AIÜB-2/2008.
(AIÜB-72/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának
2008. február 11-én, hétfőn, 11.00 órakor
az Országház főemelet 58. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
A napirend módosítása és elfogadása *
A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4446. szám), az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság önálló indítványa; módosító javaslatok megvitatása *
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről *
A társasházakról, a lakásszövetkezetekről, a lakások és helyiségek bérletéről és az elidegenítésük egyes szabályairól, valamint egyes szakmai tevékenységek gyakorlásának feltételeiről szóló törvényjavaslat (T/4695. szám) *
Molnár Gyula (MSZP) szóbeli kiegészítése *
A kormány álláspontjának ismertetése (Dr. Polgár Ildikó, Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium) *
Molnár Gyula (MSZP) válaszai *
Szavazás a tárgysorozatba-vételről *
1. A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2007. december 17-ei ülésnapján elfogadott, az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény
(A köztársasági elnök átirata és a visszaküldött törvény T/4221/334. számon került iktatásra)
(Záróvita és zárószavazás előkészítése a Házszabály 110. §-a alapján)
2. A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4446. szám)
(Az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság önálló indítványa)
(Módosító javaslatok megvitatása)
3. Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről
- A társasházakról, a lakásszövetkezetekről, a lakások és helyiségek bérletéről és az elidegenítésük egyes szabályairól, valamint egyes szakmai tevékenységek gyakorlásának feltételeiről szóló törvényjavaslat (T/4695. szám)
(Molnár Gyula (MSZP) képviselő önálló indítványa)
Elnököl: Dr. Avarkeszi Dezső (MSZP), a bizottság elnöke, valamint
Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ), a bizottság alelnöke
Dr. Répássy Róbert (Fidesz), a bizottság alelnöke
Dr. Bárándy Gergely (MSZP)
Dr. Csákabonyi Balázs (MSZP)
Dr. Csiha Judit (MSZP)
Dr. Faragó Péter (MSZP)
Frankné dr. Kovács Szilvia (MSZP)
Dr. Simon Gábor (MSZP)
Dr. Szabó Éva (MSZP)
Dr. Szép Béla (MSZP)
Tóth András (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP)
Dr. Balsai István (Fidesz)
Dr. Dorkota Lajos (Fidesz)
Dr. Horváth Zsolt (Fidesz)
Dr. Kontrát Károly (Fidesz)
Dr. Mátrai Márta (Fidesz)
Dr. Navracsics Tibor (Fidesz)
Dr. Szakács Imre (Fidesz)
Dr. Turi-Kovács Béla (Fidesz)
Dr. Vitányi István (Fidesz)
Dr. Salamon László (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Avarkeszi Dezső (MSZP) távozása után dr. Hankó Faragó Miklósnak (SZDSZ)
Dr. Gál Zoltán (MSZP) dr. Csiha Juditnak (MSZP)
Dr. Hajdu Attila (MSZP) dr. Szép Bélának (MSZP)
Dr. Steiner Pál (MSZP) dr. Wiener Györgynek (MSZP)
Dr. Dorkota Lajos (Fidesz) megérkezéséig dr. Horváth Zsoltnak (Fidesz)
Dr. Kerényi János (Fidesz) dr. Mátrai Mártának (Fidesz)
Dr. Navracsics Tibor (Fidesz) megérkezéséig dr. Vitányi Istvánnak (Fidesz)
Dr. Vitányi István (Fidesz) megérkezéséig dr. Szakács Imrének (Fidesz)
Dr. Rubovszky György (KDNP) dr. Salamon Lászlónak (KDNP)
Molnár Gyula (MSZP)
Dr. Polgár Ildikó szakmai tanácsadó (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Deák László főtanácsos Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 11 óra 4 perc)
DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Köszöntöm az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság tagjait, meghívott vendégeinket.
Az ülésünket megnyitom. Tájékoztatom önöket a helyettesítésekről: Csiha Judit helyettesíti Gál Zoltánt, Mátrai Márta Kerényi Jánost, Wiener György Steiner Pált, Szép Béla Hajdu Attilát, Salamon László Rubovszky Györgyöt, Szakács Imre Vitányi Istvánt, Horváth Zsolt pedig Dorkota Lajost. Megállapítom, hogy a bizottság ülése határozatképes.
