AIÜB-10/2008.
(AIÜB-80/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának
2008. április 1-jén, kedden, 10.00 órakor
az Országház főemelet 58. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók *
Megjelent *
Elnöki megnyitó *
Határozatképesség megállapítása *
A napirend elfogadása *
Az országgyűlési biztosnak javasolt személyek meghallgatása *
Bogdányiné dr. Mészáros Ágnes kiegészítése *
Kérdések, hozzászólások *
Bogdányiné dr. Mészáros Ágnes válaszadása, reagálása *
Határozathozatal *
Dr. Tóth Gábor Attila kiegészítése *
Kérdések, észrevételek *
Dr. Tóth Gábor Attila válaszadása, reagálás *
Határozathozatal *
1. Az országgyűlési biztosnak javasolt személyek meghallgatása (Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 4. § (2) bekezdése alapján)
Bogdányiné dr. Mészáros Ágnes, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosjelöltje
Dr. Tóth Gábor Attila adatvédelmibiztos-jelölt
Elnököl: Dr. Avarkeszi Dezső (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Répássy Róbert (Fidesz), a bizottság alelnöke
Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ), a bizottság alelnöke
Dr. Balogh László (MSZP)
Dr. Csákabonyi Balázs (MSZP)
Dr. Faragó Péter (MSZP)
Frankné dr. Kovács Szilvia (MSZP)
Dr. Gál Zoltán (MSZP)
Dr. Hajdu Attila (MSZP)
Dr. Szabó Éva (MSZP)
Dr. Szép Béla (MSZP)
Tóth András (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP)
Dr. Balsai István (Fidesz)
Dr. Horváth Zsolt (Fidesz)
Dr. Kontrát Károly (Fidesz)
Dr. Mátrai Márta (Fidesz)
Dr. Turi-Kovács Béla (Fidesz)
Dr. Vitányi István (Fidesz)
Dr. Rubovszky György (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Wiener György (MSZP) távolléte idejére dr. Hankó Faragó Miklósnak (SZDSZ)
Dr. Salamon László (KDNP) dr. Balsai Istvánnak (Fidesz)
Dr. Simon Gábor (MSZP) dr. Szép Bélának (MSZP)
Dr. Navracsics Tibor (Fidesz) dr. Mátrai Mártának (Fidesz)
Dr. Dorkota Lajos (Fidesz) dr. Horváth Zsoltnak (Fidesz)
Dr. Ipkovich György (MSZP) dr. Szabó Évának (MSZP)
Dr. Csákabonyi Balázs (MSZP) távolléte idejére Frankné dr. Kovács Szilviának (MSZP)
Dr. Balogh László (MSZP) távolléte idejére dr. Faragó Péternek (MSZP)
Dr. Répássy Róbert (Fidesz) távolléte idejére dr. Turi-Kovács Bélának (Fidesz)
Dr. Szakács Imre (Fidesz) dr. Vitányi Istvánnak (Fidesz)
Dr. Bárándy Gergely (MSZP) dr. Avarkeszi Dezsőnek (MSZP)
Dr. Kerényi János (Fidesz) dr. Kontrát Károlynak (Fidesz)
Dr. Turi-Kovács Béla (Fidesz) távolléte idejére dr. Répássy Róbertnek (Fidesz)
Dr. Csiha Judit (MSZP) dr. Hajdu Attilának (MSZP)
Bogdányiné dr. Mészáros Ágnes, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosjelöltje
Dr. Tóth Gábor Attila adatvédelmibiztos-jelölt
Dr. Kállai Ernő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa
Dr. Péterfalvi Attila, az Országgyűlési Biztos Hivatal vezetője
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 4 perc)
DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság ülését megnyitom. Tisztelettel köszöntöm a bizottság tagjait és meghívott vendégeinket, és külön tisztelettel köszöntöm a két ombudsmanjelöltet, Bogdányiné dr. Mészáros Ágnes jelölt hölgyet és Tóth Gábor Attila jelölt urat, akiknek a meghallgatására kerül ma sor. Engedjék meg, hogy még külön köszöntsem Kállai Ernő urat, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosát, valamint Péterfalvi Attila urat, az Országgyűlési Biztos Hivatalának vezetőjét, először ebben a tisztségében. Köszönöm, hogy eljöttek.
Határozatképesség megállapítása
Szeretném ismertetni a helyettesítések rendjét: Hankó Faragó Miklós helyettesíti Wiener Györgyöt, Balsai István Salamon Lászlót, Szép Béla Simon Gábort, Mátrai Márta Navracsics Tibort, Horváth Zsolt Dorkota Lajost, Szabó Éva Ipkovich Györgyöt, Kovács Szilvia Csákabonyi Balázst, Faragó Péter Balogh Lászlót, Turi-Kovács Béla Répássy Róbertet, Vitányi István Szakács Imrét, és én helyettesítem Bárándy Gergely képviselő urat. Megállapítom, hogy a bizottság határozatképes.
A kiküldött javaslatnak megfelelően teszek javaslatot napirendünkre. Egyetlen napirendi pontot tárgyalnánk, az országgyűlési biztosoknak javasolt személyek meghallgatására kerülne sor az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. LIX. törvény 4. § (3) bekezdése alapján. Kérdezem, hogy van-e valakinek észrevétele a napirenddel kapcsolatban. (Nincs jelzés.) Úgy látom, hogy nincs. Kérem, hogy aki a napirendi javaslatot elfogadja, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) Köszönöm szépen.
Megállapítom, hogy a bizottság egyhangú szavazással elfogadta a napirendet.
Az országgyűlési biztosnak javasolt személyek meghallgatása
Szokásainkhoz híven névsor szerint, abc-sorrendben hallgatjuk meg a jelölteket, így először Bogdányiné dr. Mészáros Ágnes asszony meghallgatására kerül sor, akit a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának jelölt a köztársasági elnök úr. Azt szeretném kérni, hogy először ön mondja el elképzeléseit a biztosi munkával kapcsolatban, ezt követően tehetünk föl kérdéseket és szólhatunk hozzá. Öné a szó.
Bogdányiné dr. Mészáros Ágnes kiegészítése
BOGDÁNYINÉ DR. MÉSZÁROS ÁGNES jövő nemzedékek országgyűlési biztosjelöltje: Köszönöm szépen. Tisztelt Alkotmányügyi Bizottság! A tegnapi nap során már két meghallgatáson részt vettem, részben a Fidesz-KDNP-frakciószövetség ülésén, másrészt a szocialista frakció kért meg, hogy elképzeléseimről beszéljek. Egy kicsit most mégis jobban megilletődött vagyok, tekintettel arra, hogy az alkotmányügyi bizottság munkáját eddig csak távolról szemléltem.
Úgy gondolom, hogy először néhány szót szólnék arról - részben az életutam kiegészítéseképpen -, hogy én miért és milyen szemszögből fogom fel az új országgyűlési biztos feladatát és szerepét, azt követően viszont a konkrét elképzeléseimről beszélnék.
Mint ahogy láthatták az életrajzi adataimból, én elsősorban gyakorlati szakember vagyok. Ez azt jelenti, hogy a környezetvédelmi igazgatásban, illetve az az önkormányzati munkában dolgoztam hosszabb ideig. A környezetvédelmi igazgatásban akkor sikerült dolgoznom, amikor a környezetvédelmi törvény végrehajtási szabályai megszülettek, és nem egyszer nagyon nehéz helyzetbe hozták a hatósági embereket részben az előre szabályozás miatt, részben amiatt a felkészületlenség miatt, ami miatt nagyon sok új dolgot nehezen tudtunk követni. Illetve eltért az a szabályozási gyakorlat, ami az Unióhoz való csatlakozás során napvilágra került attól, amit megismertünk, és amit bevált módon alkalmaztunk.
Gyakorlati szakembernek vallom magam annak ellenére, hogy most már 11 éve oktatok környezetvédelmi jogot, illetve környezetirányítással kapcsolatos ismereteket főiskolán, egyetemen és szakjogászképzésen is sikerült órát tartanom, illetőleg a gazdasági élet szakemberei számára, akik egy környezettudatosabb gazdálkodással akartak foglalkozni. Ezért megpróbáltam az új országgyűlési biztosi feladatokat is ilyen szemszögből megközelíteni, de természetesen nem hagyhattam figyelmen kívül az alkotmány ide vonatkozó rendelkezéseit, illetve a kiegészített országgyűlési biztosokról rendelkező törvénynek a feladat-meghatározását.
A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának feladata egy négyes szempontból közelíthető meg. Feladatát részben az alkotmány jelöli ki, olyan értelemben, amikor azt mondja, hogy az egészséges környezethez való jog biztosítása - ez egyik oldalról alkotmányos alapjog, másik oldalról viszont az állam számára kötelezettségeket jelent -, most az új törvény viszont úgy fogalmaz, hogy a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa figyelemmel kíséri, értékeli és ellenőrzi azon jogszabályi rendelkezések érvényesülését, amelyek biztosítják a környezet és a természet állapotának fenntarthatóságát, illetve javítását. Feladata részben az egyedi ügyek nyomon követése és a jogorvoslás segítése, illetve általános intézkedések kezdeményezése.
Ebből én úgy gondolom, hogy az országgyűlési biztos feladatait részben azok a feladatok jelentik, ami a most élő nemzedék egészséges környezethez való jogát érintik. Ezek egyedi ügyekben, illetve az egyedi ügyektől egy kicsit nagyobb, általános ügyekre is vonatkozik. Másodsorban viszont feltétlenül a jövő nemzedékek szószólója kell, hogy legyen a biztos mindazokban a kérdésekben, amelyek már stratégiai döntést vagy a jogalkotást érintik, esetleg az önkormányzati rendeletekhez kapcsolódnak.
