AIÜB-37/2007.
(AIÜB-61/2006-2010.)
az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának
2007. november 5-én, hétfőn, 10.30 órakor
az Országház főemelet 58. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott*
A napirend módosítása és elfogadása*
A jogi segítségnyújtással kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4011. szám); kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása, első helyen kijelölt bizottságként*
Egyes törvények módosításáról a nemek közötti tényleges esélyegyenlőség megteremtése érdekében szóló törvényjavaslat (T/3066. szám); módosító javaslatok megvitatása, első helyen kijelölt bizottságként*
Az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4096. szám); általános vita, első helyen kijelölt bizottságként*
Dr. Stauber Péter (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése*
Kérdések, észrevételek, válaszok*
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról*
Egyes iparjogvédelmi törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4180. szám); általános vita, első helyen kijelölt bizottságként*
Dr. Várhelyi Olivér (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése*
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról*
A tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló törvényjavaslat (T/4179. szám); általános vita, első helyen kijelölt bizottságként*
Dr. Nagy Gabriella (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése*
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról*
Egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3892. szám); a bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása*
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényjavaslat (T/4010. szám); kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása*
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4055. szám); kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása, első helyen kijelölt bizottságként*
a) A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat (T/3578. szám)*
b) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3809. szám)*
c) A kisajátításról szóló törvényjavaslat (T/3328. szám)*
A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/3860. szám); a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása*
A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4009. szám); a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása*
Döntés képviselői önálló indítványok tárgysorozatba-vételéről*
c) A központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4123. szám); általános vita*
Dr. Répássy Róbert (Fidesz) szóbeli kiegészítése*
A kormány álláspontjának ismertetése (Dr. Papp Imre szakállamtitkár, Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)*
Szavazás a tárgysorozatba-vételről*
d) A miniszterek és az államtitkárok illetményének és juttatásainak nyilvánosságáról szóló törvényjavaslat (T/4189. szám, új változat a T/4122. szám helyett); általános vita*
Dr. Répássy Róbert (Fidesz) szóbeli kiegészítése*
A kormány álláspontjának ismertetése (Dr. Papp Imre szakállamtitkár, Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)*
Szavazás a tárgysorozatba-vételről*
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról*
d) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3659. szám)*
Döntés képviselői önálló indítványok tárgysorozatba-vételéről*
a) A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4155. szám); általános vita*
Dr. Nagy Gábor Tamás (Fidesz) szóbeli kiegészítése*
A kormány álláspontjának ismertetése (Dr. Rajmon Balázs, Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)*
Szavazás a tárgysorozatba-vételről*
b) A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4042. szám); általános vita*
Dr. Salamon László (KDNP) szóbeli kiegészítése*
A kormány álláspontjának ismertetése (Dr. Rajmon Balázs, Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)*
Szavazás a tárgysorozatba-vételről*
Javaslat - az Európai Parlament és a Tanács irányelve a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárait foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciókról (COM(2007)249., 2007/0094/COD); bizottsági vélemény készítése a Házszabály 134/B. § (4) bekezdése alapján*
Szavazás az előterjesztés elfogadásáról*
1.Az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4096. szám)
(Általános vita)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
2.Egyes iparjogvédelmi törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4180. szám)
(Általános vita)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
3.A tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló törvényjavaslat (T/4179. szám)
(Általános vita)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
4.Egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3892. szám)
(A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
5.A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényjavaslat (T/4010. szám)
(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
6.A jogi segítségnyújtással kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4011. szám)
(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
7.Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4055. szám)
(Tóbiás József (MSZP), dr. Navracsics Tibor (Fidesz), dr. Nagy Andor (KDNP), Katona Kálmán (MDF), dr. Bőhm András (SZDSZ) képviselők sürgősségi javaslattal benyújtott önálló indítványa)
(Módosító javaslatok megvitatása)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
8.Egyes törvények módosításáról a nemek közötti esélyegyenlőség megteremtése érdekében szóló törvényjavaslat (T/3066. szám)
(Dr. Sándor Klára és dr. Magyar Bálint (SZDSZ) képviselők önálló indítványa)
(Módosító javaslatok megvitatása)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
9.A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3060. szám)
(Dr. Sándor Klára és dr. Magyar Bálint (SZDSZ) képviselők önálló indítványa)
(Módosító javaslatok megvitatása)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
10.Zárószavazások előkészítése
a) A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat (T/3578. szám)
b) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3809. szám)
c) A kisajátításról szóló törvényjavaslat (T/3328. szám)
d) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3659. szám)
11.A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/3860. szám)
(A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)
12.A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4009. szám)
(A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)
13.Döntés képviselői önálló indítványok tárgysorozatba-vételéről
a) A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4155. szám)
(Dr. Nagy Gábor Tamás (Fidesz) képviselő önálló indítványa)
(Általános vita)
b) A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4042. szám)
(Dr. Latorcai János, dr. Salamon László (KDNP) képviselők önálló indítványa)
(Általános vita)
c) A központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4123. szám)
(Dr. Répássy Róbert, dr. Nyitrai Zsolt (Fidesz) képviselők önálló indítványa)
(Általános vita)
d) A miniszterek és az államtitkárok illetményének és juttatásainak nyilvánosságáról szóló törvényjavaslat (T/4189. szám, új változat a T/4122. szám helyett)
(Dr. Répássy Róbert, dr. Nyitrai Zsolt (Fidesz) képviselők sürgősségi javaslattal benyújtott önálló indítványa)
(Általános vita)
14.Javaslat - az Európai Parlament és a Tanács irányelve a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárait foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciókról (COM(2007)249., 2007/0094/COD)
(Bizottsági vélemény készítése a Házszabály 134/B. § (4) bekezdése alapján)
Elnököl: Dr. Avarkeszi Dezső (MSZP), a bizottság elnöke, valamint
Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ), a bizottság alelnöke
Dr. Répássy Róbert (Fidesz), a bizottság alelnöke
Dr. Csákabonyi Balázs (MSZP)
Dr. Csiha Judit (MSZP)
Dr. Faragó Péter (MSZP)
Frankné dr. Kovács Szilvia (MSZP)
Dr. Gál Zoltán (MSZP)
Dr. Hajdu Attila (MSZP)
Dr. Simon Gábor (MSZP)
Dr. Steiner Pál (MSZP)
Dr. Szabó Éva (MSZP)
Tóth András (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP)
Dr. Balsai István (Fidesz)
Dr. Horváth Zsolt (Fidesz)
Dr. Kerényi János (Fidesz)
Dr. Kontrát Károly (Fidesz)
Dr. Mátrai Márta (Fidesz)
Dr. Navracsics Tibor (Fidesz)
Dr. Turi-Kovács Béla (Fidesz)
Dr. Vitányi István (Fidesz)
Dr. Salamon László (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Répássy Róbert (Fidesz) távozása után dr. Navracsics Tibornak (Fidesz)
Dr. Bárándy Gergely (MSZP) dr. Csákabonyi Balázsnak (MSZP)
Dr. Simon Gábor (MSZP) távozása után dr. Hajdu Attilának (MSZP)
Dr. Steiner Pál (MSZP) megérkezéséig dr. Gál Zoltánnak (MSZP)
Dr. Szép Béla (MSZP) dr. Szabó Évának (MSZP)
Dr. Toller László (MSZP) dr. Csiha Juditnak (MSZP)
Tóth András (MSZP) megérkezéséig dr. Hajdu Attilának (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP) megérkezéséig dr. Simon Gábornak (MSZP)
Dr. Balsai István (Fidesz) megérkezéséig dr. Kontrát Károlynak (Fidesz)
Dr. Dorkota Lajos (Fidesz) dr. Kerényi Jánosnak (Fidesz)
Dr. Horváth Zsolt (Fidesz) megérkezéséig dr. Vitányi Istvánnak (Fidesz)
Dr. Navracsics Tibor (Fidesz) megérkezéséig dr. Répássy Róbertnek (Fidesz)
Dr. Szakács Imre (Fidesz) dr. Mátrai Mártának (Fidesz)
Dr. Rubovszky György (KDNP) dr. Salamon Lászlónak (KDNP)
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Jobbágy Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Rajmon Balázs főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Nagy Gabriella tanácsos (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Várhelyi Olivér főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Stauber Péter főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Juhász Edit főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Szentpétery Emese (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Dr. Dencső Balázs főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Kloknicer Imréné főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Szatmári László főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Tolnainé dr. Tóth Veronika osztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Szikszainé Bérces Anna főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Dr. Sándor Klára (SZDSZ)
Dr. Magyar Bálint (SZDSZ)
Dr. Nagy Gábor Tamás (Fidesz)
Dr. Kiss Marietta főosztályvezető (Magyar Szabadalmi Hivatal)
Dr. Szabó Adrienn (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Papp Zsófia szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 35 perc)
DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság ülését megnyitom. Tisztelettel köszöntöm a bizottság tagjait és megjelent vendégeinket.
Ismertetem a helyettesítések rendjét: Hajdu Attila helyettesíti Tóth Andrást, Simon Gábor Wiener Györgyöt, Szabó Éva Szép Bélát, Gál Zoltán Steiner Pált, Salamon László Rubovszky Györgyöt, Répássy Róbert Navracsics Tibort, Csákabonyi Balázs Bárándy Gergelyt, Csiha Judit Toller Lászlót, Mátrai Márta Szakács Imrét. Megállapítom, hogy a bizottság határozatképes.
A napirend módosítása és elfogadása
A kiküldött napirendhez képest két módosítást szeretnék javasolni. Az egyik, hogy a 9. pontban szereplő törvényjavaslathoz, az alkotmánymódosításhoz nem érkezett módosító indítvány, úgyhogy ezt nem kell megtárgyalnunk.
Másrészt pedig azt javaslom, miután a jogi segítségnyújtással kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz összesen egy darab kapcsolódó módosító javaslat érkezett be, ezzel kezdjük, ezt vegyük első helyre.
Van-e valakinek ezzel kapcsolatban észrevétele? (Nincs ilyen jelzés.) Úgy látom, hogy nincs. (Dr. Salamon László jelzésére:) Elnézést, Salamon képviselő úr azt vetette föl, bizottsági ülés előtt beszéltünk arról, hogy esetleg egy másik törvényjavaslatot vennénk előre, de ahhoz nem érkezett meg az előterjesztő. (Dr. Salamon László: Azt kérem, hogyha megvárna ezzel a bizottság, mert televízióba kell mennem, de igyekszem vissza.) Képviselő úr, ezt nem tudom megígérni, úgyhogy elnézést kérek. (Dr. Sándor Klára és dr. Magyar Bálint megérkezik az ülésterembe.)
Van-e más észrevétel? Igen, közben megérkeztek az előterjesztők, úgyhogy mégis azt javaslom, hogy 2. napirendi pontként az egyes törvények módosításáról a nemek közötti tényleges esélyegyenlőség megteremtése érdekében szóló törvényjavaslatot tárgyaljuk meg.
Akkor így ehhez van-e valakinek észrevétele? (Nincs.) Nincs. Akkor kérem, hogy aki az így módosított napirenddel egyetért, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság egyhangú szavazással a napirendet elfogadta.
Soron következik tehát a jogi segítségnyújtással kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, amelyet T/4011. számon kaptunk kézhez.
Az 1. pontban Vidorné Szabó Györgyi és Halmai Gáborné képviselők indítványa szerepel. Kérem az előterjesztő képviselőjét, hogy nevének és beosztásának jelzése után nyilatkozzon, hogy az előterjesztő egyetért-e a módosító indítvánnyal.
DR. JUHÁSZ EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Jó napot kívánok! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Juhász Edit főosztályvezető-helyettes vagyok, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumból.
A kapcsolódó módosító javaslatot a kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány tehát egyetért az indítvánnyal. Kérdezem a bizottságot, ki ért vele egyet. (Szavazás.) A bizottság támogatja. Köszönöm szépen.
A többi a mi indítványunk, úgyhogy azt nem kell megtárgyalnunk. A napirendi pont tárgyalását lezárom.
Most tehát az eredeti 8. napirendi pont tárgyalása következik: egyes törvények módosításáról a nemek közötti tényleges esélyegyenlőség megteremtése érdekében szóló törvényjavaslat, melyet T/3066. számon kaptunk kézhez. A módosító javaslatok megvitatására kerül sor. Az ajánlás 21 pontból áll, sok az összefüggés.
Az 1. pontban Salamon László és Lukács Tamás indítványa szerepel, összefüggésben a 2. ponttal. Megkérdezem az előterjesztőket, egyetértenek-e a javaslattal.
DR. SÁNDOR KLÁRA (SZDSZ): Az előterjesztők nem értenek egyet a javaslattal.
ELNÖK: Salamon László képviselő úr kíván hozzászólni.
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! A javaslat megvilágításához szeretném a következőket előadni.
Az általános vitában is kifejtettem erős fenntartásaimat a kvótarendszerrel mint módszerrel kapcsolatban. Nyomatékkal hangsúlyozom ugyanakkor, hogy azzal a céllal, amely egyébként már itt a törvényjavaslat általános vitára bocsátásáról szóló bizottsági ülésünkön is megfogalmazódott, és valamennyi párt részéről támogatásban részesült, miszerint a hölgyek szerepvállalása növekedjék, javuljon a közéletben általában és természetesen ebből következően az Országgyűlésben is nagyobb legyen a reprezentációjuk, nos, ezzel a céllal egyetértek. A módszerrel szemben volt kifogásom.
Fölvetettem a témával kapcsolatosan bizonyos alkotmányjogi kérdéseket is, hangsúlyozva, hogy nem állításokat fogalmazok meg, de legalábbis aggályokat fejezek ki kérdés formájában. Mindazonáltal ha és amennyiben a tisztelt Országgyűlés rászánja magát a kvótára, akkor indokolatlannak tartom, tartjuk, hogy ez kizárólag a hölgyek esélyegyenlőségét szolgáló megoldás legyen. Legalább olyan fontosnak, ha nem fontosabbnak tartjuk a nyugdíjasoknak a nagyobb érdekérvényesítő képességük biztosítása érdekében a kvótával támogatott megjelenését és reprezentációját a parlamentben, és legalább olyan fontosnak tartjuk a fiataloknak hasonló megfontolásokból történő nagyobb reprezentációjának a biztosítását.