A napirend módosítása és elfogadása
A kiküldött napirendi javaslathoz képest egy módosítást kezdeményezek. 11 óráig lehetett volna újabb módosító indítványokat benyújtani a T/4221. számú, az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényjavaslathoz. Információink szerint nem került új módosító indítvány benyújtásra, tehát nem kell tárgyalnunk a meghívóban jelzett 1. napirendi pontot.
Itt szeretném viszont jelezni azt, hogy délután 3 óráig lehet benyújtani módosító indítványt a megerősítő népszavazásra vonatkozó határozathoz. Ha eddig benyújtanak módosító indítványt, akkor ülést kell tartanunk, mert házelnök asszony a mi bizottságunkat jelölte ki ebből a célból. Ha ilyen történik, akkor 3 óra után rögtön megkapják képviselőtársaim az értesítést, ha kell tartanunk bizottsági ülést.
Van-e valakinek észrevétele a napirend módosításával kapcsolatban? (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok ilyet. Kérem, aki a napirendi javaslatot elfogadja, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) Köszönöm szépen, megállapítom, hogy a bizottság egyhangú szavazással elfogadta napirendünket.
Rátérünk a Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatra, melyet T/4446. számon kaptunk kézhez, az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság önálló indítványa; a módosító indítványok megvitatására kerül sor.
Egy módosító javaslat került benyújtásra, Kovács Zoltán képviselő úr indítványa. Nem látom, hogy a benyújtó bizottság részéről itt lenne valaki - és a kormány képviseletében? Most már látom, hogy a kormány képviselete biztosított. Kérem a kormány képviselőjét, hogy nevének és beosztásának jelzése után tájékoztasson minket a módosító indítvánnyal kapcsolatos kormányálláspontról.
DEÁK LÁSZLÓ (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Deák László vagyok, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium főtanácsosa.
Kormányálláspontot nem tudok mondani, de a minisztérium támogatja a módosító javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem, kíván-e valaki a bizottság tagjai közül hozzászólni. Alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Köszönöm szépen. Sajnos nincs itt az előterjesztő, sem a törvényjavaslat, sem a módosító javaslat előterjesztője, ezért célszerű lenne, ha itt mégis megvitatnánk azt a kérdést, hogy ez azt jelenti-e például, hogy akár az önkormányzati törvényben is lehet szabályozni ezt a kérdést. Hiszen azt nem írja ez a szöveg, hogy milyen törvénynek kell lennie annak a kétharmados törvénynek, márpedig gondolom, úgy lenne célszerű, ha ezt az önkormányzati törvény határozná meg, nem pedig egy külön törvény. De az előterjesztő hiányában nem nagyon tudok erre választ kapni, hogy mi volt az eredeti szándék.
Ha az eredeti szándék az volt, hogy ezekről a hivatalokról, tehát a kistelepülések hivatalairól külön törvény rendelkezzen... - vagyis nem tudom pontosan mi volt a bizottság szándéka. Ha tehát az volt a szándék, hogy egy külön törvényben lehet meghatározni, milyen feltétekkel hozzon létre vagy hozhat létre hivatalt egy település, egy önkormányzat, akkor ez a mostani módosító javaslat, amelyet még ráadásul a kormány is támogat, legalábbis a tárca támogatja, ezt úgy finomítja, hogy kétharmados törvényben kell rendelkezni. Csak én azt nem látom be, hogy miért kell erről külön törvényt alkotni, lehetséges, hogy ezt a kérdést az önkormányzati törvényben kellene szabályozni. Akkor viszont precízebbé kellene tenni az alkotmány szövegét, ugyanis most itt egy alkotmányszöveget kodifikálunk.
Elvileg nem kizárt, hogy a kétharmados önkormányzati törvényben szabályozzák ezt a kérdést, hiszen ez az alkotmányszöveg nem írja, hogy melyik kétharmados törvénynek kell ennek lennie, csak később ebből vita támadhat, hogy most ezt az önkormányzati törvényben kell-e szabályozni vagy egy külön kétharmados törvényben.
Ennyi tehát az észrevételem. Természetesen én is támogatom a képviselőtársam indítványát, de talán célszerűbb lett volna, ha utal az önkormányzati törvényre. Fontolja meg a tisztelt bizottság!
ELNÖK: Köszönöm szépen. Csákabonyi képviselő úr!
DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Magával a módosító javaslattal magam is egyetértek, azonban a további megszorítással, tehát hogy csak az önkormányzati törvényben lehessen ezt szabályozni, ezzel nem értek egyet. Ez megmerevítené a mindenkori törvényhozót, a garancia a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmados többsége. Szerintem ez vonatkozhat az önkormányzati vagy egyéb törvényre.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Salamon képviselő úr!
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Amikor ezt a szöveget olvastam, én eleve úgy értelmeztem, hogy a módosító javaslat előterjesztője az önkormányzati törvényre gondol. Merőben technikai, hogy hogyan fogalmazom meg, bár a disztinkció jogos, mert az önkormányzatokról szóló törvény is kétharmados, és itt is arról van szó, hogy a jelen lévő képviselők kétharmados szavazatával elfogadandó törvény. Tehát nem látok egyébként bármely megfogalmazás között olyan különbséget, amelynek elvi jelentősége lenne.
De meg kell mondjam, nem is kértem volna szót, ha Csákabonyi képviselő úr most nem szól hozzá. Én nem értem az érvelését, mert ő mintha jelentőséget tulajdonítana neki. Azt mondja, hogy az önkormányzati törvény jobban behatárolja a lehetőséget - hát teljesen mindegy, egy kétharmados törvényt kell alkotni. Egyébként, mivel önkormányzatról van szó, szerintem az a szabály, hogy az önkormányzatokról szóló kérdéseket kétharmados törvényben kell szabályozni - ez az alkotmánynak egy külön passzusa -, ebből következik, én úgy értelmezem, hogy ez az utalás voltaképpen erre a törvényre kell hogy vonatkozzon.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Isten bizony nem akarom korlátozni a bizottság tagjait a vitában, de egy olyan módosító indítványról van szó, amelyet nagy valószínűség szerint mind a két fél támogat, a tárca egyetért vele, és itt van előttünk egy módosító indítvány. Én azt javaslom, hogy viszonylag szűk körre szorítsuk le az ezzel kapcsolatos vitát.
Répássy alelnök úré a szó.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Elnök úr, ezzel együtt is mégiscsak a mi bizottságunk vizsgálja meg alkotmányjogi szempontból, legalábbis alkotmányossági szempontból, és attól, hogy az önkormányzati bizottságban ebben politikai megállapodás született, szerintem még alkotmányossági szempontból indokolt megvizsgálni. Mert nekem az az álláspontom, hogy amennyiben ez a szöveg, most már a módosító javaslattal kiegészített szöveg kerülne be az alkotmány szövegébe, ez egy felesleges rendelkezés, merthogy valójában az önkormányzati törvény, amely kétharmados törvény, nyugodtan rendelkezhet erről a kérdésről. Így már semmi értelme nincs ennek az alkotmánymódosításnak, merthogy az önkormányzati törvényben lehet rendelkezni arról, az egy kétharmados törvény, ott lehet rendelkezni arról, hogy egy képviselő-testület milyen feltételekkel hozhat létre hivatalt.
ELNÖK: Kérdezem, kíván-e még valaki hozzászólni. (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok jelentkezőt.
Kérdezem, a bizottság támogatja-e a módosító indítványt; aki igen, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás. - Látható többség.) Köszönöm szépen. Ki volt ellene? (0) Nem látok ilyet. Ki tartózkodott? (3) 3 tartózkodás mellett a bizottság támogatta a módosító indítványt.
Köszönöm szépen.
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről
Soron következik döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről: a társasházakról, a lakásszövetkezetekről, a lakások és helyiségek bérletéről és az elidegenítésük egyes szabályairól, valamint egyes szakmai tevékenységek gyakorlásának feltételeiről szóló törvényjavaslat; Molnár Gyula képviselő önálló indítványát T/4695. számon kaptuk kézhez. Beszéltem a mai napon Molnár Gyulával, akkor még az volt az álláspont, hogy részt fog venni a bizottsági ülésünkön, úgy tűnik, hogy ez valamiért... (Molnár Gyula belép az ülésterembe.) - sikerül. (Derültség.) Képviselő úr, kérem, ezzel a lendülettel foglaljon helyet az előterjesztői asztalnál, mert ebben a pillanatban kezdtük el tárgyalni az ön indítványát.
Tisztelettel köszöntjük, és egyben felkérem, mondja el rövid szóbeli kiegészítését.
