AIÜB-9/2008.
(AIÜB-79/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának
2008. március 31-én, hétfőn, 12.00 órakor
az Országház főemelet 58. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
A tűzoltó-egyesületekről szóló törvényjavaslat (T/5281. szám, új változat a T/5052. szám helyett); általános vita *
Jauernik István, az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság elnökének szóbeli kiegészítése *
A kormány álláspontjának ismertetése (Dr. Bőke Katalin, Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium) *
Jauernik István, az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság elnökének válaszai *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről *
a) A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/5028. szám) *
A kormány álláspontjának ismertetése (Dr. Rajmon Balázs, Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) *
Szavazás a tárgysorozatba-vételről *
b) A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/5121. szám) *
Dr. Salamon László (KDNP) szóbeli kiegészítése *
A kormány álláspontjának ismertetése (Dr. Rajmon Balázs, Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) *
Szavazás a tárgysorozatba-vételről *
1. A tűzoltó-egyesületekről szóló törvényjavaslat (T/5281. szám, új változat a T/5052. szám helyett)
(Az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság önálló indítványa)
(Általános vita)
2. Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről:
a) A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/5028. szám)
(Dr. Szabó Éva és Kovács Tibor (MSZP) képviselők önálló indítványa)
b) A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/5121. szám)
(Dr. Latorcai János és dr. Salamon László (KDNP) képviselők önálló indítványa)
Elnököl: Dr. Avarkeszi Dezső (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Répássy Róbert (Fidesz), a bizottság alelnöke
Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ), a bizottság alelnöke
Dr. Balogh László (MSZP)
Dr. Bárándy Gergely (MSZP)
Dr. Csákabonyi Balázs (MSZP)
Dr. Csiha Judit (MSZP)
Frankné dr. Kovács Szilvia (MSZP)
Dr. Gál Zoltán (MSZP)
Dr. Hajdu Attila (MSZP)
Dr. Ipkovich György (MSZP)
Dr. Szép Béla (MSZP)
Tóth András (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP)
Dr. Balsai István (Fidesz)
Dr. Dorkota Lajos (Fidesz)
Dr. Horváth Zsolt (Fidesz)
Dr. Kerényi János (Fidesz)
Dr. Kontrát Károly (Fidesz)
Dr. Mátrai Márta (Fidesz)
Dr. Szakács Imre (Fidesz)
Dr. Turi-Kovács Béla (Fidesz)
Dr. Vitányi István (Fidesz)
Dr. Rubovszky György (KDNP)
Dr. Salamon László (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Balogh László (MSZP) megérkezéséig dr. Csákabonyi Balázsnak (MSZP)
Dr. Faragó Péter (MSZP) dr. Avarkeszi Dezsőnek (MSZP)
Dr. Simon Gábor (MSZP) dr. Bárándy Gergelynek (MSZP)
Dr. Szabó Éva (MSZP) Frankné dr. Kovács Szilviának (MSZP)
Tóth András (MSZP) megérkezéséig dr. Hajdu Attilának (MSZP)
Dr. Kontrát Károly (Fidesz) távozása után dr. Balsai Istvánnak (Fidesz)
Dr. Navracsics Tibor (Fidesz) dr. Répássy Róbertnek (Fidesz)
Dr. Vitányi István (Fidesz) megérkezéséig dr. Szakács Imrének (Fidesz)
Dr. Rubovszky György (KDNP) távozása után dr. Salamon Lászlónak (KDNP)
Jauernik István, az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság elnöke
Dr. Rajmon Balázs főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Bőke Katalin főosztályvezető-helyettes (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 12 óra 5 perc)
DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság ülését megnyitom. Üdvözlöm a bizottság tagjait és meghívott vendégeinket.
Ismertetem a helyettesítések rendjét: Bárándy Gergely helyettesíti Simon Gábort, Frankné Kovács Szilvia Szabó Évát, Hajdu Attila Tóth Andrást, Csákabonyi Balázs Balogh Lászlót, én helyettesítem Faragó Pétert; valamint Szakács Imre Vitányi Istvánt, Répássy Róbert pedig Navracsics Tibort helyettesíti. Megállapítom, hogy a bizottság határozatképes.
A meghívóban kiküldött napirendre kívánok javaslatot tenni. Kérdezem, van-e valakinek ezzel kapcsolatban észrevétele. (Nincs.) Úgy látom, nincs. Aki a napirendet elfogadja, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság egyhangú szavazással elfogadta a napirendet.
Rátérünk az 1. napirendi pont tárgyalására: a tűzoltó-egyesületekről szóló törvényjavaslat, melyet T/5281. számon kaptunk kézhez, ez új változat a T/5052. szám helyett; az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság önálló indítványa. Az általános vitára kerül sor.
Üdvözlöm Jauernik István képviselő urat, aki az önkormányzati bizottságot képviseli ülésünkön. Képviselő úr, öné a szó, kérem, mondja el szóbeli kiegészítését.
Jauernik István, az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság elnökének szóbeli kiegészítése
JAUERNIK ISTVÁN, az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság elnöke: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Az önkormányzati bizottság benyújtotta a T/5281. számú javaslatát; a tűzoltó-egyesületekről szóló törvény önálló törvényjavaslat.
Az előzményéről nagyon röviden csak annyit kívánok elmondani, hogy több mint egy évvel ezelőtt indult meg a tűzoltó-egyesületek részéről a kezdeményezés, hogy a munkájukat ők is törvényi szabályozási keretek között végezzék. A kezdeményezést nagyon sok helyre elküldték, a parlamenti pártok frakcióvezetőinek és a parlament elnökének is. Szili Katalin házelnök asszony az önkormányzati bizottságot kereste meg a beadványukkal. Bizottságunk napirendre vette ezt a kérdést, és a múlt évben, hosszas egyeztetés után, az érintettekkel közösen kialakult egy javaslat, amely február elején benyújtásra is került. Az általános vitára való alkalmasság kapcsán az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium jelezte alkotmányossági aggályait, ami alapvetően nem teremtett új helyzetet, de átdolgozásra késztette a bizottságunkat, ami meg is történt, és március 19-én benyújtásra került a most önök előtt levő változat.
Miért kell önálló törvénynek szólni a tűzoltó-egyesületekről? Jelenleg Magyarországon nagyon sokan dolgoznak becsülettel, tisztességgel önkéntes tűzoltóként tűzoltó-egyesületben. A korábbi szabályozás, amelyet az 1996. évi XXXI. törvény tartalmaz, nagyon szűkszavúan rendelkezik ezen állampolgárok nagyon hasznos tevékenységéről, egy mondatban foglalja össze, hogy a tűzoltó-egyesületek közreműködőként vesznek részt a tűz elleni védekezésben és műszaki mentésben. Ez egy nagyon veszélyes tevékenység, ennél bővebben kell szabályozni az ő tevékenységüket, konkrétan azt, hogy milyen formában, milyen körülmények között, milyen módon és milyen jogosítványokkal tudnak hasznos kiegészítő közreműködői lenni a magyar tűzvédelemnek és műszaki mentésnek.
