AIÜB 35/2007.
(AIÜB-59/2006-2010.)
az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának
2007. október 16-án, kedden, 12 órakor
a Parlament főemelet 58. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat*
Az ülés résztvevői*
Az ülés megnyitása*
A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló T/3860. számú törvényjavaslat*
Dr. Dencső Balázs (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése*
Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnökének szóbeli kiegészítése*
Kérdések, hozzászólások*
Dr. Dencső Balázs (Pénzügyminisztérium) válaszai a vitában elhangzottakra*
Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnökének válaszai a vitában elhangzottakra*
Szavazás az általános vitára alkalmasságról*
A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló T/4009. számú törvényjavaslat*
Dr. Dencső Balázs (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése*
Kérdések, hozzászólások*
Szavazás az általános vitára alkalmasságról*
1.a) A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/3860. szám)
(Általános vita)
b) Az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetési javaslatáról (3860/1. szám)
(Általános vita)
A bizottság részéről
Megjelent
Elnököl: Dr. Avarkeszi Dezső (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Répássy Róbert (Fidesz), a bizottság alelnöke
Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ), a bizottság alelnöke
Dr. Bárándy Gergely (MSZP)
Dr. Csákabonyi Balázs
Frankné dr. Kovács Szilvia (MSZP)
Dr. Gál Zoltán (MSZP)
Dr. Hajdu Attila (MSZP)
Dr. Simon Gábor (MSZP)
Dr. Steiner Pál (MSZP)
Dr. Szép Béla (MSZP)
Tóth András (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP)
Dr. Balsai István (Fidesz)
Dr. Horváth Zsolt (Fidesz)
Dr. Szakács Imre (Fidesz)
Dr. Salamon László (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Csiha Judit (MSZP) dr. Bárándy Gergelynek (MSZP)
Dr. Faragó Péter (MSZP) dr. Csákabonyi Balázsnak (MSZP)
Dr. Gál Zoltán (MSZP) megérkezéséig dr. Avarkeszi Dezsőnek (MSZP)
Dr. Simon Gábor (MSZP) megérkezéséig dr. Hajdu Attilának (MSZP)
Dr. Steiner Pál (MSZP) megérkezéséig dr. Wiener Györgynek (MSZP)
Dr. Szabó Éva (MSZP) dr. Szép Bélának (MSZP)
Dr. Toller László (MSZP) Tóth Andrásnak (MSZP)
Dr. Kontrát Károly (Fidesz) dr. Balsai Istvánnak (Fidesz)
Dr. Mátrai Márta (Fidesz) dr. Horváth Zsoltnak (Fidesz)
Dr. Navracsics Tibor (Fidesz) dr. Répássy Róbertnek (Fidesz)
Dr. Vitányi István (Fidesz) dr. Szakács Imrének (Fidesz)
Dr. Rubovszky György (KDNP) dr. Salamon Lászlónak (KDNP)
Meghívottak részéről
Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke
Dr. Dencső Balázs (Pénzügyminisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 12 óra 03 perc)
DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság ülését megnyitom.
Köszöntöm a bizottság megjelent tagjait, valamint vendégeinket. Engedjék meg, hogy külön tisztelettel köszöntsem Kovács Árpád urat, az Állami Számvevőszék elnökét, és azt külön megköszönjem, hogy tudomásom szerint ez az egyetlen bizottság, amelyiknek a vitáján részt tud venni.
A kiküldött meghívónak megfelelően teszek javaslatot napirendünkre, de előtte ismertetem a helyettesítések rendjét, mielőtt szavaznánk a napirendről. Tóth András helyettesíti Toller Lászlót, Répássy Róbert Navracsics Tibort, Bárándy Gergely Csiha Juditot, Csákabonyi Balázs Faragó Pétert, Salamon László Rubovszky Györgyöt, én helyettesítem Gál Zoltánt, Szakács Imre Vitányi Istvánt, Balsai Istvánt Kontrát Károlyt, Hajdu Attila Simon Gábort, Wiener György Steiner Pált, Szép Béla Szabó Évát, Horváth Zsolt Mátrai Mártát.
Megállapítom, hogy a bizottság ülése határozatképes. Tehát megkérdezem, hogy van-e valakinek észrevétele a napirendi javaslattal kapcsolatban. (Nincs jelzés.) Nincsen. (Dr. Steiner Pál megérkezik az ülésre.)
Akkor kérem, hogy aki a napirendet elfogadja, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy a bizottság egyhangú szavazással elfogadta napirendünket.
A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló T/3860. számú törvényjavaslat
Rátérünk az első napirendi pont tárgyalására, a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, melyet T/3860. számon kaptunk kézhez, az általános vitára kerül sor, illetve ennek a napirendi pontnak része az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetési javaslatáról. Ezt T/3860/1. számon kaptuk kézhez.
Először megadom a szót az előterjesztő képviselőinek, kérem, hogy nevük és beosztásuk jelzése után mondják el szóbeli kiegészítésüket.
Dr. Dencső Balázs (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. DENCSŐ BALÁZS (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Dencső Balázs főosztályvezető-helyettes vagyok a Pénzügyminisztériumból. Tisztelettel üdvözlöm önöket, és természetesen én is külön tisztelettel üdvözlöm az elnök urat. Nagy megtiszteltetés, hogy ennek a bizottságnak az ülésére el tudott jönni.
Az előzetes napirendből és az utólagos programnak megfelelően próbálom rövidebbre fogni majd a felvezető beszédet, mint a legutóbb. Csak nagyon gyorsan áttekinteném magát a folyamatot.
Az államháztartási törvény 28. §-a szerint az Országgyűlésnek kell törvényt alkotnia az állami költségvetésről. A költségvetés tartalmát, szerkezetét az Áht. 31. §-a, illetve egyéb szakaszai tartalmazzák. Ennek az elkészítéséhez a Pénzügyminisztérium elkészítette április 15-ig a költségvetési irányelveket, majd a törvényben meghatározott módon a Pénzügyminisztérium benyújtotta a kormánynak augusztus 31-éig a költségvetési törvényjavaslat tervezetét, és a jogalkotási törvényben meghatározott procedúrák lefolytatása után a kormány a jogszabályban előírt szeptember 30-ai határidőig benyújtotta az Országgyűlésnek a törvényjavaslat tervezetét, október 15-éig pedig a törvényben is előírt fejezeti részletező táblázatokat, illetve az indokolást is megküldte.
A számok ismertetésétől eltekintenék, hiszen ez az anyagban úgyis benne van. A költségvetési törvényjavaslat szerkezete nagyjából azért megegyezik a korábbi évek tervezeteivel, tartalmazza a központi költségvetés számait, az elkülönített állami pénzalapokat, illetve a TB pénzügyi alapokat, a központi költségvetés keretein belül a tartalék előirányzatokat, az állami vagyonnal kapcsolatos rendelkezéseket, a központi költségvetés és egyéb alrendszerek kapcsolatait, és a szokásos fejezetcímeket.
Mégis ki szeretnék emelni egy pár újdonságot, ami az elmúlt évekhez képest változás. Az egyik fontos változás, hogy a 4/2006-os alkotmánybírósági határozatnak megfelelően természetesen egyéb törvények módosítását nem tartalmazza a költségvetési törvény, úgynevezett tiszta törvény. Erre a külön, úgynevezett salátatörvényben tettünk javaslatot.
A költségvetési törvényjavaslat tartalmaz szerkezeti változásokat, ezek remélhetőleg előrelépést nyújtanak mind az átláthatóság, mind a közpénzek fokozottabb védelme tekintetében. Itt részben támaszkodtunk az elmúlt évek tapasztalataira, illetve az Állami Számvevőszék korábbi megállapításaira, javaslataira.
A költségvetési törvényben foglalt számok, illetve módszertanok közelítenek az uniós módszertanokhoz általánosságban véve, és különösen új fejezeteket is tartalmaznak. Ilyen például az állami vagyon kiadásaival és bevételeivel kapcsolatos új XLIII. fejezet, ami a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársasággal összefüggő változásokat is tartalmazza. Itt reményeink szerint ez nagyban hozzájárul az átláthatósághoz. Nem kell külön privatizációs tartalék, a kiadások a központi költségvetést fogják terhelni, és az MNV Zrt.-nek nem kell majd külön pénzállomány sem.
Jelentős változásnak tartjuk, hogy az EU-s pénzek is egy külön fejezetbe kerülnek, ezáltal sokkal átláthatóbbak lesznek. Egy külön rendelkezés szól az I. Nemzeti Fejlesztési Terv és a II. Nemzeti Fejlesztési Terv, az Új Magyarország Fejlesztési Terv közötti átjárhatóságról, azaz lehetővé tesszük, hogy azok a projektek, programok, amelyek jóváhagyásra kerültek az NFT I-ben, és megfelelnek az NFT II. előírásainak, de valamilyen pénzügyi okból nem kerültek támogatásra, az NFT II-be bekerülhessenek, és ott megvalósulhassanak.
