AIÜB-4/2008.
(AIÜB-74/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának
2008. február 19-én, kedden, 10.00 órakor
az Országház főemelet 58. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
Határozatképesség megállapítása *
Az országgyűlési biztosnak javasolt személyek meghallgatása *
Dr. Fülöp Sándor meghallgatása *
Dr. Fülöp Sándor válaszadása *
Dr. Zombor Ferenc meghallgatása *
Dr. Zombor Ferenc válaszadása *
1. Az országgyűlési biztosnak javasolt személyek meghallgatása (Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 4. § (2) bekezdése alapján)
Dr. Fülöp Sándor jövő nemzedékek országgyűlésibiztos-jelöltje
Dr. Zombor Ferenc adatvédelmibiztos-jelölt
Elnököl: Dr. Avarkeszi Dezső (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Répássy Róbert (Fidesz), a bizottság alelnöke
Dr. Csákabonyi Balázs (MSZP)
Frankné dr. Kovács Szilvia (MSZP)
Dr. Ipkovich György (MSZP)
Dr. Szabó Éva (MSZP)
Dr. Szép Béla (MSZP)
Tóth András (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP)
Dr. Balsai István (Fidesz)
Dr. Horváth Zsolt (Fidesz)
Dr. Kontrát Károly (Fidesz)
Dr. Mátrai Márta (Fidesz)
Dr. Turi-Kovács Béla (Fidesz)
Dr. Salamon László (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Balogh László (MSZP) dr. Szabó Évának (MSZP)
Dr. Bárándy Gergely (MSZP) dr. Avarkeszi Dezsőnek (MSZP)
Dr. Csiha Judit (MSZP) dr. Csákabonyi Balázsnak (MSZP)
Dr. Faragó Péter (MSZP) dr. Wiener Györgynek (MSZP)
Dr. Gál Zoltán (MSZP) Tóth Andrásnak (MSZP)
Dr. Hajdu Attila (MSZP) Frankné dr. Kovács Szilviának (MSZP)
Dr. Simon Gábor (MSZP) dr. Ipkovich Györgynek (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP) távolléte idejére dr. Szép Bélának (MSZP)
Dr. Dorkota Lajos (Fidesz) dr. Horváth Zsoltnak (Fidesz)
Dr. Navracsics Tibor (Fidesz) dr. Mátrai Mártának (Fidesz)
Dr. Szakács Imre (Fidesz) dr. Kontrát Károlynak (Fidesz)
Dr. Vitányi István (Fidesz) dr. Répássy Róbertnek (Fidesz)
Dr. Rubovszky György (KDNP) dr. Salamon Lászlónak (KDNP)
Dr. Salamon László (KDNP) távolléte idejére dr. Balsai Istvánnak (Fidesz)
Dr. Kerényi János (Fidesz) dr. Balsai Istvánnak (Fidesz)
Dr. Fülöp Sándor jövő nemzedékek országgyűlésibiztos-jelöltje
Dr. Zombor Ferenc adatvédelmibiztos-jelölt
Dr. Kállai Ernő, a nemzeti és etnikai jogok országgyűlési biztosa
Dr. Szabó Endre (Ombudsmani Hivatal)
Dr. Érczy Dániel (Ombudsmani Hivatal)
Fazekas Béla (Ombudsmani Hivatal)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 05 perc)
DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Az Alkotmányügyi, ügyrendi és igazságügyi bizottság ülését megnyitom. Tisztelettel köszöntöm a bizottság tagjait és meghívott vendégeinket, és külön tisztelettel köszöntöm a két ombudsmanjelöltet, dr. Fülöp Sándor urat, akit a köztársasági elnök úr a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának jelölt, és dr. Zombor Ferenc urat, akit a köztársasági elnök úr adatvédelmi biztosnak jelölt. Engedjék meg, hogy még külön köszöntsem Kállai Ernő urat, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosát. Köszönjük, hogy megtisztelt.
Határozatképesség megállapítása
Szeretném ismertetni a helyettesítések rendjét: Csákabonyi Balázs helyettesíti Csiha Juditot, Kontrát Károly Szakács Imrét, Balsai István Salamon Lászlót, Tóth András Gál Zoltánt, Szép Béla Wiener Györgyöt, Frankné Kovács Szilvia Hajdu Attilát, Mátrai Márta Navracsics Tibort, Horváth Zsolt Dorkota Lajost, Ipkovich György Simon Gábort és Szabó Éva Balogh Lászlót, továbbá én helyettesítem Bárándy képviselő urat.
A kiküldött javaslatnak megfelelően teszek indítványt napirendünkre: az országgyűlési biztosoknak javasolt személyek meghallgatása az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. LIX. törvény tavaly módosított 4. § (3) bekezdése szerint az országgyűlési biztosnak javasolt személyt az Országgyűlésnek az országgyűlési biztos feladatkörét érintően hatáskörrel rendelkező bizottsága meghallgatja. (Dr. Turi-Kovács Béla megérkezik az ülésterembe.) Tehát ez alapján kerül sor a személyek meghallgatására. Ez az egyetlen napirendi pontunk lenne. Kérdezem, hogy van-e valakinek észrevétele a napirenddel kapcsolatban. (Nincs jelzés.) Úgy látom, hogy nincs. Kérem, hogy aki a napirendi javaslatot elfogadja, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) Köszönöm szépen.
A bizottság egyhangú szavazással elfogadta a napirendet.
Az országgyűlési biztosnak javasolt személyek meghallgatása
Azt javaslom, hogy a jelölt urakat nevük abc-sorrendjében hallgassuk meg, tehát először Fülöp Sándor urat, akit a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának jelölt köztársasági elnök úr. Gyakorlatunkhoz híven azt kérem, hogy mondja el először a jelölt úr a funkció betöltésével kapcsolatos elképzeléseit. Természetesen nem korlátozzuk az időt, de javasolnék egy viszonylag ésszerű időkeretet, azt követően pedig a bizottság tagjai kérdéseket tesznek fel, illetve észrevételeket tesznek. Parancsoljon, jelölt úr, öné a szó.
Dr. Fülöp Sándor meghallgatása
DR. FÜLÖP SÁNDOR jövő nemzedékek országgyűlésibiztos-jelöltje: Köszönöm, elnök úr! Tisztelt Bizottság! Két részből gondoltam összeállítani ezt a bemutatkozást. Először néhány érvet hoznék fel amellett, hogy hogyan tudnám ellátni a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa meglehetősen összetett, egyedi ügyekre, általános ügyekre, tervekre, programokra, jogszabály-tervezetekre kiterjedő, sőt nemzetközi jellegű feladatkörét, utána pedig néhány konkrét elképzelést szeretnék megosztani önökkel.
