AIÜB-45/2007.
(AIÜB-69/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának
2007. december 12-én, szerdán, 10.12 órai kezdettel
az Országház főemelet 58. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Helyettesítési megbízást adott *
Felszólaló meghívottak *
Állandó meghívottak *
Meghívottak *
Megnyitó *
A napirend elfogadása *
Dr. Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának napirend előtti hozzászólása *
Az országgyűlési biztosnak javasolt személyek meghallgatása *
Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmibiztos-jelölt *
Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmibiztos-jelölt tájékoztatója *
Kérdések, vélemények *
Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmibiztos-jelölt válaszai *
Szavazás *
Dr. Nagy Boldizsár, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosjelöltje *
Dr. Nagy Boldizsár, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosjelöltjének tájékoztatója *
Kérdések, vélemények *
Dr. Nagy Boldizsár, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosjelöltjének válaszai *
Szavazás *
Az állami vezetők javadalmazásának átláthatóságához szükséges egyes törvénymódosításokról szóló T/4116. számú törvényjavaslat *
Döntés bizottsági módosító javaslatok benyújtásáról *
1. Az országgyűlési biztosnak javasolt személyek meghallgatása
(Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 4. § (2) bekezdése alapján)
a) Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmibiztos-jelölt
b) Dr. Nagy Boldizsár, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosjelöltje
Elnököl: Dr. Avarkeszi Dezső (MSZP), a bizottság elnöke és
Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ), a bizottság alelnöke
Dr. Répássy Róbert (Fidesz), a bizottság alelnöke
Dr. Csákabonyi Balázs (MSZP)
Dr. Csiha Judit (MSZP)
Frankné dr. Kovács Szilvia (MSZP)
Dr. Gál Zoltán (MSZP)
Dr. Hajdu Attila (MSZP)
Dr. Steiner Pál (MSZP)
Dr. Szabó Éva (MSZP)
Dr. Szép Béla (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP)
Dr. Kontrát Károly (Fidesz)
Dr. Turi-Kovács Béla (Fidesz)
Dr. Vitányi István (Fidesz)
Dr. Rubovszky György (KDNP)
Dr. Salamon László (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Bárándy Gergely (MSZP) dr. Csákabonyi Balázsnak (MSZP)
Dr. Csiha Judit (MSZP) 10 óra 40 perctől dr. Hankó Faragó Miklósnak (SZDSZ)
Dr. Faragó Péter (MSZP) dr. Csiha Juditnak (MSZP)
Dr. Simon Gábor (MSZP) Frankné dr. Kovács Szilviának (MSZP)
Dr. Steiner Pál (MSZP) 10 óra 30 percig dr. Szép Bélának (MSZP)
Tóth András (MSZP) dr. Gál Zoltánnak (MSZP)
Dr. Balsai István (Fidesz) dr. Kontrát Károlynak (Fidesz)
Dr. Mátrai Márta (Fidesz) dr. Turi-Kovács Bélának (Fidesz)
Dr. Navracsics Tibor (Fidesz) dr. Répássy Róbertnek (Fidesz)
Dr. Szakács Imre (Fidesz) dr. Vitányi Istvánnak (Fidesz)
Dr. Rubovszky György (KDNP) 11 óráig dr. Salamon Lászlónak (KDNP)
Dr. Nagy Boldizsár, a jövő nemzedékek országgyűlésibiztos-jelöltje
Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmibiztos-jelölt
Dr. Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa
Dr. Sepsi Tibor kormány-főtanácsadó (Miniszterelnöki Hivatal)
Dr. Draskovics Tibor, a kormányzati igazgatás összehangolásáért felelős tárca nélküli miniszter
Dr. Szabó Endre (Országgyűlési Biztosok Hivatala)
Dr. Érczy Dániel (Országgyűlési Biztosok Hivatala)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 12 perc)
DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság ülését megnyitom. Tisztelettel köszöntöm a bizottság tagjait, meghívott vendégeinket, a sajtó képviselőit. Külön tisztelettel köszöntöm Szabó Máté urat, az állampolgári jogok országgyűlési biztosát, Kállai Ernő urat, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosát, valamint a köztársasági elnök úr által jelölt Péterfalvi Attila és Nagy Boldizsár urakat.
Szeretném ismertetni a helyettesítések rendjét: Répássy Róbert helyettesíti Navracsics Tibort, Csiha Judit helyettesíti Faragó Pétert, Kontrát Károly helyettesíti Balsai Istvánt, Gál Zoltán helyettesíti Tóth Andrást, Csákabonyi Balázs helyettesíti Bárándy Gergelyt, Szabó Éva helyettesíti Wiener Györgyöt, Szép Béla helyettesíti Steiner Pált, Vitányi István helyettesíti Szakács Istvánt (Közbeszólások: Imrét! - Derültség.), Szakács Imrét, bocsánat, Turi-Kovács Béla helyettesíti Mátrai Mártát, valamint Salamon Béla helyettesíti Rubovszky Györgyöt... (Közbeszólások: Salamon László! - Derültség.) Elnézést kérek, ma a keresztnevekkel van egy kis problémám, valóban Salamon László helyettesíti Rubovszky Györgyöt. (Dr. Salamon László: A kémiatanár is mindig ezt csinálta velem! - Derültség.) Megállapítom, hogy a bizottság határozatképes.
A kiküldött napirendi javaslathoz képest egy kiegészítést szeretnék tenni. Az állami vezetők javadalmazásának átláthatóságához szükséges egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat - amelyet T/4116. számon kaptunk kézhez, és amelyet első helyen kijelölt bizottságként tárgyalunk - kapcsán azt javaslom, hogy döntsünk bizottsági módosító javaslatok benyújtásáról. Kérdezem, hogy van-e valakinek észrevétele a módosítással kapcsolatban. (Senki nem jelentkezik.) Nem látok észrevételt.
Akkor azt kérem, hogy aki az így módosított napirendet elfogadja, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság egyhangú szavazással elfogadta a napirendünket.
Tisztelt Képviselőtársaim! Szabó Máté úr jelezte, hogy a napirendi pontok előtt, részben az első napirendi ponthoz kapcsolódóan szólni kíván. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa tanácskozási joggal állandó meghívottja a bizottsági ülésünknek. Azt javaslom, hogy napirend előtt hallgassuk meg őt. Országgyűlési biztos úr, kérem, hogy foglaljon helyet a jelöltek között, és hallgatjuk önt.
Dr. Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának napirend előtti hozzászólása
DR. SZABÓ MÁTÉ, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa: Köszönöm szépen a lehetőséget. Hölgyeim és Uraim! Az országgyűlési biztosok közös levélben fordultak mind Avarkeszi Dezső úrhoz, a bizottságuk elnökéhez, mind a parlament elnökéhez, a kormányfőhöz azzal a céllal - és ez a levél jól dokumentált, önök is megkaphatták, megkaphatják -, hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy az a jelentős lépés, az a jelentős politikai, jogi újítás, amit a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa jelent, egy véleményünk szerint meglehetősen furcsa felvezetésben került elfogadásra, mégpedig oly módon, hogy az állampolgári jogok országgyűlési biztosának a helyettese alapján, nyomán, helyében jön létre ez a pozíció. Ez körülbelül ugyanaz a logika, mint amikor egy fél almából egy egész körtét hozunk létre, az önök fantáziájára bízom, hogy hogyan lehet ezt megoldani. Épp ezért ennek a folyamatnak, tehát a fél almából körtét folyamatnak három gyakorlati vonzatára hívjuk fel a döntéshozók figyelmét - az Országgyűlési Biztosok Hivatalának a vezetője is csatlakozott ehhez a kéréshez -, amely felelősség nem terhelheti meg közvetlenül sem a biztosok tevékenységét, sem a hivatal tevékenységét, tehát mind a kormányzattól, mind a törvényhozástól megfelelő válaszokat várunk a kérdéseinkre. Három ilyen kérdés van.
Az egyik egy hatásköri kérdés. Korábban az állampolgári jogok biztosa és helyettese különböző informális megegyezésekkel szabályozták a hatáskörüket, hogy hogyan osztják el az ügyeket. Egy új szakbiztos jött létre, az ő hatáskörének és ügyeinek az elhatárolása az általános biztosétól további, akár törvényhozási, akár kormányzati döntéseket igényel, nem lehet ezt két biztosnak a megegyezésére felépíteni.
A második kérdés csak a pénz, csak a források kérdése. Ez az új pozíció olyan forrásokat, eszközöket igényel, amelyek egyelőre nem is kalkulálhatóak, és semmiképpen sem azonosíthatóak be az eddigi helyettesi pozíciónak a forrásaival és személyi erőforrásaival. Itt tehát jelentős fejlesztésre és segítségre van véleményünk szerint szükség - túlmenően persze a jelenlegi szerkezeten.
A harmadik kérdés pedig csak a hely kérdése, tudniillik abban a helyzetben, ha meglenne netán az a forrás, személyi és anyagi forrás az új biztos működésére, ami nincs meg, és nem is lesz meg azonnal, akkor ez a több tucat ember egyszerűen nem tudna helyet, pozíciót, teret kapni a jelenlegi hivatali helyiségekben. Talán tudják, hogy annak a nem messze lévő épületnek a fele üresen áll, és tulajdonképpen már évek óta tárgyalás alatt van az V. kerületi önkormányzattal, hogy állami tulajdonba kerülne. Úgy véljük, hogy ez az a pillanat, amikor egy új biztosi pozíció jelentős személyi vonzattal jön létre, amikor megkaphassa az új biztos, illetve a régi biztosok szűkölködő része ezeket a tereket. Ehhez kérjük mindenkinek a támogatását.
Ezt szerettem volna elmondani, hogy a továbbiakban, amikor majd az új biztos gyakorlati ténykedése megkezdődik, ne lepődjön meg senki azon, hogy ilyen igények és problémák felmerülnek.
Köszönöm szépen a lehetőséget.
ELNÖK: Köszönöm szépen, országgyűlési biztos úr, a szóbeli kiegészítését, jelzését. Azt javaslom a tisztelt bizottságnak, hogy erről külön most ne nyissunk vitát. Ígéretet teszek arra, hogy mind az Országgyűlés, mind a kormány illetékeseivel felveszem az ügyben a kapcsolatot, hogy milyen megoldást tudunk találni. Egyetért azzal a bizottság, hogy akkor most ne nyissunk erről vitát? (Általános helyeslés.) Nagyon szépen köszönöm.
Az országgyűlési biztosnak javasolt személyek meghallgatása
Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmibiztos-jelölt
Akkor rátérünk az első napirendi pontunk tárgyalására: az országgyűlési biztosnak javasolt személyek meghallgatása az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 4. § (2) bekezdése alapján. Nem névsor szerint megyünk, hanem megadjuk a lehetőséget, hogy először a tapasztalatokkal rendelkező, a biztosi pozíciót jelenleg is betöltő személlyel, dr. Péterfalvi Attila adatvédelmibiztos-jelölttel kezdjük. Adatvédelmibiztos-jelölt úr, megadom önnek a szót, kérem, tájékoztasson minket az elképzeléseiről.
Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmibiztos-jelölt tájékoztatója
DR. PÉTERFALVI ATTILA adatvédelmibiztos-jelölt: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Mivel hat éven keresztül hivatalban lévő biztos voltam és az életrajzom egyébként is a bizottság tagjainak a rendelkezésére áll, a személyes jellegű bemutatkozástól eltekintenék - egyébként lényeges változás nem történt az elmúlt hat év időszakában -, és inkább kihasználnám azt a lehetőséget, amely számomra az éves parlamenti beszámolóm prezentálásakor nem adatott meg. A többi biztos, aki egyben ciklust is zárt, akkor össze tudta foglalni a hatéves tevékenységét. Mielőtt a jövő feladatairól beszélnék, fontosnak tartanám összefoglalni az elmúlt hat évet.
