AIÜB-44/2007.
(AIÜB-68/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának
2007. december 10-én, hétfőn, 11.00 órakor
az Országház főemelet 58. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
A Fidesz és a KDNP képviselőcsoportjának napirend-kiegészítési javaslata Rytkó Emília, az Országos Választási Iroda vezetőjének meghallgatása tárgyában *
A napirend módosítása és elfogadása *
Az MSZP képviselőcsoportjának megkeresése a politikai vitanap megtartása tárgyában (AIÜB/1-13/2007.); állásfoglalás kialakítása *
Szavazás dr. Répássy Róbert (Fidesz) módosító indítványáról *
Szavazás az állásfoglalásokról *
a) A viszontbiztosítókról szóló törvényjavaslat (T/4151. szám) *
b) Az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4096. szám) *
c) Egyes munkaügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4304. szám) *
a) A viszontbiztosítókról szóló törvényjavaslat (T/4151. szám) *
A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4303. szám); kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása, első helyen kijelölt bizottságként *
A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényjavaslat (T/4411. szám); kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása *
A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény, valamint az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4409. szám); kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása, első helyen kijelölt bizottságként *
A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény és más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4477. szám); módosító javaslatok megvitatása, első helyen kijelölt bizottságként *
A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/3860. szám); a határozathozatal második szakaszába tartozó, a bizottság feladatkörét érintő kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása *
Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4322. szám); állásfoglalás kialakítása - dr. Nyitrai Zsolt (Fidesz) képviselő kezdeményezése alapján - a törvényjavaslat minősített többségű döntést igénylő rendelkezéseiről *
A kormány álláspontjának ismertetése (Dr. Bozzay Erika, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium) *
Szavazás a minősített többség tárgyában *
1. Az MSZP képviselőcsoportjának megkeresése a politikai vitanap megtartása tárgyában
(AIÜB/1-13/2007.)
(Állásfoglalás kialakítása)
2. Zárószavazások előkészítése
a) A viszontbiztosítókról szóló törvényjavaslat (T/4151. szám)
b) Az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4096. szám)
c) Egyes munkaügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4304. szám)
3. A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4303. szám)
(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
4. A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényjavaslat (T/4411. szám)
(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
5. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény, valamint az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4409. szám)
(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
6. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény és más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4477. szám)
(Demeter Ervin, dr. Répássy Róbert (Fidesz) képviselők önálló indítványa)
(Módosító javaslatok megvitatása)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
7. A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/3860. szám)
(A határozathozatal második szakaszába tartozó, a bizottság feladatkörét érintő kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
8. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4322. szám)
(Állásfoglalás kialakítása - dr. Nyitrai Zsolt (Fidesz) képviselő kezdeményezése alapján - a törvényjavaslat minősített többségű döntést igénylő rendelkezéseiről)
9. Az állami vezetők javadalmazásának átláthatóságához szükséges egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/4116. szám)
(Állásfoglalás kialakítása a törvényjavaslat minősített többségű döntést igénylő rendelkezéseiről)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
Elnököl: Dr. Avarkeszi Dezső (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Répássy Róbert (Fidesz), a bizottság alelnöke
Dr. Bárándy Gergely (MSZP)
Dr. Csákabonyi Balázs (MSZP)
Dr. Csiha Judit (MSZP)
Frankné dr. Kovács Szilvia (MSZP)
Dr. Gál Zoltán (MSZP)
Dr. Hajdu Attila (MSZP)
Dr. Simon Gábor (MSZP)
Dr. Szabó Éva (MSZP)
Dr. Szép Béla (MSZP)
Tóth András (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP)
Dr. Balsai István (Fidesz)
Dr. Horváth Zsolt (Fidesz)
Dr. Kerényi János (Fidesz)
Dr. Kontrát Károly (Fidesz)
Dr. Mátrai Márta (Fidesz)
Dr. Navracsics Tibor (Fidesz)
Dr. Szakács Imre (Fidesz)
Dr. Turi-Kovács Béla (Fidesz)
Dr. Vitányi István (Fidesz)
Dr. Salamon László (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ) dr. Avarkeszi Dezsőnek (MSZP)
Dr. Faragó Péter (MSZP) dr. Csiha Juditnak (MSZP)
Dr. Simon Gábor (MSZP) megérkezéséig dr. Szép Bélának (MSZP)
Dr. Steiner Pál (MSZP) dr. Wiener Györgynek (MSZP)
Dr. Szabó Éva (MSZP) távozása után Frankné dr. Kovács Szilviának (MSZP)
Dr. Toller László (MSZP) dr. Csákabonyi Balázsnak (MSZP)
Dr. Dorkota Lajos (Fidesz) dr. Turi-Kovács Bélának (Fidesz)
Dr. Navracsics Tibor (Fidesz) megérkezéséig dr. Répássy Róbertnek (Fidesz)
Dr. Szakács Imre (Fidesz) megérkezéséig dr. Vitányi Istvánnak (Fidesz)
Dr. Rubovszky György (KDNP) dr. Salamon Lászlónak (KDNP)
Dr. Berta Zsolt osztályvezető (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Sáriné dr. Simkó Ágnes főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Rajmon Balázs főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Bozzay Erika főosztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Dr. Dencső Balázs főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Gordos József osztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Pintér Imre (Pénzügyminisztérium)
Horváth István főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Gálik Csaba kormánytanácsadó (Miniszterelnöki Hivatal)
Rytkó Emília, az Országos Választási Iroda vezetője
Dr. Kőrösi Gábor osztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 11 óra 5 perc)
DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP), a bizottság elnöke (a továbbiakban ELNÖK): Tisztelt Bizottság! Az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság ülését megnyitom. Tisztelettel köszöntöm a bizottság tagjait, meghívott vendégeinket és a sajtó képviselőit.
Ismertetem a helyettesítések rendjét: Szép Béla helyettesíti Simon Gábort, Wiener György helyettesíti Steiner Pált, Csiha Judit Faragó Pétert, Répássy Róbert Navracsics Tibort, én helyettesítem Hankó Faragó Miklóst.
A Fidesz és a KDNP képviselőcsoportjának napirend-kiegészítési javaslata Rytkó Emília, az Országos Választási Iroda vezetőjének meghallgatása tárgyában
A kiküldött meghívóban szereplő napirendi javaslathoz érkezett egy írásos módosító indítvány: a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt képviselői kellő számú aláírást benyújtva kezdeményezték, hogy a mai ülésünkön a bizottság hallgassa meg Rytkó Emíliát, az Országos Választási Iroda vezetőjét.