Képzettségemet tekintve jogász vagyok, és pszichológus végzettségem is van. Környezetvédelmi szakirányú ismereteket az Egyesült Államokban, az ELTE-n, illetve a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőségen szereztem. Ez utóbbi helyen lényegében szívességből, megengedték, hogy bejárjak, és az irattárban tanulmányozzam az iratokat; ez még a '90-es évek elején volt, amikor nem volt hivatalos környezetvédelmi képzés. Környezetvédelemmel a Legfőbb Ügyészségen kezdtem foglalkozni 18 évvel ezelőtt. Tagja voltam, illetőleg alapító tagja voltam a Környezeti Management és Jog Egyesület nevű tudományos egyesületnek, és 1994 óta ennek a szervezetnek vagyok az igazgatója. A szervezet elsősorban tudományos munkával foglalkozik. Az első évtizedben európai környezeti jogharmonizációs munkát végeztünk először a magyar kormány, aztán az Európai Bizottság, illetőleg a környező államok kormányai számára. Oktató és publikációs munkát is elég kiterjedten végeztünk, személy szerint a környezeti hatásvizsgálat, a környezeti információ előállítása, terjesztése terén, a vízkeretirányelv, illetőleg a közösségi részvétel témájában írtam könyveket, tanulmányokat.
Mivel a jog gyakorlati tudomány, nagyon nagy szerencsének tartom, hogy módunk volt mindjárt az elejétől évi 30-40 gyakorlati üggyel is foglalkozni, önkormányzatokat, helyi közösségeket, civil szervezeteket képviseltünk és képviselünk hatóságok és bíróságok előtt.
Amit még az önéletrajzomból fontosnak tartok megjegyezni, hogy 1996-98. között részt vettem az Aarhusi Egyezmény megszövegezésében. Ez az egyezmény a környezeti ügyekben az információhoz való hozzájutásról, a részvételi jogról és a jogorvoslati jogokról szól. Ugyanennek az egyezménynek a genfi jogkikényszerítő bizottságának vagyok tagja 2002 óta. Ez a bizottság meglehetősen egyedülálló módon 21 állammal szemben indított ügyet tárgyalt már, és elég komoly hatása van, amennyire én meg tudom ezt ítélni. Tehát úgy látom, hogy bár rendkívül összetett ez a funkció, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa funkciója, bizonyos munkatapasztalatom mindegyik ágában van.
Milyen felfogásban látnék hozzá ehhez a munkához, ha megválasztanának? Úgy látom ezt a tisztséget, hogy a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa funkciójának a megalkotása szakaszhatár a magyar környezetvédelmi jog fejlődésében, itt jutott el a mennyiségi fejlődés után egy minőségi fejlődésre a magyar környezeti jog. Ezáltal nyilvánította ki a jogalkotó, hogy most már a hatékonyabb minőségi fejlődésre szeretné a hangsúlyt tenni, hatékonyabb környezeti jogalkalmazásra van igénye. Tehát semmilyen belső vagy európai uniós jogalkotási kényszer nem diktálta ezen új jogintézmény létrehozását.
Ebből következően konkrétan úgy gondolom, hogy ezt az integratív, egységesítő és a hatékonyságot növelő szempontot kellene szem előtt tartania az új tisztség betöltőjének. Az egyedi ügyekben ezt úgy gondolnám megvalósítani, hogy körülbelül fél év, háromnegyed év alatt összegyűjteném a tíz környezetvédelmi felügyelőségtől, a bíróságoktól és ügyészségektől a legjobb joggyakorlatot. Valószínűleg ez volt a jogalkotó célja, hogy a joggyakorlat egységesítésében és fejlesztésében ez az új funkció lásson el bizonyos szerepet.
Jelenleg nagyon sok gyakorlati problémát okoz az, hogy a környezetvédelmi jog meglehetősen kiszámíthatatlan. Egy beruházó, egy társadalmi szervezet vagy egy önkormányzat egészen más döntésre várhat, ha Várpalotán, vagy ha Szegeden adja be ugyanazt a kérelmet. Ez valahol természetes, hiszen ez egy fiatal jogág, meglehetősen leterhelt adminisztrációval. De úgy érzem, eljött az ideje annak, és megvan a lehetőség arra, hogy a joggyakorlatot ilyen módon egységesítsük. Természetesen ezt a fél év, háromnegyed év alatt elkészíthető munkát fel kellene tenni az országgyűlési biztosok honlapjára, hogy a beruházók, az önkormányzatok, a civil szervezetek, a helyi közösségek előre lássák, hogy mire számíthatnak, ha egy ügybe belekezdenek.
Az általános döntések, tervek, programok, a jogalkotás terén, azt gondolom, meglehetősen visszafogottan, megfontoltan kellene az új tisztség viselőjének eljárni. Itt nincs olyan eljárási kényszere, mint az egyedi ügyekben. A törvény az egyedi ügyekben minden ügynél eljárási kötelezettséget ír elő számára. Az általános ügyekben viszont megteheti, hogy kellő időt szánjon az egyes témákra. Nem egy hatóság, nem egy jogalkotási vagy jogszabály-előkészítő szerv. Ez az új funkció megtehetné azt, hogy körbejárja az összes véleményhordozót, az összes olyan szervet, szervezetet, amelyik az adott témában letett valamit az asztalra és egy kiegyensúlyozott véleményt fogalmaz meg, évente nem több, mint három-négy témában, de akkor az legyen olyan, hogy az összes résztvevő - gazdasági, környezetvédelmi, hatósági, tudományos és civil oldalról - el tudja fogadni. Ennek is megvan már a mennyiségi fejlődési feltétele az ügyészségeken, a debreceni, a budapesti egyetemi, a miskolci műhelyekben. Felhalmozódott már olyan tudás, amely arra vár, hogy integrálják, ütköztessék, továbbfejlesszék.
Van egy-két olyan témakör, amelyekről úgy gondolom, hogy fontosabbak, mint a többiek, de nyilvánvalóan már a témák kiválasztásában is az ombudsmannak a partnereivel majd egyeztetni kell. Ezek a témakörök lennének szerintem a következők. A környezeti hatásvizsgálat a legfontosabb környezetvédelmi jogintézmény. Ennek a hatékonyságát, következetességét - nagyon sok eltérő hatósági és bírósági döntés van ezen a téren - fokozni kellene, magának a jogintézménynek a hatékonyságát is lehetne jogalkotási oldalról.
