláspontunkat, mégis fölmerül bennem, hogy miért silányítják ezt a kérdést csak a parlamenti képviselők választására. Hiszen itt van 3200 önkormányzat, polgármesterek garmadája, húsz darab területi önkormányzat, szintén nagy létszámú, közéleti küldetést teljesítő férfiakkal - hát mit fognak szólni a választók, ha itt most előállunk egy 386-os - ki tudja, lehet, hogy kevesebb lesz már a képviselők száma is -, egy ilyen "nesze, semmi, fogd meg jól" javaslattal, amikor több tízezer pozícióban pedig ez az elv nem fog érvényesülni? Ez már önmagában alkotmánysértő szerintem.
ELNÖK: Szép Béla képviselő úr következik, őt követi majd Faragó képviselő úr.
DR. SZÉP BÉLA (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Én úgy gondolom, ez a vita nemcsak itt, ebben a teremben töltődik meg tartalommal, hanem kint, a választópolgárok között is tapasztalom, hogy ez a törvényjavaslat kiváltotta az emberek érdeklődését. Sokszor tárgyalunk olyan törvényjavaslatot, amely, hogy is mondjam, nem alkalmas arra, hogy vitát váltson ki. Viszont ami nagyon sajátos, hogy a választók körében megfogalmazódott vélemények és azok a vélemények, amelyek itt most mindkét oldalon szinte paralel kialakulnak, azt a megállapítást hozzák magukkal, hogy ha az egyenleget meg akarjuk vonni a megoldott és a teremtett, létrehozott problémák között, akkor ez az egyenleg nem kedvező. Több probléma nyílik ki, mint amennyit megoldottunk, ha ezt az eszközt akarjuk használni.
Egyetértek ellenzéki képviselőtársaimmal, akik az eszköz alkalmasságát fölvetették. Úgy gondolom, hogy ennek a nemes célnak, az esélyegyenlőség megteremtésének más eszközrendszert kellene talán találni, mert akkor ez az egyenleg talán pozitív is lehetne, és több problémát oldanánk meg, mint amennyit kinyitunk.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Faragó képviselő úr, őt követi Salamon képviselő úr.
DR. FARAGÓ PÉTER (MSZP): Közben itt Csákabonyi Balázs képviselő úrral beszéltünk, hogy amit ő mond, az 5. §, az nyilván a helyi önkormányzatokra, megyei közgyűlésekre vonatkozik, és nem az országgyűlési képviselőkre, mert a mondatból egyértelműen lehet következtetni, hogy "a képviselő-testület, illetve a közgyűlés megbízásának megszűnésétől".
De az a rendkívüli helyzet áll elő, hogy azt kell mondanom, ellenzéki képviselőtársaimmal és Balsai képviselő úrral egyetértek. Megelőzött engem, mert én is úgy gondolom, hogy akkor elő kellene írni, hogy Magyarországon minden második vagy harmadik polgármester nő legyen. Mert mi az, hogy az Országgyűlésben előírjuk vagy meghatározzuk, a polgármesterek pedig mind férfiak lesznek, ami egy felháborító dolog akkor?
Szóval én nyugodt lelkiismerettel kijelentem, azon túl, hogy nem lehet valakit hátrányos helyzetbe hozni azért, mert nő vagy férfi, de kérem, az én számomra komolytalan az egész előterjesztés. Ezt így ma nem lehet megcsinálni. Nem azért, mert nem vagyok nőpárti, mert az életben különböző helyzetekben milliószor nőpárti vagyok, mert tudom, mint jogász mondom ezt, hogy hányszor kerülnek nagyon nehéz helyzetbe, és támogatni kell és segíteni őket. De hogy valaki 2007-ben Magyarországon olyan törvényt akarjon meghatározni, hogy azért kerüljön valaki a listára, mert nő, és nem azért, mert tehetséges, okos, értelmes, rátermett, felkészült... - így lehetne holnap, mit tudom én, más elvek alapján is, millió elv alapján lehetne mondani azt, hogy legalább ennyi legyen.
Még egyszer mondom, ez egy komolytalan javaslat, aminek nem látom a realitását. Nem azért, mert hátrányba akarnánk... (Megszólal a telefonja.) - elnézést kérek. (Derültség. - Közbeszólások: Az asszony? - Derültség.) Elnézést kérek...