Az előkészítés során nagy vita volt, hogy önálló törvény kell-e, vagy pedig a jelenleg hatályos törvénybe kell beépíteni ezt a szabályozást. Bizottságunk tudatában van annak, hogy az is megoldás lenne, ha a jelenlegi törvény keretei között kerülne sor erre a szabályozásra, de a másik megoldás melletti érvek miatt, hogy önálló törvénye legyen a tűzoltó-egyesületeknek is, úgy döntött a bizottság, hogy önálló törvényjavaslatot nyújt be.
El kívánom mondani, hogy az egyesületek közül a Magyar Vöröskeresztnek és a polgárőrségnek van önálló törvénye; úgyhogy reményeink szerint ez lesz a harmadik ilyen nagy társadalmi szervezet, amely fontos közfeladatot lát el, és ezt önálló törvény szabályozza.
Ennyit kívántam bevezetőként elmondani; ami szerepel a törvényjavaslatban és az indoklásban, nem kívánom megismételni.
Köszönöm, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök úr. Kérem a kormány képviselőjét, hogy nevének és beosztásának jelzése után tájékoztasson minket a kormány álláspontjáról.
DR. BŐKE KATALIN (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Bőke Katalin vagyok, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium jogi főosztályvezető-helyettese.
Az előterjesztéssel kapcsolatosan a kormány az előterjesztést támogatja.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megnyitom a vitát. Kérdezem, ki kíván hozzászólni. Répássy alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Tisztelt előterjesztő Elnök Úr! Egyrészt azt szeretném megkérdezni, hogy ez a törvény, amely tehát a tűzoltó-egyesületeket szabályozza, pontosabban a tűzoltó-egyesületek tevékenységének egy részét szabályozza, milyen viszonyban áll az egyesülési törvénnyel. Nem látok utalást a törvényben az egyesülési törvény szabályainak alkalmazására, márpedig abban egyetérthetünk, hogy ez továbbra is egy, az egyesülési jog alapján létrejövő szervezet. Attól, hogy külön törvény szabályozza, valószínűleg ez a mögöttes jogszabály, ahogy például a pártok esetében is; a párt is egy speciális szervezet, amely az egyesülési jog alapján jön létre. Úgyhogy nem tudom, véletlenül maradt-e ki, vagy szándékos, hogy az egyesülési joggal nem akarták valamilyen párhuzamba hozni.
A másik kérdésem pedig az, hogy nem kellene-e valamilyen speciális feltételeket támasztani a tűzoltó-egyesület tagjaival szemben, tehát hogy ki lehet tűzoltó-egyesület tagja. Úgy gondolom ugyanis, hogy olyan tevékenységről van szó, ahol bizonyos szakmai feltételek fontosak lehetnek.
Én ezekkel az inkább csak figyelemfelhívásokkal együtt támogatandónak tartom a javaslatot, de úgy gondolom, ezek azért olyan kérdések, amelyeket rendezni kellene: az egyesülési joghoz való viszonyt, illetve a taggá válás speciális feltételeit.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, alelnök úr. Turi-Kovács képviselő úr kért szót.
DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz): Köszönöm szépen. Én inkább arról szeretnék szólni, ami nincs benne a javaslatban. Köztudott, hogy a tűzoltó-egyesületeknek nagy múltja van, azt kell mondanom, hogy évszázados múltja van, és a településeken ez nem kizárólagosan tűzoltó jellegű tevékenységet, hanem egyfajta társadalmi tevékenységet is jelent. Ezért egyrészről magam is nagyon fontosnak tartom, hogy az egyesületekkel kapcsolatos szabályozások valamilyen szinten ebben megjelenjenek.
Hozzá szeretném tenni, hogy maguk a feladataik is többrétegűek; aki önkormányzatban dolgozott vagy dolgozik, az tudja, hogy az önkéntes tűzoltó nemcsak tüzet olt, hanem a településen különböző egyéb tevékenységeket is folytat, mindenekelőtt kulturális jellegű tevékenységet. Jó lenne, ha valahol ez is megjelenhetne ebben, még a specifikum figyelembevételével is.
A másik dolog szintén kapcsolódik ahhoz, amit Répássy alelnök úr mondott, csak kicsit továbbmennék. Azt gondolom, ez egy olyan szervezet, ahol túl a jogi értékeléseken, még egyfajta erkölcsi értékelésnek is meg kell jelennie, hiszen a szabályozások némileg pontosabb megjelenése nélkül bizonyos anomáliákhoz vezethet egy-egy ilyen egyesületnek a működése.
Azt gondolom tehát, miután magam is egyetértek a céllal, hogy ezeket pontosítani és kiegészíteni kellene.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni? (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok jelentkezőt.
Megkérem elnök urat, reagáljon az elhangzottakra.
Jauernik István, az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság elnökének válaszai
JAUERNIK ISTVÁN, az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság elnöke: Köszönöm szépen. Az egyesületi törvénnyel való kapcsolat. Tulajdonképpen az 1. §-ban benne van, hogy társadalmi szervezetről van szó, továbbiakban: tűzoltó-egyesület. Ez tehát utal arra, és az 1. § az, ami megmondja, hogy a tűzoltó-egyesületek közül ez a törvény csak azokra vonatkozik, amelyek alapszabályukban vállalják, hogy tűzmegelőzési, tűzoltási, műszaki mentési feladatot végeznek. Ez részben már válasz Turi-Kovács képviselő úr kérdésére is. Tehát azért nincs benne nagyon sok minden, amit tűzoltó-egyesületek végeznek, mert csak azon tűzoltó-egyesületekre vonatkozik ez a törvény, amelyek ezt alapszabályukban vállalják.
Magyarországon ma nagyon sok tűzoltó-egyesület van. Ezek közül nagyon sokan nagyon jól felszerelten, jól képzetten részt vesznek a védekezésben, mentésben. De vannak olyanok is, amelyek csak kulturális, hagyományőrző tevékenységet végeznek. Itt szét kellett választani ezt a dolgot, merthogy az egyesülési szabadságra figyelemmel nem lehet az egyesületeknek, különösképpen egy feles törvénnyel feladatokat adni és elvárásokat megfogalmazni.