Természetvédelmi jogcímek - jó dolog az, hogy szinte tucatnyi jogcím alatt védünk ma természetet -: Natura 2000-es két jogcím, országos, helyi védettség, fokozott védettség, ökológiai folyosók, pufferzónák, értékes területek, néhány nemzetközi szerződés a világörökségről, a ramsari szerződés is természetvédelmi jogcímeket adnak. Ebben a gazdagságban is úgy látom, hogy a hatékonyság fokozásának, a fókuszálásnak még nagyon nagy területei lennének.
Környezeti információk: véleményem szerint tarthatatlan, hogy egy vállalattól ugyanazt az információt a környezetvédelmi, a közegészségügyi és a katasztrófavédelmi, tehát az egészségügyi és a belügyi igazgatás is elkéri. A környezetvédelmi adatgyűjtés egy nagyobb vállalatnál legalább tucatnyi űrlap kitöltését jelenti. Itt nagyon sokat lehetne tenni ennek a hatékonyabbá tétele érdekében. Sok javaslatot meg lehetne fogalmazni.
Az önkormányzatok környezetvédelmi hatáskörei, városi levegő - tisztázni kellene ezeknek a hatásait, az ezzel járó kockázatokat -, kis vízfolyások, felszín alatti vizek. Ez bőven elég lenne akár még hat évre is.
Végül a nemzetközi tevékenységgel kapcsolatban, ami szintén az új ombudsman tevékenységi körében lenne. Azt gondolom, önként adódik Magyarország természetföldrajzi adottságaiból is, hogy a klímavédelem lenne az, amit ennek az ombudsmannak nemzetközi színtéren is szorgalmazni kellene. Ráadásul a VAHAVA I. és a VAHAVA II. projektek miatt olyan módszertani tudást gyűjtött össze a minisztérium, az akadémia és néhány civil szervezet, amely nemzetközileg is piacképes. Nem gondolom azt, hogy Magyarországnak egy új x + 1. nemzetközi szerződést kellene ebben a témában kezdeményeznie, de arra igenis lehetőség lenne, hogy a nemzetközi tudományos élet, a civilek erős nemzetközi hálózatai segítségével terjessze ezeket a gondolatokat, és próbáljon hatékony intézkedéseket kezdeményezni. Ezek volnának azok a tevékenységek és az a szemléletmód, ahogy én eljárnék, hogyha megválasztanának. Köszönöm szépen a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem, hogy ki kíván hozzászólni, kérdést feltenni. Turi-Kovács képviselő úr!
Kérdések, hozzászólások
DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Szeretném megkérdezni a jelölt úrtól a következőt: örömmel olvastam az összefoglalóban, hogy ön a mezőgazdasági kérdést, ezen belül a termőföld ügyét az ökológiai rendszerbe tartozónak véli, sőt önálló ökológiai rendszerként történő kezelését tartja fontosnak, legalábbis számomra ez derült ki. Ezért a konkrét kérdésem az lenne, hogy mi az ön álláspontja azzal kapcsolatban, hogy ennek az egyébként valóban gazdasági erőforrásnak a kihasználása lehetséges és célszerű-e nagyobb mértékben, az energianyerés céljára történő felhasználása. Okszerű-e ez, és összeegyeztethető-e a természet- és környezetvédelem ügyével?
A másik kérdésem a klímavédelemhez kapcsolódna. Én magam úgy látom, hogy a klímavédelemben három hitvilág alakult ki. Az egyik, amelyik világosan azt tartalmazza, hogy az emberi beavatkozások döntő hatással bírnak a klímaváltozásra, a másik az, amelyik csak részbeni behatást feltételez, a harmadik pedig az, amelyik tagadja ezt. Lehet, hogy ez egy leegyszerűsítő összefoglaló, sőt biztosan így van, mégis érdekelne, hogy vajon a jelölt úr, ha valahová sorolni kellene önmagát, melyiket tartaná meghatározónak, vagy olyannak, amelyet úgy gondol, hogy érvényesíteni lehet, vagy kell majd az elkövetkezendő időkben, ha önt reményeink szerint mégiscsak megválasztják erre a tisztségre. Köszönöm szépen, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ipkovich képviselő úr.
DR. IPKOVICH GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót. Jelölt Úr! Jelenleg a nemzeti fejlesztési terv közepén vagyunk, és a nemzeti fejlesztési terv meghatározó része az útépítési program. Ez klasszikusan az a terület, ahol a környezeti szempontok általában motiválják és befolyásolják az építkezések ütemét, a fejlesztések megvalósulásának lehetőségét. Általában ezeknek a programoknak a megvalósulása nyilván az ön által is említett városi levegő, települési környezetvédelem céljait is szolgálják. Hogy oldaná fel, vagy hogyan viszonyul ahhoz az ellentmondáshoz, ami részben az útépítkezésekkel járó környezeti hatás, illetve az általuk elérni remélt cél, a városi levegő tisztábbá tétele között mutatkozhat? Én vidékiként iszonyodva figyelem Budapest helyzetét, ahol az M0-ás körgyűrű építésének elmaradása vagy elhúzódása szerintem - bár nem vagyok orvos - emberek ezreinek megbetegedését okozza, környezeti szempontokra hivatkozással. Én ezt egy olyan konfliktushelyzetnek érzem, amellyel kapcsolatban mindenképpen kíváncsi vagyok az ön véleményére.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki kíván még hozzászólni? (Nincs jelentkezés.) Nem látok jelentkezőt, ezért átadom az elnöklést Répássy Róbert alelnök úrnak, mert szeretnék én is kérdést föltenni.
(Az ülés vezetését dr. Répássy Róbert, a bizottság alelnöke veszi át.)
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Megadom a szót Avarkeszi elnök úrnak.
DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Jelölt Úr! Nagyon nagy viták voltak az Országgyűlésben, amikor tavaly a törvényt módosítottuk, a törvénymódosítás előkészítése során, és bizonyos félelmek is megfogalmazódtak az új tisztséggel kapcsolatban. Sokak számára úgy tűnt, hogy összehasonlítva más országgyűlési biztosokkal, sokkal szélesebb körű lehetőségei lesznek a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának. Olyan félelmek is megfogalmazódtak, hogy esetleg ezekkel a jogi lehetőségekkel vissza is lehet élni, és alkalmas lehet arra, hogy bizonyos, egyébként nagyon fontos projektek megvalósulása adott esetben elhúzódhat vagy meghiúsulhat, akár európai uniós források megszerzése is meghiúsulhat. Ön hogy látja ezt?
ELNÖK: Visszaadom az elnöklést Avarkeszi elnök úrnak.
(Az ülés vezetését dr. Avarkeszi Dezső, a bizottság elnöke veszi át.)
DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Köszönöm szépen. Úgy látom, hogy nincs több kérdés. Parancsoljon! Kérem, válaszoljon a föltett kérdésekre!
DR. FÜLÖP SÁNDOR jövő nemzedékek országgyűlésibiztos-jelöltje: Elsőként a Turi-Kovács Béla képviselő úr által föltett kérdésre válaszolnék, zöld energia. Kedves a környezetvédők fülének első közelítésben, hogy egy energia zöld is lehet, ugyanakkor azt is látjuk, hogy ez a nagyon jó szándékú elképzelés nagyon sok helyen, sok esetben a visszájára fordul. Most a mezőgazdasági árakra, a gazdasági következményekre nem is térnék ki, de azt lehet látni, hogy ha egyszer fölépítenek egy erőművet, azt nemcsak egy fél évig, hanem utána akár évtizedekig is táplálni kell. Azzal leállni nem lehet, akkor ott nyilván egy idő után az az erőmű már olyan hatásokat is gerjeszthet, hogy bizonyos területeken már értékes növényzet is eltűnhet. Ez tipikusan az a kérdés, ahol nagyon alaposan körbe kell járni az összes szempontot, és az összes civil, környezetvédő, gazdasági, hatósági szempontot figyelembe kell venni, mielőtt egy döntést meg lehet hozni. Ez egy nagyon-nagyon ellentmondásos és rendkívül nagy elővigyázatosságot igénylő kérdés szerintem. (Dr. Wiener György megérkezik az ülésterembe.)
Klímában a három hitvilág közül én az elővigyázatosság elve mellett volnék. Tehát amennyiben bizonytalanságot látok, én azt gondolnám, hogy bölcsen tesszük, ha a nagyobb veszélyre készülünk, és úgy próbálunk cselekedni. Egyébként a VAHAVA I. és II., az Akadémia és a Környezetvédelmi Minisztérium projektje is ezt sugalmazza, hogy időben meg kell tenni a felkészülési lépéseket, még akkor is, hogyha jelenleg az összes kár adott esetben még nem látszik, de van rá esély, hogy ezek bekövetkeznek, akkor nekünk arra készülnünk kell.
Ipkovich György képviselő úr kérdése, útépítés: azt gondolom, hogy kétféle út van az elkerülő utak közül, a feltáró és az elkerülő út. Némelyik elkerülő út bizony nemcsak az elkerülést szolgálja, hanem bizonyos gazdaságilag kevésbé fejlett, de fejleszthetőnek vélt területek feltárását is. Ilyen esetekben a helyi közösségek talán joggal tiltakoznak, hiszen az az út nem forgalmat fog elvinni, hanem forgalmat fog hozni. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy ez is olyan kérdés, amiben a korai részvétel, a felek korai véleménynyilvánítása alapvető, mert amikor már a rendezési terv, az építési tervek készen vannak, amikor már megindulnak a dózerek, akkor már késő tiltakozni, de ez mind a két félnek nagyon komoly presztízs- és anyagi veszteségeket okoz.
Tehát azt építtetőnek is és a tervező önkormányzatoknak is alapvető érdeke, hogy a nyomvonal kijelölését idejekorán hozzák nyilvánosságra, beszéljék meg. Ahogy a német környezetvédők mondják, a Conflictfreizone-t meg kell keresni, és akkor jóval kevesebb időveszteség, jóval kevesebb anyagi veszteség fogja érni a beruházót, az önkormányzatot, és jóval kevesebb az egészségügyi kár is, mert teljesen igaza van a képviselő úrnak, Budapest levegője nagyon sok tekintetben elviselhetetlen.
Avarkeszi Dezső elnök úr kérdésére: készültem, tegnap megküldtem e-mailben, és remélem, ha a technika ördöge nem szólt közbe, akkor a képviselő urak dossziéjában benne van egy másfél oldalas táblázat, amelyben megpróbáltam összevetni az általános jogosultságokat, tehát az 1993 óta az ombudsmanoknak rendelkezésére álló eljárásfajtákat és intézkedésfajtákat, és megpróbáltam mellé tenni az új ombudsman jogosultságait. Azt találtam, hogy nagyon sok esetben csak a régi jogosultságok újrafogalmazásáról van szó, sőt van egy olyan hely is, ahol némileg szűkül az új ombudsman jogosultsága. Egy kvázi kereshetőségi jog jön be, éppen a területekre való belépés, adat és felvilágosítás kérése tárgyában, tehát a legfontosabb eljárási lehetőségnél.
De valóban vannak új jogkörök, bírósággal kapcsolatos jogkörök, az önkormányzatokkal, a nyilvánossággal kapcsolatosak és nagyon fontos nemzetközi jogkörei lesznek. A meglévő és az új jogköröket is természetesen a konszenzuskeresés szellemében kell, hogy alkalmazza ez az új intézmény. A környezetvédelemnek nem célja az, hogy mindenkinek az jusson eszébe róla, hogy veszekedés, konfliktus, esetleg botrányok, inkább az lenne a célja, hogy az jusson eszébe az embereknek a környezetvédelemről, hogy idejekorán elkezdett, sokoldalú, higgadt párbeszéd, amelynek a végén egy kiegyensúlyozott, mindenki számára elfogadható döntés jön létre.
Köszönöm egyébként a kérdést, mert ez egy fontos dolog.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem, hogy kíván-e még valaki hozzászólni. (Nincs jelentkező.) Akkor még egyszer átadom az elnöklést az alelnök úrnak, mert szót kérek.
(Az ülés vezetését dr. Répássy Róbert, a bizottság alelnöke veszi át.)
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz), a bizottság alelnöke, a továbbiakben ELNÖK: Megadom a szót Avarkeszi elnök úrnak.
DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP): Köszönöm szépen. A szavazás előtt két dolgot szeretnék elmondani. Az egyik: korábban sem titkoltuk, és most is szeretném megismételni, hogy az MSZP frakciója nem ért egyet azzal a módszerrel, ahogy a köztársasági elnök úr a jelölési jogával konzultáció nélkül él, pontosabban a parlamenti frakciókkal nem konzultál a jelölés előtt. Ez különösen érvényes az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és a különbiztosnak a jelölésére, hiszen ők a Magyar Országgyűlés intézményeiként működnek. Ezért különösen fontosnak tartanánk, ha az elnök úr a korábbi gyakorlatnak egyébként megfelelően konzultálna.
A másik, amit szeretnék elmondani a határozathozatal előtt, hogy a mi képviselőcsoportunk még nem alakította ki a végleges álláspontját. Erre a jövő héten kerül sor. Nagy valószínűséggel nem is fogunk egységesen szavazni az önök támogatásával kapcsolatban. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Visszaadom az elnöklést Avarkeszi elnök úrnak.