És még egy dolog, hogy elmondjam: olvastam a támogatókat. Szégyellem, hogy nem tudom a nevét megmondani, azt hiszem, a tegnapi vagy tegnapelőtti sajtóban olvastam egy olyan támogatót, aki ugyan azt mondta - meg fogom keresni a cikket -, hogy ő is aláírta és támogatja, ugyanakkor elmondta az ellenérveit, hogy a Kádár-rendszerben '90 előtt volt kvóta, és hogy mégsem ért vele egyet.
Úgyhogy én a magam részéről nem igazán támogatnám. Köszönöm.
ELNÖK: Salamon képviselő úr, őt követi Szakács képviselő úr.
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Elnézést, csak egy kérdést tennék fel, kérem, ne vegyék aktuálpolitikai vonatkozásúnak: a miniszterelnök személyére nézve ez az elv valamilyen megoldással miért nem érvényesül?
ELNÖK: Köszönöm szépen a nagyon fontos kérdést. Szakács képviselő úr, őt követi Hajdu képviselő úr.
DR. SZAKÁCS IMRE (Fidesz): Csak egy mondatot szeretnék, elnök úr. Ha tényleg a törvényalkotás szintjén komolyan akarunk foglalkozni ezzel a problémával, akkor talán legelőször azt az igazságtalanságot kellene megoldani, hogy azonos munkáért azonos bért. Ugyanis az összes tanulmány, felmérés szerint az országban ez még mindig nincs ezen a szinten, hölgyek ugyanazért a munkáért kevesebb bért kapnak, mint ha férfi végzi. Ha tehát a törvényalkotás szintjén ezzel foglalkozunk, akkor szerintem legelőször ezt kellene megoldani.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Hajdu Attila képviselő úr kért szót.
DR. HAJDU ATTILA (MSZP): Elöljáróban egyetértek a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség elnökségének azon véleményével, hogy elvileg ezzel a kérdéssel foglalkozni kell, s azt gondolom, hogy a benyújtott javaslatok nem is nagyon tévesztettek célt. Ne haragudjatok, képviselőtársaim, azok a vélemények, amelyek elhangzottak, hogy a pedagógusoknál is biztosítani kellene meg a bíróknál is biztosítani kell: tudomásul kell venni, hogy a nőket ért társadalmi diszkrimináció már rátelepedett azokra a szakmákra is, amelyek elnőiesedtek. Az tehát nem érv, hogy majd a pedagógusoknál kell biztosítani, hogy férfiak is legyenek pedagógusok.
Mondtátok a polgármestereket. Én részt vettem egy női polgármester-konferencián, ahol kiderült, hogy a nagyon-nagyon kis települések polgármesterei nők. Tehát azokon a kistelepüléseken, ahol már férfi nem indul. Ez a törvényjavaslat tulajdonképpen azért kezdi ott, ahol kezdi, merthogy a társadalmi diszkrimináció azokban a csoportokban, ahol említettétek, bőven előrehaladt már, és rátelepedett az egyes hivatásrendekre is.
A másik: valaki fölvetette itt a nemi identitást. Én azt gondolom, itt nem identitásválasztásról van szó, hanem a nőket ért társadalmi diszkrimináció csökkentését célozza ez a két törvényjavaslat. Teljesen egyetértek azzal, hogy a munka világában a foglalkoztatási körülmények és a fizetési körülmények is megmutatják ezt. Tehát amit itt példának hallottam, mind azt bizonyítja az én számomra, hogy igenis, ezzel a kérdéssel foglalkozni kell. A nőket ért társadalmi diszkrimináció jelen van, hivatásrendekben, foglalkozásokban, politikai posztokon.
Valóban, mind a két törvény igényli az ötpárti egyeztetést, és ennek megfelelően úgy gondolom, hogy nagyon jó a kezdeményezés. Ezt az ötpárti egyeztetést el kell kezdeni, és annak érdekében tovább kell folytatni, hogy ezekkel az eszközökkel is csökkenjen. Ez nem kétéves, nem hároméves munka, ez több évtizedes folyamat lehet majd, ami eredményt hoz ebben a dologban. De én nem kisebbíteném amiatt, mert ez eléggé kilátástalannak látszik most, nem kisebbíteném a javaslattevők érdemét.
Tehát általában én is egyetértek, tudom, hogy ötpárti egyeztetésre van szükség, és úgy gondolom, az itt elhangzott vélemények csak azt igazolják, hogy ez nagyon fontos, és ezzel foglalkozni kell.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Frankné Kovács Szilvia képviselő asszony!
FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Bizottság! A hölgyeket még nem hallottuk megszólalni ebben a kérdésben, pedig azt gondolom, hogy talán nekünk kellene igazán véleményt formálni, vagy nekünk is legalább annyira, mint a férfiaknak.
Hajdu képviselőtársam azon véleményével egyet kell hogy értsek, hogy ez egy széles társadalmi probléma, és különböző, a jogi kereteket meghaladó eszközöket igényel ennek a kérdéskörnek a megoldása. Tehát én nem gondolom, hogy csak jogi eszközökkel nyilvánvalóan ezt a kérdést meg lehet oldani.
Azzal is egyet tudok érteni, hogy az ötpárti egyeztetés elengedhetetlen és kívánatos ebben a kérdésben. Nemcsak amiatt, mert kétharmados törvényekről beszélünk, alkotmányról beszélünk, hanem egyebekben is, azt hiszem, hogy túl a társadalmi problémán, ez egy jelentős politikai kérdés is egyben.
Azt gondolom nőként, hogy mindenféleképpen tiszteletreméltó a javaslatot benyújtók szándéka, amit én nőként és képviselőként is tudok támogatni. De úgy gondolom, ezt többen elmondták előttem, a jogi eszközök megfogalmazása létkérdés ebben a dologban, egyetértek képviselőtársaimmal ebben, s én úgy hiszem, a jelenlegi javaslat továbbgondolása mindenféleképpen szükséges.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Turi-Kovács képviselő úr kér ismételten szót.
DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz): Köszönöm szépen, nagyon rövid leszek. Bennem még egy gondolat felmerült, nevezetesen a következő. A listák összeállítása a pártok lehetősége, mert hiszen a jelenlegi többpárti rendszerben listát az országos listát állító párt állíthat. Következésképpen az, amit most ez a törvényjavaslat jelent - és ezt mondanám képviselőtársamnak -, az nem kevesebbet mond, mint azt, hogy a diszkrimináció már valahol a pártoknál jelenne meg. Ha ez igaz lenne, akkor ez az egész demokratikus intézményrendszerünket vonja valahol kétségbe. Én azt gondolom, hogy erről szó nincs. A pártok esetében ugyanis nyilvánvalóan az ésszerűség és a támogatottság határozza meg azt, hogy kit választanak ki, vagy legalábbis remélem, hogy így van. Alkotmányos eszközökkel egyébként ebben nem is igen lehetne őket befolyásolni.
Tehát meg vagyok róla győződve, hogy maga az eszköz, tehát a jogi eszköz, amelyet itt alkalmazni kívánnak, az elhibázott. A jogi eszköz akkor lehetséges, ha ez társadalmilag már olyan mértékben feldolgozott, olyan mértékben a pártoknál is jelentkező igény, aminek lehet jogi szabályozást és kereteket adni. De most nem kereteket akarunk adni a jogi szabályozással, hanem egyfajta kényszerítő intézkedést szeretnénk bevezetni. Ez az, amiről én úgy gondolom, még az alkotmány módosítása esetén is, hogy az alkotmányos alapelvekkel ellentétes.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Faragó képviselő úr kért ismételten szót.
DR. FARAGÓ PÉTER (MSZP): Nekem is volt még közben egy gondolatom. Miután ez, ha jogszabály lenne belőle, akkor nyilván kötelező erejű lenne, mi van akkor - kérdezem -, ha mondjuk, még sincs hölgy, aki jelentkezik? Nemhogy nem jelentkezik, nincs, nem találnak hölgyet - akkor most erre az esetre a törvényben lesz egy zárójel, hogy ha nem, akkor lehet más is? Vagy mi a helyzet? Ezt komolyan mondom!
És elnézést kérek, nem akarok belekeverni dolgokat, de kicsit analóg, és nem fognak az én társaim megróni ezért, mert ez köztudott dolog, hogy nálunk, a Szocialista Párton belül azért működik egy ilyen, ez egy előírás. Meg kell mondjam, én Borsod megyei példából indulok ki meg a saját körzetemből: nem könnyű ennek eleget tenni, sőt nagyon sokszor nem is teszünk neki eleget, mert a hölgyek nem jelentkeznek. Ugyanígy előfordulhat, hogy valamilyen oknál fogva, mondjuk, több a férfi, mint a nő.