Nos, az új változat is jószerivel ezért keletkezett, mert az első változatban "tűzoltó szakmai feladat" megfogalmazást használtunk, tehát egy feladatot adtunk, és itt már fölvetődik az alkotmányossági aggály, hogy egy társadalmi szervezetnek hogyan lehet egy feles törvénnyel feladatot adni. Ezért kellett aztán végigvinni a törvényen, hogy a "tűzoltó szakmai feladat" megfogalmazást mindenütt kivettük, és helyette egy másik szakszót használtunk, a "szakmai tevékenységet". Ha tehát egy tevékenységet ők vállalnak és végeznek, ezek annak a szabályai.
A feltételek. Az egyesülési önállóság, szabadság miatt van az, hogy megállapodást köthetnek ezek az egyesületek. Ha ezt ő önként, megállapodásban vállalja, tehát hogy a hivatásos önkormányzati tűzoltósággal vagy az önkéntes tűzoltósággal, amely kvázi ugyanúgy hivatásos - köztestületekről beszél a '96. évi XXXI. törvény önkéntes tűzoltóságként -, tehát ha ezzel megállapodást kötnek, a megállapodásban már nagyon pontosan meg lehet mondani, hogy mit kell szabályozni, mik azok az elengedhetetlen feltételek, amelyeknek benne kell lenniük egy megállapodásban, ami alapján mindkét fél tudja, mire lehet számítani a másik fél kapcsán. Közreműködő partnerként tehát pontosan tudja, hogy ő a hivatásosak részéről mivel számolhat, ugyanakkor a hivatásosak is pontosan tudják, hogy mit várhatnak el az egyesülettől, tudnak-e vonulni, ha vonulnak, milyen szerekkel, eszközökkel vonulnak, milyen védőfelszereléssel, és lehet tervezni ezt a munkát, mert önként, egy megállapodásban ezt vállalták.
Nagyon nehéz volt úgy megfogalmazni ezt a törvényt, hogy az egyesülési jogot ne sértse a törvény, ugyanakkor figyelembe vegye azt, amit Répássy úr mondott, hogy ez egy veszélyes munka, képzettség kell hozzá, egészségügyi alkalmasság kell hozzá; ezeket a feltételeket tehát össze kellett illeszteni. Itt is szeretném megköszönni az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, valamint az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság közreműködését, ami lehetővé tette, hogy ma azt merem mondani, hogy nem sérül az egyesülési jogról szóló törvény, ugyanakkor ezekkel a feltételekkel a magyar tűzvédelemben, műszaki mentésben részt vevők munkája szervezettebb és hatékonyabb tud lenni. Ezért gondolom tehát, hogy ez a megoldás jó. Természetesen minden jobbító módosító javaslatot nagyon alaposan meg kell nézni, és ha ilyen lesz, azt érdemben be kell építeni ebbe a törvénybe, mert én is úgy látom, közös feladatunk, hogy ez jó törvény legyen, és nem érzem úgy, hogy lezárt és mozdíthatatlan bármelyik paragrafusa is.
Turi-Kovács képviselő úrnak is csak azt tudom mondani, hogy igen, nagyon sokan vannak, akik fontos egyéb tevékenységet végeznek, de ez a törvény csak azokra akar kiterjedni, amelyek a tűzvédelmi és műszaki mentési tevékenységet végzik. A többiek az egyesülési törvény alapján tudják végezni a hagyományőrzést, a kulturális tevékenységet és egyéb karitatív tevékenységet. Ez a törvény rájuk nem vonatkozik.
Köszönöm szépen.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen. A határozathozatal következik. Megkérdezem, ki az, aki általános vitára alkalmasnak tartja a javaslatot. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangú szavazással általános vitára alkalmasnak tartja.
Elnök úr figyelmét szeretném felhívni az Országgyűlés Jogi Főosztálya által elkészített szakmai gyakorlatokra. Javaslom majd ezeknek a beépítését a törvényjavaslatba. Köszönöm szépen.
JAUERNIK ISTVÁN, az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság elnöke: Köszönjük szépen.
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Áttérünk a 2. napirendi pont tárgyalására: döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről. Ennek a) alpontja: a büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, melyet T/5028. számon kaptunk kézhez; Szabó Éva és Kovács Tibor képviselők önálló indítványa. Az előterjesztők nincsenek jelen, de ez nem akadálya annak, hogy a tárgysorozatba-vételről döntsünk.
Üdvözlöm a kormány képviselőjét; kérem, hogy nevének és beosztásának jelzése után tájékoztasson minket a kormány álláspontjáról.
A kormány álláspontjának ismertetése (Dr. Rajmon Balázs, Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Rajmon Balázs vagyok, az IRM büntetőjogi főosztályának vezetője.
A tárgybeli törvényjavaslat tárgysorozatba-vételét nem támogatja a kormány jelenleg. Ennek oka nem az, hogy ennek céljaival és a szabályozási szükséglettel nem ért egyet a kormány, hanem elsősorban az, hogy folyamatban van az európai uniós fogyasztóvédelmi irányelv átültetését szolgáló törvény, amelyet a kormány első olvasatban tárgyalt meg, és ennek keretében a teljes fogyasztóvédelem kerül újraszabályozásra, s ennek mentén szükséges újragondolni a büntető törvénykönyv fogyasztóvédelemre vonatkozó szabályait is.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megnyitom a vitát. Kérdezem, ki kíván hozzászólni. (Senki sem jelentkezik.) Nem látok jelentkezőt.
Szavazás a tárgysorozatba-vételről
A határozathozatalra kerül sor. Kérem, aki a törvényjavaslat tárgysorozatba-vételével egyetért, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy a bizottság többsége a tárgysorozatba-vétellel egyetértett.
Soron következik a b) alpont, amely szintén a büntető törvénykönyv módosítására irányul: T/5121. számon kaptuk kézhez Latorcai János és Salamon László képviselők önálló indítványát.
Megkérdezem Salamon László képviselő urat, kíván-e szóbeli kiegészítést tenni.
Dr. Salamon László (KDNP) szóbeli kiegészítése
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Nagyon röviden, köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! A bizottság ezzel a törvényjavaslattal tulajdonképpen harmadszor találkozik; pontosabban az első javaslathoz képest a második javaslat szövege az, amivel szó szerint megegyezik ez a harmadik próbálkozásunk. Amiért ismételten és most már változtatás nélkül benyújtottuk a törvényjavaslatot, az újabb olyan eset előfordulása - a kőbányai esetre gondolok -, amely megbénította egy bizonyos időre az internethasználat lehetőségét.
Újból és újból szembesülünk olyan esetekkel, amelyek arra mutatnak rá, hogy mégiscsak kellene ezzel foglalkozni. Nem töltöm a bizottság idejét azzal, hogy részletes érveket mondjak; ezek egyébként pró és kontra ismertek.