Aztán megjelenik egy harmadik elem is, itt már a címben is, amiben nyilván szerepet játszik a személyes szakmai elkötelezettségem is: a Ház munkájában bizony az alkotmányjogi szempontok rendkívüli mértékben háttérbe szorulnak, és ennek vagy politikai - gyanítom, elsősorban politikai - okai vannak, de szerepet játszhat az alkotmányjogi ismeretek hiánya is. Erre tekintettel ennek a szakértelemnek az erőteljesebb reprezentációját is fontosnak tartjuk. Ez más módosító javaslatainkban is majd jelen lesz. Persze összetett a kérdés, valóban azt gondolom, hogy csak az 1. és 2. módosító javaslat az, amelyet most egyben el tudunk bírálni. De lényegében a többi módosító javaslatomban ezeknek a szempontoknak az érveit ezáltal én most előadottnak is tekintem, ami erre vonatkozik, tehát a nyugdíjasok, a fiatalok, illetőleg a nagyobb alkotmányjogi érzékenységet biztosító alkotmányjogászok nagyobb reprezentációjának a szükségessége tekintetében. Tehát ilyen értelemben ezeket a szempontokat fontosnak tartjuk, és erre vonatkozóan az érveket ebben foglalom össze.
Nem akarom a bizottság idejét túlzottan igénybe venni, de azért pont a nyugdíjasok kapcsán hadd utaljak arra, hogy készülőben vannak a nyugdíjas-társadalom érdekeit nagyon súlyosan sújtó jogi változások. Tehát igenis gyakorlati érvekkel lehet megtámogatni azt, hogy az ő nagyobb jelenlétük is indokolt lehet.
Még annyit hadd tegyek hozzá, hogy természetesen, amint egyébként nemcsak a mi módosító javaslatunkban, hanem a többi módosító javaslatban is tükröződik, megjelent a kvóta gondolata kapcsán egyfajta, ha nem is a klasszikus értelemben vett, de tartalmilag arra emlékeztető korporatív reprezentáció szemlélete. Aminek igazából egy második kamarában lenne a helye, jegyzem meg zárójelben; ezzel tisztában vagyunk.
Tisztelt Bizottság! Azt gondolom, hogy módosító javaslatok indokolása szintjén ennyi előadott érv elegendő, úgyhogy én a továbbiakban nem érvelek a javaslatok mellett. Kérem, hogy a tisztelt bizottság támogassa ezeket a módosító javaslatokat, amelyek most szoros, szűk értelemben véve a törvényjavaslat címére, illetőleg a preambulumára vonatkoznak, hiszen a törvény módosulása a címben is és a preambulumban is kifejezésre kell hogy jusson.
Köszönöm.
ELNÖK: Turi-Kovács képviselő úr kért szót.
DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz): Köszönöm szépen. Annak érdekében, hogy a későbbi esetleges módosításoknál már ne kelljen többször hozzászólnom, röviden összefoglalom.
Bár a módosító indítványt a magam részéről még megfontolom, de valószínűleg támogatni fogom, de azt le kell szögeznem, hogy egy eleve a választójog korlátozására irányuló javaslat nem módosítható olyan módon, hogy az alkotmányos legyen, és nem módosítható olyan módon, hogy annak a diszkriminatív jellegétől el lehessen tekinteni. Ez a javaslat ugyanis kifejezetten diszkriminatív. Nem utolsósorban pedig ezen túlmenően egyértelműen azt kell mondanom, értelmetlen is, hiszen a választójog világosan lehetőséget ad arra, hogy ahogy lehet nyugdíjaspárt, nyilvánvalóan lehet ennek a célnak a megvalósítására is pártot létrehozni, ahol az emberek tudják, hogy mire szavaznak, tudják, hogy mi az, amit támogatnak.
Egyet nem lehet tenni a meggyőződésem szerint: a választójogi akaratot oly módon befolyásolni, hogy annak a kezdeményezését és annak eldöntését a pártokhoz helyezzék, mégpedig kötelező szisztéma alapján. Úgy gondolom, aki ezt vitatja, az vitatja a magyar alkotmányos alapjogot. Következésképpen meggyőződésem szerint minden jóindulatú módosítás is csak annyiban értékelhető, ha az arra irányulna, hogy szíveskedjenek az egészet visszavonni, és netalántán e célból a magyar alkotmányos kereteket kihasználva, pártot alapítani, és a pártot természetszerűleg a parlamentben megjeleníteni.
Én azt gondolom, ez az egyetlen alkotmányos lehetőség.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérem a tisztelt képviselőtársaimtól, hogy ne ismételjük meg az általános vitát a mai napon, hanem valóban a módosító indítványokhoz szóljunk hozzá.
Úgy látom, hogy ehhez a módosító javaslathoz nincs több jelentkező. Magyar Bálint képviselő úr kért szót.
DR. MAGYAR BÁLINT (SZDSZ): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Én sem akarom sokszor elmondani, mert több módosító indítványnál el lehetne mondani azt, amit most mondani kívánok önöknek.
Az egyik érv az, hogy a választójog korlátozásáról lenne szó. A választójogot különböző módokon jelenleg is korlátozzuk. Mondjuk, 18 éven aluliak nem választhatók és nem választók; ez egy korlátozása a választójognak. Közügyektől eltiltott személyeket nem lehet választani vagy nem választhatnak; ez is egy korlátozása a választójognak. Pártlistákon, mármint a különböző területi és országos listákon csak pártok állíthatnak jelölteket; ez is korlátozása a választójognak. Az, hogy csak azok a jelöltek juthatnak be pártlistáról, amelyeknek a szervezete eléri az 5 százalékot, ez is korlátozása a választójognak, tisztelt képviselőtársaim. Teljesen világos, hogy természetesen a kérdés, az, hogy a választójog korlátozása alkotmányos-e vagy nem, az azt jelenti, hogy az alkotmányos egyéb célokkal összhangban lévő célok miatt történik-e ez a korlátozás, és ennek a mértékétől, arányaitól függ.
Az alkotmány 70/A. § (3) bekezdése arról szól, hogy akkor lehet ilyen különleges eszközöket alkalmazni, ha éppen a társadalmi esélyegyenlőség ezt így kívánja. Amikor Salamon képviselőtársam benyújtja ezt a javaslatot, akkor azt kellene bizonyítania, hogy valójában a fiatalok és a nyugdíjasok esetében ugyanaz a diszkrimináció érvényesül. Egyik javaslatában előírja, hogy alkotmányjogi ismeretekkel rendelkezzenek, a másik javaslatában, a nyugdíjasok esetében ezt nem írja elő, sőt a fiatalok esetében sem. Tehát nyilvánvaló, hogy itt a fiatalok esetében diszkrimináció nem érvényesül, hiszen egy ugyanolyan pályáról és annak egy szakaszáról van szó, ami a parlamenti képviselőknek a munkájához tartozik. A nyugdíjasok pedig ilyen módon diszkriminálva nincsenek.
Az az igazság, hogy első pillanatban, amikor ezt a javaslatot olvastam, plusz még a hozzá csatlakozó egyéb javaslatot, akkor én azt éreztem, hogy kifigurázni kívánja ezt a kezdeményezést, amely egyébként Európa jó néhány országában megvalósult. Nem tudom, ilyenkor, mint ahogy mi elmondtuk azt a tisztelt bizottságnak, hogy választójogi törvényben vagy alkotmányban az Európai Unió országai közül már négyben szabályozzák ezt - Belgium, Franciaország, Portugália, Spanyolország -, ha itt képviselőtársaim megtennék azt, hogy milyen nemzetközi példákat ismernek az Európai Unióban, ahol nyugdíjas- vagy fiatalkvóta lenne, ezzel meg tudnák könnyíteni a döntéshozatalát és a mérlegelését másoknak.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Salamon képviselő úr kért szót.
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Itt is elhangzott most Magyar Bálint szájából egy olyan jogi kifejezés, amely szerintem teljesen hibás, és nem lehet szó nélkül hagyni. Mert olyannal vádolja meg Magyar Bálint - lehet, hogy nem gondolta végig, és ez nem tudatos - az összes parlamenti pártot, ami indokolatlan. Tudniillik diszkriminációról nem lehet beszélni. Mi a diszkrimináció? Mármint negatív diszkrimináció, mert így értettem, így is gondolta nyilván a képviselő úr, hiszen negatív diszkrimináció kiküszöbölésére utalt a felszólalás. A negatív diszkrimináció az emberi méltóságot sértő megkülönböztetés. Azt állítani, hogy mondjuk, a parlament pártjai emberi méltóságot sértő megkülönböztetést alkalmaznak akkor, amikor a listákat összeállítják, hát nagyon durva vád! Ez annak az állítása, hogy tudatosan, azért, hogy sértsék az emberi méltóságot, vagy legalábbis ebbe belenyugodnak, mellőzik a hölgyeket a listák összeállításánál. Ami nem igaz. Még azzal az olcsó poénnal sem akarok élni, hogy lehet, hogy a kormánypártnál igaz, de nálunk biztosan nem - de szerintem sehol sem igaz.
Más dolog fogalmilag az esélyegyenlőtlenség. Az esélyegyenlőtlenség egy hátrányos helyzet, amely mögött nem feltétlenül negatív diszkrimináció, nem feltétlenül egy tudatos, emberi méltóságot sértő jogi megkülönböztetés áll. Az esélyegyenlőtlenséget lehet bizonyos lépésekkel, intézkedésekkel javítani, és akár még a kvóta is felmerülhet - én ezt elfogadom - mint egyfajta megoldás, de nem jó megoldás. De azért nem mindegy, hogy diszkrimináció kiküszöböléséről vagy esélyegyenlőtlenség oldásáról, csökkentéséről, megszüntetéséről beszélünk, mert az egyik esetben egy olyan gyakorlat megszüntetéséről volna szó, amely összeegyeztethetetlen a jogállammal. Tehát implicite azt állítja Magyar Bálint - lehet, hogy nem tudatosan -, hogy eddig egyik választás sem felelt meg a jogállamiság követelményeinek, mivelhogy diszkriminatív volt a listák összeállítása. Ez nem így van. Tehát az egyik fogalomhasználat ezt jelenti.
A másik fogalomhasználat pedig azt jelenti, hogy ilyen-olyan-amolyan történelmi okokból és a mai megítélés szerint indokolatlan beidegződésekből következően a hölgyek érvényesülése eleve hátrányosabb ezen a területen. Ez igaz, ezt én elfogadom. S még egyszer mondom, lehet, hogy ezzel a kvótával is lehet éppen elvileg javítani - én személy szerint úgy gondolom, hogy ez egy rossz eszköz. Fenntartásaim vannak. Bár a fenntartásaim nem olyan mértékűek, hogy magam is, abban az esetben, ha túltesszük magunkat ezen a fenntartáson, más tekintetben ezt ne tartanám alkalmazhatónak.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Ismét szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a részletes vita szakaszában vagyunk, nem az általános vita szakaszában.
Sándor Klára képviselő asszonyé a szó.
DR. SÁNDOR KLÁRA (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök úr. Csak röviden szeretném akkor én is megismételni azt, amit Salamon képviselő úrnak az általános vitában elmondtam (Derültség.) erre válaszképpen, mert nem mindenki hallotta az itt lévők közül, úgyhogy kénytelen vagyok ezt - már csak a jegyzőkönyv kedvéért is - megismételni.
Az a diszkrimináció, amelyről képviselő úr beszélt, az a diszkrimináció egyik formája. A teljes szociológiai és szociálpszichológiai szakirodalom ismeri a rejtett diszkriminációt. Amiről mi beszélünk, az egyrészt rejtett, másrészt nyílt diszkrimináció. És igenis, hadd mondjam én ezt nőként, sérti a nők emberi méltóságát az, hogyha nem kerülhetnek képességeiknek és tehetségüknek megfelelő szerepbe a rejtett, intézményesített diszkrimináció miatt.
Köszönöm szépen, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A határozathozatalra kerül sor. Az előterjesztők tehát nem támogatták a módosító indítványt. Megkérdezem, ki támogatja. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 3. pont Kuncze Gábor képviselő úr indítványa. Kérdezem az előterjesztőket.
DR. SÁNDOR KLÁRA (SZDSZ): Az indítvány technikai pontosítást tartalmaz, támogatjuk.
ELNÖK: Salamon képviselő úr kért szót.
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Nem egészen világos, hogy mi ez a javaslat, mert abban, hogy "valamelyik kiesett vagy azon előremozdult, a lista soron következő, vele megegyező nemű jelölt lép", ezt a "vagy azon előmozdult" fogalmat nem igazán értem. Csak a kiesést ismeri a választójogi törvény, az előmozdulás fogalmát nem ismeri.
A listán szereplő és eredetileg a parlamentbe be nem jutott személyek bejutása akkor merül fel, ha egy listáról szerzett mandátum megüresedik. Ez pedig úgy üresedik meg, hogy a mandátum megszűnik. A listáról ki lehet esni egyébként még a választások előtt, illetve ha a már parlamentbe jutott képviselő mandátuma megszűnik. Mind a két esetben van erre egy szabály. És ha elfogadjuk az előterjesztők megoldását, akkor legalábbis e tekintetben az előterjesztők megoldása önmagában is választ ad. Tehát ez a szabály véleményem szerint mindenképpen fölösleges.
ELNÖK: Répássy alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Megítélésem szerint a törvényjavaslat eredeti (3) bekezdésének utolsó mondata pontosan tartalmazta a helyzetet. Tehát nem szükséges még tovább, úgymond, pontosítani, mert az világos, hogy ha valamelyik jelölt a listáról kiesett, úgy folytatódik a mondat, hogy "helyére a listán soron következő, vele megegyező nemű jelölt lép". Ez tehát tulajdonképpen egy pontos szöveg, azt jelenti, hogy nem akármelyik jelölt lép a kiesett jelölt helyére, hanem azonos nemű jelölt lép.
Tehát szerintem nem szükséges ez a pontosítás.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni? (Nincs ilyen jelzés.) Úgy látom, hogy nem.
Az előterjesztők tehát támogatták. Kérdezem, hogy a bizottság támogatja-e. (Szavazás.) Nem látok jelentkezőt, illetve 1 támogató szavazat van; a bizottság nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 4. pontban Filló Pál, Török Zsolt és Jauernik István indítványa szerepel. Kérdezem az előterjesztőket.
DR. MAGYAR BÁLINT (SZDSZ): Nem támogatjuk, hasonló indokok miatt, mint a korábbiakban.
ELNÖK: Világos, köszönöm szépen. Az előterjesztők tehát nem támogatták. Kérdezem a bizottságot, a bizottság támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
Az 5. pontban Török Zsolt indítványa szerepel. Előterjesztők?
DR. SÁNDOR KLÁRA (SZDSZ): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztők nem támogatják. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 6. pontban szintén Török Zsolt indítványa szerepel. Előterjesztők?
DR. SÁNDOR KLÁRA (SZDSZ): A javaslat diszkriminál nők és férfiak között, diszkriminál nők és nők között, úgyhogy nem támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztők nem támogatják. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 7. pontban Salamon László és Lukács Tamás indítványa. Előterjesztők?
