AIÜB-43/2007.
(AIÜB-67/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának
2007. december 4-én, kedden, 11 órakor
az Országház főemelet 58. számú tanácstermében megtartott
üléséről
Napirendi javaslat: *
Az ülés résztvevői: *
A bizottság részéről: *
Megjelent: *
Helyettesítési megbízást adott: *
Meghívottak részéről: *
Hozzászólók: *
Megjelentek/jelen lévők/részt vevők *
Általános bevezető *
Határozatképesség megállapítása *
Napirend elfogadása *
A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény módosításáról szóló T/4303. számú törvényjavaslat módosító javaslatainak megvitatása első helyen kijelölt bizottságként *
A módosító javaslatok megvitatása *
A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló T/4411. számú törvényjavaslat módosító javaslatainak megvitatása *
A módosító javaslatok megvitatása *
A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény, valamint az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény módosításáról szóló T/4409. számú törvényjavaslat módosító javaslatainak megvitatása első helyen kijelölt bizottságként *
A módosító javaslatok megvitatása *
A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló T/4120. számú törvényjavaslat kapcsolódó módosító javaslatainak megvitatása első helyen kijelölt bizottságként (Varju László, Fogarasiné Deák Valéria, dr. Balog László, dr. Molnár Csaba, Szabó György (MSZP) képviselők önálló indítványa) *
A kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása *
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről: A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló T/4467. számú törvényjavaslat (Dr. Balsai István, Csampa Zsolt (Fidesz) képviselők sürgősségi javaslattal benyújtott önálló indítványa) *
Dr. Balsai István kiegészítése *
Dr. Rajmon Balázs válaszadása *
Dr. Balsai István reagálása *
Határozathozatal *
A Budapest VIII., Köztársaság tér 27. szám alatti, kincstári vagyon részét képező épület értékesítése tárgyában megkötött megállapodás állami számvevőszéki vizsgálatáról szóló H/4539. számú országgyűlési határozati javaslat módosító javaslatainak megvitatása (a költségvetési és pénzügyi és számvevőszéki bizottság önálló indítványa) *
Horváth Sándor kiegészítése *
A módosító javaslatok megvitatása *
A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény és más törvények módosításáról szóló T/4477. számú törvényjavaslat tárgyalása első helyen kijelölt bizottságként (Demeter Ervin, dr. Répássy Róbert (Fidesz) képviselők önálló indítványa) (Állásfoglalás kialakítása a törvényjavaslat minősített többségű döntést igénylő rendelkezéseiről, valamint a módosító javaslatok megvitatása) *
Dr. Répássy Róbert kiegészítése *
Határozathozatal *
Egyebek *
1. A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény módosításáról szóló T/4303. számú törvényjavaslat módosító javaslatainak megvitatása első helyen kijelölt bizottságként
2. A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló T/4411. számú törvényjavaslat módosító javaslatainak megvitatása
3. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény, valamint az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény módosításáról szóló T/4409. számú törvényjavaslat módosító javaslatainak megvitatása első helyen kijelölt bizottságként
4. A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló T/4120. számú törvényjavaslat kapcsolódó módosító javaslatainak megvitatása első helyen kijelölt bizottságként (Varju László, Fogarasiné Deák Valéria, dr. Balog László, dr. Molnár Csaba, Szabó György (MSZP) képviselők önálló indítványa)
5. Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről: A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló T/4467. számú törvényjavaslat (Dr. Balsai István, Csampa Zsolt (Fidesz) képviselők sürgősségi javaslattal benyújtott önálló indítványa)
6. A Budapest VIII., Köztársaság tér 27. szám alatti, kincstári vagyon részét képező épület értékesítése tárgyában megkötött megállapodás állami számvevőszéki vizsgálatáról szóló H/4539. számú országgyűlési határozati javaslat módosító javaslatainak megvitatása (a költségvetési és pénzügyi és számvevőszéki bizottság önálló indítványa)
7. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény és más törvények módosításáról szóló T/4477. számú törvényjavaslat tárgyalása első helyen kijelölt bizottságként (Demeter Ervin, dr. Répássy Róbert (Fidesz) képviselők önálló indítványa)
(Állásfoglalás kialakítása a törvényjavaslat minősített többségű döntést igénylő rendelkezéseiről, valamint a módosító javaslatok megvitatása)
Elnököl: Dr. Avarkeszi Dezső (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Répássy Róbert (Fidesz), a bizottság alelnöke
Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ), a bizottság alelnöke
Dr. Csákabonyi Balázs (MSZP)
Dr. Faragó Péter (MSZP)
Frankné dr. Kovács Szilvia (MSZP)
Dr. Gál Zoltán (MSZP)
Dr. Hajdu Attila (MSZP)
Dr. Simon Gábor (MSZP)
Dr. Szabó Éva (MSZP)
Dr. Szép Béla (MSZP)
Dr. Horváth Zsolt (Fidesz)
Tóth András (MSZP)
Dr. Balsai István (Fidesz)
Dr. Mátrai Márta (Fidesz)
Dr. Turi-Kovács Béla (Fidesz)
Dr. Salamon László (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott:
Dr. Bárándy Gergely (MSZP) dr. Simon Gábornak (MSZP)
Dr. Csákabonyi Balázs (MSZP) távolléte idejére Frankné dr. Kovács Szilviának (MSZP)
Dr. Csiha Judit (MSZP) dr. Faragó Péternek (MSZP)
Dr. Steiner Pál (MSZP) dr. Avarkeszi Dezsőnek (MSZP)
Dr. Szabó Éva (MSZP) távolléte idejére dr. Hajdu Attilának (MSZP)
Dr. Toller László (MSZP) dr. Szép Bélának (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP) dr. Szabó Évának (MSZP)
Dr. Kontrát Károly (Fidesz) dr. Balsai Istvánnak (Fidesz)
Dr. Navracsics Tibor (Fidesz) dr. Répássy Róbertnek (Fidesz)
Dr. Szakács Imre (Fidesz) dr. Mátrai Mártának (Fidesz)
Dr. Vitányi István (Fidesz) Dr. Turi-Kovács Bélának (Fidesz)
Dr. Rubovszky György (KDNP) dr. Salamon Lászlónak (KDNP)
Dr. Wiener György (MSZP) dr. Hankó Faragó Miklósnak (SZDSZ)
Dr. Rajmon Balázs, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium büntetőjogi és kodifikációs főosztályának vezetője
Sáriné dr. Simkó Ágnes, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium főosztályvezetője
Piros Zsuzsanna Judit (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Boros Zsuzsa Barbara (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Gálik Csaba kormánytanácsadó (Miniszterelnöki Hivatal)
Horváth Sándor (Állami Számvevőszék)
Megjelentek/jelen lévők/részt vevők
Dr. Bodnár Eszter (ÖTM)
Dr. Berta Zsolt (ÖTM)
(Az ülés kezdetének időpontja: 11 óra 3 perc)
DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP), a bizottság elnöke (a továbbiakban ELNÖK): Tisztelt Bizottság! Az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság ülését megnyitom. Üdvözlöm a bizottság tagjait és meghívott vendégeinket. Mielőtt ismertetném a helyettesítések rendjét, két bejelentésem lenne.
Az egyik, hogy a holnapi bizottsági ülésünk elmarad, nem kell megtartanunk. Természetesen mindenkit értesítünk egyéb úton is, hogy aki nincs itt, feleslegesen ne jöjjön be. Alig érkezett kapcsolódó módosító javaslat, ezeket meg tudjuk hétfőn tárgyalni, és ami olyan törvényjavaslat, amelynél csak mi vagyunk kijelölt bizottság, annál még módosító indítvány sem érkezett, tehát kapcsolódó nem is érkezhet semmiképpen.
A másik, hogy mint gondolom, értesültek róla, köztársasági elnök úr megtette jelölését az adatvédelmi biztos személyére és a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa személyére. A két jelölttel egyeztettem, és jövő szerdán tíz órakor tudjuk meghallgatni őket. Kérem, hogy erre is figyeljen mindenki.
Ismertetem a helyettesítések rendjét: Hajdu Attila helyettesíti Szabó Évát, Faragó Péter Csiha Juditot, Hankó Faragó Miklós Wiener Györgyöt, Salamon László Rubovszky Györgyöt, Szép Béla Toller Lászlót, Tóth András Gál Zoltánt, Balsai István Kontrát Károlyt, Répássy Róbert Navracsics Tibort, Mátrai Márta Szakács Imrét, és én helyettesítem Steiner Pált.
Határozatképesség megállapítása
Megállapítom, hogy a bizottság ülése határozatképes.
Az előzetesen kiküldött napirendi javaslathoz képest két módosítást szeretnék bejelenteni. Nem érkezett módosító indítvány a 3. napirendi ponthoz, a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény, valamint a bírósági szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz, úgyhogy ezeket nem kell tárgyalnunk.
Megkérdezem, hogy van-e valakinek észrevétele a napirenddel kapcsolatban. (Nincs jelzés.) Úgy látom, hogy nincs.
Szeretném még jelezni, hogy Simon Gábor helyettesíti Bárándy Gergelyt.
Ezek után kérdezem, hogy ki az, aki a napirendet elfogadja. Aki igen, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.)
A bizottság egyhangú szavazással elfogadta a napirendet.
A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény módosításáról szóló T/4303. számú törvényjavaslat módosító javaslatainak megvitatása első helyen kijelölt bizottságként
Első napirendi pontunk a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, melyet T/4303. számon kaptunk kézhez. A módosító javaslatok megvitatására kerül sor első helyen kijelölt bizottságként. Hat módosító indítvány érkezett a törvényjavaslathoz.
A módosító javaslatok megvitatása
Az 1. pontban Kontrát Károly képviselő úr indítványa szerepel. Kérem az előterjesztő képviselőjét, hogy nevének és beosztásának jelzése után nyilatkozzon az 1. ponttal kapcsolatban.
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Jó napot kívánok! Rajmon Balázs vagyok, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium büntetőjogi és kodifikációs főosztályának vezetője. Az ajánlás 1. pontjában szereplő módosítási javaslatot az előterjesztő nem támogatja.
ELNÖK: Hankó Faragó alelnökúr kér szót.
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Sajnálom, hogy éppen Kontrát Károly képviselő úr nincs itt, mert nyilván lennének érvei a javaslata mellett. Az világosan látszik, hogy az 1-3. pontban alapvetően magát a pontrendszert érintő számszerű változtatási javaslata van. Az 1. pontban a mostanihoz közelítő, a 2. pontban talán inkább a kormányzat erőteljes szigorítást javasló változatához közelítő, de azt el nem érő változtatást szeretne. Én azért kértem szót, mert szeretném, hogyha a bizottság tagjai megfontolnák, helyes-e az, hogy igazából két durva szabályszegéssel alapvetően ki lehet meríteni a teljes pontkeretet. Annak, aki kétszer elkövet durva hibát, annak az lesz a következménye, hogy elveszik a jogosítványát.
Az nagyon jó törekvés, hogy az önkéntes utánképzésre nyílik lehetőség - ezt persze majd későbbi pontok fogják érinteni -, csak igazából elsősorban azt szerettem volna, hogy most ne mechanikusan döntsünk egy-egy pontról, mert akkor szerintem hibát követnénk el, én inkább kellő megfontoltságot szeretnék kérni a bizottság tagjaitól. Szeretném előre jelezni, hogy vagy az 1. vagy a 2. pontot tudom támogatni, hogyha a bizottságban konszenzus alakulna ki, akkor egy mérsékeltebb szigorítást helyesebbnek tartanék, mint egy nagyon erőteljes, durva szigorítást. Ha jól gondolom, a mérsékeltebb szigorításnak a 2. pont felelne meg nagyjából, az alig valamivel szigorúbb megoldást jelené az 1. pont elfogadása. Én e kettő közül javasolnám megfontolni, hogy valamelyiket esetlegesen támogassuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mielőtt megadom a szót Répássy alelnök úrnak, annyit szeretnék csak kérdezni, hogy a három pont közül valamelyiket támogatja az előterjesztő.