Szintén újdonság, hogy a kitekintés a törvényben jelenleg előírt két év helyett már három évre szól, valamint szintén az átláthatóságot növeli, hogy az automatikusan, módosítás nélkül túlléphető előirányzatok egy külön mellékletbe, a 14-es mellékletbe kerültek, egy helyre összegyűjtve, nem pedig a különböző szakaszokból kell ezeket összekeresni.
Szintén egyedi újdonságok, hogy az áfa egyedi mentességei az EU jogharmonizációs előírások miatt csökkentek egyes esetekben, valamint megszűnik a kötelező maradványképzési kötelezettség, amely sokkal rugalmasabbá teszi a fejezetek gazdálkodását.
A költségvetési törvény megalkotásánál nagyon fontos volt a konvergenciaprogram figyelemmel követése, illetve betartása, mégis észrevehetőek eltérések a konvergenciaprogramban meghatározott számoktól. Ezek kisebb mértékűek, irányvonalaikban megegyeznek a konvergenciaprogram irányvonalaival, mégis eltérnek ettől az alábbi területeken: gyorsabb egyensúlyjavulást mutatnak, lassabb az elsődleges egyenlegjavulás, kisebbek a kamatköltségek, alacsonyabb lesz az adósságpálya, magasabb lesz az inflációs csúcs, és magasabb lesz a nominális bér- és nyugdíjnövekedés.
Tehát ezek az eltérések, illetve újdonságok vannak a költségvetési törvényben, ezért úgy véljük, hogy ez a jövő évi költségvetésnek egy megfelelő törvényjavaslata lesz, és kérjük a bizottságot, hogy támogassa az általános vitára bocsátását.
ELNÖK: Köszönöm szépen, főosztályvezető-helyettes úr. Akkor tisztelettel felkérem elnök urat, hogy ő is mondja el szóbeli kiegészítését. Parancsoljon, elnök úr!
Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnökének szóbeli kiegészítése
DR. KOVÁCS ÁRPÁD, az Állami Számvevőszék elnöke: Tisztelt Bizottság! Köszönöm szépen, hogy eljöhettem, és megmondom őszintén, azért is jelent számomra ez egy nagyon megtisztelő lehetőséget, mert néhány olyan módszertani és a jövőt érintő kérdést szeretnék megemlíteni, amelyben a bizottság segítségét szeretnénk kérni néhány kérdés értelmezéséhez.
Mindenekelőtt szeretném azt hangsúlyozni, hogy az Állami Számvevőszék feladata a törvényjavaslat megalapozottságának a vizsgálata. Ennek a megalapozottságnak a vizsgálata két síkon zajlik: egyrészt a minisztériumok és a Pénzügyminisztérium tervező munkájának minősítése, másrészt pedig egy olyan jellegű - és ez újdonság - makrogazdasági prognózis készítése, amely a kormány véleményét árnyalni tudja, az Országgyűlés számára bizonyos kiindulásokat és változtatásokat jelent. Tehát az Állami Számvevőszék, élve a parlament biztatásával, és azzal, amit a nyár folyamán jeleztem, hogy egy makrogazdasági tanulmányt is rendelkezésére bocsátunk kutatóintézetünk szervezésében, egy ilyen pilot study megoldással, hogy mi szerepeljen a jövőben, ha a Költségvetési Hivatal lesz, ha az Állami Számvevőszék lesz ezért a felelős, a kormány véleményének és a költségvetési javaslatnak az árnyalásához. (Dr. Simon Gábor megérkezik az ülésre.)
Ennek a tanulmánynak két kiindulása van. Először erről szeretnék beszélni. Feltételeztük azt, hogy a kormányzatnak és az elképzelésnek a következetes végigvitele, tehát abból indultunk ki, hogy a konvergenciaprogram és azok az átalakítások, amelyek elhatározást nyertek, azok változatlanok maradtak, tehát nem tudtunk kezelni olyan kérdéseket, amelyek egy más fejlődési pályának vagy más gazdaságpolitikának a síkján voltak, mert azt egy adottságnak kellett tekintenünk. Kérdésként merül fel a jövőben, hogy milyen aggregátumokat ragadjunk meg, milyenek legyenek azok a próbafúrások, elemzések, szcenárió-számítások, amelyekre szükség van, kísérletképpen készítettünk ilyet a Pénzügyminisztérium 2009-2011-es kitekintéséhez. Itt bizonyos eltérések vannak, amit rögtön szeretnék jelezni, mi egy mérsékeltebb fejlődési pályából tudtunk kiindulni, és ennek a kontextusában néztük meg ezeket a különböző elképzeléseket, amelyek itt vannak.
A tervezőmunkára most két olyan momentum hatott, ami számunkra nehézséget jelentett; meggyőződésem, hogy a dokumentum értékelésében is, hogy számos olyan törvényjavaslat készült és van előkészületben, amely a makrogazdasági pályát és a költségvetés végrehajtását befolyásolja. Az egészségügyi törvényt tekintjük ilyennek, a közpénzügyi szabályozás bizonyos tételeit tekintjük ilyennek, és ezeknek a hatásmechanizmusait tulajdonképpen nem ismertük és nem láttuk.
Összességében a költségvetés kockázatait két síkon tudtuk értékelni. Az egyik síkja, hogy formálisan a számok a bevételek és a kiadások vonatkozásában konzisztensek és zárt rendszert képeznek és teljesíthetők-e, azt tudjuk mondani, hogy a 2008. évi költségvetés szűken vett fiskális szempontból végrehajthatónak látszik, a 2006-os év tervezési anomáliái nem tükröződnek benne, és szerves restrikciós folytatása a 2007-es évnek. Tehát a stabilizációs pályán mozog ennek az évnek a végrehajtása, ugyanakkor ennek a gazdasági, adópolitikai, társadalompolitikai, önkormányzatokat érintő részét tekintve már kevésbé tudtuk ezt a megnyugtató választ adni. Itt azt mondjuk, hogy ennek a pályának a leírása jelentős kockázatokkal valósítható meg. Ezek közül néhány tételre rámutatnék.
Magának a tervezés folyamatának a vonatkozásában szeretném mondani, hogy ugyan elkészült ez az irányelv a kormány által, amit a főosztályvezető-helyettes úr volt szíves említeni, ezt azonban a minisztériumokkal nem ismertették meg. A tervezési munka egy később kiadott körirat alapján zajlott, tehát hogy milyen irányelv született a kormányzat részéről a tervezéshez, az általunk sem volt ismert, a szóbeli információt, illetve a dokumentum formális bemutatását tudták csak a kollégáim rögzíteni.
A másik pedig az, hogy a tervezési munkával kapcsolatos ellenőrző tevékenységünket szükségszerűen az időátfutásokból adódóan szeptember 17-én le kellett zárnunk. Szeptember 17-e és a dokumentum benyújtása között számos változtatást eszközöltek. Ezek a fő számokat nem érintették, de strukturálisan például a privatizációs bevételek vonatkozásában, a privatizációs bevételek belső összetételében jelentős változásokat eszközöltek, amit a magunk részéről kockázati tényezőnek kellett hogy értékeljünk, és az adók vonatkozásában is csak október első napjaiban jutottak el hozzánk azok a dokumentumok, amelyek alapján az adók megvalósíthatóságának az intézményi hátterét, hatásmechanizmusait meg tudtuk nézni. Tehát mintegy 50 százalékáról tudtunk az adóknak nyilatkozni, hogy ezek valószínűsíthetően 5 százalékos nagyságrendű eltérés mellett be fognak futni.
Hogy mégis azt mondjuk, hogy a bevételi oldalról a költségvetés megalapozott, az a jelentős költségvetési tartaléknak tulajdonítható. 170 milliárd van a költségvetésbe beépítve, és az az adótömeg, aminek a megalapozottsági számításait és háttéranyagait megismertük, ez mintegy fele, ennek a bevételi kockázatai nem voltak jelentősek, tehát alacsony kockázatúnak találtuk ezeken a területeken.