DR. SÁNDOR KLÁRA (SZDSZ): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Salamon képviselő úr kér szót.
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Ez a módosító javaslat két elemet is tartalmaz. Az egyik elem a nyugdíjasok, a fiatalok kvótája, illetőleg az alkotmányjogi szakértelmet jobban biztosító reprezentáció. Erről elmondtam a korábbi felszólalás során az álláspontunkat, ezt nem kívánom megismételni.
Van azonban egy további eleme a javaslatnak a közös lista állításának esetére. Az a véleményünk, hogy a közös lista állítását a kvótarendszer merev alkalmazása ellehetetlenítheti, és ez nyilván nem lehet az előterjesztők célja sem. A plenáris ülésen is egy példán világítottam meg, és engedjék meg, hogy itt is elmondjam. Mi van akkor, ha - hipotetikusan mondom - az MSZP és az SZDSZ a jelenlegi pártelnökök mellett közös listát akar állítani? Ugyebár akkor nem lehetséges, hogy a két pártelnök egymást kövesse a listán. Pedig a politikai módi, a szokás, a kérlelhetetlen politikai logika azt kívánja, ha két párt közös listát állít, hogy az egyik pártelnök áll a lista első helyén, a másik pártelnök pedig a lista második helyén, feltételezve, hogy a pártelnök olyan valaki, aki a parlamenti politikai életben részt kíván venni. Ez is feltételezhető; a jelen példában mind Gyurcsány Ferenc, mind Kóka János parlamenti képviselők. Ha előírás van arra nézve, hogy a lista első helyén lévő és a második helyén lévő nemének el kell egymástól térnie, akkor ez vagy meghiúsítja a közös listát, vagy csak komolytalan tréfálkozás irányú ötleteket szabadíthat fel ennek a feloldása, amibe nem szeretnék belebocsátkozni.
Hozzá kell tennem, hogy egyébként a listaállításban - általánosságban is - kifejeződik minden párt politikai programjához kapcsolt személyi politikája is. Különösen nagy figyelmet kíván, és nem is olyan egyszerű dolog, ha két pártnak a programját és egyben ehhez kapcsolódó és ezt tükröző személyi politikáját kell megjeleníteni. Tehát úgy gondoljuk, nagyon megfontolandó, hogy ha áttérünk a kvótarendszerre, akkor ezt a kvótarendszert a közös listák esetére is mereven alkalmazzuk. Nem azt mondom, hogy zárjuk ki ezt a lehetőséget, csupán arra a megoldásra teszünk javaslatot, hogy itt adott esetben legyen lehetőségük a közös listát állító pártoknak, illetőleg jelölőszervezeteknek a kvótarendelkezésektől eltérő megállapodásra közös lista összeállítása esetén.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki ehhez az indítványhoz hozzászólni? (Nincs ilyen jelzés.) Ha nem, akkor átadom az elnöklést Hankó Faragó alelnök úrnak, mert szeretnék hozzászólni.
(Az ülés vezetését dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ), a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Elnök úr, öné a szó.
DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP): Köszönöm szépen, csak egy mondat. Azon kívül, hogy az egész módosító indítvánnyal nem értek egyet, de egy momentumára szeretnék feltétlenül reagálni. A legrosszabb magyar közjogi hagyományok egyikét kívánja felújítani az indítvány: a műveltségi cenzust. Ezzel elvi, politikai és alkotmányos okokból nem tudunk egyetérteni, tehát nem támogatjuk a módosító indítványt.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Ki kíván hozzászólni? (Nincs ilyen jelzés.) Amennyiben hozzászóló nincs, visszaadom az elnöklést.
(Az ülés vezetését dr. Avarkeszi Dezső (MSZP), a bizottság elnöke veszi át.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tehát az előterjesztők nem támogatják a módosító indítványt. Ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 8. pontban Frankné Kovács Szilvia indítványa szerepel. Kérdezem az előterjesztőket.
DR. SÁNDOR KLÁRA (SZDSZ): A javaslat nem hozná létre, nem garantálná még azt a helyzetet sem, ami most jelenleg van. Ha kiszámoljuk, adott esetben még 10 százalékos képviseletet sem garantál az alulreprezentált nemnek. Nem tudjuk támogatni.
ELNÖK: Répássy alelnök úr?
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Bizottság! A módosító indítvány lényege - legalábbis ahogy én a magunk számára megpróbálom lefordítani - az, hogy a női kvóta fokozatosan kerüljön bevezetésre, mégpedig három egymást követő választás tekintetében. Ezt a magunk részéről támogatni tudjuk. De ebben a formájában ez a módosító indítvány nem elég pontos, tehát mindenképpen pontosítani kellene.
És az is igaz, amit az előterjesztők mondanak, hogy már az első választáson azt garantálni kellene, hogy emelkedhessen a nők aránya az Országgyűlésben. Tehát adott esetben, mondjuk, az első választáson az egynegyedes kvóta, a másodikon az egyharmados, végül pedig az egykettedes kvóta bevezetése oldhatja meg ezt a helyzetet.
Szerencsésebb lenne egyébként, ha a módosító indítvány (4) és (5) bekezdését külön kezelnénk, mert az (5) bekezdés komolyabb problémákat vet föl. Egyrészt szeretném megjegyezni, hogy nem minden esetben lehet a kvótát biztosítani, mert az Országgyűlés által választott tisztségek esetén van olyan tisztség, amiből csak egy van; azt például nehéz kvótarendszerben szétosztani. Másrészt pedig a pártok saját alapszabályaira vonatkozó rendelkezést itt a választási törvényben nem lehet megtenni. Ha tehát ilyen szabályt akarnánk bevezetni, akkor azt valószínűleg a párttörvényben vagy az egyesülési törvényben kellene megtenni.
Azt mondom tehát, hogy ez a része egyáltalán nem támogatható. A fokozatos bevezetést pedig azokkal a fenntartásokkal, amelyeket elmondtam, tudjuk támogatni, de ezt a szövegszerű módosító indítványt így nem tudjuk támogatni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Magyar Bálint képviselő úr!
DR. MAGYAR BÁLINT (SZDSZ): A kvótát, ha megnézzük néhány európai ország választójogi törvényét, ott vezették be, ahol a jelenlegi magyarországi női képviseleti aránynak a másfél-kétszerese volt található a parlamentekben. Azt a szintet ítélték elégtelennek ezekben az európai országokban.
Ez a javaslat gyakorlatilag abba a magyar hagyományba illeszkedik, hogy csináljunk úgy, mint ha tennénk valamit - reméljük, nem történik semmi. Ez a javaslat valójában arra a klasszikus viccre rímel, hogy "csak a szégyen", vagyis hogy pénz nem jár a kitüntetéssel, csak a szégyen. Itt is csak a kvóta kerül bevezetésre, de valójában a nők döntéshozatali pozícióin ez a dolog nem változtat semmit. Fogalmazhatnék úgy is, hogy a parlamenti képviselők jóindulatára apellál, és úgy gondolja, hogy mire ők, a férfiak kiöregednek ebből a szakmából, akkor talán beengedik a nőket is majd, hiszen ők már nem lesznek talán itt. (Moraj, közbeszólások az MSZP-képviselők részéről.) Lehet, hogy ez néhány képviselőtársamra nem igaz, mert még hosszabb karrier áll előtte, de a jelentős részére bizonyára igaz.
Ezért határozottan nem támogatjuk ezt a javaslatot, hiszen ez a javaslat pusztán azt jelentené, hogy az első választásokon, ahogy Sándor Klára említette, akár kevesebb is lehet a nők aránya, nemhogy több. Most ahhoz, hogy 1-2 százalékkal emelkedjen a nők aránya, persze kvóta nem kell. Ahhoz kell, ha a politikai elit komolyan veszi ezt a problémát, és úgy gondolja, hogy ezen változtatni akar.
A mi javaslatunk fokozatos bevezetést jelent. Mert az 50 százalékos képviseleti arány a pártlistákon 25-33 százalék közötti eredményt hozna a parlamenti választásokon. Lehetett volna ennél radikálisabb javaslattal is élni; mindenütt, ahol megszavazták európai országokban ezt, az Európai Unió is, 40 százalékos részarányt tart mértékadónak eredményében; nem a pártlistákon, hanem eredményében, azt tekinti a nemek kiegyensúlyozott képviseletének. Ha mi beadtunk volna egy olyan javaslatot, amely azt mondja ki, hogy tekintetbe véve az egyéni képviselői körzetben megválasztottakat, az egyes pártok a listájukról csak az ellenkező neműekből, akikből kevesebb van, addig hívhatnának be, amíg a 40 százalékot el nem érik, az egy radikálisabb javaslat lett volna. A mi javaslatunk egy fokozatos javaslat, mert lényegében az 50 százalékos pártlistás képviselettel csak, ahogy említettem, egy 25-33 százalékos képviseletet lehet elérni.
ELNÖK: Kovács Szilvia képviselő asszony!
FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Mint a javaslat előterjesztője, engedjenek meg egypár kiegészítést, illetve pontosítást.
A fokozatos bevezetésről az általános vitában szóltam, úgy gondoltam, annak az indokoltságról. Természetesen nem gondolom azt, hogy nem kellene még cizellálni ezeken a szabályokon, erre alkalmat és lehetőséget adnak a kapcsolódó módosító indítványok. Éppen ezért kérem a tisztelt bizottságot, hogy támogassák a módosító javaslatokat.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Répássy alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Csak nagyon röviden szeretnék Magyar Bálint előterjesztő véleményére vagy álláspontjára reagálni.
Először is szerintem egyáltalán nem látszatintézkedés az, hogy egy bizonyos meghatározott időtávon belül a női kvóta 50 százalékos mértékben bevezetésre kerül.
Másrészt annak, hogy az egyéni választókerületekben ezt nem vezetjük be, más választójogi megfontolásai vannak. Úgyhogy hiába adtak volna be ilyen javaslatot, szerintem azt önökön kívül egyetlen párt sem támogatta volna. Az egyéni választókerületekben elég nehéz a női kvótát biztosítani.
Ezenkívül kérem a módosító javaslat előterjesztőjét, hogy úgy fogalmazza meg, hogy ne dátumszerűen határozza meg a választásokat, hanem hogy a soron következő általános választásokon érvényesüljön.
S még egy kérdésem van, ezt pedig a javaslat előterjesztőitől kérdezem. Már nem emlékszem pontosan a szabályokra, de azt tudom, hogy az önkormányzati választásokra is vonatkozik ez a listaarány. Igen ám, de van egy speciális lista, az úgynevezett kislista, ahol ugyebár nem pártlisták vannak, hanem a jelölteket listára veszik, és a listán jelölhetik meg a választópolgárok, hogy kire szavaznak. Az tehát tulajdonképpen nem egy igazi lista, arra tehát speciális szabályt kell alkotni. Ugyanis itt egyrészt nem fogják tudni érvényesíteni a kvótát, másrészt pedig az teljesen egyértelmű, hogy akkor abszolút a választópolgárokra van bízva, hogy a listán szereplő jelöltek közül férfit vagy nőt választanak-e. Én azt is el tudom fogadni, hogy ez maradjon úgy, mint ahogyan az egyéni mandátumok esetén, mint ahogy az egyéni kerületeknél sem lehet ezt meghatározni, hogy a pártok kit állítanak. A kislistás választásoknál egyébként tipikusan nem pártok állítanak jelölteket, hanem általában független jelölteket vesznek listára, ott tehát ilyenfajta megkötést nem is lehet alkalmazni. Úgyhogy kérem, hogy ezt a részét még mindenképpen pontosítsuk a törvényjavaslatnak, ahol a kislistára vonatkozó szabályok vannak.
ELNÖK: Salamon képviselő úr kér szót.
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Amit Répássy képviselőtársam utoljára mondott, ehhez azt tenném hozzá, hogy a kislistás választás nem is arányos választás (Dr. Répássy Róbert: Hát persze.), hanem többségi rendszerű választás. Az önkormányzati választásokon a kislistás választás relatív többségű választást jelent, tehát azok a technikai értelemben lajstromba vett képviselőjelöltek, akik a legtöbb szavazatot kapják, szereznek mandátumot. Tehát ez nem egy listás választás, valóban, ahogy képviselő úr mondta, de nem is arányos választás.
Ami Frankné dr. Kovács Szilvia képviselő asszony módosító javaslatát illeti, bennem vannak erős kérdőjelek ezzel a megoldással kapcsolatban, a következők okán. A képviselő asszony azzal indokolta a javaslatát, hogy ma még nem vagyunk felkészülve a törvényjavaslatban foglalt kvótamértékre, a hölgyeket, a női nemet föl kell készíteni erre a szerepvállalásra, és mintegy megelőlegezte azt, hogy ez körülbelül milyen ütemben fog bekövetkezni. Én erre azt tudom mondani, hogy ha és amennyiben az az aggály megalapozott, hogy ma még az előterjesztők szerinti mértékű kvóta bevezetésének a feltételei nem érettek, akkor azt bizony előre megmondani, hogy mikor és milyen mértékben fog ez megváltozni, ez pusztán a jóslások világába tartozó dolog. Úgy gondolom tehát, hogy a javaslat a jövőre nézve tett ütemezést illetően semmiféle megalapozott adaton, megfontoláson nem alapul.
Nem tudom elhallgatni azt az érzésemet, hogy én sokkal inkább úgy gondolom, e mögött a javaslat mögött az a megfontolás áll, hogy az előterjesztők szerinti kvótát lehetetlennek tartja az előterjesztő megvalósítani, de hogy a dolog - hogy így mondjam - kommunikációs szempontból is kezelhető legyen, akkor most mondjuk azt, hogy egy ilyen alacsony kvótát valósítunk meg, aztán hogy mi lesz a következő országgyűlési választásokon, az úgysem a mi gondunk.
Én ezzel a szemlélettel sem tudok természetesen azonosulni, úgyhogy az említett fenntartások okán én ezt a módosító javaslatot nem tudom támogatni.
ELNÖK: Ismét szeretném felhívni a figyelmet, hogy a részletes vita szakaszában vagyunk. Kérem, hogy ne az érzéseinkről meg az elképzeléseinkről beszéljünk, hanem az előttünk levő módosító indítványról, és természetesen mindenkinek szót fogok adni. Kovács Szilvia, Wiener György, Hajdu Attila kért szót.
Kovács Szilvia!
FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Salamon László képviselőtársam előbb elmondott kommentárjához szeretnék hozzáfűzni egy-két gondolatot.
