AIÜB-8/2008.
(AIÜB-78/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának
2008. március 17-én, hétfőn, 16.00 órakor
az Országház főemelet 58. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
Az Országos Rádió és Televízió Testület tagjai megbízatása megszűnésének egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat (T/5172. szám); állásfoglalás kialakítása a törvényjavaslat minősített többségű döntést igénylő rendelkezéseiről *
Tóth Károly, a Nemzetbiztonsági bizottság alelnökének megkeresése a Nemzetbiztonsági bizottság hatáskörének tárgyában; állásfoglalás kialakítása *
Szavazás a napirendről való levételről *
1. Az Országos Rádió és Televízió Testület tagjai megbízatása megszűnésének egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat (T/5172. szám)
(Dr. Jánosi György (MSZP), dr. Cser-Palkovics András (Fidesz), dr. Pető Iván (SZDSZ), Herényi Károly (MDF), dr. Lukács Tamás (KDNP) képviselők önálló indítványa)
(Állásfoglalás kialakítása a törvényjavaslat minősített többségű döntést igénylő rendelkezéseiről)
2. Tóth Károly, a Nemzetbiztonsági bizottság alelnökének megkeresése a Nemzetbiztonsági bizottság hatáskörének tárgyában
(AIÜB/1-1/2008.)
(Állásfoglalás kialakítása)
Elnököl: Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ), a bizottság alelnöke
Dr. Répássy Róbert (Fidesz), a bizottság alelnöke
Dr. Balogh László (MSZP)
Dr. Bárándy Gergely (MSZP)
Dr. Csákabonyi Balázs (MSZP)
Dr. Csiha Judit (MSZP)
Dr. Faragó Péter (MSZP)
Frankné dr. Kovács Szilvia (MSZP)
Dr. Hajdu Attila (MSZP)
Dr. Ipkovich György (MSZP)
Dr. Simon Gábor (MSZP)
Dr. Szabó Éva (MSZP)
Dr. Szép Béla (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP)
Dr. Balsai István (Fidesz)
Dr. Dorkota Lajos (Fidesz)
Dr. Mátrai Márta (Fidesz)
Dr. Navracsics Tibor (Fidesz)
Dr. Szakács Imre (Fidesz)
Dr. Turi-Kovács Béla (Fidesz)
Dr. Rubovszky György (KDNP)
Dr. Salamon László (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Avarkeszi Dezső (MSZP) dr. Hankó Faragó Miklósnak (SZDSZ)
Dr. Gál Zoltán (MSZP) dr. Ipkovich Györgynek (MSZP)
Tóth András (MSZP) Frankné dr. Kovács Szilviának (MSZP)
Dr. Horváth Zsolt (Fidesz) dr. Mátrai Mártának (Fidesz)
Dr. Kerényi János (Fidesz) dr. Turi-Kovács Bélának (Fidesz)
Dr. Kontrát Károly (Fidesz) dr. Balsai Istvánnak (Fidesz)
Dr. Vitányi István (Fidesz) dr. Szakács Imrének (Fidesz)
Dr. Tordai Csaba államtitkár (Miniszterelnöki Hivatal)
Dr. Jánosi György (MSZP)
(Az ülés kezdetének időpontja: 16 óra 20 perc)
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ), a bizottság alelnöke, az ülés levezető elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Bizottság! Elnök úr távollétében engedelmükkel a bizottsági ülést én fogom vezetni.
Tájékoztatom a bizottság tagjait arról, hogy Ipkovich György képviselő úr helyettesíti Gál Zoltán képviselő urat, Frankné dr. Kovács Szilvia Tóth András képviselő urat, Hankó Faragó Miklós pedig Avarkeszi Dezső elnök urat, Szakács Imre képviselő úr Vitányi István képviselő urat; további helyettesítéseket pillanatnyilag nem látok, de később majd ezeket is ismertetem.
Tisztelt Bizottság! A napirendet az írásban kiküldött napirendi javaslatnak megfelelően tartom fenn. Kérdezem, a napirenddel kapcsolatban bárkinek van-e észrevétele. (Nincs ilyen jelzés.) Amennyiben nincs, kérdezem, hogy a bizottság az írásban kiküldött napirendet elfogadja-e. (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag elfogadta, köszönöm szépen.