Molnár Gyula (MSZP) szóbeli kiegészítése
MOLNÁR GYULA (MSZP): Köszönöm szépen. Nagy tisztelettel és szeretettel köszöntöm a parlament egyik legfontosabb bizottságát... (Közbeszólások.) - a legfontosabb. (Derültség.) Mivel az általános vitára való alkalmasságról van itt csak szó, illetve a tárgysorozatba-vételről, ezért nagyon rövid és inkább általános gondolatokat megfogalmazó expozét szeretnék mondani.
A teremben ülők többsége nyilvánvalóan tudja, hogy a lakásjogi rendelkezéseket három különböző törvény tartalmazza. Gyakran ezekben a törvényekben párhuzamosságok, adott esetben olyan szabályozások vannak, amelyek felett az idő eljárt, ezért talán nem célszerűtlen, sőt azt mondom, kifejezetten szerencsés, ha ezt a három törvényt - az egyik a társasházakról szóló törvény, a másik a lakásszövetkezetekről szóló törvény, a harmadik pedig a lakások és helyiségek elidegenítéséről szóló törvény - egy egységes szerkezetben előkészítenénk, és a parlament elfogadná: ez lehetne ez a lakáskódex. Még egyszer mondom, a szándékok itt nagyon egyértelműek: meg kellene szüntetni a túlszabályozást, amely ebben a szférában van, és a lakáshasználók szempontjából egy áttekinthető rendszert kialakítani.
Azt gondolom, hogy egy nagyon bonyolult törvényről van szó; nem hiszem, hogy ebben az előterjesztésben nekem sikerült minden egyes vitás kérdésre választ találni. Azt szeretném kérni ettől a bölcs és megfontolt bizottságtól - és nyilván a kormánytól is -, teremtsen arra lehetőséget, hogy ezt a kérdést a parlament plenáris ülésén, adott esetben szakbizottságban megvitathassuk, vagyis járuljon hozzá, hogy ez az előterjesztés a Ház elé kerülhessen. S azt gondolom, akkor maga a vita, a bizottsági ülések és egyéb konzultációk alkalmasak lehetnek arra, hogy ezt a törvényt mindenki számára megnyugtató módon véglegesítve elfogadhassuk.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérem a kormány képviselőjét, hogy nevének és beosztásának jelzése után tájékoztasson minket a kormány álláspontjáról.
DR. POLGÁR ILDIKÓ (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. Dr. Polgár Ildikó vagyok, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium szakmai tanácsadója.
Sajnos kormányálláspontot nem tudok mondani, nincs álláspontja a kormánynak, tárcaálláspontot nem tudok mondani, nincs álláspontja a tárcának, és köszönöm, hogy itt lehettem. (Moraj.)
ELNÖK: Köszönöm szépen, sokat segítette a bizottság munkáját.
Ezzel megnyitom a vitát. Balsai képviselő úr kért szót.
DR. BALSAI ISTVÁN (Fidesz): Majdnem hasonló a véleményem, mint a kormány jelen lévő képviselőjéé. Negyedórával ezelőtt a kezembe adta az alelnök úr azt a 219 szakaszból álló, egészen eltérő jogi tárgyakról szóló, egységesnek mondott törvényjavaslatot, amelyben két teljesen eltérő jogi szabályozási tárgyat, a társasházakra vonatkozó és a bizottság tagjai által nyilvánvalóan nagyon jól ismert törvénynek - három évvel ezelőtt hoztunk erről törvényt, most akkor egy újabb törvényt kellene erről hozni -, valamint a lakásbérletről szóló, teljesen más jogi természetű ügynek egy törvénybe való összepréselését, s még egy harmadik, a lakásszövetkezetek révén a szövetkezeti törvényt érintő szabályozást kellene elfogadni.
Én nagyra becsülöm a képviselő úr jogalkotási képességét, én nem vagyok ilyen képességekkel megáldva - nem tudok véleményt mondani negyedóra alatt egy 219 szakaszból álló, részletes indoklással és mással ellátott törvényjavaslatról.
Egy kérdésem merült föl, és ez nem az előterjesztő személyét illeti, hogy a Magyar Köztársaság kormányának mi a dolga, ha nem ezeknek a törvényeknek - ha indokoltnak tartja - a benyújtása. Ez lenne a kérdésem, de úgy hallom, erre sem fogunk választ kapni.