Képviselő úr igazán nincs abban a helyzetben, hogy tudhatná, hogy engem milyen szemléleti okok vezettek ennek a módosító javaslatnak a megírásában. Nem ez vezetett, képviselő úr. Pusztán megnéztem a statisztikát, és a következőket sikerült megállapítanom. A Fideszből 7,8 százalék a nők részvétele ma a parlamentben, az MDF-nél 9,1 százalék (Derültség.), a KDNP-nél 8,7 százalék, az MSZP 13,2 százalék, az SZDSZ pedig 11 százalék körüli. (Közbeszólásra:) 13? Jó, akkor már 15, bocsánat. Tehát úgy gondolom, ezek az adatok mutatják, mely okok vezettek engem arra, hogy ezt a módosító javaslatot elkészítsem.
Egyébként én úgy gondolom, nemcsak a hölgyeket kell felkészíteni a politikai szerepvállalásra, hanem a társadalom tagjait is. És én úgy hiszem, ez társadalmi tudat kérdése, és habár nem vagyok szociológus, de úgy gondolom, hogy az emberek tudatformálásában a pártoknak, a politikának és a törvényalkotásnak megvannak a maga feladatai. S ez az eszköz az, ami szerintem segítheti ennek a kedvező, egyébként mindnyájunk által kedvezőnek tartott folyamatnak a befolyásolását.
Köszönöm.
ELNÖK: Wiener György képviselő úr!
DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tisztelt Előterjesztők! Én kizárólag Salamon László felvetésére reagálnék, és figyelembe véve elnök úr felvetését, igen röviden.
Egybehangzóan azzal, amit előttem szóló képviselőtársam mondott, szerintem nem a nők nincsenek felkészülve erre a politikai szerepre, hanem a magyar társadalom konzervatív része ezt még nem nagyon bírja elviselni. Ez látszik a mostani vitában is.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Hajdu Attila képviselő úr!
DR. HAJDU ATTILA (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Én nem tudtam volna ilyen jól elmondani, mint ahogy Wiener képviselő úr elmondta ezt az álláspontot.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Sándor Klára képviselő asszony!
DR. SÁNDOR KLÁRA (SZDSZ): Szeretném megvédeni a magyar társadalmat, beleértve a konzervatív részét is. A magyar politikai elit csak kullog a magyar társadalom mögött, beleértve annak konzervatív részét is. A javaslatnak jelenleg 62 százalékos a támogatottsága, pártoktól független megoszlásban.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az előterjesztők tehát nem támogatták a módosító indítványt. Kérdezem, ki támogatja. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 9. indítvány következik, összefüggésben a 11., 13. és 16. indítvánnyal. Kérdezem az előterjesztőket, egyetértenek-e vele.
DR. SÁNDOR KLÁRA (SZDSZ): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztők nem támogatják. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 10. pont Frankné Kovács Szilvia indítványa, összefüggésben a 12., 14. és 17. pontokkal. Kérdezem az előterjesztőket.
DR. SÁNDOR KLÁRA (SZDSZ): Ugyanez vonatkozik erre az esetre, mint amit az előbb Répássy képviselő úr mondott. Mi azonosnak ítéljük a két szó jelentését, tehát nem támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztők tehát nem támogatják. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 18. indítvány következik, mert a többit már elbíráltuk, Frankné Kovács Szilvia indítványa. Kérdezem az előterjesztőket.
DR. SÁNDOR KLÁRA (SZDSZ): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nagy többséggel támogatja.
A 19. pont Frankné Kovács Szilvia indítványa. Kérdezem az előterjesztőket.
DR. SÁNDOR KLÁRA (SZDSZ): Az előterjesztő nem támogatja.
ELNÖK: Bocsánat, ez itt a "lét"-"lép", ha jól látom.
DR. SÁNDOR KLÁRA (SZDSZ): Bocsánat, ezt természetesen az előterjesztő támogatja.
ELNÖK: Köszönöm szépen, tehát az előterjesztő támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 20. pont Kuncze Gábor képviselő úr indítványa. Kérdezem az előterjesztőket.
DR. SÁNDOR KLÁRA (SZDSZ): Az előzőhöz hasonló okok miatt támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
Elnézést a 15. pontot még nem bíráltuk el, a 15. és a 21. pont összefüggésben áll egymással, Kuncze Gábor indítványa. Kérdezem az előterjesztőket.
DR. SÁNDOR KLÁRA (SZDSZ): Ez az a pont, amely az imént Répássy képviselő úr által említett kislistákat érinti. Támogatjuk, mert egyszerűsíti a választást.
ELNÖK: Az előterjesztő tehát támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
Köszönöm szépen. A végére értünk, köszönöm szépen a segítségüket.
Soron következik az eredeti 1. napirendi pontunk tárgyalása: az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, melyet T/4096. számon kaptunk kézhez. Az általános vitára kerül sor, első helyen kijelölt bizottságként.
Kérem az előterjesztő képviselőit, hogy nevük és beosztásuk jelzése után röviden mondják el szóbeli kiegészítésüket. Köszönöm szépen.
Dr. Stauber Péter (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. STAUBER PÉTER (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Stauber Péter vagyok, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium főosztályvezető-helyettese. Bemutatom kolléganőmet, dr. Szabó Adriennt, aki a törvényjavaslatot gondozta.
Röviden szeretném ismertetni a törvényjavaslatot. Lényegében arról van szó, hogy különböző nemzetközi és uniós felmérések alapján megállapítást nyert, hogy a közös kül- és biztonságpolitika keretében az Európai Unió Tanácsa által rendeleti formában 2001 óta számos esetben elrendelt adminisztratív úgynevezett vagyonbefagyasztást a magyar jog nem tudja maradéktalanul a hatályos jogintézmények között kezelni. Ezért alapos előkészítés után egy új jogintézményt kíván a törvényjavaslat létrehozni a meglévő analógiákra építve. Ezek a büntetőeljárás keretében alkalmazott zárlat, illetve biztosítási intézkedés, tehát ennek az analógiájára hoznánk létre egy új eljárást, bíróságra delegálva azt a hatáskört természetesen, hogy ezt a fajta adminisztratív zárlatot elrendelhesse, és ennek révén reményeink szerint a magyar jog képessé válik az uniós kötelezettségvállalások maradéktalan végrehajtására. A szükséges jogbiztosítékokat az eljárásba beépítettük.
Kérjük a tisztelt bizottság támogatását. Természetesen bármilyen kérdésre megpróbálunk válaszolni legjobb tudásunk szerint.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a bizottságot, ki kíván hozzászólni. Hankó Faragó alelnök úr!
Kérdések, észrevételek, válaszok
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A javaslat benyújtásának indokai világosak és egyértelműek. Az, hogy a közösségi jognak közvetlen hatálya mit jelent, a közvetlen alkalmazhatósága mit jelent, ebben a tekintetben is a javaslat világos.
Ami számomra nem derült ki, az két dolog volt. Lehet, hogy csak azért, mert figyelmetlen voltam, de számomra nem teljesen világos, hogy ez a bizonyos zár alá vétel vagy vagyonbefagyasztás - az indokolás használja ezt a kifejezést is - a birtoklás, használat és rendelkezés tekintetében mely jogosultságot hogyan érinti. Mert én azt gondolom, hogy ez nem biztos, hogy kiderül a javaslatból.
Szintén problémát jelenthet esetleg az, hogy mi történik akkor, ha megalapozatlanul történik ez az intézkedés, kártalanítás milyen módon jár az érintettnek. Mert igen-igen komoly károkat okozhat az, ha valakinek a vagyonát ilyen módon befagyasztják. Tehát erre vonatkozóan milyen rendelkezések fognak hatályba lépni, vagy jelenleg milyen rendelkezések vannak, ami esetleg a figyelmemet elkerülte?
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Hajdu Attila képviselő úr!
DR. HAJDU ATTILA (MSZP): Köszönöm. Hasonló jellegű kérdésem van. Amikor vagyonzárolás esetén a cégbíróság - ez szerepel a tervezetben - felfüggeszti a cég tevékenységét, a cég tevékenységének felfüggesztése miatti, illetve az ez alatt bekövetkezett vagyoni és egyéb következményeket aztán majd később hogyan próbálja vagy hogyan tervezi a rendszer kezelni? Mert ez nem derül ki.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Más jelentkezőt nem látok, úgyhogy kérem, válaszoljanak a feltett kérdésekre.
DR. STAUBER PÉTER (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Itt lényegében az általános szabályokat tudnám felhívni. A Hankó Faragó alelnök úr által említett esetben az államigazgatási jogkörben okozott kár fogalmát eddig is ismerte a magyar jog, tehát ezeket az általános szabályokat véljük ez esetben is alkalmazhatónak.
Konkrét részletszabályok azért nincsenek a törvénytervezetben, hiszen a szóba jöhető esetek köre gyakorlatilag áttekinthetetlenül nagy. Tehát hogy a konkrét élethelyzetekben milyen vagyontárgyak, illetve pénzügyi eszközök esnek zárolás alá, ezt előre megmondani nem lehet. Viszont a konkrét hatáskör a bírósági végrehajtóhoz kerül, tehát minden egyes vagyontárgyhoz a Vht.-ban a jelenlegi szabályok megmondják, hogy melyik vagyontárgyra, vagyontárgyak körére milyen végrehajtási szabályok az irányadók. Ezért nem véltük szükségesnek ebben a törvénytervezetben ezt részletesebben kibontani, mivel itt a törvénytervezet nagyon szorosan kapcsolódik a Vht. rendszeréhez.
Ugyanezt tudnám mondani képviselő úrnak is, hogy a cég működésének felfüggesztése olyan szabály, amely egyébként a hatályos cégtörvényben is 2006 eleje óta benne van. Ezt pusztán terminológiai pontosítások okából minimálisan módosítja a jelen javaslat. Tehát itt a fennálló rendszert gyakorlatilag érdemi változtatás nélkül átemeljük ebbe a törvénytervezetbe, vagyis itt is az államigazgatási jogkörben okozott kárra tudnék hivatkozni.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen. A határozathozatal következik. Kérem, aki általános vitára alkalmasnak találja a törvényjavaslatot, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság nagy többséggel általános vitára alkalmasnak tartotta.
Köszönöm szépen megértésüket és segítségüket.
Soron következik a 2. napirendi pont tárgyalása: egyes iparjogvédelmi törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, melyet T/4180. számon kaptunk kézhez. Az általános vitára kerül sor, első helyen kijelölt bizottságként tárgyaljuk.
Kérem az előterjesztő képviselőit, hogy nevük és beosztásuk jelzése után mondják el szóbeli kiegészítésüket.
Dr. Várhelyi Olivér (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. VÁRHELYI OLIVÉR (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Várhelyi Olivér vagyok, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium főosztályvezetője. Kollégám Kiss Marietta, a Magyar Szabadalmi Hivatal főosztályvezetője.
A törvényjavaslat kis terjedelmű módosítást tartalmaz, és alapvetően két, a törvényjavaslattal párhuzamosan futó nemzetközi szerződés kihirdetésével összefüggő belső jogi kiigazításokat hivatott elvégezni. A két nemzetközi szerződés az európai szabadalmi egyezmény 2000-ben megállapított, úgynevezett felülvizsgált szövege, míg a másik a szabadalmi jogi szerződés.
A módosítással tulajdonképpen ezeknek a szerződéseknek a tartalmát vesszük át a belső jogba, pontosan azért, hogy ezek a szerződések Magyarországon maradéktalanul alkalmazhatók legyenek.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem, ki kíván hozzászólni. (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok hozzászólást.
A határozathozatal előtt szeretném jelezni, hogy Kerényi János helyettesíti Dorkota Lajost.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Kérdezem, ki az, aki általános vitára alkalmasnak tartja a törvényjavaslatot. (Szavazás.) A bizottság nagy többséggel általános vitára alkalmasnak tartotta.
Köszönöm szépen a segítségüket.
Soron következik a 3. napirendi pont tárgyalása: a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló törvényjavaslat, melyet T/4179. számon kaptunk kézhez. Az általános vitára kerül sor, első helyen kijelölt bizottságként tárgyaljuk.
Kérem az előterjesztő képviselőjét, hogy nevének és beosztásának jelzése után mondja el szóbeli kiegészítését.
Dr. Nagy Gabriella (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. NAGY GABRIELLA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Jó napot kívánok! Nagy Gabriella vagyok, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium tanácsosa. Csak néhány pontot szeretnék kiemelni.
A törvényjavaslat alapvetően a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló 2005/56/EK irányelv átültetését hajtja végre, amelynek a határideje ez év december 15-én lejár.
Szeretném hangsúlyozni, hogy maga az irányelv jelentős előrelépést jelent a tőke szabad áramlása, illetve a vállalkozások mobilitásának elősegítésében. A törvényjavaslat alapvetően az irányelv rendelkezéseit követi, az irányelv ugyanis csak egy érdemi kérdésben engedett mérlegelési jogkört a tagállamoknak, miszerint a szövetkezeteket ki lehetett volna zárni a határokon átnyúló egyesülés hatálya alól. Ezzel a lehetőséggel nem éltünk, így a kft.-k és az rt.-k mellett a szövetkezetek is részt vehetnek határokon átnyúló egyesülésben.
Egyébként nem volt indoka a hazai hatályos anyagi, illetve eljárásjogi szabályoktól való eltérésnek, így a Gt. és a Ctv. megfelelő szabályai tudnak érvényesülni, és csak a speciális szabályokat rendeztük a törvényjavaslatban.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem, ki kíván hozzászólni. Simon Gábor képviselő úr!
DR. SIMON GÁBOR (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Csak nagyon röviden, hiszen az előterjesztő utalt arra, hogy a 2005. november 25-én kihirdetett irányelv képezi az alapját ennek a törvényjavaslatnak.
Azt gondolom, hogy általános vita kapcsán három dolgot kell megvizsgálnunk: ilyen a szükségszerűség kérdése, amire nem is kell utalni, hiszen egy közösségi irányelv alapján kell jogszabályt alkotnunk. Ráadásul határidőt is szabtak, ez 2007. december 15. napja. E törvényjavaslat által ennek meg tudunk felelni.
A második kérdéskör, amire utalni kell, hogy az irányelvnek megfelel-e az a szabályozás, amelyet a kormány benyújtott. A magam részéről úgy ítélem meg, hogy megfelel az európai szabályozásnak.
A harmadik kérdéskör pedig az, hogy a törvényjavaslat az európai szabályozást figyelembe véve az egyszerűség és az alkalmazhatóság követelményének mennyire felel meg. Véleményem szerint a törvény felépítése és szabályrendszere viszonylag egyszerűnek mondható; alkalmazhatósága és alkalmazása megítélésem szerint a jövőben komoly zavarokat nem fog okozni. Bár természetesen arra is utalni kell, hogy mint újfajta szabályozásra a magyar jogrendszerben, az elején biztos, hogy fel kell rá rendesen készülni.