A kiadási oldal tekintetében a költségvetésnél arról szeretném tájékoztatni a tisztelt bizottságot, hogy azok az intézmények, beleértve az Állami Számvevőszéket is, amelyek a bizottság kiemelt felelősségi körébe tartoznak, korrekt tervezőmunkát végeztek, remélem, hogy ez ránk nézve is így van. A magunk részéről mi például nem terveztünk létszámnövekedést, és szükségszerűen nem tartalmazza az általunk benyújtott költségvetés sem az esetleges közpénzügyi szabályozás módosításából várható hatásokat, sem pedig azokat a benyújtott törvényjavaslatból származó hatásokat, amit például a képviselő hölgyek és urak ötévenkénti vagyonnyilatkozatának ellenőrzésével kapcsolatos kapacitások kifejlesztésével vagy a gazdaság kifehérítésével kapcsolatosan a pártok gazdálkodását érintően a parlament esetleg eldönt. Tehát szeretném elmondani, hogy ebben a tekintetben ebben a költségvetésben ránk nézve is vannak bizonyos bizonytalansági faktorok.
A többi intézményre vonatkozóan szeretném elmondani azt, hogy a tervezésnél betartották a körirat előírásait, tehát ilyen szempontból kifogásolnivalónk nincs. Létszámfejlesztést gyakorlatilag ezek az intézmények nem terveztek, és ennek a kialakult kiinduló pályáján haladtak ezek az ügyek.
Azt szeretném elmondani, hogy kockázatnak tartjuk a hitelek átvállalásának kérdését, a MÁV, a BKV ügyét, nem tudjuk, hogy ez milyen változást okoz. Kockázatnak tartjuk még akkor is, hogy ha itt is vannak bizonyos garanciák, magának az adósságmenedzselésnek az 1100 milliárd fölötti nagyságrendjének az ügye, ennek az előteremtése és ezek a pénzügyi folyamatok, finanszírozási elképzelések mind nagyobb nehézséget jelentenek. Ebből adódóan számítani lehet arra, hogy itt gondokat jelentenek. Kockázatnak tartjuk az egészségügyi rendszerrel kapcsolatos átállás különböző hatásmechanizmusait, még akkor is, ha a 2008. évre lényeges változásokat a rendszert illetően, a finanszírozását illetően nem állapít meg. Nem tudjuk azokat a hatásszámításokat, hatásmechanizmusokat, hogy a kórházak rendjére az új mechanizmusok mit fognak önmagukban előidézni, és megmondom őszintén: ezeknek a bizonytalanságoknak az ismeretében ezek a kockázatok a költségvetés kiadási oldalán megvannak.
Tervezési szempontból és a törvényesség szempontjából évről évre meg kell jegyeznünk, hogy miközben a Pénzügyminisztérium mindent megtesz, hogy ezeket az előírásokat betartsa, az összkormányzati tervezőmunka eredményeképpen az Áht. paragrafusaitól eltérő módon van prezentálva egy szokásjog alapján a költségvetés. Nem szerepel például a dokumentumban, holott ez előírás, a hosszú távú kötelezettségvállalások, közvetett támogatások, illetve a középtávú tervezés szempontjából fontos a két évre kitekintő főbb előirányzatok összefoglaló bemutatása, erről nem tudtunk véleményt mondani, mert ez majd a fejezeti kötetekben fog megjelenni.
Gyakorlattá vált, hogy a fejezeti kötetekben szerepeltetnek olyan számokat, amelyeket megítélésünk szerint az alapvető központi kötetében kellene szerepeltetni a költségvetési dokumentumnak.
Más kisebb-nagyobb hiányosságokat is találtunk a szabályszerűség vonatkozásában, ezek azonban a fő sarokszámokat nem érintették, de rámutatnak arra, hogy a közpénzügyi szabályozás szempontjából nagyon-nagyon fontos lenne, hogy az Áht. változtatásain túlmutatóan egy komplex közpénzügyi szabályozás szülessen meg. Nem teremtik meg a Áht. különböző előírásai azokat a konzisztencia-követelményeket, amelyeket be kellene tartani.
Talán a bizottság hatáskörében - és ezzel fejezném be a szándékom szerint nagyon vázlatos ismertetést - egy visszatérő problémát jelent, hogy a törvényjavaslatok, amelyek determinációt jelentenek, a költségvetési tervezés időszakában születnek vagy azt követően. Ezeknek a törvényjavaslatoknak a determinációi annyira erőteljesek, legyenek ezek önkormányzatok, legyenek ezek az oktatást, legyenek ezek az egészségügyet érintőek, amelyeknek a teljes körű, kiegyensúlyozott figyelembevétele és főleg pénzügyi hatásainak a kiszámítása szinte képtelen feladatot ró a pénzügyekkel foglalkozó kollégák részére. A magunk részéről azt javasoljuk, hogy olyan törvényjavaslat, ami lényegesen befolyásolja a pénzügyi hatásaiban a költségvetési tervezést, ne kerüljön elfogadásra a tervezés időszakában, hiszen ezek alapvetően a számokat és a lehetőségeket átírják. Ami megint csak arra utal, hogy érdemes volna végiggondolni az egész tervezési folyamatnak a lépéssorozatát, jóval előrehozni ezeket a döntéseket, és ne egy kéthetes időszakra kulmináltatni azokat a lényegi változásokat, amelyeket aztán a kormányzat belemódosít a különböző tervezési dokumentumok alapján a különböző törvényjavaslatokba.
Nagyon érdekes és a tanulmány gondolatmenetéhez kapcsolódik, amit egy kiegészítő segédanyagnak tartunk, hogy a reál-konvergencia és a nominális konvergencia kritériumrendszere egymással keményen ütközik. Ez a törvényjavaslat most a nominális konvergencia érdekrendszerét veszi alapul, tehát hogy azokat a sarokszámokat tartsuk be, amelyek a pénzügyi, fiskális lehetőségek között szerepelnek. Látható, hogy a reál-konvergencia szempontjából a felzárkóztatás, a fejlesztések, a bérek és lehet sorolni más tételeket, ezek a folyamatok egyáltalán ellenható tényezők, és gyakorlatilag egy olyan determináció alakult ki, amiből mi a magunk részéről nagyon kétségesnek tartjuk, tanulmányi alapon kiszámítva a legjobb szcenáriót, hogy a 2009. évben egy gyakorlatilag megduplázódó, kétszeresére emelkedő pályára tud a költségvetés lehetőségszáma a GDP növekedésével ráállni.
Tisztelt Bizottság! Ennyit szerettem volna mondani.
ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök úr. A vitát megnyitom. Kérdezem, hogy ki kíván hozzászólni. Szakács képviselő úr!
DR. SZAKÁCS IMRE (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Az alkotmányügyi bizottságnak megvan a hatás- és feladatköre, én mégis az önkormányzatokról ejtenék néhány szót, csak ami szerintem az alkotmányhoz tartozik. Kovács elnök úr nem említette, de a számvevőszéki jelentés azért ezt megemlíti, hogy az önkormányzatok feladatellátásához szükséges források nem teljesen biztosítottak.
Alkotmányos kérdésben annyit vet fel, hogy ha az állam bizonyos közfeladatok ellátását az önkormányzatokon keresztül valósítja meg, ehhez viszont a szükséges forrásokat nem teszi oda, azt gondolom, hogy ez már valahol az alkotmányosság kereteit vagy az oda tartozó dolgot is feszegeti. Tudom, a képviselőtársaim egy részének meglesz az ellenvéleménye, hogy vannak saját bevételei az önkormányzatoknak, stb., mégis talán az a szám, ami az önkormányzatok eladósodását mutatja, és az összes segítő támogatást, az önhikitől kezdve minden olyat, ami az elmaradt kistérségek felzárkóztatása stb. program mellett, azt gondolom, hogy ez egy komoly problémaként merül fel. Érdemes ezt talán ilyen szemszögből is megvizsgálni, hogy ha vannak kötelezően ellátandó állami feladatok, amit az önkormányzatokon keresztül valósít meg a magyar állam, akkor ennek a fedezetét biztosítania kell. Hogy milyen formában, nyilván ezen lehet vitatkozni.
A másik, amit még megemlítenék az önkormányzatokkal kapcsolatban, és ez szintén a számvevőszékes anyagban megjelenik, ez a fejlesztési források decentralizációja, centralizációja mentén van. Továbbra is alkotmányjogilag is aggályosnak tartom, hogy egyre inkább kikerülne a fejlesztési forrásoknak az a része, ami az önkormányzatokhoz kapcsolódik az önkormányzati részről, a regionális fejlesztési tanácsokban gyakorlatilag a döntést a miniszteri megbízottak többségi szavazással meg tudják hozni. Azaz az a kontroll, az a lehetőség, ami az önkormányzatoknak az ilyen jellegű tevékenységben - szerintem szintén az alkotmányból levezethetően - a lehetőségükként megjelenik, ez is eléggé kérdéses.
Röviden ennyit szerettem volna mondani. Köszönöm szépen, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Wiener képviselő úr, utána Répássy alelnök úr.
DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Szakács Imre képviselőtársammal vitatkoznék, nem azon az alapon, amit ő mondott, hogy az önkormányzatoknak vannak saját bevételeik, átengedett bevételeik és egyéb forráslehetőségeik, hanem azon az alapon, hogy sem az alkotmány, sem az önkormányzati törvény tulajdonképpen nem ad egy pontos fogódzót arra nézve, hogy miként kell az önkormányzatokat finanszírozni e téren. Az önkormányzati törvény 1. §-ának (5) bekezdése a feladatellátással arányos finanszírozásról szól, ebből pedig nem lehet semmit levezetni, ami probléma persze, de az kétségtelen, hogy itt nem alkotmányjogi, hanem társadalompolitikai, gazdaságpolitikai, önkormányzat-politikai problémák állnak fenn. Ezekkel komolyan kell foglalkozni, de én ezt nem vinném fel az alkotmányosság síkjára.
Kétségtelen, hogy lehetne egy olyan megoldást alkalmazni, hogy a kötelező feladatokat az állam száz százalékosan finanszírozza. Volt is ilyen elképzelés a '90-es évek második felében. Ennek az a hátulütője, hogy ebben az esetben az önkormányzatok mozgástere rendkívüli mértékben leszűkül, nincs tehát lehetőség arra, hogy átcsoportosítsanak.
A dolognak az a lényege, hogy szinte minden nyugat-európai országban és keletközép-európai országban is, ahol megszorító csomagokat valósítanak meg, és a '90-es években ez számos nyugat-európai országban is megtörtént, elsősorban az önkormányzatok terhére valósították ezt meg. Döntően azért, mert a közfeladatoknak egy olyan jelentős része tartozik az önkormányzatokhoz, ahol a legegyszerűbb belenyúlni a rendszerbe, és Nyugat-Európában is az oktatásügyben, az egészségügyben voltak változtatások, mégpedig nem mindig pozitív irányú változtatások. Ezek jó része az önkormányzatoknál csapódott le.
Ugyanakkor hosszú távon azon érdemes lenne elgondolkodni, hogy ha az önkormányzatok számára - mivel az önkormányzati törvény kétharmados - az állam új kötelező feladatot állapít meg, akkor itt szigorúbb kritériumrendszert kellene alkalmazni. Ha lenne közpénzügyi törvény, akkor akár azt is lehetne mondani, hogy új kötelező önkormányzati feladatot csak kétharmaddal lehet megállapítani.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Répássy alelnök úr, őt követi Bárándy képviselő úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Csak egy mondattal hadd kapcsolódjak ahhoz, amiről a két képviselő úr vitatkozott. Magam is úgy látom, hogy a megszorító intézkedéseknek a vesztesei elsősorban az önkormányzatok, és ezt úgy értem, hogy összehasonlítva mondjuk a központi közigazgatással. Nyilván a központi közigazgatásban is érződik a megszorítások hatása, de az önkormányzatok jóval nagyobb terhet vállalnak ebből az úgynevezett konvergenciaprogramból. Tehát aránytalanul az önkormányzatokat terheli a kormány a megszorítások hatásaival; legalábbis én így látom, ez az álláspontom.
Akkor szeretném a véleményünket kifejteni azokban a kérdésekben, amelyek közvetlenül vagy szorosabban az alkotmányügyi bizottsághoz tartoznak. Tehát elsősorban a magam részéről a bíróságokról, az ügyészségről, a Miniszterelnöki Hivatal költségvetési helyzetéről, illetve az Igazságügyi Minisztérium klasszikus igazságügyi feladataival kapcsolatos költségvetési helyzetről szeretnék beszélni.
A számok azt mutatják - legalábbis mi azt olvassuk ki a számokból -, hogy mindenütt reálértékben csökkenni fog a költségvetési támogatása ezeknek a területeknek. Van, ahol egyébként még nominálisan is csökken, tehát nemcsak reálértékben, hanem nominálisan is csökken a támogatás. Persze, tudom, hogy ez önmagában még nem jelent semmit, egy bázisszemléletű költségvetési tervezésnél jelenthet ez valamit, de azért mivel eddig eléggé bázisszemléletűek voltak a költségvetések, ezért mégiscsak jelent az valamit, hogy ha reálértékben, sőt egy-két esetben nominálisan is csökken a támogatás.
Ezért inkább azt próbáltuk megnézni, hogy melyek azok a területek, ahol nemhogy csökkenne reálértékben a támogatás, hanem a költségvetési pozíciója javul az egyes területeknek. A Miniszterelnöki Hivatalnak több mint egymilliárd forinttal nő a személyi juttatásokra fordított költsége, és ez egyébként kiderül az indoklásból, hogy ez elsősorban az új államtitkárok kinevezésével és tárca nélküli miniszterek szervezetének létrehozásával függ össze. Ezt már korábban is jeleztük, amikor úgy döntött a kormány, hogy bővíti a kormányt új miniszterekkel, új államtitkárokkal, hogy ez többe fog kerülni. Most jelentkezik a 2008-as esztendőben, hogy legalább 1 milliárd forinttal megdrágítja a központi bürokráciát. Most csak emellé teszem azt a politikai ígéretet, hogy majd a kormány magán fogja kezdeni a megszorítást, és kevesebb államtitkár és kevesebb miniszter lesz. Ebből nem lett semmi, sőt az ellenkezője kezd megvalósulni, szépen elburjánzik a központi bürokrácia. Tehát mondom: több mint 1 milliárd forinttal nő ez a személyi juttatás.
Ami még szintén kiugró összeg, az az, hogy a Miniszterelnöki Hivatal - most már azt kell mondanom, hogy szokásosan - a lakossági tájékoztatáshoz kapcsolódó kiadásokra a jövő évben is több mint egymilliárd forintot akar fordítani, és az derül ki az indoklásból, hogy az Új Magyarország kormányprogram végrehajtásának bemutatása indokolja ezt az összeget. Azt mondja, hogy a kormány fizetett hirdetések, reklámkampányok lebonyolítása, rendezvények szervezése, illetve nyomtatott tájékoztató anyagok segítségével kívánja tájékoztatni a lakosságot, és kiderül, hogy a 2008-ban folytatódó, már megkezdett reformok - egészségügy, oktatás, közigazgatás, stb. - népszerűsítéséről van szó.
Engedjék meg, hogy én ezt úgy fordítsam le, hogy lényegében közpénzekből fizetett népszavazási ellenkampányra készül a kormány, egymilliárd forintért kívánja például népszerűsíteni azokat az intézkedéseit, amelyről egy népszavazáson fognak dönteni a polgárok. Ez alkotmányos aggályokat is felvet, hiszen ismerjük az Alkotmánybíróságnak azt az álláspontját, hogy egy népszavazási kampányban a kormánynak semlegesen kellene viszonyulnia. Nos, ha ez az egymilliárdos vagy közel egymilliárdos propaganda egybe fog esni a népszavazási kampánnyal, akkor azt kell mondanom, hogy a kormány alkotmányellenes módon avatkozik bele egy ilyen népszavazási kampányba.
De egyébként is túlzott ez az összeg, ez az egymilliárdos lakossági tájékoztatás, nem világos, hogy a döntések meghozatala után másfél évvel - körülbelül 2006 nyarán születtek meg ezek a döntések -, majdnem két évvel a döntések után mit akar a kormány reklámozni ezeken az intézkedéseken. Ha eddig valaki nem értette meg, hogy a kormány milyen döntéseket hozott két év alatt, akkor az már nem valószínű, hogy sikerül pozitívvá alakítani a közvéleményt, inkább jól kellene kormányozni, nem propagandát kellene folytatni egymilliárdért.
Tehát ezt elfogadhatatlannak tartjuk mind a Miniszterelnöki Hivatal személyi juttatásainak egymilliárdos növekedését, mind ezt a propagandaköltséget, elsősorban a propagandaköltség céljai miatt nem tudjuk ezt elfogadni.
Ahogyan mondtam, minden területen látszik a visszanyírás, kivéve ez a néhány terület. Ezért összességében gondolom, nem lesz meglepő, ha azt mondom, hogy a képviselőcsoportunk nem tudja támogatni a költségvetés elfogadását. Mondhatnánk, hogy ez már hagyományos egy parlamenti demokráciában, de azért nem mindegy, hogy milyen indokok alapján. A konvergenciaprogram keretén belül is, az önök érdeke is, tehát a kormánypártok érdeke is, hogy arra figyeljenek, hogy a konvergenciaprogram, és általában az ilyen megszorító intézkedések ne aránytalan terheket jelentsenek, mint ahogy mondtam, az önkormányzatok irányában aránytalan terhet jelentenek, és arra is önöknek kellene ügyelni, hogy például ne legyenek kiugró kiadásnövekedések, vagy legalábbis annak a magyarázata elfogadható legyen. Ha a konvergenciaprogram miatt mindenkinek összébb kell húzni a nadrágszíjat, akkor mondjuk nem a propagandakiadásokat vagy a Miniszterelnöki Hivatal személyi juttatásait kellene megnövelni.