Az egyedi ügyekkel kapcsolatosan hangsúlyozni szeretném, az én felfogásomban az országgyűlési biztos nem egy extra hatóság abban a vonatkozásban, hogy egyetlenegy esetben sincsen döntési jogosultsága. Az állami intézményrendszerhez, a már kialakult intézményrendszerhez kell, hogy csatornázzon nem egy olyan egyedi ügyet, amellyel hozzá fognak fordulni. Úgy gondolom, hogy ezeknek az ügyeknek a száma - különösen az első időszakban - valószínűleg meg fog sokasodni. Szintén hatósági tapasztalataim alapján feltételezem, hogy itt is hasonló jelentések fognak előfordulni, mégpedig az, hogy az egyedi ügyek egy része környezetvédelmi vagy természetvédelmi érdekek mögé bújtatott szomszédvita vagy egyéb érdek- és jogsérelem. Ezeknek a megvizsgálását követően megfelelő tájékoztatással kell ellátni a beadványt megfogalmazót. Azokban az esetekben viszont, amikor hatósági intézkedéssel kapcsolatosan, vagy a környezet veszélyeztetésével, károsításával kapcsolatosan hívja fel az országgyűlési biztos figyelmét az egyedi ügyben megfogalmazott beadvány, akkor megint csak meg kell találni azt a fórumot, amely az adott kérdés orvoslására a megfelelő hatáskörrel rendelkezik, illetve a feladatkörébe tartozik.
Én úgy gondolom, hogy az országgyűlési biztos nem konkurál sem a hatóságokkal, sem a bírósággal. Abban az esetben, hogyha a hatóság intézkedésével esetleg nem ért egyet, felügyeleti intézkedést kezdeményezhet, végső soron a végrehajtás felfüggesztése is lehetősége az országgyűlési biztosnak, vagy a bírósághoz fordulhat, de ez nyilvánvalóan azokban az esetekben történik meg, amikor az álláspontjával nem ért egyet az adott hatóság. Az egyedi ügyek közül jelentősek azok a kérdések, amely környezetveszélyeztetést, környezetkárosítást feltételeznek. Én itt, amikor környezetről beszélek, nemcsak a klasszikus környezetvédelmi ágazathoz tartozó területeket értem, hanem a természeti környezettel való kapcsolatot is, az az iránt való aggódást.
Nagyobb kérdés azoknak az egyedi ügyeknek, eseteknek a kérdése, amelyek már a környezetre jelentős hatást gyakorló gazdasági tevékenységek végzésével kapcsolatos feladatait érinti az új országgyűlési biztosnak. Itt a korábbi országgyűlési biztosokhoz képest nagyon sok az eltérő jogosítványa az új biztosnak. Ezek közül én egyet emelnék ki, a közmeghallgatással kapcsolatos feladatait, illetve abban a hatáskörét. Én úgy gondolom, hogy az országgyűlési biztosnak nem feladata, hogy átvegye azoknak az érdekelteknek a funkcióját, akik egy-egy ilyen beruházással kapcsolatosan a környezet állapotáért vagy az egészséges környezetükért vagy egyéb szempontok miatt aggódnak. Szerintem itt az országgyűlési biztosnak az a feladata, hogy a gyengéknek, az érdekeiket kevésbé érvényesítő vagy érvényesíteni képeseknek segítsen, a másik oldalról viszont feladata a biztosnak a tájékoztatás is ezekkel az ügyekkel kapcsolatosan. Úgy gondolom, hogy a közmeghallgatással összefüggő feladatai során még nagyon sok kérdés tisztázandó, amire majd a későbbiek során szeretnék visszatérni.
Az általánosabb jellegű feladataihoz, illetve az úgynevezett hosszabb távon hatást kiváltó tevékenységéhez, vagy ha szabad úgy fogalmazni, a stratégiai feladataihoz az országgyűlési biztosnak nagyon megfontolt és nagyon alapos szakértelemmel kell rendelkeznie, illetve ilyen szakértői bázisra kell támaszkodni. Hogy ezt hogyan tudja megszervezni, akár a hivatalba lépését követően rögtön, vagy pedig azt követően hosszabb időszak alatt, az több irányú kérdést vet fel. Szerintem egyik oldalról támaszkodnia kell azokra a meglévő tudásbázisokra, amelyek eddig is akár a jogalkotás, akár a végrehajtás során segítették a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos gondolkodás kialakulását. Mire gondolok?
Gondolok itt azokra a jogalkalmazókra is, akiknél nagyon sok területen nagyon jó joggyakorlat alakult ki, akár az ügyészségnek, akár a környezetvédelmi hatóságnak, illetve korábban a természetvédelmi hatóságnak a feladataira gondolok, akár, ha a szakhatóságoknál felgyülemlett szakmai információra gondolok. Ezeket kamatoztatni szükséges, és nyilvánvalóan abban az együttműködésben, amely a környezetvédelem területén alapelv, ezeket a tudásokat fel kell használni, legyen szó akár egyedi ügy intézéséről, akár hosszabb távú feladatok végzéséről. Ez egyébként azt az együttműködést is feltételezi, ahogy már említettem, amit a környezetvédelemmel kapcsolatos alapelvek sugallnak. Nem lehet figyelmen kívül hagyni a civil szervezetek, az önkormányzatok véleményét sem, hiszen ennek az ombudsmannak a szerepe nemcsak környezetvédelem, nemcsak természetvédelem, hanem gyakorlatilag a körülöttünk lévő világgal kapcsolatos szinte valamennyi döntésben a jelen generációk egészséges környezethez való jogának érvényesítéséről, illetve a jövő generációk érdekeinek beintegrálásáról.
Ha eljutottunk már itt a stratégiai kérdésekig, illetve hosszabb távon az életünket befolyásoló kérdésekig, én azt hiszem, feltétlenül szólni kell arról, hogy elindult egyfajta másképp gondolkodás a körülöttünk lévő világról, mint amit eddig tapasztaltunk. Ha csak a hazai jogalkotásra vagy a hazai tervekre gondolok, van már fenntartható fejlődés nemzeti stratégiánk, van már nemzeti éghajlat-stratégiánk, de tudni kell, hogy a stratégiák célokat, elveket fogalmaznak meg, bizonyos tekintetben módszerek kidolgozását jelenti. Ezek aprópénzre váltása akár programokban, akár intézkedési tervekben történő megfogalmazása nagyon fontos kérdés, és én úgy gondolom, hogy az országgyűlési biztosnak itt az a szerepe és az a feladata, hogy azok a tervek, amik ezt követően jogalkotásra kerülnek, vagy megfogalmazásra kerülnek, azok adekvátak legyenek azzal, amit a nagyprogramok tartalmaznak, és természetesen a környezet és a természet, illetve a jövő nemzedékek érdekeivel.
Fontosnak tartom azt hangsúlyozni, hogy az új országgyűlési biztosnak több erőssége van a számtalan bizonytalansága mellett. Az egyik, amit már korábban is felvetettem, az együttműködés, a másik a nyilvánosság ereje, hiszen tájékozódásával, illetve tájékoztatásával két irányban is befolyásolhatja az egészséges környezethez való jogról történő felfogást. Egyrészt közvetítheti a jogalkotók számára azt a véleményt, azt az álláspontot, amit a civil szféra vagy a tudományos szféra megfogalmaz elvárásként, hosszabb távon, bár nyilvánvalóan ezt a jogalkotó is figyelembe veszi, de lehet, hogy esetleg a hangsúlyok, az érdekeltek szempontjából egy kicsit másabbak. A másik oldalról viszont segíthet a jogalkotónak is a vonatkozásban, hogy egy olyan szemlélet kialakításában működik közre, ami egy környezettudatosabb gondolkodást indukál, és erre szükség is van.
Melyek lehetnek azok a területek, amelyeket általános jelleggel talán az első hivatalba lépő országgyűlési biztosnak figyelemmel kell kísérni? Én azt hiszem, az elmúlt időszak részben jogalkotásához, részben a napi élethez kapcsolódóan néhány területet itt meg kell említeni. Úgy gondolom, hogy az általános jellegű feladatai között rövid időn belül kell, hogy foglalkozzon a Natura 2000-es területek kérdésével, a földterületek védelmével, az élőhelyek védelmével több szempontból is. Ne haragudjanak meg, de egy egészen apró tapasztalatot hadd mondjak az elmúlt időszakban végzett saját tevékenységemből. Ügyvédként szembesültem azzal, hogy nem volt tudomása a Natura 2000-es területről annak a földtulajdonosnak, akinek ez a birtokát érintette. Nem lehet úgy elvárni önkéntes jogkövetést, hogyha ilyen anomáliák vannak, és természetesen ezek az érdekek annyira fontosak, hogy ezek az élőhelyek fennmaradjanak, egyébkén több szempontból is, hogy azt mindenkinek tudomásul kell venni, hogy bizonyos esetekben e téren egyéb jogok korlátozására is számítani kell.
Én úgy gondolom, az élőhelyek védelme közvetve kapcsolatban van a klímaváltozás kérdésével is, hiszen a saját országunk által megfogalmazott stratégia is azt mondja, hogy nemcsak műszaki-technikai intézkedésekre van szükség, hanem olyan megelőző lépésekre is, amelyek az alkalmazkodóképességünket veszik előtérbe. Ehhez viszont szükséges, hogy olyan környezetet teremtsünk, ahol nem műszaki feltételekkel kell a klímaváltozás gondjait megoldani, hanem esetleg erdősítéssel, a különböző meglévő élőhelyek fenntartásával.
Hasonlóképpen fontosnak tartom, pontosan ilyen aspektusból az erdőterületek védelmével kapcsolatos kérdéseket. Abban is több mindent fölvet a gyakorlat, a védett erdők kérdését, illetve a napi felhasználás dolgait. De szerintem ugyanilyen fontos a hulladékgazdálkodással kapcsolatos problémák köre is, ami elsősorban a tárgyi, technikai feltételek meglétének a dolga. Nekem erre intő példa most a milánói helyzet volt, amit napokkal ezelőtt láthattunk a sajtóban. Beszélhetnék még a szennyvíz, az egészséges ivóvíz kérdéséről is, és lehetne sorolni azokat a területeket, amelyeket nyilvánvalóan szükséges lenne az érdekeltek együttműködésével megvizsgálni, azzal kapcsolatosan esetleg ajánlásokat tenni.
