AIÜB-5/2008.
(AIÜB-75/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának
2008. február 25-én, hétfőn, 12.00 órakor
az Országház főemelet 58. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
A külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzésével, valamint a közjegyzői és a konzuli tevékenységgel kapcsolatos egyes jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4943. szám); általános vita *
Dr. Juhász Edit (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése *
Dr. Oláh Lajos (Külügyminisztérium) szóbeli kiegészítése *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
Az Országos Választási Bizottság beszámolója a területi és az országos kisebbségi önkormányzati képviselők 2007. március 4-én megtartott választásáról (J/4369. szám); általános vita *
Dr. Halmai Gábor elnökhelyettes (Országos Választási Bizottság) szóbeli kiegészítése *
Dr. Halmai Gábor elnökhelyettes (Országos Választási Bizottság) reflexiói *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
1. A külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzésével, valamint a közjegyzői és a konzuli tevékenységgel kapcsolatos egyes jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4943. szám)
(Általános vita)
2. Az Országos Választási Bizottság beszámolója a területi és az országos kisebbségi önkormányzati képviselők 2007. március 4-én megtartott választásáról (J/4369. szám)
(Általános vita)
Elnököl: Dr. Avarkeszi Dezső (MSZP), a bizottság elnöke, valamint
Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ), a bizottság alelnöke
Dr. Répássy Róbert (Fidesz), a bizottság alelnöke
Dr. Bárándy Gergely (MSZP)
Dr. Csákabonyi Balázs (MSZP)
Dr. Csiha Judit (MSZP)
Frankné dr. Kovács Szilvia (MSZP)
Dr. Hajdu Attila (MSZP)
Dr. Ipkovich György (MSZP)
Dr. Szép Béla (MSZP)
Tóth András (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP)
Dr. Balsai István (Fidesz)
Dr. Dorkota Lajos (Fidesz)
Dr. Horváth Zsolt (Fidesz)
Dr. Kontrát Károly (Fidesz)
Dr. Mátrai Márta (Fidesz)
Dr. Szakács Imre (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Balogh László (MSZP) dr. Csákabonyi Balázsnak (MSZP)
Dr. Faragó Péter (MSZP) dr. Csiha Juditnak (MSZP)
Dr. Gál Zoltán (MSZP) Tóth Andrásnak (MSZP)
Dr. Simon Gábor (MSZP) dr. Bárándy Gergelynek (MSZP)
Dr. Szabó Éva (MSZP) Frankné dr. Kovács Szilviának (MSZP)
Dr. Kerényi János (Fidesz) dr. Mátrai Mártának (Fidesz)
Dr. Navracsics Tibor (Fidesz) dr. Répássy Róbertnek (Fidesz)
Dr. Turi-Kovács Béla (Fidesz) dr. Horváth Zsoltnak (Fidesz)
Dr. Vitányi István (Fidesz) dr. Szakács Imrének (Fidesz)
Dr. Rubovszky György (KDNP) dr. Dorkota Lajosnak (Fidesz)
Dr. Salamon László (KDNP) dr. Balsai Istvánnak (Fidesz)
Dr. Juhász Edit főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Oláh Lajos osztályvezető (Külügyminisztérium)
Dr. Halmai Gábor elnökhelyettes (Országos Választási Bizottság)
(Az ülés kezdetének időpontja: 12 óra 2 perc)
DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Az Alkotmányügyi, ügyrendi és igazságügyi bizottság ülését megnyitom. Üdvözlöm a bizottság tagjait és meghívott vendégeinket.
Ismertetem a helyettesítések rendjét: Balsai István helyettesíti Salamon Lászlót, Répássy Róbert Navracsics Tibort, Csiha Judit Faragó Pétert, Csákabonyi Balázs Balogh Lászlót, Tóth András Gál Zoltánt, Bárándy Gergely Simon Gábort, Kovács Szilvia Szabó Évát, Szakács Imre pedig Vitányi Istvánt. Megállapítom, hogy a bizottsági ülés határozatképes.
A kiküldött meghívóban szereplő napirendi javaslatot szeretném föltenni szavazásra. Van-e valakinek ezzel kapcsolatban észrevétele? (Nincs ilyen jelzés.) Nincs. Kérem, aki a napirendet elfogadja, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangú szavazással elfogadta a napirendet.