Tehát elfogadom, hogy nem értenek velem egyet, és örülök neki, hogy támogatják a kormányukat, ennek meg is van az eredménye. Ez látszik a közvélemény hangulatán, de azt tudom erre mondani, hogy talán, ha már nadrágszíjat húznak, akkor próbálják meg a nadrágszíjhúzást egységesen vagy legalábbis arányosan elosztani.
Lenne még egy kérdésem az előterjesztőkhöz: arról jutott eszembe, hogy elnök úr azt mondta, hogy nem kellene ezekben a tervezési időszakokban olyan jogszabályokat elfogadni, vagy olyan jogszabályokat tervezni, amelyek jelentősen módosíthatják a költségvetési pozíciókat. Azt szeretném megkérdezni az előterjesztőtől, hogy készültek-e számítások arra nézve, hogy a kormány vagy a kormánypártok által javasolt, de mindenesetre Gyurcsány Ferenc által javasolt képviselői juttatások átalakítása milyen összeggel növeli meg az Országgyűlés fejezetének kiadásait? Egészen pontosan konkrétan azt szeretném megkérdezni, hogy mennyivel lesz több az Országgyűlés fejezeti kiadása, hogy ha elfogadja a parlament a Ház elé terjesztett, a tiszteletdíjra vonatkozó szabályokat. Tudják, miről van szó, tehát hogy ennek a bizonyos bruttósításnak mekkora költségvetési kihatása van? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Bárándy képviselő úr, majd őt követi Hankó Faragó alelnök úr.
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Anélkül, hogy politikai vitát kívánnék folytatni, és tényleg igyekszem tényszerűen a költségvetésnél és annak számainál maradni, azért megjegyzem, hogy valószínűleg ezt a 3 milliárd forintot, amibe majd a Fidesz által kezdeményezett népszavazás kerül, azt is lehetne jobb célra fordítani, mint erre. (Dr. Répássy Róbert: És az MSZP népszavazási kezdeményezése?)
ELNÖK: Egy fillérbe nem fog kerülni, mert egyszerre lesz a kettő.
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Áttérnék viszont tényleg én is az igazságügyi költségvetésre, hiszen meglátásom szerint is alapvetően ez tartozik e bizottság kompetenciájába, elsősorban is a bíróságok költségvetésére.
Hadd emlékeztessem önöket arra, hogy a bírósági költségvetést nem a kormány tervezi, hanem azt az Országos Igazságszolgáltatási Tanács maga állapítja meg és maga nyújtja be a parlamentnek. Tehát a kormányt ez a vád nem érheti, természetesen zajlanak egyeztetések a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a pénzügyminiszter között, de végső soron is az OIT, a testület szavazza meg a költségvetést. Azt szeretném kiemelni, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács egyhangúlag szavazta meg, tartózkodás és ellenszavazat nélkül a beterjesztett bírósági költségvetést.
Természetesen az OIT is tisztában van vele, és tisztában van a kormányzat és a képviselőcsoportunk is, hogy a bíróságoknál, akár csak a költségvetés többi fejezetében, több pénz is elférne, nyilvánvalóan törekedni kell arra, hogy ez a jövőben így legyen.
Azt viszont mindenképpen szeretném kiemelni, és itt az ügyészség és a bíróságok vonatkozásában egyaránt, hogy az ügyészség a tavalyihoz képest plusz egymilliárd forintot, a bíróságok pedig plusz kétmilliárd forintot kapnak a tárgyi kiadásokra. Tehát nemhogy csökkenés, hanem növekedés figyelhető meg. Az OIT úgy ítéli meg, hogy ezzel az előterjesztett költségvetéssel fedezni lehet mind a személyi, mind a tárgyi kiadásokat, a zökkenőmentes és színvonalas ítélkezést mind a bíróságok, mind az ügyészségek részéről.
Hadd emeljem azt is ki, hogy lehet természetesen úgy is támogatni egy költségvetési fejezetet, hogy többletforrást biztosítunk, és lehet úgy is támogatni, hogy feladatokat vonunk el, kiadásokat vonunk el onnan. A bírósági költségvetéssel kapcsolatban mindenképpen ki kell emelni, hogy a most megszülető törvény, amit éppen ma tárgyal a parlament általános vita keretében, ami a jogi segítségnyújtásról szól, jelentős megtakarítást fog eredményezni a bíróságok számára, hiszen a kirendelt védők jó részét, illetve a pártfogó ügyvédek jó részét most már nem a bírósági költségvetésből, az OIT költségvetéséből kell finanszírozni, hanem ezt az Igazságügyi Hivatal fogja megtenni. Ez nyilvánvalóan anyagi szempontból még jobb helyzetbe hozza a bíróságokat.
Ezen kívül ki kell emelni azt is, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a kormány, a pénzügyminiszter megállapodott arról, hogy a Pest Megyei Bíróság épületével kapcsolatos problémákra megoldást keresnek. Ez valószínűleg úgy oldható meg, hogy egy épületbe kerülne a Pest Megyei Bíróság minden kollégiuma. Ez egy közel tízmilliárd forintos beruházás, amiről szintén megállapodás született, és nyilvánvalóan ezt az igazságügyi, legalábbis távlati költségvetés kapcsán mindenképpen meg kell említeni.
Úgy gondolom tehát, hogy mind az ügyészségek, mind a bíróságok vonatkozásában ez a költségvetés biztosítja az ítélkezés eddigi színvonalon történő működését, ezért a mi frakciónk támogatni fogja. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Hankó Faragó Miklós, majd őt követi Hajdu Attila képviselő úr!
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Vendégek! Tisztelt Bizottság! Talán akkor ott folytatom, ahol Bárándy Gergely kollégám abbahagyta, a bírósági fejezetnél, hiszen ennek a bizottságnak elsősorban az ilyen típusú fejezetek tartoznak a szakmai kompetenciájába.
Csak nagyon röviden szeretném emlékeztetni a tisztelt jelenlévőket, hogy a 2002-2006-os parlamenti ciklus legelején egy olyan változás következett be a bírósági fejezet költségvetési támogatásában, amely azt gondolom, hogy az összes fejezetet figyelembe véve, nagyságrendekben is a legnagyobb változást jelentett az elmúlt mondjuk másfél évtizedben. Hiszen 2002-ről 2003-ra, majd 2003-ról 2004-re egyaránt 40-40 százalékos növekedést sikerült elérnünk, amely növekedést, ha mondjuk nominálisan kifejezzük, akkor a 2001-es 29 milliárdos fejezeti költségvetéshez képest 2004-re ez a költségvetési összeg már 60-egynéhány milliárd forintot jelentett.
Azt gondolom, ez volt az a lépés, amely azt a méltatlan helyzetet, amilyen körülmények között a bíróságok dolgoztak, egy elfogadható helyzetre tudta felemelni, és például ennek köszönhető az is, úgy gondolom, hogy folytatódhatott, és nagyobb ütemben folytatódhatott az a felújítási program, amelynek révén az egyébként rendkívül elavult bírósági épületeket sorra újították, és remélem, újítják is fel. Részben erre is irányulna a kérdésem, ha szabad ilyen részletekbe bocsátkozóan, csak nagyvonalakban, hogy ez a felújítási program folytatódhat-e, a jelenlegi költségvetés lehetővé teszi-e ezt? Gondolom, hogy ez így van, mert az összeg nagyságrendje, amelyet a fejezet tartalmaz, ezt jelzi.
A másik pedig, csak röviden, szintén emlékeztetőül, hogy az, hogy önállóan nyújthatja be az OIT a bírósági fejezetekre vonatkozó javaslatot, az szintén ennek a parlamenti ciklusnak a törvényhozási eredménye, és azt gondolom, hogy mind a kettő elég jó és fontos.
Ha az igazságügyi tárca költségvetését nézzük, akkor már sokkal nehezebb helyzetben vagyunk mi, jogászok, akik kevésbé érezzük magunkat költségvetési szakembereknek, mert amíg éveken keresztül viszonylag könnyű volt egyik évet a korábbi évhez hasonlítani, addig most a tárca struktúrájának megváltozásával egy kicsit összegabalyodhatunk. Éppen ezért egy másik típusú kérdésem két területre irányulna a fejezeti költségvetést, az igazságügyi tárca költségvetését illetően. Éppen ma délután kezdjük el tárgyalni a jogi segítségnyújtásról szóló törvényjavaslat új változatát, amely lehetővé teszi majd a peres képviselet eljárását. Ez éveken keresztül azért nem volt megoldott, mert egyszerűen nem volt rá költségvetési fedezet. Nyilván a mostani törvényjavaslat ezzel a másikkal összhangban már tartalmazza ezt. Az lenne a kérdésem, hogy ez a költségvetési összeg kellően alátámasztottan képes-e ezt a jelentős változtatást finanszírozni is, tehát lesz-e rá pénz? Nagyon remélem, hogy erre is igen lesz a válasz, mert egyébként nyilván másképp nem lenne január 1-jétől értelme hatályba léptetni a törvénymódosítást.