Szóval, kérem, még egyszer mondom, nem arról van szó, hogy én, Faragó Péter ellene vagyok - ráadásul egyéni képviselő vagyok, nem is listás -, nem arról szól a történet, hanem ennek az elképesztő fonákságát szeretném érzékeltetni.
Köszönöm.
ELNÖK: Kíván-e még valaki hozzászólni? (Nincs ilyen jelzés.) Miután nem látok jelentkezőt, átadom az elnöklést Répássy alelnök úrnak, mert én szeretnék hozzászólni.
(Az ülés vezetését dr. Répássy Róbert (Fidesz), a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Megadom a szót Avarkeszi Dezső elnök úrnak.
DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! A Magyar Szocialista Párt nagyon fontosnak tartja ezt a kérdésfeltevést. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy mi vagyunk tudomásom szerint az egyetlen politikai párt, amelyik a saját szabályait már évekkel ezelőtt megváltoztatta, és a vezető testületeink összeállítása, megválasztása során kvótát alkalmazunk, illetve az országgyűlési választásokon és az önkormányzati választásokon a listaállításnál szintén kvótát alkalmazunk, tehát bizonyos százalékban hölgyeknek rajta kell lenni a listáinkon.
Közismertek azok az adatok, hogy hazánk mennyire hátul kullog a nemzetek sorában abból a szempontból, hogy hány országgyűlési képviselőnő ül a Magyar Országgyűlésben. Ezért is fontosnak tartottuk ezt a kezdeményezést. A Magyar Szocialista Párt országos elnöksége megtárgyalta a kérdést, és úgy döntött, hogy a párt támogatja azt, hogy ez a vita meginduljon, és ezért az általános vitára való alkalmasságot is támogatni kívánjuk.
Ugyanakkor a mai ülésen is mind a két oldalról számos olyan probléma merült föl, és ehhez még hozzá lehetne tenni néhány technikai problémát, néhány elírást az indítványt, amelyet érdemes átgondolni. Úgyhogy a magam részéről támogatom Répássy alelnök úr és mások felvetését, hogy kezdődjön a témában ötpárti tárgyalás, és egy valóban kiérlelt, jó javaslat kerüljön, akár módosító indítványok formájában, akár az ötpárti tárgyalás után egy új javaslat formájában az Országgyűlés elé.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Visszaadom az elnöklést Avarkeszi elnök úrnak.
(Az ülés vezetését dr. Avarkeszi Dezső (MSZP), a bizottság elnöke veszi át.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ismét megkérdezem, kíván-e még valaki a bizottság tagjai közül hozzászólni. (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok jelentkezőt.
Az előterjesztőknek adom meg a szót.
Dr. Magyar Bálint (SZDSZ) reflexiói
DR. MAGYAR BÁLINT (SZDSZ): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Mindenesetre szeretném megköszönni mind a Fidesznek, mind az MSZP-nek, hogy az elnökségük támogatja a javaslatot, a női kvóta gondolatát és a női kvóta bevezetésének a szükségességét a választójogi törvényben. Teljesen világos, hogy ez a szabályozás arra vonatkozik, hogy bármelyik választáson, legyen az az európai uniós parlamenti választás, országgyűlési választás vagy önkormányzati választás, az összes választáson szereplő listákra vonatkoznak az e törvényben javasoltak, tehát nem az egyéni körzetekre, és nem olyan helyekre, ahol egy-egy jelöltet kell választani természetesen; nem is szándékolta a javaslat azt, hogy ott bármilyen kvótát alkalmazzon.
A listákon az 50 százalékos kvóta egyben azt jelenti, hogy különösen a vegyes rendszerekben, tehát az önkormányzati választások egy részénél és az országgyűlési választásnál így is csak olyan 25-30 százalékos, egyharmados arányt lehet ezzel biztosítani jelenleg a nők számára a parlamentben.
A javaslat alkotmányos alapját az alkotmány 70/A. §-ának (3) bekezdése képezi, nevezetesen az, hogy az esélyegyenlőséget célzó intézkedések az alkotmánnyal összhangban lehetnek, így a pozitív diszkriminációnak ez az intézkedése is.