Nem szeretem a sok számot, de az adatvédelmi biztos tevékenysége a számok alapján is megítélhető. Az első adatvédelmi biztosi ciklusban, 1995-2001 között 4600 ügy volt. Azért szeretném kiemelni a beérkezett ügyekből az információszabadsággal és a titokvédelemmel kapcsolatos ügyeket, mert az egyik napilap azt írta, hogy a hivatalban lévő adatvédelmi biztos - azaz én - nem védi eléggé a közérdekű adatok nyilvánosságát. Akkor a 4600 ügyből 420 - tehát valamivel kevesebb, mint 10 százalék - volt az információszabadsággal kapcsolatos, a második adatvédelmi ciklusban, 2001-2007 között pedig 12 400 ügy volt, tehát háromszorosára emelkedett az ügyek száma, amelyekből mintegy ezer volt az információszabadsággal kapcsolatos, tehát ugyanúgy 10 százalék körüli volt, mint az előző ciklusban. A titokfelügyelet körébe tartozó ügyek száma - kifejezetten ezt sérelmezte az említett újságcikk - az első időszakban 90 volt, amelyek közül három indult hivatalból, ráadásul ebben az időszakban kellett először a titokköri listákat véleményeztetni. A második biztosi ciklusban 94 ügy volt a titokfelügyelettel kapcsolatos és négy hivatalból indított vizsgálat volt. Ezek: az államtitok, szolgálati titok véleményezése; az államtitokkal, szolgálati titokkal kapcsolatos panaszügyek; konzultációs ügyek; hivatalból indított vizsgálatok.
Az információszabadság területén fontosnak tartom kiemelni az elért eredményeket. Jelentős változás volt a 2002-es kormányváltás után az üvegzsebprogram, az államháztartás átláthatósága, beleértve a kötelezően közzéteendő bizonyos államháztartási adatokat. Nagyon fontosnak tartom a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal és más felügyeleti hatóságok, például a fogyasztó védelmi szervek átfogó vizsgálatát. Ezek a vizsgálatok - beleértve a környezetvédelmi adatok átláthatóságát - ajánlásokkal zárultak és az ajánlásokat jogszabályi változások követték akár a fogyasztóvédelem, akár a KEHI, akár a környezetvédelmi adatok átláthatósága területén. Ez a meteorológiai adatokra is igaz.
A közigazgatási eljárás átláthatóságát szintén nagyon fontos eredménynek tartom. Hivatalom javaslatára került a jelenleg hatályos Ket.-be a 69. §, amely az adatokhoz, dokumentumokhoz, határozatokhoz való hozzáférést jelenti. A közfeladatot ellátó személyek tevékenységének nyilvánossága szintén az adatvédelmi biztos felvetésére került be a jogszabályba, az, hogy a feladatával összefüggő adatok legyenek nyilvánosak. Természetesen azonnal jeleztem a jogalkotó számára, hogy ez még nem oldja meg a problémát, azt jogszabályi rendelkezésekkel kellene megoldani. A felvetésem később be is igazolódott például a személyi adatok vonatkozásában a személyügyi értékelés, a jutalmak nyilvánosságával kapcsolatban. Ezen a téren is megindult a törvénykezés, de a normaszöveg még nem került kodifikálásra. Ezenkívül nagyon fontosnak tartom a közpénzekből származó támogatások átláthatóságát, ezen belül is kiemelten gondolok a mezőgazdasági támogatások átláthatóságára. Ebben a vonatkozásban szintén az én állásfoglalásomnak megfelelő jogszabály-módosítás született. Fontosnak tartom a nemzetközi jogalkotásban is az információszabadság kiszélesítésére vonatkozó európai uniós, illetőleg konkrétan az Európa tanácsi jogalkotási folyamatban való részvételünket.
Adatvédelem. Itt megfordítanám a sorrendet és először inkább azt mondanám, hogy mi nem sikerült. Nem sikerült a 2002-es választások utáni ajánlásomnak megfelelő, legalábbis azt magába fogadó vagy részben akceptáló politikai marketingről az átfogó szabályozás. Ebben két dolgot is felvetettem és mind a kettőt változatlanul nagyon aggályosnak tartom. Az egyik az ajánlószelvények rendszere, a másik pedig a különböző marketingcélú kapcsolatfelvételre vonatkozó szabályok. 2002 óta nem változott a hatályos szabályozás. Még mindig várat magára a futball-huliganizmussal kapcsolatos nyilvántartás kiépítése, holott jeleztem, hogy adatvédelmi szempontból megoldható lenne. Ugyanígy súlyos visszásságnak és igazságtalanságnak tartom a szabálysértések központi nyilvántartásának a hiányát. Az ügynökügyben tett ajánlásom - amely tulajdonképpen a közszereplőkre vonatkozó szabályozás - alapján született megoldás felemásra sikeredett, de ebben az alkotmánybírósági normakontroll is szerepet játszott.
Hadd szóljak a sikerekről is. A schengeni csatlakozást mindenképpen sikernek tartom, de nemcsak a csatlakozást, hanem a teljes joganyag, a jogszabályi háttér kimunkálását, beleértve azokat az uniós vizsgálatokat, amelyek az adatvédelmi biztos tevékenységét érintették, hiszen a schengeni csatlakozáskor az adatvédelmi biztosnak ellenőrző feladata lesz, amelynek a megvalósítására vizsgálták a hivatalunkat és megállapították, hogy alkalmas ennek a feladatnak az ellátására. A hivatal e tekintetben tehát pozitív véleményt kapott Brüsszelben.
Sikernek tartom a gázártámogatás jogszabályi, törvényi alapjait, az ingatlanmaffia elleni harc kapcsán az ingatlanok adásvétele, illetőleg ezt kiterjesztve az ügyfél-azonosítás, a kontrollálás szempontjából a központi lakcímnyilvántartóhoz való hozzáférést az ügyvédek részéről. Szintén sikernek tartom a titoktörvény kapcsán a jogalkotásban való közreműködésünket. Az ombudsmani intézmény történetében először fordult elő, hogy a jogalkotó, a jogszabály-előterjesztő kérésére plenáris ülésen szólaltam fel a szükséges jogszabályi változtatások elfogadása érdekében. Első körben ez nem történt meg, reméljük, hogy az új titoktörvény átmegy a parlamenten és normaszöveg lesz belőle.
A rendőrségi törvény kapcsán a jelenleg a parlament előtt lévő szabályozásban, a jogszabály-véleményezés keretében szintén aktív tevékenységet fejtettünk ki. Ugyanakkor, és ez szintén utalhat a jövő tevékenységére és feladatára is, én változatlanul fontosnak tartom a kamerázással kapcsolatban - bár itt hozzáteszem, hogy nagyon sok félreértés van ez ügyben, amiről még szólni fogok - egy átfogó tanulmány kidolgozását.
A közigazgatási eljárási szabályok kapcsán az elektronikus ügyintézés keretében az ügyfélkapu kidolgozását nagyon fontosnak tartom. Az is igaz egyébként, hogy az élet azt igazolta, hogy nem terjedt el olyan mértékben az elektronikus közigazgatás használata, mint az kívánatos lenne, éppen ezért egyik utolsó intézkedésemként kiadtam egy ajánlást az elektronikus azonosítással kapcsolatban, hátha ez segíti az elektronikus közigazgatás minél szélesebb elterjedését.
Átfogó vizsgálatokra is sor került az elmúlt időszakban. Ilyen volt a Nemzetbiztonsági Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szolgálatok átfogó vizsgálata, az APEH átfogó vizsgálata. Előzetes ellenőrzést, egy jogszabály szerinti új hatáskört gyakoroltam a Határőrség nyilvántartásánál, és olyan, az adatvédelem szabályainak az alkalmazására vonatkozó átfogó vizsgálatokra is sor került, mint a valóságshow-k vagy a szcientológia kapcsán.
Számtalan félreértés is megjelenik az adatvédelmi biztos állásfoglalásaival kapcsolatban. Szó nincs arról, hogy a temetők kamerázására egyértelmű nemet mondtam volna; a jogszerű kamerázás feltételeit hangsúlyozta az ajánlásom. De ugyanígy a közterületen lévő kamerákkal kapcsolatban is a mostani rendőrségi törvény szabályaira utalnék, és nem volt olyan általános biztosi állásfoglalás az én időszakom alatt, amely a jelenleg hatályos rendszernél valamiféle állásfoglalásból eredő elkötelezettséget tett volna akár a képek rögzítésére vonatkozóan.
Ami az elmúlt időszak értékelését illeti, a nemzetközi kapcsolatainkról szeretnék befejezésképpen egy képet nyújtani. Aktív részvételünkkel most már valós tagok vagyunk a 29-es munkabizottságban - ez az adatvédelmi biztosok munkaértekezlete -, a schengeni, az Europol-, a vám-, a Eurodoc ellenőrző munkacsoportokban. Budapesten került megrendezésre 2006-ban az európai adatvédelmi konferencia, a munkatársak számára egy európai hatóságok panaszügyekkel foglalkozó munkabizottságának, a közép- és kelet-európai adatvédelmi biztosok konferenciája. Aktív részvételünkkel megalakítottuk az információszabadság-biztosok nemzetközi konferenciáját és európai konferenciáját, az európai konferencia ülése szintén Budapesten került egyszer megrendezésre ebben az időszakban. Ezen kívül számtalan kétoldalú kapcsolatot bonyolítottunk le. Ezek általában az információszabadsággal, a közpénzek nagyobb átláthatóságával kapcsolatosak, de kínai, vietnámi, japán delegációkkal is tárgyaltunk. És nagyon nagy sikernek tartom, hogy a moldáviai adatvédelmi törvény elfogadása, illetőleg a moldáviai adatvédelmi hatóság kialakítása, megalakítása kapcsán egy kétoldalú twining programot is sikerült beindítani.
Sikerült egy kiadványt is kiadni az európai konferenciára, ez a Tízéves az adatvédelmi biztos irodája című tanulmánykötet volt. Ezen kívül eredménynek tartom, hogy teljes egészében megújult a magyar és angol nyelvű honlapunk, és ezt egyúttal mintának is szántuk az elektronikus információszabadság-törvény megvalósításához.
A jövőre nézve azt gondolom - és mindezt úgy szeretném megemlíteni, mint az elkövetkezendő időszak feladatait -, hogy jelentős változtatásra az adatvédelmi biztos hivatalában nincsen szükség. Azt gondolom, ezt a növekvő ügyszámok sem teszik lehetővé, hiszen a háromszorosára emelkedett ügyiratok elbírálása mindenképp alapvetően meghatározza a hivatal tevékenységét. Egyébként a beérkezett panaszbeadványoknak most már egyértelműen több mint a fele a magánszféra adatkezelését érintik, és a beérkezett panaszbeadványoknak több mint a felénél jogszerű adatkezelést állapított meg az adatvédelmi biztos.
Fontosnak tartom a nemzetközi kihívásokkal kapcsolatos tevékenységet. Ebbe a körbe tartozik a terrorizmus elleni küzdelem, hiszen az Európai Unióban átfogó megoldásokra van szükség, és természetesen ebbe a körbe tartozik Schengen is. És amit én nagyon fontosnak tartanék a jövőre nézve is, az az, hogy a jogalkotásnál megerősödjön az egyfajta tanácsadó szerepe az adatvédelmi biztosnak. Én azt vallom - a kezdetektől fogva ezt vallottam -, hogy a jogvédelem leghatásosabb eszköze az, ha olyan jogszabályok születnek, amelyek nem okoznak visszásságot az adatvédelemmel és a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatban, tehát ha az alkotmányos alapjogoknak az érvényesülését segítik ezek a jogszabályok.