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Az első három pont egyikét sem támogatja az előterjesztő. Igazából egymást is kizárja a módosító javaslatok támogatása. Esetleg részleteiben az egyes módosítóknál indokolnám. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Természetesen csak azért kérdeztem, hogyha valamelyiket támogatná, akkor az a vitát orientálhatná. Alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Bizottság! A közlekedési pontrendszernek szerintem a lényegét érinti, hogyha olyan pontrendszert alkalmaznak - ahogyan Hankó Faragó Miklós mondta -, hogy két durvább szabálysértés esetén már a legsúlyosabb szankciót vonja maga után. A pontrendszernek éppen az a lényege, hogy egyfajta fokozatos emelkedéssel legyen visszatartó hatása, mert nekem az a tapasztalatom, hogy a gépjárművezetőknek fogalmuk sincs, hogy egy adott vétségnek, adott szabálysértésnek hány pont felel meg. Tehát nem hiszem, hogy a gépkocsivezetők úgy vezetnek, hogy a gépkocsiban egy jól látható helyre, mint a taxitarifa ki van írva, hogy ha átlépem a záróvonalat, az hány pont, a gyorshajtás hány pont. A járművezetők nem tudják azt, hogy ez milyen következményekkel jár, éppen ezért olyan szankció alkalmazása, amely értelmetlen, nem biztos, hogy visszatartó hatású. Tehát én azt javaslom megfontolásra, hogy ha már szigorítunk, akkor olyan legyen az a szigor, hogy valóban a visszatartó hatását ki tudja fejteni, mert különben semmi értelme nincsen. Ezért Kontrát Károlynak végül is mindegyik javaslatát el tudom fogadni, mert tudom, hogy egymást kizárják. Én azt mondom, hogy nem a közlekedési pontrendszer csődje az, hogy továbbra is sok baleset és sok szabálysértés történik az utakon. Ez nem a közlekedési pontrendszer csődje, hanem egy közlekedési morálnak, közlekedési kultúrának a problémája. Én azért megfontolásra javaslom, hogy az eredeti törvényhez képest szigorúbb, de azért még ésszerű szigorítás legyen a törvényhozás akarata, mert elveszíti értelmét ez az egész pontrendszer.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Faragó képviselő úr kért szót.
DR. FARAGÓ PÉTER (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Először nem értettem a dolgokat, most kezdem érteni. A képviselő úr, amit bead, enyhítés lenne az eredetihez képest. (Dr. Hankó Faragó Miklós: A mostanihoz képest szigorítás.)
Én az eredetit tartom jónak, és alelnök úrral semmiképpen nem értek egyet, megmondom miért. Itt arról van szó, hogy szándékos bűncselekmény elkövetéséről van szó - nyilván közlekedési bűncselekményekről van szó -, és ha valaki szándékos közlekedési bűncselekményt elkövet, igenis, minél több pontot vegyenek el tőle. És az, hogy az autóban taxióraszerűen nincs kiírva, alelnök úr, akkor tulajdonképpen bármilyen törvény nem ismerete - nem fogok ebbe belebonyolódni - mentességet adhatna bárkinek. Ő autót vezet, neki ismernie kell az erre vonatkozó előírásokat, kötelezettségeket, tudnia kell, hogy ha elköveti ezt vagy azt a bűncselekményt, az mivel jár. Igenis szigorítani kell, még egyszer mondom, a szándékos bűncselekmény elkövetése esetén egyáltalán nem tudom elképzelni, hogy enyhébb legyen, talán még szigorúbban is lehetne. Lehet vitatkozni a többin, a gondatlan estében valóban.
ELNÖK: Hankó Faragó alelnök úr!
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen. Hat olyan bűncselekménytípus jöhet szóba, amely a közlekedési előéleti pontrendszer szempontjából releváns: ez a segítségnyújtás elmulasztása, közúti veszélyeztetés, közúti baleset okozása, amely gondatlan bűncselekmény, járművezetés ittas vagy bódult állapotban, járművezetés tiltott engedése és cserbenhagyás. Ezek azok a bűncselekménytípusok, amelyekről szó van. Az teljesen egyértelmű, hogy a szándékos és a gondatlan cselekmények között maga a pontrendszer jelenleg is különbséget tesz, a szigorítás is különbséget tesz, és egyébként a képviselő úr javaslatai is különbséget tesznek. Ebben különösebben nincs új. Én azt az érvet fontolnám meg, és per pillanat sem tudom, hogy a három közül melyiket tudnám könnyebben vagy szívesebben elfogadni, de valamelyiket én helyesnek tartanám. Én csak azt szeretném jelezni, hogy a durva szigorítás önmagában semmilyen területen nem hoz megoldást.
Megoldást véleményem szerint az hozhat, merthogy egyébként nagyon rossz helyzetben van a közlekedési morál Magyarországon, ez mindannyiunk által közismertnek tekinthető tény, de megoldást az hozhat, hogyha következetés és szigorú jogalkalmazást vezetünk be. Tudniillik ez nem történik meg. Van pontrendszerünk most is 18 pontos felső határral, csak éppen 2006 decemberéig 300 egynéhányan érték el a felső határt, mert az eljárások vagy nem vezettek eredményre, vagy nem indultak meg esetenként, vagy időben valaki időben megoldást talált arra, hogy ne szedje össze a felső ponthatárt két éven belül. De, ha csak azt az egyet tesszük, hogy szigorítunk a ponthatárokon, akkor önmagában szerintem a problémát nem oldjuk meg. Kipipálunk ugyan egy feladatot, hogy látszólag mindent megtettünk a magunk részéről, mert szigorítottuk a pontrendszert, csak érdemben semmi az égvilágon nem fog változni. Aki abba a helyzetbe kerül, hogy eléri a ponthatárt, az most majd meglátja a következményeit, hogy mit jelent egy gépjárművezetéstől eltiltás, nyilvánvalóan nagyon súlyos következményekkel jár, az esetek egy jelentős számában teljesen indokoltan. De nagyon sokan nem fogják tudni jó ideig, hogy ez a törvénymódosítás milyen következményekkel jár.
Én azt szeretném kérni, hogy ne a nagyon durva szigorítást, mint egyedüli lehetséges módszert válasszuk. Egyébként az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításával kapcsolatban is ugyanez volt a véleményem, hogy önmagában a durva szigorítás az égvilágon semmit nem old meg, nagyon durva aránytalanságot teremt, mert nyilvánvalóan, aki a hatálya alá fog esni, és vele szemben intézkednek, annak nagyon súlyos következményekkel kell számolnia. Egyébként pedig a helyzet alapjaiban - véleményem szerint - ettől még nem fog megváltozni.
ELNÖK: Répássy alelnök úr.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Csak folytatva azt, amit Hankó Faragó Miklós mondott, és egy kicsit leegyszerűsítve a helyzetet, mindenféle pontrendszer-szigorításnál sokkal nagyobb a visszatartó ereje, hogyha mondjuk az M1-es autópályára 30 kilométerenként ki van téve egy sebességmérő doboz. Nem tudom, hogy ismerik-e ezt a helyzetet, annak sokkal nagyobb a hatása, mint a pontrendszer szigorításának. Magyarul, amiről Hankó Faragó Miklós beszél, hogy igazából az ellenőrzés és a törvények végrehajtása az, amely nagyobb visszatartó erővel bír. Önmagában a fenyegetettség semmit nem fog megoldani.
ELNÖK: Kíván-e még valaki hozzászólni? Faragó Péter képviselő úr.
DR. FARAGÓ PÉTER (MSZP): Nem vonom kétségbe, hogy 30 kilométerenkénti sebességmérő hatásos lehet, kicsit költségesnek tartom, de nem vonom kétségbe, hogy hatásos lenne, de nem erre gondoltam, amikor én a szigorítás mellett vagyok. Itt elhangzott, hogy hat szándékos bűncselekmény van, és rögtön azzal kezdi, hogy segítségnyújtás elmulasztása. Nem is tudom elképzelni, hogy pontokkal kéne, úgymond "honorálni", mert én azt hiszem, a segítségnyújtás elmulasztásánál a legtermészetesebb dolog, ha elveszik a jogosítványt. Akkor miért probléma, ha mi ezt magasabb pontokkal, súlyosabban ítéljük meg? Ennél nagyobb, durvább bűncselekményt a közlekedési témában el sem tudok képzelni, mint azt, hogy valaki a segítségnyújtást elmulasztja.
ELNÖK: Répássy alelnök úr.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Én csak azt tudom Faragó képviselő úrnak mondani, azt vegyük figyelembe, hogy a bűncselekményekért járó büntetést az illető megkapja, tehát ez azon felül van. Nehogy azt gondoljuk, hogy pusztán ez a pontrendszer lenne a visszatartó, az sokkal nagyobb visszatartó erő, hogy egy szándékos bűncselekményért akár felfüggesztett vagy végrehajtandó szabadságvesztést is kaphat. Ennek szerintem még nagyobb visszatartó ereje van.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szép Béla képviselő úr, utána Faragó Péter képviselő úr.
DR. SZÉP BÉLA (MSZP): Köszönöm szépen. Meghallgatva Hankó Faragó Miklós érvelését, az ő érveiben szereplő állításokat elfogadom, csak éppen más következtetésre kell, hogy jussak, ugyanis amikor azt mondja, hogy durva és aránytalan a büntetés, én azt mondom, hogy durva az a közlekedési morál, ami ma Magyarországon sajnálatos módon eluralkodott, és aránytalan, amit éppen alelnök úr mondott, hogy nem sikerült az eddigi szabályok mellett elérni, hogy valóban kirívó szabálytalanságot többszörösen elkövető gépkocsivezetők a pontrendszer következtében elveszítsék a jogosítványukat. Úgy gondolom, hogy a kialakult helyzet, ha megnézzük a statisztikákat, a halálos balesetek arányát Nyugat-Európához képest, azt kell, hogy mondjam, szükség van a szigorításra, és maga a helyzet kényszeríti ezt ki, és e tekintetben az előterjesztővel, illetve Faragó Péter képviselőtársammal értek egyet. Köszönöm.
ELNÖK: Faragó Péter, utána Turi-Kovács Béla.
DR. FARAGÓ PÉTER (MSZP): Nagyon röviden annyit, természetes, hogy egyéb büntetést is fog kapni, éppen ezért lenne furcsa, ha egy segítségnyújtás elmulasztásánál kap egy szigorú egyéb büntetést, a pontokban meg aránylag kevés pontot vesznek el tőle, úgymond. Pontosan erről beszélek, hogy ez egy olyan súlyos dolog, amit nemcsak egyéb büntetéssel kell úgymond honorálni, hanem a magasabb pontszámokkal is. Egyébként elképesztő Magyarországon a közlekedési morál, a közlekedési helyzet, úgyhogy elfogadva azt, hogy önmagában persze egy magasabb büntetési tétel nem old meg problémákat, de talán hátha elvisz ebbe az irányba.
ELNÖK: Turi-Kovács Béla képviselő úr.
DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz): Én azt hiszem, nem abban van vita közöttünk, hogy a jelenlegi közlekedési morál Magyarországon példátlanul rossz, és valóban valamilyen szükséges lépéseket meg kell tenni, hanem azt hiszem, a vita azon van, hogy egyetlen módszer kiemelése - amit gyakran látunk az elmúlt időszakban a büntetőjog területén - elégséges-e ahhoz, hogy egy ilyen, egyébként sok területtel, sok mindennel összefüggő szabálysértéseket, bűncselekményeket visszatartó erővel tudjon megtorolni. Én a pontrendszer szigorítását, meg kell mondanom, azon lehet vitatkozni, hogy mennyi vagy mekkora, ezt önmagában, én személy szerint nem tartom rossz gondolatnak, tehát ez egy lehetséges mód, ugyanakkor azt is nagyon fontosnak gondolom, hogy ha ez nincs beillesztve egészen odáig, hogy az eljáró rendőr tekintélyétől egészen a bíróságnál vagy a szabálysértési hatóságnál megszülető döntésekig egyfajta következetesség van, akkor azt hiszem, hogy ez egy sikertelen és eredménytelen ügy lesz.
A magam részéről azon inkább elgondolkodnék, hogy nem lenne-e helyes egy ilyen, valóban, majdnem tragikusnak mondható közlekedési morál mentén egy szélesebb körű aspektusban átgondolni ezt az egész ügyet, és megteremteni azokat a részletfeltételeket is, amelyek közül az egyik az, amit itt az alelnök úr mondott, amelyek mentén kiszűrhető, biztonsággal megállapítható a szabálysértés egyrészt, másrészt bizonyítható. Mindannyian tudjuk, az elmúlt időszak nagyrészt arról szólt, hogy rengeteg szabálysértő, rengeteg szabálysértés, és még több, aki ezt megússza, és innentől kezdődően akármilyen szigorú szabályok vannak, ezek már nem bírnak visszatartó erővel. Tehát én a magam részéről azt támogatnám, hogy egy ilyen egységes rendszerben próbáljunk meg elgondolkodni, ezt talán mindkét oldalnak érdemes lenne megfontolni.
ELNÖK: Kíván-e még valaki az 1. ponthoz hozzászólni? Mátrai képviselő asszony!
DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót, és nagyon röviden, hallgatva itt a vitát, valóban, akik minden nap közlekednek, és főleg az autópályán jönnek föl Budapestre, és mennek haza, azok valóban láthatják azt a közlekedési morált, amit naponta megélünk. Én egyetértek azokkal a hozzászólókkal, akik azt mondják, hogy valamit tenni kell, de én is úgy ítélem meg, nem biztos, hogy a pontrendszernek az ilyen mértékű szigorítása az elsődleges szempont, illetőleg, hogy ennek visszatartó ereje van. Sokkal inkább visszatartónak tartanám, természetesen, ha a pontrendszer az 1. vagy 2. pontban foglaltak szerint alakul, ezenkívül az autópálya-rendőrségnek a jelenlétét. Azt valamennyien tudjuk, hiába van pontrendszer, eddig is volt, a közlekedés olyan volt, amilyen, az autópályán nem 130-cal, hanem 200-zal és még talán többel is mentek azok, akik olyan autóval rendelkeztek, amelyik ezt a sebességet bírja, de abban az esetben, ha feltűnik az autópálya-rendőrség, annak igenis visszatartó ereje. Egy elfogadható pontrendszer, ezenkívül a rendőrség az ilyetén való jelenléte mindenképpen megkönnyítené ezt a kérdést, és visszatartó ereje volna sokkal inkább, mint csak a pontrendszer meghatározásának. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Faragó képviselő úr kért még szót.