Az 1. napirendi pontunk szerint egy állásfoglalást kell kialakítanunk, mégpedig az Országos Rádió és Televízió Testület tagjai megbízatása megszűnésének egyes kérdéseiről szóló T/5172. számú törvényjavaslattal kapcsolatban. Az állásfoglalás kapcsán a kérdés az, hogy a törvényjavaslat mely rendelkezései tartoznak a kétharmados szavazási körbe.
Tájékoztatom a bizottság tagjait, hogy egyrészt 2008. március 13-ai keltezéssel Szili Katalin házelnök asszony levelet küldött Avarkeszi Dezső elnök úrnak, amely levél mellékleteként tájékoztatásul egy kimutatást is megküldött házelnök asszony, mely kimutatás egyértelműen és világosan tartalmazza, hogy mely szakaszok tartoznak a minősítetti körbe.
Ezzel kapcsolatban megnyitom a vitát. Kérdezem egyrészt az előterjesztőt, másrészt a kormány jelen lévő képviselőjét, mi az álláspontjuk. Parancsoljanak, uraim, önöké a szó; Jánosi György képviselő úrnak adom meg a szót.
DR. JÁNOSI GYÖRGY (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Az előterjesztők nevében elfogadjuk házelnök asszony javaslatát. A törvényjavaslat magában kétharmados; kérjük, hogy ezt fogadja el az alkotmányügyi bizottság.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérem a kormány jelen lévő képviselőjét az álláspontja ismertetésére.
DR. TORDAI CSABA államtitkár (Miniszterelnöki Hivatal): A kormány egyetért a kétharmadossá minősítéssel.
ELNÖK: Köszönöm szépen, uraim. Kérdezem a bizottság tagjait, ki kíván hozzászólni a napirendi ponttal kapcsolatos vitában. (Nincs ilyen jelzés.) Amennyiben ilyen jelentkezés nincs, szavazásra teszem föl a kérdést.
Házelnök asszony levelében a kimutatásnak megfelelően az 1-102. §-ig terjedően kétharmados támogatottsági körben elfogadandó a törvényjavaslat. Aki ezzel egyetért... (Közbeszólások.) Egy pillanat türelmet kérek! Igen, államtitkár úr?
DR. TORDAI CSABA államtitkár (Miniszterelnöki Hivatal): Házelnök asszony levele, ha jól értem, a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény kétharmados szakaszait sorolja fel...
ELNÖK: Igen, bocsánat...
DR. TORDAI CSABA államtitkár (Miniszterelnöki Hivatal): ...és a törvényjavaslat 1. §-a a médiatörvény 37. §-ához kapcsolódik, míg a 2. §-a ennek a hatályba léptető, illetve hatályvesztő rendelkezéseit tartalmazza. Ezért a kormány azzal ért egyet, hogy a törvényjavaslat egészének elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
ELNÖK: Igen, köszönöm, ez így korrekt; köszönöm a kiegészítést. A levélben foglaltaknak megfelelően tehát az 1996. évi I. törvény 37. §-ának (1) bekezdését egy újabbal egészíti ki, és erre vonatkozik a megkeresés, tehát az én kérdésfeltevésem is a bizottság felé erre vonatkozik. Kérdezem, ki ért ezzel egyet. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag támogatta a határozat elfogadását.
Köszönöm szépen.
Áttérünk a 2. napirendi pontunkra: Tóth Károly, a Nemzetbiztonsági bizottság alelnökének megkeresése a Nemzetbiztonsági bizottság hatáskörének tárgyában. Ezzel kapcsolatban egy állásfoglalás-tervezetet készítettek a bizottság munkatársai, ezt írásban is megküldtük.