Természetesen a technika kihívása is nagyon fontos, gondolok itt olyanokra, mint az elektronikus útdíj, ami jövőbeni kérdésként merül fel. A mai újságban lehetett olvasni az elektronikus menetjegyekről. Ezek szintén olyan kérdések, amelyek a technika fejlődésének a kapcsán felmerülő új kihívásokat jelentenek. A digitális televízió adatvédelmi vonatkozásai elé is mint a jövő feladatai elé nézünk. És ha lesz elektronikus szavazás, akkor ez természetesen szintén egy olyan terület, amelynek nagyon érdekes és izgalmas adatvédelmi kérdései vannak. De azt gondolom, hogy ezek nem jelenthetik azt, hogy az adatvédelmi biztos hagyományos feladata háttérbe szoruljon.
Köszönöm a figyelmüket.
ELNÖK: Köszönöm szépen, adatvédelmibiztos-jelölt úr.
Megnyitom a vitát. Kérdezem, hogy ki kíván kérdést feltenni vagy véleményt mondani. (Dr. Répássy Róbert jelentkezik.) Répássy alelnök úrnak adom meg a szót.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Jelölt Úr! Jól ismerjük a hatéves tevékenységét, hiszen bizottságunk minden egyes alkalommal megtárgyalta a beszámolóját, és egyébként mind a bizottság, mind a parlament elfogadta, legalábbis a bizottság elfogadásra ajánlotta, és utána a parlament elfogadta ezeket a beszámolókat. De valóban tanulságos az, ahogyan ön összefoglalta az elmúlt hat év hiányosságait, már csak azért is, mert ezek elsősorban a mi, jogalkotók mulasztásait jelzik, vagyis a mi jövőbeni feladatainkat is meghatározzák.
Én egy olyan konkrét ügyről szeretném megkérdezni, amelynek kapcsán részben nem tudom, hogy vizsgálta-e, amennyiben igen, kérem, segítsen nekünk, hogy mire jutott ebben a vizsgálatban; részben pedig úgy látom, hogy ez a jövőben még az adatvédelmi biztos feladata lesz. Az adóhatóságnak a legutóbb bevezetett törvénymódosítások óta joga van erre a bizonyos vagyongyarapodási vizsgálatra, és itt erőteljesen olyan adatvédelmi szempontoknak kellene megfelelnie ennek a jogszabálynak, amely adatvédelmi szempontokat, egyelőre úgy tűnik, nem sikerült maradéktalanul érvényesíteni. Kíváncsi vagyok, hogy mi az ön álláspontja ez ügyben, illetve lát-e itt valamilyen aggályt.
A másik kérdésem azzal kapcsolatos, hogy ön azt mondta, hogy az adatvédelmi biztos hivatalában nem szükséges változtatást végrehajtani, hogyha jól értettem. Azt szeretném megkérdezni, hogy ön is aláírta ezt a levelet, de osztja-e azt az aggályt, amit Szabó Máté biztos úr felhozott, hogy tudniillik a három biztosra méretezett hivatal és költségvetési forrás a négy biztosra nem lesz elegendő. Azért kérdezem meg ezt az ön szempontjából, mert amennyiben a biztosok működésére rendelkezésre álló költségvetési forrás az eddigi három helyett négyfelé oszlik, akkor valószínű, hogy az adatvédelmi biztos hivatalában is csökkenni fog a létszám, illetve csökkenni fog a költségvetési támogatás. Hogy látja ezt, valóban hiányzik-e innen forrás, és hogyha igen, akkor körülbelül milyen nagyságú forrásról van szó? Köszönöm szépen. (Dr. Turi-Kovács Béla jelentkezik.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Turi-Kovács Béla képviselő úr!
DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz): Az általános biztos úr előadása fölött nem lehet elmenni egyszerűen úgy, hogy majd megpróbáljuk ezeket a problémákat megoldani. Már az előző ciklusban felmerült, hogy az országgyűlési biztosok számát szaporítani lehetne. Több ilyen indítvány is volt, de ezek akkor nem kaptak többséget és elbuktak. Akkor is az volt az álláspontom és ma is alátámasztva érzem az általános biztos úr szavai által, itt nem az a legnagyobb probléma, hogy milyen technikai megoldásokat lehet találni a szaporodó általános és a hozzá tartozó biztosok vagy tőle éppen független biztosok esetében, hanem az egymás viszonylata az egyik legsúlyosabb kérdés. Erre vonatkozóan a törvényhozó nem hozta meg azokat a döntéseket, amelyek nélkül meggyőződésem szerint a biztosok szaporítása nem azzal jár, hogy a védelem nagyobb lesz, hogy a törvényesség erőteljesebb és nagyobb védelmet kap, hogy az elkövetkezendő időben a nem tisztázott hatáskör és a nem tisztázott egymáshoz való viszonylat következtében számos olyan probléma merülhet fel, amelyek ma megoldatlanok és amelyek megoldása nem is nagyon látszik. Ezért úgy gondolom, a törvényhozónak itt van igazán komoly és szükséges tevékenysége. Nem hiszem, hogy ez túlságosan mulatságos lesz az elkövetkezendő időben, ha komolyan vesszük, egyáltalán szükséges az, hogy Magyarországon legyenek hatékony ombudsmanok. Most is ugyanazon az állásponton vagyok, mint korábban, hogy a törvényhozónak először ezeket a feltételeket kell biztosítania. Szerencsésebbnek tartottam volna, ha a két jelölt meghallgatása után beszélünk arról, amiről most szólni voltam kénytelen, de úgy gondoltam, hogy ezt előre kell bocsátani.
Ami pedig az adatvédelmi biztos úr helyzetét jelenti: mindenkinek a figyelmébe ajánlom, hogy talán ő van a legnehezebb helyzetben, hiszen hat év tényleges próba után kell majd döntést hozniuk a döntéshozóknak. Márpedig ezek a döntések többségükben - a köztársasági elnök úr nyilván ezt szeretné csökkenteni, ha lehet, elhárítani - politikai jellegű megfontolások alapján születnek. Ha nem így lenne, akkor az adatvédelmi biztos úr helyzete sokkal egyértelműbb lehetne. Meggyőződésem szerint ugyanis ez a hat év arról szólt, hogy nagyon nehéz úgy általános, de még nehezebb adatvédelmi biztosi funkciót betölteni, amikor egyértelmű, hogy az ő szerepe elsősorban a hatalom által elkövethetett bizonyos anomáliák esetében jön szóba, és ezekben kell oly módon eljárni, hogy az eljárások valóban pártatlannak látszódjanak. Meggyőződésem szerint az adatvédelmi biztos úr ennek maximálisan eleget tett. Mindkét oldal számára voltak esetek, amelyek akár fájdalmasak is voltak, de ez a helyes, ugyanis ha nem így történt volna, akkor lehetne bármilyen aggály. Ezért ha a politika nem kívánja felülírni a tisztesség lehetőségét, akkor reményeim szerint közösen és általánosan támogathatjuk az adatvédelmi biztos úr újraválasztását. (Dr. Salamon László jelentkezik.)
ELNÖK: Salamon László képviselő úr!
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Tisztelt Bizottság! Az adatvédelem jogi területe, egyáltalán az információs önrendelkezési jog, valamint - bár mélyebb gyökerei vannak, ami a demokráciából és a jogállamiságból következik - a közérdekű adatok megismeréséhez való jog is viszonylag új keletű alapjog, harmadik generációs alapjog az alapvető jogok világában, mint ahogy az ombudsmani intézmény sem régi a magyar alkotmányjogi gyakorlatban, hiszen a rendszerváltozás után honosítottuk meg anélkül, hogy bármiféle korábbi közvetlen tapasztalatunk lett volna. Ezt azért bocsátom előre, mert a biztosjelölt úr tevékenységét különösen abból a szempontból tartom igen jelentősnek és elismerésre méltónak, hogy egészében véve nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a magyar közvéleményben, mindenekelőtt a jogászi közvéleményben ezek az alapvető jogok emancipálódtak. A magyar társadalom felmérte és megértette ezeknek az alapvető jogoknak a valóságos súlyát, és ezek a jogok ma már nem pusztán az alkotmányban megjelenő jogok harmadik nemzedékének a puszta átvételéből adódó jogok, hanem valóban részesei lettek jogtudatunknak, jogi felfogásunknak, jogi gondolkodásmódunknak. Ebben mások mellett Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos úrnak is jelentős szerepe volt. Egészében és röviden így értékelném az elmúlt hat év munkáját, s erre is tekintettel a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportjának a támogatásáról tudom biztosítani. (Dr. Hankó Faragó Miklós jelentkezik.)
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Hankó Faragó Miklós alelnök úr!
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Jelölt Urak! Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos úrtól nagyon részletes és konkrét statisztikai adatokat hallhattunk arról, hogy az adatvédelmi biztos tevékenysége milyen nagymértékben bővült az elmúlt tíz év során. Ezek a számok mindannyiunk előtt nagyjából ismertek voltak, most azonban egészen konkrétan szembesülhettünk velük és hallhattuk azokat a jogszabályhelyekre, konkrét jogszabályokra való hivatkozásokat, amelyek az említett ügyszámnövekedést egyértelműen megalapozzák. Én ezt a folyamatot alapvetően pozitívként értékelem, és úgy gondolom, hogy adatvédelmi biztos úr ebben a folyamatban egyértelműen pozitív szerepet játszott. A Szabad Demokraták Szövetsége támogatni fogja az adatvédelmi biztos úr újraválasztását, amit egyébként már korábban is jeleztünk.
Adatvédelmi biztos úr óvatosan említést tett az elektronikus információszabadságról szóló törvény jelentőségéről. Azt hiszem, a közeli években ez a terület nagyon komoly munkaterhet fog majd adni a biztosi hivatalnak, hiszen az élet legkülönbözőbb területein nagyon nagy körben lehet majd alkalmazni és nagyon fontos, hogy az adatvédelem minden szempontja érvényesülhessen.
S ha már általános dolgokat is említettek az imént kollégáim, akkor én most mondanám el azt a véleményem, amit mindkét jelölt úr támogatásával kapcsolatban elviekben fontosnak tartok, mert azt hiszem, nem árulok el semmilyen titkot, ha még azelőtt elmondom, mielőtt meghallgatnánk Nagy Boldizsár jelölt urat, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége az ő jelöltségét is meg fogja szavazni és támogatni fogja, mégpedig azért, mert ismerjük a tevékenységét, annak ellenére, hogy ezen a pályán még nem bizonyíthatott, hiszen alig száradt meg a tinta azon az új jogszabályon, amely az intézményt létrehozta. De ismerjük az elmúlt években kifejtett tevékenységét és az alapján egyértelműen alkalmasnak tartjuk őt a jelöltségre.
Azt gondolom, hogy több szempontból is méltatlan helyzetben vannak a jelöltek és méltatlan helyzetben vagyunk mi is. Egyrészt azért, mert elhangzottak olyan kritikai észrevételek - sőt kaptunk levelet a hivatalban lévő ombudsmanoktól -, amelyek azt a kérdéskört feszegetik, hogy az intézmények megfelelő módon elhatároltak-e a hatályba lépett törvényben, azaz nem lesz-e hatásköri összeütközés, és azt is hallhattuk, hogy nehéz anyagi helyzetbe kerülnek a hivatalok, ha az eddigi háromról négyre emelkedik a számuk és ugyanolyan költségvetési keretek között kell dolgozniuk. Véleményem szerint ezeket a kérdéseket nem most kell megvitatnunk, hiszen most a jelöltek meghallgatásáról, személyük alkalmasságáról van szó. Kétségtelenül mindannyiunkban felmerül ez a problémakör, de néhány héttel ezelőtt lefolytattuk a törvényjavaslat vitáját. Ugyan megfogalmazódtak kritikai észrevételek és aggályok, de a törvényjavaslatot az Országgyűlés nagytöbbséggel elfogadta, és ez az új jogintézmény létrejött. Tehát ha most, a jelöltek meghallgatása kapcsán kezdünk el erről vitatkozni, akkor őket hozzuk kellemetlen helyzetbe.