Rátérünk az 1. napirendi pont tárgyalására: a külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzésével, valamint a közjegyzői és a konzuli tevékenységgel kapcsolatos egyes jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat, melyet T/4943. számon kaptunk kézhez; az általános vitára kerül sor.
Kérem az előterjesztő kormány képviselőit, hogy nevük és beosztásuk jelzése után mondják el szóbeli kiegészítésüket.
Dr. Juhász Edit (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. JUHÁSZ EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Kollégám Oláh Lajos osztályvezető a Külügyminisztériumból, én Juhász Edit főosztályvezető-helyettes vagyok az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumból. Elsőként én tenném meg a kiegészítéseket, részben a hágai egyezmény alkalmazásával, illetve a közjegyzőkről szóló törvény módosításával kapcsolatban; kollégám beszélne a konzuli szolgáltatásokat érintő módosításról.
Az első módosítás az úgynevezett hágai egyezmény alkalmazásához kapcsolódik. Mint tudjuk, ennek az egyezménynek az a célja, hogy a részes tagállamok megkönnyítsék egymás között az okiratok külföldi felhasználhatóságát. Tehát egy olyan egyezményről van szó, amely az úgynevezett diplomáciai felülhitelesítés mellőzését teszi lehetővé a különféle közokiratok tekintetében. Ezt az egyezményt hirdette ki a most módosításra kerülő 1973. évi 11. törvényerejű rendelet. 92 részes tagállama van most egyébként ennek az egyezménynek.
A törvényerejű rendeletet három tekintetben javasolja módosítani a kormány. Egyrészt újraszabályozza a tanúsítványt kiállító hatóságok kijelölését. Eddig az igazságügyi és rendészeti miniszter, illetve az igazságügyért felelős miniszter, valamint a külügyminiszter rendelkezett ilyen, úgynevezett apostille tanúsítvány, tehát a diplomáciai felülhitelesítés mellőzésére alkalmas tanúsítvány kiállítására joggal; ezt most kiegészíti a törvényjavaslat a Magyar Országos Közjegyzői Kamarával, több más ország jogrendszeréhez hasonlóan. Ennek alapvetően két oka van. Egyrészt, hogy a közjegyzői szolgáltatások azok, amelyek a külföldi okiratok forgalmában, a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban nagy szereppel bírnak, kifejezetten az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumhoz érkező, apostille tanúsítványkiállítási kérelmek döntő többsége, több mint fele közjegyzői okiratokra vonatkozik, míg az apostille tanúsítvány kiállításával kapcsolatos jogkör sokkal célszerűbben ellátható, gyakorolható a kamaránál, hiszen olyan tényeket kell tanúsítani, aminek az elsődleges nyilvántartása itt van. Ezért van ez a módosítás. Tehát az aláíró személy hivatali minősége, aláírás-valódiság, illetve a bélyegzőlenyomat valódisága; itt gyakorlatilag a minisztériumban e célból fenntartott, duplán fenntartott nyilvántartást tudnánk ezzel megszüntetni.
A másik pontosítás az okiratokhoz kapcsolódó hiteles fordításoknak az apostille tanúsítvánnyal való ellátásához kapcsolódik, hiszen a módosítás szintén egyértelművé teszi, hogy ezek nagyrészt osztják az eredeti okiratok sorsát. Tehát ugyanazok jogosultak az ilyen hiteles fordításnak az apostille tanúsítvánnyal való ellátására, mint az eredeti, tehát a lefordított okirat apostille tanúsítvánnyal való ellátására. Egy kivétel van ez alól: a konzulok által készített hiteles fordítás; nyilván a szervezeti összefüggésekre tekintettel ez maradna a Külügyminisztériumnál.