A másik terület, amely szintén nagyon költségigényes, és nem szakmai hozzáértés kérdése elsősorban, hanem többnyire mindig pénzkérdés, az a büntetés-végrehajtási körülményeken történő helyzetjavítás. Tudom, hogy látszólag ez elsőre mondjuk a televízió nézői számára nem túl népszerű dolog, mert rögtön azzal szokták kezdeni, hogy minél sanyarúbb körülmények között vannak az elítéltek, annál jobb, mert annál jobban bűnhődnek, de azért ha az európai gondolkodásmódot egy kicsit is magunkévá tesszük, akkor gondolom, mindannyian azon a véleményen vagyunk, hogy az emberséges körülmények biztosítása alapvető feladatunk. Sajnos, a mai napig is igaz az, hogy embertelen körülmények között is vannak fogva tartottak. Tudom, hogy van egy börtönfelújítási program is, szeretném megkérdezni, hogy a fejezet erre lehetőséget biztosít-e. Tehát folytatódhat-e ez a program, amelyet én szintén nagyon fontosnak tartok. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Hajdu Attila, és utána Steiner Pál!
DR. HAJDU ATTILA (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Az előbb szóba került, és ennek kapcsán szeretnék néhány kiegészítést fűzni az önkormányzatok problémáihoz. Amikor a téma szóba kerül, általában könnyesre sírjuk a zsebkendőinket, és az önkormányzatokat, mint jóhiszemű, ártatlan szereplőket vagy jövedelemtulajdonosokat figyeljük csak. Én azért fontosnak tartom az ÁSZ-jelentés 11. oldalán azt a megjegyzést, hogy az önkormányzatok eladósodását korlátozó szabályt meg kellene alkotni, hiszen amivel én találkoztam - és ez nem teljessége az önkormányzati gazdálkodásnak -, az a fejlesztésekkel kapcsolatos eladósodás, amikor például egészségházra nyert pályázati pénzeket önkormányzati épület felújítására költik, aztán utána vissza kell fizetni 17 millió forintot, és el kell bocsátani 32 embert. Amikor a viharkárokra adott központi költségvetési támogatást nem arra fordítják, aztán az új önkormányzatnak majd ezzel el kell számolnia, és mellette nem tudja üzemeltetni azt a szociális otthont, ami nagy politikai csinnadrattával lett átadva, és egyébként nyomja egy igen kis település költségvetését 164 millió forint hitelállománnyal.
Amikor ennek kapcsán az Önkormányzati Minisztériumhoz fordultam, hogy mi a teendő vagy mi a lehetőség, azt mondták, hogy ez nem is annyira egyedi eset, hiszen hetente két-három olyan önkormányzat van, amelyet végül is ilyen adósságrendezési eljárásba be kell vonni és valamiképpen rendezni, mert ciklustól ciklusig, a korábbi önkormányzat eladósodik, és utána az új önkormányzat ezzel nem tud mit tenni.
Itt nem akarok előjelet tenni egyik önkormányzati ciklushoz sem, csak azt látom, hogy a fejlesztésekkel kapcsolatosan eléggé tág tere van annak, hogy eladósodjanak felelőtlen önkormányzatok, és ezeket az adósságokat a későbbiek során egyáltalán nem tudják rendezni bevételeikből, és nemcsak a feladatfinanszírozás kapcsán adósodhatnak el.
Tehát úgy gondolom, hogy mivel egy fejlesztési időszak után vagyunk, és egy nagyobb mértékű fejlesztési időszak előtt, ennek a veszélye még nagyobb lesz a jövőben, hiszen az önkormányzati fejlesztések önrész-ellenőrzése is eléggé laza, hogy például egy belterületi út, ahol most 2 vagy 3 kilométerrel rendelkezik az önkormányzat, aztán a megvalósult fejlesztés utóellenőrzése mit hoz majd ki, és milyen visszafizetési kötelezettségek teremtődnek ebből. Tudjuk, hogy az önkormányzat nem mehet csődbe, felszámolni nem lehet, ezért nehéz ezt a problémát megoldani, de úgy látom, hogy a következő éveknek ez egy nagyon jelentős veszélyforrása.
Ezért örömmel üdvözlöm ezt a felvetést, és kérdezném a minisztérium tisztelt képviselőitől, hogy ezzel a problémával aktuálisan most foglalkozik-e a minisztérium, van-e ezzel kapcsolatosan tervezet, vagy olyan tervezet, ami esetlegesen a parlament elé kerülhet? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Steiner Pál képviselő úr!
DR. STEINER PÁL (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Először is elnézést szeretnék kérni elnök úrtól, hogy az ő beszámolója alatt Wiener úrral beszélgettünk, jó hangosan, ezért bocsánatot kérünk, de már húsz éve ismerjük egymást, és mindig heves vitába keveredünk. (Dr. Hankó Faragó Miklós: Ha csendben maradt volna, jobb lett volna!)
Ami érdemi és komoly, két metszetben szeretnék rámutatni két olyan vonzatára a költségvetésnek, amit elnök úr a szóbeli előterjesztésében is megemlített.
Az első, hogy a fővárosban valóban, a főváros gazdálkodásában az egyik legfontosabb kérdés a Budapesti Közlekedési Rt. működtetése, annak finanszírozása, a szolgáltatás színvonala. A fővárosi vezetés megpróbál intézkedéseket tenni, reorganizációs tervet fogadott el, igyekszik minden olyan lépést megtenni, amely egyrészt csökkenti az állami finanszírozás igényét, másrészt egy általánosan elfogadott szolgáltatási színvonalat fenntart a városban.
Ennek ellenére nyilvánvaló, hogy állami támogatás nélkül a budapesti tömegközlekedés összeomlana. Ugyanakkor elnök úr kifejtette, hogy a költségvetésben ezt egy bizonytalansági elemnek tekinti. Azért szeretném, ha megengedi elnök úr, egy kicsit részletesebben meghallgatni, hogy mik ezek a bizonytalansági elemek, hiszen hamarosan a fővárosi költségvetést is el kell fogadni, és nyilvánvaló, hogy a közlekedés finanszírozása az egyik legfontosabb tétel.
A másik metszet, amit csak szeretnék megerősíteni, Hajdu képviselőtársam gondolatmenetét, hihetetlenül nagy szükség lenne az önkormányzatokban olyan jogszabályi keretek meghatározására, nem mint kétharmados törvény szerintem, amely - nem tudok mást mondani - az önkormányzatok gazdálkodását kordában tartja. Ma lényegében az önkormányzatok gazdálkodásában az irányító képviselő-testületnek és polgármesternek csak a politikai felelőssége áll meg, amely négyévenként mérettetik meg. Nem is mindig változó sikerrel, ezt Répássy alelnök úrnak említeném, hogy a Fidesz-kormányzás idején, 2000-ben az önök pártja körülbelül ugyanilyen százalékon állt a népszerűségi adatokat illetően. (Dr. Répássy Róbert: El is vesztettük a választásokat.) De nem is mindig igazolja vissza azokat a gazdasági problémákat, hiszen nem nevezem meg a kerületet, de az utódom rendkívül élesen bírált egy hitelfelvétel miatt, ma már ennek a többszörösét vette fel hitelként.
De nem ez a lényeg. Talán elnök úr emlékszik egy beszélgetésünkre, egy nagyon jó fogalmat tanultam meg: a gazdálkodási szabályokkal ellentétben számos esetben fogadnak el az önkormányzati képviselő-testületek úgynevezett nem okszerű döntést, magyarul: politikai szempontok alapján döntik el a gazdasági kérdéseket, nem pedig jogi és vagyoni szempontok alapján.
Tehát ebből következően szeretném megerősíteni azt a szándékot, hogy az Állami Számvevőszék erőteljesebben figyelje ezeket a folyamatokat. Jó lenne, ha minél több impériumot kapna ezekben a folyamatokban, és valóban jó lenne, ha olyan jogszabályi keretek kialakulnának, amelyek a reális finanszírozási igény mellett a felelős gazdálkodást is erősítené az önkormányzatokban. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Úgy látom, hogy más hozzászóló nem jelentkezett, ezért megkérem először főosztályvezető-helyettes urat, hogy válaszoljon a felvetett problémákra, utána pedig elnök urat, illetve kollégáját kérem.