Egy kérdéssel zárom a felszólalásomat: hány lopásnak kell még megtörténnie, hogy az igen tisztelt kormányoldal felülvizsgálja az álláspontját?
Kérem, a bizottság vegye végre tárgysorozatba ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormányt ennél a témánál is főosztályvezető úr képviseli. Kérem, tájékoztasson minket a kormány álláspontjáról.
A kormány álláspontjának ismertetése (Dr. Rajmon Balázs, Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. A kormány a tárgybeli törvényjavaslat tárgysorozatba-vételét nem támogatja a korábban elmondott indokok alapján.
Szeretném kiemelni, hogy ezeknek a cselekményeknek nincs olyan eleme, amely jelenleg nem büntetett a büntető törvénykönyv szerint. A legutóbbi kőbányai lopás a Btk. 260. §-ának (4) bekezdése szerint egyértelműen közérdekű üzem működésének a megzavarása. Itt elsősorban jogalkalmazói problémákat látunk.
Külön szeretném felhívni arra a figyelmet, hogy a kormány előtt előkészítés alatt áll egy olyan szabályozási csomag, amely nem a büntetőjog oldaláról, hanem elsősorban a kereskedelmi, hulladékgazdálkodási oldalról közelíti meg ezt a kérdést. Azt kívánja megszüntetni, hogy ezeket az egyébként tényleg nagyon súlyos, adott esetben lopás és egyéb cselekmények tárgyát képező dolgokat - vasúti vezeték, egyéb kábelek - ne lehessen ellenőrizetlenül átvenni a színesfém-gazdálkodóknál.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megnyitom a vitát. Bárándy képviselő úr, azt követően Balsai képviselő úr kért szót.
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Mint ahogy az előző két alkalommal, most is azzal kezdjük, hogy egyébként a téma fontosságával messzemenőkig egyetértünk, és azzal is, hogy ezzel foglalkozni kell. Azonban, ahogy főosztályvezető úr is említette, ezt teszi a kormány, teszi Kondorosi államtitkár úr, és remélhetőleg és reményeim szerint minél gyorsabban elő fog állni egy olyan javaslattal, amely a problémát tényleg és hatékonyan tudja kezelni.
Mi úgy látjuk, hogy nem a büntető törvénykönyvben keresendő erre a megoldás, a büntető törvénykönyv módosításával ezt a problémát kezelni nem lehet. Egyébként megjegyzem azt, hogy valóban, a szöveg ugyanaz, mint az előző volt, egyes esetekre vagy egyes esetek alapján pedig balgaság jogot alkotni.
Másrészt szakmai szempontból - egyetértve főosztályvezető úr felvetésével - én még kiegészíteném azzal, hogy nemcsak az általa említett bűncselekmény tényállása szabályozza az ebben szabályozni kívánt életviszonyt, hanem egyébként például a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény is halmazatban állapítandó meg ilyenkor a lopással. Vagy ha az indokolást továbbnézzük, akkor egyébként a lopás törvényi tényállásában szerepel már olyan minősítő körülmény, amely ezeket az életviszonyokat, ezeket a problémákat kezeli. Itt például egy közterületi szobornak az ellopása már minősítő körülménynek számít, nem a fém mivolta miatt, hanem annak műemléki, műtárgyi mivolta miatt.
Éppen ezért és éppen ezen indokok alapján, bár hangsúlyozottan magával a probléma megoldása iránti társadalmi igénnyel maximálisan egyetértünk és azt támogatjuk, mi ezt nem tartjuk megfelelő módnak arra, ezért az MSZP frakciója a javaslatot nem támogatja.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Balsai képviselő úr, őt követi Ipkovich képviselő úr.
DR. BALSAI ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Képviselőtársaim! Elsősorban a kormánypárti képviselőkhöz szeretnék szólni. Az, hogy valami szabályozva van - természetesen Mózes kőtáblája óta a "ne lopj!" című parancsolat mindenre kiterjed, tehát nem is kellett volna semmilyen törvény, sem Hammurapinak, sem senkinek semmilyen törvény -, tisztelt képviselőtársaim, ez nem indok!
Az sem indok, hogy a kormány dolgozik a büntető törvénykönyvön, hiszen ez a kormány nem tudom, honnan érzi magát még annyira felhatalmazottnak, hogy egy Btk.-t fog majd ide beterjeszteni. Ugyan, kedves főosztályvezető úr, nyilván nem az ön dolga, de ilyen állításokkal, úgy gondolom, a parlamenti képviselők munkájának komolyságát tetszik veszélyeztetni. Ezt mondja meg otthon a harmadik miniszternek; a harmadik igazságügy-miniszter szolgál, még nem egészen két év alatt. Most egy új szakállamtitkárt neveztek ki, akinek az első nyilatkozata az volt, hogy ő is akar egy Btk.-t csinálni. A múlt héten találkoztam Györgyi Kálmánnak, ő is csinált egy Btk.-t - ez már legalább kettő.
Én arra kérem a tisztelt kormánypárti képviselőtársaimat, ne akadályozzák meg sorozatosan - saját képviselői hátterük és választóik elvárásait is figyelembe véve - azt, hogy egy aktuális, valóban fontos és a közvéleményt joggal érdeklő kérdésben tárgysorozatba vegyenek javaslatokat.
Köszönöm.
ELNÖK: Ipkovich képviselő úr!
DR. IPKOVICH GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Kicsit zavarban vagyok, mert én most mondom erről a dologról először a véleményemet, és a magam részéről az az álláspontom, elsődlegesen mint polgármesternek, hogy bizony szabályoznunk kell nekünk ezeket a dolgokat. Mert nemcsak a vasúti biztosítóberendezések és egyéb eszközök vannak veszélyben, hanem a köztéri szobraink is. És nem is annyira az eltulajdonító tekintetében; az eltulajdonító pontosan tudja persze, hogy mit lop el. Az orgazdaság, tehát a felvásárló oldal büntethetőségének emelését tartom én fontosnak ebben az előterjesztésben, tehát az orgazdakörnek a színesfémre való tekintettel történő büntetési tétel megemelése nagyon is indokolt.
Sőt, én inkább hiányosnak tartom ezt az előterjesztést. Én szabályoznám a színesfémek olvasztására alkalmas berendezések bejelentési körét és egyéb dolgait is, tehát hogy magyarul követhető legyen a színesfém feldolgozásának, értékesítésének útja; illetve aki ezt elmulasztja, az ab ovo büntethető legyen.