De más szempontból is méltatlannak érzem a helyzetet - a jelölés megtörténtekor erről is többen szóltak a közélet szereplői közül. Én sem tudom véka alá rejteni azon véleményünket, amelyet szintén nem először mondunk el, hogy az egyeztetés nélküli jelölést a köztársasági elnök úr részéről aggályosnak és problematikusnak gondoljuk. Mi úgy gondoljuk, hogy sem a jogintézményt, sem a jelölteket nem szabad olyan helyzetbe hozni, hogy mondjuk egy tisztség valamilyen oknál fogva betöltetlen maradjon, mert mondjuk az előzetes jelölés hiányában valamelyik frakció nem tudja támogatni a jelöltet. Ezt el lehet kerülni. Mi nagyon bízunk abban, hogy ennek ellenére a szavazás eredményes lesz, és hogy a későbbiek során - mindannyian okulva a történtekből, a korábban történtekből - a jelölést megelőzően egyeztetés történik.
Mindezek figyelembevételével a kialakult helyzetet mi nem tartjuk szerencsésnek, ez azonban nem érinti a jelöltek alkalmasságára vonatkozó véleményünket. Még egyszer szeretném tehát kijelenteni, hogy mindkettőjüket alkalmasnak tartjuk, és a szavazás során támogatni fogjuk. Köszönöm szépen. (Dr. Gál Zoltán jelentkezik.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Gál Zoltán képviselő úr!
DR. GÁL ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm. Tisztelt Bizottság! Nekem két szakmai tartalmú vagy jellegű megjegyzésem lenne a jelölt úr által elmondottakhoz.
Az egyik arra vonatkozik, hogy a schengeni egyezményhez való csatlakozásunk - amelynek a jelentőségét, azt hiszem, tényleg nem kell nagyon emlegetni - egyik lényeges feltétele volt, hogy adatvédelmi szempontból hogy tudunk alkalmazkodni azokhoz a követelményekhez, amelyeket az egyezmény előír, és ez a megítélésnek valóban az egyik lényeges, döntő szempontja volt ez. Úgyhogy magam is úgy vélem, hogy mindazok, akik ebben a témában is dolgoztak, elismerésre méltó munkát végeztek, mert - még egyszer mondom - ez lényeges szempontja volt az egyezményhez való csatlakozhatóságunknak.
A másik megjegyzésem arra vonatkozik, amit a jelölt úr említett, hogy a közterületen elhelyezett mindenfajta képfelvevők ügye máig rendezetlen. Megkérdezhetném most, hogy mi ennek az oka, hiszen valóban évek óta beszélgetünk már erről a témáról, de most inkább csak azt emelném ki, hogy egyetértek azzal, hogy ennek a végére valamilyen módon pontot kellene tenni, mert úgy tűnik, hogy menthetetlenül növekszik a terjedelme, és sokan a bűnmegelőzés - kis túlzással mondhatom - egyetlen eszközének kezdik tekinteni ezeket a rendszereket. Valóban utána kellene járnia a jogalkotónak, vagy elméletileg, hogy mit kezdjünk ezzel a helyzettel, mert ez a felemás, kételkedő, aggályoskodó, ugyanakkor egyesek által mégis szorgalmazott helyzet valóban nem szerencsés. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nem látok más jelentkezőt.
Szeretnék átadni az elnöklést Hankó Faragó alelnök úrnak, mert én is szeretnék hozzászólni.
(Az ülés vezetését dr. Hankó Faragó Miklós, a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Elnök úr, öné a szó.
DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! A Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselőcsoportja mindkét jelölttel kapcsolatban hétfőn fogja kialakítani az álláspontját, tehát frakcióálláspontról nem tudok szólni. Néhány dolgot azonban szeretnék elmondani.
Az egyik dolog, hogy egyetértek Hankó Faragó alelnök úrral abban, hogy én sem tartom szerencsésnek azt az elmúlt időszakban kialakult gyakorlatot, hogy a köztársasági elnök úr előzetes egyeztetés nélkül tesz javaslatot, jelöl fontos funkciókra. Nem értettünk egyet ezzel a gyakorlattal a legfőbb ügyész jelölésével kapcsolatban sem, de fokozottan nem értünk egyet ezzel a gyakorlattal az állampolgári jogok országgyűlési biztosainak a jelölésével kapcsolatban, hiszen itt az Országgyűlés intézményéről van szó; nem csak arról van szó, hogy együttműködési kötelezettsége van a különböző állami szerveknek, hanem itt kifejezetten a mi intézményünkről van szó. Ezért jogosnak tartom azt az igényt, hogy előzetesen hallgassák meg a véleményünket. Ráadásul - ahogy ezt az alelnök úr is mondta - elkerülhetők lennének rossz helyzetek, rossz szituációk, ha a köztársasági elnök úr visszatérne az elődei által folytatott gyakorlathoz.
A másik dolog, amit el szeretnék mondani, hogy én úgy értékelem, hogy Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos úr és az alkotmányügyi bizottság kapcsolata az elmúlt időszakban kifejezetten jó volt. Számos kérdésben segítette a munkánkat, a bizottság jó néhány jogszabály megalkotásakor be tudta nyújtani az őáltala kezdeményezett módosító indítványokat, vagy a bizottság támogatni tudta azokat, és ezzel javultak ezek a jogszabálytervezetek, törvénytervezetek. Azt tapasztaltam, hogy bármely kérdésben, amelyben hozzá fordultunk, tőle és az apparátusától megkaptuk a kellő segítséget.
A harmadik dolog, amit el szeretnék mondani, hogy én személyesen úgy értékelem, hogy az elmúlt időszakban az ő tevékenysége kiváló volt, a törvényeknek megfelelő volt nagyon nehéz helyzetekben is, hiszen több irányból érkeztek sokszor egymással ellentétes kritikák is. Mindezek alapján én személyesen támogatom Péterfalvi Attila adatvédelmibiztos-jelölt úr megválasztását. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem, hogy hozzá kíván-e még valaki szólni. (Senki nem jelentkezik.) Amennyiben nincs jelentkező, visszaadom az elnöklést.
(Az ülés vezetését dr. Avarkeszi Dezső, a bizottság elnöke veszi át.)
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Felkérem az adatvédelmibiztos-jelölt urat, hogy válaszoljon a vitában elhangzottakra.
Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmibiztos-jelölt válaszai
DR. PÉTERFALVI ATTILA adatvédelmibiztos-jelölt: Köszönöm szépen. Sorrendben igyekszem válaszolni.
Az adóhatóság vagyongyarapodási vizsgálatával kapcsolatban valóban számos felvetést lehet olvasni az újságban, ezek jelentős része vagy ezek alapjaiban nem adatvédelmi kérdések. Alkotmányos kérdésnek minősül, de elsődlegesen nem adatvédelmi jellegű a kérdés lényege. A törvény a vagyongyarapodási vizsgálatnak a szabályait rendezi. Panaszbeadványokat kapunk ezzel kapcsolatban, amelyeket esetről esetre megvizsgálunk, a választ ezekre megadjuk. Természetesen vannak bizonyos nehézségek, konkrét ügyekben, mint például annak az igazolása papíron az összegekkel, hogy mondjuk a menyasszonytáncnál ki és mennyi összeget adott be, ezek adott esetben jelenthetnek visszásságot, de átfogó jelleggel a vagyongyarapodási vizsgálatok alkotmányos alapjainak a megkérdőjelezése nem adatvédelmi jellegű, tehát ilyen szempontból ilyen véleményről nem tudok beszámolni.
Egy félreértést szeretnék eloszlatni. Nem arról van szó, hogy jelenleg az országgyűlési biztosok három biztos költségvetésével működnének; négy biztos költségvetésével működnek, hiszen volt egy általános helyettes. Ha jól tudom, egyébként azt a különbséget, ami magából a biztosi pozíció változásából ered, tehát az államtitkári rang és a miniszteri rang közötti különbségtételt és ennek az anyagi vonzatait a költségvetési törvény rendezi. Ami probléma itt van, az az, hogy az új feladathoz új stáb van-e vagy nincs. Én azt gondolom tehát, hogy ilyen szempontból nem fenyegeti veszély az adatvédelmi biztos irodáját, hiszen a mi feladatunk nem csökkent, és - még egyszer mondom - nem négyfelé kell osztani az eddigi három globális létszámot és hivatalt, hiszen eddig is négy biztos volt négy stábbal. A kérdés csak az, hogy milyen vonatkozásban, hiszen ezek új feladatként jelennek meg. Erre nézve nem volt lényeges ügyforgalom az elmúlt időszakban. Másrészt pedig a jogok, amelyeket korábban az általános helyettes védett, az általános biztosnál ott maradtak.
Nekem is az a legnagyobb problémám a közterületi kamerákkal, amiket Gál Zoltán képviselő úr mondott. A jelenlegi hatályos szabályozás egyértelműen azt mondja, hogy csak akkor lehet a "felvétel" gombot megnyomni, ha valami történik. Ez viszont nonszensz, mert így pont azok a bizonyítékok nincsenek rajta, amiknek rajta kéne lenniük. Az előző biztosnak az volt az álláspontja - és azóta is homokba dugjuk a fejünket -, hogy egyfajta végtelenített szalag működik, amin rajta van az előkészületi cselekmény. Ezt azonban jogilag tisztába kell tenni. Ezért is támogattam, sőt javasoltam a hatályos rendőrségi törvénynek azt a rendelkezését, hogy térben és időben korlátozott módon a törvény határozza meg a képrögzítés feltételeit. Természetesen fontos különbséget tenni, hogy bűnüldözési, bűnmegelőzési vagy milyen célból történik a képrögzítés. Ezért is gondolom, hogy az a fajta átfogó hatástanulmány, amellyel mindenki - kriminológusok is, rendőrségi szakemberek is - egyetért és amely igazolhatná ennek a költséghatékony elemzését, még várat magára.
Turi-Kovács Béla, Salamon László, Hankó Faragó Miklós és Avarkeszi Dezső képviselő úrnak azt tudom mondani átfogó válaszként, nonszensz lenne, ha a hat év alatt a 12 ezer ügyben hozott állásfoglalás mindenki számára azonos elismerést jelentene. Nem tartom problémának, hogy egyes állásfoglalásokat kritika ér. Persze ez személyemben néha rosszul érint. A közjogi méltóságok közül talán én vagyok az egyik leginkább támadott személy azon a bizonyos elhíresült szélsőséges fórumon, amelyik legalább négyszer megjelentette már a telefonszámom és fogadom időnként az éjszakai telefonokat, ennek ellenére nem cseréltem le a telefonom, hanem akik felhívnak, azokkal igyekszem elbeszélgetni és megmagyarázni nekik, hogy miért úgy döntöttem, ahogy éppen döntöttem. De ezt a kritikát állni kell, ez benne van a feladatban, hiszen ezek a döntések szakmai szempontból alá vannak támasztva.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A határozathozatal előtt ismertetem a helyettesítések rendjében beállt változásokat. Hankó Faragó Miklós helyettesíti Csiha Juditot, Steiner Pál helyettesíti Faragó Pétert, Frankné Kovács Szilvia helyettesíti Simon Gábort.
Ki támogatja a jelölt megválasztását? (Szavazás.) Tizennyolc igen. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Ki tartózkodott? (Szavazás.) Hat.
Megállapítom, hogy a bizottság 18 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 6 tartózkodás mellett támogatja dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztossá történő megválasztását.
Most pedig felkérem dr. Nagy Boldizsárt, akit a köztársasági elnök úr a jövő nemzedéke első országgyűlési biztosának javasolt megválasztásra, hogy ismertesse elképzeléseit. Öné a szó, professzor úr!
Dr. Nagy Boldizsár, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosjelöltje
Dr. Nagy Boldizsár, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosjelöltjének tájékoztatója
DR. NAGY BOLDIZSÁR, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosjelöltje: Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim! Talán mondanom sem kell, igazi nagy kitüntetés, hogy az önök körében megjelenhettem. A tapasztalataim gyérek. Tegnap délután szereztem valamelyes tapasztalatokat a környezetvédelmi bizottságban, így abban sincs még gyakorlatom, hogy leendő elképzeléseimről beszéljek, most mégis kísérletet teszek arra, hogy felvázoljak néhány pontot, amelyek a magatartásomat kormányoznák abban az esetben, ha az Országgyűlés megválasztana országgyűlési biztosnak.