DR. FARAGÓ PÉTER (MSZP): Már csak azért, mert az autópályán 200-zal mennek. Persze, ha így bele fogunk menni a részletekbe, akkor soha nem fejezzük be, ezért már csak annyit jegyzek meg, nem azzal van probléma, hogy az autópályán mennyivel megy. Pontosabban, miután nálunk szabályozva van, persze probléma. Németországban nincs szabályozva, annyival megy gyakorlatilag amennyivel akar, mégis sokkal kevesebb baleset van. (Közbeszólások: Már nincs így! Már régen nincs így.)
ELNÖK: Közkeletű tévedés.
DR. FARAGÓ PÉTER (MSZP): Nincs így? De nem az autópályán való sebességgel van a legtöbb probléma, hanem az ittas járművezetéssel, a piroson olyan természetesen mennek át az autósok, mintha nem is lenne lámpa, a záróvonal és egyebek, és ezekből van a legtöbb baleset. Az autósztrádán gyorshajtásból nagyon-nagyon kevés baleset van, de nem kívánok ebbe nagyon belemenni.
ELNÖK: Tehát továbbra is az 1. napirendi pontunk 1. ajánlási pontjánál tartunk. Kíván-e még a bizottság tagjai közül valaki hozzászólni? (Nincs jelzés.) Nem látok jelentkezőt, úgyhogy megadom a szót a főosztályvezető úrnak.
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Két pontosítást szeretnék tenni: elhangzott, hogy a pontrendszernek a jelenlegi, a törvényjavaslat szerinti szigorításával előállhat az az eset, hogy kettő közlekedési szabálysértés esetén valakitől megvonásra kerülne járművezetés. Erre nem kerülhet sor természetesen, szabálysértések esetén semmiképpen, legfeljebb a közlekedési bűncselekmények esetében kerülhet erre sor. Azt szeretném megemlíteni, hogy az ajánlás 1. pontja szerinti enyhítés, a törvényjavaslathoz képesti enyhítés esetén mindösszesen egy ponttal emelkednének a jelenlegihez képest a pontok. Jelenleg több mind 550 ezer személynek van pontja Magyarországon, ebből 331 személy érte el a 18 pontot. Azzal teljes egészében egyet tudok érteni az előterjesztő részéről, hogy önmagában ez nem jelent megoldást, azonban természetesen az ellenőrzések szigorításának és az ellenőrzések következetességének is követnie kell ezt a lépést, de a jelenlegi közlekedési morál alapján indokoltnak tartom ezt a pontszámemelést. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mielőbb a határozathozatalra sor kerülne, szeretném jelezni a helyettesítésben beállt változásokat: Kovács Szilvia helyettesíti Csákabonyi Balázst, Turi-Kovács Béla Vitányi Istvánt és Szabó Éva Wiener Györgyöt.
Tehát az 1. pontban szereplő indítványt az előterjesztő nem támogatja. Kérdezem, hogy ki támogatja. Számolni fogok. (Szavazás.) Tíz igen. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Tizenöt. Ki tartózkodott? (Szavazás.) Egy.
A bizottság tehát nem támogatja, de egyharmadot kapott.
A 2. pontban szintén Kontrát Károly indítványa szerepel, az előterjesztő elmondta már, hogy nem támogatja. Az én emlékezetem szerint a vitát is lefolytattuk, de azért megkérdezem, kíván-e még valaki hozzászólni. (Nincs jelzés.) Nem. Kérdezem, hogy ki támogatja? (Szavazás.) Tizenegy.
A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.
A 3. pontnál szintén jelezte az előterjesztő, hogy nem támogatja. Kérdezem, hogy ki támogatja. (Szavazás.)
A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.
A 4. pontban szintén Kontrát Károly indítványa szerepel. Kérdezem az előterjesztőt.
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Az előterjesztő nem támogatja, ennek pedig nagyon röviden az az oka, hogy változatlanul hagyná az utánképzéshez kapcsolódó pontszámokat, ez pedig abban az esetben, hogyha a törvényjavaslat szerint megemelésre kerülnek a pontszámok, akkor gyakorlatilag szigorítást vonna maga után, tehát pontosan az ellenkezőjét váltaná ki, mint amire a módosító javaslat megszületett.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az előterjesztő tehát nem támogatja. Ki támogatja? (Szavazás.)
A bizottság nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
Az 5. pontban Bárándy Gergely indítványa szerepel. Kérdezem az előterjesztőt.
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Technikai pontosításról van szó, az előterjesztő támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.)
A bizottság is támogatja.
A 6. pontban Kiss Ferenc indítványa szerepel. Kérdezem az előterjesztőt.
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Az előterjesztő nem támogatja az indítványt.
ELNÖK: Kérdezem a bizottságot. (Szavazás.)
A bizottság sem támogatja, de egyharmadot kapott. Köszönöm szépen.
A napirendi pont tárgyalásának végére értünk.
Soron következik a 2. pont, a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényjavaslat, melyet T/4411. számon kaptunk kézhez. A módosító javaslatok megvitatására kerül sor, 9 darab módosító indítvány érkezett. 38 pontból áll az ajánlás, de sok az összefüggés.
A módosító javaslatok megvitatása
Az 1. pontban Dávid Ibolya képviselő asszony indítványa szerepel. Kérem az előterjesztőket, hogy nevük és beosztásuk jelzése után tájékoztassanak minket a kormány álláspontjáról az 1. ponttal kapcsolatban.
SÁRINÉ DR. SIMKÓ ÁGNES (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Sáriné dr. Simkó Ágnes Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, főosztályvezető.
Az előterjesztő nem ért egyet a javaslatban foglaltakkal.
ELNÖK: Répássy alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Igen. Kérdést szeretnék föltenni. Azzal nem ért egyet, ami ide le van írva, vagy valahol ez szerepel a törvényben, mert ez lenne a megnyugtatóbb.
ELNÖK: Azt hiszem, a kérdés teljesen jogos volt. Tessék parancsolni!
SÁRINÉ DR. SIMKÓ ÁGNES (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Két okból nem értünk egyet. Egyrészt maga a javaslatban foglaltak szerepelnek az előterjesztett törvényjavaslatban, levezethetők annak szövegéből. Ennek ellenére egyetértünk azzal az elképzeléssel, hogy ne csak levezethető legyen, hanem egyértelműen kerüljön kimondásra is ez a szabály, de a 23. pontban szereplő, Gusztos Péter képviselő úr által előterjesztett javaslat komplexebbül oldja meg ugyanezt a problémát, úgyhogy annak a támogatását javasoljuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nem látok más jelentkezőt, de igen, Salamon képviselő úr.
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Egy rövid pillantást tudtam most vetni Gusztos képviselő úr javaslatára, de ez gyakorlatilag azt a problémát veti fel, hogy a bejegyzett élettársi viszony és a házasság viszonya egymáshoz hogy áll, ez pedig alkotmányos kérdés. Az alkotmány úgy rendelkezik, hogy a Magyar Köztársaság védi a házasság és a család intézményét. Ebben az értelemben, amikor a két intézmény esetleges ütközéséről van szó - elnézést, hogy ilyen egyszerűen fogalmazok, de gondolom, értik képviselőtársaim, mire utalok -, akkor ilyen összefüggésben végképp alkotmányellenes a két intézmény egyenlőként kezelése, mert Gusztos képviselő úr javaslata így kezeli ezt a kérdést.
Egyébként Dávid Ibolyának javaslatával szemben alternatívaként ott van Lukács Tamás és Lanczendorfer Erzsébetnek a 2. pontban foglalt javaslata. Erre felhívom a figyelmet, és egy mondatot mondanék erről, mert egymást kizáró javaslatok, annak előrebocsátásával, hogy majd nem szólok hozzá a 2. ponthoz. Egyértelműbb és erősebb az, amit Lukács Tamásék javaslata javasol, amelyik arról szól, hogy nem jegyezhető be. Tehát ez azt jelenti, nem arról van szó, hogy megtörténhet egy bejegyzés, és majd érvénytelenné válik, hanem eleve vizsgálni kell ezt a körülményt, és ha ez fönnáll, akkor nem jegyezhető be élettársi kapcsolata olyannak, akinek fennálló házassága vagy már bejegyzett élettársi kapcsolata van. Tehát én azt gondolom, hogy az itt versengő javaslatok közül a Lukács Tamás-féle javaslat a legjobb, de még Dávid Ibolyáé is mindenképpen jobb, mint Gusztos Péteré. Köszönöm.
ELNÖK: Répássy alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Én csak annyit akarok megjegyezni, hogy a Dávid Ibolya által javasolt mondat lényegében a Gusztos Péter által javasolt második bekezdésben, a Cst. 7. § (1) utolsó mondatában majdnem szó szerint szerepel. Tehát az igaz, hogy a Gusztos képviselő úr javaslata tartalmazza a Dávid Ibolyáért, az más kérdés, hogy a Gusztos-javaslat többi pontjával van-e probléma, de tény, hogy ez így szerepel. Amit Lukács Tamásék javasolnak, az egy másik megoldás, az már eleve akadályként szerepelteti ezt a problémát.
ELNÖK: Kíván-e még valaki hozzászólni? (Nincs jelzés.) Nem látok jelentkezőt. Megkérdezem az előterjesztő képviselőit, hogy kívánnak-e reagálni a Salamon képviselő úr által elmondottakra.
SÁRINÉ DR. SIMKÓ ÁGNES (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm, nem.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az 1. pontot tehát az előterjesztő nem támogatja, kérdezem a bizottságot, ki támogatja? (Szavazás.)
A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 2. pontban Lukács Tamás és Lanczendorfer Erzsébet indítványa szerepel. Kérdezem a kormányt.
SÁRINÉ DR. SIMKÓ ÁGNES (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk az előterjesztésben foglaltakat. Alapvetően egy más szemléletet követ ez a megfogalmazás. Különbség van aközött, hogy érvénytelenségi okként vagy a bejegyzés akadályaként fogjuk föl a már fönnálló házasságot, illetve a már regisztrált élettársi kapcsolatot. Az előző elfogadásával, illetve az előbb említett 23. pontbeli Gusztos képviselő úr által előterjesztett javaslat elfogadásával másként oldódik meg ugyanezt a probléma.
ELNÖK: Répássy alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Lényegében válaszolt az előterjesztő, csak az nem volt világos számomra, hogy ezek szerint ez azt jelenti, hogy a törvényjavaslat sehol nem alkalmazza ezt a bizonyos bejegyzési akadálymegoldást, hanem mindenütt csak az érvénytelenséget tartalmazza? Csak azért, mert az előterjesztő, ön úgy fogalmazott, hogy ez egy szemléletbeli különbség, de talán mégiscsak egyértelműbb, ha bejegyzési akadályként szerepel ez, mintsem hogy érvénytelenségi akadályként, bár a joghatása tulajdonképpen ugyanaz, már amennyiben az érvénytelenségi okokat előzetesen vizsgálni kell. Őszintén szólva nem emlékszem rá, a törvény hol mondja ki az érvénytelenségi okokat. A házasságnál nyilván vizsgálni kell, de kérdés, hogy a bejegyzett élettársakra vonatkozó törvényjavaslat kimondja-e, hogy vizsgálni kell ezeket az érvénytelenségi okokat.
ELNÖK: Kíván-e még valaki a 2. pontnál hozzászólni? (Nincs jelzés.) Nem látok jelentkezőt. Kérem, hogy erre a felvetésre reagáljanak!
PIROS ZSUZSA JUDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Az anyakönyvvezetőnek vizsgálni kell a bejegyzésnél az érvénytelenségi okokat is. Tehát az anyakönyvvezető is vizsgálja, és később bírósági perben pedig érvénytelenítési per indítható ezzel kapcsolatban a bejegyzett élettársi kapcsolatnál is ugyanúgy, mint a házasságnál.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az előterjesztő tehát nem támogatja a 2. pontban szereplő indítványt. Kérdezem, hogy ki támogatja? (Szavazás.)
A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.
A 3. pontban szintén Lukács Tamás és Lanczendorfer Erzsébet indítványa szerepel, összefüggésben az 5. ponttal. Kérdezem az előterjesztőt.
SÁRINÉ DR. SIMKÓ ÁGNES (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Salamon képviselő úr!