A magam részéről támogatom az előterjesztés tárgyalását, azzal, hogy további kiegészítéseket várnék még hozzá. Nem tudom, hadd kérdezzem meg, van egy polgármesteri mozgalom, konkrétan a gödöllői polgármester kezdeményezésére, akik viszonylag kiterjedt tárgyalásokat és egyeztetéseket folytattak már ebben a körben - arról van szó most? (Dr. Salamon László: Azzal függ össze.) Azzal függ össze - a magam részéről én tudom támogatni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Répássy alelnök úr kért szót.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Én csak nagyon röviden azt szeretném javasolni, hogy a tisztelt bizottság azokat az érveket hagyja figyelmen kívül, hogy milyen Btk.-tervezet készül, mert tudjuk, hogy az évek óta készül, és ennek ellenére számos büntető törvénykönyv-módosítás már napvilágot látott. Éppen Bárándy Gergely képviselő úr indítványára fogunk tárgyalni egy újabb Btk.-módosításról. Úgyhogy szerintem nem helyes, ha mindig ezt a szempontot vesszük figyelembe; úgy tűnik, ez egy elég formális indok, ami az új Btk. vagy egyáltalán egy átfogó büntetőjogi rendezésnek a szempontja.
Én azt kérem, hogy mindegyik ügyet külön-külön vizsgáljuk meg. Salamon Lászlóék javaslata olyan problémát vet föl, nem állítom, hogy egyedüli és kizárólagos az a megoldás, amit ők javasolnak, lehetne még tovább cizellálni ezt a problémát, de mindenképpen foglalkozni kellene ezzel a kérdéssel. A jogalkotásnak van feladata ebben az ügyben, úgy érzem.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Hankó Faragó alelnök úr!
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Azt hiszem, ilyen esetekben mindig illő azzal kezdeni, hogy egyrészt maximálisan méltányolom azoknak a képviselő-kollégáknak a munkáját, akik úgy gondolják, hogy egy létező problémára szeretnének valamilyen megoldást kínálni. Ahogyan azt Salamon képviselő úr el is mondta, ez a harmadik alkalom, hogy majdnem változatlan, de az utóbbi kettő esetében valóban változatlan formában benyújtja ezt a törvénymódosítást a parlamenthez.
A legnagyobb tisztelet mellett, és amellett, hogy esetenként szívesen támogatok ellenzéki kollégáktól érkezett javaslatot - erre nagyon sok példa volt, mert igenis helyes, ha a képviselők is benyújtanak törvényjavaslatokat, és ezzel próbálunk javítani a jogrenden -, ebben az esetben azonban szerintem kimondottan helytelenül járnánk el, ha támogatnánk a javaslatot. Én ezt egy valódi pótcselekvésnek gondolom. Valódi pótcselekvés azért, mert ezekkel az ügyekkel kapcsolatban számtalan esetben kiderült, hogy az alapvető probléma nem az, hogy a büntető törvénykönyv nem tartalmaz megfelelő fenyegetettséget ezen cselekményekre, illetve halmazati cselekmények esetén más, járulékos bűncselekmények elkövetése esetén. Igenis, nagyon komoly fenyegetettség áll mögötte, nagyon súlyos szabadságvesztés büntetéseket kaphatnak azok, akik ilyen cselekményeket elkövetnek. Egy a probléma, amiről eddig nem beszéltünk: 17 százalékos, ha jól tudom, a felderítettségi arány ezeknél a bűncselekményeknél. Csak annak van visszatartó ereje, ha az ilyen típusú cselekményeket gyors és elkerülhetetlen eljárások keretében követi a felelősségre vonás.
Azaz a probléma teljesen egyértelmű, létezik a probléma, valódi problémáról van szó, de nem ez a jó megoldás. Az különösen nem helyes - tanult kollégáim pontosan tudják, önök is szokták időnként ezeket az érveket alkalmazni -, a büntető törvénykönyv az a törvény, amihez a legritkábban szabad csak hozzányúlni. Sokszor megszegtük, sokszor hibáztunk - néha indokolt volt. Amikor azt mondjuk, hogy mert a legutóbbi időben éppen Budapesten a kőbányai esetet önök az indokolásban kimondottan kiemelik, azaz egyetlen jogesetből indulunk ki, még ha az súlyos is és még ha az valóban felháborító is, nem szabad rögtön jogalkotási lépést tenni. Igenis nagyon fontos az, amire egyébként az előttem szóló kollégák utaltak, Ipkovich képviselő úr is, de mások is, hogy a színesfém-kereskedésnek az útvonalát kell megfelelő módon szabályozni, ellenőrizhetővé tenni.
Tudom, hogy van ilyen önkormányzati kezdeményezés, tudom, hogy vannak polgármesteri mozgalmak arra vonatkozóan, hogy adminisztratív eszközökkel lehessen követni ezen cselekményeket, mármint a legális cselekményeket mederben tartani. Ezzel nagyon egyet tudok érteni, mert ilyen bizony nincs, és ha mindig szigorúan ellenőriznék, ha valaki színesfémet szolgáltat be, nem pedig az orgazdaság cselekményét követnék el azok, akik megszabadulnak a megszerzett színesfémtől, akkor biztos, hogy előrelépést lehetne megteremteni. És még ezen kívül van nagyon sok olyan eszköz, amihez én valószínűleg nem értek, és nem is bocsátkoznék találgatásokba, de lehet és érdemes lépéseket tenni. De ha egyébként magával a büntető törvénykönyvvel sem teljesen koherens szabályozást, és csak folyamatosan mindig szigorítást, szigorítást, szigorítást javasolunk, anélkül, hogy a felderítettségen, a bűnüldözés eredményességén javítanánk, az nem vezet eredményre. Mert egyértelműen lehet azt tudni, hogy nincs visszatartó erő akkor, ha nincs egy gyors és elkerülhetetlen eljárásnak a fenyegetettsége az elkövető felett. Ha ez van, akkor viszont igenis van visszatartó ereje. Ha tehát a jelenleg hatályos törvényt be tudnánk sokkal precízebben tartani, akkor sokkal nagyobbat léphetnénk előre.
Tehát nem azért nem támogatom, mert nem méltányolnám a kollégák erőfeszítéseit, hanem azért, mert szerintem nem ez a helyes út. Sőt, ha módosítunk és szigorítunk, akkor éppen azt üzenjük, hogy nem ismertük fel a valódi cselekvés szükségességét és lehetőségét, nem ismertük föl azt, hogy mit kell tenni: a rendőrséget kell valahogy rávenni arra, hogy eredményesebben nyomozzon, a színesfém-kereskedelem útvonalát kell valószínűleg adminisztratív eszközökkel sokkal precízebbé tenni, és akkor véleményem szerint jelentősen csökkenthető lenne ezen cselekmények aránya.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Jelzem, hogy Turi-Kovács képviselő úr, Szakács képviselő úr, Csákabonyi képviselő úr kért szót, és ismételt felszólalásra Bárándy képviselő úr és Répássy alelnök úr. Ebben a sorrendben először tehát Turi-Kovács képviselő úrnak adom meg a szót.
DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz): Köszönöm szépen. Nehezen lehet értékelni azokat az érveket, amelyek arra hivatkoznak, hogy újabb és újabb egyedi változtatásokat kezdeményeznénk a Btk.-ban. Én jól emlékszem rá, nem olyan régen történt, és nem azért nem szavaztuk meg, mert talán egyes elemeivel nem értettünk egyet, hanem azért, mert alkotmánysértő volt. Itt azonban ilyenről nincs szó.
A másik érv, amit itt hallottunk, hogy a bűnüldözésben történnének bizonyos fogyatékosságok, vagy az nem elégséges. Ez nem zárja ki, sőt igényli, hogy a Btk.-ban történő szigor még inkább alátámassza azt, ami egyébként az eljárásjoggal szabályozható: egy szigorúbb, pontosabb, gyorsabb eljárást.
S végül a polgári jogi része. Persze, ez egy komplex ügy, ha tehát egy polgári jogi szabályozással is alátámasztják mindezt, ami ennek a színesfémnek az útját, a felvásárlását kívánja szabályozni, megakadályozni ezeknek a korlátlan felvásárlását, az természetesen helyes. De ez semmit nem von le abból, hogy ugyanakkor ezt büntetőjogilag igazán szigorúan kell fenyegetni.
Az, hogy egy példát hoz fel: felhozhattunk volna olyat, hogy harangot visznek el, ami, azt hiszem, Rózsa Sándor óta nemigen fordult elő, és ez az egész magyar büntetőjogra egyfajta szégyenbélyeget nyom; de föl lehetne hozni olyan szobrokat, amelyeket egészen egyszerűen a színesfém miatt tulajdonítanak el. Hol van már, hogy a művészeti érték miatt vigyék el?! Arról szó nincs! Nem hiszem, hogy ilyenkor érdemes lenne hallgatni.
Ráadásul nem másról van szó, mint tárgysorozatba-vételről. Tehát arról van szó, hogy valamiről, ami előterjesztésre kerül, lehessen még tovább dönteni, hogy mi az, amit még hozzá lehet tenni. De én azt gondolom, itt inkább kifejezetten arról van szó, hogy valamit nem akarunk, és ennek is nyilván megvannak a maga indokai.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Szakács képviselő úr!
DR. SZAKÁCS IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Én támogatom a tárgysorozatba-vételt. Sok érv elhangzott mellette, de azt gondolom, egy kimaradt. Nagyon fontos, ami a közüzem veszélyeztetését, MÁV- és különböző üzemi vezetékek ellopását, köztéri szobrok ellopását jelenti, de egyre többször keresnek meg magánszemélyek, hogy az ereszcsatornától kezdve mindent visznek ezek a különítményesek. Tehát ne feledkezzünk el a magánszemélyekről sem!
Azt gondolom, ha emeljük a büntetési tételt, az a rendőrségnek is egy üzenet. Ha ma bemegy valaki, hogy ellopták az ereszcsatornáit, mert sárgarézből voltak, a rendőrségen általában azt tanácsolják neki, hogy ne tegyen már feljelentést, úgysem találják meg az illetőt, fölösleges ezért tenni-venni, hanem ha lehet, műanyag ereszcsatornával kísérletezzen, azt nem viszik el. Azt hiszem, ha a rendőrség is minél jobban látja, hogy a jogalkotó erre odafigyel, és emeli a büntetési tételeket, a rendőrségnél is egyre nagyobb erőket mozgósítanak ez ügyben.
Az összes többi olyat, ami a büntető törvénykönyvön kívüli lépéseket szükségessé teszi, azt gondolom, meg kell lépnünk, tehát Ipkovich polgármester úrral és azokkal, akik emellett érveltek, teljes mértékben egyetértek. Ez egy első lépés lehetne, jelzés azoknak a sértetteknek, akik bizony számosan vannak ebben az országban nap mint nap, hogy a parlament hajlandó ez ellen valamit tenni. Tény, hogy a büntető törvénykönyvön kívüli egyéb eszközöket is meg kell lépni ez ügyben.
Köszönöm a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm. Csákabonyi képviselő úr!
DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): Tisztelt Bizottság! Nagy érdeklődéssel hallgatom a vitát, és el kell hogy mondjam, hogy azok az észérvek, amelyek itt elhangzanak, engem is egyre inkább meggyőznek arról, hogy valamit tenni kell ebben az ügyben. Ugyanis ha az elmúlt évekre visszatekintünk, akkor egy kezünkön talán meg sem tudnánk számolni, hogy itt az alkotmányügyi bizottságban is hányszor foglalkoztunk már ezzel a kérdéssel. Mindezek ellenére javulás nem következett be, hanem napról napra romlik a helyzet.
Ami engem különösen felháborít, hogy ma már ezek a vandálok a sírokra is kiterjesztették begyűjtő tevékenységüket. Köztemetőkben mozdítható dolgokat, síremlékeket, halottak emlékét meggyalázva, nagyon nagy társadalmi felháborodást kiváltva követik el a ténykedésüket.
Annak ellenére, hogy eredetileg azt a szakmai álláspontot képviseltem én magam is, hogy várjuk meg tényleg azt a szabályozást, amely komplex módon megoldja a dolgot, azt hiszem, nem ártunk a célnak azzal, ha akár figyelemfelkeltő céllal, mint ahogy itt Szakács képviselőtársam is elmondta, ezt a törvényjavaslatot tárgysorozatba vesszük, és az Országgyűlés plénumán is felhívjuk a köz figyelmét arra, hogy oda kell figyelni erre, és ezt meg kell akadályozni. Annak ellenére, hogy tudom jól, hogy a büntetőjog, az anyagi jog ebben az esetben tényleg egy utolsó lépést jelent, mert egyetértek képviselőtársammal abban, hogy mindenképpen a felderítésre kellene nagyobb súlyt fektetni, mert a 17 százalékos felderítési arány az majdnem nulla. De egy figyelemfelhívásként a magam szempontjából én ezt meg fogom szavazni tárgysorozatba-vételre.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Bárándy képviselő úr kért ismételten szót, őt követi Répássy alelnök úr.
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Én azt hittem, frakcióálláspontot közlök, de úgy látszik, lassan egyedül maradok a véleményemmel. (Derültség.) Úgyhogy most már úgy fogalmaznék, hogy a sajátomat mondom.