Szeretném ismertetni az ezzel kapcsolatos ügyrendi bizottsági állásfoglalást. A Házszabály 47. §-a és a 70. § (1) bekezdésének rendelkezéseiből következően, figyelemmel a 81. § (3) bekezdésére is, az írásban benyújtott napirend-módosításra vonatkozó indítványról - ha a bizottság ügyrendje másként nem rendelkezik - a bizottság vita nélkül határoz.
Miután sajnos ügyrendet nem tudtunk elfogadni, ezért az ügyrendünk másképp nem rendelkezik, tehát a kérdésről vita nélkül kell határoznunk. Kérdezem, ki ért egyet azzal, hogy a mai ülésünk napirendjét egészítsük ki ezzel a meghallgatással. Kérem szavazni! (Szavazás.) Szeretném megkérdezni, hogy a képviselő urak kit helyettesítenek; jelezzék akkor legalább szóban. (Jelzésre:) Salamon képviselő úr helyettesíti Rubovszky Györgyöt, Turi-Kovács Béla Dorkota Lajost, Vitányi István képviselő úr pedig Szakács Imrét.
Kérem tehát, szavazzanak! (Szavazás.) 13 igen. Ki nem ért egyet a kiegészítéssel? (14) 14 nem. Tehát a bizottság nem vette napirendre a javaslatot. Természetesen a Házszabálynak megfelelően ki fogjuk tűzni a kezdeményezésben jelzett meghallgatást bizottsági ülésre.
A napirend módosítása és elfogadása
A kiküldött napirendhez képest azt javaslom, hogy a 9. pontban szereplő, az állami vezetők javadalmazásának átláthatóságához szükséges egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslatot - T/4116. számon, állásfoglalás kialakítása a törvényjavaslat minősített többségű döntést igénylő rendelkezéseiről -, ezt a pontot ne vegyük napirendre, miután az előterjesztő jelezte, mely kérdés kétharmados.
Van-e valakinek észrevétele azzal kapcsolatban, hogy ilyen módon fogadjuk el a napirendet? (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok jelentkezőt.
Kérem tehát, aki a napirendet elfogadja, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság többsége a napirendi javaslatot elfogadta.
Az MSZP képviselőcsoportjának megkeresése a politikai vitanap megtartása tárgyában (AIÜB/1-13/2007.); állásfoglalás kialakítása
Soron következik az 1. napirendi pont tárgyalása: az MSZP képviselőcsoportjának megkeresése a politikai vitanap megtartása tárgyában; állásfoglalás kialakítására van szükség, a szám: AIÜB/1-13/2007. Ehhez kiadtunk két tervezetet, egy általános érvényű állásfoglalás tervezetét és egy eseti jellegű állásfoglalás tervezetét; valamint Répássy alelnök úrtól én kaptam egy módosító javaslatot, amelyet képviselőtársaim szintén megkaptak.
Megnyitom a vitát. Kérdezem, ki kíván hozzászólni. Répássy alelnök úrnak adom meg a szót.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Akik áttanulmányozták a vonatkozó iratokat, tudják, hogy a Fidesz és a KDNP országgyűlési képviselői benyújtottak egy politikai vitanap-kezdeményezést, mégpedig november 29-én érkezett a kezdeményezés, amely december 14-ére egy politikai vitát javasol.
A Házszabály értelmében a politikai vitát köteles megtartani az Országgyűlés, ha azt az országgyűlési képviselők legalább egyötöde írásban indítványozza. A Házszabály úgy rendelkezik, hogy a benyújtástól számított 14. nap után, de a 28. nap előtt kell megtartani a vitát, tehát 14-28 nap között kell megtartani a politikai vitát.
Most ehhez képest az MSZP egyrészt kifogásolja, hogy a december 14-ei időpont lenne az egyetlen lehetséges időpont. Az MSZP álláspontja szerint a határidőt úgy kell számolni, hogy nem kell figyelembe venni a téli ülésszünetet, tehát a két rendes ülésszak közötti szünetet. Másrészt kifogásolják, hogy miért pont arra a napra kezdeményezi a Fidesz - ezt is kifogásolják -; illetve azt is, hogy érvényesnek tekinthető-e az az aláírási névjegyzék, amelyen olyan személy neve és aláírása szerepel, aki a kezdeményezés benyújtása idején nem képviselő.
Nos, tisztelt bizottság, módosító indítványomban olyan állásfoglalás meghozatalát javaslom, amely egyrészt általános érvényű állásfoglalás. Azt gondolom, itt olyan elvi kérdésekről van szó, amelyeket lehet általános érvénnyel is szabályozni, sőt szükséges lenne általános érvénnyel kimondani. Másrészt pedig a javaslatomnak az a lényege, hogy állapítsa meg a bizottság, a Házszabály 129. § (1) bekezdése értelmében az Országgyűlés milyen feltételekkel köteles politikai vitát tartani; illetve állapítsa meg azt is a bizottság, hogy ezek a politikai vita tartásának szükséges és elégséges feltételei, a kezdeményezéssel szemben támasztott minden más feltétel ellentétes a Házszabállyal, tehát további feltételek nem szükségesek ahhoz, hogy a politikai vita megtartása kötelező legyen.
A másik javaslatom: mondjuk ki azt, hogy a politikai vita tartására irányuló indítvány a Házszabály 84. § (3) bekezdése értelmében nem minősül olyan indítványnak, amelyet az Országgyűlés elnöke visszautasíthat. A Házszabály ugyanis felsorolja, hogy mely indítványok tekinthetők a Házszabály fogalmai szerinti indítványoknak, és az egyéb iratokat, egyéb kezdeményezéseket kiveszi ebből a körből. Az Országgyűlés elnökének tehát a Házszabály rendelkezései szerint nincs lehetősége arra, hogy a politikai vita kezdeményezésére irányuló indítványt visszautasítsa. Tehát amennyiben az megfelel a 129. § (1) bekezdésének, akkor a politikai vitát meg kell tartani.