Dr. Dencső Balázs (Pénzügyminisztérium) válaszai a vitában elhangzottakra
DR. DENCSŐ BALÁZS (Pénzügyminisztérium): Köszönöm. Alelnök úr kérdésére válaszul sajnos, csak azt tudom mondani, hogy nincsenek információink ilyen számításokról. Vélhetően az Országgyűlés Hivatalánál készül annak a kiszámítása, hogy ezek a módosítások mennyivel növelnék az Országgyűlés fejezet kiadásait.
A bíróságok fejezettel kapcsolatban meg tudom erősíteni, hogy természetesen a felújítási programok folytatódhatnak, és támogatjuk is a folytatását, ezeket az összegeket tartalmazza is a költségvetés. Egyes épületek felújítása 2008-ban fog befejeződni, illetve folytatódni: Fonyód, illetve Kiskunhalas. Tehát mint azt ön is megjegyezte, hogy azért az összegből ez látszik, hogy ezt szintén támogatjuk.
Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium fejezettel kapcsolatban a jogi segítségnyújtással, illetve a peres képviselettel kapcsolatban nincs információm arról, hogy ezeket a számokat tartalmazná a költségvetés, mégpedig azért, mert igazából döntés még nem is született ez ügyben, tehát ezért nincsen betervezve a költségvetésbe. Egyébiránt pedig a személyi kiadások a fejezetnél 1,2 milliárd forint előirányzatot tartalmaznak az ítélkezésben közreműködők díjainak a kifizetésére.
A büntetés-végrehajtás helyzetének javítására szintén tartalmaz összeget ez a költségvetés. Itt nevesítve is van, hogy egyes intézmények felújítása, gépjárművek lecserélése, tehát szintén támogatjuk a büntetés-végrehajtás feltételeinek javítását.
Az önkormányzati eladósodással, illetve pénzfelhasználással kapcsolatban mi is ismerjük a problémát, hogy sajnos, részben az önkormányzatok is felelősek a saját eladósodásukban, illetve az egyes pályázatos, legyen ez akár EU-s, akár más pályázatos pénzek felhasználásában, hiszen tudjuk sajnos, az elrettentő példákat, hogy nem igazán a településnek a legszükségesebb fejlesztésére használják fel a pénzeket.
Ezzel kapcsolatban két dolgot emelnék ki. Az egyik, hogy már a szintén napirenden lévő salátatörvényben is benne van az Áht. módosítása, hogy erősíteni kívánjuk a Magyar Államkincstár szerepét az ellenőrzésekben. Tehát mind az igénylésnél, mind pedig a felhasználásnál akár a helyszíni ellenőrzések erősítésével is kívánjuk fejleszteni az önkormányzatok ellenőrzését, a közpénzek védelmét, tehát a kezdeténél és a végénél is mindenképpen egy fokozottabb kontrollt kívánunk gyakorolni a támogatási pénzekre.
A másik pedig: természetesen esetleg az EU-s pénzeknél is nagyon fontos a kommunikáció, a megfelelő tervezés, a felhasználás, erre a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a kompetens ebben a témában. (Dr. Gál Zoltán megérkezik az ülésre.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Elnök úr!
Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnökének válaszai a vitában elhangzottakra
DR. KOVÁCS ÁRPÁD, az Állami Számvevőszék elnöke: Mindenekelőtt köszönöm szépen a lehetőséget. Azt szeretném mondani, hogy az a javaslatunk, hogy ne szülessenek az Országgyűlés költségvetési vitájának folyamatában törvények, az eleve a tervezési folyamatot fejre állítja. Tudniillik nem tudják a minisztériumok szerepeltetni a tervezési köriratokban azokat az elképzeléseket, amelyeket meg kellene valósítani. Tehát valamilyen harmóniát kellene ebben az ügyben teremteni, most nemcsak a képviselői juttatások kérdése, de ilyen a Hankó Faragó úr által említett hivatali elképzelés is, szükségszerűen a tervezési körirat szabályai szerint nem szerepelhet benne. Tehát a minisztériumoknak utasításuk van arra, hogy ezekkel ne foglalkozzanak.
Tehát sajnos, itt a dolog fekete-fehér szituáció, de azért említettem az Állami Számvevőszéket, mert az Állami Számvevőszékre vonatkozólag a tisztelt parlament hoz döntést, hogy szükségszerűen és ebben az időszakban kétségessé válik ez az ügy.
Erre van bizonyos költségvetési tartalék, lehet azt mondani, hogy ennek a forrása ez, de semmiképpen sem működtethető így ez a dolog, mert a tételek nagyságrendjét egyszerűen nem tudjuk ismerni. Nem tudjuk kiszámolni. Mi sem tudunk hatáselemzést csinálni, megpróbáltunk bizonyos dolgoknak hatáselemzésekkel utánaszámolni, mi kiszámolgatni, hogy milyen hatása lehet, de nem lehet. Mondom a közpénzügyi hivatalt. Erre is van három-négyféle számításunk, hogy mikor, milyen variációi vannak, de szükségszerűen ez nem szerepelhet a költségvetési törvényjavaslatban, mert még nincs döntés erre vonatkozólag, de ha januárban van döntés, akkor szembekerülünk azzal, hogy ez egy milliárdos tétel akkor, hogy ha az Állami Számvevőszéken kívül van, és 150-200 milliós akkor, ha ezt a szervezeti egységet nekünk kell létrehozni.
Tehát ezek a döntések tulajdonképpen kockázatot raknak bele a költségvetés tervezési megbízhatóságába, miközben összességében nem befolyásolják a nagy egész ügyeit. De összességében olyan 100 milliárdos nagyságrendben ide-oda tudnak mozgatni tételeket, ami azért nem kis dolog.
Az önkormányzatokról ténylegesen keveset beszéltem, és ezért bocsánatot szeretnék kérni. Szeretném elmondani azt, hogy itt megint tervezési ügy van. Az összes fejlesztés, ami az önkormányzatok vonatkozásában fut, akár európai uniós forrásból, tudomásul kell venni, hogy ezeknek utána van működtetési kiadásuk is. Soha senki nem foglalkozik azzal, hogy miből fogja ezt a fejlesztést működtetni, milyen fedezete van erre, miképpen alakul, és nagyon érdekes módon, a fejlődés - aminek persze az ember örül - olyan költségvetési determinációt hoz néhány év múlva, aminek nem tudja kigazdálkodni az önkormányzat ezt a részét. A központi költségvetés támogatása egyébként normatív alapon 44-ről 40 százalék körülire csökkent. Ez most meg van fejelve az uniós források vonatkozásával, amihez ráadásul egy pályázati rendszer kapcsolódik. Tehát nincs meg az a fajta zárt mechanizmus, ami a költségvetési tervezést ezen a területen hozná, és be van kódolva az önkormányzatok működése, viszonylag kevés az az önkormányzat, amely nagy fejlesztési projektek miatt adósodott el. Van egy kötvénykibocsátás, a képviselő urak rendelkezésére tudjuk bocsátani azokat az általunk készített pótlólagos számításokat, amelyek tükrözik ezeket a folyamatokat, kötvénnyel együtt, hosszabb távú hatásmechanizmusával. Avarkeszi úrnak akkor elküldjük ezt a táblázatot, hogy látható legyen.
Ennél a BKV és MÁV-projektnél, amit Steiner úr mond, itt a következő bizonytalanságunk van. Teljesen természetes, hogy egy szolgáltató vállalat nyomott tarifával soha az életben nem lehet olyan profitábilis, mint az a cég, amelynek az a dolga, hogy piaci alapon csinálja. Igen ám, csak ez a cég lehetővé teszi a munkába járást, egy sor területen olyan szinergikus hatásokat idéz elő, hogy eljut a munkahelyére, a munkaerő árának a költségeiben adott esetben olcsóbban van, javítja a versenyképességet, és lehet sorolni. Tehát nem lehet ezeket a cégeket egyszerűen profitalapon megítélni, hanem bele kell rakni a főváros egészének a fejlődésébe vagy a MÁV-ot az egész ország fejlődésébe, vagy a Volánt az egész ország fejlődésébe. Szamárságnak látszik számon kérni mondjuk a postától a kulturális V-Com pontot, akkor, amikor ez nincs benne a statútumában, miközben erre a tevékenységre adott esetben szükség van, hogy egy vitatott kérdést tudjak mondani.
Ezek kigazdálkodhatatlan nagyságrendek, voltak olyan számításaink és kísérleteink a kollégáinkkal, hogy hol van az az üzemgazdasági szint, amivel még utána lehet menni bizonyos dolgoknak. Ezek messze túlvannak ezeken a nagyságrendeken, és a MÁV-nál például 40 milliárdos, 50 milliárdos nagyságrend, azt hiszem, a BKV is huszonvalahány milliárdos összeg, el kell dönteni, hogy ezeket hogyan vállaljuk.