Először is, úgy gondolom, képviselőtársaim félreértettek engem, legalábbis a megszólalásokat figyelve: én nem az új büntető törvénykönyv benyújtására várnék ezzel a javaslattal. A büntető törvénykönyv kodifikációja az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumban zajlott. Én kifejezetten Kondorosi kormánybiztos úrra utaltam, akinek a hivatalában folyik egy eljárás, amelyben kifejezetten a színesfémlopásokkal kapcsolatos szabályozás újragondolását, illetve a társadalmi probléma megoldását tűzték ki célul. Nem a Btk.-ban, hanem a kormánybiztosi hivatal által, remélem, minél hamarabb előterjesztendő javaslatcsomagról beszélek. Azt gondolom egyébként, hogy Ipkovich képviselőtársam felszólalása talán éppen azt támasztja alá, amit én mondok, hogy meg kellene várni azt, amíg egy csomagról tudunk tárgyalni, és nem, ahogy Hankó Faragó képviselőtársam fogalmazott, belekapni bizonyos jogszabályokba, és látszatmegoldásokkal kísérletezni. Hanem, és ezzel magam is nagyon egyetértek, meg lehet sürgetni kormánybiztos úr hivatalát, hogy minél előbb terjessze elő azt a javaslatcsomagot, amelyen dolgoznak.
Kettő: nem büntetőeljárási törvényről szavazunk most, hanem büntető anyagi jogról szavazunk most - kéretik ezt a kettőt nem összekeverni.
A rendőrségnek ha valamivel üzenni lehet és valaki üzenni tud, akkor az a kormány, aki üzenni tud, és az országos rendőrfőkapitány, akinek elég egy utasítást adni, hogy tessék ezeket az ügyeket kiemelten kezelni. Én úgy tudom, hogy ez megtörtént. Nem vagyok annak híve, hogy a büntető törvénykönyv módosításával üzengessünk a rendőrségnek, mert ez egy törvény, nem pedig egy rendőrségi utasítás. Nem is gondolom azt egyébként, hogy hatékonyan ezt meg lehet tenni törvénymódosítással.
Három vagy négy - már nem tudom, hányadiknál tartok: Répássy képviselő úr említette az én Btk.-módosító javaslatomat. Az az egyik dolog és annak az egyik oldala - erről nyilván lehet vitát nyitni, de nem kívánok -, hogy van olyan, amikor módosítani kell, és van olyan, amikor nem kell módosítani. Nyilván én úgy értékeltem, hogy azt a problémát lehet kezelni egy Btk.-módosítással, ezt meg úgy értékelem, hogy nem. De mondom, ez más lapra tartozik. Azonban én most fölhívom a bizottság figyelmét arra, hogy e tekintetben - már többedszer mondom - folyik egy olyan munka, amelyik átfogó módosítást javasol. Én azt a javaslatot, amelyikre alelnök úr célzott, visszavontam, és pontosan azért vontam vissza, mert az ötpárti egyeztetéseken reményt látok arra, hogy erre a problémára szintén egy átfogó módosítással tudunk majd előállni, akár ötpárti szinten. Ez tehát kifejezetten alátámasztja az én érvrendszeremet.
S még két gondolat. Az egyik: nem tudok egyetérteni azzal a hozzáállással, hogy hát most csak vegyük tárgysorozatba, aztán majd meglátjuk; aztán most találjuk általános vitára alkalmasnak, mert hadd menjen tovább, hadd vitassuk ki, aztán majd meglátjuk; aztán már ha idáig eljutott, akkor szavazzuk meg. Nem tudok ezzel egyetérteni. Úgy gondolom, ez egy szakmailag elhibázott törvényjavaslat - elnézést kérek képviselőtársamtól -, az általam és a főosztályvezető úr által elmondottak alapján ez egy szakmailag rossz törvényjavaslat. Egy szakmailag hibás törvényjavaslatot nem javaslok tárgysorozatba venni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Répássy alelnök úr, azt követően Balsai képviselő úr.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Úgy érzem, nyilván mindannyian tudjuk, hogy most nagyon izgalmas belpolitikai események zajlanak, és emellett most üdítő ez a szakpolitikai vita (Derültség.), de talán nem is baj, hogy egy alkotmányügyi és igazságügyi bizottság ilyen hosszasan vitatkozik ilyen kérdésről. Ehhez az üdítő vitához szeretnék hozzájárulni azzal (Derültség.), hogy Hankó Faragó Miklós és részben Bárándy Gergely szavaira is szeretnék reagálni.
Valóban, azzal egyet kell értsek, hogy a felderítés vagy felderítettség, illetve a jogalkalmazás problémájával is szemben állunk, de megjegyzem, ettől még a jogalkotói feladat adott, tehát szerintem még a jogalkalmazás, a felderítettség segítését is jogalkotói eszközökkel némileg lehet javítani. Kétségtelen, hogy az nem egy Btk.-szigorítás, de ettől függetlenül is úgy gondolom, elgondolkodtató az, hogy az elmúlt időszakban, megfigyelve, hogy mely eseteket kezelt például a rendőrség kiemelt ügyként... - no, hát szóval tárgyi súlyuk alapján jóval csekélyebb súlyú ügyeket is kiemelt ügyként kezeltek. Ezért lehet, hogy szükség lenne arra, hogy például valamilyen törvényes eszközt vagy jogalkotási eszközt találjunk arra, hogy a kiemelt ügyeket, vagy mondjuk, egy gyorsított eljárást vagy egy külön nyomozó csoportot mely ügyekben kell létrehozni. (Dr. Bárándy Gergely: Lehet.) Mert ahogyan a bíróságoknál megvan, hogy az OIT elrendelhet bizonyos sürgős intézkedéseket vagy sürgős tárgyalást - azt hiszem, soronkívüliségnek hívják -, ugyanígy gondolom, hogy ezt a nyomozások során is meg lehet tenni. Mert mégsem szerencsés az, hogy különböző, hol aktuálpolitikai, hol meg szubjektív szempontok határozzák meg, hogy mikor kell soron kívüli nyomozást vagy kiemelt nyomozást lefolytatni.
Jó lenne tehát, ha például ilyen ügyekben is előre tudnánk lépni, de ez nem zárja ki szerintem azt, hogy van egy képviselői indítvány, az egy Btk.-beli megoldást javasol; ettől függetlenül vagy ezzel párhuzamosan is tárgyalható szerintem egy ilyen jogalkalmazást elősegítő javaslat.
ELNÖK: Balsai képviselő úr is szóljon akkor hozzá az üdítő szakmai vitához!
DR. BALSAI ISTVÁN (Fidesz): Én nem a szakmai vitához, hanem a bizottsági munkához szeretnék hozzátenni egy, remélem, építő jellegű megjegyzést. Az lenne a kérésem, hogy a frakcióálláspont kialakítását frakcióülésen vitassa meg a tisztelt Szocialista Párt munkacsoportja, mert itt legalább húsz percet meg tudtunk volna spórolni. (Dr. Bárándy Gergely: Ez most fontos volt...)
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr, de úgy gondolom, minden képviselő maga eldöntheti azt, hogy hogyan kíván dönteni.