Nincs álláspontunk jelenleg.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Répássy alelnök úr?
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Én is csak meg akartam ezt erősíteni, de azért a bizottságnak és az előterjesztőnek is a figyelmébe ajánlanám azt, hogy abban igaza van az előterjesztőnek, hogy mindezeknek a jogviszonyoknak a tárgya a lakás. (Derültség.) De ezek nem véletlenül eltérő jogi megoldások vagy eltérő tulajdonjogi megoldások. A társasház is egy más tulajdonközösség, a lakásszövetkezet is egy más tulajdonközösség, nem is beszélve arról, hogy a lakás- és helyiségbérlet pedig egy más jogviszony, az nem tulajdoni jogviszony. Én tehát kétlem azt, hogy ezekre lehet egységes szabályozást alkotni, merthogy alapvetően eltérő tulajdonjogi formákról van szó. Kétségtelen, mindegyikre igaz, hogy a lakásra vonatkozik, de ettől ez még jogilag meglehetősen eltérő szabályozást igényel.
Annyit szeretnék még hozzátenni, annyiban is igaza van Balsai Istvánnak, hogy nemrégiben szabályozta ezt a kérdést az Országgyűlés. S ráadásul, amennyire én tisztában vagyok azzal, hogy az új polgári törvénykönyvnek milyen tartalmai lennének, többek között ezekre a kérdésekre is kitérne az új polgári törvénykönyv. Nem lehetetlen jogi megoldás az, hogy kivesszük a polgári törvénykönyv szabályozásából, ezt én nem zárom ki, de az új polgári törvénykönyv ezeket a jogi kérdéseket - legalábbis a polgári jog szintjén - rendezni kívánja. Annyi minden kerül az új polgári törvénykönyvbe, gondoljanak bele, hogy állítólag a családjogi törvény, a munka törvénykönyve mind beépülne a polgári törvénykönyvbe - miért pont a lakásokkal kapcsolatos szabályozás kerülne ki a polgári törvénykönyvből? Tehát egy nagy magánjogi kódex készül, és ezek a kérdések, amelyeket a képviselő úr szabályozni kíván, legalább annyira önálló kérdések és legalább annyira a polgári jogba, magánjogba beletartozó kérdések, mint mondjuk, egy családjogi viszony vagy egy munkajogi viszony.
Szóval összefoglalva: nem nagyon látom az indokát annak, hogy erről a kérdésről egy komplex, önálló törvényt fogadjon el az Országgyűlés, azzal együtt, hogy valóban, a törvényjavaslat részleteit én sem ismerem, de magával a szabályozási koncepcióval sem nagyon tudok egyetérteni.
ELNÖK: Salamon képviselő úr, utána Csiha Judit képviselő asszony következik.
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm. Tisztelt Bizottság! Én is úgy gondolom, hogy ennek a témakörnek most nincs törvényalkotási jellegű aktualitása. Figyelve, amit az előterjesztő itt most előadott, és ismerve az általános indoklásban foglaltakat is, azt gondolom, az elhangzottak nem teszik indokolttá a kérdés komplett újraszabályozását.
Alkotmányossági szempontból a túlzottan gyakori szabályozás mindig felveti a jogbiztonság kérdését. Kérem, éljük bele magunkat a jogalkalmazók és a jogkövető lakosság, állampolgáraink helyzetébe! Akkor, amikor jogszabályokat, akár a lakásjogviszonyokra vonatkozó jogi szabályozást túlzottan gyakorta átfogó módon szabályozzuk, ami óhatatlanul együtt jár egy másfajta dogmatikai rendszer felépítésével, más jogi fogalmak bevezetésével, az utaló szabályok sajátságos szerkezetével, ha ezzel az eszközzel indokolatlanul élünk, anélkül élünk - inkább úgy fogalmaznék -, hogy erre kényszerítő szükség lenne, mert mondjuk, elavult volna az egész rendezés, használhatatlan, alkalmatlan a társadalmi viszonyok megfelelő kezelésére, anélkül tennénk ezt - és teszem hozzá gondolatjelben: erről nincs szó, az előterjesztő sem azt mondja, hogy egészében használhatatlan az idevonatkozó törvényi szabályozás -, akkor engem mindig a jogbiztonság szempontja arra int, hogy legyünk óvatosak egy ilyen szabályozással.