Ahhoz, hogy az új országgyűlési biztos a munkáját szakszerűen és mindenki megelégedésére végezhessen, én úgy gondolom, és ezt elmondtam már az elmúlt két hétben több helyen is, alapvetően fontos annak a szakértői bázisnak a kialakítása, amelyik megalapozza a jogi tevékenységet. Hiszen ez az az országgyűlési biztos az én felfogásomban, aki amellett, hogy a jogi, anyagi és eljárásjogi szabályok érvényesülésével kapcsolatosan jár el, alá kell, hogy támassza szinte minden egyes intézkedését alapos műszaki, természettudományos ismeretekkel.
A másik, amiről úgy látom, hogy valószínűleg megint csak szükséges, bizonyos további jogalkotás. Itt én most csak egyetlenegy példát szeretnék fölhozni, pontosan a közmeghallgatásokkal kapcsolatosan. Áltálában minden ágazat a saját jogszabályait ismeri. Abban az esetben, hogyha az új országgyűlési biztos elkezd dolgozni, és közben folynak ezek az eljárások a megfelelő hatóságok előtt, információja sem lesz arról, hogy valahol közmeghallgatásra kerül sor, hogyha az ágazati jogszabályokban nem jelenik meg az új országgyűlési biztossal kapcsolatos ez irányú tájékoztatási kötelezettség.
Ennyit gondoltam volna elmondani, köszönöm, és várom a kérdéseiket.
Kérdések, hozzászólások
ELNÖK: Köszönöm szépen a megértését. Tisztelt Bizottság! Megnyitom a vitát, kérdezem, hogy ki kíván hozzászólni, illetve kérdést föltenni. Balsai képviselő úr kért szót. Tessék!
DR. BALSAI ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Jelölt Asszony! előrebocsátom, hogy a kérdésnek semmilyen éle azon túlmenően nincsen, minthogy információhoz szeretnék jutni. Ön azt nyilatkozta március 18-án, hogy önt felhívták az elnöki hivatalból telefonon, és teljes meglepetéssel értesült arról, hogy Sólyom László önt kívánja jelölni erre a pozícióra. Ezt követően a fővárosban találkozott az elnök úrral, és ekkor vált világossá, hogy miről van szó. Ezzel függ össze a kérdésem. Itt látjuk az önéletrajzából, a szakmai életrajzából, hogy 1978-ban végzett a tanárképző főiskolán, Nyíregyházán, ezt követően pedig első munkahelyeként 1993-at jelölte meg, mint fontos munkahelyet, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Hivatalának vagyonirodai ügyintéző, jogtanácsos. Nagy tisztelettel azt kérdezem meg, hogy 1978-tól 1991-ig, tehát a Miskolci Egyetem jogi karának elvégzéséig milyen munkahelyekkel tetszett rendelkezni? Megszoktuk, hogy egy teljes körű szakmai önéletrajzot kapunk, mint ahogy jelölttársa is nagyjából az érettségi vizsgától kezdődően, követhetően tájékoztat minket. A kérdésem tehát az, hogy '78-91. között hol tetszett dolgozni?
ELNÖK: Köszönöm szépen. Répássy alelnök úr, őt követi Hankó Faragó alelnök úr.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tisztelt Jelölt Asszony! Az egyik kérdésem nekem is a szakmai életrajzával kapcsolatos, a másik pedig egy más momentumra kérdez rá.
Az életrajzában szerepel, hogy 1997-től 2005-ig dolgozott a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőségen, ahol, ha jól értem az életrajzát, akkor 2000-től igazgatóként tevékenykedett. Azt szeretném megkérdezni, hogy amennyiben velünk, bizottsággal közölhető, mi volt az oka annak, hogy 2005-ben befejezte ott az igazgatói tevékenységét. Ezt követően lett ügyvéd, de ha lehet tudni, hogy mi volt az oka az igazgatói megbízás megszüntetésének, azt szívesen venném.
A másik kérdésem arra irányul, hogy a köztársasági elnök úr úgy mutatta be önt, hogy ön volt az első olyan felügyelőség-vezető, aki együttműködést épített ki a környezetvédő civil szervezetekkel, majd szó szerinti idézet következik: "Őt a zöld körökben jól ismerik és támogatják." - mondta Sólyom László. Én azt szeretném megkérdezni, ha megnevezhetőek, hogy milyen civil szervezetekkel és milyen természetű kapcsolatba került a munkája során vagy esetleg ettől függetlenül, tehát társadalmi tevékenységként. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Hankó Faragó alelnök úr következik.
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Jelölt Asszony! A Szabad Demokraták Szövetsége országgyűlési képviselőcsoportja a jövő heti ülésén fogja kialakítani a jelöltekkel kapcsolatos álláspontját, tehát itt egyelőre én csak személyes véleményemmel fogok állást foglalni a szavazás során.
A jelölt asszonytól sok érdekes elképzelést hallottunk ezzel az új jogintézménnyel kapcsolatban, amely az első biztos tevékenysége kapcsán meghatározó módon fog kialakulni. Ön is részben érintette, de talán néhány konkrét gondolatot szívesen hallanék öntől arra vonatkozóan, hogy az ön elképzelése, illetve ismeretei szerint, ha Magyarországot nemzetközi kitekintésben vizsgáljuk, nemzetközi összehasonlítást próbálunk teremteni, akkor hogy néz ki az ország helyzete ezen a téren? Leginkább arra gondolok, hogy intézményrendszert érint, most épül ki ez az ombudsmani intézmény, viszont nagyon sok múlik azon, hogy egy társadalomban milyen szemlélet uralkodik, mondjuk a környezetvédelemmel kapcsolatban. Én civilként állatvédő vagyok, és tudom, hogy azon a téren bőven van mit bepótolnunk a lemaradásból, és nagyon jó lenne, ha egy kicsit korszerűbb szemlélet lenne a jellemző Magyarországon. Félek, hogy az ön területére vonatkozóan is hasonló a helyzet, de szívesen hallanám az ön véleményét erről. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Mátrai Márta képviselő asszony!
DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Jelölt Asszony! Az előttem szólók egy részét elmondták a kérdéseimnek, ezért szeretném megfogalmazni azt, ami még fennmaradt. Túl azon, hogy a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának lenni véleményem szerint is nagy megtiszteltetés, és a nagy megtiszteltetés mellett rendkívül nagy felelősséget is jelent, ebben teljesen egyetértünk. Az ön publikációjából, illetőleg az előttünk lévő anyagból kitűnik számomra az, hogy a környezetvédelemben kifejtett tevékenysége rendkívül szerteágazó, illetőleg a debreceni konferencia anyagában olvastam, a tudományos élet már többször megkongatta a vészharangot, mondván, veszélyben a földi élet, klímaváltozás. Ön is említette, hogy különös figyelmet kell fordítani az erdők védelmére, a hulladékgazdálkodásra és a többi.
Megfogalmazta azt is, hogy az országgyűlési biztosnak erőssége az együttműködés és a nyilvánosság felé fordulás, amivel teljesen egyetértünk. Éppen ezért szeretném megkérdezni öntől, hogy a környezetvédelmi kérdéseken túl mit kíván tenni a jövő nemzedékek oktatása, erkölcsi nevelése, a munkára való nevelése, a munka becsületének visszahozása, az oktatás területén az agresszív magatartás megszüntetése, a tisztelet visszahozatala érdekében? Ma már úgy tűnik, mint hogyha ezek a szavak kivesztek volna a szótárból. Aztán mit kíván tenni a családi életre nevelés, felkészülés, otthonteremtés, a gyermekvállalás, a nők tisztelete érdekében, különös tekintettel a médiára, a reklámokra, amelyek rendkívüli módon lebecsülik a női nemet. Én azt gondolom, hogy ezek legalább olyan fontosak, és mint egy jövő nemzedékek országgyűlési biztosának módja és lehetősége van arra, amennyiben hozzá fordulnak akár civil szervezetek, akár magánszemélyek, akkor az ezzel kapcsolatos ajánlását, észrevételét megtegye a jogalkotó felé, hiszen a jövő nemzedékek érdekében én azt gondolom, hogy ezek fontosak és elengedhetetlenek. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szép Béla képviselő úr!
DR. SZÉP BÉLA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tájékoztatásában tett arról, hogy az új jogintézmény tekintetében vannak esélyek vagy előnyök, de vannak bizonytalanságok is. Az esélyekről már hallottunk, melyeket gondol bizonytalansági tényezőnek? Amennyiben megkapná a bizalmat, ezt a bizonytalanságot hogyan, mi módon gondolja feloldani?
Egy másik kérdéskör: ennek az új jogintézménynek vannak sajátos jogosítványai. Ön ebből igazán egyet emelt ki, a közmeghallgatás kérdéskörét, ugyanakkor megítélésem szerint legalább ennyire izgalmas, ha nem izgalmasabb, hogy az a két, időnként vitatott többletjogosítvány, ami az idegen ingatlanra történő külön engedély nélküli belépésre, illetve ami az engedéllyel végzett építési tevékenység felfüggesztésére vonatkozik, ezekről ön hogyan vélekedik? Milyen feltételek esetében gondolná, hogy alkalmazhatóak ezek a jogosítványok? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni, kérdést föltenni? (Nincs jelzés.) Nem látok jelentkezőt, úgyhogy kérem jelölt asszony, hogy válaszoljon a feltett kérdésekre, észrevételekre.
Bogdányiné dr. Mészáros Ágnes válaszadása, reagálása
BOGDÁNYINÉ DR. MÉSZÁROS ÁGNES, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosjelöltje: Sorrendben kezdeném, a Balsai képviselő úr által megkérdezettekkel, illetve ehhez kapcsolódik Répássy úr kérdése is.