(Az ülés vezetését dr. Avarkeszi Dezső, a bizottság elnöke veszi át.)
DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Köszönöm szépen, alelnök úr. Szeretném ismertetni a helyettesítésekben bekövetkezett változásokat: Wiener György helyettesíti Faragó Pétert, Balsai István Kerényi Jánost, Salamon László Rubovszky Györgyöt és Répássy Róbert Vitányi Istvánt.
A Házszabály 132. § (3) bekezdése alapján a bizottság a személyi javaslatot véleményezi. Ennek alapján a bizottság a jelölt megválasztásának támogatásáról határoz. Megkérdezem, hogy a bizottság támogatja-e dr. Fülöp Sándor jövő nemzedékek országgyűlési biztossá történő megválasztását. Ki támogatja? (Szavazás.) Tizenöt igen. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Nem jelentkezett senki sem. Ki tartózkodik? (Szavazás.) Tizenhárom tartózkodás.
Megállapítom, hogy a bizottság támogatta Fülöp Sándor úr jövő nemzedékek országgyűlési biztosává történő megválasztását. Köszönöm szépen.
Rátérünk dr. Zombor Ferenc adatvédelmibiztos-jelölt úr meghallgatására. Hasonlóan azt kérem, mondja el az elképzeléseit, és utána kerül sor a kérdések feltételére. Parancsoljon!
Dr. Zombor Ferenc meghallgatása
DR. ZOMBOR FERENC adatvédelmibiztos-jelölt: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Alelnök Úr! Tisztelt Bizottság! Az önéletrajzomat és a publikációs listámat megkapták. Erre utalva csak azt a rövid megjegyzést szeretném tenni, hogy az emberi jogok, az alkotmányos alapjogok iránti érdeklődésem, elkötelezettségem az egyetemi és a posztgraduális tanulmányok után a munkahelyválasztásomat is meghatározták, így '93-től az Alkotmánybíróságon, '96-tól az Országgyűlési Biztosok Hivatalában és legújabban mint egyéni ügyvéd. Az utóbbi pályaválasztásomban az az ismeretszerzés motivált, hogy megismerjem, mi van "odaát", az alapjogvédő intézményeken túl hogyan érvényesülnek az információs alapjogok a büntető, a polgári ügyszakban, a nyomozati bírósági eljárásokban, a munka világában és az egészségügyben.
Két kérdésről szeretnék röviden beszélni. Az első az, hogy milyen tapasztalatokat szereztem az információs jogokat érintő eljárások lefolytatásában. Ez ugyanis a törvényi feltétele e poszt betöltésének. A másik pedig az, hogy melyek ma az adatvédelmi biztos előtt álló legfontosabb feladatok véleményem szerint. Az elsőt érintően csak röviden szeretném mondani, hogy az Alkotmánybíróságon elsősorban az önkormányzati rendeletek és törvények alkotmányellenességének utólagos vizsgálatával foglalkoztam a személyi titkári feladatokon túlmenően. Az Országgyűlési Biztosok Hivatalában pedig - említeni szeretném - az első három évben, amikor még nem alakult ki a mostani főosztályi hierarchia, többféle üggyel is foglalkozhattam, így adatvédelemmel, információszabadsággal és titokfelügyelettel is. 1998-tól mint főosztályvezető-helyettes, 2000-től mint főosztályvezető dolgozhattam az adatvédelmi főosztályon, és 2002-től vezethettem a nemzetközi főosztályt.
Azok az adatvédelmi ügyek, ügytípusok, amelyekkel foglalkoztam, elsősorban a munkavállalók adatait, az egészségügyi adatokat és a kisebbségi ügyeket érintették elsősorban. Az információszabadság-ügyek az első néhány évben az állami szervek gazdálkodását, szerződéseinek nyilvánosságát érintették, amelyekben dolgozhattam. Különösen közel áll hozzám a nemzetközi terület. Nagy örömömre szolgált, hogy 2002-től az európai adatvédelmi biztosok rendszeres találkozóin úgy a biztos úrral együtt, mint esetenként önállóan is képviselhettem a magyarországi irodát, és részt vehettem a közép-kelet-európai biztosok éves találkozóin is.
Az ügyvédi tapasztalataimról röviden annyit mondanék, hogy elsősorban adatvédelmi audittal, konzultációval foglalkoztam magyar és külföldi adatkezelők tekintetében. Emellett voltak, vannak adatvédelmi, egészségügyi ügyeim. A büntetőterületen is szereztem némi tapasztalatot a jogosulatlan adatkezelés érvényesítésében a nyomozóhatóság, bíróság előtt, közérdekű adatok igénylése iránti keresetlevelet szerkesztettem civil szervezetek felkérésére, és bejelentkeztem a nép ügyvédje szolgáltatásra, amit az Igazságügyi Minisztérium koordinál. Itt is nagyon komoly tapasztalatokat szerezhettem.
A második kérdésre rátérve, hogy milyen feladatok vannak véleményem szerint ma az adatvédelmi biztos előtt, hát azzal szeretném indítani a gondolatsort, hogy az ombudsmani intézmény véleményem szerint a jogállam kiemelt jelentőségű biztosítéka. Mint az alkotmányos jogok védelmezője, a hatalom túlkapásaival szemben védi meg a polgárt elsősorban. Az adatvédelmi biztos sajátossága az, hogy ez a hatalom nemcsak az állami hatalmat, az önkormányzati hatalmat jelenti, hanem a magánszférát, akár társadalmi szervezeteket is.
A legfontosabbnak tartom e poszt betöltésével kapcsolatban a függetlenséget, a befolyásmentességet. Csak az alkotmány és a törvények határozzák meg a munkáját, döntéseit, állásfoglalásait. Munkájáért kizárólag a parlamentnek felelős, de lényeges vonása az intézménynek, hogy a tevékenységét komoly kritika, mindennapi odafigyelés, véleményezés éri a civilek, jogvédők és szakmai szervezetek oldaláról. Lényeges, hogy vállalnia kell ezt a folyamatos kritikát, odafigyelést, érdeklődést. Ez mind-mind garanciát jelent a függetlenség és befolyásmentesség biztosítására, egyfajta elszámoltatást jelent.
Új kihívás az adatvédelmi biztos felé az, hogy az Unió sok kötelezettséget támaszt személyével kapcsolatban, elsősorban az Unió adatvédelmi biztosaiból álló úgynevezett 29-es munkacsoport. Ez a munkacsoport folyamatosan értékeli a biztos munkáját, és egyáltalán a tagállami adatvédelem, jogi szabályozás és gyakorlat helyzetét. Ugyanakkor ez egy kettős szerep, hiszen a biztos az Európai Adatvédelmi Munkacsoport tagjaként véleményezi az Unió jogszabálytervezeteit és szerződéstervezeteit, tehát oda-vissza működik ez a kapcsolat.