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Nagyon röviden szólok ehhez hozzá, mert világosan látható, és a törvényjavaslat más pontjában jelentkező módosító javaslatok is tükrözik, hogy egy más koncepciót képviselünk. Valóban a mi felfogásunk szerint a házasság és a regisztrált élettársi kapcsolat nem hozható ilyen szoros közelségbe egymással, és ez motiválja ezeket a módosító indítványokat, ezt is. Én ilyen irányban többen majd nem érvelek, hiszen az általános vitában elmondtuk, itt az érvrendszer azonos az általános vitában a Kereszténydemokrata Néppárt vezérszónoka által megfogalmazottakkal. Tehát a továbbiakban az ilyen természetű indítványok mellett nem fogok felszólalni, viszont az 5. pont kapcsán egy szempontra külön szeretném a figyelmet felhívni. Ez a szabályozás, aminek az elhagyását itt javasoljuk, a jogállam követelményeinek abszolút nem felel meg. Ezek az utaló szabályok, hogy házasságra vonatkozó szabályok, házastársa vonatkozó szabályok, özvegyre vonatkozó szabályok, elvált személyekre vonatkozó szabályok annyira széles és számos esetben vitatható körét adják meg az ilyen jogszabályoknak, amelyek értelmezése és alkalmazása beláthatatlan bonyodalmakat fog okozni a jogalkalmazók, többek között a bíróság gyakorlatában is.
Tehát alapvetően a jogbiztonság elvének nem felel meg, hiszen konkrétságában bizonyos körben biztosan nem egzaktak ezek a kategóriák. Nyilván vannak szabályok, amelyek egyértelműen beazonosíthatóak, az özvegyi jogra, a haszonélvezeti jogra vonatkozó rendelkezés nyilván özvegyre vonatkozó szabály, de az özvegység annyiféle kontextusban merülhet fel a jogrendszerben, hogy e példánál maradjak, hogy ez, mint technika - függetlenül a Kereszténydemokrata Néppárt alapállásától - véleményünk szerint messzemenően nem elégíti ki a jogbiztonság követelményeit. Így, ez a tétel a jogállamiságra vonatkozó alkotmányos előírást sérti, ezért az alapkoncepciónktól függetlenül is a törvényjavaslat 2. § (2) bekezdésének az elhagyását indokoltnak tartjuk. Köszönöm.
ELNÖK: Répássy alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Előterjesztők! Az világos, hogy itt egy koncepcionálisan eltérő álláspont van, ezt mi kifejtettük az általános vita során, tehát mi azt gondoljuk, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat szabályainak az élettársakra vonatkozó szabályokhoz kellene igazodnia. A következőt szeretném kérdezni: a törvényjavaslat szerint 2009. január 1-jén lép életbe a törvény, és szerintem fontos lenne azt tudnunk, mert, ha jól tudom, az igazságügyi tárca által tervezett polgári törvénykönyvbe a házassági jog bekerül, pontosabban a családjogi törvénybe. Ebben az esetben a bejegyzett élettársi kapcsolat hová fog kerülni, az élettársi részbe, vagy a családjogi részbe? Az ugyanis egy alapvető kérdés, hogy a polgári törvénykönyvben, amikor már egységes lesz a családi jog és a polgári jog, vagy a mai értelemben vett polgárjog és családjog gyakorlatilag egy magánjogi kódexbe kerül, akkor ezt miként fogja majd fel az igazságügyi tárca. Házasságként fogja majd föl, vagy polgárjogi kapcsolatként fogja föl, szeretném, ha erre tudnának választ adni.
ELNÖK: Elnézést kérek, alelnök úr, de tisztelettel kérem, hogy egyrészt ne ismételjük meg az általános vitát, másrészt, ha valamit elmulasztottunk az általános vitában, azt ne próbáljuk a részletes vita során, egy módosító indítvány kapcsán bepótolni. Ennek ellenére kérem, hogy válaszoljanak a feltett kérdésre, de kérem a bizottságot, hogy a következőkben tekintsünk el az általános vita megismétlésétől.
SÁRINÉ DR. SIMKÓ ÁGNES (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Megpróbálok röviden válaszolni a feltett kérdésekre. Egyrészt valóban a két most tárgyalt pontban szereplő javaslatok más megközelítésen alapulnak, az előterjesztés, a törvényjavaslat maga családjogi kapcsolatként kezeli a regisztrált élettársi kapcsolatot, amíg a két képviselői módosító indítvány a polgári törvénykönyv rendelkezéseinek alkalmazását rendelné el. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy egy, azaz egy paragrafus vonatkozna a regisztrált élettársi kapcsolatra, hiszen a hatályos Ptk.-ban szereplő másik rendelkezés magának az élettársi kapcsolatban a definícióját tartalmazza. Tehát ugyanott lennénk, ahol jelenleg vagyunk, nem vinné előre a probléma megoldását, mert nem lenne erről részletesebb szabályozás.
Ami az 5. pontban felvetett megoldásra vonatkozik, hogy ha a törvény eltérően nem rendelkezik, akkor a házasságra, házastársra, özvegyre és a többi milyen rendelkezéseket kell alkalmazni, ezzel kapcsolatban az volt az előterjesztő elképzelése, hogy ez a törvény adja meg az irányt arra vonatkozóan, hogy más jogszabályokban innentől kezdve a házasság szabályait milyen körben kell alkalmazni a regisztrált élettársi kapcsolatra. De annak érdekében, hogy ezekben a más jogszabályokban teljesen egyértelmű is legyen az, hogy ahol a szövegben az szerepel, hogy házastárs, ott ez alatt a regisztrált élettársat is érteni kell, vagy ahol házasság szerepel, ott a regisztrált élettársi kapcsolatot is érteni kell, ezért 2008 során, a 2009. január 1-jei hatályba lépést megelőzően ezeknek a jogszabályoknak a módosítására sor kerül, és ezek a kifejezések megfelelőképpen bekerülnek. A kettő együtt szolgálja a jogalkalmazók tájékoztatását és a jogalkalmazás biztonságát.
Ami a hatályba lépést illeti, a polgári törvénykönyv 2010. január 1-jén lép hatályba, tehát egy év tapasztalat áll majd rendelkezésre a regisztrált élettársi kapcsolat szabályozására vonatkozóan akkor, amikor az új Ptk. hatályba lép. A polgári törvénykönyvnek valóban lesz egy olyan könyve - könyvekből fog állni a polgári törvénykönyv -, amelyik a családi jogi szabályokat fogja tartalmazni, és ebben a könyvben a családjogi szabályok között lesznek a regisztrált élettársakra vonatkozó rendelkezések is.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Salamon képviselő úr kért szót, utána alelnök úr.
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): A kormány képviselőjének a válasza csak arról győz meg - függetlenül a mi alapállásunktól -, hogy ez az egész törvényjavaslat érleletlen és kidolgozatlan. Teljesen fölösleges, még egyszer mondom, alapállásunktól függetlenül az ilyenfajta párhuzamosság fenntartása, pontosan meg kell fogalmazni a jogszabály tartalmát, és akkor azok az utaló szabályok, amelyeknek az értelmezése csak vitát kelt, azokat egészen egyszerűen nem kell megalkotni. Ezt most én elvi szinten mondom, mert a törvényjavaslatot alap-megközelítésből sem támogatjuk, de ez a vita a dolog egy második síkján - függetlenül a hozzáállástól és az alaphelyzet megítélésétől - szakmailag is kidolgozatlan és anarchikus helyzethez vezet, és ilyen anyag van most előttünk.
ELNÖK: Répássy alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Elnök úr, figyelembe véve az ön intelmeit, tekintettel arra, hogy egy koncepcionálisan eltérő módosító javaslatról van szó, mégiscsak bizonyos dolgokat tisztázni kell szerintem. Azért kell szerintem tisztázni, mert ha jól értem, akkor most tulajdonképpen, legalábbis ebben a tekintetben az új Ptk. szövegét alkotjuk meg. Azt én elég nehezen tudom ugyanis elképzelni, hogy elfogad valamit az Országgyűlés, elfogad egy törvényt, ami 2009. január 1-jén hatályba lép, majd ezt az egy év múlva hatályba lépő jogszabály teljesen megváltoztatja. Feltételezem, hogy most az önök szándékai szerint ez így, ahogy van, be fog épülni a polgári törvénykönyv házasságkönyvébe vagy családjogi könyvébe. Azért ez egy jelentős különbség, és szerintem így nem lényegtelen ez a dolog, mert akkor azt is tisztázni kell, és nem tudok mást tenni, mint újból feltenni a kérdést, hogy ez azt jelenti, hogy a mai értelemben vett és a Ptk.-ban szereplő élettársi viszont egyáltalán nem szerepelne a jövőben a polgári törvénykönyvben? Vagy továbbra is azt a megoldást akarják választani, hogy lesz olyan élettársi viszony, amely a polgári törvénykönyv magánjogi könyvében lesz, és lesz egy másik élettársi viszony, amelyik a családjogi könyvében lesz. Szerintem ez a koncepció teljesen zavaros, és arra mindenképpen választ kérek, hogy a tárca szándékai szerint a most megalkotandó törvényszöveg egy az egyben beépül-e majd a házassági könyvbe, vagy ezt a szöveget a hatályba lépését követő egy éven belül ki lehet dobni, és utána egy teljesen más szabályozás kerül előtérbe.
ELNÖK: Balsai képviselő úr, majd utána ismét Salamon képviselő úr.
DR. BALSAI ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Nem akarom sem az időt húzni, sem a szót szaporítani, a múltkor elmondtuk a véleményünket a javaslatról, de mégis most már többször megüti a fülemet a törvény szövege is és az előterjesztő által használt szóhasznált. Ő regisztráltat mond, a törvény - helyesen, legalább magyarul - bejegyzettet. Szerintem élettársat nem lehet bejegyezni, az élettársi életközösség tényét lehet bejegyezni. Újszülöttet sem szoktak bejegyezni, hanem a születés tényét, a házasságkötés tényét jegyzik be, a válást jegyzik be, de soha nem az embereket, hajókat, autókat szoktak bejegyezni, cégeket szoktak bejegyezni, esetleg telekkönyvi adatokat. Már alulmúlhatatlan szinte ez a jogszabály-szerkesztés, amikor azt mondja, hogy a bejegyzett élettárs. Mi az, hogy bejegyzett élettárs? Az élettársat nem - ha lenne ilyen törvény, amit remélek, hogy nem lesz -, hanem csak az élettársi életközösséget jegyzik be. Erre nem figyelt föl az előterjesztő, hogy ilyen színvonalú jogszabály-alkotásra akarja kényszeríteni a parlament kormánypárti többségét.
ELNÖK: Salamon képviselő úr.
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Tulajdonképpen kapcsolódom Balsai István és Répássy Róbert képviselő úr kérdéséhez, és most az a kérdés, hogy a kétféle élettársi viszonyból az egyiket a kormány családnak tekinti, ha jól értelmezem, a másikat meg nem fogja családnak tekinteni. (Dr. Répássy Róbert: Ez még a jobbik eset.) Ez még a jobbik eset, mondja Répássy képviselő úr. Én csak gondolkodom erről, hogy mit gondol a kormány.
ELNÖK: Bocsánat, képviselő úr, csak azt nem tudom, hogy melyik ponthoz szól most hozzá, mert ez nem derült ki eddig.
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Ehhez az 5. ponthoz. Elnök úr, erről folyik a vita. Itt ilyen fogalmakról van szó, hogy a házassági kapcsolatnak a házastársra vonatkozó szabályok alkalmazása és hasonlók. (Lapozva a módosító javaslat lapjai között.) Olyan kategóriák vannak, amelyek fölvetik azt, hogy ez a regisztrált élettársi kapcsolat hogyan fog viszonyulni a család fogalmához, és hogy fog viszonyulni az az élettársi kapcsolat, hogy nem regisztrálnak. Tudniillik van egy fogadásom, hogy ugyanaz történik a regisztrált élettársi kapcsolattal, mint ha valaki házasságot kötne. Általában az élettársak nem fognak elmenni, mert akkor inkább elmennek házasságot kötni, de ez már tényleg túlmegy az adott javaslaton, ugyanakkor én is szeretném tudni, hogy hol lesz a regisztrált élettársi kapcsolat, és szerepel-e benne a nem regisztrált élettársi kapcsolat? Vagyis van egy alacsonyabb rendű és van egy magasabb rendű, egy nyilvántartott élettársi kapcsolat, ami külön fejezetben, a családról szóló fejezetben lesz. Ugyanis a kormány megközelítésében az egyik élettársi kapcsolatot a kormány családnak fogja tekinteni, míg a másikat nem.