Tartalmaz pontosítást a tanúsítvány tartalma tekintetében, mind az általános, tehát az okirathoz kapcsolódó, mind pedig a hiteles fordításhoz tartozó apostille tanúsítvány tartalma tekintetében. Illetve nagyon fontos, aminek jogtechnikai, illetve alkotmányossági szempontból is jelentősége van: ma van egy végrehajtási rendelete ennek a tvr.-nek, egy IM-KüM együttes rendelet, amely ennek a tvr.-nek az egyik rendelkezése alapján került kiadásra; ez nem igazán felel meg a felhatalmazó rendelkezésekkel szemben támasztott követelményeknek. Ezért azt javasoljuk, hogy a tvr. 4. §-a már ne csak azt tartalmazza, hogy az igazságügyért felelős miniszter, illetve a külügyminiszter gondoskodik az egyezmény végrehajtásáról, hanem egy tartalmilag, formailag és a felhatalmazó rendelkezésekkel szemben támasztott követelményeknek megfelelő rendelkezéssel egészüljön ki a tvr. Így nyilván lehetőség lesz arra, hogy a megváltozott, módosított törvényi szabályokhoz igazodó új rendeleti szabályokat is már ténylegesen jó felhatalmazó rendelkezések alapján lehessen kiadni.
A törvény elfogadását követően gyakorlatilag két ilyen végrehajtási típusú intézkedést kell megtennünk. Egyrészt az egyezmény rendelkezéseinek megfelelően a holland külügyminisztérium tájékoztatását az apostille tanúsítványt kiállító hatóságok kijelölésében való változásról, illetve a másik pedig a három végrehajtási rendelet megalkotása, attól függően, hogy a Külügyminisztérium, az igazságügyért felelős miniszter, illetve a közjegyzői okiratok tekintetében a kamara által végzett tanúsítványkiállításról van-e szó.
Ez lett volna tehát az egyik csoportja a módosításoknak.
A másik, ami a közjegyzői törvényt érinti, részben az apostille tanúsítványos hatáskör-átcsoportosításból adódik, részben pedig más törvényekkel való összhang megteremtését célozza. Elsőként talán az egyik leglényegesebbre szeretnék rámutatni, az új pénzmosási törvényre, a 2007. évi CXXXVI. törvényre. Ez gyakorlatilag a szolgáltatók felügyeletét ellátó szervezeteknek egy új típusú felügyeleti jogkört írt elő, tehát egy fontos hatáskörbővítést eredményezett, ugyanis a szolgáltatók felügyeletét ellátó szervezeteknek már kifejezetten törvényi kötelezettségévé tette, hogy a felügyelet ellátása során gondoskodjanak többek között a törvény rendelkezéseinek való megfelelésről is. Ez három kamaránál keletkeztet jogalkotói feladatokat. Tavaly év végével megtörtént az ügyvédi törvény ilyen tartalmú kiegészítése is, hiszen ott is kellett speciális előírásokat írni a kamarai felügyeletre; ott kifejezetten csak a pénzmosással kapcsolatos feladatok ellátása kapcsán, mert más típusú közvetlen felügyeleti tevékenysége ilyen jellegű nincs a szolgáltatókkal kapcsolatban. Ebben a törvényben kicsit más lett a megoldás, hiszen a közjegyzői működés feletti felügyeletben más jellegű a kamara hatásköre, sokkal szigorúbb és operatívabb a felügyeleti tevékenysége, ezért a törvény nem csak és kifejezetten a pénzmosással összefüggésben, hanem általában véve pontosította és bővítette a felügyeletellátásra vonatkozó szabályozást.
Az illetéktörvény-módosítás azért kapcsolódik még ehhez a törvényhez, mert azt látta célszerűnek a jogalkotó, hogy elég bonyolult a hitelesítés illetékére vonatkozó melléklete az illetéktörvénynek, ezért szabályozzuk újra az egész címet, annak érdekében, hogy itt mind a háromfajta hitelesítési tevékenység megjelenhessen: az, amit a miniszterek látnak el hatáskörükben, az, amit a konzuli szolgálatok; illetve nyilván a konzuli szolgálat általi és a kamarai apostille tanúsítványkiállításos hitelesítési tevékenységet ki kellett venni az Itv. hatálya alól. Tehát ez is egy másik módosítással összefüggő, abból következő módosítás.
S most átadnám a szót a kollégámnak a konzuli tevékenységet érintően.
Dr. Oláh Lajos (Külügyminisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. OLÁH LAJOS (Külügyminisztérium): Üdvözlök mindenkit. A konzuli védelemről szóló törvényt két tekintetben szeretnénk módosítani. Az egyik módosítás tartalmi jellegű, a másik inkább pontosító jellegű, mindkettőt gyakorlati probléma megoldása tette szükségessé. Az Európai Unió Tanácsának egy határozata arról rendelkezik, hogy azoknak az uniós állampolgároknak is joguk van a konzuli védelemre, amely állampolgároknak az államai nincsenek jelen egy harmadik országban. Ilyen esetben az ő konzuli védelmüket más tagállami képviseletek látják el, azt feltéve, hogy az adott tagállamnak nincs sem hivatásos képviselete, sem tiszteletbeli konzuli képviselete.