Megnyitom a vitát. Kérdezem, hogy a napirendi ponthoz ki kíván hozzászólni. Répássy alelnök úré a szó.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tartalmilag egyetértek az állásfoglalás-tervezettel. Pusztán egyetlen dolgot vetek föl, hogy megítélésem szerint felesleges az állásfoglalás-tervezet utolsó mondatában arra hivatkozni, hogy az ellenzéki képviselők távolmaradása nem akadálya a döntésnek. Hiszen éppen azt fejtegeti az állásfoglalás előző része, hogy függetlenül attól, hogy a képviselők mely frakcióhoz tartoznak, az a lényeg, hogy a határozatképesség előállt-e.
Azért tartom feleslegesnek ezt a megjegyzést itt a végén, mert ad absurdum előfordulhat, hogy nemcsak ellenzéki képviselők hiányoznak, hanem kormánypárti képviselők is hiányozhatnak. (Moraj és közbeszólások az MSZP-s képviselők részéről.) Azt én értem, hogy ez volt a kérdés, de attól még az eseti állásfoglalásnak olyannak kell lennie, amely a későbbiek során akár precedensként hivatkozható. Felőlem egyébként benne maradhat, mert tartalmilag nem változtat a dolgon, csak azt javaslom, fontolja meg a tisztelt bizottság, hogy ne az legyen benne, hogy az ellenzéki képviselők hiányoznak, hanem egyáltalán képviselők hiányzása nem akadálya a bizottság döntéseinek, amennyiben egyébként határozatképes a bizottság.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Csak szeretném alelnök urat tájékoztatni arról, hogy Tóth Károly alelnök úrnak 2008. március 13-án kelt levelében dőlt betűvel éppen az szerepel kérdésként - ez a második bekezdés utolsó két sora -, hogy "A határozatképesség megléte esetén, de valamennyi ellenzéki képviselő távollétében jogszerűen hozza-e meg döntéseit az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottsága?" - tehát kimondottan erre irányult a kérdés.
Salamon, utána Rubovszky képviselő uraknak adom meg a szót.
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Tisztelt Bizottság! Szerintem teljesen egyértelmű a dolog. Ez a határozati javaslat azt akarja kimondani, hogy ha egy bizottság határozatképes, akkor döntést hozhat. Bennem az a kérdés merül fel, hogy miért kell ehhez állásfoglalást hozni. Ez egy házszabályi rendelkezés.
Megjegyzem, hogy a felvezető nagy bekezdésben foglaltak indifferensek; akárhogyan rendelkezik egy törvény, ha a Házszabály nincs hozzáigazítva, a mi döntéshozatalunkra a Házszabály az irányadó. Tehát teljesen érdektelen, hogy mit mond a közbeszerzési törvény. Az egy más kérdés, hogy ha nem lenne összehangolva a Házszabállyal, akkor probléma lenne, jogalkotási probléma, jegyzem meg.
Nem tudom, hogy ez hogyan merült fel, nem ismerem a március 4-i ülés történéseit, hogy vita volt-e ezen vagy nem volt vita. De hogy mondjam, kicsit a komoly működésünket kérdőjelezi meg, ha evidenciákra ügyrendi bizottsági állásfoglalásokat hozunk, és anélkül, hogy ezt tudtom szerint vitatták volna. Mert nem tudom, de ha nem volt ott az ellenzék, akkor valószínűleg ezt a kérdést nem tette vitássá senki. De ha bárki vitássá tette, akkor üsse föl a Házszabályt, és olvassa el azt a rendelkezést, amelyik megmondja, hogy a többség dönt, ha határozatképes a bizottság.
Még egyszer mondom, tartalmilag ezzel nincs bajom, de ha ilyen határozatokat elfogadunk, akkor holnap bárki megtréfálhatja az alkotmányügyi bizottságot, és rendre rákérdezhet, hogy a Házszabályt kell-e alkalmazni ilyen vagy olyan vagy amolyan kérdésekben. Ez az egyetlen ok, amiért nem nagyon lelkesedem ezért az állásfoglalás-tervezetért.
ELNÖK: Rubovszky György képviselő úr következik.
DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (KDNP): Tisztelt Bizottság! Nekem az az álláspontom, hogy ez az utolsó mondat kicsit sértő, az ellenzékre nézve sértő. "A határozatképesség megállapításakor kizárólag a létszámra kell figyelemmel lenni, függetlenül attól, hogy a jelen lévő képviselők mely frakcióhoz tartoznak." Akkor jár el a bizottság korrekten, ha úgy folytatjuk: "ha a bizottság az általános szabályok szerint egyébként határozatképes, az ellenzéki képviselők távolmaradása esetén, az MSZP-s képviselők esetleges teljes távolmaradása esetén, az SZDSZ-es képviselők..." - ha egy ilyen felsorolás lesz, akkor igen. De ez így kifejezetten sértő, ez diszkrimináció az ellenzékkel szemben.
Az első mondat korrekten mindent tartalmaz, ez az utolsó mondat abszolút fölösleges. Úgyhogy mi meg sem szavazzuk, ha ez a mondat benne marad. Köszönöm.
ELNÖK: Répássy alelnök úr, utána Csákabonyi képviselő úr.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Több mindent szeretnék mondani; először is Rubovszky képviselő úr utóbbi felvetése kapcsán én annyival bonyolítanám a helyzetet, hogy nem pusztán arról van szó, hogy az ellenzékre való utalás sértő - engem egyébként nem sért -, hanem hogy téves ez az utalás. Ugyanis a nemzetbiztonsági törvény szerint ennek a bizottságnak az elnöke a törvény erejénél fogva ellenzéki képviselő. Téves tehát ez az utalás, mert adott esetben, ha nem is a határozatképességet, de egyéb működési problémákat, tárgyalási problémákat felvethet az elnök hiányzása.
Egyébként én csodálkozom, hogy Tóth Károly nem azt kérdezte meg mint a bizottság alelnöke, hogy egyébként neki mi a dolga akkor, ha a bizottság elnöke nem vesz részt a bizottság munkájában. Hiszen a bizottság alelnökeként ő nem járhat el, a bizottság elnökének jogait nem gyakorolhatja anélkül, hogy a bizottság elnöke erről rendelkezne. Csodálkozom tehát, hogy Tóth Károly nem ezzel foglalkozik, mert azt ő is tudja, hogy az egyébként nem paritásos, hanem többségi bizottságban az ellenzéki képviselők hiányzása nem okozza a határozatképtelenséget. Tehát olyasmit kérdez meg, evidenciát kérdez, amire Salamon László is felhívta a figyelmet; azt viszont nem kérdezi meg Tóth Károly, hogy egyébként az elnöki jogköröket ki fogja gyakorolni. De mindegy, ez csak egy zárójeles megjegyzés. Egyáltalán tehát ez az utalás az ellenzékre téves.
S még arra hívnám fel a kormánypárti képviselőtársaim figyelmét, hogy ha megnézzük, az irathoz oda van csatolva Avarkeszi elnök úrnak a március 10-ei levele, amelyben nem is szerepel ez a mondat. Ha elolvassák, azzal zárul, hogy "A határozatképesség megállapításakor tehát kizárólag a létszámra kell figyelemmel lenni, függetlenül attól, hogy a jelen lévő képviselők mely frakcióhoz tartoznak." - pont, és nem folytatódik, és utána Tóth Károly válaszlevelében van egy olyan, ami rákérdez az ellenzék szerepére. De egyébként ad 1: a bizottságunk elnöke első válaszlevelében úgy ítélte meg, mint amit most Salamon László elmondott, hogy nem szükséges állásfoglalást hozni. Tehát így ítélte meg a bizottság elnöke. A bizottság elnöke úgy ítélte meg, hogy nem kell külön az ellenzékre hivatkozni. Ezek után jött Tóth Károly megkeresése. Szerintem az is adekvát válasza lenne a bizottságnak erre, hogy nem bonyolítja tovább az ügyet, hanem a bizottság elnökének eredeti álláspontjával egyetért, mely szerint nem szükséges állásfoglalást hozni, és semmiféle kitételre nincs szükség, amely az ellenzéket érinti.