Koromnál fogva tudni lehet, hogy nem akkor kezdtem el dolgozni, akkor a jogi területtel kapcsolatos szakmai utam kezdődött. Ha úgy gondolják, hogy teljesen a kezdetétől fogva mondjam el, akkor elmondom. 1973-ban kezdtem el dolgozni, mégpedig azért, mert nem vettek föl az egyetemre. Elsősorban én voltam a hibás, mert ahelyett, hogy tudomásul vettem volna, hogy nekem a Debreceni Egyetemen kell a tanulmányaimat folytatni, én mindenáron az Eötvösre szerettem volna jönni, és ez az akkori viszonyok között nem volt lehetséges. Ezért a Dohányfermentáló Vállalatnál vállaltam munkát, és munka mellett az akkori irányultságom más jellegű volt - engem az irodalom és a nyelvek érdekeltek -, munka mellett végeztem el a Nyíregyházi Tanárképző Főiskolát magyar-orosz szakon. Oroszul írtam a szakdolgozatomat, levelezős létemre, orosz irodalomtörténetből.
Azt követően a Dohányfermentáló Vállalat után a KISZ-nél dolgoztam. A városi KISZ-bizottságon, a megyei KISZ-bizottságon, illetve röviddel ezután a városi népi ellenőrzési bizottságnak lettem az elnöke. Ez a népi ellenőrzési bizottság egy akkora területen dolgozott - akkor mondták laikus ügyészségnek is -, mint Komárom-Esztergom megye. Az ott végzett munkám után - elnézést kérek, előttem nincs itt az önéletrajzom, és viszonylag gyakran váltottam munkahelyet - a városi önkormányzathoz kerültem. A városi önkormányzatnál már jogászként dolgoztam a vagyonirodán, illetve hatósági munkában kisajátítással, helyiséggazdálkodással foglalkoztam. Ezután a Tejipari Vállalatnál szervezetfejlesztés volt a feladatom, illetve gazdasági társaságokat alapítottunk a '90-91-es években, tehát akkor, amikor a rendszerváltás átmeneti időszaka volt.
Megpályáztam ekkor több munkahelyet is, mert több jogásza is volt a vállalatnak, és egy kicsit nehéz volt ténylegesen a szakmával foglalkozni, ezért a megyei önkormányzathoz, illetve a munkaügyi központhoz pályáztam. Miután érdekesebbnek tartottam az önkormányzati feladatot - bár mind a két helyen megfelelőnek tartottak - az önkormányzatnál folytattam a munkámat. A megyei önkormányzattól kerültem ismételten a városi önkormányzathoz, ekkor a vagyonirodára, és itt kifejezetten vagyongazdálkodással kapcsolatos jogi ügyekkel foglalkoztam. Majd, miután a környezetvédelmi hatóság nem rendelkezett jogásszal, kérte, hogy menjek át hozzájuk dolgozni, ami nagyon kecsegtető és nagyon érdekes munkának látszott. Szerencsés időben érkeztem ide.
ELNÖK: Elnézést kérek, egy kicsit felsorolás jellegű legyen az erre adott válasza, szeretném tisztelettel kérni. Köszönöm szépen.
BOGDÁNYINÉ DR. MÉSZÁROS ÁGNES, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosjelöltje: Jó, rendben, onnantól már viszonylag egyenes az utam, hatósági osztályvezető voltam 4,5 évig, majd igazgatónak neveztek ki. Egy mondatot, ha megengedi, elnök úr, ehhez csak hozzátennék. Igazgatónak történő kinevezésemkor én leginkább meglepődtem, és meg is kérdeztem - lévén, hogy akkor a kisgazda érában volt a mi minisztériumunk -, hogy engem, aki a KISZ-ben dolgozott, alkalmasnak tartanak-e ilyen feladat ellátására. Az akkori államtitkár azt mondta, hogy miért, mi köze van egyiknek a másikhoz? A felügyelőség vezetője 2005-ig voltam. Pályázatot írtak ki valamennyi felügyelőség-vezetői állásra, és olyan tájékoztatást kaptunk, hogy addig leszünk a hatóság vezetői, ameddig az új pályázatot nem értékelik. A pályázatok értékelését követően fölhívtak a közigazgatási államtitkárhoz, és annyit közöltek velem, hogy asszonyom, nem ön nyert. Különösebben nem indokolták. Megmondom őszintén, kicsit meglepődtem, tekintettel arra, alig múlt néhány hónapja, hogy jutalmat kaptam a munkám miatt, illetve a közigazgatási hivatal és az ügyészség is kifejezetten jó színvonalúnak értékelte azt a munkát, amit a hatóságon folyt. Nyilván ebben tehetetlen az ember, figyelembe veszi a döntést, és elkezdi a következő életét.
Miután jogász vagyok, úgy gondoltam, hogy ezen a területen kell, hogy feladatot vállaljak, így kezdtem el az ügyvédi munkámat. Hogy zöldkörökben ismernek, ez részint a korábbi zöldszervezetekkel való kapcsolataimból adódik. Engem hatósági emberként is nagyon sokszor elhívtak civil szervezetek konferenciákra, egyéb fórumokra, hogy segítsek a környezetvédelmi jogszabályok értelmezésében. Ennek én eleget tettem, feltehetően ez is volt az oka, hogy az a vélemény alakult ki rólam, hogy én voltam az, aki először megteremtettem a kapcsolatot a civil szervezetek között. A mai napig is keresnek a Dunántúlról, Budapestről vagy az ország más területéről, akár konkrét kérdéssel kapcsolatosan, teljesen változatos szervezetek, és természetesen, ha tudok, szívesen segítek.
Hankó Faragó úr kérdezte, hogy nemzetközi kitekintésben az új országgyűlési biztossal kapcsolatos ismereteim milyenek, illetve hogyan látom ezt. Én úgy tudom, világviszonylatban nem sok ilyen területtel foglalkozó állami intézmény van, illetve országgyűlési biztos, végül is ilyen értelemben kell ezt vizsgálni, de én azt hiszem, hogy Magyarország, amikor úgy döntött, hogy egy ilyen biztosi funkciót létrehoz, függetlenül attól, hogy most ki fogja betölteni, szerintem jól döntött. Én korábban is úgy gondoltam, akkor, amikor a megyében dolgoztam csak, hogy szegénységünkből, kicsinységünkből és a még meglévő értékeinkből nekünk tőkét kell kovácsolni, és hogyha Magyarország ezt így gondolja, és ténylegesen a jövő számára meg akarja őrizni a környezet és természet állapotát legalább olyan minőségben, mint ahogy most van, akkor nagyon jól tette, hogy ezt a biztosi funkciót létrehozta. Nyilvánvalóan a nemzetközi együttműködések terén nem az országgyűlési biztosnak vannak feladatai, neki inkább a kormány részben uniós, részben más nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos előterjesztéseinek, illetve azt követően az arról szóló jelentések véleményezése a feladata. Én úgy gondolom, hogy ebben a munkamódszernek és egyebeknek a kialakítása későbbi kérdés, erre most nem tudok választ adni.
Mátrai képviselő asszony vetette föl, hogy a környezetvédelemben kifejtett szerteágazó tevékenység mellett érzem-e, hogy a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának feladata van a nővédelem, a családi életre nevelés, illetve egyáltalán a jövő nemzedékek oktatása, nevelése szempontjából. Úgy gondolom, hogy van szerepe, de itt elsősorban inkább a megnyilvánulásaiban, mintsem konkrétan, egyedi ügyekkel kapcsolatos intézkedésben látnám az országgyűlési biztos feladatát. Én erősen azt látom, hogy mindenkinek, aki meg tud szólalni akár nagyobb nyilvánosság előtt, akár kisebb közösségek előtt, fontos hangsúlyoznia azokat az erkölcsi értékeket, amelyeket az utóbbi időben szívesen figyelmen kívül hagyunk, ami viszont a jövő nemzedékek milyenségét, a különböző dolgokhoz való viszonyát erősen befolyásolja, de nem szabad, hogy ez az országgyűlési biztos átvegye más állami szervek feladatát. Tehát én körülbelül így látom a nyilvánosság erejének felhasználását ezekben a kérdésekben, amelyeket a képviselő asszony felvetett.
Szép Béla képviselő úr kérdezte a bizonytalansági tényezőkkel kapcsolatosan, hogy mik azok, amiket még látok, és ezt hogyan kívánom feloldani. Nekem a legnagyobb aggodalmat, hogy őszinte legyek, az okozza, hogy megismertem a korábbi jelöltek meghallgatására vonatkozó jegyzőkönyvet, hiszen ez publikus, az interneten fellelhető. Erősen elgondolkodtatott, amikor az első jelölt meghallgatásán felvetődött az a kérdés, hogy sem az erőforrás oldaláról nem igazán előkészített, és nehéz helyzetbe kerülhet ez a biztos akkor, amikor elkezdi a működését. De én ehhez rögtön hozzáteszem, amit itt is hangsúlyoztam, hogy ez a jogi végzettségem, illetve a jogi munkatársakon kívül ez a feladat nagyon komoly műszaki, tudományos, természettudományos ismereteket is igényel. Részben a munkamódszer kialakításában persze fontos szerepe van annak, hogy ennek mekkora a költségvonzata, de vannak esetek, amikor egyszerűen ettől nem lehet eltekinteni, mert annyira speciális ismeret lesz az, amire szüksége van egy-egy kérdés megítéléséhez. Ennek lehetőségeit, feltételeit én most még nem látom.