Azzal keresett meg minket Bukarestben az osztrák nagykövetség, hogy abban az esetben, ha mondjuk, Kolozsvár környékén vagy Romániának más, a nagykövetségtől távolabbi területein bajba jut egy osztrák állampolgár, segítséget tudunk-e nyújtani nekik abban, hogy ideiglenes uniós okmánnyal látjuk el, amivel ő hazatérhet. A jelenlegi szabályozás szerint, amely követi a tanácsi határozat szövegét, ezt nem tehetnénk meg, ugyanakkor véleményünk szerint a kétoldalú kapcsolatok elmélyítése szempontjából fontos lehet az, hogy kihasználva a Romániában meglévő konzuli hálózatunkat, segítségére legyünk más uniós országok állampolgárainak is, amennyiben a viszonosság ebben a tekintetben fennáll. Tehát a konzuli törvény első módosítása ezt takarja, és szeretnénk, ha ez a kezdeményezés átmenne.
A másik módosítás gyakorlatilag egy pontosítás a diplomáciai felülhitelesítéssel kapcsolatosan. Diplomáciai felülhitelesítésről akkor van szó, amikor egy külföldi ország által kiállított okiratot szeretnénk Magyarországon felhasználni, vagy fordítva. Ebben az esetben a külföldön kiállított okiratnak meg kell járnia egy úgynevezett felülhitelesítési láncot, amelynek a végén a magyar diplomáciai képviselet igazolja a megelőző hatóság pecsét- és aláírásmintáját, és ezzel más országnak az okirata Magyarországon is felhasználható lesz. A jelenleg hatályos szöveg azonban jelentősen megkötötte a kezünket abban a tekintetben, hogy azt mondta, a konzuli tisztviselő a kiállító hatóság pecsét- és aláírásmintáját kell hogy felülhitelesítse, ami leszűkítette az alkalmazási kört. Ebben az esetben a gyakorlati probléma az volt például egy Dél-Amerikában kiállított okirat kapcsán, amelyre egyébként szabályszerűen felkerültek a közbenső hitelesítések, hogy a kiállító hatóság pecsétjét és aláírásmintáját sorban felülhitelesítették különböző szervek, utána elkerült Madridba, Madridban az ottani külügyminisztérium felülhitelesítette az utoljára az okiraton lévő pecsét- és aláírásmintákat, és ezt vitték a magyar külképviseletre, hogy a konzulunk felülhitelesítse, magyarul, hogy egy dél-amerikai okirat felhasználható lehessen Magyarországon. A jelenlegi szabályozás ezt nem tette lehetővé, holott egyébként a felülhitelesítési lánc teljes mértékben megengedhette volna. Ezt próbáljuk ezzel a módosítással kiküszöbölni.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Megnyitom a vitát. Ki kíván hozzászólni? Répássy alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Elnök úr, csak röviden jelezni szeretném, hogy képviselőcsoportunk a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja és az elfogadását is támogatja.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni? (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok jelentkezőt.
Elnézést, nem adnám át az elnöklést, csak jelzem, hogy a mi képviselőcsoportunk is támogatja a javaslatot... (Dr. Hankó Faragó Miklós: Mi szintén.) - alelnök úr jelzi, hogy az SZDSZ képviselőcsoportja is -, remélem, ezzel nem sértettem Házszabályt, hogy ezt így jeleztem. Köszönöm szépen.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
A határozathozatalra kerül sor. Kérdezem, ki az, aki általános vitára alkalmasnak tartja a javaslatot. (Szavazás.) Köszönöm szépen, egyhangú szavazással általános vitára alkalmasnak találta a bizottság.
Jelzem, hogy már ennél a szavazásnál is Dorkota Lajos helyettesítette Rubovszky Györgyöt, Mátrai Márta Kerényi Jánost, Horváth Zsolt pedig Turi-Kovács Bélát.
Javaslom, hogy a vita viszonylag csekély voltára tekintettel ne állítsunk előadót a plenáris vitában. (Nincs ellenvetés.) Köszönöm szépen.