Ma Magyarországon a nők meglehetősen súlyos diszkriminációja érvényesül. Miközben a diplomával rendelkezőknek több mint a fele nő, eközben a parlamentben most 11 százalék az arányuk, és ez öt választás után sem változott. Az önkormányzatokban 10 százalékról 16 százalékra nőtt a nők aránya, és ahogy ezt Hajdu képviselőtársaim is pontosan mondta, ez alapvetően a kisebb településeken igaz, illetve az önkormányzatokban azért magasabb ez a szám valamivel, mert kisebb a presztízse, ha egyáltalán a parlamenti képviselőségnek még van presztízse, de ahhoz viszonyítva kisebb a presztízse ezeknek.
Bizonyos szakmák - szociológusként ez egy közhely - akkor nőiesednek el, amikor a társadalmi presztízshierarchiában vagy éppen a javadalmazások tekintetében elkezd süllyedni annak a szakmának a presztízse, akkor megnyílik általában a nők előtt, és ezek a szakmák akkor rendszerint elnőiesednek. De nem véletlen, hogy miközben a pedagógusoknak több mint kétharmada nő, eközben az iskolaigazgatóknak csak egyharmada. Lehet, hogy mondjuk, nehéz körülnézni az iskolákban, és nem veszik észre a pedagógusnőket azokon a helyeken, akik esetleg iskolaigazgatók lennének, de látszik, hogy itt egy másfajta mechanizmus érvényesül.
Szép Béla képviselőtársam felvetette azt, hogy más eszközökkel kellene ezt elérni. Más eszközök erre nincsenek. Öt parlamenti választás és öt önkormányzati választás eredményeiről van szó, amelynek nyomán a 115-120. hely körül vagyunk a világranglistán és utolsó előttiek az európai uniós ranglistán. Semmilyen előrelépés a nők hatalmi pozícióban vagy döntéshozatali pozícióban történő részvételi arányában gyakorlatilag nincs. Más eszközöket senki nem tudott felmutatni ezen a téren, és természetesen minden más eszközre való utalás, anélkül, hogy bármilyen konkrét hatást be tudott volna mutatni nemzetközileg más eszközök vonatkozásában, az a kérdés megoldásának elodázását jelentené. Természetesen én emlékszem a Kádár-rendszerre, örülök, ha mások is emlékeznek erre: ott egy társadalmi tablóról volt szó, Szövőnő Gizikét és Vájár Józsikát vitték be a parlamentbe. Itt nem arról van szó, hogy kijelöljük, hogy ki kerüljön be. Én részt vettem abban a demokratikus ellenzékben, amely jelölteket akart állítani az elmúlt rendszerben, mondjuk, '85-ben, és a legkülönbözőbb eszközökkel akadályozták meg, törvénytelen eszközökkel ezeknek a jelölteknek az indulását azokon a választásokon. Itt egyáltalán pusztán arról van szó, hogy a listákon kell állítani női kvótát, illetve a nemek szerinti kvótát.
S természetesen senki nem gondolhatja komolyan azt, hogy ha a diplomásoknak több mint a fele nő, és a parlamentben 10-11 százalék a részvételük, akkor ez az alkalmatlanságból fakadna. Tisztelt képviselőtársaim figyelmét felhívnám arra, hogy az alkalmasságnak nem teljes körű, de egyfajta mércéje lehet az is, hogy kinek van diplomája és kinek nincsen. Ha megnézzük ebből a szempontból a parlament összetételét, a nők közül csak egynek nincs diplomája, a férfiak közül 29-nek. De természetesen azoknak a férfiaknak az alkalmasságát senki sem vitatja el.
Kitérnék még arra a kérdésre, hogy alkotmányos alapelveket sért-e ez a dolog, ahogyan Turi-Kovács képviselőtársam mondja. Én nem hiszem, hiszen az alkotmány közvetve utal erre. Szeretném az önök figyelmébe ajánlani egyébként három alkotmányjogásznak a véleményét is, Halmai Gáborét, Vörös Imréét, illetve Wiener Györgyét, akiknek a véleménye egyébként a www.noikvota.hu honlapon elolvasható, de itt is szívesen itt hagyom ezeket a véleményeket, amelyek pozitív vélemények erről a kérdésről, s lényegében az Igazságügyi Minisztérium államtitkára is azt fejtette ki, hogy a szabályozás alkotmányos akkor, ha a jogalkotó valóban diszkriminációt lát ezen a területen, és ha egy diszkrimináció felszámolásáról van szó. Egyébként ezeket az elveket és ezt a típusú szabályozást Európában Franciaország, Belgium, Spanyolország, Portugália az elmúlt tíz évben a választójogi törvényben rögzítette és vezette be; nem hinném, hogy antidemokratikus, kommunistagyanús országokként lennének aposztrofálhatóak ezek az országok, különösen, hogy ez az eltévelyedés az utóbbi tíz évben történt volna meg ezekben az államokban ebbe az irányba.