A másik pedig, amit Répássy képviselő úr tulajdonképpen érintett. Pontosan arról van szó, hogy küszöbön áll az új magánjogi törvényjavaslat - én inkább ennek nevezem, mert át fogja fogni gyakorlatilag a magánjogot; visszatérünk oda magánjogi viszonyok szabályozása területén, mint ami a háború előtt volt. Egy új magánjogi törvénytervezet, amely az egész kérdést dogmatikailag, elvi szinten rendezni fogja, meg fogja határozni a bérletre, tulajdonjogra lakás tekintetében is nyilvánvalóan a legfontosabb, legalapvetőbb szabályokat, és arra kell felépíteni majd valószínűleg egy részletszabályozást. Akkor ez a törvényjavaslat, amelyet itt most látunk, mindenképpen idő előtti. Tehát ezt most elfogadni azt jelentené, hogy egészen biztosan prolongálnánk a magunk számára két-három éven belül - én erre prognosztizálom az új magánjogi törvény elfogadását - egy új komplex, átfogó törvényalkotási feladatot.
Én tehát azt gondolom, amellett, hogy elismeréssel adózom én is, egy láthatóan rendkívül alapos jogászi munka, energia fekszik ebben a törvényjavaslatban, tehát ezt értékelve és ez irányban való elismerésem kifejezésre juttatása mellett is én azt gondolom, hogy ennek a törvényjavaslatnak vagy ennek a kérdéskörnek a komplex törvényi szabályozásának ma nincs itt az ideje és ennek most nincs szükségessége. Ezért én nem fogom támogatni a törvényjavaslat tárgysorozatba-vételét.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mielőtt megadom Csiha Judit képviselő asszonynak a szót, jelzem, hogy utána átadom az elnöklést Hankó Faragó alelnök úrnak, mert nekem a bizottsági elnöki értekezleten kell részt vennem; és egyben ő helyettesít engem a továbbiakban.
Képviselő asszony, öné a szó.
(Az ülés vezetését dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ), a bizottság alelnöke veszi át. -
Dr. Avarkeszi Dezső (MSZP), a bizottság elnöke távozik az ülésről.)
DR. CSIHA JUDIT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Az eddig megszólalókkal ellentétben én támogatom a tárgysorozatba-vételét ennek a kódextervezetnek. S arra szeretnék emlékeztetni, hogy lakásügyi szabályozás terén az elmúlt hat-nyolc évben mi történt.
Kezdődött 2000-ben, amikor az akkori kormány a lakástámogatási rendszert kidolgozta és jogilag szabályozta. Ezt követően már lehetett érzékelni, hogy vannak olyan maffiaszerű tevékenységek, amelyek embereket tesznek kiszolgáltatottakká és földönfutókká; ez ellen is kellett valamit tenni. Ekkor létrejött az Országgyűlésben egy ezzel foglalkozó albizottság, és igen komoly munkát végezvén a lakással mint olyannal kapcsolatos valamennyi törvényt érintően módosító javaslatokat dolgozott ki, amelyeket aztán el is fogadtunk. Aztán megérett a helyzet arra, hogy a társasházakról, majd a lakásszövetkezetekről szóló törvényt fogalmazzuk újra, hiszen az élet kitermelte azokat a konfliktusokat, szabályozatlanságot, túlszabályozottságot, párhuzamos szabályozottságot, amelyeket meg kellett kísérelnünk egységesítenünk.
A kódexalkotás folyamatának voltunk élő tanúi, és én úgy fogom fel ezt az előttünk lévő törvényjavaslatot, mint egy olyan jogszabálytervezetet, amely ezekre épülve, kódexbe foglalja immár valamennyi, a lakással kapcsolatos jogszabályt.
Hogy időszerű vagy nem, erre csak azokat a példákat tudom felhozni, amelyeket a saját választókerületemben megélek, amely választókerület egy nagyon-nagyon soklakásos házakkal tarkított választókerület, ahol bizony a társasházak közös képviselőinek civil szervezetei, a kezelők szervezetei, a közgyűlésen részt vevők bizony sorolják hosszasan azokat az anomáliákat, hibákat, amelyeket az aktuális jogszabályok tartalmaznak.