Ezek a dolgok a következő költségvetési szempontból ma bizonytalanságot tartalmaznak, mert itt sincs meg a végleges döntés, illetve megvan, de ebben szükségszerűen nem tud még szerepelni, és emiatt azt tudjuk mondani, hogy ez bizonyos kockázatot hoz, megint csak azt tudjuk mondani, hogy ezt a kockázatot most ez a 170 milliárdos tartalék valamennyire tudja tulajdonképpen fedezni.
Azt szeretnénk mondani, és ez egy nagyon nagy segítség lenne, ha a bizottság, a parlament állást foglalna abban, hogy árazzák be a szakmai törvényeket, hogy ne kerülhessen akár a bizottság elé úgy egy törvény, hogy nincs kiszámolva, hogy mennyibe kerül annak a megvalósítása. Úgy születnek szakmai törvények, akár a felsőoktatásról, akár az egészségügyről, akár másról, hogy egész egyszerűen nem tudjuk a pénzügyi hatásmechanizmusait.
Fiskális szempontból a szabályok rendben vannak, a költségvetés 1+1 és 2+2 alapon össze van rakva, de ez a folyamatnak a megtorzítását, ami ezekben a társadalompolitikai szempontokat is értékelő determinációkban jelen van, nem igazán tudjuk ebből a szempontból kezelni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Elnök úr, nagyon szépen köszönöm a segítségét, és nyilván a bizottság nevében nem, de a magam nevében megígérhetem, hogy megpróbálom figyelembe venni az elnök úr által elmondottakat, és az anyagot, amit ígért, azt pedig köszönettel várjuk.
Szavazás az általános vitára alkalmasságról
Határozathozatalra kerül sor. Kérem, hogy aki az előttünk fekvő törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm szépen. 16 igen. Aki nem tartja általános vitára alkalmasnak? (Szavazás.) 8 nem.
A bizottság általános vitára alkalmasnak tartotta.
Köszönöm szépen elnök úr segítségét. Gondolom, az előterjesztő képviselői a második napirendi pontnál is segítenek minket.
Tisztelt Bizottság! Természetesen nem akarom a második napirendi pontnál a vitát semmilyen módon sem korlátozni, hiszen fontos kérdésről van szó, őszintén remélem, hogy be tudjuk fejezni időre, ha nem, akkor arra fogok javaslatot tenni, hogy napoljuk el a vitát, ha nagyon elhúzódna, mert azt hiszem, az udvariatlanság lenne, ha az Alkotmánybíróságról elkésnénk.
Főosztályvezető-helyettes úr, megadom önnek a szót a második napirendi pont szóbeli kiegészítéséhez.
Dr. Dencső Balázs (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. DENCSŐ BALÁZS (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Az Áht. 36. §-a mondja ki, hogy a költségvetési törvényjavaslattal együtt kell benyújtani az azt megalapozó törvények tervezetét is. Ennek megfelelően az alkotmánybírósági határozat óta egy külön úgynevezett salátacsomagban nyújtottuk be a szükséges törvénymódosításokat, melyek egyfelől megalapozzák a költségvetési számokat. Természetesen a költségvetési számok már figyelembe veszik ezeket a tervezett módosításokat is.
Az idő rövidsége miatt csak azt emelném ki, hogy ezek a módosítások tartalmaznak érdemi módosításokat is. Itt kiemelném például magára a költségvetésre vonatkozó szabályokat is, melyben szintén a korábbi számvevőszéki javaslatok kerültek figyelembevételre. Az állami vagyon egységes kezelését kimondó olyan új szabályokat, hogy az általános tartalékból nyújtott támogatás visszapótlási kötelezettséggel legyen terhelve, az átvállalásig felmerülő kamatok szintén adósságátvállalásnak minősüljenek, ugyanúgy a követelés-elengedésnél is. Tartalmaz a csomag az ellenőrzési rendszerek fejlesztésére vonatkozó javaslatokat, így például a Ktv.-ben megteremti a kihelyezés lehetőségét, ami hozzájárul az európai uniós pénzek fokozottabb ellenőrzéséhez, a Kincstár szerepét növelve a lebonyolítási rendszerben, illetve a belső ellenőrzési rendszer fejlesztéséhez hozzájárul a nyilvántartási, képzési rendszer megalapozása.
Szintén fontos módosítása az Áht.-nak, hogy a kétéves kitekintés helyett három évre történjen a kitekintés, ahogy azt már a mostani költségvetési törvényjavaslat is tartalmazza, és nagyon fontos új szabály, hogy a jövőben a kormány kormányhatározatban határozza meg a fejezeti keretszámokat, amelyek meghatározzák egy fejezetnek a mozgásterét.
Az önkormányzatok területén, mint azt egy korábbi válaszban már említettem, szintén nőnek az ellenőrzések, illetve erősíteni kívánjuk az ellenőrzési rendszereket. Itt különös tekintettel a Magyar Államkincstár szerepére, akik a támogatások igénylését, illetve elszámolását a helyszínen is felülvizsgálják.
Szintén további, az önkormányzatok számára pozitív változás, hogy a normatív hozzájárulásokat informatikai úton is lehet ezentúl igényelni, valamint nagyon fontos, hogy a társulásoknál az egyes vagyonjogi szabályok az elszámolások, megszűnés, kilépés esetére eddig eléggé rendezetlenek voltak. Ennek a szituációnak a kezelésére is javaslatot tesz a csomag.
Tartalmazza a határőrség és a rendőrség integrációjával kapcsolatos törvénymódosításokat, illetve több területet érint, hogy egyes díjak, például környezetvédelmi, stb., nem a hatóságok bevétele lesz, hanem a központi költségvetésbe fog ez menni. Itt természetesen a Áht. által előírt 45 napos garanciális szabályra tekintettel ezek február 15-től lépnének életbe.
A különböző érdemi módosításokon kívül vannak technikai módosítások is. Itt utalnék például a közhasznú szervezetekről szóló törvény módosítására, amely megteremti a koherenciát a többi törvénnyel, ami vonatkozik a költségvetési támogatások ellenőrzésére. Végül a törvénycsomag tartalmaz különböző felhatalmazó, illetve kiigazító rendelkezéseket is, ezért az egyes rendelkezések fajsúlya nem egyenletes.
Ettől függetlenül ez az a törvénycsomag, amely véleményünk szerint szükséges a jövő évi költségvetés megalapozásához. Szerencsére ez az évek során egyre kevesebb darabszámú törvényt jelent. Ezért kérem a bizottságot, hogy támogassák a törvényjavaslat általános vitára bocsátását.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megnyitom a vitát. Kérdezem, hogy ki kíván hozzászólni. Répássy alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Egy kérdésem lenne az előterjesztőkhöz, hogy igen sok törvényt módosít ez a csomag. Van-e közöttük olyan, amely esetleg kétharmados elfogadást igényel?
DR. DENCSŐ BALÁZS (Pénzügyminisztérium): Tudomásunk szerint nincsen. Az önkormányzatokat érintően az Áht. tudja kezelni az ellenőrzési kérdéseket.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni? Csákabonyi képviselő úr4
DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Nagyon röviden. Tekintettel arra, hogy a törvénycsomag gyakorlatilag a 2008. évi költségvetés törvényszerű végrehajtását teszi lehetővé és szorgalmazza, továbbá annak a konvergenciaprogramot is segítő célkitűzésnek tesz eleget, hogy az állami ellenőrzést szigorítja gyakorlatilag a gazdasági és a pénzügyi élet minden területén, szükségességére való tekintettel képviselőcsoportunk általános vitára alkalmasnak tartja és támogatja a törvényjavaslatot.
Szavazás az általános vitára alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni? (Nincs jelzés.) Nem látok jelentkezőt. Akkor a határozathozatal következik. Kérem, hogy aki általános vitára alkalmasnak tartja a törvényjavaslatot, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen. 16 igen. Aki nem tartja általános vitára alkalmasnak? (Szavazás.) 6 nem.
Megállapítom, hogy a bizottság a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartotta.
Köszönöm szépen a segítségüket. Tisztelt Bizottság!
Negyedóra múlva indulna a Képviselői Irodaház elől az autóbusz, kérem, hogy pontosan igyekezzen mindenki odaérni, hogy tényleg időben el tudjunk indulni. A bizottság ülését bezárom.
(Az ülés végének időpontja: 13 óra 12 perc)
|
|
Dr. Avarkeszi Dezső |
Jegyzőkönyvvezetők: Ipacs Tiborné