Mindezekkel együtt azt gondolom, hogy az általános vitában ez a három fontos szempont érvényesül. Így a magam részéről, és talán azt mondhatom, az MSZP-frakció részéről is a javaslatot támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni? (Nincs ilyen jelzés.) Nem.
Megkérdezem az előterjesztőt, kíván-e reagálni. (Jelzésre:) Nem.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Akkor a határozathozatal következik. Kérem, aki általános vitára alkalmasnak tartja a törvényjavaslatot, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) A bizottság egyhangú szavazással általános vitára alkalmasnak tartotta a javaslatot.
Köszönöm szépen.
Soron következik az egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat, melyet T/3892. számon kaptunk kézhez; bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatására kerül sor.
Először az 1. számú javaslatról kell döntenünk, összefüggésben a 6., 7., 90., 91. és 103. számú módosító javaslattal; ezek a költségvetési bizottság javaslatai.
Kérem az előterjesztő képviselőjét, hogy nevének és beosztásának jelzése után tájékoztasson minket arról, hogy az előterjesztő egyetért-e ezekkel a módosító indítványokkal.
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Jó napot kívánok! Szatmári László vagyok, a Pénzügyminisztérium főosztályvezető-helyettese.
Az 1. ponttal a kormány egyetért.
ELNÖK: És az összefüggő pontokkal is ezek szerint.
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Igen, természetesen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az előterjesztő tehát egyetért vele. Kérdezem a bizottságot. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A következő, amiről döntenünk kell, a 3. pont, összefüggésben a 4., 8., 92., 120., 121. és 122. pontokkal; szintén a költségvetési bizottság javaslatai. Kérdezem az előterjesztőt.
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: Az előterjesztő tehát egyetért vele. Kérdezem a bizottságot. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 13. pont következik, összefüggésben a 83., 93. és 111. pontokkal; a költségvetési bizottság javaslatairól van szó. Kérdezem az előterjesztőt.
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány ezeket is támogatja. Kérdezem a bizottságot. (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 27. pont következik, a költségvetési bizottság javaslata, összefüggésben a 30. ponttal. Kérdezem az előterjesztő képviselőjét.
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
Következik a 33. pont, összefüggésben a 34., 35., 36., 37., 97. és 105. pontokkal, Tukacs István, Jauernik István és Tóth József indítványa. Kérdezem az előterjesztőt.
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja. Kérdezem a bizottságot. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
Soron következik a 38. javaslat, összefüggésben a 40. és 42. ponttal, Szatmáry Kristóf indítványa. Kérdezem az előterjesztőt.
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 39. pont következik, összefüggésben a 41. és 43. ponttal, a költségvetési bizottság indítványa. Kérdezem az előterjesztőt.
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 44. indítvány a költségvetési bizottság javaslata. Kérdezem az előterjesztőt.
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 64. sorszámú javaslat következik, összefüggésben a 66., 71., 73., 74., 75. és 116. pontokkal, a gazdasági bizottság javaslata. Kérdezem az előterjesztőt.
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 65. pont következik, összefüggésben a 69. ponttal, a gazdasági bizottság indítványa. Kérdezem az előterjesztőt.
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 70. pont a gazdasági bizottság indítványa. Előterjesztő?
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 72. pont a gazdasági bizottság indítványa. Előterjesztő?
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 77. pont a költségvetési bizottság indítványa. Előterjesztő?
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 81. pont következik, összefüggésben a 82. és 89. pontokkal, a költségvetési bizottság indítványa. Előterjesztő?
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 98. pont következik, összefüggésben a 99. és 106. indítvánnyal, Hankó Faragó képviselő úr indítványa. Kérdezem az előterjesztőt.
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 114. pont szintén Hankó Faragó képviselő úr indítványa. Kérdezem az előterjesztőt.
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
Hankó Faragó alelnök úr kezdeményezi, hogy tárgyaljunk meg még más ajánlási pontokban szereplő indítványt is.
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök úr. Egy olyan javaslat mindenképpen van véleményem szerint, amely a bizottságunk hatáskörébe tartozik, ez a kiegészítő ajánlás 28. pontjában szereplő, költségvetési bizottsági javaslat. Ennek a lényege az, hogy a vám- és pénzügyőrség az intézkedése során általa készített hang-, kép- és egyéb felvételeket, adatrögzítőkön hozzá jutott információkat a hatáskörébe tartozó közigazgatási eljárás során felhasználhatja. Én ezt egyrészt a bizottságunk hatáskörébe tartozó javaslatnak gondolom, másrészt pedig rendkívül aggályosnak. Nem tudok vele egyetérteni, és kíváncsi lennék a kormány álláspontjára.
Csak segítségképpen annyit szeretnék mondani, hogy amikor én ezt fölvetettem a költségvetési bizottságban, ott a Pénzügyminisztérium képviselője azt mondta, hogy azért is nagyon jó ez a javaslat, mert majd a határjel-rongálásos cselekmények kapcsán megfelelő dokumentáció fog rendelkezésre állni. Én nem tudok olyan ügyről, hogy Magyarországon határjelrongálás miatt eljárás indult volna. Ő konkrétan ezt a példát hozta föl; arra nem tudott választ adni, hogy hány ilyen bűncselekmény miatt indítottak eljárást - én nem tudok ilyenről. Ha volt is ilyen az elmúlt tíz évben, akkor lehetett, mondjuk, maximum öt darab.
Érdekelne, hogy mi a valódi szándék ezzel a javaslattal. Néhányan sejtjük, de szeretném, ha ki is mondanák.
ELNÖK: Elnézést kérek, alelnök úr, azt szeretném kérdezni, hogy a költségvetési bizottság módosító javaslatára vonatkoznak-e az aggályai, vagy a törvényjavaslat eredeti 110. §-ára.
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Is-is, mindkettőre.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérem az előterjesztő képviselőit, hogy reagáljanak a felvetésre.
TOLNAINÉ DR. TÓTH VERONIKA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen a szót. Én Tolnainé dr. Tóth Veronika vagyok, a Pénzügyminisztérium vámosztályának vezetője.
A módosító indítványt azért támogatjuk, önmagába a törvényjavaslatba is azért került bele ez a szabályozás, mert a csatlakozás előtti jogszabályokban is szerepelt, de a csatlakozás előtt közvetlenül megalkotott, mostani nemzeti vámtörvényben nincs benne. Viszont ugyanazon okok miatt, amelyeket Hankó Faragó úr kérdésként tett föl, hogy ez valóban fontos-e: valóban fontos. A Schengen-alapból beszerzésre kerültek olyan térfigyelő kamerák, amelyek alapvetően a külső határokon vannak fölszerelve. Ezeknek a térfigyelő kameráknak a kép- és hangfelvételét szeretnénk alkalmazni valóban közigazgatási eljárásban is, abban az esetben, amikor vámellenőrzés során vitatja az ügyfél, hogy mondjuk, az a csomag, amelyet kipakoltattak a pénzügyőrök, valóban az övé-e. És valóban, arra is föl szeretnénk használni, hogyha határjelrongálás miatt szabálysértési vagy büntetőeljárás indul.
Nem tudjuk megmondani, hogy ez a gyakorlatban hány esetet jelent. Én azt gondolom, ahhoz, hogy egy esetben is jogszerűen lehessen ezeket fölhasználni, a jelenlegi adatvédelmi szabályok szerint feltétlenül kell vámtörvényi szabályozás is ehhez a kérdéshez, akkor is, ha ez csak egy esetben fordult elő vagy fordul elő a jövőben, vagy tömegesen. És különösen amiatt, mert az adatvédelmi szabályozás törvényi felhatalmazáshoz köti azt, hogy bárkinek az adatát, illetve képét, hangját rögzíteni lehessen és azt később felhasználni.
Úgy gondolom, hogy a költségvetési bizottság javaslata csak pontosítja a törvényjavaslatba eredetileg is ilyen szándékkal betett szöveget, ezért szeretnénk ezt a továbbiakban is támogatni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni? (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok jelentkezőt.
Az előterjesztő tehát támogatja a módosító indítványt. Kérdezem a bizottságot. (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
Van-e még olyan indítvány, amelyet el kellene bírálnunk? (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok jelentkezőt.
Köszönöm szépen a segítségüket. A napirendi pont tárgyalását lezárom.
Soron következik az 5. napirendi pont: a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényjavaslat, melyet T/4010. számon kaptunk kézhez; a kapcsolódó módosító javaslatok megvitatására kerül sor. Az ajánlás tervezete kilenc pontból áll.
Az 1. pontban Hankó Faragó Miklós képviselő úr indítványa szerepel, ez összefügg a 2., 6. és 8. pontokkal. Kérem az előterjesztő képviselőit, hogy nevük és beosztásuk jelzése után tájékoztassanak minket arról, hogy az előterjesztő egyetért-e ezekkel a pontokkal.
KLOKNICER IMRÉNÉ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Kloknicer Erzsébet vagyok, a Pénzügyminisztérium főosztályvezető-helyettese; kollégám dr. Papp Zsófia, a Pénzügyminisztérium szakmai tanácsadója és a pénzmosási törvénytervezet gondozója.
Az 1. ponttal - a Pénzügyminisztérium álláspontját képviselve - nem tudunk egyetérteni, illetve a kapcsolódó pontokkal sem.
ELNÖK: Hankó Faragó alelnök úr rövid indoklást kér, hogy miért nem támogatják a módosító javaslatokat.
KLOKNICER IMRÉNÉ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Azért nem tudjuk támogatni, mert az árukereskedelmi tevékenységben az "áru" szóval kapcsolatban merültek fel aggályaink, ugyanis semmilyen törvényben az "áru" fogalom eddig nem került meghatározásra. A kereskedelmi törvény a "termék" fogalmát használja, illetve a "kereskedelmi tevékenység" fogalmát, és az "áru" mint olyan fogalma nincs meghatározva. Úgyhogy ezért nem tudjuk támogatni. (Dr. Hankó Faragó Miklós: Köszönöm.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az előterjesztő tehát nem ért egyet vele. Kérdezem a bizottságot. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 3. pont szintén Hankó Faragó képviselő úr indítványa. Kérdezem az előterjesztőt.
KLOKNICER IMRÉNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 4. pont szintén Hankó Faragó képviselő úr indítványa. Előterjesztő?
KLOKNICER IMRÉNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
Az 5. pont szintén Hankó Faragó képviselő úr indítványa. Előterjesztő?
KLOKNICER IMRÉNÉ (Pénzügyminisztérium): Az előterjesztő támogatja.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 6. pontot elbíráltuk.
A 7. pont Hankó Faragó képviselő úr indítványa. Előterjesztő?
KLOKNICER IMRÉNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 8. pontot elbíráltuk.
A 9. pont Hankó Faragó képviselő úr indítványa. Előterjesztő?
KLOKNICER IMRÉNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
Köszönöm szépen, a napirendi pontot lezárom.
Soron következik a 7. napirendi pont: az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, melyet T/4055. számon kaptunk kézhez. Előttünk van egy bizottsági módosító javaslat tervezete, egy két pontból, illetve egy hét pontból álló tervezet.
Üdvözlöm a bizottság ülésén Papp Imre szakállamtitkár urat, és engedje meg, hogy névnapja alkalmából minden jót kívánjak. (Dr. Papp Imre: Köszönöm szépen.) Államtitkár úr, először a két pontból álló javaslatot tárgyaljuk.
Az 1. pont a 2. § (3) bekezdésének elhagyását javasolja. Kérdezem az előterjesztő nevében az álláspontját.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány támogatja ennek a pontnak az elhagyását.
ELNÖK: (Jelzésre:) Elnézést, az előterjesztő nincs jelen - a kormány álláspontját kérdezem.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány támogatja ennek a módosító javaslatnak a benyújtását.
ELNÖK: A kormány tehát egyetért vele, hogy benyújtsuk a módosító indítványt. Kérdezem a bizottságot. (Szavazás.) A bizottság is nagy többséggel egyetért vele.
A 2. ponttal kapcsolatban kérdezem a kormány álláspontját.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Technikai módosító javaslat, támogatjuk.
ELNÖK: A kormány támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
Most a hét pontból álló javaslatot vesszük elő.
Ennek 1. pontja szintén egy kodifikációs módosító indítvány. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A kormány támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 2. pontban szereplő indítvánnyal kapcsolatban kérdezem a kormány álláspontját.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk; ez is technikai jellegű.
ELNÖK: A kormány támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
3. pont?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 4. pontban szereplő javaslattal kapcsolatban szeretném elmondani, hogy az adatvédelmi biztos úr kezdeményezte ezt a módosítást, egyetértésben a többi biztos urakkal. Kérdezem a kormányt.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A kormány támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
Az 5. pontban szereplő javaslatról kérdezem a kormány képviselőjét.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 6. pontban lévő indítványt szintén az adatvédelmi biztos úr kezdeményezte. Kormány?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A kormány támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 7. pontban szereplő javaslatról kérdezem a kormányt.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A kormány támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
Tisztelt Bizottság! Úgy tudom, hogy az emberi jogi bizottság holnap kíván módosító indítványokat benyújtani, és tudomásom szerint képviselői módosító indítványok benyújtására is számíthatunk a következő napokban. Köszönöm szépen.
Soron következik a 10. napirendi pontunk, zárószavazások előkészítése, elsőként az a) pontban a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, melyet T/3578. számon kaptunk kézhez.
Az ajánlás tervezete egy pontból áll, az előterjesztő nyújtotta be. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e ezt a javaslatot. (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság támogatja.
Következik a b) pontban a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, melyet T/3809. számon kaptunk kézhez.
Balog Zoltán képviselő úr javaslatát tartalmazza az ajánlás tervezete. Kérem az előterjesztő képviselőjét, hogy nevének és beosztásának jelzése után nyilatkozzon a kormány álláspontjáról.
SZIKSZAINÉ BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Szikszainé Bérces Anna főosztályvezető vagyok, Pénzügyminisztérium.
Nem támogatja a kormány a javaslatot.
ELNÖK: Az előterjesztő tehát nem ért vele egyet. Kérdezem a bizottságot. (Szavazás.) 9 igen. A bizottság tehát nem támogatja, de egyharmadot kapott.
Előttünk van még egy tervezet, egy technikai jellegű módosító indítvány, amelyet az alkotmányügyi bizottság adna be, ha elfogadja a bizottság; ez kodifikációs pontosítást szolgál. A (10) bekezdés helyett ez a (7) bekezdés helyébe lépne, és egyidejűleg új (8)-(10) bekezdéssel egészülne ki. Megkérdezem a bizottságot, benyújtja-e ezt a módosító indítványt; ha jól tudom, a kormány támogatja.