A sajátos jogosítványok kérdésköre: én azt hiszem, hogy a sajátos jogosítványokhoz sajátos helyzetek kellenek. Ez nem azt jelenti, hogy ez az országgyűlési biztos minden tudomására jutott ügyben az idegen ingatlanokra be fog hatolni, hanem feltételezem, hogy ezt a jogalkotó is úgy szánta, hogy akkor, amikor ez indokolt és szükséges. Tehát hogyha környezetkárosításról vagy olyan tevékenységről van szó, ahol a személyes meggyőződésnek is ereje van, akkor indokolt. Ennek a szabályait szerintem a törvény, függetlenül attól, hogy röviden fogalmaz, de én beleérzem, hogy ez egy meggondolatlan ténykedést nem igen eredményezhet. Az engedélyek felfüggesztése megint egy extra eset, mert az engedélyezési eljárás nyomon követésére lehetősége van az országgyűlési biztosnak, és ha nem ért egyet az elsőfokú hatóság döntésével, akkor fordulhat a másodfokú hatósághoz. Tehát erről csak abban az esetben lehet szó, ha végképp nem értenek egyet a hatósági jogalkalmazás különböző fórumaival. Most pillanatnyilag nem is tudnék konkrét dolgot fölsorolni erre.
Körülbelül ezt tudtam válaszolni a kérdésre. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem, hogy kíván-e még valaki hozzászólni. Répássy alelnök úr.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Jelölt Asszony! Csak jelezni kívánom, hogy képviselőcsoportunk még nem hozott döntést a jelöltek támogatása tekintetében, ezért azt fogom javasolni képviselőtársaimnak, hogy tartózkodjunk a bizottsági szavazásnál, de ahogy mondtam, a várhatóan április 14-i parlamenti döntésig kialakítjuk az álláspontunkat.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni? (Nincs jelzés.) Nem látok jelentkezőt.
Átadom az elnöklést Hankó Faragó alelnök úrnak, mert röviden szeretnék hozzászólni.
(Az elnöklést dr. Hankó Faragó Miklós, a bizottság alelnöke veszi át.)
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ), a bizottság alelnöke, a továbbiakban (ELNÖK): Köszönöm szépen. Elnök úr, öné a szó!
DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP): Köszönöm szépen. Annyit szeretnék csak jelezni, hogy hasonlóan a Fidesz képviselőcsoportjához, a mi frakciónk sem hozta meg végleges döntését, úgyhogy a mostani szavazásban mindenki lelkiismerete és meggyőződése szerint fog szavazni frakciónkból. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e valaki még felszólalni a bizottság tagjai közül? (Nincs jelzés.) Elnök úr, visszaadom az elnöklést.
(Az elnöklést dr. Avarkeszi Dezső, a bizottság elnöke veszi át.)
DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban (ELNÖK): Köszönöm szépen. Mielőtt a határozathozatalra sor kerülne, szeretném jelezni, hogy Répássy Róbert helyettesíti Turi-Kovács Bélát, Hajdu Attila Csiha Juditot, Kontrát Károly Kerényi Jánost.
A Házszabály 132. § (3) bekezdése alapján a bizottság a jelöltet meghallgatja, és a személyi javaslatot véleményezési. Ennek megfelelően felteszem a kérdést, hogy támogatja-e a bizottság Bogdányiné dr. Mészáros Ágnes jövő nemzedékek országgyűlési biztosává történő megválasztását. Aki igen, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Tizenöt igen. Ki nem támogatta? Ilyen nem látok. Ki tartózkodott? (Szavazás.) Tíz.
Tehát tizenöt igen szavazattal, tíz tartózkodás mellett a bizottság támogatta a jelölt megválasztását. Köszönöm szépen.
Rátérünk dr. Tóth Gábor Attila adatvédelmibiztos-jelölt meghallgatására hasonló eljárásban. Jelölt úr, kérem, hogy mondja el elképzeléseit a feladattal kapcsolatban.
Dr. Tóth Gábor Attila kiegészítése
DR. TÓTH GÁBOR ATTILA adatvédelmibiztos-jelölt: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Alkotmányügyi Bizottság! Bemutatkozó beszédemet három részre osztottam: először mondok néhány szót szakmai életpályámnak az adatvédelemmel, információs szabadsággal összefüggő részeiről. Ezt követően röviden összefoglalom azokat az alkotmányos elveket és megfontolásokat, amelyek meghatározták eddigi gondolkodásomat, és amelyeket adatvédelmi biztosi munkám ellátásában is alapvető fontosságúnak tartok. Harmadik pontban pedig szólok arról, hogy milyennek látom a harmadik adatvédelmi ombudsman feladatait.
2000 óta az Alkotmánybíróságon dolgozom tanácsadóként Kukorelli István stábjában. A tanácsadó munkája látszólag felelősségmentes, nem ő hozza a döntést, nem visel felelősséget az Alkotmánybíróság döntéseiért. Az az igazi öröm, amikor egy-egy gondolata, elképzelése megjelenik az Alkotmánybíróság határozataiban, de annak is tud örülni, ha külön véleményben tetten érhetők ezek az elképzelései. Számos olyan döntés előkészítésében vettem részt, amelyek az adatvédelemmel és az információs szabadsággal kapcsolatosak. Ezek közül említek néhányat: a háziorvosoknál lévő betegdokumentáció védelméről hozott alkotmánybírósági határozat, az úgynevezett Mécs-bizottsággal kapcsolatban hozott alkotmánybírósági határozat, amely egyfelől a bizottságok előtt megjelenésre kötelezett személyek adatainak védelmével, illetve a bizottságok által kezelt személyes adatok védelmével foglalkozott, másfelől az országgyűlési bizottsági munka és az információs szabadság összefüggéseivel. Megemlítem a sportrendezvények bekamerázásával, illetve a sportrendezvények során a nézők adatainak védelmével foglalkozó határozatot, illetve a kormányülések dokumentálásával, a kormányüléseken keletkező közérdekű információk megismerhetőségével foglalkozó alkotmánybírósági döntést.
Ezek mellett részt vettem az Alkotmánybíróságon belüli szabályzatok előkészítésében, amelyek az alkotmánybírósági hivatali működéshez kapcsolódnak: az indítványozók személyes adatainak kezelésével foglalkoznak, az Alkotmánybíróságon keletkező közérdekű információk megismerhetőségére próbálnak szabályokat alkotni. Ez a munka még nem fejeződött be a házon belül, de nagyon sok előrelépés történt az elmúlt időszakban.
Az alkotmánybírósági munka mellett klasszikus alkotmányjogászi tevékenységet folytattam az utóbbi években, tanítottam egyetemen, publikáltam szaklapokban, szerkesztettem egyetemi tankönyvet. Fontosnak tartom ide sorolni, hogy már az egyetemi éveim alatt, valamint az egyetemen befejezését követő 3 évben a Társaság a Szabadságjogokért nevű jogvédő szervezetnél dolgoztam, ahol egyfelől az adatvédelmi programot vezettem, másfelől a jogalkotási javaslatokkal kapcsolatos programban tevékenykedtem. Ez a kettő szorosan összekapcsolódott, hogy egy példát említsek, a jogsegélyszolgálat keretében számos egyéni panasz érkezett, számos egyéni sorsot ismerhettünk meg, konkrét esetekben jogi segítséget kellett nyújtani, és ezek az egyéni problémák, amelyek az első évben, főleg a betegek jogaival voltak kapcsolatosak, ezek egy sor olyan következtetés levonásához segítettek hozzá, amelyeket azután hasznosítani lehetett a jogalkotási javaslatok megfogalmazásánál. Abban az időben, amikor én ott dolgoztam, leginkább az egészségügyi adatkezelési törvénynél lehetett ezeket a konkrét esetekben felhalmozódott tapasztalatokat ilyen módon hasznosítani.
Néhány szót arról, hogy milyen alkotmányos eszméket és megfontolásokat tartok és tartottam eddig is fontosnak a munkám során, és hogy ezeket mennyiben gondolom használhatónak vagy továbbvihetőnek az adatvédelmi biztosi munka során. Az elmúlt hetekben azt írták több helyen a sajtóban rólam, hogy szabadságszerető ember vagyok, de szerintem ez mindenkiről elmondható, hogy szabadságszerető ember, mindenki fontosnak tartja, hogy a saját életét, a tulajdonát ne háborgassák, hogy a saját magánszféráját, a személyes adatait illetéktelenek ne kutassák, elvárja a hatóságoktól, hogy őt, családját, barátait és a hozzá hasonló gondolkodásúakat ne zaklassák. Az adatvédelmi biztosnak szerintem azt kell szem előtt tartania, hogy ezek a szabadságok főszabály szerint mindenkit egyenlően, egyformán illetnek meg, és azt kell megindokolni, ha valamiért kivételt teszünk, és valamilyen korlátot állítunk föl, valamiért nem biztosítunk alkotmányban foglalt jogot egyének valamely csoportja számára. Tehát az egyenlő szabadság és az egyenlő jogvédelem elve az, amit egy ilyen rövid összefoglalásban kiemelnék.
Ez a szempont, úgy látom, hogy az adatvédelmi biztos által felügyelt mindkét területen meghatározó vezérelv egyrészt az adatvédelem területén, ahol mindig a kiszolgáltatott helyzetben lévők védelmére kell kelni. Ez a kiszolgáltatott helyzet megjelenhet - eredetileg csak ebben a formában jelent meg - nagy állami adatkezelőkkel szemben. Aztán később nyilvánvalóvá vált, hogy ugyanolyan kiszolgáltatott helyzetben lehetnek egyének nagy magánintézményekkel szemben is, melyek hasonló információs hatalommal rendelkezhetnek, mint az állam. A legújabb fejlemény az, hogy az egyén sokszor már azt sem tudja, hogy az állammal áll-e szemben vagy valamilyen magánintézménnyel, és ez tovább növeli a kiszolgáltatottságát, így az egyenlőség, az egyenlő jogvédelem, mint vezérlő elv szerintem nyilvánvalóan látható, hogy mennyire fontos.