Abból indulok ki, hogy ez a biztosi szerep új biztosi szerep. Ilyen biztos még nem volt, tevékenységi köre, feladata, hivatása különbözik a létező országgyűlési biztosokétól. Tevékenysége ugyanis alapvetően két ágra lesz osztható. Az egyik hasonlít a most létező biztosok feladatköréhez: egyéni panaszokkal foglalkozik. Ebben az összefüggésben nagyon fontosnak látom hangsúlyozni, hogy ez a biztos sem válik hatósággá. Nem az lesz a feladata, hogy a hatóságok helyett vagy a hatóságokat felülbírálva cselekedjen. Ha a biztos az egyéni panaszok kapcsán azt érzékeli, hogy a hatóságok nem jutottak döntésre vagy attól fél, hogy visszafordíthatatlan károsodás fenyeget és a döntés jogszerűtlen, akkor közbeavatkozik, és vagy a felettes hatóságot, vagy a felügyeleti szervet, szélső esetben a bíróságot mozgásba hozza, de a döntés mindig a kompetens hatóságoktól, illetve a bíróságtól fog származni.
Tegnap azt találtam mondani - és úgy látom, ez a bizottság üléséről tudósítóknak megtetszett -, hogy mentsvár és kovász lesz a biztos. Mentsvár azoknak, akik nem találtak orvoslást, vagy úgy érzik, hogy nem találtak orvoslást, és ebben nem különbözne a biztos a többi biztostól. Mentsvára lenne azoknak, akik nem találtak orvoslást a normál hatósági eljárásban, és kovász is lenne annyiban, amennyiben megpróbálna bizonyos folyamatokat elindítani vagy megerősíteni még mindig az egyéni panaszokkal kapcsolatos egyéni ügyvitelben. Az egyik ilyen az Európai Bíróság joggyakorlata intenzívebb átvételének serkentése. Szeretné elérni a biztos, hogy mind a magyar hatóságok, mind a bíróságok intenzíven támaszkodjanak a meglehetősen eleven és kiterjedt európai bírósági joggyakorlatra, amely Magyarországon is alkalmazandó és a magyar jogba beépített környezetvédelmi szabályok értelmezését kínálja. Másrészt hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága által hozott ítéletek jól felhasználhatók legyenek. Azt fogja szorgalmazni, hogy a magyar hatóság és a magyar bíróság még intenzívebben vegyen tudomást arról a nemzetközi környezetről, amelyben dolgozik, hiszen a normák egy része - amelyekre támaszkodik - nemzetközi vagy közösségi jogi eredetű. Ez a hagyományos tevékenysége.
A másik ágat nevezhetjük stratégiai feladatoknak. Itt kényszerűen elvontabb kategóriákban kell fogalmaznunk. Egyfelől megpróbálja megjeleníteni a jövő nemzedékek megjeleníthető érdekeit. Nem fog helyettük választani, hanem bizonyos elveket fog képviselni, amely elvek alkalmazása alkalmas arra, hogy a jövő nemzedékek érdekei ne sérüljenek. Az lesz a célja, hogy a politikai ciklusokon túlterjedő gondolkodást erősítse. Ezt sem ő találja ki. Aki egy pillantást vet az erdészeti törvényre vagy a levéltári törvényre, az pontosan tudja, hogy a magyar jogrendben ez a gondolat megvan. Tehát a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa nem valami hallatlant fog bevezetni a magyar közgondolkodásba, csak erősíteni fogja a már normatívan is megjelenített gondolatokat.
Előnye lesz a nem kormányzati szervezetekkel, a zöldszervezetekkel szemben, hogy a kormányzat szintjéről a parlament szerveként tud megszólalni és tudja megszólítani magát a kormányzatot akár akkor, amikor jogszabályt véleményez, akár akkor - és ez új feladata az országgyűlési biztosnak -, amikor az európai közösségben a kormányzati részvétellel működő testületekben kialakítandó álláspont megformálásában részt vesz. Ezt igen nagy jelentőségűnek látom. Ez olyan feladat, amire az Országgyűlési Biztosok Hivatalában jelenleg feltehetően nincs szakképzett ember.
Stratégiájának természetesen nagyon fontos eleme lesz az, hogy a közrészvételt erősítse, hogy a civil hangokat jobban láthatóvá tegye, az ő részvételüket a nagy jelentőségű döntésekben különböző innovatív eszközökkel megerősítse, tudván azt, hogy a magyar környezetvédelmi jog is már nagyon sok eszközt rendelkezésre bocsát, kiváltképp közmeghallgatások formájában. És alapvetően arra fogok törekedni, hogy a környezet védelme és a természet védelme ne rendkívüli gondolkodásmód legyen, hanem valóban épüljön bele a gondolkodásunkba, hogy mindannyian jobban érezzük magunkat, hogyha egy környezetbarát megoldást választottunk.
E két irányt követően néhány általános megjegyzést engedjen meg még az elnök úr és a bizottság!
Természete szerint az országgyűlési biztos, ha az ő természete az enyémre hasonlítani fog, akkor a dialógusban lesz érdekelt, tehát abban lesz érdekelt, hogy sokoldalú dialógust folytasson az összes érdekelt szereplővel, a sajtótól a kormányzati szervezeteken keresztül mindenkivel készen áll dialógusra, tartani fogja magát ahhoz, hogy csak olyan konkrét ügyben nyilatkozik meg, amelyet megvizsgált és amelynek a tekintetében valamely döntésre jutott. Tehát nem fog állást foglalni semmilyen konkrét ügyben - tegnap sokszor szembesítettek engem nagyon konkrét kérdésekkel, hogy mi a véleményem erről, mi a véleményem arról -, amíg nem ismerte meg az összes érdekelt fél álláspontját, biztosan nem fog nyilatkozni.
Ezek lennének az általános megfontolások. Boldogan állok az önök kérdései elébe. Köszönöm szépen, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm szépen, jelölt úr.
Megnyitom a vitát. Kérdezem, hogy ki kíván kérdést föltenni, véleményt mondani. (Dr. Répássy Róbert jelentkezik.) Répássy alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Jelölt Úr! Én kérdést szeretnék feltenni. A Szabó Máté, illetőleg a másik két biztos úr által jegyzett levélben egy hatásköri összeütközésre vagy hatásköri vitára, egy lehetséges hatásköri vitára hívja fel a figyelmünket. Nem tudom, hogy sikerült-e ezt önnek is megvizsgálnia, és ha igen, akkor esetleg lát-e ilyen problémát, hogy az állampolgári jogok országgyűlési biztosával esetleg konkurálhat a jövő nemzedékek biztosának a hatásköre bizonyos esetekben. Ha lehetne, majd erre kérnék választ. (Dr. Csákabonyi Balázs jelentkezik.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Csákabonyi Balázs képviselő úr!
DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Biztosjelölt Úr! Egyetlenegy kérdésem van a hatásköri összeütközést vagy elválasztási problémát nem említve, amelyről szó volt, és amelyet az általános biztos úr is felvetett, sőt levélben is jelzett nekünk. Az a kérdésem, hogy mi a véleménye a most megalkotott törvényről, az ön hatásköreiről, kielégítőnek és működőképesnek tartja-e a törvényt. Köszönöm. (Dr. Szép Béla jelentkezik.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szép Béla úgy gondol!
DR. SZÉP BÉLA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. A biztosjelölt úrtól magam is ebben a kérdéskörben, de azt kiegészítve egy további kérdéssel, vagy Csákabonyi Balázs képviselőtársam kérdését talán pontosítva azt szeretném kérdezni - és erre egy közelmúltbéli nyilatkozatában utalt is -, hogy már lezárt eljárás ügyét újra megnyittathat, lényegében önmaga a bírósághoz fordulhat, és magántitkokhoz is könnyebben hozzáfér, tette a megállapítást nyilatkozatában. Ezeket az eszközöket kívánatosnak vagy problémásnak tartja-e? Kíván-e élni velük? Ha igen, akkor milyen módon? Álláspontja szerint szolgálja-e a jogbiztonságot, hogy jogerősen lezárt ügyekben, jogszerűen és jóhiszeműen gyakorolt jogokat gyakorlatilag felfüggeszthet a hatáskörében? Nem tagadom, ezek a jog- és hatáskörben meglévő dilemmák bennem a törvény vitája során is fennállottak, ezeket magamban nem tudtam lezárni, ezért egyedüliként tartózkodással tudtam csak a törvény adta megoldást minősíteni. Köszönöm szépen. (Dr. Hankó Faragó Miklós jelentkezik.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Hankó Faragó alelnök úr!
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen. A véleményemet már megelőlegeztem és részben elmondtam az előző felszólalásomban, azt semmiképpen nem szeretném megismételni. Az, hogy meghallgathattuk Nagy Boldizsár jelölt úr elképzeléseit az új jogintézménnyel kapcsolatban, engem megerősített abban, hogy a döntésünk helyes. Engem megnyugtatott az, hogy a jelölt úr pontosan felmérte, milyen jelentősége van annak, hogy egy új jogintézménynek a száraz jogszabályi rendelkezéseit hogyan kellene tartalommal kitölteni. Ez meghatározó jelentőségű lesz, hiszen láthattuk az előző ombudsmani intézmények kialakulásával kapcsolatban is, hogy az első ombudsmanok tevékenysége az egész jogintézményre rányomta a bélyegét - és itt ezt most mindenképpen pozitív értelemben és nem pejoratív értelemben mondom. Azok a gondolatok, amelyeket röviden hallhattunk, azok azt erősítik bennem, hogy ennek az új jogintézménynek a kialakulásával kapcsolatban is azok az elképzelések, amelyek a konkrét gyakorlatra vagy lehetséges gyakorlatra utalnak majd, megnyugtatóan hangzanak, mert nagyon fontos, hogy az új jogintézmény kialakulásakor megfelelő felelősségtudattal és gondolkodással alakítsa azt a hivatal és maga az ombudsman is.
Én tehát változatlanul fenntartom a támogatásomat, és szívesen fogunk igennel szavazni. Köszönöm szépen. (Dr. Répássy Róbert jelentkezik.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Répássy alelnök úr kér még egyszer szót.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Jelölt Úr! Tudom, hogy elég lehetetlen helyzet, hogy a friss törvény alkalmazhatóságáról kérdezzük önt - bárcsak már korábban is kikérhettük volna a véleményét ezekben az ügyekben! -, de a megválasztása esetén mégiscsak önnek kellene kitaposnia ezt az utat. Ezért azt kérdezem, hogy lát-e a kialakított új jogintézmény esetén olyan veszélyt, egyáltalán van-e ilyen probléma, hogy biztosi tevékenysége során esetleg téves vagy nem kellően megalapozott döntéssel kárt okoz, és gyakorlatilag nincsen rendezve a kárfelelősségnek a kérdése. Arra gondolok, hogy a döntésével esetleg okozhat-e olyan gazdasági kárt, amelyet később mondjuk számon kérnek. Kérdés, hogy ön egyáltalán lát-e ilyen lehetőséget, és hogyha igen, akkor mégis mi az elképzelése, hogy hogyan lehet elkerülni az ilyen szituációkat. Tudom, hogy ez alapvetően jogalkotási kérdés, de azért nem bánnám, hogyha ez ügyben megosztaná velünk a véleményét. Egyébként megjegyzem, hogy más biztosok kapcsán, más biztosok vonatkozásában is előfordulhat a kárfelelősség problémája, tehát ezt általánosságban nem szabályozzák az országgyűlési biztosokra vonatkozó törvények. De az ön esetében, tehát a jövő nemzedékek biztosa esetén komoly kockázatot látok ebben a tekintetben. Vagy igen, vagy nem, szívesen veszem a véleményét, biztosjelölt úr. (Dr. Turi-Kovács Béla jelentkezik.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Turi-Kovács Béla képviselő úr!
DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Örömmel hallom, hogy mégsem méltatlan talán arról beszélni, hogy a jelenlegi törvényi szabályozások mentén miként lehet élni majd a reményeink szerint is megválasztásra kerülő új ombudsmannak mindazokkal a lehetőségekkel, amelyek részben benne vannak a törvényben, részben pedig nincsenek szabályozva. Éppen ezért a magam részéről azt gondolom, és talán erre szeretném felhívni mindannyiunk figyelmét, hogy különösen fontos ilyenkor a jelöltek egyénisége. Ahol a törvényi hiányosságok megjelennek, ott ezt még mindig lehet pótolni és ki lehet egyensúlyozni az egyes személyiségeken keresztül, különösen ha az egyik oldalon nagy tapasztalat, a másik oldalon pedig jó szándék tapasztalható. Mindez azonban csak átmeneti lehet meggyőződésem szerint, következésképpen azt gondolom - és ismételten erre szeretném felhívni a figyelmet -, hogy az a méltánytalan, hogyha úgy próbálunk meg ombudsmanrendszert, országgyűlési biztosi rendszert működtetni, hogy annak nemcsak a technikai feltételeit, hanem a törvényi feltételeit is csak részben teljesítjük.
Az adott szituációban ez egy hosszú vita, nem gondolom, hogy meg kellene ismételni ezt az évek óta folytatott vitát, de abban azért egyet kellene értenünk, hogy ha nem tesszük meg kellő időben, akkor ezzel - ismételten mondanám - nem erősítjük ezt a rendszert, hanem gyengíteni fogjuk, éppen amiatt, hogy ezek az összeütközések számos értelemben és legfőképpen a közvélemény előtt elgyengítik ennek az egész intézménynek a lehetőségeit. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni? (Senki nem jelentkezik.) Nem látok jelentkezőt. Akkor ismételten átadnám az elnöklést Hankó Faragó alelnök úrnak, mert szeretnék hozzászólni.
(Az ülés vezetését dr. Hankó Faragó Miklós, a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Tessék parancsolni!
DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Egyrészt meg tudom ismételni, amit az adatvédelmibiztos-jelölt úr meghallgatásakor mondtam, hogy a frakciónk a hétfői ülésen alakítja ki álláspontját a jelöléssel, illetve a megválasztással kapcsolatban.
Másrészt saját véleményemként két dolgot szeretnék elmondani. Az egyik: én Nagy Boldizsár jelölt urat nem erről a területről ismerem, hanem egy másik szakterületről, ő ugyanis elismert szakértője az állampolgársági joggal kapcsolatos kérdéseknek. Amikor volt szerencsém kormánymegbízottként ezzel a területtel foglalkozni, akkor egy általunk szervezett konferencia egyik felkért előadója volt és nagyon sokban segítette a munkánkat, hogy megfelelő megoldást próbáljunk találni a határon túli magyarok szabad mozgásának biztosítása tárgyában.
A másik kérdés viszont már ehhez a feladathoz kapcsolódik. Csupán őszinte segítő szándékkal szeretném felhívni jelölt úr figyelmét arra, hogy milyen felelősséggel jár ennek a funkciónak az ellátása. Ezzel kapcsolatban három szempontot szeretnék megemlíteni. Az egyik: aki egy új funkcióban elsőként végezheti a munkát, nyilvánvalóan meghatározza a későbbi évek tevékenységét is. A másik: nagyon erős hatáskörű a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa. Hadd mondjak néhány példát. Véleményem szerint már-már az alkotmányosság határát súroló lehetőség, hogy bármely ingatlanba minden további nélkül beléphet, bejuthat. De ilyen a bírósághoz fordulás lehetősége, valamint hogy közmeghallgatásokon részt vehet, közmeghallgatásokat kezdeményezhet. Nem mindegy, hogy ezekkel a hatáskörökkel egy országgyűlési biztos hogy él és reményeink szerint nem visszaél.
Végül a harmadik szempont az, amit Péterfalvi Attila meghallgatásakor is említettem, nevezetesen az ő helyzetének a nehézségét az is okozta, hogy a jogvédő szervezetek részéről is megfogalmazódott egy igény. A jövő nemzedékek országgyűlési biztosánál ez szerintem fokozottan érvényesülni fog. Biztos vagyok benne, hogy bizonyos környezetvédő szervezetek úgy fogják tekinteni, hogy a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa az ő szócsövük kell legyen. Őszintén remélem, hogy a majdan megválasztandó jövő nemzedékek országgyűlési biztosa ezeket a veszélyeket el fogja tudni hárítani.
ELNÖK: Köszönöm, elnök úr. Kíván-e még valaki hozzászólni a vitában? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nem, visszaadom az elnöklést.
(Az ülés vezetését dr. Avarkeszi Dezső, a bizottság elnöke veszi át.)
ELNÖK: Megkérem Nagy Boldizsár jelölt urat, hogy válaszoljon a vitában elhangzottakra.
Dr. Nagy Boldizsár, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosjelöltjének válaszai
DR. NAGY BOLDIZSÁR, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosjelöltje: Megpróbálok a legjobb tehetségem szerint válaszolni, bár azokat a kérdéseket, amiket a törvényalkotók még nem döntöttek el, itt és most én biztosan nem szeretném eldönteni.
A hatáskörök átfedése, ütközése kérdése többször is felmerült. Kiindulópontunk van, hiszen az országgyűlési biztosra vonatkozó törvény azt mondja, hogy a biztos védi valamennyi alapjogot és ehhez képest a jövő nemzedékek országgyűlési biztosára vonatkozó rendelkezések speciálisnak minősülnek. A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa azokat a jogokat védi, amelyek az ő feladatkörében meghatározott célokhoz tartoznak. Azon valóban el lehet tűnődni, hogy ezek a jogok pontosan mire terjednek ki. Azt gondolom, ez a tűnődés már elkezdődött és még folytatódni is fog, azonban az eredményét nem szeretném most megelőlegezni.
Mi a véleményem a törvényről, kérdezte Csákabonyi Balázs képviselő úr. Nem tagadom, hogy nagyon örülök neki. Immár lassan húsz éve gondolom azt, hogy a politika egésze és a nemzetek közössége útjának teljessége jobb irányba fordulna akkor, ha hosszú távon komolyabban gondolkodnánk. Ez nem egy specifikus magyar kérdés, hanem az egész világot érinti. Az éghajlatváltozás kapcsán is érzékeljük, hogy vannak olyan problémák, amelyek nem kezelhetők nemzeti szinten és nem kezelhetők négy-öt-hat éves ciklusok távlatában. Mindig is azt szerettem volna, hogy ez valamilyen módon jelenítődjön meg, és ez most megvan. Ez a törvény Magyarország ázsióját emelni fogja. Szakmai körökből már hallom, hogy a nemzetközi közeg kitüntető érdeklődéssel és elismerően beszél arról, hogy van egy ilyen törvény.
Szép Béla úr az én jogosítványaimat illetően egy alapvető kérdést vetett fel, a jogbiztonság kérdését. A bevezető megszólalásomban is hangsúlyoztam, hogy az én olvasatomban az ombudsman nem hatóság és csak a legrendkívülibb esetekben fog az ő rendkívüli eszközeivel élni. Tudomásom szerint Péterfalvi Attila is ezt tette, csak egészen rendkívüli esetben indította be a legszélsőségesebb eljárásokat. Az ombudsman nem tud jogot elvonni, megváltoztatni, megszüntetni, csak annyit tehet, amit a bíróság vagy a felügyeleti szerv egyébként is megtehet: beindítja a felügyeleti szerv vagy a bíróság eljárását. Az ombudsman nem dönt. További garancia: ahhoz, hogy ez egyáltalán felmerüljön benne vagy a kollégáiban, arra van szükség, hogy a határozatot, amit meg akar támadni, jogsértőnek tekintse. Nem feltételezi vagy elképzelhetőnek tartja, hanem megállapítja, hogy jogsértő. További feltétel, hogy a végrehajtás a környezet állapotában helyrehozhatatlan kárral járna. Ha ez a két elem együtt jelen van, akkor a biztos megteheti, hogy a felügyeleti szervet, vagy ha a felügyeleti szerv nem cselekszik, akkor a bíróságot mozgásba hozza. Én ezt nem tartom félelemkeltőnek. Egyetértek azzal, ha egy határozat törvénysértő, ráadásul visszafordíthatatlan, helyrehozhatatlan kárral fenyeget, akkor valamit lépni kell. Ez az egyetlen, amit tenni fog, de feltételezésem szerint a legritkább esetben, hiszen előtte már megpróbál közbeavatkozni és lehetőség szerint nem várja meg, amíg jogsértő határozat születik.
Hankó Faragó Miklós képviselő úr azt kérdezte, hogy lehet a törvényt tartalommal megtölteni. E tekintetben sok újat nem tudok mondani ahhoz képest, amit a bevezetőmben mondtam. Egyfelől a magas politika szintjén értelmes álláspontokat fogalmaz meg és megpróbálja rávenni a kormányt, hogy azt építse be a kormányzati politikába. Másfelől a különösen védett területek integritása mellett síkra fog szállni minden egyes esetben, tehát nagyon konkrét környezetvédelmi tevékenysége lesz, de nem a szélső eszközök használatában, hanem sokkal korábban.
Répássy képviselő úr azt kérdezte, mi lesz, ha kárt okoz a döntése. Ezt a veszélyt kicsinek látom, de ez a helyzet nem ismeretlen a magyar jogban. Kicsinek látom a veszélyt egyrészt azért, mert a végrehajtás felfüggesztését csak 180 napon belül indítványozhatja, egyebekben pedig a döntést nem ő fogja meghozni. Ő csak abban dönt, hogy a felügyeleti szerv vagy a bíróság, illetve ha a fellebbezésre még mód van, akkor a fellebbezést elbíráló szerv járjon el. Az érdemi döntést az erre kompetens szervek fogják meghozni, és kárt legfeljebb az a döntés fog okozni. Ezenkívül az ő jogosítványai nagyon hasonlóak az ügyész jogosítványaihoz. Az ügyész ugyanúgy pert indíthat környezeti ügyekben. Itt tehát nem egy új intézménnyel találkozunk, amely ismeretlen a magyar jogban.
Köszönöm Avarkeszi Dezső úr kedves szavait, amelyekkel megemlékezett kicsiny alkotmányjoghoz közelítő tevékenységemről.
Ami a három nagy felelősségi problémát érinti: minden kétséget kizáróan az új funkció első embere formálja a szerepet és a biztosi pozíciót. Önök most megismernek engem valamelyest és ha megválasztanak, akkor még jobban, és látni fogják, hogy nem vagyok konfliktuskereső, de nem is félek a konfliktusoktól. Nem a középutat keresem, hanem azt, amit a törvény szolgájának és az Országgyűlés szolgájának tennie kell. E tekintetben az országgyűlési biztos, hogyha meggyőződött arról, hogy törvénysértés következett be, ha meggyőződött arról, hogy helyrehozhatatlan károk fenyegetnek, akkor nagyon határozottan fel kell lépnie, de csak akkor, ha meggyőződött mindezekről.
Az erős hatáskörről már többször beszéltem. Szavamat adom, hogy az országgyűlési biztos nem fog az erős hatáskörével visszaélni, lebegteti, de a törvényalkotó lebegteti, ő maga csak a legrendkívülibb és azonnali cselekvést igénylő helyzetben nyúl majd ahhoz.
Kinek a szócsöve az országgyűlési biztos? - merült fel a harmadik kérdés. Szíve szerint a jövő nemzedékek szócsöve, abban az értelemben, hogy a jelenben megjelenít olyan érdekeket, amelyekről feltételezhetjük, hogy a jövő nemzedékek érdekei. Ezt gyakorlati aprópénzre persze a környezet és a természet védelme útján váltja, ha akarják, akkor a természet és a környezet szócsöve is, vannak olyan gondolkodási iskolák, ahol a fáknak is lehetnek képviselői - itt még nem tartunk -, de az alapjogokat fogja képviselni, és arra fog törekedni.