Végezetül azt indítványozom, mondja ki a bizottságunk, hogy a Házszabály szerint előterjeszthető javaslatokon, kérelmeken, indítványokon - tehát amit mi itt a Házban irományoknak szoktunk nevezni -, tehát az irományokon szereplő aláírások érvényességének a vizsgálata, illetve annak vizsgálata, hogy az aláírás kifejezi-e a képviselő akaratát, nem tekinthető házszabály-értelmezésnek. Tehát nem házszabály-értelmezés az, hogy az aláírás érvényes-e vagy sem, vagy hogy kifejezi-e a képviselő akaratát. Márpedig a bizottságunknak a Házszabály értelmezésére van felhatalmazása, egyszerűen nem tartozik a hatáskörünkbe az, hogy mi, mint valamifajta írásszakértői testület vagy akár bírói testület itt eldöntsük, hogy az okiraton szereplő aláírások hitelesek-e vagy sem. A házszabály-értelmezési hatáskörünk erre nem terjed ki. Persze arra adhatunk egyébként általános jelleggel iránymutatást, hogy mely esetben tekinthető egy kezdeményezés indítványnak, mely esetben tekinthető érvényesnek, de a konkrét aláírások érvényességéről bizottságunknak nincs joga nyilatkozni, részben kellő szakértelem hiányában - merthogy nem kértünk föl igazságügyi szakértőt, meg hát ebben az eljárásban nem is nagyon van erre lehetőségünk, hogy igazságügyi szakértőt felkérjünk -, részben, mivel itt, a bizottságunkban, szemben azzal, amit az elnök úr előterjesztett, bizonyításnak helye nincs, tehát a bizottság nem láthatja bizonyítottnak azt, hogy valamilyen aláírás hiteles vagy sem, ugyanígy a bizottságunk nem láthatja azt bizonyítottnak, hogy kifejezi-e a képviselői akaratot egy aláírás vagy sem.
Azért javaslom ezeket az alapelveket meghatározni, mert úgy gondolom, meglehetősen messzire vezetne, ha a bizottságunk azt kezdené el vizsgálni, hogy milyen képviselői aláírások hitelesek, érvényesek, és milyen képviselői megbízások fejezik ki a képviselő akaratát; például a bizottsági helyettesítésre vonatkozó képviselői megbízás vajon kifejezi-e a képviselő akaratát akkor, ha az illető másfél éve akaratnyilvánításra képtelen állapotban van. Nem gondolom, hogy ebbe a vitába bele kellene mennünk, de amennyiben kívánják, szerintem általános jelleggel ebbe is bele kell mennünk. Vagy például abba is bele kell mennünk, hogy érvényes-e az a vagyonnyilatkozat, amelyet nem a képviselő nyújt be, hanem az ő nevében más nyújt be. Ebben az esetben, úgy gondolom, talán célszerű lenne, ha a bizottságunk elvi éllel mondaná ki, hogy az ügyrendi bizottságnak csak a Házszabály értelmezése a feladata, és a házszabály-értelmezés körébe nem tartozik bele az, hogy aláírások hitelességéről foglaljon állást.
Még egy részkérdéssel szeretnék foglalkozni, ez a bizonyos határidő-számításnak a kérdése. A Házszabály nem tartalmazza azt az értelmezést, nem tartalmazza azt a szabályt, amelyet a tisztelt elnök úr ide elénk terjesztett, mármint hogy nem kell beleszámítani a határidőbe a két rendes ülésszak közötti időtartamot. Ezt a fajta szabályt nem tartalmazza, tehát lehet így értelmezni a Házszabályt - lehet, de ezzel ellentétes a gyakorlat. Szeretném leszögezni: ezzel ellentétes a gyakorlat. Végeztünk egy kis vizsgálatot arra nézve, hogy milyen politikai vitanapokat tartott az elmúlt években a Ház, és ebből kiderült, hogy minden esetben úgy értelmezte az Országgyűlés eddig, hogy a rendes ülésszakon meg kell tartani a politikai vitát. Mondom a példákat, időrendi sorrendben visszafelé.
2007. VI. hó 14-én tartott politikai vitát az Országgyűlés; ez a tavaszi ülésszak utolsó ülésnapja. Azután: "Egyéves az őszödi beszéd" címmel szintén 2007. VI. hó 14-én, a tavaszi ülésszak utolsó ülésnapján. Vagy: 2005. december 14-én, tehát pont azon a napon, amelyre mi most indítványoztuk, az őszi ülésszak utolsó ülésnapján tartott vitát a tisztelt Ház. Mondjuk, 2001-ben is - hogy egy régebbi példát mondjak - december 12-én, az őszi ülésszak utolsó ülésnapján tartott politikai vitát. Elnök úr, amennyiben szükséges, ezt a jegyzőkönyvhöz csatolom. (Átadja az elnöknek. - Elnök: Köszönöm szépen.)
A példák azt bizonyítják, hogy soha az eddigi gyakorlatban nem fordult elő, hogy úgy értelmezték volna az időtartamokat, hogy abba nem számít bele a rendes ülésszakok közötti szünet. Sőt, szerintem ha így értelmezi a tisztelt bizottság többsége ezt a határidőt, tehát a 14-28. nap közé eső időt, akkor a Házszabálynak az a rendelkezése sem értelmezhető vagy ezzel legalábbis ellentétes értelmet nyer, mely szerint egy ülésszakon egy képviselő csak két politikai vitát támogathat. Mert akkor kérdezem én: vajon melyik ülésszakra vonatkozna ez? Arra az ülésszakra, amikor kezdeményezik a vitát, vagy arra, amikorra a meghosszabbított határidő vagy kitolt határidő esik? Az esetünkben tehát, ha most kezdeményez valaki egy vitát ebben az őszi ülésszakban, akkor a számítások szerint a két kezdeményezést itt kell figyelembe venni, vagy pedig majd a következő ülésszakon kell figyelembe venni?
Nyilvánvaló, hogy a Házszabálynak az a helyes értelmezése, hogy amennyiben a 129. § (1) bekezdését is megnézzük, akkor úgy kell kezdeményezni a politikai vitát, hogy az a rendes ülésszakon kerüljön benyújtásra, és tárgyalható legyen a rendes ülésszakon. Ha ennek a két feltételnek megfelel, tehát a rendes ülésszakon kezdeményezték a vitát és rendes ülésszakon tárgyalható a vita, akkor a rendelkezésre álló rendes ülésszaki határnapokon kell valamikor megtartani a vitát.
Én ezt egyébként kevésbé tartom lényeges ügynek, én sokkal inkább fontosnak tartom azt, amit az előbb javasoltam, a politikai vitanap kezdeményezése ugyanis egy olyan ellenzéki jogosítvány, amelyet mindenféle ügyrendi indokkal nem lenne helyes elutasítani. Kérem, hogy a most meghozott határozat után arra legyenek figyelemmel, hogy ha netalántán egyszer ellenzékbe kerülnének, akkor vajon a politikai vita kezdeményezését hogyan értelmezik: úgy értelmezik, hogy azt mindenképpen meg kell tartani, mint ahogyan most szól a Házszabály, vagy pedig úgy értelmezik, hogy bizonyos feltételeket, további feltételeket lehet támasztani a politikai vitanap-kezdeményezés kapcsán.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.