Balsai képviselőtársamnak említem azt, hogy ez természetesen az önkormányzatokra is vonatkozik. A polgármesterekre azért nem, mert közvetlen polgármester-választás van. Természetesen közvetlen választott vagy egyéni választókerületekben választott képviselőkre értelmetlen lenne és nem is lehet ilyesmit alkalmazni.
Répássy képviselőtársam vetett fel két problémát. Az egyik a nem fogalmának a meghatározása. Szerintem itt bátran hagyatkozhatunk a már meglévő európai példákra: meg kell nézni, hogy ott hogyan szabályozzák. Meg kell nézni, hogy ott bármilyen konfliktust vagy problémát jelent-e ez a kérdés, de szerintem a probléma elbagatellizálását jelenti ez, ha ilyen típusú felvetéseket nézünk. Jogtechnikailag biztosan meg kell oldani, ha éppen erre ki kell térni.
S most a lényeges kérdésre, amire kérem a tisztelt bizottságot, hogy támogassa az MSZP és a Fidesz elnökségének a véleménye alapján is a törvényjavaslat általános vitájának elkezdését a parlamentben: a parlament maga egy ötpárti színtér. De én természetesnek és abszolút akceptálhatónak vélem ezt a felvetést, akár úgy, hogy ha a Fidesznek módosító indítványai vannak, akkor azokat tárgyaljuk meg - hiszen nem is lennénk más helyzetben egy kétharmados törvény elfogadásánál, mint hogy kölcsönösen tekintetbe vegyük egymás érveit -, akár úgy, hogy az általános vita elkezdésével párhuzamosan a parlamenti pártokból alakuljon egy szűkebb kis kabinet, amely esetleg közös vagy bizottsági módosító indítványokon dolgozik. Ezt én teljesen természetesnek tartom, hiszen valóban van néhány helyesírási hiba vagy elírás ebben a javaslatban, apróságok; de egyébként viszont érdemes megnézni, hogy ha vannak más felvetéseket, azokat ebben szabályozni kell-e.
Maga a szabályozás, azt hiszem, nem egy bonyolult ügy ebben az esetben, hiszen a listák állítását, illetve a miniszterek és államtitkárok állításának szabályait szabályozzuk ezen a néhány oldalon, és ez az általános vitával és a részletes vitával párhuzamosan megoldható.
Még egyszer kérem a tisztelt bizottságot, hogy támogassa a javaslatok általános vitára való alkalmasságát. Köszönöm figyelmüket.
Szavazás a törvényjavaslatok általános vitára való alkalmasságáról
ELNÖK: Köszönöm szépen. A határozathozatalra kerül sor. Mint jeleztem, bár a vitát együttesen folytattuk le, a két napirendi pontról külön szavazunk.
Először tehát a T/3066. számú törvényjavaslatról kell szavaznunk. Kérdezem, ki az, aki általános vitára alkalmasnak tartja, kérem kézfelemeléssel szavazni. (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság többsége általános vitára alkalmasnak tartja.
Most pedig a T/3060. számú törvényjavaslatról, az alkotmánymódosításról szavazunk. Kérem, aki általános vitára alkalmasnak tartja, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) 14 igen. Ki az, aki nem tartja általános vitára alkalmasnak? (Nincs ilyen.) Ki tartózkodik? (15) 15 tartózkodás. A bizottság tehát ezt nem tartotta általános vitára alkalmasnak.
Köszönöm szépen, a két napirendi pont tárgyalását lezárom.
Soron következik a 7. napirendi pont, zárószavazás előkészítése: a közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokat érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, melyet T/3660. számon kaptunk kézhez. Négy módosító indítvány érkezett.
Elsőként megtárgyaljuk a T/3660/17. számú módosító indítványt, Podolák György és Lakos Imre indítványát. Kérdezem az előterjesztő képviselőjét, egyetért-e az indítvánnyal. Kérem, nevének és beosztásának jelzése után tájékoztasson minket az előterjesztő álláspontjáról.
DR. GYŐRI ENIKŐ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Jó napot kívánok! Győri Enikő vagyok, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium osztályvezetője.
Támogatjuk az indítványt.