Ugyanez a szempont a közérdekű információkhoz való hozzájutás esetén is megkerülhetetlen. Arra gondolok, hogy a választópolgároknak egyenlő joguk van a közügyekben való döntéshozatalra, egyenlő részvétellel vehetnek részt a közéleti vitákban. Az államtól azt várjuk el, hogy az egyének szempontjait egyforma körültekintéssel vegye figyelembe, de mindezek a közéleti viták és döntéshozatalok csak akkor lehetnek megalapozottak, ha mindenkinek egyformán lehetősége van arra, hogy hozzájusson a közérdekű információkhoz. A közügyeket akkor lehet megvitatni, hogyha a választópolgárok különböző csoportjai egyenlő eséllyel ismerhetik meg az állam különböző intézményeinek kezelésében lévő dokumentumokat.
Ezek lennének azok a vezérlő elvek, amelyeket az adatvédelmi biztosi munkámban szem előtt tartanék. Fontos még hangsúlyozni, hogy ez egyfelől kiszámíthatóságot ígér, lehet tudni, hogy mi az, ami meghatározza a gondolkodást, másrészt viszont azt is mutatja, hogy ez a megközelítés nyitott a vitára, hiszen csak a végső elvekhez ragaszkodik, és ahhoz nem, hogy ezekből a végső elvekből mindig egyértelműen le lehessen vonni a következtetéseket. Pontosabban fogalmazva nem állítom azt, hogy mindig tudnám, vagy az eddigi írásaimban mindig eltaláltam volna a helyes választ az egyes alkotmányjogi kérdésekre, de a nyitottság és más álláspontok figyelembevétele garancia lehet arra, hogy minél több esetben sikerüljön ezeknek a fontos alkotmányos elveknek megfelelő következtetésekre jutni.
Harmadsorban talán, ami a legfontosabb, hogy milyennek látom a harmadik adatvédelmi ombudsman feladatait. Elsőként a folytonosságot írtam föl a jegyzeteimben. Magyarországon két adatvédelmi biztos végzett nagyon fontos munkát, és a harmadik adatvédelmi ombudsmannak az az elsődleges kötelessége, hogy ezt a munkát továbbvigye. Az első két ombudsman rengeteg csatát megvívott, rengeteg nehezen megválaszolható kérdéssel küzdött, és óriási korpusz halmozódott föl az esetjogban, kötetek sokasága keletkezett. Ez sok szempontból megkönnyíti a harmadik adatvédelmi biztos munkáját, de emlékezzünk arra, hogy az első adatvédelmi biztosnak még óriási vitái voltak arról, hogy egyáltalán a magánintézményekben, a magánszférában vizsgálódhat-e, óriási viták voltak arról, hogy a különböző állami intézményekkel kapcsolatban milyen jogosítványai vannak. Ezek a viták lezárultak, eldőltek így vagy úgy, ami nagy segítség a harmadik adatvédelmi ombudsman számára. Vagy a második adatvédelmi biztosnak azzal a kérdéssel kellett visszatérően megbirkóznia, hogy a kamerás megfigyelések, a képfelvételek vajon adatvédelmi problémák-e vagy valamilyen más polgárjogi eszközökkel megoldható magánszférakérdés-e.
Ezekben a kérdésekben is kikristályosodott egyfajta válasz, és a harmadik adatvédelmi biztosnak alapvetően ezeket tiszteletben tartva, ezekre építve kell a munkáját végezni. Tegnap valamelyik parlamenti frakcióban úgy fogalmaztam, és ezt most megismételném, hogy az Alkotmánybíróságon megtanultam az elmúlt évek során a precedenstiszteletet, és azt gondolom, hogy ez az adatvédelmi biztos munkájában is az első pont. Tisztelni azokat a döntéseket, amelyeket az elődök meghoztak, és ha valamiért esetleg el kell mozdulni ilyen-olyan irányban, akkor azt nagyon meg kell indokolni, nagyon alá kell támasztani. Tehát a folytonosság lenne az első, amit kiemelnék.
A második a mértéktartás. Ha jól tudom, Kállai Ernő fogalmazott úgy az egyik bizottsági meghallgatásán, hogy ő olyan lesz, mint a szappan, amelyik csípi majd a politikusok és a képviselők szemét. Azt hiszem, hogy nekem ezt nem szükséges hangsúlyoznom, ezért én inkább azt mondanám, hogy világosan látom a különbséget az adatvédelmi biztos szerepe és egy civil jogvédő szerepe között, az adatvédelmi biztos és mondjuk egy lánglelkű publicista szerepe között. Tehát a mértéktartás nagyon-nagyon fontos az adatvédelmi biztos tevékenységében. Ez konkrétan mit jelent? Nyilvánvaló, hogy konfliktusok sokaságával fog szembesülni ugyanúgy, ahogy elődei. Ezek elől nem szabad kitérni, ezek részei ennek a munkának, és nemcsak az állammal szemben, nemcsak a szűk értelemben vett politikai élettel szemben, hanem nagyhatalmú magánintézményekkel szemben.
Tehát ezek a konfliktusok óhatatlanok, ugyanakkor a mértéktartásból az következik, hogy az ombudsmani szerepfelfogásnak döntő szerepe van. Megválaszthatja azokat az eszközöket, amelyekkel hangsúlyosabban él, és megválaszthatja azokat, amelyeket kevésbé vesz igénybe. Az adatvédelmi törvény alapján nagyon szerteágazó jogosítványai vannak: hivatalból indíthat vizsgálatokat, általános érvényű állásfoglalásokat fogalmazhat meg, hatósági jogkörrel rendelkezik az adatvédelem területén és így tovább. Tehát az ombudsman személyén múlik jórészt, hogy ezeket a jogosítványokat hogyan veszi igénybe.
Egy konkrét példát hoznék fel arra, hogy ez a mértéktartás a konfliktusok vállalása mellett, a konfliktusok megelőzése hogyan képzelhető el a közös értékek elfogadása mentén. Például folyamatosan viták vannak arról a választási kampányok idején, hogy a pártok hogyan kezelhetik a választópolgárok személyes adatait, akár a saját szimpatizánsaikét, akár másokét. Viták vannak emellett arról is, hogy választási kampányok idején a kormányzatok hogyan tájékoztathatják a közvéleményt saját elképzeléseikről, vajon helyes-e az, hogy közpénzből, az információs szabadságra hivatkozva kormányzati propagandát folytatnak. Ezek minden választási időszakban előkerülő kérdések, és az ombudsmanoknak is ezzel mindig rengeteg bajuk van.
Szerintem az adatvédelmi biztos tehet arra kísérletet, hogy nyugodtabb időszakban, ha ilyen elkövetkezik valamikor, kezdeményezi a parlamenti erőknél, a parlamenti pártoknál egy olyan magatartási kódex elfogadását, amely nem jogszabály. Az ilyen kérdéseket nem lehet törvényi szinten szabályozni, nyilván nem lehet minden esetre szabályt alkotni, de olyan magatartási kódex elfogadását kezdeményezheti, amely szakértői munka során kerül kidolgozásra, és amelyben foglaltak betartását a választási kampányok során a politikai erők önként vállalják. Lehet ez egy olyan mediáló szerepe, egy olyan proaktív szerepe az adatvédelmi biztosnak, amely jótékony hatást tud gyakorolni a tágabb értelemben vett közéleti kultúra alakulására is.
A bemutatást követően szóltam arról is, hogy az adatvédelmi biztosnak feladata lesz a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos újabb és újabb adatvédelmi problémák megválaszolása. Itt is fontos hozzátenni a mértéktartást. Arra gondolok, hogy az adatvédelmi biztosnak úgy kell az adatvédelmi szempontokat érvényre juttatnia és ezeket a jogokat védenie, hogy közben nem mehet fejjel a falnak. Múltbeli példákat említve, ha a kormány vízummentességi megállapodást próbál kialakítani az Egyesült Államokkal, vagy amikor az Európai Unió valamilyen közös politikát alakít ki arról, hogy az utasok adatait hogyan lehet eljuttatni az Egyesült Államoknak, akkor az adatvédelmi biztosnak nagyon óvatosan kell fogalmaznia. Határozottnak kell lennie, érvényre kell juttatnia a szempontokat, de nem mehet fejjel a falnak.
Ugyanakkor a terrorizmus elleni harcra hivatkozó túlterjedő jogalkotással szemben is megvannak azok a pontok, ahol nagyon világosan és nagyon hatékonyan tud jogvédelmet kifejteni. A német példát említeném, mert a magyar adatvédelmi jog kezdetektől fogva a németre épít, mindig egy-egy fáziskéséssel, de igyekszik a német megoldásokat követni, és azt látom, hogy a német megoldások most is iránymutatásul szolgálhatnak akár a terrorizmus elleni harc megítélésében is. A közelmúltban születtek olyan döntések, amelyek azt vizsgálták, hogy vajon el lehet-e vinni magánszemélyek winchestereit a terrorizmus elleni harcra hivatkozva, lehet-e, folytathatnak-e a nemzetbiztonsági szolgálatok on-line vizsgálatokat, és információs rendszereket titkos módon megfigyelhetnek-e, lehet-e interneten felderítést végezni és így tovább. A német döntéseket érdemes figyelnünk, az következik ezekből, hogy világosan meg lehet állapítani azokat az adatvédelmi szempontokat, amelyek korlátok közé szorítják, nem zárják ki teljesen, de szigorú szabályok közé szorítják az adatvédelmi jogalkotást, hogy mindig bizonyítottan legyen valamilyen nyilvánvaló veszélye annak, hogy fontos alkotmányos értékek forognak veszélyben, hogy főszabály szerint bíróságnak kell elrendelnie az ilyen jogkorlátozásokat, és az csak egy kivétel lehet, hogyha erre utólag kerül sor és így tovább. Tehát a mértéktartó, de határozott jogvédelem szerepét emelném ki.