ELNÖK: Köszönöm szépen, alelnök úr. Ki kíván még részt venni a vitában? (Senki sem jelentkezik.) Nem látok jelentkezőt. A vitát lezárom.
Szavazás dr. Répássy Róbert (Fidesz) módosító indítványáról
Először a módosító indítványról szavazunk, tehát a Répássy alelnök úr által benyújtott módosító indítványról. Kérem, aki ezzel a módosító indítvánnyal ért egyet, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) 13 igen. Kérem, aki nem ért egyet vele, az kézfelemeléssel jelezze. (16) 16 nem.
Itt szeretném jelezni, hogy Csákabonyi Balázs helyettesíti Toller Lászlót. (Zaj. - Dr. Répássy Róbert: Ügyrendi!) Igen?
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Elnök úr, az az ügyrendi indítványom, hogy Csákabonyi Balázs úrtól kérdezze már meg az elnök úr, hogy Toller László mikor adott neki megbízást a helyettesítésre. (Dr. Balsai István: A mai napra. - Zaj a kormánypárti oldalon.)
ELNÖK: Nem kérdezem meg. (Moraj az ellenzéki oldalon.) Nem kérdezem meg, de szeretném elmondani, alelnök úr, amit bármelyik tisztességes képviselőnek meg kell erősítenie, hogy a Házszabály elfogadása óta töretlen gyakorlat az alkotmányügyi bizottságban, hogy a képviselők helyettesítése olyan módon történik, hogy az ülésszak elején írjuk alá a helyettesítési megbízásokat, és itt a képviselők elkérik a bizottság apparátusától azt a helyettesítési, előzőleg aláírt nyomtatványt, akit helyettesíteni kívánnak. Nem biztos, hogy ez megfelel a Házszabály rendelkezéseinek, akkor ezzel foglalkozzunk, de tisztelettel kérem, hogy ne kizárólag Toller László betegsége nyomán, hanem általános érvénnyel!
Alelnök úr?
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Elnök úr, a Házszabály szerint eseti megbízást lehet adni. Az azt jelenti, hogy minden egyes megbízás egy alkalomra szól. Ez természetesen megoldható úgy is, ha az országgyűlési képviselő esetenként egy másik társának ad megbízást helyettesítésre, és ehhez egy olyan nyomtatványt használ fel, amelyet a képviselő korábban írt alá. De az a Házszabállyal ellentétes, ha egy képviselőnek az egy esetben adott megbízását utána másfél évig megbízási jogviszonyként tekintik, hiszen ebben az esetben nyilvánvaló, hogy nem adhatott Toller László eseti megbízást.
Én azért szeretném erre felhívni a figyelmüket, mert az előbb vonták kétségbe 78 országgyűlési képviselő aláírásának a hitelességét. Az előbb hoztak egy olyan ügyrendi állásfoglalást, mely szerint érvénytelennek tekintik annak a 78 képviselőnek az aláírását, akik mellett még egy másik, időközben mandátumáról lemondott képviselőnek az aláírása is szerepel. Ha ezt a gyakorlatot folytatják, akkor nyilvánvaló, hogy Toller Lászlót a jövőben senki nem helyettesítheti, mindaddig, amíg akaratnyilvánításra képes állapotba nem kerül. És ugyanígy januárban a vagyonnyilatkozatát sem teheti meg helyette más személy, hanem kizárólag csak személyesen teheti meg. És ha ezt nem teszi meg, ennek súlyos következményei vannak; tudjuk, hogy nem gyakorolhatja képviselői jogait, és nem részesülhet tiszteletdíjban.
Kérem, hogy akkor következetesen járjanak el. Amennyiben volt bátorságuk 78 fideszes képviselő aláírását kétségbe vonni, akkor ugyanezt tegyék meg a saját képviselőtársuk esetén is.
ELNÖK: (A helyettesítési megbízások között lapozva:) Szeretném megkérdezni, hogy Szakács Imre képviselő úr mikor írta alá a megbízást, amelyik a kezemben van.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Bocsánat, ezt az előbb elnök úr megtiltotta Csákabonyi úr esetén! Akkor most miért kérdezi meg? Akkor kérdezze meg azt! (Dr. Horváth Zsolt: Ez legyen a sorrend!)
ELNÖK: Nem. Ha ez ilyen módon fölmerül, hogy Toller Lászlótól nem fogadhatjuk el, akkor egyik más képviselőtől sem fogadhatjuk el. (Zaj, közbeszólások a kormánypárti oldalon.)
Szavazás az állásfoglalásokról
Visszatérünk a határozathozatalokra. Először az általános érvényű állásfoglalás tervezetéről szavazunk. Egy kis figyelmét kérem képviselőtársaimnak!
Kérem, aki az általános érvényű állásfoglalás tervezetével egyetért, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) 15 igen.
Most az eseti jellegű állásfoglalásra térünk rá. Aki a tervezettel egyetért, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) 14 igen. Ki nem ért vele egyet? (13) 13 nem; tehát a bizottság az eseti jellegű állásfoglalást is elfogadta.
A napirendi pont tárgyalását lezárom.
a) A viszontbiztosítókról szóló törvényjavaslat (T/4151. szám)
Soron következik zárószavazások előkészítése. Először ennek a) pontját tárgyaljuk meg: ez a viszontbiztosítókról szóló törvényjavaslat, melyet T/4151. számon kaptunk kézhez.
Két javaslatot kaptunk kézhez. A kormány képviselőitől szeretném kérdezni, hogy a 4151/8. számú módosító indítvány - ott van önök előtt? - biztos, hogy nem elírás, a 154. § helyére kívánják ezt benyújtani?
PINTÉR IMRE (Pénzügyminisztérium): Elnök úr, közben módosult a módosító indítványok elfogadásával a törvényjavaslat számozása.
ELNÖK: A következőt szeretném kérni: konzultáljanak a bizottság munkatársával, mert mi ez egységes javaslattal hasonlítottuk össze, nem a korábbi számozással. Addig egy másik indítványt tárgyalunk.
Akkor rátérünk a b) pont tárgyalására: az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, melyet T/4096. számon kaptunk kézhez. Az ajánlás tervezete két pontból áll, mind a kettőt az előterjesztő javasolta.