Az egy külön kérdés, amit Balsai képviselő úr is kérdez, hogy akkor a regisztrált élettársi kapcsolat akkor is fennáll-e, ha az élettársi kapcsolat megszűnik. Mert akkor marad belőle a regisztráció, amit ugyan nem egészen értek, hogy mi a funkciója, hogy ez hogyan van. A házasságnál világos, hogy van egy házastársi házassági jogi kapcsolat. Nem feltétlenül kapcsolódik össze az élettársi viszonnyal, megszűnését illetően egész biztos nem. Általában a házasságkötéssel létrejön mindig az élettársi kapcsolat, olyan is volt, hogy előbb volt élettársi kapcsolat, és utóbb kötöttek a felek házasságot, de itt ezek a kérdések egyszerűen rendezetlenek, és Lukács Tamás és Lanczendorfer Erzsébet módosító indítványa áttételesen erről is szól.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni a 3. és 5. pontokhoz a bizottság tagjai közül? (Nincs jelzés.) Nem látok jelentkezőt, akkor az újra megnyitott általános vita ezen részénél kérem, hogy reagáljon az előterjesztő.
SÁRINÉ DR. SIMKÓ ÁGNES (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Megismételném, hogy az a kormány elképzelése, hogy a most elfogadott törvény tapasztalatai alapján ennek a törvénynek a szövege beépülne az új polgári törvénykönyvbe, azon belül a családjogi könyvbe, az előterjesztő ugyanis családjogi kapcsolatnak tekinti a bejegyzett élettársi kapcsolatot. A regisztrált kifejezésért, amit egyébként képviselő úr is használt, elnézést kérek, az ebben az esetben egy pongyola szóhasználat, miután ez volt a munkaelnevezése az előkészítés során nagyon sokáig ennek a kapcsolatnak, ezért hangzott el, de épp a magyar kifejezések használata érdekében került a bejegyzett élettársi kapcsolat kifejezés a törvényjavaslatba.
Ami a továbbiakat illeti, amikor az új polgári törvénykönyv elfogadásra kerül, abba beépül maga a jelenleg hatályos családjogi törvény is. Ez azt jelenti, hogy az új polgári törvénykönyv családjogi könyve fogja tartalmazni a bejegyzett élettársi kapcsolatot, valamint változatlanul tartalmazni fogja a bejegyzés nélküli - nem fog szerepelni előtte ez a jelző, semmilyen jelző nem lesz előtte - élettársi kapcsolatot is, hiszen változatlanul fenn kell tartani a jogi lehetőséget is arra vonatkozóan, arra a ténybeli helyzetre vonatkozóan, hogy két ember együtt élhessen bejegyzés nélkül is, és a jognak az erre vonatkozó szabályokat is meg kell alkotnia, praktikusan a közös vagy a külön szerzésre ebben az esetben, hiszen a polgári törvénykönyv vonatkozásából csak ennyi érdekes kettőjük kapcsolatából.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tehát az előterjesztő nem támogatja a 3. és 5. pontokban szereplő indítványokat. Kérdezem a bizottságot, ki támogatja? (Szavazás.)
A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.
A 4. pontban Gusztos Péter indítványa szerepel. Kérdezem az előterjesztőt.
SÁRINÉ DR. SIMKÓ ÁGNES (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.)
A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
Következik a 6. pont, Frankné Kovács Szilvia képviselő asszony indítványa, összefüggésben a 7., 24., 26., 28., 29., 30., 31., 32., 33. és 37. pontokkal. Kérdezem az előterjesztőt.
SÁRINÉ DR. SIMKÓ ÁGNES (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja. Kovács Szilvia képviselő asszony!
FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA (MSZP): Szeretném a tisztelt bizottság tagjainak elmondani, hogy ezek a módosító javaslatok gyakorlatilag azt tartalmazzák, hogy én a magam részéről nem támogatom az élettársak nevének felvételét. Ez a módosítási csoport ezt tartalmazza. Én úgy gondolom, hogy adminisztratíve sem kell lehetővé tenni a név felvételét. Azt hiszem, hogy a jelenlegi szabályokkal megoldható, hogyha valakik úgy gondolják. Ezt egy lényegi különbségnek tartom például a házasság intézményével kapcsolatban, hiszen a névviselés az én meglátásom szerint célszerű, ha a házastársak jogkörében marad. Köszönöm.
ELNÖK: Répássy alelnök úr.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Igen, én is szerettem volna megérteni, hogy mi a módosító indítvány, így megértettem. Első ránézésre ez nem derült ki, nyilván az indoklásból derült volna ki, de az indoklás nincs idecsatolva. Én támogatom a módosító indítványt, annál is inkább, mert ez korábban is felmerült, hogy semmilyen akadálya nincs annak, hogy az élettársak akár egymás nevét felvegyék, hiszen névmódosításra most is van lehetőség. Ha jól sejtem, legfeljebb a másik fél hozzájárulása kell hozzá, ha csak nem valamilyen történelmi névről van szó, vagy valamilyen más szempontból védett névről, de egyébként fölvehetik. Az még nem megengedett, hogy egymás keresztnevét fölvegyék, de hál' Istennek ez még továbbra sem lesz megengedett, a vezetéknevüket vehetik föl, és semmi akadálya ennek. Tehát amit Frankné Kovács Szilvia ki akar iktatni a törvényből, arra szerintem most is van lehetőség.
ELNÖK: Kíván-e még valaki hozzászólni. Kérdezem az előterjesztőket, hogy kívánnak-e reagálni az elhangzottakra.
PIROS ZSUZSANNA JUDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Piros Zsuzsa Vagyok, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium anyakönyvi osztályának a vezetője.
Ha ezt a javaslatot elfogadnánk, akkor természetesen a névváltoztatás lehetősége fönnállna, de abban az esetben a születési nevüket elveszítenék a felek, szemben a házassági névvel, amikor van egy házasságneve valakinek, és van egy születési neve...
ELNÖK: Bocsánat, egy kicsivel pontosabb fogalmazást szeretnék öntől kérni, mert ön most azt mondta, hogy ha elfogadjuk ezt a módosítót, akkor elvesztik születési nevüket. Nyilván nem erről van szó, ugye?
PIROS ZSUZSANNA JUDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Alelnök úr hozzászólására reagáltam.
ELNÖK: Ha a módosító indítványt elfogadjuk, akkor a születési nevüket elvesztik a felek. Nem erre tetszett gondolni, ugye?
PIROS ZSUZSANNA JUDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem, természetesen, így van. Elnézést kérek. (Dr. Répássy Róbert közbeszól.)
ELNÖK: Köszönöm szépen, ez megnyugtató. Köszönöm szépen azt is, hogy alelnök úr elmagyarázta nekem, hogy miről van szó. Azt hiszem, hogy anélkül is értettem.
Ne haragudjon, hogy közbevágtam, befejezte a felszólalását?
PIROS ZSUZSANNA JUDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni? (Nincs jelzés.) Nem látok jelentkezőt. Az előterjesztő tehát nem támogatja az indítványt. Kérdezem, hogy ki támogatja? (Szavazás.) Köszönöm szépen.
A bizottság nagy többséggel támogatta.
A következő a 8. pont, Lukács Tamás és Lanczendorfer Erzsébet indítványa. Az előterjesztőt kérdezem.
SÁRINÉ DR. SIMKÓ ÁGNES (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatja. Ugyanaz a logika, amit már az előbb megbeszéltünk a 2. pontnál.
ELNÖK: Igen, köszönöm szépen. Az előterjesztő tehát nem támogatja, és a bizottság? (Szavazás.)
A bizottság sem támogatja, egyharmadot kapott.
A 9. pontban Frankné dr. Kovács Szilvia indítványa szerepel összefüggésben a 12., 14., 15., 16., 17., 18., 19., 20., 21., 22. és 38. számú indítványokkal. Kérdezem az előterjesztőt.
SÁRINÉ DR. SIMKÓ ÁGNES (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: Kovács Szilvia képviselő asszony!
FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. A tisztelt bizottság elé tárnám, mivel alelnök úr is azt mondta, hogy nem látják az indokolást, ez az a módosító javaslatcsoport, amely nem közjegyzői nem peres eljárás keretébe utalná a bejegyzett élettársi kapcsolatok megszüntetésének eljárását, hanem polgári nem peres eljárásba. Engem az általános vitában az előterjesztő képviselője nem győzött meg arról, hogy a felek érdekében álló a közjegyzői eljárás bevezetése, sem gyorsabbnak, sem rugalmasabbnak, és főként nem olcsóbbnak gondolom a közjegyzői eljárás bevezetését, éppen ezért a módosító javaslataim - amelyek itt a megjegyzés rovatban szerepelnek - erre irányulnak. Köszönöm.
ELNÖK: Répássy alelnök úr.
ELNÖK: Répássy alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Értem a képviselő asszony indítványainak okait, de a mi álláspontunk szerint ez a javaslat még inkább közelíti a házasság intézményéhez a bejegyzett élettársi kapcsolatot, hiszen a bíróság döntene róla. Ha ebből a megfontolásból nézem, akkor ez részünkről nem támogatható. Azt azonban megjegyzem, az, hogy a közjegyző szünteti meg, ha én jól értem a helyzetet, amikor vitás eset van, akkor a közjegyző nem tudja megszüntetni, akkor is a bíróság elé kerül az eset. A közjegyzői megszüntetés csak arra az esetre vonatkozik, amikor nincs vita. Szerintünk ez helyes, sőt, mi azt gondoljuk, hogy a mi koncepciónk szerint nem anyakönyvezni kéne, hanem közjegyző előtt kellene regisztráltatni az élettársi kapcsolatot, és ugyanígy a közjegyzőnél lehetne megszüntetni. A közjegyzői megszüntetés is csak az egyik lehetőség, a másik lehetőség az, hogy a megszüntetés a bíróság elé kerül, amennyiben vagyonjogi természetű vitájuk van. Ebből a megfontolásból nem támogatjuk ezt a módosító indítványcsomagot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni? Kovács Szilvia!
FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA (MSZP): Nagyon röviden. Én azt gondolom, hogy a polgári nem peres eljárás lehetővé teszi azt a gyorsított, könnyített és olcsóbb eljárás bevezetését, amit egyébként én nem látnék a közjegyzői eljárásban. Nem beszélve arról, hogy a szakszerűséget az én számomra igazából e tekintetben a bíróságok biztosítják. Ugyan én azt gondolom, ha egyező akaratnyilvánítással történik a kapcsolat felbontása, akkor van közjegyzői eljárás, de mégis az én számomra, és azt gondolom, a felek számára főként garancia a polgári nem peres eljárás alkalmazása.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni? (Nincs jelzés.) Miután jelentkezőt nem látok, átadom az elnöklést Hankó Faragó alelnök úrnak, mert szeretnék hozzászólni.
Az elnöklést dr. Hankó Faragó Miklós, a bizottság alelnöke veszi át.
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Parancsoljon, elnök úr.
DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP): Köszönöm szépen. Én csak részben értek egyet Répássy alelnök úr indoklásával, de abban igen, hogy én sem támogatom ezt a módosító indítványt. Azért mondom, hogy csak részben, mert én azt tartanám helyesnek, hogyha a házasság felbontása sem tartozna minden esetben a bíróság hatáskörébe, hanem azt is meg lehetne tenni ugyanezekben az esetekben, mint a regisztrált élettársi kapcsolatnál, a házasságnál is, hogy közjegyzőnél megtörténhessen ez a felbontás. Ha két ember gondol egyet, és nincsen akadálya akár a házasságuknak, akár - hogyha elfogadja esetleg az Országgyűlés ezt a törvényt, akkor - az élettársi kapcsolatuk bejegyzésének, akkor semmiféle procedúra nem kell hozzá, hanem az ő egyező akaratuk elégséges. Nem látom indokát annak, hogyha nincs közöttük vagyonjogi vita, nincsen közös gyermekük, és mind a ketten elhatározták, hogy ők nem kívánnak többet együtt élni, és nem kívánják, hogy ez akár a házasságban - de most maradjunk itt, ennél a törvénynél -, akár a regisztrált élettársi kapcsolatban megmaradjanak, semmi okát nem látom annak, hogy bírósághoz kelljen fordulniuk, esetleg megalázó procedúrának kitenni magukat.
Nekem, képviselő asszonnyal ellentétben az a véleményem, hogy gyorsabb és olcsóbb lenne az, hogyha a közjegyző ezt megoldhatná. Van más olyan példa a magyar joganyagban, ahol egyébként olcsóbb lett azzal az eljárás, hogy a bíróság helyett a közjegyzők kapták meg. A bíróságok roppant módon leterheltek, és meg kell mondanom, hogy az a közben itt elhangzott érv, hogy szakszerűség, az számomra nem érv, mert ehhez olyan jellegű szakértelemre nincs szükség, ami kizárólag egy bíró tudását jelentené. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Kérdezem, hogy ki kíván hozzászólni? Parancsoljon!
FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA (MSZP): Köszönöm szépen. Ha az elnök úr érvelését elfogadom, akkor azt kellene mondanunk, hogy semmilyen eljárás nem szügségeltetne gyakorlatilag, pusztán a bejegyzés törlése. Hogyha ez így igaz, amit ön mond, akkor se közjegyzői eljárás nem kell, sem polgári nem peres eljárás, az én meglátásom szerint, pusztán az anyakönyvvezetőhöz oda kell vinni azokat az okiratokat, amelyeket esetlegesen a jogszabály előír, akár közokirat, akár ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat, és egyszerűen törlik az anyakönyvi nyilvántartásból a kapcsolatot.