Kérdezem, kíván-e még valaki hozzászólni a vitához. (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok jelentkezőt.
Akkor először főosztályvezető urat kérdezem meg, hogy kíván-e reagálni a vitában elhangzottakra.
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Azokra nem, pusztán három tényt szeretnék megjegyezni.
Valóban arról van szó, hogy a készülő törvénycsomag, jogszabálycsomag nem a büntető törvénykönyv keretében készül természetesen, hiszen mint mondtam, hulladékgazdálkodási, -kereskedelmi szabályozásokról lenne szó.
Szeretném megemlíteni azt a sírhelyek felmerülése kapcsán, hogy ez jelenleg minősített esetként szerepel a büntető törvénykönyv 316. §-a szerinti lopás tényállásában, a vallási tisztelet tárgyát képező kegyhelyre elkövetett lopás.
A soron kívüli eljárások tekintetében pedig azt szeretném mondani, hogy jelenleg is a büntetőeljárási törvény felsorol olyan eseteket, hogy milyen esetekben van helye soron kívüli eljárásnak. Itt természetesen azok a kiemelkedő súlyú ügyek kapnak helyet, mint például amikor fiatalkorúval szemben követik el ezeket a bűncselekményeket.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megadom a szót Salamon képviselő úrnak, hogy reagáljon a vitában elhangzottakra.
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Mindenekelőtt köszönöm a hozzászólásokat, nyilván különös tekintettel a támogató hozzászólásokra. Örömmel érzem a vitában azt - és talán emiatt azzal sincs nekem személy szerint különösebb problémám, ha a vita emiatt elhúzódott -, hogy a nagyobbik kormánypárt részéről bizonyos képviselőknél van fogadókészsége a javaslatnak, vagy legalábbis annak, hogy ezzel foglalkozni kell.
Nagyon röviden az elhangzott érveket illetően, tényleg csak vázlatszerűen reagálnék.
Az egyik a felderítettség kérdése mint fontos kérdés. Valóban fontos kérdés, ugyanakkor úgy vélem, hogy a jelenlegi anyagi jogi büntetési tétel nincs arányban a társadalmi veszélyességgel. Magyarán szólva szerintem az elkövető mérlegelheti azt is, hogy a lebukásának sincs különösebb következménye. S egyáltalán önmagában, amit javítani kellene, amit Hankó Faragó Miklós mond, azt önmagában nézve egyébként elfogadom, javítani kellene a büntető felderítést. Zárójelben jegyzem meg: sajnos a lopási cselekmények azok, amelyek jellegüknél fogva a legrosszabb felderítettségűek. (Dr. Hankó Faragó Miklós: Ez így van, igen.) Úgyhogy az anyagi jogi szabályokat is szigorítani kell.
Ez a javaslat minősített esetté kívánja tenni ezt az elkövetést, függetlenül attól, hogy bizonyos esetekben - muzeális értékre elkövetett lopás - önmagában is minősített minősítést jelent. Akkor legyen kétszeres minősítés! (Dr. Bárándy Gergely: A kétszeres értékelés tilalma!) Az nagyobb súlyt fog jelenteni! Ez az egyik.
Az orgazdaságnál... Bárándy képviselő úr, csak azért, mert mondta, hogy szakmailag alaptalannal tartja a javaslatomat, azért kérem, hogy figyeljen. (Dr. Bárándy Gergely: Most is annak tartom.) Az orgazdaságnál pedig semmiféle minősítő körülményként nem jelenik meg a színesfémre történő elkövetés. Semmiféle minősítő körülményként! Egyébként az orgazdaságnál van szerintem is a kutya elásva, az orgazdaságnál kell ezt a cselekményt elsősorban megragadni.
A harmadik dolog pedig: teljesen egyetértek azzal, hogy komplex fellépésre van szükség. Tisztában vagyok azzal, hogy a büntetőjogi eszköz egy a lehetséges eszközök közül. És valóban, a kereskedelmi kérdések szabályozása kulcskérdés. Ahogy Ipkovich képviselő úr mondta, a gödöllői önkormányzat vezetésével folyik egy egyeztetés, illetve folyik egy közös gondolkodás. Személyes vélemény: én legszívesebben állami monopóliummá tenném a színesfém-kereskedést, és kész. (Moraj, közbeszólások.) Belefér! Belefér a piacgazdaságba az is, hogy az ilyen különleges tevékenységek legyenek azok - ez személyes vélemény.
Tehát komplex módon kell fellépni a cselekménnyel szemben, a jelenséggel szemben. (Folyamatos közbeszólások.) Szeretném röviden megfogalmazni, hiszen valóban nagyon fontos dolgok történnek ma az országban, és öt perc múlva kezdődik a plenáris ülés. Tehát azt gondolom, azért, mert komplex fellépésre van szükség, az nem indokolja azt, hogy a büntetőjogi eszközöket dobjuk ki eleve az ablakon, és eleve mondjunk le róluk. Én ezt kérem, hogy ezt ne tegyük, és ezért kérem, hogy vegyék tárgysorozatba ezt a törvényjavaslatot.
Még egyszer köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr, és még egyszer elnézést kérek, hogy közbeszóltam.
Tisztelt Képviselőtársaim! Mielőtt a határozathozatalra sor kerülne, szeretném jelezni, hogy Salamon képviselő úr helyettesíti Rubovszky képviselő urat, Balsai képviselő úr pedig Kontrát képviselő urat. S miután úgy tűnik, hogy szoros lesz a szavazás, kérem, mindenki figyeljen arra, hogy helyettesít-e valakit, illetve megérkezett-e esetleg az a képviselő, aki helyettesítési megbízást adott.
Szavazás a tárgysorozatba-vételről
A kormány tehát nem értett egyet a tárgysorozatba-vétellel. Kérdezem, a bizottság tárgysorozatba veszi-e az indítványt. Aki igen, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás. - Látható többség.) Ez nem szoros... (Derültség.) Akkor kérem, az szavazzon, aki nem ért egyet. (5) Ez 5 ellenszavazat. Ki tartózkodik? (1) Egy tartózkodás és 5 ellenszavazat mellett a bizottság tárgysorozatba vette az indítványt.
Tisztelt Bizottság! Mielőtt lezárom az ülést, szeretném felhívni a figyelmüket, hogy holnap 10 órakor bizottsági ülést tartunk, a két ombudsmanjelölt meghallgatására kerül sor. Kérem, hogy képviselőtársaim minél nagyobb számban jöjjenek el.
A bizottság ülését bezárom. Köszönöm szépen.
(Az ülés befejezésének időpontja: 13.00 óra)
|
Dr. Avarkeszi Dezső |
Jegyzőkönyvvezető: Prin Andrea