Kérdezem a bizottságot, az 1. ponttal kapcsolatban van-e hozzászólás. (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok ilyet. Aki támogatja, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) 15 igen; a bizottság tehát támogatja.
A 2. ponttal kapcsolatban van-e hozzászólás? (Nincs ilyen jelzés.) Ilyet nem látok. Kérem, aki támogatja, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja.
Köszönöm szépen.
c) Egyes munkaügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4304. szám)
Soron következik a c) pont tárgyalása: egyes munkaügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, melyet T/4304. számon kaptunk kézhez. Az ajánlás öt pontból áll, és ezen kívül előttünk fekszik egy tervezet bizottsági módosító indítvány benyújtására. Az ötpontos ajánlás az előterjesztő javaslatait tartalmazza, ezek technikai jellegű módosítások.
Kérdezem az 1. ponttal kapcsolatban a bizottság álláspontját. Kérem, aki egyetért, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Kérdezem a bizottságot a 2. ponttal kapcsolatban. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 3. pont kapcsán kérdezem a bizottságot. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 4. pont kapcsán kérdezem a bizottságot. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Az 5. pont kapcsán kérdezem a bizottságot. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A módosító indítvány tervezete két pontból áll, ezek technikai jellegű módosítások úgyszintén. Kérem az előterjesztő képviselőjét, hogy nevének és beosztásának jelzése után tájékoztasson minket az előterjesztő álláspontjáról.
HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Jó napot kívánok! Horváth István vagyok, a Munkaügyi Minisztérium jogi főosztályvezetője.
Az előterjesztő azt a módosító indítványt, amelyet elnök úr említett, támogatja. Ezzel összefüggésben jegyzem meg, hogy ez érinti az ajánlás 1-4. pontjaiban szereplő módosító javaslatokat. Azzal tehát, hogy az előterjesztő ezt a módosító javaslatot támogatja, az 1-4. pontokat ez a módosító indítvány, az esetek többségében ha csak formailag is, de felülírja.
ELNÖK: Hadd kérdezzem meg, hogy akkor egyáltalán szükség van-e az 1-4. pontokra.
HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Hát az ajánlás szerint most már így nem. Ha a tisztelt bizottság támogatja ezt a módosító indítványt, akkor ott nincs rá szükség. Az 5. pontra lenne egyedül szükség. Itt a tartalmi átfedés nagy, de átszerkesztések miatt mondom azt, hogy az ajánlásban szereplő 1-4. pontokban szereplő javaslatokat a most szavazásra kerülő módosító indítvány okafogyottá teszi.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor azt javaslom, hogy térjünk vissza az 1-4. pontokra, és a bizottság az azokkal kapcsolatos módosító indítványát vonja vissza. Ki az, aki ezzel egyetért? (Szavazás. - Látható többség.) Köszönöm szépen. És tisztelettel kérem, hogy más esetben jelezzék nekünk, ha ilyen probléma merül föl, még a szavazás előtt. Köszönöm szépen.
A határozathozatal következik a bizottsági módosító javaslatokról.
Aki támogatja, hogy az 1. pontban szereplőt benyújtsuk, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 2. pont kapcsán kérdezem a bizottságot. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A bizottság tehát benyújtotta ezeket a módosító indítványokat. Köszönöm szépen.
a) A viszontbiztosítókról szóló törvényjavaslat (T/4151. szám)
Visszatérünk az a) pontra, a viszontbiztosítókról szóló törvényjavaslatra. Megadom a szót először az előterjesztő képviselőinek. Kérem, hogy nevük és beosztásuk jelzése után tájékoztassanak minket, hogy a 4151/8. számú módosító javaslat felvezető szövege változik-e valamilyen módon.
GORDOS JÓZSEF (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Gordos József vagyok, a Pénzügyminisztériumból, a biztosítási osztály vezetője.
A 4151/8. számú módosító javaslat felvezető szövege nem változik.
ELNÖK: Ez akkor azt jelenti, hogy az egységes javaslat 154. §-a kikerül a törvényjavaslatból, ha ezt elfogadjuk. Tehát nincs szükség a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény o) ponttal való kiegészítésére.
GORDOS JÓZSEF (Pénzügyminisztérium): Igen, az kikerül, de helyette ez ugyanúgy visszateszi. Tehát gyakorlatilag a (2) bekezdésben szerepel.
ELNÖK: Értem, köszönöm szépen. Ezekután megkérdezem, hogy a 4151/8. számú módosító indítványt, az előterjesztő indítványát ki támogatja. (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság tehát támogatja.
A 4151/7. számú indítvány technikai módosításokat tartalmaz négy pontban. Ezt a négy pontot támogatja-e a bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Köszönöm szépen.
Soron következik a 3. napirendi pontunk tárgyalása: a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, melyet T/4303. számon kaptunk kézhez; a kapcsolódó módosító javaslatok megvitatására kerül sor, első helyen kijelölt bizottságként.
A kiegészítő ajánlás egy pontból áll, Csampa Zsolt képviselő úr indítványából. Kérdezem az előterjesztő képviselőjét, kérem, hogy nevének és beosztásának jelzése után tájékoztasson minket a kormány álláspontjáról.
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Jó napot kívánok! Rajmon Balázs vagyok, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium büntetőjogi főosztályának vezetője.
Az előterjesztő támogatja a benyújtott kapcsolódó módosító javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen, az előterjesztő tehát támogatja Csampa Zsolt indítványát. Kérdezem a bizottságot. (Szavazás.) A bizottság is nagy többséggel támogatja az indítványt.
Köszönöm szépen.
Soron következik a 4. napirendi pontunk tárgyalása: a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényjavaslat, melyet T/4411. számon kaptunk kézhez; kapcsolódó módosító javaslatok megvitatására kerül sor. Négy pontból áll a kiegészítő ajánlás.
Az 1. pontban Mécs Imre indítványa szerepel. Kérem az előterjesztőket, hogy nevük és beosztásuk jelzése után tájékoztassanak minket az előterjesztő álláspontjáról az 1. ponttal kapcsolatban.
SÁRINÉ DR. SIMKÓ ÁGNES (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Sáriné dr. Simkó Ágnes vagyok, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium polgári jogi kodifikációs és nemzetközi magánjogi főosztályának vezetője.
Az előterjesztő képviselője nem ért egyet a javaslattal.