Rátérünk 2. napirendi pontunkra: az Országos Választási Bizottság beszámolója a területi és az országos kisebbségi önkormányzati képviselők 2007. március 4-én megtartott választásáról, az előterjesztést J/4369. számon kaptunk kézhez; az általános vitára kerül sor.
Szigeti Péter úr, a választási bizottság elnöke jelezte nekem, hogy egy hónapokkal ezelőtt megállapodott program miatt nem tud részt venni az ülésünkön, így tisztelettel köszöntöm Halmai Gábor professzor urat, az OVB elnökhelyettesét, aki az Országos Választási Bizottságot képviseli. Elnökhelyettes úr, megadom önnek a szót, kérem, mondja el szóbeli kiegészítését.
Dr. Halmai Gábor elnökhelyettes (Országos Választási Bizottság) szóbeli kiegészítése
DR. HALMAI GÁBOR elnökhelyettes (Országos Választási Bizottság): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Lényegében nincs kiegészítenivalónk ahhoz képest, amit írásban benyújtottunk. Annál is kevésbé, mert egy ennél részletesebb és néhány igazán fontos jogi problémára kiterjedő beszámolót nyújtottunk be a települési kisebbségi önkormányzati választásokról szóló beszámoló kapcsán. Ott felmerültek olyan szabályozási igények is, amelyek persze továbbra is léteznek, de hát ezekről a tisztelt bizottság is nyilván tud; itt most ezeket csak jeleztük, hiszen nem most merültek fel ezek a problémák.
Itt lényegében azt kell mondjam, hogy sem különösebb elvi jellegű kérdés nem merült fel, ami mondjuk, állásfoglalást igényelt volna, és ahogy látják a beszámolóból, a jogorvoslati kérelmek száma is szokatlan alacsony, összesen négy ilyen érkezett. Ez tehát azt igazolja, hogy ezek az új szabály szerint lebonyolított területi és országos kisebbségi önkormányzati választások, legalábbis a jogi oldal szempontjából különösebb problémát nem vetettek föl.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem, ki kíván hozzászólni. Répássy alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnökhelyettes Úr! A képviselőcsoportunk nem támogatja az Országos Választási Bizottság beszámolóját.
Az előzményekről csak annyit, hogy az OVB sokáig azt jelezte az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága irányába, hogy az OVB-nek nincs is ilyen beszámolási kötelezettsége e tárgyban, majd végül sor került ennek a beszámolónak a benyújtására.
A mi megítélésünk szerint a jelentésből olyan körülmények maradtak ki, amelyek kérdésessé teszik az OVB jelentésének az elfogadását. Mégpedig hogy az országos kisebbségi önkormányzatok megalakulása nem volt zökkenőmentes: két országos kisebbségi önkormányzat megalakulását azért kellett megismételni, mert hibáztak a választási szervek, mégpedig a törvényesség fenntartására hivatott választási szervek.
Kaltenbach Jenő és Kállai Ernő kisebbségi ombudsmanok bizottságunk által is ismert álláspontot képviselnek és foglalnak el a törvénnyel kapcsolatban, de az ő észrevételeik arra vonatkoztak, megállapították egész pontosan, hogy a választások során több választási alapelvet sértettek meg, amelyekkel szemben az Országos Választási Bizottság nem lépett fel, sőt törvényesnek találta az OVB ezeket a jogsértéseket. Tehát hangsúlyozom, hogy az ombudsmanok szerint a választás alapelveit, tehát a jelenlegi hatályos választási törvény alapelveit sértették a választások.
Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a területi és országos kisebbségi önkormányzati választásokon nem kellett alkalmazni a választási eljárási törvénynek a szavazásra vonatkozó általános szabályait. Ez a mi megítélésünk szerint jogértelmezési tévedés, amely alapvetően kétségbe vonja a választások lebonyolításának alkotmányosságát. Álláspontunkat erősíti az a tény is, hogy a fenti jogértelmezés ellenére a területi választási szervek érvényesítették a szavazásra vonatkozó általános törvényi előírásokat.