ELNÖK: Az előterjesztő tehát támogatja. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság támogatja.
A következő a T/3660/18. számú indítvány; mindegyik indítványt Podolák György és Lakos Imre adta be. Előterjesztő?
DR. GYŐRI ENIKŐ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A T/3660/19. indítványról kérdezem az előterjesztőt.
DR. GYŐRI ENIKŐ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
Végül a T/3660/20. indítványt kérdezem.
DR. GYŐRI ENIKŐ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
Köszönöm szépen, a napirendi pont tárgyalásának végére értünk.
Döntés képviselői önálló indítványok tárgysorozatba-vételéről
Végül a 8. napirendi pontunk következik: döntés képviselői önálló indítványok tárgysorozatba-vételéről. Mindkét indítványt Nyitrai Zsolt képviselő úr terjesztette be. Az a) pontban szerepel a választások állami költségeinek csökkentéséről az olcsóbb és több demokráciáért szóló törvényjavaslat, melyet T/3821. számon kaptunk kézhez. Úgy látom, Nyitrai képviselő úr nem jött el, de Répássy alelnök úr kapott megbízást a helyettesítésére.
Dr. Répássy Róbert (Fidesz) szóbeli kiegészítése
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Valóban, természetesen akár alá is írom előterjesztőként, ha ez gondot okoz, de amennyiben megoldható, hogy pusztán csak az előterjesztő képviselője maradjak, akkor én vállalom az előterjesztő képviseletét.
Röviden tehát: úgy ítéljük meg, hogy a választások állami költségei csökkenthetőek, mégpedig a legnagyobb tételek csökkentésén alapul a javaslatunk, különös tekintettel az informatikai kiadásokra, a nyomdai költségekre és a beszerzések racionalizálására. Tehát ezért azt javasoljuk, hogy a törvényjavaslatokat az Országgyűlés tűzze napirendjére, és kezdje el az általános vitáját.
Amennyiben van kérdés, megpróbálok válaszolni. Köszönöm.
Szavazás a tárgysorozatba-vételről
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e valaki hozzászólni? (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok jelentkezőt.
A határozathozatal következik. Ki az, aki a törvényjavaslat tárgysorozatba-vételével egyetért? (Szavazás.) 11 igen. Ki az, aki nem ért egyet vele? (Látható többség.) A bizottság nem vette tárgysorozatba az indítványt.
Soron következik a b) pont: az országos választásokat és országos népszavazásokat előkészítő eseti bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat, melyet H/3820. számon kaptunk kézhez, szintén Nyitrai Zsolt képviselő úr indítványa.
Megadom a szót Répássy alelnök úrnak.
Dr. Répássy Róbert (Fidesz) szóbeli kiegészítése
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Szeretném jelezni, látva, hogy elutasították az előző javaslatot, hogy azt azért, kérem, vegyék figyelembe, hogy a kormányfő úgynevezett hétpontos programjában éppen van egy olyan javaslat, amelynek témája legalábbis ezzel paralel. (Dr. Csákabonyi Balázs: Majd ott kell tárgyalni!) Tehát tekintettel arra, hogy az kétharmados szabályozást igényel, esetleg jótékony hatást váltana ki, ha figyelembe vennék az ellenzék álláspontját is, mert különben az életben nem fog törvény születni abból, amit a miniszterelnök akar.
ELNÖK: Meghallgattuk a szóbeli kiegészítést; nem dolgom minősíteni.
Kérdezem, kíván-e valaki hozzászólni. (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok jelentkezőt.
Szavazás a tárgysorozatba-vételről
Kérdezem, ki az, aki egyetért a tárgysorozatba-vétellel. (Szavazás.) 11 igen. Ki nem ért vele egyet? (Látható többség.) A bizottság nem vette tárgysorozatba a javaslatot.
Köszönöm szépen, a napirendi pontjaink tárgyalásának a végére értünk. Terveink szerint a jövő hétfőn lesz a következő ülésünk.
Szeretném felhívni a figyelmet, hogy jövő kedden látogatunk el az Alkotmánybíróságra, ahol az Alkotmánybíróság teljes ülésére és a mi bizottságunk ülésére kerül sor. Kérem, minél nagyobb számban jöjjenek el képviselőtársaim.
Köszönöm szépen, a bizottság ülését bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 27 perc)
|
|
Dr. Avarkeszi Dezső |
Jegyzőkönyvvezető: Prin Andrea