Komoly kihívást jelentenek a schengeni ellenőrzési feladatok. Erre már külön ellenőrző csoport alakult minden tagállam adatvédelmi biztosi irodájában. A schengenin túl más nemzetközi kötelezettségei is vannak a biztosnak, úgy az Europol-, mint a vám munkacsoportban. Brüsszelben rendszeresen közre kell működnie, részt kell vennie az üléseken, és nemcsak ott ülni, hanem előzetesen komoly munkát végezni, és ott is beszámoltatják a biztost a hazai tevékenységéről.
Lényegesnek tartom a hivatalból indított vizsgálatokat, mert ez az, amit a biztos maga dönt el, hogy mely területekre fordít nagyobb figyelmet a panaszügyek, konzultációs ügyek irányításán túl. Itt fontosnak tartom a hátrányos, kiszolgáltatott helyzetű polgárok körét, azokat a területeket, ahonnan kevés panasz érkezik. Ahogy az első általános ombudsman asszony annak idején fogalmazott, oda kell menni helyszíni vizsgálatra, ahonnan a legkevesebb panasz érkezik. Így fontosnak tartom ezen belül az egészségügy területét, az adatkezelők és adatfeldolgozók viszonyának, szerződési rendszerének feltárását. E tekintetben ügyvédként elég rossz tapasztalatokat szereztem, már amely szűk területre ráláthattam az ügyeken keresztül. Fontosnak tartom a kiskorúak védelmét, a gyerekeket, az óvodás és iskolás korosztályt érintő akár pszichológiai, akár iskolaalkalmassági vizsgálatokat; ez sincs megnyugtatóan jogszabályilag meghatározva.
Fontosnak tartom a jogszabálytervezetek véleményezését, ezen belül is az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvényben foglalt feladatok fokozott teljesítését. Ez komoly munkateher lesz a mindenkori adatvédelmi biztos számára, hiszen véleményeznie kell a közzétételi kötelezettségeket, a közzétételi listákat, a törvény több ponton feladatot ad neki e tekintetben. Ebben egyébként is az adatvédelmi törvény, mint általános törvény szerint hivatalból is a biztos köteles ellenőrizni nemcsak az adatvédelmi, de más kapcsolódó adatkezelésre vonatkozó törvények megtartását is.
Viszonylag új feladat 2004-től kezdve az előzetes ellenőrzés, amely országos adatállományok hatósági, munkaügyi, távközlési, pénzügyi szervezetek adatállományait érintő előzetes ellenőrzést jelent. Erre megvan a megfelelő apparátus, az informatikai és jogi apparátus az irodában; ezt véleményem szerint fokozottan kell művelni. Ehhez némileg kapcsolódik az úgynevezett elektronikus közigazgatás, az e-kormányzat számtalan adatvédelmi ága-boga, kihívása, kezdve az ügyfél-azonosítástól az univerzális, multifunkcionális, intelligens, bárhogy nevezhető ügyfélkártyáig, biometrikus adatok rögzítéséig, nem is beszélve ezen adatoknak a központi tárolásáról és esetleges adatfeldolgozók, akár civil szféra bevonásáról.
A civil szervezetekkel való együttműködést nagyon fontosnak tartom. A civil szervezetek új ügyeket hoznak a biztosnak, panaszokat továbbítanak, konzultációs partnert jelentenek, és ehhez kapcsolódóan - utolsó rövid megjegyzés, amit említeni szeretnék - a jogi ismeretterjesztés növelése az, amit nagyon fontosnak tartok. Ezen belül az "Adatőrségen" című ismeretterjesztő írássorozat folytatását tartom fontosnak, amit már a korábbi években az iroda elkezdett. Ennek az volt a lényege, hogy a biztos által kivizsgált ügyekről a nagyközönség számára érthető stílusban, a vidéki lapokban írtak cikkeket a kollégák. Egyéb brosúrákat, ismeretterjesztő anyagokat is fontosnak tartok, elsősorban a gyermekek számára, az internetező gyermekek számára, hogy milyen veszélyekkel, kihívásokkal járnak az információs társadalom vívmányai, kihívásai.
Végezetül szeretném tovább folytatni az információs jogok helyi megbízottjai rendszerének képzését, ez az úgynevezett kanadai vagy később Bács-Kiskun megyei modell, ahol az információs jogok, adatvédelmi felelősök helyi megbízottjait képezték, oktatták úgy az iroda munkatársai, mint az illetékes szerv szakemberei. Ezt azért is tartom fontosnak, együtt az ismeretterjesztéssel, mert a megelőzést fontos feladatának tartom a biztosnak. Egyrészt a hatalom fékje, korlátja megvédi a polgárokat a hatalom túlkapásaival szemben, de ugyanakkor segíti is a jogalkotás, jogalkalmazás munkáját azzal, hogy már előzetesen véleményt nyilvánít bizonyos kérdésekről, amire a törvény felhatalmazza. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem, hogy ki kíván hozzászólni, kérdést feltenni. Szép Béla képviselő úr.
DR. SZÉP BÉLA (MSZP): Köszönöm szépen a szót, a kérdésfeltétel lehetőségét, elnök úr. A jelölt úrtól azt szeretném megkérdezni, hogy ebben az előkészítő anyagban, háttéranyagban, amit megkaptunk az ön tevékenységeivel, nyilatkozataival kapcsolatban, van egy mondat, ami számomra komoly bíztatást jelent a jövőre nézve, hiszen több alkalommal is jeleztük, hogy nem tudunk egyetérteni azzal a gyakorlattal, hogy köztársasági elnök úr nem egyeztet a parlamenti frakciókkal a jelölést megelőzően. Itt az olvasható, ön arról nyilatkozik, hogy a köztársasági elnök úr szakmai és civil szervezetekkel egyeztetett a jelölést megelőzően. Ha lenne szíves, arról tájékoztatni, hogy mely szakmai és civil szervezetekkel történt, illetve, ez az ismerete honnan származik, hiszen értesülésről szól. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tóth András képviselő úr.
TÓTH ANDRÁS (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Jelölt Úr! Öt kérdésem van. Az első kérdés azzal függ össze, hogy praktikusan 15 éve működik Magyarországon a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény, azóta van hatályban. Egy rövid összegzést szeretnék kérni öntől, hogy látja ennek a 15 évnek a történései alapján, ez a törvény miben, mennyiben hozta a törvényhozó szándékait, törekvéseit, illetve milyen olyan gondok, problémák vannak, amelyek megoldását ön sürgetőnek látja.