ELNÖK: Köszönöm szépen, az előterjesztő nem ért egyet a javaslattal. Kérdezem a bizottságot, ki támogatja. (Szavazás.) 6 igen. A bizottság nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 2. pontban szintén Mécs Imre indítványa szerepel. Kérdezem az előterjesztő álláspontját.
SÁRINÉ DR. SIMKÓ ÁGNES (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem értünk egyet vele.
ELNÖK: Az előterjesztő nem ért vele egyet. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.
A 3. pont Frankné dr. Kovács Szilvia, Szép Béla és Szabó Éva indítványa. Kérdezem az előterjesztőt.
SÁRINÉ DR. SIMKÓ ÁGNES (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Az előterjesztő nem ért egyet.
ELNÖK: Az előterjesztő nem ért egyet vele. És a bizottság? (Szavazás.) 13 igen. Ki nem ért vele egyet? (2) Ki tartózkodott? (12) A bizottság tehát nem támogatja a módosító indítványt, de egyharmadot kapott.
A 4. pont az emberi jogi bizottság indítványa. Kérdezem az előterjesztőt.
SÁRINÉ DR. SIMKÓ ÁGNES (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
Köszönöm szépen, a napirendi pont tárgyalásának a végére értünk.
Soron következik az 5. napirendi pont: a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény, valamint az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, melyet T/4409. számon kaptunk kézhez; a kapcsolódó módosító javaslatok megvitatására kerül sor, első helyen kijelölt bizottságként.
A javaslat hét pontból áll. Az önkormányzati bizottság ülésén az előterjesztő valamennyi ponttal egyetértett. Kérem az előterjesztő képviselőjét, hogy nevének és beosztásának jelzése után nyilatkozzon arról, változott-e ez az álláspont.
DR. BERTA ZSOLT (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Jó napot kívánok! Berta Zsolt vagyok, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium választási jogi osztályának a vezetője.
Nem változott az álláspont.
ELNÖK: Tehát valamennyit támogatják (Dr. Berta Zsolt: Így van.), akkor egyenként nem fogom megkérdezni. Köszönöm szépen.
Az 1. pont Salamon László képviselő úr indítványa; az előterjesztő támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 2. pont szintén Salamon László képviselő úr indítványa; az előterjesztő támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 3. pont szintén Salamon László képviselő úr indítványa; az előterjesztő támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 4. pont szintén Salamon László képviselő úr indítványa; az előterjesztő támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
Az 5. pont - összefüggésben a 6. és 7. ponttal - Deutsch-Für Tamás képviselő úr indítványa; az előterjesztő támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
Kérdezem, esetleg az ellenzéki képviselőcsoportok részéről tud-e valaki arról nyilatkozni, hogy a korábbi felvetésük a törvényjavaslattal kapcsolatban ezzel a három ponttal megoldódott-e. Alelnök úr?
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Amennyire én emlékszem, a mi felvetésünk arra irányult, hogy az alkotmánymódosítás ilyen értelemben felesleges. Mi tehát azt javasoltuk, hogy az alkotmánymódosítást vonja vissza az előterjesztő, vagy ne történjen róla szavazás. Merthogy most az így kialakult szöveg ellentétes azzal az alkotmánymódosítással, amelyben két év szerepel.
ELNÖK: Jogos.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tehát így most az az alkotmánymódosítás egyrészt nem tükrözi a mi akaratunkat, másrészt pedig ellentmondás lenne a választási eljárási törvény és az alkotmánymódosítás között.
Tehát továbbra is az az álláspontom, hogy ha az előterjesztő támogatja ezeket a javaslatokat, akkor az alkotmánymódosításra nincs szükség.
ELNÖK: Világos. Alelnök úr, arra gondoltam, hogy bizottsági ülésen elhangzott olyan bejelentés, hogy amennyiben a népszavazással kapcsolatos kérdéseket nem sikerül kivenni a törvényjavaslatból, akkor az egészet nem fogják az ellenzéki pártok megszavazni. (Dr. Salamon László: Ezen túl vagyunk.)
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Igen. Tehát tekintettel arra, hogy a kormány támogatja a javaslatainkat, ezért ennek most már nincs jelentősége. Okafogyott ez a szempont.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Salamon képviselő úr?
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Mindenben megerősítve Répássy képviselő úr hozzászólását, a népszavazásról szóló törvényjavaslat szavazástechnikájából következik, hogy a támogatott sor, amelyben a problémákat rendező, Deutsch-Für Tamás és általam beterjesztett módosító javaslatokat a kormány támogatta, tehát a támogatott sor elfogadása esetében a korábbi javaslat, ami elhagyásra irányult, az eleve nem kerül majd szavazásra, megmondom őszintén, ezért nem fektettem arra hangsúlyt, hogy az elhagyásra vonatkozó javaslatokat külön visszavonjam. Egyértelműnek látszik tehát, hogy az igazolással történő szavazás és népszavazás kérdéseiben létrejött egy megállapodás, és úgy tűnik, hogy el fogjuk fogadni.
Még annyit tennék hozzá az alkotmány kapcsán ahhoz, amit Répássy képviselő úr mondott, hogy egyébként sem szükséges ennek a kérdésnek az alkotmányi rendezése, hiszen az a jogi struktúrája a népszavazás szabályozásának, hogy néhány szabályt az alkotmány rendez, majd egy kétharmados törvénnyel az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvény megalkotására kvázi felhatalmazza az Országgyűlést, és ráadásul az a sajátos helyzet alakult itt ki, hogy a két norma egymást kiegészíti. Tehát az alkotmány és a kétharmados törvény szabályai együtt alkotnak egy egészet.
Ezt csak azért mondom, hogy szakmai értelemben sincs semmiféle jelentősége az alkotmánymódosításnak; annak sincs jelentősége, hogy akkor most a népszavazási törvényben kialakított szöveg megjelenik-e az alkotmányban vagy nem - nem kell megjelennie. Tehát teljes mértékben alapos az az álláspont, amelyet képviselő úr itt hangoztatott.
S valóban, a dolog teljesen tiszta, a délutáni szavazás tiszta átláthatóságához és a helyzet tisztánlátásához valóban az segítene hozzá, ha az alkotmánymódosítási javaslat nem kerülne szavazásra.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor a napirendi pont tárgyalását lezárhatjuk. Köszönöm szépen a segítséget.
Soron következik a 6. napirendi pontunk: a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény és más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, melyet T/4477. számon kaptunk kézhez; Demeter Ervin és Répássy Róbert képviselők önálló indítványa. A módosító javaslatok megvitatására kerül sor, első helyen kijelölt bizottságként.