Tehát ezek miatt a részben aktív, részben passzív intézkedései miatt, tehát döntései és mulasztásai miatt az Országos Választási Bizottság jelentését a magunk részéről nem javasoljuk elfogadásra.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem, ki kíván még hozzászólni. (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok jelentkezőt, ezért átadom az elnöklést Hankó Faragó alelnök úrnak, mert én viszont szeretnék hozzászólni.
(Az ülés vezetését dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ), a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megadom a szót Avarkeszi Dezső elnök úrnak. Tessék!
DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Képviselőcsoportunk általános vitára alkalmasnak tartja az Országos Választási Bizottság beszámolóját, és az Országgyűlésben is elfogadásra fogjuk javasolni és el fogjuk fogadni.
Úgy véljük, hogy azok a jogszabályi változtatások, amelyek alapján megtörtént a választás, kifejezetten pozitív hatással voltak a kisebbségi önkormányzatok létrejöttére. Azok a botrányos ügyek, amelyek korábban jellemzőek voltak ezekre a választásokra, többségében nem ismétlődtek meg. Jellemző, hogy a Legfelsőbb Bíróság mindazon OVB-határozatokat, amelyeket felülvizsgált, megalapozottnak ítélte. Ez alapján is úgy gondolom, hogy az OVB alkotmányosan és törvényesen járt el ezen választások során.
Mindezek alapján támogatjuk a beszámoló elfogadását.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem, ki kíván hozzászólni még a vitában. (Nincs ilyen jelzés.) Amennyiben további hozzászóló nincs, akkor visszaadom az elnöklést elnök úrnak.
(Az ülés vezetését dr. Avarkeszi Dezső (MSZP), a bizottság elnöke veszi át.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Én pedig megadom a szót elnökhelyettes úrnak, és kérem, reagáljon az elhangzottakra.
Dr. Halmai Gábor elnökhelyettes (Országos Választási Bizottság) reflexiói
DR. HALMAI GÁBOR elnökhelyettes (Országos Választási Bizottság): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Azt gondolom, könnyű helyzetben vagyok a választ illetően.
Két kifogás merült fel a jelentéssel és általában az OVB munkájával kapcsolatban. Azt kell mondjam, egyik sem az OVB jogalkalmazói hatáskörébe tartozó kérdés, ezt nyilván képviselő úr legalább úgy tudja, mint én.
Az országos kisebbségi önkormányzatok összehívásával kapcsolatban a törvény az OVB-nek kizárólag az összehívás hatáskörét biztosítja, minden törvényességi ellenőrzés más hatáskörébe tartozik. Tehát az Országos Választási Bizottság értelemszerűen nem gyakorolhat olyan törvényességi ellenőrzési feladatokat, amelyeket itt képviselő úr számon kért. Ha ezt tenné, akkor másoktól vonná el a hatáskörét.
Ami pedig a törvény bizonyos rendelkezéseinek nem alkalmazását illeti, ez egy reálisan felvethető jogi probléma, csak azt gondolom, hogy ez jogalkotási probléma. Ha tehát képviselő úr úgy gondolja, hogy bizonyos szabályok alkalmazása a kisebbségi választások esetén indokolt lenne, akkor azt gondolom, ennek a módja a törvény módosítása. Ezzel kapcsolatban az Országos Választási Bizottságnak nincsenek hatáskörei. Egyébként pedig személyesen azt gondolom, hogy bizonyos szabályoknak az alkalmazása értelemszerűen nehézségbe ütközik, mondjuk, a mozgóurna szabályainak az alkalmazása, de ez nyilvánvalóan, még egyszer mondom, törvényhozási kérdés.
Egyébként megjegyzem, hogy a jelzett anomáliák ellenére is 98 százalék fölött volt a részvétel, ami azért nem arra utal, hogy komoly jogalkalmazási problémák merültek volna fel.
Természetszerűen mindenfajta véleményt tiszteletben tartunk. Köszönöm szépen.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen. A határozathozatalra kerül sor. Kérdezem, ki tartja általános vitára alkalmasnak az előterjesztést. (Szavazás.) 16 igen. Ki nem tartja általános vitára alkalmasnak? (13) 13 nem mellett a bizottság általános vitára alkalmasnak tartotta.
Köszönöm szépen.
A napirendi pontjaink tárgyalásának végére értünk. A bizottság ülését bezárom, köszönöm részvételüket.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 28 perc)
|
Dr. Avarkeszi Dezső |
Jegyzőkönyvvezető: Prin Andrea