SZIKSZAINÉ BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság úgy döntött, hogy benyújtja ezt a módosító indítványt.
Köszönöm szépen.
c) A kisajátításról szóló törvényjavaslat (T/3328. szám)
A c) pontban következik a kisajátításról szóló törvényjavaslat, melyet T/3328. számon kaptunk kézhez. Az ajánlás tervezete tíz pontból áll, valamennyi pont az előterjesztő indítványa.
Az 1. pontban tehát az előterjesztő javaslata szerepel. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Répássy alelnök úr azt kezdeményezte, hogy egyben szavazzunk róla. Van-e valakinek ezzel kapcsolatban kifogása? Igen, Hankó alelnök úr külön szavazást kér az egyik pontról.
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Nem is annyira külön szavazást kérek, mint inkább a módosítás indokát szeretném hallani. A 3. pontban az előterjesztő azt javasolja, hogy az "eredeti állapot helyreállítása" helyett a "rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételt" kellene tartalmaznia a törvényjavaslatnak. Ez nem teljesen azonos. Én értem, hogy esetenként nem lehet az eredeti állapotot helyreállítani, de ha teljesen elhagyjuk ezt a rendelkezést, akkor ebből véleményem szerint nagyon sok probléma adódhat. Tehát hogy abszolút lemondjunk arról, hogy amennyiben lehetséges, az eredeti állapotot helyre kelljen állítani, azt én problémásnak gondolom. Megértem, hogy amikor nem lehet, akkor nem szabad törvényben rögzíteni, és az alkalmassá tételt indokoltnak tartom, hogy akár alternatívaként szerepeljen; de hogy teljesen kiváltsa az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezést, azt én problémásnak gondolom. Mi volt a megfontolás szándéka, hogy erre szeretnék változtatni a szöveget? Ezt szeretném kérdezni.
ELNÖK: Tessék parancsolni!
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Jobbágy Zsuzsa vagyok, az Igazságügyi Minisztériumból
Tulajdonképpen a 3. és az 5. pont összefügg. Ez azt jelenti, azt akartuk kifejezni ezzel a szabállyal, hogy nyilván nem arra gondoltunk, hogy vissza kell temetni mindazt, amit a régészeti feltárás alapján most már előbányásztak, és mindazt, amit esetleg a lőszermentesítés alapján már elpusztítottak. Viszont a rendeltetésszerű használatra mindenképpen alkalmassá kell tenni az ingatlant, nyilvánvalóan, hogy a tulajdonos továbbra is tudja használni.
Ehhez kapcsolódik az 5. pontban lévő kártalanítási szabály. Nevezetesen tehát, ha például egy erdőt már elpusztítottak, utána a régészeti feltárás megtörtént, most a rendeltetésszerű használatra alkalmassá teszik, tehát újra alkalmas lesz erdőtelepítésre. Vagyis egyrészt nyilván a kivágott fa értékét is meg kell téríteni és nyilván az előmunkálattal okozott összes kárt is, tehát az újratelepítés, újraerdősítés költségét is. Tehát a kettő együtt biztosítja, hogy a tulajdonos érdekei ne sérüljenek.
Köszönöm szépen. (Dr. Hankó Faragó Miklós: Köszönöm szépen.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Répássy alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Annyit szeretnék megjegyezni, hogy szerintem polgári jogi szempontból ez az "azzal összefüggésben keletkezett kár" elég nehezen lesz értelmezhető. Tudjuk jól, hogy a károkozó magatartással sok minden összefügghet. Félek, hogy ezt itt tágabban fogják értelmezni, ennek szélesebb értelmezésében.
Az a felvetésem, gondolja meg a tisztelt előterjesztő, a tisztelt bizottság, hogy nem túl tág értelmezésre ad-e lehetőséget ez a javaslat.
ELNÖK: Kérem az előterjesztőt, reagáljon a felvetésre.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm a szót. Az egész paragrafus az előmunkálattal függ össze, és maga a rendelkezés az előmunkálati engedélyben meghatározott munkálatok során okozott károkról szól. Tehát megítélésünk szerint ezt nem lehet tágabban értelmezni, mint kifejezetten azokra a károkra, amelyek az előmunkálattal összefüggésben a tulajdonos tulajdonában, ingatlanában keletkeznek.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem, el tudjuk-e fogadni a felvetések ellenére Répássy alelnök úr indítványát, hogy egyben szavazzunk. (Nincs ellenvetés.) Igen.
Aki tehát egyetért a módosító indítványokkal, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) A bizottság egyetért. Köszönöm szépen.
Előttünk van még egy bizottsági módosítóindítvány-tervezet, egy jogtechnikai módosítás, a továbbiakban szóba kerülő kodifikációs pontosítás, mint a többi más helyen egyébként. Kérdezem, egyetért-e ezzel az előterjesztő.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen, egyetértünk.
ELNÖK: A határozathozatal előtt jelzem, hogy Hajdu Attila helyettesíti Simon Gábort.
Aki egyetért azzal, hogy a bizottság benyújtsa ezt az indítványt, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) A bizottság elfogadta. Köszönöm szépen.
A d) alponthoz nincs még itt az előterjesztő képviselője, úgyhogy azt javaslom, térjünk rá a 11. napirendi pontra: a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, melyet T/3860. számon kaptunk kézhez; a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatására kerül sor.
Az első pont, amelyről tárgyalnunk kell, az 5. pont, Kékesi Tibor és Molnár Albert indítványa. Kérem az előterjesztő képviselőit, hogy nevük és beosztásuk jelzése után tájékoztassanak minket az 5. ponttal kapcsolatos kormányálláspontról.
DR. DENCSŐ BALÁZS (Pénzügyminisztérium): Dencső Balázs főosztályvezető-helyettes, Pénzügyminisztérium.
Az 5. pontot támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő tehát támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 9. pont Szűcs Lajos képviselő úr indítványa. Előterjesztő?
DR. DENCSŐ BALÁZS (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 12. pont Godó Lajos képviselő úr indítványa. Előterjesztő?
DR. DENCSŐ BALÁZS (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 17. pont Cser-Palkovics András indítványa. Előterjesztő?
DR. DENCSŐ BALÁZS (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 19. pont Török Zsolt indítványa. Előterjesztő?
DR. DENCSŐ BALÁZS (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 20. pont szintén Török Zsolt indítványa. Előterjesztő?
DR. DENCSŐ BALÁZS (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 21. pont összefügg a 817. ponttal. Előterjesztő?
DR. DENCSŐ BALÁZS (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 22. pont Lázár János indítványa, összefüggésben a 633. ponttal. Előterjesztő?
DR. DENCSŐ BALÁZS (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 23. pont Lázár János indítványa. Előterjesztő?
DR. DENCSŐ BALÁZS (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 24. pont Lázár János indítványa. Előterjesztő?
DR. DENCSŐ BALÁZS (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 25. pont Simicskó István és Demeter Ervin indítványa. Előterjesztő?
DR. DENCSŐ BALÁZS (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 26. pont Domokos László és Babák Mihály indítványa. Előterjesztő?
DR. DENCSŐ BALÁZS (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 27. pont Lázár János és más képviselők indítványa. Előterjesztő?
DR. DENCSŐ BALÁZS (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.
A 28. pont Pokorni Zoltán és más képviselők indítványa. Előterjesztő?
DR. DENCSŐ BALÁZS (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.
A 29. pont Pokorni Zoltán és más képviselők indítványa. Előterjesztő?
DR. DENCSŐ BALÁZS (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.
A 30. pont Navracsics Tibor és a Fidesz-képviselőcsoport tagjai, valamint Semjén Zsolt és a KDNP-képviselőcsoport tagjai indítványa. Előterjesztő?
DR. DENCSŐ BALÁZS (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.
A 31. pont Simon Miklós indítványa. Előterjesztő?
DR. DENCSŐ BALÁZS (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.
A 32. pont Szabó Lajos indítványa. Előterjesztő?
DR. DENCSŐ BALÁZS (Pénzügyminisztérium): Igen..
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 33. pont Lázár János indítványa. Előterjesztő?
DR. DENCSŐ BALÁZS (Pénzügyminisztérium): Nem.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.
A 34. pont Domokos László indítványa. Előterjesztő?
DR. DENCSŐ BALÁZS (Pénzügyminisztérium): Nem.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.
A 35. pont Varga Mihály és Fazekas Sándor indítványa. Előterjesztő?
DR. DENCSŐ BALÁZS (Pénzügyminisztérium): Nem.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.
A 36. pont Domokos László indítványa. Előterjesztő?
DR. DENCSŐ BALÁZS (Pénzügyminisztérium): Nem.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.
A 38. pont Varga József indítványa. Előterjesztő?
DR. DENCSŐ BALÁZS (Pénzügyminisztérium): Nem.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.
A 39. pont Varga József indítványa. Előterjesztő?
DR. DENCSŐ BALÁZS (Pénzügyminisztérium): Nem.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.
A 40. pont Varga József indítványa. Előterjesztő?
DR. DENCSŐ BALÁZS (Pénzügyminisztérium): Nem.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.
Megadom a szót Csákabonyi képviselő úrnak, aki ügyrendi indítványt kíván tenni.
DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tekintettel arra, hogy a kompetenciánkba tartozó olyan kérdésekről van szó, amelyből kiemelhető az a néhány, amelyet az előterjesztő támogat, a többinél pedig mindenütt megvan az egyharmados támogatottság, ezért azt indítványozom, hogy csomagban rendelje el az elnök úr a szavazást. Szíveskedjék megkérdezni az előterjesztőt, melyeket támogatnak, arról egy szavazással döntünk, azt követően pedig a nem támogatottakról is egyben, ahol pedig az egyharmados támogatottság megvan az ellenzék részéről.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A költségvetési törvényjavaslatoknál az előző években általában ezt a megoldást alkalmaztuk. Megkérdezem a bizottság tagjait, van-e ez ellen kifogás. (Nincs ilyen jelzés.) Nincs ellene kifogás.
Megkérdezem, ki támogatja az ügyrendi javaslatot. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Megkérdezem az előterjesztőt, tud-e arról nyilatkozni, hogy mely pontokban szereplő indítványokat támogat a mi kompetenciánkba tartozók közül: ezek a 40-53., 96-291., 438-453. pontok.
DR. DENCSŐ BALÁZS (Pénzügyminisztérium): Az 51. és 52. pontokat támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tehát az 51. és 52. pontokat támogatja az előterjesztő.
DR. DENCSŐ BALÁZS (Pénzügyminisztérium): És elnézést, elnök úr, de mintha a 37. pont nem hangzott volna el.
ELNÖK: Azért, mert azt már megszavaztuk a 32. ponttal összefüggésben.
Kérdezem tehát, hogy az előterjesztő által támogatott pontokat a bizottság támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság támogatja, köszönöm szépen.
Most az összes többiről szavazunk, amelyeket a kormány nem támogat. (Szavazás.) A bizottság ezeket nem támogatja, de valamennyi megkapta az egyharmadot.
Megkérdezem az előterjesztőt, hogy így akkor szavaztunk-e valamennyi indítványról.
DR. DENCSŐ BALÁZS (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: Köszönöm szépen a segítségüket.
Soron következik a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, melyet T/4009. számon kaptunk kézhez; a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatására kerül sor.
Kérdezem a bizottságot, van-e valakinek kifogása az ellen, hogy ennél a törvényjavaslatnál is az előbbi módszert alkalmazzuk. (Nincs ilyen jelzés.) Úgy látom, nincs ez ellen kifogás. Köszönöm szépen.
Kérem az előterjesztő képviselőitől, tájékoztassanak minket, hogy ennél a törvényjavaslatnál mely módosító indítványokat támogatják.
DR. DENCSŐ BALÁZS (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk az 1., 2., 3., 4., 13., 18., 19., 42., 43., 46. és 48. pontokat.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem, hogy a bizottság támogatja-e ezeket a módosító javaslatokat. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Most a nem támogatottakról szavazunk. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, de valamennyi megkapta az egyharmadot.
Köszönöm szépen.
Döntés képviselői önálló indítványok tárgysorozatba-vételéről
Soron következik a 13. napirendi pont: döntés képviselői önálló indítványok tárgysorozatba-vételéről. Répássy alelnök úr azt kérte, hogy a c) és d) pontot vegyük előre, mert neki házbizottsági ülésre kell mennie. Azt hiszem, ennek nincs akadálya.
Soron következik tehát a 13/c napirendi pont: a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, melyet T/4123. számon kaptunk kézhez, Répássy Róbert és Nyitrai Zsolt képviselők önálló indítványa. Az általános vitára is sor kerül, ha tárgysorozatba veszi a bizottság az indítványt.
Alelnök úr, kíván ehhez szóbeli kiegészítést fűzni? Öné a szó.
Dr. Répássy Róbert (Fidesz) szóbeli kiegészítése
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Bizottság! A c) alpont alatt szereplő indítvány célja az, hogy a kormány tagjai és az államtitkárok jogállására vonatkozó szabályokban a helyettesítések szabályait megváltoztassuk, mégpedig oly módon, hogy a kormány tagjai a plenáris üléshez hasonlóan, pontosabban a plenáris üléssel azonosan helyettesíttethetik magukat bizottsági üléseken is.
Ennek részben praktikus, részben pedig, mondjuk úgy, alkotmányjogi megfontolásai vannak. Nagyon rossznak tartjuk azt a gyakorlatot, hogy különösen a törvényjavaslatok általános vitájában az előterjesztőt köztisztviselők helyettesítik, akikkel nem lehet politikai vitát folytatni, hiszen ők nem nyilatkozhatnak politikai kérdésekben. Azt még talán el tudnám képzelni, hogy amikor módosító indítványokról, pusztán a kormány álláspontjának technikai közléséről van szó, az egy technikai szerep, de még azért módosító indítványok során is meglehetősen gyakran politikai vita bontakozhat ki.
Azt javasoljuk tehát, hogy az előterjesztők minden esetben, a plenáris üléshez hasonlóan, államtitkári szinten képviseltessék magukat a bizottságokban. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem, kíván-e valaki hozzászólni. Gál Zoltán képviselő úr!