ELNÖK: Ha nincs további hozzászólás, Avarkeszi elnök úrnak visszaadom az elnöklést. Tessék!
Az elnöklést dr. Avarkeszi Dezső, a bizottság elnöke veszi át.
DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki a bizottságból szólni? Répássy alelnök úr.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Nagyon röviden, csak azért, mert fölmerül a házasság és a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetése közötti különbség, és hogy miért így, miért úgy. A házasságnak a bíróság előtti megszüntetésének többek között az a magyarázata, és ez nemcsak Magyarországon, hanem más jogállamokban is az a magyarázata, hogy a jogrendszer megpróbál olyan akadályokat gördíteni a házasság megszüntetése elé, amely a nem megalapozott válási szándékokat kiszűri. Ezért van az, hogy például a házassági bontóperben van helye szünetelésnek és a többi, és a többi. Megjegyzem, vannak olyan országok, és ettől még demokratikusak és kultúrállamok, ahol például csak meghatározott válási okok alapján van lehetőség bontókeresetre, ott sokkal szigorúbb ez a válási szabály, és ezek a jogi megoldások is egyébként a házasság intézményének védelme érdekében születnek. Tehát én ezért nem értek azzal egyet, hogy a bíróság elé tereljük a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetését.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nem látok más jelentkezőt, úgyhogy kérem, reagáljanak az elhangzottakra.
SÁRINÉ DR. SIMKÓ ÁGNES (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Egyrészt, mint ahogy már az általános vita során is elmondtuk, véleményünk szerint a közjegyzői eljárás gyorsabb lenne, nem lenne drágább, másrészt lehetőség van a közjegyzői eljárásban, szűk körben előfordulhat, hogy szükség van arra, hogy meghallgassák a feleket. A nem peres eljárásban ez gondot jelentene, de a közjegyzői eljárás ezt lehetővé teszi.
Arra a felvetésre, hogy az anyakönyvvezető vizsgálhatná, hogy egyáltalán nem is lenne szükség semmilyen eljárásra, se közjegyzői, se bírói nem peres eljárásra, elmondanám, hogy egyrészt az anyakönyvvezetői eljárás erre alkalmatlan, másrészt az anyakönyvvezetők általában középfokú végzettséggel rendelkeznek, nem hiszem, hogy jó megoldás lenne hozzájuk telepíteni az előbb említett törvényi feltételek meglétének, fennállásának vizsgálatát. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A határozathozatal következik. Az előterjesztő tehát nem támogatja a javaslatot, kérdezem, hogy ki támogatja. (Szavazás.) Tizenegy. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Kilenc.
Tehát a bizottság támogatta.
Soron következik a 10., Lukács Tamás és Lanczendorfer Erzsébet indítványa, összefüggésben a 11-essel. Kérdezem az előterjesztőt.
SÁRINÉ DR. SIMKÓ ÁGNES (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Az előterjesztő nem támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot kapott.
A 13. következik, Frankné dr. Kovács Szilvia indítványa. Kérdezem az előterjesztőt.
SÁRINÉ DR. SIMKÓ ÁGNES (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 23. indítvány következik, Gusztos Péter indítványa, amelyről már volt szó, összefüggésben a 25. és 35. ponttal. Kérdezem az előterjesztőt.
SÁRINÉ DR. SIMKÓ ÁGNES (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja mind a három pontot.
ELNÖK: Az előterjesztő tehát támogatja. Répássy alelnök úr.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Csak egy kis segítséget kérek, mert megint a módosító indítvány indoklásából derülne csak ki, de az előterjesztők biztosan tudják, hogy mi van a 3. szakasz (2) bekezdésében, mert itt azt írja, hogy ha a bejegyzett élettársak kötnek egymással házasságot, a 3. § (2) bekezdését nem kell alkalmazni. Kérem, ha valaki tud segíteni, mondja meg, mi van a 3. § (2) bekezdésében.
ELNÖK: Tessék!
SÁRINÉ DR. SIMKÓ ÁGNES (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Ez a 30 napos várakozási időre vonatkozó szabály. Tehát nem szükséges a 30 napos várakozási idő kitöltése abban az esetben, hogyha bejegyzett élettársi kapcsolatban állnak azok, akik egymással házasságot kívánnak kötni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az előterjesztő tehát támogatta, és a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 27. pont következik, Avarkeszi Dezső indítványa, kérdezem az előterjesztőt.
SÁRINÉ DR. SIMKÓ ÁGNES (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Az előterjesztő tehát nem támogatja. Megkérdezem, hogy ki támogatja. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, egyharmadot sem kapott. (Dr. Gál Zoltán: Én tudnám támogatni.)
Szeretném jegyzőkönyvbe mondani, hogy Gál Zoltán képviselő úr támogatta a javaslatot. (Dr. Répássy Róbert: Már szavaztunk róla, és nem lehet hozzászólni?) Igen, már szavaztunk róla, és nem lehet hozzászólni, jól látja, alelnök úr.
A 34. pont következik, Szabóné Müller Timea indítványa. Kérdezem az előterjesztőt.
SÁRINÉ DR. SIMKÓ ÁGNES (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Répássy alelnök úr kér szót.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Elnézést kérek, elnök úr, lehet, hogy rossz szokásom, de szeretném megérteni a módosító indítványt. Itt arról van szó, hogy az élettársi név ne kerüljön anyakönyvezésre? Semmi egyébről nem szól ez a módosító indítvány?
ELNÖK: Nem.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Akkor jó lenne, ha valaki felvilágosítana, hogy ez a sok összefüggő módosító indítvány milyen célt szolgál.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tessék, válaszoljon!
SÁRINÉ DR. SIMKÓ ÁGNES (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A módosító indítvány azt szolgálja, hogy a polgári törvénykönyv azon rendelkezései, amelyek a házastársra, házasságra vonatkoznak, azokat kiegészíti a bejegyzett élettársi kapcsolatra, illetve a bejegyzett élettársra vonatkozóan, például az öröklési jogban, 600-tól kezdődően ezek mind öröklési jogi szabályok; a polgári törvénykönyv 600. paragrafusától indulnak az öröklési jogi szabályok.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Köszönöm szépen, most már megértettem, és most már csak azt szeretném megkérdezni, hogy ez a javaslat hogy áll összhangban azzal a másik rendelkezéssel, amely ott generálisan próbálja megoldani ezt a problémát. Most ez azt jelenti, hogy tulajdonképpen a Ptk.-ban elvégezzük ezt a kiigazítást, máshol viszont az a generális szabály lesz értelmezhető, vagy azt fogják alkalmazni?
ELNÖK: Tessék!
SÁRINÉ DR. SIMKÓ ÁGNES (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Az volt az előterjesztő elképzelése, hogy abban a két alapvető törvényben, ahol a bejegyzett élettársi kapcsolat jelentőséghez jut, a két legfontosabb ilyen törvényben, a polgári törvénykönyvben és a családjogi törvényben, ezeket a kiegészítéseket már most ez a törvény megteszi, és ahogy erről már szó volt, amikor ez a törvény hatályba lép, ezt követően tehetik meg ugyanezzel a logikával az egyéb törvények is a szükséges kiegészítéseket, módosításokat.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az előterjesztő tehát támogatja a javaslatot, és a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 36. következik, Gusztos Péter indítványa, kérdezem az előterjesztőt.
SÁRINÉ DR. SIMKÓ ÁGNES (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Bocsánat, hogy megint egy rossz szokásomat szeretném feleleveníteni, de hogy kerül ide a névadási eljárás szabályainak megváltoztatása? Tessék már segíteni, hogy mit akar ez a módosító indítvány, mert ez az anyakönyvi törvény módosítása a névadási szabályokra nézve.
PIROS ZSUZSANNA JUDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Ez csak egy technikai módosítás.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az előterjesztő támogatja, és a bizottság? (Szavazás.)
A bizottság is támogatja. Végére értünk a határozathozatalnak. (Dr. Salamon László: Ideje volt.) Salamon képviselő úr megjegyezte, hogy ideje volt, köszönöm szépen.
Köszönöm szépen a segítségüket.
Az eredeti 3. napirendi pontunkat nem kell tárgyalnunk, így soron következik a 4. napirendi pont, a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény, valamint az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, melyet T/4409. számon kaptunk kézhez. A módosító javaslatok megvitatására kerül sor első helyen kijelölt bizottságként. 13 pontból áll az ajánlás tervezete, néhány összefüggés itt is lesz.
A módosító javaslatok megvitatása
Az 1. pontban Hankó Faragó Miklós és Gulyás József indítványa szerepel, ez összefügg a 8. ponttal. Kérem az előterjesztőt, hogy neve és beosztása jelzése után tájékoztasson minket a kormány álláspontjáról ezen pontok vonatkozásában.
RYTKÓ EMÍLIA (Országos Választási Iroda): Igen. Rytkó Emília, Országos Választási Iroda.
Az 1. pont tekintetében nem támogatjuk a javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Hankó Faragó alelnök úr.
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen. Mielőtt bárki azzal vádolna bennünket, hogy ez így beleilleszthetetlen a jelenleg hatályos törvénybe, én ezt tudom, ez egy jelképes értékű módosítás, az 1. és a 8. pontban foglaltak egyaránt. Csak egy nagyon rövid példával szeretném jelezni azt, hogy milyen anomália alakulhat ki például, ha mondjuk, én Szombathelyen élek, és ha Szombathelyről Oberwaldba átmegyek majd - december 21. után már mindenféle határellenőrzés nélkül -, akkor onnan, ha szeretnék szavazni a választások napján, akkor elektronikus úton megtehetem, de ha Sárvárra megyek el, nagyjából ugyanaz a távolság, és még Vas megyén belül van, akkor már nem tehetem meg, hogy a választókörzetbeli jelöltre vagy jelöltekre szavazhassak. Ez tehát egy nonszensz helyzet, amit készülünk kialakítani. Mi azt szerettük volna jelezni, hogy ez... (Közbeszólás: Elektronikusan gondoltad?) Bocsánat, nem elektronikusan, hanem úgy akartam mondani, hogy a jelöltre külföldön szavazni, ha az elektronikus szavazást bevezetnénk, akkor lehetne, ezt akartam mondani, igen. Tehát ez a nagy különbség, hogy Oberwaldban szavazhatok a jelöltre, Sárváron pedig nem szavazhatok. (Dr. Balsai István: Bécsig el kell menni akkor is.) Igen, akkor Bécsig el kell szaladni.
ELNÖK: Miután a földrajzi kérdéseket tisztáztuk, Salamon képviselő úrnak adom meg a szót.
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Csak szeretném rögzíteni, világos számunkra Hankó Faragó Miklós és Gulyás képviselő úr javaslata, ez tulajdonképpen egy koncepcionális kérdés, hogy a külképviseleteken való szavazás mintájára ez valósuljon meg belföldön is, és lehessen a tartózkodási helyen is a lakóhely szerinti jelöltre és arra a pártra is szavazni, amelyikre a lakóhely szerinti listás választókerület esik. Már az egyeztetés során előadtuk a Kereszténydemokrata Néppárt részéről azt, hogy nekünk rokonszenves ez az elvi megközelítés, tehát mi is el tudnánk fogadni, az egyeztetésen azonban a kormány képviselője arra hivatkozott, hogy rendkívül nehéz logisztikai feladatokat és igen jelentős többletköltségeket okoz. Erre tekintettel mi tudomásul vettük azt, hogy az a megoldás járható, amire a törvény jelenlegi koncepciója helyezkedik. Ezt a szempontot el kívántam mindenképpen mondani a tisztelt bizottság többi tagjának tájékoztatására is, hiszen erre még az általános vitában sem tértünk ki a magunk részéről, ebből adódóan tartózkodni fogunk a módosító javaslat szavazásánál. Tehát amit ez a javaslat jelez, az elvileg egy jó megoldás lenne, a gyakorlati akadályok, amelyeket a kormány képviselője felvázolt és a költségek azok, amelyek miatt mégsem tudjuk támogatni ezt a javaslatot.
ELNÖK: Kíván-e még valaki hozzászólni? (Nincs jelzés.) Nem, akkor megkérdezem irodavezető asszonyt, hogy kíván-e reagálni az elhangzottakra.
RYTKÓ EMÍLIA (Országos Választási Iroda): Nem, köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az előterjesztő tehát nem támogatja, és a bizottság, ki támogatja? (Szavazás.)
A bizottság nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 2. pontban Salamon László képviselő úr indítványa szerepel. Kérdezem az előterjesztőt.
RYTKÓ EMÍLIA (Országos Választási Iroda): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: Kérdezem a bizottságot? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 3. pontban Salamon László indítványa szerepel, kérdezem az előterjesztőt.
RYTKÓ EMÍLIA (Országos Választási Iroda): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 4. pontban Czira Szabolcs indítványa, kérdezem az előterjesztőt.
RYTKÓ EMÍLIA (Országos Választási Iroda): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.)
A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
Az 5. pontban Hankó Faragó Miklós és Gulyás József képviselők indítványa van. Előterjesztő!