A második kérdésem is kicsit a múlthoz kötődik. 11 évet töltött el ön az ombudsman hivatalában, irodájában, és mind a két ombudsmannak közeli munkatársa volt, Majtényi Lászlónak és Péterfalvi Attilának is. Hipotetikus a kérdésem, de azért fölteszem, megválasztása esetén ön Majtényi László, illetve Péterfalvi Attila gyakorlatából mit vinne tovább? Mi az, amit a két korábbi ombudsman tevékenységéből ön szeretne átörökíteni saját tevékenységét illetően?
Hangsúlyosan szólt ön a hatalom túlkapásairól, hogy a hatalom túlkapásai ellen az állampolgár védelme az egyik kitüntetett terepe az adatvédelmi biztos tevékenységének. Az én tapasztalataim azt jelzik, hogy ez a hatalmi túlkapás sokszor gazdasági szervezetek, szolgáltató szervezetek részéről is megnyilvánul. Szeretnék ez irányú tapasztalatairól, vélekedéséről hallani, hogy miként kívánja megakadályozni akár a tolakodó reklámot, az illegálisan megszerzett címlisták felhasználását, és számos egyéb gyakorlat van ma Magyarországon, ami azt gondolom, ugyancsak az állampolgár zaklatásának tárgykörébe tartozik.
A jelölt úr négy éven keresztül vezette a nemzetközi főosztályt. A beszámolójában vagy a tájékoztatójában elmondta, hogy számos nemzetközi fórumon vett részt. Érdekelne az ön álláspontja: Magyarország számára melyek azok a nemzetközileg értékelhető tapasztalatok egyik vagy másik országból, amelyeket érdemes lenne figyelembe vennünk akár az adatvédelem gyakorlatában, az információszabadság bővítésében vagy a törvényhozás munkájában, amely ezt a területet érinti?
Az utolsó kérdésem egy szakmainak tűnő kérdés. Valamelyik cikkében ön hangsúlyosan szól a bűnügyi célú adatkezelés, adatszerzés kapcsán a célhoz kötöttség jelentőségéről. Egyetértek ezzel, ebben nincs vitám, ugyanakkor a nemzetközi gyakorlat azt mutatja, főleg a terrorelhárítás területén, gondolok akár a madridi terrortámadásra, a londoni terrortámadásra, hogy nagyon nagy szolgálatot tett a bűnüldöző szervek munkájának az az adathalmaz, amit a mobiltelefonok adatainak visszatartása vonatkozásában megszereztek. Ez nemzetközileg elfogadottá vált. Magyarországon két év ennek az előírása. Engem az érdekel, hogy az ilyen, bűnüldözést vagy preventív jellegű adatmegőrzést ön hogyan tudja értékelni. Mi erről a véleménye, illetve a célhoz kötöttség követelményéhez ez hogyan viszonyul? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni vagy kérdést feltenni? (Nincs jelentkező.) Nem látok jelentkezést.
Kérem, válaszoljon a feltett kérdésekre.
DR. ZOMBOR FERENC adatvédelmibiztos-jelölt: Köszönöm, elnök úr. Köszönöm a kérdéseket. Az első kérdés arra irányult, hogy az elnök úr milyen civil szervezetekkel egyeztetett a személyemmel kapcsolatban. Ezen az egyeztetésen sajnos nem voltam jelen, ezért nem tudom megmondani. Azt tudom elmondani a képviselő úrnak, hogy az elmúlt években az iroda munkatársaként és mint önkéntes előadó vagy cikkszerző, aktivista, milyen civil szervezetekkel működtem együtt. Ez a Társaság a Szabadságjogokért, a Helsinki Bizottság és különféle kisebbségi, elsősorban roma kisebbségvédő intézmények. Ezeknek a civil szervezeteknek a rendezvényein szerepelhettem előadóként és publikálhattam az anyagaikban. Közös vizsgálat is volt, például az adatvédelmi biztos irodájában civil szervezetekkel a sokat emlegetett anonim HIV-szűrés kapcsán. Ez egy országosra kiszélesedő vizsgálat volt, amelyben nemcsak az iroda munkatársai, hanem összehangolt akció keretében a jogvédők munkatársai is több megyében egyidőben jelentkeztek HIV-szűrésre és egy nagyon komoly és eredményes adatvédelmi ajánlás született ennek a tapasztalataiból. Az egyeztetésen nem voltam jelen, erre nem tudok válaszolni.
A következő kérdés első fele az volt, hogy hogyan látom az elmúlt 15 év történései alapján az adatvédelmi törvényt, milyen gondokat, problémákat látok e területen. A magyar adatvédelmi törvény az első volt a régióban. Azt lehet mondani, a korábbi biztosok is hangsúlyozták, hogy nemzetközi szinten is kiemelt jelentőségű a tekintetben, hogy egy törvényben rendezi úgy a személyes adatok védelmét, mint a közérdekű adatok nyilvánosságát.
Kanada és Németország után Magyarország volt a harmadik a világon. Ez mintájául szolgált más közép-kelet-európai országok jogalkotási folyamatának. Azért tartom ezt kiemelten fontosnak, mert megismerve más, elsősorban nyugat-európai kollégák véleményét, tapasztalatait e tekintetben, sokat küszködnek e két információs jog ütközése kapcsán egymással az e két jog védelmére megválasztott különbiztosok. Külön gondot jelent, ha az egyik biztos az adott tagállamban parlamenti megbízatású, a másik kormányzati. Ez külön konfliktusforrás. De azt gondolom, hogy ez jó választás volt. Ezt bizonyítják azok az ajánlások, állásfoglalások, amelyek a két alapjog konfliktusa kapcsán határozzák meg a követendő eljárást a jogalkalmazók számára. Több ilyen neves ajánlása volt a korábbi biztosoknak a közszereplők tudományos dolgozatainak megismerhetőségét tekintve, nem is beszélve a fizetésekről, a jutalmakról. Ezért jó, ha egy gazdája van ennek a két alapjognak, mert akkor nem egymással vitatkoznak a biztosok, hanem a legjobb alkotmányos, a legjobb jogállami megoldást meg tudják találni az állásfoglalásukban. Az esetleges gondok, problémák a törvénnyel kapcsolatban: a magyar törvény '92-ben, emlékszünk rá, jóval szigorúbb volt, mint a korabeli európai törvények. Abban az időben nem engedték például a külföldre továbbítást, igazodva a strasbourgi európai adatvédelmi egyezményhez. Ezen később oldani kellett, mert uniós kihívás volt, hogy Magyarországról lehessen külföldre adatokat továbbítani feldolgozás céljára üzleti céllal, de ugyanígy ide is lehessen hozni adatokat.