Mondom, azt az érvet ne felejtsék el, kérem, illetve ne hagyják figyelmen kívül, hogy az ellenzékre való utalás téves ebben az esetben, azért, mert nem a Házszabály használja az ellenzék-kormánypárt fogalmát a Nemzetbiztonsági bizottság vonatkozásában, hanem a nemzetbiztonsági törvény használja ezt a fogalmat, és a nemzetbiztonsági törvénynek az ellenzékre vonatkozó fogalomhasználatát - mármint a bizottság elnökére vonatkozó fogalomhasználatát - nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ennyiben én nem értek egyet Salamon Lászlóval abban, hogy egy törvény másképp rendelkezhet; az egy kétharmados törvény, és az előírja, hogy a Nemzetbiztonsági bizottság elnöke ellenzéki képviselő.
ELNÖK: Csákabonyi Balázs képviselő úré a szó.
DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): Tisztelt Bizottság! Nézzük meg ezt a műfajt! Ez azt mondja, hogy eseti jellegű állásfoglalás. Tehát itt szó nincs arról, hogy ez egy általános érvényű állásfoglalás lenne.
Tóth Károly feltett egy kérdést, egy bizonyos jogesetnek vagy történésnek az eldöntésére, és ezzel kapcsolatban kérte az alkotmányügyi bizottság állásfoglalását; először a Házbizottságét, aztán áttették ide tovább.
Mielőtt még továbbmennék: Répássy alelnök úr valóban hivatkozott Avarkeszi elnök úrnak a korábbi, március 10-i levelére, azonban ennek a levélnek van egy utolsó bekezdése is, amelyet nem idézett, és amely úgy szól: "Kérem alelnök urat, jelezze, ha a Nemzetbiztonsági bizottság továbbra is szükségesnek látja, hogy az alkotmányügyi bizottság adjon ki a kérdésben házszabály-értelmező állásfoglalást." Tehát az elnök úr megírta, hogy szerinte sem szükséges, de a kérelmező megismételte, hogy ő kéri ennek a kiadását. Éppen azért egy eseti állásfoglalásról van szó, ami semmiféle rossz fényt nem vet egyébként az ellenzékre. Arról nem is beszélve, hogy egy váltógazdálkodásnál hol ellenzéki, hol kormánypárti szerepben vannak a képviselőtársak.
Nem tudjuk, ott nyilvánvalóan vita merülhetett fel ezzel kapcsolatban. És valahol van a Házszabálynak emlékezetem szerint egy olyan rendelkezése, most nem tudom, hogy a tárgyalóképesség esetében-e, hogy egy ellenzéki képviselőnek mindenképpen jelen kell ott lenni. Lehet, hogy annak az analógiájára kérte ezt. Én egyébként nem tartom ezt olyan jelentős kérdésnek, hogy erről olyan különösebben nagy vitát kelljen itt folytatni. (Dr. Rubovszky György: Könnyebb sértegetni, mint megsértettnek lenni!) Rubovszky képviselő úr, szó sincs itt sértegetésről! Legalábbis, már elnézést kérek, én nem látok benne sértegetést.
Köszönöm. Tehát eseti állásfoglalás, és meg lehet hozni.
ELNÖK: Répássy Róbert alelnök úr ügyrendi kérdésben kért szót.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Elnök úr, ügyrendi kérdésben szeretnék szót kérni, ugyanis álláspontom szerint a megkeresés nem felel meg a Házszabálynak. Ugyanis a Házszabály értelmezéséről szóló 143. § (3) bekezdése szerint "a házszabály-értelmezésért felelős bizottság az Országgyűlés választott tisztségviselője, továbbá bármely képviselőcsoport vagy bizottság kérésére állást foglal". Tehát Tóth Károly alelnök úrnak valószínűleg a frakcióvezetőn keresztül kellett volna ezt kérnie, vagy a bizottságnak kellett volna ezt kérnie.
Nem tudom, kiderül-e a levélből, számomra nem derül ki, hogy Tóth Károly a bizottság nevében kérte-e ezt az állásfoglalást; ha kiderül, akkor lehet, de számomra az Avarkeszi elnök úr és Tóth Károly között folytatott levelezésből úgy tűnt, hogy ők két bizottsági tisztségviselőként leveleztek egymással. Tehát ezt tisztázni kellene.