Én úgy látom, ez a tervezet arra mindenképpen érdemes és érett, hogy kezdjünk el róla vitatkozni. Könnyítsük meg a jogkereső állampolgároknak az életét azzal, hogy a lakással kapcsolatos szabályokat nem hat-nyolc jogszabályban, három-négy törvényben kell összevadásznia, hanem ő maga is el tud igazodni ebben a jogszabályi dzsungelben. Erre mindenképpen alkalmas a törvénytervezet. Hogy aztán kell-e majd az egyes szabályokon, megoldásokon változtatni vagy sem, azt gondolom, abban valóban nem szorít minket semmilyen határidő, hogy ezt nagyon gyorsan át kellene zavarni a törvényhozáson. Gondoljuk át, különösen azok a képviselőtársaim, akiknek a választókerületében ilyen problémák föllelhetők - márpedig azt gondolom, mindenkiében -, hogy egy olyan törvényt, egy olyan kódexet tudjon a parlament megalkotni, amely legalább egy életviszonyrendszert egységesen szabályoz.
Csak egy apró példát mondok erre: a három évvel ezelőtti parlamenti vitában hosszasan vitatkoztunk arról, hogy kell-e a társasházak életében törvényességi felügyelet. Megoszlottak a vélemények. Ma már úgy látom, és azok a kezdeményezések, amelyek az ismereteim szerinti jogalkotási folyamatban jöttek, bizony azt mutatják, hogy ahogy a lakásszövetkezeteknél ez megoldott, ahogyan a polgári jog szabályai szerint megoldott, ugyanúgy a társasházaknál is meg kell ezt a kérdést oldani, és ez szerepel ebben a törvénytervezetben.
Összefoglalásképpen tehát: arra kérem képviselőtársaimat, hogy vegyük tárgysorozatba ezt a törvénytervezetet, és nagyon alaposan, átgondoltan vitassuk meg, s aztán a megfelelő időben szavazzunk róla.
Köszönöm.
ELNÖK: Turi-Kovács Béla kért következőként szót. Tessék parancsolni!
DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz): Köszönöm, elállok.
ELNÖK: Elállt. Kérdezem, kíván-e még valaki hozzászólni a vitában. (Nincs ilyen jelzés.) Amennyiben nem, visszaadom a szólás lehetőségét az előterjesztőnek, illetve esetleg, ha kívánja, a kormány képviselőjének.
Molnár képviselő úr, parancsoljon!
MOLNÁR GYULA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Azért, ugye, ha rám néznek, nemcsak az jut az eszükbe, hogy egy parlamenti képviselő vagyok, hanem talán néhányuknak eszükbe jut az, hogy a főváros legnagyobb kerületének a polgármestere vagyok és a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének az elnöke.
Azt nem mondtam el a bevezetőmben, de amit én most a tisztelt Ház és a bizottság elé terjesztettem, a mögött nagyon komoly társadalmi akarat van. Az igaz, hogy 2003-ban hozzányúltunk a társasházi törvényhez. De az is igaz, tisztelt képviselő urak, hogy alapvető kérdésekben olyan témákhoz nyúltunk hozzá, aminek az elmúlt három-négy évben van néhány tapasztalata, amelyet mindenképpen, akkor is, ha nem kódex formájában, de újra kell gondolnunk. Nem tisztázott például a törvényességi felügyelet kérdése. Ebben az ügyben mindenképpen kell valamit mondania a parlamentnek rövid időn belül! Nem világos a közös képviselők jogállásának néhány eleme. Van, ahol nagyon erős, van, ahol nagyon könnyen támadhatóvá vált a közös képviselő ügye. Nem egyértelmű az szmsz-ek hatékonysága ebben a társasházi törvényben. Tehát nagyon sok olyan apróság van, amit akkor is meg kell változtatni, akkor is érdemes hozzányúlni, ha ezt egyébként nem egy ilyen lakáskódexen keresztül tesszük.
Én ezt a törvényjavaslatot december 21-én nyújtottam be - sajnálom, ha ez csak most jutott el a képviselő hölgyekhez, urakhoz. Ez rajta volt az interneten a parlament honlapján. Ugyanilyen módon gondolom azt, hogy a kormány álláspontjának kialakításához is volt és van elegendő idő.