A megfelelés eredményes volt. A tisztelt bizottság jól tudja, hogy a magyar adatvédelem már 2000-ben megkapta az úgynevezett megfelelő védelmi szint minősítést az Európai Bizottságtól. Ez azt jelenti, hogy adatvédelmi szempontból már tagállammá vált Magyarország 2000-ben. Onnantól fogva lehetett ide adatokat küldeni feldolgozásra és innen Nyugat-Európába továbbítani. Megszűntek a határok e tekintetben. 2002-ben a bizottság felülvizsgálta a magyar adatvédelem szintjét és gyakorlatát, 2004-től pedig uniós tagsággal teljes jogú partnerei lehettünk a 29-es munkacsoportnak.
Amit továbbvinnék Majtényi úr és Péterfalvi úr gyakorlatából, hát a legfőbb érték szerintem mindkettőjük tekintetében a teljes függetlenség és befolyásmentesség. A szakmai elmélyültség, alaposság, a tudományos munka, amit mindketten műveltek, ezt mindenképpen a jövendő biztosnak tovább kell folytatnia. Talán még a nyitottságot tudnám említeni úgy a polgárok, mint a civil szervezetek, de bizonyos fokig a jogalkotás számára is. Erre már utaltam, hogy meg lehet előzni a bajt egy esetleges előzetes konzultációval, sem mint egy rossz jogszabály elfogadása után.
A hatalom túlkapásaival kapcsolatban hangsúlyoztam, hogy nemcsak az állam túlkapásaira gondolok. Ez a megjegyzésem inkább általános volt, sem mint tapasztalatokon alapuló, vagy inkább az intézmény sajátosságára utal ez a védelem, sem mint hogy kritikaként fogalmaztam volna meg. Ugyanis azt látom, hogy ezek a túlkapások sokszor oda nem figyelésből, trehányságból, adminisztratív hiányosságból erednek. Mint például amikor a szegény nyugdíjast a nyugdíjfolyósító halottnak nyilvánította sok évvel ezelőtt, és nem kapta a nyugdíját, hiába igazolta jegyzői igazolással és egyéb módon, hogy ő márpedig él és küldjék a nyugdíját, kiderült, hogy az ügyintéző szabadságon volt, a helyettesítő meg egy rovattal lejjebb húzta azt az ikszet a jogosultság megszüntetésének indokaként, tehát nem feltétlenül a rosszindulatot látom emögött minden esetben.
Viszont komoly fenyegetés - ahogy a képviselő úr is utalt erre - a magáncégek, a magánszféra nyomása, ahogy fogalmaznak egyesek, a megfigyelőipar sokszor rákényszeríti a megoldásait, új technikáit, eszközeit a hatalom gyakorlóira.
Ez ügyben a korábbi biztosok nagyon komolyan felléptek az ilyen kezdeményezésekkel szemben. Őket is többször megkörnyékezték magáncégek, így például azzal, hogy reklámozzon munkahelyi drogtesztberendezést; az ilyen kezdeményezést nagyon keményen visszaverték. Ezek a kezdeményezések mindig akkor sántítanak, amikor végső érvként már azzal jönnek a kezdeményezők, hogy valójában ez a polgár érdekét is szolgálja. Ilyenkor tehát nagyon vigyázni kell.
A polgárok zaklatásával kapcsolatban fontosnak tartom azt, hogy a polgár maga is tegye meg, ami tőle elvárható. Amely jogokat az adatvédelmi törvény számára biztosít, információs önrendelkezési jogot, azzal ő is éljen akár munkavállaló, akár ügyfél egy szolgáltatónál, és igenis kérdezzen rá, hogy milyen adatot, miért kérnek tőle, ki, meddig, miért kezeli, mert ehhez joga van. Ezzel is sokszor megelőzhető a baj, és nem kell felesleges eljárásokat lefolytatni amiatt, hogy ő elmulasztott elemi dolgot megkérdezni, vagy valamit rosszul képzel el. Tehát a jogi ismeretterjesztéssel véleményem szerint már itt is sok minden előre kiküszöbölhető.
A nemzetközi tapasztalatokat illetően, hogy milyen értékeket kell átvenni külföldről, én azt gondolom, itt a legfontosabb az adatvédelmi biztosok egymás iránti szolidaritása, bátor fellépés a 29. munkacsoportban az egyes uniós vagy netán amerikai adatkezelési elvárásokkal kapcsolatban, és szolidaritás, együttműködés a hazai többi ombudsmannal kapcsolatban, mert ez is fontos.
Végső kérdés a bűnügyi adatok tekintetében a célhoz kötöttség jelentősége. Ezzel maximálisan egyetértek. A munkacsoport jóváhagyta ezt az időtartamot, amit a képviselő úr is említett. Itt az a fontos, hogy törvényben legyen ez a cél meghatározva, ne készletre, majd találomra, valami későbbi felhasználásra gyűjtsenek adatot, hanem kifejezett, meghatározott célokra és komoly garanciák mellett. Ezalatt azt értem, hogy a hozzáférés köre legyen nagyon precízen szabályozva, a miértje, és legyen naplózva az, hogy a polgár adatait ki, mikor, milyen célra kérte ki. Az esetleges későbbi jogvitát csak úgy lehet kivizsgálni, ha utána tud eredni az ellenőrző hatóság az adatlekéréseknek.
Köszönöm a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem, hogy kíván-e még valaki hozzászólni. (Nincs jelzés.) Nem látok jelzést. A határozathozatalra kerül sor. Megkérdezem, hogy a bizottság támogatja-e dr. Zombor Ferenc adatvédelmi biztossá történő megválasztását. Aki igennel szavaz, azt kérem, jelezze! (Szavazás.) Nyolc igen. Ki szavaz nemmel? (Szavazás.) Egy. Ki tartózkodott? (Szavazás.) Tizenhárom.
Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatta dr. Zombor Ferenc adatvédelmi biztossá történő megválasztását. Köszönöm szépen részvételüket.
Szeretném jelezni, hogy bizottságunknak hétfőn valószínűleg csak egy nagyon rövid ülést kell tartania, mert nincs sok témánk, viszont zárószavazások előkészítésére sor kerülhet. A meghívót természetesen majd kiküldjük.
A bizottság ülését ezzel bezárom. Köszönöm szépen.
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 04 perc)
|
Dr. Avarkeszi Dezső |
Jegyzőkönyvvezetők: Bihariné Zsebők Erika és Vicai Erika