Végezetül két rövid gondolat: az egyik, szóltam az előző példák kapcsán az információs technika fejlődéséről, és hogy ebből úgy tűnik ki, az adatvédelem mindig fáziskésésben van, mindig próbál valamilyen védekező állást fölvenni az újabb és újabb adatkezelési technikákkal szemben. Ez az információs fejlődés felhasználható a jogvédelemre is, egyfelől az adatvédelemhez fűződő jogok védelméhez, tehát ahol új információs technika van, új nyilvántartási rendszerek vannak, ott a naplózást is meg lehet követelni, el lehet érni, hogy megfelelő garanciák biztosítsák, hogy rekonstruálható legyen, hogy kik fértek hozzá az adatbázisokhoz. Másfelől az információs szabadságnál kifejezett előny az internet megjelenése és elterjedése, és erre az elektronikus információs szabadságról szóló törvény elfogadása az első példa, hogy az ebben lévő lehetőségeket ki kell használni.
Utolsóként pedig azt a problémát említeném, ami szintén összefügg a szerepfelfogással, hogy sajnos a múltban előfordult, hogy az ombudsmanok között hatásköri konfliktus alakult ki. Sok esetben nem világos, hogy egy felmerült probléma adatvédelmi kérdés-e, vagy az általános ombudsman hatáskörébe tartozik-e, és volt arra példa, hogy két ombudsman egymásnak ellentétes álláspontot alakított ki ugyanarról a kérdésről. Azt gondolom, hogy alapvető fontosságú, hogy ilyen ne történjen meg, és nemcsak az általános hatáskörű ombudsmannal kapcsolatban lehet ilyen konfliktus, hanem akár a kisebbségi jogok országgyűlési biztosával kapcsolatban is fölmerülhet ugyanilyen kérdés, hogy vajon melyiküknek kell eljárni. Azt hiszem, sokkal szerencsésebb, hogyha ilyen esetekben az ombudsmanok együttműködnek, és közösen alakítanak ki álláspontot. Erősebb is annak az álláspontnak a meggyőző ereje, hogyha több ombudsman egyszerre lép föl. A közelmúltban már volt arra példa, hogy három országgyűlési biztos egy ügyben együttes álláspontot fogalmazott meg, és szerintem az ilyen hatásköri problémák ilyen módon is megoldhatók. Erre törekednék megválasztásom esetén. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megnyitom a vitát, és kérdezem, hogy ki kíván hozzászólni, kérdést feltenni. Répássy alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Jelölt Úr! A köztársasági elnök úr, emlékezetem szerint önt úgy mutatta be a pártok képviselőinek, a frakcióvezetőknek, hogy kiváló alkotmányjogászként ajánlja az adatvédelmi biztosi poszt betöltésére. Az adatvédelmi törvény azonban elég szigorú feltételeket támaszt az adatvédelmi biztosnak jelölt személlyel szemben. Szeretném idézni, azt mondja az általános feltételeken kívül - az egyetemi végzettségen, a büntetlen előéleten kívül, és természetesen a magyar állampolgárságon kívül - azt mondja a törvény, hogy "Akik az adatvédelmet érintő eljárások lefolytatásában, felügyeletében vagy tudományos elméletében - mármint az adatvédelem tudományos elméletében - jelentős tapasztalatokkal rendelkeznek.
Én áttanulmányoztam az országgyűlési könyvtár által elkészített háttéranyagot, és abban szerepel egy publikációs jegyzék, pontosabban két publikációs jegyzék. Az egyik, amit ön adott meg az életrajza mellett, abban könyvrészletek szerepelnek, és az egyik könyvrészlet egy angol nyelvű 1997-es, adatvédelemmel foglalkozó könyvrészlet, egy könyv részlete, amely az Alkotmánybíróság egyes eseteit dolgozza fel. A másik publikációs jegyzék, amelyet az országgyűlési könyvtár adatbázisa alapján állítottak össze, ebben 32 publikációt sorolnak föl, és ebből 3 foglalkozik adatvédelemmel. Az egyik egy adatvédelmi tárgyú cikk az Élet és Irodalom című lapban, a másik egy interjú Majtényi László adatvédelmi biztossal, és a harmadik egy, a drogfogyasztók adatainak védelme tárgyában írott - ha jól látom - egyetemi jegyzet ez az irat. Én nem találtam más ilyen publikációt, ezért inkább öntől szeretném megkérdezni, hogy az ön megítélése szerint megfelel-e ön annak a kritériumnak, hogy vagy az adatvédelmet érintő eljárások lefolytatásában, felügyeletében, vagy az adatvédelem tudományos elméletében jelentős tapasztalatokkal rendelkezik. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Hankó Faragó alelnök úr!
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Jelölt Úr! Ugyanazt tudom önnek is megismételni, amit az előző jelölt meghallgatása kapcsán tettem, hogy az SZDSZ-frakció álláspontját a szavazást megelőzően, vagy a jövő heti vagy az azt követő frakcióülésén fogja kialakítani, ezért az én szavazásom most egyelőre a személyes véleményemet fogja jelenteni.
Nagyon érdekes volt az az ismertetés, amelyet a különböző elképzeléseiről, eddigi tevékenységéről hallhattunk. Én egyetlenegy dolgot szeretnék megkérdezni: hogyha ennek a tevékenységnek a végzésére az Országgyűléstől felhatalmazást kapna, akkor lát-e most olyan jogszabályterületet, jogszabályi rendelkezést, amelyen feltétlenül módosítani volna szükséges az ön álláspontja szerint annak érdekében, hogy az adatvédelmi biztosi tevékenységet hatékonyabban végezhesse? Létezik-e ilyen? Nem beugrató kérdésnek szánom ezt természetesen, és nem azért mondom, mert én látok ilyet, és kíváncsi vagyok, hogy ön mit gondol erről, hanem egyszerűen az érdekelne, hogy a jogszabályi környezetet, a jogszabályi hátteret megfelelőnek tartja-e annak érdekében, hogy ez a tevékenység hatékonyan, a törvényben foglaltaknak megfelelő szinten végezhető legyen. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Tóth András képviselő úr!
TÓTH ANDRÁS (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Jelölt Úr! Három kérdésem van: az egyik egy korábbi publikációjával függ össze, amely a biometrikus adathordozók használatával kapcsolatos. Az én felfogásomhoz képest elutasítóbb volt ez a véleménynyilvánítás, ez egy 2006-os cikk. Hallom, hogy az ön álláspontja szerint a mértéktartás mellett a nyitottságot és korrekciós képességet is fontos erénynek tekinti. A kérdésem az, figyelembe véve akár az Egyesült Államokba való utazási feltételeket, általában a nemzetközi közlekedésben, kereskedelemben, légi közlekedésben, utazások terén kényszerűen bekövetkező új feltételrendszereket, melyeknek nyilvánvalóan senki sem örül, de tudomásul vehető az, hogy bizonyos ellenőrzési mechanizmusok szükségesek. Szeretném, ha kifejtené az álláspontját, hogy valóban így látja-e.
A második kérdésem a magánszférához kötődik. Én támogatom, és egyetértek azzal, hogy az adatvédelmi biztosnak a magánszféra adatvédelmi területen, adatbegyűjtési és adatfeldolgozási területen meglévő nagyon eltérő gyakorlatát - sok tekintetben liberális gyakorlatát - érdemes lenne szabályozni, hiszen sok tekintetben akár egy bevásárlóközpontban, akár egy pénzintézetben az ember teljes egészében kamerák kereszttüzében él. Ez azt jelenti, hogy ez megint egy jelenség, amelynek lehet örülni, lehet ezzel szemben nagyon keményen fellépni. Én most nem szeretnék az emberi jogok tekintetében amuzikálisnak tűnni, de azt gondolom, hogy itt is az a lényeg számomra, hogy törvényes keretek között olyan eljárásokat alkalmazzanak, amelyek arányosak a kitűzött a céllal, illetve azzal a követelménnyel, amely a politikai közösség - ezalatt az egész országot is értem - érdekeit szolgálja.
A harmadik szintén azt gondolom, hogy aktuális kérdés, hiszen az elvekben sosincs vita. Azt gondolom, hogy ma Magyarországon az alkotmányos alapelveket alapvetően senki nem vitatja, az adatvédelem területén fellépő új jelenségeket sem, de mindig az a kérdés, hogy ha a különböző elvek ütköznek, akkor milyen hangsúlyokkal és milyen sorrendekkel kell egy-egy konkrét ügyet megoldani. Én azt gondolom, hogy a bekamerázások és a preventív jellegű adatgyűjtés és adatrögzítés vonatkozásában megengedőbb vagyok, és azt gondolom, hogy a kérdés nem az, hogy erre szükség van-e, vagy nem, hanem a kérdés az, hogy az ezekhez az adatokhoz való hozzáférés mennyire szigorú. Az a fontos, hogy mennyire következetesen lehet azt biztosítani, hogy valóban csak olyan célzattal és csak akkor lehessen ezeket felhasználni, ezekhez hozzáférni, ha az eredeti célnak megfelelő helyzet alakult ki, és vissza kell ellenőrizni adott esetben egy bűncselekmény kapcsán, hogy ott, abban az időszakban, kik, milyen körülmények között jelentek meg, és esetleg hozzásegíti-e a bűnüldöző szerveket adott esetben a tettesek megtalálásához. Ön is így látja-e, vagy úgy gondolja, hogy ezeknek a preventív jellegű eszközöknek az alkalmazása konkrétan ma Magyarországon túlterjedő, és ezen a területen korlátozásra van szükség? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni? Frankné dr. Kovács Szilvia!
FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Egy megjegyzést szeretnék tenni a jelöltállítási eljárással kapcsolatban mindkét jelöltről, ugyanis most először fordult elő - legjobb tudomásom szerint -, hogy a frakcióknak lehetőségük volt arra, hogy közvetlenül megismerjék a jelöltek elképzeléseit azokról a szakterületekről, amelyekre jelölte őket a köztársasági elnök úr. Én úgy gondolom, hogy ez egy rendkívül pozitív és eredményes eljárás a tekintetben, hogy a frakciók ülésén a képviselők közvetlenül is megismerhetik a jelölt személyiségét, programját, mi mindnyájunknak egyfajta segítség a döntés meghozatalához, ezért én szeretném önöknek ezt megköszönni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni? (Nincs jelzés.) Nem látok jelentkezőt, úgyhogy kérem, válaszoljon a feltett kérdésekre!