DR. GÁL ZOLTÁN (MSZP): Tisztelt Bizottság! Tulajdonképpen a gondolattal elvileg teljes mértékben egyetértek, és ez kívánatos jelenség lenne, fontos lenne az Országgyűlés munkájában. De a mai működési rendben ez szinte megvalósíthatatlan. Ebben a működési rendben, amikor igazából nincs kellően súlyozva az egyetértés, hogy melyik bizottság tárgyal, miért az tárgyal, és miért nem a másik; hogy a kivételes eljárás tulajdonképpen teljesen kikerült a rendszerből, amit a Házszabály egyébként '94 óta lehetővé tesz - ezek csak apró példák arra, hogy ez a javaslat csak akkor valósítható meg, ha az Országgyűlés egész működését felülvizsgálnánk, már abból a szempontból, hogy hogyan lehetne gyorsabban haladni, hogyan lehetne differenciálni ügyek és bizottságok között; nem akarom ragozni a dolgot.
E megjegyzés mellett képzelhető csak el, hogy ebből a javaslatból bármi is lehessen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni? (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok más jelentkezőt.
Alelnök úrnak adom meg a szót.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Kérem szépen, azért fontolják meg legalább a tárgysorozatba-vételét, mert bizonyos megszorításokkal ez a javaslat valóban a bizottsági munka színvonalát és természetesen a közvélemény részéről való érdeklődést is komolyabbá tehetné. Például arra a megszorításra gondolok, hogy lehet, hogy csak az általános vitán kellene ezt előírni, mert azért az mégiscsak elvárható szerintem egy minisztertől, illetve az államtitkárától, hogy mondjuk, az előterjesztés általános vitájában részt vegyen a bizottsági szinten. Egyébként kivételes esetben ez előfordul, általában a szakállamtitkár - vagy korábbi megnevezéssel: helyettes államtitkár - jön el ezekre a komolyabb, fajsúlyosabb általános vitákra, de szerintem ez emelné a bizottsági munka színvonalát, a közvélemény figyelmét jobban ráirányíthatná a bizottsági munkára.
És nem utolsósorban, nem akarom titkolni, a javaslatunkat az is motiválta, hogy a kormány rendkívül sokat foglalkozik az országgyűlési képviselők fegyelmi helyzetével, hogyan járnak bizottságba meg a plenáris ülésre az országgyűlési képviselők. Talán helyes lenne, ha a kormány tagjai is nagyobb aktivitást mutatnának a parlament munkájában.
Kérem, vegyék tárgysorozatba az indítványunkat.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Balsai képviselő úr!
DR. BALSAI ISTVÁN (Fidesz): Egyetlen gondolatot szeretnék Gál Zoltán hozzászólásával kapcsolatban mondani. Azt meg lehet fontolni, hogy a javaslatot úgy formába önteni, hogy ez csak az első helyen kijelölt bizottságra vonatkozzék, tehát mondjuk így, a főbizottság, az előterjesztés szempontjából fontos bizottság előtt - ahogy Répássy alelnök úr mondta - esetleg az általános vitára való alkalmasság tekintetében lenne ez a kötelezettség. De mindenképpen arra kérjük a kormánypárti képviselő urakat és hölgyeket, hogy a saját munkánk tekintélyének megőrzése vagy emelése érdekében támogassák a javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Wiener képviselő úr!
DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Teljes mértékben egyetértek Gál Zoltánnal abban, hogy elvileg ezt akár támogatni is lehetne, de a mai feltételek mellett ennek a gyakorlati kivitelezése lehetetlen.
Hozzá kell tennem, hogy a téma nagyon régi; már Montesqieu utal arra "A törvények szelleméről" című munkájában, hogy azért nem célszerű folyamatosan működnie a parlamentnek, mert akkor a végrehajtó hatalom a parlamenttel és nem a végrehajtással foglalkozik. Az 1933. évi XXIII. törvénycikk pedig azért tette lehetővé a Ház üléseinek 30 napnál hosszabb időtartamra való elnapolását, hogy a kormány a kormányzással és ne a parlamenttel foglalkozzon.
1990-ben, illetőleg 1994-ben elvileg lehetőség nyílt volna arra, hogy egy ilyen rendszert bevezessünk. Amikor a politikai államtitkári tisztség létrejött, akkor a politikai államtitkárnak az lehetett volna a feladata, hogy kizárólag parlamenti ügyekkel foglalkozzon. Nem ez történt a gyakorlatban.
Egyetlen kérdést persze én is fel tudnék tenni Répássy alelnök úrnak: mit szólt volna a Fidesz akkor, ha 1998-2002 között mi terjesztettünk volna elő ilyen javaslatot? Nyilvánvalóan hasonló érveket mondott volna el, mint amiket most a kormánypárti képviselők.
Köszönöm a figyelmet.
ELNÖK: Tisztelettel kérdezem, hogy a kormány álláspontja mi a kérdésben.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Elnök úr, nem tartjuk általános vitára alkalmasnak ezt a javaslatot. Leginkább azért nem, mert a 2006. évi törvény meghozatalakor változás következett be, tehát az itt elhangzottakkal ellentétben a szakállamtitkári tisztség más mezőbe került: a szakállamtitkár megbízatása a kormány megbízatásával egyidejűleg megszűnik. Szemben tehát azzal, hogy a helyettes államtitkár megbízatása határozatlan időre szól, addig a szakállamtitkári tisztség közjogi szempontból nem tekinthető a helyettes államtitkári tisztséggel ekvivalensnek. Azt mondani tehát, hogy csak az államtitkár helyettesíthet, ez a törvény logikájából nem következik, mert az most lényegtelen, hogy a magánvéleményem ebben a tárgykörben micsoda, de mégiscsak a megbízatás megszűnése lesz a perdöntő az egyes közjogi tisztségek beltartalmát illetően.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még a bizottság tagjai közül az előterjesztőn kívül is hozzászólni valaki? (Nincs ilyen jelzés.) Úgy látom, nem.
Megadom a szót alelnök úrnak.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Először is, szakállamtitkár úr üdítő kivétel, mert valóban magas szinten képviseli mindig a minisztériumot. De ha jól értem, az ön felvetése egyetlenegy szó beszúrásával, egy módosító indítvánnyal korrigálható, mert a minisztert nemcsak az államtitkár, hanem még a szakállamtitkár is helyettesítheti. Ez a megoldás is elfogadható. De az szerintem nem elfogadható, hogy beosztott köztisztviselők politikai vitában vesznek részt, illetve nem vesznek részt, és nem tudják az előterjesztést megfelelően megvédeni. Szerintem elvárható egy tárcavezetőtől vagy a tárca vezetésétől elvárható, hogy az általa előterjesztett törvényjavaslatokat megvédjék egy bizottsági vita során.
Ma már az történik, hogy a plenáris ülésen is szinte üdítő kivétel, ha a miniszter olvassa fel a törvényjavaslat expozéját; gyakorlatilag már az államtitkár olvassa fel a neki előre megírt expozét. Nem szerencsés ez a folyamat, tényleg azt gondolom, és visszatérve Wiener képviselő úr felvetésére, hogy a Fidesz kormányzára esetén ez előfordult volna-e: szerintem akkor is olyan felvetés lett volna, amely mellett bőven felsorolhatók érvek. Tehát pusztán praktikus szempontokkal elutasítani ezt a javaslatot... - hogy mondjam... -, nem elég fajsúlyos ellenérv az, hogy praktikus szempontokból nem tudnak eljárni a miniszterek vagy az államtitkárok a bizottsági ülésekre. Ez szerintem kevés, véleményem szerint valóban a parlament munkájának, a parlament és a kormány közötti viszonynak a helyreállítását jelenthetné az, ha a miniszterek és az államtitkárok, akár szakállamtitkárok részt vennének a bizottsági üléseken.
Szavazás a tárgysorozatba-vételről
ELNÖK: Köszönöm szépen. A határozathozatalra kerül sor. Kérdezem, ki az, aki egyetért a törvényjavaslat tárgysorozatba-vételével; kérem szavazni! (Szavazás.) 11 igen. Ki nem ért vele egyet? (0) Ilyet nem látok. Ki tartózkodott? (15) 15 tartózkodás mellett a bizottság tehát nem vette tárgysorozatba a javaslatot.
Soron következik a d) alpont: a miniszterek és az államtitkárok illetményének és juttatásainak nyilvánosságáról szóló törvényjavaslat, melyet új változatban T/4189. számon kaptunk kézhez; Répássy Róbert és Nyitrai Zsolt indítványa.
Megadom a szót Répássy alelnök úrnak.
Dr. Répássy Róbert (Fidesz) szóbeli kiegészítése
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Köszönöm szépen. A javaslatunk elég egyszerű. Azt szeretnénk a javaslattal elérni, hogy - most leegyszerűsítem a javaslatot - a kormány tagjainak fizetési listája kerüljön föl az internetre, ugyanúgy, ahogyan az országgyűlési képviselők fizetési listája is, név szerinti bontásban, öt évre visszamenőleg, minden egyes eleme a miniszterek és államtitkárok javadalmazásának, kerüljön fel az alapilletmény, illetménykiegészítés, illetménypótlék; amennyiben országgyűlési képviselő, akkor a képviselői tiszteletdíja is kerüljön föl; a jutalom összege és az egyéb, személyes használatra szolgáló juttatások adatai. Ugyanis azt a bújócskát játssza pillanatnyilag a kormány, hogy miközben állandóan az országgyűlési képviselők tiszteletdíjával foglalkozik a kormány, és különösen annak feje állandóan a költségtérítéssel és a tiszteletdíjjal foglalkozik, aközben a kormány tagjainak a fizetési listája egyszerűen nem ismerhető meg. Nem tudom, egyszer próbálták-e már kiszámítani ezeket az összegeket - nem könnyű: többféle szorzókkal, többféle kiegészítő pótlékokból áll.
Nem kívánunk semmilyen speciális eljárást a kormány tagjainak az országgyűlési képviselőkhöz képest; azt kívánjuk, hogy ugyanúgy, ahogy az országgyűlési képviselők adatai, legyenek ezek is nyilvánosak és elérhetőek. Erre irányul a törvényjavaslat.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérem államtitkár urat, tájékoztasson minket a kormány álláspontjáról.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Amit alelnök úr elmondott, az alkotmány szerint a miniszterelnök is a kormány tagja, tehát azt nem igazán értjük, hogy miért nem vonatkozik rá ez a javaslat. A törvényjavaslat címe a miniszterekre és az államtitkárokra fokuszál, az 1. §-ban a szakállamtitkárok is megjelennek.
A másik, hogy a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség vonatkozásában itt mindenki nyilvános vagyonnyilatkozat-tételre köteles, tehát a d) pontban szereplő elem az 1. § (1) bekezdésében átfedést is tartalmaz.
Egyébként nekünk semmi bajunk nincs ezzel az előterjesztéssel. Köszönöm. (Közbeszólás a Fidesz oldaláról: Akkor tehát támogatja a kormány.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki kíván hozzászólni? (Dr. Balsai István: Ez akkor mit jelent? Mert a szóhasználat nem egészen érthető.) Államtitkár úr, kérem, pontosítsa az utolsó mondatát!
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Úgy tudom, tárgysorozatba-vétel van elsőként, és utána az általános vitában kell közölnünk az álláspontunkat.
A kormány egyébként támogatja ezt, de szeretné az összhangot megteremteni egyrészt azzal a törvényjavaslattal, amelyik hasonló tárgykört szabályoz és a parlament előtt szerepel, másrészt pedig az előbb említettek tekintetében is az összhang megteremtésére hívnánk fel a figyelmet.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, tehát a kormány egyetért a javaslattal. Kíván-e valaki hozzászólni? (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok jelentkezőt.
Szavazás a tárgysorozatba-vételről
Aki egyetért a tárgysorozatba-vétellel, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) A bizottság tárgysorozatba vette.
Megkérdezem államtitkár urat, kíván-e az általános vitára való alkalmasságról nyilatkozni.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Tehát az általános vitára való alkalmasságot is támogatja a kormány. Kíván-e valaki hozzászólni? (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok jelentkezőt.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Aki egyetért az általános vitára való alkalmassággal, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) A bizottság általános vitára alkalmasnak tartotta.
Köszönöm szépen.
d) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3659. szám)
Most visszatérünk a zárószavazások előkészítésére, a d) alpont következik: a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, melyet T/3659. számon kaptunk kézhez. Podolák György és Lakos Imre képviselő urak indítványait kaptuk kézhez.
Először az egységes javaslat 5. §-ának módosítására vonatkozó javaslatot tárgyaljuk. Kérem az előterjesztő képviselőjét, nyilatkozzanak, hogy az előterjesztő támogatja-e; egyébként az irományszáma 3659/29.
SZENTPÉTERY EMESE (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Balsai képviselő úrnak adom meg a szót.
DR. BALSAI ISTVÁN (Fidesz): Csak a rend kedvéért: el tudná olvasni az előterjesztő azt, hogy a benyújtott módosítás 5. § (3) bekezdés ba) 4 százalék... - innen tudná valaki folytatni ezt, magyar jogi nyelven? Mert én nem hiszem, hogy kormánypárti képviselők itt a teremben ezt el tudnák olvasni. Megvallom becsületesen, én nem tudom - mi ez? Ez egy jogszabály?
ELNÖK: Képviselő úr, szeretném felhívni a figyelmét, hogy a módosítás nem az ön által hivatkozott szövegre irányul, hanem ennek a paragrafusnak az utolsó előtti mondatára. Tehát ez egy már elfogadott szöveg, ami erre a képletre vonatkozik.
DR. BALSAI ISTVÁN (Fidesz): Tehát ezt már elfogadtuk? Értem... (Derültség.)
ELNÖK: Igen. Megmondom őszintén, nem emlékszem, hogy az ellenzéki képviselők hogyan szavaztak az ezzel kapcsolatos javaslatnál, de lehet, hogy éppen nem is volt szükség rá.
Megkérdezem, ki támogatja a módosító indítványt. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A /30. számú indítvány a 13. § (2) bekezdését kívánja módosítani. Kérdezem az előterjesztő álláspontját.
SZENTPÉTERY EMESE (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A /31. számú javaslat a 15. § (2) bekezdését kívánja módosítani. Kérdezem az előterjesztő álláspontját.
SZENTPÉTERY EMESE (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A /32. számú javaslat a 18. § (1) bekezdését kívánja módosítani. Kérdezem az előterjesztő álláspontját.
SZENTPÉTERY EMESE (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A /33. számú javaslat a 4. §-t kívánja módosítani. Kérdezem az előterjesztő álláspontját.
SZENTPÉTERY EMESE (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
Ugyanezen a ponton belül az egységes javaslat 20. § (1) bekezdését kívánják módosítani. Kérdezem az előterjesztő álláspontját.
SZENTPÉTERY EMESE (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
Ennek a javaslatnak a 3. pontja a 21. §-t kívánja módosítani. Kérdezem az előterjesztő álláspontját.
SZENTPÉTERY EMESE (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 4. pont a 22. §-t kívánja módosítani. Kérdezem az előterjesztő álláspontját.