RYTKÓ EMÍLIA (Országos Választási Iroda): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.)
A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 6. pontban Salamon László képviselő úr indítványa van, összefüggésben a 13. ponttal. Kérdezem az előterjesztőt.
RYTKÓ EMÍLIA (Országos Választási Iroda): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 7. pontban Czira Szabolcs indítványa, előterjesztő?
RYTKÓ EMÍLIA (Országos Választási Iroda): Igen, támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 9. pont következik, Salamon László indítványa, kérdezem az előterjesztőt.
RYTKÓ EMÍLIA (Országos Választási Iroda): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot kapott.
A 10. pontban Salamon László indítványa. Előterjesztő!
RYTKÓ EMÍLIA (Országos Választási Iroda): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Salamon képviselő úr kért szót.
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Azért kértem ezeknél a módosító javaslatoknál - ez a 11-re is vonatkozik, amit fogok mondani - szót, mert a javaslat célja, hogy a népszavazási kérdést leválassza az igazolással való szavazás ügyéről. Egy törvényjavaslatot terjesztett elő a kormány, és a helyzet úgy néz ki, hogy bár most van egy függőben lévő módosító javaslat, amit a kormány nem támogatott, föl kell majd mérnünk azt, hogy kapcsolódó módosító javaslatot terjesszünk elő, vagy ez hogyan befolyásolja a végső álláspontunkat. Az biztos viszont, hogyha a népszavazásra vonatkozó rendelkezések benne vannak, akkor arra a helyzetre leszünk kényszerítve, hogy nem fogjuk tudni támogatni a törvény egészét sem. Tehát én azt kérem tisztelettel, és azért mondom el, hogy ez legyen világos, hogy adjuk meg az esélyét annak, hogy a törvénynek az a része, ami az igazolással való szavazásról szól, az megszülethessék. Ennek érdekében kérem, hogy a 10. és a 11. módosító javaslatot támogassa a bizottság.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Répássy alelnök úr.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Én csak csatlakozni akartam Salamon Lászlóhoz, tekintettel arra, hogy az igazolással szavazás ügyében úgy néz ki, hogy gyakorlatilag megszülethet a törvény, ellenben a népszavazási kérdésben még nem sikerült ilyen mértékben közelednünk. Én is azt javaslom, hogy válasszák külön a két problémát, és ez csak egy módon oldható meg, hogyha ezeket az elhagyó módosító javaslatokat elfogadja a tisztelt Ház.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni? (Nincs jelzés.) Nem látok jelzést. Ki az, aki támogatja a módosító indítványt? (Szavazás.) Köszönöm szépen.
A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.
A 11. pont következik, előterjesztő!
RYTKÓ EMÍLIA (Országos Választási Iroda): Nem támogatja.
ELNÖK: Gondolom, ugyanaz a helyzet. Ki támogatja? (Szavazás.)
A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.
A 12. pontban Wiener György indítványa, kérdezem az előterjesztőt.
RYTKÓ EMÍLIA (Országos Választási Iroda): Támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 13. indítványt már elbíráltuk. Köszönöm szépen.
Hadd kérdezzem meg Rytkó Emíliától, van-e tudomása arról, hogy esetleg folytatódnak-e az ötpárti megbeszélések a népszavazási törvény és az alkotmány módosításával kapcsolatban.
RYTKÓ EMÍLIA (Országos Választási Iroda): Elnök úr, nem tudok erre pontos választ adni. Tudom, hogy napirenden van a kérdés vitája, tájékoztatom az államtitkárt, de nyilván ez el fog dőlni egy napon belül.
ELNÖK: Köszönöm szépen, irodavezető asszony. A napirendi pont tárgyalását befejeztük.
Az 5. pontot nem kell tárgyalnunk, hiszen nem érkezett módosító indítvány.
Soron következik a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló törvényjavaslat, melyet T/4120. számon kaptunk kézhez, Varju László és más képviselők indítványa. A kapcsolódó módosító javaslatok megtárgyalására kerül sor a mai napon. A kiegészítő ajánlás tervezete 25 pontból áll.
Üdvözlöm Varju képviselő urat, aki az előterjesztők nevében megjelent.
A kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása
Az 1. pontban Simon Gábor és más képviselők indítványa szerepel. Kérdezem először az előterjesztők álláspontját.
VARJU LÁSZLÓ (MSZP): Köszöntöm én is a bizottságot, és ezt az elsőt nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérem a kormány képviselőjét, hogy nevének és beosztásának jelzése után tájékoztasson minket a kormány álláspontjáról.
GÁLIK CSABA (Miniszterelnöki Hivatal): Gálik Csaba vagyok, a Miniszterelnöki Hivatal kormánytanácsadója. Az 1. pontot a kormány sem támogatja.
ELNÖK: Sem az előterjesztő, sem a kormány nem támogatja. Kérdezem a bizottságot, ki támogatja? (Szavazás.)
A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 2. pontban Göndör István indítványa, előterjesztő!
VARJU LÁSZLÓ (MSZP): Támogatjuk.
ELNÖK: Kormány!
GÁLIK CSABA (Miniszterelnöki Hivatal): A kormány is támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 3. pontban Tóth József indítványa. Előterjesztő!
VARJU LÁSZLÓ (MSZP): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kormány!
GÁLIK CSABA (Miniszterelnöki Hivatal): A kormány sem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 4. pontban Göndör István indítványa. Előterjesztő!
VARJU LÁSZLÓ (MSZP): Támogatjuk.
ELNÖK: Kormány!
GÁLIK CSABA (Miniszterelnöki Hivatal): Támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
Az 5. pontban Simon Gábor és mások indítványa. Előterjesztő!
VARJU LÁSZLÓ (MSZP): Támogatjuk.
ELNÖK: Kormány!
GÁLIK CSABA (Miniszterelnöki Hivatal): Támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 6. pontban Göndör István indítványa. Előterjesztő!
VARJU LÁSZLÓ (MSZP): Támogatjuk.
ELNÖK: Kormány!
GÁLIK CSABA (Miniszterelnöki Hivatal): Támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 7. pontban Göndör István indítványa, összefüggésben a 22. számú ponttal. Előterjesztő!
VARJU LÁSZLÓ (MSZP): Támogatjuk.
ELNÖK: Kormány!
GÁLIK CSABA (Miniszterelnöki Hivatal): A kormány támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 8. pontban Göndör István indítványa, előterjesztő!
VARJU LÁSZLÓ (MSZP): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: Kormány!
GÁLIK CSABA (Miniszterelnöki Hivatal): A kormány is támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 9. pontban szintén Göndör István indítványa. Előterjesztő!
VARJU LÁSZLÓ (MSZP): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: Kormány!
GÁLIK CSABA (Miniszterelnöki Hivatal): A kormány is támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 10. pontban Göndör István indítványa. Előterjesztő!
VARJU LÁSZLÓ (MSZP): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: Kormány!
GÁLIK CSABA (Miniszterelnöki Hivatal): Támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 11. pontban Tóth József indítványa, előterjesztő!
VARJU LÁSZLÓ (MSZP): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: Kormány!
GÁLIK CSABA (Miniszterelnöki Hivatal): Támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 12. pontban szintén Tóth József indítványa. Előterjesztő!
VARJU LÁSZLÓ (MSZP): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: Kormány!
GÁLIK CSABA (Miniszterelnöki Hivatal): A kormány is támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 13. pontban Nógrádi Zoltán indítványa, előterjesztő!
VARJU LÁSZLÓ (MSZP): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kormány!
GÁLIK CSABA (Miniszterelnöki Hivatal): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.)
A bizottság sem támogatja, de megkapta az egyharmadot
A 14. pontban Nógrádi Zoltán indítványa szerepel. Előterjesztő!
VARJU LÁSZLÓ (MSZP): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kormány!
GÁLIK CSABA (Miniszterelnöki Hivatal): Nem támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.)
A bizottság sem támogatja, egyharmadot kapott.
A 15. pontban Göndör István indítványa, előterjesztő!
VARJU LÁSZLÓ (MSZP): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: Kormány!
GÁLIK CSABA (Miniszterelnöki Hivatal): A kormány támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 16. pontban Göndör István indítványa. Előterjesztő!
VARJU LÁSZLÓ (MSZP): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: Kormány!
GÁLIK CSABA (Miniszterelnöki Hivatal): Támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 17. pontban Göndör István indítványa, előterjesztő!
VARJU LÁSZLÓ (MSZP): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: Kormány!
GÁLIK CSABA (Miniszterelnöki Hivatal): Támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) Tizenhat. A bizottság is támogatja.
A 18. pontban Simon Gábor és mások indítványa, előterjesztő.
VARJU LÁSZLÓ (MSZP): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kormány!
GÁLIK CSABA (Miniszterelnöki Hivatal): Nem támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.)
A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 19. pontban Tóth József indítványa, előterjesztő!
VARJU LÁSZLÓ (MSZP): Nem támogatja.
ELNÖK: És a kormány?
GÁLIK CSABA (Miniszterelnöki Hivatal): Nem támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.)
A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 20. pontban Göndör István indítványa, előterjesztő!
VARJU LÁSZLÓ (MSZP): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: A kormány?
GÁLIK CSABA (Miniszterelnöki Hivatal): Támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 21. pontban Tóth József indítványa. Előterjesztő!
VARJU LÁSZLÓ (MSZP): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: A kormány?
GÁLIK CSABA (Miniszterelnöki Hivatal): Támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 22. pontot elbíráltuk. A 23. pontban Göndör István indítványa. Előterjesztő!
VARJU LÁSZLÓ (MSZP): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: Kormány?
GÁLIK CSABA (Miniszterelnöki Hivatal): A kormány támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 24. pontban szintén Göndör István indítványa. Előterjesztő!
VARJU LÁSZLÓ (MSZP): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: Kormány!
GÁLIK CSABA (Miniszterelnöki Hivatal): Támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
Végül a 25. pontban szintén Göndör István indítványa, előterjesztő!
VARJU LÁSZLÓ (MSZP): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: Kormány?
GÁLIK CSABA (Miniszterelnöki Hivatal): Támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja. Köszönöm szépen.
Ezzel a napirendi pont végére értünk.
Soron következik a 7. számú napirendi pont, döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba vételéről, a büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, melyet T/4467. számon kaptunk kézhez, Balsai István és Csampa Zsolt képviselő urak sürgősségi javaslattal benyújtott önálló indítványa. Megadom a szót Balsai képviselő úrnak.
Dr. Balsai István kiegészítése
DR. BALSAI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr, nagyon rövid leszek. Az indítvány azt tartalmazza a Btk. rövid módosításával, hogy az értékhatárra és az elkövetés módjára tekintet nélkül - akár szabálysértési értékre is elkövetett, vagy a legegyszerűbb elkövetési módon is elkövetett - olyan lopások, amelyek baleseti, tűzeseti vagy hasonló helyszínen az ezzel foglalkozó testületeknek a veszély elhárítására szolgáló tárgyaira vonatkozik közvetlenül, tehát mindenre tekintet nélkül, bűntettnek minősüljön, és három évig terjedő szabadságvesztéssel legyen büntethető. Az indokát az adta, hogy a közelmúltban több esetben előfordult, legutóbb egy nagy felháborodást kiváltó eset történt, amikor a tűzoltás helyszínén a tűzoltóság szóvivőjének autóját elvitték, talán nem lopási szándékkal, és szétszedték, mindenféle eszközt kivettek belőle, a tűz elfojtására szolgáló eszközöket kivettek. Korábban több mentőautó sérelmére, több mentőautóban lévő berendezés sérelmére követtek ilyen cselekményeket, emiatt többek között egy koraszülött mentő nem tudta a munkáját elvégezni, veszélyeztetve ezzel a koraszülött mielőbbi kórházba történő eljuttatását. Hasonló eset fordult elő a Markó utcai mentőállomáson is, bár itt meg kell mondanom, nem pontos a fogalmazásom, mert ez nem veszély helyszíne, hanem az ott tárolt autókból kiszedték a helymeghatározó berendezéseket.
Tehát vannak olyan esetek, amelyek azt indokolják, hogy hasonlóan a vallási tisztelet tárgyaihoz, templomi lopásokhoz, temetői lopásokhoz hasonló módon a baleseti és egyéb közvetlen életveszélyt jelentő helyszínen elkövetett, és ezekre a tárgyakra elkövetett lopást is nagyobb szigorral üldözze a bűnüldöző hatóság. Van egy-két bírósági mérlegelésre tartozó fogalmi meghatározás, de minél szélesebb kört szerettünk volna a módosítás körébe vonni. Tehát a veszély elhárítására szolgáló tárgy tekintetében, ha elfogadja a tisztelt bizottság és az Országgyűlés, a kialakuló bírósági és egyéb gyakorlat fogja ezt elbírálni. Ez a rövid indoka a módosításnak.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Főosztályvezető úr, kérem, hogy tájékoztasson minket a kormány álláspontjáról.