Dr. Tóth Gábor Attila válaszadása, reagálás
DR. TÓTH GÁBOR ATTILA adatvédelmibiztos-jelölt: Köszönöm szépen. Én is sorrendben haladok. Amikor a köztársasági elnök úr bemutatott a frakcióvezetőknek, akkor azt mondta, hogy mindkét vagylagos törvényi feltételnek megfelelek. '97 óta olyan jogi végzettséghez kötött jogi munkákat végzek, először egy civil szervezetnél, aztán pedig az Alkotmánybíróságnál, amelyek során nap mint nap adatvédelmi és információs szabadsággal kapcsolatos kérdésekkel kellett szembesülnöm, és azok megoldásában működtem közre.
A másik feltétel, a nehezebben körülhatárolható feltétel, hogy kiemelkedő szakmai tevékenységet végzett-e a jelölt ezen a területen. Ki tudom egészíteni azt a listát, amit a képviselő úr említett a publikációs tevékenységemmel kapcsolatban. Zárójelben jegyzem meg, az alkotmánybírósági munka azért speciális, mert a publikációs tevékenységének javarésze a hivatalban, a tervezetek gyártásában valósul meg, és az után tud publikációs munkát végezni. Szerencsére én erre tudtam időt szakítani, és említenék további példákat, amelyek benne is vannak az országgyűlési könyvtár által összeállított adatbázisban.
Első helyen említeném azt az emberi jogi tankönyvet, amelynek egyik szerkesztője vagyok, és az emberi méltóságról szóló fejezetet írtam, illetve az általános résznek társszerzője vagyok. Ez a könyv az összes olyan adatjogi problémát igyekszik tárgyalni, amely az adatvédelem és az információs szabadság esetében ugyanúgy merül föl, mint a gyülekezési jog esetén vagy a személyes szabadsághoz való jog esetén. Tehát az elméleti problémák nagy része általános probléma, és ez a könyv általánosságban nagyon részletes választ kíván adni.
Az emberi méltósághoz való jog pedig, amely talán egy 60 oldalas kézirat, amely javarészt arról szól, hogy az emberek magánszférájának védelme meddig terjed, hogyan lehet azt megállapítani, hogy az állam hogyan avatkozhat be a különböző területekre; tehát ez adatvédelmi kérdés is. A szólásszabadsággal kapcsolatos publikációk úgyszintén elválaszthatatlanok az információs szabadsággal kapcsolatos kérdésektől.
Az az angol nyelvű kötet, amelyet a képviselő úr említett, és amelynek egyik fejezetét írtam, annak szerkesztője is vagyok, és az egy kis könyvecske. Abban az időben - talán '97-ben jelent meg - nagyon fontos volt, mert akkor kezdte munkáját az első adatvédelmi biztos, és sikerült Magyarországra hívni számos ország elismert szakértőjét, akik kifejtették álláspontjukat. Ezeket az anyagokat kellett utólag egybeszerkeszteni, és a magyar részeket megírni, tehát ebben a munkában részt vettem. Talán kimaradt a felsorolásból, hogy van publikációm a közegészségügyi célú adatkezelésnek nemcsak a drogfogyasztókra vonatkozó aspektusaival kapcsolatban, hanem más aspektusaival, úgy emlékszem, hogy ez is szerepel a felsorolásban.
Az Élet és Irodalomban megjelent publikációmat azért nem említettem az önéletrajzomban, mert nem is tekintem ide tartozónak. Azok vitairatok, számomra fontos és érdekes játékok az alkotmányjoggal, de nem tartoznak ebbe a körbe, amit itt most figyelembe kellene venni ennél a pontnál.
A következő kérdés volt, hogy milyen jogalkotási változtatásokat tartok fontosnak. Nem fogok nagyon konkrét választ adni, a problémám lényegét próbálom inkább megfogalmazni. Úgy látom, hogy van egy nagyon jól sikerült adatvédelmi törvény, amit aztán a speciális törvények lerontanak. Tehát mondjuk, az egészségügy terén van az adatvédelmi törvény, ami rendben van, aztán jön az egészségügyi adatkezelési törvény, amely már leront azokból a garanciákból, amelyeket ez az alaptörvény megállapít, és aztán jönnek azok a törvények, amelyek már nem viselik a címükben az adatkezelés címet, de mégis az egészségügyi adatok problémakörével foglalkoznak: vények fölírása és továbbítása az egészségbiztosítási rendszerben és így tovább. Aztán ezek már nem is feltétlenül törvények, hanem sokszor rendeleti szinten vannak megfogalmazva, és itt bújnak meg az igazi problémák. Tehát a változtatást valószínűleg ezeknél a szektorális, speciális területeknél kell kezdeni.
A másik példa talán lehet az információs szabadság és az adatvédelem ütközése. Ez a kezdetektől fogva probléma, amire elméleti válaszokat lehet jókat adni, de a konkrét esetek eldöntésére nagyon nehéz jó receptet adni. Az adatvédelmi törvény világos, megmondja, hogy mi a személyes adat, megmondja, hogy mi a közérdekű adat, és a jogalkotó a problémák csökkentése érdekében behozta a közérdekből nyilvános adat fogalmát, ami világosabbá teszi, hogy bizonyos esetekben, egyébként személyes adatnak minősülő adatok is nyilvánosságot kell, hogy kapjanak közérdekből. Ugyanakkor - és ezt az előző adatvédelmi biztos többször jelezte az Országgyűlésnek - az egyes speciális törvényeket nem igazították hozzá ehhez a módosításhoz, és ezért több esetben törvényi korlátja van annak, hogy egyébként alkotmányosan indokolható módon a közérdekű adatokat megismerjék az egyének. Ez lehet a másik irány, ahol a jogszabály változtatására szükség, de ezt az előző adatvédelmi biztos már jelezte.
A harmadik kérdéscsomaghoz: biometrikus azonosítók. Épp amellett érveltem, hogy vannak az új technikák, hogy most már nemcsak az aláírásunkkal tudjuk igazolni magunkat, hanem előfordul, hogy ujjlenyomatot vagy tenyérmintát vesznek, illetve képes erre a technika, és vajon mit tud ezzel kezdeni az adatvédelmi gondolkodás. Épp azzal szemben foglaltam állást, hogy ezt egy az egyben elutasítsuk, hogy azt mondjuk, márpedig ilyen nincs. Ez az alapvető elutasítás abból fakad, hogy ma ezekhez a technikákhoz alapvetően a rabosítás kapcsolódik, azt képzeljük, hogy ujjlenyomatot csak a raboktól vesznek, azoktól, akiket nagyon súlyos bűncselekménnyel gyanúsítanak.
Ugyanakkor azt látjuk, hogy nyugaton számos helyen, a magánszférában az egyének önkéntes beleegyezése nyomán ezek elterjednek, a bankok elkezdik alkalmazni, a vásárlásnál azonosíthatják magukat az egyének. Lehet, hogy ez a technika megállíthatatlanul tör előre, és olcsóbb, hatékonyabb, biztonságosabb, mint más megoldások. Szerintem az adatvédelmi biztos aligha mondhatja azt, hogy márpedig ilyet nem lehet alkalmazni, mert ma azt gondoljuk róla, hogy ilyen csak a rabokkal szemben megengedhető. A gondolkodás változni fog a következő években, évtizedekben, és az adatvédelemmel foglalkozóknak épp azokat a technikákat kell megtalálni, hogy hogyan jelenthet ez úgy hatékonyabb megoldást, hogy közben a személyiségvédelem megvalósul, a védett információk valóban védettek maradjanak. Pont emellett próbáltam állást foglalni.
Hasonló a helyzet a kamerával is. Az egy befejezett ügy, hogy Budapest be van kamerázva nemcsak a rendőrségi kamerák részéről, hanem magánintézmények is figyelik a közterületeket. Az adatvédelmi biztos próbálta elérni azt, hogy ezeket a kamerázásokat előre tegyék nyilvánvalóvá, hogy lehessen tudni a rendőrség honlapján, hogy hol vannak ezek a kamerák elhelyezve, hogy ha magánintézmény közterületet figyel meg, akkor azt valamilyen módon jelezze, hogy ezek a felvételek csak meghatározó célból legyenek felhasználható, hogy egy meghatározott időn belül törölni kell a felvételeket és így tovább. A harmadik adatvédelmi biztos ennél tovább már nem fog tudni menni, tehát az elődök által megállapított követelményeket tudja következetesen számon kérni minden újabb elképzelés esetén.
Ennyit gondoltam, köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni? Répássy alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Elnök úr, csak ismét szeretném jelezni, hogy képviselőcsoportunk később alakítja ki az álláspontját, és ezért tartózkodni fogunk a szavazásnál.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Most nem adom át az elnöklést, de nyilván mindkét jelöltre vonatkozott az, amit elmondtam. Kíván-e még valaki hozzászólni? (Nincs jelzés.) Nem látok jelzést. A határozathozatalra kerül sor.
Támogatja-e a bizottság dr. Tóth Gábor Attila adatvédelmi biztossá történő megválasztását? Kérem, hogy aki igen, az kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Tizenhat igen. Ki szavaz nemmel? Ilyen nem látok. Ki tartózkodott? (Szavazás.) Nyolc.
Megállapítom, hogy a bizottság támogatta dr. Tóth Gábor Attila jelölt úr kinevezését.
Ehhez a szavazáshoz gratulálok mind a két jelöltnek. Tudomásom szerint 14-én kerül sor a parlamenti szavazásra, addig még más bizottságok is meg fogják önöket hallgatni, amihez sok sikert kívánok!
Tisztelt Bizottság! A bizottság ülését bezárom. Köszönöm részvételüket.
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 40 perc)
|
Dr. Avarkeszi Dezső |
Jegyzőkönyvvezető: Bihariné Zsebők Erika