Hölgyeim és uraim, köszönöm szépen a lehetőséget.
ELNÖK: Köszönöm szépen, jelölt úr.
Határozathozatalra kerül sor. Ugyanazt a kérdést teszem fel: támogatja-e a bizottság a jelölt megválasztását. Kérem, hogy aki igen, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) 25 igen. Volt-e ellene valaki? (Szavazás.) Nem. Tartózkodott-e valaki a szavazástól? (Szavazás.) Tartózkodás sem volt.
Megállapítom tehát, hogy Nagy Boldizsár megválasztását a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának a bizottság 25 igen szavazattal, nem szavazat és tartózkodás nélkül támogatta.
Köszönöm szépen a jelölt urak megjelenését, azt, hogy tájékoztattak minket az elképzeléseikről. A bizottság nevében sok sikert kívánok önöknek!
Mielőtt a második napirendi pontra rátérünk, egy kis türelmét kérem képviselőtársaimnak. (Az elnök elbúcsúzik dr. Nagy Boldizsártól és dr. Péterfalvi Attilától. - Rövid szünet.)
Tisztelt Bizottság! Kérem képviselőtársaimat, hogy foglaljanak helyet, hogy folytathassuk a munkánkat. Köszönöm szépen.
Döntés bizottsági módosító javaslatok benyújtásáról
Következik a második napirendi pontunk: az állami vezetők javadalmazásának átláthatóságához szükséges egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat, amelyet T/4116. számon kaptunk kézhez. Első helyen kijelölt bizottságként járunk el, és most döntünk bizottsági módosító javaslatok benyújtásáról - ez a napirendi pont címe.
Két tervezet van előttünk. Azt kérem, hogy először azt a módosítójavaslat-tervezetet vegyük elő, amely a törvényjavaslatot új 1. §-sal kívánja kiegészíteni. Ez a módosítójavaslat-sor négy pontból áll. Kérem az előterjesztő képviselőjét, hogy nevének és beosztásának jelzése után tájékoztasson minket az előterjesztő álláspontjáról, hogy a négy pontot vagy azok valamelyikét az előterjesztő támogatja-e.
DR. SEPSI TIBOR (Miniszterelnöki Hivatal): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Sepsi Tibor, a Miniszterelnöki Hivatal kormány-főtanácsadója vagyok. A négy pontból álló módosító javaslat 1. pontjának a kivételével támogatni tudjuk a javaslatokat, tehát az 1. pontot nem, a 2., a 3. és a 4. pontot igen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tehát az 1. pontban szereplő indítványt nem támogatja az előterjesztő, a 2., a 3. és a 4. pontban szereplőt igen.
Megnyitom a vitát. (Dr. Répássy Róbert jelentkezik.) Répássy alelnök úr kért szót.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Kicsit zavarban vagyok, ugyanis ez körülbelül a harmadik majdnem azonos módosító indítvány, amely hol az egyik, hol a másik törvényjavaslatnál felmerül. Két törvényjavaslat fut párhuzamosan - a másik törvényjavaslat egy képviselői önálló indítvány -, és mindig az a szándék merül fel, hogy az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvénybe is beiktatunk bizonyos szabályokat. Nekem korábban is az volt az álláspontom, hogy sem ez a mostani törvényjavaslat, sem az a másik, a képviselői önálló indítvány nem nyitotta meg a képviselők jogállásáról szóló törvényt. De nemcsak ez a problémám ezekkel a módosító javaslatokkal, hanem tartamilag sem tudok egyetérteni velük.
Igaz, hogy részben olyan szabályra fogom azt mondani, hogy nem tudok vele egyetérteni, amely már egy korábbi alkotmányügyi bizottsági módosító javaslatban is szerepelt, de mivel most itt újból szerepel, ezért megjegyzem, hogy én azt nem tartom helyesnek, sőt kifejezetten aggályosnak tartom, hogy például hozzátartozói vagyongyarapodási vizsgálat eredménye nyilvános legyen. Az rendben van, hogy egy országgyűlési képviselő közszereplő, de vajon a hozzátartozójának, aki nem közszereplő, miért kell a vagyongyarapodási vizsgálatát nyilvánosságra hozni, miért kell feloldani az általános adótitok alól? Itt az 1. § (2) bekezdésében szerepelne az, hogy a vagyongyarapodási vizsgálat eredménye nyilvános, és az 1. § tartalmazza azt, hogy a hozzátartozónak a vagyongyarapodási vizsgálatát is el kell végezni. Én tehát ezt nem tartom helyesnek, és javaslom, hogy ezt ne támogassák.
A többi módosító indítvány kapcsán pedig azt tudom mondani, hogy a magam részéről tartózkodni fogok a szavazásnál, és azt javaslom képviselőtársaimnak is, hogy tartózkodjanak, mert részben már végrehajtott szabályokat tartalmaz, olyan szabályokat, amelyeket egyébként az Országgyűlés már most is megtesz a saját belső szabályozása alapján, részben pedig mi az adóbevallás nyilvánosságra hozatala során kifogásoljuk és hiányoljuk azt, hogy az országgyűlési képviselőnek kizárólag a személyi jövedelemadó-bevallása lenne nyilvános, egyébként pedig a vagyonnyilatkozatában szereplő, az úgynevezett gazdasági érdekeltségi nyilatkozatban szereplő gazdasági érdekeltségeinek az adóbevallására nézve nincs ilyen szabály. Mi nem tartjuk kielégítőnek azt, hogy csak a személyi jövedelemadó-bevallása legyen nyilvános. Amennyiben a gazdasági érdekeltségében mondjuk többségi tulajdonában vagy akár 100 százalékos tulajdonában áll gazdasági társaság, akkor az arra vonatkozó adatokat is nyilvánosságra kellene hozni valamilyen módon. Ez így egy félmegoldás.
Ezért összességében az 1. pontban foglalt indítványt a magam részéről nem támogatom, a többi kapcsán pedig tartózkodnék. (Dr. Hankó Faragó Miklós jelentkezik.)
ELNÖK: Hankó Faragó Miklós alelnök úr!
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Nem kívánok érdemben állást foglalni a módosító indítványokról. A napirendet az ülés elején egészítettük ki ezzel a ponttal, azóta egyfolytában a jelöltek meghallgatásával voltunk elfoglalva, ezért még végigolvasni sem tudtam rendesen a módosító javaslatokat. A hétfői frakcióülésen fogjuk kialakítani az álláspontunkat és ennek megfelelően fogunk szavazni. Most azért fogok tartózkodni minden egyes módosító javaslatnál, mert nem tudok állást foglalni bennük. (Dr. Répássy Róbert jelentkezik.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Répássy alelnök úr kér ismételten szót.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Még egy apróságról, de azért lényeges dologról szeretnék beszélni. Ennek a módosító javaslatnak a 4. pontjában szerepel a hatályba léptető rendelkezés. Ez alapvetően eltér az alkotmányügyi bizottság által egyszer már elfogadottól, amely a kiegészítő ajánlás 9. pontjában szerepel. Én azt nem tartom jónak. Azt fogadta el az alkotmányügyi bizottság, hogy a törvény 1., 2. és 3. §-a a kihirdetést követő év első napján lép hatályba. Fennáll annak a veszélye, hogy ha a kihirdetés átnyúlik 2008-ra, akkor ez csak 2009. január 1-jén lépne hatályba, ez pedig nem jó megoldás. Őszintén szólva a most előterjesztett négypontos módosító javaslatból szívem szerint csak ezt egy pontot támogatnám, mert ez már azt tartalmazza, hogy az 1-3. §-ok a kihirdetést követő 30. napon lépnek hatályba. Ez sokkal jobb, mert így nem áll fenn az a veszély, hogy csak 2009-től lép hatályba. Annyiban korrigálom az álláspontom, hogy - mivel nem lehet szétszedni a pontokon belüli szabályokat - azt a rendelkezést, amely a hatályba léptetést rendezi és a beterjesztők eredeti szándékához igazítja, támogatni tudom, de nem tudok külön szavazni erről. (Dr. Szép Béla jelentkezik.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szép Béla képviselő úr!
DR. SZÉP BÉLA (MSZP): A négy pontból álló javaslat 1., illetve 2. pontjában olyan módosítás van az eredeti javaslathoz képest, amely az állami adóhatóság szerepét teljes egészében kiiktatja. Korábban volt egy olyan egyeztetés, hogy az "állami adóhatóság útján" helyett az "állami adóhatóság közreműködésével" kerül be, ami kifejezi azt a természetes folyamatot, hogy a vizsgálat alapjául szolgáló adatok az APEH adatbázisában állnak rendelkezésre, de természetesen egy, a kormánytól független szervezet folytassa le ezt a vizsgálatot. Ezzel összefüggésben szeretném megkérdezni, hogy a mind a két bizottsági módosító javaslatban felbukkanó elem, vagyis hogy az Állami Számvevőszék vagyonvizsgálata nem mentesít az APEH-vagyonvizsgálat alól, úgy tekintendő-e, hogy kettős vizsgálat lesz, mert ha megmaradna az APEH közreműködése, akkor ennek a gondolata is okafogyott lenne, hiszen egyértelmű lenne, hogy ezek a szervek milyen módon vesznek részt a vizsgálatban. Szerintem ez túlszabályozott és bizonytalanságot kelt. (Dr. Répássy Róbert jelentkezik.)
ELNÖK: Szeretném felhívni képviselő úr figyelmét arra, hogy az előterjesztő nem támogatja az 1. pontban szereplő javaslatot, a második csomagra meg még nem tértünk rá. Ettől persze még lehet a kérdésre választ kérni. Répássy Róbert alelnök úr harmadszor is szót kér.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Nem akarom rabolni az idejüket ezekben a kétharmados, a képviselői jogállást érintő kérdésekben, de ha mégis fontosnak tartják, hogy a jövőben ki és hogyan fog vizsgálni bennünket, meg milyen adatunk kerül nyilvánosságra, akkor szánjunk még rá három percet.
Az elmúlt alkalommal Tordai szakállamtitkár úr azt mondta, hogy a kormánynak ebben a tekintetben megváltozott az álláspontja, és már nem igényli sem azt, hogy az "adóhatóság útján", sem azt, hogy az "adóhatóság közreműködésével" történjen a vizsgálat, mert úgy gondolja, kielégítő az a megfogalmazás, hogy "az Állami Számvevőszék az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseinek alkalmazásával". Utána abban, amit ön mond, hogy "az APEH-vagyonvizsgálat alól nem mentesít", van ellentmondás, mert ha jól ismerem az adózási szabályokat, akkor egy levizsgált időszakra nézve nem lehet új vizsgálatot folytatni. Ezek alapján az, ami ide le van írva, butaságnak tűnik, mert vagy az van, hogy az Állami Számvevőszék megvizsgálja a képviselő vagyongyarapodását és akkor az egy ellenőrzött időszaknak minősül, vagy az, amit Szép Béla képviselőtársam mond, hogy az APEH még egyszer lefolytathatja a vizsgálatot.
De én ezen túlmegyek. Mi van akkor, ha az APEH nem vagyonvizsgálatot, hanem egyszerűen csak adóellenőrzést folytat? Én azt is kifogásolom, hogy ha az országgyűlési képviselők a nem közszereplőkhöz képest rendszeresen vagyonvizsgálatnak vetik alá magukat - hiszen rájuk nézve van ilyen kötelezettség -, akkor miért kell azt fenntartani, hogy az APEH a közbenső időkben akárhányszor adóellenőrzést folytasson a képviselővel szemben. Én úgy gondolom, hogy valamit valamiért. Ha egy országgyűlési képviselő, állami vezető vagy bármilyen közszereplő esetén előírjuk azt, hogy bizonyos időközönként rendszeresen levizsgálják, akkor legalább a vagyongyarapodással összefüggő adóellenőrzés alól mentesíteni kellene, ellenkező esetben kétszeres vizsgálat történik. Ráadásul arra sincs szabály, hogy mi van akkor, ha a két különböző vizsgálatban eltérő eredményre jut az Állami Számvevőszék, illetve az adóhatóság.