Azt is hozzá kell tenni, hogy a lakások és helyiségek ügyében valóban lehet, hogy néhány éves a törvény, de képviselő urak, tizenkétszer módosítottuk az elmúlt három évben! Pont, amit Csiha képviselő asszony elmondott, a lakásmaffiával kapcsolatos ügyekben tizenkét darab módosítás volt az elmúlt három, három és fél esztendőben. Azt gondolom, talán itt is célszerű lenne azt megnézni, hogy ezek a dolgok egyben vannak-e.
Megértem azt, amit Répássy alelnök úr mondott, de mint gyakorló polgármester hadd mondjam azt, hogy a társasházak és a lakásszövetkezetek legnagyobb problémája az, hogy tele vannak bérleményekkel, tele vannak olyan problémás ügyekkel, amit egy másik törvény szabályoz, és képtelenek vagyunk ezt a dolgot összerendezni, képtelenek vagyunk a társasházak és a lakásszövetkezetek szempontjából tiszta viszonyokat teremteni.
Tehát még egyszer mondom: értem és megértem azokat az aggályokat, amelyeket megfogalmaznak. Nekem az az információm - de ebben azért nyilván nem tudok százszázalékos biztonsággal nyilatkozni a kormány helyett -, hogy a Ptk. jelenleg előkészületben levő módosítása nem fogja tartalmazni ezt a szeletet. Vagyis mindaz a sok dolog, amelyet ön felsorolt a hozzászólásában, lehet, hogy mind részei, de pont ez a terület nem lesz a Ptk.-módosítás szerves része. Tehát ebből a szempontból talán szintén indokolt lehet az, hogy a parlament ezzel a kérdéssel foglalkozzon.
Megértve és elfogadva tehát az aggályokat, én mégiscsak Csiha Judithoz szeretnék csatlakozni - gondolom, nem meglepő, amit most mondok -, tegye lehetővé a bizottság azt, hogy ez az előterjesztés a Ház elé kerülhessen. Nézzük meg azt, hogy van-e ennek helye, lehetősége, hogy a többség elfogadja. Én is elfogadom azt az opciót, hogy nem kell ezzel a dologgal most ebben a formában kapkodni; amennyiben a Ház elé kerül, a szükséges szakmai, bizottsági és egyéb egyeztetéseket le lehet folytatni a kérdéssel kapcsolatban.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Gondolom, a kormány képviselőjének nincs új nyilatkozata; vagy ha igen, akkor szívesen megadom a szót. Parancsoljon!
DR. POLGÁR ILDIKÓ (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Egy szakmai konkrét információm van, láttam is, hogy a Ptk.-kódex legutolsó kidolgozott tervezete, amely most már a kormány előtt van, külön törvényi szabályozásra utalja a társasházi és a lakás-, helyiségbérleti jogviszonyokat, és a szövetkezeti törvény utalja külön jogi szabályozásra a lakásszövetkezetet. Tehát semmiképpen nem fog tulajdonjogi tekintetben ez a történet a Ptk-ba, legalábbis a tervezeti szinten, belekerülni. Ezt szakmailag szerettem volna hozzátenni.
Köszönöm.
Szavazás a tárgysorozatba-vételről
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor most tehát a szavazás következik. Szeretném a bizottság tagjait figyelmeztetni arra, hogy a tárgysorozatba-vételről szavazunk.
Kérdezem tehát a bizottság tisztelt jelen lévő tagjait, hogy a törvényjavaslat tárgysorozatba-vételét ki támogatja. (Szavazás.) 13 igen. Ki ellenzi? (13) 13 nem. (Dr. Csákabonyi Balázs: Bocsánat, elnök úr szavaz?) Még nem szavaztam. És kérdezem, hogy ki tartózkodik. (2) Én tartózkodom, mégpedig két szavazattal, merthogy Avarkeszi elnök úr kimondottan erre hatalmazott fel. (Közbeszólások a kormánypárti képviselők részéről.) De ha bárki gondolja a bizottság tagjai közül, meg tudjuk még egyszer számolni, semmi akadálya. (Nincs ilyen jelzés.) Nincs ilyen indítvány.
Akkor tehát a szavazás kihirdetett eredménye alapján megállapítom, hogy a bizottság nem vette tárgysorozatba a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen.
További napirendi pontunk nincs, ezért a bizottsági ülést berekesztem. Köszönöm szépen mindenkinek a részvételt.
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 38 perc)
|
Dr. Hankó Faragó Miklós |
Dr. Avarkeszi Dezső |
Jegyzőkönyvvezető: Prin Andrea