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Előrebocsátva, hogy az előterjesztő a képviselői önálló indítványban megfogalmazott célokkal egyetért, de ezt a megoldást nem tartja elfogadhatónak, ezért nem tudja támogatni. Ennek nagyon röviden az az indoka, ahogy képviselő úr is utalt rá, hogy egyrészt a Btk. lopás tényállásának minősítési rendszere alapvetően értékhez igazodik, és egyes körülményeket ezek közül a szabálysértési értéknél kiemel, és azokat mindvégig az alapesethez képest minősített esetként kezeli. Itt van jelenleg elhelyezve a közveszély helyszínén elkövetett lopás. A javasolt magatartás, illetőleg körülmények egyes esetekben átfedik a közveszély színhelyén történő lopás esetét, és ez a jogalkalmazásban problémákhoz vezethetne, ezért mindenképpen meg kell azt vizsgálni, hogy ennek a javasolt magatartásnak mi a közveszély színhelyén elkövetéshez való viszonya.
Rá szeretnék arra is mutatni, hogy a módosító javaslat nem tudja betölteni azt a szerepet, hogy értéktől függetlenül rendelje el ezt minősített esetként, hiszen a 4. bekezdés, ahová javasolja beiktatni, ennek b) pontja csak a kisebb értékre elkövetett lopás esetéről rendelkezik. Tehát ez az eset csak akkor lenne súlyosabbnak minősülő, hogyha kisebb értékre követik el, tehát kizárólag akkor, ha 20 ezer és 200 ezer forint közötti értékre követnék el. Ez nemcsak azt jelentené, hogy a nagyobb érték esetén nem lenne minősítő körülmény, hanem azt is, hogy afelé tolhatná el az ilyen cselekmények elkövetőit, hogy kifejezetten meghaladják ezt az értéket, hiszen akkor nem járul hozzá ez a minősített eset.
Még egy problémás pontot megemlítenék: a beiktatni javasolt 5. pont ezeket a feltételeket nem vagylagos feltételként határozza meg, hanem együttes feltételként, tehát olyan élethelyzetet kíván szabályozni, amikor az emberi életet, a testi épséget, az egészséget, a vagyoni javakat és az emberi környezetet közvetlenül fenyegető veszély helyszíne együttesen így áll fenn. Ez olyan módon szűkítené a tényállás alkalmazásának a lehetőségét, ami gyakorlatilag ezt alkalmatlanná tenné. Azt hangsúlyozom, hogy az előterjesztő vizsgálja annak lehetőségét, hogy milyen módon lehet ezekben az esetekben, amelyeket a képviselő úr is felsorolt, hatékonyabban fellépni, de ezt a megoldási javaslatot nem tudja támogatni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e valaki hozzászólni? Salamon képviselő úr!
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Szeretném előrebocsátani, hogy egy tárgysorozatba vétel mindig arról szól, hogy az abban megfogalmazottak, az abban foglaltak fontosak-e, és ha úgy fogalmaz, hogy alkalmas az elfogadásra, de fontos, hogy az előterjesztett módosító javaslatokkal lehet egy javaslatot alakítani és céljára alkalmassá tenni; sokszor megfeledkezünk erről. Én azt kérem a bizottságtól, hogy miután megelőlegezem és feltételezem azt a véleményt, hogy ennek a cselekménynek az elvetemültségéből adódóan és a társadalmi veszélyességének a megítélésben valószínűleg azonosan gondolkodunk, javasolom, hogy vegyük tárgysorozatba ezt a módosító javaslatot, ami üzenet lenne a társadalomnak is, és utána majd el kell kezdeni tárgyalni a bizottságban, a parlamentben, hogyha nem tökéletes. Én most nem tudok ezekben az érvekben állást foglalni, mert így első hallásra az ember nem tudja ezt pontosan végigkövetni, de ha és amennyiben a tárca képviselőjének az észrevételei részben vagy akár egészében alaposak, akkor ezt a törvényjavaslatot majd módosító javaslatokkal lehet tökéletesíteni.
A Kereszténydemokrata Néppárt nevében a törvényjavaslat tárgysorozatba-vételét támogatom.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki kíván még hozzászólni? (Nincs jelzés.) Nem látok jelentkezőt, úgyhogy megadom a szót Balsai képviselő úrnak.
DR. BALSAI ISTVÁN (Fidesz): Ott folytatom, ahol Salamon László abbahagyta, természetesen a képviselőnek bármennyire is szeretné a munkáját megfelelő felkészültséggel elvégezni, nem áll rendelkezésére az, ami a kormánynak; ezt a saját személyemet illetően úgy is tudom, mint egykori igazságügyi miniszter. Természetesen egy kormány lehet képviselőbarát, és lehet képviselői indítványt elutasító állásponton, itt az utóbbiról van szó. Ugyanis amikor azt mondja - nem a kormány álláspontjaként, úgy érzem, hanem a minisztérium tisztviselőjeként azt mondja -, hogy a célokkal egyetért, de a javasolt megoldással nem, és felsorol egyébként ide nem illő dolgokat, mint például a közveszély helyszínét, ami nem tudom, hogyan kerül ide, mert ez nem a közveszély helyszíne, az egy másik jogszabályban van meg, hogy mi az a közveszély, árvíz, katasztrófa és a többi., én nem erről beszélek. A baleset helyszíne nem közveszély helyszíne, azt én is tudom, hogy az egy másik jogágban, másik joganyagban szigorúan büntetendő ügy.
Én arról beszélek, hogy annyi fokozott büntetőjogi védelem megilleti az ilyen lopásoktól távol tartani a társadalom arra hajlamos tagjait, mint a templomi lopások, és a temetői lopások esetén van. Fordítsuk le világosan, hogy mit akarunk: azt akarjuk, hogy ne lopjanak el mentőkből dolgokat, meg a tűzoltás helyszínén lévő autót ne tudják ellopni, és hogy lehetőleg nagyobb fenyegetettsége legyen, mint a bagatell ügyek elkövetőinek.
Én úgy gondolom, hogy a tisztelt képviselőtársaim pontosan tudják, hogy ez a javaslat tárgysorozatba vehető, és aztán, ahogy azt elmondta Salamon képviselő úr, amennyiben a kormánynak van ilyen szándéka, valamely képviselője útján ezt az általam is rossznak tartott 5. pontot, ahol egyébként én nem látom, hogy ez egy konjunktív feltétel lenne, ez csak egy felsorolás, hogy milyen esetekre terjed ki az ügy. De még egyszer mondom, egy "vagy" szót majd megérdemel, mert nemcsak a helyszínen büntetném szigorúbban, hanem azokban a garázsokban tárolt autók esetén, a szabad ég alatt tárolt autókba behatoló tolvajjal szemben is szeretnék szigorúbban eljárni, akik a Markó utcai mentőállomás elől viszik el a mentőautónak a munkájához szükséges és nélkülözhetetlen berendezési tárgyait. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány tehát nem támogatja. (Felszólalásra jelentkezik egy képviselő.) Képviselő úr, elhangzott a zárszó, de ha ragaszkodik hozzá, megadom a szót. Kérdeztem, hogy ki kíván hozzászólni, nem volt jelentkező, ezért adtam meg a szót az előterjesztőnek, de ha feltétlenül fontos, akkor szót adok. Köszönöm szépen megértését.
Tehát a kormány nem támogatja a tárgysorozatba vételt, megkérdezem, ki az, aki egyetért a javaslat tárgysorozatba vételével? (Szavazás.) Kilenc. Ki nem ért vele egyet? (Szavazás.) Hat. Ki tartózkodott? (Szavazás.) Nyolc.
Tehát a bizottság nem vette tárgysorozatba a javaslatot. Köszönöm szépen.
Soron következik a 8. napirendi pont, a Budapest VIII. kerület, Köztársaság tér 27. szám alatti, kincstári vagyon részét képező épület értékesítése tárgyában megkötött megállapodás Állami számvevőszéki vizsgálatáról szóló országgyűlési határozati javaslat, melyet H/4539. számon kaptunk kézhez. A költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság önálló indítványa. A módosító javaslatot megvitatására kerül sor. Három darab egymással összefüggő módosító indítványt kaptunk kézhez. Úgy látom, hogy az előterjesztő és a kormány képviselője sincs jelen, viszont a Számvevőszék képviseletében itt vannak. Kérem, hogy foglaljon helyet az asztalnál.
Mind a három pontot Balsai képviselő úr terjesztette elő. Megkérdezem a Számvevőszék képviselőjét, hogy kíván-e esetleg a módosító indítványokról véleményt mondani.
HORVÁTH SÁNDOR (Állami Számvevőszék): Horváth Sándor vagyok, az Állami Számvevőszék megbízott főcsoportfőnöke.
Kizárólag a módosító indítvány 2. pontjával kapcsolatban szeretném tájékoztatni a döntéshozatal előtt a bizottságot, hogy a Magyar Szocialista Párt gazdálkodásának ellenőrzését a Számvevőszék elvégezte, ebben kitért a székház elidegenítésére is, és ez a közeljövőben az elnök úr által aláírt jelentésváltozatban a honlapunkon nyilvánosságra kerül, illetve közkinccsé válik. Ennyit szerettem volna mondani.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Elnézést, arra szeretnék rákérdezni, hogy ez, ugye az ajánlás 3. pontjára vonatkozott, amit tetszett mondani.
HORVÁTH SÁNDOR (Állami Számvevőszék): Igen, elnézést kérek.
A módosító javaslatok megvitatása
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem, hogy kíván-e valaki hozzászólni. (Nincs jelzés.) Nem látok jelentkezőt. Megkérdezem, ki az, aki támogatja Balsai képviselő úrnak az 1-3. pontig szereplő módosító javaslatait. (Szavazás.) Nyolc.
A bizottság tehát nem támogatta, de egyharmadot kaptak a módosító indítványok.
Köszönöm szépen a segítségét.
Soron következik a 9. napirendi pont, a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény és más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, melyet T/4477. számon kaptunk kézhez, Demeter Ervin és Répássy Róbert önálló indítványa. Állásfoglalás kialakítása a törvényjavaslat minősített többségű döntést igénylő rendelkezéseiről, valamint módosító javaslat megvitatása. (Közbeszólás: Nincs módosító javaslat.)
Egy pillanat türelmét kérem a bizottságnak. (Rövid egyeztetés.)
A következő a javaslatom, bár elfogadtuk a napirendi javaslatot, hogy megtárgyaljuk a módosító javaslatokról, de ma még folyik a parlamentben a plenáris ülésen a vita, ezért várjuk meg, hogy lesz-e több módosító indítvány, és ezt is azokkal együtt tárgyaljuk meg. Van-e valakinek kifogása a napirend ilyen utólagos módosításával kapcsolatban? (Nincs jelzés.) Nincs. Akkor, aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.)
Köszönöm szépen.
Megkérdezem az előterjesztőt, hogy a kétharmadosságról mi az álláspontja.
Dr. Répássy Róbert kiegészítése
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Ugyan a benyújtó kísérőlevél ezt nem tartalmazta, de az indoklásban az előterjesztők kitértek a kétharmadosságra, és ha jól emlékszem, az egész javaslatot kétharmadosnak tekintik. Ez két dologból következik: egyrészt a vonatkozó alkotmánybírósági határozatból, ami alapján egyáltalán sor kerül erre a törvényalkotásra, másrészt, említettem már a benyújtáskor is, hogy ez a kormány javaslatából azoknak a részeknek a szó szerinti átvétele, amely az ellenzék számára elfogadható, és ha jól emlékszem, a kormány is ezeket a részeket kétharmados javaslatként kezelte.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérem főosztályvezető urat, tájékoztasson minket a kormány álláspontjáról ebben a kérdésben.
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Az kormány álláspontja szerint a törvényjavaslat, a képviselői önálló indítvány teljes egészének elfogadásához minősített többség szükséges. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tehát a kormány álláspontja szerint is. Van-e még valakinek észrevétele? (Nincs jelzés.) Nincs. Aki egyetért azzal, hogy kétharmaddal kell a törvény egészéről szavazni, azt kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.)
Köszönöm szépen. A bizottság egyetértett.
Napirendi pontjaink tárgyalásának a végéhez értünk.
Ismételten felhívom a figyelmet arra, hogy holnap nem tartunk ülést, de erről majd tájékoztatjuk a jelen nem lévő tagokat is, és jövő szerdán tíz órakor kerül sor az ombudsman-jelöltek meghallgatására. Kedden parlamenti szavazás van, engem tegnap arról tájékoztattak, hogy a plenáris ülésen, jövő héten, kedden szavazunk a költségvetés módosító javaslatairól, de lehet, hogy ez még változik. Hétfőn egyébként kell bizottsági ülést tartanunk a zárószavazások előkészítése és néhány kapcsolódó módosító indítvány megtárgyalása végett, de erre majd megy a meghívó.
A bizottsági ülést berekesztem.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 50 perc)
|
Dr. Avarkeszi Dezső |
Jegyzőkönyvvezető: Bihariné Zsebők Erika