Szerintem az egész konstrukció nem átgondolt, amit számtalan okból nem támogatok, és az okok közül ez az egyik. (Dr. Csákabonyi Balázs jelentkezik.)
ELNÖK: Ismételten szeretném felhívni a figyelmet, hogy az előterjesztő az 1. pontot nem támogatja. Csákabonyi Balázs képviselő úr!
DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): Már az első figyelmeztetést is megértettem és csak azért szólok, mert előfordulhat, hogy az 1. § valamilyen formában visszajön. Ezért jelzek egy aggályt a többiek mellett, mégpedig azt, hogy ez nincs összhangban a képviselők jogállásáról szóló törvénnyel és a hozzátartozó vagyonnyilatkozatával. Ugyanis a hozzátartozó vagyonnyilatkozata titkos, ami összeegyeztethetetlen a vagyongyarapodási vizsgálat eredményének nyilvánosságra hozatalával. Ha itt valamit akar csinálni a törvényalkotó, akkor ott is módosítani kellene a jogállási törvényt. De mindjárt hozzá kívánom tenni, hogy mivel nem közszereplőről van szó, egy ilyen törvény alkotmányellenesnek minősülne. (Dr. Répássy Róbert jelentkezik.)
ELNÖK: Tisztelettel kérem, hogy ne az 1. pontot vitassuk. (Dr. Salamon László: Vissza is lehet vonni!) Ha tartalmi kifogás van azzal a korábbi módosító indítvánnyal kapcsolatban, amit az alkotmányügyi bizottság nyújtott be, akkor arra tegyenek javaslatot, hogy azt vonja vissza az alkotmányügyi bizottság, de ne ezt az első pontot vitassuk. Megadom a szót Répássy Róbert alelnök úrnak.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Mivel Csákabonyi képviselő úr pontosan kifejtette, hogy a vagyongyarapodási vizsgálat eredményének nyilvánosságra hozatala alkotmányos aggályokat vet fel, egyrészt javaslom, hogy az 1. pontot ne fogadjuk el - de úgy látom, ebben már konszenzus kezd kialakulni -, másrészt a kiegészítő ajánlás 2. pontjában van egy javaslat, amelyik szó szerint megegyezik ezzel, amit a bizottság már egy héttel ezelőtt beszavazott. A kettő csupán egyetlen mondatban különbözik, de nem ezt a pontot érinti, hanem azt, hogy az APEH-nek milyen egyéb jogosítványai vannak. Tehát ha ez aggályos, akkor én azt kérem, fogadják el azt az ügyrendi indítványomat, hogy térjünk vissza a kiegészítő ajánlás 2. pontjában szereplő módosító javaslatra, és azt a bizottság vonja vissza.
Elnök úr, ez lenne az ügyrendi javaslatom.
ELNÖK: Köszönöm. Az ügyrendi javaslatról döntenünk kell. Az ügyrendi javaslattal kapcsolatban kíván-e valaki hozzászólni? (Senki nem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok.
Aki egyetért azzal, hogy visszatérjünk a kiegészítő ajánlás 2. pontjában szereplő módosító javaslatra, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen, vissza fogunk rá térni, de azt javaslom, hogy először ezeket az előttünk lévő javaslatokat tárgyaljuk meg, és utána térjünk erre vissza. (Dr. Salamon László jelentkezik.)
Salamon képviselő úré a szó.
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Elnök úr, ha jól vagyok tájékozódva, most az elnök úr által jegyzett tervezetnek az 1. pontját vitattuk. Arról lenne szó, hogy a bizottság előterjeszti-e ezeket a javaslatokat, és az elnök úr többször felhívta a figyelmünket, hogy az 1. pontot úgysem támogatja a kormány, és bár nem mondta ki az elnök úr, de én úgy éreztem, hogy nincs értelme rajta vitatkozni. Volna egy gordiuszi csomót áthidaló, nem ügyrendi javaslatom, hanem ajánlásom az elnök úr felé. Mi lenne, ha az elnök úr azt mondaná, hogy nem javasolja, hogy ezt az 1. pontot a bizottság terjessze elő? És akkor szavazni sem kellene róla.
ELNÖK: Kíván-e még valaki hozzászólni esetleg a javaslatok érdeméhez? (Dr. Répássy Róbert jelentkezik.) Ötödszörre is megadom a szót Répássy alelnök úrnak.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): A 3. pontban szereplő javaslat kapcsán felhívom a figyelmüket arra, hogy itt az előterjesztő azt támogatja, hogy a képviselői jogállási törvénybe kerüljenek bele azok a szabályok, amelyek a tiszteletdíjak és költségtérítések nyilvánosságra hozatalára vonatkoznak, azaz az előterjesztőnek az az álláspontja, hogy ez képviselői jogállási kérdés. Ezzel szemben az előterjesztő, bocsánat, nem az előterjesztő, hanem a kormány támogatta azt, hogy a képviselői önálló indítvánnyal egy feles törvénybe kerüljenek bele ugyanezek a szabályok, szó szerint ugyanezek a szabályok. Látható, hogy a kormány maga sem tudja eldönteni, hogy itt jogállási vagy nem jogállási kérdésről van-e szó.
Szerintem az a helyes álláspont, hogy a tiszteletdíjak nyilvánosságra hozatalának a kérdését a jogállási törvényben kellene szabályozni - csak akkor az nem világos, hogy a másik törvényben miért akarják ezt felessel szabályozni. Ez egy apró probléma, és csak felhívom a figyelmüket, hogy szerintem jogállási kérdés, kétharmados törvényben kell szabályozni. Én erre akkor hivatkoztam, akkor a tisztelt bizottság elvetette ezt a hivatkozásomat.
ELNÖK: Kíván-e még valaki hozzászólni? (Senki nem jelentkezik.) Nem látok jelentkezőt.
Megkérdezem az előterjesztő képviselőjét, hogy kíván-e reagálni a vitában elhangzottakra.
DR. SEPSI TIBOR (Miniszterelnöki Hivatal): Arra a részre, ami a korábbi módosító indítvány támogatására vonatkozik, nem hiszem, hogy reagálnom kellene, ott ismert a kormányálláspontja, a támogatotti sor, ami nyilván módosul, ha a bizottság most még benyújt módosító indítványt, az tartalmazza az álláspontot.
A jogállási, nem jogállási kérdés tekintetében azt gondolom, hogy ebben a kérdésben elsősorban az Országgyűlés álláspontja az irányadó. Nyilván egyértelműbb helyzetet teremt, hogyha a kétharmados szabályozás része lesz ez a követelmény.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor ennél a négy pontnál a határozathozatalokra kerül sor.
Kérdezem, hogy az 1. pont kapcsán, amelyet az előterjesztő nem támogatott, ki támogatja, hogy nyújtsa be a bizottság. (Szavazás.) Nem látok ilyen szavazatot, tehát ezt nem nyújtjuk be.
A 2. ponttal kapcsolatban kérdezem, hogy ki támogatja, hogy benyújtsa a bizottság. (Szavazás.) 3 igen. A bizottság nem támogatja.
A 3. pont benyújtását ki támogatja? (Szavazás.) Nem támogatja a bizottság.
A 4. ponttal kapcsolatban ki támogatja a benyújtást? (Szavazás.) Nem támogatja a bizottság.
Köszönöm szépen.
Rátérünk a... (Dr. Salamon László közbeszól.) Salamon képviselő úr nagyon szellemes megjegyzéseket tesz, de kérem, hogy ne zavarja ezzel a bizottság munkáját.
Rátérünk a második csomagra, amely két pontból áll. Kérdezem az előterjesztő képviselőjét, hogy ezt a két pontot támogatja-e az előterjesztő.
DR. SEPSI TIBOR (Miniszterelnöki Hivatal): Köszönöm szépen. Az 1. pontot nem, ott egyértelmű a helyzet. A 2. pontnál egy kicsit furcsa helyzet van, mert ott a pontosítás irányával egyet tudunk érteni, de az előző döntésre tekintettel azzal nyilván nem, hogy eltérő szabályok vonatkozzanak az országgyűlési képviselőkre és az állami vezetőkre. Úgyhogy én azt tudom mondani, hogy ebben a helyzetben nincs álláspont a 2. pont tekintetében, de a céljával egyet tudunk érteni.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Kíván-e valaki hozzászólni? (Senki nem jelentkezik.) Nem látok jelentkezőt.
Az 1. pontot az előterjesztő nem támogatta. Ki támogatja azt? (Szavazás.) Nem látok jelentkezőt, a bizottság nem nyújtja be.
A 2. ponttal kapcsolatban nem volt egyértelmű számomra az előterjesztő álláspontja. Kérdezem, hogy ki támogatja, hogy benyújtsuk. (Szavazás.) Nem látok jelentkezőt, tehát a bizottság nem nyújtja be.
A napirendi pontok tárgyalását lezárom. Szeretném... (Dr. Répássy Róbert: A 2-esre térjünk vissza!) Elnézést, igen, igen! Köszönöm szépen az alelnök úr jelzését.
A kiegészítő ajánlás 2. pontjában az alkotmányügyi bizottság javaslata szerepel, amely új 1. §-sal javasolja a törvényjavaslatot kiegészíteni. Ezt egyébként a költségvetési bizottság támogatta, és az előterjesztő képviselője is egyetértett vele. Az az ügyrendi javaslat hangzott el, és ezt a bizottság elfogadta, hogy térjünk vissza erre, és vonjuk vissza ezt az indítványunkat.
Kérdezem az előterjesztő képviselőjét, hogy mi az álláspontja erről.
DR. SEPSI TIBOR (Miniszterelnöki Hivatal): Meg tudom ismételni, hogy támogató kormányálláspont van a módosító indítvány kapcsán.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e valaki hozzászólni? (Dr. Répássy Róbert jelentkezik.) Alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Csak azt akarom megkérdezni az előterjesztőtől, hogy tényleg nem éreznek alkotmányos aggályt azzal a problémával kapcsolatban, hogy a hozzátartozó vagyongyarapodási vizsgálata nyilvános, tehát hogy egy nem közszereplő személy esetén egy adóellenőrzés, pontosabban egy adódöntés, adózási hatósági határozat nyilvánosságra hozatala kötelező. Kérdezem, hogy nem éreznek-e alkotmányos aggályt.
ELNÖK: Kíván reagálni erre az előterjesztő képviselője?
DR. SEPSI TIBOR (Miniszterelnöki Hivatal): Azt hiszem, hogy nem - és ez reakció volt. (Derültség.) Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni? (Senki nem jelentkezik.) Nem látok jelzést.
A javaslat tehát az volt, hogy az alkotmányügyi bizottság ezt a módosító indítványát vonja vissza. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) 17 igen. Ki nem ért vele egyet? (Szavazás.) 1 nem. Köszönöm.
A bizottság tehát úgy döntött, hogy ezt a módosító indítványát visszavonja.
Akkor a napirendi pont tárgyalását bezárjuk.
Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy hétfőn még legalább egy ülést tartanunk kell zárószavazások előkészítése céljából. Ezen kívül nagy valószínűséggel egy határozati javaslatot kell elfogadnunk a népszavazás kiírásával kapcsolatban, és
nagy valószínűséggel tárgyalnunk kell még egy alkotmánymódosítást, illetve a lisszaboni szerződés elfogadását, úgyhogy sok dolgunk lesz még.
Köszönöm szépen, a bizottság ülését bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 58 perc)
Dr. Avarkeszi Dezső
a bizottság elnöke
Dr. Hankó Faragó Miklós
a bizottság alelnöke
Jegyzőkönyvvezetők: Molnár Emese és Soós Ferenc