ELNÖK: Salamon László képviselő úr következik a jegyzeteim szerint.
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Ez a vita - ez most erre az ügyrendi felvetésre nem vonatkozik -, a vitának az elemei számomra megint egy olyan ellenszenves szituációra utalnak, hogy folyik valamilyen politikai csatározás, és a Házszabályt és az ügyrendet, abszolút fölöslegesen és abszolút értelmetlenül, itt fegyverként akarják használni. Változatlanul azt mondom, hogy a határozatra semmi szükség nincs, és látható most már a vitából, itt arról van szó, hogy az ellenzékre süssenek ügyrendi természetű eszközökkel bélyeget.
Szóval, elnök úr, ha ezt meg lehet csinálni, akkor holnap valaki fogja kérni az ügyrendi bizottságtól annak kimondását, hogy az Országgyűlés elnöke köteles pártatlanul vezetni az Országgyűlés üléseit. És akkor lehet ezen vitatkozni, hogy szükség van-e erre vagy nem. Én azt gondolom, hogy ne teremtsünk ilyen precedenst. Próbáljunk már valamit tenni, ez a bizottság legyen annyira önálló, mentesen mindenfajta szerencsétlen politikai megfontolástól, hogy ügyének tekinti a Ház normális működésének a biztosítását, és elhárít olyan akciókat, amelyek szerintem méltatlanok a jog világához. Egész egyszerűen jogi fegyverekkel akarnak itt ilyen politikai csatákat megvívni, én ez ellen tiltakozom, meg kell hogy mondjam. Semmi szükség ilyen határozatra; ki fog nyitni megint egy zsilipet, és ha valamelyik párt úgy gondolja, hogy a kommunikációjába bele akarja vinni, hogy ő ügyrendileg megtámadta az Országgyűlés elnökét vagy akárki mást, akkor ezt lehet csinálni, nem? Mert végül is nem kér senki sem mást, mint azt, hogy ismételjük meg a Házszabály rendelkezéseit, kvázi megbélyegző hátsó szándékkal.
Még egyszer mondom, ezt Répássy képviselő úr ügyrendi észrevételétől függetlenül mondtam el. Magam is úgy gondolom, hogy nincs ügyrendi értelemben illetékessége a kérelmezőnek a kérelem előterjesztésére, és ez kell megszabja az eljárásunkat alapvetően.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Három ügyrendi javaslat érkezik, ha jól tudom: Faragó képviselő úr, majd Répássy alelnök úr, aztán Csákabonyi képviselő úr - merthogy mindhárman azt jelezték, hogy ügyrendi kérdésben kérnek szót. (Közbeszólások.)
DR. FARAGÓ PÉTER (MSZP): Nagyon rövid leszek...
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Bocsánat, de nem ez a rend - volt egy ügyrendi javaslatom, ahhoz minden frakcióból egy felszólaló lehet.
ELNÖK: Akkor viszont kérem Faragó képviselő úr türelmét, mert Répássy képviselő úr ugyanebben az ügyrendi kérdésben szeretne szólni.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Átolvasva az iratokat, bár nem egyértelmű a helyzet, de én visszavonom azt az ügyrendi javaslatomat, hogy az indítvány jogszerűségét vitassuk. Úgyis belementünk érdemben a tárgyalásba, úgyhogy akkor maradjunk abban, hogy érdemben foglaljunk állást.
ELNÖK: Tehát csak azért, mert Répássy alelnök úr visszavonta az ügyrendi javaslatát, kérdezem, hogy ehhez képest további hozzászólásra ki szeretne jelentkezni. Csákabonyi képviselő úr?
DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): Igen, mert én is egy új ügyrendit szeretnék tenni...
ELNÖK: És Faragó képviselő úr? Igazán nem szeretném, hogy méltatlanul bárki előnyben vagy hátrányban részesüljön, csak nehéz megítélni a sorrendet.
DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): ...hogy a mai napon ne döntsön a bizottság. A bizottság hívja meg Tóth Károlyt a következő ülésre, és ő mondja meg, milyen konkrét apropóból terjesztette ezt elő. És akkor könnyebben tudunk dönteni benne, mint eseti döntéssel.
ELNÖK: Ez egy újabb ügyrendi javaslat, és akkor most csak ez az egy ügyrendi javaslat fekszik előttünk.
Ezzel az ügyrendi javaslattal kapcsolatban kérdezem, hogy frakciónként egy-egy álláspontot ki szeretne mondani. Faragó képviselő úr, utána Répássy alelnök úr.
DR. FARAGÓ PÉTER (MSZP): Elöljáróban csak annyit, amit ellenzéki képviselőtársaim mondtak, hogy sértő rájuk nézve: szó sincs erről. Ez úgy butaság, ahogy van, ami ide le van írva! Egyetértek képviselő úrral. Hát ha egyszer határozatképes, akkor határozatképes! Tíz perce vitatkozunk olyanon, amit tíz másodperc alatt le kellett volna zárni.
Az én ügyrendi javaslatom az, hogy el kell utasítani.
ELNÖK: Ez nem ügyrendi (Derültség.), de érdemi álláspont.
DR. FARAGÓ PÉTER (MSZP): De el kell utasítani, így van.
ELNÖK: Köszönöm szépen, jó. Répássy alelnök úr szeretne ugyanebben az ügyrendi kérdésben szólni.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Most zavarban vagyok... Faragó képviselő úr javaslatát értem, ő azt mondja, hogy szavazzunk a megkeresésről, és ő azon az állásponton van, hogy el kell utasítani. Nekem tetszik ez a megoldás (Derültség.), jobban tetszik, mint az, hogy halasszuk el egy héttel vagy két héttel. (Dr. Faragó Péter: Elhalasztani? Ezt?!) Hajlok arra, hogy inkább Faragó képviselő úr ügyrendi javaslatát támogatom. (Közbeszólások.)
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Szeretném, ha a bizottság megőrizné munkájának komolyságát.
Kérdezem, hogy az iménti ügyrendi javaslathoz képest kíván-e valaki valamelyik frakció nevében további álláspontot kifejteni. (Dr. Répássy Róbert: De most melyik iménti? - Derültség.) Csákabonyi Balázs képviselő úrnak az volt az ügyrendi javaslata, hogy a napirendi pontot vegyük le a napirendről, ne döntsünk, kérjük elnök urat a következő ülésünkre napirendre tűzni, és hívjuk meg Tóth Károly alelnök urat a bizottság ülésére.
Én csak nagyon röviden szeretném önöket tájékoztatni arról, a munkatársak jelzik, hogy egyébként alelnök úr meghívót kapott a mai bizottsági ülésre is, vagyis ez most is módjában állt volna.
Kérdezem, van-e valakinek még észrevétele az ügyrendi javaslathoz képest. Csákabonyi képviselő úr!
DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): Erre a tájékoztatásra való tekintettel visszavonom az ügyrendi javaslatomat. (Derültség.) Ez természetes dolog.
Szavazás a napirendről való levételről
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Akkor engedjék meg, hogy egy javaslatot bocsássak a bizottság elé. A javaslatom az, hogy ezt az állásfoglalás-tervezetet vegyük le a mai bizottsági ülés napirendjéről, és meglátjuk, hogy a későbbiekben indokolt-e bármilyen kérdést ezzel kapcsolatban napirendre tűzni. Aki az indítványommal egyetért, kérem, emelje föl a kezét. (Szavazás.) 15 igen. Ki ellenzi ezt? (6) 6 nem. Ki tartózkodik? (5) 5 tartózkodás. A bizottság döntése tehát az, hogy a bizottsági ülés napirendjéről levesszük ezt a kérdést.
Nagyon köszönöm mindenkinek a részvételt, a bizottsági ülést berekesztem.
(Az ülés befejezésének időpontja: 16 óra 45 perc)
|
Dr. Hankó Faragó Miklós |
Jegyzőkönyvvezető: Prin Andrea