SZENTPÉTERY EMESE (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
Köszönöm szépen.
Döntés képviselői önálló indítványok tárgysorozatba-vételéről
Visszatérünk a képviselői indítványok tárgysorozatba-vételéhez, az a) alponthoz: a büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, amelyet T/4155. számon kaptunk kézhez; Nagy Gábor Tamás képviselő úr önálló indítványa.
Képviselő úr, köszönöm szépen eddigi türelmét. Parancsoljon, foglaljon helyet, és kérem el, mondja el szóbeli kiegészítését.
Dr. Nagy Gábor Tamás (Fidesz) szóbeli kiegészítése
DR. NAGY GÁBOR TAMÁS (Fidesz): Köszöntöm a tisztelt bizottságot, nagyon rövid leszek. A jelenség ismert; egyre-másra szaporodnak a közterületi szobrok lopásával, megcsonkításával kapcsolatos bűncselekmények, az elmúlt években ennek a száma meghatszorozódott. Indokolt, hogy valamilyen speciális, minősített eset rendezze az erre vonatkozó büntetőszabályokat.
A téma többször szerepelt az Országgyűlésben kérdések, azonnali kérdések, napirend utáni felszólalások, interpellációk formájában. Mindannyiszor a kormány ígéretet tett arra, hogy a büntetőpolitikai eszközrendszert megvizsgálja. Ez a mostani javaslat arra tesz erőfeszítést vagy egyfajta kísérletet, hogy a büntetőpolitika eszközrendszerét a jogszabály-módosítással, vagyis a legfontosabb jogpolitikai eszközzel, a Btk.-módosítással nevesítse, ezáltal kifejezze e jelenség társadalomra veszélyességét, és egy magasabb büntetési tétellel, a magasabb büntetéssel való fenyegetéssel hívja föl mind a bűnüldözők, mind pedig a társadalom figyelmét ennek a sajnálatosan elszaporodott jelenségnek az üldözésére.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kérem a kormány képviselőjét, hogy nevének és beosztásának jelzése után tájékoztasson minket a kormány álláspontjáról.
A kormány álláspontjának ismertetése (Dr. Rajmon Balázs, Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Jó napot kívánok! Én Rajmon Balázs vagyok, az IRM büntetőjogi kodifikációs főosztályának vezetője.
Ebben a kérdésben a kormány előzetes álláspontját tudom közölni, kormánydöntés még nem született. A kormány ezt a Btk.-módosítást nem támogatja. Ennek oka az, hogy a módosító javaslatban megfogalmazottak nem elsősorban azt a hatást váltanák ki, ami a tényleges cél lenne, hiszen jelenleg is büntetendő a lopás körében a kulturális javak körébe tartozó tárgyra elkövetett lopás. Ha ezt úgy módosítanánk, hogy a fémből készült és közterületen elhelyezett tárgyra elkövetve büntetnénk csak, ez azt jelentené, hogy minden más esetben ezt nem büntetnénk. Ha tehát azt nem fémből készült tárgyra követik el, hanem kerámiából készültre, akkor az nem lenne büntetendő, továbbá a "közterületen elhelyezett" azt jelenti, hogy akkor a magánterületen elhelyezettet nem kellene ilyen módon büntetni. Ez a különbségtétel szerintünk nem indokolt.
A büntető törvénykönyv egyébként a kormány álláspontja szerint megfelelő módon kezeli, megfelelő szankcióval sújtja; kiemelném, hogy akár 5-15 évig terjedő szabadságvesztés büntetés is kiszabható ebben a körben.
Szeretnék még rámutatni arra, hogy a módosító javaslat a közterület fogalmát is meghatározná a büntető törvénykönyvben. Ezzel azért nem ért egyet a kormány, mert ez a közterület-felügyeletről szóló törvénnyel ellentétesen határozná meg a közterület fogalmát, ami viszont jelentős koherenciazavarokat okozna a jogszabály alkalmazása körében.
Annyit szeretnék még elmondani ebben a körben, hogy természetesen a jelenség a kormány számára is ismert és kezelendő kérdés. Ismert, hogy a felderítési arány meglehetősen alacsony, 30 százalék körül van. Ezen azonban javítani nem a büntető törvénykönyv módosításával lehet a kormány álláspontja szerint, önmagában tételemeléssel vagy új, egyébként már meglévő magatartások más módon megfogalmazásával az ezek elleni fellépés nem hatékony. Úgyhogy egységes kereskedelmi jogi, hulladékgazdálkodási szabályozást kell áttekinteni, amelyet ismereteim szerint a kormány megkezdett, de ez már nem az én feladat- és hatásköröm.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Salamon képviselő úr!
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Csak egyetlen mondatot tennék hozzá, mint olyan képviselő, aki magam is hasonló előterjesztéssel éltem Latorcai képviselő úrral, és nyilvánvalóan látható, hogy ha ezt a napirendi pontok körében nézzük, ezt a napirendi pontot követően fog erről a bizottság dönteni.
Annyit szeretnék csak hozzátenni a kormány képviselője által elmondottakkal összefüggésben, vitatkozva vele, hogy ez a javaslat nem a helyébe lépne a jelenlegi rendelkezéseknek. Úgy fogalmazott, hogy akkor már nem lenne büntethető az a szélesebb esetkör, a kulturális javak elesnének a védelemtől. Ebben nem erről van szó. A kulturális javak védelme lenne egy dolog, és ez egy további minősített esetként jelenne meg. Abba most ne bocsátkozzunk bele, hogy a halmazat és egység kérdései hogyan fognak alakulni, ez már egy részleteleme a javaslatnak, de az a megközelítés, hogy ez a javaslat azért nem lenne jó, és azért nem lehetne tárgysorozatba venni, mert gyakorlatilag egy átfogóbb és súlyosabb megítélés alá eső jogi fordulatot annullálna, ez nem áll meg.
Magam is abszolút egyetértek azokkal a szempontokkal, amelyeket Nagy Gábor Tamás képviselőtársam az iménti indoklásában elmondott, és a Kereszténydemokrata Néppárt nevében ezt a javaslatot is természetesen támogatjuk, és kérjük, hogy a bizottság vegye tárgysorozatba.
ELNÖK: Kíván-e még valaki hozzászólni a bizottság tagjai közül? (Nincs ilyen jelzés.) Nem kíván.
Először azt kérdezem, hogy főosztályvezető úr a Salamon képviselő úr által felvetettekre kíván-e reagálni.
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Csak egy mondatban; akkor félreérthetően fogalmaztam, elnézést kérek. Természetesen nem arra gondoltam, hogy ez annullálná a már meglévőket, hanem arra, hogy az újonnan megteremtendő esetekben tenne indokolatlan különbséget közterület-magánterület, illetőleg fémből készült és nem fémből készült tárgyak között.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megadom a szót az előterjesztőnek.
DR. NAGY GÁBOR TAMÁS (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Azért kérem, hogy vegye tárgysorozatba ezt a bizottság, hogy aztán később ezeket a dogmatikai és illeszkedési kérdéseket az általános vita során meg tudjuk tárgyalni.
A kulturális javak megrongálása, illetve a visszaélés a kulturális javakkal című Btk.-törvényi helyekhez azért nem illeszkedik, illetve azért nem annullálja azokat, mert azok olyan magatartástípusokra vonatkoznak, ahol a kulturális javak tulajdonosa követi el ezt a típusú bűncselekményt. Itt tehát tipikusan a régészeti lelőhelyekről, műemlékekről, műemlékek tartozékairól van szó, és ennek kapcsán semmisül meg valamilyen kulturális jószág.
A lopás azonban nem rendezi azt a minősített esetet, aminek a célja nemcsak egy másik vagyontárgy eltulajdonítása, hanem annak megsemmisítése. Márpedig itt az a különlegesség, hogy ezáltal, hogy fémgyűjtők, tulajdonképpen színesfém-beolvasztók kulturális javakat, tehát szobrokat fűrészelnek szét, hordanak el, lopnak el közterületről, ezek a szobrok megsemmisülnek, és ezért ezeket sokszor nem lehet pótolni. Azért indokolt tehát a súlyosabb törvényi tényállás, a súlyosabb büntetési fenyegetettség, mert ezeket a szobrokat nemcsak fém értékben, hanem eszmei értékben is minősítenie kell a büntető törvénykönyvnek, illetve a bűnüldöző szerveknek, amit sokszor nem lehet kifejezni, mert nem tudom megmagyarázni, hogy egy Medgyessy Ferenc szobor mennyit ér, vagy hogy éppen most Wagner Nándor szobrai, a Gellérthegyről eltulajdonított szobrok mibe kerülnének, hogy ezeket újraöntsék.
Éppen emiatt aztán a közterület fogalma azért lényeges eleme ennek a törvénymódosításnak, mert a közterületen egészen más a védhetőség, mint egy magánterületen, amelyet körbe lehet keríteni, amelyet védeni lehet. A közterületen álló köztéri szobrok esetében sokkal kevesebb, sokkal gyengébb az a védelmi apparátus, amely ezeknek a szobroknak a megcsonkítását kerülheti el. Éppen ezért szaporodtak el az ilyen típusú esetek.
Ha másért nem, azért lenne jó a tárgysorozatba-vétel, hogy nagyobb figyelmet szánjon a nyilvánosság is ezeknek a kérdéseknek. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A határozathozatal előtt szeretném jelezni, hogy Navracsics képviselő úr helyettesíti Répássy Róbertet, Vitányi István pedig Horváth Zsoltot.
Szavazás a tárgysorozatba-vételről
Kérdezem, ki az, aki egyetért a tárgysorozatba-vétellel. (Szavazás.) 11 igen. Ki nem ért egyet vele? (8) 8 nem. Ki tartózkodott? (7) 7 tartózkodás. A bizottság tehát nem vette tárgysorozatba.
Köszönöm szépen.
Soron következik a 13. napirendi pontunk b) alpontja: a büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, melyet T/4042. számon kaptunk kézhez; Latorcai János és Salamon László képviselők önálló indítványa.
Megadom a szót Salamon képviselő úrnak.
Dr. Salamon László (KDNP) szóbeli kiegészítése
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! A javaslat ugyanazzal a problémával foglalkozik, és ugyanazok az érvek, amelyeket Nagy Gábor Tamás is elmondott. Kérjük Latorcai képviselő úrral egyetemben a törvényjavaslat tárgysorozatba-vételét és általános vitára bocsátásának támogatását.
Egyébként annyiban tér el a törvényjavaslat a probléma kezelésében a Nagy Gábor Tamás képviselő úr imént elbírált javaslatától, hogy a minősített körülményeket, hogy így mondjam, végiggörgeti mind a lopás tekintetében, mind az orgazdaság tekintetében. Szakmai értelemben ez a két javaslat közti eltérés.
Kérem a bizottságot, szíveskedjék tárgysorozatba venni, illetőleg általános vitára bocsátását támogatni. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérem főosztályvezető urat, tájékoztasson minket a kormány álláspontjáról.
A kormány álláspontjának ismertetése (Dr. Rajmon Balázs, Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Ebben az ügyben már kormánydöntést tudok önökkel közölni, az előző ügytől eltérően. A kormány nem támogatná ezt a módosító javaslatot. Ennek az oka, hogy korábban volt már egy hasonló módosító javaslat, amelyik csak a lopásra terjedt ki, ez most ennél szélesebb körre terjedne ki.
Itt ugyanazok az érveink, amelyek eddig voltak. A kormány nem vitatja azt, hogy rossz a felderítési arány, azonban ennek a javítását nem a Btk. ilyen jellegű módosításával lehet kezelni. Azok az esetek, amelyeket a módosító indítvány le kíván fedni, mind a lopás, mind a rongálás, mind a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény, illetőleg a közérdekű üzem működésének megzavarása körében büntetendők a Btk.-ban. Tehát ezzel új magatartásokat vagy új jelenségeket nem rendelnénk büntetni. Sokkal inkább arra van szükség, hogy a színesfém-kereskedők, színesfém-felvásárlók sokkal hatékonyabban tudjanak együttműködni a bűnüldöző szervekkel, és megfelelő módon bejelentésre kerüljenek ezek az esetek.
Csak ismételni tudom magam, hogy ismereteim szerint ebben a tekintetben a kormány lépéseket tervezett az érintett tárcákkal együtt.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki kíván hozzászólni? (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok jelentkezőt.
Megkérdezem Salamon képviselő urat, kíván-e reagálni. (Dr. Salamon László jelzi, hogy nem.) Nem, köszönöm szépen.
Szavazás a tárgysorozatba-vételről
A határozathozatal következik. Ki az, aki támogatja a tárgysorozatba-vételt? (Szavazás.) 11 igen. Ki az, aki nem támogatja? (10) 10 nem. És aki tartózkodott? (4) 4 tartózkodás mellett nem vettük tárgysorozatba.
Köszönöm szépen.
Végül soron következik a 14. napirendi pontunk: az Európai Parlament és a Tanács irányelve a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárait foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciókról; bizottsági vélemény készítése a Házszabály 134/B. § (4) bekezdése alapján. A tervezetet megkapták képviselőtársaim.
Kérdezem a kormány képviselőit, egyetértenek-e a tervezetben foglaltakkal. Államtitkár úr?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen, támogatjuk, elnök úr.
ELNÖK: A kormány tehát támogatja. Kérdezem, kíván-e valaki hozzászólni. (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok jelentkezőt.
Szavazás az előterjesztés elfogadásáról
Kérem, aki egyetért az előterjesztéssel, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) A bizottság egyhangú szavazással elfogadta az előterjesztést.
Tisztelt Képviselőtársaim! Mielőtt lezárnám az ülést, szeretném felhívni a figyelmüket, illetve emlékeztetni önöket, hogy a jövő héten szerdán, 14-én tartjuk a kihelyezett ülésünket Debrecenben, a Debreceni Ítélőtábla meglátogatására kerül sor. Azt a nagyon kedvező lehetőséget is felajánlották, hogy egy kiállítást is megtekinthetünk, Az igazi da Vinci című kiállítást, amely éppen Debrecenben látogatható. Találkozhatunk nemcsak a bíróságok vezetőivel, hanem az ügyészségek vezetőivel, az ügyvédi kamara képviselőivel, a rendőri szervek, illetőleg a büntetés-végrehajtás vezetőivel is, valamint természetesen polgármester úrral.
Tisztelettel kérem, hogy minél többen vegyük részt. Kicsit korán, reggel 7 órakor indulunk busszal, hiszen hosszú az út, és hogy érdemi munkát is végezhessünk.
Köszönöm szépen, a bizottság ülését bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 50 perc)
|
|
Dr. Avarkeszi Dezső |
Jegyzőkönyvvezető: Prin Andrea