Az ajánlás egy pontból áll, Kontrát Károly képviselő úr indítványa. Kérdezem először az előterjesztőt, hogy támogatja-e. Alelnök úr?
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Igen, támogatják az előterjesztők.
ELNÖK: Kérdezem főosztályvezető urat, hogy a kormány támogatja-e.
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen, a kormány támogatja a módosító javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tehát az előterjesztő és a kormány is egyetért vele. Kérdezem a bizottságot. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nagy többséggel támogatja.
Köszönöm szépen.
Soron következik a 7. napirendi pont tárgyalása: a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, melyet T/3860. számon kaptunk kézhez. A határozathozatal második szakaszába tartozó, a bizottság feladatkörét érintő kapcsolódó módosító javaslatok megvitatására kerül sor. Összesen 12 pontról kell döntenünk, úgyhogy úgy gondolom, most nem kell különleges eljárást követnünk.
A normaszöveg 0/2. ajánlási pontja Szabó Lajos és Gegesy Ferenc indítványa. Kérem az előterjesztő képviselőit, hogy nevük és beosztásuk jelzése után tájékoztassanak minket a kormány álláspontjáról.
DR. DENCSŐ BALÁZS (Pénzügyminisztérium): Jó napot kívánok! Dr. Dencső Balázs vagyok, a Pénzügyminisztériumból, főosztályvezető-helyettes.
A 0/2. pontot támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az előterjesztő tehát támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 0/3. pont a költségvetési bizottság indítványa, összefüggésben az 1/2., 9/3., 9/4., 9/5. és 137/2. pontokkal. Kérdezem az előterjesztőt.
DR. DENCSŐ BALÁZS (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 0/4. ajánlási pont Szabó Lajos és Gegesy Ferenc indítványa. Kérdezem az előterjesztőt.
DR. DENCSŐ BALÁZS (Pénzügyminisztérium): Az előterjesztő támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 10/2. pont következik - a 13. oldalon találhatjuk -, Szabó Lajos és Gegesy Ferenc indítványa. Kérdezem az előterjesztőt.
DR. DENCSŐ BALÁZS (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
II/1. melléklet, Országgyűlés fejezet, 15/1. ajánlási pont, Herényi Károly képviselő úr indítványa, összefüggésben a 15/3. ajánlási ponttal. Kérdezem az előterjesztőt.
DR. DENCSŐ BALÁZS (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A papíromon még nem szerepelt, de döntenünk kell a 15/2. ajánlási pontról is, összefüggésben a 15/4. ponttal, Herényi Károly képviselő úr indítványa, úgyszintén az Országgyűlés fejezetnél. Kérdezem az előterjesztőt.
DR. DENCSŐ BALÁZS (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
Rátérünk a X. fejezetre, miniszterelnökség.
A 27/1. pont Világosi Gábor és Béki Gabriella indítványa, összefüggésben a 29/1. ponttal. Kérdezem az előterjesztőt.
DR. DENCSŐ BALÁZS (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 28/1. pont Szabó Lajos és Gegesy Ferenc indítványa. Előterjesztő?
DR. DENCSŐ BALÁZS (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 29/1. pontot már elbíráltuk.
Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium fejezete következik.
A 42/16. pont - a 94. oldalon - Balog Zoltán és más képviselők indítványa, összefüggésben a 42/18. ponttal. Kérdezem az előterjesztőt.
DR. DENCSŐ BALÁZS (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 42/17. pont Szabó Lajos és Gegesy Ferenc indítványa, összefüggésben a 40/20. ponttal. Kérdezem az előterjesztőt.
DR. DENCSŐ BALÁZS (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 42/19. pont Tóth András (MSZP) képviselő úr indítványa, összefüggésben a 42/21. ponttal. Kérdezem az előterjesztőt.
DR. DENCSŐ BALÁZS (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Tóth András képviselő úr kér szót.
TÓTH ANDRÁS (MSZP): Indoklást szeretnék hallani ez ügyben. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérnénk akkor egy rövid indoklást.
DR. DENCSŐ BALÁZS (Pénzügyminisztérium): A fejezeti tartalékból nem áll rendelkezésre átcsoportosítható összeg. Azok az összegek a biztonságos tartalék elvárásainak kell hogy megfeleljenek, és ezért ezt az összeget nem lehet átcsoportosítani.
ELNÖK: Köszönöm szépen a megnyugtató választ. (Derültség.) Répássy alelnök úr kér szót.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Én pedig a módosító indítvány előterjesztőjétől szeretném megkérdezni - mert szeretném támogatni a javaslatát, amennyiben ezt meg tudja indokolni -, hogy az egyéb közösségi programokra miért kíván 162 millió forinttal több támogatást adni. Milyen közösségi programokról van szó?
ELNÖK: Ha Tóth András képviselő úr kíván válaszolni erre a felvetésre, bár ez egy különleges műfaj, akkor megadom a szót.
TÓTH ANDRÁS (MSZP): Élnék a lehetőséggel. Tisztelt Bizottság! Elnök Úr! Itt arról van szó, hogy 2009 októberére a Magyar Jogász Fórum tervezi az európai jogász közösségnek egy nemzetközi tanácskozását. Ennek a nemzetközi tanácskozásnak az előkészítése során a kormány nyilatkozott, hogy ezt a programot támogatja, különös tekintettel arra, hogy Európából a jogásztársadalom Budapestre való hozatala és itt egy nemzetközi tanácskozás, azt gondolom, az ország goodwillje szempontjából is egy jó programnak tűnik.
Nyilván azt elvárni, hogy egy társadalmi szervezet ennek a programnak az egészét végigvigye és anyagilag finanszírozza vagy szponzoráltassa, azt gondolom, irreális. Ezért az volt a kérésük, hogy egy ilyen 162 millió forintos nagyságrendben 2008-ban előkészületi feladatok ellátására a kormány támogassa ezt a programot. (Dr. Répássy Róbert: Ez csak az előkészítés?) Tehát ez az indítvány háttere.
Én azt gondolom, el kell tudni dönteni: ha egy ilyen programot támogat a kormány, akkor ennek nyilván van finanszírozási következménye. Ha nem támogat, ez is egy döntés, akkor vissza kell mondani a kezdeményezést, és azt kell mondani, hogy a magyar kormány ebben az ügyben nem tudja 2009-re az európai jogászság képviselőit meghívni Budapestre.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni? (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok jelentkezőt.
Az előterjesztő tehát nem támogatta. Kérdezem a bizottságot, ki támogatja. (Szavazás.) 14 igen. Ki nem támogatja? (4) 4 nem. Ki tartózkodott? (10) 10 tartózkodás. A bizottság tehát nem támogatta, de egyharmadot kapott.
Köszönöm szépen, a napirendi pont tárgyalásának a végére értünk. Köszönöm segítségüket.
Soron következik a 8. napirendi pontunk tárgyalása: az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, melyet T/4322. számon kaptunk kézhez; állásfoglalás kialakítása - dr. Nyitrai Zsolt (Fidesz) képviselő kezdeményezése alapján - a törvényjavaslat minősített többségű döntést igénylő rendelkezéseiről.
Nyitrai képviselő úr álláspontja szerint a törvényjavaslat 3., 5., 13. §-ának, valamint a 10. § (3) bekezdésének elfogadásához minősített többségre van szükség. Kérem az előterjesztő képviselőit, hogy nevük és beosztásuk jelzése után tájékoztassanak minket az ezzel kapcsolatos álláspontjukról.
A kormány álláspontjának ismertetése (Dr. Bozzay Erika, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Bozzay Erika vagyok, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium infrastruktúra-szabályozási főosztályának vezetője. Kollégám Kőrösi Gábor, a hírközlési és postaszabályozási osztály vezetője; bal oldalamon pedig Gálik Csaba kormánytanácsadó, a MeH jogi és koordinációs szakállamtitkárságáról.
A kormány álláspontja, hogy a benyújtott törvényjavaslat egyszerű többséggel elfogadandó törvényjavaslat, annak minden pontja. Amennyiben a tisztelt bizottság kéri, rövid indokolást adunk majd.
ELNÖK: Szeretném megkérdezni, hogy Nyitrai képviselő úr levelét ismerik-e, hogy esetleg az ebben foglalt érvekkel kapcsolatban mondanának még valami kiegészítést.
GÁLIK CSABA (Miniszterelnöki Hivatal): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Nyitrai képviselő úr levelében a minősített többséget azzal indokolja, hogy a titkosszolgálati eszközök és módszerek alkalmazása az alapvető jogok olyan mértékű korlátozását jelenti, amely indokolja a szabályozás minősített többséghez kötését.
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az alapvető jogok korlátozásának mélysége, illetve mennyisége nincs összefüggésben a minősített többség követelményével. Amikor az Országgyűlés elfogadta az 1995. évi CXXV. törvényt a nemzetbiztonsági szolgálatokról, akkor álláspontunk szerint meghatározta azt a szabályozási tartalmat, amely az alkotmány 40/A. § (4) bekezdése alapján minősített többséget igényel.
Ennek a törvénynek a tételes módosítása, illetve burkolt módosítása vagy pedig a szabályozás lényeges tartalmának érintése mindenképpen minősített többséget igényelne. A tárgyalt törvényjavaslat azonban ilyen tartalmat nem hordoz.
Az adatszolgáltatási kötelezettség a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény alapján már fennáll, a nemzetbiztonsági szolgálatok ilyen adatokat igényelhetnek az elektronikus hírközlési szolgáltatóktól. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a jogintézmény működéséhez szükséges további szabályozás, részletes szabályok, amelyek a lényeges tartalmat nem érintik, és álláspontunk szerint a törvényjavaslatban ilyen rendelkezések vannak, azok egyszerű többséggel is megalkothatók.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e valaki hozzászólni? Répássy alelnök úrnak adom meg a szót.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy éppen most tárgyaltunk egy másik törvényjavaslatot, ez a büntetőeljárási törvény, amely elvileg feles törvény, de pontosan ezeknek a kérdéseknek a szabályozása kétharmados. És éppen erre az egész törvénymódosításra még a kormány is azt nyilatkozta, hogy ez egy kétharmaddal elfogadandó törvény.
Én tudom, hogy nem pontosan ugyanazok a szabályok vannak benne, de összefüggő szabályok vannak megítélésem szerint. Ezért jogos az a felvetés, hogy kétharmados szabályozást igényel.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni? Tóth András képviselő úrnak adom meg a szót.
TÓTH ANDRÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Úgy gondolom, két külön ügyről van szó, hiszen a büntetőeljárási törvényben azt a kérdést szabályozza a jogalkotó, hogy milyen esetben, milyen feltételek esetén lehet valakivel szemben elrendelni titkos információgyűjtést vagy titkos adatszerzésre vonatkozó tevékenységet. Itt pedig arról van szó, hogy azok az intézmények, amelyek ebben közreműködnek, milyen viszonyt alakítanak ki egymással. Tehát magáról az alapkérdésről, arról, hogy valakinek a jogát korlátozzák, ebben a törvényben semmifajta rendelkezés nincs. Ezért azt gondolom, hogy a kormány álláspontja logikusan arra irányul, hogy itt feles szabályokról van szó, amely feles szabályokról a parlament nyilvánvalóan a megfelelő eljárási rend szerint feles törvényekben rendelkezik.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni? (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok jelentkezőt.
Szavazás a minősített többség tárgyában
Kérem, aki egyetért azzal, hogy az érintett rendelkezéseket feles szavazással lehet elfogadni, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) 16 igen. Ki nem ért egyet ezzel? (13) 13 nem. Tehát a bizottság elfogadta, hogy feles szavazással lehet dönteni az adott kérdésekről.
Köszönöm szépen a segítségüket.
A napirendi pontjaink tárgyalásának végére értünk.
Balsai képviselő úr kért szót. Parancsoljon, képviselő úr!
DR. BALSAI ISTVÁN (Fidesz): Már biztosan megkapták a tisztelt bizottság tagjai az értesítést: holnapra terveztünk egy albizottsági ülést, amely nem lett volna érdektelen, de akkor még nem ismertük a szavazási metódust. Ezért ez most elmarad, azzal, hogy a legközelebbi lehetséges alkalommal megtartjuk. Erre az ide tartozó törvények végrehajtását ellenőrző és mindenkinek az érdeklődésére számot tartó napirendet terveztünk, de holnap erre nem kerül sor.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen, albizottsági elnök úr, a tájékoztatását.
Szeretném jelezni, illetve felhívni a figyelmet arra, hogy szerdán 10 órakor tartjuk a következő ülésünket, ahol az adatvédelmibiztos-jelöltet és a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának posztjára jelöltet fogjuk meghallgatni. Kérem nagy számú részvételüket.
Köszönöm szépen, a bizottság ülését bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 10 perc)
|
Dr. Avarkeszi Dezső |
Jegyzőkönyvvezető: Prin Andrea